2012. április 8. (MTI)
A magyarországi Bezenyét és a határnál fekvő Rajkát a szlovákiai Dunacsúnnyal (Cunovo) és Oroszvárral (Rusovce) összekötő kerékpárút épül az őszre.
Kammerhofer Róbert, Bezenye polgármestere (független) az MTI-nek elmondta: 2005 óta most pályáznak negyedszer a projekttel, amelynek összköltsége 2,1 millió euró. Ebből épül meg a 16,3 kilométeres, 3 méter széles betoncsík.
A magyar oldalon a napokban megkezdődtek a munkák, itt teljesen új nyomvonalon dolgoznak, ezért – noha az itteni szakasz a maga 8,7 kilométerével alig több mint fele a teljes építkezésnek – a költségek mintegy 70 százalékát fordítják erre a részre. Szlovákiában ezzel szemben jórészt a Duna töltésén futó makadámutat kell leburkolni – tette hozzá.
A munkálatok szeptemberre tervezett befejezése után végig kerékpárúton lehet elkerekezni Pozsonyból Mosonmagyaróvárig, amelyet heteken belül elkészülő bicikliút köt majd össze az osztrák határral is.
2012. április 6. (MTI)
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a szlovák-magyar kapcsolatokat az új pozsonyi kormány hivatalba lépése után nem lehet nulláról kezdeni, ahogy azt a magyar fél hangoztatja.
„Ebből a nyilatkozatból az következik, mintha valakinek valamiért meg kellene bocsátania nekünk. Én ezt nem így látom. Minden kapcsolatnak megvan a történelme. Nem érdekem, hogy vájkáljunk a történelemben, de valamilyen tanulság mindig származik belőle. Számos gazdasági, társadalmi és pénzügyi feladat vár ránk, amelyekben Magyarországgal mint déli partnerünkkel, akivel érdekünk a jó kapcsolat, nagyon hatékonyan együtt tudunk működni“ - jelentette ki Fico abban az interjúban, amelyet a Právo című cseh baloldali napilap közölt pénteken.
Arra a felvetésre, hogy a szlovák kormány tehát inkább a „konfliktusmentes“ témákat fogja előtérbe helyezni, a héten hivatalba lépett régi-új szlovák kormányfő kifejtette: „Nincs értelme olyan témákat helyezni előtérbe, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Ha nem érzünk valami olyasmit, ami nemzeti és állami érdekeinket érintené, ami minket mint Szlovákiát, szlovák nemzetet és a Szlovákiában élő más állampolgárokat zavarna, akkor minden energiánkat a jó baráti és a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére összpontosítjuk. Ezt Orbán Viktor miniszterelnöknek is elmondom. Első ízben áprilisban Lengyelországban a V4-ek, a balti államok és Kína tárgyalásain találkozunk.“
Orbán Viktor szerdán levélben gratulált Robert Ficónak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez; a magyar kormányfő reményének adott hangot, hogy a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez.
A szlovák kormányfő ugyanakkor az interjúban megerősítette, hogy első külföldi útja a hagyományoknak megfelelően Prágába fog vezetni. A látogatás előkészítése már meg is kezdődött. Fico leszögezte: jelképes látogatásról van szó. Találkozni akar a cseh kormányfővel, hogy megerősítsék: Prága és Pozsony kapcsolatai meghaladják a nemzetközileg megszokott szintet.
Csehország és Szlovákia 1918 és 1992 között Csehszlovákia néven egy államot alkotott.
2012. április 6. (MTI)
„Beszélünk magyarul“ felirattal ellátott matricák és nyelvhasználati útmutatók szétosztását kezdte meg pénteken Szlovákiában az Anyanyelvünkért Polgári Társulás.
A 17 ezer matricát és nyelvhasználati útmutatót olyan szlovákiai vállalkozók között osztják szét, akik üzleteikben biztosítják ügyfeleik számára a magyar nyelv használatát.
A magyar nyelv használatának lehetőségéről tájékoztató segédanyagokat - „Az ügyfél nyelvén“ nevet viselő kampány keretében - ingyen kaphatják meg az érdeklődők. A civil szervezet ily módon azt szeretné elérni, hogy a dél-szlovákiai vállalkozások jól látható helyen hozzák ügyfeleik tudomására: náluk adottak a magyar nyelv használatának feltételei.
