Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal ● Sajtóközlemény
Természetesnek tartjuk, hogy kisebbségvédelmi szervezetek összefognak érdekeik érvényesítése érdekében. ● A civil egyesületek felvetései szélesebb körű kisebbségpolitikai kérdéseket is érintenek. ● Az Országgyűlés és a Kormány fontosnak tartja a nemzetiségek képviselőivel fenntartott folyamatos párbeszédet.
Budapesti szlovák szerveztek kezdeményezésére néhány magyarországi kisebbségi egyesületek képviselői 2005. december 2-án Budapesten, a Kossuth téren csendes demonstráció keretében petíciót adtak át az Országgyűlés elnöke képviselőjének. A szervezők a 2006. évi központi költségvetés kisebbségeket érintő, általuk negatívnak tartott rendelkezései ellen kívánnak tiltakozni. A civil egyesületek felvetései szélesebb körű kisebbségpolitikai kérdéseket is érintenek.
A magunk részéről természetesnek tartjuk, hogy kisebbségvédelmi szervezetek összefognak érdekeik érvényesítése érdekében. Hasonlóan gondoljuk azt is, ha a nemzetiségek az anyaországaikban működő, határon túli partner-szervezeteiktől kapnak támogatást törekvéseik megvalósításához. Ugyanakkor bízunk abban, hogy hazánkban megfelelő fórumok állnak rendelkezésre valamennyi állampolgár és közösség problémái demokratikus, törvényes úton történő rendezésére.
Az Országgyűlés és a Kormány fontosnak tartja a nemzetiségek képviselőivel fenntartott folyamatos párbeszédet. A közösségeiket érintő döntések meghozatalakor rendszeresen konzultálunk a kisebbségek országos önkormányzataival. A velük való egyeztetés eredményeként születhetett meg például ez év októberében a Kisebbségi törvény módosítása, mely többek között a nemzetiségi civil szervezetek részére a korábbinál nagyobb szerepvállalást tesz lehetővé. A kisebbségi egyesületek által most megfogalmazottakból az a következtetés is levonható, hogy e civil szervezetek esetleg nem rendelkeznek elegendő információkkal azokról a kérdésekről, melyeket megoldatlan problémának éreznek. Éppen ezért kívánunk tájékoztatást adni mind a bennünket megkereső kisebbségi civil szervezetek, mind a széles közvélemény számára.
Az Országgyűlés pártjai között folyamatos egyeztetés zajlik a parlament egészét érintő sarkalatos kérdésekről, többek között a törvényhozás képviselőinek jövőbeni létszámáráról. Az egyeztetések egyik kiemelt kérdése továbbra is a kisebbségek országgyűlési képviseletének megoldása, amelynek kidolgozásába bevonjuk a kisebbségek országos önkormányzatainak képviselőit is.
Magyarországon törvények garantálják a kisebbségek anyanyelvű rádiózását és televíziózását. Fontosnak tarjuk, hogy a közmédia keretében is biztosítható legyen a kisebbségek kulturális autonómiája. Ennek megfelelően, a 2005 októberében elfogadott módosított Kisebbségi törvény már úgy fogalmaz, hogy a közszolgálati rádió és televízió önálló szervezeti keretek között és elkülönült költségvetéssel köteles biztosítani a kisebbségi műsorok rendszeres készítését, sugárzását és terjesztését. A magunk eszközeivel szorgalmazzuk, hogy az új törvényi szabályozás mielőbb megjelenjék a Magyar Televízió és a Magyar Rádió szervezeti struktúrájában.
Kiemelendő az a tény is, hogy a Magyar Rádió nemzetiségi adásainak új műsorrendben történő sugárzásáról intenzív egyeztetések folynak a közrádió vezetése és a kisebbségek által kijelölt tárgyalódelegáció között. Az egyeztetések folyamatában meghatározó szerepet kapott a hazai szlovákság országos önkormányzata. Fontosnak tartjuk, hogy a tárgyalásokon olyan megoldás szülessék, amely biztosítja a nemzetiségi rádióadások országos vételi lehetőségét.
