2004. szeptember
(Fuhl Imre válogatásában)
Vendég: az új szlovák nagykövet
A Visegrádi Klub és a Szlovák Intézet októberi Szalonjának vendége Juraj Migaš, a Szlovák Köztársaság újonnan kinevezett magyarországi nagykövete. A szlovák diplomata beszélgetőpartnerei 2004. október 12-én, kedden 18. órakor a kétoldalú kapcsolatok iránt érdeklődő magyar főiskolások és egyetemisták. Helyszín: Szlovák Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 15. Információk: Racskó Erzsébet 327 4000
Dr. Krupa András ma 70 éves. A néprajztudomány szolgálatában címmel könyvet jelentettek meg munkásságáról, és a néprajztudomány kandidátusát ma a békéscsabai Garzon Szállóban köszöntik születésnapján. Krupa Andrással kincsmentésről, az ajtóra szögelt denevérről és Zsofka néni meséiről is beszélgettünk. Dr. Krupa András ma ünnepli 70. születésnapját.
- Ondrej Krupa vagy Krupa András? Melyik állja meg inkább a helyét?
- A legutóbbi népszámláláson is szlováknak vallottam magam, ugyanakkor műveim között található tisztán szlovák és magyar, de kétnyelvű is. Egyébként a kutatásaim során megtapasztaltam, hogy az együtt élő nemzetiségek között a hatások, kölcsönhatások nagy hangsúllyal vannak jelen. Azt is vallom: a határ elválaszthat ugyan egy népet, de a kultúrát nem választhatja el.
- A népi kultúra, a folklór számos eleme eltűnik. Gondolom, még inkább igaz ez egy szórványnemzetiségre - amilyen nálunk például a szlovák -, hiszen itt még a természetes asszimiláció is hozzájátszik ehhez.
- Éppen ezért a legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy a népi kincset, értékeket, tudást megmentettem. Más, amikor még a szokásokat, a hiedelmeket örökletes módon tartották meg a családokban, és más, ahogy mostanában például színpadon folklórizmusként megrendezik. Sajnos, tény, hogy a folklór elhal a nyelvváltással.
- Könyveit a teljesség igényével nehéz lenne számba venni. Maradjunk tehát az önnek legkedvesebbeknél.
- Az első mindenképpen emlékezetes, 1971-ben jelent meg a Jeles napok a Békéscsabán és a környékén élő szlovákoknál című munkám. A legjelentősebb alkotásom a háromkötetes Naptári szokások. Az országban 70 helységben gyűjtöttem hozzá az anyagot. Közel áll a szívemhez A délkelet-magyarországi szlovákok hiedelemvilága, A nép humora és a legutóbbi, A hazai szlovákok énekei című könyvem is.
- „Kémeim” jelentették, hogy Zsofka néni sem áll távol a szívétől. És erre a felesége nem is haragszik.
- Magyar és szlovák nyelvterületen megtaláltam az egyedüli mesemondót, a nagybánhegyesi Zsofka nénit, aki a meséit nem az egyik nyelvről a másikra fordította, hanem mindegyik meséje az adott nyelven önmagában önálló, szuverén alkotás.
- A térség hiedelemvilágáról szóló könyvének borítóján egy denevért látok. Ennek mi a magyarázata?
- Tótkomlóson még az 1980-as években is találkozhattunk a ház bejáratára kiszögelt denevérrel. Mégpedig azon céllal, hogy elűzze a gonoszt, megvédje a házat a szerencsétlenségtől.
- Az is hírlik, hogy ön már a bevezetése előtt szabadszombatokat rendelt el munkahelyén.
- Tovább maradtunk bent a TIT-nél a többi napon, így a szombatunkat szabaddá tettük. Ezáltal egész hét végén gyűjthettem az anyagokat és írhattam a néprajzi könyveimet.
Dr. Krupa András 1934. október 1-jén született Csanádalbertin. Iskolái, pályafutása: Csongrádon érettségizett, Szegeden szerzett magyar-történelem szakon gimnáziumi tanári diplomát, majd néprajzból doktorált. Tanított a szeghalmi gimnáziumban, 30 évig dolgozott a TIT megyei szervezeténél, megyei titkárként is. 25 éven keresztül írta, szerkesztette a Békési Élet című tudományos folyóiratot. Több mint egy évtizedig a békéscsabai Szlovák Kutatóintézet tudományos főmunkatársa volt. A Szlovák Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagja. A Pro Urbe - Békéscsaba városáért emlékérem tulajdonosa. Család: nős, felesége nyugdíjas iskolaigazgató-helyettes. Fiuk, Árpád a békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola tanára, lányuk, Enikő agrármérnök és pszichopedagógus. Három unokájuk van.
A Csabai Szlovákok Szervezetének tagjai két helyen is megemlékeztek az Idősek Világnapjáról. Az egyik hlyen, a MÁV ebédlőjében Szikes József csoportvezető ünnepi köszöntőjében méltatta az idős generáció tevékenységét, majd a fiatalok kedveskedtek kultúrműsorral a vendégeknek. A jaminai szlovák nyugdíjasok is ünnepeltek. A vendégeket Buka Mihályné (Hanka) köszöntötte, majd az Orgován énekkar adott kedves műsort. Erdélyi Ilona és Máté Johanna, Máté András, magyar nótákkal kedveskedett vendégeiknek. Az időseket megtisztelte jelenlétével Kutyej Pál evangélikus lelkész a Városi Önkormányzat tagja, a Kisebbségi Bizottság elnöke, Tóth Mihály önkormányzati képviselő. A tartalmas kultúrműsor után Kutyej Pál evangélikus lelkész mondott ökomenikus imát az idősekért. Végül finom vacsorával és szép szlovák dalok éneklésével ért véget az összejövetel.
A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat szervezésében Békéscsaba múltja címmel fotókiállítás nyílt meg a napokban a szlovákiai Terebes múzeumában. A tárlatot a békéscsabai önkormányzat részéről Somogyi Józsefné nemzetiségi referens köszöntötte, a kiállítást pedig Hankó András, a megyeszékhelyi szlovák kisebbségi önkormányzat tagja nyitotta meg.
A békéscsabai, Garai utcai szlovák tájházban hamarosan folytatódnak a felújítási munkálatok - tájékoztatta lapunkat Andó György, a megyeszékhelyi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke. Elmondta: októbertől a színt alakítják át közösségi térré. A jövő májusra elkészülő 35-40 millió forintos beruházáshoz a saját erő mellett pályázatok révén nyertek pénzt, valamint támogatást kaptak a Nemzeti Etnikai és Kisebbségi Hivataltól. A létrehozandó közösségi tér alkalmas lesz rendezvények, például kiállítások, konferenciák lebonyolítására. A tájház nyitva tartása jelenleg: hétfő kivételével naponta 10-12, valamint 14-18 óráig.
A Közlekedéstudományi Egyesület, valamint a megyei közútkezelő kht. Október 4-ei sajtótájékoztatóján dr. Szeberényi Andor egyesületi elnök üdvözölte az egybegyűlteket majd, Dobókői György, a megyei közlekedésfelügyelet igazgatója szólt az aktualitásokról. Mint elmondta, október 30-án délelőtt 7 és 12 óra között várják a személygépkocsi tulajdonosokat gépjárműveik műszaki felmérésre. Lehetőség van arra, hogy valaki csak a világítást, vagy netán a gumik állapotát nézesse át személygépkocsiján, ám arra is mód van, hogy a teljes műszaki vizsgáztatás teljes vizsga során nézzék át a kocsin. Természetesen, aki a díjat befizeti, akkor műszaki vizsgának is tekinti a hatóság a procedúrát. A szakemberek ezzel az akciójukkal is az őszi közlekedésre történő zavartalan átállást kívánják segíteni. A vizsgáztatás a megszokott helyen történik: Békéscsabán, a Szarvasi út 107. szám alatt várják az érdeklődőket. A továbbiakban Dobókői György a számítógépes elméleti vizsgáztatás eredményeiről számolt be: szeptember 28-ától „élesben” is kipróbálták a rendszert. A vizsgáztatás során nem volt különösebb fennakadás: 67-en vizsgáztak, s közülük csupán 12 jelölt nem érte el a megfelelő pontszámot. Mindez 82 százalékos megfelelést jelent. Tavaly ez az arány – még a hagyományos vizsgáztatási módszerekkel – csupán 67 százalékos volt. A jelölteknek 55 perc áll a rendelkezésükre az 55 kérdésből álló tesztsor kitöltésérre. Mint megtudtuk, a leggyorsabb vizsgázó nem egészen hét perc alatt teljesítette a feladatsort. A vizsgáztatás 14 fős csoportokban zajlik, s eddig igazán jó tapasztalatokkal szolgált. A továbbiakban Kucsera Tibor forgalmi mérnök a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. részéről a megyei úthálózaton végzett kisebb munkálatokról szólt. A megy útjainak 35 500 négyzetméternyi felületén 33 millió forintba került az útburkolati jelek festése. A munkálatok már befejeződtek a Fortech Kft. kivitelezésében. Folyamatban van még további 1200 négyzetméteren a tartós burkolati jelek készítése: főként a gyalogos átkelőknél. Békéscsabán az Orosházi út – Madách kereszteződésben november 26-án adják át a kereszteződés elkészült friss aszfaltozását és a szegélyezést, valamint a felállított jelzőlámpát. A beruházás 32 millió forint + áfába került. Pelleg József rend őrszázados a baleseti krónikát hozta el a tájékoztatóra: szeptemberben 76 baleset történt megyénkben. Ez 11 darabbal és 13 százalékkal kevesebb mint a tavalyi esztendő hasonló időszakában. Sajnos, öt halálos baleset is történt – néhány nap leforgása alatt. Országos szinten a múlt hétvégén 73 halálos baleset történt, ami igen elszomorító szhámadat. Az év első kilenc hónapában összesen 584 balaset történt, ami négy százalékos emelkedést jelent tavalyhoz képest, s egy ötödüket a járművezetők okozták. (2003-ban 562 személyi sérüléses baleset történt a megye útjain.) A kiváltó okok közt az elsőbbség meg nem adása (302 esetben), illetve a nem megfelelő sebesség (137 esetben) szerepelt. A karambolok 54,5 százalékát személygépkocsi vezetők okozták, 20 százalékát pedig kerékpárosok. Október 8-án pénteken Békéscsabán, a Csaba Centerhez várják a kerékpárosokat.
Döntött napokban tartott ülésén a kormány a jövő évi címzett támogatásokról. Országosan 393 igényt nyújtottak be, több mint 390 milliárd forintnyi összegben. Összesen 75 beruházás elindítása válik lehetővé. A Belügyminisztérium sajtóosztályának tájékoztatása szerint Békés Megyéből három kérelem részesül támogatásban. Az egyik ezek közül a megyei önkormányzat hat települést - Kondorost, Köröstarcsát, Telekgerendást, Csárdaszállást, Gyomaendrődöt és Békésszentandrást - érintő belterületi vízrendezése. Megvalósulhat emellett Orosházán a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola rekonstrukciója, valamint Tótkomlóson a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola felújítása, bővítése.
A szlovákiai Zsolna megyéből érkezett háromtagú küldöttség tegnap megyénkbe. A delegációt a megyeházán Varga Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte. Mint ismeretes, Zsolna és Békés megye tavaly nyár óta testvérmegyei kapcsolatban áll egymással. A látogatások célja a két ország közötti együttműködés erősítése. Felvételünkön balról Michal Hanko, Štefan Daňo szlovák főkonzul és Varga Zoltán. Varga Zoltán rövid tájékoztatást adott Békés megye gazdasági helyzetéről, lakosságáról, illetve a folyamatban lévő területfejlesztési koncepciókról. Elmondta azt is, hogy megyénk elsődleges feladatai közé tartozik a közlekedés, valamint a kommunikációs és az informatikai rendszerek fejlesztése, illetve egy versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. A szlovák delegáció részéről Michal Hanko képviselő reményeit fejezte ki, hogy a közeljövőben tovább mélyülhet a két megye kapcsolata. A szlovák képviselő örömmel nyugtázta, hogy egy év alatt a két megye megtalálta a közös nyelvet és utat elsősorban az iskolaügy és a kultúra területén. Elmondta, szándékukban áll a turisztikára is kiterjeszteni az együttműködést. A Zsolna megyei küldöttség három napot tölt megyénkben. A vendégek ellátogatnak a békéscsabai Szlovák Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumban, a szlovák tájházba és a Munkácsy múzeumba. Megtekintik a békéscsabai evangélikus nagytemplomot és Gyopárosfürdőre kirándulnak.
A hagyományokhoz híven a kondorosi szlovák klub és a helyi szlovák önkormányzat tagjai idén is összejöttek, hogy közösen főzzenek szilvalekvárt. A közelmúltban a szlovák tájházban előbb együtt kimagvalták a szilvát, majd megfőzték belőle az ízletes lekvárt. Hat órán keresztül ötven kiló szilva rotyogott az üstben, melyből végül pontosan annyi lekvár lett, hogy mindenki hazavihetett egy-egy hétdecis üveggel. A résztevevők nemcsak a finomságnak, hanem az egész napos, hangulatos együttlétnek is örülhettek.
A Szlovák Köztársaság képviseletében Štefan Daňo főkonzul és Ladislav Tischler konzul köszöntötte a vendégeket és csapolta az első korsó sört a tegnap kezdődő Aranyfácán Fesztiválon Békéscsabán, a Szlovák étteremben. A négynapos rendezvény a müncheni sörfesztiválok hangulatát idézi. A sört literes korsókban mérik, a zenét a mohácsi Karawanka együttes szolgáltatja. A fesztivál minden nap 17-órától 22-óráig tart nyitva az étterem udvarában.