A nyelvhasználati kampány - amelyet még február végén hirdetett meg az Anyanyelvünkért Polgári Társulás - célja, hogy ösztönözze az ország déli régióinak vállalkozóit arra: fordítsanak nagyobb figyelmet ügyfeleik anyanyelvére.
A nyelvhasználati kampány elsősorban a kétnyelvűség vizuális megjelenítésére összpontosít. A gyakorlatban ez azt célozza, hogy az ügyfelek által olvasható feliratok - boltokban, vendéglőkben- jelenjenek meg két nyelven.
A „Beszélünk magyarul” feliratú matricákat, a szintén magyar nyelvű figyelmeztető táblákat, a veszélyhelyzetre felhívó piktogramos matricacsomagokat és a vállalkozók számára készült nyelvhasználati útmutatókat a Csemadok, a Szövetség a Közös Célokért kijelölt irodáiban és a somorjai Fórum Intézetben - országszerte összesen több mint 20 helyen - vehetik át az érdeklődők.
2012. április 5. (MTI)
Nem írja ki a szlovák államfő, Ivan Gasparovic a szlovák nyelv kizárólagos használatáról szóló - a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által kezdeményezett - népszavazást, mert az azt célzó petíció aláírásainak egy része érvénytelennek bizonyult - erősítette meg az MTI pozsonyi irodájának az államfő szóvivője Marek Trubac csütörtökön.
„Az ellenőrzés lefolytatását követően az államfői hivatal megállapította, hogy 361 117 aláírást tartalmazott a petíció. Ezek közül 336 629 volt hiteles és 24 488 érvénytelennek bizonyult“ - mutatott rá Marek Trubac. Hozzátette: a szlovák alkotmány alapján a népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség.
A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) arról szeretett volna népszavazást kiíratni, hogy Szlovákiában a szlovák legyen az egyetlen hivatali nyelv. A most meghiúsult népszavazás során a: „Támogatja ön azt, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelvet használják?“ kérdésre válaszolhattak volna igennel vagy nemmel az állampolgárok.
A petíciós íveket Ján Slota és pártjának tagjai három nappal az előrehozott parlamenti választások előtt, március 7-én adták le a szlovák államfői hivatal iktatójában. A vonatkozó szabályozás szerint Szlovákiában az aláírások iktatását követően a köztársasági elnöknek 30 napon belül ki kellett volna írnia a népszavazást.
Az aláírások egy részének érvénytelensége kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt sajtószóvivőjén keresztül annak a véleményének adott hangot, hogy a hivatalos értesítés kézbesítéséig vár a fejlemények értékelésével, ugyanis azzal előbb a párt elnöksége foglalkozik majd.
Szlovákiában 1999-ben már volt példa egy hasonló kezdeményezésre, azonban az akkori államfő, Rudolf Schuster elutasította a népszavazás kiírását. A mostani petíció kapcsán több jogász is annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen kérdéssel alkotmányba ütköző lenne népszavazást kiírni. Az alaptörvény 93. cikkelye ugyanis kimondja, hogy alapvető szabadságjogokról tilos népszavazást tartani. Az alkotmány értelmében pedig e jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvek hivatalos érintkezésben való használata is.
Az SNS egyébként még tavaly áprilisban állt elő a népszavazás ötletével, azt követően, hogy a Most-Híd szlovák-magyar párt törvénymódosítási tervezete kapcsán felmerült: 20-ról 15 százalékra csökkentenék a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. A nyelvhasználati küszöb azt szabja meg, hogy legkevesebb milyen százalékarányban kell élnie egy adott nemzetiség képviselőinek egy adott településen ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben a saját nyelvüket is használhassák. Bár a törvénynek ezt a módosítását elfogadták, az majd csak a 2021-es népszámlálás eredményei alapján teszi lehetővé a 15 százalékos küszöb alkalmazását.
2012. április 5. (MTI)
Budapesti látogatásra hívta meg Miroslav Lajcákot, az új szlovák kormány külügyminiszterét Martonyi János csütörtökön - közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI-vel.
Kaleta Gábor elmondta: a magyar külügyminiszter telefonon beszélt szlovák kollégájával, gratulált kinevezéséhez, és meghívta Budapestre.
A magyar tárcavezető levelet is küldött Miroslav Lajcáknak, és „mind szóban, mind írásban“ meghívta - tette hozzá a sajtófőnök.
Ivan Gasparovic szlovák államfő szerdán nevezte ki Robert Fico új kabinetjének tagjait.
Miroslav Lajcák úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik.
„Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét“ - mondta kinevezését követően Miroslav Lajcák a sajtó képviselőinek. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota“ alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani.
Miroslav Lajcák 2009 és 2010 között, Robert Fico kormányfő előző kabinetjében már betöltötte a külügyminiszteri posztot.
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán levélben gratulált Robert Ficónak a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint a magyar kormányfő reményének adott hangot, hogy a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez.
2012. április 5. (MTI)
Komoly veszélyt jelenthet a kisebb magyar tannyelvű gimnáziumokra Szlovákiában az új oktatásügyi miniszter azon elképzelése, amely szerint az általános iskolai előmenetelük átlaga alapján korlátozná a gimnáziumokra jelentkező iskolások számát - jelentette ki Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke.
Az új szlovák oktatásügyi miniszter, Dusan Caplovic tervei szerint gimnáziumokba csak azok a tanulók jelentkezhetnének majd, akiknek az előmeneteli átlaga a hatodik és a kilencedik évfolyam között nem haladja meg az 1,5-öt. Szlovákiában az iskolai előmenetelt 1-től 5-ig terjedő jegyekkel osztályozzák úgy, hogy az 1-es osztályzat a legjobb eredményt jelzi. A tárcavezető a terveit azzal indokolta, hogy a szakképzést nyújtó középiskolák végzőseinek - több szakképesítési irányzatban tapasztalt - hiánya miatt a külföldi befektetőknek már most gondot okoz, hogy megfelelő szakképesítésű munkaerőt találjanak Szlovákiában.
Szigeti László, a Magyar Koalíció Pártjának oktatásügyi és kulturális alelnöke szerint a tervezett lépés megalapozatlan és elhamarkodott. Úgy véli, a gimnáziumot végzők más országokban tapasztalt arányával összehasonlítva Szlovákiában sem jelentősen eltérő a helyzet, mi több, az elhelyezkedési statisztikák is azt mutatják, hogy jobban tudnak érvényesülni a munkapiacon ezeknek az iskoláknak a végzősei. Szigeti László szerint egy ilyen elhamarkodott döntés komoly veszélybe sodorhatja a szlovákiai magyar tannyelvű gimnáziumokat.
„Ismerjük a demográfiai helyzetet. Az utóbbi időben több kisebb város magyar tanítási nyelvű gimnáziuma került veszélybe. Például a zselízi, amelyet átköltöztettek a szlovák gimnázium épületébe“ - mondta el Szigeti László az MTI-nek. Rámutatott: a tervezett intézkedés miatt egy egész sor magyar intézmény juthatna hasonló vagy még rosszabb sorsra. Hozzátette: az intézkedés hatalmas nyomást gyakorolna az általános iskolákra is, hiszen elkezdődne a harc a megszabott küszöb alatti osztályzatok megszerzéséért.
Dusan Caplovic a középiskolák finanszírozása terén is változtatásokat tervez. Elképzelése szerint a kevésbé „minőségi“ képzést nyújtó oktatási intézmények kevesebb állami támogatást kapnának. Szakértők szerint félő, hogy egy ilyen modell teret enged arra, hogy a tárca az oktatás minőségétől eltérő okok miatt is leállítsa némely iskolák finanszírozását.
„Itt el tudom képzelni, hogy van egy hátsó gondolat a nemzetiségi oktatásügy kapcsán, hiszen a magyar tannyelvű iskolák mintegy 8 százalékkal magasabb normatív támogatásban részesülnek, mint a többi“ - jelentette ki Szigeti László. Hozzátette: ennek az ezredforduló tájékán érvényesített magasabb támogatásnak az áll a hátterében, hogy a magyar iskolákban több tanítási óra van. Rámutatott: Ezt a múltban például már a Szlovák Nemzeti Párt iskolaügyi minisztere, Ján Mikolaj is megpróbálta módosítani. Szigeti szerint bár ennek leállításáról annak idején sikerült meggyőzni Mikolajt, jelenleg is több olyan elképzelés van, amely az úgynevezett osztályalapú finanszírozás bevezetését sürgeti. Az ehhez kapcsolódó osztálylétszám-küszöbök bevezetése ismét az alacsonyabb diáklétszámmal rendelkező nemzetiségi oktatási intézményeket hozhatná hátrányos helyzetbe.
