Tallózó ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2004. november
(Fuhl Imre válogatásában)
Az államfő segítségét és közbenjárását kérték több ügyben is az országos kisebbségi önkormányzatok vezetői hétfőn. Az államfővel folytatott mintegy kétórás budapesti megbeszélésén arra kérték Mádl Ferencet, hogy segítse kimozdítani a holtpontról kisebbségi joganyag módosítását. A találkozón a 13 országos önkormányzati vezető közül 12-en vettek részt; a megbeszélésen Szkevosz Theodorosz, a Görög Országos Önkormányzat elnöke nem tudott jelen lenni. A tanácskozást követően Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta: "abban is kértük a segítségét, hogy segítsen (...) kimozdítani a holtpontról a kisebbségi joganyag módosítását". Március óta "a pártok (...) egymással tárgyalgatnak, de más nem történik" - jegyzete meg. "Elég határozott ígéretet kaptunk arra: segít bennünket abban, hogy a jogszabály-módosítások végre előrébb haladjanak" - közölte Heinek Ottó. Elmondta, kérték Mádl Ferenc közbenjárást abban is, hogy a parlamenti pártok a kisebbségi joganyag módosítása kapcsán hallgassák meg a országos önkormányzatok vezetőit is. Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: a tanácskozáson szó volt a jövő évi költségvetés kapcsán a kisebbségek finanszírozásáról is. - Kértük a köztársasági elnököt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a kisebbségek legalább a tavalyi szintű támogatásban részesüljenek - mondta. Kolompár Orbán közölte: Mádl Ferenctől segítséget kért az országos roma rádió kialakításhoz is.
Évi rendes közgyűlését tartotta a Nógrád Megyei Szlovákok Egyesülete Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kamaratermében november 29-én. A kihelyezett ülés előtt a szarvasi szlovák nemzetiségi színházat látta vendégül az egyesület, akik Zsofka néni meséi címmel tartottak előadást. A szarvasi szlovák nemzetiségi színház bemutatója a népmesék hívogató hangjának engedve visszaemlékezés egy hétköznapi nő életútjának legmeghatározóbb állomásaira, miközben képet fest a magyarországi szlovákság szokásaiból, mindennapi életéről, jelenéről és jövőt fogalmazó kételyeiről. Az előadás az együttélés hitének sajátos felmutatása a színház, az ének és a tánc eszközeinek megjelenítésével - humorral, sajátos iróniával, mély, meghitt pillanatokkal. A szlovák nemzetiségi előadást Dósa Zsuzsa, Kürthy Lajos és Varga Viktor színészi játéka mellett a Tessedik táncegyüttes régi és új táncosai, valamint Blaskó Csaba és Pál Lajos kiváló zenei munkája hozta létre Valach Gábor koreografálásában, Gergely László rendezésében.
A táncé volt a főszerep a hatodik alkalommal, november huszonhetedikén a rákoskeresztúri Dózsa Művelődési Házban megrendezett Nemzetiségi Gálán, amely a tizenhetedik kerületben élő és működő kisebbségi önkormányzatok kulturális seregszemléje.
Vidám, sokszínű, soknyelvű forgatag fogadta a belépőt szombat este a Dózsa aulájában. A folklról estnek otthont adó művelődési ház minden szegletéből színpompás népviseletbe öltözött bolgár, görög, lengyel, német, román, ruszin és szlovák fellépők siettek még egy utolsó próbára, vagy köszöntötték egymást saját nyelvükön. Köztük, pedig egy csapat sváb és tót népviseletbe öltözött apróság szaladgált, majd pózoltak nagy vidáman a fényképezőgépeknek.
Új műsorral készült a folklórestre a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, akik a kezdetektől állandó fellépői a rendezvénynek. Epress Rezsőné, az Önkormányzat vezetőjének szlovák nyelvű köszöntője után a tizennyolc fős tánckar idézte föl, hogy milyen is volt a múlt század elején egy hagyományos keresztúri szlovák bál. Ezt követte a látványos nógrádi szlovák tánc, melyet Suba Éva koreografált.
A táncosok után négy kisgyermek, az öt éves Páter Nóra, a nyolc éves Völgyesi Nikolett, az öt éves Tarsó Brigitta és testvére a 12 éves Tarsó Dániel szlovák nyelven előadott mondókáját is hatalmas tapssal jutalmazta a közönség. Természetesen nem maradhatott el, a jól ismert asszonykórus sem, akik saját gyűjtésű keresztúri népdalcsokorral készültek a folklór estre. Végezetül az összes táncos és énekes egyszerre lépett színpadra, és aratott zajos sikert a szintén a régi időket felidéző keresztúri „mars”-ával.
Gácsi Éva, az Önkormányzat elnökhelyettese elmondta, hogy a most egy éves ifjúsági tánccsoporttal hetente kétszer, hétfőn és csütörtökön próbálnak, de gyakran kell „eseti” próbákat beiktatni, ha egy fellépés úgy kívánja. Ez év nyarán a fiatalok egy hetes tánctáborba voltak, ahol többek között a „Nógrádi” koreográfiát tanulták be.
A folklór gálára vendégként, eljöttek a második, az ötödik kerület, valamint a nagytarcsai és az ecseri szlovák kisebbségi önkormányzatok képviselői is.
A sikeres fellépés után az ünnepség az Önkormányzat irodájában folytatódott.
Csabaszabadiban áll a „bál”. A testület pénteki, rendkívüli ülésén a hétből négy képviselő vett részt (hárman, elmondásuk szerint, az előző napi ülés hangvétele miatt maradtak távol), akik kimondták a grémium feloszlását. Hogy valami történni fog, az már régen a levegőben lógott. Évek óta tart a,,háborúskodás” a 402 lelkes kistelepülésen.
A Békés Megyei Hírlap hétfői számában megjelent cikkre kívánt reagálni a helyi ellenzék.
- Hazugság, amit a polgármesternő, Szabó Vilmosné állít - nyilatkozta nevükben Kesjár Mátyás képviselő, aki a néhány hete leváltott Poliák Mihály után az ügyrendi és pénzügyi bizottság elnöki teendőit látta el. - Nem igaz, hogy kifizetetlen számlák tömkelege várta a polgármestert a táppénzről való visszatérése után. Az önkormányzatnak igenis rendezett a pénzügyi helyzete, annak ellenére, hogy jelentős összegeket kellett megelőlegeznünk, például a parlagfüves pályázatra. Hazugság Szabó Vilmosnénak az iskolával kapcsolatos állítása is. Nem az általános iskola működik 300 négyzetméteren, hanem az általános humán központ. Ebben az intézményben kap helyet az óvoda, az iskola, a melegítőkonyha, a könyvtár, a nyugdíjasklub, a falugazdász, a falugondnok, a gyermekvédelmis. A polgármester sokallja az iskola működtetésének költségeit. A saját járandóságait nem? Szabóné nem Csabaszabadiban lakik, nyugdíjas és főállású polgármester, illetménye 230 ezer forint, plusz 20 százalék költségtérítés. A saját juttatásaira van pénz, a gyerekek taníttatására nincs? - tette fel a kérdést Kesjár Mátyás.
Kormosné Marozsán Klára képviselő írásban juttatta el lapunkhoz véleményét.
- Nálam a csütörtöki ülés tette fel az „i”-re a pontot. Nyilvánvalóvá vált, hogy ez a testület, ilyen felállásban nem tud érdemben együtt dolgozni, mindig a személyeskedések kerülnek előtérbe.
A képviselőnő elmondta, a polgármester munkába állásának napján, 2004. november 15-én 740 ezer forint lejárt fizetési határidejű számlája volt a falunak, ebből 154 ezer 399 forint harminc napon túli, a többi 30 napon belüli. A fizetési határidőn belüli számlák összege pedig 120 ezer 227 forint. A számlák fedezete ma is rendelkezésre áll. Kormosné Marozsán Klára levelében leszögezte: az elmúlt 9 és fél hónapban a polgármester nélkül működő testület tudott olyan döntéseket hozni, amelyek a falu javát szolgálták. Hozzátette, egy „csődközelben” lévő település képviselőinek nincsenek terveik, elképzeléseik, a csabaszabadi képviselő-testületnek azonban voltak, vannak és lesznek is.
Mint már említettük, Szabó Vilmosné november 15-én tért vissza táppénzről dolgozni. A polgármesternő január 26-án elesett a hivatal udvarán, térdsérülését áprilisban operálták. Mikor tegnap hivatalában kerestük, éppen zárat cserélt egy mester a polgármesteri irodán.
- Nem sokkal azután, hogy áprilisban kitoltak a műtőből, kaptam meg az önkormányzattól a levelet, hogy adjam át az irodám kulcsát, mert szellőztetni kell, meszelni akarnak. Ha ezt nem teszem meg, akkor feltörik a zárat - jelezték. Ez meg is történt. Ha bármilyen ügyirat eltűnt innen, akkor ez az ő felelősségük.
Szabó Vilmosné megerősítette a hétfői lapban tett kijelentését: kifizetetlen számlák várták, mikor munkába állt.
- Ezelőtt nem voltak kifizetetlen számláink. A likvidításunk megőrzése a legnehezebb időkben is elsőbbséget élvezett. Most azonban több mint 1 millió forint tartozásunk van, a számlák egy része már hatvan napon túli.
A falu pénzügyi nehézségeiről Poliak Mihály, volt ügyrendi és pénzügyi bizottsági elnök beszélt. - Sokba kerül a polgármesteri hivatal és az intézmény fenntartása. Az iskola már közel egy évtizede erősen ráfizetéses, amióta a szülők többsége máshol taníttatja a gyerekét.
Poliak Mihály elmondta, a nyáron kereste a lehetőséget a helyzet megoldására. A békéscsabai szlovák iskolában fogadták volna a nemzetiségi kisiskola diákjait, de a szlovák kisebbségi önkormányzat nem adta ehhez hozzájárulását.
- Az iskola beintegrálásával jól járnának a gyerekek, hiszen Békéscsabán a miénknél jobb felszereltségű intézményben tanulhatnának. A bekísérésük sokkal kevesebbe kerülne, mint az iskola fenntartása - tette hozzá a polgármester, aki arról is beszélt, sokba kerül a főállású jegyző is a falunak, már régen körjegyzőséghez kellene Csabaszabadinak tartoznia.
A testület feloszlása miatt időközi választást írnak ki. A falu választópolgárai november 19-étől számítva 75 napon belül ismét urnához járulnak, polgármestert és képviselőket választanak.
- Amikor a polgármesternek 165 ezer forint volt az illetménye, bírósági úton emeltette meg a testülettel a pénzét. Ha társadalmi alpolgármester lenne, legalább 3-3,5 millió forintot spórolna Szabadi, most a falu költségvetésének közel 10 százaléka őt illeti - mondta Kesjár Mátyás. Szabó Vilmosné ellenben azt hangsúlyozta, csupán azt kérte a bíróság segítségével, ami a törvény szerint megilleti, nem többet.
