Beszámoló és egyben tisztújító közgyűlést tartottak a napokban a mintegy hétszáz tagú Csabai Szlovákok Szervezetében. Elnökként a továbbiakban is Lászik Mihály irányítja a civil szervezetet. A Szlovák Kultúra Házában megrendezett összejövetelen elfogadta a vezetőség az elmúlt időszak gazdag tevékenységének összegzését. Elhangzott egyebek mellett, hogy 11 öntevékeny művészeti csoport működik a szervezet kebelén belül. Széles partnerkapcsolattal rendelkeznek helyben és határon túl, amit jelez, hogy az elmúlt öt esztendőben 33 - nem csak szlovák - kulturális csoport lépett fel közreműködésükkel Szlovákiában. Közös céljuk a városvédő és városszépítő egyesülettel a valamikor élt szlovák személyiségeknek, avagy szlovák szempontból fontos eseményeknek emléktábla, illetve emlékhely avatása, erre ez idáig 19-szer volt példa. Több kiadványt is megjelentettek, legutóbb például Benedek István Gábor Komlósi tóra című kétnyelvű novelláskötetét. A keddi összejövetelen szó esett mindemellett arról, hogy kik kapjanak helyet a civil szervezet irányító testületében. A 28 tagú választmány döntése alapján az elnök Lászik Mihály tanár maradt. Munkáját az elnökség segíti, melynek tagjai: Hankó András helytörténész, Csjernyik János nyomdász, Vozár Márton gasztronómus, dr. Tadanai János jogász, Móriczné Gregor Éva óvónő, valamint István Anna, a Szlovák Kultúra Házának igazgatója.
A Csabai Szlovákok Szervezete évek óta működteti a szombati óvodát, amely népszerű a szülők és a gyerekek között. Január 24-én rendezték meg a szlovák óvodások farsangját, ahol népes gyermekcsoport szebbnél szebb jelmezeket vonultatott fel. Ancsin Pálné üdvözlő szavai után elkezdődött a mulatság, színesítette a bálat Berta János pantomimművész műsora, amelybe a szülőket és a gyerekeket egyaránt bevonta. Az összejövetel szervezésében a Szlovák, a Trefort utcai, a Kolozsvári utcai, az Áchim-lakótelepi, a Kölcsey utcai óvoda vett részt. A hangulatos farsang az óvodások játékaival, táncaival ért véget.
A klubok, közösségek szerepéről, feladatairól tartanak tanácskozást január 29-én, csütörtökön 10 órakor Békéscsabán, a Szlovák Kultúra Házában. A rendezvénnyel a Csabai Szlovákok Szervezete a 30 éves Csabai Szlovák Klubot és a Szlovák Pávakört is köszönti. Néhány cím az előadások közül: Kis közösségek és emberi kapcsolatok (előadó: dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár, tudományos referens), A közösség szerepe a helyi társadalomban (előadó: Pocsajiné Fábián Magdolna, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesületének ügyvezetője), Több közösség együttműködésének lehetőségei egy intézményben (előadó: Gyucháné Veres Krisztina, a Békési Úti Közösségi Házak igazgatója), Hagyományőrző feladatok a nemzetiségi közösségekben (előadó: Ocsovszki Ildikó népművelő).
Január 23-án, pénteken 18 órától a Szlovák Kultúra Házában tartja idei első összejövetelét a Csabai Kolbászklub. Napirendjükön az egyesület 2004. évi munkatervének megbeszélése mellett tájékoztató szerepel a békéscsabai Mezőgazdasági Élelmiszer-ipari és Innovációs Központban létesítendő kolbászüzem, és zöldség-gyümölcs feldolgozó programjáról. A téma előadói Baji Lajos alpolgármester és Sztankó János, a Vállalkozói Centrum Kft. igazgatója. Az egyesület szeretettel várja a kolbászklub tagjait és minden érdeklődőt.
A közelmúltban tartott falugyűlésen szó esett a településen működő két kisebbségi önkormányzatról is: elhangzott, hogy a szlovák önkormányzat tervszerűen ülésezik, tervezik feladataikat és annak megfelelően dolgoznak. Rendszeresen támogatják a különböző rendezvényeket, a gyerekek kirándulásait, hozzájárulnak az önkormányzati intézmények eredményes működéséhez. Elismerő szavak hangzottak el a helyi szlovák nyelvoktatásról is. A kisebbségi önkormányzatnak fontos a hagyományok ápolása, ezért a hamarosan megalakuló népitánc-csoport ruhájához már megvásárolták az anyagot.
A roma kisebbségi önkormányzatról szintén dicsérő szavak hangzottak el. A kisebbség eredményesen gazdálkodott pénzeszközeivel. Négy család részére biztosítottak lakásépítési támogatást, ezen kívül szintúgy támogatják a rendezvényeket. A falugyűlésen Laluja Imre polgármester elmondta, hogy a település önkormányzata 2003-ban megfelelően biztosítani tudta a saját és a többi intézmény működésének feltételeit.
- Ez nem kis dolog, mert tudni kell, hogy a hozzánk hasonló önkormányzatoknak gyakran a pályázatok benyújtásához sincs lehetőségük, mert még a szükséges önrészt sem tudják biztosítani a költségvetésből - mondta a falu vezetője. Szó esett a települést érintő beruházásokról is, így a csatornázásról, a helyi szállodának épüléséről. Az egyik falubeli vállalkozó, Kovács József munkáját is megköszönte a faluvezető.
A községben még márciusban indult az úgynevezett „Tiszta udvar rendes ház” mozgalom, amely során a lakosság azon versenghetett, hogy kinek gondozottabb a portája. Győztesként id. özv. Kovács Istvánné, Rozi néni került ki a mezőnyből, nyugdíját egyszeri ötvenezer forinttal egészítette ki az önkormányzat. A polgármester említést tett a települést érintő pályázatokról is. Ezeknek köszönhetően többek közt buszforduló épülhet, hulladéktárolókat tudtak beszerezni, a védőnői szolgálat számítógéphez jutott, felújították a közvilágítást.
Talán az egyik legsikeresebb pályázat a települési, a roma kisebbségi önkormányzat és az iskola vezetésének köszönhető, a Környezeti és Vízügyi Minisztérium jóvoltából egymillió forinthoz jutott a település. Az összeget a környezeti kultúra fejlesztésére fordítják majd. Annak a víztározónak is elkezdődtek a kivitelezési munkálatai, amely a közeljövőben több funkciójával is szolgálja majd Alsópetényt.
Második alkalommal rendezték meg Kesztölcön a községben élő amatőr alkotók kiállítását LÉLEKVIRÁGOK II. címmel. Vágóné Kovács Katalin - a kiállítás fő szervezője - a megnyitó előtti köszöntőjében örömmel állapította meg, hogy több mint húsz alkotó hallgatott a hívó szóra, s hozta el munkáját, bemutatni a lakosságnak. A kiállítást Klányi Sándor Kesztölc polgármestere nyitotta meg. Üdvözölte a hagyományteremtő szándékkal induló kezdeményezést, megköszönte a szervezők munkáját, s örömmel nyugtázta, hogy nem csak az alkotásokkal nőtte ki a rendelkezésre álló termet a kiállítás, hanem a megnyitó részvevőivel is, hisz többen a folyosóra szorultak. Az egy hétig nyitva tartó kiállítás - a vendégkönyv beírásai és a látogatások alapján - nagyon népszerű a lakosság körében. E siker láttán az alkotók és a szervezők nyugodtan mondhatják, megérte dolgozni. Mi, látogatók csak annyit mondunk: KÖSZÖNJÜK!
Szlovák teadélutánnal egybekötött bált rendezett a helyi művelődési házban Kétsoprony szlovák kisebbségi önkormányzata szombaton. A teadélután 16 órakor kezdődött, melyen a Szlovák Hagyományőrző Népdalkör műsorát tekinthették meg a résztvevők. A teadélutánt követő bálon pedig a helyi társastánccsoport is fellépett. Szabóné Szász Katalin, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője elmondta, hogy a kétévente megrendezendő programon idén harmadik alkalommal vehettek részt az érdeklődők és a meghívott vendégek.
- A környező szlovák kisebbségi önkormányzatok vezetőin kívül Szlovákiából öt vendéget hívtunk meg a kétsopronyi rendezvényre, akik egy igazán hangulatos folklórműsorral szórakoztatták a bálon megjelenteket. Nagy megtiszteltetés volt számunkra, hogy a megjelentek között köszönthettük dr. Csicsely Ilonát, az Országos Szlovák Önkormányzat regionális tanácsnokát is. A színvonalas műsorokon kívül a szlovák bál sikerét a háromszázhúsz fős közönség is igazolta - összegezte az idei rendezvény tapasztalatait Szabóné Szász Katalin.
A pestvidéki szlovák települések kisebbségi szlovák képviselői 2004. január 23-án tartották munkatalálkozójukat Ecseren. Az értekezlet résztvevői közt volt Kistarcsa, Nagytarcsa, Kerepes, Cinkota, Csömör, Rákoskeresztúr, Sári, Albertirsa, Péteri és Ecser küldöttsége. A délutáni program a magyarországi szlovákok himnuszával kezdődött, melyet a vecsési fúvószenekar kíséretében énekelték a megjelentek. Az egyes településen folyó szlovák nemzetiségi munka ismertetése után Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke nyújtott tájékoztatást a kisebbségi törvényről, annak tervezett változásairól, illetve a következő választásokra való felkészülésről. Ezt követően dr. Alt Gyula, Pest megye közgyűlésének tagja, az Országos Szlovák Önkormányzat regionális tanácsnoka ismertette megyénk nemzetiségi munkáját. A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány képviseletében Molnár Andrásné tájékoztatta a megjelenteket a 2004. évi pályázati lehetőségekről. Az értekezletet megtisztelte jelenlétével Riba Etelka, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke, Harazin István ecseri polgármester és Barta Zoltán jegyző is. A találkozón - az ecseri hagyományoknak megfelelően - ecseri lakodalmas kaláccsal kínálták a helyiek a vendégeket, akik sok értékes információval tértek haza.
A kormány korábbi döntése értelmében a kisebbségi szervezetek konszenzusának hiánya sem akadályozza meg az új kisebbségi, illetve kisebbségi választási törvény megalkotását - mondta lapunknak Heizer Antal. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal NEKH) elnöke mindezt azután közölte, hogy hét országos kisebbségi önkormányzat közleményben utasította el a javaslatokat. Heizer várakozásai szerint február elején kerül a két tervezet a közigazgatási államtitkárok, majd egy héttel később a kormány elé. A jogszabályokat így már a parlament tavaszi ülésszakán megtárgyalhatják. Heizer azt is elmondta, hogy a kormányzati előterjesztők - a belügyi és igazságügyi tárca, valamint a kancellária - már nem terveznek módosításokat. A javaslat sorsa azonban továbbra is kérdéses, hiszen kétharmados törvényről van szó, így az ellenzék szavazataira is szükség lesz, de figyelmeztető az is, hogy az előző kormányzati ciklusokban, a meglévő szándék ellenére nem született új törvény.