Az új oktatásügyi miniszter elképzelései között az is szerepel, hogy a felsőoktatásból ismert akkreditációs rendszert vezetnének be a középiskolákra vonatkozóan is. Dusan Caplovic jelezte, az akkreditációs kritériumok összeállításáig egyetlen új oktatási intézmény létrehozatalát sem hagyja jóvá.
2012. április 4. (MTI)
Orbán Viktor levélben gratulált Robert Ficónak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnökévé történt kinevezéséhez szerdán; a magyar kormányfő reményének adott hangot a két ország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez.
Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint Orbán Viktor a levélben azt írta: a sikeres közép-európai együttműködés és a két ország kapcsolatainak fejlődése szempontjából is fontos, hogy Szlovákiában „stabil politikai hátországgal rendelkező“ kormány alakult.
A magyar miniszterelnök azon reményének adott hangot, hogy Szlovákia és Magyarország együttműködésének megerősítése hozzájárul az európai gazdasági kihívások sikeres kezeléséhez - olvasható a szóvivő közleményében.
Ivan Gasparovic szlovák államfő szerdán nevezte Robert Fico új kabinetjének tagjait.
A szlovák kormány új külügyminisztere, Miroslav Lajcák úgy nyilatkozott, meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik.
„Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét“ - mondta kinevezését követően Miroslav Lajcák a sajtó képviselőinek. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota“ alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani.
Miroslav Lajcák 2009 és 2010 között, Robert Fico kormányfő előző kabinetjében már betöltötte a külügyminiszteri posztot.
2012. április 4. (MTI)
Az újonnan kinevezett szlovák külügyminiszternek meggyőződése, hogy Szlovákia és Magyarország között a jószomszédi kapcsolatok időszaka következik.
Miroslav Lajcák szerdai pozsonyi nyilatkozata szerint ezek a jószomszédi kapcsolatok tükrözik majd a két fél közös történelmét és azt, hogy mindkét ország az EU és NATO tagja.
„Azt várom, hogy a szlovák és a magyar kormány egyaránt elsődlegesen a - minden európai ország előtt álló - gazdasági és szociális kihívásoknak szenteli a figyelmét“ - mondta el kinevezését követően Miroslav Lajcák a sajtó képviselőinek szerda délután. Hozzátette: a felvetődő kérdéseket a két fél - elemzések és az „európai standardok reális állapota“ alapján - tárgyalóasztal mellett fogja megoldani.
Miroslav Lajcák elmondta: azt kívánja, hogy Szlovákia megbízható, stabil és „előrelátható“ partner legyen, valamint az Európai Unió tagja maradjon. Rámutatott: nem szerepel a tervei között, hogy idő előtti változtatásokat eszközöljön a szlovák diplomáciában. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy részletesen meg akar ismerkedni azzal, mi zajlott a külügyi tárcánál az elmúlt 20 hónap során.
Miroslav Lajcák Robert Fico kormányfő előző kabinetjében, 2009 és 2010 között egy rövidebb ideig már betöltötte a külügyminiszteri posztot. Mostani kinevezését megelőzően, karrierdiplomataként az Európai Külügyi Szolgálat Oroszországért, a kelet-európai partnerségért, illetve a Nyugat-Balkánért felelős igazgatójaként tevékenykedett. Diplomata karrierjét 1991-ben, az akkori Csehszlovákia moszkvai nagykövetségén kezdte.
2012. április 4. (MTI)
Az új összetételű szlovák törvényhozás képviselőinek ünnepélyes fogadalomtételét követően, szerda délután a pozsonyi elnöki palotában kinevezte Robert Fico új kabinetjének tagjait a szlovák államfő, Ivan Gasparovic.
A szlovák államfő, Ivan Gasparovic elsőként Robert Fico-t nevezte ki. Ivan Gasparovic a miniszterelnöki kinevezés átadását követően, támogatásáról biztosította Robert Ficot.
„Meggyőződésem, hogy kormányfőként, minisztereivel együtt be fogja tartani alkotmányos fogadalmát“ - jelentette ki a szlovák köztársasági elnök.
„Van tapasztalatom a kormányzás terén, de teljes mértékben tisztában vagyok vele, hogy a most kezdődő kormányzati ciklus teljesen eltérő lesz a 2006 és 2010 közöttitől“ - jelentette ki kinevezése után az új szlovák kormányfő, Robert Fico. Hozzátette: felkészültnek érzi magát arra, amit az új kormányzati ciklus hoz.
