2004. október
Tallózó / Szlovák vonatkozású cikkek
(Fuhl Imre válogatásában)
Fennállásának 25 éves évfordulóját ünnepelte nemrég a nagybánhegyesi szlovák klub a művelődési házban. A klub első vezetője Tetlák Mihályné volt, 15 éve pedig Hajtman Mária. A tagság és a szlovák kisebbségi önkormányzat közreműködésével szervezett megemlékezésre 9 testvértelepülés szlovák klubja és önkormányzata is meghívást kapott. Jancsó Ottó polgármester köszöntötte a vendégeket. A pitvarosi pávakör, a pilisszántói lakodalmas és a tótkomlósi néptáncosok, valamint a helyi iskolások léptek fel.
A központi költségvetését a csorvási szlovák kisebbségi önkormányzat a hagyományápolásra, a megyei rendezvényeken való részvételre, programok támogatására fordítja. Az idei tanévben, szakköri keretek között oktatják a szlovák nyelvet Baginé Szincsok Ilona segítségével - hangzott el abban a beszámolóban, amelyet a kisebbségi önkormányzat elnöke, Klyucsik Pálné terjesztett a csorvási képviselő-testület elé. A kisebbségi önkormányzat fontosnak tartja a szlovák nyelvoktatást, költségvetésükből könyveket, szótárakat vásároltak a könyvtár részére.
A békéscsabai képviselő-testület - szakítva a hagyományokkal -, ezúttal nem csütörtökön, hanem október 20-án ülésezett. Mindenben közrejátszott az ünnep és a Kolbászfesztivál is. A testület ezúttal is zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját: vagyoni ügyek, a „Kiváló Szociális Munkáért” kitüntetés odaítéléséről és méltányossági ügyekről döntöttek a városatyák.
Pap János polgármester a sajtótájékoztatón a zárt ülésről elmondta, hogy a közgyűlés Kaposi Lászlóné, Irénkének, a Városi Nyugdíjas Egyesület vezetőségi tagjának ítélte a „Kiváló Szociális Munkáért” egyéni díját, a csoportosat pedig a békéscsabai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat kollektívája kapja. Még szintén zárt ajtók mögött választották meg a december 5-ei népszavazás szavazatszámláló bizottságainak póttagjait.
A nyílt ülésen kalapács alá került a Gerlai tó: kétmillió forint + áfa kikiáltási árról indul majd a nyilvános árverés. Az önkormányzat a területre négy évre szóló visszavásárlási jogot kötött ki.
Az elég rég óta üresen álló és kihasználatlan Phédra mozi hasznosítására szintén ajánlatokat vár a testület. Az ajánlatkérést a megye napi lapjában és a megyeszékhely ingyenes, önkormányzati lapjában teszik majd közzé.
Az idén is lesz karácsonyi vásár, csak egy kicsit másképp, mint ahogy megszoktuk: ezúttal népművészeti jellegű kirakodó vásárra számíthatunk a sétáló utcán. Az idei karácsonyi nagy kirakodás november 27.-től december 23.-ig várja majd az érdeklődőket a békéscsabai Diáktanya Közalapítvány és a szegedi Ördögszekér Bt. szervezésében. A megyeszékhely önkormányzata erre a célra mintegy 3,5 millió forintot biztost. A karácsonyi díszkivilágítás pedig további 6,5 milliójába kerül a városnak. (Utóbbi feladat megvalósítására több cégtől, több évre kért ajánlatokat a közgyűlés.)
A városfejlesztési koncepció a., és b., változata körül kialakult viták végére is pont került. Mint azt a polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, mindkét variációnak vannak előnyei és hátrányai, mindenesetre ez a döntés további tizenöt esztendőre határozza meg a megyeszékhely fejlesztési irányait. Végül a képviselők a gazdasági fejlesztést előtérbe helyező verziót fogadták el. A két jövőkép közül ez utóbbi kifejezetten a gazdaságra, a munkahelyteremtésre, az infrastruktúrára fejlesztésre koncentrál, míg a másik egy szociálisan fejlett, „együtt élhető” Békéscsabát vázolt fel.
További hitelfelvétel szükségességéről is döntöttek az október 20-ai közgyűlésen: e szerint a város 300 milliós tőkeinjekcióra szorul, hiszen a fejlesztések ezt indokolják: a stadionrekonstrukció, a Fövenyes utcai Ifjúsági Garzonház és további, különböző ingatlanvásárlások teszik ezt megalapozottá. Erről külön határozatban döntöttek. (A debreceni televízió félre is értette a helyzetet: kifejezetten erre a napi rendi pontra voltak kíváncsiak, s rosszul értelmezve a helyzetet „balhét” sejtettek a költségvetési többletbevételek felhasználása kapcsán.)
Békéscsaba Megyei Jogú Város bűnmegelőzési koncepciója is terítékre került. Az előterjesztett anyag -, melyet dr. Sárkány István, nyugalmazott rendőr dandártábornok PhD/CSc. főiskolai tanár jegyez -, enyhén szólva is hagy némi kívánni valót maga után: a képviselők nehezményezték, hogy nem tartalmazza a helyzetfelmérést, a jelenlegi állapotok jellemzését, teljesen kimaradtak belőle a helyi szereplők és a konkrét statisztika. (A külső szemlélőben olyan benyomást kelt az anyag, mintha egy általános, más városra kidolgozott anyag összeollózott részeit tartaná az olvasó a kezében… - a szerz,)
A Bejelentések - többek között - az október 23-ai ünnepségek, koszorúzások, megemlékezések menetét is vázolta. Köles István (Fidesz-MPSZ) nem tartotta túl szerencsésnek, hogy a városi ünnepségek szónokai ugyanarról az oldalról (SZDSZ) kerültek ki.
Ötven év bizony nem kis idő. Fél évszázad. Ennyi idő alatt társadalmi rendszerek dőlnek meg, fényévnyit fejlődik a technika, óriásit változik a világ. Napjainkban, amikor a házasságok több mint fele válással végződik, az állandóság, a folytonosság, a kitartás nem a divatos fogalmak közé tartoznak. Ezért is kivételes és megható, ha egy emberpár ötvenéves házassági évfordulót ünnepel. Kuti Jánost és feleségét B. Kovács Máriát köszöntötték a családtagok, ismerőseik és a kiskőrösi evangélikus gyülekezet tagjai e szép alkalomból. A házaspár fél évszázaddal ezelőtt Szentpéteri Péter lelkész előtt mondta ki a boldogító igent, és ma Lupták György igazgatólelkész előtt erősítették meg egykori akaratukat. Két gyermeket neveltek fel, négy unokájuk, és egy dédunokájuk örvendezteti őket. Nemrégiben egy tányér frissen sült heróka mellett nézegettük a fényképeket az ötven évvel ezelőtti időkről.
- Apám és apósom is presbiter volt egykoron, ismerték jól egymást - meséli a múltba révedve Marika néni. - Sokat találkozott a két család, férjem húga volt a legjobb barátnőm, gyakran összejártunk. Akkoriban csak szlovákul váltottuk a szót, ezt a nyelvet beszélték a szüleink is, ma is, ha ketten vagyunk szlovákul elevenítjük fel a régi szép időket. Templom után gyönyörű népviseleti ruhánkban rozmaringággal a kezünkben sétáltunk a korzón összekapaszkodva hármasával, négyesével lányok, a fiúk meg mögöttünk pár lépéssel lemaradva szólingattak minket. Aztán apám megkérdezte egyszer tőlem: hogy te Mari, ez a Jani gyerek gyakran jár mihozzánk, jó volna neked, jóravaló gyerek, jó családból jött. - Nem kell nekem ez a fiú - mondtam, hiszen állandóan tréfálkozik, nem komoly ember ez, - de azért onnantól kezdve más szemmel néztem rá, és később elfogadtam az udvarlását is.
