2012. április 13. (MTI)
Ismét megpróbálja betiltani az egészségbiztosítók haszonképzését Robert Fico kormánya. A szlovák miniszterelnök - aki egy alkalommal már megpróbálta megvalósítani ezt az elképzelését - pénteken egy ezt célzó olyan jogi szabályozás kidolgozásával bízta meg az egészségügyi tárca vezetőjét, amely összeegyeztethető lenne a szlovák és a nemzetközi jogi normákkal.
Robert Fico előző kabinetje 2007-ben egyszer már életbe léptetett egy olyan törvényt, amely betiltotta az egészségbiztosítók haszonképzését, és ezáltal arra kötelezte őket, hogy az általuk termelt nyereséget visszaforgassák az egészségügybe. Az intézkedésnek nagy visszhangja volt, az egészségbiztosítók részvényesei nemzetközi jogorvoslatért folyamodtak, és Szlovákiát komoly bírálat érte Brüsszel részéről is. Az akkori ellenzék 49 képviselője egy közös beadvány alapján az alkotmánybíróság elé is vitte az ügyet. Az alkotmánybíróság végül 2011 januárjában úgy döntött, hogy a haszonképzés korlátozása összeegyeztethetetlen a szlovák alkotmánnyal.
Robert Fico új kormánya most egy olyan jogszabályt szeretne elfogadni, amely jogilag már nem lenne támadható.
„Tudják jól, nem vagyunk elragadtatva attól, hogy az emberek által a kötelező biztosítás formájában a biztosítók kasszájába folyó közpénzekből haszon keletkezzen” - nyilatkozta Robert Fico. Hozzátette: tisztában van vele, hogy nem lesz egyszerű az elképzelés megvalósítását lehetővé tevő törvény megteremtése, ugyanakkor úgy véli: helytelen és erkölcstelen, ha valaki ezekből a közpénzekből hasznot termel. „Erre egyszerűen megoldást kell találnunk” - szögezte le.
A szlovák alkotmánybíróság tavaly januári - az egészségbiztosítók haszonképzése kapcsán hozott - döntését követően,az akkori parlament 2001 júliusában jóváhagyta az alkotmányellenesnek ítélt törvény módosítását és az egészségbiztosítók számára ismét lehetővé vált, hogy profitot produkáljanak. Az akkori módosítás azonban ezt néhány feltételhez kötötte: ezek egyike a haszon megadóztatása, valamint az volt, hogy a biztosítóknak a haszon 20 százalékának összegéből kötelezően egy biztonsági alapot kellett létrehozniuk, arra az esetre, ha a jövőben veszteségesek lennének.
2012. április 13. (MTI)
Az összes kerületi hivatal megszüntetését ígéri, és a megyék, illetve a települések hatáskörének megkurtításával is számol belátható időn belül Robert Fico kormánya - adta hírül a Pravda független szlovák napilap pénteken.
A most tervezett kompetencia-átruházást Robert Fico már előző kormányzata idején tervbe vette, akkor azonban azt nem sikerült véglegesítenie. Az új kabinet tervei szerint erre most kerülhetne sor, hiszen az elképzeléseik az egész specializált kerületi államigazgatás megszüntetésével számolnak. Ebbe a - megszüntetésre váró - kategóriába tartoznának a kerületi környezetvédelmi, építési és iskolaügyi hivatalok, valamint a földhivatalok is.
„Ezeknek a hatáskörei a kerületi központban székelő körzeti hivatalokra szállnak át, és hasonló változásokra kerül sor járási szinten is” - írta le elképzeléseiket a tervezet kidolgozásáért felelős belügyi tárca vezetője, Robert Kalinák. Hozzátette: mindenütt, ahol az lehetséges lesz, megvalósítják a hivatalok egybevonását. Rámutatott: az intézkedés egyik hozadéka az lesz, hogy az állam egységesíteni tudja majd az egy hivatalnokra jutó költségeket, amelyek jelenleg minden kerületi központban mások.
