Mint azt korábban jeleztük, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal kétnapos, úgynevezett „bentlakásos” szemináriumot szervezett a magyarországi nemzetiségek országos önkormányzati vezetőinek, melyen az idei év feladatait, a költségvetési pénzek felosztási elveit, a közalapítványban kiírandó pályázatokat, a BM anyakönyvezésről szóló rendelettervezetét és más kérdéseket tekintették át. A keszthelyi tanácskozás - a ruszin önkormányzat kivételével mindegyik képviseltette magát - legfontosabb napirendje azonban kétség kívül a kisebbségi törvény és a választási jogszabályok módosítása volt. Mint Heizer Antaltól, a NEKH elnökétől megtudtuk, valamelyest közeledtek az álláspontok, méghozzá a szigorúbb regisztrációs elvek érvényesítésének irányában, és a jogalanyok körének szélesítése is felvetődött. A kérdés megvitatásánál jelen volt Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára is.
A hét végén további egyeztetések lesznek a kisebbségi önkormányzatok elnökei és a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal között, hogy pontosan miként módosuljon a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvény. Az szinte biztos, hogy a most is érvényben lévő elektori rendszer megszűnik.
Állásfoglalásunk nem azt jelenti, hogy nem szeretnénk törvénymódosítást, csupán megfelelő garanciákat ahhoz, hogy a kisebbségek érdekképviseletét valóban az adott kisebbséghez tartozók lássák el - nyilatkozott lapunknak Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke.
Az említett állásfoglalásban hét kisebbségi önkormányzat (bolgár, görög, lengyel, örmény, román, szerb és ukrán) nem támogatja a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló módosító törvényjavaslatot. Ennek lényege, hogy megszüntetnék a korábbi gyakorlatot, vagyis az elektori rendszert, és bevezetnék a választói névjegyzéket. Ennek értelmében a 2006-os választásokon már csak azok a kisebbségiek lennének választók és választhatók, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. A módosítás szerint a kisebbségeknek a jelenleginél arányosabb képviselete jöhetne létre. A 2002. decemberi alkotmánymódosítás értelmében kizárólag a kisebbségek joga a kisebbségi önkormányzatok létrehozása.
A Nemzeti Etnikai Kisebbségi Hivatal támogatja, hogy a választások előtt az országos kisebbségi önkormányzatok névjegyzéki bizottságokat hozzanak létre azokon a településeken, ahol kisebbségek élnek. A háromtagú bizottság dönt arról, hogy ki vehető föl a névjegyzékbe, vagyis ki tartozik az adott nemzetiséghez. Ehhez viszont mindenkinek nyilatkoznia kell kisebbségi hovatartozásáról.
„A népszámlálási adatok azt tükrözik, hogy sokan nem vállalják nyíltan nemzetiségüket, ezért fenntartásaink vannak, hogy hányan regisztráltatnák magukat a névjegyzékbe - állítja Kreszta Traján. Az elnök elmondta: - A másik probléma, hogy több olyan önkormányzat működik, leginkább a fővárosban, amelynek semmi köze a kisebbségekhez. Ha ezek állítanak névjegyzéki bizottságot, ismét legitimáltatják magukat. Az is gond, hogy a települési önkormányzatokhoz hasonlóan költségvetési szervvé nyilvánítanának bennünket. Ahhoz, hogy az apparátusunkat az előírtaknak megfelelően felduzzasszuk, a jelenlegi állami támogatás többszörösére lenne szükségünk.”
Az elektori választási rendszernél azok, akik mandátumot szereznek a helyi kisebbségi önkormányzatokban, automatikusan jogot szereznek arra, hogy elektorként részt vegyenek az országos önkormányzatot létrehozó elektori gyűlésen. Az itt alkalmazott kis listás választási szabályok miatt nem alakulhat ki arányos képviselet, a győztes visz mindent. Ennek a szisztémának a hátrányait leginkább a romák szenvedték el a legutóbbi választásokon.
Az Országos Cigány Önkormányzat vezetői támogatják a választói névjegyzék bevezetését, mert szerintük ez garancia az „álkisebbségek” kiszűrésére, és örvendetes, hogy - az önkormányzatiság történetében először - létrejönnek a megyei kisebbségi önkormányzatok.
Heizer Antal, az NEKH elnöke közölte: „Konszenzusos megoldásra törekszünk, ezért a hét végén újból leülünk egyeztetni az országos elnökökkel.” A jövő héten a végső változatról tájékoztatják a parlamenti pártok képviselőit is. Vannak olyan javaslatok, hogy a névjegyzékbe felvettek ellen fellebbezést lehessen benyújtani.
Benedek István Gábor,,A komlósi tóra” című kötetének kétnyelvű, magyar-szlovák kiadását mutatják be Budapesten, a Szlovák Intézetben február 11-én 17.30-kor. A könyvet Závada Pál író mutatja be. Közreműködik Fekete László, a Dohány utcai zsinagóga főkántora, Nagy András és Dóczy Péter színművész, valamint Suta Edit és Bartos Ágota, a békéscsabai szlovák gimnázium hallgatója.
Az uniós csatlakozás jegyében megyebeli szakemberek tartanak előadásokat Békés megye kulturális értékeiről, a turizmus jövőjéről, a szlovák nyelv és hagyományok megőrzéséről, valamint a kultúra pozíciójáról február 12-én tíz órától a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában. A rendezvény díszvendége a Dél-afrikai Köztársaság Nagykövetsége lesz, amelynek képviselője szintén tart előadást. A rendezvény a Hagyományaink nyomában az EU-csatlakozás küszöbén címet kapta.
Újabb, egy évre szóló közös munkatervet írt alá a szlovák és a magyar örökségvédelmi hivatal vezetője. Folytatódnak a műemlék-felújítások, kutatási programok, emellett a két intézmény szakemberei még az idén kidolgoznak egy határ menti kulturális turisztikai útvonalat.
Közös műemlék-helyreállítások, kiállítások és szakmai rendezvények is szerepelnek a szlovák és a magyar örökségvédelmi hivatal ez évi együttműködési munkatervében, amit az intézmények képviseletében kedden írt alá Katarina Kosová főigazgató és Fejérdy Tamás alelnök.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) és szlovák társintézménye, a pozsonyi székhelyű Pamiatkovy Urad évente értékeli az egyre bővülő együttműködés eredményeit, megjelölve a további feladatokat - mondta a KÖH alelnöke a távirati irodának.