- Ami nem is tartott olyan soká, mindössze másfél hónapig - szól közbe Jani bácsi - hiszen ismertük már egymást. Úgy voltam vele, hogy a Jóisten megáldott egy angyalkával, dehogy hagyom elrepülni. Megkértem a kezét, jött is boldogan, aztán 1954. november 25-én egy gyönyörű szép napsütéses, de már kissé hűvös csütörtökön megtartottuk a kézfogót és a lakodalmat. Az ünneplős ruhában álltam az oltár elé, amit csak templomba járáskor vettem fel régebben. Marika meg feketében állt mellettem. Akkor fekete volt a nőknek is a népviselet, fekete csipkés volt a mennyasszonyi ruha is. Később áttértek a fiatal lányok a fehérre.
- Azóta vagyunk együtt jóban, rosszban. Két hónapig a szülőknél laktunk, aztán öt évig a nagymamámnál, aztán hogy apám meghalt, kiköltöztünk a tanyára - veszi vissza a szót Marika néni. - Mindketten kaptunk valamicske földet a szülőktől, szőlőt Tiboldon meg szántót, kaszálót Döbrögecben, aztán a páromnak volt egy kis spórolt pénze is, amin vettünk két hold homokot. Kézi erővel felástuk, és beültettük szőlővel, gyümölcsfákkal. Aztán később, ahogy lassan gyarapodtunk, vettük ezt a telket, amin most a házunk áll. Eldózeroltattuk a földet, szivattyús kutat fúrattunk, hozzákezdtünk az építkezéshez a magunk erejével. Akkoriban ebben az utcában csak két-három ház állt, a többi telken kukoricát termeltek.
- Igazi gazdaságot teremtettünk, lóval, tehenekkel, bikákkal, baromfiakkal, ahogy kellett, és szép zöldségeskerttel is, a mama jóvoltából - meséli Jani bácsi. Nem voltunk mi nyaralni, dolgoztunk a földeken, igaz, akkor még megérte a a mezőgazdaság. Ma már lehet, hogy másfelé keresném én is a megélhetést. Mert a gyerekeknél látjuk, mennyire nehezen boldogulnak a szőlőkkel.
- Igyekeztünk arra figyelni, hogy szót engedjünk a másiknak is, nem csak a saját akaratunkat erőltettük. Az sem jó, ha hosszú a harag. Persze nincs terítés kanálcsörgés nélkül, nálunk is voltak összeszólalkozások, de aztán térültünk fordultunk, megengeszteltük a másikat, nem néztük ki a hibás. Fél óránál tovább én sem bírtam a durcáskodást, elég volt, ha az uram rám mosolygott, már békültem is - mondja hangjában meleg szeretettel Marika néni. Jó embert találtam magamnak, egész életében a családjáért dolgozott, becsületre nevelte a gyerekeit, engem meg mindvégig hűséggel szeretett. Ma is látom azt a huncut csillogást a szemében, amit ötven évvel ezelőtt, és bizony sokszor eszembe jutnak apám szavai, tényleg jó lett ez a Jani gyerek nekem.
Szeretem a kiskőrösi szlovákság rendezvényeinek melegszívű, vendégszerető, családias légkörét. Különös és egyedi hangulata van a hagyományos szlovák bálnak, ahol a népviseletbe öltözött Szlovák Népdalkör és Citerazenekar produkciója után a hagyományápoló gyermek néptánccsoportok is rendre bemutatkoznak. Aztán ott vannak a téli esték unalmas egyhangúságát megszakító „batyus” rendezvények, és a szilvesztert követő Nagymama bál is. Ilyenkor mindenki megrakott kosarakkal érkezik, és hozzák magukkal a jóféle hazai borokat és az ízletes házi süteményeket. Mint egy nagy család.
Ambrusné Marival többször is ültem egy asztalnál a szlovák rendezvényeken, olyankor számtalan népi hagyományt megismertem általa, és hangulatos élménybeszámolókat hallgattam közös utazásaikról, kirándulásaikról.
- Mindig is szerettem énekelni, a Petőfi énekkar tagja voltam, amíg az meg nem szűnt - tér vissza Mari a múltba. - Aztán kilenc évvel ezelőtt csatlakoztam a Szlovák Népdalkörhöz, azóta járom az országot a dalos kedvű szlovák asszonyokkal. Bár kiskoromban sok szlovák szót hallottam, amikor elkísértem anyámat a tollfosztóba, de nem beszélem, csak értem a nyelvet. Sajnos kevés a fiatal közöttünk, akik továbbviszik a szlovák hagyományokat, a régi dallamokat és a dalszövegeket. Mi, amíg bírjuk, sokfelé elvisszük és bemutatjuk a kiskőrösi szlovákság értékeit. Ilyenkor átdanoljuk az egész utat, és a fellépések után nem ritka, hogy még órákon keresztül együtt énekelünk a házigazdáinkkal. Most az októberi nyugdíjas napi rendezvényre készülünk.
Milyen könnyen elkészíthető ételt ajánlasz a szüretre?
- A szüretelőknek is jólesik a finom sütemény, de a háziasszonynak ilyenkor ezer a dolga, célszerű egy könnyen összeüthető finomságot készítenie. A Kevert diós hamar kész és nagyon kedvelt. 20 deka porcukrot kikeverek 4 egész tojással, hozzáteszek 10 deka darált diót, 10 kanál vizet, 1 egész sütőport, valamint 20 deka lisztet. Vajjal kikent tepsibe simítom az összekevert tésztát, majd a tetejét megszórom apró szemű édes szőlővel. Télen a szőlő meggybefőttel helyettesíthető.
Sokat főzöl?
- Én mindig főztem itthon, a hagyományos ételeket szerettük. Rendszerint olyan zöldségekből, aminek éppen szezonja volt. Mostanában azonban újdonságokat is kipróbálok, például spárgában sült csirkét, vagy salátakülönlegességeket. A rakott tésztához egy csomag szarvacska tésztát kifőzök, a felét kivajazott tepsibe teszem. Fél kiló darált húsból a szokásosnál kissé erőteljesebb fűszerezéssel pörköltet készítek, ezt ráterítem a tésztára, majd a maradék főtt szarvacskával beborítom a húst. Egy pohár tejfölt simítok rá, megszórom reszelt sajttal, és a sütőben pirosra sütöm.
A gyerekeidnek mit készítesz, ha hazajönnek?
- Mari lányom Németországban él, ő évente két-három alkalommal látogat csak haza, de akkor mindig magyaros ételeket főzök. Imádják a zöldbablevest, ha megyek hozzájuk, mindig viszek magammal legalább két kiló zöldbabot, mert az ottani bab nem olyan zsenge, na meg az íze sem olyan finom, mint itthon.
Bár szeretek sütni, és Zoli fiam is nagyon szereti a süteményt, mostanában mégsem készítek neki, mert diétázik. Egyik nap csak húst salátával, a másik nap csak gyümölcsöt, a harmadik napon csak főtt tésztát, a negyedik nap pedig főtt krumplit eszik. Reggelire szigorúan csak gyümölcs, havonta egyszer pedig egész nap csak ásványvíz. A kúra igen hatásosnak bizonyult, már nagyon sokat fogyott és még nem akarja abbahagyni, úgyhogy igazodom hozzá, olyat főzök, amit ehet. Mindig előre megkérdezem tőle, hogyha hazajön, hogy milyen napja következik. Ma például húsnap van, ezért kacsaaprólék levest eszünk, levesben főtt hússal, amit egy kicsit átgrillezek, és görög salátát készítek hozzá.
A „batyus” szlovák rendezvényekre mit viszel magaddal?
- Gyakran sütök töpörtyűs pogácsát, amit én egy kicsit másképp készítek. 50 deka lisztet 2 tojás sárgájával, 1 deci tejföllel, kevés tejben felfuttatott 3 deka élesztővel keményebb kalácstésztát gyúrok, amit húsz percre félrerakok pihenni. 20 deka darált tepertőhöz hozzákeverek két púpozott evőkanál tört krumplit, sóval, jó sok borssal ízesítem, majd rákenem a kinyújtott tésztára. Összehajtom, majd újabb húsz perc pihenő következik. Ezután még kétszer nyújtom és hajtogatom a tésztát, közben pihentetem. Az utolsó nyújtáskor már csak ujjnyi vastag legyen a tészta, és közepes pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Tetejét tojással megkenem, reszelt sajttal megszórom, még egy kis pihentetés és közepes lángon készre sütöm. Sokszor több adagot is készítek, de még soha nem hoztam haza egyetlen pogácsát sem.
