Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2005. febr. - márc.
Második alkalommal rendezték meg Terény községben a csipkeverők fesztiválját, ahova az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek népi iparművészek. Az Akol rendezvényteremben a csipkeverésen kívül a gyöngyhorgolás mesterségével is megismerkedhettek az érdeklődők, illetve csipkékből rendezett kiállításban gyönyörködhettek március első hétvégéjén az érdeklődők.
A megszokottól eltérően nem csak iskolásokkal, hanem nagycsoportos óvodásokkal és szüleikkel is találkozhattunk ezen a délutánon a kesztölci Kincses József Általános Iskola tantermeiben. A leendő első osztályosok évente meglátogatták az iskolát, ismerkedtek a tanítás rendjével. Most az iskolások tanórán kívüli tevékenységének lehettek aktív résztvevői. Bemutatkoztak a cselgáncsosok, röpke hangversenyt szerveztek a zeneiskolások, papírhajót, függő díszeket készítettek, húsvéti tojást festettek. Pihenésképpen beállhattak társasjátékozni, vagy a számítástechnika tanteremben részvevői lehettek egy autóversenynek. A délután végén kissé fáradtan, sok új élménnyel gazdagodva mehettek haza.
A Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja 2005. március 18-án közgyűlést tart a pilisszentkereszti Szlovák házban. Havelka József elnök tájékoztatása szerint a pilisi szlovák települések képviselői, ill. az egyesület vezetői beszámolnak a 2004. év eseményeiről, megtárgyalják a 2004. évi pénzügyi beszámolót és meghatározzák a szervezet 2005. évi feladatait.
Kiskőrösön az idei farsang sem múlhatott el a bensőséges hangulatú, családias szlovák bál nélkül. A február utolsó szombatján megtartott bálon Gmoser Györgyné (Zsuzsa asszony), a Kiskőrösi Szlovákok Szervezete és a Kiskőrösi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke köszöntötte a megjelent vendégeket. Köztük Font Sándor urat, városunk országgyűlési képviselőjét, Bella László tanácsnokot, a kiskőrösi képviselő testület tagját, a Bem József Általános Iskola igazgatóját, Nagy Tamást a szintén szlovák lakosú Dunaegyháza polgármesterét, Tóth Sándor kiskőrösi alpolgármestert, Titl Pétert a Kiskőrösi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökét, Suhajda Jánosné képviselő asszonyt, valamint Szemkeő Péter és Lévai Mátyás képviselő urakat. Ezután a legkisebbek nyitották meg a szlovák nyelvű műsorok sorát. Kecskemétiné Viczián Ilona óvónő Györk Ernőné Ildikó és Szabóné Lovász Márta óvónők segítségével tréfás kiszámolókat, kedves gyermekverseket és mondókákat, körjátékokat tanított be szlovák nyelven az ovisoknak. Az iskolások műsorában, amelyet Szabóné Ba Ilona és Gauszné Szabados Eszter tanítottak be, a sok népi hangvételű szavalat, ének és játék között felléptek az országos szlovák népdaléneklési verseny győztesei is Balázs Anna, Gubán Mária, Herczeg Helga és Pozsonyi Dóra. A műsor nem lett volna teljes, ha a két taggal kibővült Citerazenekar és a Szlovák Népdalkör nem nyújtott volna át egy csokorra való nótát a vendégeknek.
A műsor után a jelenlévő Font Sándor országgyűlési képviselő és Bella László igazgató is köszöntötte a bálozókat. Mindketten kiemelték a szlovák nyelv oktatásának és a nemzetiségi hagyományok jelenkori átörökítésének, ápolásának fontosságát, amelyben a Kiskőrösi Szlovákok Szervezete és a kisebbségi önkormányzat kimagasló tevékenységet végez. Az est kedves színfoltjaként Font és Bella urak köszöntötték a nemrégiben névnapjukat ünneplő Zsuzsannákat, így az elnök asszonyt is. A Népdalkör tagjai pedig ajándékkal és virágcsokorral kedveskedtek vezetőjüknek.
És a sok jónak itt még korántsem szakadt vége. Merthogy az idén is remekül sikerült Csővári János vezényletével és Kecskeméti János, valamint Opauszki János segédletével a mesterszakács-hármas marhapörköltje, amelyet a népes bálozó közönség vastapssal jutalmazott azonkívül, hogy mindhárom hatalmas bogrács bizony teljesen kiürült. Persze azért nem lehetett ellentmondani a sok finom pampuska, heróka, rétes és zsírban sült krumplispogácsa szívélyes kínálásának sem, amit az asszonyok hoztak magukkal otthonról a nagy eseményre.
Zsuzsa asszony a vacsora után nem sokáig hagyta ücsörögni a vendégeket. Népdalkörös asszonyaival és citerásaival először szlovákul, majd magyarul is kiskőrösi szlovák népdalok éneklésébe kezdtek, amelybe lassacskán a meghívott vendégek és a bálozók is bekapcsolódtak. Egy hatalmas, nagy körben összefogódzva énekelt mindenki. A hangulat tetőfokán a Bratyó Band, vagyis Zsuzsa asszony fiai Gmoser Isti és Bandi pedig belevágtak a zenébe és a Hallod e te kőrösi lány dallamára mindenki táncra kerekedett és kivilágos virradatig szólt a csárdás és a mulatós muzsika a bálozók örömére.
Az idei farsangfarka sem múlhatott el a kiskőrösi Szücsi oviban kisze báb égetése nélkül. A szlovák hagyományokat őrző és ápoló óvoda farsangi mulatságán a jelmezesek felvonulása után a legnagyobbak népi mondókákból, körjátékokból álló műsora következett, melyre meghívást kaptak a többi csoport apróságai és óvónői mellett a szülők és a nagyszülők is. A hóval borított udvaron mindeközben türelmesen várakozott a tél elűzésére felállított szalmabábú, amit a farsangolók körbeálltak és tavaszváró énekek közös előadása után elégettek. A magasra felcsapó lángok pillanatok alatt elemésztették a telet és a fagyot jelképező bábút. A rengeteg izgalomra bizony jólesett a sok finomság, köztük a sok farsangi fánk, vagyis pampuska is, amit az édesanyák és a nagymamák sütöttek a farsangi mulatságra, s ezután a déli harangszóig meg sem állt a zene és a tánc a Szücsi ovi nagytermében.
Az óvoda apróságai rendszeresen kiveszik részüket a szlovák hagyományok felelevenítésében. A délelőtti foglalkozásokon időnként meséket hallgatnak egy-egy nagyszülőtől a régvolt gyermekkor játékairól, a népszokásokról. Megismerkednek többek között a csuhéfonással, a kukorica morzsolással, s mindazokkal a népi tevékenységekkel, amelyekkel valamikor nagyanyáik, dédanyáik múlatták a téli esték egyhangúságát. Az ilyen alkalmakkor megtanult népi mondókákat, meséket, énekeket aztán beleszövik műsoraikba, amelyekkel ők kedveskednek a meghívott idősebb korosztálynak. Luca napkor például bő termést, és a jószág nagy szaporulatát kívánva énekeltek a kotyoló, palázoló középsős kisfiúk, miközben a lányok a hagyományokhoz híven- hiszen köztudott, hogy a szlovák asszonyoknak ezen a napon tilos a munka- ültek a padokon, s hallgatták a szalmát lóbáló fiúkat. A nagycsoportosok szlovák énekeket adtak elő kukoricaszárból faragott furulyakísérettel, táncoltak, kiszámolóst, körjátékokat játszottak, s mindezt természetesen szlovákul. A legkisebbek pedig énekeltek. Ezeken az alkalmakon rendre részt vesznek meghívott vendégként Gmoser Györgyné Zsuzsa elnök asszony vezetésével a Kiskőrösi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat tagjai, akik bekapcsolódnak a csuhéfonásba, a kukoricamorzsolásba, a kukoricaszár faragásba, vagy akár a luca búza ültetésbe is. S a nagy munka után bizony mindenkinek jólesik az a sok finom, hagyományos, olajban sült, krumpliból, vagy palacsinta tésztából készült szlovák sütemény, amit a nagymamák sütnek ezekre a jeles napokra.
Február 26-án Bükkszentkereszten első ízben rendeznek snowboard ugróversenyt, méghozzá a Magyarországon megépített eddigi legnagyobb földugratón. A rendezvény szombat délelőtt edzéssel veszi kezdetét, délután versennyel folytatódik „jam session” formátumban, ami annyit jelent, hogy minden versenyző egymást követően - rotációban - meghatározott idő alatt próbál minél nagyobb trükköt bemutatni. A versenyzőket a 10 méteres repülés után motoros szán viszi vissza a rajtponthoz. A snowboard és sí profi/amatőr kategóriákban közel 30 nevező várható az ország különböző pontjairól, köztük magyar bajnokokkal, szponzorált profi versenyzőkkel. Nagy verseny és éles trükkök várhatók az értékes nyereményekért folyó csatában. A döntő előreláthatóan éjszakába nyúló lesz, s ekkor reflektorok világítják majd meg a pályát. A bordos kunsztok mellett más extrém show is szórakoztatja majd a nézőket: cross motoros-, illetve mountain bike-bemutatók. És természetesen nem maradhatnak el az effajta extrém sportesemények elengedhetetlen hozzátartozói, a dj-k sem.
A temetőben lévő kápolna 2003-as külső felújítása után az egyházközség renováltatni szeretné a szentély belső részeit is. Nagy Tibor elnök elmondta: önkormányzati hozzájárulással és magánadományokból igyekeznek megvalósítani az idén 102 éves épület teljes felújítását, s a munkálatokat előreláthatólag még ebben a hónapban elkezdik.
Medgyesegyházán a képviselő-testület elfogadva a román és szlovák kisebbségi önkormányzat kezdeményezését, tájház létrehozásáról döntött. A volt könyvesbolt és az ott levő lakás felújítására, átépítésére a tervek elkészültek, jelenleg az engedélyezésük folyik. Azok megléte után rövid időn belül elkészülhet a pályázat, melynek sikeres elbírálása esetén a község egy újabb korszerű, közösségi színtérrel gazdagodhat. A terv valóra válása azért is fontos lenne, mert az így létrejövő állandó helyen elhelyezhetők, az utókor számára megőrizhetők lennének a település múltját, kultúráját, hagyományait bemutató még fennmaradt és pótolhatatlan tárgyi, dokumentációs emlékek.