Fejérdy Tamás tájékoztatása szerint az idei munkaterv alapján folytatódik a borsi Rákóczi-vár felújítási programja keretében zajló kutatás és tervezés, továbbá újabb helyszíneken mutatják be A középkori magyarországi és szlovákiai templomok falképei című - a közös kutatási eredményeket áttekintő - fotókiállítást. A vándorkiállítást eddig Európa 21 városában tekinthette meg a nagyközönség.
Az együttműködés keretében folytatódik a két ország területén található kazettás templommennyezetek kutatási programja, és a felek továbbra is közös tevékenységük fontos területének tartják a festett templomok kijelölt emlékeinek kutatását, dokumentálását és a helyreállítás előkészítését.
A szlovák és a magyar örökségvédelmi hivatal mindemellett az idén kidolgozza és benyújtja az illetékes európai intézetnek azt a kulturális turisztikai útvonaltervet, amely a két ország határ menti területein található középkori falképekhez kalauzolja az érdeklődőket. A útvonal Esztergomtól Leleszig vezetne.
Hagyomány a Kesztölci Átalános Iskolában, hogy az óvodások ellátogatnak az iskolába. Az idei tanévtől a leendő első osztályosok délutáni foglalkozásokon ismerkednek az iskolával, a tantermükkel a és tanító nénikkel. A zeneiskolások kis bemutatója után a részvevők - stílszerűen - farsangi álarcot készíthettek Makovicsné Nebehaj Katalin és Pizágh Beáta tanító nénik irányításával. A jó hangulatú látogatás közös énekléssel zárult.
Kibővitett munkaértekezletet tartott a Pilis-Gerecse Iskolaszövetség Radovics Istvánné vezetésével a kesztölci bázisiskolában. Az igazgatók és helyetteseik meghatározták a 2004.év fő feladatait s örömmel állapították meg, hogy az alig egy éve tíz iskolával ( Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Sárisáp, Dág, Annavölgy, Csolnok, Bajna, Gyermely, Szomor ) - Komárom-Esztergom megyében másodikként - létrejött iskolaszövetséghez több környékbeli iskola szeretne csatlakozni. Az 1500 tanulót és 192 pedagógust összefogó szövetség jó példa arra, hogyan lehet a régiós kistérségi szerveződést az okatásban alkalmazni.
Felsőpetényben, az egykori kastélyban található az 1957-ben alapított Margaréta Gyermekotthon, melynek bejárati ajtaja mögött mindkét oldalon nagyméretű festmények láthatók a falon, Radics István munkája. Az egyik képen fiatal, szőke hajú lányt fedezünk fel, körülötte gyerekek. A leány a Vácott élő Alt Gyuláné, Irénke, akinek - mint friss diplomás óvónőnek - az első munkahelye volt a gyermekotthon. Irénke azóta többször vissza-visszatért erre a szlovák nemzetiségű településre, s ilyenkor felelevenednek a fiatalkori emlékek is.
A közelmúltban, február 4-én délelőtt ismét ellátogatott Alt Gyuláné Felsőpeténybe, ahová most mi is elkísértük. Lőrik Józsefné, a gyermekotthon vezetője és kollégái már vártak bennünket. Nem üres kézzel mentünk, hanem sok-sok csomaggal, leltári papírokkal, ugyanis több mint félmillió forint bevásárlási áron nyilvántartott új ruhakészletet vittünk magunkkal, egyebek közt farmereket, férfiingeket, zakókat. Irénke ugyanis amikor a váci Kertész utcai óvodából nyugdíjba ment, átvette fiától a váci butiksoron lévő Capelli férfidivat üzletet. Nemrég azonban úgy határozott, nem vezeti tovább a boltot, így az elmúlt év végén kiárusítást tartott. Úgy gondolta, a végkiárusításból visszamaradt készletet elajándékozza az általa ismert és kedvelt a gyermekotthonnak, ahol hasznát vehetik ezeknek az új ruhadaraboknak.
Lőrik Józsefné örömmel fogadta az ajándékokat, amelyeket már nagyon vártak az otthonlakók is. Megtudtuk, ők a megyei gyermekvédelmi központhoz tartoznak, amelynek a Tehetségért Közhasznú Alapítványán keresztül bonyolítják le hivatalosan a ruhák átvételét. Az otthon negyven gyermek befogadására alkalmas - régen amikor még Irénke is itt dolgozott óvodásotthonnak hívták - most csak négy óvodásuk van, a fiatalok többsége középiskolás, de vannak 22-23 éves korú gyermekeik is. Ha nem tudnak minden ruhát felhasználni, akkor adnak belőle a megyéhez tartozó más gyermekotthonnak is - mondta Lőrik Józsefné.
A Csabai Életfa Nyugdíjasház kezdeményezésére szlovák nemzetiségi napot rendeztek tegnap az intézményben.
- Olyan szépen verseltek és énekeltek a kislányok szlovákul, hogy a nevüket feltétlenül említse meg az újságban - kérték a nyugdíjasház lakói közül többen is. Megtesszük, az ajándékműsor a megyeszékhelyi szlovák gimnázium két diákjához, Bartos Ágotához és Suta Edithez kötődik. Köszöntőjében Štefan Daňo szlovák főkonzul hangsúlyozta: a Békéscsabán három éve működő főkonzulátus a konzuli, diplomáciai tevékenysége mellett fontosnak tartja, hogy figyelemmel kísérje az itt élő szlovákok életét, munkáját. A programban a békéscsabai Rozmaring és Fajalka hímzőszakkör tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás - ez egy hónapig megtekinthető az Életfában -, fellépett a Ružička népdalkör és a Boleráz citerazenekar, Vozár Márton pedig gasztronómiai bemutatót tartott.
A 2003. évi Csévi Napok keretén belül Piliscsév Szlovák Önkormányzata a nagy önkormányzat támogatásával életre hívta Falumúzeumunk új létesítményét, a Mesterségek szobáját. Két év komoly gyűjtőmunkájának eredményeképpen sikerült kiállítanunk a lakók által felajánlott tárgyakat. A kiállítás eligazító magyarázatait Bendur István helytörténész fogalmazta meg.
„A cséviek törekvése azért is figyelemre méltó, mert a tájházakból rendszerint hiányzik őseink mesterségekre szakosodott életének tudatosítása. Valójában nekik természetes volt, hogy mindenhez értenek, a maguk keze munkájának köszönhetik szerszámaikat, hétköznapi tárgyaikat, de a mai fogyasztó társadalomban mindez már múzeumi kegytárgy.
