2012. március 24. (MTI)
A kortárs szlovák képzőművészet több mint negyven alkotójának munkáiból nyílt kiállítás szombaton a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban; a Zéró évek - Szlovák vizuális művészet 1999 és 2011 között négy kurátor perspektívájából elnevezésű tárlat megnyitóján ott volt Peter Weiss, Szlovákia budapesti nagykövete.
A MODEM-ben bemutatkozó új kiállítás címe egyszerre utal a kezdetre és a végre - elemezték a látottakat a megnyitón a kiállítás kurátorai.
A kortárs szlovák képzőművészet ugyanis - mint kifejtették - rengeteg szálon kötődik a huszadik századi avantgárd és modernista művészeti törekvésekhez, miközben valahol mégiscsak az „új, globális, posztnacionalista és posztkommunista állapot“ adja a művek politikai és kulturális hátterét.
A rendszerváltás időszakában szocializálódott kurátorok (Juraj Čarný, Gabriela Garlatyová, Richard Gregor és Mira Sikorová-Putišová) az általuk emblematikusnak tartott szempontok szerint állították össze saját, önálló szekcióikat, a négy perspektíva azonban több ponton is „keresztezi“ egymást.
A kiállítás betekintést nyújt a szlovákiai kortárs képzőművészet elmúlt bő egy évtizedének termésébe, ugyanakkor ráirányítja a magyarországi nézők figyelmét a szlovák és a magyar művészeti közeg hasonlóságaira is. Ilyen például a korábban elfojtott, majd intézményesült avantgárd művészet, a szocialista múlt felszámolásának és a nemzeti kultúra kimunkálásának folyamata, valamint a modern politika és a modernista művészet „posztmodern“ kritikája.
A tárlat rendhagyó módon nem csak a harmadik emeleti kiállítóteret tölti meg kortárs képzőművészettel, de az utca emberét is megszólítja.
Németh Ilona műve, a Kapszulák II. a public art jegyében direkt eszközökkel ösztönzi környezetét interakcióra, A „kapszula“, amelyet a MODEM előtt állítottak fel, mind külső megjelenésében, mind működési elvében a vasútállomásokon, reptereken elhelyezett csomagmegőrző automatákhoz hasonlít. A 10, 20, 50, és 100 forintos érmével működő kétszobás lakásautomatát bárki, bármely napszakban igénybe veheti vasárnaptól pihenésre, alvásra óránként 20 forintért, a MODEM előtti téren.
A Zéró évek szlovák kortárs kiállítás június 24-ig tekinthető meg a MODEM-ben.
2012. március 24. (MTI)
Robert Fico leendő szlovák kormányfő szerint Szlovákiában meg kell változtatni az állampolgárságról szóló, törvényt, mivel nem szabad, hogy a más országok állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat.
„Egy dolgot kell megváltoztatnunk - világosan mondom - ez az állampolgársági törvény: nem szabad, hogy a más ország állampolgárságát megszerzők elveszítsék a szlovák állampolgárságukat. Az állampolgárság felvételét viszont lakhelyhez kell kötnünk“ - mondta el Fico az Új szó című szlovákiai magyar napilap szombati számában vele készített interjúban. Hozzátette: ezt kivéve nem látja értelmét, hogy más, nemzetiségi jellegű témával foglalkozzon.
A Robert Fico előző kabinetje idején módosított - jelenleg hatályban lévő - szlovák állampolgársági törvény alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy aki más ország állampolgárságát felveszi.
Mivel a szlovák jogszabály jelenlegi formája nem tesz említést a szlovák állampolgárság elvesztésének okai és az érintett személy lakhelye közti összefüggésekről, a leendő szlovák miniszterelnök által jelzett törvénymódosítás csak egy olyan kivétel a jogszabályba való beiktatásával oldható meg, amely kimondaná, hogy szlovák állampolgárságukat - egy másik ország állampolgárságának felvétele esetén - nem veszítik el azok személyek, akik lakhellyel rendelkeznek abban az országban, ahol állampolgárságot szereztek. Egy ilyen kivétel megadása azonban nem érintené azokat a magyar állampolgárságot szerzett szlovákiai magyarokat, akik éppen annak köszönhetően jutottak magyar állampolgársághoz, hogy a vonatkozó magyar törvény nem köti magyarországi lakhelyhez a magyar állampolgárság megszerzését.
Robert Fico a lapinterjúban ismételten megerősítette: kormánya nem változtat a szlovákiai magyarok status quóján. Arra a kérdésre, hogy miként reagálnának arra, ha a kisebbségi szervezetek módosításokat indítványoznának a hatályos szabályokban, Robert Fico azt válaszolta: ez attól függ, mit kérnének.
