Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2005. április (I.)
Helytörténeti előadás sorozatot indít a XVII. kerületi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat. Az első előadás három témát járt körül. Elsőként Tóth Péter (Keresztúr történetének önkéntes kutatója) a település történelmének korai szakaszáról beszélt, kiemelve a Podnamicki és a Vigyázó család szerepét. Előadásában külön kitért a szlovákok és németek betelepülésére, majd bemutatott több, a középkorból származó térkép másolatot, amelyen szerepel a település neve. Az előadás második felében levetítésre került egy, a Magyar Televízió archívumából származó 1972-es felvétel, melyen a műgyűjtő és amatőr régész, idősebb Epress Rezső mutatja be kerületi vonatkozású régiség gyűjteményét, és az ezekből összeállított kis múzeumát.
Az előadás harmadik részében Epress Rezsőné, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke ismertette azt az írásos dokumentumot, amely a közelmúltban került elő az Ecseri Szlovák Kisebbségi Önkormányzat helytörténeti gyűjtése során. Ők fordítatták le latinból magyarra és akkor derült ki, hogy több helyen is említést tesz az ismeretlen szerző a rákoskeresztúri katolikus templomról. Az írás 1740-ből származik, és ha hinni lehet az egykori feljegyzésnek, akkor abból kiderül, hogy a katolikus templom az ecseri egyházközséghez tartozott. (A dokumentumról készült másolat megtekinthető a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat irodájában)
Az előadásra szép számmal érkeztek helybéliek, de voltak vendégek Cinkotáról, valamint a Fővárosi Szlovák Kisebbségi Önkormányzattól is. Az előadássorozat várhatóan egy hónap múlva folytatódik.
Egerszalókon immár 23 alkalommal került megrendezésre az Ifjúsági Találkozó. A bükkszentkereszti (Nová Huta) Nyíri Gábor fotóiból álló kiállítás célja, hogy az egri egyházmegyében a lehető legtöbb fiatal megismerkedjen ezzel a nagy múltú eseménnyel, amely méltán nevezhető Magyarország egyik legnagyobb (időtartamban és létszámban) katolikus ifjúsági rendezvényének. A kiállítás megnyitója 2005. április 27-én az egri Keresztény Ifjúsági Klub és Galériában volt. A vándor fotókiállítás április 27. és június 29. között az alábbi városokban lesz megtekinthető: Eger, Miskolc, Sátoraljaújhely, Jászberény és Gyöngyös.
2005. április 2-án ismét megrendezték a már hagyományos honvédelmi és sportvetélkedőt Sárisápon. A rangos verseny immár országossá, sőt nemzetközivé bővült. A 26 induló csapat között megyénk iskoláin kívül szlovákiai és békési csapatokkal is találkozhattunk. A gyerekek egy 18 km-es pályán tehették próbára tudásukat, 21 különböző állomáson, pl.: íjászat, lovászat, gránáthajítás, kötélpálya, kerékpáros-ügyességi, elsősegélynyújtás, mocsárjárás, polgári védelem, elméleti tesztek és sok más érdekes akadály volt. A küzdelem rendkívül izgalmas és szoros volt. Iskolánk csapata célratörő és elszánt versenyzéssel hatalmas örömünkre minden csapatot maga mögé utasítva, aranyérmet szerezve az első helyen végzett. Büszkén állhattunk fel a dobogó legmagasabb fokára, elnyerve ezzel a sok értékes ajándék mellett a gyönyörű vándorkupát, melyet egy évig büszkén őrzünk, és jövőre ismét próbára téve erőnket, megpróbálunk elhódítani. A győztes csapat tagjai (7. oszt.): Horváth Virág, Kristóf Mária, Maduda Andrea, Urbanics Roxána, Fujász Tivadar, Morecz Rajmund, Valasek Márk és Kovács Kristóf. Felkészítő tanár: Kovács Ferenc.
