Dabaš - Šára ● XII. Deň Slovákov v Maďarsku
Podujatia sa zúčastnili aj Slováci z iných štátov sveta, ktorí pricestovali do Maďarska na Dni zahraničných Slovákov. Súčasťou podujatia v Dabaši-Šáre bolo odovzdanie vyznamenaní CSS Za našu národnosť, tematický galaprogram regionálnych kultúrnych stredísk Slovenského osvetového centra, výstava Šáranská bábika a bohatý kultúrny program s tanečnou zábavou.
V jubilujúcom kostole Nanebovzatia Panny Márie už prebiehal obrad, ktorému dodali slovenský ráz deti z miestnej katolíckej základnej školy a spevácky zbor Rozmarín, keď v tzv. slovenskom dvore obklopenom oblastným národopisným domom a Domom závinov vyrastali zo zeme stany, ktoré mali XII. Dňu Slovákov v Maďarsku prepožičať ozajstnú jarmočnú náladu. Tohoročný sviatok Slovače v Maďarsku sa totiž tematicky niesol v znamení jarmoku, k atmosfére ktorého nejakým spôsobom prispievali všetci účastníci. Predstavitelia jednotlivých regiónov v zastúpení regionálnych stredísk Slovenského osvetového centra zdobili svoje stany textíliami a inými doplnkami charakteristickými pre danú oblasť. V jednom zo stanov predávali svoju „partieku” (tovar) aj inštitúcie Celoštátnej slovenskej samosprávy. V blízkosti stanov usilovné ruky pripravovali suroviny, aby mohli účastníkom osláv ponúknuť ochutnávku zo svojich gastronomických špecialít. Sarvašania varili baraní paprikáš, Novohradčania halušky, v komlóškom stane pripravovali tzv. „špricke” a v jednom z kotlíkov predvádzali aj tradičný spôsob varenia „sapúna” t. j. mydla. Biele plastové stoličky umiestnené uprostred slnkom rozhorúčeného hľadiska však nelákali návštevníkov, tí sa utiahli radšej do chládku okolitých stromov. Tesne pred začiatkom oficiálnej časti slávnosti prvé rady obsadili vysoko postavení hostia z domova i zo zahraničia. Okrem menšinového ombudsmana, zástupcov maďarskej a slovenskej vlády, slovenského zastupiteľského úradu a Svetového združenia Slovákov žijúcich v zahraničí prišli aj členovia slovenských samospráv a spoločenských organizácií z celého Maďarska. Zo Slovenska pricestovali na tento sviatok početní členovia Spolku Slovákov z Maďarska. Prítomných mal prilákať k javisku svadobný sprievod tanečníkov, ktorí obsadili priestor pred javiskom a nádherná slovenská ľudová pieseň v prednese speváckeho zboru z Mlynkov.
Ani tohoročný sviatok Slovákov v Maďarsku sa nezaobišiel bez aktuálno-politických odkazov. Vo svojich prejavoch rečníci narážali na ekonomické opatrenia maďarskej vlády a nedávno schválený slovenský jazykový zákon. Po pozdravných slovách moderátoriek privítal účastníkov osláv v Dabaši primátor mesta Zoltán Kőszegi, ktorý sa prihovoril obecenstvu aj po slovensky. Vo svojom prejave vyjadril presvedčenie, že kultúrna a jazyková pestrosť v strednej Európe nemá vyjadrovať vzdialenosť, ale blízkosť spoločných hodnôt. Hrdo hovoril o tom, že v meste z vlastných síl postavili slovenský ľudový pamiatkový dom a Dom závinov, ktoré zachovávajú miestne slovenské tradície, a podarilo sa obnoviť škôlku a školu. Prisľúbil, že vedenie obce aj v budúcnosti podnikne všetko v záujme zachovania slovenskej kultúry, pestovania slovenského jazyka