Csabaszabadiban 75 napon belül időközi választást kell kiírni, mert pénteken este feloszlatta magát a képviselő-testület. A döntést évek óta tartó személyeskedések és viták alapozták meg. A polgármester szerint mindez a falu fejlődését is hátráltatta. Már csütörtökön is viharos testületi ülést tartottak Csabaszabadiban. Szabó Vilmosné polgármester szerint az állandó személyeskedések miatt több olyan kérdésben nem tudott döntést hozni az önkormányzat, amely a falu javát szolgálta volna. Pénteken, rendkívüli testületi ülésen a feloszlatás mellett döntöttek a megjelent képviselők. - Január óta táppénzen vagyok. Amikor november derekán visszatértem, kifizetetlen számlák tömkelege fogadott, majd nyilvánvalóvá vált, hogy a település csődközelben van. Ha az általános iskola sorsát rendezhetnénk, talán a helyzet is javulna. Értelmetlennek tartom, hogy nyolc gyermek miatt négy pedagógust foglalkoztatunk, ráadásul 300 négyzetméteres épületben működik az alma mater - fogalmazott Szabó Vilmosné.
A Magyarországi Szlovákok Szövetsége a hazai szlovák népdalkörök minősítését Tótkomlóson rendezte meg a napokban. Eredmények az I. kategóriában (énekkarok zenei kisérettel): aranyoklevelet kapott a békéscsabai Orgován, a csabacsüdi népdalkör, a Komlós népdalkör. Ezüstoklevelet a tótkomlósi Rozmarín, a kétsopronyi Horenka, a mezőberényi és a békéscsabai ifjúsági népdalkör vehetett át, míg bronzot a telekgerendási Szlovák Klub és a Čulá citeraegyüttes, valamint a maglódi pávakör. II. kategóriában (énekkarok zenei kiséret nélkül) kiemelt aranyminősítésben részesült a szarvasi szlovák népdalkör, aranyoklevelet a pitvarosi szlovák népdalkör, ezüstöt pedig a békéscsabai Csabai Ruzsicska vehetett át.
„Szerelmem vagy, te szép hazám” címmel az Országos Idegennyelvű Könyvtár, a budapaesti Szlovák Intézet, valamint a Békés Megyei Könyvtár szlovák estet rendezett november 23-án Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A megjelenteket Sutyinszky Beáta fuvolajátéka köszöntötte Nátor Éva zongorakíséretében. A két művésznő - stílusosan - szlovák népdalcsokorral kedveskedett a nagyérdeműnek. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató Békéscsaba múltját méltatta, amikor a XVII. -.XVIII. századi szlovák ajkú telepesekről emlékezett meg, s egyben köszönetet mondott az Országos Idegennyelvű Könyvtár munkatársainak a honi nemzetiségeket és egyéb népeket bemutató kulturális estek megrendezéséért, melyek egyik állomása volt a csabai szlovák est is. A rendezvénysorozat keretében egyébként 2004.-ben szlovén, cseh, észt, s 2005.-ben pedig lett, ciprusi, lengyel, litván, s máltai est is várja majd az érdeklődőket.
Stefan Dano, a Szlovák Köztársaság főkonzulja megnyitóbeszédében a szlovák kultúra, a szlovák irodalom múltjának, jelenének és jövőjének hármas, szerves egységére hívta fel a figyelmet. Mint mondotta, a Szlovákiának van mondanivalója, üzenete a frissen egyesült Európa felé.
Karol Wlachovsky műfordító, irodalomtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vendégtanára a „Szlovák irodalom tegnap és ma” címmel tartott igen érdekfeszítő előadást - személyes élményeivel fűszerezve azt. Nagy előrelépésnek nevezte, hogy immár a szlovákiai történészek is a történelmi Magyarország (Uhorsko) részeként kezelik a szlovák történelmet.
Peter Macsovsky fiatal író, műfordító folytatta az irodalomtörténeti előadást a mai generáció bemutatásával.
A csabai szlovák esten a zene, az irodalom, s a művészetek együttesen mutatták be a szlovák kultúrát. Három kiállítás várta a vendégeket: szlovák népmese-gyűjtemény gazdag anyag nyűgözte le a látogatókat. A tárlatot a Szlovák Nemzeti Könyvtár anyagából rendezték, s nagy sikere volt a Martinból érkezett kiállítási anyagnak, annál is inkább, mert gyermekkönyv történeti aspektussal is bír. Nagy sikere volt, s egyben szomorú apropója is a Magas Tátra természeti szépségeit bemutató fotókiállításnak, hisz ilyennek, mint a képeken még egy jó darabig nem láthatjuk a Tátrát a szélvihar okozta károk miatt… A fotótárlat a budapesti Szlovák Intézet segítségével jöhetett létre. A „Szlovákia bemutatkozik” elnevezésű poszter-kiállítást pedig a vendéglátó intézmény, a Békés Megyei Könyvtár munkatársai rendezték.
A „Szerelmem vagy, te szép hazám” rendezvénysorozata, másnap, november 24-én Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtár kiállítótermében folytatódott.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a budapesti Szlovák Intézet szervezésében került sor november 24-én este a SZERELMEM VAGY TE, SZÉP HAZÁM!” című rendezvénysorozat szlovák estjére, melyen köszöntőt mondott Milan Resutík nagykövetségi tanácsos, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, és ahol megjelent Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete is. Karol Wlachovský műfordító, irodalomtörténész, és Peter Macsovsky író, műfordító „A szlovák irodalom tegnap és ma” címmel tartott előadást. Az est hangulatát emelte Vladimír Ondrejčák (gitár), Silvia Stašková (fuvola) és Karol Daniš (hegedű) fellépése is. A rendezvény keretében 2004. november 17-től 26-ig az OIK épületében (Bp. V. ker. Molnár u. 11.) kiállítás látható Vincent Hložník képzőművész és Martin Martinček fotóművész alkotásaiból, valamint válogatás az OIK szlovák vonatkozású anyagából.
Immár hagyománnyá kezd válni, hogy Salgótarjánban gyönyörködhetünk a besztercebányai Állami Opera előadásaiban. Az elmúlt évihez hasonlóan ezúttal is a nemzetiségek napja keretében láthatjuk november 19-én, pénteken 18 órától Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét rangos szereposztásban. A Marica grófnő tavalyi sikere után a rendezők: a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, Salgótarján Szlovák Kisebbségi Önkormányzata, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete és a vanyarci Szlovák Művelődési Központ. A besztercebányai Állami Opera salgótarjáni vendégszereplését támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, valamint Magyarország, illetve Szlovákia kulturális minisztériuma is. A rendezvényen jelen lesz Bíró Ágnes szlovák kulturális államtitkár és Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete is.
Magyarország mai területe sohasem tartozott a szomszédos országok valamelyikéhez. Talán ez lehet annak az oka, hogy a hazai nemzeti kisebbségeknek nem különösebben vonzó anyaországuk állampolgárának is lenni. A szomszédos országok nemzetiségéhez tartozó kisebbségek közül egyedül a horvátok és - bizonyos megkötéssel - a románok lehetnek úgy kettős állampolgárok, hogy Magyarországon laknak. Összeállításunkban kilenc hazai nemzetiség vezetőit kérdeztük a kettős állampolgárságról.
A Magyarországon élő, zömmel az első világháború előtt érkezett bolgárkertészek és leszármazottaik a rendszerváltásig nem voltak magyar állampolgárok. A kilencvenes években kaptak csak magyar állampolgárságot, de a bolgárt is megőrizték, mert ezt a szófiai törvények nem tiltják. „Bulgáriában a külföldieknek drágább a szállás, de például örökösödésnél is jól jön a bolgár állampolgárság - mondta el az Indexnek Tyutyunkov Mónika, a Bolgár Országos Önkormányzat titkára. - Állampolgársági jogon azonban semmi sem jár ingyen, segélyt vagy más juttatást sem kaphatunk Bulgáriából.”
A magyarországi bolgárok becslések szerint ötezren lehetnek, bár a népszámláláson csak ötödannyian vallották magukat bolgárnak. (A becslések és a hivatalos adatok mindenütt eltérnek, mert a kisebbségi önkormányzatok szerint történelmi traumák vagy a biztosok által rosszul feltett népszámlálási kérdések miatt sokan nem árulták el nemzetiségüket.)
Magyarországon december 5-én tartanak népszavazást a kettős állampolgárságról. Az ellenzők szerint túlságosan költséges lenne, ha határon túliak megkaphatnák a kettős állampolgárságot, és a döntés után áttelepülési hullám indulna. A támogatók nem számolnak pluszköltséggel, szerintük a lelki okok mellett a magyar útlevél lenne a legfőbb haszna a kettős állampolgárság megadásának.
Nincs jelentősége
A magyarországi németek nem lehetnek kettős állampolgárok. A német alkotmány szerint erre csak azoknak van joguk, akik 1937. december 31-én az akkori német határokon belül laktak. A Nyugat-Lengyelországban maradt, ma már kisszámú németségnek Berlin ezért megadja az állampolgárságot, a magyarországiaknak azonban nem. „Azzal, hogy beléptünk az Európai Unióba, ennek nincs is jelentősége, és a rendszerváltás óta ez a kérdés Németországban sem merült fel” - mondta Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke.
Román-magyar-örmény
„Nemrég kérvényeztem a román állampolgárságot” - tett meglepő bejelentést idősebb Aján Gergely, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke, aki elmondta, hogy az örmény állampolgárság megszerzésére viszont nincs lehetőség. A húsz-huszonötezresre becsült hazai örménység legnagyobb része Erdélyből vándorolt Magyarországra, kisebb része viszont a törökök első világháborút követő népirtása után.
Aján az előbbi csoportba tartozik, rokonai élnek Romániában, és családja régi házának egy részét kapta vissza a közelmúltban, így már tulajdona is van. A román törvények lehetővé teszik, hogy aki az ország területén született - Aján 1932-ben látta meg a napvilágot -, megkaphasa a román állampolgárságot.
Soha nem éltek Romániában
A hazai románok már nem juthatnak ilyen könnyen román állampolgársághoz. A Moldovában élő románoknak, valamint a forradalom előtt emigráltaknak megadják az állampolgárságot, az elcsatolt területeken élőknek a továbbtanulásukat is biztosítják. „A hazai románok sohasem éltek Romániában, az állampolgárságból semmi előnyük sem származna” - mondta az Indexnek Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke.
A nyugati diaszpórában élő szlovákok felvehetik az állampolgárságot, és Ligetfaluban egy külön szavazókörben a választásokon is részt vehetnek, a környező országokban élő szlovákokat azonban nem illeti meg ez a jog. „Nem merült fel az állampolgárság megszerzésének az igénye a hazai szlovákok körében, hiszen sohasem voltak Csehszlovákia állampolgárai” - mondta Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, aki szerint a hazai szlovákok a magyarnál jóval kevesebb kedvezményt nyújtó szlovákigazolványra sem tartottak túlzottan igényt.
Nem Krleza szintjén
A világ harminc országában élő horvátoknak joguk van az állampolgárságra, a hat évvel ezelőtt hozott törvényről semmilyen vita nem volt. A horvát diaszpóra - a lakosságszámhoz viszonyítva - a világ egyik legnagyobbja. A határokon belül négy-, a határokon túl két és fél millió horvát él. A hatvan-hetvenezresre becsült magyarországi horvátságból százötven-kétszáz kettős állampolgár lehet. „Ők nem akarnak elköltözni Magyarországról - mondta Karagics Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. - Egyesek lelki okokból váltják ki az állampolgárságot, mások azért, hogy könnyebben tudjanak Horvátországban is vállalkozni.”