A változtatás lényege, mint ismert, hogy csak azok a kisebbségiek legyenek választók és választhatóak a következő kisebbségi voksoláson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzéken; a kisebbséghez tartozásról pedig az adott közösségek döntenének. A legfontosabb indok, elkerülni - ami korábban többször is előfordult -, hogy az adott nemzetiséghez nem tartozó személyek is bekerüljenek a kisebbségi önkormányzatokba. Még ma sem eldöntött egyébként a névjegyzékre való felkerülés kritériuma.
A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzat szerint a választói névjegyzék bevezetése nem tudja megakadályozni az úgynevezett „kakukktojások” bejutását a kisebbségi önkormányzatok megalakulása során. Ehelyett a kisebbségi jelöltállításnak a kötelező szűrését tartják szükségesnek. Mint írták, a névjegyzék megnehezíti a kisebbséghez tartozó egyének jogainak gyakorlását, a kisebbségeken belül szükségtelen konfliktusokat eredményezhet. A hét kisebbségi önkormányzat visszautasította azt az állítást, hogy a magyarországi kisebbségek 90 százaléka támogatja a választói névjegyzék bevezetését is (Kaltenbach Jenő, kisebbségi biztos kijelentése a másik hat kisebbség arányára vonatkozott).
A kormány ragaszkodik a kisebbségi választói névjegyzékhez, a nemzetiségek egy része tiltakozik a javaslat ellen.
A kormányzat elképzelései szerint külön törvény rendelkezne a kisebbségi önkormányzatok megválasztásáról. Megszűnne az elektori rendszer, a kisebbségi választásokon pedig szavazóként és jelöltként is csak azok vehetnének részt, akik regisztráltatják magukat, azaz szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. Ezzel - érvelnek a névjegyzék támogatói - megakadályozható lenne, hogy olyanok is tisztségekhez jussanak a kisebbségi önkormányzatokban, akiknek a valóságban nincs nemzetiségi kötődésük.
A kabinetnek tavaly a parlament elé kellett volna terjesztenie a kisebbségeket érintő indítványt, de tavaly decemberben a kormány további egyeztetést írt elő. A leginkább vitatott kérdés, hogy bárki feliratkozhasson-e a névjegyzékre, vagy legyenek olyan kisebbségi testületek, amelyek érdemben elbírálják, hogy a jelentkező valóban az adott nemzetiségi közösséghez tartozik-e.
Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke kérdésünkre elmondta: tart az egyeztetés, és reményei szerint a törvénytervezetet február közepéig elfogadja a kormány, így az előterjesztésről már a tavaszi ülésszakon tárgyalhat a parlament. A hivatal elnöke bízik abban, hogy végül nem a „felpuhult” változat mellett dönt a kabinet. Ha bárki felkerülhet a névjegyzékre, akkor csak csekély mértékben sikerül korlátozni a visszaélések lehetőségét - mondta.
A nemzetiségek egy része azonban elutasítja a regisztrációt. A törvényben elismert tizenhárom kisebbség közül hét - a bolgárok, a görögök, a lengyelek, az örmények, a románok, a szerbek és az ukránok országos önkormányzata - nemrégiben közös közleményben tiltakozott a névjegyzék bevezetése ellen. A nagy lélekszámú kisebbségek - a cigányok, a németek, a szlovákok és a horvátok - egyetértenek a regisztrációval, de korántsem aggályok nélkül. Az Országos Cigány Önkormányzat például kezdetben elutasította, majd csak hosszas vita után egyetlen szavazat különbséggel határozott úgy, hogy mégis támogatja az ötletet.
A kormányzat egyeztetett a kisebbségek képviselőivel, és ragaszkodik a névjegyzék bevezetéséhez - hangsúlyozta lapunknak Heizer Antal. Az elmúlt években több javaslat is készült a kisebbségi választójogi szabályok módosítására, de ezeket a nemzetiségek egyöntetűen elvetették. Most legalább a kisebbségi közösségek egy részének támogatását sikerült elnyerni - mondta a hivatal elnöke.
Négy országos önkormányzat támogatja a kormány (IM, BM) törvénytervezeteit a kisebbségi törvény és a választási jogszabályok módosítására. Az erről tanúskodó ellen-állásfoglalást a múlt héten hét országos nemzetiségi testület képviselőjétől megjelent állásfoglalására válaszul január 23 -i dátummal ma adta ki a szlovák, német, horvát és cigány országos önkormányzat elnöke. Szabó Vilmos politikai államtitkár az ETNONET kérdésére úgy nyilatkozott, hogy hozzá még nem jutott el a szöveg, de mindkét érintett minisztérium dolgozik egy újabb változaton, amit további egyeztetésnek kívánnak alávetni. Az országos önkormányzatokon kívül egy négypárti egyeztetést is terveznek, és a kormány a törvényjavaslatokat várhatóan február végén beterjeszti a parlamentnek.
A bolgár, görög, lengyel, örmény, román, szerb és ukrán kisebbség országos önkormányzatainak képviselői 2004. január 23-án közzétett állásfoglalásukban számos kifogást megfogalmazva elutasítják a kisebbségi törvény módosítására, valamint a kisebbségi önkormányzatok megválasztásának új alapokra helyezésére vonatkozó törvénytervezeteket.
A magunk részéről tiszteletben tartjuk az önkormányzatok álláspontját, ugyanakkor elvárjuk, hogy ők se kérdőjelezzék meg felelős testületeink döntéseit.
Közgyűléseink hosszas viták után, a körülmények sokoldalú mérlegelésével döntöttek a kisebbségi választói névjegyzék bevezetésének támogatásáról. Ezért visszautasítunk minden olyan a hivatkozott állásfoglalásból kicsengő sejtetést, amely kétségbe vonja e döntések legitimitását. A képviseleti demokrácia legalapvetőbb szabályainak és elveinek semmibevételéről tanúskodik, hogy ezt ráadásul azzal indokolják, „a választói névjegyzéket elfogadó országos önkormányzatok sem egyhangú szavazással hozták meg döntéseiket és az adott kisebbségen belül is vannak ellenzői a névjegyzék bevezetésének.” Való igaz: Közgyűléseink többségi döntéseket hoztak. Való igaz: Az általunk képviselt közösségek tagjai között is vannak olyanok, akik ellenzik a névjegyzék bevezetését. Ez azonban a mi felelősségünk.
Közös felelősségünk pedig abban van, hogy a kisebbségi törvény módosítása, a kisebbségi önkormányzati rendszer továbbfejlesztése végre megtörténjék. Ehhez azonban nem a minden kormányzati szándék mögött sandaságot sejtő, minden jobbító javaslatot elutasító magatartással, hanem konkrét javaslatok megfogalmazásával járulhatunk hozzá.
Budapest, 2004. január 23.
Fuzik János, elnök - Országos Szlovák Önkormányzat
Heinek Ottó, elnök - Magyarországi Németek Országos Önkormányzata
Karagics Mihály, elnök - Országos Horvát Önkormányzat
Kolompár Orbán, elnök - Országos Cigány Önkormányzat
Hét országos kisebbségi önkormányzat képviselői január 20-án közös Állásfoglalás kiadását határozták el, melyben az Igazságügyi Minisztérium december 13-i és a Belügyminisztérium december 5-i dátummal ellátott törvénytervezeteit bírálják, s azt kezdeményezik, hogy a kormány tovább folytassa az egyeztetést a kisebbségi joganyag módosításáról. Az aláírók kijelentik, hogy sem a kisebbségi, sem a választójogi törvénytervezettel nem értenek egyet. Ugyancsak „elfogadhatatlannak tartják az országos kisebbségi érdekképviselet államosítását a kisebbségi törvény módosítása révén.” A hét országos önkormányzat további egyeztetéseket tart szükségesnek az alternatív megoldások kimunkálása, az elfogadhatatlan javaslatok kiváltása érdekében. Abban is megállapodtak, hogy a továbbiakban a törvénymódosítás kérdésében szorosan együttműködnek és egységesen lépnek fel.
A bolgár, a görög, a lengyel, az örmény, a román, a szerb és az ukrán országos önkormányzatok képviselői a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának 2003. december 13-i, és a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény 2003. december 5-i tervezetével kapcsolatban az alábbiakban foglaltak állást.
Mind az Igazságügyi Minisztérium - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosításáról, mind a Belügyminisztérium - a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény előterjesztésével nem értünk egyet, mivel azok nem állnak összhangban a módosítás, illetve a törvénytervezet koncepciójában megfogalmazott célokkal. A választói névjegyzék bevezetése - mint ahogy azt már korábban is hangsúlyoztuk -, nem tudja megakadályozni az úgynevezett „kakukktojások” bejutását a kisebbségi önkormányzatok megalakulása során.
Amennyiben a kisebbségi önkormányzatok választásának kezdeményezéséhez a szavazást megelőző év december 31-i állapota kerül majd figyelembevételre, úgy valamennyi olyan kisebbségi önkormányzat is megkapja a törvényi legitimációt, amelyeket az adott országos önkormányzatok vagy helyi kisebbségi közösségek is a „nem a kisebbséghez tartozókként” aposztrofáltak. Valamennyien azon álláspontot képviseljük, hogy magát a kisebbségi jelöltállítás kötelező szűrését tartjuk szükségesnek. A törvénytervezet 115/F paragrafus (4) bekezdésében megfogalmazott „kritériumokat” gyakorlatilag bárki tudja teljesíteni. Ugyanakkor a választói névjegyzék bevezetése megnehezíti a kisebbséghez tartozó egyének jogainak gyakorlását, továbbá a kisebbségeken belül szükségtelen és elkerülhető konfliktusokat eredményezhet. A regisztráció, mint olyan nem fogja a szigorításokat megvalósítani, sőt, különösebb nehézség nélkül születhetnek meg akár a kisebbséghez nem tartozókból is a választói névjegyzékek. Éppen ezért a kétlépcsős elektori választási rendszer fennmaradása mellett foglalunk állást.
Az előterjesztések elfogadása esetén a kisebbségi nyelvhasználat korlátozására kerülne sor, még ha a tervezet lehetőséget biztosít az anyanyelv használatára is.
Ugyancsak elfogadhatatlannak tartjuk azon nem magyar állampolgárok tervezett kirekesztését a kisebbségi önkormányzati választásokból (aktív választójog megvonása), akik részt vehetnek a helyi önkormányzati választásokon.
Különösen fontosnak tartjuk visszautasítani azt az állítást, hogy a magyarországi kisebbségek 90 százaléka támogatja a választói névjegyzék bevezetését. Hibásnak tartjuk azt a számítást, mely szerint ez az arány az egyes kisebbségek lélekszámából kiindulva kerül megállapításra, hiszen ismert, hogy a választói névjegyzéket elfogadó országos önkormányzatok sem egyhangú szavazással hozták meg döntéseiket, és hogy az adott kisebbségeken belül is vannak ellenzői a választói névjegyzék bevezetésének. Túl azon, hogy az idősebb generációk keserű tapasztalataik alapján elutasítják a regisztrációt, tapasztalataink szerint a vidéken élő kisebbségiek - nemzeti és etnikai hovatartozásuktól függetlenül - ellenzik a választói névjegyzék bevezetését. Azonkívül a kisebbségi jogok forrása nem a számszerűségből eredeztethető.