A II. világháborúig az ecseri határ „Ribnyík” nevű dűlőjében egy Panenka Mária szobor állt. A háború pusztításai a szobrot, illetve az itt álló hatalmas „Mária-fát” sem kímélték, 1944-ben a német haderő kivágta a hatalmas jegenyefát, vele együtt a szobor is eltűnt. 60 évvel később, 2004-ben már csak az idősebb ecseri lakosok emlékezetében él a domb tetején álló Mária, az egykori Ribnyík ma a község lakóövezetéhez tartozik.
A szobor elpusztításának hatvanadik évfordulójára az Ecseri Szlovák Önkormányzat határozata alapján ismét községünket díszíti a megsemmisült köztéri szobor másolata. A kezdeményezést támogatta Ecser Község Önkormányzata illetve az ecseri katolikus egyházközség is.
Október 17-én a rossz időjárás ellenére sokan eljöttek a Mária szobor újraállítási ünnepére. A szentmise után a zsúfolásig megtelt templomból népviseletbe öltözött fiatalok vitték a szobrot eredeti helyére, ahol Jármai Ildikó, az Ecseri Szlovák Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd a szobor ünnepélyes megáldása következett. Az ünnep színvonalát emelte az ecseri kisgyermekek szlovák Mária-köszöntése, a rézfúvós zenei kíséret, illetve a sári szlovák népdalkör régi szlovák Panenka-énekei, melyeket sok ecseri együtt énekelt vendégeinkkel. Az ecseri reformátusok szívhez szóló köszöntése szintén emlékezetessé tette az ünnepet. Ünnepünkön velünk örültek nagytarcsai, vecsési és sári hagyományőrző barátaink is, akik évtizedekkel ezelőtt máriabesnyői búcsújárásuk alkalmával sokszor köszöntötték Ecseren a Szűzanyát.
Sajnos a szentelési ünnepről nincs kép, mert iszonyúan szakadt az eső, senki nem merte elővenni a fényképezőgépét. Ennek ellenére többen voltak az emberek, mint akár egy feltámadási, vagy úrnapi körmeneten.
Rendhagyó tanítási nap a községben. A nyolc órai csengő még a Kesztölci Általános Iskola diákjait szólította tanulmányi versenyekre, a nap utolsó csengetése már a Kincses József Általános Iskola diákjainak szólt. A délutáni órákban kicsinek bizonyult a kesztölci Művelődési Ház nagyterme. Nem csoda, hisz a falu apraja-nagyja (szó szerint) ott szorongott a nézőtéren, igyekezett magának egy talpalatnyi helyet szerezni. Névadó ünnepségre jöttek össze a családtagok, kollégák, öreg és mai diákok, hogy ezzel is tisztelegjenek a mindenki által szeretett és nagyra becsült ember, tanító, tanár és igazgató Kincses József emlékének. Radovics Istvánné iskola igazgató köszöntő szavai után a Klányi Sándor polgármester elevenítette fel Jóska bácsi életútjának főbb állomásait. Ezt követően a az iskola diákjainak műsora és visszaemlékezések váltogatták egymást. A volt kolléga és barát szellemisége hatotta át az estét. Következetessége, helytállása, segítőkész magatartásának emléke, baráti jobbja, jó tanácsa ott lebeg felettünk, állandóan velünk van. Élete személyes példamutatás kollégának és diáknak. Ő tudta, az igazi tanító életével személyes példájával nevel!,, Kedves Jóska bácsi, ott fenn az égi katedrán! Bízunk benne, hogy továbbra is rajtunk tartod szemed, irányítod munkánkat” - fejezte be a megemlékezést Radovics Istvánné igazgatónő. Ezt követően leleplezték az iskola zsibongójában elhelyezett emléktáblát, Végh Sándor és Végh Botond ötvös-szobrászok alkotását.
Az elmúlt napok eseményeit követve nem mondhatjuk a kesztölci Nyugdíjas-és Bányászklub tagjai nyugdíjas tempóban szervezik programjaikat. Az elmúlt héten is igaz volt, hogy „a nyugdíjasnak semmire nincs ideje”. Szerdán jó hangulatú, zenés klubesten ünnepelték mindenki névnapját, majd műsorral készültek nemzeti ünnepünk méltó megemlékezésére. Vasárnap a Községi Klubban fogadták a szarvasi nyugdíjasklub Dunántúlon kiránduló tagjait. Büszkén mutatták vendégeiknek Juhász Sándor kesztölci festő tájképeiből és csendéleteiből rendezett kiállítás képeit. A jó hangulatú beszélgetés kívülállónak kicsit furcsán hangzott, hisz magyar és szlovák szavak szabadon váltogatták egymást, egyedi kivitelezésben. Magyar kifejezés szlovák ragozásban, vagy szlovák szó magyar raggal. A résztvevőket ez egyáltalán nem zavarta, jól megértették egymást. Az ebédet követően a kis csapat elsétált Velmovszky József helyi gazdálkodó ( a Nyugdíjas-és Bányászklub egyik fő támogatója) portájára, ahol a Bencekúti Borászat ízletes nedűit kóstolhatták meg. Búcsúzáskor a szarvasi nyugdíjasklub tagjai tavaszi kirándulásra hívták vendéglátóikat a Körös környék megismerésére.
Ma már egyre többen tudják, hogy létezik és működik Salgótarjánban szlovák kisebbségi önkormányzat. Nekik köszönhető elsősorban, hogy egy évvel ezelőtt a megyeszékhelyen vendégszerepelt a Besztercebányai Állami Opera népes társulata. A rangos együttes Kálmán Imre: Marica grófnő című nagyoperettjét mutatta be nagy sikerrel. Az önkormányzat - dr. Egyed Ferdinánd elnök irányításával - a két nép barátsága erősítése mellett kiemelt fontosságúnak tartja a szlovák nyelv iskolai oktatását. Erről és a további tervekről kérdezzük dr. Egyed Ferdinándot.
- Úgy érezzük, hogy falat sikerült áttörtünk, ugyanis a Petőfi iskolában most már az alsó- és a felső tagozatos diákok is megismerkedhetnek a szlovák nyelvvel és kultúrával. A felsősök közül örömünkre 26-an jelentkeztek a szlovák szakkörre. A szlovákot tanuló gyerekek kirándulásokon is tanulmányozhatják a hagyományokat, de eljuthatnak szlovákiai erdei iskolába is - újságolja Egyed Ferdinánd.
- Hol lesz és mivel foglalkoznak az erdei iskolában?
- A Breznó melletti Hronyec festői szépségű erdei szállodájában lesz nemcsak salgótarjáni gyerekek számára erdei iskola, ahonnan kiindulva gazdag programot bonyolítanak le. A szlovák környezetben eltöltött két hét valószínűleg segít elmélyíteni a gyerekek nyelvtudását, s közelebb hozza őket a szlovák emberekhez, a tájhoz és kultúrához. Önkormányzatunk vezetősége és aktivistái nemrég megtekintették az erdei iskola helyszínét és környezetét.
- Tavaly azt ígérte, hogy az idén is ellátogat Salgótarjánba a Besztercebányai Állami Opera.
- Örömmel tájékoztatom az olvasókat, hogy egy hónap múlva, november 19-én ismét a megyeszékhelyen köszönthetjük testvérvárosunk dalszínházát. Most a Csárdáskirálynőt láthatjuk rangos szereposztásban és szép kiállításban. Az előadás iránt máris nagy az érdeklődés a megye szlovákok lakta településein, de a salgótarjániak is vásárolhatnak korlátozott számban jegyet 1250 forintos áron. Szívesen vesszük, ha a különböző közösségek előre jelzik igényeiket - fejezte be dr. Egyed Ferdinánd a salgótarjáni szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke.