.Slovenský vicepremiér Dušan Čaplovič vo svojom slávnostnom prejave uviedol, že Slovenská republika a Maďarská republika sú dnes zvrchované, suverénne štáty a každá je vlasťou všetkých svojich občanov. „Oba štáty po historickom spolužití sú odkázané na spolužitie a spoluprácu tak v súčasnosti, ako aj v budúcnosti. Často len jednotlivci a skupinky nezodpovedných tárajov a pomýlených neprajníkov spoločnej cesty zbližovania a priateľského susedského spolunažívania - blúzniacich o nadradenosti jedného národa nad druhým, o akomsi historickom práve na vlasť - narúšajú normálne a prirodzene sa rozvíjajúce vzťahy medzi oboma našimi štátmi. Brzdia aj naše snahy o toleranciu, vzájomnú empatiu a ľudskosť medzi nami,” konštatoval podpredseda vlády SR. Podľa jeho slov je potrebné zachovať si všetko, čo je odskúšané dejinami, čo pomáhalo zbližovaniu rôznosti - v spoločnom nachádzať jednotu, v rozdielnom slobodu a vo všetkom toleranciu. To je najpodstatnejší recept k úspešnému obojstrannému zbližovaniu sa a spolužitiu, povedal D. Čaplovič, podľa ktorého neexistujú vyvolené dejiny, vyvolené kultúry, vyvolené národy a vyvolené štáty. „Napriek nedoliečeným a stále často jatreným vzťahom medzi Slovenskom a Maďarskom sme tu a uvedomujeme si, že sme odsúdení na spoluprácu - preto máme vždy vystretú ruku, chceme ju úprimne podať nášmu susedovi a nemala by tomu brániť ani dezinterpretácia schváleného návrhu zákona o štátnom jazyku SR,” uviedol D. Čaplovič.
František Križan je od skončenia svojich vysokoškolských štúdií v roku 1955 až dodnes neustále aktívnym účastníkom nášho slovenského národnostného diania. Patrí ku generácii priekopníkov vytvárania a stabilizovania slovenského národnostného kultúrneho a spoločenského života od obdobia päťdesiatych rokov minulého storočia. Ako kultúrny referent Demokratického Zväzu Slovákov v Maďarsku (DZSM) bol organizátorom slovenských národnostných akcií po celej krajine, organizátorom kultúrnych zájazdov a siete slovenských knižníc. Po revolučných udalostiach v roku 1956 bol František Križan jeden zo znovu zakladateľov zaniknutého DZSM a zakladateľom, neskôr šéfredaktorom nového slovenského týždenníka Ľudových novín. Má veľké zásluhy na vytvorení a upevnení medzinárodných stykov medzi rôznymi orgánmi našej Slovače i orgánmi a inštitúciami materskej krajiny. Počas svojho pôsobenia pracoval na Národnostnom oddelení Ministerstva školstva a kultúry, kde mal za úlohu usmerňovať slovenskú národnostnú činnosť. Bol vedúcim oddelenia Čitateľskej služby národnostných novín Vydavateľstva Lapkiadó Vállalat až do odchodu do dôchodku v roku 1990. V súčasnosti už v treťom cykle oddane pracuje za našu Slovač ako predseda Slovenskej menšinovej samosprávy III. obvodu hlavného mesta. František Križan sa v tomto roku dožíva svojho významného životného jubilea, 75. narodenín.
Katarína Völgyesiová Pribišánová pochádza zo slovenskej rodiny žijúcej v Lucine. Ako učiteľka sa už 30 rokov venuje výchove detí vo svojej rodnej obci. Pedagogickú prácu vykonáva nezištne a veľmi svedomite. Úspešne pripravuje žiakov na rôzne súťaže zo slovenského jazyka. Dlhé roky sa húževnato a pravidelne venuje slovenskému verejnému životu dediny. Od roku 2006 je predsedníčkou miestnej Slovenskej samosprávy, taktiež je členkou zastupiteľského zboru obecnej samosprávy. Zastáva funkciu podpredsedníčky Župnej slovenskej samosprávy v Novohradskej župe, je poslankyňou Celoštátnej slovenskej samosprávy a aktívne sa zapája aj do činnosti Zväzu Slovákov v Maďarsku. Je aktívnou organizátorkou a účastníčkou škôl v prírode, rôznych slovenských školských a divadelných táborov. V súčasnosti veľkou oddanosťou a vytrvalosťou koordinuje prácu slovenského detského tanečného súboru. Nepozná nemožné, každému pomôže v dedine aj v škole, kto sa obráti na ňu o pomoc. Katarína Völgyesiová Pribisánová je uznávanou a váženou osobou nielen v Lucine ale aj v širšom kruhu našej slovenskej národnosti.