A kormányfő kinevezését követően az új kabinet 12 további tagja is átvette kinevezését. Közülük 9 posztra pártjelöltet állított - az előrehozott parlamenti választásokat megnyert - Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke Robert Fico. Három miniszteri posztot viszont nem párttaggal töltött be a most kinevezett kormányfő.
A szlovák kormány új külügyminisztere, egy karrierdiplomatát, Miroslav Lajcákot nevezte ki az államfő. A belügyi tárcát a következő kormányzási időszakban - hasonlóan mint Robert Fico előző kormányában - a Smer alelnöke, Robert Kalinák vezeti majd. A Smer másik alelnöke, Marek Madaric is visszatért a 2006-tól szintén általa vezetett kulturális minisztériumba. A pénzügyi tárcát élére Peter Kazimírt, a védelmi minisztérium vezetőjének pedig Martin Glvácot nevezte ki Ivan Gasparovic.
Peter Ziga lesz az új kormány környezetvédelmi minisztere, az ő személye eddig még egy szlovák kormányban sem szerepelt. Ján Pociatek - az előző Fico kormány pénzügyminisztere - ezúttal a közlekedési tárcát vezeti majd. A munka, szociális és családügyi minisztérium vezetőjévé Ján Richtert nevezte ki az államfő, Lubomír Jahnátek volt gazdasági miniszter pedig ezúttal az agrártárca vezetését kapta.
Az igazságügyi tárca élén várhatóan az elkövetkezendő négy évben egy pártonkívüli szakértő Tomás Borec állhat majd, ő ezelőtt a Szlovák Ügyvédi Kamara elnöke volt. Szintén pártonkívüli lett az egészségügy miniszter, Zuzana Zvolenská, az Általános Egészségbiztosító egykori vezetője. Az előző Fico-kormányban a kisebbségügyi kormányalelnök posztját ellátó Dusan Caplovic ezúttal az oktatási tárcát vezeti majd. A gazdasági tárcát vezető posztját pedig Tomás Malatinsky foglalta el.
Az új szlovák kormányban nem került betöltésre az emberi és kisebbségi jogokért felelős miniszterelnök-helyettes pozíciója. Helyette a szlovák államfő - Robert Fico jelölése alapján - befektetésekért felelős miniszterelnök-helyettest nevezett ki, Lubomír Vázny személyében. A kisebbségügyi kormányalelnök hatáskörei a meglévő tárcák közt kerülnek elosztásra.
2012. április 4. (MTI)
A szlovák parlament szerdai alakuló ülésén letette képviselői fogadalmát a szlovák alkotmányra az új szlovák törvényhozás 150 képviselője.
A pozsonyi törvényhozás alakuló ülésének első két órája a képviselők ünnepélyes fogadalomtételével telt. A parlamenti választásokon képviselői mandátumot szerzett képviselőjelöltek egyesével vonultak a szlovák alkotmánynak a parlament üléstermében elhelyezett példányához.
A 13 képviselői mandátumot szerzett Most-Híd szlovák-magyar párt leendő képviselői közül elsőként az eddig házalelnöki posztot is betöltő pártelnök, Bugár Béla tette le a fogadalmat. A Most-Híd képviselői közül következőként a Rudolf Chmel kisebbségügyi kormányalelnök, majd a leköszönő kormány két magyar minisztere, Nagy József és Simon Zsolt tett fogadalmat.
A képviselők fogadalomtételét követően Pavol Hrusovsky leköszönő házelnök felfüggesztette az alakuló ülést, majd a leendő kormánytagok átvonulnak az elnöki palotába, ahol Ivan Gasparovic államfő kinevezi az új kormányfőt, Robert Ficót és kabinetjének tagjait.
A fogadalomtétel a szlovák parlamentben nem kizárólag formalitás, hiszen ha az adott képviselőjelölt részben vagy teljesen elutasítaná azt, automatikusan elveszítené mandátumát.
Az új szlovák törvényhozásban a március 10-én tartott előre hozott parlamenti választásokon elsöprő győzelmet aratott, Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokráciának (Smer-SD) 83 képviselője lesz. A Ján Fígel vezette jobboldali konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 16 képviselője ül majd a törvényhozásban. Az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő párt 16 képviselői széket foglalhat el, a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar pártnak pedig 13 képviselője lesz. Az új szlovák parlamentben ott lesz még a Richard Sulík vezette, liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának 11 képviselője is, valamint a Mikulás Dzurinda vezette jobboldali konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) 11 képviselője is.
