A csabai Szlovák iskola és Óvoda nagy eseménye volt a napokban megtartott óvodai évzáró és az első osztályba menő gyerekek elbúcsúztatása. Eperjesiné Cséffai Csilla vezető óvónő köszöntötte a zsúfolásig megtelt nagyterembe a szülőket és a közönséget. Az ünnepségen részt vett Pecsenya Edit igazgató, Kesjár Mátyás az Országos Szlovák Önkormányzat tagja, Ancsin Pálné (Alžbeta) a Csabai Szlovákok Szervezete szervezője. Az óvoda mind a 61 fő részt vett a műsoros délutánon, ahol gyermekjátékokat, néptáncokat, különböző jeleneteket adtak elő szlovák nyelven. Nagy sikere volt Eperjesiné Cséffai Csilla vezető óvónő és Elena Kelemenová szlovákiai vendégtanár által vezetett méhecske óvodai csoportnak kergetős játékával, a Katica csoport Sztrunga Mihályné (Zsuzsa) és Zátonyi Erzsébet vezetésével esernyős táncot jártak szép szlovák zenére, amely igen látványos és szép volt. Elbúcsúztatták azt a 18 gyereket, akik az új tanévben iskolába mennek. Szép hímzett tarisznyát kaptak egy csokor virággal, majd egy nagy tortával és süteménnyel vendégelték meg a szülők a gyerekeket. Végül játszóházi foglalkozással és a nagy tetszést aratott bűvészek bemutatójával ért véget az évzáró.
Békéscsaba Jaminai Egyesületében a szlovákok szalonnasütésre jöttek össze szombaton estefelé. A népes sereg lelkesen helyezkedett el saját készítésű szalonnasütő körül, ahol a jó mangalica disznó szalonnáját húzták nyársra egy kis vöröshagymával tarkítva. A résztvevők versenyeztek ki süti a legszebben, legjobban sistergő szalonnát, amit természetesen a jó csabai csípős kolbásszal együtt vágták jó ízű falatokra. Közös szlovák nótázás volt, s még táncra is perdültek a résztvevők Botyánszki Mihály citerás játékára, aki egyébként a megyei citerások versenyén Nagyszénáson megyei 2. helyezést ért el.
A Békéscsabai Szlovák Önkormányzat mintegy harminc szlovák nyelvet tanító pedagógust és nyugdíjast köszöntött a napokban az önkormányzat saját csabai Tájházában. A megjelenteket Dr. Csicsely Ilona az Országos Szlovák Önkormányzat regionális tanácsadója köszöntötte, majd Hankó András a Békéscsabai Szlovák Önkormányzat képviselője mondott ünnepi beszédet, amelyben méltatta a pedagógusok, különösen a nemzetiségi szlovák nyelvet oktatók felelősség teljes munkáját. Kérte a pedagógusokat arra, hogy továbbra is viseljék szívükön a fiatalok nevelését, segítség elő identitástudatuk alakítását, a szlovák kultúra megőrzését. A résztvevő pedagógusokat a Ligeti úti óvodából Matulai Sándorné (Marika) óvónő vezetésével játékos gyermektáncokkal köszöntötték az óvodások a meghatódott, elérzékenyült nevelőket.
A Csabai Szlovákok Szervezete évek óta megrendezi az országos citeratábort. 2004-ben 90 fő vett részt 9 oktatóval kezdő és haladó csoportokban. A tábor ebben az évben is magas szakmai színvonalon dolgozott, aminek biztosítékai voltak a kiváló szakemberek Borsi Ferenc neves népzenéz, a Vass Lajos zenei szövetség vezetőségi tagja, Bakos Ilona népzenész, Nagy Zoltán az Óbudai Zeneiskola tanára, Balogh László citeramester Szlovákiából, Paulik László népzenész Békéscsabáról. A tábor Ocsovszki Ildikó citeraoktató vezetésével dolgozott nyolc napon át előre elkészített program alapján, ahol a fiatalok alapos szakmai ismeretekhez jutottak. Dícséret illeti a táborozókat, mert igen nagy érdeklődéssel vettek részt a tábor munkájában. Jó alkalom volt a táborban, hogy a fiatalok egymást megismerve megismerjék más vidék népdalait, népi hagyományait, volt alkalmuk saját népi kultúrájuk, hagyományaik bemutatására. A szabadidőben megismerkedtek a gyermekek kisnépi mesterségekkel, hímzés, virágkötés, fonás technikájával. Volt alkalmuk sportjátékokra, strandolásra is.
A fiatalok nagyrészt Békés megyéből Csorvás, Csabaszabadi, gerendás, Elek, Telekgerendásról érkeztek, de voltak Berhidáról, Várpalotáról és Budapestről is. Évek óta Szlovákiából is jönnek a táborba, most is színesítette, sajátos szlovák zenei anyagokkal a csoport a tábor munkáját. A táborban részt vettek az egyik napon a népdalkórusok is a Szlovák Pávakör, a Mezőmegyeri Asszonykórus, az Orgován Népdalkör és a Csabaszabadi Asszonykórus, akik az általuk énekelt dalokat mutatták be a fiataloknak. A táborzáró ünnepségen megköszönték Ocsovszki Ildikó táborvezető munkáját és Ancsin Pálnénak a Csabai Szlovákok Szervezete képviselőjének a szervezői munkáját. A táborzárót megtisztelt jelenlétével István Anna ügyvezető, aki megköszönte a táborban résztvevők munkáját, valamint az Országos Szlovák Önkormányzat képviseletében Kesjár Mátyás és Belicza Károly. A tábor sikeréhez támogatással járultak hozzá: Országos Szlovák Önkormányzat, Oktatási Minisztérium, A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Békéscsaba Önkormányzata, Békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat.
A Csabai Szlovákok Szervezete évek óta megrendezi Békéscsabán az országos citeratábort. Nemrégiben kilencvenen vettek részt kilenc oktatóval a kezdő és haladó csoportokban. Ancsin Pálné, a Csabai Szlovákok Szervezetének kulturális szervezője elmondta, hogy a táborlakók idén is magas szakmai színvonalon dolgoztak. Ennek biztosítékai voltak a kiváló szakemberek: Bakos Ilona, Paulik László és Borsi Ferenc népzenész, Nagy Zoltán tanár, valamint Balogh László citeramester Szlovákiából. A tábor munkáját Ocsovszki Ildikó citeraoktató irányította, előre elkészített program alapján. Ennek köszönhetően a fiatalok alapos szakmai ismeretekhez jutottak. A tábor jó alkalmat nyújtott arra, hogy a fiatalok megismerjék más vidékek népdalait, népi hagyományait, illetve bemutathatták saját népi kultúrájukat. Szabad idejükben a gyermekek népi kismesterségek - hímzés, virágkötés, fonás - technikáiba tekinthettek be. A fiatalok főként Csorvásról, Csabaszabadiból, Gerendásról, Elekről és Telekgerendásról érkeztek, de jöttek Berhidáról, Várpalotáról és Budapestről, valamint Szlovákiából is. Az egyik napon a Szlovák Pávakör, a Mezőmegyeri Asszonykórus, az Orgován Népdalkör és a Csabaszabadi Asszonykórus énekelt a fiataloknak. A tábor sikeréhez támogatással járultak hozzá: Országos Szlovák Önkormányzat, Oktatási Minisztérium, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, Békéscsaba önkormányzata, békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat.
A Csabai Szlovákok Szervezete már második évben rendezi meg a citera együttesek megyei vezetőinek továbbképző kurzusát. Nagy érdeklődés kísérte most is a programot, amelyet a napokban rendeztek, a Vass Lajos Népzenei szövetséggel együtt. A program keretében Dr. Gerzanics Magdolna népzenekutató tartott előadást a „Szlovák hagyományok jelentősége a népzenében”, kiemelten a tatabánya környéki szlovákok hagyományőrző tevékenységét mutatta be előadásban hozzáillesztett videófilmmel. Kiemelte a különböző népszokások sajátosságát pl.: a keresztelő előkészítés módját, ahol a gyermek apja felkeresi ünneplőbe öltözve a lelendő keresztanyát és felkéri a keresztanyaság elfogadására. A keresztanya ha elfogadja a felkérést 8 napig ő látja el a családot, miután az anyának még az utcára sem szabad kimenni. Ez a szokás még ma is több helyen él a környéken Kiemelte, fontos lenne e hagyományok őrzőitől nemcsak meghallgatni, hanem lejegyezni visszaemlékezéseiket az utókor számára. A képzés keretében került sor a Borsi Ferenc népzene tanár. A nagy figyelemmel kísért előadásra „Népdalok citerán” c. előadásában. Utalt a népdalok megőrzésének fontosságára. A népzenei életnek ki kell jelölni az irányt, amerre a népdalnak haladnia kell. A népzene túléli a mai modernizálást - éppen ezért felelősségünk az eredeti népzene megőrzése - erre utaló zenei felvételeket is bemutatott. Kiemelte Békés megye nagy népzenészei közül Sajti Mihály sarkadi, Nácsa János, Kádár Ferenc dévaványai citerásokat, akik a magyarországi népzene megőrzésének nagy alakjai voltak. Az általuk játszott daloknak a citerán „íze” volt a dallamunknak. A citeráket készítő mesterek gyakran használtak egyszerű drótokat a mai „műves húrokkal” szemben, mégis az egyszerű hangszereket jól tudták hangolni és szépen megszólaltatni. Kiemelte, hogy a citera együttesek a népzene gazdagságát az újratanulás folyamatába beillesszék. A citerazenekarok vezetői hasznosnak tartották a mesterkurzust, és megrendezésére a jövőben is igényt tartanak.