Nagy Mária polgármester asszony is ezért hangsúlyoztza ki megnyitó beszédében a Mesterségek szobája életrehívásának fontosságát:
Ma már közhelynek számít az a mondás, hogy, amelyik nép nem becsüli múltjának értékeit, annak nincs jövője. Piliscsév önkormányzatai mindent elkövettek eddig is, és töretlen elhatározásuk, hogy a jövőben is, hogy falunk történek tárgyi, szellemi emlékeit megőrizzék az utókor számára. Nem kis erőfeszítésünkbe kerül lépésről-lépésre araszolva felkutatni falunk kincsit, hiszen nagyon sok idő telt el azóta, hogy a körülöttünk lévő tárgyak a hajdan volt világ természetes használati tárgyai, munkaeszközei, elődünk életének részei voltak.
A felgyorsult világ rohamosan tünteti el nem csupán a tárgyakat, de a hozzájuk fűződő életformákat, így a régi mesterségeket, a népi iparművészet, népművészet fogalmait is. A mai gyermekek, fiatalok számára suszter, a vályogvető, a zsindelyező, a bognár, a gölöncsér holt fogalmak. Nincsenek ezekről kialakult képzeteik, tapasztalataik, de még a kőbányászat, a mészégetés, a zöldségtermesztés, vagy az aratás, cséplés is csak halvány, mesébe illő történetek formájában dereng fel az ifjabb nemzedékek multimédiával átitatott világnézetében.
Kötelességünk, hogy számukra is valódi jelentéssel bíró, kézzelfogható valósággá váljanak őseink életének hétköznapjai, amelyek bizonyítékait ma már csak féltve őrzött múzeumi kincsként tudja megőrizni az utókor.
Minket itt, a Falumúzeumon belül a Mesterségek szobájának kialakításával elsősorban az a cél vezérelt, hogy a lakóink félreeső zugaiban fellelhető tárgyakat közkinccsé tehessük. Eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy ez az intézmény az elmúlt néhány év során fontos forrásközpontja lett a csévi kultúra megismerésének. Híre évről-évre mindszélesebb körben terjed, ezért is fontos feladata az itt élőknek, hogy állománya folyamatosan gyarapodjék a hajdani élet egy-egy arculatának bemutatásával. Sokmindent nélkülözünk még, hiszen évszázados hagyományai vannak környékünkön a borászatnak, a gabonatermesztésnek, a hímzésnek, a szövésnek, fonásnak, a vályogvetésnek, és még sorolhatnám a példák sokaságát.
Nekünk is, utódainknak is folyamatosan gyarapítania kell a történelem iszapjába süllyedő kincseinket, legyenek azok dalok, szlovák közmondások, szállóigék, balladák, vagy legendák, vagy emberi szavak, emberalkotta tárgyak, amelyek idős szüleinknek köszönhetően még nyomon követhetők, utolérhetők. Sürget az idő, ezért most is, Tájházunk új létesítményének átadásakor kérek minden csévi embert, hogy amennyire erejéből telik, segítse közös munkánkat, a cséviek múltjának minél teljesebb megismerését a felnövekvő nemzedékek számára. „
Nagy öröm számunkra, hogy falunkban él és dolgozik a közel hetvenöt éves Papp Pali bácsi és fia, ifjabb Papp Pál, aki európai hírű díszkovács. Nekik köszönhetően még teljes valóságában ismerhetik meg gyermekeink a kovácsmesterség férfias szépségeit. Az alábbiakban a kovácsmesterségről, annak helyi vonatkozásairól adok ízelítőt olvasóinknak A képek is Papp Pálék műjelyében, lakásában készültek. Tiszteletükre egy régi vers töredékeiből alkottam egy új rigmust a kovácsok fontosságáról. Íme a versike:
Kuje kuvač potkovi,
Mi sedíme na koni.
Bin-bong potkova,
Je klepaná na koňa.
U kuvača gazdovia
Fajčia fajky do kola.
Chistajú sa do oračky
Clupkajú si s veľkej flašky.
Kuvač ostry, motiky, pluh
Velmi spory sa okolo kruh:
Kose, rýli, kosáky,
Čakajú nas v hotáry.
Volajú nás pipíšky
Zelenaju sa vršky
Ponachlaj sa, pán kuvač,
Nech aj na rok mám kolač!
Nagy becsülete volt mindenütt a kovácsnak. A férfiasság megtestesítője ő, aki a kemény vasat pörölyével azzá formázza, amivé csak akarja. Életerős, derűs, jóravaló ember, aki mindig mindenkin segít. Mindenkit ismer, őt is mindenki, és munkája messze földön híressé teszi személyét. Legendák, mesék születtek a kovácsokról, sokszor nem is alaptalanul.
A szlovákok a Felvidék vashámorai körül korán megismerkedtek a vas megmunkálásának fortélyaival. A magyar nyelvbe került szavak nagy része is szláv eredetű: kovács = kuvač, patkó= potkova, kalapács= klepač, abroncs = obrunč, stb.
Az első generációs lakosaink kovácsa a falu egyetlen nemes embere volt. Nemességét IV. Béla királytól kapta, aki a tatárok elől menekülve Tinnyén friss lovakat kapott a lengyel származású Záborszky mestertől. A nemesi pecsétnyomót a mai napig őrzik a család leszármazottai.
A kovácsmester nélkülözhetetlen személye volt a falunak. Mindenhez értett: patkolta az ökröket, lovakat; - fegyvert, szerszámot formázott ki az alaktalan vastömbökből, szögeket, kaszákat, baltákat, szekercéket, sarlókat és isten tudja mi mindent készített megrendelőinek.
Rangja volt, hiszen az ekéket három naponként élesíteni kellet, abroncsok kellettek szekerekre, hordókra, kapák, ásók, fűrészek, lapátok, ékek a minden napi munkához.
Mestersége nemcsak attól volt nehéz, hogy üllőn sokféle pöröllyel, kalapáccsal, fogóval munkálta meg a nyers vasat ( a szerszámait is természetesen maga készítette), de attól is, hogy a fújtató faszenétől a többi alapanyagig nem volt könnyű hozzájutnia. A mi vidékünkre az alapanyagot a besztercebányai vaskohókból szállították le az Ipolyságon keresztül.. Nem volt olcsó a kovácsműhely fenntartása, de megérte a sűrű megrendelések miatt, hiszen az emberek alkudozás nélkül megadták a jó munka árát. A kovács mindig módos embernek számított a faluban.
Válogatott legények versengtek az inasságért, hiszen a mesterséget kitanulva nekivághattak a nagyvilágnak, mert mindenütt szívesen látták őket. Széles látókörre tettek szert, mert bejárták egész Európát, tanulva a mesterség fortélyait. Hamarosan a kovács mesterség számtalan ága alakult ki: voltak fegyverkovácsok, patkoló kovácsok, díszkovácsok, uradalmi kovácsok, stb.
Mestermunkákkal tették próbára egymás tudását, a legügyesebbek száznál több patkót vertek rá egy-egy tyúktojásra.