A kérelmezőnek anyakönyvi kivonattal kell igazolnia horvát származását, illetve beszélnie kell a nyelvet. „Persze, nem olyan szinten, mint Miroslav Krlezának” - mondta Karagics Mihály.
Nem indulna elvándorlás
Szerbiában törvény készül, amely kettős állampolgárságot adna a környező országokban és az emigrációban élő szerbeknek is. Pavlov Milica, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke nem tud a kezdeményezésről, de nem hiszi, hogy tömegesen élnének ezzel a lehetőséggel a zömmel a 18. század óta Magyarországon élő szerbek. „Magyarország a szülőhazánk, és a délszláv háború óta kicsit el is távolodtunk Szerbiától” - mondta az elnöknő.
A magyarországi szlovéneknek és ukránoknak le kellene mondaniuk magyar állampolgárságukról ahhoz, hogy felvehessék az anyaországét. Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke szerint számos előnnyel járna a kettős állampolgárság: „Nem indulna meg elvándorlás, viszont a magyarországi szlovének a nyelv- és országismeretük miatt könnyebben tudnának Szlovéniában is vállalkozást indítani.”
Módosítaná az állampolgársági törvényt Szlovákia. A tervezet szerint ezen túl a határon túli szlovákok csak akkor szerezhetnének állampolgárságot, ha már két évet éltek a Szlovák Köztársaság területén. A módosítás nem szól arról, hogy a kérelmezőknek le kellene mondaniuk korábbi állampolgárságukról. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy Szlovákia nem támogatja, hogy lakói kettős állampolgárok legyenek. A szlovák állampolgársági törvény módosításáról szóló tervezetet nyújtott be véleményezésre a szlovák belügyi tárca a pozsonyi parlamentnek. A legutóbb tavaly módosított törvény újabb megváltoztatásának tervezetéről hétfőn adott hírt a TASR szlovák hírügynökség, melynek ismertetése szerint a módosítás egyebek között azt is célozza, hogy a határon túli szlovákok a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kétéves szlovákiai tartózkodás után kaphassanak szlovák állampolgárságot. A törvénymódosítást ismertető jelentés nem tér ki arra, vajon az ide sorolható kérelmezőtől elvárják-e, hogy feladja korábbi, más országbeli állampolgárságát. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében - származási helyétől és nemzetiségi hovatartozásától függetlenül - az a kérelmező kaphat szlovák állampolgárságot, aki legalább öt éve megszakítás nélkül állandó szlovákiai lakhellyel bír, és öt éve nem volt szándékos bűncselekményért jogerősen elítélve. A hatályos szlovákiai jogszabályok ugyan nem tesznek említést a kettős állampolgárságról, de annak intézménye - kivált Csehország és Szlovákia viszonyában - 1997 óta egy kétoldalú egyezmény alapján működik. Az alkotmánynak nincs kettős állampolgárságot tiltó rendelkezése, de számos más országhoz hasonlóan a gyakorlatban Pozsony sem szorgalmazza a kettős állampolgárság érvényesítését, inkább korlátozni igyekszik azt. Az érvényes szlovák jogszabályok homályosságára egyes jogszakértők már rámutattak. Alkotmányjogászok értelmezése szerint Magyarország és Szlovákia viszonyában máig hatályos az 1960-ban aláírt, a kettős állampolgárságot "korlátozó" magyar-csehszlovák egyezmény, amelynek érvénytelenítéséről az 1995-ban megkötött magyar-szlovák alapszerződés sem rendelkezik. Igaz, a korlátozó megállapodást Magyarország már korábban, még 1993-ban egyoldalúan felmondta, de a szlovák fél ezt magára nézve azóta sem tartja kötelező erejűnek, és továbbra is az 1960-as dokumentumban foglaltaknak megfelelő gyakorlatot igyekszik érvényesíteni.
Élesen bírálja a Magyar Koalíció Pártjának vezetőit a pozsonyi Pravda. A napilap azt rója föl, hogy a szlovákiai magyar kormánypárt a kettős állampolgárság kérdését érintően az igenlő szavazatok többségéért szurkol. A cikkíró szerint a kettős állampolgárság intézménye elvi okokból ugyanúgy elfogadhatatlan, mint a kedvezménytörvény. Egy másik újság, a liberális SME aggályosnak tartja, hogy „a szlovák képviseleti testületek mandátumait bíró párt egy másik állam területén fejt ki politikai tevékenységet”. Vajon a Szlovák Köztársaság érdekei szerint való-e a határon túli magyarok kettős állampolgársága? - teszi fel a kérdést a pozsonyi újság.
Az állampolgársághoz elengedhetetlen az állandó lakcím az adott országban - ez derül ki egy szlovák szakértői véleményből. Ha Magyarország olyan személyeknek adna állampolgárságot, akik másik országban rendelkeznek állandó lakhellyel, azzal beavatkozna az adott állam szuverenitásába - mondta a pozsonyi Új Szó szombati számában a Komensky Egyetem nemzetközi jogi szakembere. A jogász véleményét kommentálva Berényi József, a szlovák külügyminisztérium MKP-s államtitkára emlékeztetett: hasonló módon érvelt Pozsony a státustörvény megszületése után. Mint ismeretes, Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a jogszabályt, és lehetetlenné tette annak végrehajtását. Berényi szerint abból kell kiindulni, hogy a szlovák alkotmány nem tiltja a kettős állampolgárságot. Másrészt a külföldi szlovákok a szlovák státustörvény értelmében megkaphatják a szlovák állampolgárságot anélkül, hogy lemondanának eredeti állampolgárságukról. Berényi erre a párhuzamra is fel kívánja hívni a szlovák közvélemény figyelmét, mert szerinte a helyzet analóg. Ha Szlovákia a külföldi szlovákok esetében megengedi a kettős állampolgárságot, akkor ez a jog más országokat is megillet - mondta az államtitkár a pozsonyi magyar napilapnak.
A statisztikai hivatal is készített hasonló felmérést, s ez alapján a megkérdezettek mintegy 40 százaléka gondolja, hogy nem teljesültek az 1989 utáni elvárások. A lakosok harmada úgy véli, bizonyos álmaik megvalósultak, bizonyos dolgokban csalódtak. Az emberek 20 százalékának nem is voltak semmilyen elképzelései, így nem is csalódhattak.
Akik elégedettek az elmúlt 15 év történéseivel, azok általában 30-39 év közöttiek, vállalkozók, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, javarészt a Pozsonyi kerületből származnak, s főleg az ANO-val, a KDH-val vagy az SDKÚ-val rokonszenveznek. Az elégedetlenek zöme túl van a negyvenen, 53 százalékuk már ötvennél is idősebb, 48 százalék nem szlovák nemzetiségű, 44 százalék alapfokú végzettséggel rendelkezik, sőt munkanélküli. A jelenlegi helyzet a KSS, a HZDS és a Smer szimpatizánsainak nem tetszik, de ebben a tárborban sokan vannak az MKP választói közül is.
A harminc évnél fiatalabbaknak alig voltak elvárásaik: a forradalmat iskolásként élték meg, s 10-13 évesen csak kevesen fontolgatták, a rendszerváltás mit jelenthet. Hasonlóan gondolkodik a munkanélküliek többsége és a nagyobb városok lakossága.
A politikai, gazdasági, szociális és kulturális változásokat a polgárok egyharmada úgy értékelte, hogy főleg az emberi jogok tiszteletben tartása terén tapasztalható pozitív elmozdulás. Csak a megkérdezettek 15 százaléka gondolja, hogy manapság lakhelyén már jobban beleszólhat a lakosokat érintő közügyekbe. Mindössze 14 százalék véli, hogy emelkedett az életszínvonala, 13 százalék tud érvényesülni és képes kamatoztatni tudását. Az emberek tíz százaléka lát javulást a fizetések terén, de csak hat százaléknak van biztonságérzete. Azaz a szakértők szerint lényegében nem változott az emberek megítélése: legtöbben ugyanúgy látják az ország gazdasági és szociális helyzetét, mint 15 évvel ezelőtt, olvasható a statisztikai hivatal szerkesztőségünkbe eljuttatott anyagában.
A polgárok az MVK felmérése alapján sem hiszik, hogy 1989 óta javultak életkörülményeik. 54 százalék úgy véli, rosszabbul él, mint a kommunizmus alatt, és csupán a megkérdezettek 21 százaléka elégedett jelenlegi helyzetével. A lakosok harmada rendkívül rossz életkörülményeire panaszkodott, ellenben csak hat százalék fogalmazott úgy, hogy sokkal jobban él, mint a rendszerváltáskor. A statisztikai hivatal szerint főleg a középkorúak, az SDKÚ választói és az egyetemet végzett személyek ismerik el, hogy javult az életszínvonaluk. Az MKP-vel rokonszenvezők általában úgy fogalmaztak: rosszabbul élnek, mint valaha, életkörülményeik szinte elviselhetetlenek.
Megrendítő hírt adott a vihar Európa minden országába a Magas Tátráról. Tele oldalak jelezték a lapokban, hogy megszűnt az élet, a turisztika a világ legkisebb területén fekvő legmagasabb hegy egy jelentős részén, a szlovák síparadicsomban. Ötven kilométeres távon hatalmas pusztítást végzett a vihar, járhatatlanná téve az utakat - elsősorban a felső tátrai utat Podbánskétól egészen Tátralomnicig. Ez volt a Tátra legszebb része. Ahogy haladtunk Pribylina felől már messziről láthattuk a Kriváň ferde sapkáját, majd közelebb érve a hatalmas fenyvesektől csak néha lehetett megpillantani a havas csúcsot, jelezve, hogy jó irányban haladunk a hegyek felé. Csodálatos látványt nyújtottak a patakok mellett felsorakozó lucfenyők a maguk 30 méteres magasságukkal, különleges aranyszínnel szegélyezték késő ősszel az utak mentét a lombhullatók, a vörös fenyők. És akkor jött a vihar, a nem várt, a szokatlanul erős - mert sok szelet megfékezett ez a táj, amely a Poprádi völgy alól jött - a kegyetlen sebességgel érkező. Ezt már nem viselték el a középső zónába eső fenyvesek. Mindent szakított, törte szálkákra a makacsul ellenálló egyenes fenyőket, nem kímélt semmit, ami útjába esett. Ezzel az energiával nem lehetett ellenállni, sem előre felkészülni. Néhány percig tartott. Hihetetlen pusztítást hagyott maga után. Láttunk már ilyet az Alacsony Tátrában is éppen az utunkba eső Brezno felé, de azt nem tartottuk olyan borzalmasnak, mert nem látszott oly tragikusnak, mint ez utóbbi a Magas Tátrában. Podbánske, Štrbské Pleso, a tüdőszanatórium, egészen Starý Smokocevig, sőt túl azon a Lomnicig. Ezen a részen a Tátra minden kilométerén üdülők, szanatóriumok, gyógyházak rejtőzködtek a fenyvesek között. Most kilátszanak az erdőből, mert a vihar fogpiszkálók módjára lefektette a hatalmas súlyú fákat, némelyeket majdnem sorjában, többeket rajtuk keresztül. Elrettentő látványt nyújtva különösen az égről nézve, az eddig elrejtett üdülők most kerítés nélkül maradtak. Ezzel az irtással megváltozott itt minden. Az ember is. A „takarítás” elején sírva vágták az utat, hogy járhatóvá tegyék a legfontosabbakat. Eddig csak a hótól kellett megszabadítani, hogy az utas eljusson a legszebb helyekre Egy hétig dolgoztak fáradságot nem ismerve. A hideg hóesésben a hazaszeretet fűtötte őket. Úgy tűnik ezt a hatalmas akadályt is legyőzték. Le kellett győzni, mert a Tátra maradt a helyén, a szállodákban már van élet és folytatni kell mindenáron. Azért mély sebeket hagyott maga mögött ez a természeti csapás is. Kiheverni nem lesz könnyű. Telefonon kapott információk szerint ugyan a testvérvárosi Pribylinát már nem érte a vihar, mégis nagy az elkeseredés barátainknál. A csodás természeti táj, a hegykoszorúkkal körülvett Štrbské Pleso is talpra állt. Éjjel nappal dolgozott mindenki, aki élt és mozgott, hogy egy hét után újranyithassák a síparadicsomot még akkor is, ha a látvány nem a régi. A štrbai utat járhatóvá tették és az államfő részvételével új szezont nyitottak, hogy lássák a sport szerelmesei, ha győzött is a természet nem teheti tönkre az ember munkáját. Az ember ereje legyőzheti a pusztítást is. Štrbské Pleso ismét várhatja vendégeit, a turistákat, a sízőket és mindenkit, aki kíváncsi erre a szörnyű természeti csapásra. A folytatás hosszú időre nyúlik. Ma még csak elképzelések vannak, hogy milyen lesz a Tátra eme része, amit a vihar ugyan most elpusztított, de nem törte meg az ember akaratát. A Tátra ismét él, a parkolóhelyeken autóbuszok sorakoznak, az utak járhatók. Az élet megy tovább.