Július 4-én kora reggeli órákban gyülekeztek már a csabai haluska készítő asszonyok a Gabona Múzeumban, hogy hozzáfogjanak a hagyományos csabai brindzás, tőrós, mákos haluska gyúrásához. Fel is sorakoztak a gyúrótáblához Zahorán Mihályné (Ilona) Viczián Pálné (Zsófia) Griecs Pálné (Erzsébet), Józsa Dánielné (Mária) Buka Jánosné (Judit) Varga Sándorné (Mária) és Bartolák Jánosné (Judit) háziasszony klub vezetőjével. A haluska készítést színesítette a Ledzényi Pálné(Judit) által készített kiállítás, amely régi konyhai eszközöket, szőtteseket mutatott be. Közben a színpadon megjelent Dr. Csicsely Ilona az Országos Szlovák Önkormányzat regionális tanácsnoka és Lászik Mihály a Csabai Szlovákok Szervezete elnöke, akik köszöntötték a nagy létszámú közönséget. Amíg a haluskagyúrás tartott a színpadon jó hangulatú műsor buzdította a közönséget tapsra, s közös éneklésre. A műsorban fellépet a Szlovák Pávakör Hajnal Györgyné (Zsófia) vezetésével, a Tabán Táncgyüttes Kurtucz Borbála csoportvezetővel, az Orgován énekkar Fehér Pálné (Mária) vezetővel, a Csaba énekkar Tóth Istvánné (Anci) és a Vasutas Nosztalgia Klub Monostori József vezetésével. Buka Mihályné szlovák népdalokat énekelt. Közreműködtek a csorvási és mezőberényi citerások. Külön meglepetés volt a budapesti Ozvena énekkar közreműködése, akik Hollósi Tiborné (katalin) vezetésével közreműködtek és a július 3-i Országos Szlovák Napon és július 4-én a Csabai Haluska Napon is aktív volt. A gyermekek nagy örömére fellépet Herbály művész, aki különböző trükkökkel szórakoztatta őket és a felnőtteket is. Győri Jánosné mézeskalács készítő a kalácskészítés fortélyaival ismertette meg a gyerekeket. Déli harangszóra előkerült a „csabai haluska”, amit kíváncsian vártak már az érdeklődők. Nagy volt a „kereslet” a haluska iránt, hogy megkóstolhassák az igazi csabai ízeket, ami igazán ízletes volt. A vidám délután a késő esti órákban énekszóval és tánccal zárult remélve a rendezvény a jövőben is megrendezi a Csabai Szlovákok Szervezete.
Idén Békéscsabán rendezte meg az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) a Magyarországi szlovákok napját. A szombati eseményt jeles vendégek is meglátogatták, kiállítások nyíltak, az evangélikus nagytemplomban átadták a hazai szlovákság legmagasabb kitüntetetéseit, majd mulatsággal és színházi előadással zárult a program.
Az OSZÖ immár nyolcadik alkalommal, évente mindig más-más helyen rendezi meg a Magyarországi szlovákok napját, Cirill és Metód - a szlávok írásukat és keresztény hitüket köszönhetik nekik -, a két középkori püspök napja alkalmából.
A nap eseményeiben a kiállítások közül talán kiemelendő a Liptói kőművesek segítettek Budapestet építeni című tárlat, amelyet a Munkácsy múzeumban nyitottak szombat délben. Érdekes képanyaga a XIX. század végén történt nagy budapesti építkezések szlovák vonatkozásaiba nyújt betekintést. Emellett a Szlovák Kultúra Házában népi fafaragásokat tettek közszemlére.
A szlovák nap legjelentősebb eseményeként Fuzik János, az OSZÖ elnöke az evangélikus nagytemplomban tartott ökumenikus istentiszteleten átadta a Nemzetiségünkért kitüntetéseket. A megtiszteltetés idén Gyivicsán Annát, az ELTE oktatóját, kutatóját, Danis József oroszlányi önkormányzati képviselőt és kollektív elismerésként a vanyarci Rozmaring hagyományőrző együttest érte.
Az eseményen a helyi főkonzulátus munkatársai - Štefan Daňo főkonzul és Ladislav Tischler konzul - mellett megjelent Milan Kurucz, Szlovákia megbízott budapesti nagykövete és Szabó Vilmos, a MEH határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára is. Az ünneplők este egy a Városházi esték nemzetiségi műsorára tűzött szlovák nyelvű programot tekinthettek meg, Martin J. G. Tajovský-tól a Nový život (Új élet) című színdarabot, a martini (Szlovákia) Szlovák Kamaraszínház előadásában.
A magyarországi szlovákok napját ma Békéscsabán rendezik meg számos programmal egybekötve. Népi fafaragási kiállítással kezdődik a nap 10 órakor a Szlovák Kultúra Házában és szlovák nyelvű kamaraszínházi előadással zárul a Városházi estéken.
Az országos szlovák nap keretében a Liptói kőművesek című kiállítást ma 12 órakor nyitják meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Ezt követően 13 órakor a vasutas fúvószenekar deríti jókedvre a megjelenteket a Kossuth téren, a Halászlányos kútnál. 14 órakor az országos szlovák önkormányzat Nemzetiségünkért kitüntetéseit adják át az evangélikus nagytemplomban az elismerésre érdemeseknek, valamint ökumenikus istentiszteletet is tartanak itt.
A gálaműsor 16.30 órakor kezdődik a megyeszékhelyen, a Gyulai úti gabonamúzeumban. Ezt ugyanott a Balassi Senior Táncegyüttes fellépése követi. Míg a gabonamúzeumban az esti vigadalom zajlik, addig a Városházi esték keretében a békéscsabai polgármesteri hivatal díszudvarán a szlovákiai, martini kamaraszínház művészeinek előadásában Tajovsky: Nový život (Új élet) című darabját tekinthetik meg díjmentesen az érdeklődők. A színpadi mű nyelvezete szempontjából is könnyen érthető, így nem csak az irodalmi szlovákot beszélők élvezhetik az előadást. A színházi program előtt köszöntőt mond Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja.
A július 8-11. közötti szlovákok világtalálkozóján Detván fellép a Csaba Nemzetiségi Néptáncegyüttes is. Szlovák és magyar műsorral egyaránt készülnek. Pintér Tibor, az együttes vezetője elmondta, hogy immár negyedik alkalommal térnek vissza e jeles találkozóra. A rendezvényen Amerikától Ausztráliáig minden ország szlovákja képviselteti magát folklór együtteseivel. Az igen közkedvelt fesztivál programjait mintegy húszezer néző követi figyelemmel.
A rendezvénysorozat keretén belül első alkalommal szervezik meg a,,visegrádi négyek”, illetve a belgiumi vendégek saját folklórbemutatóját. Ennek keretében a Csaba Néptáncegyüttes már nem szlovák, hanem magyar együttesként lép fel. Szlovák műsorukban egyaránt szerepelnek nógrádi, tirpák, maglódi és békési táncok, melyekből a fesztiválon a rendezőség választja ki a bemutatandó koreográfiákat. A magyar műsorhoz válogathatnak kalotaszegi, mezőségi, rábaközi, dél-alföldi és moldvai táncok közül.
Az együttessel Békéscsabán, a Békési úti Közösségi Házakban találkozhatunk. Korosztályi megkötés nélkül várják tagjaik közé a néptánc iránt érdeklődőket. Tevékenységükről bővebben honlapjukon tájékozódhatunk, a www.csabanet.hu/tancegyuttes címen.
A csütörtöki magyar-román üzletember-találkozó tegnap magyar-szlovák viszonylatban folytatódott a Csaba Expo szakmai programjaként. Maga a vásár egyre több érdeklődőt, vásárlót, üzletet kötni szándékozót vonz. A kiállítók és a látogatók egyetértenek abban, hogy a városi sportcsarnok az expo igazi helyszíne.
- Látványosabb, tágasabb, körbejárhatóbb és vendégek fogadására is alkalmasabb ez a régi-új helyszín a Tesco mellettinél - összegezte a XII. Csaba Expo kiállítóinak és látogatóinak véleményét tegnap Váradi Zoltán vásárigazgató. Kitért arra: meghatározó hazai regionális vásárok - a kaposvári és a nyíregyházi - igazgatói is megtekintették az expót, és azt mondták, az ilyen jellegű vásárok közül ez a legnagyobb.
A standdal rendelkezők elsősorban annak örülnek, hogy a kiállításjelleg dominál, és ez kedvez az üzletkötéseknek. Természetesen ettől függetlenül a vásárfiát keresők is találnak kedvükre valót a kiskereskedői soron.
Az expóhoz kapcsolódó szakmai programok közül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-román tagozata - a megyei kamarával és az ITDH megyei kirendeltségével közösen - csütörtökön rendezte meg a magyar-román üzletember-találkozót. Itt elsősorban kereskedelmi, külkereskedelmi, külső és belső építészeti, lakberendezési, bútor- és nyomdaipari, fűtéstechnikai és gépészeti, mezőgazdasági gépeket és berendezéseket gyártó, különböző szolgáltatásokat végző cégek jelentek meg mindkét oldalról. A tegnapi magyar-szlovák üzletember-találkozón - melyet a Szlovák Főkonzulátus, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és az ITDH szervezett - csaknem 60-an vettek részt. A legtöbb cég az élelmiszeripar, ezen belül a feldolgozott húskészítmények területéről érkezett, de jelen voltak építő- és faipari, valamint nagykereskedő cégek is. Elhangzott: a két ország közötti kapcsolatok az EU-csatlakozással lényegesen leegyszerűsödtek, korlátozás csak bizonyos termékkategóriákra, illetve a veszélyes anyagokra maradt fenn. Ezek kereskedelme okmányoláshoz kötött, de az ügyintézés csak rövid időt vesz igénybe. Mindkét fél azt reméli a csatlakozástól, hogy a szlovák-magyar kereskedelmi kapcsolatok bővülnek, és egymás kereskedelmi egyenlegében jobb pozíciót sikerül elérni.
