2012. február 3. (MTI)
Megszüntette a parlamenti képviselők, az államfő, az államügyészek, a bírák és a rendfenntartó szervek tagjainak szabálysértési mentességét pénteken a szlovák törvényhozás.
Az évekig tartó heves viták után elfogadott törvényjavaslatot a 150 tagú parlamentben 147 képviselő szavazta meg. A törvény márciusban lép életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy parlamenti képviselők és a többi érintett ezt követően büntethető lesz a közlekedési szabályok megsértéséért.
A szabálysértési mentesség megmaradt a diplomaták esetében, a vonatkozó előterjesztést a parlament nem fogadta el.
A mentesség korlátozásáról szóló javaslatot az előterjesztő koalíciós képviselők azzal indokolták, hogy az alkotmány értelmében a Szlovák Köztársaság minden állampolgára egyenlő, s nincs ok arra, hogy a polgárok egy csoportját kivonják a szabálysértési felelősségre vonás alól. A szabálysértési mentesség megszüntetése a Radicová-kormány programjában is szerepelt.
A mostani kormánykoalíció 2010-ben azzal próbálkozott, hogy a képviselői mentességet csak a parlamentben elhangzó megnyilvánulásokra korlátozza. Ezt azonban nem sikerült keresztülvinnie. A szabálysértési mentesség eltörlését viszont a koalíciós és az ellenzéki pártok egyaránt támogatták.
2012. február 3. (MTI)
A felvidéki jelentkezőket is érinti a magyarországi felsőoktatási rendszer módosulása - írja az Új Szó című pozsonyi napilap pénteken.
„A most érettségiző diákoknak, beleérte azokat a felvidéki fiatalokat, akik Magyarországon szeretnének továbbtanulni, nagyon kevés idejük van alkalmazkodni a megváltozott feltételekhez. Éppen ezért szerencsésebb lett volna egy évvel elhalasztani a törvény hatályba lépését“ – nyilatkozta a lapnak Andruskó Imre, a révkomáromi Selye János Gimnázium igazgatója.
Az újság szerint az iskola végzőseinek 25-30 százaléka választja a magyarországi egyetemeket, tavaly például a 323 jelentkezési lapból 112-t magyarországi felsőoktatási intézményhez nyújtottak be.
A lap ismerteti a legfontosabb változásokat, s megjegyzi, hogy bővebb információkat a www.felvi.hu honlapon találhatnak az érdeklődők.
„Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az oktatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi időszak kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. A határon túli magyarok a származási országukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány“ - hívja fel a figyelmet a lap.
Mivel Magyarországon a szlovákiaitól eltérő az érettségi rendszer, a szlovákiai diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarországon, az arra kijelölt oktatási intézményben tehetik le a szlovákiai diákok - írja az Új Szó.
2012. február 2. (MTI)
A magyar-szlovák kapcsolatokról is tárgyalt a református Generális Konvent Berekfürdőn, ahol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) két szlovák ajkú egyházmegyéjének képviselői egyházuknak a Magyar Református Egyházhoz (MRE) való tavalyi csatlakozásával kapcsolatos kifogásaiknak adtak hangot - közölte a Magyarországi Református Egyház sajtószolgálata csütörtökön az MTI-vel.
Mint írták, Marián Hamari szlovákiai püspökhelyettes felolvasta a Generális Konvent elnökségének, az MRE legfőbb vezető testületének címzett nyílt levelüket, amelyben aggodalmaikat fejezik ki „az MRE-hez való csatlakozás ténye és módja miatt“. (Az MRE 2009-ben alakult, a Kárpát-medencei reformátusokat összefogó szervezet.)
A levélben egyebek mellett az áll: „büszkék vagyunk közös református hagyományainkra, de aggódunk az MRE létrejötte miatt“. Kifejezésre juttatták, hogy „a szlovák reformátusok megértik a magyarok történelmi sérelmeit, de szerintük a keresztyéneknek felül kell emelkedniük ezeken, alapvetőbb kérdésekkel kell foglalkozniuk“.
A levélben problémásnak és veszélyesnek nevezték, hogy „az MRE az alapjait egyoldalú történelemfelfogásnál, egy nemzet vágyainál keresi“. Úgy vélik, „a nemzeti alapú egyházszervezet nem szolgálja Krisztus népének egységét, hanem megosztja a keresztyéneket“.