Nagy sikerként értékelhető a Békéstáji Művészeti Társaságnak a napokban Pozsonyban, a Szlovák Rádió épületében megnyílt tárlata - hangzott el a békéscsabai sajtótájékoztatón.
- Különben is büszkék vagyunk képzőművészeinkre, de ez a kiállításmegnyitó, melyre rendkívül sokan voltak kíváncsiak, megerősítette ezen érzésünket - fogalmazott Velkey Gábor, a megyeszékhely alpolgármestere. Lonovics László, a művészeti társaság vezetője elmondta, hogy a március 28-áig megtekinthető „Alföld” című tárlaton 22 kiállító vesz részt 76 műtárggyal. Társszervező a pozsonyi Umelecká Beseda Slovenská (Szlovák Művészeti Szervezet). Ezen társaság tagjai tavaly mutatkoztak be Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban, a mostani pozsonyi tárlat így tulajdonképpen egy „válaszkiállításnak” tekinthető. Megköszönte Lonovics László az önkormányzat mellett István Anna, a Szlovák Kultúra Háza vezetőjének segítségét. A tájékoztatón megtudtuk azt is, a Szent István tér 10. alatt - előreláthatólag címzett állami támogatással - létrehozandó Jankay Tibor Múzeum és Művészetek Házában kap helyet az a 64 műtárgyból álló gyűjtemény, melyet bő évtizeddel ezelőtt szlovák alkotóktól kapott a város.
Az Országos Idegennyelvű Könyvtár, mint a nemzetiségi-etnikai kérdéskör szakkönyvtára ebben az évben már 11. alkalommal vállalkozik komplett kiállítás megrendezésére a XII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon (2005. április 21-24., Budapest Kongresszusi Központ). A Magyarországon élő 13 nemzeti és nyelvi kisebbség kulturális intézményrendszerét, tankönyveit, könyvtári- és iskolahálózatát, könyvkiadását, sajtóját, valamint a róluk szóló elemző irodalmat és publicisztikát mutatjuk be a II. emeleti 318-as standon, a Könyvtáros Klub előadóterme s kiállító standja mellett. A kiállított könyvek, folyóiratok, kazetták, CD-k a helyszínen megvásárolhatók, ill. megrendelhetők. A folyamatos szakmai tájékoztatást könyvtárunk nemzetiségi referensei, az árusítást pedig a Budapesti Teleki Téka Könyvesbolt vezetője biztosítja. Terveink szerint standunkon a hazai nemzetiségi-kisebbségi írók, költők folyamatosan dedikálni fogják legfrissebb megjelenésű műveiket. A dedikálási forgatókönyv a Fesztivál tájékoztató anyagaiban, újságjaiban található majd. A fesztivál április 21-én 15 órától 18 óráig, április 22-től 24-éig pedig 9 órától 18 óráig látogatható. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Lukács Zsuzsanna, OIK - Tel.: 318 3688/405.m., E-mail:
Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
.
Akárhányszor Békéscsabán járok feltétlen betekintek a Szlovák Kultúra Házába, mert ott mindig látok valami szépet, legyen az fafaragók kiállítása, asszonykezek hímezte kendők, gyűjteménye vagy éppen egy képkiállítás. Azon sem lepődtem meg egyik alkalommal, hogy az illető kiállítást nem éppen azért tették falra, mert az szlovák művész, hanem azért, mert a festmények hangulata, stílusa, eredete, a képek sugallata egészen közel áll a szlováksághoz. Így volt ez Ungvári Mihály festőművész esetében is. Csak rá kellett tekinteni a Tanya c. festményére, máris otthon éreztem magam Tótkomlóson. A többi kiállított képről is ugyanez elmondható. Nos ha az első benyomása ilyen a látogatónak, akkor alaposabban is megtekinti a tárlatot. A művész-rokon kötegyáni születésű és ma is ott él családjával. Festményeivel azonban nem maradt falujának kerítései között. Számos hazai és külföldi kiállításokon szerepelt, több képe már magán gyűjteményekben gazdagítja a repertoárt. Ikontechnikájára is büszke lehet, már 15 éve gyarapítja gazdag gyűjteményét, melyek egyediek és mégis ismerősek számunkra. Faragott és festett ikonjai különösen szépek. Szülőfalujában nemzeti művésztelepet alapított, ahol minden évben találkoznak az alkotók, köztük nemzetiségi művészek is. Kimeríthetetlen témakörét gazdag utazásaival frissíti fel. Erdély számára az élő múzeumot jelenti. Megbúvó falvainak fehér templomait már messziről papírra veti, hogy otthonában vászonra kerülhessen a rejtett kincs, az értékes műemlék.
Meló, mert abból van elég egy disznóvágáson,
Dráma, mert a főhős a helyszínen életét vesztette.
Szereplők:
Böllér B. János
Kisböllér Peti, az unoka
Két segéd H. István és K. György
Két asszony H. Anna és R. Katalin
…és még sokan mások a közönség soraiból, mint a kolbász keverője, töltője, a zsírsütő, aki időnként ráért pálinkát tölteni a vendégeknek.
Helyszín: a csabai Szlovák Kultúra Háza és annak tágas udvara, ahol ernyők alatt folyt a munka a szállingózó hó miatt. A reggeli szín. Egy bátorságot adó stampedli után a szúrással kezdődött. Nagyon fontos, hogy a hízó az első szúrásra ne hallgasson el, mert akkor a bent maradt vérrel lesz gondja a böllérnek. Ugyanakkor fontos, hogy a tálba is jusson, mert a hagymában sült vérre ma sokan Várnak. Mindkettő jól sikerült mégis akadt a nézők között, aki túl hosszúra becsülte a sikítást, a hízó kimúlását, mert erre is van előírás az unióban. Igen de erről még nem tud a böllér. A poca pörkölése ezúttal “korszerűnek” bizonyult: kézi hajtású pörkölő géppel, csutka és hasított akáccal. Jól haladtak a segítők, felváltva tekerték a masinát a böllér csak a hízó bőrének sütését ellenőrizte. A közeli szomszéd - közel a nyolcvanhoz - nem állta meg, hogy ne szóljon a múltról. A mi időnkben még szalmával pörköltünk. A kisböllér ügyelt a kistűzre, amely fölött a böllér a villájára szúrt szalmát meggyújtotta, majd a disznó szőre alá irányította a tüzet. Amikor már hátán feküdt a hízó, a hasára már kisebb láng is elég volt. A villa vég, miután jól átmelegedett alkalmas volt a körmök közötti szőr kiégetésére. Ekkor kapkodták le a körmöket. A mosás - tisztítás ma is úgy haladt, mint korábban, legfeljebb többet adtak a higiéniára, jó sok vizet elhasználva. Vége is lett az első felvonásnak, következhetett egy kis levegővétel, pálinkás kísérettel, de csak a vendégek felé. A böllér nem ivott, mert azt mondják, ha iszik, belevág a szalonnába amikor a sonkát kanyarítja. Térdmagasságban hátán feküdt a szép fehérre kapart hízó. Öröm volt nézni. A következő perceket fejetlenség jellemezte. A böllér levágta a hízó fejét. No ezt nálunk nem így csinálják.
Hogy néz ez ki! Sóskúton, pedig ott is szlovákok vágják a disznót, tisztítás után rénfára akasztják a hízót és először a hasán nyitnak, hogy az asszonyok mielőbb hozzáférhessenek a bélhez, belsőségekhez. Hiába, Csabán ezt így szokták meg. Sóskúton biztos a kolbászt is a másik végéről töltik. Közben megsült a finom hagymás vér. /Sóskúton a vérből véres hurkát készítenek zsemlekockákkal./ Elsősorban a nézők falatoztak, a szereplők - böllérek, segítők, asszonyok - folytatták dolgukat. Nagyon finomra sikeredett a reggeli. Kéztörlés után irány a fogadónak kinevezett bejárati folyosó, mert ott az orosházi bortermelők kínálták finom italaikat.
A hízó közben fogyott a bontó asztalon. Sonkái felkerültek a belső asztalra, húsvétra formázta azokat a böllér. A kisböllérnek is felszaporodott a munkája. A nyesedék húsokat vagdalta darálóba, hogy abból kolbászt gyúrjanak. Balkezes volt Peti fiam, de nagyon ügyesen forgatta a kést. Mint egy felnőtt, szorgalmasan dolgozott. Az asszonyok újabb finomságokról gondoskodtak. Sült húshoz fűszerezték a darabolt oldalast, valami finom illatú zöld porral szórták meg a húst és tették a forró zsírba. Már érezni lehetett az illatán, hogy finom falatok lesznek.
Közben táncra perdültek a szlovákiai vendégek. Húzták a harmonikát, énekeltek a priechodiak. Nagy vidámság kísérte a kolbászkészítőket. A hosszúra kanyarított piros színű csabai kolbász első méterei azonnali sütésre kerültek, hogy a kóstolók egészen frissen ízlelhessék a disznóvágás legfinomabb falatjait. Ami még hátra volt az a mosogatás. Ennek írásáról azonban lebeszéltek az asszonyok, mert azt otthon mégis melegebb helyen végzik nem mint itt az udvaron hóesés közben. A vendégek gratuláltak a böllérnek és együtt koccintottak a disznóvágás sikerére.
Sóskúton még ma is sokan használják szlovák anyanyelvüket a mindennapi találkozások és a családi összejövetelek alkalmával. Pusztazámoron hasonlóan, hiszen több szlovák család ebbe a községbe költözött Sóskútról, úgy hatvan - száz évvel ezelőtt. Pusztazámoron vége van az odavezető országútnak, nincs tovább, de ide építették a nagyváros szemetének feldolgozó állomását, melynek „árnyékában” gazdagabb lett a falu. Az utóbbi években új utakat kapott minden utca, az utak alatt új csatornahálózat fekszik. Új lett az iskola és óvoda - számos családi ház épült és íme alig egy év alatt egészségházzal, gyógyszertárral gazdagodott az ezer lélekszámot alig meghaladó község. Így is lehet gazdálkodni.
