Protislovenský útok ● Vyháňajú Slovákov zo Slovenského domu
Členovia Slovenskej samosprávy v Mlynkoch vyhostenie svojho zboru a ZRKSPS zo Slovenského domu hodnotia jednoznačne ako zlomyseľný, diskriminatívny a provokujúci protislovenský útok.
Samospráva obce Mlynky (Pilisszentkereszt) na svojom zasadnutí 25. marca modifikovala používanie miestneho Slovenského domu, v ktorom už viac ako desať rokov sídlia o. i. Slovenská samospráva v Mlynkoch a Združenie a regionálne kultúrne stredisko pilíšskych Slovákov (ZRKSPS), a to takým spôsobom, že z objektu vyhostila zbor slovenských poslancov a ZRKSPS. V zmysle uznesení obecnej samosprávy z r. 1997, 1999 a 2000 na používanie spoločnej kancelárie na poschodí Slovenského domu, nachádzajúceho sa na Hlavnej ulici (pri kostole, obecnom úrade a pamätnom parku), mali výlučné právo Slovenská samospráva v Mlynkoch a ZRKSPS. Táto kancelária je zároveň sídlom regionálneho strediska Celoštátnej slovenskej samosprávy a Organizácie Slovákov v Mlynkoch (pobočky Zväzu Slovákov v Maďarsku) a spolu s vedľajšou klubovou miestnosťou slúži aj slovenskému klubu, klubu dôchodcov a páviemu krúžku (ľudovému speváckemu zboru). V zmysle uznesenia Samosprávy obce Mlynky, predkladateľom ktorého bol starosta József Lendvai, kancelária slovenského voleného zboru a ZRKSPS majú byť premiestnené do bytu v budove základnej školy.
Slovenskí poslanci najslovenskejšej osady v Maďarsku, v ktorej - ako v jedinej v celej krajine - viac než polovica občanov sa aj oficiálne, pri sčítaní ľudu hlási za Slováka, proti takémuto „riešeniu“ rázne protestujú. Pokladajú to za prvý rázny krok k tomu, aby Slovenský dom postupne stratil slovenský charakter, aby z neho neprajníci Slovákov začali systematicky vytláčať všetko, čo je slovenské. Členovia Slovenskej samosprávy v Mlynkoch pripravované vyhostenie svojho zboru a ZRKSPS zo Slovenského domu hodnotia jednoznačne ako zlomyseľný, diskriminatívny a provokujúci protislovenský útok, ktorý nielenže narúša status quo a pokojné spolunažívanie, ale zároveň sa snaží čo najefektívnejšie sťažiť prácu slovenských aktivistov a slovenskej samosprávy a v konečnom dôsledku oslabiť slovenskú identitu miestneho obyvateľstva.
Po nastúpení terajšieho vedenia obce sme už boli svedkami nejedného protislovenského kroku, resp. nepriateľských gest voči miestnej Slovači - počnúc obmedzovaním slovenskej časti kultúrneho programu cez spochybňovanie potreby a úrovne výučby slovenčiny v materskej a základnej škole a maximálne ignorovanie osláv výročia znovuosídlenia obce Slovákmi (keď jubileum obecná samospráva nechcela ani osláviť, ani podporiť), až po jednostranné odstúpenie od vydávania dovtedy spoločného dvojjazyčného miestneho časopisu a rozhodnutie o vydávaní jednojazyčných (iba maďarských) miestnych novín. Obecná samospráva najnovšie v podobnom duchu pretvára profil vysielania miestnej káblovej televízie a napriek nesúhlasu slovenskej samosprávy znížila národnostný príplatok slovenských pedagógov.
Pred nastúpením súčasného vedenia boli Mlynky desaťročia pozitívnym vzorom, boli príkladnou slovenskou obcou s čulým národnostným kultúrnym a verejným životom. Zrejme aj tomu môžu ďakovať za to, že ich navštívili o. i. vysoký komisár OBSE pre národnostné menšiny, arcibiskupi, predseda slovenskej vlády, predsedníčka Národného zhromaždenia MR a prezident SR (dokonca aj dvakrát). Ivan Gašparovič v Mlynkoch povedal, že naši Slováci „budú potrebovať oveľa viac podpory, najmä kultúrnej a morálnej“. A naozaj, najmä tú morálnu pomoc potrebujeme v týchto ťažkých chvíľach oveľa viac, ako kedykoľvek predtým. Pri minuloročných oslavách 260. výročie znovuzaloženia Mlynkov niečo vedela (alebo aspoň tušila) aj predsedníčka Slovenskej samosprávy v Mlynkoch Marta Demjénová, keď o podstate problémov miestnej Slovače povedala, že zachovať jazyk a kultúru svojich predkov nebola a ani dnes vôbec nie je ľahká úloha: „Aj naši predkovia museli bojovať nielen s prirodzenou asimiláciou, ale často aj s menej tolerantnými, ba niekedy až nepriateľskými silami.“ Nemenej vážne a varovne zneli 2. júna 2007 v Mlynkoch slová predsedníčky maďarského parlamentu Katalin Sziliovej: „Iba toľko môžeme očakávať pre svoje menšiny, koľko my sami poskytneme tu žijúcim menšinám“. Poslanci Samosprávy obce Mlynky si pravdepodobne ani neuvedomujú, že svojim počínaním škodia nielen nám, Mlynčanom, Pilíšanom, Slovákom (v Maďarsku)...