Hugyecz László és Rózsa Ibolya kerámia és fazekas munkákkal, Bács Zoltán fémmunkákkal, Kádár Ferenc fotós pedig néprajzi képeslapokkal mutatkozott be azon a tárlaton, melyet szeptember 14-én nyitottak meg a békéscsabai Szlovák Kultúra Házában. A megjelenteket István Anna üdvözölte a Csabai Szlovákok Szervezete nevében, Ocsovszki Ildikó népművelőtől pedig szlovák és magyar népdalokat hallhattunk citeraszó kíséretében. István Anna megnyitó beszédében kiemelte a népművészet fontosságát, szépségét. A négy alkotó a tradicionális kultúra ápolását tekinti hivatásának, hitvallásának. A Hugyecz-házaspár kerámiáival, fazekas munkáival, az erdélyi származású Bács Zoltán tűzzománcaival és fémmunkáival lopta be magát a műértő közönség szívébe, Kádár Ferenc pedig a régi fotók hangulatát örökítette meg néprajzi képeslapjain, melyekről István Annának gyermekkora meghitt estéi, vacsorái jutottak eszébe: hiszen otthon még tűzzománc edényből kapták a kemencében készült vacsorát! A Hugyecz-házaspár (Hugyecz László és Rózsa Ibolya) alkotásaiban a gömöri kerámia motívumai köszönnek vissza. Számos kiállításuk volt már Szlovákiában: s az ottani közönség nagy meglepetéssel fedezte fel a gömöri motívumokat a dél-alföldi alkotóbár munkáiban. A Nagykovácsiban élő Bács Zoltán formavilágát az ég, a föld, a magyar népművészet motívumai ihlették: megcsodálhattuk, fémből, kőből készült ékszereit is. Kádár Ferenc ezúttal 40-et hozott el több száz néprajzi képeslapjából. Kollekciója szívós és tematikus gyűjtőmunka eredménye. A Szlovák Klub tagjait gyűjtőmunkájának segítésére kérte a kiállító alkotó, hiszen egy régi családi fotó érzelmi értékkel bír számunkra, ám mi magunk nem mindig vesszük talán észre művészeti értékeit, a gyűjtő számára viszont felbecsülhetetlen kincset jelentenek.
Békéscsaba polgármestere a negyedik száz esztendős polgárát köszönthette a városnak szeptember 27-én özvegy Kiss Lajosné, született: Vad Róza személyében. Pap János hatalmas virág- és ajándékkosárral érkezett a Lencsési lakótelepi lakásba. Üdvözlő kártyáját meghatottan olvasta Róza néni, s beszélgetésbe is elegyedett a polgármesterrel: kiderült mindketten szeretnek olvasni. Róza néni ezúttal - ki tudja már hanyadszor - Szilvásy Lajos: Kipárnázott kaloda című művét olvasgatta. Mint megtudtuk, Róza néni és családja életében a bűvös négyes szám dominál: nemcsak azért, mert az idén ő volt a város negyedik százéves polgára, ám négy unokával, négy dédunokával is büszkélkedhet. Róza néninek négy gyermeke van: közülük hármat nevelt fel, egyikük sajnos még gyermekkorában meghalt. Békéscsabán 1984. óta él leányával Kállay Gyulánéval, akinek leánya Kállai Ágnes, a Kazinczy lakótelepi óvoda vezetője, aki immár büszke nagymama is, hiszen leánya kisfia, Ferike fél éves. Róza néni 1984. előtt férjével Sarkadon élt. Háztartásbeli volt, három gyermeket nevelt. A legkisebb családtag, a fél esztendős Bucsi Ferike és Róza néni között éppen száz év a korkülönbség, de láthatóan ez egyiküket sem zavarja. Ferike csillogó nagy szemekkel nézi a hatalmas tortát, a rajta égő gyertyákat és mosolyog, mintha csak tudná, hogy mekkora ajándék is az élettől az a bizonyos száz esztendő.
Idén tavasszal egy evangélikus passiójáték bemutatásával indult útjára a Szarvasi Szlovák Színház. Azóta a darab az ország számos pontján sikert aratott. Ma egy újabb, különleges műfajú előadással mutatkozik be ismét a fiatal színház. Csasztvan András, a szlovák színházat működtető Szarvasi Regionális Színház Kht. igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy első darabjukat, a Passiót kilenc alkalommal mutatták be (ebből két esetben templom szolgált helyszínül), elsősorban a szlovákok lakta pilisi településeken, Pilisszentkereszten, Maglódon, Ecseren. A közönség mindenütt nagy lelkesedéssel fogadta a bemutatót, a legnagyobb sikert azonban a fővárosban, a budafok-tétényi önkormányzat nemzetiségi napján aratták. Ma este 18.30-kor a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban látható az új bemutató. Ezzel kapcsolatban Csasztvan András elmondta, hogy a produkció egy nagybánhegyesi adatközlő asszony szlovák nyelvű meséire épül. Ebből készült el a „Naphívogató, Zsofka néni meséi” címet viselő darab, mely műfajában természetesen merőben más, mint a Passió volt. A színház a jövőben is törekszik a műfaji változatosságra, s a mostani darab után (melyet ugyancsak több településen, többek között Békéscsabán és Tótkomlóson is szeretnének bemutatni) egy abszurd humorra épülő színdarabot tűznek majd műsorra - nyilatkozta a színházigazgató. Zsofka néni meséit Gergely László rendezésében láthatja a közönség.
Békéscsabán szeptember 21-én nyitották meg a kassai Kelet Szlovákiai Múzeum Erotikus Ex Libris kiállítását. A rendezvényt a békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat anyagi segítségével sikerült megvalósítanunk. A megnyitón felléptek a csabai szlovák iskola tanulói. Rövid komolyzenei műsoruk után Andó György a szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, majd Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság Főkonzulja köszöntötte a megjelentetteket. Ezután Robert Pollák, a kassai múzeum igazgatója mutatta be a gyűjteményt. A múzeum mintegy 274 db-os ex libris anyagából 64 db-ot mutat be a kiállítás, melynek már a megnyitón is nagy sikere volt.
X
A kassai Kelet-szlovákiai Múzeum Erotikus Ex Libris című kiállításának ad otthont Békéscsabán, a Jankay Galéria Kortárs kiállítóterme október 21-éig. A megnyitón dr. Robert Pollák, a kassai múzeum igazgatója köszöntötte a napokban a vendégeket, s többek között elmondta azt is, hogy a tárlat létrejötte a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa, a békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat, a Kelet-szlovákiai Múzeum, valamint a Jankay Galéria együttműködésének köszönhető.
Békéscsaba Román Kisebbségi Önkormányzata szeptember 22-ei ülésén Grósz György elnök az őszi programokat ismertette: a Csabai Kolbászfesztiválra várják a megyeszékhely romániai testvérvárosának, Belényesnek a hivatalos delegációját. Silviu Odobasian, belényesi polgármestert Grósz György még nyári romániai látogatása során hívta meg a versenyre. A delegáció és természetesen a kolbászkészítő csapat tagja lesz Pop György, az RMDSZ ottani elnöke is. Remélhetőleg a csabaiak is megkóstolhatják majd a román kolbászt, melynek az a jellegzetessége, hogy paprika nélkül készül. A Román Kulturális Napot október 2-án Gyulán, a Kulturális Centrumban rendezik meg - karöltve az országos román önkormányzattal és a Békéscsabai Románok Szövetségével. Az idei rendezvény kiemelkedő eseménye lesz, hogy ezen a napon avatják és szentelik fel a román információs és dokumentációs központot, mely a gimnáziummal szemben kapott helyet. Az intézmény igazgatói posztját - pályázat útján - Dr. Bányainé Ruzsa Éva, volt csabai román képviselő nyerte el. A megyeszékhelyt a Csaba Nemzetiségi Néptánc Együttes képviseli majd Pintér Tibor vezetésével. Ezt követően Juhász Tivadar képviselő a békéscsabai román ortodox templom fűtésrendszerének helyzetéről, a felújítási munkálatok ütemezéséről szólt. Mint megtudtuk, az 1824-ben épült templom fűtési gondjainak a megoldása igen sürgető volt már, hiszen többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült végleges és megnyugtató megoldást találni. Mint azt Grósz György elnök elmondta, az 1995-ben újraszentelt román ortodox egy hajós templom már több felújítást is megélt, azonban telente a mínuszokban fűtetlen templomban tartották az istentiszteleteket. A kilencvenes évek elején a falak vizesedését, salétromosságát próbálták megoldani különböző módszerekkel. Az elektrolízises módszer nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, pedig ez a beruházás is több millió forintos volt. Akkor pályázati pénzekből oldották meg mindezt. Az elmúlt években a tetőszerkezet újulhatott meg, illetve a belső falak szigetelését oldották meg úgynevezett aláfűrészeléses módszerrel. A freskók helyreállítására azonban azóta sincs pénze sem az egyháznak, sem pedig a kisebbségi önkormányzatnak. Ezen munkálatok költségei is több millió forintra rúgnak. A mostani fűtéskorszerűsítés beruházása nyomán falba épített fűtőcsövek biztosítják majd télen a meleget. Eddig két próbafűtés zajlott le: zavartalanul. A csövek két méteres magasságig hálózzák be a falakat. A templom fűtésének korszerűsítése több mint kétmillió forintba került. Békéscsaba önkormányzata négyszázezer forinttal járult hozzá a költségekhez. A hiányzó összegeket adományokból és pályázati pénzekből teremtette elő az egyház és a kisebbségi önkormányzat. A mintegy 120 hívőt tömörítő ortodox egyház így télen is várja híveit a csabai impozáns, gyönyörű román stílusban épült templomába, melynek ikonosztázsa műemléki védelmet élvez. Az ülésen a képviselők egyhangúlag fogadták el a Csaba Honvéd Kulturális Egyesülettel kötött együttműködési megállapodást is.
Gazdanapot tartottak a Hidasháti Mezőgazdasági RT bakuczi kerületében, ahol nagyszámú érdeklődő kistermelők, és nagyüzemek képviselői, szakemberei vettek részt az ország egyik legnagyobb kukorica vetőmag termelő gazdaságba. Varga Mihály a gazdaság vezérigazgatója köszöntötte a résztvevőket és adott számot a gazdálkodásukról. Majd a résztvevőgazdák elemezték a magyar agrárgazdálkodás helyzetét, kiemelten foglalkoztak a pályázatokkal. A résztvevők sajnálkozva állapították meg, hogy csökken a gazdálkodók száma, a pályázati pénzek lassan jutnak célhoz. A programba szántóföldi bemutatókkal új mezőgazdasági gépek működtetésével, harminc fajta kukoricát és napraforgó vetőmagot mutattak be. A szakmai bemutatókat kulturális műsorok kísérték, melynek keretében népzenei csoportok és néptánccsoportok mutatkoztak be. Fellépet a Körösmenti gyomai táncegyüttes, a Kamuti ifjúsági együttes és nagy sikert aratott a csabai Boleráz citera együttes hangulatos, a paraszti életmódot is bemutató dalaival.
Békéscsaba szlovák nemzetiségű lakossága évek óta igényli a szlovák nyelvű műsort. A megyeszékhelyi szlovák kisebbségi önkormányzat kezdeményezte, az Országos Rádiós és Televízió Testület (ORTT) támogatja, hogy a Csaba Tévében legyen ilyen adás, a Szlovák Televízió pedig hajlandó játékfilmeket, dokumentumfilmeket, közéleti műsorokat biztosítani. Mindezek kiegészülnének helyi hírekkel, információkkal. A szlovák nyelvű adás 2005 elejétől jelentkezne heti rendszerességgel a Csaba Tévében.
A napokban ünnepli megalakulásának tizenötödik évfordulóját a békéscsabai Haán Lajos Honismereti és Helytörténeti Nyugdíjasklub. Az esemény alkalmából kulturális délutánt szerveztek a klub székhelyén. Az ünnepségre meghívást kapott négy egyesület: a békéscsabai Lencsési nyugdíjasklub, a Dózsa György úti nyugdíjasegyesület, a szlovák klub, valamint a hódmezővásárhelyi városi klub - tájékoztatott Sótyi György, a honismereti klub vezetője. A délutáni pikniken a résztvevők közös énekléssel, versmondással, citerázással ünnepeltek. Az idősek közül többen saját költeményeikkel, történeteikkel örvendeztették meg a hallgatóságot. Az 1989-ben alakult nyugdíjasklub fontos része a tagok életének. A hasznos időtöltés, a szórakozás és a tehetségek felkutatása mellet az egyesület életének részét képezik a kirándulások, ünnepeinkről való megemlékezések. - Gyakran hívunk előadókat egy-egy érdekes témában, hiszen fontosnak tartjuk a kultúra fejlesztését - hangsúlyozta a klub vezetője. Nagy segítséget jelent az egyesület számára az, hogy Békési úti klubhelységük évek óta ingyenesen áll rendelkezésükre a szlovák tájház jóvoltából, programjaikat pedig pályázatok útján nyert támogatásokból valósítják meg.
Borús idő köszöntött a szalonnasütés napján, de a békéscsabai Szlovák klub tagjai bátran vállalták, hogy hozzáfognak a sütéshez, hátha mégis elkerülhet a rossz időjárás. Végül elment az eső, és meggyújtották a tüzet. A szalonnasütés már hagyomány, minden évben megrendezi a klub más klubok meghívásával azt a „Nyárbúcsúztató napot”. Népes sereg töltötte meg a Szlovák Kultúra Háza udvarát, ahol 10 helyen sült a finom szalonna. A szalonnasütés mindig a barátkozás jegyében zajlik, alkalom arra, hogy az emberek beszélgethessenek, vidám történeteket meséljenek, örüljenek egymásnak. Így történt ez most is. A Szlovák Pávakör kezdeményezésére összeállt egy jó kis vidám nótacsokor, amit közösen énekeltek a résztvevők, pl. Kutyából nem lesz szalonna. A közös éneklés közben vidám vetélkedő volt, ahol kötélhúzással mérték össze erejüket a férfi és női csapatok, s a nők kerültek ki győztesen. Ezután ügyességi vetélkedő, célbadobás következett. A végén „kié a legszebb sültszalonna” vetélkedő volt. A legformásabb, legszebb, legízesebb szalonnát Knyihár András és felesége, Eczedi András és felesége sütötte. A klub tagjai között ott találtuk a sütésnél Hevesi József megyei kisebbségi tanácsost, Vágvölgyi Gábor Békéscsaba önkormányzati képviselőjét, Várkonyi János festőművészt, akik szintén egy-egy szalonnadarabbal küzdöttek a sütés közben, de végül is ők is dicséretet kaptak szorgalmukért. Ezen a napon a Szlovák Kultúra Házába látogató Štefan Vašek, a pozsonyi Komenský Egyetem nemzetközi doktoranduszi oktatás speciálpedagógiai részlegének vezetője és neje, akik nagy örömmel fogadták a szülőhelyükről ismert a szalonnasütő csoporttól felszálló dallamokat. A késő esti órákban vidám énekszóval búcsúzott egymástól a Szlovák Klub tagsága.