A találkozót követően Štefan Daňo, Szlovákia békéscsabai főkonzulja a vendégekkel kilátogatott a vásárra is. Nagy sikerrel kínálta a Veľá Franková nevű településről érkezett brindzát és hozzátette: friss kenyérre kenve újhagymával az igazi, és erre csúszhat a szlovák sör, mely most Poprádról jött. A kassai halkészítményeket és a konzervipari termékeket és megkóstolhattak azok, akik a szlovák standot keresték fel.
Verőfényes reggel 5 órakor gyülekeztünk Csobánkán a Plandics téri buszmegállóban. Megyünk Pozsonyba, a szlovák kisebbség által szervezett kirándulásunk alkalmával. Napok óta azért izgultunk, hogy minden meghívott végül tud-e jönni velünk, mert bizony volt rá példa, hogy beteg lesz valaki, s az utolsó pillanatban lemondja az utazást, hisz a csobánkai szlovákok nagy többsége már nem épp fiatal... Megtelt a busz, a beszállást követően máris indulunk. A rövid tájékoztatás, „eligazítás” után szépen simán utazunk. A busz kellemes volt, a sofőr barátságos, segítőkész. Szóba elegyedtünk, s a beszélgetés során elmeséli, hogy minden héten csoportokat visz ide-oda. Elmondta, milyen is a határátkelés az uniós csatlakozásunk után. Az idő röpült, alattunk a busz és máris a határon voltunk, a rajkai határátkelőn. A határtól alig 17 km-re már elértük Pozsony városát. Megérkezésünk után újabb, rövid, de fontos tájékoztatót adtunk a napi programról.
A Dunán átkelve, már a hídról láthattuk a várat. Pozsony, mint Magyarország egykor legfontosabb városa, fővárosa, a magyar királyok koronázási városa sok évszázadon keresztül... Kutató izgalommal igyekeztünk valamit felfedezni a dicső régmúltból. Bolyongtunk a vár zegzugos, kacskaringós ösvényein, macskajáratain. Pozsonyban kirándulni tényleg nagy élmény, hisz mindenfelé találhatunk történelmi emlékeket, romokat. Akármerre indultunk mindenhol ránk köszöntek emlékeink.
Sétánkon bejártuk az egész belvárost, keresztül-kasul, ahol igazán hangulatos kis mellékutcácskák vannak és a szűk sikátorok. A prímási palotában - ami annak idején több jelentős magyar politikai eseménynek szolgált színhelyül -, jelenleg a városi polgármesteri hivatal épülete. És milyen az élet... A palota előtti téren déli pihenőnk alatt a padokon pihengetve szemtanúi lehettünk annak, ahogy sok szép menyasszony és vőlegény boldogan hagyja el a prímási palotát, hisz a palota házasságkötő teremként is funkcionál. Innen kívánunk a fiataloknak sok-sok boldogságban eltöltött évet!
Kellőképp elfáradtunk az egész napi gyaloglást követően, mindenki megéhezett és Pozsonyban járva az ember meg is szomjazott. Rátaláltunk egy kellemes kis vendéglőre, ahol gyors és szívélyes kiszolgálásban lehetett részünk. Ehettünk „magyarosított szegedi gulyást knédlivel”, s a gulyást leöblíthettük jó pohár fácános sörrel. Utunk hazafelé Szlovákia déli részén a Duna mentén vezetett. Virágzó kertek, rendezett porták nyugtatták szemeinket. Megláthattuk a komáromi várat, amit régebben lőszerraktárként használták. Hazai földre Esztergomnál, - a háborúban lebombázott és három évvel ezelőtt helyreállított Mária Valéria hídon léptűnk.
Páduai Szent Antal ünnepén van az ecseri búcsú. Az idei évben a Zelený veniec ifjúsági tánccsoport meglepetéssel készült erre az ünnepre. A falu főutcáján lévő búcsúban hagyományőrző sörsátort nyitottak, hogy ezzel is emeljék az ünnep színvonalát. A lelkes fiatalok szombaton és vasárnap hangulatos zene mellett várták az ecserieket, akik igen nagy örömmel fogadták a kezdeményezést és szívesen eltöltöttek pár órát a sörsátorban. A talpalávalót hagyományos fúvószenekar biztosította, akiknek repertoárjában felcsendült több ismert szlovák dal is.
Az idén került megrendezésre második alkalommal az „Ecseri sütinap - Sladká sobota”, melyen egy hangulatos délután keretében nagyanyáink, dédanyáink tót édességeit ismét felelevenítettük, megkóstoltuk. Az Ecseri Szlovák Önkormányzat fontosnak tartotta, hogy községünk régi receptjei ne merüljenek a feledés homályába, ezt a kincset tovább tudjuk adni a fiatalabb generációk számára. Ennek érdekében rendezte meg az idei évben is az „Ecseri sütinapot - Sladká sobotát” 2004. június 5-én (szombaton), melyre minden hagyománytisztelő ecserit, baráti társaságokat és családokat szeretettel hívtak a szervezők. A hagyományos édességek elkészítéséhez szükséges alapanyagokról az Ecseri Szlovák Önkormányzat gondoskodott. Az idén a következő sütemények elkészítését elevenítették fel az ecseriek: kapusznyík, lakodalmas kalács, szirovnyík, rúrki, orehovnyík, rejtesa, krumplis pogácsa, makovnyík. Az ízletes ebédeta a hagyományos ecseri nagyhaluskák tették még finomabbá.,A délutánt az ecseri tánccsoportok fellépése, illetve élő zene tette hangulatossá a többszáz megjelent érdeklődő tetszésére. A rendezvény támogatta a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány.
Fél évszázaddal ezelőtt a parasztemberek számára a disznótor mellett az aratás, a cséplés ideje volt az esztendő legfontosabb dátuma. Ekkor derült ki, lesz-e elegendő kenyér a népes család számára. Az aratók nehéz, izzadságos munkáját a mai fiatal és középkorosztály már csak képekről, elbeszélésekből ismeri. Az igazi azonban mégiscsak az, ha mindezt a maga valóságában láthatjuk, úgy, ahogyan azt szombaton Szarvason, az ezüstszőlői aratónapon megtehettük.
Az immáron hetedik alkalommal megtartott ezüstszőlői aratónap minden eddiginél több látogatót vonzott. A rendezvényre eljött Milan Kurucz, a Szlovák Köztársaság magyarországi ügyvivője, valamint Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is. Mintegy ötszázan izgulhatták végig az aratóversenyt, követhették nyomon a kézi kaszások, marokszedők és kévekötők fáradságos munkáját. Igaz, mindez csupán néhány percig tartott, s csak röpke felelevenítése volt az egykori, napokon át tartó, sokak szerint talán legnehezebb mezőgazdasági munkának. Az aratóversenyben tíz csapat szállt ringbe, többségük a környékbeli településekről érkezett, de jöttek távolabbról, még a Vajdaságból is. A pálmát végül a törökszentmiklósiak vitték el, Dancza János kaszás, Dancza Ferencné marokverő és Hegedűs István keresztrakó bizonyult a legügyesebbnek.
A nap programjából természetesen nem maradt ki a hagyományos aratási ételek főzőversenye sem, mely idén a korábbiaknál jóval nagyobb méretű volt. Nyolc csapat nevezett be, valamennyien tájjellegű, s az aratási ételekre jellemző, savanykás ízű finomságokat kóstoltattak meg a zsűrivel, s persze az aratónap látogatóival is. A verseny első helyét a csabacsüdiek szerezték meg, akik a bableves és a túrós haluska mellé még aludttejet is feltálaltak, természetesen köcsögben, ahogyan azt valaha nagyanyáink is tették.
Az eredményhirdetés után megáldották az új kenyeret, majd gazdag kulturális és sportprogram következett, végül az aratónap a hagyományokhoz híven a hajnalig tartó aratóbállal zárult.
Závoda Ferenc rendezvényigazgató, aki hét esztendővel ezelőtt hagyományt teremtett és azóta is szervezi az aratónapot, elmondta: örül annak, hogy nagyon sok fiatal is eljött az Ezüstszőlői Közösségi Házba. Az, hogy évről évre egyre több a látogató, bizonyítja: figyelemre méltó igény mutatkozik e paraszti hagyomány megőrzésére.