A nemzetiségpolitika egyik kiemelt területe a kisebbségek anyanyelvű oktatása. A kormány által az Országgyűlés részére benyújtott 2006. évi központi költségvetési javaslatban – a civil szervezetek állításával ellentétben – nem szerepelt a kisebbségi kiegészítő támogatás eltörlése. A normatívák nominálértéken nem csökkenek. Ugyanakkor a kétnyelvű kisebbségi oktatás további támogatását lehetővé tévő kiegészítő keret az idei évihez képest jelentősen növekszik, ami lehetővé teszi, hogy az ilyen oktatást működtető fenntartók továbbra is kiemelt támogatásban részesüljenek. A kistelepülési támogatások rendszere változik ugyan, ám a költségvetési törvény szerint az ilyen települések kisebbségi oktatási intézményei támogatásának szinten tartásához elégséges forrás áll majd rendelkezésre 2006-ban is.
Az állam a nemzetiségi tankönyvek biztosításáról szóló törvényi kötelezettségének eddig is eleget tett. Az elmúlt évek során forráshiány miatt egyetlen nemzetiségi tankönyv kiadása sem maradt el. Az Oktatási Minisztériumban a szükséges források rendelkezésre álltak és állnak, a tárca a tankönyvek biztosítása érdekében folyamatosan konzultál mind az országos kisebbségi önkormányzatokkal, mind a terület szakértőit összefogó Országos Kisebbségi Bizottsággal. Ugyanakkor a tankönyvek biztosításának rendszere várhatóan a jövő évben változik, elmozdulás történik a tartós tankönyvek használatának irányába, ami elősegíti az igények magasabb színvonalú kielégítését.
A kormányzati kisebbségpolitika egyik vívmányának tartjuk annak a pénzügyi forrásnak a megteremtését, mely lehetővé tette, hogy az elmúlt években a kisebbségek országos önkormányzatai egyre több nemzetiségi oktatási és kulturális intézményt alapíthattak, illetve vehettek át. Fontos itt utalnunk arra, hogy 2006-tól e kisebbségi intézmények működési költségeinek biztosításáról a költségvetési törvény külön rendelkezik, azt az Országgyűlésről szóló fejezet tartalmazza, s az országos kisebbségi önkormányzatokhoz utalja. Ezzel egy időben a jövő évi központi költségvetés lehetővé teszi a kisebbségek kulturális autonómiája keretében kibővülő intézményhálózat további szélesítését is.
A Kisebbségi törvény idei évi módosításával pontosításra kerültek azok a feltételek, melyek a települési önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok közötti együttműködést szabályozzák. A civil szervezetek által felvetett kérésnek megfelelően e körben bővültek a települési önkormányzatok törvényi kötelezettségei a kisebbségi érdekképviseleti munka feltételeinek biztosítása érdekében.
A kisebbségek anyanyelvű, országos terjesztésű lapjai megjelenését a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány költségvetési törvényben elkülönített forrásai biztosítják. Örvendetes tény, hogy a Közalapítvány költségvetése az inflációt meghaladó mértékben növekedhet a 2006-os esztendőben. A fél milliárd forintnál magasabb állami támogatásból gazdálkodó szervezet döntéshozó testületeiben a nemzetiségek képviselői többségi szavazattal rendelkeznek. Egyetértünk azzal, hogy a Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma jövő évi finanszírozási politikája meghatározásakor legyen figyelemmel a nemzetiségi civil szervezetek kérésére és nyújtson kiemelt támogatást a közszolgálati nemzetiségi lapok számára.
A kisebbségi civil szervezetek részéről megfogalmazott törekvésekkel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, a Magyar Köztársaság Országgyűlése és Kormánya figyelemmel van minden olyan jelzésre, mely a hazánkban élő kisebbségek helyzetének alakulásával kapcsolatos. Fontosnak kiemelni ezt, hiszen kisebbségpolitikánk alapja az a meggyőződés, mely szerint a nemzetiségeink kultúrája, nyelve, hagyományai szerves részét képezik Magyarország kulturális értékeinek. E kulturális örökség megőrzése és fejlesztése össztársadalmi érdek és feladat, melynek kereteit a kisebbségek kulturális autonómiája kiteljesedésében látjuk megvalósíthatónak.
Budapest, 2005. december 2.