Robert Fico kormányfő szerint terveik megvalósítását a közigazgatás hosszú évek óta tartó „elhanyagolása” indokolja. Az átszervezés az állami hivatalokon kívül az önkormányzatok egyes hatásköreit is érinti majd. Ilyen - részleges - kompetenciaváltás várható például a szociális és egészségügyi szolgáltatások vagy éppen az iskolaügy terén is.
A hatáskör-átruházási terveknek ez a része meglepetésként érte a Városok és Falvak Társulását (ZMOS) is, amelyet Robert Fico még az új kabinet megalakulása előtt egyik - a kormányprogram megalkotásában segédkező - partnerének választott. Jozef Dvonc, a szervezet elnöke jelezte: a hatáskör-átruházási tervekről még egyeztetni fognak a kormánnyal. Hozzátette: az ilyen változtatások esetén elkerülhetetlen lesz a hatásköri törvény módosítása is.
Szlovákiában a megyék és az önkormányzatok hatáskörei 2002 és 2004 között - a közigazgatás decentralizációja során - mintegy 400-al bővültek. Az önkormányzatok állítása szerint azonban egyes hatáskörök átruházása nem volt szinkronban a pénzeszközök átcsoportosításával. Ennek következményeként az említett szolgáltatások színvonala szinte minden érintett településen más és más.
2012. április 12. (MTI)
Márciusban 3,8 százalékos volt az éves fogyasztói infláció Szlovákiában - derült ki a Statisztikai Hivatal pénteken nyilvánosságra hozott adataiból. Az előző hónaphoz hasonlítva márciusban 0,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Éves szinten legnagyobb mértékben (8,3 százalék) a közlekedési tarifák emelkedtek (havi összehasonlításban 0,8 százalékkal). Az alkoholos italok és a dohánytermékek fogyasztói ára 5 százalékkal, egy hónap alatt pedig 1,3 százalékkal emelkedett. A lakhatási költségek, valamint a víz, a villanyáram a gáz és más üzemanyagok évi 4,5 százalékkal emelkedtek annak ellenére, hogy márciusban 0,7 százalékos árcsökkenést mért a statisztika.
Az élelmiszerek és alkoholmentes italok egy év alatt 3,7 százalékkal, havi szinten pedig 1,8 százalékkal drágultak.
2012. április 12. (MTI)
Martonyi János külügyminiszter szerint a kormány az elmúlt másfél évben a magyar-szlovák kétoldalú találkozókon napirenden tartotta a Benes-dekrétumok ügyét, és az új szlovák kormánnyal folytatandó párbeszédben is kiemelten kezeli majd a kérdést, szorosan együttműködve mindazokkal, akik felvállalják a magyar kisebbség érdekeinek védelmét.