Ha valaki azt szeretné megfejteni, miféle technikával dolgozik a Szlovák Kultúra házában kiállító Nóra Mitrová pozsonyi képzőművész, akkor hamar tévútra jut. Ugyanis nem az a lényeg, hogy használ-e a művész textíliát a képtábla alapjaként vagy csak úgy látszik, az is mindegy, hogy olajjal vagy pasztellel fest-e rá: egy a lényeg, az, hogy érted-e, tudom-e mint mond nekem, ha egyáltalán mondani akar valamit, vagy csak eljátszadozik az „anyaggal”, amiből végül is összeáll egy kép, és gyönyörködtet. Egyszóval Nora Mitrová eléggé rejtélyes ahhoz, hogy a figyelmetlen szemlélőt tévútra vezesse, hogy ne azt keresse, ami a lényeg, hanem az alkotás folyamatának részleteire legyen inkább kíváncsi: aki ennek nem tud ellenállni, nehezen találkozik vele. Pedig nagyon is érdekes az a 25 kép, amit a Középbékési Tavaszi Fesztivál alkalmából a békéscsabai Szlovák Kultúra Házába hozott, és kiállítása címéül azt választotta, hogy „Tavaszi üdvözlet Pozsonyból”.
Dekoratív, színes, különös ez a tavaszi üdvözlet, a festő képeinek többsége a lírai absztrakció keretei közé sorolható, kedvelt színakkordokat épít ezekből, és arra biztatja a szemlélőt, hogy önmaga fogalmazza meg mit lát, mit mond a festő, akár olyan szavakkal is, hogy öröm, jókedv, álom, virágillat, csend. Nora Mitrová önálló kiállításait eddig Pozsonyban rendezte meg, számos kollektíven is részt vett 1997 óta, többek között Budapesten, Trencsénben, Nyitrán és Pozsonyban. Békéscsabai tárlata a Középbékési Tavaszi Fesztivál nagy nyeresége. A megnyitón köszöntő szavakat mondott Štefan Daňo főkonzul és István Anna, a kultúra házának igazgatója.
Ezüst György festőművész 70. születésnapján, 2005. április 4.-én zsúfolásig megtelt a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállítóterme. Nem véletlen, hisz a művész tíz évvel ezelőtt állított ki utoljára ezen falak között. A Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével kitüntetett békéscsabai származású Ezüst György jubileumi tárlatán Andó György múzeumigazgató helyettes köszöntötte az egybegyűlteket a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága nevében, majd dr. Egri Mária művészettörténész méltatta a kiállított műveket és a művész munkásságát. A tárlatot megtisztelte jelenlétével Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja, Ladislav Tischler, a Szlovák Köztársaság konzulja, Pap János, Békéscsaba polgármestere, Szegediné Kozák Mária, a megyei jogú város ifjúsági, közművelődési és sport iroda csoportvezetője, s még sokan mások a közéleti személyiségek és a művész tisztelői közül.
Egri Mária barátjaként is köszöntötte Ezüst Györgyöt 70. születésnapján. Első gyűjteményes kiállítása még 1961.-ben volt, majd utána a tíz-, és húszéves kiállítások következtek Békéscsabán: 1969-ben, 1989-ben, 1995.-ben. Ezért sem ismeretlen az alkotó a csabaiak előtt, s talán az sem meglepő, hogy egy hagyományokat, gyökereket tisztelő művész egy művészeteket kedvelő városban állít ki. Ezüst György a Felvidékről származó nagyszülei, szülei hagyományait a mai napig ápolja (Önarckép nagyszüleimmel, 1979., Lendvai önarckép, 1999.). Nemcsak képei, kisplasztikái őrzik ezen emlékeket, hanem tárgyai is. A kézműves hagyományok szeretete, tisztelete, a dalok, a legendák beépülnek alkotásaiba. Fél évszázada jegyzik a kortárs művészek között. Ezüst György kísérletező művész: két-három dimenziós alkotásai számos technikai megoldással, forma- és színvilággal, expresszív hatással, szimbólumok gazdag tárházával kecsegtetnek bennünket. Sajátos képlátása, széles ecsetkezelése, figurális kisvárosi életképei, portréi, népművészet ihlette motívumai, szín- és térbeli absztrakciói adják azt az „ezüstös szimbolikát”, mely oly sajátos és csak rá jellemző.
