A Magyarországon élő nemzeti kisebbségek önkormányzatai lényegében kulturális autonómiának tekinthetők - így nyilatkozott a csütörtökön kétnapos hivatalos látogatásra Szlovákiába érkező Sólyom László a szlovák közszolgálati rádiónak adott exkluzív interjújában. A magyar köztársasági elnök a szerda este elhangzott interjúban emlékeztetett arra, hogy a szlovák kisebbség Magyarországon akár egyetemet is alapíthatna, ha erre elegendő pénz is lenne. „Tudom, a napokban tüntettek is, mert nem találják elegendőnek a támogatások összegét, de a napokban mások, így a mozgáskorlátozottak, a nyugdíjasok is tüntettek, mert hogy ők is keveslik a pénzt.” Ez a helyzet tudvalevően a kiadások általános csökkentésével magyarázható - tette hozzá az elnök. A szlovák rádió állandó budapesti tudósítója egyebek között arról is kérdezte Sólyom Lászlót, vajon helyénvalónak találja-e, hogy Magyarország és a mindenkori magyar kormányok, a politikai pártok és a köztársasági elnökök „talán aránytalanul nagyobb hangsúlyt fektetnek a határon túli magyar kisebbségre, mint a szomszédos országgal, nemzettel fenntartott viszonyra”. Válaszában az elnök kifejtette: a szomszédkapcsolatok és a szomszédos országokban élő magyar közösségekkel fenntartott kapcsolatok nem választhatók el egymástól. Minden ország érdekelt a jó szomszédviszonyok ápolásában, és deklarálnia is kell, hogy külpolitikájának keretei között a szomszédkapcsolatoknak elsőbbségük van. Abból a körülményből eredően, hogy a szomszédos államokban nagy lélekszámú magyar közösségek élnek, a magyar kormánynak és a közintézményeknek alkotmányos kötelességük a határon túli magyar közösségekkel való törődés. A magyar alkotmányban ugyanis írva áll, hogy a Magyar Köztársaság kiemelt felelősséget érez a határain kívül élő magyarok iránt, a velük való törődést és az anyaországgal való kapcsolattartás segítését kötelességének érzi. A helyes az, ha a szomszédpolitika és a határon túliakat érintő politika nem áll ellentmondásban egymásban. „E célok beteljesítését szolgálják a kétoldalú államközi tárgyalások” - fogalmazott Sólyom László a szlovák rádióban.
„Második külföldi utam nem véletlenül vezetett Pozsonyba. Mondhatnám, hogy jelképes jelentése van, mert demonstrálni szeretném, hogy a Szlovákiával fennálló viszony számunkra nagyon fontos, hiszen a szomszédunk, amellyel ezeréves történelmi múlt köt össze minket” - jelentette ki kétnapos hivatalos látogatása első napján a Pozsonyban tartózkodó magyar államfő, Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnökét szlovák kollégája, Ivan Gašparovič hívta meg. A hivatalos megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Gašparovič jelezte, hogy a magyar államfő a bősi erőmű ügyének másfél évtizede rendezetlen kérdését is felvetette.
„Összeköt minket az ezeréves múlt, a szomszédi kapcsolatok és most már az EU- és a NATO-tagság is, nagyon jók a gazdasági kapcsolatok, a regionális együttműködés, és persze rendkívül fontos, hogy Szlovákiában félmillió magyar él” - nyilatkozta a szlovák államfővel folytatott tárgyalásait követően Sólyom László. Ivan Gašparovič szerint a két ország kapcsolatában ma már sokkal több a pozitív elem, mint a negatív. Az egyik legnagyobb problémát még mindig Bős-Nagymaros vitája jelenti. Abban egyetértenek az államfők, hogy a vízi erőmű kérdését politikai döntéssel nem lehet megoldani, ezért mindketten a szakértői tárgyalások intenzívebbé tételét sürgetik. Sólyom László nem tartja lehetetlennek, hogy a tárgyalásokba harmadik felet is bevonjanak - ez akár egy közvetítő állam vagy egy nemzetközi szervezet is lehetne. A szlovákiai magyarok támogatását illetően a magyar államfő megismételte, hogy Magyarország célja továbbra is a szülőföldön való boldogulás elősegítése. Ivan Gašparovič úgy látja, Szlovákia máig nem tud gondoskodni kellőképpen a határain túl élő szlovákokról. „Meg kell találnunk a megfelelő törődés új formáit, ehhez Magyarországtól is segítséget kell kapnunk” - véli a szlovák államfő. Sólyom László tárgyalásokat folytatott Pavol Hrušovský házelnökkel és Mikuláš Dzurinda kormányfővel is. Bár a megbeszéléseken a Beneš-dekrétumok kérdése nem szerepelt, a magyar államfő szerint a szlovák miniszterelnök belátta a kollektív büntetés elvének lehetetlenségét. Az eredeti tervek szerint Sólyom László ma a Magas-Tátrában tett volna látogatást szlovák vendéglátója kíséretében, az idő rövidsége miatt azonban ezt a programot lemondták. Magyarország elnöke és felesége Nagyszombatot keresi fel, első hivatalos szlovákiai látogatása pedig este Komáromban ér véget, ahol felkeresi a Selye János Egyetemet.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sajtóközleménye szerint a Magyar Köztársaság elnöke Sólyom László azon magyar irredenta elnökök közé sorakozott, akik azt hangoztatják, hogy felelősséget éreznek minden magyarért a világon. A szlovákiai megyei választások második fordulója előtt tett látogatást a nemzetiek nem tartják szerencsés időpontnak. Nyomatékosan visszautasítják Sólyom nyilatkozatait, azt mondják, „Szlovákiában a nacionalista kártya, magyarellenes kártyát jelent”. Az SNS elnöke, Ján Slota szerint a szlovákok az ellen védekeznek, hogy saját hazájukban ne úgy járjanak, mint az asszimilált szlovákok Magyarországon. A szlovák és magyar kártya összehasonlítása szerinte hasonlóan járhatatlan és erkölcstelen magyarázkodás, mint a 600 ezer magyarországi szlovák kisebbség felszippantása egy évszázad alatt. Azt a kijelentését pedig egyenesen cinizmusnak tartják, hogy Sólyom szerint „a szlovák kisebbség saját egyetemet is alapíthatna, amennyiben ezt anyagilag állni tudná.” Tekintettel a szembetűnő jogi „egyensúlytalanságra”, az SNS-nek kételyei vannak, hogy a szlovák vendéglátók kérnek e magyarázatot a magyarországi szlovákok „drasztikus” fogyására, és kifejtik e elégedetlenségüket a szlovákiai politizálásba való örökös beavatkozással kapcsolatban. Az SNS megjegyzi, hogy a magyarországi politikai színtér 1993-tól nem képes megoldani a kisebbségek jogos parlamenti képviseletét Magyarországon. Sólyom László magyar köztársasági elnök ma és holnap hivatalos látogatáson vesz részt Szlovákiában. Csütörtökön, elnöki díszfogadás van napirenden, a delegációk megbeszélést tartanak. Utána Mikulás Dzurinda szlovák kormányelnök fogadja Sólyomot, majd a parlament elnöke Pavol Hrušovsky. Délután az elnök ellátogat a pozsonyi Duna utcai magyar nyelvű gimnáziumba, később megtekinti Pozsony történelmi központját. December 9-én pénteken a magyar delegáció a Magas Tátrába látogat, délután pedig megtekinti a komáromi Sellye János Egyetemet, majd este hazautazik.