A békéscsabai képviselő-testület november 18-án is zárt ajtók mögött kezdte meg testületi munkáját. A képviselő-testület ülését ezúttal Baji Lajos alpolgármester vezette, mert Pap János polgármester Lyonban tárgyalt a Körösök Völgye Natúrpark ügyében. A vagyoni és méltányossági ügyeket követően - a nyílt ülésen - számos, a lakosságot is érintő kérdésről döntöttek első körben a képviselők. A második körös eljárásra a decemberi közgyűlésen kerül majd sor a lakosságot érintő kérdésekben: így az autóbusz közlekedés helyi tarifáinak emelése, a parkolási díjak növekedése, az ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elvezetés szolgáltatás díjainak megállapítása, valamint a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről, valamint a köztemetők és a temetkezés rendjéről szóló rendelet módosítása kerül ismét terítékre december 16-án. Az ülést követő hagyományos sajtótájékoztatón Baji Lajos alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat bérleti szerződést módosított a Vállakozói Centrum Kft.-vel. Bővítették az eddigi megállapodást: a megnövekedett vállalkozói igények miatt volt erre szükség az Almáskerti Ipari Parkban, ahol egyébként nemrégiben - az októberi Kolbászfesztiválon - adták át ünnepélyes keretek között a Mezőgazdasági Élelmiszeripari és Innovációs Központot, mely mintegy 231 milliós beruházás nyomán valósulhatott meg.
A továbbiakban a képviselők tájékoztatót hallhattak a 2004. év első háromnegyed éves költségvetési teljesítéséről, melyet elfogadtak. A közalkalmazottak és a köztisztviselők is megkapják még az idén decemberben a „13. havi fizetésüket.” Bár, mint azt a sajtótájékoztatón Baji Lajos alpolgármestertől megtudtuk, nem nevezhető így ez a juttatás, bár a köznyelv, s az érintettek is így emlegetik maguk közt… A hivatalos megfogalmazás -, melynek alkalmazását az alpolgármester is kérte -, így hangzik: „egy havi külön juttatás”. Az önkormányzat előlegként fizeti ki az idén a szóban forgó summát, melynek összege egészen pontosan a juttatás alapjául szolgáló nettó illetmény kilencven százalékával egyezik meg. A határozatot a megyeszékhely képviselő-testülete 23 egyhangú igen szavazattal elfogadta.
Számos rendeletet is módosítottak a közgyűlésen. Így a köztisztaság fenntartásáról, a fizető parkolókról, a helyi autóbusz közlekedésről, az ivóvíz ellátásról, a közterületek rendjéről, valamint a köztemetők és a temetkezés rendjéről. Ezen rendelek kétfordulósak, mivel a lakosság nagy részét érintik. Az első forduló szabályozási eljárása alapján november 18-án úgy döntöttek, hogy a parkolási díjakat az infláció 80 százalékával emelik, az autóbusz közlekedésben mintegy 6-7 százalékos áremelés várható a helyi járatokon, az ivóvíz és szennyvízelvezetés díjai az inflációt követő nagyságrendben emelkednek, a köztisztasági rendelet pontosítása is a december 16-ai közgyűlésen, a második fordulóban várható. (Ezen adatokat közzéteszik a „sárga” újságban, vagyis a Csabai Mérlegben.) A Tappe Kft. kapcsán nagy viták alakultak ki a képviselő-testületi ülésen: a zöldhulladék, mely még komposztálható lenne nagy mértékben növeli a lakossági kommunális szemét mennyiségét, hisz nagyon kevés háztartás gyűjti szelektíven a hulladékot: rendszerint minden egy kukába kerül: legyen a nyesedék, háztartási hulladék, vagy műanyag, netán veszélyes hulladék. Ezért szemléletváltásra van szükség a lakosság körében is.
A városüzemeltetéssel foglalkozó napirendek között 11/10-es napirendi pontként került a testület elé a szennyvíz-kezelési projekt. A kormány - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal közreműködve - huszonkilencmilliárdos alapot biztosít a tervek elkészítésére, a projekt előkészítési költségeire. Így az önkormányzatnak csupán tíz százalékos saját erővel kell rendelkeznie. Így lényegesen felgyorsulhatnak a folyamatok, hisz nem kell Brüsszelhez pályázni a tervek elkészítésére, mert ez a magyar kormány hatáskörébe került. Akár két-három hónapot is nyerhetünk ezzel a „huszárvágással”, s a testület 20 igen szavazattal megszavazta a határozatot: 500 millió forintot különít el sajáterőként a tervek elkészítésére, s benyújtja a kormányhoz a lakossági szennyvíz-hálózat tervezésre a pályázatot. Mindez nagy előrelépés a szennyvíz-hálózat bővítésében.
Az oktatási kérdések között több alapító okiratot módosítottak a képviselők. A Sétáló utca ügyében olyan döntés született, hogy - maximum 50 millió forintból - megterveztetik az Andrássy út nyomvonalán a díszburkolatot egészen a Mednyánszky - Lepény Pál utcák kereszteződéséig úgy, hogy az a Korzó teret nem érinti, hisz ott a járdán már kialakították a díszburkolatot. A közbeszerzési eljárás után köztéri szobrot is állítanának majd. Mindezzel párhuzamosan elkészült a Csaba utca terve is egészen a Gyóni Géza utcától az Irányi utcáig. Ez az útvonal kiváló lehetne például a kerékpárosok számára, ha nem a sétáló utcán van dolguk, hisz ezen az útvonalon gyorsabban elérhetnék a belvárost a gyalogosok kerülgetése nélkül…
A Spaten Söröző tulajdonosa azzal a kéréssel fordult a közgyűléshez, hogy szeretné megvásárolni a 350 négyzetméternyi közterületet, melyen a faépítményű sörözője áll. A területen új kisvendéglőt alakítana ki. Mindezért cserébe az Andrássy út - Jókai út sarkán található fa sörsátrat ingyen elbontja. Mindezzel párhuzamosan a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány az egykori csabai kisvasútnak állítana emlékhelyet. A közgyűlés döntése értelmében negyvenezer forintos négyzetméter áron értékesíti a közterület a söröző tulajdonosának azzal a feltétellel, hogy a vevő köteles a 3428/4 helyrajzi számú földrészletből visszamaradó közterületen az alapítvány tulajdonában lévő mozdonyt és vasúti kiskocsit elhelyezni. Természetesen a témáról lesz lakossági fórum is. A látványterv mindenesetre sokat ígér…
Végül nagy sikere volt a közgyűlésen az elektronikus önkormányzat elemeit bemutató szakirodai prezentációnak, melyet informatikusok mutattak meg és be a képviselőknek.
Motoralkatrészgyárat építene Szlovákiában a második legnagyobb amerikai autógyártó, a Ford - írja a Bloomberg. Az ügyben hamarosan létrejöhet a megállapodás a társaság és a szlovák kormány között - jelentette be Pavol Rusko gazdasági miniszter. A Ford mintegy négyszázmillió eurós gyárépítése újabb komoly siker lehet Szlovákia számára, amely beruházáspártoló politikájával autógyártók sorát vonzotta már eddig is. Az országban bő tíz éve jelenlévő német Volkswagen és a helyi üzemének építését tavaly megkezdett francia PSA Peugeot-Citroën után 2004 elején a Hyundai/KIA is úgy döntött, hogy 1,1 milliárd euróból gyárat épít Szlovákiában Zsolna mellett. Az üzem helyszínéül szánt terület kisajátítása azonban elakadt, és ezért egy időre kétségessé vált a beruházás is.
Egy-két éven belül megnövekedhet azon foglalkoztatottak száma, akik a szomszédos országokból járnak át hazánkba dolgozni. Jelenleg elsősorban a szlovákiai magyarok ingáznak nap mint nap, derül ki a Napi Gazdaság cikkéből. A Suzuki esztergomi gyárában dolgozó 1700 alkalmazott közül jelenleg háromszázan járnak át a szomszédból, a Philips győri gyárának 4400 munkavállalója közül 800 ingázik Szlovákiából naponta. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipari Kamara (MKIK) elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta: a multinacionális cégek - az ingázást kihasználva - akár a teljes határ menti vidéken megtelepedhetnek. A magas létszámú olcsó munkaerő hosszútávon viszont csökkentheti a bérnövekedési dinamikát. A változás nyomán elsősorban a mostani hiányszakmák járnának jól. Az építőipari szakmunkások között már most is sok külföldi állampolgár található, igaz, legtöbbjük illegálisan dolgozik. Emellett egyes területeken, például az egészségügyben az alacsony bér miatt már most sok a pályaelhagyó, illetve külföldre távozó, írja a Napi Gazdaság.
Nagybánhegyes és a romániai Gelence önkormányzatai több tárgyalás után úgy döntöttek, hogy testvér-települési kapcsolatra lépnek egymással. Ennek érdekében az elmúlt napokban Jancsó Ottó polgármester, Csizmadia László alpolgármester, Tímár Istvánné jegyző, Juhász Jánosné iskolaigazgató, Zsilák Pál, a szlovák önkormányzat elnöke és Hajtmann Mária, a szlovák klub vezetője a vendéglátók meghívására négynapos látogatást tett Gelencén. Az ott-tartózkodás ideje alatt aláírták a testvérközségek közötti szerződést, majd megtekintették Gelence nevezetességeit. Az iskolabeli látogatáskor a diákok csereüdültetéséről is megegyeztek. A nagybánhegyesiek több doboznyi játékkal ajándékozták meg az ottani óvodásokat.