A párkányi Polgármesteri Hivatal Nagytermében tartotta ülését a tavaly novemberben száz település együttműködésével létrejött Ister-Granum Eurorégió szervezetének vezetése. Az elnökség úgy döntött, hogy a szervezet megjelenteti a térség tömegközlekedési rendszerében eligazodást nyújtó, valamennyi közlekedési eszköz adatait tartalmazó menetrendet, és az eurorégió településeinek telefonkönyvét. A két kötet kiadásával kapcsolatos költségek húsz százalékát az eurorégiós önkormányzati társulás, az összeg többi részét a kötetekben hirdetést megjelentető vállalkozók finanszírozzák. Miután a Széchenyi Terv támogatásával létrejött az eurorégió internetes gazdasági portálja, megkezdődött a befektetési lehetőségekkel, a települések főbb gazdasági adataival, terveivel, koncepciókkal történő feltöltésének néhány hetes folyamata. Az eurorégiót alkotó önkormányzatok gazdasági együttműködését, adatcseréjét is szolgálja majd a negyvenkétmilliós portál és a befektetési kataszter, amely a címen érhető el. Három Folyó Régiója címmel könyvkiadási programot indít a társulás, négy év alatt jelentetik meg a térség föld- és természetrajzát, gazdaságát és társadalmát, régészetét és történelmét, néprajzát és kultúráját, valamint turisztikai értékeit bemutató öt kötetet. Ezen kívül az egyes települések helytörténeti dokumentumainak kiadásában is részt kíván vállalni az Ister-Granum Eurorégió társulása.
A gerendási szlovák kisebbségi önkormányzat látta vendégül a Békés megyében élő szlovák lakosok XIII. anyanyelvi és kulturális seregszemléjének résztvevőit. A Malomkertben szombaton reggel buszokkal érkeztek a fellépők, akiket Priskin Jánosné, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke köszöntött, majd Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja méltatta a szabad idejüket hagyományápolásra áldozó szlovák lakosok törekvéseit. Emlékeztetett a megyében működő kisebbségi oktatási és egyéb intézmények támogatottságára. Ennek a záloga a minőségi munka és a felnövekvő generációnak a hagyományápolásra való nevelése - fogalmazott a főkonzul. Dr. Csicsely Ilona, az Országos Szlovák Önkormányzat regionális tanácsnoka úgy vélte, ezekre az összejövetelekre azért van szükség, hogy tudjunk egymásról, érezzük, a más településeken élők is büszkék gyökereikre. Évente egyszer azért is jönnek össze, hogy megmutassa minden fellépő, mivel gazdagodott az elmúlt időszakban.
A hagyományoknak megfelelően, az idei évben is a Szt. Orbán szobornál kezdődött a rendezvény. Tarnóczy Ferenc a község plébánosa megáldotta a szőlőt, a szőlőből készült italt és fogyasztóit, majd az általános iskola pedagógus kórusának dalcsokra következett. A szentelés után a Községi Klub előtt gyülekeztek a szereplők és a felvonulók. A táti mazsorett csoport csinos lányai a Mogyorósbányai Fúvószenekar indulóira vezették a menetet, amelyben részt vettek az óvodások, iskolások, pedagógusok, a Pávakör, a helyi gazdálkodók és a vendégek. A menet többszöri megállóval - ahol jóféle borral és borkorcsolyával kínálta lakosság a felvonulókat - a Szt. Kelemen térre vonult, ahol a község képzőművészeinek rögtönzött tárlata, Brigi néni csuhéfonatai, ízletes káposztája és a Pávakör tagjai által készített kesztölci ételek sora várta a résztvevőket. A finom káposztát, kapusznyíkot a borkóstolóverseny nedűjével öblíthették le a látogatók. A színpadon az óvó nénik mesejátéka után az általános iskola énekkara és tánccsoportja, a Fit-lesz SE táncosai adtak ízelítőt repertoárjukból. A Búcsi Népdalkör dalai valamint az alkalmilag egyesített Pávakör és Pedagógus kórus szlovák és magyar dalcsokrának köszönhetően igazi szüreti hangulat alakult ki a téren, s hogy a fellépők se maradjanak éhesen, arról Zaj János és felesége - a Pávakör tagjai - gondoskodott bográcsban főtt birka és marhapörkölttel. A jól sikerült napot a vendégek és fellépők utcabállal zárták.
"TÁNCLÉPÉSEKKEL EURÓPÁBA" címmel indított rendezvény sorozatot tavasszal az Angyalföldi József Attila Művelődési Központ (1134 József Attila tér 4.), s ennek őszi folytatásaként szeptember 23-án csütörtökön este 18 órától Szlovák estet tartanak. A hagyományőrző táncbemutatón kívül lesz táncház oktatással, mese- dal- és mondókatanítás, gasztronómia és egy kisebb kiállítás. Az est korosztálytól függetlenül kellemes kikapcsolódást ígér, közreműködik a Kóborzengő együttes. További információk Vasvári Bélánál (06 1 452 4290/5806, 06 30 9907678,
Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
).
Idei olvasótáborukat is, mint minden évben, testvérvárosunkban tartották a kiskőrösi Bem J. Általános iskola szlovákosai. Ipolyságnál lépték át a határt. Az első megállójuk Zólyom váránál volt, ahol megkoszorúzták Balassi Bálint emléktábláját a 450. éves évforduló alkalmából. Utána Besztercebánya belvárosával ismerkedtek, megmászták a 100 lépcsős óratornyot is a fagyizás után. Továbbhaladva útjuk kacskaringós hágókon, magas hegyeken vezetett szálláshelyük felé. Változatos programokon vettek részt, daltanulás, kanyontúra Hutyban, ismerkedés a környék jellegzetes építkezésével. A zubereci skanzenben felejthetetlen élményt jelentett kipróbálni a Sedacková Lanovkát, hiszen legtöbbjük csak képről látott még ilyet. Megcsodálták a Demjén völgy Szabadságbarlangját, a szentkereszti fatemplomot. Minden gyerek nagy örömére a Tatraland Aquaparkot is meglátogatták, ahol mindent kipróbáltak, sőt látványos "medencediszkó" is tarkította az élményeket. Jártak Poprádon is, ahol végigkísérték a modern sörgyártás folyamatát. Persze a rengeteg kirándulás mellett a reggeli szobaszemlék, és az esti diszkók is izgalmasak voltak. Táboruk végén nevelőik értékelték a heti munkát, az eredmények kihirdetésekor finom édességeket kaptak. Hazafelé Bajmócnak vették útjukat, ahol gyönyörű környezetben sasbemutatót láttak és megnézték az állatkertet is. Későn, fáradtan, de sok élménnyel telve érkeztek haza.
Az idei szüreti fesztiválon a szlovák nyelvű istentiszteleten Spišák Attila, az Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat lelkésze hirdetett igét. A sámsonházai származású evangélikus lelkész jelenleg Budapesten él és egy szlovák gyülekezetben szolgál. Ezt megelőzően Pécsett és pozsonyi ösztöndíjasként látott el lelkészi szolgálatot. A Szlovák Lelkészi Szolgálatban kilencedmagával látja el azokat a településeket szolgálattal, ahol szükség van a szlovák szóra. Prédikációjában példának hozta Jeremiás próféta szavait, aki arról beszélt, hogy a zsidóknál nagyon nagy kultusza volt a templomnak, mint épületnek, mert ott lakik az Isten, s így egész hitéletük felületes istentiszteleti szokássá vált. Jeremiás arra hívta fel figyelmünket, hogy ez ne így legyen. A lelkész úr is azt fogalmazta meg, hogy a mai világban nagyon sokszor hitünk vallásossággá válik, eljövünk a templomba, megadjuk a tiszteletet a falaknak, az úgynevezett "itt élő Istennek", de ennek az eljövetelnek igazi tartalma nincsen. Rávilágított, milyen fontos, hogy bűnbánattal tudjunk élni, ez legyen az alapvető motivációnk.
- Csak az isteni igén keresztül változhatunk meg, de az is nagyon fontos, hogy tudjunk a körülöttünk élőkkel, a szeretteinkkel szeretettel viselkedni, hiszen ez az egyik mérföldkő a mutatója annak, hogy mi van bennünk igazán- mondta prédikációjában Spišák Attila.
- Az evangélikusok között számottevő többségben kellene lenni a szlovákságnak, de ma már az asszimiláció miatt sajnos nincs így- mondta, amikor arról kérdeztem, mennyire van igény a munkájukra ma Magyarországon.
- Megértik az emberek a szlovák nyelvű prédikációt?
- Az úgynevezett "konyhai" tót nyelvet használók is nagyrészt megértik az irodalmi nyelven elhangzó prédikációt, csupán az érzelmek kifejezésére használnak más, gyakran magyar szavakat, míg az irodalmi szlovák nyelvben mi minden esetben szlovák kifejezéseket használunk. Ennek ellenére egyre többet kérnek fel bennünket szlovák nyelvű prédikálásra, van olyan település, ahová rendszeresen járunk szolgálni. Ezeknél a gyülekezeteknél teljes szlovák nyelvű liturgiájú istentisztelet van, használják a szlovák nyelvű énekeskönyveket, értik, megszokták, megtanulták a számukra eddig ismeretlen kifejezéseket. Nemsokára olyan gyülekezethez készülök, ahol 1965-ben volt utoljára szlovák istentisztelet- meglátjuk lesz-e folytatás. Remélem, többször hívnak majd a jövőben Kiskőrösre is, és nemcsak a nemzetiségi napok keretében, hanem máskor is lesz igény arra, hogy szlovák nyelvű istentiszteleten dicsérhessük az Urat.
A kiskőrösiek legfőbb megélhetési forrása, kincse mindig is a föld volt. A betelepített szlovákok már hozták magukkal az első szőlővesszőket, s 1791-ben 170 négykapás (egy magyar hold) telepítését engedélyezte számukra az úriszék. Így lettek őseink szőlőbirtokosokká. Később az elöljáróság tagjait folyton arra kérték, hogy az úriszék előtt kérjenek további engedélyeket a beültetésekre, ezért tíz év múlva az uraságok 750 holdra emelték a beültethető szőlőterületek nagyságát. Így alakultak ki városunk legöregebb szőlőtermesztő területei az Öreghegyi szőlők, mai nevén Öregszőlő. Akkor még nem engedélyezték, hogy a szőlőtőkék közé gyümölcsfákat is ültessenek a gazdák, ennek ellenére sok helyen ültettek, de csak maguk ellátására. Miután a szőlőtermesztés sikerei felbuzdította az itt élőket, hol itt, hol ott ültettek egy-egy félholdnyi területet, igaz akkor inkább csak engedély nélkül. Ekkor a tabdi buckák felé terjeszkedtek, s ez a terület az Újszőlők nevet kapta. Akkor a szőlőkben még nem építettek pincéket, ezért mindenki hazahordta a termést, illetve az uraságnak adta át a Vásártéren lévő Tapasztó kocsmában, akinek heted dézsmát fizettek, vagyis mindenhetedik akó az uraságé volt. Ami megmaradt, azt megihatta a termelő, vagy az uraság megbízottjának eladhatta. Ha a fagy és az elemi csapások el nem vitték a termést a kiskőrösi dolgos emberek sosem panaszkodtak. Egész évben szorgalmasan dolgoztak a határban, s ahol csak lehetett, szőlőt telepítettek. Az itteni viszonyoknak leginkább megfelelő Kadarkát, s az meghálálta a gondos művelést. A szőlőkultúrát a Kramer és Thoner uradalmak teremtették meg. Később megtanultak védekezni a peronoszpora ellen is, s fellendült a szőlőtermesztés, amely meghatározója lett a település gazdasági fellendülésének. Az 1800-as évek végére már Kiskőröst minden irányban kisparcellás szőlőterületek vették körül, s a kereskedők által eladott bornak köszönhetően a város képe is jelentősen megváltozott. A Kossuth Lajos utcán felépültek az első polgári házak, megindult az iparosodás is. Az ezerkilencszázas években Kiskőrös neve már a szőlőtermesztéstől is ismert volt az országban, s egyre inkább növekedtek a szőlőterületek, s ennek köszönhetően a népesség is növekedett. Míg 1869-ben 6510 lakos élt itt, 1930-ra a lakosság száma elérte a 13000 főt. ( Ma alig kétezerrel többen élünk a városban) A termés csak a hordóban van biztos helyen, ezért természetes, hogy a kiskőrösi ember mindig nagy megkönnyebbülést érzett, ha leszüretelte a termést. A kemény tél, a tavaszi fagyok, a nyári jégverés után a peronosz volt a legádázabb ellenségük, s bizony volt okuk a mulatozásra, ha már a lovaskocsin volt a termés. Kezdetben a szüret idejét a községi elöljáróság határozta meg, általában hétfővel, vagy csütörtökkel kezdődött. A vidéken a rokonok ismerősök egymásnak jártak segíteni, később, akinek nagy területei voltak napszámosokat is alkalmazott. A múlt század közepén a szüreti munkálatok befejeztével elmaradhatatlan volt a szüreti felvonulás, és a szüreti időszakot záró bál, amely a napjainkban újra virágkorát éli. A felvonulásokon bőszárú fehér gatyában szőrin ülték meg a legények a lovat és többször is végigvágtattak a Tapasztó kocsmáig a falu főutcáján. Közöttük egy legény tetőtől talpig feketébe öltözött-ő volt a betyár-, akit aztán a többiek kergettek. Ezután jöttek a feldíszített szekerek, a szlovák népviseletbe öltözött leányokkal, akik az út szélén álló nézelődők felé lengették keszkenőjüket, s akik egész úton fülbemászó szlovák énekeket daloltak. A szőlőfürtökkel ékesített szekereken feldíszített csapravert kisebb hordókból kínálták a menyecskék a jóféle kiskőrösi Kadarkát. A bíró és a bíróné zárták a menetet, amelynek végén rongyos ruhákba öltözött kormosképű bohókás fiatalok zajongtak. A kezdetekben a Tapasztó kocsmában, később a Szarvasban aztán megkezdődött a bál, ahol mindenütt gyönyörű szőlőfürtök dekorálták a termet. A csőszlányok és a csőszlegények éberen őrködtek a fürtök felett, amit a kormosképű szőlőlopók mindenáron meg akartak szerezni. Verselés, mulatozás, táncvigasság folyt hajnalig a teremben. A hatvanas-hetvenes években ismét fellendült a hagyományápolás, s a felújított szüreti napok rendezvényein előadások, szőlészeti, borászati filmvetítések várták az érdeklődő szakembereket. 1969-ben a szeptember végén tartott kétnapos rendezvényen a Toldi Szakszövetkezetben még szüretet is szerveztek. Este ötkor pedig a Művelődési házban Gyermek szüreti karnevál ígért felejthetetlen szórakozást. Másnap tíz órakor térzene, délután háromkor pedig jelmezes szüreti felvonulás szórakoztatta a vendégeket. Öt órakor néptánc és népzenei bemutatót láthattak a gimnázium udvarán, este héttől pedig Szüreti bál kezdődött amely reggelig tartott. Idén tizenkettedik alkalommal dobolta ki a kisbíró az újraéledt Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napokat, ahol vasárnap délben legfőbb látványosságként a Kőrösi Csárdától útjára indult a lovasok és a feldíszített kocsik menete.