„Büszkén akarunk ragaszkodni a mi közös református hitünkhöz, református őseink örökségéhez anélkül, hogy magyaroknak kelljen vallani magunkat“ - olvasható a szövegben.
Juraj Brecko ondava-hernádi esperes azt mondta az elnökségi ülésen: „mi, szlovák és magyar reformátusok, történelmileg összetartozunk“. A Generális Konvent elnökségének átadott javaslata szerint vagy tartozzon bele a két szlovák többségű egyházmegye is „rendesen - ne csak fiktív módon - a Magyar Református Egyházba, vagy egyáltalán ne“.
A csatlakozásnak részükről feltétele, hogy az egységes egyház megnevezését változtassák meg, azaz térjenek vissza az 1881-ben alkalmazott megnevezéshez: Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház, kihagyva abból a Magyarországi jelzőt, „esetleg megtoldva az elnevezést a Kárpát-medencében kifejezéssel“.
Másik elvárásuk, hogy az alkotmány preambulumába foglalják bele, hogy „az egységes egyház elhatárolódik nemcsak a Trianon után a határon túli magyarokat ért atrocitásoktól, hanem a kiegyezés és Trianon közötti magyarosítástól is, mely az egyházon belül is szerepet kapott“. Azt is kérik, hogy a ratifikációs nyilatkozatot egészítsék ki azzal, hogy az egyház kötelessége az evangélium hirdetése nemcsak a magyar nemzetnek, hanem más nemzeteknek is.
Másik lehetőségként azt javasolják: az MRE alkotmányának módosításával tegyék lehetővé, hogy egyházi szervezeti egységek is csatlakozhassanak, akkor is, ha a teljes egyháztest nem csatlakozik. Így az SZRKE-n belül létrejöhetne egy magyar és egy szlovák egyházkerület, s míg a magyar igen, a szlovák nem lenne tagja az MRE-nek.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a tanácskozáson a Generális Konvent nevében arról biztosította a küldötteket, hogy „az MRE alkotmányának 2009-es megalkotásánál tudatosan figyeltek arra, hogy ne hozzanak létre új bejegyzett egyházat, s hogy az MRE-nek nincs beleszólása a tagegyházak ügyeibe“.
Hangsúlyozta, hogy az egységes egyháznak is el kell gondolkodnia a hallottakon, de visszautasította „a nemzet bálványozásának“ vádját. A magyar és a szlovák ajkú reformátusok ügyét a továbbiakban a SZRKE zsinata tárgyalja majd.
A mintegy száztízezres szlovákiai reformátusság nagy többsége magyar nemzetiségű, tíz-tizenöt százalékuk szlovák, a kilenc egyházmegyéből kettő szlovák ajkú.
A Generális Konvent elnöksége a közös költségvetés kérdéseiről, valamint a Kálvincsillag című közös kiadványról, illetve a Generális Konvent idei plenáris ülése és a jövő évi magyar református diaszpóra konferencia előkészületeiről is tanácskozott.
2012. február 2. (MTI)
Magyarország és Szlovákia a határmenti településeken élő romák problémáit együttes kormányzati megközelítéssel kívánja orvosolni a jövőben - mondta az MTI-nek Balog Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár, aki csütörtökön Miroslav Pollák szlovák romaügyi kormánybiztossal egyeztetett Pozsonyban.
Balog Zoltán a magyar EU-elnökség által kezdeményezett, majd az Európai Bizottság és az Európai Tanács által elfogadott roma keretstratégiáról tárgyalt a szlovák fővárosban.
A diplomata elmondta: közös fellépésre már a 2000-es évek elején is volt példa, amikor az észak-magyarországi Sátoraljaújhely és a szlovákiai Nové Mesto működött együtt a romák felzárkóztatása érdekében.
A felek egyetértettek: a roma kisebbség társadalmi helyzetének javításában nagy szerepet játszó uniós források felhasználása különösen rossz hatásfokú. Megállapodtak, a két ország együtt terjeszti majd be Brüsszelhez ezzel kapcsolatos reformjavaslatait.