A Békés Megyei Bíróság kimondta: a csabaszabadi szlovák kisebbségi önkormányzat jogszerűen szüntette meg Szabó Vilmosné (a település polgármestere) kisebbségi képviselői mandátumát. A csabaszabadi szlovák kisebbségi önkormányzat háromfős szervezet. A testület az év elején megszüntette Szabó Vilmosné képviselői megbízatását, mivel több, mint egy évig nem vett részt a kisebbségi önkormányzat munkájában, az ülésekre sem járt el. - Döntésünk ellen a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevételt tett, amivel mi nem értettünk egyet, ezért nem vontuk vissza a határozatunkat. A közigazgatási hivatal ezért beperelt bennünket. A kisebbségi önkormányzatok működésére vonatkozó jogszabályok nem teljesek. Egyéb rendelkezések hiányában a helyi önkormányzatok működésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni a kisebbségi képviselők esetében is. E törvény úgy rendelkezik, ha egy képviselő egy évig nem vesz részt az üléseken, akkor megszűnik a mandátuma. A közigazgatási hivatal ezt értelmezte másként, ezért indítottak pert ellenünk - nyilatkozta lapunknak Kesjár Mátyás, a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. A bíróság október 4-én hirdetett jogerős ítéletet, amiben a kisebbségi önkormányzatnak adott igazat. A grémiumnak ma már ismét három tagja van. Az új képviselő Skorka Pál, aki, eddig kívülállóként segítette a munkát.
Az Ister-Granum Eurorégió első információs irodáját tegnap nyitották meg a Mária Valéria híd esztergomi hídfőjénél az egykori, felújított Vámházban. Az uniós szalagot Szigeti László szlovák oktatási államtitkár vágta át. Az esztergomi Eurohíd Alapítvány és a muzslai Jövő 2000 Alapítvány pályázatán, amelyet a szlovák és a magyar holland nagykövetségnek Matra-Kap támogatási programjához nyújtottak be, nyertek támogatást az információs iroda kialakítására. Az irodában a betérők megtalálhatják az Eurorégió adattárát, uniós kérdésekre kaphatnak választ. A régi Vámházban pályázatfigyeléssel és készítéssel is foglalkoznak majd. Jövőre online rendszeren is elérhető lesz az iroda adattára, sőt határ menti kutatásokra is vállalkoznak a későbbiekben. Bemutatták az Eurorégió három nyelven (szlovákul, magyarul és angolul) kiadott civil katalógusát, amelyben 308 szervezet adatai kaptak helyet és a kétnyelvű Civil Hírmondó - a civil szervezetek negyedéves értesítője - első számát. Az információs iroda hétfőtől napi négy órában lesz nyitva.
A békéscsabai Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakközépiskola tizenharmadik alkalommal rendezte meg a nemzetközi diák labdarugó tornát négy ország részvételével. Az évek óta tartó tornán rendszeresen részt vesz Békéscsabán kívül a szlovákiai Besztercebánya, a romániai Sepsiszentgyörgy és a lengyel Myslenice csapat. A torna főszervezője Süle Istán tanár, már ismerősként köszöntötte a csapatokat. A torna legfőbb célja, hogy a fiatalok labdarúgó technikájának megismerésével párhuzamosan ismerjék meg egymás életét, a különböző népek szokásait, hagyományait. Erre jó alkalom kínálkozott a szabadidőben lebonyolított ifi találkozó az Árpád Fürdőben eltöltött idő, a város bemutatása során tett séta, sőt a programban szerepelt a Békéscsaba-Pápa NB I-es bajnoki mérkőzés megtekintése. Marton József igazgató, köszöntőjében azt kívánta valamennyi résztvevőnek „érezzék jól magukat városunkban, sportszerűen, egészségesen versenyezzenek, s mint minden sportvetélkedőn győzzön a jobb”, majd egy Hamingway idézettel zárta köszöntőjét: „A sport megtanít mindenre: megtanít veszíteni és megtanít elviselni a győzelmet”. A szlovákiai besztercebányai csapatot elkísérte Milan Vrťo, a sportminisztérium képviselője és Földvári Eduárd a sportiskola igazgatója, az FC Junior Radvan elnöke. A közel 20 mérkőzés nagy izgalmakat hozott a csapatoknak, s végül a következő eredmények születtek: a szlovák siker volt a legjellemzőbb. A legjobb kapus: Durčo Ján (Besztercebánya) Hazai kapus: Ando Pál, A legjobb külföldi játékos: Lukács Imrich (Besztercebánya), Hazai játékos: Matúz Tamás, A legjobb 13-as számú játékos: Pásztor Marcel (Besztercebánya), Hazai játékos: Botos Zoltán X Végeredmény a csapatjátékban: I. Besztercebánya, II. Békéscsaba, III. Sepsiszentgyörgy. Egyértelműen nagy sikert aratott a szlovákiai vendégcsapat. Valamennyi versenyző kellemes élményekkel távozott a kupáról azzal, hogy jövőre is megrendezésre kerül a Köztársaság Kupa.
A Békéscsabai Atlétikai Klub tagja ismét rajthoz állt a Bécs - Budapest szupermaratoni versenyen. Vozár Attila szlovák kötődésű versenyző. Az atléta bízott magában, mondván „minden áron meg fogom csinálni”, de azért benne bujkált az izgalom. Nagy riválisaival mérkőzött Attila, mert Bogár János (győri) és a lengyel Chawawko között szakaszonként változott az eredmény a három nagy versenyző között. A csabai 34-es rajtszámot viselő szupermaratonista a budapesti János-hegy emelkedőhöz érve a finisben hangzott el a kérdés „Hol állok?”. Ugyanis a lengyel versenyző nyomában volt Attilának. A déli Pályaudvarig már növelte előnyét. Igazi nagy ováció fogadta Attilát a Tabánban a Gellérthegy lábánál felállított célban. Egy perccel jobban teljesített a tervezett 1 óra 25 percnél, ami végül is biztos győzelmet hozott. Tóth Sándor mesteredző mondta: „Több, mint két éve váratott magára Attila újabb kiemelkedő teljesítménye, amely az idei 26 bajnoki cím mellett különleges kategóriát jelent.” Eredmények: 1. Vozár Attila Békéscsabai Atlétikai Klub 27:27:44, 2. Tomasz Chawawko (lengyel) 27:42:14, 3. Bogár János (Encs) 28:05:06. Még aznap este Vozár Attilát nagy örömmel fogadták és köszöntötték a csabaiak.
Az EÚ-csatlakozás nyomán a magyar-szlovák határ mentén egyre több szlovák munkavállaló jelenik meg, hogy olcsóbb bérért végezzen el elsősorban építőipari, valamint mezőgazdasági idénymunkát. Szlovákiában, az Ipoly-menti településeken 20 százaléknál is nagyobb a munkanélküliség, ezért szívesen jönnek át az ott lakók a magyar oldalra dolgozni, közölte Remiczky Zoltán, Szob polgármestere. A szlovákok a magyaroknál 20-30 százalékkal kevesebb bérrel is megelégednek, s mivel az építőanyag is olcsóbb Szlovákiában, Szobon és környékén sokan őket bízzák meg házuk felújításával. Más szlovák állampolgárok különböző mezőgazdasági idénymunkára ruccannak át a magyar oldalra. Egyesek a közeli vámosmikolai nagy gyümölcs-ültetvényen szednek almát, mások pedig fákat metszenek órabérben, mondta el Remiczky. Mivel az EÚ-ban a határok mentén hosszú távon is várható a munkaerő szabad mozgása, Szob igyekszik elébe menni a kihívásnak. Ezért a helyi általános iskolában és gimnáziumban megerősítették az informatikai képzést, hogy a fiatalok - ilyen ismeretekkel felvértezve - akár Szlovákiában is elhelyezkedhessenek. Ott ugyanis nagy a kereslet az informatikai szakemberek iránt, tette hozzá a polgármester. Vogel István, a Pest Megyei Munkaügyi Központ váci kirendeltségének vezetője szerint náluk egyelőre nem érzékelhető a szlovákiai munkavállalók rohama. Az idén eddig a tavalyihoz hasonló arányban, 430-an kértek a munkaadón keresztül munkavállalási engedélyt. Legtöbbjük kőművesként, asztalosként, szobafestőként, konyhai kisegítőként kívánt a magyar oldalon elhelyezkedni. Ezzel párhuzamosan a kirendeltség 240 hazai munkanélkülit képzett ki ez évben építőipari, számítógép-kezelési, esztergályos és szakács szakmákban, hogy nagyobb esélyük legyen az elhelyezkedésre. A tapasztalat szerint többségük rövid időn belül talál is magának megfelelő állást.
Nemcsak az illatok miatt volt érdemes kilátogatni a Kolbászfesztiválra, hanem a látnivalók miatt is. A Csabai Szlovákok Szervezete a Kolbászfesztivál színhelyén a Sportcsarnokban rendezte meg a Savanyúságfesztivált, amely a látogatók körében nagy sikert aratott. A 70 kiállító csodálatos kivitelű, finom ízű savanyúságot készített. Az igen reprezentatív kiállítás anyagát 3 tagú zsűri minősítette. Tagjai: zsűrielnök: Zátonyi Pál élelmiszeripari mérnök műszaki tanár, tagjai: Csicsely Ilona az Országos Szlovák Önkormányzat elnökségi tagja és az elmúlt év savanyúság győztese Kelemen Györgyné háziasszony. Az elnök értékelése szerint a 70 üveg savanyúságból megízlelés után egyértelműen megállapítható volt, hogy az alföldi ízek domináltak. Most a legtöbb savanyúság a dinnye eltevés különböző módját és alakját tükrözte. Az egészben eltett kisdinnyéktől a szabályos négyszögekre szeletelteken át a félbevágott dinnyék mind-mind azt bizonyították, hogy a csabai háziasszonyok a mai napig őrzik a hagyományos ízeket és befőzési módokat. A minősítés versenyében Győrfi Károlyné (Éva) „Fesztivál savanyúság”, a második díjat Csipei Judit „Gyöngyhagyma”, a harmadik díjat Gajdár Imréné (Mária) „Karfiol-paradicsom” nevű savanyúságok nyerték. A díjakat a Csabai Szlovákok Szervezete, a békéscsabai Szlovák Önkormányzat, az Országos Szlovák Önkormányzat és sok más támogató biztosította.
Immár hagyománnyá kezd válni, hogy Salgótarjánban gyönyörködhetünk a besztercebányai Állami Opera előadásaiban. Az elmúlt évihez hasonlóan ezúttal is a nemzetiségek napja keretében láthatjuk november 19-én, pénteken 18 órától Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét rangos szereposztásban. A Marica grófnő tavalyi sikere után a rendezők: a Nógrád Megyei Közművelődési és Turisztikai Intézet, Salgótarján Szlovák Kisebbségi Önkormányzata, a Magyarországi Szlovákok Szövetsége, a Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesülete és a vanyarci Szlovák Művelődési Központ. A besztercebányai Állami Opera salgótarjáni vendégszereplését támogatja a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, valamint Magyarország, illetve Szlovákia kulturális minisztériuma is. A rendezvényen jelen lesz Bíró Ágnes szlovák kulturális államtitkár és Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete is.