A Kiskőrösi Szüret és Szlovák Nemzetiségi Napok programjai közt nagy érdeklődésre tartott számot a Sztrapacska udvar, ahol a kiskőrösi szlovák asszonyok által készített juhtúrós sztrapacskából, krumplis pogácsából, a Szlovák tájházban pedig az omlós herókából kaphattunk kóstolót. Így bepillantást nyerhettünk, milyen finomságokat készítettek dédanyáink, akik az ősi recepteket még a közel háromszáz évvel ezelőtti betelepítéskor hozták magukkal. De vajon milyen ételeket készítenek ma szlovák barátaink, és mivel kínálják a vendégeket? Szabóné Ba Icu (Helena Szabóová Baová), a Bem iskola szlovák nyelvet oktató pedagógusa a kezdetektől a liptoszentmiklósi (Liptovský Mikuláš) testvérvárosi kapcsolat egyik koordinátora. Évente több alkalommal is szervez szlovák táborokat, és a liptoi táborozókat is szeretettel gardírozza.
- Először is meg kell kóstolnod a szlovákok kissé kesernyés gyógynövényből készült gyógyhatású itókáját, a Demänovkát, amely megszünteti a has és a gyomor fájdalmait, és gyógyító tulajdonságai mellett erénye még, hogy nagyon finom - nevet Icu, és valóban, az Alacsony-Tátrában található Demjén völgy neves gyomorkeserűje nem véletlenül lett a szlovákok egyik nemzeti itala.
- Több mint harminc éve tart a jó kapcsolat a kiskőrösiek és Liptovský Mikuláš lakói között. A kezdetek óta minden évben többször is ellátogatunk barátainkhoz, illetve ők is gyakran jönnek hozzánk. Régebben az iskolában vertünk szállást, majd családoknál laktunk, mostanában azonban már modern szállodában szállásolnak el bennünket. Rengeteg a látnivaló, engem minden alkalommal lenyűgöz a csodálatos természet látványa, a szlovák emberek nagyfokú barátsága, a helyi szokások, a gasztronómiai különlegességek kavalkádja. No de szlovák barátaink ki is tesznek magukért. Mindig megkérdezik tőlünk, hogy mit szeretnénk enni, mi pedig ilyenkor szlovák különlegességekkel kényeztetjük magyar gyomrunkat. A reggeliknél elmaradhatatlan a cucoriedka, vagyis a vörös, vagy kék áfonyából készült ízletes házi lekvár, amelyből rendszerint haza is hozunk néhány üvegcsével. A brindza íze odakinn teljesen más, mint amit itthon megszoktunk. A közeli tejgyár kis boltjában mindig frissen kapható, és reszelt vöröshagymával, apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítve barna kenyérre kenve fogyasztottuk. A szlovákok rengeteg polievkyt, vagyis levest esznek, főleg krémleveseket, de a füstölt kolbászos káposztaleves is a kedvenceik közé tartozik, amit savanyú káposztából készítenek és a levét is beleöntik. Kedvelik a sülteket, a perkelteket, vagyis a pörkölteket is, ami egyáltalán nem hasonlít az itthoni pirospaprikás pörköltünkre. Alig van valami rózsaszín színe, és rengeteg zöldségféle van benne. Mégis igen ízletes és finom. Olajban megpirítják a sajtreszelőn lereszelt hagymát, sárgarépát, zellert, majd hozzáadják az apró kockára vágott húst, amit megpárolnak. Sóval, borssal, vegetával ízesítik, és ha kész, nagyon kevés őrölt paprikát adnak hozzá, és az egészet tejfölös habarással sűrítik, knédlivel tálalják.
- A szlovákoknak és a cseheknek is egyik nemzeti ételük a knédli.
- Igen. Rengeteget esznek belőle. A frissen, melegen tálalt omlós knédliket kimeríthetetlen találékonysággal variálják a háziasszonyok, és a vendéglők szakácsai. Eszik hús mellé köretnek, szószokkal leöntve, vagy csak magában, sósan, édesen és töltve is. Elkészítése igen egyszerű, mint a mi gombócunknak. A burgonyás knédlihez fél kiló héjában főtt burgonyát krumplinyomón átpréselünk, egy kis liszttel, csipetnyi sóval, búzadarával, egy felvert tojással, kevés tejjel simává keverünk, majd fakanállal, vagy géppel jól összedolgozzuk a tésztát. Lisztezett kézzel a tésztából gombócokat formálunk, amiket lobogó sós vízben kifőzünk. Körülbelül negyed órát kell a gombócoknak főniük, amik akkor jók, ha feljönnek a víz színére. Ezt a kifőtt knédlit aztán tálalják a perkelthez, vagy a gyerekeknek cukros mákkal szórják meg, de van, aki kakaós cukrot hint rá. A szlovákok nagyon finom zákuskykat, vagyis süteményeket készítenek. Omlós linzereket, isteni finom kelt süteményeket, piskótákat, mindegyiket rengeteg gyümölccsel. Például a knédlinek is létezik egy gyümölcsös igen ízletes fajtája. Ehhez 2 deka élesztőt kevés langyos vízzel elkeverünk, és langyos helyen megvárjuk, amíg "dolgozni" kezd. Egy deci langyos tejből, késhegynyi vaníliás cukorból, kevés reszelt citromhéjból, 2-3 deka cukorból, az élesztőből, 3 tojássárgájával, tíz deka liszttel, csipetnyi sóval tésztát keverünk. A tésztát lisztezett gyúródeszkára tesszük, újból és újból lisztet szórva rá alaposan "megdolgozzuk", amíg sima, rugalmas tésztát nem kapunk. Ezután kivajazott tálba tesszük, a tetejét meglisztezzük, és meleg helyen kelesztjük. Gyúródeszkán még egyszer átgyúrjuk, majd kinyújtjuk, és négyzetekre vágjuk. A négyzetek közepére gyümölcsöt (szilva, sárgabarack, ribizli, szeder) helyezünk, és gombócokat formálunk a tésztából, amit egy tálban ismét pihentetünk. A gombócokat ezután forró sós vízben kifőzzük, és olvasztott vajjal leöntve fahéjas cukorral meghintve még forrón tálaljuk. Nekem még a rengeteg finom szlovák sajt-syr is nagyon ízlik. Van például egy olyan különleges sajtjuk, ami olyan vastag, mint a cipőfűző. Ennek natúr és füstölt fajtáját kötegelik, csavarják, fonják. Látványnak sem utolsó, és az íze is pazar. A tömbsajtokat pedig hártyavékony szeletekre vágják, és fantáziadús díszítéssel tálalják.
Lupták György nagytiszteletű szervezésével főleg az evangélikus énekkar tagjaiból álló csoport augusztusban két napot töltött Szlovákiában. Besztercebányán a város nevezetességeivel ismerkedtek meg, majd sétáltak a Vág folyó völgyéből mesterségesen kialakított "mű-Balaton" partján, ahol a Liptovská Mara hullámain úszó vitorlások, sőt turistahajók bizony tíz elárasztott falu felett szórakoztatják ma az odalátogató vendégeket. A falvak között van, Kasanicky Józsefnek, aki több mint harminc évvel ezelőtt a Kiskőrös-Liptoszentmiklós közötti kapcsolat létrejöttében igen nagy szerepet vállalt- a szülőfaluja is, Bobrovnyik. Az első nap úti célja a lengyel határ közelében a Vág folyóból szinte kinőtt gyönyörűséges Árva vára volt. Számunkra már egyenesen csoda, hogy hogyan tudták emelődaruk, helikopterek nélkül sok száz évvel ezelőtt megépíteni, s hogy lehet az, hogy értékes bútorai, festményei, harci eszközei túlélték a háborúkat is. Az alföldi terephez szokott kiskőrösieknek nem kis feladatot jelentett a felfelé vezető 720 lépcsőt leküzdeni, igaz utjukat nem egyszerre tették meg, hanem a közbeeső három várfok mindegyikénél megpihentek, miközben pikula-hárfa előadókat hallgattak, sőt legfölül harcfiak korabeli felszerelésekkel vívtak "élethalál" harcot szórakoztatásukra. Este Liptoszentmiklóson a szállóban senkinek sem kellett altatódalt dúdolni. Másnap a vasárnapi az evangélikus istentisztelet keretében az ottani lelkész prédikációja után vonult a kiskőrösiek énekkara az oltár elé. Az első énekszám után Lupták György lelkész úr Kováts Györgyné Ilus néni segítségével bibliai idézettel köszöntötte a gyülekezetet majd Ilus néni elmondta, hogy mint a szomszédos liptojamniki egykori evangélikus lelkész unokája, ő is ott élt, s ott tanulta a szlovák szót egészen iskolaköteles koráig. Elszavalta Ady Endrének az "Úr érkezése" című versét szlovákul, majd a szereplést az énekkar újabb száma zárta. Az istentisztelet után ebédelni mentek, majd meglátogatták a közeli Demjén völgy színpompás cseppkőbarlangját, észre sem vették, hogy közben mintegy három kilométert gyalogoltak. Este a kiskőrösi imaház előtt Lupták György Istennek hálát adva bocsátott el mindenkit, s imába foglalta annak a borzalmas karambolnak a résztvevőit is, akik miatt csak nagy kerülővel jöhettek haza. A kirándulás résztvevői köszönik a szervezést, a gondoskodást.
Az immáron második alkalommal megrendezett rangos nemzetközi fesztivál két előadása is vendégszerepel a hétvégén Budapesten, a Thália Színházban. Szeptember 17-én, pénteken, 19h30-kor a dániai Dancetheater Cirk Cafe+ Non+ East+ című produkcióját a Thália Új Stúdió tűzi műsorára, míg a Napszínház nemzetközi társulattal színre vitt Macbeth-előadását vasárnap, szeptember 19-én, 19h-kor a nagyszínpadon láthatja a közönség. A Csontos Róbert vezette Napszínház ez alkalommal cseh, észt és szlovák színészekkel kiegészülve lép föl, előadásukkal nemcsak a fővárosban, hanem Kecskeméten is szerepelnek, majd Szlovákia, Csehország és Észtország lesznek a nemzetközi turné állomásai.
A budapesti Spinoza-kávéház nagy filmrendezőkkel folytatott beszélgetés-sorozatát szeptember 19-én, vasárnap este Mészáros Mártával indítják: a Nagy Imréről szóló film néhány részlete is látható lesz majd, premier előtt. A film "A temetetlen halott - Nagy Imre naplója" címmel október 23-án kerül bemutatásra a Corvin Filmpalotában. A tragikus sorsú miniszterelnököt Jan Nowicki alakítja. A Spinoza-házban tartott esten a rendezőnőt és a főszereplőt Auth Magda faggatja, Nagy Imréhez és családjához fűződő kapcsolatukról, az 1956-os forradalom vezető egyéniségéről, jelleméről, megítéléséről. Szó esik majd a forgatást megelőző kutató munkáról, a film finanszírozásáról, a magyar-szlovák-lengyel koprodukcióban készült alkotás forgatásának történetéről is. A beszélgetés során a film jónéhány részlete is bemutatásra kerül, még premier előtt.
A Magyar Koalíció Pártjának egyelőre nem sikerült támogatókat szereznie javaslata elfogadásához, hogy a parlamentben a kisebbségek nyelvén is fel lehessen szólalni. A szlovák törvényhozás szeptemberi ülésén kerül napirendre a házszabály átfogó módosítása, és az MKP ennek keretében kívánja visszaállítani az 1996 előtti állapotot, amikor megvolt a lehetőség arra, hogy a nemzetiségek nyelvén is megszólaljanak a képviselők. A koalíciós partnerek és az ellenzék egyaránt elutasítja a javaslatot, s abban bíztak, hogy az MKP meghátrál. Bárdos Gyula az MKP frakcióvezetője hangsúlyozta: ragaszkodnak a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségének biztosításához, már csak azért is, mert ez a szavazás akár fokmérője lehet annak, hogy a szavakon túl a gyakorlatban hogyan biztosítják a nyelvi jogokat Szlovákiában.