A leendő szlovák kormányfő jelezte: feltételezi, hogy viszonylag hamar találkozni fog Orbán Viktorral.
„Már áprilisban, a lengyelországi V4-es kormányfői csúcson leülhetünk“ - jelentette ki Robert Fico. Rámutatott: a szomszédság okán és amiatt, hogy Szlovákiában nagy arányban magyar kisebbség él, szükségesnek tartja a találkozót. Hozzátette: feltételezi, hogy a gazdasági és szociális kérdésekről fognak beszélgetni.
„Remélem, hogy Orbán úrral normális kommunikációs módot találunk, noha más világlátása van, mint nekem. Partnerként fogunk tárgyalni“ - mondta el a szlovák kormányfői poszt várományosa.
A Malina-Zák Hedvig ügyével kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Robert Fico annak a nézetének adott hangot, hogy szerinte ezt a témát nem jól „kezeli“ a sajtó.
„A közvélemény nem is tudja, hogy ez jogilag már rég meg van oldva. A bűnüldöző szervek szerint az eset, úgy, ahogy Malina Hedvig leírta, nem történt meg. Az ügy ezzel lett lezárva, miközben a nyilvánosság azt hiszi, hogy az ügy kapcsán még mindig az alapkérdést oldják (meg)“ - szögezte le Robert Fico. Rámutatott: ma a bűnüldöző szervek már csak azt a kérdést firtatják, hogy Malina Hedvig olyan információkat adott-e, amelyek alapján büntetőjogilag felelősségre lehet-e őt vonni.
2012. március 22. (MTI)
Javítani akarja a szlovák nyelv oktatását Dél-Szlovákiában, ám a kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvényt nem szándékozik megváltoztatni Dusan Caplovic, akit a pozsonyi sajtó az oktatási tárca várományosának tart.
Caplovic erről maga nyilatkozott a SITA szlovák hírügynökségnek adott interjúban pénteken.
A Robert Fico előző kormányában az emberi jogi és kisebbségügyi alelnök szerepét betöltő politikus elmondta: a kisebbségek szlováknyelvtudását elsősorban az államnyelv dél-szlovákiai oktatásának javításával akarja megoldani. Ezzel az a célja, hogy Szlovákia minden lakosa „problémamentesen“ megértesse magát szlovákul. Hozzátette: magyar szakemberekkel együttműködve javítaná a szlováknyelvoktatást.
A szlovák nyelv kisebbségi tannyelvű iskolákban történő oktatásának javítását célzó terveit egyébként választási programjában a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt is ígérte.
A kisebbségi nyelvhasználati törvény kapcsán Caplovic, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) politikusa elmondta: „Fontosabb problémák is vannak, s a helyzet megnyugvása érdekében nem fogjuk (a leendő szlovák kormány) a törvényt megváltoztatni“.
Caplovic a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását olyan, a magyar kisebbség elkülönítését célzó törekvésnek minősítette, amely az első szakasza a magyar revízió és irredenta tervek megvalósításának.
2012. március 22. (MTI)
Perrel fenyegeti Szlovákiát az Európai Unió kötelezettségszegés, környezetvédelmi jogszabályok be nem tartása miatt - adta hírül a FELVIDÉK.ma szlovákiai magyar hírportál csütörtökön.
Szlovákia két hónapot kapott az EU-tól arra, hogy érintett törvényeit az uniós elvárásoknak megfelelővé tegye. Ha ezt nem teszi, az Európai Bizottság (EB) az EU bírósága elé vinné az ügyet.
A probléma, amely miatt Szlovákiát eljárás fenyegetheti, nem új keletű. Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy mindmáig hiányoznak a 2007 és 2010 közötti stratégiai autópálya-építések környezeti hatástanulmányai, illetve az elkészült tanulmányok nem az uniós jognak megfelelően készültek, mivel Szlovákia nem hozta összhangba nemzeti törvénykezését az uniós irányelvekkel.
A másik ügy is környezetvédelmi jellegű: a csomagolóanyagok kezelésének és a belőlük származó hulladék hasznosításának közös irányelveit hagyja figyelmen kívül az ország.
Az EB 2010 novemberében felszólította Szlovákiát a stratégiai környezetvédelmi hatástanulmányok elkészítésére. Ez alól Pozsony azzal próbált kibújni, hogy mivel a programnak pénzügyi-költségvetési vonzata van, arra a közös irányelvek nem vonatkoznak. Az EB viszont úgy látja, a költségvetési vonzat ellenére világosan látható környezeti következményekkel jár a beruházás, ezért egyértelmű választ kér a környezeti hatásokról.
