Magyarul / Tallózó ● Magyar-szlovák elnöki fórum Piliscsabán
A két államfő feladata a hosszú távú stratégiai együttműködésen dolgozni - mondta Sólyom László köztársasági elnök pénteken Piliscsabán, ahol Ivan Gašparovič szlovák államfővel magyar-szlovák elnöki fórumot tartott.
Sólyom László a több száz egyetemi hallgató részvételével tartott fórumon kifejtette, az együttműködés akkor lehet sikeres a két ország között, ha nem áll meg taktikai, politikai gesztusoknál, hanem megteremti saját alapjait. Ilyen szükséges alap egymás megismerése, ez egyben a gyógyír mindenféle szélsőséges nézet ellen, hiszen a szélsőségek táptalaja a tények nem ismerete vagy elferdítése. Ahhoz, hogy egymás történelméről és jelen helyzetéről kölcsönösen tájékozódhassunk, megfelelő források - sajtó, könyvek, internetes portálok - is kellenek, az iskolától a médiáig - hangsúlyozta. Magyarország és Szlovákia számára az unió kivételes lehetőségeket nyújthat, ezt pedig együttműködve lehet leginkább kihasználni - mondta a magyar államfő. Szerinte a nemzeti fejlesztési programok összehangolása például lehetőséget ad egész területek átfogó fejlesztésére. A regionális együttműködés keretei már létrejöttek a határ mentén, ideje, hogy tartalommal töltsük meg ezeket. Fontos terület az oktatás is. Az iskolának komoly szerepe van abban, mit gondolunk egymásról. Ezért az olyan együttműködés, mint például a történészek vagy a tankönyvszerkesztők vegyes bizottsága, amely e területen próbál tisztább helyzetet teremteni, megérdemel minden támogatást - húzta alá beszédében Sólyom László.
Ivan Gašparovič előadásában kifejtette: a szlovák-magyar kapcsolatoknak mély gyökerei vannak, az eredményes gazdasági együttműködés mellett problémák is adódnak. Pesszimista vélekedés szerint a történelmileg megterhelt konfrontáció még sokáig fennállhat, ám „én azt mondom, hogy okos lenne, ha az EU-n belül nem a destabilizációs intézkedések felé fordulnánk”. Annál is inkább - húzta alá - mert a konfrontáció mindkét felet gyengíti, megterheli, destabilizálhatja egész Kelet-Európa helyzetét. Sikeres lehet a már 15 éve megindult regionális integráció, egymás segítése. A szlovák köztársasági elnök arról is szólt, hogy a történelmi megbékélésben kiemelkedő szerepe lehet a két ország fiatal generációjának, akik a politikai porondra lépve empátiával, a konfliktusok feloldásával erősíthetik a szlovák-magyar kapcsolatokat. Az elnöki fórumot követően Ivan Gašparovič Pilisszentkeresztre látogatott, ahol az itt élő magyarországi szlovákokkal találkozott.
Az elmúlt hónapok eseményei miatt fagyos a hivatalos magyar-szlovák légkör. - Nem volt sokkal jobb a helyzet az elmúlt tizenhét esztendőben sem. Nemcsak Vladimír Mečiar országlása idején. Mikulás Dzurinda mindössze elődjéhez és mai utódjához képest óvatosabban fogalmazott, mert a Magyar Koalíció Pártja politikai szövetségese volt - vélekedik Rudolf Chmel, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete. - Deresedő fejjel egyre borúlátóbban ítélem meg a helyzetet, mert mindkét oldalon populista politikusok a hangadók. A jelenlegi fagyos légkört főleg az értelmiségiek igyekeznek oldani. Kassán néhány napja a szlovák-magyar történész vegyes bizottság tanácskozott, szerdán pedig a Kalligram Kiadó és a Friedrich Ebert Alapítvány tudományos konferencián folytatott párbeszédet. Többek jutottak arra: illúzió a gyors szlovák-magyar kiegyezés vagy megbékélés. Egyetlen politikai kinyilatkoztatás szemfényvesztés lenne. A példaként emlegetett német-francia megbékélést több évtizedes kölcsönös, egymás vélt és valós sérelmeit kimondó, megvitató terápia, különböző rétegek őszinte párbeszéde előzte meg. Ilyen folyamat vár ránk is - hangsúlyozták többen is. Martin Bútora, szlovák politológus szerint legelébb a szlovákok és a szlovákiai magyarok kiegyezése szükséges arról, hogy milyen politikai konszenzus alapján éljenek együtt a közös hazában. Érdekes tényekre hívta fel a figyelmet Radnóti Sándor: A szlovákok és a magyarok sosem csatáztak egymás ellen, az értelmiségiek képesek a párbeszédre, a nacionalisták pedig csaknem ugyanazt fújják, lózungjaikban mindössze a személyek neveit és nemzetiségüket kell kicserélni - mutatott rá az esztéta. Visszatérő kérdésként vetődött fel, hogy mostanság, amikor már mindkét ország uniós tag, vajon mi gerjesztheti a feszültségeket. - Leginkább a közös történelmünk eltérő megítélése, s az ebből fakadó elfogultságok. Jellemző a meddő vitákra, hogy szlovák és magyar történészek több mint egy évtizede próbálkoznak közös történelemkönyv megírásával. Peter Weiss, baloldali politikus kifejtette: - Megértjük, talán át is érezzük, milyen csapás érte a magyarságot Trianonnal, ezért nem lehet kivetnivalónk abban, ha az átalakult Európában a budapesti politikusok és mások a kultúrnemzetet igyekeznek kiépíteni. -- Ám akkor már határozott nemet mondtunk, amikor a magyar kormány intézményes és jogi kapcsolatot próbált teremteni más országok magyar nemzetiségű állampolgáraival - fogalmazta meg a legtöbb szlovák aggályait és kifogásait. Sólyom László és Ivan Gašparovič tegnap Besztercebányán, a helyi Bél Mátyás Egyetem Politikai Tudományi Karának hallgatóival közösen tartott vitafórumot. Elnökünk bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a legfőbb ideje megszabadulni a múlt görcseitől, hamis beidegződéseitől. Ezeréves együttélésünk sokrétű és pozitív hagyományaival foglalkozzunk, amelyekre jelenünkben és jövőformálásunk során is támaszkodhatunk - szögezte le. Ivan Gašparovič szerint egymás iránti megértésre kell törekedni. - Közös történelmünk tragikus fejezeteiről talán soha sem jutunk közös nevezőre, de kellő empátia esetén ez sem akadálya a jószomszédi kapcsolatok javításának - hangoztatta a szlovák elnök.