A kisebbségi önkormányzati választásokkal összefüggő kérdésekről szervezett sajtóbeszélgetést 2006. május 25-én a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) Budapesten, melynek keretében Heizer Antal, a NEKH elnöke adott tájékoztatást a média képviselői számára.
E napokban közel 8 millió választójoggal rendelkező magyar állampolgár kap értesítést a Választási Irodáktól a kisebbségi önkormányzati választásokról, az ezzel kapcsolatos esetleges teendőkről. Az idei évtől új szabályok alapján kerül sor a kisebbségi önkormányzati választásokra. A kisebbségek képviseleteit kizárólag a közösség tagjai hozhatják létre. A kisebbségi önkormányzati választásokon azok a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező magyar állampolgárok vehetnek részt, akik a most kézbesített választási értesítő alapján nyilatkozatban vállalják az adott kisebbségi közösséghez való tartozásukat és 2006. június 1-e és július 15-e között kérik a település jegyzőjénél választói névjegyzékbe való felvételüket. Azt kérjük a kisebbségekhez tartozó választópolgároktól, hogy éljenek ezzel a lehetőségükkel. Akik viszont nem a kisebbségi törvényben felsorolt 13 nemzeti vagy etnikai kisebbség tagjai, kövessék szimpátiával a kisebbségi önkormányzatok létrehozásának folyamatát, de direkt módon ne vegyenek részt benne - mondta a sajtóbeszélgetésen Heizer Antal. A NEKH elnöke utalt arra, hogy a korábbi választásokon még valamennyi választójoggal rendelkező magyar állampolgár választó, illetve választható volt. Az új szabályozás szerint választó és választható már csak az lehet, aki 2006. július 15-éig kéri felvételét a kisebbségi választói jegyzékbe. Újdonság az is, hogy míg négy éve valamennyi szavazókörben, az idén már csak településenként egy szavazókörben lehet voksolni. Fontos szabály ugyanakkor, hogy egy választópolgár a 13 magyarországi kisebbség közül csak egynek a névjegyzékébe kérheti a felvételét. Többes jelentkezés esetén mindegyik jelentkezés érvénytelen lesz. A választó csak a lakóhelyén voksolhat, külképviseleti szavazást nem tartanak. A kisebbségi választói jegyzékbe történő felvételre szóló nyomtatványt 2006. június 1-jétől a települési önkormányzatokban e célra kihelyezett urnákba kell elhelyezni, vagy postai úton lehet eljuttatni a jegyzőhöz 2006. július 15-éig. Aki nem kapja meg 2006. május végéig a tájékoztatót és az adatlapot, annak ezt a helyi jegyzőnél kell bejelentenie. Heizer Antal közölte, a kitöltött nyomtatványokat a kisebbségek közösségei is összegyűjthetik, és eljuttathatják a helyi önkormányzati hivatalba. A jegyző az adott kisebbségi névjegyzékbe vételről levélben tájékoztatja a választópolgárokat. A bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán kisebbségi névjegyzék, a számadatok kivételével nem nyilvános, abba csak a választási iroda, a választási bizottság vagy a bíróság tekinthet be. A névjegyzékeket a választási eredmények jogerőre emelkedését követően meg kell semmisíteni. A választás során a személyes és különleges adatok kezelése mindvégig az adatvédelmi törvényeknek megfelelő módon történik. A sajtóbeszélgetésen a NEKH elnöke egy újságírói kérdésre közölte, a kisebbségi önkormányzati választásokat szabályozó törvény nem tér ki a kisebbségek kedvezményes parlamenti képviseletének kérdésére. Utalt arra, a jogszabály nem zárja ki, hogy országgyűlési vagy települési önkormányzati képviselő jelöltként részt vegyen a kisebbségi választáson. Heizer Antal arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a helyi önkormányzati választásokon a korábban létező „kedvezményes mandátum” rendszerét az Alkotmánybíróság megsemmisítette. A korábbi kedvezményes mandátummal a helyi önkormányzatokba nem tudnak bekerülni kisebbségiek - mondta. Az újonnan megválasztott kisebbségi önkormányzatok elnökei a települési önkormányzatok tanácskozási jogú állandó meghívottjai lesznek „szószólói minőségben”, és e tevékenységükért a jövőben tanácsnoki juttatásokra jogosultak lesznek - hangsúlyozta a NEKH elnöke. Valamennyi kisebbségi önkormányzat öt főből áll majd. Az egyfordulós kisebbségi választáson a jelölteknek nyilatkozniuk kell az adott kisebbségi nyelv és kultúra ismeretéről, valamint arról, korábban tagok voltak-e valamelyik más kisebbség önkormányzatában. Kisebbségi önkormányzati választás azon a településen tartható, ahol egy kisebbség névjegyzékében legalább harmincan szerepelnek a választás kitűzésének napján, és legalább öt jelöltet állítottak. A szavazólapon jelöltekre lehet majd szavazni, az öt legtöbb voksot nyert jelölt lesz a helyi kisebbségi önkormányzat tagja. A választásra csak azok a társadalmi szervezetek állíthatnak jelölteket, amelyek alapszabályukban rögzítették a kisebbségi feladatvállalást. Pártok nem állíthatnak jelölteket, és függetlenek sem indulhatnak a kisebbségi önkormányzati választáson. Egy kisebbség egy településen csak egy önkormányzatot alakíthat. Előfordulhat ugyanakkor, hogy egy településen akár 13 kisebbségi önkormányzat is alakul. A kisebbségi választásokat a helyi választási bizottságok írják majd ki minden érintett településen a 2006. októberi önkormányzati választással azonos napra. Arra az újságírói felvetésre, hogy a megyei szintű kisebbségi önkormányzatok jövője miként alakul, ha esetleg megváltozik a közigazgatás megyei szintje, Heizer Antal arról tájékoztatott, hogy a 2006. októberében elfogadott törvény „területi” kisebbségi önkormányzatokat említ, így a jogszabályok „igazodni fognak a középszinthez”. A kisebbségi önkormányzatok jövőbeni költségvetési támogatására vonatkozó kérdésre a NEKH elnöke arról informált, a törvény felhatalmazást ad arra, hogy a kormány rendeletben szabályozza a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatását. Ebből az következik, hogy az eddig egységes támogatási rendszert a jövőben fel fogja váltani a helyi kisebbségi önkormányzatok esetében egy differenciált támogatási rendszer - mondta Heizer Antal a kisebbségi választásokkal kapcsolatos kérdésekről, a NEKH székházában rendezett sajtóbeszélgetésen.