A csomagolóanyagok kezelésével kapcsolatos európai irányelv esetében a nemzeti jogrendbe történő beillesztést követeli meg Brüsszel, mivel ezen a téren Szlovákiában mindeddig egyetlen lépés sem történt. Szlovákia törvényeivel nem támogatja kellő mértékben az újrahasznosítást, illetve az újra feldolgozott hulladék felhasználását. A szlovák jogrend ezen kívül - az unió szerint - több olyan elemet tartalmaz, amely akadályozza a gazdasági versenyt a hulladékhasznosítás terén. Szlovákia 2010 novemberében ezt a kifogást elismerte, megoldást ígért, mindeddig azonban nem módosította belső jogrendjét.
Brüsszel további vizsgálatot is indít. Felülbírálja a 42 millió eurós támogatással 2010-ben elindított ár- és belvízvédelmi projekt célszerűségét és hatékonyságát, s magyarázatot kér arra is, hogy a talaj vízmegtartó erejének növelésére, illetve a hegyoldalak lefutó csapadékvizeinek megfékezésére kitalált gátrendszerek megépítése kapcsán miért nem készültek környezeti hatástanulmányok.
Ha Szlovákia elfogadható választ ad Brüsszel kérdéseire, a vizsgálatot leállíthatják.
2012. március 22. (MTI)
A krasznahorkai várat biztosító konzorciumban legnagyobb részesedéssel a Generali Slovako rendelkezik, a biztosító a 8 millió euróra becsült kárból 2 millió euró kárelőleget máris kifizetett a szlovák kulturális minisztériumnak - közölte a magyar Generali Biztosító az MTI-vel.
Március 10-én leégett a krasznahorkai vár teljes tetőszerkezete, valamint a harangtorony illetve a Gótikus Palotában berendezett kiállítás. A tűzben több, a várban lévő műkincs is elpusztult, és a harangtorony 3 harangja is szétolvadt.
A kárszakértők előzetesen 8 millió euróra becsülik a kárt - ebből 7 millió az épületben és 1 millió az ingóságokban keletkezett. A Generali Slovensko az elmúlt napokban már át is utalt 2 millió eurót a szlovák kulturális minisztérium számára, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a kulturális érték mielőbbi rekonstrukciója.
A biztosítás évi 11,6 millió euró értékig fedezi az ingatlanokban keletkezett károkat, míg az ingóságokban (műtárgyak, kiállítási tárgyak, könyvek, szobrok stb.) bekövetkezett károkat 3,3 millió euró értékhatárig téríti meg.
A szlovák kulturális miniszter a felújítással kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy a vár akár már szeptemberben részlegesen látogatható lehet.
2012. március 22. (MTI)
Bővül a pozsonyi, Milan Rastislav Stefánik repülőteréről elérhető célállomások listája március 25-től - közölte a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön.
A bővítésnek köszönhetően, a nyári forgalmi időszak alatt, vagyis március 25-től október 27-ig 24 célállomás lesz elérhető repülővel Pozsonyból.
„Az előző évihez képest új célállomásnak számít Velence, Bristol, Oslo és Koppenhága. De megtartottuk a kínálatban a közkedvelt úticélnak számító Alghero, Malaga és Palma de Mallorca célállomásokat is“ - mondta el a bővítés kapcsán a pozsonyi repülőtér szóvivője, Dana Madunická. Hozzátette: a bővítés után Pozsonyból már 12 országba lehet eljutni közvetlen repülőjárattal.
A konkurensnek számító budapesti és bécsi légikikötőknél jelentősen kisebb forgalmú pozsonyi repülőtéren jelenleg 6, jórészt fapados repülőtársaság bonyolít le légi forgalmat: a Danube Wings, az El Al, a Norwegian Air Shuttle, a Ryanair, a Travel Service és az UTair Aviation.
Az 1946-ban létrehozott pozsonyi repülőtér éves forgalma az utóbbi években átlagban másfél és kétmillió utas között mozog. A legsikeresebb szezont 2008-ban zárta a Milan Rastislav Stefánikról elnevezett repülőtér, akkor 2,2 millió utas fordult meg a légikikötőben. Az innét utazók között a legnépszerűbb célállomás London, a legtöbb utast pedig a Ryanair szállítja. Mikulás Dzurinda második kabinetjének idején magánosítani akarták a repülőteret, de Robert Fico 2006-ban kormányra került kabinetje leállította a folyamatot.
