Kassán pompázatos külsőségek közepette zajlott a II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem újratemetésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat záró rendezvénye, amelyen számos magyar és szlovák prominens politikus is részt vett.
Száz évvel ezelőtt, 1906. október 29-én helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai földi maradványait Kassán, a Szent Erzsébet székesegyház kriptájában. A kassaiak a Habsburg-ellenes szabadságharc vezetőjének újratemetését elelevenítik fel vasárnap méltó pompával, látványos külsőségek közepette. Az események a történelmi Abaúj megye székvárosának pályaudvarán kezdődtek. Ide futott be kétszáz utassal a Rákóczi-emlékvonat, amely Budapestről indulva a fejedelem hamvait szállító szerelvény útvonalán haladt végig, Miskolc, Szerencs, Sárospatak érintésével. Az utasokat a város vezetői és több száz kassai fogadta. Arató Gergely, az oktatási és kulturális minisztérium államtitkára az ünnepélyes fogadtatáskor hangsúlyozta: II. Rákóczi Ferenc európai léptékben gondolkodott, értette és érezte a diplomáciai kapcsolatok akkoriban kialakuló nemzetközi hálóját. Szövetségi politikájában, tárgyalásai során a nemzetközi viszonyok figyelembe vételével kereste az önálló Magyarország helyét Európa politikai térképén. A fejedelem szavait idézve azt mondta: II. Rákóczi Ferenc cselekedeteit az igazságosság vezérelte. „Jót tettem a szegényekkel (...), a balsorsot erős lélekkel viseltem, a sikerek nem tettek elbizakodottá, a közérdeket a magánérdekeim elé helyeztem, nappalaimat, éjszakáimat pihenés nélkül munkában töltöttem, megvetettem a gazdagságot, a közjó szolgálatát egészségem, életem, családom gyarapodása elé helyeztem. Adott szavamat szentül megtartottam.” Mindannyiunk számára irányadó gondolatok ma is, 330 évvel születése után - fűzte hozzá az államtitkár, megjegyezve: a fejedelem nagy álmát, a nemzeti függetlenséget nem érte el, de a szabadságharcot lezáró béke 200 évre a többi tartományhoz képest nagyobb függetlenséget és a dinamikus fejlődés lehetőségét biztosította a történelmi Magyarországnak. A pályaudvarról több ezer fős menet indult a belváros felé, korhű ruhába öltözött kurucokkal, hintókkal, lovasokkal. A díszmenet megrendezésére Beke Sándort, a kassai magyar színtársulat, a Thália Színház alapítóját, az Egri Gárdonyi Géza Színház nyugalmazott igazgató-főrendezőjét kérték fel. A rendező az MTI-nek elmondta: nem az 1906-os újratemetés pompáját ismétlik meg, hanem a fejedelem egyfajta balladisztikus hazatérésének misztériumát. A színpompás felvonulást a történelmi városháza erkélyéről tekintette meg Sólyom László vendéglátói társaságában. Az ünnepség a Szent Erzsébet székesegyházban kétnyelvű, ünnepi szentmisével folytatódik, a dóm előtt Sólyom László, František Kapi, Kassa főpolgármestere és Zdenko Trebula, a Kassa megyei közgyűlés elnöke mond beszédet. Kassán tavasz óta tartanak a Rákóczi-év rendezvényei. Ezeknek egyik kiemelkedő jelentőségű eseménye volt, amikor a rodostói Rákóczi-ház pontos másaként 1906-ban itt felépített épület udvarán felállították a magyar állam adományozta, egész alakos Rákóczi-bronzszobrot, Győrffy Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását.