Csévnek is mindig volt kovácsa. Igaz, hogy 1828-ban az adóösszeírás egy fő iparost sem jegyez a faluban, de a napóleoni háborúktól megviselt Európában a hadseregbe vitték a mi kovácsunkat is.
Az 1900-as évektől egyre több kovács váltott iparengedélyt a faluban. Köszönhető ez annak, hogy a korábbi századokban az igavonó állat főleg az ökör volt, de erre az időre a lovak terjedtek el. A mezőgazdasági szerszámok is vasból készültek leginkább, hiszen a századforduló gazdasági fellendülésének köszönhetően kubikos- és arató brigádok járták az országot. Ezek számára a kovács készítette a könnyű, de tartós szerszámokat.
1945 után szintén a kéziszerszámoké volt a döntő szerep. A szekeres gazdák minden napos vendégei voltak a falu kovácsainak: a Leányvárról ide nősült Herháger Józsefnek, aknek édesapjánál tanonckodott Kara Rezső a későbbi szerszámkovács. Farda (Zvonár) Feri bácsi Szántón tanulta ki a mesterséget. Az ötvenes évek elején az iskola mellett. Kecskemétiék udvarában kezdte szakmáját falunk máig aktív, híres kovácsmestere, az Ipolyságból -Letkésről - ide nősült Papp Pali bácsi, akinek fia, ifjabb Papp Pál az Iparművészeti Szakközépiskolában díszkovácsi minősítést szerzett. Ma munkáinak köszönhetően Európa-szerte ismert kiváló mestere a szakmájának. Számtalanszor mutatta be alakját, munkáit a hazai és a nemzetközi média.
Szlovákia és Magyarország között máig nincs autópálya-összeköttetés, jóllehet mindössze egy tizenhárom kilométeres szakasz megépítésével ez megoldható lenne. A kérdésről Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke a napokban tárgyalt Pozsonyban vendéglátójával, Lubo Romannal, a Pozsony megyei kerületi önkormányzat elnökével. Egyetértettek abban, hogy mielőbb szükséges lenne a Rajka és az M1-es autópálya között egyelőre gyorsforgalmi útként szolgáló szakaszt autópályává szélesíteni, különös tekintettel az uniós csatlakozás nyomán várhatóan növekvő forgalomra. Lubo Roman e tekintetben különösen fontosnak tartja a Pozsonyt övező közlekedési körgyűrű teljes kiépítését. Az általános fejlesztés fontos körülményeként jelölte meg, hogy a térség szlovákiai területén nagy lélekszámú magyar közösség él. Szakács Imre a három város alkotta háromszög fejlesztésének távlataiból eredő kívánalmakra emlékeztetve azt mondta, hogy a gazdasági elemzésekből máris világosan körvonalazódik: a térség az unió egyfajta „aranyháromszögeként” kínálja a lehetőségeket, egyszersmind az unión belüli közös érdekérvényesítés stratégiáját.
Rudolf Schuster szlovák államfő a szakszervezetek által összegyűjtött aláírások alapján szerdán kiírta az előre hozott választások időszerűségét felmérni hivatott népszavazást, amelyre április 3-án, az új államfő megválasztásának napján kerül majd sor. „Rudolf Schuster ismét tanúbizonyságot adott arról, hogy mennyire nincs tisztában államfői feladataival” - jelentette ki a szlovák parlament elnöke szerdán Pozsonyban. Várható volt, hogy Schuster az elnökválasztással köti össze a kormány alkalmasságának megmérettetését célzó referendumot. Az államfő döntésének alkotmányos helytállóságát a jogszakértők már előre vitatták. Mikulás Dzurinda kormányfő előre jelezte: nem lesz korrekt lépés, ha az államfő a két eseményt egy napra teszi. Most és erről népszavazást tartani fölösleges költekezés lesz, ráadásul ellenkezik a tisztességes játékszabályokkal, hogy a kormány négy évre szóló megbízatását bizonyos erők le akarják rövidíteni. Ennek ellenére a kabinet elvégzi a népszavazás megszervezésével kapcsolatos teendőit - ígérte Dzurinda. A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) a tavalyi év utolsó heteiben 550 ezer hiteles aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy siettesse a kormány távozását. Az államfőválasztáson ismét induló Schustert a kormánypártok és a sajtó hetek óta azért bírálják, hogy saját újraválasztása érdekében akarja összekötni a két eseményt, mert a párhuzamosság az ő érdekét szolgálja. Dzurinda szerint a kettős eseményből eredő magas részvétel Schuster malmára hajtaná a vizet. Elemzők szerint várható, hogy az államfő szerdai bejelentése az alkotmánybíróságon végződik, ahol olyan döntés is születhet, amely mindkét esemény időpontjának elhalasztását vonhatja maga után.
„Rudolf Schuster ismét tanúbizonyságot adott arról, hogy mennyire nincs tisztában államfői feladataival” - jelentette ki a szlovák parlament elnöke szerdán Pozsonyban. Pavol Hrusovsky rendkívüli sajtótájékoztatón reagált arra, hogy Schuster bejelentette: április 3-ra, az elnökválasztás napjára írja ki az előrehozott választásokkal kapcsolatos népszavazást. A házelnök hite szerint Szlovákia választópolgárai kellően derék polgári magatartást tanúsítva nem vesznek részt a népszavazáson, amely ennek következtében érvénytelen lesz. Rudolf Schuster ezzel a lépésével a közérdek fölé helyezte a saját magánérdekét - vélekedett a házelnök, s így fogalmazott: „Schuster manipulációja nem hozza meg az általa remélt eredményt”, és nem fogják ők újraválasztani. Hozzátette: döntésével az államfő olyan súlyos alkotmányjogi vitát gerjesztett, amely hosszú időre szóló közéleti traumát idéz elő. Az államfő szerdán a szakszervezetek által összegyűjtött 550 ezer aláírásra hivatkozva döntött úgy, hogy a két eseményt összeköti. Hrusovsky szerint Schuster ily módon a szakszervezetek leányvállalatává alacsonyította le az államfői palotát, és ezzel az új államfőnek igen nehéz feladatául szabta, hogy a köztársasági elnök hivatalának méltó rangját visszaállítsa. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a parlament alelnöke Schuster döntésében azt a vélelmet látja beigazolódni, miszerint a Robert Fico vezette ellenzéki SMER és az államfő között egyezség van. Bugár ezzel a hatalmi ambícióit nem titkoló Robert Fico törekvéseire utalt, és jelezte: az MKP az államfő döntése miatt kész az alkotmánybírósághoz fordulni.