Štefan Daňo főkonzul először szlovák nyelven köszöntötte a jubileumát ünneplő Ezüst Györgyöt megköszönve munkáját, melyet a szlovák - magyar kulturális kapcsolatok ápolása terén végzett. Szlovákiai kiállításai igen népszerűek az ottani közönségnél is, szlovák - magyar művészeti találkozókon mindig szívesen látott vendég, s közös szimpóziumok fűződnek még a nevéhez.
Pap János, polgármester Ezüst György nemzeti, magyar és egyetemes művészetét emelte ki. A csabai származású festőművész jelenleg Budapest él és igen aktívan részt vesz a XII. kerületi szlovák kisebbségi önkormányzat munkájában. A polgármester stílusosan - egy ezüstórát nyújtott át születésnapi ajándékként, s egy emlékkönyvet, melyet a város a Móra Kiadó gondozásában és a Hungária Nyomda kivitelezésében adott ki.
Kis községünk kulturális életének, mindennapjainak színesebbé, élményekben gazdagabbá, mozgalmasabbá tételének céljával Egyházasdengelegen megalakult a „Švagor” - a Dengelegi Szlovákokért Egyesület. Az egyesület, mint neve is jelzi, elsősorban a dengelegi szlovákság támogatását tekinti fő feladatának. Alapvetően kulturális célokat tűzött maga elé, segíti szeretné a dengelegiek szabadidős, oktatási és kulturális programjainak megszervezését, lebonyolítását. Közös programokat szervez az itt élő és a határon túli szlováksággal és magyarsággal.
A Barátsági Szerződés megkötése (2003. áprilisában) a határon túli testvérfalunkkal Vidinával adta az ötletet, hogy életre hívjuk ezt a civil szerveződést. Ez a kapcsolat sok lehetőséget rejt magában mind kulturális, mind szabadidős programok szervezésében. Egész évre kiterjedő közös programunkban minden generáció megtalálja az érdeklődésének megfelelő rendezvényt.
Egyházasdengeleg Pásztótól délnyugatra, a Cserhát lankás dombokkal körülvett medencéjében, Nógrád megye déli részén fekvő, több mint fél ezer lélekszámot számláló település. A helység története már az Árpád-korban kezdődött. 1715 körül a nagy pestisjárvány után telepítették a szlovákokat Dengelegre és azóta itt él gyökereinkben a szlovákság és a sokak számára már elfelejtettnek hitt nyelv. Ez a gondolat hívta életre majd egy évtizede a szlovák nyelv oktatását iskolánkban.
Az egyesület azzal a nem titkolt reménnyel jött létre, hogy tagjainak összefogásával, irányításával és segítségével majd megélénkül falunk kulturális élete, összejöveteleink mindinkább színesebbé, mozgalmasabbá válnak, és élményekben gazdagabbá varázsolják mindennapjainkat. A „Švagor”, mint a neve is jelzi, elsősorban a dengelegi szlovákság támogatására számít. Az egyesület alapvetően olyan kulturális célokat tűzött ki maga elé, mint a dengelegiek, a határon túli szlovákság és a magyarság közötti együttműködések erősítése, fejlesztése. Mindamellett segítségére lesz a dengelegiek szabadidős, oktatási és kulturális programjainak összeállításában, megszervezésében, egyszersmind lebonyolításában. Célunk, hogy az egyesület tagjai, a szimpatizánsok és az érdeklődők egyaránt megismerkedjenek mind a magyarországi, mind a határon túli szlovákság kultúrájával és minél többen a nyelvet is elsajátítsák. Tartalmas, élményekben gazdag órákat, sőt napokat is eltölthetünk együtt, kizökkenve a hétköznapi gondok unott világából. Barátságok szövődhetnek, megismerhetjük egymás hagyományait, dalait, táncait, féltve őrzött kincseit, de pl. konyhaművészeti szokásait is.