Az 1990-ben alakult Szarvasi Szlovák Kulturális Kör hosszú évek óta szoros kapcsolatokat ápol nem csupán a szomszédos települések szlovák nyelvet beszélő lakóival, hanem a romániai szlovák kisebbséggel is. A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének tagjai több alkalommal ellátogattak már Szarvasra, s innen is utaztak vendégek a határ túloldalára. A kör tagjai természetesen szorosan együttműködnek Szarvas két szlovák testvérvárosával, Malackyval és Popráddal is. A közelmúltban egy jugoszláviai, zömében szlovák anyanyelvűek által lakott kistelepülés, Piznica is megkereste a szarvasiakat azzal, hogy szeretnének a jövőben együttműködni velük. A megkeresés eredményeként július 24-én - amikor is a Körös-napok keretében az Anna-ligetben bemutatkoznak a város civil szervezetei - a kulturális kör vendégeként a piznicai néptáncosok is fellépnek majd. Frankó Anna, a Szlovák Kulturális Kör elnöke elmondta: a százöt bejegyzett taggal rendelkező kör vezetői és tagjai azon fáradoznak, hogy az ország más tájain élő szlovák kisebbségek kulturális hagyományait is jobban megismerjék. Ennek jegyében az ősz folyamán Szarvason látják vendégül a pilisszántói Szántói Hangulat Szlovák Népzenekart, valamint az ottani „Studienka” Népdalkört.
Ma Szarvasra látogat Jaroslav Michal Kačera, a Lőcsei Csökkentlátók Könyvtárának igazgatója. A helyi szlovák önkormányzat és a városi könyvtár meghívására érkező világtalan könyvtárvezető a Szlovák Közösségi Házban tart előadást a csökkentlátók részére rendelkezésre álló, legújabb könyvtári szolgáltatásokról. A vendég „hangoskönyveket” is ajándékoz Szarvas városának.
Újabb öt évre Medvegy Pálné jelenlegi igazgatót bízták meg a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon vezetésével. Mivel az intézmény fenntartói jogát július 1-jétől az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) vette át a helyi önkormányzattól, ezért a pályázat véleményezésében már az OSZ0 is részt vett.
A városi önkormányzat a szlovák önkormányzattal együttműködési megállapodást kötött. Ebben rögzítették a költségvetés elkészítésének és egyeztetésének a rendjét, a kötelezettségvállalást, a pénzszámlarendet. A beszámolással és az információszolgáltatással is foglalkoztak az anyag összeállítói.
X
A Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület a támogatók pénzét (azokét, akik adójuk 1 százalékát ajánlották fel a társaságnak) a Barangolások a Száraz-ér mentén című ismeretterjesztő kiadvány előmunkálataira használta fel.
X
Laukó Zsuzsa, a szlovák önkormányzat elnökének fordításában elkészült a Tótkomlós és Jelsava testvérvárosi együttműködési megállapodásáról szóló dokumentum-tervezet. A két település közös célja, hogy a lakosság közötti barátság erősödjön, a gazdasági értékek gyarapodjanak, közös turisztikai programokat valósítsanak meg.
A holnapi falunap megszervezésében tevékenyen kivette részét a község 2002-ben életre hívott szlovák önkormányzata is. Csabacsüdön ma körülbelül a lakosság egyharmada, elsősorban az idősebbek beszélik a szlovák nyelvet. Az önkormányzat - melynek elnöke Oláh Miklósné - egyik legfontosabb feladatának tartja a nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolását és továbbadását a fiatalabb nemzedékeknek. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a környék nemzetiségi önkormányzataival, kulturális köreivel, a csabacsüdi Hagyományőrző Népdalkör rendszeres résztvevője a térség nemzetiségi rendezvényeinek. A közelmúltban szlovák nemzetiségi napot, novemberben pedig ismét,,večierky”-t szerveznek majd. Fehér Jánosné, a szlovák önkormányzat alelnöke elmondta: bíznak abban, hogy az egykori Kita-tanyai iskolában végzettek találkozójára - melyet holnap 9 óra 30-tól tartanak az általános iskolában - nagyon sokan eljönnek majd az egykori diákok közül.
A nagybánhegyesi szlovák klub októberben ünnepli negyedszázados évfordulóját. A megemlékezésre az Országos Szlovák Önkormányzat pályázatán 50 ezer forintot nyertek. Ugyancsak ekkora összeggel segíti az ünnepség megrendezését Csizmadia László alpolgármester az éves tiszteletdíja keretéből. A klub rendezvényeire Oravecz Mátyás képviselő több alkalommal különféle eszközt és nyersanyagot adományozott.
Négy generáció életét mutatja be az a helytörténeti gyűjtemény, amely a többségében szlovákok lakta Felsőpetényben nyílt meg. A Nógrád megyei falu vendégcsalogatónak szánt gyűjteménye egyben az ott élők nemzetiségtudatát is őrzi. Az önkormányzat tavaly ősszel vásárolta meg azt a szlovák népi építészeti hagyományokat őrző házat, amelynek tisztaszobáját, konyháját és kamráját a falu lakói által összegyűjtött használati tárgyakkal, bútorokkal rendezték be. Helyet kapott benne a népviselet is, az udvaron pedig az eke és a lovas kocsi számára színt alakítottak ki. Felsőpetényen van a Magyarországon működő négy szlovák települési önkormányzat egyike. A 728 lelkes falu lakóinak többsége szlováknak vallja magát, használja a nyelvet, hordja a népviseletet.
Az 1900-as évek első évtizedeit idéző szlovák tájházat avattak a Nógrád megyei Vanyarcon. A helyi kisebbségi önkormányzat két éve vásárolta meg az 1890 körül épült parasztházat, amelyben pályázati forrásokból alakította ki a tájházat. A helybéliek már húsz éve gyűjtik a tárgyi emlékeket, ezekből rendezték be az épületet, ahol igény szerint lángoskenyeret is sütnek az odalátogatóknak, és a vendégek beöltözhetnek a százéves szlovák népviseleti ruhákba. A település nevezetessége a kétévente megrendezett szüreti felvonulás, nemzetiségi találkozó és bál.
- A tájház olyan, mint a 100 éves diófa, nemcsak múltja van, hanem jövője is - emelte ki megnyitóbeszédében a vanyarci szlovák tájház napokban történt átadásán a község polgármestere, Kollár András. A 30 éves Rozmaring hagyományőrző együttes még a hirtelen jött zápor előtt a szabadban énekelhette el dalait a tájház avatásának tiszteletére, de Vravuska Józsefné, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke már csak a tájház tornácán mondhatta el beszédét.
A községben a hagyomány ápolása több évtizedes múltra tekint vissza. Őrzi a nyelvet, csokorba gyűjtve a dalokat, a szokásokat, a falu népviseletét és tárgyi emlékeit. A hagyományápolás segítői a helyi óvoda, az általános iskola, a hagyományőrző együttes, valamint a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és Szervezet.
Az átadott szlovák tájház-alkotóház története 2001-ig nyúli vissza, amikor a kisebbségi önkormányzat megvásárolta a közel 100 éves parasztházat. A ház Vanyarc azon területén található, ahová az első telepesek építették házaikat. Az épületet felújították, s így alkalmassá vált az összegyűjtött tárgyi emlékek bemutatására, a népi kismesterségek átörökítésére. Az épület beosztása lehetőséget nyújtott alkotószoba kialakítására, melyben a településre jellemző népművészeti eszközök, tárgyak készíthetők el. Így például a látogatók betekintést nyerhetnek a népviseleti baba és a viseleti ruhák készítésébe, valamint megismerkedhetnek a hímzés, a tányérfestés, a szövés, a kosárfonás hagyományaival is.
A házban a tisztaszoba jellegzetes berendezési tárgyai mellett a viselettörténeti babák is helyet kapnak, továbbá a ház része a kamra is, amelybe a paraszti élethez szükséges tárgyak kerültek. Mint az Vravuska Józsefné elmondta, a szlovák tájház alkotóház kialakítása régi álma volt a vanyarci Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak. Az épület megvásárlásához, felújításához a községi önkormányzat, az országos szlovák önkormányzat, valamint a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanács nyújtottak segítséget. A tereprendezésben és a berendezési tárgyak összegyűjtésben szintén a helyi önkormányzat és a községben élők működtek közre. - A tennivalókból miden generáció kivette részét, s munka közben mindannyian érezhettük, hogy jelenünket és jövőnket elszakíthatatlan szálak fűzik a múltunkhoz, a gyökerekhez - hangzott el az átadó ünnepségen.
Már négy éve hagyomány a terényi általános iskolában (Nógrád Megye), hogy napközijellegű szlovák hagyományőrző népismereti tábort szerveznek a pedagógusok, főként a településen és annak környékén élő gyermekek számára. Idén, a tábor megvalósítására 150 ezer forintos pályázati támogatást nyert az intézmény a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól. A szlovák nyelvoktatásáról híres iskolában június 21-től 27-ig rendezik meg a hagyományőrző tábort, ahol a szlovák nyelv gyakorlása és beszédbátorsági gyakorlatok mellett a diákok felelevenítik a népi hagyományokat, továbbá szlovák ételekkel ismerkednek meg.
Ritka az az összefogás amellyel a terényiek szervezik nemzetiségi napjukat. Idén már huszonharmadik alkalommal jöttek össze a falu melletti dombon és ünnepeltek együtt, „két nyelven”. A község önkormányzata, a helyi kisebbségi és a gyermekönkormányzat is kivette a részét a szervezésből. A szlovák és magyar nyelven celebrált evangélikus, katolikus és ökumenikus istentiszteletek után a délutáni órákban nyitotta meg hivatalosan a rendezvényt Együd Gézáné, a Nógrád Megyei Közoktatási Alapítvány elnöke. A jelenlévőket köszöntötte Jámbor László, Terény testvérközségének, Apátújfalu-nak a polgármestere is, aki lapunknak elmondta: a csodálatos emberek miatt szeret a nógrádi faluba jönni.