Balog Zoltán emlékeztetett: az uniós keretstratégia elfogadását követően minden tagállamnak el kellett készítenie saját nemzeti stratégiáját. Magyarország a mélyszegénység és a gyerekszegénység elleni küzdelem keretén belül alkotta meg saját koncepcióját, és presztízskérdés volt számára, hogy tavaly november végén elsőként nyújtsa be azt Brüsszelnek. Hozzátette, Budapest látni szeretné, hogy a jelentős roma kisebbséggel rendelkező tagállamok - mint például Szlovákia - hogyan teljesítették „házi feladatukat“.
Balog Zoltán elmondta, Pozsony idén januárban készítette el saját stratégiáját. Szlovák szakértők megállapították: ha nem sikerül integrálni a romákat, az 7 százalékos veszteséget jelent majd a szlovák GDP számára. Az államtitkár szerint fontos, hogy a szlovák vezetés a gazdasági szükségszerűségre hivatkozva jelezte a probléma fontosságát, mert a humanitárius-szociális dimenzió legtöbbször elutasítást vált ki a társadalomból. Kiemelte a közbiztonsági tényező fontosságát is, amely szerinte mindkét államban gondot okoz.
A Szlovákiában nemrég betonfalakkal elválasztott romatelepekkel összefüggésben Balog Zoltán úgy fogalmazott: Magyarország jó példával szeretne elöljárni, és nem kíván a sajtón keresztül kritikai üzeneteket megfogalmazni tárgyalópartnere felé. „Szerintem nem az a feladatunk, hogy egymást a vádoljuk, hanem hogy jó együttműködést alakítsunk ki“ - mondta.
2012. február 2. (MTI)
Elindult az Innoinfo internetes közösség portál, amely online adatbázisba gyűjti a magyar és szlovák kis- és középvállalkozások (kkv) adatait, elérhetőségeit - közölte a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) csütörtökön.
A www.innoinfo.eu portál lehetőséget nyújt a kereskedelemfejlesztésre, a vállalkozók partnerkeresésére, valamint újabb együttműködési lehetőségek felkutatására. A portál magyar, angol és szlovák nyelven érhető el, a regisztráció mindenki számára ingyenes - közölte a BKIK.
Az Innoinfo internetes közösségi portál az Európai Unió által támogatott Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósult meg a BKIK és a Szlovák Kereskedelmi és Iparkamara besztercebányai kirendeltségének kooperációjában.
A pályázat az Európai Unió által célként megfogalmazott tőke és szolgáltatások szabad áramlását segíti Magyarország és Szlovákia között, és a projekt megvalósulása a magyar és a szlovák vállalkozások megjelenését segíti elő egymás piacán, valamint erősíti a Besztercebányai Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködést - hangsúlyozza a BKIK.
A projekt elszámolható költsége 255.562 euró, amelyből az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatása 206.366 eurót tett ki, 36.418 euró a kormányzati társfinanszírozás, és 27.778 euró az önerő.
A projekt fő eleme egy cégek számára létrehozott közösségi portál, amely bármely vállalkozó számára elérhető. A projekt keretein belül eddig több száz cég regisztrált a honlapon, de a felhasználók száma várhatóan több tízezerre fog nőni - írja közleményében a BKIK.
2012. február 2. (MTI)
Tárgyalást tartottak csütörtökön az Európai Unió luxembourgi székhelyű Törvényszékén abban a jogvitában, amelyben Magyarország azt kéri, töröljék a Tokajra utaló szlovákiai bejegyzést a borra vonatkozó eredetmegjelöléseket tartalmazó, uniós elektronikus nyilvántartásból, az úgynevezett E-Bacchus listáról.
Egy 2004-ben megkötött magyar-szlovák egyezményben az aláírók kinyilvánították, hogy a Tokaji borvidék e két ország területén fekszik, és egységes, határon átnyúló borvidéket képez. A Magyarországra eső rész elnevezése „Tokaji borvidék“, Szlovákia területére eső részének elnevezése pedig „Tokajská vinohradnícka oblasť“ (ami magyarra fordítva szintén Tokaji borvidéket jelent).
Az egyezményben a felek abban maradtak, hogy rövid időn belül megállapodnak a határon átnyúló borvidéken alkalmazandó egységes termelési és ellenőrzési feltételekben, illetve a borvidék Szlovákiára eső részének területi lehatárolásában, amely rész területe legfeljebb 565,2 hektár lehet. E kérdések azonban azóta is vita tárgyát képezik a két ország között.