„Második külföldi utam nem véletlenül vezetett Pozsonyba. Mondhatnám, hogy jelképes jelentése van, mert demonstrálni szeretném, hogy a Szlovákiával fennálló viszony számunkra nagyon fontos, hiszen a szomszédunk, amellyel ezeréves történelmi múlt köt össze minket” - jelentette ki kétnapos hivatalos látogatása első napján a Pozsonyban tartózkodó magyar államfő, Sólyom László. A Magyar Köztársaság elnökét szlovák kollégája, Ivan Gašparovič hívta meg - adta hírül az MTI. A hivatalos megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón Gašparovič jelezte, hogy a magyar államfő a bősi erőmű ügyének másfél évtizede rendezetlen kérdését is felvetette. A felek kitartanak országaik ismert álláspontja mellett - Szlovákia nem változtat Bősön, Magyarország nem épít erőművet a Dunán -, de tarthatatlannak látják, hogy a hágai döntés óta folyó szakértői tárgyalásokban nem mutatkozik érdemi elmozdulás. „Gašparovič is támogatja, hogy a Bőssel kapcsolatos tárgyalásokat mielőbb lezárjuk, mégpedig megegyezéssel” - mondta Sólyom, hangsúlyozva: „A történelmi múlt kötődésein túlmenően Magyarország és Szlovákia, mint Európai Unió- és NATO-szövetséges, a regionális együttműködés jelenére és távlataira épít, ami nagyon ígéretes jövővel kecsegtet. Korántsem mellőzhető, hogy Szlovákiában több mint félmillió magyar él” - mondta Sólyom László. A két ország gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait, uniós együttműködésének helyzetét mindketten kedvezőnek látják. Az államfõk megbeszélésén nem kevés szó esett a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák nemzeti közösségeket érintő kérdésekről. „Az elnök úrnak tolmácsoltam a magyarországi szlovák kisebbség egynéhány kérdését” - fogalmazott Sólyom László. A szlovákiai magyarok jogállásáról szólva Ivan Gašparovič a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) kormányzati pozíciójáról, parlamenti és regionális képviseletéről szólt igen méltányosan, példaértékűnek nevezte azt és a szlovákiai magyarokkal való bánásmódot. Sólyom László szavai szerint „egyetértettünk abban, hogy a múlt vitás kérdéseit a kölcsönös megértésre és a kölcsönös ismeretekre alapozva le kell zárni. Nagyon fontos egymás történelmének sokkal behatóbb ismerete, az, hogy sztereotípiák helyett valós tényekre támaszkodjuk”. Az elnökök tárgyalása után Sólyom László a kormánypalotában rövid megbeszélést folytatott Mikulás Dzurinda miniszterelnökkel. Ezután a szlovák parlamentben mintegy negyedórás találkozója volt Pavol Hrušovsky házelnökkel, aki a magyar vendég tiszteletére ünnepi ebédet adott: az eszmecsere fehér asztal mellett folytatódott. Sólyom László délután az egyetlen pozsonyi magyar oktatási intézménybe, a fél évszázadnál régebben fennálló Duna utcai magyar alapiskolába és gimnáziumba látogat. A látogatás első napjának programja a pozsonyi várban Ivan Gašparovič Sólyom László tiszteletére adott díszvacsorájával ér véget.
Rokonszenves programot, a magyar-szlovák közeledés programját jelezte pozsonyi látogatása előtt Sólyom László, amit vendéglátója, Ivan Gasparovic nyilván jó szívvel tett volna magáévá, a programból azonban hiányzott a tartalom - írta pénteken a magyar államfő szlovákiai látogatását kommentálva a pozsonyi Pravda. Dag Daniš, a baloldali lap hírmagyarázója a felkészületlenség miatt marasztalja el a vendéget és vendéglátót, mondván: „a megható jelenetek” elmaradtak, mert „a gesztusokból hiányzott a kézzel fogható tartalom. Szavak, csak szavak, de az őszinteség, a dolgok néven nevezése hiányzott a jelenetekből, a probléma lényegét mindkét fél kikerülte.” „A magyar államfő már Szlovákiába érkezése előtt mérsékelten provokált” - fogalmaz a lap szerzője, arra utalva, hogy (épp a Pravdának exkluzív beszélgetéssel szolgáló) Sólyom a Szlovákiában érzékelhető „magyarellenes hangulatokról” nyilatkozott, „de két dolog beismerését megtagadta. Nevezetesen, hogy a magyarellenes hangulatokat a magyar politika okozza.” Dag Daniš szerint ugyanis az egyik beismerendő az lett volna, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) képmutató politikát művel. A másik, amit Sólyomnak be kellett volna ismernie, az „az offenzív budapesti politika, amely Pozsony háta mögött felfuttatta a határon túli magyarok támogatását célzó programját”. Sólyom nem volt hajlandó beismerni, hogy „a változatosság kedvéért Magyarországon is érzékelhetők - nem csak Budapesten, de Brüsszelben is gyakran megfogalmazódó - szlovákellenes hangulatok” - így a cikkíró. A két héttel ezelőtti megyei választások során a Nyitra megyében megdőlt eddig magyar erőfölény letörése ellenében szerveződött magyarellenes szlovák nagykoalíciót védelmébe vevő cikkíró a magyar és a szlovák államfőnek egyként szemére veti, hogy a lényegről nem beszéltek, a történelmi háttér, a szlovák és a magyar lélek indítékainak vizsgálatától eltekintettek. „A szlovák-magyar viszony a langyos elnöki gesztusok után a továbbiakban is hűvös marad. Hűvös marad mindaddig, amíg mindét oldalról rendezetlen perek, feloldatlan sérelmek terhelik. Persze az elnökök nem is bírnak a megfelelő jogkörökkel, hiszen mindkettőjük jogállásából csak jelképes jogkörök erednek. Azt azonban megtehetnék, hogy a pereket legalább beismerik, a sérelmeket pedig néven nevezik” - fejezi be a lap.
Sólyom László köztársasági elnök jogos igénynek nevezte, hogy a nemzeti kisebbségeknek legyen parlamenti képviselete Magyarországon. Az államfő Sopronban, az országos horvát napon beszélt erről, miután tárgyalt horvát kollégájával. A magyarországi horvátok soproni országos ünnepségét megtisztelte jelenlétével Stipe Mesič horvát és Sólyom László magyar köztársasági elnök is. Sajtótájékozatójukon a horvát elnök megköszönte az uniós csatlakozás előkészítéséért nyújtott magyar segítséget, Sólyom László pedig kiemelte, hogy közös az érdekkörünk és a Balkán-politikánk is. Stipe Mesič tavaszra szóló meghívóját a magyar államelnök örömmel elfogadta. Stipe Mesič a közös sajtóértekezleten azt emelte ki, hogy országának is célja az integrálódás az Unióba és megítélése szerint Magyarországnak és Horvátországnak azonos a jövője. Felmerült egy kérdés folytán a magyarországi horvátok részéről, hogy mikor lesz a kisebbségeknek parlamenti képviseletük, de az elnök elmondta, hogy ehhez módosítani kell az alkotmányt, ami egyébként most is rögzíti, hogy a kisebbségek államalkotó részei Magyarországnak. Az országos horvát nap ünnepélyes megnyitóján Sólyom László elmondta: közös érdekünk, hogy a horvát közösség megőrizze erős önkormányzati rendszerét és folytassa a kulturális autonómia kiépítését.
A kisebbségi jogok megvalósulása érdekében és a jövő évi költségvetés ellen tartottak tiltakozó demonstrációt budapesti szlovák szervezetek. A tüntetés a Nagymező utcában, az egykori nemzetiségi szövetségek központja előtt kezdődött, majd a mintegy száz ember az Alkotmány utcán keresztül, rendőri kíséret mellett a Kossuth térre vonult. A parlament előtt Noszlopy Katalin főszervező, a fővárosi szlovák önkormányzat tagja felolvasta Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének címzett 13 pontos petíciót. A szervezetek egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létrehozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az Oktatási Minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fejkvóta eltörlését illetve csökkentését. „Bízunk abban, hogy a magyar kisebbségi politika, melyet oly sokan nagyra értékelnek, valóban arra törekszik, hogy az államalkotó tényező nemzeti kisebbségek felé tett kötelezettségvállalásainak érvényt akar és tud szerezni” - fogalmazott Noszlopy Katalin. A demonstráción - mint elmondta - a szlovák mellett horvát, német és szerb szervezetek is képviseltették magukat. A Matica slovenská nevű hazafias szlovák művelődési szervezet is részt vett a tüntetésen.
Mintegy százan vettek részt két szlovák kisebbségi szervezet parlament előtti tiltakozásán. A Nagymező utcából, a nemzetiségi szövetségek központja elől rendőri kísérettel vonultak a demonstrálók a Kossuth térre. Az Országgyűléshez és a parlament elnökéhez intézett petíciót Világosi Gábor parlamenti alelnök kabinetfőnöke vette át. A 2006-os költségvetés nemzeti kisebbségeket érintő keretösszegeinek csökkentése ellen tiltakozott két szlovák kisebbségi szervezet, az Ozvena Budapesti Kórus és a Szlovák Nyugdíjasok Klubja az Országgyűléshez és Szili Katalinhoz, a parlament elnökéhez intézett petíciójában. - Kedves támogatóink, nagyon örülünk, hogy bár kis számban, de eljöttek, hogy mindannyian mellé álljunk azon követeléseknek, azon kéréseknek, amelyet a nemzeti kisebbségek érdekében fogalmaztunk meg. Követeljük törvényi szinten rendezni és megvalósítani a magyarországi nemzeti kisebbségek képviseletét a Magyar Országgyűlésben. A néhány német és szerb kisebbségi civil szervezet, illetve helyi önkormányzat által is aláírt petícióban követelik a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal visszahelyezését a Miniszterelnöki Hivatalba. Kívánalmaik 13 pontos listáján szerepel egyebek mellett, hogy az önálló nemzetiségi osztályokat állítsák vissza mind a minisztériumban, mind a háttérintézményekben, és hogy módosítsák az önkormányzati törvényt, hogy az biztosítsa a kisebbségi önkormányzatok működési feltételeit. Garanciát követelnek továbbá a kisebbségi oktatás fejkvótáinak, a nemzetiségek intézményei, civil szervezetei támogatásának szinten tartására, valamint a tankönyv és lapkiadás finanszírozására. A tiltakozók törvényben rendeznék a kisebbségek közszolgálati médiabeli szereplését, és egyben azt is kérik, hogy a Magyar Rádió nemzetiségi műsorait a korszerű, nyugati frekvenciákon sugározzák az országos vétel biztosításával.