Foto: T. Somogyi a I. Fuhl
Pilisszentkereszt Község Önkormányzata legközelebbi testületi ülésén (március 25.) szabályozni akarja a helyi Szlovák Ház használatát, amely már több mint 10 éve szolgál a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat (PSZÖ) székhelyéül, valamint itt tevékenykedik több szlovák szervezet is: a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja (PSZERKK), a Pilisszentkereszti Szlovákok Szervezete, az Országos Szlovák Önkormányzat Regionális Központja, valamint a helyi Szlovák Klub és Pávakör is. A községi önkormányzat tervei szerint a község szlovák nemzetiségi lakóit képviselő választott testületet egyszerűen kilakoltatnák a Szlovák Házban található irodahelyiségből, mely a falu központjában helyezkedik el, és amelyet az 1997, 1999 és 2000 évi önkormányzati határozatok alapján a PSZÖ kizárólagos használatba kapott. A határozattervezet előterjesztője, Lendvai József polgármester szerint a PSZÖ és a PSZERKK az általános iskola épületében kialakított lakásban kapna helyet, amely tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a PSZÖ a továbbiakban is folytatni tudja eddigi aktív nemzetiségi tevékenységét.
Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a legutóbbi népszámláláskor a lakosság több mint 50 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. Pilisszentkereszt azonban nemcsak ezzel vívta ki magának a „legszlovákabb település“ megtisztelő címét, hanem azzal is, hogy élénk és tartalmas hagyományőrző, kulturális és nemzetiségi közéletével évtizedeken keresztül példaképül szolgált más hazai szlovák, ill. nemzetiségi települések számára. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban községünk több magasrangú szlovák és magyar méltóságot láthatott vendégül. Pilisszentkereszt újratelepítésének 260. évfordulójára rendezett ünnepségeket megtisztelte jelenlétével Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság elnöke, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnökasszonya, Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete és Heizer Antal, Magyarország szlovákiai nagykövete, de korábban vendégünk volt a szlovák kormány elnöke, több nemzetközi kisebbségi szakértő- és megfigyelő csoport, valamint magasrangú egyházi személyiségek is.
Pilisszentkereszten sohasem létezett nemzetiségi kérdés, hiszen egészen a legutóbbi önkormányzati választásokig a község szlovák és nem szlovák lakosai békésen éltek egymás mellett. Az új önkormányzat megalakulása óta azonban több szlovákellenes lépésnek voltunk tanúi és szenvedő alanyai. Kezdődött a helyi kulturális programok szlovák részeinek korlátozásával, a helyi kétnyelvű újság kiadásának felfüggesztésével, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lap kiadásával, majd folytatódott a nemzetiségi általános iskolánkban folyó szlovák nemzetiségi oktatás létjogosultságának megkérdőjelezésével, a nemzetiségi tanárok nemzetiségi pótlékának megvonásával, a szlovák lakosság választott képviselőtestülete egyetértési jogának folyamatos figyelmen kívül hagyásával, most pedig a PSZÖ-nek, a helyi szlovákság és a Pilisi régió központjából való kilakoltatással csúcsosodik ki.
A PSZÖ határozottan tiltakozik a községi önkormányzat tervezett lépése ellen. A PSZÖ tagjai a testület kilakoltatását a Szlovák Házból egyértelműen rosszindulatú, diszkriminatív és nemzetiségellenes lépésként értékelik, amely megzavarja a Pilisszentkereszten élő nemzetiségi és nem nemzetiségi lakosok eddigi békés egymás mellett élését, megnehezíti a nemzetiségi aktivisták munkáját, és amelynek célja a Szlovák Ház szlovák jellegének fokozatos felszámolása, végsősoron pedig a helyi szlovákság gyengítése.
Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke, a 2007. június 2-án megrendezett községi születésnapi rendezvényünkön a következőket mondta: „Csak azt várhatjuk el mi a határon túl élő magyarok számára, amit mi is megadunk a Magyarországon élő nemzetiségeinknek.” Úgy gondoljuk, hogy a 21. század elején Magyarországon megengedhetetlen az ilyen nemzetiségellenes magatartás, hiszen a kisebbségek védelme a mai európai eszmeiség prioritásai közé tartozik. Községi önkormányzatunk képviselőiben talán nem is tudatosult, hogy az ilyen nemzetiségellenes lépésekkel nemcsak nekünk, hazai szlovákoknak, nemzetiségieknek ártanak, hanem az egész országnak, illetve a határontúli magyaroknak is kárt okozhatnak. Annak érdekében, hogy ez az ügy a lehető leghamarabb, korrekt módon megoldódjon, közbenjárását és segítségét kérve a mai napon levélben fordultunk Gémesi Ferenc, kisebbségi és nemzetiségi politikáért felelős szakállamtitkárhoz, Fuzik Jánoshoz, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökéhez, valamint Németh Erikához, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főigazgató asszonyához. Egyúttal kötelességünknek tartjuk a nyilvánosság tájékoztatását is, remélve, hogy legalább annak nyomása pozitív irányba képes befolyásolni a nemzetiségellenes lépésre készülő képviselőket.
Pilisszentkereszt, 2008. március 21.
A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nevében
Demjén Tamásné, elnök
06 30 2178290