2012. március 21. (MTI)
Ünnepi istentiszteleten kötött partnerszerződést Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) és a Szlovákiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház szerdán Komáromban. A dokumentumot Gáncs Péter és Milos Klátik elnök-püspökök, valamint Prőhle Gergely és Pavel Delinga országos felügyelők látták el kézjegyükkel.
Prédikációjában Fabiny Tamás, az MEE külpolitikáért felelős püspöke bocsánatot kért a szlovák evangélikusoktól a magyarok által elszenvedett fájdalmakért, kiemelve az egyházkerületek 1891-es, nemzetiségi határokat figyelembe nem vevő módosítását és az 1900-as évek eleji erőszakos magyarosítást.
A püspök az 1945 utáni, a magyarokat kollektív bűnösként beállító csehszlovák törekvésekről elmondta: „nagy igazságtalanság volt, hogy a politika kedvéért embereket ítéltek el, akik semmiről sem tehettek. A politika erre talán még mindig nem tudja azt mondani, hogy bocsánatot kérünk, de az egyház képes lehet erre“.
Fabiny Tamás az MTI-nek elmondta, a partnerszerződés legnagyobb vívmánya, hogy a hittankönyvek, énekeskönyvek és bibliák legálisan kerülhetnek Szlovákiába, nem kell a magyar lelkészeknek „csempészni“, továbbá lehet magyarul is igét hirdetni, illetve ha a szlovák egyház nem tud magyarul beszélő lelkészt biztosítani, Magyarországról a lelkészek „átszolgálhatnak“ Szlovákiába.
„Azt szeretnénk, hogy az a történelmi tehertétel, ami Trianon óta ránehezedik a magyar-szlovák viszonyra, az egyházakra már kevésbé legyen jellemző“ - mondta Fabiny Tamás.
Prőhle Gergely, az egyház országos felügyelője - aki a magyar Külügyminisztérium helyettes államtitkára is - kijelentette: ez a szerződés a magyar és a szlovák evangélikusok hétköznapi kapcsolattartását hivatott megkönnyíteni, és „kifejezi mindazt, amit a kormány a nemzetiségekről gondol“.
Hozzátette, bízik abban, hogy a magyarországi szlovákok parlamenti képviselete megoldódik és kollektív jogaikat érvényesíthetik.
A szerződés célul tűzi ki, hogy a két egyház közös missziós rendezvényeket szervezzen, részt vegyenek egymás ünnepségein, illetve a szlovákiai és a magyarországi egyházak közös istentiszteleteken találkoznak egymással.
A szerződés támogatja az egyházi levéltárak és a könyvtárak közötti tapasztalatcserét, továbbá szorgalmazza a középiskolai oktatási intézmények közötti cserekapcsolatok kiépítését, valamint a teológushallgatók kölcsönös tanulmány és csereprogramjának kialakítását.
A két evangélikus egyház szeretetszolgálati osztályai is kibővítik az együttműködést, közösen szerveznek nemzetközi diakóniai szemináriumokat, konferenciákat és szimpóziumokat, és elősegítik a diakóniai intézmények közötti partnerkapcsolatok kialakítását.
A dokumentum alapján a két egyház támogatja a nemzetiségi szempontból vegyes területeken, hogy a partneregyházak kölcsönösen használhassák az istentiszteleti és hitélethez szükséges bibliát, énekeskönyvet, egyházi irodalmi és további sajtókiadványokat, továbbá anyanyelvükön biztosítják a hittankönyvek, a konfirmációs anyagok hivatalos használatát a partneregyházban.
2012. március 21. (MTI)
A szlovák Eximbanka segít megmenteni az elmúlt hónapok során a bezárás közelébe jutott révkomáromi hajógyárat - adta hírül a kormány szerdai döntésére hivatkozva a TASR hírügynökség.
A leköszönő szlovák kabinet szerdai ülésén hagyta jóvá azt a jelentést, amely tartalmazza, hogy az állami Eximbanka, szükség esetén kereskedelmi bankok segítségével finanszírozza meg a hajógyárban erre az évre tervezett három hajó építését, 2013-ban pedig hasonló módon 3 vagy négy hajó megépítéséhez járuljon hozzá. A magántulajdonban lévő vállalat megmentéséhez szükséges állami szerepvállalást a kormány szerint a cégben dolgozók tömeges elbocsátásának veszélye tette indokolttá.