A törvénymódosítás és a törvénytervezet elfogadása olyan nehézségek és kötelezettségek elé állítaná mind az országos önkormányzatokat - különösképpen ha központi költségvetési szervvé alakulnának - mind a helyi kisebbségi közösségeket, amelyekre sem a pénzügyi hátteret, sem a személyi feltételeket nem látjuk biztosítottnak, ugyanakkor az esetleges mulasztások beláthatatlan következményekkel járhatnának kisebbségenként, és talán nem túlzás a teljes magyarországi kisebbségi politikára nézve is. Emellett elfogadhatatlannak tartjuk az országos kisebbségi érdekképviselet államosítását a kisebbségi törvény módosítása révén.
Mindezekre tekintettel, az állásfoglalást aláíró hét országos kisebbségi önkormányzati elnök szükségesnek és elkerülhetetlennek tartja a további egyeztetéseket a törvénytervezet előkészítőivel, az alternatív megoldások közös megvizsgálását, az elfogadhatatlan javaslatok kiváltását. Az egyeztetésekben az országos kisebbségi önkormányzatok érdemi részvételét tartjuk szükségesnek. Ennek érdekében az aláíró országos önkormányzatok megállapodtak abban, hogy a továbbiakban együttműködésüket szorosabbá téve, egységesen fellépve keresik a minden kisebbség számára legmegfelelőbb és elfogadható törvénymódosítást, illetve törvénytervezetet.
Budapest, 2004-01-20
Bolgár Országos Önkormányzat
Görög Országos Önkormányzat
Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat
Országos Örmény Önkormányzat
Magyarországi Románok Országos Önkormányzata
Szerb Országos Önkormányzat
Ukrán Országos Önkormányzat
Rudolf Schuster, Szlovákia jelenlegi köztársasági elnöke és Vladimír Mečiar háromszori exkormányfő, az ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke pénteken, néhány órával a jelölési határidő lejárta előtt bejelentették: indulni kívánnak az április 3-ra kiírt államfőválasztáson.
A két jelölés bejelentésével tizenegyre nőtt azok száma, akik a következő öt évre pályáznak a szlovák államfői tisztségre. Közülük háromnak - Mečiarnak, Schusternek és a jelenlegi külügyminiszternek, Eduard Kukannak - van a legtöbb esélye.
A kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) hosszas mérlegelés után úgy döntött, nem indít saját jelöltet, mert valószínűtlennek találta, hogy Szlovákiában egy nem szlovák nemzetiségű személy elegendő támogatást kapna. Az MKP még azt sem döntötte el, hogy melyik jelöltet kívánja támogatni a március 20-tól április elsejéig tartó kampányban. Jelenleg úgy tűnik, hogy az MKP a függetlenként induló Martin Bútora mellett dönt; a liberális politikus a nyár végéig Szlovákia washingtoni nagykövete volt.
A két pénteki bejelentésnek két érdekessége volt. Az egyik, hogy Mečiar ünnepélyes körülmények között, családja jelenlétében, fátyolos szemmel, egykori stílusától messze eltérő szelídséggel jelentette be szándékát, és azt mondta: ha a szavazók a kisebbik rosszat választják, akkor ő lesz az államfő. Hangsúlyozta: 1998-as bukása óta sok minden megváltozott: „Változott a kor, az emberek és egyebek között jómagam is változtam”.
A jelenlegi kormánnyal hadilábon álló - a baloldal és a nyugdíjasok szavazataira számító - Schuster bejelentésének legfeltűnőbb eleme az a kijelentés volt, miszerint: „Támogatom a reformokat, de csakis a néppártiakat, és nem a népelleneseket”. Hangsúlyozta: a következő ciklusban olyan ország államfője akar lenni, ahol a titkosszolgálat törvénytelen eszközökkel nem hallgathatja le újságírók és politikusok telefonjait.
Pozsonyban, a szokásoknak megfelelően, év eleji találkozón fogadta a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek képviselőit Rudolf Schuster államfő. Elmúltak azok az idők, amikor Szlovákiában harcolni kellett a kisebbségi jogokért, ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van ezen a téren - mondta a köztársasági elnök, aki szerint most a törvények és szabályok finomításának kell következnie annál is inkább, hogy 99 nappal az európai uniós csatlakozás előtt tudatosítani kellene az ország multikulturális jellege egyben erőt és lehetőséget jelent a felzárkózásban. A 11 nemzeti közösség nevében Csáky Pál kisebbségi miniszterelnök-helyettes a konkrét teendőkről szólt. Idén négy jogszabálynak kell megszületnie, amelyek a kisebbségek helyzetét javítanák, illetve könnyítenék Szlovákiában. Az egyik a regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának végrehajtását, a nyelvi jogok bővítését biztosítaná. A második a diszkriminációt tiltó jogszabály, a harmadik a kisebbségekről szóló, a negyedik pedig a külföldi szlovákok támogatását szabályozó törvény lenne. Schuster államfő e tekintetben kiemelte és példát állított a szlovák társadalom elé: a magyarországi gyakorlatot. Ahogy ő fogalmazott: „Szlovákiában időnként bírálják Budapestet azért, hogy túlságosan is törődik a határain túl élő magyarsággal, én inkább úgy fogalmaznék, hogy mi nem igazán törődünk a külföldön élő szlovákokkal, sőt alábecsüljük ennek a kérdésnek a jelentőségét” - mondta a szlovák köztársasági elnök csütörtökön a nemzeti kisebbségek képviselői előtt.
Az Alkotmánybíróság hétfőn kezdi tárgyalni azt az indítványt, amely három, Magyarország által kötött alapszerződésnek az alkotmányosságát vitatja. A Zétényi Zsolt ügyvéd, volt MDF-es parlamenti képviselő nevével fémjelzett beadvány szerint az alkotmányba ütköznek a Magyar Köztársaságnak Ukrajnával, Szlovákiával, illetve Romániával kötött, a jószomszédság és az együttműködés alapjairól - még a kilencvenes évek közepén - aláírt szerződései. Az indítványozó egyebek közt azt sérelmezi, hogy Magyarország az alapszerződések aláírásával örökre lemondott a békeszerződések kedvező megváltoztatásának lehetőségéről.
Szlovákia mutatkozik be a hét végén (január 29.-február 1.) a bEUgró rendezvénysorozat keretein belül. A minifesztivált - rendhagyó módon - a Rákóczi úti Szlovák Intézetben nyitja meg január 28-án délután öt órakor a Szlovák Köztársaság kulturális tanácsosa, Milan Resutík és a Merlin Nemzetközi Színház igazgatója, Magács László. Ezzel egy időben mutatják be Boris Kudlicka, a kortárs szlovák szcenografikusok egyik legtehetségesebb képviselőjének opera és balett díszletterveinek, valamint makettjeinek a tárlatát. A két hétig látogatható kiállítást a Pozsonyi Színházi Intézet igazgatója, Silvia Hroncová méltatja. A Merlin termeiben este hét órától pedig a szlovák színházi kultúrát bemutató fotókiállítást láthatunk Ctibor Bachraty fotóművész tolmácsolásában.
A Merlin Színházban január 29-én vendégszerepel a tavalyi évben számos nemzetközi fesztiválon díjat nyert pozsonyi Platonov-előadás, a szlovák dramaturg szakos hallgató, Marián Amsler rendezésében. Érdekesség, hogy Csehov 1881-ben, alig huszonegy évesen írt darabját, most a pozsonyi főiskolások átdolgozták és aktualizálták.
Másnap este nyolckor a Merlin vendége lesz a hazánkban kevéssé ismert Kassai Állami Színház. A kelet-szlovákiai város legnépszerűbb színházának stúdiószínpada a kortárs drámairodalom remekműveit bemutató ciklusának keretében vitte színre a kortárs angol drámairodalom egyik legizgalmasabb darabját, Patric Marber Egymásban (Closer) című drámáját. Ezt a holland származású angol rendező, Jan-Willem van den Bosch rendezte 2002-ben. (Az előadást csak 18 éven felülieknek ajánlott).
A harmadik nap a táncszínházé. Elsőnek fellép az új szlovák táncművészet legfiatalabb művésztriója, a My3 a My Tri-MyTry című produkciójával. A mű három nő nosztalgiával teli visszaemlékezéseire épül: Lucia Kasiarová, Stanislava Vlceková és Renáta Bubniaková tánca atitokzatos vágyakról, az elérhetetlen álmokról szól. A szlovák tánc nagymestere, Peter Groll barátaival az In a Minor Key (Lehangoltan) című táncprodukcióval vendégeskedik. Az előadás egy férfi és egy nő története, akik a legjobb barátokból esküdt ellenségekké válnak. Fellép még a híres besztercebányai táncműhely, a Studio Tanca Banska Bystrica is, amely Sakk-Matt (Sachmat alebo Sachy-machy) című előadását mutatja be, Zuzana Hájková koreográfiájával.
A Merlinben szombaton Magyarországon eddig ismeretlen szlovák popsztár is tiszteletét teszi: Mishá. Az énekesnő sajátos soul-pop műfajával meglepően rövid idő alatt tört be a szlovák popzene világába. 2002-ben jelent meg első önálló albuma, a Colors In My Life - amelyet az USA-ban készített.
A szlovák hétvége záró akkordja egy nem mindennapi operaelőadás lesz: L’ubomír Burgr Halál a konyhában című előadása az elhidegült, megromlott házaspári kapcsolatokról szól, valamint a mániákus étkezési és vásárlási szokásokról.
Kísérő programként, Martin Sulik filmjeiből kaphat ízelítőt a bEUgró közönsége: Orbis Pictus, Kert, Tájkép és a Minden, amit szeretek látható majd a fesztivál keretein belül.
Noi tánctrió, szlovák popsztár, mániákus étkezési szokásokról szóló operaeloadás - január 29-tol három napon át Szlovákia mutatkozik be a bEUgró rendezvénysorozatban. A minifesztivált a Szlovák Intézetben 28-án nyitja meg Milan Resutík, a Szlovák Köztársaság kulturális tanácsosa és Magács László, a Merlin Nemzetközi Színház igazgatója.
Már az elso naptól látható Boris Kudlicka, a kortárs szlovák szcenografikusok egyik legtehetségesebb képviselojének opera és balett díszletterveinek a tárlata, és Ctibor Bachraty fotómuvész szlovák színházi kultúrát bemutató fotókiállítása.
A fesztiválon a pozsonyi foiskolások átdolgozott és aktualizált Csehov-darabot a Platonovot adják elo, a Kassai Állami Színház a kortárs angol drámairodalomból Patric Marber Egymásban (Closer) címu drámával jelentkezik.
A táncszínházé a záró nap. Fellép az új szlovák táncmuvészet legfiatalabb muvésztriója: Lucia Kasiarová, Stanislava Vlceková és Renáta Bubniaková, valamint a szlovák tánc nagymestere, Peter Groll és a híres besztercebányai táncmuhely, a Studio Tanca Banska Bystrica.