Demonstrációt tartanak magyarországi szlovák társadalmi szervezetek kezdeményezésére pénteken délután a Parlament előtt, amelyen a hazai nemzeti kisebbségek egyet nem értésüket fejezik ki a kormány 2006. évi, a kisebbségeket érintő költségvetési politikájával kapcsolatosan. A Matica slovenská nevű hazafias szlovák szervezet is részt kíván venni a tüntetésen. Petíciót akarnak átadni Szili Katalin házelnöknek a Magyarországon élő kisebbségek képviselői, akik december 2-ra tüntetést hívtak össze az Országház elé. A demonstrációt szlovák értelmiségiek szervezik, akik főleg a nemzetiségi civil szervezetek képviselőinek részvételére számítanak. A petíció a nemzetiségek régi és újabb keletű gondjainak megoldását sürgeti. Az egyik legrégebben húzódó ügy a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása, amelynek ügyében az Alkotmánybíróság korábban már mulasztásos alkotmánysértést is megállapított, ám a legújabb kisebbségi törvény sem oldja meg ezt a kérdést. (A Sólyom Lászlóhoz a napokban eljuttatott - a 13 hazai kisebbség vezetői által aláírt - levélben a kisebbségek emlékeztetnek arra, hogy az 1993. évi törvény kimondja: „A kisebbségeknek - külön törvényben meghatározott módon - joguk van az országgyűlési képviseletre..., de hiányzik Magyarországon az őszinte politikai akarat a törvény világos betűjének követésére”. A szlovákok azt is követelik, hogy az MTV szüntesse be a kisebbségi jogok megsértését, önálló kisebbségi rádióadást szeretnének, valamint azt is, hogy az állam szavatolja a kisebbségi intézmények finanszírozását, a nemzetiségi iskolák tankönyvellátását. Törvényi garanciát kérnek az országos terjesztésű kisebbségi lapok költségvetési támogatására és finanszírozásuk szinten tartására, valamint az anyanyelven folyó istentiszteletek költségvetési támogatásának biztosítására. Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) elnöke az MNO-nak kijelentette, hogy bár egyetértenek a petícióban megfogalmazottakkal, hivatalosan mégsem vesznek részt a tüntetésen. Mint mondta, furcsa lenne, ha az országos önkormányzat tüntetne, ők inkább a csendes munka hívei, amelynek bizonyos eredményei vannak is: nemrég levélben fordultak Magyar Bálint miniszterhez a nemzetiségi kiegészítő oktatási normatíva csökkentése miatt, s úgy tűnik, jövőre megőrizhetik legalább az idei értékét a normatívának. Milica Pavlov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke szerint minden magyarországi kisebbség vitatja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény módosításait, és a jövő őszi helyhatósági választáson a magyarországi szerbek vélhetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. Pavlov nyilatkozata a Politika belgrádi napilapban jelent meg tegnap. A lap a június 13-án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerintük szűkítette a kisebbségi választók körét. A demonstráción való részvételi szándékukat szerb, horvát, ruszin, lengyel és német szervezetek, önkormányzatok is jelezték. Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke az MNO-tól értesült a tüntetésről. A cigány kisebbség vezetője azt mondta, nem kereste meg őket senki, egyetértenek-e, csatlakoznak-e a demonstrációhoz. Ismeretei szerint más cigány szervezetek sem tudtak a tüntetésről. Az eseményen való részvételi szándékát jelezte a Matica slovenská, a közismert szlovákiai „hazafias” (mások szerint nacionalista) szervezet is. „Itt nem a szlovákok magyarokkal szembeni tüntetéséről van szó, hanem minden magyarországi kisebbség csendes demonstrációjáról. Az, hogy a szlovákok kezdeményezték, egy más dolog, mi kezdtük és a többi kisebbséghez fordultunk, csatlakozzanak hozzánk” - nyilatkozta a TASR szlovák távirati irodának a demonstráció egyik szervezője Katarína Noszlopyová. „Annak örülünk, hogy összefogunk, és hogy a Matica slovenská elvi alapon támogatja a jogainkért való kiállásunkat, de nem szeretnénk, ha ebből a szlovákok magyarok elleni tüntetése válna” - hangsúlyozta. Az OSZÖ elnöke nem tartja valószínűnek, hogy azért ma tartják a magyarországi szlovákok a tüntetést, mert éppen Budapesten tárgyal a szlovák miniszterelnök - mondta az MNO-nak. Mikulás Dzurinda kormányfő nem kezdeményezett találkozót a hazai szlovákság vezetőivel.
Tiltakozó tüntetést szerveznek budapesti szlovák kisebbségi szervezetek, amelyek a kisebbségek már már hagyományosnak mondható követelései mellett a jövő évi költségvetés tervezetével kapcsolatos kifogásaikat is beleírták az Országgyűlés elnökének készített petíciójukba. A demontráció a Nagymező utcában, az egykori nemzetiségi szövetségek központja előtt kezdődik pénteken, az itt összegyűlt tüntetők a Kossuth térre vonulnak, ahol petíciójukat szeretnék átadni Szili Katalin házelnöknek - mondta Noszlopy Katalin főszervező, a fővárosi szlovák önkormányzat tagja. A demonstrációt az összes magyarországi kisebbség érdekében tartjuk - szögezte le, aki közölte, hogy már csatlakoztak horvát, német, ruszin és szerb civil szervezetek is. Elmondta, örülnek neki, hogy a Matica Slovenská nevű hazafias szlovák művelődési szervezet is részt kíván venni a tüntetésen. Az 1863-ban alakult szlovák szervezet odahaza rendezett nemzetféltő megmozdulásait a „magyar veszély” állandó felemlegetése jellemzi. A tüntetők egyebek között követelik a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletének rendezését, egy önálló kisebbségi rádióadás létrehozását, önálló, nyugati frekvencia biztosításával, valamint azt, hogy az Oktatási Minisztérium vonja vissza a nemzetiségi oktatási fejkvóta eltörlését illetve csökkentését.
Magyarországi szlovák társadalmi szervezetek kezdeményezésére december 2.-án, pénteken a Parlament előtt demonstrációra kerül sor, amelyen a magyarországi nemzeti kisebbségek egyet nem értésüket fejezik ki a kormány 2006.évi, a kisebbségeket érintő költségvetési politikájával kapcsolatosan. Az eseményen való részvételi szándékát jelezte a Matica slovenská. „Itt nem a szlovákok magyarokkal szembeni tüntetéséről van szó, hanem minden magyarországi kisebbség csendes demonstrációjáról. Az, hogy a szlovákok kezdeményezték, egy más dolog, mi kezdtük és a többi kisebbséghez fordultunk, csatlakozzanak hozzánk” nyilatkozta a TASR-nek a demonstráció egyik szervezője Noszlopy Katalin. „Annak, hogy összefogunk, és hogy a Matica slovenská elvi alapon támogatja a jogainkért való kiállásunkat, hogy hatékonyabban élhessünk jogainkkal, annak örülünk, de nem szeretnénk, ha ebből a szlovákok magyarok elleni tüntetése válna.”- hangsúlyozta. Szavai szerint a kisebbségek csak olyan dolgokat követelnek, amelyeket törvények vagy maga az Alkotmány szavatol Magyarországon, azonban eddig nem váltak valóra. „Csendes demonstráció lesz, nem lesznek nálunk táblák, nem fogunk énekelni vagy kiabálni. Felolvassuk a parlament elnökéhez írt petíciónkat, átnyújtjuk neki, majd 15 perc után békésen feloszlunk.”- tette hozzá. Eddig a demonstráción való részvételi szándékukat szerb, horvát, ruszin, lengyel és német szervezetek, önkormányzatok jelezték. A résztvevők várható számát illetően megjegyezte, hogy Budapesten mintegy 20.000 valamely kisebbséghez tartozó személy él, a Parlament előtt akár több százan is megjelenhetnek közülük. A rendezvény egy másik szervezője a Szlovák Távirati Irodának nyilatkozva aláhúzta, hogy az elmúlt 50 év után először kezdeményeznek a magyarországi szlovákok a Parlament előtti demonstrációt. „Csendes vonulást tervezünk, zászlók és kiáltozás nélkül, az esemény célja, hogy az Országgyűlés respektálja a magyarországi nemzetiségek petíciójának nyolc pontját” - tette még hozzá.