A révkomáromi hajógyár vezetése februárban fordult a helyi foglalkoztatási hivatalhoz egy eetleges tömeges elbocsátás ügyében. A hajógyár vezetése azzal indokolta ezt a lépését, hogy vevőinek nehézségei támadtak a megrendelt hajók finanszírozásához szükséges lízingszerződések megkötésével, ezért várhatóan szeptemberben, minden dolgozót el kell bocsátaniuk. A munkahelyek megszűnése közel 300 alkalmazottat és 77 vállalkozói viszonyban foglalkoztatott bedolgozót érintett volna, tovább rontva a régió egyébként is 20 százalékot közelítő munkanélküliségi rátáját.
A 110 éves múltra visszatekintő hajógyár már hosszabb ideje gondokkal küzd, mivel az utóbbi években - részben a válság hatására - csökkentek a megrendelései.
A nagyvállalat, amelynek két évtizede még mintegy négyezer alkalmazottja volt, elsősorban teherszállító hajók gyártásával és javításával foglalkozik. Az 1990-es évek elején még évi 13-14 hajó készült az üzemben. A vállalat, 1992-től állami tulajdonú részvénytársaságként működött, majd Csehszlovákia szétválása után Szlovákia egyetlen hajógyáraként üzemelt.
Később több lépésben privatizálták. Alkalmazottainak számát az elmúlt években folyamatosan csökkentették. A legutóbbi tömeges elbocsátás 2011 őszén volt, akkor közel 200 dolgozót küldtek el.
2012. március 21. (MTI)
Havi és éves szintű összehasonlításban is csökkent januárban az öt legnagyobb példányszámú szlovák országos napilap értékesítése - adta hírül szerdán a tvnoviny.sk szlovákiai internetes hírportál.
A honlap információi szerint a nyomtatott napisajtó eladottsága Szlovákiában hónapról hónapra, folyamatos csökkenést mutat. A lapok eladottságának csökkenése független attól, hogy bulvár, közéleti vagy éppen gazdasági szaklapról legyen szó.
Szlovákia legeladottabb napilapja, a Novy cas nevet viselő bulvárlap a hírportál információi szerint 2012 januárjában rekordot döntött, ugyanis napi átlagban az eddigi legkevesebb példányszámban kelt el. Míg 2011 januárjában csaknem 140 ezer példányt adtak el a lapból naponta, addig idén januárban nem egész 124 ezret, ami több mint 10 százalékos visszaesést jelent.
A második legeladottabb szlovák lap, a Plus jeden den nevet viselő bulvárlap eladottsága csökkent a legkisebb arányban, megközelítőleg 1 százalékkal. A lapból 2012 januárjában közel 54 és fél ezret adtak el, egy évvel korábban pedig közel 500 darabbal többet.
A nem bulvár lapok eladási listáját vezető Pravda független napilap 2012 januárjában, napi átlagban alig több mint 51 és fél ezer példányt adott el. Egy évvel korábban viszont még több mint 54 ezer hétszázat, ami 6 százalék körüli visszaesést jelent.
Százalékarányban a legnagyobb visszaesést - csaknem 20 százalékos csökkenéssel - a liberális Sme szenvedte el. A Sme 2011 januárjában még a legeladottabb közéleti napilap volt nem sok híján 57 és fél ezer eladott példánnyal, 2012 januárjában viszont már csak 47 ezren vették meg ezt az újságot.
A Hospodárské Noviny gazdasági napilap eladási adatai 5 százalék körüli visszaesést mutattak. A lapot 2011 januárjában még valamivel több mint 17 ezer kétszázan vették meg, egy évvel később ez a szám alig 16 és fél ezerre zsugorodott.
Az eladási mutatók visszaesését az elemzők elsősorban az internetes médiák térnyerésének tudják be.
2012. március 20. (MTI)
Júniusig kell elkészülnie a szlovákiai Abaújnádasdot a magyarországi Kékeddel összekötő új útnak - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden. A közel hétkilométeres útszakasz a szlovák-magyar határon átívelő együttműködés keretén belül épül meg.
Az új út lerövidíti a Kassa és Sárospatak közt közlekedők utazási idejét - nyilatkozta a felújítással kapcsolatban a kassai megyefőnök, Zdenko Trebula.
Az új útszakasz leginkább azoknak hasznos, akik a szlovák határtól két kilométerre fekvő Kékedre vagy onnét Kassára akarnak eljutni. Eddig ugyanis a Kassáról Kékedre utazók csak egy 30 kilométeres kitérővel érhették el úticéljukat.
A felújítás összköltsége több mint 2 millió euró, ebből 1 millió 730 ezer eurót az Európai Régió Fejlesztési Alap (ERDF) fedez. A projekt vezető partnere a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., amelynek szlovákiai társszervezete Kassa megye önkormányzata.