Bugár Béla jónak tartja az Országgyűlés határozatát, Duray Miklós elhamarkodottnak ítéli az MVSZ kezdeményezését. Rendkívül érdekes helyzet alakulhat ki, ha majd a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságért folyamodhatnak. A pozsonyi parlament alelnöke, Bugár Béla magyar állampolgár is lehetne, és ebben az esetben kettétörne a lojalitása, amit sokan legalábbis megkérdőjeleznének - vélekedett a kettős állampolgárságról sorra kerülő magyarországi népszavazásról Dusan Caplovic, a legnépszerűbb szlovák párt, az ellenzéki Irány (Smer) alelnöke. Caplovic úgy látja: az EU-ban ugyan teljesen legális a kettős állampolgárság, ám szlovák-magyar viszonylatban ez a feltételezett jogérvényesítés újabb feszültséget kelthet. Hasonló állásponton van Ľubomír Lintner, a kormánypárti ANO alelnöke is, aki szerint e kényes kérdés kapcsán a két nemzet együttélésének politikai szempontjait szintén mérlegelni kell. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke a Népszabadságnak nyilatkozva szintén fenntartásait hangoztatta: - Egyetértek ugyan a kettős állampolgársággal, de a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) kezdeményezését meggondolatlannak tartom. Egy sikeres népszavazás jogi értelemben még semmit sem old meg, a magyar Országgyűlésnek több olyan törvénymódosítást kell végrehajtania, amelyhez kétharmados többség kell. Ennek elérése a jelenlegi magyarországi belpolitikai helyzet ismeretében aggályos, még kedvező esetben is hosszan tartó folyamat. Duray emlékeztetett: nem készült tudományos felmérés arról, a kettős állampolgárság birtokában hány határon túli magyar telepedne le az anyaországban. Márpedig a szülőföldön maradásuknak és ottani boldogulásuknak, valamint kettős állampolgárságuknak az ügyét párhuzamosan kell kezelni. Bugár Béla viszont jó döntésnek tartja a magyar Országgyűlés népszavazással kapcsolatos határozatát. - Azon országok polgárainak, akik 2007 után a schengeni határon kívül rekednek, a kettős állampolgárság megoldást jelenthet az anyaországhoz fűződő emberi és kulturális kapcsolatok megőrzésében. Egy sikertelen voksolásból a határon túli magyarok olyan következtetést vonhatnának le, hogy az anyaországiak nem óhajtanak velük egy fedél alatt élni - hangsúlyozta az MKP elnöke. A pozsonyi Sme külpolitikai szakértője, Peter Morvay a magyarországi népszavazásról azt írja, hogy a kormányzó szocialisták hagyományosan nem mernek egyértelmű állásfoglalást kinyilvánítani. A szabad demokraták határozottan nemet mondanak. Az ellenzéki Fidesz jelenleg támogatja a kettős állampolgárságot, kormánypártként viszont semmit sem tett azért, hogy a határon túli magyarok megszerezhessék ezt a jogot.
Magyarország két éve még a legtöbb regionális szolgáltató központnak adott otthont a térségben, ma már azonban ezen a területen is átvette a vezetést Szlovákia. Legutóbb például a Nokiának is dolgozó holland Sykes döntött úgy, hogy Kassán hoz létre szolgáltatóközpontot. Ezek a cégek a nagy multiktól veszik át az ügyfélszolgálatok és más távszolgáltatások végzését. Miért fordultak el ezek a cégek Magyarországtól? - erre keresi a választ a Magyar Hírlap mai összeállítása. "A nyelvtudás alapvető jelentőségű az exportorientált szolgáltatóközpontoknál. A költségkalkulációk után pedig a minőség, a gyorsaság és a megbízhatóság a legfontosabb tényezők" - véli a lapnak nyilatkozó Artner Annamária, a Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa. Szlovákia a beszélt nyelvek ismeretével szerez egyre inkább előnyt Magyarországhoz és Csehországhoz képest a több száz fős szolgáltatóközpontokért zajló versenyben. Hiszen például Kassán vannak szlovákok, magyarok, németek, ukránok és lengyelek. Ehhez hozzájön az is, hogy a bért terhelő tb- és egyéb járulékok, illetve az eleve alacsonyabb bérszint miatt a szlovák központok működtetése olcsóbb, mint a magyaroké. A cégek legnagyobb problémája mégis a megfelelő munkaerő hiánya. A jelek szerint a szolgáltatóközpontokhoz jelentkező fiatalok, nyelveket beszélő diplomások túlképzettek a központok zöme számára. Magyarországon szinte teljesen hiányzik az a réteg, amely érettségizett és több nyelvet magas szinten beszél. Ebből a szempontból is Szlovákiánál van az előny. Szlovákia kis ország, a régióban használt nyelveket ott többen beszélik felsőfokú végzettség nélkül is. Az angolhoz és a némethez hasonló világnyelvekben persze hasonló a helyzet, mint Magyarországon.
A szlovák pénzügyminisztert választotta az Euromoney az év pénzügyminiszterének. Ivan Miklos 2002 ősze óta tölti be ezt a pozíciót - az előző kormányban gazdasági miniszter és miniszterelnök-helyettes volt -, és rögtön hivatalba lépésekor fiskális szigorításokat eszközölt, amelyek eredményeként az államháztartásnak a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított hiánya 2003-ban 3,5 százalékra csökkent az előző évi 5,7 százalékról. Bár idén előreláthatólag 3,8 százalék lesz a deficit, a középtávú program szerint 2007-re lemegy az euró bevezetéséhez szükséges 3 százalékra. A GDP-arányos államadósság tavaly 45 százalékra mérséklődött a 2002-es 49 százalékról, s 2006-ra Mikloš már 40 százalékot valószínűsít. A miniszter a rendszerváltás előtt a pozsonyi egyetemen oktatott közgazdaságtant, az első szabadon választott kormányban privatizációs miniszter volt a liberális párt politikusaként. Az 1992-es választások után - amikor a liberálisok nem jutottak be a parlamentbe - az ellenzék jelöltjeként egy ideig helyet foglalt az országos vagyonalap felügyelőbizottságában, ám e posztjáról lemondott, miután hiábavalóan kezdeményezte a gyanús privatizációs ügyletek kivizsgálását. A Euromoneynak nyilatkozva elmondta, 1998-tól a legfőbb célja az volt, hogy megszüntesse azt a gazdasági lemaradást, amelybe Szlovákia a Mečiar-érában került a térség más országaihoz képest. E törekvése sikerrel járt: a szlovák GDP idén 5 százalékkal nő, s a 19 százalékos társasági adó bevezetésének, a munkaerő-piaci reformnak és egyéb intézkedéseknek köszönhetően Szlovákia az egyik legüzletbarátabb és legversenyképesebb ország Európában. Ezt az is jelzi, hogy a külföldi működőtőke-befektetések kumulált értéke mára 10 milliárd dollár fölé nőtt az 1999-es 2 milliárdról. Egyszer már járt mifelénk a díj: ezzel a címmel tisztelték meg Bokros Lajost is pénzügyminisztersége idején.
Az OTP-csoportnak június végén összesen 813 fiókja volt, ezekből 430 Magyarországon, 323 Bulgáriában, 60 pedig Szlovákiában - derült ki a bank 2004. első félévi beszámolójából. A 2004. első félévi részletes, nem auditált, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerint készített konszolidált beszámolójából kiderül, hogy a bank leányvállalataival együtt június végén 16 950 főt foglalkoztatott. A bankcsoport az első félévben - az augusztusi gyorsjelentéssel egyezően - 67,196 milliárd forint adózott profitot könyvelt el, 63 százalékkal többet, mint 2003 első félévében. Az egy törzsrészvényre jutó konszolidált hígított nyereség több mint másfélszeresére, a tavalyi első félévi 159 forintról 259 forintra nőtt. A konszolidált IFRS szerinti mérlegfőösszeg 2004. június végén 3.609,240 milliárd forintot tett ki, 2003. december 31-hez képest 4,3 százalékkal, az egy évvel korábbihoz képest 26 százalékkal bővült. A bankcsoport konszolidált IFRS saját tőkéje 2004. június 30-án 361,958 milliárd forintra rúgott, közel 35 százalékkal nőtt egy év alatt. A jelentés szerint a bankcsoport június végén 15,295 milliárd forint összegű alárendelt kölcsöntőkével is rendelkezett. Az idei első félévben és tavaly is a csoport bevételeinek és ráfordításainak legnagyobb része Magyarországon keletkezett, s a bankcsoport eszközeinek megközelítőleg 85,2 százaléka volt belföldön bejegyzett vállalkozások tulajdonában június végén. A megtermelt nyereség után a csoport tagjai a különböző országokban eltérő kulcs szerint adóznak: a csoportnak jelenleg Magyarországon adóalapjának 16, Bulgáriában (DSK Bank EAD) 19,5, Szlovákiában (OTP Banka Slovensko, a.s.) 19, az Egyesült Királyságban (HIF Ltd.) pedig 30 százalékát kell társasági adóként befizetnie. Az OTP Bank az idén egy romániai kisbankot is megvásárolt - a Banca Comerciala RoBank S.A.-t, a tranzakció pénzügyileg július végén zárult le. Egy szerb hitelintézet, a Jubanka - és piaci hírek szerint egy horvátországi, a Nova Banka - átvilágítása jelenleg folyik.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter levélben javasolta szlovák kollégájának, Ivan Miklošnak a szorosabb együttműködést a két ország jövedéki hatóságai között - tájékoztatta a Pénzügyminisztérium az MTI-t kedden. Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke elmondta, a két ország között eddig is volt együttműködés ezen a területen, azonban a magyar fél az utóbbi időben a határ menti forgalomban tapasztalt visszásságok miatt szeretné növelni ennek hatékonyságát. A magyar álláspont szerint a közösségi vámjoggal való visszaélésre adott lehetőséget az, hogy egyes az unió külső határait képező határszakaszokon - Románia és Ukrajna irányából - a határon működő boltokban egyes jövedéki termékekhez igen alacsony áron juthattak hozzá a vevők, s az ott vásárolt termékeket Magyarországon értékesítették. Az utóbbi időben meghozott intézkedések jelentősen csökkentették az ilyen irányú bevásárló-turizmust, azonban a magyar fél szerint elképzelhető, hogy a jövőben az említett két országból Szlovákián keresztül érkezhetnek jövedéki termékek Magyarországra is. Ezért tartják szükségesnek az együttműködés hatékonyságának növelését az immár európai uniós Szlovákia és Magyarország között a jövedéki szabályozás és hatósági munka területén - mondta a sajtófőnök. A magyar pénzügyminiszter levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a közösségi jogszabályok következetes érvényesítése az unió külső határain valamennyi tagállam közös felelőssége - tette hozzá Pichler Ferenc. Az adómentes boltokból származó forgalom leginkább az áfa-bevételekre van kedvezőtlen hatással - közölte a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke. Utalt arra, hogy - bár ebben természetesen nem a jövedéki termékek illegális forgalmazása játszotta a fő szerepet - az áfa-bevételek az idén előreláthatólag 220 milliárd forinttal maradnak majd el a költségvetési törvényben eredetileg megszabott előirányzatnál, de 90 milliárd forinttal még az év eleji prognózisnál is kevesebb áfa jön majd be a költségvetésbe.
Draskovics Tibor pénzügyminiszter levélben javasolta szlovák kollégájának, Ivan Miklosnak a szorosabb együttműködést a két ország jövedéki hatóságai között - közölte a Pénzügyminisztérium. Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke elmondta, hogy a magyar fél az utóbbi időben a határ menti forgalomban tapasztalt visszásságok miatt szeretné növelni az együttműködés hatékonyságát. A magyar álláspont szerint a közösségi vámjoggal való visszaélésre adott lehetőséget az, hogy egyes, az unió külső határait képező határszakaszokon - Románia és Ukrajna irányából - a határon működő boltokban egyes jövedéki termékekhez igen alacsony áron juthattak hozzá a vevők, s az ott vásárolt termékeket Magyarországon értékesítették. Az utóbbi időben meghozott intézkedések jelentősen csökkentették az ilyen irányú bevásárló-turizmust, azonban a magyar fél szerint elképzelhető, hogy a jövőben az említett két országból Szlovákián keresztül érkezhetnek jövedéki termékek Magyarországra is - adta hírül a Magyar Nemzet.
Magyarország lemaradóban van a regionális ingatlanpiaci versenyben, Szlovákia például sokkal előnyösebb feltételeket kínál a nagy invesztoroknak. Mindennek dacára az egyik nagy nemzetközi ügyvédi iroda lát lehetőségeket a magyar ingatlanszektorban. A magyar kormányzatnak számos intézkedést kellene foganatosítania ahhoz, hogy versenyképes maradjon a térségi ingatlanbefektetésekért folytatott versenyben. Különösen Szlovákiával szemben nagy a lemaradása hazánknak, de Csehország és Lengyelország is jobban áll a földhivatali informatikai fejlesztések terén, és a cégbejegyzés is gyorsabb a többi visegrádi országban. Minderről a jogi szakszolgáltatásokkal foglalkozó Salans Nemzetközi Ingatlancsoport (SNI) társelnöke, Evan Z. Lazar beszélt a múlt héten, amikor a Salans Nemzetközi Ügyvédi Iroda magyarországi megjelenése alkalmából rendeztek sajtótájékoztatót. A Salans itthon a Szabó, Kővári, Tercsák és Társai Ügyvédi Irodával (SZKTT) lépett szövetségre (NAPI Gazdaság, 2004. október 1., 5. oldal). Lazar nemrégiben a cseh kormány képviselőivel tárgyalt. Prágának azt javasolta, hogy gyorsítsák fel az ügyintézést a földhivatalokban, tartsák alacsonyan az átírási illetékeket és könnyítsék a cégbejegyzési eljárásokat. Szlovákiában mindez ugyanis immár szinte csak napok kérdése, és ez fellendítette az ország gazdaságát, természetesen azzal együtt, hogy északi szomszédunknál a társasági adó és a személyi jövedelemadó is 19 százalékos, ami az adminisztrációs terheket csökkenti. Ezzel szemben Lazar szerint Magyarországon éppen ellentétes, de legalábbis ellentmondásos folyamatok zajlanak: növekednek az illetékek, az ügyintézés lassú, nehézkes és bürokratikus. Magyarország volt szerinte az első állam a térségben, amely elkezdte a digitális földhivatali nyilvántartások bevezetését, és most úgy tűnik, utolsó lesz a teljes körű használatot tekintve - a többi visegrádi ország ugyanis később kezdte, de hamarabb fejezi be a fejlesztéseket. Lazar, illetve Eric Rosedale, az SNI másik társelnöke arról is beszélt, hogy mindennek ellenére a magyarországi ingatlanpiacon komoly tranzakciók történnek. Az idén nyáron például 300 millió dollár értékben kötöttek üzleteket budapesti és főváros környéki irodaházak, kereskedelmi létesítmények és egyéb épületek adásvételekor, s ezek egyharmadában már közreműködött a Salans, illetve a vele partneri kapcsolatokat kiépítő SZKTT. Kővári Judit, a magyar partnerek egyike és Lazar maga is bekapcsolódott például a német SachsenFonds magyarországi ingatlanbefektetéseibe, így a Science Park és az Alkotás Point megvásárlásába. A Salans tehát már a budapesti iroda felállítása előtt is aktív volt a magyar ügyvédi piacon, az önálló képviselettől pedig részarányuk 30-ról 50 százalékosra történő bővülését várják. Ennek kapcsán Rosedale arra hívta fel a figyelmet, hogy különösen a német befektetési alapok aktívak a térségben, ám Magyarországon is elsősorban az a probléma, hogy nincs megfelelő kínálat a több száz millió dolláros összegeket kezelő invesztorok által gerjesztett kereslet kielégítésére. Ami a Salans vezetőit illeti, Lazar ügyfelei közé olyan világcégek tartoztak, tartoznak, mint az AIG/Lincoln - az Alkotás Point eladója -, a Discovery Group, a GE Capital Real Estate, a Heitman, a HVB Bank, a Hypo International Real Estate Bank, a Lehman Brothers és az ORCO Property Group. Rosedale pedig a Pricoát, a Resolution Private Equityt, a Prologist, illetve a már említett Lehman Brotherst és a Heitman Private Equityt képviselte egyebek mellett.