Nehogy azt higgye valaki, hogy ilyen gazdag a község önkormányzata. Nem. A Pusztazámor Községért Közalapítvány jó kapcsolatai révén beszálltak az építkezésbe a községhez tartozó részvénytársaságok. Ilyenek a Thomson Rt., a Woodbridge Rt. A Dunedin Rt. és a Megargy Rt. Így sikerült létrehozni az egészségházat állami segítség nélkül. Büszkék is rá a falubeliek, mert ez az övék, ide bátran betérnek orvosaikhoz a felnőttek és a gyerekek is, még akkor is, ha nincs semmi gondjuk az egészségükkel. Ez a ház ugyanis nemcsak egyszerűen orvosi rendelésekre szolgál. Itt az egészségeseknek is lesz mit tanulni, mert a ház programjában a betegségek megelőzéséért akarnak többet tenni. Az ünnepélyes avatáson Dr. Rácz Jenő egészségügyi miniszter vághatta el a szalagot és adta át a község önkormányzatának az új egészségügyi létesítményt. Külső látványa mellet belső berendezései is bizonyították, hogy e létesítmény ilyen kis településen az életszínvonal egyik pillére lehet. A miniszter hangsúlyozta, hogy a háziorvosi ellátás rendszerében nagyon fontos lépés egy ilyen jól berendezett állomás. Ilyen rendelőket szeretnének létrehozni sok más kis településen. Külön szerepet játszhat egy jól működő védőnői szolgálat is, melynek minden lehetősége biztosított egy ilyen egészségházban. Dicsérte, hogy helyet kapott a gyógyszertár is, amely jól egészíti ki a komplekszust. Jó lehetőséget kínál egy ilyen egészségház a háziorvosok telepítésére is, mely törekvést ilyen esetekben a minisztérium pályázatok elnyerésével is segíteni fogja. Erre a célra jelenleg százmilliós alappal rendelkezik a tárca. Ebben a helyi önkormányzatnak is készséggel segít az Egészségpolitikai Főosztály.
Az ünnepségen jelen volt a község országgyűlési képviselője Keller László is, aki gratulált a helyi önkormányzat polgármesterének Pátrovics Benedeknek az újabb sikerekért. A polgármester hangsúlyozta, hogy a 75 milliós beruházással épült egészségház a község polgárainak készült, programjának kidolgozása már nem várat sokáig, azt hamarosan birtokba
vehetik az orvosok, egészségesek, betegek, felnőttek és gyerekek.
Több házaspárnál ünnepeltünk már Pitvaroson arany, ezüst jubileumot házasságkötések évfordulóin. Egy ilyen ünnepségen örömmel látogatnak el a jubilánsokhoz a polgármesteri hivatal képviselői és természetesen a község szlovák önkormányzatának testülete, hogy gratuláljanak és átadhassák ajándékaikat, virágjaikat. Így történt ez januárban is, amikor Jaszovszki Istvánékhoz látogatott a kis csapat. A szeretetben és békességben élő szlovák házaspár lakodalmuk 65. évfordulójára emlékeztek. De milyen pontosan, mintha nemrég történt volna a csodálatos esemény. István bácsi az I. világháború évében 1919. októberében született, felesége Pauló Judit három évvel később és mindketten Pitvaroson. Itt jártak iskolába is, ahol akkor csak szlovákul tanítottak. István bácsi két évig udvarolt Judit néninek, majd 1940. január 18-án házasságot kötöttek a pitvarosi evangélikus templomban. Ifjú házaséletüket a korán megözvegyült mamával élték igazán nagy szeretetben, megértéssel. Sokat dolgoztak együtt, hogy mindenük meglegyen. Három év házasélet után született István gyermekük és ezzel teljes lett boldogságuk. Amire nem szívesen emlékszenek vissza, az a háború s az utána következő fogság évei. István bácsit azonban nem törte meg ez a próba sem. A szeretet erőt adott, lábai visszahozták Pitvarosra. A család tagja lett a jól működő szövetkezetnek, ahol István bácsi építésvezetőként dolgozott 22 évig. Fiukat és családját nagy becsben tartották. Szeretetükből bőven jutott a két unokának is Anikónak és Szilviának, akik gyakran látogatják az idős házaspárt. A közösen megélt 65 esztendő alatt sok szép eseményből idézett az idős házaspár. Örömmel. Mert a községben mindenki nagy becsben tartotta és tartja ma is Őket. A neves jubileumon mi is felkerestük a kedves házaspárt otthonukban. Szlovák önkormányzatunk nevében Lehoczki Anna elnökasszony köszöntőjét fogadták szeretettel. Ott volt velünk a polgármesteri hivatal részéről Darvas Ildikó a szociális és kulturális bizottság elnöke és a testület többi tagja. Bizony jól esett Jaszovszkiéknak a köszöntés. Örültek és köszönték a megemlékezést, a sok-sok virágot, a meleg szavakat. Reméljük a mi szeretetünk is hozzájárult életük boldogságához.
Az elmúlt napokban több újság is beszámolt arról, hogy kisebbségi vezetők levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amelyben kifogásolják, hogy az államháztartási tartalékképzési kötelezettség az országos kisebbségi önkormányzatok működési támogatását is érinti.
Az idei évre szóló költségvetési törvényben az Országgyűlés valamennyi működési támogatás egy tizedrészét érintő tartalékképzési kötelezettséget írt elő. Az intézkedés az államháztartási egyensúly megőrzését szolgálja, a feladatellátás színvonalának megőrzése mellett.
A tartalékba helyezés nem jelenti a források elvonását, azok felhasználására a költségvetés helyzetének tervezettek szerinti alakulása esetén kerül sor.
Az Országgyűlés döntését követően az Ifjúsági, Családügy, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztériumra hárult a nemzetiségeket érintő pénzügyi rendelkezések végrehajtása.
Az országos kisebbségi önkormányzatok és a szaktárca között a napokban megkötött támogatási szerződéseknek megfelelően már megkezdődhetett a 2005. évi működési támogatások kiutalása. A hónap végétől ugyancsak lehetővé válik az országos önkormányzatok intézményeinek működtetését és az új intézményeik alapítását szolgáló költségvetési forráshoz való hozzáférés. Örvendetes tény, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája kiteljesedését szolgáló költségvetési keret több mint 20%-al magasabb, mint a megelőző évben biztosított forrás. Ennél is magasabb arányban nőtt a kisebbségek kulturális programjai, anyanyelvű írott sajtója megjelenését biztosító költségvetési keretösszeg. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium már megtette a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázatai kiírására az év első negyedévében sor kerülhessen.
Az Országgyűlésben rövidesen folytatódik a kisebbségek jogairól szóló törvény módosításának parlamenti vitája. Ezen fontos eseményre is tekintettel, az önkormányzati vezetők törekvéseivel egyezően, a szaktárca és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal is szorgalmazza, hogy - az országgyűlési vitához igazodva - jöjjön létre személyes konzultáció a miniszterelnök és a kisebbségi vezetők között, ahol megvitatnák Magyarország kisebbségpolitikáját alapvetően érintő aktuális kérdéseket.
Budapest, 2005. február 22.
Heizer Antal elnök
Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal
A Fidesz külügyi kabinetvezetője konszenzus körvonalazódik a kisebbségi törvény módosítása ügyében, azonban a választójogi törvény megváltoztatása kapcsán vita várható. A Fidesz politikai konszenzusra törekszik a kisebbségi és a választójogi törvény módosítása ügyében - ezt az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke mondta, miután találkozott a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek országos önkormányzatainak vezetőivel. Németh Zsolt úgy vélte: a kisebbségi jogszabály megváltoztatásának nem lesz akadálya, mert ebben a kérdésben egyetértés körvonalazódik. A politikus úgy vélte: a választójogi törvény módosítása ügyében vita várható, a kisebbségi névjegyzék bevezetéséről ugyanis eltér az érintettek véleménye. Németh Zsolt közölte: a kormányzat és néhány nagyobb kisebbségi önkormányzat támogatja az elképzelést, a cigányságnak azonban fenntartásai vannak. A megbeszélés után Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke azt mondta: a következő fontos lépés a kisebbségek parlamenti képviseletének megoldása lenne, ami a kormányprogramban is szerepel, de eddig nem történt előrelépés ebben az ügyben.
A kormány képviselője a Fideszt, a nagyobbik ellenzéki párt pedig a kormányt tette felelőssé azért március 1-én a parlamentben, hogy a kisebbségi törvények módosításának előzetes négypárti egyeztetésein nem jutottak megegyezésre.
Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára konkrét javaslatokat kért számon a Fidesztől az önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Hangsúlyozta: a kisebbségekről bevonásuk nélkül nem hozhatnak döntéseket, és külpolitikai szempontból is szükséges a kérdés mielőbbi rendezése.
Németh Zsolt (Fidesz) azt mondta: a módosítással alapelveiben egyetértenek, pontosítani és növelni akarják a kisebbségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét, valamint azt szeretnék elérni, hogy legyen működőképessé tehető a kisebbségek kulturális autonómiája. Hozzátette: átfogó módosító javaslatokat nyújtanak be a javaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz véleménye koherens a kérdésben, ugyanakkor kifogásolta, hogy a kisebbségi törvényre és a kisebbségi választójogi törvényre vonatkozó javaslatokat összevonták. Kitért rá: támogatják, hogy szigorúbb választási módszer lépjen életbe, azonban eltérő véleménnyel vannak annak mértékével, irányával és módjával kapcsolatban. Javasolják azt is, hogy a kisebbségek a szavazás alkalmával tegyenek kisebbségi nyilatkozatot, s a szavazólapot csak ennek fejében kapják meg; valamint azt is, hogy a törvény hatálya csak magyar állampolgárokra terjedjen ki.