A köztársasági elnök az államfőválasztás napjára írta ki az előrehozott választások támogatottságának mértékét vizsgálni hivatott népszavazást is. Várhatóan alkotmánybírósághoz fordulnak a szlovák kormányt alkotó koalíciós pártok, hogy elbíráltassák: nem alkotmányellenes-e az elnök döntése.
A szakszervezetek által összegyűjtött aláírások nyomán kezdeményezett népszavazást és az elnökválasztást Rudolf Schuster egyazon napra, április 3-ra írta ki, amiért a kormánypártok és a médiák többsége azt veti - az elnöki posztért ismét induló - Schuster szemére, hogy spekulatív szándékkal ily módon akar több támogató szavazathoz jutni.
Milan Hort, a Mikulás Dzurinda kormányfő vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) alelnöke már jelezte: a koalíciós pártok hétfő esti tanácsán egyeztetik a szándékot, miszerint a legfőbb taláros testületre bízzák annak megvizsgálását, vajon összeegyeztethető-e az alkotmánnyal az államfő - ellenzéki sorokban támogatást élvező - döntése.
Megviselt bennünket az élet, ezért hetvennek nézünk ki, holott csak harmincévesek vagyunk, viccelődtek a Csabai Szlovák Klub és a Csabai Szlovák Pávakör 30 évvel ezelőtti alapítói a születésnapi ünnepségen szombaton a megyeszékhelyi Vasutas Művelődési Házban. Az ajándékok sem hiányozhattak, a legtöbb kórus - többek között Nagylakról, Mezőmegyerről, Csabaszabadiból - a saját műsorával lepte meg az ünnepelteket. A Csabai Szlovák Klubot immáron 12 éve Ancsin Pálné vezeti, a pávakört pedig Hajnal Györgyné.
A megyei közútkezelő KHT. valamint a Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) megyei területi szervezete február 2-ai sajtótájékoztatóján Dobókői György felügyeleti igazgató üdvözölte a megjelenteket. A sajtótájékoztatót megtisztelte jelenlétével Vincze Péter az országos közlekedésfelügyelet sajtófőnöke is. Elsőként az egyesületi hírekből kaptunk ízelítőt: megyénk neves szakemberei január 27-. én, az évzáró elnöki ülésen vehettek át kitüntetéseket.
A legrangosabb Jáky-díjat dr. Szeberényi Andor, a KTE Békés Megyei Területi Szervezetének elnöke vehette át, továbbá KTE-ért kitüntetést kapott a Turai Ferenc, a Forg-Tech Kft. ügyvezetője. Arany jelvénnyel ismerték el Virág Mihálynak, a KHT. főmérnökének munkáját, ezüst jelvénnyel pedig dr. Vitaszek László nyugállományú rendőr-orvos ezredes, a közlekedés-egészségügyi szakcsoport elnökének tevékenységét, továbbá Szarvasy István, a Körös Volán vezérigazgató-helyettese, az autó-buszközlekedési szakcsoport elnöke és dr. Bíró Mariann, közlekedési bíró részesült még ebben az elismerésben.
A továbbiakban Dobókői György a megyei közlekedésfelügyelet hatósági tevékenységéről szólt az ember - jármű - pálya vonatkozásában, statisztikai adatokkal fűszerezve azokat. Kiemelte, hogy az idén már bevezetik a gépjárművezetők számítógépes vizsgáztatását. Tavaly 49 436 jármű műszaki vizsgálatát végezték el és 12 086 járművet ellenőriztek a közúton, s mindez 27 ezer ellenőrzést jelentett. Hiányosságokat a járművek 26,2 százalékánál találtak.
Útépítésekkel összefüggésben 227 engedélyezési, vagy forgalomba helyezési ügyet láttak el. Hídépítéssel kapcsolatban hét esetben volt teendőjük: a 44. számú főút Békéscsaba - Gyula közti szakaszán és a Békéscsabát elkerülő út kapcsán. A tavalyi tragikus siófoki vasúti átjáróban történt szerencsétlen német autóbuszos baleset kapcsán elvégezték a megyében a vasúti átjárók felülvizsgálatát: tizenegy esetben javasoltak változtatásokat. Nyolc átjáróba félsorompó telepítését látja szükségesnek a felügyelet.
A külföldről behozott gépjárművek forgalomba helyezési dömpingjéről Dobókői György elmondta, hogy az utóbbi egy-két hétben mintegy négyezer gépkocsit hoztak be Magyarországra. Megyénkben a múlt héten 270, első forgalomba helyezés gépjármű ügyét rendezték visszaigazolással. (A visszaigazolások alapján az okmányirodák adják ki a forgalmi engedélyeket és a rendszámokat.) Akik ezt elmulasztották tavaly január 31-éig: az idén már regisztrációs díjjal is kell számolniuk.
Vantara Gyula, az Állami Közútkezelő KHT. megyei igazgatója a szeptember 8.-a és 10-e közötti nagyszabású békéscsabai Útügyi napok országos rendezvénysorozatáról szólt. Tavaly Győr adott otthont a találkozónak, az idén pedig Békéscsaba fogadja a közutasság 32. országos fórumának résztvevőit. A nemzetközi viszonylatban is jelentős rendezvényre több mint 700 résztvevőt várnak és különlegessége lesz, hogy EU csatlakozásunk utáni első szakmai fórumként olyan kérdésekre is választ adhat majd, hogy milyen lehetőségek nyílnak a csatlakozással a közutas szakma előtt, hiszen ezeket a maga erejéből csak jóval később lenne képes megteremteni az ország.
A szlovákiai magyaroknak szóló gesztusként első útján a döntően magyarok lakta Dunaszerdahelyre látogatott el Vladimír Meciar, az ellenzéki Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke és államfő-jelöltje. Az egykori miniszterelnöksége idején magyarellenességének oly gyakran hangot adó Meciar a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) járási elnöki posztját is betöltő Pázmány Péterrel, a város polgármesterével folytatott megbeszélésen most korrekt partnernek nevezte a kormánykoalícióhoz tartozó magyar pártot. Mint mondta, pártja és az MKP közötti együttműködés nem csak központi szinten, hanem több megyei közgyűlésben is kedvezően alakul. A dunaszerdahelyi polgármester emlékeztetett arra, hogy másfél évtizedes önkormányzati munkássága során Vladimír Meciar volt az első ellenzéki pártelnök, aki Dunaszerdahelyre látogatott. „Én ezt Szlovákia politikai kultúrája javulásaként könyvelem el” -fogalmazott Pázmány Péter.