A tárcavezető Ferenczi Gábor (Jobbik) írásbeli kérdésére, amelyben az országgyűlési képviselő azt tudakolta, hogy a kormány milyen lépéseket tervez a Benes-dekrétumok hatályon kívül helyeztetésére, csütörtökön közzétett válaszában kifejtette: a közbeszéd a Benes-dekrétumok alatt a második világháború utáni Csehszlovákiában a magyarokat és a németeket sújtó kollektív bűnösség jogi, politikai és morális vonatkozásait érti. Eduard Benes csehszlovák köztársasági elnök országának jövőjét homogén szláv (cseh és szlovák) nemzetállamként képzelte el, ezért elnöki dekrétumokban „a kollektív bűnösség elve alapján a magyar és a német lakosság jogfosztására és kiűzetésére is törekedett” - írta a tárcavezető. Mint emlékeztetett, 1945-ben 143 köztársasági elnöki rendelkezés, azaz Benes-dekrétum született, közülük 13 a kollektív bűnösség elve alapján máig sújtja a magyar és a német közösséget. A dekrétumok értelmében megfosztották a magyarokat az állampolgárságuktól, elvették az 50 hektárnál nagyobb földterületeket, államosították a közép- és a kisvállalkozásaikat, elbocsátották a közalkalmazottakat, sokakat internáltak, megszüntették a magyar iskolákat, és betiltották a magyar nyelv használatát - idézte fel. A miniszter hangsúlyozta: 2002 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy a Benes-dekrétumok nem állnak összhangban az Európai Unió jogrendszerével, és azon államok, amelyekben még hatályban vannak, csak a hatályon kívül helyezésük után csatlakozhatnak az unióhoz. A cseh parlament képviselőháza azonban 2002 áprilisában megerősítette a Benes-dekrétumok érinthetetlenségét - tette hozzá. Megjegyezte: az EU 2002-ben Szlovákia (és Csehország) tagsági kérelméhez kapcsolatos felülvizsgálatában azt állapította meg, hogy a dekrétumok nem hatályosak, így azokat nem kell érvényteleníteni, illetve nem befolyásolják az uniós csatlakozást. 2007-ben a szlovák parlament megerősítette, hogy a dekrétumok érvényesek, azaz a jogrend szerves részét képezik, de nem hatályosak - idézte fel a miniszter. Mint kifejtette: a szlovák parlamenti határozat szerint a dekrétumok „nem okoznak diszkriminációt”, valamint „az ezen döntések alapján létrejött jogi és vagyoni viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”. A hivatalos szlovák jogértelmezés szerint a dekrétumok miatt Szlovákiában a magyarokat - ellentétben például a kárpáti németekkel - nem követték meg, és nem kárpótolták őket anyagilag - mutatott rá a tárcavezető. Hozzátette: a Szlovák Nemzeti Tanács több lépésben követte meg a kollektív bűnösség áldozatait: 1990-ben nyilatkozatban kért bocsánatot a zsidó deportáltaktól, 1991-ben pedig határozatban megkövette a kárpáti németeket, a magyarok esetében azonban ezt máig nem tették meg. A külügyminiszter kiemelte: a ma Szlovákiában élő magyarok erkölcsi és anyagi rehabilitációja csak a vonatkozó 13 Benes-dekrétum érvényességének megszűnésével lehetséges. A kormány nem akarja megkérdőjelezni a (cseh)szlovák államiság jogfolytonosságát adó dekrétumokat, de el akarja érni a diszkrimináció, a kollektív bűnösség elvének és máig ható következményeinek felszámolását - hangsúlyozta. Martonyi János közölte, a magyar kormányok álláspontja a rendszerváltozás óta következetes: elítélik a kollektív bűnösség elvét és minden olyan jogszabályt, amely ezt az elvet tükrözi. A demokratikus jogállamisággal összeegyeztethetetlennek tartják, hogy állampolgárokat nemzeti, etnikai hovatartozásuk miatt fosszanak meg jogaiktól, illetve hátrányosan megkülönböztessenek; egyúttal üdvözölnek minden lépést, amely a kollektív bűnösség elvét tartalmazó jogszabályok hatályon kívül helyezésére törekszik.
2012. április 12. (MTI)
Robert Fico szerint Szlovákia aktívan részt akar vállalni a NATO bővítésének folyamatában és az észak-atlanti szövetség négy éven belül remélhetőleg újabb tagokkal bővül.
A szlovák kormányfő Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma, a 2005 óta évente megrendezett Globsec megnyitóján beszélt erről csütörtökön Pozsonyban; Németh Zsolt külügyi államtitkár szintén kiállt a NATO bővítésének fontossága mellett.
A konferencia az utolsó fontos európai szakrendezvény a májusi chicagói NATO-konferencia előtt.
A szlovák kormányfő a NATO-bővítés folyamatát összetett, ugyanakkor komoly hozadékkal járó folyamatnak nevezte. Ezzel összefüggésben rámutatott: a tagságért folyamodó államoknak és az észak-atlanti szövetség tagjainak is élénkebb erőfeszítéseket kell tenniük a szervezet sikeres bővítése érdekében.