A tótkomlósi J. G. Tajovský Művelődési Központ amatőr művészeti csoportjai közül a Komlós Néptáncegyüttes 55 éves múltra tekint vissza. A tagok az évek során cserélődtek, de a céljuk ugyanaz maradt: ápolni a hagyományokat, s azokat átörökíteni az utókornak. A Komlós Néptáncegyüttes táncosai az ország valamennyi szlovák lakta településén felléptek már. Repertoárjukon egyaránt szerepelnek magyar és szlovák táncok. A táncosoknak nagy szerepük van a szlovák hagyományok őrzésében - ezt azok a lelkes rajongók is megtapasztalhatták, akik a néptáncegyüttes megalakulásának 55. évfordulóján megnézték az ünnepi táncgálát a művelődési központban. Az együttes egyébként a pályázatokon nyert támogatásokból minden évben fellép külföldön is nemzetközi néptánc-fesztiválokon. Tótkomlós hírnevét, táncaik jóvoltából, elvitték Törökországba, Görögországba, Olaszországba és Csehországba. De rendszeres vendégek a szlovákiai Galántán, Detván és Pozsonyban is.
Az idei évtől utánpótláscsoporttal is bővült a néptáncosok nagy családja. Megoldódott a csoport zenei kísérete. Ebben a munkában nagy szerepe volt dr. Miroslav Brna szlovákiai vendégtanárnak, aki önzetlenül tanította a fiatalokat. A népi zenekar jelenlegi vezetője Bartos Zsuzsa, a néptáncosoké Laukó Zsuzsa.
Trojica - Hármasban címmel kiállítás nyílt Tótkomlóson, a Szlovák Regionális Kulturális Központban. Konczos Éva festőművész képeiből, Zelman Ferenc újságíró és fotós képeiből, valamint Papucsek Gergely szlovák költő, elismert fordító könyveiből. Mindhárom művész szlovák származású, ketten alföldi szlovákok (Konczos Éva Csanádalbertiben, Zelman Ferenc Pitvaroson született). A tárlaton jól megfér egymás mellett a három művészeti ág.
A római korban a ma is csodálatos Kesztölc környéki tájékon húzódott Pannónia északi határa, s erre vezetett az út Aquincum felé. A mészkősziklák ölelte lankák között tiszta levegőtől nőnek ma is a helyi diákok, akik most már a Kincses iskolába járnak. A névadót október 22-én tartották. Az intézményről egyébként már az 1732-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben is található adat - tudtuk meg Radovics Istvánné igazgatótól -, amely szerint a népoktatás beindításának feladata Bencsik János tanítóé volt. A községben ekkor még állandó iskolaépület nincs, a tanítás nyelve a tót és a magyar. 1839-ben az esztergomi káptalan egy tantermes iskolát épít a faluba. Ebben az időben 75 fiú és 36 lány koptatta a padokat. Negyven évvel később 200-an lettek tankötelesek, így kinőtték a régi egytantermes épületet. A mai kisiskola épülete 1894-re készült el. Éppen száz évvel ezelőtt kezdődött a mai iskola főépületének építése. A szlovák nyelvoktatás az iskola alapításától kezdve - néhány évi szünettel - jelen volt és jelen van az intézmény életében. Kiemelten foglalkoznak a nemzetiségi hagyományok ápolásával, a szlovák gyökerek őrzésével. Radovics Istvánné 1980-ban vette át Kincses Józseftől az iskola irányítását. Az új vezetővel folytatták az iskola bővítését, felújítását. Informatika- termet, korszerű nyelvi labort alakítottak ki. Jelenleg 11 tanulócsoportja van az iskolának. 214 diákot tanítanak, amely több mint a tavalyi létszám. Napközis és tanulószobás csoport, kihelyezett zeneiskolai tagozat is működik az iskolában. A szlovák mellett idegen nyelvként angolt és németet tanítanak. Eredményeik sora a napokban bővült egy oklevéllel, amelyet a Comenius 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program intézményi modelljének sikeres kiépítéséért kapott az iskola. A Pilis-Gerecse Iskolaszövetség bázisintézményeként olyan társulást irányítanak, amely több mint kétezernégyszáz tanulót és kétszázhatvan pedagógust foglal magába.
A névadó, Kincses József 1920-ban született Alsópetényben. Diplomáját 1942-ben szerezte Esztergomban. A sors iskola helyett hadszíntérre sodorta, málenkij robotot három évig végzett orosz földön, Brajnszkban. De 1947-ben már választott falujában, Kesztölcön van, ahonnan új családot, feleséget is választ magának. Előbb még egy kis epöli, majd táti kitérő; közben orosz szakos diplomát is szerez. 1958: Kesztölc, ugyanitt 1962-től igazgató - egészen 1980-ig, nyugdíjas koráig. De ekkor sem válik meg iskolájától: napközis nevelőként segít tovább.
Két éve távozott. Szűkebb és tágabb családja, a kesztölciek örökké őrzik emlékét szívükben.
Végh Sándor nagy műgonddal látott hozzá az emléktábla domborművének elkészítéséhez:
- Sokat meséltek nekem róla. Szerették, tisztelték, mert szeretetre és tiszteletre érdemes ember volt. Emberségét és nagy lelkét kerestem és véltem megtalálni munkám közben. Megtiszteltetés, hogy emléket állíthattam neki.
Mai vállalkozásfejlesztési rovatunkban a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány legújabb pályázatáról számolunk be Önöknek, melynek különlegessége, egyedisége abban áll, hogy egy eurorégiónak tekinti a szomszédos Románia Arad megyéjét és megyénket, Békést. A szóban forgó uniós pályázat keretében a BMVA együttműködő partnerként vett részt, s maga a főpályázó az aradi Aurel Vlaicu állami egyetem volt. A projekt egy eddig kicsit mostohán kezelt terület - az idegenforgalom és a turisztika - terén alkotott egyedülállót, melyből mindkét megye, s ezáltal mindkét ország profitálhat. Az EÚ csatlakozás küszöbén álló Románia szempontjából pedig kifejezetten előnyös ez az együttműködés. De miről is van szó tulajdonképpen? Nos: a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány (BMVA) és az aradi Aurel Vlaicu állami egyetem munkatársai Arad és Békés megyére kiterjedő internetes turisztikai portált hoztak létre egy Phare CBC uniós pályázat segítségével. A sikeres pályázat eredményeként létrejött internetes portált hétfőn (november 8-án) Aradon, november 10-én, szerdán pedig Gyulán mutatták be az érdeklődőknek és a sajtónak.
A „turisztikai piac elektronikus megjelenítése” című Phare CBC projekt nyomán létrejött informatikai adatbázis, mely az olcsó szálláshelyek mellett a történelmi, idegenforgalmi látnivalókat, látványosságokat is megismerteti a látogatóval. Természetesen az érdekességek mellett az éttermek, olcsó szálláshelyek leírásai, elérhetőségei is megtalálhatók az oldalon. Csakúgy, mint a műemlékek, történelmi látnivalók, melyek fotóval illusztrálva és egy rövid, tömör történelmi bemutatóval csábítják a turistákat. Az oldal egyelőre román és magyar nyelven érhető el, ám a szerkesztők már tervezik angol és német nyelvű fordítását is. Az idegenforgalmi portál a www.arad-bekes.ro internetes címen érhető el. A főoldal a két megye címerével, jellegzetes fotóival (gyulai vár, aradi vár) és egy térképpel jelentkezik be, melyen kiválaszthatunk az egérrel egy-egy települést, vagy egy régiót, melynek tudnivalóiról először egy egyszerű táblázat tájékoztat bennünket. A hivatkozásokra, linkekre kattintva az adott hely, térség vállalkozásait, idegenforgalommal, turisztikával, vendéglátással foglalkozó cégeit ismerhetjük meg. Mint azt a tájékoztatón megtudtuk, az oldal interaktív: bárki - a „contact” linkre kattintva - bővítheti az adatbázist saját vállalkozása, cége bemutatásával, programjaival, elérhetőségével. (A „contact” link három email-címre küldi el az új jelentkező adatait, melyek ezáltal rögtön közvetlenül a portál szerkesztőihez, informatikusaihoz jutnak el.)
Mint azt megtudtuk, jelenleg száz magyarországi és 150 romániai cég, vállalkozás, szálláshely, idegenforgalommal foglalkozó szervezet található meg a portálon, melyet folyamatosan bővítenek majd. A létrehozók, megálmodók nem titkolt szándéka, hogy így segítsék elő a határmenti turizmus fellendítését, az Eurorégió gazdasági fejlesztését és - nem utolsó sorban - a két ország lakóinak kulturális és gazdasági kapcsolatainak erősítését, bővítését. Ezen kapcsolatokból természetesen mindkét ország profitálhat. A portál egyébként 43.880 eurós uniós támogatásból valósult meg. A projekt teljes költségvetése pedig 48.990 euró volt. A prezentációnak - stílusosan - Gyulán, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának székháza adott otthont, s Kreszta Traján, a magyarországi románok országos önkormányzatának elnöke jó házigazdának bizonyult. Hisz hol is rendezhették volna meg máshol a bemutatót, ha nem itt? A sajtótájékoztatót megtisztelte jelenlétével Nagy Marianna, az aradi Aurel Vlaicu egyetem informatikai tanszékének vezetője és Cira Octavian dékán, akik igen interaktív módon mutatták be a honlapot. A közös román-magyar projekt menedzsere, Lizica Mihut rektorasszony sajnos nem tudott részt venni a magyarországi bemutatón. Sisák Péter, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Közalapítvány ügyvezető igazgatója zárszavában elmondta, hogy már készülnek egy új, interreges pályázat megvalósítására is, mely az idegenforgalom terén kínálna új, eddig ismeretlen lehetőségeket a békéscsabaiaknak, a Békés megyeieknek, hisz az alföldi ember számára a hegyes-dombos vidék már önmagában is nagy élmény… Bizony kevesen tudják szűkebb hazánkban, hogy a természeti szépségekért, a téli sportokért felesleges több száz kilométert utazni, amikor száz-százötven kilométeren belül - egy karnyújtásnyira - mindez elérhető keleti szomszédunknál. Ráadásul pénztárcakímélő -, s ezáltal az anyagiakban kevésbé bővelkedő embereknek is remek kirándulási, kikapcsolódási, nyaralási lehetőséget kínál Románia télen, nyáron. Hisz nemcsak a túrázóknak, téli sportokat kedvelőknek szolgál csemegékkel, de gyógyfürdői, természeti adottságai, természetes vizei, barlangjai is csábítanak, hívogatnak. Remélhetőleg hamarosan beszámolhatunk az alapítvány legfrissebb nyertes interreges pályázatáról is.