Egy szlovák popsztár is tiszteletét teszi: Mishá, aki sajátos soul-pop mufajával meglepoen rövid ido alatt tört be a szlovák popzene világába.
A szlovák hétvége záró akkordja egy operaeloadás lesz: L'ubomír Burgr Halál a konyhában címu eloadása a mániákus étkezési és vásárlási szokásokról, közben Martin Sulik filmjeibol is kaphat ízelítot a bEUgró közönsége: Orbis Pictus, Kert, Tájkép és a Minden, amit szeretek látható a fesztivál keretein belül.
A hivatalos megnyitó után a számos nemzetközi fesztiválon díjat nyert pozsonyi Platonov előadással kezdődött a szlovák kulturális hét, amely a Merlin Nemzetközi Színház szervezésében öt napon át igyekszik északi szomszédunk művészeti életéből ízelítőt adni. A gazdag programkínálat Szlovákia hagyományos értékein túl megkísérli bemutatni az ország nálunk kevésbé ismert arcát is.
Az első napon került sor annak a kiállításnak a megnyitójára, amelyik Boris Kudličkának, a kortárs szlovák szcenografikusok egyik legtehetségesebb képviselőjének opera és balett díszletterveivel és makettjeivel hivatott a budapesti érdeklődőket megismertetni. A két hétig nyitva tartó kiállítás a Szlovák Intézetben látogatható.
Ma a hazánkban ritkán látható Kassai Állami Színház vendégszerepel: stúdiójában a kortárs drámairodalom remekműveit bemutató ciklus keretében vitte színre az angol Patric Marber Egymásban (Closer) című drámáját, melyet a holland származású angol rendező, Jan-Willem van den Bosch rendezett meg 2002-ben. Péntek a táncszínház napja lesz. Elsőként fellép az új szlovák táncművészet legfiatalabb művésztriója, a My3 mutatja be a My Tri-MyTry című, bensőséges előadását - a produkció három nő nosztalgiával teli visszaemlékezéseire épül. A délutáni előadás után a szlovák tánc nagymestere, Peter Groll In a Minor Key (Lehangoltan) című táncprodukciójában lép fel. A hazai közönség Gál Eszter BLINK című táncművéből ismerheti. Jelen lesz a fesztiválon a híres besztercebányai táncműhely, a Študio Tanca Banská Bystrica, amely Sakk-Matt című előadását mutatja be, Zuzana Hájková koreográfiájával. A zene rajongóit az Erzsébet téri gödörbe várják ugyanezen a napon a Ghymes koncertjére.
A negyedik nap az irodalom jegyében zajlik majd, amikor is a kortárs szlovák drámákból adnak ízelítőt. Viliam Klimáček, aki eddig közel húsz darabokat írt, a kabarétól a groteszk karikatúráig minden ironikus műfajban otthonosan mozog. Az író szombat délután vetítés és felolvasás segítségével meséli el, hogyan lett orvosból színházcsináló. A szlovák hétvége záró akkordjaként vasárnap egy nem mindennapi operaelőadáson vehetünk részt: Ľubomír Burgr: Halál a konyhában című „bulémisztikus” előadásán. Az előadás az elhidegült, megromlott házaspári kapcsolatokról szól, valamint a mániákus étkezési és vásárlási szokásokról. Halál a konyhában egy olyan különös „opera”, amely a lustaságról és a nemtörődömségről is szól, s amelyben ezért mindenki magára ismerhet. Mi sem jellemezhetné jobban a sörök, a vízlépcsők és a síparadicsomok országát, mint a juhtúrós és káposztás sztrapacska, a knédli és a kolbászos-káposztás bableves, vagy a krumplis lángos. Minderről és még egyéb ínyenc falatokról is gondoskodik a szlovák konyha nagymestere, Antovszký úr, aki szeretettel szolgálja ki a színházzal feltöltekezett, de egyébként kiéhezett Merlin-közönséget.
Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjének, Magyar Bálint, az oktatási tárca vezetőjének és Kosáry Domokos akadémikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökének részvételével nyílik meg ma a Balassi Bálint születésének 450. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi emlékév a költő nevét viselő Gellért-hegyi intézetben. A magyar kultúra napján tartott rendezvény műsorában kerekasztal-beszélgetés, az ezeréves Magyarország térképeit bemutató kiállítás, a korabeli harcmodorokat, fegyvereket ismertető előadás, valamint a Musica Historica és a Wataridori Színkör színházi és az Excanto együttes zenei performance-ai szerepelnek. A kort idéző borkóstoló és reneszánsz vacsora várja a Balassi Bálint Intézetbe (I., Somló út 51.) látogatókat. Szintén ma kerül sor annak a rajzpályázatnak az eredményhirdetésére is, amelyre a hó eleje óta jelentkezhettek a fővárosi általános iskolákban a tanulók. Az intézmény vezetői mintegy félszáz, Balassi korát megjelenítő pályamunkából választják ki a győzteseket. Az emlékévhez kapcsolódik az a május végén megrendezendő, háromnapos régizenei fesztivál is, amelyen lengyel, szlovák és cseh korabeli muzsikát megszólaltató együttesek lépnek majd fel. Ezt követően az intézet júliusban hatnapos Balassi-emléktúrát szervez, a költő életének jelentősebb magyar és szlovák helyszíneinek felkeresésével. E kirándulás alkalmából jelenik meg egy, a túrához kapcsolódó útikönyv is. A költőnek a bor és a szerelem iránti tisztelete a tárgya annak a háromnapos fesztiválnak, amelyre szeptember 24. és 26. között kerül sor.
A szlovák kulturális miniszter, Rudolf Chmel adta át Budapesten a szlovákiai Bartók-gyűjtemény kiadás alatt álló anyagainak másolatát Hiller Istvánnak, amit a miniszter ünnepélyesen továbbadott a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének. A népdalok kottáját és szövegét tartalmazó gyűjtemény bekerül a Bartók Archívumba, és így a magyar szakemberek is kutathatják. Rudolf Chmel jelezte, hogy a szlovák és a magyar kulturális minisztérium közös finanszírozásában várhatóan májusban jelenik meg a gyűjtemény harmadik, egyben utolsó darabja, és a különböző mutatókat tartalmazó negyedik kötet. A kiadás hozzávetőlegesen ötmillió forintba kerül.
Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter pénteken átadta a szlovákiai Bartók-gyűjtemény kiadás alatt álló anyagainak másolatát magyar partnerének Budapesten. Hiller István az eseményen a hangfelvételek kéziratos dokumentációjának másolatait magába foglaló nagyalakú dobozt ünnepélyesen tovább adta a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének. A népdalok kottáját és szövegét tartalmazó gyűjtemény bekerül a Bartók Archívumba, ezáltal kutathatóvá válik a magyar szakemberek számára. „A bartóki életmű eddig ismeretlen része legyen a nemzeté, a magyar és európai kutatásé” - mondta a magyar kulturális miniszter. Hiller István utalt arra: régi kérés, óhaj, hogy a magyar szakemberek is hozzáférhessenek Bartók Béla szlovákiai kutatásának anyagaihoz. Közlése szerint e kérést a budapesti Hagyományok Háza vetette fel évekkel ezelőtt, sokáig azonban nem történt az ügyben előrelépés. A miniszter a szlovák-magyar kapcsolatokról szólva történelmi jelentőségűnek nevezte a pénteki átadást, méltatva a szlovák kulturális politika szerepét és Rudolf Chmel személyes érdemeit. Hiller István rámutatott arra, hogy Bartók Béla 1912 előtt jelentős népzenei gyűjtést végzett az akkori Felvidék, a mai Szlovákia területén. A mögöttünk lévő évszázad majdhogynem akkor kezdődött, amikor Bartók ezt a híres gyűjtést elvégezte - mondta, hozzátéve, hogy a következő, a XX. század mindkét nemzet, ország számára nagyon sok megpróbáltatást jelentett. A magyar miniszter utalt arra, hogy Szlovákia és Magyarország hamarosan együtt, ugyanazon a napon válik az Európai Unió tagjává. „A kultúrában érdemes szimbólumokat találni. Az új évszázad, az új korszak a szlovák-magyar kulturális kapcsolatokban ma kezdődik el” - mondta az esemény jelentőségét hangsúlyozva Hiller István. Kitért arra is, hogy márciusban életbe lép a két ország közötti új kulturális megállapodás. Rudolf Chmel magyar nyelvű beszédében kiemelte: „Bartók Béla nem csak a magyaroké”, hanem picit a szlovákoké, az egész világé is. Mint mondta, a zeneszerző-népzenegyűjtő tisztelte a szlovák népet és nagy pontossággal írta le a szlovák dialektust. A szlovák kulturális miniszter szólt arról is, hogy az anyagot már az 1920-as években ki akarták adni. A gyűjtemény első kötete azonban végül csak 1959-ben, a második 1970-ben látott napvilágot Szlovákiában. Közlése szerint a szlovák és a magyar kulturális minisztérium közös finanszírozásában várhatóan májusban jelenik meg a gyűjtemény harmadik, egyben utolsó darabja, valamint a különböző mutatókat tartalmazó negyedik kötet. A kiadás hozzávetőlegesen ötmillió forintba kerül. Rudolf Chmel szólt arról is, hogy az új részek kiadásával egyidejűleg terveik szerint megjelentetik az első és a második kötet reprint kiadását is. „A Szlovák népdalok című gyűjtemény több mint 3400 dallammal - Bartók egyik legterjedelmesebb népdalgyűjteménye” olvasható a tárca által az alkalomra összeállított sajtóanyagban. A tájékoztató szerint Bartók 12 éven át foglalkozott a szlovák és felvidéki magyar népdalok gyűjtésével. A munkát 1918-ban fejezte be, előkészítve szisztematikusan elrendezett gyűjteményét. 1921-ben szerződést kötött a teljes gyűjtemény megjelentetésére. A hosszadalmas kiadói munka nem fejeződött be, a második világháború kitörése után Bartók elhagyta Magyarországot, az emigrációt választotta. Soha többé nem tért vissza Európába, 1945-ben hunyt el az Egyesült Államokban. A gyűjtemény sorsa a világháború utáni években fokozatosan tisztázódott, ennek nyomán jelent meg az első két kötet, amely több mint 1800 dalt tartalmaz. Az első világháború előtti szlovák falvak népdalait Bartók Béla nevezetes mikrostrukturális jegyzetelési technikával rögzítette. „A kiadásnál megmutatkozott, hogy a gyűjtemény igényes és terjedelmes összehasonlító megjegyzéseivel és jegyzeteivel, a dallamok aprólékos leírásával a legösszetettebb kiadott szövegek egyike, melyek a népzenetudományban valaha is születtek” - olvasható a kulturális minisztérium összegzésében.