Kassa példát ad az országnak arra, hogyan lehet és kell együtt ünnepelni történelmi múltunk közös gyökereit - hangoztatta Sólyom László vasárnap Kassán a II. Rákóczi Ferenc fejedelem újra temetésének 100. évfordulóján megrendezett nagyszabású ünnepségen. A köztársasági elnök a kassai Szent Erzsébet székesegyház közelében összegyűlt több ezer - nemzeti színű és magyar történelmi zászlót boldogan lobogtató - ember előtt beszélt. Szavai szerint Rákóczi korában nem volt nemzetiségi kérdés. Amikor Rákóczi kibontotta zászlaját, hatezer szlovák kuruc csatlakozott hozzá. A szónok rámutatott: az európai unión belül a két ország hasonló értékeket érvényesít. A múltunk összeköt, ezt fel kell mutatni arra a jelenre, amelyben szintén együtt vagyunk egy nagy nemzetközi közösségen belül. Ez utóbbi, az EU mindenekelőtt az értékek és a jogok közössége. Az unió azért jött létre, hogy békében és barátságban éljenek egymással, egymás mellett a különböző nemzetiségűek, mindenkinek a jogait megvédje - fűzte hozzá. Az unió országaiban élő kisebbségeknek megvan a joguk a saját történelmükhöz, nyelvükhöz. Sólyom László kifejezte háláját Kassának, amely lehetővé tette a közös ünnepséget, Kassa ezzel is bizonyította a maga méltóságát, nyíltszívűségét. František Knapik, Kassa főpolgármestere a megemlékezésen II. Rákóczi Ferencről azt mondta: sok tekintetben jelentősen befolyásolta saját korát, és az utána következő generációkra is nagy jelentőséggel bírt. A főpolgármester Rákóczi jelszavát - Istennel, a hazáért és a szabadságért - felidézve úgy fogalmazott: ez nem merült feledésbe, semmit nem veszített értékéből, érvényéből, az idő és Kassa sem felejtette ezt el. Rákóczi értékei egyetemesek és örök érvényűek; közös nevezőjük a bátorság, a hit az igazságos ügyben, a hazaszeretet és a szabadság tisztelete. A beszédek elhangzása után a kassai dómban magyar és szlovák nyelven ünnepi szentmise kezdődött, ott, ahol napra pontosan száz évvel ezelőtt örök nyugalomra helyezték II. Rákóczi Ferenc fejedelmet és bujdosó társait. A zsúfolásig megtelt dóm padsoraiban ott volt Sólyom László magyar köztársasági elnök, Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, és többen mások. Szlovákiát az egyházi szertartáson Zdenko Trebula, a Kassa megyei közgyűlés elnöke és František Knapik, Kassa polgármestere képviselte. A szentmisét követően Sólyom László megkoszorúzta II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társai, a vele együtt 1906. október 29-én újratemetett Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós, Csáky Krisztina, Esterházy Antal, Sibrik Miklós síremlékét a székesegyház altemplomában. A köztársasági elnök koszorút helyezett el a fejedelem szobránál, amelyet a kassai „Rodostó ház” udvarán állítottak fel idén áprilisban. Sólyom László találkozott Kassán a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselőivel.
Pontosan száz évvel ezelőtt e napon érkezett Budapestre, majd egy nappal később végső nyughelyére, Kassára II. Rákóczi fejedelem és bujdosó társainak hamvai. Akkor több ezer ember figyelme övezte a földi maradványokat Magyarországra hozó különvonatot. Most, az évforduló tiszteletére ismét emlékvonat indult az egykori útvonalon. Száz évvel ezelőtti utat idéz fel a Rákóczi Emlékvonat, bejárva a fejedelem életének fontosabb állomásait. Miskolcot, Sárospatakot, Sátoraljaújhelyet érintve jut el Kassára, ahol vasárnap istentiszteleten emlékeznek meg a száz éve a kassai dómban nyugvó fejedelemről. Rákóczi hamvainak hazatérését 1904-ben engedélyezte Ferenc József. Akkor az egész ország lázasan készült a fejedelem és bujdosó társai Kassán, illetve Thököly Imre Késmárkon történő temetésére. A Kelet nevű hajó hozta el a hamvakat Konstancáig, onnan különvonattal érkeztek meg magyar földre, hogy aztán október 28-án a felidézett útvonalon Kassára szállítsa Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és több bujdosó hamvait. Hatalmas ünnepség fogadta Kassán a hamvakat szállító vonatot, akárcsak egyébként a közbeiktatott állomásokon. Ez nem lesz másképp most, az emlékúton sem. Kassára vasárnap érkezik a 424-es mozdony vontatta emlékvonat, amelyen egyébként az utolsó apró részletig igyekeztek felidézni a száz évvel ezelőtti díszleteket.