Szeretnénk minél szélesebb körű kapcsolatokat kialakítani, minden segítséget szívesen fogadunk és megköszönjük. Elérhetőségünk: „Švagor” - a Dengelegi Szlovákokért Egyesület - 3043 Egyházasdengeleg, Rákóczi út 66. Érd.: Tel/Fax: 06 32/487 007, 06 32/487 115; E-mail:
Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
,
Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
. Berkesné Pernye Éva, az egyesület elnöke.
A Békéscsabai Munkácsy Emlékház a Csabai Szlovákok Szervezetével együttműködve ebben az évben is megrendezte azoknak a szakembereknek a tanácskozását, akik a kastélyok, kúriák és kisnemesi otthonok megőrzésével, műemléki gazdagságával foglalkoznak. A tanácskozás fő célja volt, feltárni azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével megőrizhetők, helyrehozhatók a történeti szempontból is jelentős épületek. E tanácskozáson részt vettek a hazai műemlékvédelemmel foglalkozó szakembereken kívül neves külföldi kutatók. A tanácskozás fővédnöke Pap János Békéscsaba főpolgármestere köszöntőjében felhívta a figyelmet a tanácskozás jelentőségére, mint egy sürgető ország kincseit megőrző feladat elvégzésére. Dr. Varga Kálmán a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke, dicséretesnek tartotta a békéscsabai kezdeményezést, amellyel vállalkozott arra, hogy ilyen jellegű konferenciákat szervez a jelentős értéket jelentő épületek megvédésében. A tanácskozáson jelen volt Štefan Daňo szlovák főkonzul is. Az előadások között neves hazai szakemberek voltak jelen, így Sisa Béla építész, Dr. Őrsi Károly országos tájépítés emelte a tanácskozás színvonalát a külföldi résztvevők közreműködése, így Radovan Živankity a Zrenjanini (Vajdaság) Modern Képtár igazgatója „Az éckai Lázár kúria művésztelepe a Bánátban”, Lanevschi György az aradi múzeum történésze „Marosvölgyi kúriák és kastélyok” címmel. Külön nagy tisztelettel köszöntötték a Szlovákiából érkezett négyfős műemlékvédelmi csoportot Kassáról. Dagmar Gdovinová a Kassai Műemlékvédelmi Hivatal mérnöke tartott előadást „Szlovákiai kúriák védelme és hasznosítása” címen. Előadásában kiemelte, hogy a II. világháború és az azt követő időszak nem volt kegyes a kastélyokhoz. Szlovákiában 450 kastélyt tartottak nyilván, de a háború után jelentkezett egyfajta kastélyellenesség. Szerencsések voltak azok a kastélyok, amelyekben pl. gyermekotthont rendeztek be, így valamiféle védelmet kapott az épület, de nagyrészüket kifosztották és elromosodtak. Így már a helyreállításuk szinte lehetetlen. Kiemelte a betléri kastély helyreállításának jelentőségét, amelyre a Szlovák állam jelentős pénzösszeget fordított. A kastély korhű berendezésének visszaállítása, jelentősen növelte az idegenforgalmat, a turizmust. A tanácskozás mintegy 40 résztvevője befejezésük összegezte azt a közös akaratot, hogy mindenkinek kötelessége óvni, védeni a műemlékeket, kastélyokat, kúriákat és minden olyan jelentős alkotást, mely részét képezi a haza történelmének.
Páratlanul érdekes kiállítás járja öt éve Európát: a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza a 30. helyszín. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a szlovák társintézmény közösen készítette el a tárlatot, amely Esztergomtól Rudabányáig és az ukrán határ melletti Lelesig 12 szlovák, valamint 10 magyar 14., ill. 15. századi templom és kegyhely freskóinak, gótikus építményeinek megjelenítése.