Az ez év tavaszán hazai kezdeményezés eredményeként létrejött DirectEurope portál mintájára szeptember 21-én Szlovákiában is elindította az Oracle a kis- és középvállalatok sikeres európai uniós pályázatait segítő információs portált www.directeurope.sk címen. A szlovákiai DirectEurope portál az Oracle, az OTP Banka Slovensko illetve a Project Solutions szlovák tanácsadó cég együttműködésével jött létre, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a tájékozódás illetve a projekt-előkészítés és megvalósítás valamennyi fázisában professzionális informatikai, pénzügyi és pályázati tanácsadói háttér álljon a portál látogatóinak rendelkezésére. A DirectEurope célja, segítse az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó országok vállalkozóit, önkormányzatait és cégeit az EU strukturális alapjainak megpályázásában. A szlovák nyelvű oldal megjelenése megegyezik a magyar változattal, kialakításában teljes mértékben alapul vették a magyar verzió felépítését, működését és a projekt lebonyolítása során szerzett tapasztalatokat. Az oldal létrehozásában jelentős szerepet vállaltak magukra az Oracle Hungary szakemberei a magyar pilot projektet vezető Baross Csongor kormányzati tanácsadó irányításával. "Jó érzés látni, hogy egy "multi" cég a hazai mintát tekinti mérvadónak, és azt terjeszti ki a régióban. Azt reméljük, hogy a szlovák, lengyel és cseh portál legalább olyan sikeres lesz, mint amilyen a magyar változat lett az elmúlt hat hónap alatt: eddig több mint 2400 vállalat regisztrálta magát az oldalon, és több száz már a pályázatírás szakaszában tart" - mondta Baross Csongor. A www.directeurope.hu portál legnépszerűbb témája augusztus és szeptember hónapokban a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében elérhető pályázati lehetőségek voltak, amelyre a látogatók 63%-a volt kíváncsi. Ezt követték a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív programjának pályázatai. Az elmúlt hónapokban számos ágazatból kerestek pályázattal kapcsolatos információt a pályázók, köztük a távközlés, idegenforgalom, víztisztítás, logisztika, útburkolat-karbantartás, közlekedés, környezetbarát energiatermelés és gyermekgondozás területéről. Az érdeklődők között több önkormányzat, oktatási intézmény, diákszervezet és a közszférába tartozó egyéb szervezet is regisztrálta magát. A kedvező magyarországi tapasztalatok eredményeként a portál terjedése ezzel nem ér véget: az Oracle és helyi partnerei a lengyel és cseh változatot októberben indítják útjára.
Belváros - Lipótváros Szlovák Önkormányzata szervezésében október 4-én került sor Fuhl Imre fotókiállításának megnyitására az Aranytíz Művelődési Központban (Budapest V., Arany János u. 10.). A kiállítást Palotás Imre, Belváros - Lipótváros Önkormányzata Kulturális, Emberi jogi és Kisebbségi Bizottságának elnöke és Fuzik János az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke nyitotta meg. A programban bemutatkozott az Ozvena szlovák kórus. A kiállítás október végéig tekinthető meg.
Fuhl Imre 1961-ben született Pilisszentkereszten. A budapesti szlovák gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsészettudományi Karának újságíró szakát. 1983 óta a Budapesten megjelenő Ľudové noviny, szlovák nemzetiségi hetilap szerkesztőjeként (ill. főszerkesztőjeként) dolgozik. Szlovák anyanyelvén és magyarul 16 éves kora óta jelennek meg versei, rövid prózái és egyéb írásai. Több antológia társszerzője, számtalan kiadvány szerkesztője, eddig három önálló kétnyelvű verskötete jelent meg. Meglepő újszerűséggel dolgoz fel olyan hagyományos témákat, mint például a nemzetiségi lét, demokrácia, igazság és a szerelem. Gondolatait, érzéseit és benyomásait a mai bonyolult, ellentmondásokkal terhes világról - a művészi formákkal való kísérletezéstől sem visszariadva - igyekszik pátosz- és frázismentesen közölni. Fuhl Imre fotókiállításán az elmúlt néhány évben digitális fényképezőgéppel készített felvételei láthatók. A kiállított fotók egy része újságokban, folyóiratokban, illetve különböző kiadványok illusztrációjaként jelent meg.
Fuhl Imre fotói az interneten Fuhl Imre
www.pilisszentkereszt.hu ? 06 20 316 74 02
www.fototar.origo.hu/pages/ ?
Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
/albumlist/albumview.jsp?id=60170 ? 2098 Pilisszentkereszt, Forrás u. 71.
Fuhl Imre verseit olvasva az embernek az a benyomása, mintha alapvetően valamiféle veleszületett pesszimizmusa késztetné őt versírásra. Többnyire optimista szellemben fogant művészi igényességgel készített fotói tehát nemcsak az önkifejezés formáját, hanem azok tartalmát, mondanivalóját tekintve is egészen mások, mint a szerző eddigi irodalmi és publicisztikai munkái. Fuhl Imre fotóit szakmai szempontból nem utolsó sorban azért tartom egyedülállóknak a maguk nemében, mert mind digitális fényképezőgéppel készültek. Nincs róla tudomásom, hogy Magyarországon Fuhl Imre első, száz fotóját bemutató kiállítása előtt rendeztek volna olyan fotókiállítást, ahol a képek ezzel a legújabb technikával és technológiával készültek volna. A fotóművészet szakmai berkein belül nagy vita folyik arról, hogy elfogadható-e a - kétségtelenül könnyebben manipulálható - digitális úton készült kép vagy csak a hagyományos, filmes eljárással készített felvétel. Fuhl Imre fotóit én fotós szemmel, szakmai szempontból is egyértelműen jóknak tartom. Csak biztatni tudom, hogy folytassa ezt a tevékenységet, mégha talán esetleg időnként gondban is lesz, hogyan fejezze ki magát - írjon-e vagy inkább fotózzon.
Nika Ferenc
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának napja alkalmából látta vendégül szeptember 8-án Békéscsabán, a Jókai Színház Vigadójában Štefan Daňo főkonzul és Ladislav Tischler konzul a diplomáciai, a honvédség kötelékébe tartozó meghívottakat, megyénk politikusait és intézményeinek képviselőit. Az immár hagyományosnak nevezhető fogadáson ezúttal Sutyinszky Beáta fuvola játékában gyönyörködhettünk.
Štefan Daňo főkonzul pohárköszöntőjében elmondta, hogy 1992-ben fogadták el az Alkotmányt hazájában. Az eltelt tizenkét esztendőben pedig mind a gazdaság, mind pedig a kereskedelem területén az európai integrációhoz való csatlakozás volt a cél.
Az idei ünnepség külön apropóját az adta, hogy május elsején Magyarország és a Szlovák Köztársaság együtt csatlakozhatott az Európai Unióhoz, s a két szomszédos ország együtt vált az unió teljes jogú tagjává. A két baráti ország a továbbiakban is erősíti gazdasági, kereskedelmi, kulturális együttműködését, ám ezúttal már az európai integráció keretein belül teheti ezt. A főkonzul azon reményének is hangot adott köszöntőjében, hogy Szlovákia és Magyarország regionális, valamint települési szinten is tovább erősíti együttműködését.
A megyeszékhely számos képviselője is elfogadta a meghívást az ünnepségre: a szlovákság dél-alföldi fellegvára, Békéscsaba immár harmadik esztendeje ad otthont a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusának. Mint ismeretes, a konzuli hivatal 2001. szeptember elseje óta működik Békéscsabán.
A Szlovák Köztársaság Alkotmányának Napja tegnap alkalmat adott arra, hogy a város vezetői, ismert személyiségei találkozzanak egymással. Štefan Daňo szlovák főkonzul meghívását jó néhány politikus és több konzul elfogadta, s megjelentek a Békés megyei intézményvezetők, valamint a honvédség kötelékébe tartozók is. A főkonzul beszédében elmondta: 1992-ben hozták létre az alkotmányt, amely biztosította hazája fejlődését. Štefan Daňo örömének is hangot adott, hogy Magyarország és Szlovákia egyszerre csatlakozott az Európai Unióhoz.
A Békés Megyei Közelekedéstudományi Egyesület Békés megyei szervezete szeptember 6-án tartotta szokásos közlekedési sajtótájékoztatóját. Dr. Szeberényi Andor elnök ezúttal nem a megszokott helyszínen, hanem Békéscsabán a Szarvasi úton, a megyei közlekedés felügyelet épületében köszöntötte a megjelenteket. A rendhagyó helyszínválasztásnak természetesen meg volt az oka: itt mutatták be a sajtónak azt a számítógépes vizsgáztató rendszert, mely szeptember 27-étől „üzemel” hivatalosan a békési megyeszékhelyen.
Az újságírók a gyakorlatban is kipróbálhatták a demo-tesztet. A számítógépes járművezetői tesztvizsga bizony nem sikerült mindenkinek első nekifutásra, ám abban egyetértettek a jelenlevők, hogy a Kresz szabályaira vonatkozó 12 kérdés közérthető formában, egyszerű, ám pontos ábrákkal illusztrálva és könnyen használható módon jelent meg az érintőképernyős, korszerű számítógépes munkaállomásokon. A rendszer nagy előnye, hogy azonnal ki is értékeli a teszt eredményét és egyszerre 15-en vizsgázhatnak. Az elméleti vizsgára való felkészülés jegyében bárki kipróbálhatja a számítógépes programot az épület földszintjén elhelyezett terminál segítségével. Dobókői Györgytől, a megyei közelekedésfelügyelet igazgatójától azt is megtudtuk, hogy tavaly az első félévben 4 931, az idén az első félévben pedig 6 164 elméleti vizsgáztatást bonyolított le a felügyelet. Ez utóbbiakat a jó öreg, 31 éve használatos papíralapú tesztek segítségével végezték még.
A 32. Útügyi Napok rendezvénysorozatáról, melyet szeptember 8-a és 10-e között rendeznek meg Békéscsabán és Gyulán Vantara Gyula, a megyei közútkezelő kht. igazgatója szólt. Mint elmondta, több mint 700 résztvevőt várnak a rendezvényre. A megyeszékhelyen a Sportcsarnok ad majd otthont az útügyi szakma legnívósabb eseményének, melyet 32 esztendeje mindig más helyszínen rendeznek meg, s Békés megye valamikor a 80-as években adott utoljára otthont az útügyi napoknak. A konferencia első napján különböző díjakat is átadnak: így „az év Útkaparója”, „Köz-út-gazdász” díját és számos szakmai elismerést.
Az aktualitásokról megtudhattuk, hogy folyamatban van a Békéscsabát elkerülő út első ütemének (Petrom benzinkút - Békési út közti szakasz) műszaki átadása és az előzetes becslések szerint szeptember 21-én vehetik birtokukba a közlekedők. A megyeszékhelyt érintő közlekedési beruházás a jaminai, Madách utcai csomópont, melyet az idén át fognak építeni, s jelzőlámpával gazdagodhat a kereszteződés a mintegy 40 milló forintos beruházás kapcsán.
Békéscsabán október 8-án rendezik meg az immár hagyományos „Megvilágosodás Napját”, mellyel a kerékpárosok biztonságosabb közlekedésére kívánják felhívni a figyelmet a szervezők.
Bármennyire is szomorú talán a gyerekek számára, az őszi iskolakezdés feltartóztathatalanul bekövetkezett. De ha már menni kell, nem mindegy, lesz -e miből tanulni a nemzetiségi oktatásban résztvevő nebulók számára úgy mennyiségében, mint választékában. Körkérdésünk elérte az Oktatási Minisztériumban működő Országos Kisebbségi Bizottság elnökét, a Nemzeti Tankönyv Kiadó nemzetiségi szerkesztőségének vezetőjét, a Croatica Kht. igazgatóját, és a Tankönyv Iroda vezetőjét. Íme a látkép!
Frank Gábor, az Országos Kisebbségi Bizottság (OKB) elnöke augusztus végén arról számolt be, hogy még a nyáron olyan értelmű levelet kapott a Nemzeti Tankönyvkiadótól, mely szerint azok az új fejlesztésű anyanyelvű tankönyvek, melyeket az OKB korábban jóváhagyott, nem fognak elkészülni, mivel a kiadó máshova csoportosította az erre szánt pénzt. Ráadásul a régi tankönyvek sem készülhetnek el, mert állítólag a kiadóban olyan vezetői rendelkezés volt, hogy nem előlegezik meg ezeknek a könyveknek a kiadásával járó költségeket, csak akkor, ha lesz szerződés az oktatási minisztériummal. Frank Gábor azt is elmondta, hogy - mivel iskolaigazgató is - komolyan aggódik a szeptemberi kezdésre megrendelt könyvek és munkafüzetek miatt.