Nagy sikert értek el a szlovák juhtúró hívei. Az Európai Unió a brindzát elismerte országra jellemző terméknek. A döntés azért fontos, mert a Szlovákiában készített túró nem felel meg az unió egészségügyi normáinak. Készítéséhez ugyanis olyan tejet használnak, ami nincs pasztörizálva. Pozsonyban egy komoly bizottság foglalkozott a kérdéssel. A pozsonyi egyetem kutatócsoportja bizonyította, hogy éppen a nyers tejből származó mikroorganizmusoknak köszönhetően a brinzának gyógyhatása van. Rendszeres fogyasztása csökkenti a koleszterin szintet. A jövőben brindza néven csak Szlovákia árulhat az unióban juhtúrót. Ez csapást jelent Románia számára, ahol - egyelőre az Európai Unión kívül - ugyanannyi és ugyanolyan minőségű brindza készül, mint Szlovákiában.
Eduard Kukan szlovák külügyminiszter „nem modern megközelítésnek” nevezte a kettős állampolgárság intézményéről tartandó magyarországi népszavazást - számolt be a Magyar Televízió. A Kukant bővebben idéző szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA szerint a külügyminiszter kifejtette: úgy véli, hogy a szlovákiai magyarok jogbiztonságát kellő mértékben és megfelelő törvények szavatolják, újabbakra aligha lehet szükség. A SITA este azt írta, hogy „újabb nézeteltérés van kialakulóban Szlovákia és Magyarország között”. A jelentés megfogalmazása szerint Kukan „nem tarja szükségesnek, hogy a szlovákiai magyaroknak újabb jogai is legyenek”.
A szlovák államfő szerint Csáky Pál, a szlovák kormány Magyar Koalíció Pártjához tartozó miniszterelnök-helyettese információkat szolgáltat ki Budapestnek a pozsonyi kormány tanácskozásairól. A SME szlovák napilap idézi Ivan Gašparovičot: „Nem tetszik, hogy a kormány egyik alelnöke három órával a kormányülés után már Budapesten számol be az ülésen elhangzottakról.” Csáky szóvivője a lappal közölte: nem tudják, mire utalt az államfő, mindenesetre helyénvalóbb lenne, ha a szóban forgó kérdést közvetlenül vele beszélné meg, és nem a sajtón keresztül üzengetne az ilyen „meg nem erősített információról”.
Csáky visszautasította a vádat. A szlovák közszolgálati rádió magyar adásában azt mondta: az államfő nem először, és valószínűleg nem is utoljára tett a személye és az MKP politikusai ellen szóló kijelentéseket.
Továbbra sem lehet majd más nyelven felszólalni Szlovákia parlamentjében, mint az ország hivatalos nyelvén, azaz szlovákul. Erről szerdán döntött a pozsonyi törvényhozás. Ahogy az várható volt, mindössze négy szlovák nemzetiségű képviselő tudott azonosulni a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) indítványával, amely azt célozta, hogy a törvényhozásban a magyar nemzetiségű képviselők anyanyelvükön, magyarul is felszólalhassanak. A házszabály módosításával kapcsolatos szavazásban az MKP javaslata mindössze 24 támogató szavazatot kapott: Ebből 20 szavazatot az MKP-frakció képviselői adtak le. Szlovákiában meglehetősen erős nemtetszéssel fogadták, amikor Bauer Edit, az Európa Parlament szlovák küldöttségének egyik MKP-hoz tartozó tagja az új tagországokkal kibővült EP alakuló ülését követő brüsszeli sajtótájékoztatón újságíróknak arról beszélt, hogy míg odahaza, a szlovák törvényhozásban nem, addig az európaiban - mint minden tagország képviselője - az anyanyelvén is felszólalhat.
A svéd Värmland, a francia Loire-Atlantique, az olasz Lazio, az osztrák Felső-Ausztria, az erdélyi Kovászna, valamint a lengyel Przemysl után újabb testvérmegyével bővülhet szűkebb pátriánk nemzetközi kapcsolatrendszere, miután várhatóan jövő tavasszal a felvidéki Besztercebányával is aláírhatják az együttműködési megállapodást - tudtuk meg Kiss Jánostól, a megyei önkormányzat nemzetközi kapcsolatok és idegenforgalmi irodájának vezetőjétől.
A mostani kapcsolatfelvétel előzménye, hogy a megye 2002-ben, a jubileumi, s egyben utolsó X. Vásár Agriában rendezvényére meghívta több térségbeli ország megyéjét, köztük lengyeleket, erdélyieket és szlovákokat is. Ezen részt vett Besztercebánya is, és már akkor felvetődött a szorosabb együttműködés gondolata. A szlovák „vonal” ugyanakkor már akkoriban sem számított új keletűnek, lévén Rimaszombat városával - a Phare CBC-programon keresztül - már élő kapcsolatban állt a megye, s az ottani partnermegye székhelye Besztercebánya. Így a 2003. januári közgyűlésen megvitatott az évi nemzetközi naptárba már bekerült - térségi elv alapján -, a Besztercebányával és a Przemysl-lel való együttműködési szerződés előkészítése, illetve megkötése is.
Végül az első körben, 2003. március 1-jén csak a lengyelekkel sikerült tető alá hozni a megállapodást, ugyanis a szlovák féllel nehezebben ment az előkészítés. Ebben közrejátszott az is, hogy Szlovákiában a megyerendszer új keletű közigazgatási formációnak számított. Az ügy azonban nem halt el, s idén szeptemberben Heves megye is meghívást kapott az egrihez hasonló besztercebányai vásárra. A Kiss János és Lukács László, a közgyűlés szakbizottságának elnöke által alkotott küldöttség nagy fogadókészséget tapasztalt a vendéglátók részéről, és sikerült konkrétumokról is szót ejteni. Így első lépésként Besztercebánya is képviseltette magát az Európai Régiók Gyűlése „C” Bizottságának egri konferenciáján, ahol a terület-, vállalkozás- és turizmusfejlesztési kérdésekről tárgyalt a két fél. Ezt követően, november derekán bemutatkozó prezentációt tart Besztercebánya Egerben, majd januárban a közgyűlés dönt a testvérmegyei szerződés megkötésére vonatkozó javaslatról, így azt - ha a két fél jóváhagyja - márciusban alá is írhatják.
- A kapcsolat előnye, hogy Besztercebánya alig 230 kilométerre van hozzánk, s az EU-tagság közös pályázati lehetőségeket kínál egyebek mellett a Cered és Tajti közti határátkelő régóta vajúdó ügyében, vagy akár a Palóc út kibővítése, illetve az idegenforgalom, a falusi turizmus fejlesztése terén - tette hozzá Kiss János.
A hidakkal mindenki jól jár a szlovák oldalon és a magyar oldalon egyaránt. Egyszerűsödik a helyi turizmus, gyógyfürdőbe járhatnak át Szlovákiába a magyarok, és szomszédolni jöhetnek a Felvidéken élők. Az Ipoly két partját azon a két szakaszon, amelyet 1920-ban mintegy 160 kilométer hosszúságban szlovák-magyar államhatárrá minősített az első világháborút lezáró békeszerződés, 47 híd kötötte össze. Ezeket a hidakat a békeszerződés aláírása után az állam lebontatta, azóta csak három hidat sikerült újjáépíteni. Most, hogy uniós állam lett mindkét ország, elemi igényként merül föl, hogy jó néhányat újjáépítsenek. Elérhető közelségben van a pöstyénpusztai és a rárósi átkelő elkészítése. Az utóbbi, szlovák oldali rendezési terveket mutatták be szerdán Alsósztregován. Matúš Bystriansky polgármester úgy szorongatta a három dossziét, mintha aranyat kapott volna. Igen, örömmel szorongatom - mondta a mostani nevén Dolná Strehova polgármestere, ez a területfejlesztési terv, aminek alapján majd készülnek a kiviteli tervek, hogy felépülhessen végre, újra Rárós és Ráróspuszta között a híd. Az engedélyeket egyébként 2005. áprilisáig ki is adjuk, így a kiviteli terv 2005. augusztusáig el is készülhet. Ha Alsósztregova, akkor Madách Imre és a gyógyvíz. Vajon, ettől több lesz-e, nagyobb lesz-e a falu, ha készen lesz a híd? A híd megépülése jelentősen megnöveli Alsósztregova látogatottságát, a magyar oldali Ráróspusztai hétvégi üdülőtelep lakóinak jelentősen lerövidül az útjuk hozzánk, a gyógyfürdőnkhöz. Mindösszesen hét kilométerre lesz 40 helyett. Madách Imrét illetően pedig azért fontos a híd - mondta Alsósztregova polgármestere, mert egykoron a régi hídon járt át a nagy író barátaihoz, az Ipoly túloldalára, és ezt a tényt mi valamilyen módon megörökítjük, felelevenítjük majd. Aztán arról nem is beszélve, hogy a mi oldalunkról is könnyebben megközelíthető lesz majd az ipolytarnóci 20 millió éves őslelet. Ám többről is szó lehet, minthogy a környék lakosai, vendégei és rokonai közelebb kerülnek időben egymáshoz. Mint ahogy Kovács József Nógrád polgármestere mondja, egy egész útvonal nyerheti vissza egykori jelentőségét kereskedelemben, áruszállításban, idegenforgalomban.