Németh Erika (MSZP) azt mondta: a kormányzati javaslat több elemében a kisebbségi civil és önkormányzati szféra közötti egyensúlyteremtés szándékát jelzi, sőt, a közvetlen és arányos választási rendszer bevezetésének szándékával a kisebbségi önkormányzatokat gyakorlatilag választójogi értelemben közösségi kontroll alá helyezi. A benyújtott javaslat területi és országos szinten listás választási rendszert tartalmaz, így a kisebbségi társadalmi szervezetek között a képviselői mandátumok száma a valós választói támogatottság arányában oszlik meg - fűzte hozzá.
Bán Imre (MSZP) elmondta: a javaslat igyekszik kiküszöbölni a hatályos szabályozás azon fogyatékosságát, amely a kisebbségi önkormányzat testületi működésének biztosítását a helyi önkormányzat feladataként határozza meg. Mint mondta, fontos a kisebbségi és a helyi önkormányzati érdek mellérendeltsége, ezért a javaslat ugyanolyan határidőket és szankciókat ír elő számukra.
Az MDF két dolgot szeretne: 2006-ban valódi önkormányzati választás legyen, és olyan önkormányzatok jöjjenek létre, amelyeket a valódi kisebbségek hoznak létre - jelentette ki Csapody Miklós a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról szóló módosító javaslat általános vitájában kedden. Az MDF-es képviselő elmondta: pártja álláspontja szerint a kisebbségi önkormányzatok országos és helyi szintje közötti középső szint - a megyei rendszer - nem feltétlenül szükséges. Az MDF szerint a kisebbségi önkormányzati választáson az unió többi tagállamának polgárai is szavazhatnának, ugyanúgy, ahogy a helyhatósági választásokon is leadhatják voksukat.
Godó Lajos (MSZP) a módosítás újításai közül az országos kisebbségi önkormányzattal kapcsolatos intézkedéseket emelte ki. A módosítások meghatározzák a testület alakuló ülésének fő szabályait, pontosítják az önkormányzat hatáskörét és a hivatalára vonatkozó lényeges szabályokat, kitérve a vagyongazdálkodásra is. Az országos kisebbségi önkormányzat a módosítás után vállalkozói tevékenységet is végezhet, ugyanakkor belső ellenőrzésre és könyvvizsgálatra kötelezett - mondta. A képviselő szerint a módosítás célja, hogy az országos kisebbségi önkormányzatokat a fokozatosan közelebb vigye a helyi önkormányzati rendszerhez és a valós önkormányzatisághoz.
Gruber Attila (Fidesz) szerint jogalkotási hiba, hogy a kormány egy javaslatcsomagban terjesztette elő a kisebbségi törvény módosítását és a kisebbségi önkormányzat megválasztásáról szóló módosítást, mert ez utóbbiban az egyetértés jelenleg „meglehetősen csekély”. Ezt a két témát külön, más politikai és szakmai érvek mentén kellene megvitatni és két törvényben szabályozni - tette hozzá. Mint mondta, a kisebbségek személyi jogainak kiterjesztését nem lehet uniós jogharmonizációs kötelezettséggel indokolni, mert ezt semmiféle EU-s szabály nem teszi kötelezővé. Az unió azon államaiban ahol van hatékony kisebbségvédelem, élesen megkülönböztetik a történelmi kisebbségeket a bevándorlóktól - közölte. „Lehet szó jogaik szélesítéséről, de nem így, nem ebben a keretben” - szögezte le a képviselő.
Az előterjesztés alkotmányos visszásságaira hívta fel a figyelmet a vitában felszólaló Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman szerint a szabad identitásválasztást nem ismeri sem a magyar, sem az európai jog; hogy ne alakuljon ki visszásság, pontosan meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek mellett gyakorolható ez a jog. A biztos a névjegyzékkel kapcsolatban elmondta: nincs olyan választási rendszer, amely megengedné azt, hogy tisztázatlan legyen a választásra jogosultak köre. Mint mondta, ha nem tisztázzák a jogosultak körét, az nem felel meg a jogbiztonság követelményének.
Farkas Flórián (Fidesz) közölte: pártja nem támogatja az előzetes választói névjegyzék bevezetését, mert drága, bürokratikus és sérti a demokratikus alapelveket: éppen a valódi jogosultakat riasztja el. Elmondta: pártja „nagyon erős kompromisszumként” csak azt tudja támogatni, hogy a kisebbségek a szavazás alkalmával tegyenek kisebbségi nyilatkozatot. Hozzátette: nem támogatják a területi önkormányzati szint bevezetését.
Stipkovits Pál (MSZP) a megyei önkormányzati szint létrehozásáról azt mondta, hogy az a helyi és az országos szint közötti kommunikációs távolságot hidalná át. Hozzátette: megfontolásra ajánlja, hogy a területi önkormányzatok létrehozásához szükséges kiírt választások számát emeljék hétre vagy nyolcra, így csak ott jönne létre megyei önkormányzat, ahol a közösség nagysága indokolttá teszi; ennél kisebb létszám esetén egy referensi rendszer bevezetését javasolja.
Mesterházy Attila, az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy megyei önkormányzat alakítása nem kötelező, az csak egy lehetőség.
Hargitai János (Fidesz) az előterjesztés személyi hatályával kapcsolatban azt mondta, hogy az unió szabályai nem kötelezik arra Magyarországot, hogy a hatályt kiterjessze az EU-s polgárokra is, de van olyan magyar szabály, amely erre kötelezi az Országgyűlést.
Teleki László (MSZP) szerint az országos kisebbségi önkormányzatok stabil működéséhez felügyeleti szerv létrehozása szükséges. Hozzáfűzte: az országos önkormányzat tagjait megválasztó elektori rendszert felül kell vizsgálni, mert jelenleg kaotikus állapotok jellemzik.
Farkas Flórián ezzel kapcsolatban hozzátette: nyitottak az elektori rendszer megváltoztatására, és van is erre javaslatuk.
(A kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló T/9126. sz. törvényjavaslat)
A folyamatban lévő jogalkotás a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosíthat újabb évtizedre megbízható jogi kereteket, új lehetőségeket, de eredménye természetes módon kihat határon túli és összeurópai kisebbségpolitikai törekvéseinkre. Meggyőződésünk, hogy azt kérhetjük számon másokon, amit mi magunk biztosítunk nemzetiségeinknek. A Kormány hisz a párbeszéd fontosságában. A kisebbségek ügyében a legvégsőkig szükség van a konszenzuskeresésre.
Amikor a magyar Országgyűlés 1993-ban elsöprő többséggel elfogadta a Kisebbségi törvényt, Európában egyedülálló módon szabályozta a hazánkban élő kisebbségek jogait és a jogok érvényesítéséhez szükséges szervezeti, intézményi kereteket. A törvényalkotók célja az volt, hogy a jellemzően szórványhelyzetben élő nemzetiségi népcsoportok számára erős kisebbségvédelmi rendszert hozzanak létre kulturális értékeik, anyanyelvük megőrzése és fejlesztése érdekében. E törvény alapján jöttek létre a kisebbségek helyi és országos önkormányzatai. Magyarország kisebbségi törvénye számos európai fórumon kapott rendkívül kedvező értékelést.
A változások azonban a hazai nemzeti és etnikai kisebbségeket és a tevékenységüket biztosító jogi kereteket sem kerülik, kerülhetik el:
1)Az elmúlt több mint 10 év tapasztalatai szükségessé tették a kisebbségeket érintő joganyag pontosítását, kiegészítését, fejlesztését.
2)A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásával összefüggő törvénymódosítási munka keretében megváltoztak az Alkotmány vonatkozó rendelkezései, s mára egyértelművé vált, hogy kisebbségi önkormányzatokat csak és kizárólag az adott kisebbségi közösség tagjai hozhatnak létre saját tagjaikból.
A Kormány által az Országgyűlés részére 2004. elején beterjesztett, a kisebbségi joganyag módosítását célzó előterjesztés szerint nem új törvény megalkotására van szükség, hanem a meglévő szabályozás korszerűsítését kell elérni. Ennek megfelelően meg kell határozni a települési önkormányzatok, a helyi kisebbségi és az országos kisebbségi önkormányzatok kapcsolódási pontjait. Rögzíteni szükséges a kisebbségi önkormányzatok feladat-, és hatáskörét, meg kell határozni a kisebbségi önkormányzati képviselők jogállását, a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának szabályait. Meg kell teremteni az intézményműködtetés teljes feltételrendszerét, beleértve a pénzügyi és szervezeti feltételek teljes körét.
A kisebbségi önkormányzati választásra vonatkozó javaslat közvetlen választással, a kisebbségi névjegyzék intézményének bevezetésével, olyan szabályrendszert kíván kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy valóban a kisebbségi közösségek tagjai dönthessenek önkormányzataik felállításáról. Az önkormányzatiság kiterjesztése azonban csak eszköz. A cél ugyanis az, hogy ez a szabályozottabb, fokozott civilkontroll alatt működő rendszer - egy stabil intézményhálózat segítségével - bővülő kompetenciákkal láthassa el közjogi feladatait, jelesül a hazai nemzetiségek kulturális identitásának megőrzését, ápolását és fejlesztését.
A Kormány a törvénymódosító javaslatai előkészítésébe bevonta a kisebbségek országos önkormányzatait csakúgy, mint a kisebbségi és adatvédelmi biztosokat. Ezt követően több körben folyt egyeztető megbeszélés a parlamenti pártok képviselőivel. A kisebbségi joganyag módosításához - kétharmados törvényekről lévén szó - elengedhetetlen az Országgyűlés ellenzéki pártjainak támogatása.
A Kormány minden területen hisz a párbeszéd fontosságában. A kisebbségek helyzete egy olyan ügy, melyben a legvégsőkig szükség van a konszenzuskeresésre. A folyamatban lévő jogalkotás a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek számára biztosíthat újabb évtizedre megbízható jogi kereteket, új lehetőségeket, de eredménye természetes módon kihat határon túli és összeurópai kisebbségpolitikai törekvéseinkre is. Meggyőződésünk - hogy a természetes különbözőségek, s az alkalmazott konkrét kisebbségvédelmi módszerek eltérései ellenére - elvi síkon azt kérhetjük számon másokon, amit mi magunk biztosítunk nemzetiségeinknek.