2012. március 20. (MTI)
Befejeződött a kiállítási tárgyak elszállítása a március 10-i tűzvész következtében megrongálódott krasznahorkai várból - jelentette be Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter a tárca pozsonyi sajtóértekezletén kedden.
„Jelenleg a kiállítási tárgyak a kassai műszaki múzeumban, illetve a Betléri-kastély múzeumában vannak“ - mondta el a kulturális miniszter. Közölte: a krasznahorkai várban már csak a beépített műtárgyak maradtak.
Daniel Krajcer szerint a várban keletkezett kár előzetes becslések szerint 8 millió euróra tehető. Hozzátette: bár egyelőre nem tudni, hogy ebből mennyit térít majd meg a Generali biztosító, 2 millió eurót már átutalt a mentési és a felújítási munkálatok megkezdésére.
A krasznahorkai vár épületére kötött biztosítás egyébként több mint 11 millió 600 ezer euró kifizetését teszi lehetővé. A kiállítási tárgyakra külön biztosítás vonatkozik, ennek térítési maximuma több mint 3 millió 300 ezer euró. Bár ennek alapján a biztosítás összege fedezheti a vár felújítási munkálatait, e célból a Szlovák Nemzeti Múzeum még a múlt hét folyamán közadakozást is indított.
„Megígérhetem, hogy a gyűjtés során összegyűlt összegből egy centet sem költünk fenntartási célokra, minden euró a felújításra megy majd“ - mondta el a gyűjtés kapcsán a Szlovák Nemzeti Múzeum vezérigazgatója, Rastislav Púdelka.
A múlt hét folyamán a várban helyszíni szemlét végzett a felújítás lehetőségeit felmérő szakértő is, ennek alapján már készül a felújítással kapcsolatos szakvélemény. A vár felújítása két szakaszban történik majd. Mivel a várból már sikerült eltakarítani a tűzvész martalékává vált részeket, jelenleg a vár ideiglenes befedésének előkészületei zajlanak. A szlovák kulturális minisztérium állásfoglalása szerint néhány hónapon belül befejeződhet a vár részleges rekonstrukciója. Ezzel kapcsolatban a szlovák kulturális miniszter egy korábbi nyilatkozatában annak a véleményének adott hangot, hogy őszre legalább már a vár egy része megnyílhat a látogatók előtt.
A nemzeti örökség részét képező XIII. századi várban két tizenéves dohányzó gyerek okozott tüzet. Ennek következtében leégett az épület teljes tetőszerkezete. Felbecsülhetetlen eszmei károk keletkeztek, számos műkincs is elpusztult. Szlovákiában 112 olyan vár van, amely a nemzeti kulturális örökség kategóriájába tartozik.
2012. március 20. (MTI)
Csődbe viheti a szlovákiai járó beteg ellátást nyújtó magánrendelők egynegyedét a nővérek béreinek a parlament által február elején jóváhagyott emelése - közölte Pásztor László, a Szlovákiai Magánorvosok Társulásának (ASL) elnöke kedden, a szervezet pozsonyi sajtóértekezletén.
Pásztor László becslése szerint a béremelést a magánrendelők 25 százaléka képes csupán kigazdálkodni, másik egynegyedüket viszont a törvény betartása veszteségessé teheti, és félő, hogy azoknak be kell majd zárniuk. A társuláshoz tartozó orvosok ennek ellenére megpróbálják betartani a béremelésre vonatkozó szabályozást.
„Mindenütt, ahol ez lehetséges lesz, betartjuk a törvényt“ - mondta el Pásztor László az MTI-nek.
A nővérek béreinek emelését február elején hagyta jóvá a szlovák parlament. Ennek alapján a nővérek az általuk ledolgozott évek alapján 640 és 928 euró közötti összeget kell, hogy kézhez kapjanak. Az intézkedés az állami intézményekben és a magánrendelőkben dolgozó nővéreket egyaránt érinti.
Pásztor László szerint Szlovákiában egy járó beteg ellátást nyújtó magánrendelő átlagos havi bevétele 3.000 euró körül mozog. Az új szabályozás szerint 1.200 euró körüli összeget tehet ki az egy nővérre eső bérköltség. Pásztor László szerint ugyanakkor az orvosok bére 2,2-szerese kellene, hogy legyen a nővérekének.
„A bérköltségek összege egy átlagos bevételű rendelő esetében meghaladhatja a bevételt és akkor még nem beszéltünk magának a rendelőnek a fenntartásáról“ - indokolta panaszaikat Pásztor László. Hozzátette: szerinte összesen 200 millió euró kellene az orvosok tavalyi év végén jóváhagyott és a nővérek februárban megszavazott béremeléseinek fedezésére.