Hozzátette: Szlovákia sosem úgy viszonyult az észak-atlanti szövetséghez, mint egy védelmi feladatot ellátó „erős esernyőhöz” amely alá csak elbújhat, hanem az ország késznek mutatkozott, hogy a tagsággal járó terhekben is osztozzon. Megjegyezte, Szlovákia azon országok közé tartozik, amelyek egy lakosra számítva a legtöbb pénzt adják a NATO-ba.
Robert Fico rámutatott: a visegrádi négyek csoportján belüli együttműködés keretében megegyezés született arról, hogy 2016-ig létrehoznak egy Visegrad Battle Group nevet viselő csoportot. Ennek egyik célja az EU és a NATO struktúráinak további - elsősorban déli és keleti irányú - bővítésének elősegítése lesz. „Az EU nem lehet teljes a Balkán integrációja nélkül” - mutatott rá. Azt hangoztatta, hogy semmiképpen se Horvátország csatlakozása legyen az utolsó lépés a bővítés folyamatában.
Németh Zsolt külügyi államtitkár a fórum megnyitóján ugyancsak a NATO bővítésének fontossága mellett állt ki. Azt mondta, a következő NATO-találkozó előtt a szervezet tagjává válhatna Montenegró és Macedónia is. „Mivel magyarázzuk meg nekik ha nem így teszünk?” - tette fel a kérdést az államtitkár. Kiemelte, hogy erősíteni kell a régió befolyását, és rámutatott Közép-Európának a szervezeten belüli fontosságára is.
„Nem szeretjük, ha Kelet-Európának neveznek minket és úgy gondoljuk, ennek a régiónak sok közös értéke van és egyes kérdésekben egyre inkább közös a véleménye is” - nyilatkozott az MTI-nek Németh Zsolt.
A biztonságpolitikai fórum első napján terítékre kerül egyebek mellett a V4-ek biztonságpolitikai együttműködése, Afganisztán témája, valamint Európa energetikai politikájának jövője.
A nemzetközi tanácskozás második napján, pénteken háromoldalú, államfői szintű találkozó is lesz Ivo Josipovic horvát, Danilo Türk szlovén és Ivan Gasparovic szlovák elnök részvételével.
2012. április 12. (MTI)
Pozsonyban már hetedik alkalommal rendezik meg a GLOBSEC nevet viselő globális külpolitikai és biztonságpolitikai fórumot: a régió legfontosabb nemzetközi külpolitikai találkozójának tekintett - csütörtök délutántól a hét végéig tartó - előadás- és tárgyalássorozat központi témája ezúttal a gazdaság lesz.
A 2005 óta minden évben megrendezésre kerülő konferencia a legnagyobb rendszeres külpolitikai találkozó Közép-Európában és egyben az utolsó fontos - a májusban Chicagóban sorra kerülő - NATO-konferencia előtti európai rendezvény. A Szlovák Atlanti Bizottság (SAC) által szervezett találkozóra több mint 600 vendéget várnak, köztük több tucat minisztert, kormányfőt és államfőt.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is felszólal a konferencián, s ez alkalomból kétoldalú tárgyalásokat folytat Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, Jíri Schneider cseh első külügyminiszter-helyettessel, valamint Giorgi Baramidze grúz miniszterelnök-helyettessel.
A fórum - annak történetében először - a közös európai fizetőeszköz problémáinak lehetséges megoldásait valamint más gazdasági témákat állított a középpontjába. A találkozón természetesen más súlyponti kérdésekről is szó lesz. Ezek többek közt a Közép-Európán belül a biztonságpolitika terén megvalósítható együttműködés, a Balkán integrációja, az EU keleti partnersége, valamint a világban az úgynevezett arab tavaszt követően beállt változások és a közép-keleti térség aktuális problémaköreiből kerülnek ki.