- A határokon átívelő barátságok, a közös nyelvek mind-mind összekötnek minket. A többéves kapcsolatunk garancia a jó hangulatra, ezért most is egy busszal érkeztünk a rendezvényre.
Arra a rendezvényre melyre több száz helyi és távolról jött vendég is ellátogatott. Volt itt minden, mi szem, s szájnak ingere a mézeskalácstól a gumicukorig. Mindeközben a színpadon zajlott a kultúrprogram. A nézők tíz csoportot láthattak, az egészen piciktől - mint a terényi ifjúsági csoport vagy az Acsa gyermekcsoport - a nagyokig: szlovák asszonykórus, Kalácska népdalkör.
Ottlétünkkor úgy tűnt, hogy egyetlen dolog, az időjárás, ami nem fogadja kegyébe a rendezvényt, hiszen sötét felhők gyülekeztek a kis település fölött. A terényiek jókedve azonban töretlen volt, amit Fay Dániel polgármester a rendezvény huszonhárom éves hagyományával és a szokásos jó hangulattal magyarázott.
Három ország érdekeit szolgálja az áprilisban létrehozott szlovák-magyar Zemplén Eurorégió, amely az uniós támogatási lehetőségek kihasználásával összehangolt fejlesztéseket kíván megvalósítani. A Zemplén Eurorégió (ZE) létrehozása akár a történelmi vármegye újraegyesítéseként is felfogható. Még akkor is, ha a szlovák-magyar határ menti, közvetlenül kétszázezer embert érintő szerveződéshez kisebb körzetek a hajdani Ung, Sáros és Abaúj területéről is csatlakoztak. A ZE közös fejlesztéseket kíván megvalósítani a belső források összeadásával, az uniós támogatási lehetőségek kihasználásával.
Az április végén aláírt alapító okirat szerint a ZE-nek negyvenkilenc tagja van. A kistérségek (szlovák formula szerint mikrorégiók) mellett a két EU-tag ország több regionális és civil szervezete, intézménye gondolta úgy, hogy a történelmi lehetőséget vétek kihagyni. Úgy látják, hogy a főként földrajzi - országukon belüli periférikus - helyzetük miatt fejletlenebb, nagy munkanélküliséggel küzdő kelet-szlovákiai és északkelet-magyarországi területek együtt minden téren többre juthatnak.
A Zemplén Eurorégió tíz éve, az ukrajnai Kárpátaljával kialakított hármas együttműködés keretében jött létre, miután Szlovákia és Magyarország egyaránt az EU tagja lett - ismertette az előzményeket Juhász István, a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója egy minapi sátoraljaújhelyi fórumon. Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke ugyanott támogatásáról biztosította ezt a - mint mondta -, valóban alulról jövő kezdeményezést. Már csak azért is fontos a közös fejlesztés - emelte ki a politikus -, mert Zemplén az EU ukrajnai kapuja is egyben, ami hosszú távú lehetőségeket kínál a térségnek.
A Zemplén Eurorégió a határon átnyúló infrastrukturális természet- és környezetvédelmi fejlesztéseket, a kis- és középvállalkozások gazdasági kapcsolatainak javítását, a határ menti települések, civil szervezetek együttműködésének élénkítését tekinti legfőbb céljának. A Hegyköz és a Bodrogköz korábbi tizenegy természetes közúti kapcsolódása közül például ma csak a sátoraljaújhelyi és a pácini működik. (Utóbbi megnyitásához a kilencvenes évek elején a polgármesterek éhségsztrájkja is kellett.) A ZE szeretné elérni valamennyi út újbóli kiépítését, de a legsürgetőbbnek a hollóházi és a dámóci átkelőt tartja. Az előbbi révén Sátoraljaújhelyből alig negyven kilométert kellene megtenni, hogy elérjék a kassai nemzetközi repülőteret, a Dámóc-Dobra összeköttetés pedig megnyitná az utat a hármas határ menti logisztikai csomópont, azaz Ukrajna felé is. Szintén ezt a célt szolgálja a mesterségesen elvágott vasútvonal már tervbe vett újbóli összekötése.
Pozsony parkjaiban immár kilencedik alkalommal nyitották meg a Szobrok és objektumok nemzetközi kiállítást, amely augusztus végéig tart nyitva, naponta délelőtt tíztől este hétig. A szabadtéri tárlat érdekessége elsősorban az, hogy neves európai művészek alkotásait olyan létesítmény közelébe helyezik el, amely építészeti sajátosságaival és hangulatával tovább növeli a mű esztétikai értékeit. Ennek az elképzelésnek köszönhetően kínálnak egyszerre látványosságot, művészi élményt és kellemes kikapcsolódást a Grassalkovich-, a Pálffy-, a Zichy-palota kertjében, továbbá a Városi Képtárban és a Szlovák Nemzeti Képtárban látható művek. A hazai és a külföldi műértők, valamint a régi szépségében pompázó koronázó várost egyre nagyobb számban felkereső turisták megtekinthetik a hazánkat képviselő Haász István és Farkas Ádám alkotásait is.
A Nemzeti Kulturális Alapprogram nemzetiségi szervezetek programjainak támogatására 100 millió forintra írt ki pályázatot tavasszal. A döntések megszületése után az Ideiglenes szakmai kollégium elnöke, Csasztvan András tartott hétfőn sajtótájékoztatót. Mint megtudtuk, 633 pályázat érkezett, melyből 341 részesült támogatásban. Jelentős volt a szakmailag gyenge (197) és a formai hibás (95) pályázatok száma. Idén külön írtak ki pályázatokat a cigányok, és külön a nem-cigány nemzetiségek számára. Mint megtudtuk, ezt maguk a romák kezdeményezték. A cigány programokra - előzetes megegyezés alapján - 43 milliót különítettek és költöttek el, míg a többi 12 nemzetiségre jutó 57 millióból csak ötvenet osztottak szét, hétmillió forintot meghagyva kalendáriumok kiadására. Jövőre - ha így marad a finanszírozási rendszer - a Közalapítvány akár két hónappal is előbbre tudja hozni a döntés időpontját - hangzott el.
Megsemmisítették a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány által adományozott ösztöndíj- dokumentáció nagy részét, az Állami Számvevőszék felelősségre vonást kezdeményez a számvitel rendjének megsértése miatt.
A hazai kisebbségek többcsatornás támogatásában fontos szerepet tölt be a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, amely 1999 és 2003 között mintegy hárommilliárd forint sorsáról döntött. A felhasznált összeg 95 százaléka állami támogatásból származott, bár az alapítvány rendelkezésére bocsátott összeg reálértékben fokozatosan csökkent. A szervezet kormányzati felelőse 2003 áprilisáig az igazságügy-miniszter volt, azóta pedig a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. Az Állami Számvevőszék közelmúltban zárult ellenőrzése során megállapította: az IM az 1999 és 2002 közötti időszakban az éves költségvetési támogatás felhasználására a közalapítvánnyal semmilyen szerződést nem kötött, és a rendelkezésére bocsátott összegről sem kért elszámolást.
A támogatásokról a szabályoknak megfelelően a kuratórium döntött, ám a pályázati úton elosztott 2,8 milliárd forint felhasználásának ellenőrzésére semmilyen rendszert nem működtettek. Az ÁSZ megállapítása szerint azért, mert a kuratórium a működési - ezen belül az ellenőrzési - költségeken akart takarékoskodni. A támogatások 44 százalékát a kisebbségi lapoknak juttatták, 41 százalékát célprogramokhoz biztosították, 14 százalékát tanulmányi és alkotói ösztöndíjként osztották ki. Alapvetően ez utóbbi címen 7300 magánszemély is kisebb-nagyobb összeghez jutott. A közalapítvány rendelkezésére álló összeg mintegy negyedét a cigány, ötödét a német, 11 százalékát a szlovák és tíz százalékát a horvát kisebbségek pályázatai nyerték el.
Mintegy négyszázmillió forint sorsát nem ellenőrizhették, mert a tanulmányi és alkotói ösztöndíjak odaítélésének dokumentációja jelentős részét egy jogsértő iratkezelési szabályzat alapján selejtezték, és csupán a kifizetési bizonylatok álltak rendelkezésre. Egyébként a közalapítvány irodaigazgatója a személyes adatok - ezen belül a valamely kisebbséghez tartozásra utaló különleges adatok - védelmére hivatkozva a rendelkezésre álló dokumentumokat sem bocsátotta a számvevők rendelkezésére. Az ÁSZ ezzel kapcsolatban leszögezte: a számviteli bizonylatok selejtezése felveti a számvitel rendje megsértésének gyanúját, és miután az iratok megsemmisítéséért a közalapítvány irodaigazgatója felelős, elmarasztalását kezdeményezték. Az igazgatónak nem is lett volna joga a kifogásolt iratkezelési szabályzat jóváhagyására, mert ez a kuratórium hatásköre.
Kifogásolta továbbá az ÁSZ, hogy a kuratórium üléseinek legalább negyedén törvénysértően döntöttek a határozatképességről, mivel a megjelentek számát nem a közalapítvány alapító okiratában megállapított, hanem a lemondásokkal csökkentett létszámhoz viszonyították.
Az ÁSZ az ellenőrzés tapasztalatai alapján intézkedéseket javasolt a kormánynak, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának és a közalapítvány kuratóriumának a törvénysértések megszüntetésére.