Az idei harmadik Közép-Békési Tavaszi Fesztivál az „In memoriam József Attila” című - békés megyei alkotók műveiből - rendezett vándorkiállítással vette kezdetét Békéscsabán, az Ifjúsági házban. Az Ifiház Art Café Galériájában március 11-én Békéscsaba, Gyula és Békés alkotóművészei, a művészeteket kedvelő nagyközönség részvételével Pap János békéscsabai polgármester köszöntötte az idei, immár harmadik tavaszi fesztivál résztvevőit.
A József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából megrendezett tárlaton a Békéstáji Művészeti Egyesület jeles alkotói állították ki József Attila ihlette képeiket. Tizenhárom alkotó 23 művét láthattuk: többek között megcsodálhattuk Boldog Gusztáv, Baji Miklós Zoltán, Gaburek Károly, Scholtz Endre, Szeverényi Mihály műveit. Gaburek Károly alkotását a csabai Városháza az Ifjúsági háznak ajándékozta, így e művet nemcsak a vándorkiállítás látogatói csodálhatják meg ezentúl.
Pap János polgármester a március 17-e és április 17-e közti igen gazdag, s műfajilag, tematikailag is igen sokszínű fesztivált a három város kultúrát igénylő és kedvelő polgárainak közös produktumának nevezte és köszönetet mondott a népművelőknek, városvezetőknek, képviselő-testületeknek, akinek a munkája nyomán immár harmadízben rendezhetik meg a fesztivált. Mindezt igyekeznek is kihasználni a város vezetői. Pap János elmondta, a gazdaság területén, amikor befektetőket keresnek Békés megyébe immár e három város kulturális összefogásával is büszkélkedhetnek.
A fesztivál nyomán Közép-Békés közel egy hónapig - az irodalom, a képzőművészet, a könnyű- és komolyzene hazájává vált. Békéscsabán mintegy harminc, Gyulán 16, Békésen pedig 12 rendezvény, program várja a fesztiválozó nagyközönséget. Többek között itt lesz Hobó (Földes László) József Attila estjével, március 14-én Jandó Jenő zongoraestje a békéscsabai Jókai Színház Vigadójában, március 16-án a megyei könyvtárban az aradi irodalmi Jelen című folyóirat mutatkozik be, szintén 16-án az Ifiházban „Cini, isten csúzlija” címmel a Madách Színház vendégjátékát láthatja a nagyérdemű, de fellép a Ghymes zenekar is március 17-én. Ugyancsak ezen a napon Békésen, a Városi Könyvtárban Hüvösvölgyi Ildikó színművésznő és Csáki András klasszikus gitárművész Kaleidoszkóp című irodalmi műsora várja majd az érdeklődőket. Gyulán regionális népdalköri és népzenei találkozót, történelmi vetélkedőt, történelmi hangversenyt rendeznek, március 13-án föllép az 55 éves Körös Táncegyüttes, a gyulai Várszínházban pedig Victor Vasarely kiállítás nyitotta meg kapuit március 11-én.
Herczeg Tamás fesztiváligazgató József Attila egyetemes értékeit emelte ki a táralt megnyitón, hisz mint mondotta, a magyar kultúrának számos kiemelkedő alakja, óriása van, de az az értékrend, amit József Attila teremtett ma is időt álló, aktuális, meghatározó. Mindez talán nem véletlenül ihlette meg képzőművészeinket is. Tavaly Munkácsy Mihály volt a kiállítás témája, az ő alakját, munkásságát idézték meg a művészek.
A Magyar Festészet Napján - október 18-án - az elhunyt csabai festők művészeti hagyatékából kívánnak tárlatot rendezni Békéscsabán. Így Herczeg Tamás megragadta az alkalmat, s arra kérte a jelenlevőket, járuljanak hozzá a kiállítás sikeres megrendezéséhez magántulajdonban, magángalériákban fellelhető alkotások felkutatásával és közreadásával. A kiállítás megnyitót a Kőbányai Zenei Stúdió Big Bandjének fergeteges műsora zárta.
Nézsa ● Fejlesztések pályázati forrásokból
A napokban tartotta ülését, a nézsai székhelyű intézményfenntartó társulás, mely Keszeg, Alsópetény, Legénd és Nézsa falvakat fogja össze, a körzeti iskola működtetése érdekében. Az ülésen elfogadták az idei évre tervezett költségvetési hiány tanulóarányos felosztását. A helyi képviselő-testület már elfogadta a falu éves költségvetését, mely jelenleg 30 milliós hiánnyal számol. A tervezett hiány megszüntetése érdekében az önkormányzat pályázni kíván az önhiki-alaphoz. A helyieknek egyébiránt igen előremutató terveik vannak a közeljövőre vonatkozóan, ám saját anyagi forrás híján kénytelenek különböző központi forrásokhoz pályázni. Jelenleg is folyamatban van a belterületi útépítés előkészítése és az engedélyezés, melynek során az Árpád utcát szeretnék teljesen felújítani, beleértve a távvezetékek cseréjét is. Esedékessé vált továbbá az óvoda fűtésének korszerűsítése - áttérés a villanyról a gázfűtésre - valamint az iskola külső felújítása is, ezen kívül tervezik a volt pedagógustelkek építési telekké való átalakítását. Természetesen mindezeket pályázati pénzekből szeretnék megvalósítani, csakúgy mint a falu orvosi rendelőjének, kultúrházának és gyógyszertárának tetőszerkezeti felújítását. Ez ügyben a megyei területfejlesztési tanácshoz kívánnak fordulni. Március elsejétől újraindul a települési könyvtár is, egy fő könyvtáros irányításával a polgármesteri hivatal épületében. Aktívan működik a helyi hagyományőrző csoport, amely a korábbi neves nézsai énekkórus tagjaiból, valamint újabb tagok csatlakozásával alakult meg.
Határátkelőhely létesítéséről döntött a pozsonyi kormány a szlovákiai Nagyszelmenc és az ukrajnai Kisszelmenc között. 1945-ben a falun keresztül húzták meg az államhatárt. A szétszakított családok az elmúlt 60 évben gyakorlatilag egyáltalán nem tarthatták a kapcsolatot és manapság is csak úgy látogathatják egymást a szelmenciek, ha a vízum megszerzése után a legközelebbi, 42 kilométerre fekvő határátkelő felé tesznek kerülőt, holott a tényleges távolság Nagy- és Kisszelmenc között mindössze néhány méter. A szlovák kormány által megszavazott jegyzék szerint a határátkelőhelyet 2 millió koronás beruházással néhány héten belül megnyithatnák, amennyiben erre a kijevi kormány is áldását adja. A reggel 8-tól este 8-ig üzemelő átkelő a gyalogosok és a kerékpárral közlekedők számára épülne, a gépkocsi- és teherforgalmat kizárnák. az útlevél- és vámellenőrzést az ukrán és a szlovák fél külön-külön a maga területén végezné. Nagy- és Kisszelmenc 60 éve húzódó problémájával tavaly foglalkozott az amerikai kongresszus és az Európai Parlament is. A határátkelő megnyitásának folyamatát lelassította az ukrajnai elnökválasztás.
A bős-nagymarosi vízlépcsőről tárgyalt csütörtökön a szlovák és a magyar kormánymegbízott. A felek három szakértői bizottság felállításáról állapodtak meg. A tárgyalások újbóli megkezdésétől mindkét ország kompromisszumos megoldást vár. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről tárgyalt csütörtökön Győrött Dominik Kocinger szlovák és Erdey György magyar kormánymegbízott. A kormányküldöttségek vezetői elfogadták három közös szakértői - jogi; gazdasági; valamint környezetvédelmi, hajózási és energetikai - munkacsoport mandátumát, valamint jóváhagyták azokat a kérdéseket, amikről a munkacsoportoknak kell tárgyalniuk. A több mint két év után megkezdődött tárgyalásoktól mindkét fél azt várja, hogy a szakértői egyeztetések eljussanak abba a stádiumba, hogy Szlovákia és Magyarország számára elfogadható kompromisszumok születhessenek. A vízlépcső kérdésében egyelőre azonban jelentős távolság van a felek álláspontja között. Ennek ellenére a két delegációvezető eredményként értékelte, hogy a vélemények legalább nem is távolodtak egymástól. A magyar kormány 2004. december 8-án fogadta el azt a koncepciót, amely az idén a bős-nagymarosi tárgyalásokon a magyar fél álláspontját tartalmazza. Ennek értelmében Magyarország célja a Duna folyó és mellékágainak rehabilitációja: vagyis a szigetközi élővilág fennmaradásához több vizet szeretnénk Szlovákiától, az alsó vízlépcsőt pedig továbbra sem akarja hazánk megépíteni.
Közös szakértõi csoportok létrehozásáról tárgyalt tegnap Gyõrött a bõsi konfliktus rendezésére alakult magyar és szlovák bizottság. Erdey György magyar kormánymeghatalmazott hangoztatta: a Dunát hajózhatóvá kell tenni, de a magyar fél ezt alsó vízlépcső építése nélkül képzeli el. Utalt rá: a delegációnak kötött mandátuma van, hiszen a magyar kormány a tavaly decemberben hozott határozatában elvetettnek tekinti az alsó vízlépcső megépítését. Hozzátette: számunkra a hajózhatóságnál is fontosabbak az árvízvédelmi és környezetvédelmi kérdések. Dominik Kocinger szlovák kormánymeghatalmazott közölte: egyetértenek abban, hogy a Duna hajózhatósága európai érdek. Erre utal az is, hogy a folyóparti városok gazdasági kamarái fölhívták a kormányok figyelmét, hogy mielőbb tegyék hajózhatóvá a Duna Pozsony és Bécs közötti szakaszát. Kocinger úgy fogalmazott: ha van bizonyíthatóan jobb, hatékony megoldása az alsó vízlépcsővel való duzzasztásnál, akkor terjesszük elő - nem zárkóznak el előle. A meghatalmazott úgy értelmezte a magyar kormány tavaly decemberi határozatát, hogy az csak az eredeti tervek szerinti vízlépcsőépítést zárja ki. A két fél abban egyetértett, hogy „nem távolodtak egymástól az álláspontok”.