A szlovákiai Matica slovenská képviselői december 2-án a budapesti parlament elé vonulnak, hogy jelenlétükkel támogassák a magyarországi szlovák szervezetek követeléseit. Azt, hogy a magyar parlament vegye figyelembe a költségvetés jóváhagyásánál a kisebbségek helyzetét. A tiltakozó nagygyűlésen a csallóközi Matica-szervezeteinek képviselői is ott lesznek, a szlovák kisebbség európai jogait támogatandó. A tüntetés szervezői továbbá kezdeményezni fogják, hogy az országház oldja meg a kisebbségek parlamenti képviseletét, az önálló, nemzetiségi rádióadás biztosítását, tartsa meg a nemzetiségi iskolák pénzügyi támogatásának normarendszerét, a kisebbségi intézmények stabil támogatását, illetve, hogy teremtsék meg a kisebbségi önkormányzatok működésének alapjait, feltételeit. A résztvevők követelésüket átadják Szili Katalinnak, a parlament elnökének, tájékoztatta a TASR hírügynökséget Stanislav Bajaník a Matica slovenská szlovákiai szóvivője. “Szlovákia idehaza 160 millió koronát biztosít a magyar kisebbség számára a 2006-os költségvetésben. Ezenkívül további összegekkel támogatja az oktató-nevelő, kulturális, tudományos és publicisztikai projektjeit, miközben Magyarország redukálja a kisebbségi támogatásokat, írja közleményében Bajaník. A Matica szerint 1989 óta, ha nem egészen 1945-től, a szlovákok először állnak ki nyilvánosan az őket illető európai jogaikért, hogy előterjesszék azt a magyar parlament elnökének.
Petíciót akarnak átadni Szili Katalin házelnöknek a Magyarországon élő kisebbségek képviselői, akik december 2-ra tüntetést hívtak össze az Országház elé. A demonstrációt szlovák értelmiségiek szervezik, akik főleg a nemzetiségi polgári társulások képviselőinek részvételére számítanak. A petíció a nemzetiségek régi és újabb keletű gondjainak megoldását sürgeti: a kisebbségek parlamenti képviseletének biztosítása; az MTV szüntesse be a kisebbségi jogok megsértését; kisebbségi rádióadás létrehozása; a kisebbségi intézmények finanszírozásának szavatolása; a nemzetiségi iskolák tankönyvellátása stb. Ján Fuzik, a Szlovák Országos Önkormányzat elnöke azt mondta, ők is támogatják a tiltakozó megmozdulás szervezőinek követeléseit. Milica Pavlov, a magyarországi Szerb Országos Önkormányzat elnöke szerint minden magyarországi kisebbség vitatja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló törvény módosításait, és a jövő őszi helyhatósági választáson a magyarországi szerbek vélhetően nem kívánják majd alávetni magukat a jogszabály által előírt bonyolult eljárásnak. Pavlov nyilatkozata a Politika belgrádi napilapban jelent meg tegnap. A lap a június 13-án módosított kisebbségi joganyaggal foglalkozik, amely szerinte szűkítette a kisebbségi választók körét.
Aktivistáik, összefogva más kisebbségek képviselőivel, petícióval fordulnak dr. Szili Katalinhoz, a Magyar Országgyűlés elnökéhez, melyben a Magyar Köztársaságban élő kisebbségek parlamenti képviseletét, a nemzeti kisebbségek televízióban való megjelenésének törvényi biztosítását és pénzügyi garanciáinak biztosítását kérik. A nyolcpontos kérvény ezen kívül független, önálló, nyugati rádiófrekvencia biztosítását kéri a kisebbségek részére, amely az egész országban biztosítja a nemzetiségi rádióadások minőségi vételét, a kisebbségi oktatás költségvetési támogatásának biztosítását és törvényi biztosítékok rögzítését ezek szinten tartására. A nemzetiségi tankönyvkiadás folyamatos biztosítása és a nemzetiségi tankönyvkiadás költségvetési támogatása törvényi garanciáinak megteremtése és a nemzetiségi intézmények és anyanyelven folyó istentiszteletek költségvetési támogatásának biztosítása, illetve finanszírozásuk törvényes garanciáinak megteremtése szintén szerepelt a felsorolt pontok között. Az Önkormányzatokról szóló törvény módosítását szeretnék olyan módon, hogy az tartalmazza a helyi önkormányzat kötelességét a kisebbségi önkormányzatok működésének támogatására és működési feltételeinek biztosítására vonatkozóan. Törvényi garanciát kérnek az országos terjesztésű kisebbségi lapok költségvetési támogatására és finanszírozásuk szinten tartására.
December 5-én, hétfőn a XIII. kerületben élő 11 nemzetiség képviselője egy-egy berkenyefát ültetett a Nemzetiségek Háza mögötti parkban. A kisebbségi önkormányzati elnökök minden fára rákötöttek egy-egy nemzeti szalagot. A XIII. kerületben 11 kisebbségi önkormányzat van: a bolgár, a görög, a cigány, a horvát, a ruszin, a román, a szlovák, a szerb, a német, az örmény és a lengyel közösségnek van itt képviselete. 2004. december 16-án ünnepélyes keretek között a Kerületi Önkormányzat átadta a kisebbségek részére a Nemzetiségek Házát, ahova 9 kisebbség költözött be. A német és a cigány kisebbség maradt a régi irodáiban.
5 év múlva elkészül a Kassa-Miskolc autópálya és négysávossá szélesítik a Rajka mellett haladó M15-ös utat. Ezt Szlovákia és a Magyarország közlekedési miniszterei közösen jelentették be, miután tárgyaltak egymással. A Kassa-Miskolc közötti autópálya 2010-ig történő befejezéséről tárgyalt Pavol Prokopovič, szlovák közlekedésügyi, postaügyi és távközlési miniszter, valamint magyarországi kollégája, Kóka János. Az autópályával kapcsolatban megállapodtak, hogy a hidasnémeti határátkelőtől 100-150 méterre kerül sor a két főútvonal összekapcsolására. A nagyméretű beruházást európai uniós támogatásból finanszírozzák. A csütörtöki miniszteri találkozón az úthálózat határokon átívelő egyéb fejlesztéséről, utak összekötéséről is tárgyaltak. Megállapodás született a Rajka mellett haladó M15-ös út négysávossá szélesítéséről, az Ipolyság környéki gyorsforgalmi utak összeköttetéséről, a tiszacsernyői és záhonyi átrakó állomás közötti közlekedés fejlesztéséről, és az Ipolyon átívelő hidak építéséről Nógrádszalka és Tőrincs, valamint Pőstyénpuszta térségében - írja a pozsonyi Új Szó.
Zemplénnek és a Mura-Dráva Eurorégiónak a felvételéről is határozott a szlovákiai Nyitrán összeült Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa. A Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht. a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsának szervezett konferenciát a minap, melyen nyitónapján Agócs István, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés elnöke, egyben a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió magyarországi elnöke előadásában a visegrádi országok régió együttműködésének állomásait is ismertette. A régió első fórumát a múlt év októberében Krakkóban rendezték meg. A fórum életre hívása összhangban volt azzal a - kormányzati szinten is deklarált - elhatározással, hogy az EU intézményeiben, döntéshozatali folyamatában a visegrádi országok képviselői egyfajta „lobbiblokkot” alkotva, közösen lépjenek fel a többi között a közös költségvetés kialakításakor. A fórum célja a politikai konzultáció, amely kiemelt hangsúlyt kap a regionális politika, valamint a Strukturális Alap kihasználása területén. A rendezvény fő eseménye a Krakkói nyilatkozat közzététele volt, melynek aláírói ünnepélyesen kijelentették: céljuk a tartós és sokoldalú együttműködés a régióik önkormányzatai, valamint civil szervezetei között. Ez év májusában a lengyelországi Wroclawban rendezték meg a régiók és városok európai csúcstalálkozóját. A tanácskozás kiemelt kérdésként a regionális és helyi demokrácia, a versenyképesség és prosperitás, a kohézió és szolidaritás témaköröket elemezte. A visegrádi országok régióinak képviselői második alkalommal 2005. szeptemberében, Pozsonyban találkoztak, itt Agócs István az EU csatlakozást követő régiós fejlődésről tartott „Kis- és középvállalkozások és esélyegyenlőség” című előadásában ismertette: a közép-dunántúli régió az újonnan csatlakozó államok régiói között gazdasági fejlettség tekintetében az előkelő negyedik helyet foglalja el. A tanácskozáson a magyar delegáció részéről igényként hangzott el a V4-ek együttműködési lehetőségeinek bővítése a mezőgazdaság, a foglalkoztatás és a kohéziós politika területén. Kuti Csaba Veszprém Megye Közgyűlésének elnöke egy négynyelvű régiós szótár megalkotására tett javaslatot, amely a lengyel, cseh, szlovák és magyar nyelvben eltérő jelentéssel bíró régiós szakkifejezések eligazodásában nyújthat segítséget. A mostani, nyitrai konferencián a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsának elnöksége határozott a Zemplén és a Mura-Dráva Eurorégió felvételéről.