Szombaton a Kassához közeli Rozsnyón (Roznava), a helyi bányászmúzeum előtti téren újraavatták Kossuth Lajos közel három méter magas, eredeti szépségében restaurált bronzszobrát, Róna József alkotását. Az ünnepségen részt vett Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a három testvérváros - Szerencs, a csehországi Cesky Tesín és a lengyel Czieszyn - önkormányzatainak küldöttsége is. Ünnepi beszédében Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke hangsúlyozta: - Szlovákiában az európai értékrend meghonosodásának egyik bizonyítéka, hogy anyanyelvünk egyre több iskolába, rövidesen pedig az egyetemre tér vissza, ezzel együtt a vegyesen lakott régiók hivatalaiba és közéletébe. A lerombolt magyar szobrok pedig a közterületekre. Kardos Ferenc, Rozsnyó polgármestere reményének adott hangot, hogy az 1907-ben felavatott alkotás hányattatása véget ér, és végre pontot tesznek ennek a szomorú közép-európai történetnek a végére. Kiemelte: - A két nemzet tényleges megbékélésének egyik ékes példája, hogy a város szlovák többségű önkormányzata döntő többséggel beleegyezett a szobor felújításába és újraavatásába. Az ünnepség a szlovák himnusszal kezdődött és a magyarral fejeződött be. Több jelen levő megkoszorúzta a Kossuth-szobor eredeti helyét Rozsnyó patinás főterén, ahol néhány szlovák fiatal becsmérlő megjegyzéseket tett. Tiltakozott a szoboravatás ellen a Szlovák Nemzeti Párt és a Matica Slovenská.
Róna József művét 1919-ben döntötték le cseh legionáriusok, az első bécsi döntés után 1938-ban újra felállították. Hét év múlva ismét lerombolták, és az ötvenes években csak a helyi muzeológusok bátorságának köszönhetően nem olvasztották be a bronzszobrot, amelyet a bányászati múzeum kazánházában rejtegettek.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) felháborodva vette hírét, hogy szombaton Rozsnyón újra felállították Kossuth Lajos szobrát.
„A magyar forradalom véres vezérének, annak a Kossuthnak állítottak szobrot, aki elvetette az akkori Magyarországon élő nemzetek jogait, jóllehet, a magyarok az akkori népességnek mindössze negyven százalékát alkották” - fogalmazott tiltakozásában a több részre szakad, majd újraegyesült, de még így is két létező - parlamenten kívüli - SNS egyikének alelnöke, Viliam Oberhauser.
Az alelnök felrótta, hogy Révkomárom döntően magyar többségű önkormányzata évekig nem engedte meg, hogy a szlovák írásbeliséget megteremtő bizánci szerzeteseknek, Cirillnek és Metódnak, „a szeretet és a béke misszionáriusainak, Európa patrónusainak” szobrát felállítsák, s minekután ezt (építési engedély nélkül - a tud.megj.) a Matica Slovenská nevű szlovák hazafias intézmény mégis megtette, a Maticát ezért „máig terrorizálják” - áll a nyilatkozatban.
Oberhauser azzal vádolja a Kossuth-szobor újraavatási ünnepségén beszédet mondó Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökét, a szlovák parlament alelnökét, hogy miközben mézes-mázas szavakkal dicsérte a rozsnyói önkormányzat magatartását, a révkomáromiról hallgatott. Nem a szavak, hanem a tettek tanúsítják majd, vajon Bugár a közös Európát és a demokráciát, vagy „a nagymagyar sovinizmus és irredentizmus érdekeit” akarja-e szolgálni - fejtette ki az SNS.
Kossuth Lajos Rozsnyó főterén 1907-ben felállított, 1919-ben ledöntött, 1938-ban újra felállított, majd 1945-ben ismét ledöntött, egészalakos bronzszobrát szombaton - nem a város főterén, hanem a bányászmúzeum kertjében - azok után állították fel újra, hogy évtizedekig egy kazánházban hevert. A több felvidéki Kossuth-szobor közül egyedül a rozsnyói maradt meg, a többit szétzúzták és beolvasztották.
A rozsnyói esemény ellen vasárnap a szlovák parlament ellenzéki pártja, a SMER is élesen tiltakozott és a „száz évvel ezelőtti totális elmagyarosítást idéző provokációnak” nevezte, hogy a szélsőséges magyar nacionalizmus állameszményét megtestesítő Kossuth szobra újra helyet kaphatott a gömöri kisvárosban. A SMER tiltakozását jegyző Dusan Caplovic alelnök szerint Kossuth volt az, aki megtagadta a szlovák nemzet jogos követeléseit, ő kezdeményezte a Ludovít Stúr vezette szlovák nemzetébresztő mozgalom vezéralakjainak vasraveretését, ő felelős az üldöztetésükért és az 1848-49-ben kivégzett szlovákok életéért.
A szélsőséges és irredenta magyar erők jelenlététől sem mentes rozsnyói esemény nem azt tanúsítja, hogy a szlovákiai magyarok politikai vezetői a szlovákokkal való megbékélés és konfliktusoktól mentes együttélés útjait járnák, ezért a szlovák parlamentnek és a kormánynak el kellene határolódnia a történtektől - áll a közszolgálati TASR és kereskedelmi SITA hírügynökség fizetett sajtószolgálatánál egyként közzétett nyilatkozatban.
A magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota, a „másik” SNS elnöke is elszomorítónak találta, hogy a „szlovákverő Kossuth Lajos” szobra újra áll. Értelmezése szerint ez nem más, mint „a magyar irredentizmus provokációja az önálló Szlovák Köztársaság területén.”
Hangsúlyozta: a jelenkori szlovák politika megfontolatlan lépésekkel kedvez a magyar irredentizmus elvárásainak, és ezzel Szlovákia függetlenségét ássa alá. Ellene kell hát szegülni a „pogány turulmadarakat és a nagymagyarság különféle jelképeit” újra közszemlére bocsátó, a szlovákokat sértő és „a Szlovák Köztársaság területét fertőző” cselekedeteknek - fogalmazott Slota.
Mivel az Európai Unió egyre több jelenlegi tagállama korlátozza a munkaerő beáramlását az új tagállamokból, Magyarország is kénytelenné válhat a más országokból, például a Lengyelországból vagy a Szlovákiából érkező munkavállalók korlátozására - nyilatkozta Balázs Péter, a leendő magyar EU-biztos az EurActiv európai uniós internetes lapnak.
Hozzátette: bár jelenleg nincsenek ilyen magyar tervek, a kérdés hamarosan fontossá válhat. - Lengyelországban 18 százalékos a munkanélküliség, Szlovákiában hasonlóan magas az arány. Ha a jelenlegi tagállamok nem fogadják az onnan kiáramló munkakeresőket, akkor Svédország vagy Németország helyett majd másfelé, például Magyarországra indulnak - mondta Balázs, hangsúlyozva, hogy az új tagállamoknak éppúgy jogukban áll korlátozásokat bevezetni a munkaerő mozgására, mint a jelenlegi tizenötnek.