Közel száz magyarországi település közigazgatási nyelvhasználatának vizsgálatát kezdeményezte ez év tavaszán a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. A nemzetiségekhez kötődő kétnyelvűség gyakorlati használatának értékelése az oktatás, a kultúra, a hitélet, a média, valamint a képviselőtestület működésére terjedt ki. A tapasztalatokról műhelybeszélgetést szervezett 24. október 25-én, Budapesten a Kisebbségi Hivatal. A tanácskozáson települési kisebbségi önkormányzatok vezetői, köztük Nagy Tamás Dunaegyháza szlovák-, illetve Krizmanich István Horvátzsidány község horvát önkormányzatának polgármestere és Alexov Lyubomir, a Szerb Országos Önkormányzat alelnöke, Lórév polgármestere szólt a nemzetiségi anyanyelvhasználat gyakorlati kérdéseiről, a továbblépés lehetőségeiről. A tanácskozáson Németh Erika országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Emberi jogi-, kisebbségi- és vallásügyi bizottságának tagja, az Esélyegyenlőségi albizottság elnöke a kisebbségek anyanyelvének megőrzésére és a helyi közéletben való gyakorlati használatára ösztönözte a nemzetiségi polgármestereket. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára a parlamenti pártok egyetértésének megteremtését sürgette a Kisebbségi törvény szükséges módosítása érdekében. A műhelybeszélgetés keretében Heizer Antal, a Kisebbségi Hivatal elnöke kiemelte, hogy a kisebbségek közéleti nyelvhasználatának megerősítése érdekében a költségvetési forrásokat a valós nemzetiségi közösségek részére kell biztosítani. E törekvés megfogalmazódik az Országgyűlés elé terjesztett, a kisebbségeket érintő törvénymódosítási javaslatokban is.
Semmiféle értesítést nem kaptunk arról, hol tart az az egyeztetési folyamat, amelynek levezetésével megbíztuk a kormányt az új kisebbségi törvény mielőbbi meghozatala érdekében - jelentette ki Szászfalvi László, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke.
Mialatt a tizenhárom hazai kisebbség körében vita dúl arról, hogy szülessen-e kisebbségi választói névjegyzék (regisztráció) vagy sem, a törvényhozás tavasz óta „hallgat” e kérdésben. A kisebbségi törvény és választójogi környezete módosításáról tavasszal megkezdődött az általános vita, de a vezérszónokok beszédét követően négypárti egyetértéssel elnapolták a folytatást, mondván, nem volna jó, ha a kisebbségi joganyag az európai parlamenti választások kampánytémái közé keveredne. Szászfalvi László (MDF), a szakbizottság elnöke úgy vélte, elsősorban a cigány önkormányzatokon belüli, a regisztrációt illető véleménykülönbség és a kicsiny lélekszámú kisebbségek heves ellenkezése miatt feneklett meg a tervezet tárgyalása a T. Házban. - Megértek minden érzékenységet a névjegyzékkel szemben, de nem tudok jobbat, ami megfelelően gátolná, hogy többségiek szimpátiaszavazataival kerüljenek pozícióba „etnobizniszben utazó” személyek - érvelt Szászfalvi.
Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára érdeklődésünkre elmondta, eddig két egyeztetési forduló volt a pártok, illetve a kisebbségek képviselői között. Az utóbbin azonban - egy Fidesz-frakcióelnökségi döntés következtében - megváltozott a nagyobb ellenzéki párt álláspontja a kisebbségi törvény tervezetének egyes elemeiről.
Hargitai János, a kisebbségi bizottság fideszes tagja kifejtette: a Fidesz azért veti el a kisebbségi választói névjegyzéket ebben a formájában, mert bebizonyosodott: a kisebbségekhez tartozó választópolgárok jelentős része változatlanul idegenkedik tőle. Egy jogi aggály: a Fidesz szerint ellenkezik a szabad identitásválasztás elvével, hogy a kisebségi választásokat megelőzően egy regisztrációs bizottság némelyeket - az e bizottság előtt tett jognyilatkozatuk ellenére - ne ismerjen el egy adott nemzetiséghez, etnikumhoz tartozónak. Márpedig a jelen tervezet szellemében ez a bizottság dönt arról, hogy ki járulhat kisebbségi választói űrlapjával a szavazóurnához, és ki nem.
Az Országgyűlés egyébként tavaly december 31. óta követ el mulasztásos törvénysértést azáltal, hogy késlekedik a kisebbségi törvény meghozatalával. Mivel egy alkotmánybírósági beadvány megtámadta a jelenlegi kisebbségi jogszabályozás ellentmondásait, az ügy oda is elvezethet, hogy 2006-ban nem lehet majd kisebbségi választásokat tartani.
A Fidesz elutasítja azt a kormányzati javaslatot, hogy a kisebbségi választásokon a jövőben kizárólag a kisebbségi névjegyzékben szereplő állampolgárok vehessenek részt. Ezzel a javaslat sorsa megpecsételődött, mert a kisebbségi jogszabályok módosításához kétharmados parlamenti többség szükséges.
A mostani rendelkezések bárki számára lehetővé teszik, hogy jelöltként elinduljon vagy szavazzon a kisebbségi önkormányzati választásokon. Ez a helyzet jogsértő. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman úgy látja: a parlament vagy módosítja a kisebbségi önkormányzatok létrehozásáról szóló törvényt, vagy megszűnnek a kisebbségi önkormányzatok. Az ombudsman szerint csak a kisebbségi névjegyzék bevezetésével teljesülhet az a kívánalom, hogy valóban a kisebbséghez tartozók alakítsák meg a kisebbségi testületeket. A kormányzat is a névjegyzék bevezetése mellett foglalt állást. A névjegyzék összeállítását olyan bizottságok végeznék, amelyek tagjait a kisebbségek delegálnák.
Hargitai János fideszes képviselő lapunknak elmondta: pártja nem támogatja a névjegyzék bevezetését, helyette azt javasolja, hogy az állampolgárok - mindenféle előzetes regisztráció nélkül - a választás helyszínén kérhessenek külön kisebbségi szavazólapot. Ily módon egyúttal azt is kinyilvánítanák, hogy az adott kisebbséghez sorolják magukat. Hargitai hozzátette: az általa ismertetett álláspontot a frakció elnöksége hozta, ő személy szerint ezzel nem ért egyet, de a kormány indítványával sem. Bízik abban, hogy a többpárti egyeztetéseken sikerül köztes megoldást találni.
Az új kormány egyeztetéseket kezdeményez a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Siker esetén 1993 óta fennálló adósságukat törlesztenék a pártok.
A kisebbségeknek - külön törvényben rögzített módon - joguk van az országgyűlési képviseletre. Ez a szikár mondat abban a kisebbségi törvényben szerepel, amelyet elsöprő többséggel több, mint tíz éve, 1993-ban fogadott el a parlament. A kisebbségeknek azóta sincs országgyűlési képviseletük. Annak ellenére nincs, hogy az előző MSZP-SZDSZ koalíció utolsó hónapjaiban már közel állt hozzá: 1998 elején csupán néhány szavazaton múlt, hogy a törvényhozás nem hagyta jóvá az erről szóló előterjesztést.