Szakemberek és helyhiány miatt jelentősen károsodik a szlovákiai levéltárak anyaga, s ha a helyzet nem változik, az okmányrengeteg teljesen megsemmisülhet. A súlyos gondról a szlovák belügyminisztérium illetékese, Peter Kartous számolt be csütörtökön újságíróknak Pozsonyban. Elmondta: a legrosszabb a helyzet a pozsonyi városi levéltárban, de a selmecbányai (Banská Stiavnica), a révkomáromi, kassai, érsekújvári, rimaszombati, rozsnyói, szakolcai (Skalica), ólublói (Stará Lubovna), vágsellyei és a zsolnai (Zilina) levéltárakban őrzött anyag sorsa sem ígéretesebb. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy az írásos hagyaték legnagyobb részét arra alkalmatlan régi épületekben, szűkös, a hozzáérhetőséget és rendszerezést, feldolgozást nehezítő helyeken őrzik, ahol a sem a szükséges páratartalmat, sem a megfelelő hőmérsékletet nem tudják biztosítani. Ennél is nagyobb gond a szakemberhiány. Kevés a levéltáros, sok a kutatói igény és a félszáznál több állami levéltár anyagának konzerválására, restaurálására országos szinten mindössze 11 szakembert tudnak alkalmazni. Az anyag 75 százalékát rövid élettartamú, savas papíron őrzik, de keresik a lehetőségét annak, hogy hosszabb, legalább 350 évig megőrizhető papírra és mikrofilmre mentsék át a dokumentumokat. A szlovákiai levéltárakban értelemszerűen mérhetetlen mennyiségű magyar történeti dokumentumot őriznek, köztük XII. századi adományleveleket, a felvidéki főnemesi családok, a Pállfyak, Esterházyak, Illésházyak és más családok, intézmények levéltári anyagait. A levéltári rendtartás szerint a mohácsi vész (1526) előtti időkből származó anyagokat csak másolatban teszik hozzáférhetővé, de kivételes kutatói igények esetén az eredetiek vizsgálata is engedélyezhető. A felsorolt levéltárak többségében, kivált a dél-szlovákiai városok levéltáraiban nem csak a magyar történelmi dokumentumok sokaságát, hanem a szlovákiai magyarok Trianon utáni évtizedeket felölelő történetének dokumentumait is őrzik.
Peter Lipa, az eperjesi születésű, anyai ágon magyar származású énekes-zeneszerző, a szlovák dzsessz vezéregyénisége nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor a világ legismertebb örökzöld slágerei, a Beatles első korszakának legendás számai közül tizenhatot átdolgozott blues alapokra. Lipa nagy Beatles-rajongó, s kétségkívül alaposan megváltoztatta az eredeti dalokat. Merésznek tűnik az ötlet, hiszen a Beatles-dalokkal szinte teljes mértékben összefonódott a hatvanas évek hangszerelése és akkordvilága, ráadásul rendkívül sok kudarcba fulladt próbálkozást, feldolgozást megéltek már ezek a számok. Egyesek klasszikus zenébe, mások modern popos hangzásba vagy éppen kemény rockba igyekeztek átültetni a dalokat, de rendszerint meg sem közelítették az eredeti felvételek által felállított mércét. Peter Lipa viszont sikeresen veszi az akadályt. Negyven éve hallgatja már a Beatles számait, s ez nagy idő ahhoz, hogy a blues, a soul, a klasszikus mainstream és a funky régi motorosaként tökéletesen beágyazza az eredeti dallamokat a dzsessz világába. Beatles in Blue(s) című lemezén korántsem szolgai átiratokat vagy egyszerűen új hangszerelést találunk - s azt hiszem, ez a titka a sikerének. Sokszor szinte egy perc is eltelik, mire felfedezzük, hogy melyik számot halljuk, ugyanis az énekszólam dallamvázán kívül szinte minden megváltozik, beleértve a kíséret akkordmenetét is, amely az egyszerű fogások helyett gyakorta bonyolult hangzatokat produkál. Zeneszerzői szempontból kétségtelenül érdekesebbek ezek az átiratok, mint az eredeti slágerek. Jobban visszaadják korunkat, újabb felfedeznivalót biztosítanak számunkra a Beatles világában. A feldolgozásokkal az előadó sokkal többet tud megmutatni saját zeneiségéből, mint amikor új ötletével áll elő - vallja Lipa, akinek az igazi inspirációt a négy beatzenész slágereinek adaptációjához a Joe Cocker- és a Grease-féle „With a little help from my friends” dal jelentette, amelynek saját verzióját is elkészítette. Peter Lipa nem csak a feldolgozások megoldásával és a dzsesszes hangszereléssel nyújt felejthetetlen élményt. Jellegzetesen bluesos hangképzése és komoly improvizációs múltja szintén segíti a hangzásélményt. A szlovák előadó sohasem tartotta céljának az eredeti hangzás lemásolását vagy utánzását, de még annak a megközelítését sem. Számára a Beatles nem etalon, csak alapanyag, amelyet tovább gondolhat, kedvére változtathat. Minden téren el mer rugaszkodni a mintától. A lemezen a Beatles első korszakából találunk dalokat, mint például az And I love her, a Misery, a P. S. I love you, a No reply és az All my loving. A feldolgozásokban segédkező komponisták között egyébként több magyar csengésű nevet is találunk: Gabriel Jonas, Juraj Tatár, Martin Gaspar, Palo Bodnar nyilván - Lipához hasonlóan - hazánkhoz is kötődik. A lemez ugyan két éve készült, de csak a múlt év végén került hazai forgalomba a Gramy Records gondozásában. A kiadó a tervek szerint tavasszal magyarországi turnét szervez Lipa számára, amelyről koncertlemezt szeretne megjelentetni. (Peter Lipa: Beatles in Blue(s), East West Promotion 2002., magyarországi forgalmazója: Gramy Records.)
Egyetemalapító ünnepséget rendeznek szombaton Jókai szülővárosában. Révkomáromban hivatalosan is megkezdi tevékenységét a Selye János Egyetem, amely Trianon óta az első határon túli állami magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény. A felvidéki magyarság sok évtizedes óhaja válik ezzel valóra. Politikusok, közéleti személyiségek több nemzedéke küzdött azért, hogy az egykori Csehszlovákiában, majd az egyik jogutódjában, Szlovákiában végre építsék ki az anyanyelvi oktatás minden szintjét: az óvodától kezdve a felsőoktatási intézményig. Nehéz küzdelem után sikerült kiharcolni azt a jogot, amely ekkora - több mint félmilliós - lélekszámú közösséget a demokratikus értékrend alapján megillet.
Cseh és szlovák nacionalisták a legkülönbözőbb kifogásokkal igyekeztek megtorpedózni ezt a természetes emberi és közösségi igényt. Jól tudták, hogy próbálkozásaikkal megakadályozhatják a nemzeti közösség értelmiségének megteremtését, és felgyorsíthatják az asszimilációt. Ezért telepítették ki a második világháborút követő jogfosztottság tragikus éveiben elsőként a szlovenszkói pedagógusokat és más értelmiségieket.
Az egykori - méltán híres - pozsonyi magyar pedagógusképzőt Nyitrára helyezték, ahol a rendszerváltásig folytatódott a politikai helyzethez igazodó kötélhúzás: hol engedélyezték a Pedagógiai Főiskola magyar részlegének a működését, hol csak a kétnyelvű, jórészt szlovák oktatást tűrték meg. A magyar tannyelvű iskolák pedagóguskara elöregedett, a természettudományok oktatására egyre nehezebben találtak szakképzett tanerőt.
Nem véletlen, hogy a rendszerváltás után megalakult magyar pártok először az anyanyelvi pedagógusképzés és a magyar tannyelvű egyetem megalapítását követelték. Másfél évtized telt el, amíg a követelésük valóra vált. Három éve már úgy tűnt, hogy a minimális cél, a nyitrai magyar pedagógiai kar megalapítása végre elérhető, hiszen az indítványt a Dzurinda-kabinet is jóváhagyta. Tízmillió koronát utalt át a Pedagógiai Főiskolából Konstantin Egyetemmé avanzsált intézménynek. Ám az ottani Akadémiai Szenátus - mondvacsinált ürügyekkel - húzta-halasztotta a döntést. Ezért határozott úgy a Magyar Koalíció Pártja, hogy önálló magyar állami egyetem létrehozását szorgalmazza, amelyről a törvényhozás dönt.
A Selye János Egyetem megalapítása nemcsak a szlovákiai és az egyetemes magyarság, hanem a demokratikus értékrend sikere is Közép-Európában. A pozsonyi parlamentben a szlovák honatyák többsége úrrá tudott lenni saját elfogultságain. Nem tántorította el őket az ellenzékiek és a parlamenten kívüli nacionalista tömörülések hőbörgése sem. Megszavazták a Selye János Egyetem létrehozását, és ezzel igazolták: szívügyük a szlovák-magyar megbékélés és a két nemzet előítéletektől mentes együttélése.
Egyetemalapító ünnepséget tartottak szombaton Révkomáromban. Magyar Bálint magyar oktatási miniszter köszöntőjében a szív és a józan ész ünnepének nevezte a tervek szerint az idén ősztől hallgatókat fogadó Selye János Egyetem létrejöttét. - A szlovákiai magyarság évtizedeken át szívügyének tartotta az itteni magyar felsőoktatási intézmény kiharcolását. A szlovák többség mai józan gondolkodásmódja is hozzájárult törekvéseik sikeréhez: a nagy lélekszámú kisebbség anyanyelvi oktatásának támogatása gazdagítja az országot, gyarapítja mindkét nemzet szellemi értékeit - hangsúlyozta Magyar.
Az SZDSZ-es politikus ígérete szerint a magyar kormány a jövőben is jelentős anyagi és szakmai támogatással kívánja segíteni az egyetemet. - Ez így lesz még akkor is, ha az unióban a Selye János Egyetem legnagyobb vetélytársai nyilvánvalóan az anyaországi felsőoktatási intézmények lehetnek - jelentette ki.
Martin Fronc szlovák oktatási miniszter arra mutatott rá, hogy a pozsonyi kormánypárti politikusok elsősorban azért támogatták az intézmény létrehozását, mert „csak az a nemzeti kisebbség érzi hazájának azt az országot, amelyben szabadon érvényesítheti az európai értékrendből fakadó jogait”. Albert Sándor, az egyetemalapítást felügyelő kormánymegbízott lapunknak kifejtette: - Nyolc és fél évtized tragédiái után először fordul elő, hogy a felvidéki magyarság nem áldozata, hanem alakítója és nyertese a történelemnek. Trianon óta nem volt lehetőségünk saját egyetemen, az anyanyelvünkön tanulni. Emiatt állandóan csökkent a nemzeti kisebbségünk műveltségi szintje. Az elmúlt tanévben a 97 ezer szlovákiai egyetemi hallgató közül csupán 4400 volt magyar nemzetiségű. Ez a számarány négy és fél százalék, holott a szlovákiai magyarság a lakosság csaknem tíz százalékát alkotja - mondta Albert.