A harmincéves hagyománnyal rendelkező, és a szlovák klub keretein belül működő pávakörből nőtt ki, és tudhat mind nagyobb elismeréseket maga mögött a telekgerendási citerazenekar. Az együttes a szlovák önkormányzat kezdeményezésére 2003 szeptemberében alakult meg Juhász Kálmán vezetésével. Az akkori felhívásra sokan jelentkeztek, s a zenekar harminc taggal kezdte meg működését. Ma az együttes négytagú kezdő, és héttagú haladó csoporttal működik, melynek tagjai tehetséges általános iskolás gyerekek. Mindkét csoport a zenekar vezetőjén kívül egy óvónővel és egy tanárnővel egészül ki.
- Zenekarunk rendszeresen fellép a telekgerendási általános iskola ünnepségein, valamint a térségi szlovák programokon, ahol citerazene kíséretében, kékfestő népviseletben magyar és szlovák népdalokat adunk elő - mondta Svecz Katalin, a helyi szlovák önkormányzat elnöke, a zenekar oszlopos tagja.
Az együttes a közelmúltban minősítő hangversenyen vett részt, ahol a bronz fokozatot ítélték meg nekik, s jelenleg készülnek az újabb minősítő hangversenyre, amelyet áprilisban rendeznek Sarkadon. A heti próbákhoz - melyeken az együttes tagjai nagy örömmel vesznek részt - a települési önkormányzat támogatásával a szlovák klub biztosít helyet. Mára az együttesnek majd' minden tagja komoly hangversenyciterán játszhat. Ezek nem kis összegbe kerültek, de pályázatok útján mégis sikerült előteremteni a forrásokat. A zenekar ugyanilyen módon szeretne fedezetet találni a fellépésre való utazásokhoz.
- Céljaink között szerepel, hogy részt vegyünk a békéscsabai citerás táborban, valamint hogy az áprilisi minősítő hangversenyen eredményesen szerepeljünk - fejezte ki reményeit Svecz Katalin.
Valamikor, nagyon régen Tótkomlóson, a háziipari szövetkezetben dolgozó asszonyok a jelenlegi szlovák tájház melletti épületben szőttek, varrtak, hímeztek. Szorgos kezük nyomán csodálatos lakástextíliák és ruhaneműk születtek. Munkájuk során gyakran kitekintettek a Széchenyi utcai műhelyük ablakán. S látták ám, hogy a komlósi múltat teherautókkal szállítják a megrendelőkhöz, a régiségkereskedőkhöz. Rokkákat, szövőszékeket, festett padokat, ágyakat teherautószámra vitték el Tótkomlósról az 1960-as években. A nagyvárosok régiségkereskedői előszeretettel adták le megrendeléseiket a faluban. A háziipari szövetkezetben dolgozó komlósi asszonyok gondoltak egy merészet, és ők maguk is gyűjtésbe kezdtek.
- Akkoriban bőségesen volt miből válogatni. Az akkori ingatlanok pincéiben, kamráiban, padlásain igazi kincsek rejtőztek. A község 1970-ben vásárolta meg a Bogár-féle házat, hogy ott, megőrizve a régi, tótkomlósi építészeti kultúrát és hagyományokat, szlovák tájházat alakítson ki - sorolta a minden helyi, néprajzi vonatkozású információ tudója, Lopusni András. Bandi bácsi jó szívvel mesélt a tájházról, ahol gondnokként munkálkodik.