„Szabálytalanságok a kisebbségi közalapítványnál” címmel jelent meg a Népszabadság 2004. július 22 -i számában L. K. írása, amely nem több, mint az ÁSZ 0437. számú jelentéséhez készített, zanzásított „Figyelemfelhívó levél” ismertetése. Arra már nem vette a fáradtságot a cikkíró - talán a kánikulai meleg miatt -, hogy utánajárjon, mi is az igazság? Mert az a fránya igazság, ugye, sosem olyan könnyen adja meg magát! Az ÁSZ ugyan a Magyar Köztársaság Országgyűlésének szerve, a közpénzkezelés egyik legfőbb ellenőrzője, mégsem birtokosa - miként senki sem az - a tévedhetetlenség varázserejének.
Néhány érdekes momentum rögtön feltűnik pedig annak, aki csak egy kicsit is utánaered a látszólagos skandallumnak. A hírek néha tartalmaznak valós információkat, de azok kiragadott, leegyszerűsített tálalása az olvasókat (vagy épp a Figyelemfelhívó levél címzettjeit) alaposan félretájékoztathatja. Érthetetlen például, hogy az ÁSZ nem következetes, hiszen egy korábbi vizsgálat során nem jelezte a most kifogásolt dolgokat. Az is felettébb elgondolkodtató, hogy az Országgyűlés egyik szerve nem veszi figyelembe egy másik szervének - az adatvédelmi biztosnak - az állásfoglalását. Ha viszont van kollízió a számvitel rendje és az adatvédelmi előírások között, akkor a port talán mégsem a Közalapítvány kuratóriumán, vagy annak igazgatóján kellene elverni, ráadásul úgy, mintha szándékos bűncselekményt követett volna el. Az sem felel meg a valóságnak, hogy az ösztöndíjakkal kapcsolatos dokumentációt az iratkezelési szabályzat alapján semmisítették volna meg; erre a kuartórium döntése kötelezte az Irodát, mivel ezek a papírok szenzitív adatokat tartalmaztak, s azok kiradírozgatása emberileg elképzelhetetlen mennyiségű munkával járt volna. Na persze, ha jövőre az ÁSZ ehhez rendelkezésre bocsátja munkatársainak 50% -át, akkor nem reménytelen a dolog.
„Nem volt ellenőrzési rendszer”, „spórolni akartak az ellenőrzésen”, „határozatképtelenül hoztak döntéseket”, „törvénysértő az eljárás” és még sorolhatnám a sommás és szándékos galádságot sugalló megállapításokat. Amik vagy egyszerűen nem, vagy nem „úgy” igazak. Mert ellenőrzési rendszer van és volt. A kurátorok és az Iroda dolgozói személyesen mennek el a legtöbb rendezvényre (persze mindenhova nem jutnak el), számlákkal kell elszámolni minden kapott támogatásokról, a lapok megjelenését pedig a „puding próbája az evés” elvet követve ellenőrzik: mindegyik lapszámból köteles példányokat kell bemutatni. Az igaz, hogy külön ellenőrzési kommandót a MNEKK nem tartott fenn, de erre az évi 7 %-os, igen takarékos önnfenntartási hányad nem is ad módot.
Az állítólagos határozatképtelenség és ennek következményeként a törvénytelenkedés (még mielőtt valaki a BTK goromba megsértésére gondolna) valójában úgy áll, hogy még 2001 -ben született a Közalapítvány Felügyelőbizottságának egy állásfoglalása, mely szerint a határozatképesség megállapításához nem kell figyelembe venni a kivált, lemondott tagokat. Ha tehát történt szabálytalanság, az nem a kuratórium felelőssége, hanem az alapítóé (a kormány).
Milyen jól értesültek egyesek! - mondhatnák kedves olvasóim. Megnyugtatok mindenkit, nem vagyok a kuratórium tagja, sem alkalmazottja. Egyszerűen csak megtettem azt, amit L.K. a nagy meleg miatt nem: megkérdeztem az ügy néhány szereplőjét. Megkerestem a kuratórium elnökét, az Iroda igazgatóját, akik minden szükséges dokumentumot rendelkezésre bocsátottak; és kerestem az alapító képviselőjét is, akit viszont ezideig nem sikerült nyilatkozatra bírnom. De az Állami Számvevőszék is jól értesült, hiszen a jelentés összeállítása során a kuratóriumtól és annak elnökétől minden felvetésükre megkapták a korrekt magyarázatot. Ennek ellenére olyan sommásra sikeredett a „Figyelemfelhívó levelük”, hogy olvastán egy jó érzésű, de tájékozatlan országgyűlési képviselő azonnal börtönőr után kiált.
Mégis jó, hogy elkészült ez a jelentés. Minden féloldalassága és gyengesége ellenére végre szembesíti ugyanis a magyar kormányt azzal a felelősséggel, amit az általa létrehozott közalapítványok iránt visel(nie kéne). Mert súlyos az a tény, hogy a MNEKK által szétosztható támogatások reálértéke csökken (igaz, megjelentek más források is, de ez egy másik elemzést érdemelne), vagy hogy az Alapító Okirat karbantartása és Felügyelő Bizottság felállítása (a 2002 -es kormányváltás óta nincs FB) a mindenkori kormányok kötelessége. A törvény betűjének ugyanis a kurátorok csak akkor tehetnek maradéktalanul eleget.
Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint Budapestre „nem mehet amatőr diplomata”, ezért ellenzi František Devínsky kinevezését, jóllehet kinevezésére nem kapott előterjesztést. A hivatalát nemrég elfoglaló új szlovák államfő pénteken fogadta a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) küldöttségét. A belpolitikai kérdéseket taglaló találkozón érintőlegesen esett szó arról a szlovák médiában felröppent értesülésről, hogy Gašparovič a budapesti nagykövet posztjára kiszemelt František Devínskynél hazafiasabb érzelmű személyt tart alkalmasnak. Több lap Devínsky és Gašparovič személyes ellentétéről is írt, ami azonban Gašparovič szerint nem igaz. „Magyarország fontos számunkra, ezért amatőrt nem, csupán felkészült, tapasztalt, a szlovák-magyar helyzetet jól ismerő diplomatát” küldhetünk Budapestre - mondta a szlovák államfő a találkozó után, és hozzátette: az üres budapesti posztot már régen be kellett volna tölteni. Bugár Béla, az MKP elnöke a találkozó után azt nyilatkozta: pártja nem kíván foglalkozni azzal, hogy megválasztása előtt az új államfő magyarellenes szlovák hazafias erők támogatását is élvezhette. Bugár szerint majd az új államfő konkrét lépései, döntései bizonyíthatják, hogy Gašparovič valóban tud-e minden szlovák állampolgár államfője lenni, vagy netán hatással lesz rá a hazafias erők támogatása. A nagykövettel kapcsolatosan Bugár Béla úgy vélekedett: két év túlságosan hosszú idő ahhoz, hogy a két ország érzékeny kapcsolatrendszerén belül ennyi ideig betöltetlen legyen a nagyköveti poszt, nem szólva arról, hogy mindkét ország az Európai Unió és a NATO tagországa. Nem sokkal a találkozó után a szlovák külügyminisztérium szóvivője, Juraj Tomaga azt nyilatkozta, hogy a tárca reményei szerint őszig sikerül nagykövetet küldeni Budapestre; a tárcának több jelöltje is van.
Ősztől a napokban kijelölt karrierdiplomata tölti be a csaknem két éve üresen álló budapesti nagyköveti posztot. A szlovákiai magyar párt azonban kiábrándítónak találja, hogy Migaš nem tud magyarul. Bauer Edit MKP-politikus úgy fogalmazott, hogy ha valamelyik távoli országról és nem Magyarországról lenne szó, ez még „elmenne”, de Szlovákia lakosságának tíz százaléka beszél magyarul. Az MKP mégis örül, hogy Szlovákiának két év szünet után megint lesz nagykövete Budapesten. Sajnálatos azonban, hogy Ivan Gasparovič államfő még az előtt nyilvánosságra hozta a jelölt, Juraj Migaš nevét, mielőtt Magyarország kinyilvánítaná, hogy kész a jelölt fogadására - mondta Bárdos Gyula frakcióvezető. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes bizalommal van Juraj Migaš személye iránt, aki reményei szerint jó nagykövet lesz, és akinek jelölését a két ország közti kapcsolatok kedvező alakulásának jeleként értékeli. Juraj Migaš jelöléséről a múlt héten döntött a pozsonyi kormány, és a szlovák államfő is jelezte: nem emel kifogást Migaš ellen. Gašparovič a korábbi jelölt, a magyarul anyanyelvi szinten beszélő František Devínsky egyetemi rektor kiküldésével nem értett egyet, mondván: Budapest Pozsony számára fontosabb hely annál, semhogy oda ne tapasztalt karrierdiplomatát küldjenek. Juraj Migaš több országban, legutóbb Brüsszelben, a szlovák EU-misszió élén képviselte hazáját.
A külügyminisztérium a lehető legrövidebb időn belül megadja hozzájárulását a nagykövet kinevezéséhez. Ezt az államfőnek is alá kell írnia. Bár Mádl Ferenc szabadságon van, Kovács László azt mondta, megtalálják a módját, hogy ez mihamarabb megtörténjen. A külügyminiszter szerint egyáltalán nem példanélküli, hogy egy leendő nagykövet nem tudja a fogadó ország nyelvét.
Kovács László külügyminiszter:
- Számára hátrányos elsősorban, nem a fogadó országnak, ha nem tudja követni mondjuk, a magyar sajtót, a magyar televízó műsorát.
