Október 1-jén, az önkormányzati választásokkal egy időben választják meg Magyarországon a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjait. Magyarországon 13 nemzeti és etnikai kisebbség jogosult közvetlen és helyi önkormányzatot létrehozni.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény biztosította a kisebbségek jogát arra, hogy közvetlen helyi és országos önkormányzatokat hozzanak létre. A törvény alapján a Magyarországon elismert 13 nemzeti és etnikai kisebbség - bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán - jogosult arra, hogy az ország bármely településén és fővárosi kerületében helyi kisebbségi önkormányzatot hozzon létre.
A 2005-ben elfogadott kisebbségi választási törvény értelmében a kisebbségi választáson kizárólag magyar állampolgárok indulhatnak, azaz a törvény kizárja a voksolásból az uniós állampolgárokat, a menekülteket, a bevándoroltakat. A magyar állampolgárok közül is csak azok váltak jogosulttá a kisebbségi választáson való részvételre, akik 2006. május 31. és július 15. között a lakóhely szerinti települési jegyzőnél kérték felvételüket a kisebbségi választói névjegyzékbe. Mindenki csak egy jegyzékbe vetethette fel magát, a többes kisebbséghez kötődő kérelem érvénytelen. Minden olyan településen, ahol a kitűzés napján legalább harminc fő volt a választói névjegyzékben, a helyi választási bizottság kitűzte a választást: összesen 1.439 településen 2.077 választást tűztek ki és 2057-et tartanak meg. Az országban 2 településen tartanak 12 kisebbségi önkormányzati választást, 1132 településen csak 1 kisebbség választ önkormányzatot.
A kisebbségi választáson összesen 16223 jelölt indul, a legtöbbet - 10335-öt - a cigány kisebbség állította, a német kisebbség 2448, a horvát 724, szlovák 721-et. A románnak 373, a ruszinnak 340, a lengyelnek 272, a szerbnek 223, a görögnek 216, a bolgárnak 207, az örménynek 195, az ukránnak 102, a szlovénnak pedig 67 jelöltje van. A jelöltek közül a kisebbségi szervezetek önállóan 14457-et, közösen 1766-ot állítottak. A jelöltek közül férfi 9546, nő 6677, a férfiak közül a legtöbb jelölt 31-40 éves (szám szerint 2524), csak egészen kicsivel kevesebb a 41-50 év közti (2521), míg a nőknél 31-40 éves 1761, 41-50 éves 1646 jelölt.
Az ez évi kisebbségi választásra szeptember 8-ig lehetett jelöltet állítani az illetékes választási bizottságnál. A korábbi választásoktól eltérően idén nagy különbség, hogy nincsenek független jelöltek, ezért nincs ajánlószelvény sem. Jelöltet kizárólag kisebbségi szervezetek állíthatnak, azok közül is csak azok, amelyeket 2005. november 25. előtt bejegyzett a bíróság, és amelyek alapszabályukban deklarálták az adott kisebbség érdekeinek képviseletét. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy tenni akar az adott kisebbségért és vállalja a cselekvő részvételt a közösségben, továbbá, hogy a kisebbségi közösség nyelvét, kultúráját, hagyományait ismeri-e (ennek ellenőrzésére nincs mód).
Kisebbségi választáson jelölt csak az lehet, aki a választói jegyzékben szerepel, de jelölt nem csak ott lehet, ahol a névjegyzékben szerepel. Azaz, azok is jelöltté válhatnak, akik olyan település választói névjegyzékében szerepelnek, ahol végül mégsem tűzték ki a választást, mert nem volt meg a kiíráshoz szükséges harminc fő.
Új elem, hogy a kisebbségi választást önálló szavazókörben kell lebonyolítani. Ha a településen több kisebbség is önkormányzatot választ, akkor valamennyi kisebbség ugyanezen szavazóhelyiségben adja le szavazatát. Ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma meghaladja az 1200-at, akkor két kisebbségi szavazókört kell létrehozni. A kisebbségi önkormányzati választáson a választópolgár csak azon a településen szavazhat, ahol lakik, igazolás kiadására nincs lehetőség. Az egyfordulós választáson nincs részvételi küszöb, de szavazategyenlőség esetén új választást kell kiírni.
A kisebbségi önkormányzatokat négy évre választják, időközi választás nincs. A testület tagjainak száma mindenhol 5 fő, s a kisebbségi testületek csak akkor alakulhatnak meg, ha a jelöltek közül öten legalább egy-egy szavazatot kapnak.
A megyei és fővárosi kisebbségi önkormányzatok megválasztására 2007. márciusában kerül sor, ugyanazon a napon, amikor az országos kisebbségi önkormányzatokat is megválasztják. A választás napját az Országos Választási Bizottság tűzi ki. A választáson az elektorok, azaz a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai választanak és választhatók. A választást ki kell tűzni, ha a megye területén legalább 10 településen, illetőleg a fővárosban legalább 10 fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik. A megyei, a fővárosi kisebbségi önkormányzat képviselőinek létszáma 9 fő.
A 15-53 tagú országos kisebbségi önkormányzatokat is kisebbségi elektorok - azaz a települési kisebbségi önkormányzatok tagjai - választják meg. A megválasztható képviselők száma attól függ, hogy hány települési önkormányzattal rendelkezik a kisebbség. A választást ki kell tűzni, ha az országban legalább 4 településen, illetőleg fővárosi kerületben települési kisebbségi önkormányzat működik. Az elektorok csak maguk közül ajánlhatnak jelöltet az országos kisebbségi önkormányzatba. Egy kisebbség csak egy országos önkormányzatot választhat.