A nemzetiségi tankönnyek mintegy 70% -át kibocsátó Nemzeti Tankönyvkiadó a nyár folyamán úgy tűnik, mégiscsak megegyezett az Oktatási Minisztériummal, mert a július 13-i levél után legyártották a megrendelt könyveket (nem az új fejlesztésűekről van szó), és kiszállításuk megkezdődött. Erről adott tájékoztatást Tóth Györgyné, a szerkesztőség vezetője. Mint elmondta, az utánnyomások - amik eddig minden évben július 30-ig elkészültek -, csak augusztusban mentek nyomdába, mert a minisztériummal semmilyen megállapodás nem történt, s a kiadó úgy gondolta, hogy nem fogja saját felelősségére felvállalni a gyártás költségeit. A korábbi években júniusra mindig volt megállapodás, aminek alapján a kiadó megelőlegezte a pénzt, ami rendszerint decemberre meg is érkezett. Idén azonban ez nem így volt. Tóth Györgyné azt is hozzátette, hogy soha még ennyi utánnyomás nem készült (73).
Megkerestük Horváth Csabát, a Croatica Kht igazgatóját is, aki arról tájékoztatott, hogy náluk időarányosan minden rendben van. A tőlük rendelt anyanyelvű könyvek és munkafüzetek elkészültek, kiszállításra kerültek, s csak néhány tétel vár kötésre, de iskolakezdésre ezek is a címzetteknél lesznek. Mindezt annak ellenére is teljesíteni tudják, hogy a minisztériummal kötött szerződésük ugyanúgy utófinanszírozásról szól, mint a tankönyvpiac összes olyan szereplője esetében, amely nemzetiségi könyvet készít. Az is igaz - ismerte el az igazgató -, hogy ha megszorulnak, az országos önkormányzat (a Kht-t az Országos Horvát Önkormányzat hozta létre - a szerk.) átmenetileg ki tudja segíteni őket. Az igazgató szerint viszont kedvezőbb lenne egy olyan finanszírozás, ha a fele költséget előlegbe, a másik felét kiszállítás után kapná meg a gyártó az államtól.
A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban Heizer Antal elnök kérdésünkre azt a választ adta, hogy ők nem kaptak hiányra utaló jelzést sehonnan. Ugyanez volt a helyzet az Oktatási minisztériumban, ahol Kraszlán István főosztályvezető helyettes válaszolt a kérdéseinkre. Ők sem értesültek arról, hogy az elmúlt tanév végén megrendelt könyvek és taneszközök ne érkeztek volna meg. Elmondta, hogy a minisztérium megtette a szükséges lépéseket, sőt, idén egy új rendszer bevezetésére került sor, ami reményt nyújt arra, hogy minden könyv eljusson a címzettekhez. A szerződéseket az utánnyomásra június 30-ig megkötötték a kiadókkal. Az új fejlesztésű tankönyvekből (tizet terveztek idén kiadni) elképzelhető, hogy nem lesz, mert ennek a finanszírozása még tisztázatlan. Mint hozzátette, arra is van egyébként lehetőség, hogy az országos önkormányzat kezdeményezésére az anyaországból szerezzenek be tankönyveket, ez esetben azonban az átlag árat meg kell téríteni.
Szalay Sándor, a Pilisborosjenőn található (korábban a minisztérium háttérintézményeként működött) Tankönyv- és Taneszköziroda vezetője elismerte, hogy - bár a helyzet a korábbi évekhez viszonyítva nem rosszabb -, egyes tankönyvfajtáknál és egyes nemzetiségeknél igen komoly hiányok vannak. Mint mondta, az új fejlesztésű könyvek elkészítésére idén nem került sor. Ennek egyik oka az volt, hogy a költségvetésben e célra fordítható pénz mértéke csak a Draskovics csomag után lett ismert. A felhalmozódott hiány másik oka viszont az, hogy nincs elég tankönyvíró.
Hogy végül is van-e elég (akár régi, akár új fejlesztésű, akár fordítással készült) taneszköz az anyanyelven és/vagy anyanyelvet oktató iskolákban, az valószínűleg szeptember 9-én kiderül, amikor az OKB soros ülésén a tagok tájékoztatást adnak a tankönyv-ellátottságról. Az ülést követően a témára visszatérünk.
Csáky Pál, a szlovák kormány alelnöke mondott köszöntőt szeptember 9 -én délután a budapesti Szlovák Intézetben annak a kiállításnak a megnyitóján, ahol a kelet-szlovákiai Jernye cigány fiataljainak és a budapesti Szinyei Merse Pál gimnázium diákjainak alkotásai mutatják be a hónap végéig. A tárlatot M. Novák András festőművész, a Szinyei Merse Pál Társaság elnöke nyitotta meg, amit kulturális műsor követett. A rendezvényt - melyen megjelent Szlovákia budapesti ideiglenes ügyvivője és a festőművész unokája, Kállai Katalin, a NKÖM miniszteri biztosa, Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke és számos hazai szlovák személyiség - az Országos Cigány Önkormányzat is támogatja. A kiállított képek a helyszínen (Budapest, Rákóczi út 15.) megvásárolhatók, a bevételt pedig a jernyei iskola fejlesztésére fordítják.
A kínai rádió hírül adta, hogy rendeződnek a magyar-szlovák diplomáciai kapcsolatok. Bár vélhetőleg csak igen kevesen tudtak arról, hogy egyáltalában volt mit rendezni, most már, úgy tűnik, ők is megnyugodhatnak. A híradás szerint a magyar külügyminisztérium szeptember 6-án átadta akkreditációját a Budapestre küldött szlovák nagykövetnek, ami azt jelzi, hogy helyreállt a rend a két ország diplomáciai kapcsolataiban. Mint ismeretes, a magyar kormány 2002-ben a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűeknek foglalkoztatását és magyarországi tanulmányait megkönnyítő törvényt vezetett be. Az viszont már kevésbé köztudott, hogy ezzel kapcsolatban a szlovák kormány elégedetlenségének adott hangot, majd visszarendelte a budapesti szlovák nagykövetet. A diplomáciai demonstráció után a két ország között a kapcsolat rendszertelenné vált. Szlovákiában 2002 szeptemberében Mikuláš Dzurinda alakított kormányt, ettől fogva bizonyos mértékben javult a hazánkkal való kapcsolat. Kedvezően hatott az is, hogy a magyar nemzetiségekből álló párt is csatlakozott a kormánykoalícióhoz és erős befolyást gyakorol a szlovák külpolitikára. Így, most, két év szünet után ismét van szlovák nagykövet Magyarországon.
Már reggel hatkor sürgölődtek az asszonyok és a férfiak, az oroszlányi szlovák tájház környékén, hogy minden készen fogadja a jubileumi, tizedik falunap látogatóit. A Szlovák Önkormányzat és a Falu Hagyományőrző és Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény nyolc órakor kezdődött hivatalosan. A pajtában pazar termékbemutatón mutatkoztak be a kertészkedők, az üstökben rotyogott a paprikás krumpli, és lassan összejöttek azok a családok és baráti társaságok is, akik a főzőversenyen mutatták be specialitásaikat.
Sorban érkeztek Vágsellyéről, Kozároviecből, Myavából és Udvardból a szlovák, Szákszendről és Pilisszentlélekről a magyar küldöttségek, folklór együttesek. A szűri közben kiválasztotta a legszebb előkerteket, valamint a termékbemutató és a főzőverseny díjazottjait. Az elismerések átadására megérkezett Kertész Zsuzsa az ismert médiaszemélyiség is, aki a rendezvény háziasszonyaként évek óta fellép Oroszlányban. A ház kertjében műsort adott a városi gyermek táncegyüttes, a Brána tánccsoport és a Pilisből érkező pávakör. A tájházban megnyílt Fuhl Imre fotókiállítása, az evangélikus gyülekezeti teremben pedig Polyákné Végh Márta ikonjait csodálhatták meg az érdeklődők.
Délután a népi együttesek felvonulásával indultak az események, majd a nagyszínpadon Rajnai Gábor polgármester és Nagy Mária az Országos Szlovák Önkormányzat elnökségi tagja köszöntötte a vendégeket. A programban fellépett a helyi Jackpot Baker Band, koncertet adott a Bon Bon, és sorban színpadra léptek a magyar és szlovák művészeti együttesek. Este első ízben került sor az Oroszlány Kultúrájáért elismerések átadására, melyet az idén Szlezák János és családja, Végvéri Ferencné, Danis József és a Brána táncegyüttes vehetett át. A Bányász Koncert Fúvószenekar Kispartijának fellépésével és bállal zárult a jubileumi falunap Oroszlányban.
A Rózsa fürdő ligetes parkjában, sátrak árnyékában serénykedtek az asszonyok a IV. Tótkomlósi Napon, a gasztronómiai program sikere érdekében. A Komlósi Szlovákok Szervezetének a tagjai reggeltől sürögtek-forogtak a kondérok körül. A szlovák ételek közül a birkakáposztát négy, 30 literes üstben főzte Pipis Andrásné Erzsike, aki szeretettel ajánlotta az egytálételt a vendégeknek. Nagy volt a ricsaj a süteményes asztal körül, Jedlinszky Béláné és társai, Lestyán Györgyné, Korcz Istvánné, Paksi Pálné az előző este sütött szalalkálés süteményt, a hókiflit, a csörögefánkot, a hájas tésztát rakosgatták az étvágygerjesztő bemutató helyszínén. A nagybánhegyesi szlovák klub tagjai az idén először csatlakoztak a komlósiak rendezvényéhez, négyen hozták el süteményeiket. Ottjártunkkor Pribelszki Istvánné a mágnás pitéjét, Dobsa Lajosné a kitolófánkját kínálta tálcán. Roskadozott ám a finom falatoktól az asztal, volt azon rétes, zserbó, vízen kelt szilveszteri süti. S miközben az egyre éhesebb vendégsereg békésen várt a sorára, a berecki asszonyok a kürtőskalács sütéséhez láttak, odébb hurkát, kolbászt kínáltak, majd az ügyes kezű komlósi asszonyok bemutatták a kitolófánk készítését - mondanunk se kell, mekkora sikere volt a látványnak, hát még az ízletes, meleg falatoknak!
Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja nyitotta meg Békéscsabán a Jankay Galériában Mária Antónia Fükő és Gabriella Veres kiállítását. A Szlovák Művészeti Társaság tagjainak tárlata szeptember 20-áig tekinthető meg a Csaba Center harmadik emeletén lévő galériában. A főkonzul virággal köszöntötte az alkotókat.
A kisebbségek országos önkormányzatainak elnökeivel találkozott 2004. szeptember 2-án Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. A Budapesten, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatalban megtartott konzultáción a hazai kisebbségekért felelős politikai államtitkár az elnökökkel közösen tekintette át a következő hónapok kisebbségpolitikai feladatait. Mint elmondta, esélyt lát arra, hogy a jövő évi költségvetésben a 2004. évi szintre emelhetőek majd a nemzetiségi célú pénzek. Az államtitkár szerint sürgető, hogy az Országgyűlés minél előbb napirendre tűzze a Kisebbségi törvény és a kapcsolódó választójogi törvény vitáját. A parlamenti pártok közös felelősségének nevezte, hogy megszülessenek a szükséges törvénymódosítások, mert ellenkező esetben veszélybe kerülhet a kisebbségi önkormányzatok jövőbeni választása és megalakulása. A konzultáción elhangzott, hogy a kisebbségi önkormányzati elnökök még e hónapban találkoznak a Magyar Televízió elnökével, s szeptember közepén ülésezik a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kisebbségi konzultatív tanácsa. A bolgár, a görög, a lengyel és a ruszin kisebbség országos önkormányzati elnökei arról tájékoztattak, hogy a most indult iskolai tanévre közösségeik számára is megteremtődtek az anyanyelvoktatás törvényi és szervezeti keretei. 2004. szeptemberétől, a horvát országos önkormányzat mellet, a német és a szlovák önkormányzat is önálló anyanyelvű iskolacentrumot működtet.
Horvát és magyar, két tanítási nyelvű általános iskola kezdte meg működését szeptember elsején a Vas megyei Szentpéterfán. Az eseménynek az ad különös jelentőséget, hogy 1962 óta ez az első intézmény, amely a magyarországi horvát nemzetiségi iskolák közül a korábbi nyelvoktató program helyett a magasabb oktatási szintet jelentő két tannyelvűségre tért át. A horvát iskola tanévnyitó ünnepségén részt vevő Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke kiemelte, hogy Szentpéterfán egy több mint 40 éves negatív folyamat szakadt meg a nemzetiségi oktatás területét azzal, hogy a kisebbségi közösség iskolája a szélesebb körű anyanyelvű oktatás megvalósítására törekszik. Szintén kétnyelvű, horvát és magyar oktatás bevezetésével kezdődött meg az új tanév a Baranya megyei Felsőszentmárton nemzetiségi iskolájában is. Az új tanévben jelentősen bővült az országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett nemzetiségi iskolák száma. Míg korábban csupán az Országos Horvát Önkormányzatnak volt önálló oktatási intézménye a Bács-Kiskun megyei Hercegszántón, 2004. szeptemberétől további két kisebbségi országos önkormányzat rendelkezik saját iskolacentrummal. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata működteti immár Pécs városában a Koch Valéria Óvoda-, Általános Iskola- és Gimnáziumot. A nemzetiségi intézményben több mint 750 gyermek részesül német anyanyelvű képzésben. Az oktatási központ az elmúlt évben a német országos önkormányzat által építetett új kollégiummal bővült. A pécsi iskolacentrum mellett, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata irányítja az idei tanévtől a Pilisvörösvári Német Nemzetiségi Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola munkáját is. Az intézményben 450 középiskolás tanul. Szarvas város központjában található Szlovák Óvoda-, Általános Iskola és Diákotthon működtetését az Országos Szlovák Önkormányzat vette át 2004. szeptemberétől. A közelmúltban felújított és jelentősen kibővített nemzetiségi iskolacentrumban közel félszáz gyermek részesül anyanyelvi szintű szlovák nyelvoktatásban. Négy Hajdú-Bihar megyei településen indul újra az idei tanévben a helyben sok évvel korábban megszűnt román nyelvoktatás. A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata kezdeményezésére Darvas, Mezősas, Pocsaj és Zsáka községek általános iskoláiban tanulhatnak románul a gyerekek.