Bendur Istvánné, Irénke (néni) 1978-ban került Piliscsévre. 1984. október 1-től a Községi Könyvtár tiszteletdíjas vezetője. Heti két alkalommal, kedden és csütörtökön 16-19 óra között tart nyitva a könyvtár. Amikor idekerült, 5381 könyv, 650 szlovák nyelvű letéti állomány és 79 hanglemez állt az olvasók rendelkezésére. Az elmúlt közel negyed évszázad alatt a könyvek száma megduplázódott, a szolgáltatások, az adathordozók, de az épület is minőségi változásokon ment keresztül. Tévével, videóval, hozzá való kötelező olvasmányokkal, majd CD-lejátszóval, számítógépekkel bővült a szolgáltatások száma. Az olvasók a szükséges információkat letölthetik az internetről, kinyomtathatják, lefénymásolhatják ismereteik bővítése érdekében. A fenntartó jóvoltából a könyvtár használata ingyenes. Ilyen kedvezményt a környéken sehol sem biztosítanak a község lakóinak, hiszen ha csak jelképes összeget, de akkor is belépési díjat kell fizetni a beiratkozáskor. Nálunk nem. Az olvasókedv töretlen, hiszen húsz évvel a beiratkozott olvasók száma 110 volt, a kölcsönzések száma nem haladta meg a 8016-ot. Az akkori folyóiratokat nem lehetett kikölcsönözni, ma már- bár jelentősen megdrágult az előfizetésük, egy hétre hazavihetők. Ma az olvasók száma megközelíti a 350-et, a kölcsönzött könyvek száma meghaladja a 15 000-et, a személyes használat 3700-at, és ehhez jön még az egyre népszerűbb könyvtárközi kölcsönzés.
A könyvtár egy szép olvasóteremmel bővült, kulturális programok: kiállítások, író-olvasó találkozók, vetélkedők színesítik főleg a gyermekek életét. Irénke néni nagyon népszerű fiatal olvasói körében, hiszen mindenben tud nekik segíteni. Segít a szorgalmi feladatok témáinak felkutatásában, ismeri a szülők és csemetéik olvasói szokásait stb. Nem véletlen, hogy sokszor 50- 70 olvasó tartózkodik igen jól érezve magát a könyvtár falai között. Hamarosan új polcrendszer, korszerű világítás javítja újra az olvasók komfort érzetét. A beszerzés a napokban megtörtént már az új polcokon is kezd áttekinthetővé válni újra a könyvállomány. A három számítógép is új asztalokra került, mindegyiken lehet internetezni is. A pályázaton nyert felújítások ünnepélyes átadására november 12-én kerül sor, ahol rövid műsor mellett író-olvasó találkozó is lesz a Piliscséven lakó híres Vavyvien Fableval.
Húsz éve, munka mellett, sokszor hajnalban indulva fő munkahelyére Bendur Istvánné továbbképzésekkel is, könyvtáros társainak munkájáról tájékozódva igyekszik szolgálni már több generációt olvasóvá nevelve Piliscsév közművelődésének ügyét… Kívánjuk minden olvasója és a művelődni vágyó emberek nevében, hogy még sokáig vezesse Piliscsév Községi Könyvtárát új művelt generációk nevelését segítve falunknak.
A pozsonyi evangélikus hittudományi egyetem teológia szakos hallgatói tettek látogatást nemrégiben Kiskőrösön. Az egyetemisták utazási célja nem kevesebb volt, mint végigjárni Magyarországon az evangélikus vallású, szlovákok lakta településeket, így Kiskőrös mellett eljutottak Dunaegyházára, Békéscsabára és Szarvasra is. A fiatalokat a kiskőrösi evangélikus gyülekezet tagjai az imaházban várták az esti istentiszteletre. A teológushallgatókat Szpisák Attila az Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat lelkésze kísérte. A kiskőrösiek nevében Lupták György igazgató lelkész köszöntötte a vendégeket, akik ezután szlovák nyelven egy rövid vallási vonatkozású irodalmi műsorral lepték meg vendéglátóikat, majd röviden bemutatkoztak. Elmondták, hogy sok idegen nyelvet tanulnak, hogy képzett lelkészként bárhol tudjanak szolgálni az Európai Unióban. Az istentiszteleten az egyik teológushallgató hirdetett igét, majd a kiskőrösi szlovákság nevében Gmoser Györgyné Zsuzsa asszony a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat vezetője beszélt városunk nagy szülötteinek, kiemelten Petőfi Sándornak szlovák őseinkhez való kötődéséről. A kiskőrösi szlovák énekkar ezután ó-szlovák nyelven előadta Leska István, egykori evangélikus kiskőrösi lelkész templomszentelésre írt „kis énekecskéit”, s más szlovák nyelvű dalokat. Még sokáig beszélgettek a vendégek és vendéglátóik az imaházban, majd a teológushallgatók a szlovák önkormányzat tagjainál és szlovákul jól beszélő családoknál pihentek meg.
Október 24-én a Békéscsabai Evangélikus Nagytemplomban a szlovák istentiszteletet meglátogatták a pozsonyi teológusok, akik egyébként három napon keresztül járták az országot. Felkeresték a szlovák településeket, ahol missziós feladatokat teljesítettek. Ifj. Kutyej Pál lelkész köszöntötte a vendégeket, majd Szpisák Attila vezetőlelkész közreműködésével szolgálatot teljesítettek istentiszteleten. Befejezésül a teológus hallgatók szép vallási műsorral kedveskedtek a főleg idősebb korú híveknek, akik nagyon hálásan köszönték a szép műsort. Az istentisztelet után ellátogattak a teológusok a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tulajdonát képező Szlovák Tájházba, ahol Hankó András a Csabai Szlovákok Szervezete vezetőségi tagja fogadta őket, és ismertette a tájház történetét. Végül Szpisák Attila vezetőlelkész megköszönte a szíves fogadtatást és a kedves vendéglátást.
A Csabai Szlovák Önkormányzat meghívására Petrovácról vendégek érkezetek a csabaiakhoz. A látogatás éppen a Kolbászfesztivál idejére esett, de az asszonyok nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a napnak, amikor a két csoport találkozott. A csabai Szlovák Kultúra Háza nevében Duna Jánosné köszöntötte a vendégeket, s Hankó András képviselő volt a házigazdájuk. A csabai Rozmaring kézimunkakör Dr. Illés Károlyné vezetésével üdvözölték a vendégeket. A petrováciaikat Dudás Anna vezetőjük mutatta be, elmondta, hogy a petrováci szlovák hímzésekkel foglalkoznak főleg és önálló állandó kiállításuk van. A csabai asszonyok saját munkáikból, hímzésekből rögtönzött kiállítást rendeztek, amelyben a szakkör országos díjnyertes munkáit mutatták be. A csabai Háziasszonykör Bartolák Jánosné klubvezető mutatta be, majd többféle csabai pogácsa receptét adták egymásnak, majd megkóstolták a pogácsát. A petrováci asszonyok óriási tálcán hozták el a mákos rétest, mely osztatlan sikert aratott a csabaiak között. A petrováci asszonyokat elkísérte Szeverényi Pál Petrovác polgármestere, aki találkozott Pap János Békéscsaba polgármesterével. A további együttműködés lehetőségeiről beszéltek. A csoport tagjai megismerkedtek Békéscsaba nevezetességeivel, majd jó benyomásokkal távoztak haza.
Sötét László és családja szeptember 17-én menekültek el a Vajdaságból, ahol számtalan atrocitás érte őket magyarságuk miatt. A hírhedt, s a család számára elkeserítő magyarüldözés miatt elhagyták hazájukat, otthonukat. Azóta a család két gyermekével a békéscsabai befogadó állomáson él. Nagyobbik fiuk Szabadkán maradt, így nem csoda, ha család nálunk tartózkodó része várja a vasárnapot: harmadik gyermekük akkor látogat a békési megyeszékhelyre. Szintén nagy örömükre szolgált az a bejelentés, amit dr. Olajos Károly, a Goldex Security Kft. dél-magyarországi régió főigazgatója tett november 3-án Békéscsabán: munkát ajánlott fel Sötét Lászlónak, illetve a munkavállalás előtt képzést, hiszen vagyonvédelmi cégük - többek között - oktatással is foglalkozik. A vagyonőr tanfolyamot természetesen ingyen ajánlotta fel Sötét Lászlónak, s szerdán a Fime Hotel kistermében nyújtotta át az új hallgatónak a jegyzeteket, tankönyveket. Az oktatás már aznap délután megkezdődött a családfő számára, aki egyébként Szerbiában is dolgozott már vagyonőrként korábban. Mint érdeklődésünkre elmondta, nagyon örül a lehetőségnek, hiszen jelenleg 19 esztendős fia, Denisz az egyetlen kereső, a családfenntartó. Denisz kőműves mellett dolgozik segédmunkásként, s a cégnél meg vannak elégedve a munkájával, bár legfőbb vágya, hogy befejezze a középiskolát. Sötéték kislánya, Klementína pedig a békéscsabai 10. Számú Általános Iskolában tanul.
Dr. Olajos Károly a Goldex Security Kft. profiljáról elmondta, hogy vagyonvédelmi szolgáltatással, oktatással, képzéssel foglalkoznak, ám tevékenységi körükbe tartozik a szabálytalan áram-, gáz-, és vízvételezés kiszűrése is. A tanfolyam elvégzése után szívesen alkalmaznák vagyonőrként Sötét Lászlót, aki Szerbiában már dolgozott ebben a szakmában. Az állás betöltéséhez azonban állandó, bejelentett lakcímmel kell rendelkezni. Sötéték több ajánlatot is kaptak, azonban egyik sem felelt meg. Még eltartási szerződést is akart velük kötni egy idős házaspár, ám nekik most saját maguk eltartása a legfőbb problémájuk. Békéscsabán segítő kezekre találtak: napi háromszori étkezést kapnak, illetve tisztálkodási, alvási lehetőséget, de minél előbb szeretnének a saját lábukra állni Magyarországon. Mint megtudtuk, Szabadkára semmi szín alatt nem szeretnének visszatérni.
A breznoi 32. képzőművészeti pedagógiai kiállításon részt vett Berki Zita a Békéscsabai Szlovák Iskola tanára, s nagy sikert aratott festményeivel. Békéscsabáról részt vett a megnyitón Somogyi Józsefné, a Békéscsabai Városi Önkormányzat nemzetiségi titkára, István Mária, a szlovák iskola tanára és a kiállító Berki Zita. A békéscsabai sikerhez Jaroslav Demján, Brezno polgármestere külön is gratulált, és meghívta az alkotót 2005-ben egy önálló kiállításra.
A békéscsabai Kolbászfesztivál alkalmából a Zwak József Kereskedelmi és Vendéglátóipar Szakképző Iskola főzési és terítési versenyt rendezett. Az iskola 10/D osztálya nem panaszkodhat, mert igen szép eredményt ért el e kettős versenyen. A főzési versenyen a Podravka KFT Fűszer csomagját, valamint a Lillafüredi Palota Szállóban megtartandó szakmai továbbképzésen vehetnek részt. A terítési versenyen a harmadik helyezésen túl a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusának emléklapját, valamint egy nagy csokor édességet nyertek. Eredményességüket a versenyben a zsűri még egy nyomtatóval és hozzá való festékpatronnal is honorálta. Ezt egy különdíj formájában. Az osztály felkészítője Mladonyiczki László tanár úr volt.