A Fidesz kormányzása idején a parlament napirendre sem tűzte ezt a kérdést, a Medgyessy-kabinet viszont megígérte, hogy pótolja a mulasztást. A nemrég hivatalába lépett Gyurcsány-kormány programja már jóval óvatosabban fogalmaz: „A Köztársaság kormánya kezdeményezi a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosításához szükséges politikai egyetértés kialakítását”.
A Gyurcsány-kormány tehát csak „kezdeményez”, de nem vállal semmiféle kötelezettséget. Nem is vállalhat - mondta lapunknak Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke -, hisz a kormánypártok akarata kevés, a képviselet megvalósításához kétharmados parlamenti többség szükséges.
Az eredeti menetrend változatlan - hangsúlyozta a hivatal elnöke. A terv eleve az volt, hogy a parlament előbb a kisebbségi törvényt és a választójogi rendelkezéseket módosítja, a parlamenti képviseletről csak utána tárgyal. Az előbbiről remélhetőleg a közeljövőben dönt az Országgyűlés, és - vélekedik Heizer Antal - még az idén elkezdődhet az egyeztetés a parlamenti képviseletről is.
Egyelőre azonban az sem tisztázott, miféle képviseletet kapnának a kisebbségek. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat vezetője kérdésünkre közölte, hogy az általa favorizált elképzelés szerint mind a 13 kisebbség listát állíthatna, és mindegyik listáról a legtöbb szavazatot kapott jelölt jutna be a parlamentbe.
Ez a megoldás feltehetően a többi kisebbségnek sem lenne ellenére, de így 13 képviselővel bővülne az Országgyűlés létszáma. Erősen kétséges, hogy a pártok - miközben a parlament létszámának csökkentéséről beszélnek - hajlandók lennének-e ilyen javaslatot támogatni.
Heizer Antal elmondta, hogy az elmúlt évtizedben tucatnyi koncepció készült arról, milyen módon biztosítható a kisebbségek parlamenti képviselete. Elméletileg megvalósítható az is, amit Kolompár Orbán felvetett, de a szakértők az összes lehetséges variációra kidolgoztak már egy-egy előterjesztést. Elképzelhető például, hogy a kisebbségek képviselői szavazati jog nélkül vagy korlátozott szavazati joggal vennének részt a törvényhozás munkájában. Ha a pártok ragaszkodnak a teljes jogú képviselethez, de túlságosan soknak találják a 13 mandátumot, akkor rotációs elvet lehet alkalmazni: ez esetben a kisebbségi képviselők meghatározott időközönként váltanák egymást, és egyszerre csak hárman-négyen szavazhatnának a parlamentben.
A legfontosabb - állapította meg Heizer Antal -, hogy meglegyen a politikai akarat. Ha a pártok és a kisebbségek megegyeznek, akkor már csak előhúzni kell a fiókból azt a javaslatot, amely igazodik az elvárásokhoz.
A „Magyar Kultúra Napjai Pozsonyban” rendezvénysorozat keretében az Új Színház Még egyszer hátulról című előadása a szlovák fővárosba utazik. A társulat a Pavel Orszagh Hviezdoslav Színházban adja elő a Jiři Menzel által rendezett darabot október 22-én. Michael Frayn: Még egyszer hátulról című műve az elmúlt negyedszázad talán legbravúrosabb és egyben legsikeresebb bohózata. A maga nemében remekmű, egy brilliáns kommersz mestermunka. Népszerűségének titka nemcsak kitűnő alaphelyzetében rejlik, - mely egy vidéki angol haknitársulat színfalak előtti és színfalak mögötti életét festi elénk, hol élénk, hol még élénkebb színekkel, - hanem elsősorban abban, hogy szerzője ezt a normális és egyben abnormális világot egyszerre tudja a legnagyobb szeretettel és a legmaróbb gúnnyal ábrázolni.
Ma kezdődnek Szlovákia fővárosában a magyar kultúra napjai. Kora este a Prímási palota tükörtermében Hiller István magyar és Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter nyitja meg a szemlét, majd az Ezeréves történelem, ruhákban elbeszélve című tárlatot. Holnaptól magyar filmeket vetítenek a Mladosť moziban. Nagy várakozás előzi meg a budapesti Új Színház vendégfellépését. Azért is, mert a Még egyszer hátulról című Frayn-bohózat rendezője Jirí Menzel. Szombaton a pozsonyi Vigadóban a Magyar Nemzeti Filharmonikus Zenekar ad ünnepi hangversenyt. Kocsis Zoltán lesz a karmester és a szólista is. Ritka szellemi élményben lesz részük azoknak, akik részt vesznek a hétfői irodalmi társalgón, amelyen majd Kibédi Varga Áron amszterdami vendéggel beszélgetnek.
A szlovák rendőrség szerint egy magányos tettes rongálta meg a somorjai Mária mennybemenetele szobrot. Elfogták a somorjai szoborrongálás feltételezett elkövetőjét. Ugyan a város önkormányzata 50 ezer koronát, mintegy 300 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek, a rendőrség nem tart igényt a pénzre - tájékoztat a pozsonyi Új Szó szerdai száma. A 19 éves büntetlen előéletű fiatalember vasárnapra virradóra rongálta meg a Somorja főterén álló, Mária mennybemenetelét ábrázoló szoborcsoportot. A tettes alaposan felöntött a garatra, mert egyedül vitte véghez a mintegy félmillió koronás, hárommillió forintos kárt okozó vandál cselekedetet. Letörte két szobor alak fejét, egyet összetört, a talapzatot festékkel fújta be, majd kilenc kuka tartalmát ürítette a közeli szökőkútba. A rongálást megelőzően baráti társasággal a közeli parkban iszogatott - írja címoldalán az Új Szó. A büntető törvénykönyv alapján akár öt év szabadságvesztésre is ítélhetik, és a város kérheti az okozott kár megtérítését. A rendőrség nem vette őrizetbe, szabadlábon védekezhet. Időközben Somorja város önkormányzata gyűjtést hirdetett az ismeretlen mester által készített barokk szoborcsoport mihamarabbi helyreállítása érdekében.
Általános vitára alkalmasnak ítélték a 2005. évi költségvetésről szóló T/11700. számú törvényjavaslatot az Emberi jogi bizottság kormánypárti képviselői, de a 10-6 arányú szavazást megelőzően egyikük sem szólalt meg. Az ellenzéki képviselők (Láyer József, Farkas Flórián, Varga József és Szászfalvi László) egyaránt szóvá tették, hogy a bizottság hatáskörébe tartozó területeken - mint pl. az egyházak és a nemzetiségek - még az infláció mértékével sem emelkedik a központi támogatás, ami így a reálérték csökkenését jelenti. A MACIKA jövő évi pénze az elmúlt évekhez hasonlóan most sem tartalmazza a roma ösztöndíjak egészének fedezetét, a MNEKK pedig a tavalyi eredeti összegnél megint kevesebbet kap. A többi nemzetiségi célú kiadás - nem egy esetben - a két évvel ezelőtti szintet éri csak el. A normatívák törvényjavaslatban kipontozott hellyel jelzett összegeit még egyeztetik - mondta a PM főtanácsosa. Ez nem csak az egyházi, hanem az országos önkormányzati fenntartású oktatási intézményeket is érinti - hívta fel a figyelmet Heinek Ottó, aki a bizottsági ülésen szintén szót kapott.