Szlovák karácsonyt ünnepeltek december 4-én, vasárnap a településen, ahol magyar és szlovák nyelvű istentisztelettel kezdődött a program a helyi evangélikus templomban, amelyet a nagykürtösi Ján Ďurov esperes és Szabó András vanyarci esperes celebrált. A művelődési házban a vanyarci Rozmarin hagyományőrző együttes és tánccsoport a karácsonyhoz kötődően a koledálás hagyományát mutatta be: amikor a felnőttek és a gyerekek külön csoportokban a falut járva jókívánságokkal köszöntik a ház népét. A gyermekek cserébe gyümölcsöt, kalácsot, pénzt, a felnőttek pedig terményt, ételt, italt kapnak ajándékba. A jókívánságok között ilyenkor elhangzik egy-egy humoros fordulat is, de mindenképpen a jövő évi szerencse, egészség és a gazdagság a mérvadó. A fellépő csoportok a helyi és a vendégcsapat felelevenítette továbbá az egykori vasárnap délutáni szokásokat, amikor a fiatalok összejöttek beszélgetni, énekelni, táncolni a faluban. A program részeként a fiatalokból álló tánccsoport - a Kóborzengő zenekar közreműködésével - szlovák és magyar tánccal is kedveskedett a nézőknek, akik mind a helyi, mind a vendégek fellépését vastapssal hálálták meg. A program főszervezője a Vanyarci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat és a szlovák szervezet volt, főtámogatója pedig a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány.
Pilisszentlélek többségében szlovák lakosú község, gyönyörű természeti adottságokkal megáldott kis település a pilisi hegyek völgyében. Történelmi múltja a pálos szerzetesrendhez köti, amely az egyetlen magyar alapítású rend. A település közigazgatásilag Esztergomhoz tartozik és a város lehetőségeihez mérten mindent megtesz a falu fejlődésének elősegítésére. Erre utalt Meggyes Tamás polgármester, amikor a fórum keretében tájékoztatta a polgárokat arról, hogy a készülő szerkezeti és építési tervben újabb telkeket jelölnek majd ki, amelyet a családot alapító szentléleki fiatalok megvásárolhatnak. Igen nagy gondja a településnek a csatorna hiánya. A pilisszentléleki szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére a tervek már elkészültek, a csatornázás után kerülhet sor az úthálózat felújítására is. Meggyes Tamás elmondta azt is, hogy Pilisszentlélek számára kitörést jelenthet az idegenforgalomi bevételek növelése, így falusi turizmus keretében fogadnák a vendégeket, vonzó programokat kínálva, a hegyi kirándulásoktól az élményfürdőzésig.
2005. november 28-án, hétfőn 15 órától tartotta évi rendes közgyűlését székhelyén, Vanyarcon az egyesületünk, melynek meghívott vendége volt Fuzik János elnök úr is, akitől a 2006-évi Kisebbségi törvényről, a választások mikéntjéről kaptunk tájékoztatást. A közgyűlés vendége volt még Riba Etelka alelnök és Pleva Mihályné régiótanácsnok. Helye a községi könyvtár épülete volt. A napirendi pontok között szerepelt még a 2005. év szakmai, pénzügyi értékelése, a 2006-os év főbb célkitűzései, valamint a december 20-i Nógrád-Heves megyei Nemzetiségi Nap, melyet immáron harmadik alkalommal tartunk Salgótarjánban a József Attila Művelődési Központban, ahol átadjuk az idén második alkalommal a - Nemzetiségünkért, hagyományápolásunkért - díjat, melyet Hugyecz Andrásné Annuska emlékére alapított az egyesület és a salgótarjáni Szlovák Kisebbségi Önkormányzat.
2005. november 10-én, csütörtökön este 18 órára vártuk a Jadviga párnája, Milota, A fényképész utókora c. regények szerzőjét, hogy személyesen is faggathassuk életéről, munkájáról, könyveiről, tótkomlósi élményeiről, családjáról. Az író-olvasó helyszíne, házigazdája Nézsa volt, az iskolai könyvtárban találkoztunk. Nézsáról, Nógrádsápról, Vanyarcról érkeztek érdeklődők a találkozóra, melynek megszervezésében a helyieken kívül a Salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtár is segített. A NKA pályázatán keresztül anyagilag finanszírozta az összejövetelt.
A magyarországi kisebbségi önkormányzatok tiltakoznak az ellen, hogy politikai pártok magukat a nemzetiségek képviselőiként tüntessék fel - közölte a 13 kisebbségi önkormányzat elnökeinek megbízásából az országos szlovák önkormányzat elnöke. Fuzik János közleménye szerint a 2006. évi országgyűlési választások közeledtével az elmúlt hetekben a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek nevében fellépő párt - a Magyarországi Kisebbségek Pártja - jelent meg a politikai szintéren. „A kisebbségek parlamenti képviseletét az Alkotmány és a kisebbségi törvény biztosította keretek között tartjuk mielőbb megvalósítandónak” - hangsúlyozza az elnök, hozzátéve, hogy ennek megvalósítása érdekében a 13 kisebbség országos önkormányzatának elnökei közös levélben fordultak a köztársasági elnökhöz.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) csütörtökön, budapesti ülésén megtagadta a Magyar Kisebbségek Pártja által benyújtott négy aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. A párt közvetlen köztársaságielnök-választásról, 150 fős parlamenti létszámról, bírósági esküdtszék felállításáról, valamint az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek automatikusan az Országgyűlésbe jutásáról kívánt országos népszavazást indítani. Az OVB az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését alkotmányossági, illetve egyértelműségi okokra hivatkozva tagadta meg.
Újra van MKP, de ez nem a kommunista jelzőt visszavevő Munkáspárt új neve. Alig jegyezték be hivatalosan, máris népszavazást kezdeményez négy kérdésben a Magyar Kisebbségek Pártja. A magánvagyonból finanszírozott, minden magyarországi kisebbséget, és hátrányos helyzetűt képviselni akaró MKP roma esküdtszéket, közvetlenül választható köztársasági elnököt, 150 fős parlamentet, és etnikumoknak járó mandátumokat követel. Négy témakörben is népszavazást kezdeményez az október 26-án bejegyzett Magyar Kisebbségek Pártja (MKP). (A rövidítés nem a kommunista jelzőt visszavenni akaró Munkáspárt új neve.) Az Országos Választási Bizottsághoz benyújtott aláírásgyűjtési íven az először is egy roma esküdtszék felállítását kezdeményeznék. Az MKP azt szeretné, ha a büntető ügyekben első fokú bírósági ítéletet megelőzően a bűnösség, vagy ártatlanság kérdésében esküdtszék döntene, mely hat természetes személyből állna. Döntésük kötelező érvényű lenne az ítélkező bíróra. „Magyarországon fel kellene számolni a még mindig működő népi ülnöki rendszert. Az önkormányzatok delegálják az ülnököket, s így gyakran előfordul, hogy pártküldöttek vesznek részt az ítélkezésben” - hangoztatta Gyury József, a párt főtitkára. A népszavazás második kérdése arról szólna, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az 1993 óta fennálló mulasztásos alkotmánysértést, s hozzon törvényt a kisebbségek országgyűlési képviseletéről. „Tizenhárom kisebbségi képviselőnek már évek óta fenn kellene tartani a helyet a Parlamentben” - jelentette ki az MKP sváb származású főtitkára. A párt azt is kezdeményezi, hogy a köztársasági elnököt közvetlen népszavazás útján válasszák meg. Köztársasági elnökök olyan magyar állampolgárok lehetnének, akik betöltötték a 45. életévüket, s legalább 300 ezer támogató aláírást gyűjtöttek. Egy újabb állandó közjogi gumicsont, a kisebb parlament ügyét is népszavazásra vinné az MKP. „Egy országgyűlési képviselő stábjával együtt évente 5-10 millió forintba kerül az állampolgároknak, a 386 képviselő nagy luxus egy ekkora országnak” - emlékeztetett Gyury József. Az MKP főtitkára jóval nagyobb lakosságú országok kisebb parlamentjeivel is példálózott. A párt szerint elég lenne 150 képviselő is, természetesen ebből 13 mandátum a kisebbségeké lenne. „Az MKP nem csak a romákat, hanem minden magyarországi kisebbséget képvisel, svábokat, horvátokat, afrikaiakat, zsidókat, arabokat és kínaiakat is” - mutatta be az MKP-t Száva Vince, a párt elnöke. „A párt nemcsak az etnikumokat képviseli, hanem minden olyan magyar állampolgárt támogatunk, akik testi, vagy lelki fogyatékosságuk taszított kisebbségi létformába” - hangsúlyozta Száva. A párt úgy véli, hogy januárra már összegyűjthetik a népszavazáshoz szükséges 300 ezer aláírást. Gyury József szerint ha megszavazzák a kisebb parlamentet, akkor a tavaszi parlamenti választásokat el kell halasztani, mivel új választójogi törvényt kell alkotni. Az MKP a Magyarországi Nemzeti Etnikai Kisebbségek Egyesületéből (ÉKE) jött létre, hogy hangsúlyosabban képviseljék kisebbségek védelmét. Az egyesület azonban tovább folytatja munkáját. A párt programjában hangsúlyos szerepet kap a romák önérdekérvényesítése. Roma bankokat hoznának létre vállalkozások támogatására, drog-prevenciós központokat, a börtönből szabadulóknak rehabilitációs programot, házépítési programot terveznek. Romantikumnak neveznék az olyan ősi tevékenységeket, mint a vályogvetés, vagy az éticsiga-gyűjtés. Az integráció keretében földhöz juttatnák a romákat, foglalkoztatóik adókedvezményt kapnának. A párt programja szerint figyelmet fordít a kisebbségi létben élő nők esélyegyenlőségének javítására: a pártvezetőség 60 százaléka nő. A sajtótájékoztatón megjelenő férfiak aránya azonban minimum 90 százalék volt. A párt vezetőit az sem zavarja, hogy korábban Magyarországon az MKP rövidítést a nem túl jó emlékű kommunista párt is használta. A párt nem vesz igénybe állami támogatást. Működésüket a korábban az MSZP cigánytagozatát is vezető Száva Vince, illetve további támogatóik magánvagyonból fedezik. Az MKP kész magát megméretni a tavaszi választásokon is. Tagságuk létszáma majdnem ötezer fő, minden megyében vannak képviselőik. „Mind a 176 választói körzetben tudunk képviselőjelöltet indítani” - jelentette ki Száva Vince. A pártelnök nem tart attól, hogy pártja megalakulásával a cigányok érdekképviselete még jobban szétforgácsolódna. Az MKP hajlandó a több roma erővel az összefogásra, a párt már több szervezet vezetőjével tárgyalt, vagy egyeztetett.