A magyar és a szlovák nemzeti fejlesztési terv összehangolásáról, a visegrádi országok együttműködéséről volt szó egyebek között Baráth Etele európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter és Csáky Pál, európai ügyekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes hétfői Budapesti találkozóján. A találkozón részt vett Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter is. A tárca nélküli miniszter hivatala az MTI-hez eljuttatott közleményében tájékoztat arról, hogy a találkozón szóba került: az összeköttetés, a gazdasági kapcsolatok javítása érdekében szükség van további hidakra a Dunán és az Ipolyon. Egyetértés volt abban, hogy törekedni kell a kishatármenti forgalom egyszerűsítésére, fejlesztésére. Kevés átjutási lehetőség van a szlovák-magyar határon, egyes esetekben ezt nehézkessé teszik a hatósági eljárások. A visegrádi együttműködés erősítését, a szlovák-magyar európai uniós vegyesbizottság munkájának újraindítását szlovák és magyar részről egyaránt elengedhetetlennek tartják. Ez szükséges ahhoz, hogy a térség májusban csatlakozott országai megfelelően tudják érvényesíteni sajátos érdekeiket az Európai Unió következő költségvetési időszakának tárgyalása során. Ennek érdekében hatékony együttműködés szükséges az új tagállamok között, együtt nagyobb lehet álláspontjuk súlya - vélték a tárgyaló partnerek.
- A művészi munka bensőséges, szükséges, hogy minél jobban ismerjük egymást - vallja Dér Denisa. -Ezért is szeretek mindig együtt dolgozni férjemmel, Dér András rendezővel. Szerencsés találkozásnak tartom, hogy összehozott vele a sors. Denisát, mint már korábban annyiszor, a ma esti Komédium-beli bemutatón, a Pad című darabban láthatjuk, amit férje rendez. - A szocializmus időszakát idéző egyfelvonásos egy parkban, pontosabban egy padon játszódik - árulja el. - Itt találkozik a darab két főszereplője, a gyermekét egyedül nevelő nő és a családjától távol, kiküldetésben lévő férfi. Kettőjük futó, egyéjszakás kalandját mutatja be a komédia. Alexander Gelman darabja csupa emberi érzelem. A művésznőt még láthatjuk a Fészek klubban a Menedék szlovák nyelvű előadásában, valamint az Utazó színház Angyali üdvözlet című darabjában. A MU Színházban áprilisra tervezett Vér a macska nyakán című darabban egy másik világból érkező lényt alakít. Denisa kevés szabadidejét teljesen családjának szenteli. Gyerekei közül Ászja 20, Zsolt 16 és Maruszka 12 éves. - Nagyhangú, heves „tanácskozások” folynak a mi konyhaasztalunknál - árulja el. - Nemcsak a férjemet és engem, de a gyerekeinket is érdekli a színház és a film. Mindegyiknek meg van mindenről a saját véleménye.
Szinna (Szlovákia), 1966. március 24., 1988: Pozsonyi Színművészeti Főiskola, azóta szabadúszó, Főbb szerepei: Angyali üdvözlet (Violen), Boldogtalanok (Vilma), Passio játék (Magdaléna), Szerelem (Nelli), Filmek: Csak egy mozi, Túsztörténet, Öld meg a másik kettőt, Fehér méreg, Szibériai nyár, Hajnali háztetők, Európa messze van, Kanyaron túl.
Lenyűgöző arc, finom lélek. Költő választ ilyen múzsát, s rendező, ha valami különlegeset akar, nem csak szépet. Dér Denisát többen is választották már. Legelőször Sándor Pál a Csak egy moziban. Szlovák színésznőként ez lett a budapesti „diplomája”. Aztán „ideszerződött”. Feleség lett, háromszoros anya. Megtanult magyarul, és pályán maradt. Túsztörténet, Hajnali háztetők, Meteó, Európa messze van, A kanyaron túl. Játékfilmek, amelyekben jelentős szerepet kapott. És mindenekelőtt egy igazi ékszer: A szibériai nyár. Férje, Dér András kisjátékfilmje, amelyben a csodára várva lépi át álom és valóság határát.
- András munkája A kanyaron túl is, amely két évvel ezelőtt készült. Milyen útja volt a filmnek?
- Rütykös.
- Hogy mondta???
- Rütykös. Göröngyös. Az akkori magyar filmszemlén éjfél után vetítették, ki ül be akkor egy drogos filmre? Ráadásul az után, hogy előtte egy ugyanebbe a témába vágó filmet adtak. Ott és akkor ez mindkettőnket nagyon zavart. Andrást is, engem is. Azóta díjat nyertünk vele a lengyelországi Lagówban és Kijevben is. De ami még ennél is fontosabb, egykori drogosok mesélik, hogy aki látta közülük a filmet, annak már nem kell a kábszer. Ezért is csodálatos létrehozni valamit, kutatni, készülni egy szerepre, akár fél évig is. Olyan ez, mint egy fantasztikus lélekutazás. Mentem A kanyaron túl egyik forgatási napján az utcán. Jelmezben, „megviselten”. Egyszer csak egy pasi, aki ugyanolyan ágrólszakadtnak látszott, mint én a szerepem szerint, rácsapott a fenekemre. Fényes nappal a Rákóczi úton. Én akkor annyira megdöbbentem...! Hát, hogy jön ő ahhoz, hogy... aztán hirtelen belém nyilallt a gondolat, hogy úristen, nyilván azért, mert ugyanúgy nézek ki, mint ő, és azt hitte, sorstársak vagyunk. El akartam futni. Aztán csak később jutott eszembe, hogy voltaképpen az aznapi arcomat, énemet „díjazta”.
- Pár hónappal ezelőtt egy osztrák filmbeli alakítását díjazták. Illetve csak majdnem...
- Egy Bécsben élő szerb rendező, Goran Rebic Donau, Dunaj, Duna, Dunav, Dunarea című filmjében játszottam egy testi hibás lányt. Megy Bécsből a Fekete-tengerig a hajó, különböző emberek szállnak fel, le. A lány, aki főz a hajón, beleszeret valakibe, aki eltitkolja előle, hogy Szerbiában felesége van. Amikor a lány ezt megtudja, leszáll a hajóról. Szép szerep.
- És mert „látványos”, hálás is.
- Csak fel kellett készülni rá. Nem mindegy ugyanis, hogy mit mutatok, hogyan mászom át a hajó korlátján, ha az egyik lábam rövidebb. Nevetségessé teszem magam, ha nem vagyok hiteles. Bementem hát egy kórházba, hogy találjak valakit, aki felkészít. Megismerkedtem egy lánnyal, aki épp műtét előtt állt, és mindenre megtanított. Hogyan kell lépcsőn járni, leülni... a színésznek kutya kötelessége a legapróbb dolgokat is elsajátítani. Ha a szerep megkívánja, menjen el cigánytelepre, drogelvonóra, kórházba, tegyen meg mindent, hogy hitelesen építhesse fel a figurát. A filmet egyébként Karlovy Varyban és Berlinben is bemutatták.
- A díj viszont, stílusosan fogalmazva, elúszott.
- Felhívtak ősszel Bécsből, hogy Baden-Badenben díjazni szeretnék az alakításomat. Nagyon megörültem. Jó érzés, ha elismerik az ember munkáját. Aztán megint hoztam a saját formámat. Egy hét múlva ugyanis újra felhívtak, és bocsánatot kértek, hogy utánanéztek, mikor születtem, és az Undine-díjat csak 28 éven aluli színész kaphatja. Nyeltem egy nagyot, és azt mondtam: igazán sajnálom. De kértek, hogy ne tegyem le a telefont, mert kárpótolni szeretnének. Hogy mint vendéget meghívnak az ünnepségre, és szeretnék, ha én adnám át a díjat - Polgár Tamásnak a Szép napokért. Szép este volt, profi stábbal.
- „Kapott” és adott. Ahogy máskor...
- Örültem nagyon, hogy Tamást választották. Tehetséges fiú. Tetszett a filmben. Remélem, nem fog elveszni az életben. Nem hagyhatják, hogy elkallódjon. Biztos, hogy nehéz most neki. Amíg főszerepet játszol, kiszolgálnak, a kedvedbe járnak, mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbbet „kivegyék” belőled. Utána már nem vagy annyira fontos. Ilyen amplitúdók között irtó nehéz talpon maradni. Nagyon nagy erő kell hozzá. Fényből mész a sötétbe. Magasból zuhansz a mélybe. De ha újra hívnak, megint ragyognod kell. Hozni a legjobb formádat. És ez még nehezebb, mint légüres térben várakozni. Én drukkolok Tamásnak.
- Elárulta neki, hogy jutott a díjhoz?
- Nem. Most is csak azért meséltem el, hogy tudjon róla a szakma, hogy tudja meg az ország: van itt egy remek srác, akinek a tehetségét elismerték Baden-Badenben.
- Tizenhat éves fia, Zsolt, szerepet kapott a Sorstalanságban. Ez azt jelenti, hogy...
-...igen, benne már a színészi vonalat látom. Ambiciózus fiú. Megvan benne az a fajta érzékenység, ami a színészi hivatáshoz kell. Pályán maradni persze csak azok tudnak, akikben van valami plusz is. Mert lehetsz te bármilyen jó, ha nem az a típus van divatban, amilyen te vagy, nincs sok esélyed. Vagy ha nem olyan szerepek futnak, amilyeneket te tudsz hozni, akkor is csak várakozhatsz.
- Emlékszem, a Hajnali háztetők forgatásakor magát az írót, Ottlik Gézát is teljesen lenyűgözte.