- A szorgos gyűjtőmunkának köszönhetően és a folyamatos kutatás eredményeként 1971-ben megnyitotta kapuit Magyarország első nemzetiségi tájháza, a tótkomlósi szlovák tájház. Dr. Boros Marietta, a néprajztudományok doktora komoly segítségére volt a szervezőknek. Így kerülhetett a Széchenyi utca 11. szám alatt lévő ingatlanba 370 államilag nyilvántartott és védett tárgy. Ehhez az időtálló gyűjteményhez nem tettünk, és nem vettünk el azóta, így teljes, egész. Persze a városnak azóta van négy néprajzi gyűjteménye - tette hozzá nem kis büszkeséggel Bandi bácsi, aki visszatekintve a szlovákok letelepedésének (1776) idejére, emlékeztetett az ősök földbe vájt, kicsi ablakokkal ellátott kunyhóira, de a tájház már a második generációs szlovákok keze nyomát viseli magán.
- A hetvenes években még könnyű volt kiválasztani a legmegfelelőbb ingatlant, hiszen sok hasonló háza volt a községnek. Ezt 1886-ban építették a mestergerenda tanúsága szerint. A díszes tartószerkezet ugyanis megőrizte az építés évét, és az építtető tulajdonos nevét, aki Bogár Mihályné Mótyóvszki Zsófia volt. Természetesen egyéb információk is megtudhatók a gerenda alaposabb szemrevételezésekor, igaz, minden szlovákul van feltüntetve. Akkoriban nagyon dicsérték azt a menyecskét, aki hetente kétszer is felmázolta a ház padozatát, mert hogy földes volt. Jellegzetessége a háznak a vasrácsos, kék ablak, és az ajtókra szerelt méretes zár. A fal alját korommal húzták el, és ügyes kezükkel, két ujjukkal mintákat is rajzoltak. Különösen kedvelték a széles virágú árvácskát és a rozmaringot. A ház berendezésében a faragott, festett bútorok, a szőttesek és hímzések, a fazekas munkák, valamint a ködmönök és a hímzett subák vannak jelen - sorolta a kincset érő mestermunkák körét a gondnok.
Tiszta szoba, ahol sohasem aludtak
A komlósi gazdákat gyakran azért gúnyolták ki, mert soha életükben nem aludtak házuk tiszta szobájában. Esetleg akkor pihenhettek ott meg, amikor haláluk után felravatalozták őket. A baldachinos, emeletes, szúnyoghálós ágyat általában a férfi kapta nászajándékba, az asszonyok hozták a házasságba a párnákat, a dunnákat. Szent Mihály napja előtt kötelező volt kibontani a magas párnarengeteget és valamennyit kitették száradni.
Elszármazottak és itthoniak is látogatják
Lopusni András nem csak a tájház minden szegletének az ismerője, az elszármazott tótkomlósi szlovákoké is. Tapasztalata szerint évente 700-1000 látogató keresi fel a tájházat. Sok a külföldről hazalátogató komlósi, ők unokáiknak akarják megmutatni azokat a használati tárgyakat, amelyeket ők még ismernek, netán használtak. Büszkék arra, hogy ebben a városban a szlovák hagyományokat őrzik és megbecsülik.
A 2002-es önkormányzati választásokat követően a már megszokott bizottságok mellett új bizottság alakítására is sor került a kiskőrösi képviselő testületben. Gmoser Györgyné vezetésével, valamint Lukács Sándorné képviselő asszony, Sztojka László képviselő, Lupták György és Horváth János külsős bizottsági tagok részvételével létrejött a Nemzetiségi Bizottság, melynek fő feladata a szlovák, a német és a cigány kisebbségi önkormányzat munkájának összehangolása, a városban élő kisebbségek helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése, a kisebbségi kulturális, oktatási feladatok segítése, koordinálása.