A szlovákiai magánorvosok társulása az egészségbiztosítók térítéseinek 20 százalékos emelését szerette volna elérni erre az évre, majd ezt az elképzelésüket 14 százalékra csökkentették. Az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító és a Dovera egészségbiztosító ezzel szemben 7 százalékos térítésemelést ajánlott.
Pásztor László szerint ugyan még tovább folynak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de amennyiben nem sikerül megegyezniük, kérdéses, aláírják-e az ez évi szerződéseket az egészségbiztosítókkal.
2012. március 20. (MTI)
A szlovák parlament 147 leendő képviselője vette át a megválasztásáról szóló tanúsítványt Pozsonyban, a régi parlament épületében kedden - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség.
A megválasztásról szóló hivatalos tanúsítványt elsőként Robert Fico, a márciusi 10-én tartott előre hozott parlamenti választások győztes pártja, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke vette át. A ünnepélyes tanúsítványátadáson a 150 fős szlovák parlament három leendő képviselője nem vett részt, ők későbbi időpontban veszik át a tanúsítványokat. A leendő képviselők hivatalos beiktatására április negyedikén az új törvényhozás alakuló ülésén kerül sor.
Az új szlovák törvényhozásban 54 olyan honatya tevékenykedik majd, aki az előző választási időszakban nem volt parlamenti képviselő. Szlovákiában a parlamenti képviselők alapbére - lakhelytől függően - 3300 és 3500 euró között mozog.
Az új szlovák parlamentben a választásokon elsöprő győzelmet aratott, Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokráciának (Smer-SD) 83 képviselője lesz. A Ján Fígel vezette jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 16 képviselője ül majd a törvényhozásban. Az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő párt 16 képviselői széket foglalhat el, a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártnak pedig 13 képviselője lesz. Az új szlovák parlamentben ott lesz még a Richard Sulík vezette, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának 11 képviselője is, valamint a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Pártnak (SDKÚ-DS) 11 képviselője lesz.
2012. március 19. (MTI)
Öt év alatt 0,5 százalékról 2,6 százalékra nőtt Kína részesedése a szlovákiai exportból - közölte a SITA szlovák hírügynökség hétfőn. A növekedés leginkább a gépkocsiexport bővülésének volt köszönhető.
2011-ben Szlovákia 1,3 milliárd euró értékben exportált autót Kínába, ami az ország teljes gépkocsi-kivitelének 14,9 százalékát jelentette. Ezzel Kína megelőzte Németországot, amely korábban a Szlovákiában gyártott gépkocsik legnagyobb importőre volt 1,2 milliárd euróval. A szlovák gépkocsikivitel szempontjából a harmadik legjelentősebb helyet Franciaország foglalja el, ahová Szlovákiából csaknem 1,2 milliárd euró értékben exportáltak autót. A gépkocsiexport 2011-ben az összes kivitel 15 százalékával a legnagyobb részarányt képviselte, 8,4 milliárd euróval hozzájárulva a külkereskedelmi mérleg javításához. A második legjelentősebb kiviteli termékcsoportot a televíziókészülékek, képernyők és vetítők képezik 5,5 milliárd eurós összeggel. A szlovák export harmadik legnagyobb hányadát a kőolajszármazékok adják 2,8 milliárd euró összegben.
2011-ben a szlovák export meghaladta az 56,4 milliárd eurót.
2012. március 19. (MTI)
Nem pályázik a szlovák parlament házalelnöki tisztségére a Most-Híd párt, amely támogatni fogja az ellenzék által erre a posztra állított jelöltet - derült ki a szlovák-magyar vegyes párt hétfői pozsonyi sajtóértekezletén.
„Nem akartuk növelni a feszültséget, azt, amit nem mi keltettünk“ - magyarázta a párt döntését az MTI-nek Bugár Béla a Most-Híd elnöke.
A mostani döntést előzménye az volt, hogy pénteken, a választásokon parlamenti mandátumot szerzett pártok egyeztetésén nem született megegyezés a leendő szlovák parlament - ellenzéki pártok által betölthető - házalelnöki tisztségei elosztásáról.
A Most-Híd és az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) között azt követően alakult ki feszültség, miután Bugárék a parlament házalelnöki székének betöltése kapcsán a múlt héten jelezték: igényt tartanának a poszt betöltésére. Bugár a múlt héten ezzel kapcsolatban azt mondta: nem csupán a „matematikai számokra“ kell tekintettel lenni, de az egyes képviselők tapasztalataira is. Igor Matovic ezt a lépést Bugár részéről a Smerrel való együttműködésnek és egyben árulásnak nevezte.