Egységes szabályozás hiányában Magyarország jelenleg a magyar-szlovák határ két oldalán fekvő bortermelő területet két külön borvidéknek tekinti. Ezzel a magyar fél meg akarja akadályozni azt, hogy a szigorú magyar szakmai követelményrendszer alapján előállított, „Tokaj“ eredetmegjelöléssel ellátott borok hírnevét olyan borok ronthassák le, amelyek előállítása során a vonatkozó követelmények nem teljesülnek.
Ennek ellenére az uniós jogszabályokban is rögzítették Szlovákia azon jogosultságát, hogy használhatja a Tokaji borvidékre utaló eredetmegjelölést. Ennek megfelelően a borra vonatkozó eredetmegjelöléseket tartalmazó, az Európai Bizottság által összeállított elektronikus nyilvántartásba (E-Bacchus) Szlovákia tekintetében oltalom alatt álló eredetmegjelölésként (OEM) bejegyezték a „Tokajská vinohradnícka oblasť“ kifejezést. Magyar részről a nyilvántartásban a „Tokaj“ elnevezés szerepel.
A Bizottság később Szlovákia vonatkozásában - módosított szlovák közlés nyomán - úgy változtatta meg az E-Bacchus nyilvántartás tartalmát, hogy a „Tokajská vinohradnícka oblasť“ OEM-et a „Vinohradnícka oblasť Tokaj“ OEM-re változtatta, tehát az eredetileg melléknévi alakot - „tokajská“, vagyis „tokaji“ - főnévi alakra cserélte, ami már teljesen azonos a magyar bejegyzési formulával.
Magyarország szerint a „Tokaj“ elnevezést tartalmazó eredetmegjelölés, illetve a palackokon erre utaló címke azt a téves feltételezést ébresztheti a fogyasztókban, hogy a Szlovákiában előállított, de nem a Magyarországon érvényes követelményrendszer alapján készült bor a Magyarország számára védett „Tokaj“ eredetmegjelölést viselő borral azonos. Magyarország szerint az uniós végrehajtó testület a szlovák OEM módosításával megsértette az uniós jogot - konkrétan az OEM-bejegyzési eljárást szabályozó rendeleteket, illetve a jogbiztonság és a jóhiszemű együttműködés elvét. A magyar fél ezért az EU Törvényszékéhez fordult a „Vinohradnícka oblasť Tokaj“ bejegyzés megsemmisítése érdekében.
Az Európai Bizottság képviselője - kérve a magyar kérés elutasítását - a tárgyaláson azzal érvelt, hogy Brüsszel csak a tagállamok által átadott információkat közli az E-Bacchus nyilvántartásban. A módosítás háttere így Brüsszel szemszögéből nézve pusztán az volt, hogy Szlovákia eredetileg tévesen adta meg a „tokajská“ formulát tartalmazó kifejezést, majd ezt - a főnévi alakra való áttéréssel - javította, vagyis összhangba hozta saját nemzeti jogi szabályozásával. A brüsszeli uniós intézmény szerint nem terhelte az Európai Bizottságot az a kötelezettség, hogy az egyes tagállamok által benyújtott adatok helyességének vizsgálata során harmadik tagállamokkal is konzultáljon.
A szlovák kormány szintén kérte a törvényszéktől a magyar kérelem elutasítását.
Egyelőre nem ismeretes, hogy az ügyben mikor várható az EU Törvényszékének döntése.
2012. február 1. (MTI)
A polgári kutya nevelése címmel Márai Sándor kassai magyar író által inspirált színdarabot mutatnak be szlovák és magyar színészek pénteken a pozsonyi Design Factory játszóhelyen.
A darab szerzője Silvester Lavrík rendező és Anna Vlcková-Strachan népszerű szlovák blogger, Márai Sándor feltétlen híve, aki gyakran hivatkozik Márai írásaira blogjaiban - mondta Garajszki Margit, az előadás dramaturgja szerdán az MTI-nek.
Bagyó Jánosné 1942-ben könyvet írt a polgári kutya neveléséről és gondozásáról. Amikor Márai krisztinavárosi lakása bombatalálatot kapott a II. világháború idején, épen maradt könyvei közül ezt is magával vitte és a „polgári kutya“ kifejezés több írásában is előbukkan - magyarázta a dramaturg.