2012. április 4. (MTI)
Nehéz feladatok állnak az új szlovák kormány előtt - vélte szerdai cikkében a Libre Belgique című brüsszeli napilap.
Christine Dupré, az újság közép-európai tudósítója úgy fogalmazott, hogy Robert Fico új kabinetjének, amely szerdán kezdte meg munkáját, számos gazdasági és társadalmi problémával kell megküzdenie. Az államkassza feltöltődése megállt, az egységes adókulcsban rejlő lehetőségek a jelek szerint kimerültek, a munkanélküliség 15 százalék felé közelít, az autógyártásra épülő „monokultúrás“ ipar terheit kezdi fizetni az ország - sorolta a szerző. A kormányfő reformtervei között ezért is szerepel az adórendszer megújítása, a helyi kis- és közepes vállalatok létrehozásának megkönnyítése, nagy infrastrukturális beruházások, továbbá egy igazi szociális védőháló megteremtése.
Fico nem hagyhatja figyelmen kívül a politikai rendszert átszövő korrupció miatti elégedetlenséget sem - vélte a szerző, hozzátéve: ezért is nevezett ki a régi-új miniszterelnök egy pártoktól független embert, Tomás Borecet az igazságügyi minisztérium élére.
Dupré azt is megjegyezte, hogy Ficónak feledtetnie kell előző mandátuma alatti negatív imázsát, amely azért alakult ki róla, mert a nacionalistákkal lépett koalícióra, továbbá olyan intézkedéseket hozott, amelyekkel a szlovákiai magyar kisebbséget zaklatta. A lap fogalmazása szerint a nacionalisták ma nincsenek jelen a parlamentben, a szintén „független“ Miroslav Lajcák külügyminiszteri kinevezése pedig azt mutatja, hogy a kormány „nem fog reagálni Budapest provokációira“ a külföldön élő magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban. Ez egyben azt is mutatja - tette hozzá a szerző -, hogy Fico Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek engedte át az Európa „rossz fiúja“ szerepkört.
2012. április 3. (MTI)
Évről évre nő a szlovákiai vendégek száma a magyarországi üdülőhelyeken, a tavalyi évben csak a Balatonnál 13 ezren nyaraltak Szlovákiából - derült ki a Magyar Turizmus Zrt. ötletbörzéjén Pozsonyban kedden.
Már több éve dinamikusan növekszik a szlovákiai vendégek érdeklődése a magyarországi üdülőhelyek iránti. A Balatonnál a tavalyi évben - nem véglegesített adatok szerint - 13 ezer szlovákiai vendég 38 ezer vendégéjszakát töltött, ez 130 százalékos növekedés az előző évhez képest. A Szlovákiából érkező vendégeknek nemcsak a számuk változik, hanem nyaralási igényeik és szokásaik is. Egyre többen például kifejezetten a minőségi szolgáltatásokat keresik.
„Megváltoztak a trendek, a szokásos strandoláson kívül az utóbbi időben mint többen használják ki a háttértelepülések nyújtotta attrakciókat és szolgáltatásokat“ - mondta el a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának vezetője, Benkő Krisztina az MTI-nek. Hozzátette: a szlovákiai vendég itt átlagban 2,8 vendégéjszakát tölt egyszeri tartózkodása alkalmával. Rámutatott: az üdülni vágyók növekvő mobilitásának köszönhetően és a Balaton jó elérhetősége okán a rövid távú üdülések trendje erősödik. Ez a jelenség új, a hagyományostól eltérő vendéglátási szokások kialakulását is magával hozta.
„Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően számos új attrakció létesült, bővült ki, vagy éppen újult meg, amely éppen ezt a célcsoportot próbálja kiszolgálni“ - mondta el Benkő Krisztina. Rámutatott: ennek köszönhetően - több rövid programot egymásra fűzve - akár egy hétvége alatt is tartalmas üdülést tudnak eltölteni a Balaton üdülőkörzetébe érkezők.
A hosszabb tartózkodási idő és a több vendégéjszaka inkább a wellness típusú üdülések kedvelőit jellemzi.
„A célközönségünk nagyobb része a 25 év fölötti korkategóriából kerül ki, tehát nem kifejezetten a legfiatalabbak“ - mondta el ezzel összefüggésben Godár Ivett, Magyarország pozsonyi nagykövetsége turisztikai irodájának képviselője az MTI-nek. Hozzátette: a 25 és 35 közötti vendég leginkább a fesztiválok iránt érdeklődik, a wellness turizmusra berendezkedett vendéglátósok viszont főleg a 40 feletti vendégekkel számolnak.