- Szerettük volna a bizottsági munkánkba tevékenyen bevonni még a szlovén kisebbség képviselőit is, így az összes, városunkban élő kisebbség egyenjogúan lett volna képviselve- mondja az elnök asszony, de erre ők nem tartottak igényt. Jó lenne, ha a választási törvény sokkal szigorúbban szabályozná a helyi képviselő-testületbe a szavazólista alapján való bejuthatóság feltételeit, mert ugyanolyan jogokkal rendelkeznek a képviselői munkában azok is, akik mögött néhány fő, és azok is, akik mögött néhány ezer fő kisebbségi bázis áll. Sajnos azóta Sztojka László, a cigányság képviselője is kivonult elfoglaltságaira hivatkozva a bizottságból, viszont Matusik István képviselőnek a márciusi testületi ülésen szavaztunk bizalmat a nemzetiségi bizottságban való munkához.
Mivel foglalkozik a nemzetiségi bizottság?
A bizottsági üléseken a feladatkörünket érintő, valamint a kötelezően megtárgyalandó előterjesztéseket vitatjuk meg elsősorban, és állásfoglalásunkkal igyekszünk segíteni a képviselő-testület munkáját. A városunkban működő három kisebbségi önkormányzattal szoros kapcsolatot építettünk ki, folyamatosan tájékozódunk tevékenységükről, de figyelemmel kísérjük az önkormányzati oktatási intézményekben folyó szlovák és német nemzetiségi nyelvoktatást, illetve az emlékmúzeum hagyományőrző tevékenységét is. Anyagi lehetőségeinkhez mérten támogatást biztosítunk a nemzetiségi programok megvalósításához. Ezek közül kiemelkedik a Petőfi nemcsak magyar nyelven elnevezésű szavalóverseny, amelyet nemrégiben tartottunk, vagy a Városi Napok, illetve a szüreti napok alkalmával megrendezett nemzetiségi programok. Külön ki kell emelni a hagyományőrző egyesületek munkájának segítését, mint a Szivárvány Egyesület, vagy a Szlovák Népdalkör, illetve a gyermekek nyári nyelvi táborainak támogatását.
Egész éves munkánkat igyekszünk az önkormányzati célkitűzésekkel összhangban végezni, s a nemzetiségi rendezvények sikeres lebonyolításában személyes feladatvállalással is közreműködünk az anyagi segítségnyújtáson kívül.
A Szlovák Köztársaság „Szent Gorazd” Pedagógiai Érdemérmével tüntették ki Medvegy Pálnét, a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Diákotthon igazgatóját.
- A szlovák nyelv számomra nagyon sokat jelent. Szüleim, nagyszüleim, őseim nyelve - fogalmazott az igazgató asszony.
- Mióta kötődik a szarvasi szlovák iskolához?
- Kisdiákként itt ültem az iskolapadban, később itt kezdtem pedagógiai pályámat. Voltam kollégiumi nevelő, tanító, igazgatóhelyettes, 1993 óta pedig vezetem az intézményt.
- Az elismerést a Szlovák Köztársaság oktatási miniszterétől, Martin Fronctól vette át a Kassai Nemzeti Színházban. Mit érzett akkor?
- Felemelő érzés volt, mert én vagyok az első határon túli pedagógus, aki ezt a díjat megkapta. Külön örömöt jelentett, hogy éppen Kassán vehettem át, ehhez a városhoz erősen kötődöm. Az elismerés azonban nemcsak nekem szól, hanem annak a csapatmunkának az eredménye, melyből pedagógusaink mellett a szülők és a gyermekek is kivették részüket.
- Mit gondol, az uniós csatlakozással veszítenek jelentőségükből a kevesek által beszélt nyelvek?
- Inkább felértékelődnek. Elég csak arra gondolnunk, hogy most 60 millió szláv ajkú ember lépett be az Európai Unióba. Aki tud angolul és beszéli valamelyik szláv nyelvet, az mindenütt megérteti magát.
Idén két megyei rendezvénynek is helyt ad Sárisáp. A szlovák nemzetiségi hagyományok ápolása révén Sárisáp rendezi meg a Komárom-Esztergom Megyei Nemzetiségi Gyermektalálkozót. A helyi civil szervezetek és a községben élők munkájával megvalósuló esemény május 21-én lesz. A Komárom-Esztergom Megyei Polgárőr Nap házigazdájának választották a 2005-ben 10. születésnapját ünneplő Sárisáp-Annavölgy Polgárőr Egyesületet (SAPE). Az ünnepi programot június 18-án Annavölgyön rendezi meg a két szomszédos települést összekötő szervezet.