Szlovákia és Magyarország megállapodtak abban, hogy összehangolják a 2007-2013. közötti európai uniós költségvetési időszakra vonatkozó tervezési folyamatokat - mondta Baráth Etele, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára pénteken az MTI-nek azt követően, hogy tárgyalt Gyurovszky László szlovák építésügyi és régiófejlesztési miniszterrel Budapesten. Az államtitkár elmondta: mindezt annak érdekében teszik, hogy így az Európai Unióban sikeresebben tudják képviselni érdekeiket. Úgy vélte, az együttműködési a tervben megfogalmazott területeken pozitív hatásokat indítanak el mindkét országban. Baráth Etele közölte: szeptember 30-ára készül el a kormány számára az a dokumentum, amely megfogalmazza a 2007-2013. közötti időszakra vonatkozó legfontosabb stratégiai célokat, javaslatot tesz a kiemelt projektekre, amelyeket már jövőre el kell kezdeni, hogy 2007-ben építhetők legyenek. Tartalmazza továbbá a tervezéshez szükséges társadalmi, gazdasági és politikai egyeztetéseket, és konkrét intézkedési javaslatokat.
Dunaszerdahelyen, a mezőgazdasági középiskola épületében tartották a szlovákiai magyar iskolák tanévnyitó ünnepségét. Abban a városban és abban az épületben, amelyben 1995-ben komoly kísérletet tettek az anyanyelvi oktatás megszüntetésére - emlékeztetett ünnepi beszédében Szigeti László szlovák iskolaügyi államtitkár a meciari éra alternatív oktatást szorgalmazó, lényegében a magyar anyanyelvi tanítást visszaszorítani szándékozó igyekezetére. A szerda délutáni ünnepségen Szigeti elmondta: szeptembertől 4300 gyerek kezd ismerkedni a betűvetés és olvasás tudományával magyar iskolában. Az elmúlt években tapasztalható népességfogyás, sajnos, a magyar közösséget sem kerülte el. Öröm azonban, hogy csak egy magyar iskolát zártak be, két újat pedig nyitottak, ugyanakkor országosan több mint 200 iskolát szüntettek meg anyagi és egyéb okokból. A szlovákiai magyar iskolák ünnepélyes tanévnyitóján Magyar Bálint oktatási miniszter köszönetet mondott azoknak, akik vállalják az anyanyelvi kultúra továbbadását, és kifejezte reményét, hogy olyan világ felé megyünk, ahol nem lesz áldozat az anyanyelv tanítása és tanulása. Egyre többen érdeklődnek a magyarországi egyetemek iránt Szlovákiából. Az idén 480 szlovákiai magyar kezdi meg felsőfokú tanulmányait Magyarországon, köztük 260-an állami egyetemeken - mondta a miniszter. A dunaszerdahelyi ünnepélyes tanévnyitón Pék László, a pedagógus szövetség elnöke köszöntötte pályakezdő kollegáikat, hitet, erőt, kitartást és szakmai sikereket kívánva nekik. Szlovákiában szeptember másodikán kezdődik az új tanév.
A négy visegrádi ország lakosságának több mint ötven százaléka szerint országuk elsősorban az olcsó munkaerő révén járul hozzá az EU fejlődéséhez, de az ipari teljesítmény is nagy gyakorisággal fordult elő a válaszok között. A magyar megkérdezettek az olcsó munkaerőt követően a kulturális és művészeti értékeket (36 százalék), az ipari teljesítményt és a munkamorált (34 százalék) említették, míg északi szomszédaink a jól képzett társadalomra, a szlovák lakosság kreativitására és eszességére büszkék - adta hírül az EUobserver a Central European Opinion Research Group felmérésének eredményeit. A lengyelek szerint országuk az erkölcsi értékeknek, a vallásnak és a mezőgazdasági termékeknek köszönhetően lesz az EU hasznára, míg a csehek a turisztikai látványosságokat és a nyugat-európai termékek irányában nyitott felvevő piacot tartották fontosnak.
Szlovákiában a politikusok túlnyomó része napjainkban sem hajlandó tárgyalni gróf Esterházy János rehabilitálásáról. A múlt század első felében élt és alkotott grófot ugyanis még mindig ellentmondásos személyiségnek tartják. Szlovákiában továbbra sincs politikai akarat gróf Esterházy János rehabilitálására. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes még a 90-es évek végén kérte az igazságügyi minisztériumtól, fontolja meg az esetleges rehabilitációt. Választ azóta sem kapott - írja a pozsonyi Új Szó. A Tiso-féle szlovák állam parlamentjében egyedül a magyar politikus szavazott a zsidótörvények ellen, majd a háború után, 1947-ben halálra ítélték. Az ítéletet nem hajtották végre, a politikus egy prágai börtönben halt meg röviddel azután. A náci Németország csatlós államában tanúsított bátorsága és kiállása ellenére Szlovákiában ellentmondásos személyiségnek tartják Esterházy Jánost. Csáky az Új Szónak elmondta: a holokauszt emléknap kapcsán több parlamenti képviselőt is megkérdeztek Esterházy esetleges rehabilitálásáról, ám a szlovák honatyák véleményüket elhallgatták, kivéve a liberálisokat, akik nem zárkóznak el a Szlovákiában kialakított Esterházy kép átértékelésétől. A törvényhozónak mindig tudatosítania kell azt a felelősséget, amely egy esetleges rossz döntéssel jár. A zsidótörvények elfogadása egyértelműen hibás, rossz döntés volt. Egyedül az 1944-es szlovák nemzeti felkelésnek köszönhetjük, hogy bekerültünk az antifasiszta koalícióba - mondta az Új Szónak a liberális Jozef Heriban. Esterházy rehabilitálását a jelenlegi jogrend nem teszi lehetővé, ahhoz külön jogszabályt kellene elfogadni - hangsúlyozta Csáky. Nem valószínű azonban, hogy erre rövid időn belül sor kerülhet. A szlovákiai magyarok erkölcsileg rehabilitálták Esterházy Jánost, május 15-ét, amikor a zsidótörvények ellen szavazott, a felvidéki magyarság emléknapjává nyilvánították.
A kedvező adórendszer miatt a nagycégek után immár a kisvállalatok is érdeklődnek északi szomszédunk iránt. Magyarország a 7. legjelentősebb befektető Szlovákiában és pozíciója még "javulhat" is- írja a Világgazdaság. Az első fél évben a legtöbb külföldi működő tőke - a teljes összeg mintegy harmada - hazánkból érkezett. Az érdeklődés fokozódása a januári adóreformnak is köszönhető. Ennek eredményeként 19 százalékos, egységes a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adó kulcsa, s a többi közt eltörölték a korábbi 15 százalékos osztalékadót. Zömmel a kis- és középvállalkozások aktivitása nőtt, főként olyanoké, amelyeknél a magánszemély egyben a tulajdonos is. Ezzel ki tudják használni a személyi jövedelemadó és a társasági adó összekapcsolását. Az érdeklődők kisbefektetéseket terveznek, 1-2 millió koronástól 6-7 milliósig (100 szlovák korona mintegy 620 forint). Ezt megelőzően is számottevő volt azonban Magyarországnak mint befektetőnek a szerepe a szomszédos országban. A legnagyobb az eddigi tőkekihelyezés négyötödét adó Mol Rt., de számottevő az OTP Rt. 14,5 millió, a Szabolcs Gabona Rt. 35 millió, vagy éppen a Danubius Rt. 21 millió dolláros invesztíciója.
Elsősorban a kivitel 16,4 százalékos növekedése miatt 5,4 százalékkal bővült a szlovák gazdaság a második negyedévben, éves összevetésben - közölte a pozsonyi statisztikai hivatal. Az első negyedévben 5,5 százalékos volt a növekedés üteme. A kivitel 16,4, a befektetések 3,5, a lakossági fogyasztás 2,8, a közületi fogyasztás 2,4 százalékkal nőtt a második negyedévben egy év alatt. Tavaly a volt szocialista országok közül még Szlovákia gazdasága bővült a leggyorsabb ütemben, idén azonban Lengyelország - 6,1 százalékos második negyedéves növekedéssel - a listavezető. A magyar gazdaság 4 százalékkal nőtt a második negyedévben.
Szlovákia, Kolumbia, Belgium, Finnország, India, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Portugália és Spanyolország - sorrendben ez a tíz ország volt a legsikeresebb a reformok terén az elmúlt egy évben a Világbank szerint. A nemzetközi szervezet elemzése szerint ebben a két országban jelentősen csökkent az egy új cég megalapításához szükséges idő, rugalmasabb lett a munkaügyi szabályozás, csökkent a bürokrácia, és egyszerűbb lett a hitelfelvétel. A reformoknak köszönhetően gyorsult a növekedés, nőtt a foglalkoztatottság, és visszaszorult a feketegazdaság - írja a BBC. A jelentés szerzői egy új cég megalapításához és beindításához szükséges idő alapján rangsorolták az országok gazdaságát. Állításuk szerint a gyors cégalapítás lehetősége átlátható eljárást, alacsony költségeket és tiszta munkaügyi szabályokat is jelent, vagyis az új társaságok a lista elején álló országokban sokkal inkább alaptevékenységükkel, mintsem a bürokráciában való eligazodással foglakoznak. A Világbank szakértői szerint a lista elején álló országokban átlagosan 27 napig tart egy új vállalat megalapítása, a középmezőnyben ugyanez 59 napot vesz igénybe. A pénzintézet elrettentő példaként néhány afrikai ország esetét idézi: Csádban egy cég megalakítása érdekében 19 különböző bürokratikus folyamaton kell keresztülmennie az elszánt vállalkozónak, Kongóban 155 nap alatt jegyeznek be egy új társaságot, míg Angolában több mint három évet vesz igénybe egy szerződés végrehajtásának kikényszerítése.
Ez derül ki a szlovák közlekedési és távközlési minisztérium dokumentumából. A teljes összegből 8,974 milliárd koronát áll az állami költségvetés, 4,809 milliárdot várnak az Európai Unió alapjaiból, 1,43 milliárdot a sztrádamatricáktól, a többit pedig hitelekből fedezik. Azt nem tudni, hogy ebből hány kilométer autópálya épül meg; korábbi becslések szerint 1 kilométernyi szakasz megépítése átlag 300-350 millió koronát emészt fel (1 dollár=33, 26 korona). Az ütem felgyorsítása egyértelműen a Zsolna mellett tervezett Hyundai/KIA autógyárnak köszönhető, mivel a szerződésben foglaltak értelmében 2006 végéig be kell fejezni a Pozsony-Zsolna autópályát, amelyből még 37 kilométernyi hiányzik. Csáky Pál kormányfő-helyettes szerint a közlekedési minisztérium nem fordít kellő figyelmet az úgynevezett dél-szlovákiai gyorsforgalmi út építésére. Korábban a Dzurinda-kormány úgy döntött, hogy ennek az útszakasznak az építésére szánják az autópálya-programra fordított teljes összeg 40 százalékát, de jelenleg ez az arány csak 33,6 százalék. A közlekedési tárca szóvivője elismerte a lemaradást, amit azzal indokolt, hogy az állam által kínált vételáron nem hajlandók megválni a tulajdonosok a sztráda nyomvonalán lévő parcelláktól, s ez fékezi az építkezést. Ez a Hyundai/KIA 220 hektáros területének felvásárlása óta mind égetőbb probléma, s ha a helyzet nem változik, akkor Szlovákiában több kisajátítási hullám indulhat be, annak minden következményével együtt.
Szlovákiában Magyarország a hetedik legnagyobb befektető. Ezek szerint eddig csaknem 750 millió dollárnyi működő tőke érkezett tőlünk Szlovákiába. Különösen az elmúlt hat hónapban nőtt meg jelentősen a magyar vállalkozások érdeklődése északi szomszédunk iránt. Varga Tibor, az ITDH pozsonyi irodavezetője szerint különösen az új szlovák adórendelkezések nyerték el a magyar kis- és középvállalkozások tetszését. Szlovákiában január elsejétől a személyi jövedelemadó, az áfakulcs és a társasági nyereségadó egyaránt 19 százalékos.
Magyarország a hetedik legjelentősebb befektető Szlovákiában - és pozíciója még „javulhat”, hiszen az idén az első fél évben az összes beáramló külföldi működő tőke mintegy harmada hazánkból érkezett. Az érdeklődés fokozódása a januári adóreformnak is köszönhető.
Az év első felében Magyarországról érkezett a legtöbb külföldi működő tőke Szlovákiába, a Szlovák Nemzeti Bank pénzmozgásokat rögzítő statisztikája szerint az összes regisztrált FDI mintegy 30 százaléka. Varga Tibor, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság (ITDH) pozsonyi kereskedelmi szolgálati irodavezetője lapunknak elmondta: maguk is tapasztalják a január 1-jei adóreform nyomán megnőtt befektetői érdeklődést. Havonta 15-20 olyan magyar vállalkozás fordul az irodához, amely invesztíciót fontolgat a szomszédos országban. Érdeklődnek értékesítési bázis létrehozása iránt éppúgy, mint saját vállalat vagy vegyesvállalat alapítása, illetve egyéb formájú befektetések iránt.
Zömmel a kis- és középvállalkozások aktivitása nőtt, főként olyanoké, amelyeknél a magánszemély egyben a tulajdonos is. Ezzel ki tudják használni a személyi jövedelemadó és társasági adó összekapcsolását. Az érdeklődők jellemzően kisbefektetéseket terveznek, 1-2 millió koronástól 6-7 milliósig (100 szlovák korona mintegy 620 forint). Ami az ágazati megoszlást illeti, a legnépszerűbb az idegenforgalom, az ipar és a pénzügyi szféra, benne az ingatlannal, összegezte tapasztalatait Varga Tibor. A korábban is élénk érdeklődés további fokozódása annak köszönhető, hogy Szlovákia az idén januártól jelentős adóreformot hajtott végre: egyszerűsítette az adórendszert, s közben jócskán lecsökkentette az adókat. Ennek eredményeként 19 százalékos, egységes a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az általános forgalmi adó kulcsa, s a többi közt eltörölték a korábbi 15 százalékos osztalékadót.
Már ezt megelőzően is számottevő volt Magyarországnak, mint befektetőnek a szerepe a szomszédos országban. Tavaly az év végéig mintegy egymilliárd dollárnyi magyar befektetést regisztráltak a statisztikák. Méret szerint egyébként a legkisebbektől a legnagyobbakig már jelen vannak cégek Szlovákiában. A legnagyobb az eddigi tőkekihelyezés négyötödét adó Mol Rt.