- Ha az EU valamelyik tagállama bezárná munkaerőpiacát a szlovákiai munkavállalók előtt, Pozsony ugyanezt tenné az adott országgal szemben - így reagált Balázs nyilatkozatára Martin Danko, a szlovák munkaügyi tárca szóvivője a pozsonyi Pravda tegnapi számában. Danko szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Budapest a szlovákiai munkavállalókkal szembeni intézkedésekre készülne. - Ez meglehetősen váratlan, a két ország szomszédi viszonyát megzavaró lépés lenne - fogalmazott az MTI jelentése szerint.
Megkeresésünkre Burány Sándor szakminiszter elmondta: az EU jelenlegi tagországai közül hivatalosan csak Írország nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy teljes mértékben lehetővé teszi a munkaerő szabad áramlását. A többi EU-tagország késlekedik. A magyar kormány több ízben kezdeményezte a munka felgyorsítását, hiszen Magyarország minden munkavállalójának tudnia kell, hogy milyen lehetőségei lesznek a csatlakozás után. - Indítványunkra a szakterület európai biztosa, Anna Diamantopulu is újólag felszólította a tagországokat, hogy alkossák meg az ezzel kapcsolatos jogszabályukat - fogalmazott a miniszter.
Érdeklődésünkre, hogy a magyar kormány tervezi-e az új tagállamokból érkező munkavállalók beáramlásának korlátozását, Burány azt mondta: amikor hivatalosan ismertté válik, hogy mely jelenlegi tagország alkalmaz korlátozásokat, tagországonként mérlegeljük, hogy viszonossági alapon bevezetünk-e hasonlóakat. Mindazonáltal a szakminiszter fontosnak tartja, hogy ha a munkaerő szabad áramlását valamelyik állam nem akarja érvényesíteni, munkavállalási engedéllyel továbbra is lehet munkát vállalni az adott országban. Utalt arra, hogy jelenleg is többen mehetnének dolgozni a két ország közötti megállapodás alapján érvényes munkavállalási engedéllyel például Németországba, mint ahány munkavállaló ezzel a lehetőséggel élni kíván.
Ha az Európai Unió valamelyik tagállama bezárná munkaerőpiacát a szlovákiai munkavállalók előtt, Pozsony ugyanezt tenné az adott országgal szemben.
Martin Danko, a szlovák munkaügyi tárca szóvivője a pozsonyi Pravda hétfői számában nyilatkozott annak kapcsán, hogy Balázs Péter, Magyarország leendő EU-biztosa az EurActiv hírportálon azt mérlegelte, mit kezd majd az unió a csatlakozó országok olyan eseteivel, mint a 18 százalékos munkanélküliséggel küzdő Lengyelország, vagy a hasonló helyzetben levő Szlovákia.
A leendő magyar EU-biztos kifejtette: az új tagországok azonos védőintézkedések bevezetésére tarthatnak igényt, mint azok az eddigi tagok, amelyek korlátozásokat léptetnek életbe. „Szlovákia szemlélete is hasonló, ezért indítványozni készül, hogy május elseje után az EU-n belül azonos intézkedések lépjenek életbe: amelyik tagország útját állja a szlovák munkavállalónak, azzal szemben Szlovákia ugyanúgy járjon el, egyszersmind nagyobb munkaerő beáramlás esetén védőintézkedéseket kérhessen” - mondta a szóvivő.
Martin Danko szerint nincsenek arra utaló jelek, hogy Budapest a szlovákiai munkavállalókkal szemben korlátozó intézkedésekre készülne. „Ez meglehetősen váratlan, a két ország szomszédviszonyát megzavaró lépés lenne” - fogalmazott a szlovák munkaügyi tárca szóvivője.
A hazai utazási irodák téli kínálatában egyre nagyobb arányban jelennek meg a szlovák síelési lehetőségek, s mind több magyar sportolni vágyó utazik északi szomszédunkhoz. A Balassagyarmati Határőr-igazgatóság sajtóreferense, Kalácska Ferenc arról számolt be, hogy összességében várhatóan mintegy 10 ezerrel csökken a kilépők száma januárban, ám a síelők száma nem mérséklődött. A hétvégi és ünnepnapokon átlagosan 4-5 ezer ember lép ki az országból Parassapusztánál, míg munkanapokon ez a szám 2-3 ezer fő, akiknek 65-70 százaléka síelni indul. Bár az utazási irodáknak ellentmondó tapasztalataik vannak a szlovák síhelyek népszerűségéről, többségüknél úgy nyilatkoztak: Szlovákia egyre kedveltebb lesz kedvező árai miatt.
A Neckermann - amely a Magas-Tátra és az Alacsony-Tátra több síkörzetébe kínál szálláshelyeket - tapasztalatai szerint Szlovákia egyre kedveltebb lesz, amit az is mutat, hogy az idén népszerűségben felveszi a versenyt az olasz síterepekkel. Ez év január közepéig mintegy 20 százalékkal adtak el több szlovák síutat, mint egy évvel korábban. A Neckermann értékesített sí-programjainak mintegy 60 százalékát az osztrák ajánlatok jelentik, míg az olasz és a szlovák egyenlő arányban oszlik meg. Elenyésző hányadot tesznek ki a francia és a svájci utak. A Neckermann illetékese úgy véli, az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe a szlovák síturizmusban. Jelentősen javult a szállodák állapota, fejlődtek a síszolgáltatások.
A szlovák tulajdonú Statur utazási vállalkozás magyarországi cégénél mintegy 30 százalékkal nőtt az idén a Szlovákiában síelők száma. A tapasztalatok szerint a síterepek közelsége miatt - az áremelések ellenére - még mindig kedvező árak vonzóak a magyarok számára. A vendégek jellemzően 3-4 éjszakát töltenek ott.
A síutakra specializálódott Intersí utazási vállalkozásnál csökkent a Szlovákiába eladott programok száma, becslések szerint közel 30 százalékkal. Az érdeklődés egyébként differenciált - közölte a cég szlovákiai referense -, hiszen a jó helyen lévő, magas színvonalú szolgáltatást nyújtó hotelekbe már nem lehet helyeket kapni, míg másutt olcsón lehet az utolsó pillanatban is szobához jutni.