Godár Ivett szerint a szervezett és az egyénileg utazók aránya is jelentősen átalakult.
„A látogatóknak alig egy-két százaléka érkezik utazási irodák által szervezett üdülések keretén belül“ - mutatott rá Godár Ivett. Hozzátette: a szlovákiai turisták túlnyomó többsége egyénileg szervezi az üdülését, és nagy hányaduk az interneten rendeli a szállását. Megjegyezte: nem egy olyan üdülőközpont van, amelynél honlapjának látogatottságát tekintve a belföldi érdeklődőket rögtön a szlovákiai keresések követik.
2012. április 3. (MTI)
Április 12. és 14. között már hetedik alkalommal rendezik meg Pozsonyban a GLOBSEC nevet viselő globális fórumot. A régió legfontosabb nemzetközi külpolitikai találkozójának tartott - a Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által szervezett - találkozójának meghívottai biztonságpolitikai, külpolitikai és gazdasági kérdésekről egyeztetnek majd.
A 2005 óta minden évben megrendezésre kerülő konferencia a legnagyobb rendszeres külpolitikai találkozó Közép-Európában és egyben az utolsó fontos - a májusban Chicagóban sorra kerülő - NATO-konferencia előtti európai rendezvény. A GLOBSEC idei konferenciájára több mint 40 ország több mint 500 politikusa - köztük több állam- és kormányfő -, diplomatája és elismert szakértője kapott meghívást.
A GLOBSEC keretén belül egy háromoldalú, államfői szintű találkozóra is sor kerül. Ennek résztvevői Ivo Josipovic horvát, Danilo Türk szlovén és Ivan Gasparovic szlovák államfő lesznek. A jövő héten sorra kerülő fórum lesz az első olyan komoly nemzetközi politikai rendezvény is, amelyen a leendő szlovák kormány több tagja - köztük a külügyminiszteri poszt várományosa, Miroslav Lajcák - is részt vesz.
A konferencia szervezőinek célja, hogy hozzájáruljanak ahhoz: a közép-európai régió nagyobb hangsúlyt kapjon az európai és transzatlanti biztonsági, gazdasági és külpolitikai párbeszédben. A találkozó súlyponti kérdései ezúttal olyan témakörökből kerülnek ki, mint a Közép-Európán belül a biztonságpolitika terén megvalósítható együttműködés, a Balkán integrációja, valamint a világban az úgynevezett arab nyarat követően beállt változások. Ezeken kívül az idén fontos helyet kapnak majd a gazdasági kérdések is, ezen belül pedig a tárgyalások kiemelt témájaként kerül terítékre a közös európai fizetőeszköz jövője is. Ezzel összefüggésben kerül sor a fórum a „Kinek a játékát játsszuk a válság után“ elnevezésű beszélgetésre is.
„A gazdasági témák ma sokkal jobban hozzátartoznak a globális biztonsághoz, mint bármikor ezelőtt“ - mondta el az MTI-nek a program kapcsán Rastislav Kácer, a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke.
A GLOBSEC az idén is Szlovákia és Csehország külügyminisztereinek, valamint Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament volt elnökének a védnökségével kerül megrendezésre.
2012. április 2. (MTI)
Magyar-szlovák kapcsolatok a filmvásznon címmel rendeznek szakmai kerekasztal-beszélgetést a Pozsonyi Magyar Filmnapok zárórendezvényeként kedden a Pozsonyi Magyar Intézetben neves szlovák és magyar rendezők részvételével.
A két nemzet közötti kapcsolatok vizsgálata mellett a szlovák-magyar filmes együttműködés lesz a másik fő témája az estnek. Olyan filmesek, színészek kerülnek előtérbe, akik elismertek nemcsak a hazájukban, de a „másik oldalon“ is, például Cserhalmi György vagy Benkő Géza színművészek, akiket már jól ismer a szlovák közönség - mondta Kollai István főszervező, a Pozsonyi Magyar Intézet vezetője az MTI-nek. A szakmai kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei Vladislava Plancíková rendező és Tomas Kaminsky producer, akik Felvidék című készülő alkotásukból mutatnak be részleteket. A félig dokumentum, félig animációs jellegű film a Benes-dekrétumok korszakával foglalkozik, de nem a nagypolitika szemszögéből, hanem az egyéni sorsok bemutatásán keresztül.