Slovenské gymnázium, základná škola, materská škola a kolégium v Békešskej Čabe oslávi v tomto roku 60. výročie svojho jestvovania. Prvú školu založili slovenskí evanjelickí zakladatelia mesta, ktorí hneď po príchode do Čaby si postavili kostol, potom aj školu. Škola bola pre našich predkov oporou a zároveň aj zárukou lepšej budúcnosti. Časom cirkevná škola zanikla a vyučovanie slovenského jazyka pokračovalo v štátnej škole. Po výmene obyvateľstva bolo treba školu znova zorganizovať. V znovu zorganizovanej čabianskej slovenskej škole sa začalo vyučovať v roku 1949. Svedomitá práca pedagógov tejto inštitúcie priniesla svoje výsledky. Absolventi slovenského gymnázia, univerzitní i vysokoškolskí profesori, inžinieri, právnici, lekári, básnici i spisovatelia sú aktívnymi spolupracovníkmi spoločenského života Slovákov v Maďarsku. V súčasnosti pracujú v škole hosťujúci učitelia zo Slovenska, ktorí pomáhajú žiakom v úspešnom osvojovaní si slovenského jazyka. Učiteľský zbor čabianskej školy bol iniciátorom založenia Metodického a pedagogického centra CSS. V posledných rokoch škola nadviazala dobré vzťahy s dolnozemskými slovenskými školami v Srbsku a v Rumunsku. Program Nadácia pre nadaných je produktom inovačnosti učiteľského zboru. Čabianske slovenské gymnázium, základná škola, materská škola a kolégium počas svojej šesťdesiatročnej existencie zohralo v školstve a kultúre mesta a celej Dolnej zeme historickú rolu, vhodnú na uznanie a vyznamenanie.
Bajnai Gordon miniszterelnök továbbra is fontosnak tartja a szlovák kormányfővel tervezett találkozó létrejöttét, de annak csak akkor van értelme, ha sikerül megoldani a meglévő problémákat; ezt üzente kollégájának, Robert Ficonak a magyar kormányfő, miután szombaton negyedórás megbeszélést folytatott Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel Dabas-Sáriban, ahol aznap rendezték a magyarországi szlovákok napját. A magyar-szlovák viszonyban a szlovák államnyelvtörvény keddi elfogadása okozott újabb feszültséget. A törvény ellen élesen tiltakoztak a szlovákiai magyarok, s egyöntetűen elítélték a döntést a magyarországi politikusok. A héten elfogadott törvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár 5 ezer eurós pénzbüntetést kaphat. Bajnai Gordon a Pest megyei településen rendezett ünnepségen mondott beszéde után, a színpad mellett találkozott a szlovák miniszterelnök-helyettessel, akivel biztonsági emberek és újságírók gyűrűjében beszélgetett. Dušan Čaplovič egyebek között azt hangsúlyozta: az elfogadott szlovák nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek sztenderdjeit erősíti; a magyar nyelv, mint anyanyelv megmarad a nyilvános, a közéleti kapcsolatokban is. Mint mondta, „annak érdekében hozták meg a nyelvtörvényt, hogy a szlovák nyelvet jobban, színvonalasabban használják”. A szlovák miniszterelnök-helyettes szerint jó volna, ha a közös kisebbségi bizottság kölcsönösen tisztázná a vitás kérdéseket. „Megerősíthetem miniszterelnök úr, hogy nekünk alapvető érdekünk az együttműködés” - hangsúlyozta Dušan Čaplovič. Bajnai Gordon válaszában kiemelte: a magyar kormány sokat tesz azért, hogy a szlovák kisebbség tanulhassa anyanyelvét, ápolhassa hagyományait. Mint fogalmazott, nem nyugtatta meg maradéktalanul az, amit a nyelvtörvény kapcsán a miniszterelnök-helyettes mondott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány több alkalommal jelezte, milyen aggályai vannak a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. „Fico miniszterelnök úrnak jeleztem informálisan is, hogy rendkívül aggályosnak tartom, ha valakit a saját anyanyelvének használata miatt súlyos pénzbüntetésre lehet ítélni egy országban” - tette hozzá Bajnai Gordon, aki szerint olyan gyorsan