A Dzurinda-kabinet tavaly 60 millió koronát - kb. 360 millió forintot - utalt át az egyetemalapításra, az idei költségvetésből pedig további 50 millió koronát ad. Magyarországról elsősorban a szakkönyvtárhoz és az informatikai rendszerhez várnak segítséget. A tervek szerint az ősszel induló első tanévben több mint háromszáz hallgatót vesznek fel a három - református teológiai, a pedagógiai és a közgazdaság-tudományi - karra. - Jelenleg azon dolgozunk, hogy utóbbi kettőt legkésőbb a júniusi felvételi vizsgákig akkreditálják - tette hozzá Albert.
A Kassára látogató turisták és a hazai polgárok csaknem negyedszázad múltán ismét láthatják a helyi Szent Erzsébet-székesegyház aranykapunak nevezett északi bejáratát. Itt tekinthető meg a Löffler Béla egykori kassai szobrászművész alkotta Rákóczi-dombormű, amelyet a templom sírboltjában nyugvó nagyságos fejedelem emlékére készített. A kettős kaput elválasztó pilléren pedig Árpád-házi Szent Erzsébet és több magyar király szobra áll.
A kassai dóm legszebb részét 1980-ban kerítették körül a műalkotások és az épület felújítása miatt. Lengyel restaurátorok kezdték a munkálatokat, a tető renoválását pedig szlovák szakemberek végezték. Részben UNESCO-forrásból mintegy ötvenmillió koronát - hozzávetőleg háromszázmillió forintnak megfelelő összeget - fordítottak a restaurálásra, ám ez a pénz már a kilencvenes évek elején elfogyott. Ennek ellenére az óváros képét rontó kerítést nem távolították el. Több kassai lakos szerint azért, mert akadtak olyanok, akik nem akarták, hogy ismét láthatók legyenek a magyar történelmi személyiségeknek emléket állító alkotások.
Zdenko Trebula, Kassa polgármestere lapunk érdeklődésére határozottan cáfolta ezeket a feltevéseket. Közölte, hogy részben önkormányzati, illetve minisztériumi forrásból, részben pedig uniós pályázatok révén szeretnék mielőbb befejezni a tatarozást.
Úgy látszik, csak jó tárlatok kérdése, hogy a művelődés e formájának gyakorlásától elszokott embereket az expozék szervezői újra becsalogassák a múzeumokba. A két ünnep között nemcsak a Szépművészeti Múzeumban látható Monet és barátai című tárlat vonzotta a fővárosi, vidéki és külföldi érdeklődőket, hanem a Magyar Nemzeti Galéria még októberben megnyitott Mednyánszky László-emlékkiállítása is.
A siker nagyságát mutatja, hogy a látogatók száma néhány nappal ezelőtt elérte a százezret, ami már vetekszik az 1993-ban rendezett Picasso- és az 1994-ben bemutatott Csontváry-tárlat látogatottságával.
A nagyfokú érdeklődés miatt a galéria igazgatósága a február 8-ig látogatható tárlat nyitva tartási idejét megváltoztatta: szombatonként és vasárnaponként is este nyolc óráig várják a kiállítás iránt érdeklődőket.
Mint ismeretes: a festményeket először láthatja így együtt a közönség, az életmű közgyűjteményekben őrzött darabjai idáig két részre voltak szakadva. A korai Mednyánszky-műveket Szlovákiában, az érett korszakból való alkotásokat itthon lehetett megtekinteni. A kiállítás célja tehát kettős: első ízben mutatja be a Magyarországon eddig nem ismert festményeket, és a főművekkel együtt reprezentálja az egész életművet. A kiállítási anyag magába foglalja a hazai és szlovákiai közgyűjtemények legjobb darabjait; a többek között Egerből, Győrből, Kecskemétről és Pécsről érkezett műveket besztercebányai, kassai, liptószentmiklósi és nagyőri múzeumok festményei egészítik ki. Az alkotások között található sok, a festő hétéves korától rajzolt grafika is, illetve számos dokumentum is megtekinthető. Február 8-a után a tárlat a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériába költözik, majd ősztől a bécsi Oberes Belvederében lesz megtekinthető.
A remények szerint hasonló érdeklődés kíséri majd a március közepén, szintén a Magyar Nemzeti Galériában nyíló, a századfordulón élt bécsi és budapesti művészek munkáit bemutató, Az áttörés kora című tárlatot is. A Budapesti Történeti Múzeummal és az Országos Széchenyi Könyvtárral közösen rendezendő, Gustav Klimt-, Egon Schiele- és Oscar Kokoschka-festményeket is felvonultató, 1870-től öt évtizeden átívelő expozé kronologikusan válogatás lesz a két ország képzőművészeti remekműveiből.
A július közepétől nyíló, az európai grafikát a századfordulótól a harmincas évekig bemutató tárlat szintén csemegének ígérkezik, egyaránt szolgálva újdonságul laikusoknak és szakembereknek. A többek között Gulácsy Lajos-, Uitz Béla-, Vaszary János- és Derkovics Gyula művek egy korabeli összképben jelennek majd meg, olyan alkotók szomszédságában, mint Paul Cézanne, Henri de Toulouse-Lautrec, Pablo Picasso vagy Paul Klee. A kiállítás megrendezéséhez a stuttgarti Staatsgalerie és a Szépművészeti Múzeum is kölcsönöz anyagot.
Az eredeti tervvel ellentétben mégsem sikerül március 15-én felavatni Petőfi Sándor rimaszombati szobrát. Az alkotást a Tompa Mihály Református Gimnázium előtti téren helyezték volna el, ám a terület társtulajdonosa, a gömöri kisváros evangélikus egyháza, illetve annak vezetői ebbe nem egyeztek bele. Zuzana Moncolová lelkész lapunk megkeresésére nem volt hajlandó kommentálni ezt a döntést. Czifrus István polgármester és a helyi református gyülekezet vezetése viszont azonnal új elképzeléssel állt elő. Azt javasolják, hogy a műalkotást Rimaszombat központjában, a Tompa téren állítsák fel. Ezt az indítványt a magyarok és szlovákok által vegyesen lakott járási székhely önkormányzata január 27-én vitatja meg. - Fontos, és a tényleges megbékélést jelképező lépés lenne, ha a szlovák anyától született, a világszabadságért küzdő és a harc mezején elesett költőóriás szobra ékesítené városunkat - nyilatkozta lapunknak B. Kovács István muzeológus, a helyi Petőfi-szobor-bizottság elnöke. Közölte azt is, hogy a szoboravatás új időpontja május 29-én lenne. 1845-ben ugyanis ezen a napon választották meg Petőfit Gömör vármegye táblabírájává.
Hosszas huzavona után megszületett a döntés: Rimaszombaton felállítják Petőfi Sándor szobrát, de nem a protestáns iskola díszkertjében, mint eredetileg tervezték, hanem a megyeháza előtti Tompa Mihály téren. Az iskola társtulajdonosa, a helyi evangélikus egyház nagygyűlése ugyanis nem adta beleegyezését a szoborállításhoz. Az új helyszínt áthidaló megoldásként Czifrus István polgármester ajánlotta, aki a testületi határozathozatal után tudósítónknak kijelentette: - Remélem, végre elcsitulnak az indulatos viták a városban. Tizenkilenc jelen lévő városi képviselő közül tizennyolc - köztük kilenc szlovák - támogatta a javaslatomat.
Noha a huzavona miatt a szoboravatás a korábban remélt március 15-éhez képest jó két hónapos késedelmet szenved, mint a polgármester megjegyezte: - Olykor a nacionalista döntések is a visszájukra fordulnak. A téren ugyanis 1902-ben szobrot emeltek Tompa Mihálynak, de azt 1946-ban eltávolították, és helyére három évtizede jellegtelen szökőkutat építettek. A rendszerváltás után a rimaszombatiak vissza akarták helyezni a szobrot, ám a losonci műemlékvédelmi hivatal - szerintem korántsem esztétikai megfontolásból - nem engedte lebontani a szökőkutat. Emiatt a Tompa-szobor a tér szélére került. Most viszont az akkori döntés tette lehetővé, hogy Petőfi szobrának is legyen méltó helye.
A protestáns iskola társtulajdonosának - egyébként váratlan - fellépését B. Kovács István muzeológus, a Petőfi-szoborbizottság elnöke így magyarázta: - Az iskola 1904-ben Egyesült Protestáns Gimnáziumként indult. Akkor még az evangélikusok többsége is magyar volt, napjainkban mintegy kétharmaduk szlovák, akikkel a restitúció során, a nemrég visszakapott épület üzemeltetése körül vitáink vannak. Talán emiatt is gáncsoskodtak most.
Zuzana Moncolová helyi evangélikus lelkésznő szerint viszont azért nem támogatták a tervet, mert még nincs jogerős döntés arról, hogy a reformátusokkal közösen valóban visszakapták az iskolát. - Az is fáj nekünk, hogy a helyi református gyülekezet vezetői nem egyenrangú partnerként tárgyalnak velünk. Idejöttek, és csak annyit mondtak nekünk, hogy egyezzünk bele a tervbe, amelyről előzetesen nem is egyeztettek velünk.
A közadakozásból tervezett szoborállítás javára hónapok óta folyik a gyűjtés. Csáky Pál, pozsonyi miniszterelnök-helyettes javaslatára az illetékes szlovák kormányhivatal is hozzájárult adományával. A rimaszombati bronz Petőfi-emlékművet Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész Izsó Miklós eredeti gipszmintája után készíti el, amely a Gömör-kishonti Múzeumban sértetlenül fennmaradt. (A művész halála miatt a budapesti Petőfi-szobrot az ő egyik vázlata alapján Huszár Adolf készítette.)
- A szoboravatást május 29-én szeretnénk megtartani - mondta el a polgármester. - 1845-ben e napon választották Petőfi Sándort a megye táblabírájává. Harminc évvel később ugyanezen a napon hunyt el Izsó Miklós, aki városunk szülötte volt. A tervezett időpontban már mindkét ország EU-tag lesz. Rimaszombat polgárai eddig is tisztelték azoknak a magyar és szlovák személyiségeknek az életművét, akik a hajdani megyeszékhelyen születtek. Az önkormányzat döntése és a készülő szoboravatás is ezt a nemes szellemiséget jelképezi, amelynek köszönhető az is, hogy Petőfi szobra mégsem lett a nacionalista gáncsoskodások áldozata városunkban.
Elkezdődött a Finta Építészeti Stúdió tervei alapján az esztergomi élményfürdő építése a Prímás-szigeten, a Mária Valéria hídhoz vezető út mellett. A 3,6 milliárd forintos ráfordítással, 2005-re elkészülő fürdő beruházási és üzemeltetői feladatainak ellátására 100 százalékos városi tulajdonlással részvénytársaságot alapított az esztergomi önkormányzat képviselő-testülete. A vezérigazgatói megbízatást Lengyel József nyerte el, aki korábban a szegedi fürdőt, annak rekonstrukcióját, élményfürdővé és európai színvonalú gyógyászati központtá alakítását vezette. Ennek során több fontos, az esztergomi fürdő számára építése során is hasznosítható tapasztalatot szerzett. A 2005-ös átadást követően az rt. bérleti díjat fizet Esztergom városának a fürdőkomplexum használatáért. Vezetője a kinevezési okmány átvételekor hangsúlyozta: a fürdő megépítésével és majdani szolgáltatásaival remélhetőleg erősödik Esztergom turisztikai szerepe, súlya.