Tavaly ősszel egyébként, a Hó-Show kiállításon hét év után ismét jelen voltak szlovák szolgáltatók - tájékoztattak a Hungexpónál -, hiszen a Statur megjelenéséhez kapcsolódva öt sí- körzet képviseltette magát. A szlovák turisztikai marketing szerény költségvetése miatt sokáig nem volt lehetőség megjelenni a síbörzén, hiszen egy szerényebb stand is 6-700 ezer forintba kerül. A nehézségek ellenére a szlovákok tavaly már bemutatták kínálatukat.
A tervek szerint a jövőben évi 1 millió 200 ezer gépkocsi kerülhet le szlovák autógyárak futószalagjairól, ráadásul a Rover is befektetéseket fontolgat északi szomszádunknál.
Tovább erősödik a szlovák korona, mivel a pénzpiac szereplői abban bíznak, hogy a Hyundai Szlovákiát választja kelet-közép-európai telephelyéül Lengyelországgal szemben. Bár a dél-koreai autógyár hivatalosan még nem hozott döntést, pozsonyi források már tudni vélik, a Hyundai Zsolnát választotta telephelyéül. Ez egybecseng a versenytárs állam sajtójának értesüléseivel is. Ráadásul Zsolna megfelelne a PSA-csoporttal kötött megállapodás kritériumainak is; miszerint a nagyszombati Peugeot-Citroën-beruházás száz kilométeres körzetében ne jelenhessen meg versenytárs. Amennyiben a dél-koreai gyár zsolnai beruházása megvalósul az elkövetkező években 8 milliárd korona állami és önkormányzati támogatással számolhatnak. Zsolna bekapcsolódna az autópályahálózatba is. Szlovákia így néhány éven belül autógyártó nagyhatalommá válhat. A jelenleg is működő pozsonyi Volkswagen mellett hamarosan beindul a Peugeot-Citroen nagyszombati gyára. A Hyundai 1 milliárdos befektetése eredményeként 2005-ben kezdheti meg a termelést. A brit Rover is érdeklődik Szlovákia iránt és Kassa vonzáskörzetében 200 ezer gépkocsi előállítására alkalmas gyártóbázis létrehozását fontolgatja.
Szlovákiában építi fel legnagyobb európai gyárát a svájci székhelyű multinacionális cég, a CD-és DVD hordozókat gyártó Sky Media Manufacturing. A 100 millió eurós beruházással megközelítőleg ezer munkahely jön létre - közölte a szlovák gazdasági tárca hétfőn.
A Vágújhelyen létesülő gyár építése május elsején kezdődik és októberben már termelni fog. A társaság - tekintettel a jól képesített munkaerőbázisra és a várhatóan csábító kedvezményekre - írországi és németországi ajánlatokat mellőzve döntött Szlovákia mellett, ahol évi 300 millió amerikai dolláros forgalmat tervez - adta hírül az mtv.hu.
Május elseje nem a munka, hanem a szabad tőke ünnepe lehet a hazai vállalkozásoknak is. Az egyik napilap információi szerint ugyanis a kedvezőbb adózási feltételek miatt máris több hazai vállalkozás fontolgatja azt, hogy székhelyét - és termelését - az uniós csatlakozás után átteszi a szomszédos Szlovákiába. Sőt, tehetős magánszemélyek máris pozsonyi lakás után néznek, a személyi jövedelemadó ugyanis éppen fele az itthoninak.
Magyar cégek tucatjai települhetnek át északi szomszédunkba az uniós csatlakozást követően. Az ottani adók és járulékok ugyanis sokkal alacsonyabbak, mint nálunk, ezért már közepes méretű cégeknek is megfontolandó a székhely áttelepítése. Az uniós országgá lett Magyarországon és Szlovákiában ugyanis a szabad tőke- és munkahelyvándorlás immár nem gördít akadályt az ilyen mozgások elé. A társasági nyereségadó itthoni 16 százalékos szintje ugyan még alacsonyabb a szlovákok 19 százalékánál, ám a különféle, magas hazai terhek és járulékok azonban a szlovákok felé billentik a mérleg nyelvét.
Szlovákiában például ismeretlen az iparűzési adó, ami nálunk a cég teljes bevételének két százalékára is rúghat. Ez egy tízszázalékos nyereséggel dolgozó vállalkozás esetében máris húszszázalékos profitadót jelent, amihez még jelentős bérköltségek is járulnak. (Arról nem is szólva, hogy a magyar adórendszerben meglevő szakképzési hozzájárulás és innovációs hozzájárulás egyaránt ismeretlen Szlovákiában.) A szlovákiai áttelepülés lehetősége a „könnyen mozgó” vállalkozások számára valós alternatíva Erdős Gabriella szerint is.
A PricewaterhouseCoopers adótanácsadója szerint főleg a munkaerő-igényes termelő és bérmunkát végző cégek tehetik át székhelyüket, mert nekik a kedvezőbb adófeltételek mellett további előnyt jelent az ottani olcsó munkaerő is. Ráadásul a magyarországi 5,5 százalékkal szemben ott 17 százalék körül van a munkanélküliség, s főleg betanított munkásból bő a kínálat. Az ilyen jellegű beruházások mozgását csak az ottani infrastruktúra fejletlensége akadályozhatja. Erdős példaként az autópálya-hálózat hiányát említette.
Mivel a multik néhány órás beszállítási ütemezésben dolgoznak - vagyis egyáltalán nem raktároznak alkatrészeket -, a fejletlen úthálózat miatti késés egyszerűen megengedhetetlen. Vélhetően azok a cégek sem váltanak, amelyek főleg hazai piacra szállítanak, vagy hazai beszállítói háttérrel dolgoznak. Nem csupán a cégeknek, de a tehetős magánszemélyeknek is nagy lehetőséget jelenthet a szlovák, minden adónemben egységesen 19 százalékos kulcsot alkalmazó adórendszer - véli Oszkó Péter, a Deloitte & Touche partnere.
A személyi jövedelemadó (szja) ugyanis ott szintén 19 százalék, ami éppen fele a legmagasabb adósáv magyar megfelelőjének. Ez arra ösztönözheti az ennél magasabb személyi adót fizető magyarokat, hogy „székhelyüket” például Pozsonyba tegyék át. Az ingatlanpiacon már érzékelhető is, mert egyre több tehetős magyar vásárol a szlovák fővárosban lakást. Ha ugyanis állandó lakhelyként Pozsonyt jelölik meg - állampolgárságtól függetlenül -, a szlovák törvények szerint adóznak.
A pozsonyi lakásárak ugyan megközelítik a budapestit, de Dunaszerdahelyen például már a magyar főváros átlagos négyzetméterárának feléért lehet lakóingatlant vásárolni. Persze ha megnő a kereslet, akkor ott is emelkednek majd az árak…