Globsecet a Szlovák Atlanti Bizottság elnöke, Rastislav Kácer nyitja meg, majd Robert Fico szlovák kormányfő mond beszédet. A nemzetközi fórum második napján egy háromoldalú, államfői szintű találkozóra is sor kerül. Ennek résztvevői Ivo Josipovic horvát, Danilo Türk szlovén és Ivan Gasparovic szlovák államfő lesznek.
A találkozó az idén is Szlovákia és Csehország külügyminisztereinek, valamint Hans-Gert Pötteringnek, az Európai Parlament volt elnökének a védnökségével kerül megrendezésre.
2012. április 12. (MTI)
Magyarországon, a szlovák határhoz közeli Feketeerdőn épít házat Tomás Borec, a napokban hivatalba lépett Fico-kormány igazságügy-minisztere – írja csütörtöki számában a Kisalföld.
A lapnak nem sikerült megszólaltatnia a tisztségért a szlovák ügyvédi kamara elnöki posztját feladó minisztert, de a politikus környezetéből megerősítették az információt. A cikk szerint Borec abban a lakóparkban vásárolt telket, amelyben az ingatlanok többsége szlovák állampolgároké.
A Kisalföld szerint a kormánytag utcaszomszédja a pozsonyi parlamenti egyik magyar képviselője, aki fél évtizede, még egyetemi tanárként vásárolt telket Feketeerdőn, de „a retorzióktól tartva” neve elhallgatását kérte.
2012. április 11. (MTI)
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke folytatni akarja azt az aláírásgyűjtő akciót, amellyel - a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról szóló - népszavazás kiírását szeretné elérni a pártja - adta hírül a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán.
Slotáék mostani döntésének az az oka, hogy Ivan Gasparovic köztársasági elnök a múlt héten közölte, nem ír ki népszavazást a témában, mivel az SNS által a választások előtt leadott petíción szereplő aláírások egy része nem érvényes. Az államfő hivatala ugyanis az ellenőrzést követően megállapította, hogy a 361 117 aláírást tartalmazó petíción 24 488 aláírás érvénytelennek bizonyult, a szlovák alkotmány alapján pedig a népszavazás kiírásához 350 ezer aláírást tartalmazó petícióra van szükség.
Az SNS elnöke elmondta: tudomásul veszik az elnöki hivatal álláspontját, ám mivel meggyőződésük, hogy a szlovák nyelv kizárólagos hivatali használatáról szóló népszavazás kiírása szükséges, levéllel fordultak Ivan Gasparovichoz, hogy szolgáltassa vissza a pártnak az eredeti aláírt petíciós íveket, hogy azokat kiegészíthessék a hiányzó 14 ezer aláírással.
„Folytatni fogjuk az aláírásgyűjtést, és annyi aláírást gyűjtünk össze, hogy elégedett legyen az államfői hivatal is” - jelentette ki Ján Slota. Hozzátette: bízik benne, hogy az államfő - aki mindig is a nemzeti és szociális politikai irányultságúnak vallotta magát - az elégséges aláírás összegyűjtését követően késedelem nélkül kiírja a népszavazást.
„A Ján Slota kérvényét tartalmazó levél ma (szerdán) megérkezett” - erősítette meg az államfő szóvivője Marek Trubac. Hozzátette: az elnök a napokban válaszol a kérvényre, ugyanakkor nem feltételezi, hogy a petíciós íveket visszaadnák a Szlovák Nemzeti Pártnak.
Az SNS által kezdeményezett népszavazás során a: „Támogatja ön azt, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelvet használják?” kérdésre válaszolhattak volna igennel vagy nemmel a szavazók. A petíciós íveket Ján Slota és pártjának tagjai három nappal az előre hozott parlamenti választások előtt, március 7-én adták le a szlovák államfői hivatal iktatójában. A vonatkozó szabályozás szerint Szlovákiában az aláírások iktatását követően a köztársasági elnöknek 30 napon belül ki kellett volna írnia a népszavazást.