Ugyanezt szolgálja egyébként az a tervezet is, amely szerint - ugyancsak a képviselő-testület döntése alapján - Esztergom önkormányzata, a saját költsége terhére, átveszi a megyétől a közigazgatási területén működő pilisszentléleki Szlovák Tájházat. Az itt folyó közszolgáltató, az ingatlanhoz kötődő múzeumi feladatok ellátásával a város az esztergomi Balassa Bálint Múzeumot kívánja megbízni. Azt az intézményt, amely ugyan a megyei múzeumi szervezet részeként tevékenykedik, de amelynek rekonstrukcióját és bővítését saját erőből is segíti. Nevezetesen együttműködik a megyei önkormányzattal abban, hogy folytatódhasson a Balassa Bálint Múzeum még 1989-ben félbe maradt felújítása. Vállalja, a múzeum központi épületére elkészített kiviteli terv időszerűsítését, és ennek alapján azt, hogy ez évben megpályázza az abbamaradt építkezés befejezéséhez szükséges címzett támogatást. Ezen felül pályázatot nyújt be, az önrész vállalásával a múzeum megfelelő szakmai színvonalú működéséhez szükséges régészeti raktár, restaurátor- és fotóműhely kialakítására.
Előzetes tárgyalásokat folytat Pozsonnyal a brit MG Rover autó-, és a japán Bridgestone abroncsgyártó szlovákiai gyárak létesítéséről. A Rover beruházásának értéke 200 millió, a Bridgestoné mintegy 30 millió euró lenne - írja a Napi Gazdaság.
A tervezett Rover-gyárban évente 100 ezer gépkocsi készülhetne el, míg a Bridgestonnak azért lenne megfelelő helyszín Szlovákia, mert a társaság a német Volkswagennek is szállítana autógumikat, amely éppen Pozsonyban üzemeltet évi 300 ezer gépkocsi összeszerelésére alkalmas üzemet.
Szlovákiában építi fel gyárát egy meg nem nevezett izraeli gyógyszercég is, amely a HIV-vírus okozta betegséget csillapító szérumot állít majd elő. A beruházás értéke mintegy 1,5 milliárd dollár, és a gyárban 600-700 új munkahely jöhet létre - írja a Napi Gazdaság.
Egy gyógyszergyártó cég, a Rover és a Bridgestone tervezi, hogy üzemét Szlovákiában építi fel. Az új beruházásokkal együtt már több milliárd euróra rúg az utóbbi egy évben tervezett és megvalósult tőkebefektetések értéke északi szomszédunknál.Pozsony előzetes tárgyalásokat folytat a brit MG Rover autógyártóval és a japán Bridgestone abroncsgyártóval szlovákiai gyár építéséről - írta a Napi Gazdaság. A Bridgestone harmincmillió eurós, a Rover pedig kétszázmillió eurós beruházásban gondolkodik. Az autógyár évente százezer gépkocsit állítana elő. A Bridgestone egyelőre még nem döntötte el, hogy Közép-Európán belül hová telepíti új gyáregységét. A japán társaság a későbbiek során a Volkswagennek is szállítana abroncsokat, márpedig az éppen Pozsonyban üzemeltet egy évi háromszázezer gépkocsi gyártására alkalmas üzemet.
Ugyanakkor egy meg nem nevezett izraeli gyógyszergyártó nagy valószínűséggel Szlovákiában építi fel 1,5 milliárd dolláros költséggel a HIV-vírus okozta betegséget csillapító szérumot előállító üzemét. Jan Bajánek, a külföldi beruházásokat támogató szlovák állami ügynökség, a SARIO igazgatója elmondta, hogy a beruházás még csupán a tervezés fázisában van, ám az izraeli társaság már eldöntötte, hogy Szlovákiát választja. A beruházással 600-700 új munkahely jön létre. Viliam Patoprstý, az UniBanka elemzője kiemelte, hogy az izraeli társaság tudásalapú céget és fejlesztő bázist telepít ide, vagyis Szlovákia fiatal kutatóinak, tudósainak is állást teremt.
A lehetséges befektetők között van a világ egyik legnagyobb generikus gyógyszereket gyártó cége, az izraeli érdekeltségű Teva, amely a közép-európai térségen belül jelenleg csak Magyarországon van jelen - írja a Világgazdaság. A Teva érdekeltségi körébe Magyarországon négy vállalat - a Biogal Rt., a Human Rt., a Biogal-Teva Pharma Rt. és a Humantrade Kft. - tartozik. A kétezer főt foglalkoztató cégek tevékenységi köre magában foglalja a gyógyszergyártás teljes vertikumát.
A gödöllői Human Rt.-ben a Teva európai központja - melynek 99 százalékos részesedése van a magyar cégben - tavaly májusban 231 milliárd forintos tőkeemelést hajtott végre. A pénzt belső szervezeti korszerűsítésre, beruházásra fordítják. A Teva Izrael legnagyobb, a világ 31. gyógyszergyártó cége, a vezető generikus gyártók közé tartozik, világszerte huszonnyolc leányvállalata van. A kétmilliárd dollár alaptőkéjű cég 2003 első negyedévében 757 millió dolláros árbevétel mellett 138 milliós nyereséget könyvelhetett el.
Szlovákia az utóbbi időkben kedvelt befektetési központ lett, több, tőkeerős cég választotta északi szomszédunkat milliárdjainak elköltésére. A Peugeot és Citroën gépkocsikat gyártó PSA csoport tavaly januárban döntött úgy, hogy Tatabánya helyett inkább a szlovák Nagyszombaton építi fel 700 millió eurós beruházással az évente 3500 embernek munkát adó gyárát, s a Hyundai is Pozsony felé kacsintgat. A dél-koreai cég tervezett beruházásának értéke megközelítőleg 1,1 milliárd euró.
Bezárja egyetlen magyarországi kávé- és édességüzemét a Kraft Foods Hungária Kft., s a termelést Ausztriába és Szlovákiába helyezi át. A tavaszra tervezett lépés mintegy 320 munkavállalót érint. A Kraft mintha összebeszélt volna a brit Imperial Tobacco Grouppal, amely tegnapelőtt jelentette be, hogy átszervezi kelet-közép-európai gyártóbázis-hálózatát, és megszünteti szlovéniai, magyarországi és szlovákiai termelését.
A Kraft döntése mögött nemcsak az EU-csatlakozás miatt kialakuló új piaci körülmények állnak, hanem világméretű költségmegtakarítási program is. A Kraft az Egyesült Államokban a legnagyobb, a világon pedig a második legnagyobb élelmiszer-ipari vállalkozás. Az anyavállalat négy pontból álló növekedési tervet dolgozott ki. Ennek keretében a következő három évben legfeljebb 20 gyáregységet kíván eladni, illetve bezárni, az első körben két amerikait és egy közép-európait. A program összesen 6000 munkavállalót érint, 1,2 milliárd dollár költséggel jár - fogalmaz a cég hivatalos közleményében -, ugyanakkor évi 400 millió dollár megtakarítást hoz. A tervben szerepel még a márkaépítésbe invesztált tőke növelése, a termékportfólió átalakítása, illetve a globális jelenlét fokozása. A vállalat 2003-ban 2,6 százalékkal, 2,01 dollárra növelte részvényenkénti eredményét. Roger K. Deromedi vezérigazgató elmondta: nem voltak elégedettek az eredménnyel.
A Kraft-márkák továbbra is jelen maradnak a magyar piacon. Ramon Weidinger, a magyar cég ügyvezetője szerint sokat fektettek itteni brandjeik erősítésébe. A magyarországi igényeket a környező országokból elégítik majd ki. Az édesipari termékeket (köztük a Sport szeletet a Piros Mogyorós csokoládét) Pozsonyban, a kávékat (Jacobs) Bécsben gyártják majd.
Kompjárat létrehozását kezdeményezi az Ister-Granum Eurorégió elnöksége a szlovákiai Karva és a magyar Lábatlan között. Ezzel együtt szorgalmazzák a szükséges határátkelőhely kialakítását is. A múlt év novemberében megalapított Eurorégió - az Ister-Granum kisrégió jogutódja - Esztergomot, a Duna másik oldalán a szlovákiai Párkányt, valamint a természetes földrajzi, gazdasági környezetükben lévő 106 települést foglalja magában. E térségében több mint 150 ezren élnek, a határ mindkét oldalán élők körében erős az igény a baráti, rokoni szálak erősítésére. Együttműködésüket a már korábban kialakult kulturális és gazdasági kapcsolatok további bővítésével szeretnék tovább erősíteni. Valószínűleg még az idén elindul a teherkomp Esztergom és Párkány között. A szlovák oldalon a kikötői hely kiépítése már megkezdődött, a magyar oldalon még folyik az egyeztetés.
A Magyarország és Szlovákia közötti dunai közlekedés fejlesztését jól szolgálná egy másik kompjárat, Karva és Lábatlan között, s egy ehhez kapcsolódó határátkelő létesítése. Ennek érdekében a napokban már megkeresték az egységes határellenőrzési és határátkelőhely-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok összehangolását végző szervezetet, a Határellenőrzési Tárcaközi Bizottságot. Az Ister-Granum Eurorégió gazdasági munkacsoportja egyúttal a szlovák állam hasonló szervéhez is eljuttatja kezdeményezését.
A Duna Kör átadta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek a Duna-rehabilitáció legsürgetőbb feladatait tartalmazó javaslatát. A lapunkat tájékoztató Droppa György ügyvivő szerint a Duna Kör által javasolt munkák sürgős megindítása demonstrálhatná legjobban a Magyar Köztársaság elkötelezettségét a Duna nagymarosi vízlépcső nélküli rendezése mellett.
A zöldszervezet szerint a felhagyott dunakiliti tározótér rehabilitációja két év alatt, 260-300 millió forintból elvégezhető. A tervek és engedélyek elkészülte esetén a költségek 90 százaléka szlovák-magyar PHARE-forrásból fedezhető. A valaha a nagymarosi gát egyik fő indokának tartott dömösi gázló rendezésére - részben a Duna Kör hatására - elkészült a környezeti hatásvizsgálat, valamint a vízjogi engedély. A 2,8 milliárd forintra becsült kivitelezés két-három év alatt elvégezhető. A Szap-Budapest-Mohács közötti Duna-szakaszon található mellékágak rehabilitációjára a Duna Kör és a Duna Településszövetség készített koncepciót. E szerint 50 éves távlatban 18 milliárd forint felhasználásával elérhető a Dunával közvetlen hatásban lévő, a szigeteket és mellékágakat is tartalmazó „ökológiai folyosó” rehabilitációja.
Felszólítjuk a magyar kormányt, hogy a dunai vízlépcsőről szóló hágai ítélet végrehajtásáról folytatódó magyar- szlovák tárgyalásokon tartson ki az eddig képviselt magyar álláspont mellett - olvasható tíz környezetvédő szervezet, például a Duna Charta, az Energia Klub és a Védegylet által aláírt tegnapi közleményben.