Ebben az évben december 4-e és 10-e között rendezik meg a Magyarországi Nemzetiségek Színházi Találkozóját. Az elsőre 1993-ban került sor, majd 2003-ban felelevenítették a hagyományt. Az előzetes sajtótájékoztatón Heizer Antal, a Magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány elnöke a CENA Hírügynökségnek elmondta: „A IV. színházi találkozó szervezése nem volt zökkenőmentes, több olyan megszorító intézkedésre is sor került 2005-ben, ami kérdésessé tette a megrendezését. Göncz Kinga esélyegyenlőségi, tárca nélküli miniszter az esemény fővédnöke, és a minisztériumnak köszönhető, hogy mégis lehetőség nyílik az amatőr színházak találkozójára.” Heizer Antal hozzátette: végre el kellene dönteni, hogyan férnek meg egymás mellett az amatőr, illetve a profi színházak. Ehhez kapcsolódott Frigyesi Andrásnak, a Német Színház igazgatójának, a találkozó művészeti vezetőjének megjegyzése, miszerint igen nehéz helyzetben vannak a színészek is, hiszen legtöbbjüket szerződés köti valamelyik magyarországi anyaszínházhoz. Ilyen szempontból is kiszolgáltatottak az amatőr társulatok. A színházi szakember fontosnak tartaná, hogy biztosítsanak a nemzetiségi színházaknak egy közös épületet Budapesten. Ehhez persze szükség lenne állami támogatásra is. Úgy véli, még ma is tényként kell elfogadni, hogy ha egy színház széleskörű sajtónyilvánosságot szeretne, ahhoz a fővárosban kell szerepelnie. Ugyanakkor Frigyes András szerint „álellentétről van szó, hiszen a profi színház az amatőrből nőtt ki”. A IV. színházi találkozón tizenhárom nemzetiség tizennyolc előadását láthatják a nézők. A nyitó díszelőadás december 4-én este hét órakor kezdődik: a Szarvasi Szlovák Színház társulata adja elő Gergely László Passióját. Ugyancsak vasárnap mutatkozik be a horvát (15 órától) és a görög (17 órától) színház. Az előadások ingyenesek, az ülőhely biztosítását szolgáló jegyek a közönségszervezőknél kaphatók, de elképzelhető, hogy előadás előtt a helyszínen is átvehető még néhány. A szervezők a várhatóan nagy érdeklődésre való tekintettel kérik a közönséget, ne az utolsó percekben foglalják el a helyüket.
A résztvevők nyilatkozatot fogadtak el a négy ország területfejlesztési koncepciójának összehangolásáról és az egységes európai uniós fellépésről. Két évvel ezelőtt, a négy ország uniós csatlakozását megelőzően indultak el a területfejlesztési egyeztetések a visegrádi országok között, amelyek témája a fejlesztési koncepciók egységes kidolgozása, az álláspontok összehangolása volt. A december 2-i találkozón a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben rögzítették az egységes fellépés szándékát a jövő héten az angliai Bristolban megrendezésre kerülő „Fenntartható közösségek” uniós várospolitikai konferencián. Megfogalmazták annak szükségességét, hogy az unió 2007-2013 közötti költségvetésében az új és a régi tagállamok hasonló elbánásban részesüljenek a területfejlesztési támogatások elosztásában is. A miniszterek teljes mértékben támogatták azt az uniós törekvést, amely szerint a vidékfejlesztés mellett erősíteni kell a városok szerepét a regionális politikában, hiszen azok a régiók motorjaivá válnak munkahelyteremtő és kisugárzó, növekedésösztönző szerepükkel. Tekintve, hogy a régi és az új tagállamok különböző problémákkal küzdenek a lakásügyek terén, a visegrádi négyek hangot adtak véleményüknek: az unió következő költségvetésének vitájában nagyobb hangot kell kapnia a panellakások ügyének: ezek felújításának, korszerűsítésének, gazdaságosabbá tételének, és az élhető, egészséges lakókörnyezet kialakításának.
A 260 millió koronát igénylő beruházás finanszírozása - a szlovák és a magyar közlekedésügyi minisztérium közti szerződés értelmében - egyenlő arányban oszlik meg a két ország között. A felújítást a közbeszerzési eljárás nyertese, a Hídtechnika Kft. és a Közgép Kft. alkotta konzorcium végzi. A rekonstrukció során az alapfémig letisztítják a 2225 tonnás acélszerkezetet, a híd modern korrózióvédő bevonatot kap, megerősítik a konstrukciót, átépítik a burkolatokat és korhű kandelábereket szerelnek fel. A munkaterületet már a héten átadták, ám a munkálatok csak 2006 februárjában kezdődnek. A 260 millió koronát igénylő beruházás finanszírozása - a szlovák és a magyar közlekedésügyi minisztérium közti, kedden aláírt szerződés értelmében - egyenlő arányban oszlik meg a két ország között. A felújítást a közbeszerzési eljárás nyertese, a Hídtechnika Kft. és a Közgép Kft. alkotta konzorcium végzi. „A rekonstrukció során az alapfémig letisztítják a 2225 tonnás acélszerkezetet, a híd modern korrózióvédő bevonatot kap, megerősítik a konstrukciót, átépítik a burkolatokat és korhű kandelábereket szerelnek fel” - nyilatkozta Kerékgyártó Attila, a magyarországi Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság műszaki igazgatója. A híd teherbírása 40 tonnára növekszik, de a minisztériumok nem kívánják feloldani a jelenlegi 20 tonnás korlátozást. A két szaktárca ugyanis egy új Duna-híd építésén gondolkodik, amit mindkét város vezetése is szorgalmaz. A munkálatok ideje alatt félpályás, sőt, bizonyos munkafolyamatok esetén néhány órás teljes útlezárással is számolni kell. A forgalomkorlátozásokkal kapcsolatos egyeztetések még folyamatban vannak. Mivel a dél-komáromi ipari parkban több ezer szlovákiai munkavállaló dolgozik, és műszakváltáskor 40-50 autóbusz is áthalad a határátkelőhelyen, a kivitelezők az üzemekkel közösen keresik a megoldást a dolgozók szállítására. A híd ugyanis annyira szűk, hogy félpályás útlezárás mellett nem fér el minden jármű az úttesten.
A kormány többségi támogatással, a kisebbik koalíciós partner fenntartásával szerdán elfogadta a határon túli magyarok közjogi státuszáról szóló előterjesztést - közölte a kormányszóvivő Budapesten. A cél, hogy az alkotmányban jelenleg is rögzített módozatnál határozottabban fejezze ki az alaptörvény szövege a határon túli magyarok nemzethez tartozását - mondta a kabinet ülése utáni tájékoztatón Batiz András. Hozzátette: az alkotmányban a módosítást követően szerepelnie kell annak, hogy a határon túli magyarok részei a nemzetnek, mint közös nyelvi, kulturális, történelmi hagyományokkal rendelkező közösségnek, új tartalmat kapna tehát a nemzet fogalma.