Solymos László, a Most-Híd alelnöke ezután azt mondta, nem jelent problémát számukra, hogy az ellenzék konszenzusos jelöltjét támogassák.
A Most-Híd a mostani bejelentés ellenére a parlamenti bizottságokban aktív szerepet akar vállalni. Bugár közölte, hogy a bizottsági pozíciók kapcsán konkrét elképzeléseik vannak, leginkább a külügyi, az agrárügyekkel foglalkozó, illetve a kisebbségügyi és emberi jogi bizottságban szeretnének pozíciókat.
Bugár azzal kapcsolatban, hogy Robert Fico leendő kabinetjében megszűnik a kisebbségügyi kormányalelnök posztja, az MTI kérdésére elmondta: nem tartja ezt a kisebbségi status quo megbontásának. „Robert Fico ez irányú ígérete a kisebbségekkel kapcsolatos törvényekre vonatkozott“ - hangsúlyozta Bugár.
2012. március 19. (MTI)
Késedelmet okozhat a kisebbségi kultúrákra szánt állami támogatások odaítélésének folyamatában a kisebbségügyi kormányalelnök posztjának esetleges megszüntetése a szlovák kormányban. Szlovák lapinformációk szerint a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök posztja már nem kerülne betöltésre, a leendő szlovák kormányfő, Robert Fico kabinetjében.
Egy ilyen változtatás a kisebbségi kultúrákra szánt pénzek elosztását is befolyásolhatja.
„Csak annyi információnk van a kisebbségügyi kormányalelnök posztjának az esetleges megszüntetéséről, mint amennyi erről a sajtóban megjelent“ - mondta el az MTI-nek Juhász László, a szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője. Hozzátette: jelenleg úgy néz ki, március végére fejeződhet be a kisebbségi kultúrára szánt támogatások pályázatainak elbírálása.
Mivel az új szlovák törvényhozás április 4-én tartja alakuló ülését, elképzelhető, hogy a pályázatok jóváhagyásáról még Rudolf Chmel, a jelenlegi kormányalelnök dönt majd, de azt sem lehet kizárni, hogy a jóváhagyás addigra más hatáskörbe kerül. Ebben az esetben viszont nem lehet kizárni, hogy a pénzek jóváhagyására később kerül sor.
Juhász László szerint az értékelő bizottságok folytatják a pályázatok kiértékelését, mivel a pályázati pénzek odaítéléséről szóló jogszabály nem írja elő, hogy a kisebbségügyi kormányalelnök kizárólagos jogköre lenne az ajánlások jóváhagyása. Ugyanakkor a hatásköri törvény kimondja, a kisebbségi kultúrára szánt pénzek elosztásáról a pályázatok a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök dönt.
„Egyedül úgy tudom elképzelni, hogy a jelenlegi helyzet változzon, ha az új parlament megváltoztatná a hatásköri törvényt“ - mondta el Juhász László.
Az, hogy a kisebbségügyi kormányalelnök pozíciójának megszüntetése esetén a kisebbségügyi és emberi jogi főosztályok és ezzel együtt a pályázatok elbírálása milyen hatáskörbe kerülnek, arról a leendő kormányhivatal dönt majd.
A kisebbségi kultúrára szánt pénzek elosztásáról szóló döntés 1998-ban a kisebbségügyi kormányalelnök posztjának létrehozásakor került a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök hatáskörébe. Ezt megelőzően ez a kompetencia a kulturális minisztériumé volt. A kisebbségi kultúrák pályázati alapú támogatásának összege 1995 óta többnyire emelkedő tendenciát mutatott. Ez az összeg 1995-ben nem egész 2 millió eurót tett ki, 2012-ben erre a célra több mint 4 millió eurót irányoztak elő. A kisebbségi kultúrára szánt összeg azonban 2006-ban, Csáky Pál miniszterelnök helyettessége idején volt a legmagasabb, akkor, átszámítva, meghaladta az 5 millió eurót.
A kisebbségi kultúra támogatására egyébként évről évre több pályázatot adnak be Szlovákiában. Míg tavaly 1734 projektre igényeltek támogatást, az idén már 1837 pályázat érkezett a szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztálya által a kisebbségi kultúrák támogatására meghirdetett felhívásra. A pályázatok közül 1193 a magyar kultúra terén kifejtendő tevékenységre igényelt támogatást.