Mint kifejtette, a „polgári kutya“ a 20. század elején, közepén létező kifejezés volt, de eltűnt az a társadalmi osztály is, amely akkor a polgári jelzőt viselte. Lavrík szerint a darab vázát Márai Thomas Mann-nak és Stefan Zweignek írt leveleiben megfogalmazott gondolatai adják.
A Design Factoryban, ezen a multikulturális helyen egy letűnt kort idéznek meg a színdarabbal, amely egy Kassáról indult és egy alagútban elakadt vasúti kocsiban játszódik. Márai Sándor is jelen van a vonaton Petrik Szilárd színész alakításában.
A darab hét szereplője vegyesen szlovák és szlovákiai magyar színészek, mindenki a saját anyanyelvén mondja a szöveget és mindegyik érti a másikat. Ez utalás azokra az időkre, amikor Márai korában ez a kétnyelvűség természetes volt. A biztonságos szövegértés érdekében a darabot mindkét nyelven feliratozzák - hangsúlyozta a dramaturg.
A polgári kutya nevelése című darab premierje 2011. december 4-én volt Kassán, Márai szülőhelyén.
2012. február 1. (MTI)
Sajtóközleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügye miatt szerdán a szlovák kormány. Közleményében a pozsonyi kabinet elismerte, az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai.
„A Szlovák Köztársaság kormánya elismeri, hogy a panaszos Zák-Malina Hedvignek az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott panasza ügyében (51493/07 szám) léteznek bizonyos körülmények, amelyek kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, be voltak-e tartva a panaszosnak az általános emberi szabadságjogok egyezményében biztosított emberi és állampolgári jogai. A Szlovák Köztársaság kormánya ezért egyetértett az ügy megbékélés útján történő megoldásával, amit az Emberi Jogok Európai Bírósága 2011. november 8-án tudomásul vett és a panaszt kihúzta az ügyek jegyzékéből“ - áll a közleményben, amelyet a TASR hírügynökség hozott nyilvánosságra a kabinet szerdai ülése után.
„A Szlovák Köztársaság kormánya ugyanakkor sajnálatát fejezi ki a panaszos Zák-Malina Hedvig 51493/07 számú panasza ügyében, amely az Emberi Jogok Európai Bíróságához lett benyújtva“ - zárul az óvatosan fogalmazott közlemény.
A sajtónyilatkozat kiadásával hivatalosan befejeződött a hatodik éve húzódó ügy, ezután sem Hedvig, sem a szlovák hatóságok nem kezdeményezhetnek újabb eljárást.
Malina Hedvig kálváriája 2006. augusztus 25-én vette kezdetét, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy ahogy elmondta, s emiatt hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.
A diáklány - aki azóta férjhez ment (férje utáni neve Zák) és két gyermeket is szült - 2007. november 22-én fordult ügyével az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, amely a kormánynak 2011. szeptember 30-ig szabott határidőt a válaszadásra. Iveta Radicová akkori miniszterelnök kormány a peren kívüli megbékélést választotta, és szeptember 28-án jóváhagyta az erről szóló megállapodást, amit a másik fél is elfogadott. A kormány álláspontját Daniel Lipsic kereszténydemokrata belügyminiszter ugyanakkor következetlennek tartotta, és ellenezte.
Ezt követően az európai bírói testület megvizsgálta az egyezséget, és azt összhangban találta az Emberi Jogok Európai Egyezményével. Jóváhagyása egyben azt is jelenti, hogy Hedvig ezzel az üggyel többé nem fordulhat Strasbourghoz, s nem követelhet semmiféle anyagi kártérítést az államtól. Az egykori diáklány anyagi kártérítést nem, csak erkölcsi elégtételt kért, s ennek a kormány bocsánatkérése megfelel.
A strasbourgi testület határozatában azt írta: tudomásul veszi a felek közti megegyezést, és meggyőződése, hogy az az általános emberi jogi chartában rögzített elvek tiszteletben tartásán alapul.
Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a 2007 májusában indított vizsgálat az állítólagos hamis tanúzás ügyében, amelyben Malina Hedvig továbbra is gyanúsítottként szerepel.