Kovács László örül, hogy szlovák nagykövet érkezik Budapestre. Másodlagosnak tartja, hogy a nagykövet nevét előbb hozták nyilvánosságra Pozsonyban, mint ahogy azt a magyar Külügyminisztériummal közölték volna.
Kovács László külügyminiszter:
- Két év szünet után, meglehetősen nehezen megmagyarázható szünet után végre van Szlovákiának, végre lesz Szlovákiának Magyarországon nagykövete. Ez fontosabb annál, semhogy most ezeket a körülményeket külön hangsúlyozzuk.
A legtöbb vita az elmúlt években Magyarország és Szlováki között a bősi vízlépcsőről, a kedvezménytörvényről és legutóbb a tokaji márkanévhasználatról volt.
A nyári szabadságidény végére Szlovákiának lesz nagykövete Budapesten - jelezte Eduard Kukan szlovák külügyminiszter szerdán Pozsonyban a kormány ülése után. Mikulás Dzurinda kabinetje az MTI-hez eljuttatott kormányközlemény szerint tételesen tárgyalt a betöltetlen nagyköveti posztokról, így a közel két éve üres budapestiről is, de jelölteket a közleményben nem nevezett meg. Biztosnak látszik, hogy a budapesti posztra a magyarul is beszélő František Devínskyt, a Dzurinda vezette kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) képviselőjét, a pozsonyi Komensky Egyetem volt rektorát jelölik. Úgy tudni, hogy a keresés során több magyar nemzetiségű jelölt is szóba került, de közülük egyik sem vállalta a feladatot, mondván: a kiküldetés során egy esetleges magyar-szlovák konfliktusban egy magyar nemzetiségű szlovákiai diplomata kínos helyzetbe kerülne. Szlovákiának két éve nincs nagykövete Magyarországon. Emiatt számos politikus és más közéleti személyiség bírálja Eduard Kukan pozsonyi külügyminisztert - jelentette pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József. - Olyan a helyzet, mintha hadiállapot lenne a két ország között. Holott az államközi kapcsolatokat a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásáról megszületett alkut követően csak a bősi vízerőmű ügye, pontosabban a hágai döntés végrehajtásának a módja terheli. Ez semmiképpen sem indokolhatja Pozsony halogató magatartását - érvel Miroslav Kusy neves szlovák politológus. Lubos Palata cseh újságíró a pozsonyi Pravda - ahol főszerkesztő-helyettes - hasábjain a minap azt elemezte, vajon mi lehet az oka ennek a diplomáciai kapcsolatokban merőben szokatlan állapotnak. Szerinte a szlovák diplomácia vezetője súlyos hibát követett el azzal, hogy hónapokon át elsősorban a saját államfőjelölti kampányával törődött, mellőzve a tisztségéből eredő feladatokat. Palata szerint a pozsonyi kormány sem szorgalmazza a gyors megoldást, mert Szlovákiában még mindig jó pontokat szerezhet az a politikus, aki odafricskáz egyet a magyaroknak, bármilyen módon keménykedik velük. Juraj Tomaga, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője megkeresésünkre személyeskedéseknek minősítette ezeket a feltételezéseket.
A legerősebb szlovák ellenzéki párt, a baloldali-populista SMER vezetője folyamatosan játssza ki a magyar kártyát. Robert Fico ismét a Fidesszel és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjával riogatja a szlovákokat. Egy hét leforgása alatt másodszor nevezte szélsőséges nacionalista pártnak a Fideszt Robert Fico, a legtámogatottabb szlovákiai párt, az ellenzéki SMER elnöke. Fico szerint nem véletlen a Fidesz és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának néhány hónapja tapasztalható közeledése. A két párt tudatosan koordinálja lépéseit, amelynek célja, hogy a pozsonyi kormány elveszítse befolyását Szlovákia déli régióiban. Ebben a piszkos munkát az MKP részére a Fidesz végzi - mondta szerdai sajtóértekezletén Robert Fico, aki egyébként a felmérések szerint a legnépszerűbb politikus, s baloldali pártja biztos fölénnyel győzne, ha előrehozott parlamenti választásokat tartanának Szlovákiában. Az elmúlt hetek történései összefüggnek egymással, tehát az, hogy Bauer Edit éppen az Európai Parlamentben emelte fel szavát az ellen, hogy a szlovák törvényhozásban a magyar képviselők nem beszélhetnek anyanyelvükön, továbbá az, hogy készül a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény, amely a SMER szerint államot teremtene az államban, és végül a szlovákiai földügyekkel kapcsolatos Fidesz aktivitás egy irányba hat - mondta Robert Fico. Nevezetesen a Benes dekrétumok irányába. Rövid időn belül az Európai Parlament asztalára kerülnek a Benes dekrétumok - jósolt a baloldali SMER elnöke. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Bugár Béla nem kommentálta az egyes kijelentéseket, megjegyezte azonban, hogy egyre kisebb az esélye a SMER-rel való esetleges együttműködésnek.
„A magyar revizionista törekvések terhei még sokáig útját állják a végérvényes szlovák-magyar megbékélésnek” - írja az ellenzéki Smer párthoz közel álló pozsonyi Pravda. A baloldali irányultságú szlovák napilap cikkírója úgy látja: ha a kétoldalú viszonyban időnként sikerül csillapítani a feszültséget, egy új probléma előbb-utóbb mindig kiélezi a helyzetet. A múlt héten két ilyen probléma is felszínre került. „Beigazolódott, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) euro-képviselői nem Szlovákia érdekeit fogják képviselni Strasbourgban” - állítja a szerző arra emlékeztetve, hogy Bauer Edit, az MKP képviselője felpanaszolta: míg a szlovákiai magyarok képviselői az Európai Parlamentben igen, addig a szlovák parlamentben nem szólalhatnak fel anyanyelvükön. A magyar politikusok valójában a Benes-dekrétumok megnyitását igyekeznek kikényszeríteni. „Orbán Fideszének nacionalistái alapítványokat és tanácsadó testületeket szerveznek, hogy a szlovák földek magyar családoknak való visszajuttatása érdekében folyamatos nyomást fejtsenek ki”. A szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztottságának éveiben elkobzott földekre célozva a cikkíró nehezen hihetőnek nevezi az MKP „elhatárolódását a Fidesz lépéseitől”. Való igaz, Bugár Béla MKP-elnök „megoldandó problémának” nevezte a dekrétumok kérdését, és felvetette, hogy a szlovák kormány a magyar családok kárpótlására létesítsen pénzalapot. A Pravda szerint „a magyar követelések (kedvezménytörvény, kárpótlás, autonómia) közös vonása nem más, mint az a mítosz, hogy a nyugati szövetségesek és a csehszlovák kormány milyen sérelmeket okoztak a magyaroknak. Sérelmesnek tartják az államhatárt, a Benes-dekrétumokat, a földek elkobzását”. A szlovák-magyar viszony rendezésének két útja van. Az egyik a nemzeti megbékélés és a baráti együttműködés útja, a másik a nemzeti fegyvercsörtetés és a revizionista nyomás útja. „A szlovákok az elsőhöz, a magyar politikusok pedig inkább a másodikhoz állnak közel” - véli a Pravda.
Magyar céget is elérhet az a szlovák szándék, hogy közzéteszik a közelmúltban privatizált bankok és energetikai cégek szerződését. Az ügy érintheti az OTP-t, a Molt viszont nem, mert a magyar olajtársaság már a magánosítás után vásárolta meg a Slovnaftot. Miután a szlovák kormány a parlament kérésére beleegyezett a PSA Peugeot/Citroën és a Hyundai/Kia autógyártó konszernekkel kötött beruházási szerződés nyilvánosságra hozatalába, a szakminisztériumok már a bank- és energiaszektorban lezajlott nagyobb privatizációs megállapodások közzétételét készítik elő. Így hamarosan nyilvánosságra kerülhet az is, hogy az OTP Bank milyen feltételekkel szerezhette meg 2002-ben az IRB beruházási és fejlesztési bankot. A szerződések közzététele előtt azonban a minisztériumoknak először a pályázatokat elnyert külföldi befektetőkkel kell egyeztetniük, majd a gazdasági, a pénzügyi és a közlekedési minisztériumot is meg kell nyerni az ügyhöz. Az OTP-nél egyelőre nem kaptunk választ arra, hogy megkeresték-e őket már az ügyben. A Molnál viszont elmondták, hogy a magyar olajtársaságot nem érinti az állami szerződések nyilvánosságra hozatala, miután a Slovnaft már magánkézben volt, amikor azt a Mol megvásárolta. A korábban állami tulajdonban lévő bankok új gazdáit már megkérdezték, hogy a szerződésekben mi minősül üzleti titoknak - mondta Peter Papanek, a szlovák pénzügyminisztérium szóvivője a TASR szlovák hírügynökségnek. A minisztérium álláspontja szerint a megállapodások nyilvánosságra hozhatók, s igény esetén - az előírásokat megtartva - ez meg is történhet. Az érintettek között van - az OTP Bank mellett - az osztrák Erste Bank és az olasz Banca Intesa Group is.
71,3 millió koronával nőtt az előző év első félévéhez képest az OTP Banka Slovensko eredménye, mely így elérte a 93,3 millió szlovák koronát - derült ki a Világgazdaság mai számából. A szlovák leánybank mérlegfőösszege 27,3 milliárd koronára rúgott, mely 2,2 milliárd forintos növekedést jelent. A hitelek összértéke 18,4 milliárd korona lett, melyből 14,9 milliárdot nyújtottak a vállalatoknak és vállalkozásoknak, illetve 3,5 milliárdot a lakosság részére. Az ügyfélbetétek összege 913 millió koronával, 18,6 milliárdra nőtt hat hónap alatt. Ebből a vállalatoké és vállalkozásoké 8,6 milliárd, míg a lakosságé 9,4 milliárd volt.