(Országos Szlovák Önkormányzat - 2004: 85,1 millió forint; 2005. terv: 85,1 millió forint)
Csütörtök délután az Egészségügyi minisztérium Akadémia utcai épületének Tükör termében találkozott Dr. Göncz Kinga - ma még - Gyermek, ifjúsági- és sportminiszter a tizenhárom magyarországi nemzetiség országos önkormányzatainak vezetőivel. Az elnökök közül többen ezt megelőzően a Szerb Országos Önkormányzatnál próbáltak egységes álláspontot kialakítani, illetve a Terror háza előtt aláírták a Népszava tiltakozó transzparensét. A megbeszélésen - ahol részt vett Szabó Vilmos politikai államtitkár és Heizer Antal, a NEKH elnöke is - a protokolláris bemutatkozásokon kívül a kisebbségi törvény módosításának esélyeiről és a 2005. évi költségvetés nemzetiségeket érintő számairól volt szó. Mint Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, a beterjesztett költségvetés legtöbb eleme az idei előirányzatot ismétli meg (ezek egy része a tavalyival, sőt, a tavaly előttivel azonos - a szerk.), s ezek lényeges módosítására a miniszter sem lát sok esélyt. Szabó Vilmos a törvénymódosítással kapcsolatban megerősítette azt a Népszabadságból ismert információt, hogy a négy parlamenti párt közül a Fidesz visszalépni látszik a nyár elején elfoglalt álláspontjától. (Amennyiben ez így van, úgy ez megerősíti egy „B” terv kidolgozásának sürgető szükségességét - a szerk.). A Kisebbségi Hivatal várhatóan egységesen kerül majd az új minisztériumba, felügyelete Mesterházy Attila dolga lesz. A költségvetés tárgyában a közeli napokban az országos elnökök újabb egyeztetést tartanak Hornungné Rauh Edittel, az EKH elnökhelyettesével.
Mint már több alkalommal hírt adtunk róla, a kisebbségi törvény és választási joganyag módosítását tartalmazó törvényjavaslat általános vitájának továbbfolytatása a FIDESZ megváltozott álláspontja miatt megakadni látszik. A szlovák, horvát és a cigány országos önkormányzat elnökeinek a felhatalmazását is bírva, Heinek Ottó október 19-én levelet írt Áder Jánosnak, a Fidesz parlamenti frakciója vezetőjének, melyben a négy önkormányzat nevében személyes megbeszélést kezdeményezett.
Dr. Áder János Úrnak
Frakcióvezető
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Budapest
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
A kisebbségi törvény és a kisebbségi önkormányzatok választási szabályainak módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán 2004. október 12-én folytatott négypárti egyeztetésen az Önök képviselője bejelentette, hogy pártjuk nem támogatja a kisebbségi választói névjegyzék bevezetését, a kisebbségi önkormányzatok megyei szintjének létrehozását, valamint azt, hogy a 2006. évi kisebbségi választásokon nem magyar állampolgárok - így az Európai Unió tagállamainak polgárai is - választójogot kapjanak.
Álláspontjuk, amely jelentősen eltér a törvényjavaslat általános vitája során a bizottságokban és a plenáris ülés vezérszónoklatában elhangzottaktól, sőt, ellentétes azokkal, a törvényjavaslat fontos elvi kérdéseit érinti és növekvő aggodalommal tölt el bennünket.
Veszélyeztetve látjuk azt a több éves folyamatot, mely során - nagyrészt az Önök kormányzása idején megfogalmazott tervezetekre építve - a törvényjavaslat elkészült. Nem értjük, hogy választói névjegyzék híján miként lehet eleget tenni az Alkotmány 68.§ (4) bekezdése azon rendelkezésének, mely szerint „a nemzeti és etnikai kisebbségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre”. Nem látjuk be, hogy miért ne választhatnának a kisebbségek is megyei szintű önkormányzatokat, miközben a megyék számos kisebbségi feladatot látnak el, kisebbségi intézményeket működtetnek. Nem tudjuk értelmezni, hogy miközben az Európai Unió tagállamainak polgárai 2006-ban a polgármesteri, közgyűlési elnöki tisztséget kivéve választópolgárok lehetnek, miért kell őket kizárni a kisebbségi önkormányzati választásokból.
Tisztelt Frakcióvezető Úr!
Magyarország az elmúlt évtizedben számos pozitív, újszerű, a nemzetközi színtéren is nagyra értékelt elemet tartalmazó kisebbségvédelmi és érdekképviseleti rendszert hozott létre. Nem kis részben ez legitimálta hazánk határozott fellépését a határainkon túl élő magyarok érdekében. A rendszer megérett a reformra. Ezzel Önök is tisztában vannak. De tudják ezt és kifejezésre juttatják anyaországaink, valamint a nemzetközi szervezetek, különösen az Európa Tanács és az Európai Unió politikusai, szakértői is. A hazai kisebbségi joganyag reformjának további halogatása hátráltatja, sőt visszaveti a magyarországi nemzetiségek kulturális autonómiájának kiépítését és árt hazánk nemzetközi tekintélyének.
Fontosnak tartanánk, ha Frakcióvezető úrral személyesen is módunk lenne az álláspontok megvitatására, ezért - a négy legnagyobb hazai kisebbségi közösség képviselőiként - mielőbbi személyes találkozót javasolunk Önnel.
Budapest, 2004. október 19.
Az országos cigány, horvát, szlovák önkormányzat elnökének megbízásából, tisztelettel:
Heinek Ottó, elnök
Az Országos Szlovák Önkormányzat azt kezdeményezte a kormányfőnek írott levélben, hogy az Ifjúsági Családügyi és Esélyegyenlőségi tárca neve egészüljön ki a nemzeti és kisebbségi szavakkal, így először szerepelne minisztérium nevében e két szó. A kormányfő még nem kapta meg a csütörtöki keltezésű levelet, de válaszolni fog a megkeresésre. Levélben fordult a miniszterelnökhöz Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki emlékeztette Gyurcsány Ferencet, hogy Magyarország eddig hivatalban volt hatvan kormányának működése során egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy valamelyik minisztérium megnevezésében megjelentek volna a nemzeti kisebbségek. „Tárcanélküli miniszterek egész sora - Jászi Oszkárral kezdve - képviselte ügyüket, gróf Teleki Pál miniszterelnökként vállalta fel külön is ezt a területet, de magyarországi minisztérium elnevezésében a nemzeti kisebbségek sohasem szerepeltek” - tartalmazza a levél. A dokumentum felhívja a figyelmet arra is, hogy a környező országokban, például Horvátországban, Romániában, Szerbia és Montenegróban „találunk erre példát, s bizonyára az Európai Unióban, ahol Magyarország a nemzeti kisebbségek jogainak egyik legmarkánsabb képviselője, ugyancsak kedvező visszhangot váltana ki egy ilyen előremutató döntés”. Fuzik János ezért azt javasolja: az új tárca elnevezése Ifjúsági, Családügyi, Esélyegyenlőségi és Nemzeti Kisebbségi Minisztérium legyen. Fuzik ezt nem csupán gesztusként, hanem arra irányuló komoly szándékként értékelné, hogy „a kormányprogramban felsoroltakon túlmenően töretlen lendülettel folytatódhat a hazai nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájának, intézményrendszerének fejlesztése, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának folyamata”. László Boglár kormányszóvivő az Indexnek azt mondta, a csütörtöki keltezésű levelet még nem kapta meg a miniszterelnök, de reagálni fog az abban foglalt felvetésekre. A tárca elnevezésével kapcsolatos felvetésre László Boglár azt mondta: a kormány és annak programja is az esélyegyenlőség kifejezés keretében kezeli a kisebbségi kérdéseket, ezért szerepel ez a szó az új tárca elnevezésében is. Hozzátette, Göncz Kinga a jövő héten találkozik a kisebbségi vezetőkkel, ahol bármilyen kérdést megvitathatnak majd vele a kisebbségi vezetők.
A Piliscsévi Általános Iskola tantestülete 2 napos szakmai továbbképzés keretében 2004. október 8-án Szarvasra utazott. Vendéglátóink a Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon pedagógusai voltak Medvegy Pálné igazgatónő vezetésével. A szívélyes hangulatú szakmai találkozón tanítási órákat látogattak a piliscséviek, megtekintették az iskolát és betekintést nyertek az intézmény mindennapjaiba, sőt kézilabda mérkőzést is játszott a két tantestület. Szarvas város nevezetességének megtekintése is szerepelt a programok között, mint pl. a Tessedik templom, a Szárazmalom, a Történelmi emlékút, hajókirándulás a Körösön, az Arborétum megtekintése. A tantestületet elkísérte Nagy Mária polgármester asszony és Vogyeraczki Mária a helyi szlovák önkormányzat elnöke is. A jó hangulatú, tanulságos kirándulás megszervezését az Országos Szlovák Önkormányzat pályázati támogatása, valamint a helyi szlovák önkormányzat hozzájárulása tette lehetővé.