- Kaptam tőle egy szaloncukrot, amelyet sokáig őriztem, aztán a költözés során elveszett. De volt hozzám egy kedves mondata is, amelyet nem fogok elfelejteni soha. Azt mondta: „Írok majd egy mesét, és maga lesz benne a királynő!” Aztán meghalt szegény. Gyönyörű ember volt. Ámulattal néztem őt.
- Miben látja az okát, hogy a filmrendezők ritkán hívják?
- Nem tudom. Engem is izgat a válasz. Lehet, hogy fal van körülöttem, és nem látnak? De ki építette ezt a falat? Én? Én mindig azt gondolom, ha leteszek egy jó munkát az asztalra, az elég ahhoz, hogy jöjjön a következő. Ezek szerint nem elég. Vagy az is lehet, hogy a filmrendezők nem járnak moziba.
- Ha csak egyet választhatna közülük, akivel már holnap dolgozhatna, ki lenne az?
- Az, akit igazán érdekel a női lélek. Szabó István. Vele szívesen végiggondolnék egy női szerepet. A magyar filmrendezők zöme sajnos kikerüli a női világot. Nálunk nem készülnek olyan alkotások, mint a Csokoládé, az Amélie csodálatos élete vagy a Dogville. Azokban izgalmas női sorsok vannak. Itt a rendezők nem nagyon firtatják ezt a témát. Szerb Antalnál vannak izgalmas női figurák. Most olvastam a Pendragon legendát. Na, az a nő is...! Jól keveri a kártyát, rendesen tud osztani!
- A Komédium színpadán Alekszander Gelman darabját, A padot játsszák ketten, Őze Áronnal. Lubickolnak benne?
- Remek mű. A férfi és a nő útjának viszontagságairól szól. Arról, hogy folyton hazudnak egymásnak, és hogy mindez hova juttatja őket. Igaz, én nem dolgozom agyon magam, de úgy érzem, értékes munkák részese vagyok. Színházban is. Én nem szoktam kiszolgálni soha senkinek a „kitalációját”, nekem tudnom kell, mit miért teszek. Ha értem, azzal a másik fél is biztosan jól jár. Nagy-Kálózy Eszterrel beszélgettem nemrég, és mindketten megállapítottuk, hogy itt vagyunk érett nőként, már tudjuk, miről is szól ez az egész, a kamera, a szerep felépítése, az érzelmek adagolása, és milyen ritkán van lehetőségünk megmutatni mindezt. Mennyivel könnyebb a helyzete egy szobrásznak, egy fotósnak, egy festőnek! Ha ihletet kap, fogja a vésőt, a fényképezőgépet vagy az ecsetet, és már csinálja is. Nekünk meg marad a vágyakozás. Hiába tudom, hogyan kell ezt vagy azt a szerepet eljátszani, ha a rendező másvalakire gondolt, az fogja létrehozni. De nem panaszkodom. Örülök, hogy így alakult az életem, a pályám. Ha választanom kellett egy jobb munka és a baba között, mindig az utóbbi mellett döntöttem. Ászja húszéves lesz, Maruska tizenkettő, köztük Zsolt, és ez így jó. Hogy múlik az idő? Az is rendben van. Egy arc ne legyen üres! Nem értem azokat a színésznőket, akik pánikba esnek a ráncaik miatt. Én nem akarom megtagadni saját magamat. Mispál Attila filmjében láttam most Törőcsik Marit. Annyira jó volt nézni őt! Túl az akármennyin olyan gyönyörű az arca! Most is az eredendő tisztaságot láttam benne. És Ottlik Gézával is valami hasonlót éltem meg. Ott állt velem szemben egy szépséges idős ember - kamasz fiúként. Mert annyira tiszta volt az arca!
- Eldőlt már, mi lesz a következő „nagy fogása”?
- Andrással új filmre készülünk, de addig is: már kezünkben van Fassbinder Vér a macska nyakán című, nálunk eddig ismeretlen darabjának friss magyar fordítása. Ezt visszük majd színpadra. És énekelni is fogok. Zenekarral. Kelta balladákat. Tehát sok minden vár rám. Nincs bennem egy picike kétségbeesés sem.
A pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó 1989-ig Szlovákia egyetlen magyar kiadója volt, az egyetlenségnek minden előnyével és hátrányával. A rendszerváltás után azonban a Felvidék szellemi élete csaknem minden téren megteremtette a maga intézményeit, s a könyvkiadók is gombamód kezdtek szaporodni. Ma a „Madách” már csak egy a 10-12 felvidéki magyar kiadó közül, az újak között indult versenyben viszont kialakult a saját, a más kiadókéval össze nem téveszthető arculata. Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó néven a nemes irodalmi konzervativizmus és az alakuló, jelenkori szlovákiai magyar írásbeliség rangos intézményévé vált. A Madách-Posonium a Szabad Újság (hetilap), az Irodalmi Szemle (irodalmi folyóirat), a Tücsök (gyermeklap), a Jó Gazda (a gazdálkodók lapja) mellett kiad évi 25-28 könyvet (címet), irodalmi alkotást, prózai kötetet, versgyűjteményt, tanulmánykötetet, történelmi, néprajzi, szociológiai-szociográfiai tudományos munkákat is, zömmel felvidéki-szlovákiai magyar szerzőktől. Ezzel a „felvidéki őrjáratával” (az egyik sikeres sorozatának a címe ez!) sikeresen tagozódik be abba a hagyományba, amelyet számunkra a kassai Márai Sándor testesít meg, s amely egyszerre jelent nemzeti és európai irodalmat. S ha ezen a nemzeti és európai irodalmon belül a felvidéki szellemiség autonómiáját, sajátosságát is hangsúlyozzuk, ezt azzal a céllal tesszük, hogy - akár Erdély - a Felvidék se csak néhány szerzőjével, hanem az egész irodalmával legyen jelen a magyar szellemi életben. A kiadó könyveinek és lapjainak a terjesztése a kft. kilenc könyvesboltjának a feladata, amelyek Pozsonytól Nagykaposig a felvidéki magyar nyelvterület egészét beterítik. A legnagyobb forgalmat a komáromi és rimaszombati boltok bonyolítják le, e boltok vezetői közvetítik a többi hét boltnak a magyarországi nagykereskedésekből vásárolt mintegy kilencmillió szlovák korona (körülbelül hatvanmillió forint) értékű magyar és világirodalmat és szakkönyveket, valamint ők intézik a Madách-Posonium kiadványainak Magyarországra történő eljuttatását is (pontosabban ez utóbbi a magyarországi Saxun koordinációs iroda segítségével történik). Az így Magyarországra került Madách-Posonium-kiadványok értéke mintegy kilencszázezer szlovák korona (cca hatmillió forint), amely összeg a kivitt könyvek árával összevetve sokat elárul a szlovákiai magyar könyvek sajnálatosan alacsony általános olvasottságáról is. Ennek az olvasottságnak a mutatóin mindenképpen javítanunk kell. A „javítás” érdekében változtatni fogunk mindenekelőtt a reklámgyakorlatunkon, és többet törődünk könyveink valóságos hatásrendszerével is, vagyis könyvbemutatók, de akár a kritikai visszhang megszervezésével is könyveink megjelenését megpróbáljuk megint (értsd: legjobb hagyományaink szellemében) közösségi eseménnyé tenni. Az ilyen népszerűségnek a függvényében valószínűleg megemelhetnénk kiadványaink példányszámát is, meghaladhatnánk az öt-hatszázas példányszámhatárt, amely ez idő szerint általános, s csak az olyan könyvek esetében magasabb, mint amilyen például a 2004-es könyvhéten Márai Sándor Japán kert című publicisztikai gyűjteménye, vagy Ipolyi Arnold felvidéki vonatkozású művészettörténeti könyvei voltak. Az ilyen szerzők és címek önmagukat reklámozzák, és jelzik a kiadó lehetőségeit is.
Dobos László (A szerző Kossuth-díjas író, a kiadó igazgatója)
Sátoraljaújhelyre látogatott csütörtökön Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete. A diplomata síkra szállt a közös uniós források felkutatásáért és megegyezést sürgetett a tokaji bor névhasználatának ügyében is. Hangsúlyozta, hogy a határok nélküli Európában közös pályázatokkal mindkét nemzet sokat tehet polgáraiért, hiszen így nyílik lehetőség az anyagi források előteremtésére.
Négy szlovákiai tokaj-hegyaljai cégnél tájékozódott a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) ügyvezetése. A határon túlra nyúló tokaj-hegyaljai borvidéki terület szlovákiai részén nemrég lezajlott látogatást kiváltképpen az tette aktuálissá, hogy a közelmúltban kiújultak a viták a két ország között a tokaji név használatával kapcsolatban. A magyar szakemberek szerint ugyanis a szomszédos ország kormánya nem teljesítette időre, vagyis tavaly augusztusra a név használatának jogáért cserébe tett vállalásokat. Urbán András, a HNT főtitkára és Horváth Csaba titkár a készülő szlovák bortörvényről megkérdezték az ottani termelők véleményét is. Csorba Zsuzsa, a határon túli tokaji borvidéken egykor gazdálkodó állami gazdaság maradványán működő Galafruit Kft. pincevezetője azt mondta, a tokaji bort készítő vállalkozók többsége - a magyarországi szakemberekhez hasonlóan - a magyar bortörvényi szabályozást venné át. A szlovák kormány tervezetében viszont csak elenyésző arányban szerepelnek a térség borászainak javaslatai. Urbán András hasonlóan ítéli meg a helyzetet. Az általuk is ismert törvénytervezetben ugyanis nem jelennek meg a két illetékes miniszter által aláírt megállapodás pontjai. A főtitkár szlovákiai tapasztalatait összegezve kifejtette, az idősebb szőlőterületek - csakúgy, mint nálunk - tőkehiányosak, elhanyagoltak, így nem tudják a megfelelő minőséget produkálni. Az új telepítések ezzel szemben ígéretesek. A négy meglátogatott pincéből kettőben rossz volt a szellőzés, a penész nemcsak a légtér levegőjét befolyásolta, hanem a fahordókban tárolt borok ízét is. Bár a magyarországi szakemberek analitikai vizsgálatot nem végeztek, felmerült a gyanú, hogy egyes minőségi borok csupán kevés aszúszem felhasználásával vagy anélkül készültek. Urbán András hozzáfűzte, arra biztatták a szlovákiai gazdákat, fogjanak öszsze azért, hogy a szlovák bortörvényben a helyben is kívánt jogszabályok jelenjenek meg. A HNT ezzel párhuzamosan azt javasolja a magyar kormánynak, hogy amíg nem teljesülnek a vállalt pontok a szlovák bortörvényben, Brüsszelben ne járuljanak hozzá a történelmi borvidék határon túli területein készült különleges minőségű borok tokaji néven történő forgalmazásához az Európai Unión belüli piacokon. Március 2-án a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium keretein belül működő, a szlovák tokaji névhasználattal foglalkozó albizottság Pozsonyba látogat, hogy tisztázza a még vitás pontokat. Marczinkó Ferenc, a bizottság egyik tagja lapunknak elmondta, a bortörvénybe foglalt szabályozás csak egy része a magyarországi kívánalmaknak. A tokaji borok minőségét ezeken kívül rendeletek, valamint a hegyközség rendtartása is szabályozza. A hegyközségi szerveződés létrehozása teljesen hiányzik a szlovákiai szándékokból, pedig ez ellenőrzi a minőségi követelmények betartását az év minden időszakában.