Békéscsaba, Békés megye, a régió régi álma valósult meg december elsején: átadták a 44-es elsőrendű főút Békéscsaba - Kondoros közötti 19 kilométeres szakaszát. Az ünnepélyes szalagátvágásra a Békéscsaba felöli Ipari Park-bejárat és a Renault Autószalon területén került sor. A ceremónián Kiss Pétert, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) vezető miniszterét, Molnár László országgyűlési képviselőt, az érintett települések polgármestereit - Pap Jánost (Békéscsaba) és Dankó Bélát (Kondoros), a közútkezelő kht. szakembereit, valamint a tervezők, kivitelezők képviselőit is üdvözölhettük. Molnár László MSZP-s képviselő ünnepi beszédében a 44. számú főút rehabilitációja kapcsán elmondta, hogy a hárommilliárdos beruházás hazai és uniós pénzekből valósulhatott meg. A távlati cél és a jövő pedig az M 44-hez való becsatlakozás. A kormányzati segítség már a tervezéskor megmutatkozott, jelenleg a régészeti munkálatok zajlanak a gyorsforgalmi előkészületei kapcsán. Mint azt Molnár László hangsúlyozta, mindez leszakadt régiónk számára az utat jelenti Európába, hisz így létesülhetnek munkahelyek, s nőhet a tőkeintenzitás. Kiss Péter kancelláriaminiszter kiváló munkának nevezte az elkészült utat, hisz végig jött rajta. Nem luxus autópályákat építeni - mondta -, hisz, ahol gyorsforgalmi út, autópálya van, ott befektető, munkahely, tőke is. Szükség van az M 44-re, főleg Békés megyében. Mindehhez - a magyar szaktudás mellett - az európai források is biztosítottak: eddig mintegy 1300 - 1400 millárd forintnyi támogatás áramlott az országba az első Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) nyomán. A második NFT keretében 2006 és 2013 közt további uniós források, mintegy 25 milliárd forint várható. Ezt követően Virág Mihály, a Magyar Közútkezelő Kht. Békés Megyei Területi Igazgatóságának megbízott igazgatója „készre jelentette” a beruházást -, kiemelve a tervező-kivitelező Hódút Kft., valamint alvállalkozója a DEB-MÚT Kft.. és a Strabag Rt. első osztályú munkáját. A munkálatok határidőre elkészültek és a műszaki átadást követően a közútkezelő kht. a beruházást üzemeltetésre átvette. Az ünnepélyes szalagátvágást követően a vendégek a Körgát sori Időskorúak Ápoló-Gondozó Otthonába siettek, ahol Pap János, Békéscsaba polgármestere az időskorú emberek nevében megköszönte a kivitelezők, tervezők, pályázatírók és mindazok munkáját, akik óvó, féltő szeretettel „bábáskodtak” a város új, impozáns létesítménye megszületése körül. Így születhetett meg a hatvan férőhelyes helyett az új 91 bentlakásos férőhellyel rendelkező otthon. Kiss Péter kancellária miniszter az önkormányzat felelősségéről beszélt, mely abban is mérhető, hogy egy város tud-e figyelni azokra, akik már képtelenek magukról gondoskodni… Mindez nem csupán erkölcsi, morális lehetőségünk, kötelességünk. Az anyagi feltételekért is meg kell, meg kellett küzdeni. A címzett támogatásról a döntés még 2003-ban született, tavaly áprilisban kezdték meg a munkálatokat, októberben a régi épületszárnyat alakították át, s most érkeztünk el 710 milliós beruházás ünnepélyes átadásához: az itt élő idős emberek, szenvedélybetegek és az alkalmazottak modern, méltó körülmények között élhetnek, dolgozhatnak.
Advent első vasárnapján zsúfolásig megtelt a Békési Katolikus Templom, ahol 9 órai szent mise után 10 órakor került sor Csuta György festőművész két alkotásának avatására, amit a festő adományozott az egyháznak. A művek II. János Pál és a XVI. Benedek pápát ábrázolják. Csuta György festőművész évek óta tagja a Csabai Szlovákok Szervezte által támogatott békéscsabai képzőművésztábornak, aki megújulási igényeit és kísérletező kedvét, közéleti érdeklődését nyitottságát munkája által bizonyítja. A vasárnap „A távozó pápa” és „Az érkező pápa” című alkotások a templomban jobboldalon a Szent József kápolnában kerültek elhelyezésre. Az elhelyezési ceremónia Nagy József esperes plébános bevezető gondolatai után Cs. Tóth János művészeti író a Móra Ferenc Könyvkiadó vezérigazgatója méltatta a művész alkotásait: „A két festmény több mint portré. A XX. Század elejének művésze a magyar népművészeti motívumokba az egyházi téma világát és természetesen önmagát is belekomponálta” - mondta. A bíbor színű hímzéssel ellátott népi szőttesre kezdte a munkát Csuta György. A két pápa fényképéből vegyes technikával (festék, papír, textil) merészen modernet maradandót alkotott. A képekből leolvasható a pápák a hit, a jóság az emberiség erejét hirdetik. A két kép Nagy József esperes az emberiség erejét hirdetik. A két kép Nagy József esperes plébános áldásáról méltó helyre került a Békési Katolikus Templom Szent József kápolnájában.
Harmincezer korona értékű könyvcsomagot kaptak ajándékba a Kassa megyei önkormányzattól két magyarországi falu szlovák nemzetiségű olvasói. A szlovák nyelvű szépirodalmi, illetve gyermekeknek szóló művekre abból az egymillió koronás összegből csippentettek le, amelyet a megyei könyvtárak állománybővítésére hagyott jóvá a képviselő-testület. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Füzérről, illetve Répáshutáról kis küldöttség érkezett az ajándékért, Kassa magyarországi partnermegyéjének hivatala szintén képviseltette magát. A két, egyenként mintegy hatszáz lakosú községben ma már csak az idősebbek beszélnek folyékonyan szlovákul, az iskolákban viszont oktatják a nyelvet, sőt amint azt Karol Mátrai répáshutai polgármestertől megtudtuk, náluk nem kisebbségi, hanem szlovák nemzetiségi önkormányzat alakult, mivel többségben vannak a magukat szlováknak valló képviselők. A könyvtár bővítésére azonban kevés pénz jut, ezért örömmel fogadták a váratlan ajándékot. Zachariáš István, a Kassa megyei képviselő-testület idegenforgalmi bizottságának elnöke szerint a gazdasági együttműködés mellett a határon átnyúló kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése is fontos. „Össze tudjuk hasonlítani az itteni magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetét, épp ezért úgy véljük, hasznos lesz az együttműködés” - hangsúlyozta Zachariáš, hozzátéve, hogy a két ország kormánya, illetve a szlovák-magyar vegyes bizottság rugalmasabban is kezelhetné a magyar, illetve szlovák kisebbséggel kapcsolatos, formálisnak tűnő, egyszerűen megoldható kérdéseket. Rozália Múdra, a megyei hivatal igazgatója szerint a két megye között már megvannak az alapjai a határon átnyúló együttműködésnek. „Remélem, ezek a gondosan válogatott könyvek hozzájárulnak az anyanyelv fenntartásához és ápolásához a magyarországi szlovákság körében. Fontos, hogy mindenki saját anyanyelvén jusson hozzá olyan irodalomhoz, amilyet olvasni kíván” - jegyezte meg a Kassa megyei hivatal igazgatója.
Szili Katalin levélben kérte az EU-intézmények vezetőit, hogy dolgozzák ki a tagállamokban a különböző autonómia-formákra vonatkozó alapelveket. Azokat az alapelveket, amelyeket a különböző típusú autonómia-formák megvalósítása során figyelembe kell venni az EU tagországaiban. Az Uniónak mindent meg kell tennie, hogy érvényre juttassa a különböző kisebbségek által képviselt értékeket. Hozzájárulva ezzel a regionális, illetve az egész kontinensre kiterjedő stabilitáshoz és biztonsághoz - áll az Országgyűlés elnökének közleményében.