Hedvig ügyvédje, Roman Kvasnica a minap úgy vélekedett, ha a kormány kiadja a megbékélésről szóló nyilatkozatot, paradox helyzet áll elő. „Teljesen elképzelhetetlen jogi helyzet jön létre, ahol egyrészt Szlovákia azt mondja, hogy Malina Hedvig emberi jogait megsértették, másrészt viszont továbbra is folyik ellene az eljárás“ – jelentette ki. Szerinte ez a mai szlovákiai valóság - idézte őt a Bumm.sk hírportál.
Az ügyvéd, mint mondta, ebben az esetben annyit tehet, hogy a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság Miniszteri Bizottságához fordul azért, mert a legfelsőbb vádhatóság nem tartja tiszteletben az ügy békés rendezéséről szóló határozatot.
A magyar fél szerint a minden uniós polgárt megillető szabad mozgás elve, a szlovák kormány álláspontja szerint viszont a diplomáciai kapcsolattartás nemzetközi jogi szabályai alapján kell elbírálni azt a jogvitát, amely Sólyom László 2009. augusztus 21-re tervezett révkomáromi látogatásának szlovák részről történt meghiúsítása miatt keletkezett.
A luxembourgi székhelyű Európai Bíróság 13 tagú, görög bíró által elnökölt tanácsa szerdán tartott tárgyalást a perben, amelyet Magyarország indított Szlovákia ellen, miután az Európai Bizottság - az EU legfőbb végrehajtó intézménye, az EU-szerződések betartásán őrködő testület - nem volt hajlandó a magyar kérésnek eleget téve kimondani azt, hogy Szlovákia megsértette az uniós jogot.
Az ügyben a következő eljárási cselekmény a kijelölt főtanácsnok szakvéleményének ismertetése lesz, amely március 6-án várható.
A per által érintett napon Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök a szlovákiai Révkomáromba (Komárno) kívánt utazni egy helyi társadalmi szervezet meghívására, hogy beszédet mondjon Szent István szobrának avatási ünnepségén. Két nappal a tervezett látogatás előtt három szlovák közjogi méltóság - Ivan Gasparovic államfő, Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök - közös nyilatkozatot adott ki, kifogásolva, hogy a látogatás időpontját Budapest „érzéketlenül“ választotta meg. A látogatás napján volt ugyanis 41 éve, hogy a Varsói Szerződés csapatai – köztük magyar katonák is – bevonultak Csehszlovákiába, hogy véget vessenek a prágai tavaszként ismertté vált reformfolyamatnak.
A tervezett rendezvény megkezdése előtt a szlovák diplomácia szóbeli jegyzékben tájékoztatta a magyar szerveket arról, hogy Szlovákia biztonsági kockázatokra hivatkozva, egy uniós irányelv alapján megtagadta a magyar köztársasági elnöktől a belépést a területére. A már a magyar-szlovák határon járó Sólyom László a jegyzékben foglaltak tartalmára tekintettel végül nem kísérelte meg a Szlovákiába történő beutazást.
A magyar kormány úgy vélte, hogy a Pozsony által említett uniós irányelv alapján nem lett volna megtagadható a magyar köztársasági elnök beutazása Szlovákiába. A 2004/38/EK irányelv értelmében ugyanis az EU tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az uniós polgárok beutazhassanak a területükre; csak azok beutazása tagadható meg biztonsági megfontolások miatt, akik személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére.
Magyarország ezért azt kérte az Európai Bizottságtól , hogy indítson eljárást Szlovákia ellen az uniós jog megsértése miatt. A brüsszeli bizottság álláspontja szerint azonban a nemzetközi jog alapján a tagállamok fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ellenőrizzék a külföldi államfők belépését területükre, függetlenül attól, hogy az érintett államfő uniós polgár-e. Ezért Brüsszel szerint Szlovákia – habár tévesen hivatkozott az irányelvre – nem követett el jogsértést.
Magyarország nem értett egyet az Európai Bizottság álláspontjával, és ezért saját maga indította meg az uniós jog megsértésének kimondására irányuló eljárást Szlovákia ellen az Európai Bíróság előtt. Budapest szerint a szóban forgó uniós irányelv igenis alkalmazható a jelen esetben, és e jogszabály alapján nem lett volna jogszerűen megtagadható a magyar államfő révkomáromi látogatása.
Az Európai Bizottság képviselője Szlovákia oldalán, úgynevezett „beavatkozóként“ vett részt a szerdai tárgyaláson.
A magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium képviseletében Fehér Miklós főosztályvezető-helyettes hangsúlyozta: a tervezett révkomáromi út - az előirányzott program fényében - nem minősülhetett hivatalos látogatásnak. Rámutatott arra, hogy Európában ma már rutinszerűnek tekinthetők az államfők különböző célú külföldi utazásai, és úgy vélekedett: megengedhetetlenül bizonytalan jogi helyzet keletkezne, ha a közméltóságokat csak a legszigorúbb értelemben vett magánszemélyként illetné meg a szabad mozgáshoz fűződő jog.
„Uniós jogra ne hivatkozzon egy tagállam, ha szerinte az uniós jog nem alkalmazandó“ - mondta a magyar képviselő, utalva arra, hogy az akkori szlovák jegyzék az EU-irányelvre hivatkozott, most pedig az uniós jog mellőzését szeretné elérni Szlovákia.
Az Európai Bizottság képviselőjének okfejtése voltaképpen azt is megkérdőjelezte, létezhet-e egyáltalán a gyakorlatban magánjellegű külföldi út, ha államfőről van szó. Brüsszeli bizottsági elemzők ugyanis arra jutottak, hogy csak az „inkognitóban“ tett utak tekinthetők ilyennek - minden más esetben, akár sportcélú utazás esetében is bevonják a szervezésbe az érintett országok külügyminisztériumait, a fogadó országnak pedig gondoskodnia kell a védett személy biztonságáról.
A külügyminisztériumok közti egyeztetéssel járó utazások esetében szlovák álláspont szerint nem a szabad mozgást lehetővé tevő uniós jog előírásai az irányadók, hanem a diplomáciai kapcsolattartásról szóló nemzetközi jog normái. A szlovák kormánymegbízott kiemelte, hogy e normák alakítása tekintetében az EU-tagállamok nem ruháztak át hatáskört Brüsszelre, tehát maradéktalanul érvényesül a fogadó ország döntési joga abban a tekintetben, időszerű-e a külföldi államfő látogatása.
„Ha az elnök beszédet kíván mondani, akkor az már nem magánlátogatás“ - mondta a szlovák kormány képviselője. Elismerte, hogy a szlovák szóbeli jegyzék indoklása - az uniós irányelvre való hivatkozás - nem volt szerencsés, de azt állította: „kitiltó döntést“ voltaképpen nem is hoztak a szlovák szervek, hanem diplomáciai úton hozták a magyar fél tudomására az álláspontjukat, a nemzetközi joggal összhangban.
A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében Pösténypuszta és Pető (Peťov) között elkészült a második híd az Ipolyon, további kettő építése jövőre kezdődik - közölte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. az MTI megkeresésére.
Az új híd átadási ünnepsége február 24-én lesz. Az első Ipoly híd a tavaly októberben átadott Ráróspuszta és Rárós közötti volt. Előkészítés alatt áll az Ipolydamásd-Helemba, valamint a Vámosmikola-Ipolypásztó közötti híd építése - jelenleg a tervezés és engedélyezés zajlik, az építés jövőre kezdődhet.
A Ráróspuszta és Rároš közötti Ipoly híd kivitelezésének szerződéses összege nettó 2.516.000 euró (mintegy 750 millió forint) volt, az építést a Ipoly A-H 2009 Konzorcium (vezetője az A-Híd Építő Zrt., a tagja pedig a Hídépítő Zrt.) végezte.
A Pösténypuszta és Pető (Pet’ov) települések közötti Ipoly híd kivitelezésének szerződéses összege nettó 3.188.016 euró (közel egymilliárd forint) volt. Ezt a hidat a PM Konzorcium (amelynek vezető tagja a Porr Építési Kft., a tagja pedig az MCE Nyíregyháza Acélszerkezetgyártó Kft.) építette.
Az eddig elkészült két híd költségéből 82 százalék voltaz uniós támogatás.
A múlt század első évtizedeiben még 47 híd kötötte össze a keskeny Ipoly folyó két partját. A II. Világháborút követően a trianoni határszakaszon a hidak nagy részét megszüntették, a határt a forgalom elől elszigetelték. A Magyarország és Szlovákia között 2007. november 16-án Párkányban aláírt egyezmény értelmében a hidak egy része újjáépül.