A bánhidai templom átépítését 3 ütemben végezték el, vasárnap pedig istentiszteleten adták át. Márkus Mihály püspök, Zsoldos Gábor esperes és Bencsik János polgármester jelenlétében Miklós Ádám lelkész köszöntötte a híveket. Ablonczy Dániel egyházgondnok az építkezés három szakaszát felelevenítve beszámolt arról, hogy a kiadások 36 millió 120 ezer forintot tettek ki, s ennek során a templomtorony és a homlokzati részt építették át, külső felújítást végezték el. A munkálatok során új csigalépcső készült, a tetőzetet teljesen felújították, kicserélték a templom ablakokat, elvégezték a teljes körű szigetelést. A templomban felújították a villamos rendszert, az orgonához új hangfalakat szereltek, restaurálták a padokat, s minderre saját gyűjtésből, adományokból, hitelből, a hívek adóinak 1%-os felajánlásából 36 millió 120 ezer forint jött össze.
Szólt a harmonika és az „ozembuch”, azaz a „földhözverő” a hét végi sámsonházi rendezvényen, ahol az 1870-ben felszentelt templom évfordulóját ünnepelték idén is a helyiek. A szlovák nemzetiségi község már 10-14 generáció óta ünnepli templomának évfordulóját, s idén a hagyományok életben tartása miatt a községi önkormányzat, a sámsonházi nemzetiségi szövetség és a szlovák kisebbségi önkormányzat úgy döntött, még ünnepélyesebbé teszik az évfordulót. Vasárnap a templomszentelési ünnepségen a - szlovák-magyar nyelvű - ünnepi istentiszteleten fellépett a losonci Matica Slovenská kultúregyesület énekkara, az Ozvena. Dusan Kubinec, az egyesület losonci elnöke elmondta: egy éve ők maguk ajánlották fel Sámsonházának - mint élő nemzetiségi közösségnek - hogy hangversenyt adnak. Hozzátette: állandó kapcsolatban vannak a szlovákiai nemzetségekkel. Ján Petrus, az Ozvena énekegyüttes vezetője az énekkar története kapcsán megemlítette: 70 évvel ezelőtt alakult meg az együttes Losoncon, de kisebb-nagyobb átalakulások után 1997-től működik ebben a formában. A 40 főből álló együttes főként népdalokat, egyházi és himnikus énekeket ad elő. A országos szlovák versenyeken Ezüstszalag-díjas énekkar vezetője elmondta: a jövőben - a helyiek előtt már ismeretlen, vagy elfelejtett - evangélikus szólóénekeket is szíves előadnak a templomban. Délután a helyi folklórcsoport, a Koleso szlovák népdalokat s leánytáncokat adott elő Kukely Róbert csoportvezető „vezényletével”. A Dama együttes Daniel Zemancik saját készítésű speciális népi hangszerén és Muaciann Blazej harmonikán fergeteges hangulatot varázsolt a vendégek számára. A esti bálon pedig a modern táncosok vették át a főszerepet, a Ragadozók nevű helyi tánccsoport főszereplésével.
Az október 15-i műszaki ellenőrzést követően adták át azt a 95 millió forint nettó értékű szennyvíz-beruházást, amelyen idén június 10-én kezdtek el. Az ellenőrzés során a szakemberek mindent rendben találnak így október 18-án, hétfőn elindulhatott a próbaüzemeltetés a településen.
A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat október 12-ei ülésén a képviselők a Szlovák Tájház hátsó traktusának felújítási munkálatairól tárgyaltak. Mint azt Andó György elnök elmondta, a 14 millió forintos beruházáshoz 4,5 millió forintos saját erővel rendelkezik a kisebbségi önkormányzat. A további hiányzó összegeket sikeres pályázataiktól remélik. Így - többek között - a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivataltól és a Dél-Alföldi Regionális Tanácshoz benyújtott pályázataiktól.
A testület úgy döntött, hogy még az idén belekezdenek a felújításba: ütemezve a feladatokat. Az első szakaszban a tető és az aljzat elkészítése valósulhat meg. Új gondnoka is van a tájháznak Szelcsányi György személyében. Az intézmény hétfő és kedd kivételével 10-től 12 óráig és 14-től 16 óráig várja a látogatókat. Természetesen a Kolbászfesztivál ideje alatt meghosszabbított nyitvatartással várják a vendégeket - előzetes bejelentkezés alapján. A fesztivállal kapcsolatban elhangzott, hogy több szlovákiai város delegációját is vendégül látja a kisebbségi önkormányzat Békéscsabán. Így Terebesről, Trencsénből, Martinból és Bácsky Petrovácból várnak vendégeket. A 23 vendég elszállásolásáról, étkeztetéséről, a programokon való részvételéről a testület gondoskodik. Az Evangélikus Egyház meghívására Pozsonyból teológusok is érkeznek a dél-alföldi szlovákság fellegvárába. Természetesen a Csabai Szlovákok Szervezete is kiveszi részét a Kolbászfesztivál eseményeiből: az immár hagyományos savanyúság versenyt a Szlovák Kultúra Háza fogja össze. A zsúri elnöke Zátonyi Sándor lesz, dr. Csicsely Ilonával, Kelemen Sándornéval és a tavalyi „szépségdíjas” Szaszák Ádámnéval kiegészülve. A savanyúságok zsűrizése az idén a Sportcsarnokban várja az érdeklődőket. Az első helyezett ötvenezer, a második negyvenezer a harmadik pedig harmincezer forintos díjat kap majd. Az idei Kolbászfesztiválra 270 csapat nevezett be.
A továbbiakban a Bejelentések között még számos téma szerepelt: az október 23-ai koszorúzás eseményei, a képviselők javaslatot tettek a megyei kisebbségi nap kitüntetettjének személyére, több kérvényt is elbíráltak.
A csabai Szlovák Klubban hagyomány a megemlékezés az aradi vértanúkra. Most is így volt ez ebben az évben, amikor zsúfolásig megtelt Közösségi Házban ünnepeltek a klubtagok. Bevezetőben Ancsin Pálné klubvezető köszöntötte a tagságot, majd kultúrműsorral köszöntötték az ünnepet. A Csabai Pávakör szlovákul énekelt el néhány Kossuth dalt nagy sikerrel, majd a NosztaLGIA Énekkar Pertőfi Sándor megzenésített verseit adta elő nagyon szpen és nagy sikert arattak a közönség körében - Valach Margit és Monostori József vezetésével. Ezt követően Takács Péter a Békéscsabai Városi Önkormányzat képviselője, bizottsági elnöke tartott ünnepi megemlékezést, melyben méltatta a szabadságharc jelentőségét, a szlovákok részvételét, együttgondolkodását a magyarokkal. Sajnos a lelkesedés a Szabadságharcban kevés volt az orosz-osztrák túlerővel szemben. 1849 augusztusában Görgey bejelentette, hogy leteszi a fegyvert. A hatalmas orosz-osztrák túlerővel szemben nincs értelme a további ellenállásnak. Ezt követően megkezdődtek a perek, a szabadságharc tábornokait, parancsnokait haditörvények elé állítják. Nincs kegyelem. Haynau példát akar mutatni, hogy örökre elvegye a kedvét a magyaroknak a forradalomtól. Békéscsaba városa őrzi az aradi vértanúk emlékét, hiszen mindegyikről utcát neveztek el a városban, így Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffi Arisztid, Kiss Ernő, Knézics ároly, Lachner György, Lázár Vilmos, Leiningen Károly, Nagysándor József, Pöltemberg Ernő, Schweidel József, Török Ignácz, Vécsey Károly a 13 aradi vértanú így is él városunkban. Az ünnepség befejező részében Kovács Jánosné (Emike) klubtag irodalmi szemelvényeket adott elő, amelyek emléket állítottak az aradi 13 vértanúnak.