Azért, hogy olvasóink is tisztában legyenek eme tartalommal,- Elekkel kapcsolatban - már a bevezetőben el kell mondani, hogy a Veľké Kapušany szlovákok hét évvel ezelőtt jártak először Békés megyében - ebben az évben először Eleken, de jövőre - 2006-ban - ismét eljönnek, mert a barátság igen erős kapcsolatot alakított a két városka polgárai között. A kapcsolat erősítésében elsősorban a gyermek- és felnőtt együttesek fellépése játszott jelentős szerepet. Hét évvel ezelőtt, ez a múlt, a jelen a novemberi nemzetiségi nap, a jövő 2006 a kis városban, Eleken megrendezésre kerülő nemzetiségi világtalálkozó. Elek a román határ melletti kisváros, négy nemzetiségű település, fontos történelmi és kulturális hagyományokkal rendelkezik. Erről híres ez a kis város, amely Gyulától 12 kilométerre található a 44-es főútról. Ha valaki vasúttal közelíti meg, Kétegyházán kell leszállnia a vonatról. Elek 1996-ban kapott igazán városi rangot, ma 5600 lakosa van. A cigány, román, német, szlovák nemzetiség minden tagja jól érzi magát Eleken. Sokat is törődik ezzel a város önkormányzata és a négy nemzetiségi önkormányzat. Mi sem bizonyítja közös gondolkodásukat, mint a három igen szépen rendben tartott tájház. A Reibel Mihály Művelődési Központ második otthonuk a település kulturális és civil életének egyik tevékeny szervezője és irányítója. A jelen időnek is ez adott otthont. Ide jöttek „messziről” és mégis ismerősként a szlovákiai Veľké Kapušany ifjúsági és felnőtt együttesei. Dr.Kuruczné Czvalinga Judit az eleki szlovák önkormányzat elnöke hívta vendégül az anyaország polgárait. Ő köszöntötte a program kezdetén Fuzik Jánost az országos önkormányzat elnökét, Augustin Kristovot a delegáció Matica slovenská képviselőjét, a „Latorican” együttes vezetőjét Ingrid Tothovát, a helyi önkormányzat polgármesterét Pluhár Lászlót, Csicsely Ilonát az országos szlovák önkormányzat képviselőjét, a megjelent vendégeket, a szlovák, román, cigány és német nemzetiségű polgárokat. A délutáni programra megtelt a fehér asztalokkal szépen berendezett terem, ahol késő estig jól érezte itt magát mindenki. A disznótor - úgymond, csak ürügy volt, mert jóval magasabb értékelést kapott a találkozó, amely elmosta a nemzetiségi különbségeket. A finom falatok elkészítésében egymást váltották a vélemények. „Én több borsot teszek a hurkába, nálunk több a foghagyma a kolbászban, de a „cigányka” szinte mindenkinél azonos fűszerezéssel készül. A töpörtő mindenkinek finom volt - melegen, friss puha kenyérrel. A műsort a hazaiak kezdték. Majd a vendégek lányai folytatták. Nagy figyelemmel és tapssal jutalmazták a nézők a felnőtt Latorican énekkart, amely ismerős- és idegen dalokkal szórakoztatta a megjelenteket. Remekül sikerült az est minden perce. A vendégek és vendéglátók kellemes ünnepeket kívántak egymásnak és még a befejezés előtt elhangzott, hogy jövőre - 2006-ban - ismét találkoznak. Kirándulni készülnek az eleki szlovákok az anyaországba, ismét vendég szereplést ígértek a Veľké Kapušany együttesek a nemzetiségi világtalálkozón Eleken amelyet augusztus első hetére terveznek. Ez már a jövő, amely minden bizonnyal már most kezdetét veszi mert itt van már a szervezés és készülődés ideje.
Minden kisebbség elvesztése veszteség az adott ország számára, mely nem csak a kultúrát érinti, hanem gazdasági értelemben is hátrányt okoz - mondta Jeszenszky Géza Baján. Az Antall-kormány külügyminisztere Az európai integráció és a nemzeti kisebbségek című, szombatig tartó konferencia első napján, a Kárpát-medencében élő nemzeti kisebbségek jövőjéről tartott előadásában beszélt arról a folyamatról, amely nem csak a magyarokat érinti. „Nem világtendencia az, ami a Kárpát-medencében történik, hogy a kisebbségek egyre kisebb lélekszámban élnek szülőföldjükön, mert Tirolban és Katalóniában ezzel ellentétes folyamat zajlik” - közölte az előadó.
„Nagyot tévedtek, akik egy esztendővel ezelőtt, a szlovák Tátrában pusztító óriási szélvihar után azt rebesgették, hogy vége a tátrai turizmusnak” - fogalmazott dr. Jozef Kromarik, a szlovák környezetvédelmi minisztérium főosztályvezetője kedden Szarvason. Az államtitkár a Tátra múltját és jelenét bemutató vándorkiállítás megnyitójára érkezett több neves szlovák vendéggel együtt Szarvasra. A tárlatnak otthont adó Tessedik Sámuel Múzeumban prof. Ing. Ivan Voloscuk, a Tátrai Bioszféra Rezervátum koordinátora számolt be azokról a munkálatokról, melyeket a tavaly novemberi vihar által okozott károk felszámolására végeznek. Mint ismeretes, 2004. november 19-én, óránként kétszáz kilométeres sebességű, orkán erejű vihar söpört végig a Tátrában egy négy kilométer széles, 45 kilométer hosszú sávban. Ez, a Tátra történetében eddigi legnagyobb erejű vihar 12 ezer hektár területen (Podbanskétól Tatranská Kotlináig) 2,5 millió köbméter fát döntött ki. „A Tátra azonban nem halt meg” - hangsúlyozta Ivan Voloscuk, hozzátéve, hogy azóta már a táj is más képet mutat, hajtanak a fiatal fák, s néhány évtized múlva ugyanolyan lesz az erdő, mint korábban volt. Újjáépítették a felvonókat, s a szállodák, szanatóriumok ugyanúgy várják a vendégeket, mint régen.
Bejött a szlovák pártok elgondolása, az úgynevezett Nagy Szlovák Koalíció legyőzte az MKP-t. A szlovákiai megyei önkormányzati választások hivatalos végeredményét kora délután közlik. Az előzetes adatok szerint a részvételi arány országos szinten 15 százalék volt. Kivételt képez Nyitra megye, ott a választók 28 százaléka szavazott. A Nagy Szlovák Koalíció politikailag értelmezhetetlen pártközösség, amelyben a szélsőjobbtól a baloldalig minden etnikai szlovák párt helyet kapott azzal a céllal, hogy kiszorítsa az MKP-t. Bejutott a megyei elnökválasztás második fordulójába az MKP jelöltje, Szigeti László oktatási államtitkár Nyitra megyében. A magyarlakta Csallóköz és Mátyusföld egy részét magába foglaló nagyszombati megyében 15 helyet szerzett a Magyar Koalíció Pártja. Besztercebánya megyében 8-at, Kassa megyében 13 képviselője lesz az MKP-nak. A rendkívül alacsony részvétel oka elemzők szerint az apátia, mások szerint az elégedettség. Az emberek akkor járulnak tömegesen az urnákhoz, ha változtatni akarnak. Nyilván a rendkívül kedvezőtlen idő, a sűrű havazás és havas eső is közrejátszott abban, hogy a többség otthonmaradt. A megyei elnökválasztás második fordulója december 10-én lesz.
Az euró bevezetésére 2009-től készülő Szlovákia péntekről szombatra virradóra belépett az „euró előszobáját” jelentő ERM-2 rendszerbe. A belépést az árfolyammechanizmusba eredetileg csak a jövő év második felére tervezték. Az ERM-2-ben a szlovák koronát 38,4550-es árfolyamon kötötték az euróhoz. A korona a rendszerben - ahol legalább két évig kell tartózkodnia az euróövezeti belépés előtt - plusz/mínusz 15 százalékos sávban mozoghat a 38,4550 koronás euróárfolyam körül. Az intervenciós pontokat, amelyeknél az Európai Központi Bank (EKB) vásárlással, vagy eladással beavatkozhat a korona-árfolyamnak az árfolyamsávon belül tartása érdekében, az EKB és a szlovák nemzeti bank a hétfői piacnyitás előtt teszik közzé. Szlovákia azt várja, hogy a megengedett ingadozási sáv elegendőnek bizonyul majd a korona esetében. A korona pénteken 38,480/510 koronás árfolyamon zárt Pozsonyban. Mikulás Dzurinda miniszterelnök a lépést a szlovák korona jelentős erősödésének igazolásaként értékelte és kiemelte, hogy Pozsony most három visegrádi partnerét, Csehországot, Magyarországot és Lengyelországot tudta lekörözni, azokat amelyeket korábban csak utolérni igyekezett. A szlovák közszolgálati rádióban Dzurinda úgy fogalmazott: minél korábban sikerül meghonosítani az unió egységes fizetőeszközét, „annál gyorsabban növekszik a gazdaság és az életszínvonal.” Ivan Miklos pénzügyminiszter szerint „ezzel elkezdődött az utolsó maastrichti feltétel, a pénzügyi stabilitás teljesítésének folyamata.” Mint mondta, azt várják, hogy az ERM-2 megkülönbözteti majd a koronát a befektetők számára, és megvédi a valutát a regionális hatásoktól. Szlovákia az új uniós belépők közül a hetedik belépő az ERM-2-be. Korábban már Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Málta és Ciprus lépett be, és a korábbi uniós tagok közül jelenleg még Dánia is az ERM-2-ben van.