A zöldek azt kérik, hogy a magyar tárgyaló fél félreérthetetlen és következetes magatartással igyekezzen mérsékelni azt a kárt, amelyet a kormány ez ügyben tapasztalt, másfél esztendős, megmagyarázhatatlan tétlenkedése okozott.
A tárgyalások elsőrendű célja változatlanul az ökológiai fenntarthatóság igényeinek megfelelő vízmegosztás legyen, összhangban a hágai Nemzetközi Bíróság egyértelmű állásfoglalásával és az Európai Unió 1994-es ideiglenes vízmegosztási ajánlásával, amely a vízhozam legalább negyven százalékának visszajuttatását szorgalmazta. A Szigetköz élővilága és a felszín alatti vízkincs megmentése a hazai és külföldi szakértők többsége szerint nem lehetséges kedvezőtlenebb vízmegosztási arányok mellett.
A zöldek azt kérik, hogy a magyar fél ne fogadjon el, és ne javasoljon olyan műszaki megoldásokat, amelyek további nagyarányú, roppant költséggel járó beavatkozások árán hoznának létre nehezen fenntartható mesterséges rendszereket.
A közlemény aláírói szerint a Külügyminisztérium által jelölt Prandler Árpád nem képviselheti a Magyar Köztársaságot a hágai Nemzetközi Bíróság előtt. Az 1977-es államközi szerződés szövegéért felelős jogász 1997-98-ban is mindent megtett a hágai bíróság állásfoglalásának félremagyarázása, a közvélemény félrevezetése, a nagymarosi gát megépítése érdekében. Szerepeltetése most nem csak a hazai közvéleményt sérti. Világos jelzés a Nemzetközi Bíróság, valamint a szlovák fél számára, hogy a mostani kormány, ha tehetné, a vízlépcsők dolgában szívesen visszatérne az MSZMP politikájához.
A növekvő ügyfélkörnek és hitelkihelyezésnek köszönhetően az OTP Bank szlovákiai leányvállalata tavaly - a 2002-es veszteség után - nyereséget ért el - adta hírül a napi online. Az OTP Banka Slovensko az előzetes adatok szerint - a szlovák számviteli szabályok alapján készített beszámoló alapján - 12,7 millió korona (valamivel több, mint 82 millió forint) adózás előtti nyereséget ért el, az egy évvel korábbi 691 milliós mínusz után. A mérlegfőösszeg mintegy ötödével 25,1 milliárd koronára (162 milliárd forint) nőtt. Az ügyfélállomány 42 százalékkal 147 ezerre gyarapodott, a kihelyezett hitelek állománya pedig - részben ennek köszönhetően - negyedével 15,5 milliárd koronára nőtt.
Máig nincs folyamatos autópálya-összeköttetés Szlovákia és Magyarország között, bár mindössze tizenhárom kilométernyi szakasz megépítésével ez az állapot megszüntethető. Mielőbb szükséges lenne a Rajka és az M1-es autópálya között egyelőre gyorsforgalmi útként szolgáló szakaszt autópályává szélesíteni. Indokolják ezt az uniós csatlakozás nyomán fellépő kívánalmak, és a Pozsony-Bécs-Győr közti háromszög térségében kiszélesedő lehetőségek is. Erről tárgyalt a szlovák fővárosban a Győr-Moson-Sopron megyei közgyűlés elnöke a Pozsony megyei kerületi önkormányzat elnökével. Szakács Imre és Lubo Roman megállapodott abban, hogy az uniós csatlakozást a magyar-osztrák-szlovák hármas határon álló nemzetközi szoborparkban egy burgenlandiakkal közös majálison is megünnepelik. Lubo Roman különösen fontosnak tartja a Pozsonyt övező közlekedési körgyűrű kiépítését. Az általános fejlesztés fontos körülményeként jelölte meg, hogy a térség szlovákiai területén nagy lélekszámú magyar közösség él. Szakács Imre a három város alkotta háromszög fejlesztésének távlataiból eredő kívánalmakra emlékeztetve azt mondta, hogy a gazdasági elemzésekből máris világosan körvonalazódik: a térség az unió „aranyháromszögként” kínálja a lehetőségeket.
- Elvi és politikai szempontból a javaslatokkal egyetértek. A műszaki kérdéseket és a megvalósítás lehetőségeit munkatársaimmal megbeszélem, s a szaktárcákkal egyeztetjük. Azt pedig kijelenthetem, hogy ez az együttműködés nemcsak a határ menti települések lakóinak életét könnyíti meg és a két régió összehangolt fejlődését segíti, de az Európai Unió jegyében példaértékű kezdeményezés - hangsúlyozta Csáky Pál, a Szlovák Köztársaság kormányának miniszterelnök-helyettese Pozsonyban azon a találkozón, amelyen hivatalában - amely a történelmi időkben az esztergomi hercegprímás rezidenciája volt - fogadta Urbán Árpád balassagyarmati és dr. Serfőző András szécsényi országgyűlési képviselőket, valamint Sándor Istvánt, Magyarnándor polgármesterét.
A találkozó közvetlen előzménye, hogy a magyar politikusok még novemberben Ipolynyéken, az Ipoly Unió/Ipelska Unia rendezvényén szót váltottak Ipoly menti hídépítési és regionális vasútfejlesztési kérdésekről. Akkor Csáky Pál, aki a szlovák kormány uniós és interregionális kapcsolatainak is felelőse, meghívta Pozsonyba magyarországi partnereit, illetve Lombos Istvánt, Balassagyarmat polgármesterét, mint Nyugat-Nógrád vezető településének vezetőjét, hogy a mindkét ország számára hasznos kérdésekről részletekbe menően tudjanak véleményt cserélni.
Mivel a többször egyeztetett időpontot követően létrejött találkozásra a delegáció az aznapi Madách-ünnepségen házigazda Lombos István „igazolt távolléte” miatt hiányosan érkezett, köszöntését és a város terveit, elképzeléseit Urbán Árpád országgyűlési képviselő tolmácsolta azzal a megjegyzéssel, hogy a következők során a polgármester kapcsolódik a csapathoz.
A rendkívül barátságos hangulatú tanácskozáson elsőként egy másik honatya, Serfőző András vázolta az Ipoly folyóra tervezett hidak építésének tervét. Elmondta, hogy a szlovákiai találkozót követően igen kedvező fordulat történt: Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter döntése nyomán még november végén egy kedves ünnepség keretében, három híd megépítéséhez elegendő rendkívül értékes acélszerkezeti elemekkel gyarapodott a régió. A rendszerváltozást követően a német hadseregtől katasztrófavédelmi célból ajándékként kapott és eddig az állami céltartalék keret rendelkezésében lévő elemeket a Magyar Honvédség műszaki alakulata már le is szállította, s folyik a miniszter által ígért kivitelezési tervek elkészítése is.
Mint kiemelte, így - miután a térség magyar és szlovák oldalán egyaránt rendkívül nagy a fogadókészség és az előkészítő geodéziai és terepmunkák jelentős része is elkészült - jövőre várhatóan megkezdhető Hugyag-Szécsénykovácsi-Pösténypuszta-Pető-puszta és Ráróspuszta-Tőrincs-Alsósztregova térségében a hídépítés. Az uniós csatlakozással örvendetesen felgyorsult gazdasági és társadalmi kapcsolatok továbbfejlesztése érdekében viszont még legkevesebb három híd felépítésére lenne szükség. Amennyiben Nógrádszakál-Busa, Őrhalom-Ipolyvarbó és Balassagyarmat- Kóvár, Újkóvár térségében is létrejönnének a közvetlen átkelés feltételei, az érintett települések együttműködési lehetőségei nagyságrendileg javulnának. Ez pedig elsősorban a jelentős munkanélküliségi gondokkal küszködő szlovákiai, felső-nógrádi lakosság számára, mondhatni létkérdés.
Ezért Serfőző András azt javasolta, hogy a két ország összefogásával épüljenek stabil, nagy teherbírású fahidak. Mivel a magyar oldal már biztosított három hídnyi vasszerkezet, paritásos alapon adja ezt a forintban számolva mintegy tízmilliót érő faanyagot a szlovák oldal. Az építést pedig a két ország egymással egyébként is kiváló kapcsolatokat ápoló és a Tisza-vidéki árvízvédelemben eredményes együttműködésüket már bizonyított szlovák és magyar műszaki katonai egységek katasztrófavédelmi gyakorlat keretében példaértékű módon elvégezhetnék.
Ezután Urbán Árpád részletesen ismertette a nyugat-nógrádi térségi vasút kialakításának ígéretes folyamatát és kezdeményezte két olyan együttműködési lehetőség megvalósítását, amelyekről régebben már szót váltottak. Javasolta, hogy május 1-jétől, a két ország uniós csatlakozásának napjától az együttgondolkodás és együttcselekvés jelképeként induljon meg a forgalom, az ehhez a lépéshez már minden forgalmi-műszaki előfeltétellel rendelkező Balassagyarmat-Szécsény-Ipolytarnóc-Losonc vasútvonalon. Az egykori értelmetlenül felszámolt Drégelypalánk-Ipolyság-Sahy vasútvonal mentén pedig addig is, amíg a vonal-helyreállítás lehetőségét meg nem teremtik, induljon ugyancsak e naptól kezdve vonatpótló autóbusz-forgalom. (Kedvező esetben mindkét vonalon három vonatpár, vagyis a két-két végpontról átellenbe reggel, kora délután és az esti órákban.)
Sándor István polgármester hozzátette, hogy a rövidesen ismét sorra kerülő Magyar Állandó Értekezleten (Máért) - amelynek rendszeres meghívottja - mint példaértékű összefogásról tájékoztatja a közvéleményt és a plenáris ülésen ő is kéri a magyar-szlovák vegyes bizottság segítségét.
Csáky Pál - aki maga is Kóvár környékéről származik - a javaslatokat a legnagyobb egyetértéssel fogadta és ígérte, hogy napokon belül nem csak munkatársaival, hanem az érintett szakminiszterekkel, illetve a határőrizeti és vámszervek vezetőivel áttekinti a pénzügyi, kivitelezési és ütemezési lehetőségeket. Urbán Árpád javaslatát elfogadva egyetértett azzal, hogy rövid időn belül szervezzenek Csillag miniszter és az ő részvételével Balassagyarmatra - jelképesen akár a vármegyeházára - egy, a kapcsolatkiépítést tekintve szimbolikusnak is nevezhető olyan tanácskozást, amelyen a történelmi Nógrád eddig „szigorú” határral egymástól elválasztott magyarországi és szlovákiai településeinek képviselői, valamint az együttműködő politikusok és szakemberek a továbblépés irányát és tartalmát beszélhetik meg.
Elvben (későbbi időpont-egyeztetéssel) elfogadta azt a felkérést is, hogy - mintegy a két ország „uniós kézfogása” jelképeként - április 30. és május 1-je éjszakáján, pontban éjfélkor Ipolytarnócnál, az akkor már jórészt névleges magyar-szlovák határon útlevél helyett csak személyigazolvánnyal a zsebben személyesen koccintsanak egy különvonaton.