Az est másik vendége, Galán Angéla rendező Szlovákmagyarok című alkotását mutatja be, amelynek témája a Magyarországra költözött felvidéki magyarok identitáskeresése. Az esten jelen lesz még Prikler Mátyás rendező, Kerekes Péter rendező, és Daniela Chlapíková filmteoretikus. A Pozsonyi Magyar Filmnapok a Febiofest Nemzetközi Filmfesztivál egyik rendezvényeként külön szekcióban mutatta be a kortárs magyar filmet, köztük olyan alkotásokat, mint Tarr Béla A torinói ló című munkája vagy Jankovics Marcell animációs filmje, Az ember tragédiája.
2012. április 2. (MTI)
Szlovákiában a vállalkozók több mint háromnegyede a fizetési fegyelem romlására számít az idén - derült ki a Szlovákiai Vállalkozói Szövetség (PAS) hétfőn közzétett felméréséből.
A PAS, 159 szlovákiai cégnek a fizetési fegyelem várható alakulásával kapcsolatos várakozásait dolgozta fel a felmérésben. Az eredmények szerint jelenleg a vállalkozók 77 százaléka vélekedik úgy, hogy az idén romlani fog a fizetési fegyelem Szlovákiában. A válaszadók 21 százaléka szerint ezen a téren nem várható változás az eddigiekhez képest, és csak 2 százalékuk számít arra, hogy javulás következik be.
A felmérésből kiderül az is, hogy a szlovákiai vállalkozók jelentős többsége szerint a gazdasági válság 2008-as kezdete óta folyamatosan romlik üzleti partnereik fizetési fegyelme. A cégek arról számoltak be, hogy míg 2008 előtt az általuk kiállított számlák 78 százalékát egy hónapon belül megtérítették nekik, addig jelenleg az egy hónapon belül kifizetett számlák aránya csak 26 százalék körül mozog. A legtöbb számla kiegyenlítése két hónapon belül (37 százalék) történik, de nem csekély a három hónapon belül (26 százalék) és az ennél is később (10 százalék) megtérített számlák aránya sem.
A felmérésben résztvevők legtöbbje (44 százalék) úgy véli, az év elején hatályba lépett új csődtörvény - amely egyszerűsítette a hitelezők ajánlása alapján lefolytatott csődeljárások megindítását - javíthat a fennálló helyzeten. Közel egyharmaduk (29 százalék) azonban bár örül az új szabályozásnak, azt állítja: a törvényben található kiskapuknak köszönhetően gyengül annak hatása.
2012. április 2. (MTI)
Változtatni készül a leendő szlovák kormánypárt, Robert Fico pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) a szociális segélyek kifizetésének módján - adta hírül saját forrásokra hivatkozva a Sme liberális napilap hétfőn.
A vázolt elképzelés szerint szűkítenék azoknak a kedvezményezetteknek a csoportját, akik a juttatások jelenlegi rendszere alapján készpénzben kapják a szociális segélyt. A változtatási terv szerint a jövőben már nemcsak az adott személy vagy család gyermekeinek száma és a közhasznú munkaprogramokban való részvétel lenne a szociális segélyek kifizetésének feltétele, hanem az is, hogy a kedvezményezett ellen ne legyen folyamatban büntetőjogi vagy szabálysértési eljárás.
A koncepció alapján - a készpénzben való kifizetések megítélése terén - a szülő vagy szülők lennének a felelősek a nem felnőtt korú gyermekeik szabálysértései és büntetőjogi felelősségre vonással járó tettei miatt is.
„Elkerülhetetlen, hogy a szociális segélyek ne csupán a munkavégzési aktivitáshoz legyenek kötve, hanem a polgári együttéléshez is“ - nyilatkozta a lap hasábjain a leendő szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák.
Az elképzelés szerint a feltételeket nem teljesítő kedvezményezettek nem vesztenék el ugyan teljes mértékben a szociális segélyre való jogosultságukat, csak azt nem készpénzben, hanem élelmiszer és más tárgyi juttatások - például ruhacsomagok - formájában kapnák meg. Az ilyen módon kiosztásra kerülő tárgyi juttatások beszerzéséről az elképzelés szerint nem az önkormányzatok gondoskodnának, hanem azt központilag felügyelné valamelyik állami intézmény. A rendszer működtetéséről a belügyi a munkaügyi és pénzügyi tárca közösen lenne hivatott gondoskodni.