2012. április 11. (MTI)
A szlovákiai Fülek Városi Honismereti Múzeumában szombaton nyílik a közép-európai történelem nemzeteket összekapcsoló alakjait bemutató, Hidak Európai népei között című kiállítást.
A kiállításon Szent Istvánnak, Salkaházi Sárának, Márton Áronnak, Szent Mártonnak, Szent Lászlónak, Portugáliai Szent Erzsébetnek, Kőrösi Csoma Sándornak és Bél Mátyásnak állítanak emléket, a tárlatot Lebó Ferenc győri szobrászművész érméi és domborművei egészítik ki - közölte Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója az MTI-vel.
A tárlatot Surján László, az Európai Parlament alelnöke, a Charta XXI Megbékélési Mozgalom alapítója nyitja meg. A charta célja egy olyan civil mozgalom, amely kinyilvánítja a Közép-Európában élők egymásrautaltságát, és tudatosítja, hogy sokan szeretnének a térségben békét, összefogást, együttműködést. A chartát 2010 októberétől több mint háromezer támogató írta alá, főként Magyarországról, Szlovákiából, Romániából, Szerbiából, Ausztriából és Ukrajnából.
A szombati megnyitót követően Stefan Hríb, a Tyzden című szlovák hetilap főszerkesztője és Lovász Attila, a Szlovák Rádió és Televízió nemzetiségi szerkesztőségeinek igazgatója beszélget a szlovák-magyar együttélés aspektusairól. A szinkrontolmácsolt programot követően Astor Piazzolla argentin tangói hangzanak el Tótin Katalin zongora- és Mészáros Melinda harmonikaművész előadásában.
A rendezvény szervezője a Charta XXI Mozgalom, a Füleki Vármúzeum és a füleki Szülőföld Polgári Társulás, a kiállítás május 11-ig tekinthető meg.
2012. április 10. (MTI)
Másfél milliárd euró összegű konszolidációs csomagot kell megvalósítania a szlovák kormánynak a jövő év végéig ahhoz, hogy tartani tudja a költségvetés deficitjének tervezett csökkentését, és meg tudja valósítani a kormány prioritásait is.
Mindezt Peter Kazimír az új szlovák kormány pénzügyminisztere mondta el azt követően, hogy a költségvetés kilátásairól egyeztetett Robert Fico kormányfővel és a Szlovák Nemzeti Bank elnökével kedden.
A pénzügyi tárca előző vezetése által két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott - a közkiadások 2013 és 2015 közötti időszakára vonatkozó keretszámaival kapcsolatos - előrejelzései még ennél kisebb összeggel számoltak. Az akkori analízis úgy kalkulált, hogy az akkor még leendő szlovák kormánynak 1 milliárd 166 millió euró többletbevételt kell előteremtenie, vagy ugyanekkora összeget kell lefaragnia a 2013-as évre becsült költségvetési terveiből, ha tartani kívánja a költségvetési deficit EU által igényelt 2,9 százalékos célértékét.
„Ebbe nincs belefoglalva egy sem azokból a prioritásokból, amelyeket a programunk alapján meg akarnánk valósítani” - jelentette ki Peter Kazimír. Hozzátette: ideálisnak a másfél milliárd eurónyi konszolidációs csomagot tartaná, amelyben benne foglaltatna a megegyezés tárgyát képező prioritásokra elkülönített összeg is. Hozzáfűzte: a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a másfél milliárdos összeg nagyobb részét nem a lefaragásokkal, hanem többletbevételek szerzésével kell majd megoldaniuk. Rámutatott: a költségvetési kiadások lefaragását érintő - egyébként már előkészített - kormányintézkedések csak később hozzák meg hatásukat.
Az EU-s szabályok betartása mellett a szlovák kormánynak 2013-ban 2,9 százalékra, 2014-ben 2,32 százalékra, 2015-ben pedig 1,68 százalékra kellene csökkentenie a deficitet.