Elutazott a szlovák fővárosból George Bush. Brüsszel és Németország után Pozsony volt az amerikai elnök körútjának utolsó állomása. Az elnök Washingtonba tartó gépe nem sokkal az orosz elnökkel folytatott tárgyalások és az azt követő sajtótájékoztató után, néhány perccel 19.00 óra előtt szállt fel a pozsonyi repülőtérről, ahol a világ egyik legnagyobb repülőgépét, a 747-es Boeinget csak úgy tudták fogadni, hogy erre az alkalomra a vendéglátók az óriásgéphez alkalmas lépcsőt vásároltak, mert nem volt ilyen eszköz a légi kikötőben. Bush kíséretét további három óriásgép szállította az európai körútra. Barátokként, szövetségesekként és testvérekként üdvözölte a szlovákokat George W. Bush Pozsony történelmi óvárosának legnagyobb terén. Az amerikai elnök megköszönte Szlovákiának, hogy alakulatot küldött Irakba. „Az Önök példája ösztönzőleg hat az újonnan felszabadult népekre, megmutatja, hogy egy nagy eszmétől áthatott nép az egész világon terjesztheti a szabadságot” - hangsúlyozta a Hviezdoslav téren összegyűlt több ezres lelkes tömeg előtt. A szabadság és a demokrácia diadalmenete világszerte folytatódni fog - szögezte le az amerikai elnök, hozzáfűzve, hogy Kelet-Európában is időt vett igénybe, amíg a demokrácia érvényre jutott. A demokrácia egyre növekvő mértékben válik valósággá olyan országokban, mint Ukrajna és Grúzia, sőt talán hamarosan még Moldovában is. Bush személyében először látogatott el amerikai elnök Szlovákiába azóta, hogy az ország 1993-ban elnyerte függetlenségét. Közölte, hogy az Egyesült Államok új programot készít elő Szolidaritási Kezdeményezés elnevezéssel az olyan államok számára, mint Szlovákia, amelyek Washington oldalán harcolnak a terrorizmus elleni háborúban. Bush tárgyalt az amerikai vízumkiadás könnyítéséről és az iráni atomprogram okozta válság megoldásáról is Mikulás Dzurinda kormányfővel és Ivan Gašparovič államfővel. Az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy Washingtonban már elkészült a vízumkényszer feloldásához vezető „útiterv”. Szavai szerint elképzelhető, hogy felül kell majd vizsgálni annak okait, vajon a szlovákiai vízumkérelmek közül miért utasítanak el lényegesen többet a megengedett három százaléknál. A Hviezdoslav téren mondott beszédében is kitért a vízumproblémára, biztosítva hallgatóságát, a washingtoni és a pozsonyi kormány együttdolgozik azon, hogy megkönnyítsék a szlovákok beutazását az Egyesült Államokba.
A szlovák főváros nagy napokat él át: az amerikai elnök köztéri beszédet tartott 30 ezer kiválasztott pozsonyinak, ahol dicsérte az ország fejlődését és nemzetközi szerepvállalásait, és vízumkönnyítést helyezett kilátásba a szlovákok részére. Délután pedig az orosz elnök tárgyal várhatóan kényes kérdésekről is. Bush kelet-európai rendszerváltókkal is találkozott Pozsonyban, köztük Haraszti Miklóssal is. Barátokként, szövetségesekként és testvérekként üdvözölte a szlovákokat George W. Bush amerikai elnök Pozsony legnagyobb belvárosi terén mondott beszédében. A hivatalos látogatáson a szlovák fővárosban tartózkodó Bush köszönetet mondott Szlovákiának azért, hogy kicsi, de szimbolikus jelentőségű, nem harcoló alakulatot küldött Irakba, és az 1989-es csehszlovákiai bársonyos forradalom utáni első választásokat követő időszakhoz hasonlította a mostani iraki eseményeket. A szabadság és a demokrácia diadalmenete világszerte folytatódni fog - közölte az amerikai elnök, hozzátéve, hogy Kelet-Európában is időt vett igénybe, amíg a demokrácia érvényre jutott. A demokrácia egyre növekvő mértékben válik valósággá olyan országokban, mint Ukrajna és Grúzia, sőt talán hamarosan még Moldovában is. „A szabadság eszméje az egész világot magával fogja ragadni” - mondta Bush, és példaként említette az afganisztáni és iraki választásokat. Az Egyesült Államok új programot készít elő Szolidaritási Kezdeményezés elnevezéssel a Szlovákiához hasonló országok számára, amelyek Washington oldalán harcolnak a terrorizmus elleni háborúban. „Segíteni fogunk az Önök katonai erejének fejlesztésében, hogy erősíthessük együttműködési képességünket a szabadság (terjesztésének) ügyében” - mondta. A szlovákokat évek óta foglalkoztató vízumkönnyítés kérdését érintve Bush kijelentette: „Együtt dolgozunk az önök kormányával, hogy megkönnyítsük a szlovákok beutazását az Egyesült Államokba” - szavaira nagy tapssal válaszolt a hallgatóság.
Az orosz-szlovák viszony Szlovákia uniós csatlakozása után is szívélyesen alakult és ez a két ország polgárainak érzésvilágában is tükröződik - hangsúlyozta a szlovák közszolgálati rádiónak adott exkluzív interjújában kedden este Vlagyimir Putyin orosz elnök. Putyin, aki csütörtökön George Bush amerikai elnökkel találkozik a szlovák fővárosban, kijelentette: „Kapcsolataink általában sikeresen fejlődnek, jól illeszkednek Oroszország és az Európai Unió viszonyát érintő stratégia egészébe”. Az államfő hangsúlyozta ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének szükségességét.
A szlovák katolikus püspöki kar állandó konferenciája nem tagadta, hogy a csehszlovák kommunista rendszer rettegett államrendőrségének, az ŠtB-nek az egyház egyes papjai és magas rangú méltóságai is ügynöki szolgálatokat tettek, amiért a testület elnézést kért a sértettektől, számítva megbocsátásukra. A püspöki kar állandó konferenciájának szerdán befejeződött 50. plenáris ülésén szentesített nyilatkozat az ügynöklisták internetes közzétételére hívatott Nemzeti Emlékezet Intézetének honlapjain található információkra reagált. Jóllehet, az ügynöklistákon számos pap, több magas rangú egyházi méltóság, köztük a pozsony-nagyszombati egyházmegye érseke, Ján Sokol is szerepel, sokan közülük - így Sokol is - tagadták, hogy a hírhedt ŠtB-nek dolgoztak volna. Sokol érsek a testület ülése után nem nyilatkozott, mondván, hogy az üggyel kapcsolatban hivatala már korábban állást foglalt. A konferencia főtitkára, Marián Chovanec által ismertetett bocsánatkérő nyilatkozatában a testület a Biblia tanítására utal: bocsáss meg felebarátaidnak, az Isten is megbocsát neked. A püspöki kar elítélően szólt arról, hogy annak idején az egyház egyes szolgái, „a magasabb egyházi hivatalok, a karrier vagy a pénz érdekében”, önként, saját akaratukból, rosszindulattal ártottak embertársaiknak. Kényszerítés, zsarolás által lettek ügynökök, akiknek cselekedetei szánalomra méltóak - olvasható a dokumentumban. A püspöki kar leszögezi: együttérzést azok érdemelnek, akiket az ügynökök tevékenysége nyomán az StB zaklatott, üldözött, akiknek félelem, rettegés közepette kellett élniük. A testület hangsúlyozta: hinni kell azoknak, akik azt állítják, hogy akaratukon és tudtukon kívül kerültek ügynöklistára, akik azt mondják, semmit nem írtak alá, és állítólagos tevékenységükből semmilyen előnyük nem származott.
A szlovák járműipar forgalma tavaly 310 milliárd szlovák korona volt, a teljes szlovák ipar bevételének a 26,5 százaléka - derül ki a szlovák járműipari szövetség legfrissebb statisztikájából. A járműipar részaránya 2003-ban 25,4 százalékos volt. A külföldi beruházások nagy része a járműiparba áramlik Szlovákiában. A Volkswagen még a kilencvenes években berendezkedett az országban, és gyárak építésére szerződött a francia PSA Peugeot-Citroen és a dél-koreai Kia is. 1998-ban a járműipar bevétele a szlovák iparvállalatok bevételének 14,3 százaléka volt. A szlovák autó- és autóalkatrész-gyárak exportja tavaly 276 milliárd korona volt, ami a szlovák ipari export 30,7 százaléka. Ez az arány csökkent az előző évi 31,1 százalékhoz képest. Tavaly 12,9 milliárd koronával 34 milliárd koronára bővült a beruházás a szlovák járműiparba. A szlovák járműiparban 1993-ban 21 827-en dolgoztak, tavaly már 55 ezren.