fogadták el a nyelvtörvényt, hogy arról nem sikerült érdemi egyeztetést folytatni. Bajnai Gordon kérte, hogy Dušan Čaplovič adja át üzenetét Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, amely szerint továbbra is fontosnak tartaná a tervezett találkozót. „Azonban nekünk a találkozó nem cél, hanem eszköz, ... ilyen találkozót megtartani akkor van értelme, ha meg tudunk oldani meglévő problémákat” - mondta Bajnai Gordon, aki szerint el kell gondolkodni azon, hogy a nyelvtörvény elfogadása után, miként lehet a kapcsolatot javítani. „Ez az oka annak a tartózkodó magatartásnak, amit most tanúsítunk, ami azt jelenti, hogy szeretnénk látni, hogy milyen pozitív kezdeményezéseket lehet tenni a magyar kisebbséggel kapcsolatban a nyelvtörvényből fakadó esetleges viták elhárításával kapcsolatban” - fogalmazott Bajnai Gordon. A kormányfő végezetül örömét fejezte ki, hogy Dušan Čaplovič eljött a magyarországi szlovákok napjára. Dušan Čaplovič válaszában kiemelte: a közös bizottságot minél gyorsabban össze kellene hívni. A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Bajnai Gordonnak azért, amit a magyar kormány a nemzeti kisebbségekért tesz. Egyúttal kérte a magyar miniszterelnököt, hogy a magyarországi szlovák nemzetiség hetilapjának megjelenését támogassák, hogy a kiadvány ne szűnjön meg.
Magyarország tiszteli, segíti és építi az országban élő kisebbségek jogait, és ugyanezt várja el azoktól az országoktól, ahol magyar kisebbségek élnek. Ezt jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök szombaton Dabas-Sárin, a magyarországi szlovákok napján. A kormányfő - aki beszéde elején szlovákul köszöntötte a résztvevőket - hangsúlyozta: Magyarország jobb ország attól, hogy vannak kisebbségei, akik ápolják kultúrájukat, nyelvüket. Bajnai Gordon szerint az ilyen kisebbségi rendezvényekből is látszik, hogy Magyarországon működik az Alkotmányban foglalt „békés együttélés” a népcsoportok között, hiszen a kisebbségek integráns részei a Magyar Köztársaságnak és a kisebbségek élő jelene, múltja fontos része az országnak. A miniszterelnök leszögezte: annak, hogy egy kisebbség tovább éljen, alapja a nyelv ápolása. Éppen ezért Magyarország az elmúlt időszakban 200 millió forint támogatást adott a békéscsabai és a tótkomlósi szlovák iskoláknak, és tehetséggondozó ösztöndíjat indított szlovák általános iskolásoknak, akik szlovákul szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat. A beszédét követően Bajnai Gordonhoz odalépett a szintén jelenlévő Dusan Čaplovič kisebbségi ügyekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes, és a két politikus több percen keresztül beszélgetett. A szlovák kormányfő-helyettes szerint - mivel Magyarországnak problémái vannak a héten Szlovákiában elfogadott államnyelvtörvény-módosítással - össze kellene hívni a szlovák-magyar kisebbségügyi vegyesbizottságot. Erre szerinte a két ország alapszerződése szerint annak az országnak kell javaslatot tennie, akinek problémája van. Čaplovič szerint az államnyelvtörvény elfogadott változata sok pontban módosult az eredeti tervezethez képest, és sok problémája nem lehet a magyaroknak. A miniszterelnök-helyettes szerint mihamarabb szükség lenne egy szlovák-magyar kormányfői találkozóra is. Bajnai Gordon szerint a kormányfői találkozó nem cél, hanem eszköz, és csak akkor van értelme, ha érdemi eredményeket is hozhat. A magyar kormányfő leszögezte: mesterségesen gerjesztett problémának tartja az államnyelvtörvény módosítását, amely szerinte elfogadhatatlan részeket tartalmaz, hiszen akár pénzbírsággal is büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Bajnai szerint a problémák mindkét ország számára világosak, ezért nem ismertetni kell azokat, hanem megoldani.