2004. október 28-án, a Budapesti Szlovák Intézet közreműködésével, iskolánk vendége volt Viera Žemberová, az Eperjesi Egyetem tanárnője. A tanárnő interaktív foglalkozás keretében dolgozta fel alsó tagozatos tanulóink egy csoportjával, Milan Rúfus: Pamodaj Štastia lavička című verses meséjét. Tanulóink érdeklődéssel vettek részt a szlovák anyanyelvű tanárnő által vezetett, élményszerű foglalkozáson. Köszönjük a Szlovák Intézetnek a program megnevezését.
Maduda Ildikó, a Piliscsévi Általános Iskola igazgatója
Nagy nyüzsgés volt a megyei kultúrházban. A Szlovák napra jöttek össze a megyeiek. Először rendeztek ilyen baráti összejövetelt, ahol műsorral, szlovák étel készítésével lepték meg a vendégeket. Mizó Ferenc, a kultúrház igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Lipták Györgyné, a Háziasszony Klub vezetője egy előadás keretében ismertette Mezőmegyer történetét, az odatelepült első szlovák családok letelepedési körülményeit. Érdekessége volt előadásának az a része, melyben elemezte a letelepülés óta (1750-től) is megtalálható családokat. Így még élnek Pohonka, Frankó, Bencsik, Bócsik, Uhrin, Kerepeczki, Sipos, Sajben, Szarvas, Lipták, Galisz, Kokavecz, Lukovicki, Csarnaj, Knyihár, Krajó, Bielik, Krizsán, Dohányos, Such, Vlcskó, Miklya családok. Az előadás után brindzás haluskával és lekváros derelyével (pirohe) kínálták a vendégeket, s közben az asszonykórus szlovák népdalokkal szórakoztatta a közönséget. A beszélgetések során előkerült az az igény, hogy hagyományt teremtsenek az által, hogy évente meg fogják rendezni Mezőmegyeren is a Szlovák Napot.
Zsúfolásig megtelt a Nemzetiségi Klubház a Szlovák Klub tagjaival, akik az Idősek Napja alkalmából jöttek össze. Az összegyűlteket Ancsin Pálné klubvezető köszöntötte, majd Herczeg Tamás önkormányzati képviselő, költő irodalmi művek segítségével mutatta be az öregkor szépségeit, az időskor bölcsességét, saját verseivel is köszöntötte a szépkorúakat. Verses kötetéből mely megjelent szlovák és magyar nyelven is, idézte a „Milá jeseň“ (Kedves ősz) a „Hľadám“ (Keresem) „Útočisko“(Menedék). A költő versei nagy tetszést arattak a résztvevők körében. Utána Kovács Ilona, békéscsabai festő, saját alkotásaiból mutatott be néhányat, melyeken idős embereket ábrázolt, így elemezte az „Apóka“ c. képet is, az idős, megfáradt emberekre jellemző arcvonásokat, amelyek kifejezik a kemény fizikai munka megmaradt emlékeit. A Nosztalgia Énekkar Monostori József vezetésével és Kesjár János harmonikájával köszöntötte az idős embereket, amely után a csabai „Arany konyha“ látta vendégül az őszülő hajú egybegyűlteket.
Szlovákiában megkezdték a volt kommunista titkosrendőrség dossziéinak nyilvánosságra hozatalát. Az interneten azokat az anyagokat teszik közzé, amelyek Csehszlovákia felbomlása után Szlovákiában maradtak. A következő félévben mintegy 40 ezer akta kerül a világhálóra, ahonnan minden szlovák megtudhatja, hogy 1989 előtt bekerült-e a titkosrendőrség látókörébe, és ha igen, miért.
A szlovákiai Magyar Koalíció Párjának alelnöke egy rádiós műsorban fogalmazott úgy, hogy egyetlen eredménye volt a múlt hét pénteki, közös nyilatkozat nélkül lezárult Magyar Állandó Értekezletnek, ez pedig az, hogy a nemzetpolitikát illetően „végre elvált a szar a víztől”. A burkoltan kritizált MSZP visszautasítja Duray szavait. Vadai Ágnes elnökségi tag szerint ez „megosztó politika”, amire nemmel kell szavazni december 5-én. Az MSZP elutasítja azt a megosztó politikát, amely magyart és magyart egymással szembeállít, mondta Vadai Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, országgyűlési képviselő kedden Budapesten sajtótájékoztatón Duray Miklós szlovákiai magyar politikus nyilatkozata kapcsán. „Ez az a megosztó politika, amelynek célja, hogy magyart magyar ellen uszítson határon innen és túl, és így szembefordítson bennünket” - közölte a szocialista politikus. Duray Miklós hétfőn azt mondta a Magyar Rádió Határok nélkül című műsorában, hogy csak látszólag kudarc, hogy nem született olyan nyilatkozat a Magyar Állandó Értekezleten, amelyet az összes résztvevő aláírt volna. Mint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke fogalmazott: „viszont a nemzetpolitika szempontjából én végül is ezt a helyzetet egy sikeres helyzetnek tekintem, mert végre elvált a szar a víztől. És ez a nemzetpolitikában nagyon fontos.” A szocialista képviselő hozzátette, ezt a megosztó politikát az MSZP elutasítja, s arra kéri az állampolgárokat, hogy december 5-én nem szavazatukkal ők is utasítsák el. Vadai Ágnes szerint a Fidesz a keddi négypárti egyeztetésre hozott javaslata azt mutatja, hogy „az egész kérdést nem tekintik másnak, mint csak és pusztán politikai kérdésnek”. A szocialisták azt várják a Fidesztől, hogy egy olyan törvényjavaslatot nyújtson be az Országgyűlésnek, amely nem osztja meg az embereket, közölte Vadai.
A SME szerint bár a felvidéki magyarság semmit sem nyer a kettős állampolgárságon, a Magyar Koalíció Pártja összeveszik miatta a magyar kormánnyal. Elmarasztalja a Magyar Koalíció Pártját (MKP) a SME című szlovák liberális lap, mert a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) a szlovákiai magyar politikai erő a határon túli szervezetekhez csatlakozva „a hazafias ellenzék és Orbán Viktor pártjára állt”, és ezzel megalázta a magyar kormányt. Peter Morvay, a SME cikkírója úgy látja, hogy az MKP belső válsággal küzd: gyöngül a választóit mobilizáló képessége. Kifejti: legutóbb az önálló magyar egyetemmel tudott csábítót kínálni a választóinak, az autonómiával pedig nem rukkol elő, mert azt a párt vezetőinek többsége „túlságosan kockázatos terepnek találja”. Azzal pedig, hogy a szlovák parlamentben az MKP - „jóllehet jogosan” - magyarul szeretne felszólalni, nem tudja magához édesgetni választóit, mert számukra a kérdés marginális. Az MKP elnöke azt mondja, hogy a szlovákiai magyarok szempontjából a kettős állampolgárságnak csak érzelmi jelentősége van, gyakorlatilag semmivel sem hasznosítható annál többre, mint amit Szlovákia uniós tagságával kaptak. „Ez az érzelmi ügy azonban mégis van annyira fontos a számukra, hogy összevesszenek miatta a budapesti kormánnyal” - fogalmaz a cikkíró.
Internetes televíziós adás indul Szlovákiában december elsején TVIN néven. Az internetes televíziónak Szlovákiában nincs hagyománya, ez lesz az első ilyen adás. A december elsejétől rendszeresen, hétfőtől péntekig napi négy órán át műsort szolgáltató TVIN elsősorban politikai, gazdasági kérdésekkel foglalkozik majd, de az életmód és életstílus kérdéseit vizsgáló és országos útinfom-hírekkel is szolgáló szerkesztőség hét műsorvezetőjével, valamint azok vendégeivel a nézők online chat-kapcsolatba is léphetnek. Az internetes televíziót indító csoport hétfőn mutatkozott be a sajtónak. Elmondták: várakozásaik szerint tízezer állandó nézőjük lesz, és nem félnek attól, hogy a tervezett reklámbevételekből ne tudnák majd magukat hosszú távon is eltartani. A nézők ugyanis interaktív reklámokat láthatnak a csatornán és a reklámozott termékekről a csatlakozó portálokon minden további, apró részletekkel szolgáló információhoz is hozzáférhetnek.
Jóllehet a parlament már második olvasatba utalta, a szlovák kormány kedden mégis elvetette annak a törvénymódosításnak a tervezetét, amely azt célozza, hogy Szlovákiában ne kelljen kötelezően „-ová” toldalékkal írni a külföldi nők vezetéknevét. A törvénymódosítást indítványozó képviselőcsoport abból indult ki, hogy furcsán hangzik, esetleg személyiségi jogokat is sérthet az, amikor a szlovákiai gyakorlatnak megfelelően az idegen női vezetékneveket „-ová” toldalékkal írják és mondják. Ennek következtében a legtöbb világhíresség nem, vagy csak nehezen ismerné fel a saját nevét, mert az eddigi gyakorlat szerint Greta Garbót Garbovának, Sophia Lorent Lorenovának, Goldie Hawt Hawnovának kell írni. Az utóbbi világsztár neve angolos kiejtéssel szlovákul egy obszcén fogalmat jelöl, ezért ha elhangzik, rendesen nevetésre ingerli azt, aki hallja, és tud szlovákul. A kormány a belügyminisztérium ellenvetése miatt nem szentesítette a javaslatot. A belügyi tárca azzal érvel, hogy ezt nem az anyakönyvi, hanem a névhasználati törvény keretei között kell rendezni, annál is inkább, mert a tárca is egy idevágó módosítás tervezetén dolgozik. A minisztérium ráadásul kifogásolja, hogy a módosítási indítvány nem tér ki arra, vajon hatályba lépése után az orosz és a bolgár női neveket is „-ová” nélkül kellene-e használni. Mert ha igen, akkor Anna Kareninová Szlovákiában értelemszerűen Anna Karenina lenne.
A Slovnaft szlovák olajfinomító az idei első kilenc hónapban több mint megnégyszerezte az IFRS rendszer alapján számolt, konszolidált, nem auditált adó utáni eredményét, 7,9 milliárd koronára (257 millió dollárra), a tavalyi megfelelő időszak 1,8 milliárd koronájáról. Forgalma az első kilenc hónapban 18 százalékkal 59,7 milliárd koronára nőtt, elsősorban a magasabb áraknak és az export növekedésének köszönhetően, annak ellenére, hogy a szlovák piacon a cég a korábbinál kisebb mennyiségben értékesített. A Slovnaft közleménye szerint jó eredményét főként az átalakítás, a Mol-csoporttal való szinergia, valamint a finomítói termékek jobb értékesítése segítette. A Mol-csoport pénteken nyilvánosságra hozott eredmény-kimutatásában hangsúlyozta, hogy első kilenc havi üzleti eredménye 132,1 milliárd forinttal 189,2 milliárd forintra emelkedett, amihez alapvetően a stratégiai befektetések járultak hozzá, ezen belül főként a Slovnaft kiemelkedő teljesítménye, a finomítói termékek növekvő értékesítése és a gázüzlet uniós konform szabályozása.