A rendszerváltás előtt, s rövid ideg még utána is lehetett magyarul beszélni a szlovák parlamentben, de ezzel a jogával senki sem élt. A szlovák törvényhozásban azóta sem szólalt fel senki magyarul. Ha megtehetné, akkor sem kívánna élni vele, csak éppen a magyar párt okkal ragaszkodik hozzá, hogy a tisztelt ház szabályai összhangban álljanak az alkotmánnyal. Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) EP-képviselője szerdán Brüsszelben arról beszélt, hogy míg az Unió törvényhozásában joga van az anyanyelvén, magyarul felszólalni, addig odahaza Pozsonyban ezt nem teheti. Több szlovák lap és politikus erre igen ingerülten reagált. Szentségtörésnek, már-már árulásnak minősítették, hogy az MKP két brüsszeli képviselőjének egyike erre a tényszerű megállapításra merészkedett. A pozsonyi Pravda szerint Brüsszelben a „magyar vér szava” hallatszott. A lap cseh nemzetiségű főszerkesztője Bauer Editet „törölte” a tizennégy tagú szlovák képviselőcsoport listájáról, mondván: már csak tizenhárman vannak. Sebaj, hallatszott ki a főszerkesztő rejtjeles jóslatából: a magyarság már nem sokáig lesz a legnépesebb szlovákiai kisebbség. Arról azonban egyetlen szlovák lap és politikus sem beszélt eddig, hogy ellenpéldák is vannak, pontosabban voltak - viszont az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó pénteken számba veszi az ellenpéldákat. „Borzalmas kormányzati gyakorlata” ellenére még Horthy Miklós is megtette, hogy Kassa visszafoglalásakor szlovák nyelven is beszédet mondott - írja az Új Szó. - Wekerle Sándor a horvátokkal mindig horvátul, a román Petru Groza a magyarokkal rendszerint magyarul beszélt - teszi hozzá. Próbálkozások a közelmúltban is akadtak, így Mária Jakabová, a magyar Országgyűlés szlovák nemzetiségű alelnöke, aki felszólalásait rendszerint anyanyelvén kezdte, aztán magyarra váltott, s ez ellen a pártállam idején nem hangzott el ellenvetés. Harminc-negyven évvel ezelőtt a pozsonyi utcákon még nagyon gyakori, szinte természetes volt a magyar szó, ma azonban nagyon ritka, és már nem számít természetesnek a többségi közegben. Az utcánál talán még a pozsonyi parlamentben is gyakoribb a magyar szó, mert ott húsz magyar nemzetiségű képviselő magyarul beszél egymással. Persze, ha magyarul nem tudó képviselőtársuk lép hozzájuk, akkor szlovákra váltanak, mert így rendeli a jó modor.
A szlovák pártok elutasítóan reagáltak az MKP azon javaslatára, amely szerint a magyar képviselők anyanyelvükön kívánnak beszélni a parlamentben - A fekete kontinensről érkező menekültek számára Afrikában kellene menekülttábort felállítani - Ingyen mellnagyobbítás az amerikai hadseregben. A balliberális osztrák napilap nem kevés döbbenettel tudósít arról, hogy a szlovákiai MKP a parlamentben magyarul kíván beszélni. A kissé nehezen követhető című írásból megtudható, hogy a Magyar Koalíció Pártjának képviselői a pozsonyi Nemzeti Tanácsban szeretnék az anyanyelvüket használni. Az MKP szeptemberben kíván ezzel az igényével előállni - nyilatkozta Bárdos Gyula, a párt frakcióvezetője a Sme című lap csütörtöki számában. Csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez az MKP EU- képviselője, Bauer Edit is. Bauer egy közös sajtótájékoztatót tartott a jobboldali magyar Fidesszel Strasbourgban. A Fidesz által elővezetett kezdeményezésben, miszerint az Európa Parlamentben egy kisebbségi munkacsoport felállítását kívánják, Bauer is részt akar venni. A szlovák pártok az MKP javaslatára elutasítóan reagáltak. A kereszténydemokrata képviselő Pavol Abrhan szerint a javaslat minden valószínűség szerint nem fogja a támogatásukat élvezni. Keményen reagált a kezdeményezésre az ellenzéki Smer: „A Szlovák Köztársaságot nem azért alkották meg, hogy a Nemzeti Tanácsban magyarul tárgyaljanak”, nyilatkozta a pártelnök Robert Fico. Még 24 óra sem telt el az Európa Parlament megalakulása óta és máris világos, mely érdekeket képviselnek az MKP képviselői.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetője üdvözölte, hogy a szlovák keresztény óhitű Nyitrán megemlékeznek a törökök kivonulásának 340. évfordulójáról, és annak a reményének adott hangot, hogy előbb vagy utóbb a Nyitra megyét uraló magyarok politikai kivonulását is megünnepelhetik. Az önmagát - a többfelé szakadt és a parlamentből kiesett - Szlovák Nemzeti Párt első emberének nevező Ján Slota, Zsolna város polgármestere fizetett közleményében kinyilvánította: a szlovák hazafiak célja, hogy Szlovákia vegyesen lakott területein visszafordítsák az őshonos szlovák nemzet politikai önállóságát. Ha mi a kormányzati és vegyesen lakott területek önkormányzati és megyei döntéshozatali folyamataiból nem állítjuk félre a szlovák fejlődést most elfojtó magyarokat, akkor majd ők szorítanak ki minket végérvényesen a dél-szlovákiai politikai hatalomból - fogalmaz Slota.
Egy szlovák baloldali párt az MSZP-hez kíván fordulni, hogy megfogalmazása szerint a Benes dekrétumok ügyével visszaélve az új Európában ne lehessen politikai tőkét kovácsolni. A Demokratikus Baloldal Pártja azt állítja, hogy a dekrétumok nemcsak a csehszlovák, hanem a háború utáni európai történelem elválaszthatatlan részét alkotják. A legutóbbi választásokig kormányerőnek számító szlovák párt szerint szomorú, hogy a szlovák állami szervek döntéshozatalának függetlenségébe Magyarországról kívánnak beavatkozni. A párt annak kapcsán egyeztetne az MSZP-vel, hogy a Fidesz segítséget ajánlott a Benes-dekrétumok alapján vagyonuktól megfosztott és Magyarországra áttelepített felvidéki magyaroknak.
Mostantól már az első osztályban kötelezően választható tantárgy a hittan, Szlovákiában. Tizenhét éves korig a diákok kötelesek etikát vagy hittant tanulni az iskolában. Az általános iskolák felső tagozatos osztályaiban, valamint a középiskolák és gimnáziumok első és második évfolyamában eddig is az órarend részét képezte a hittan vagy az etikai nevelés. Szeptembertől azonban már az alsó tagozaton is bevezetésre kerül. A Szlovák Köztársaság és a Szentszék, valamint a 11 történelmi és kisegyház képviselői idén májusban állapodtak meg az iskolai vallásoktatás kérdéseiben. A hittan vagy az etikai nevelés az órarend része heti egy alkalommal. Az oktatást vallástanárok vagy papok, lelkészek végzik, akik bérüket az iskolától kapják. A Magyar Rádió több iskolában is érdeklődött és azt tapasztalta, hogy a gyerekek 60-70 százaléka hittanra, 30-40 százalékuk etikai nevelésre jár. Vallási szempontból homogén régiókban nem probléma a hitoktató biztosítása. Bizonyos esetekben azonban lehetetlen. Párkányban például a református gyerekek csak tanítás után járhatnak vallásoktatásra, s addig, amíg katolikus diáktársaik hittanon vannak, ők etikai nevelésben részesülnek. S ha a református szülő ragaszkodik ahhoz, hogy gyermeke hitoktatásban is részesüljön, arra csak a tanítás után kerülhet sor.
Szlovákia májusi uniós csatlakozása óta 130 új pénzügyi szolgáltató jelent meg az országban: a cégek nagy része Nagy-Britanniából érkezett és magánhitelezésre szakosodott. A 130 új cég között leányvállalatok is vannak, olyan cégeké, amelyek már korábban is jelen voltak az országban. A pénzügyi szolgáltatók mellett 66 értékpapír-kereskedőt is regisztráltak az uniós államokból. A külföldi közvetlen tőkebefektetések tavaly drasztikus, 36 százalékos visszaesése után megfordult a trend a kelet-közép-európai országokban. Az idén a térségben előreláthatólag 30 százalékkal, az új EU-tagok körében pedig 55 százalékkal emelkedik a közvetlen külföldi tőkebefektetések értéke - írja a bécsi nemzetközi összehasonlító gazdasági tanulmányok intézete.
Szlovákiában interneten keresztül jelképes összegekért kínálják megvételre az önkormányzatok a várakat és kastélyokat. A már elkelt építményeket a vásárlók felújítják, és turisztikai célokra hasznosítják -írja a Menedzserfórum. A szlovák műemlékvédelmi hivatal által összeállított katalógus mintegy 100, általában önkormányzati tulajdonban lévő várat, illetve kastélyt tartalmaz, amelyeket megvételre ajánlanak fel, akár külföldieknek is. A 14. században épített viglasi vadászház ára például egy szlovák korona, de több más régi építményt is hasonlóan alacsony, szimbolikus összegért adnának el.