Egymillió koronát kap a szlovák államtól a sátoraljaújhelyi szlovák nyelvű iskola - jelentette a MobilPress tudósítója. A mintegy 7 millió forintot a tantermek felújítására költik, de jut majd belőle a diákok nyelvi táborára is.
Fellélegezhetnek a Nógrád és a Pest megyei települések lakói, mivel mostantól gyorsabban jutnak orvosi ellátáshoz sürgős, életveszélyes esetekben, mint eddig. A szlovákiai határ közelében lévő falvak lakosainak baj esetén ezután már nem kell a mentőautóra várakozniuk, míg az megérkezik az 50 kilométernyire fekvő Vácról. Egy nemzetközi megállapodás szerint a mentők ezután a szlovákiai Ipolyságból indulnak. A megállapodás Vác és Ipolyság polgármesterei és a két város kórházai között született. - Nagyon örülök, hogy segíthetünk a határ mellett elterülő 15 község lakosságán, és így közösen több életet menthetünk meg. Ha valamilyen súlyos baleset történik a környéken, akkor mi 15 percen belül a helyszínen tudunk lenni, és a sérülteket nagyon gyorsan elláthatjuk az ipolysági kórházban - mondta el Ipolyság polgármestere, Löwy János. A megállapodás létrejöttéhez hozzájárult Kemence község polgármestere is, akinek két rokona is meghalt, míg megérkezett a segítség Vácról. Az együttműködésnek az ipolyságiak is örülhetnek, mivel a különböző kivizsgálások során igénybe vehetik a váci kórházat, amely olyan műszerekkel is el van látva, amelyek után idáig a fővárosba, Pozsonyba kellett utazniuk.
A hetvenes évek óta Szlovákiában mindenütt kapható Kofola, a „hazai” kóla az utóbbi években részben intenzív reklámkampányának köszönhetően 9,4 százalékra növelte piaci részesedését, és ezzel beérte a Pepsit, de megközelítette az éllovas Coca Colát is. A szlovák hazai üdítőital, a „Kofola” - a csehszlovák idők kedvelt nosztalgiaitala - piaci részesedését tekintve komoly vetélytársa lett az amerikai Coca-Colának és a Pepsi Colának Szlovákiában. A szlovák Sme című lap híre szerint az elmúlt három évben a Kofola megkétszerezte piaci részesedését és közel 20 millió litert adott el. Ezzel megelőzte a Pepsit és csökkentette a Coca-Cola előnyét. A Coca Cola piaci részesdését jelenleg 11,5 százalék körül becslik, a Kofoláé tavaly 9,4 százalék volt. Közvélemény-kutatási adatok szerint a megkérdezettek 17 százaléka a Kofolát, és csak 14 százaléka választja a Coca-Colát. Barna, szénsavas, kóla ízű cukros víz -- jellemezte a Kofolát az Index pozsonyi forrása, akinek emlékei szerint a hazai kóla valamikor a 70-es években tűnt fel, és azóta is kapható. Mindenütt: miközben Szlovákiában népszerűek a különböző hazai kólák, sok kocsmában kizárólag Cofolát lehet kapni alkoholmentes italként. A „népital” ráadásul sokkal olcsóbb is, mint a Pepsi vagy Coca. A Kofola az utóbbi években kezdett intenzív kampányba, reklámjaival folyamatosan jelen van a szlovák tv-ben és több koncertet, rendezvényt támogatott, így a piacszerzés részben nyilván erre vezethető vissza. Az utóbbi években ugyanakkor jogviták keresztűzében állt a Kofola márkanév, melyet több cég is magának gondolt. Ennek is köszönhető, hogy szlovák üdítőpiacon több, hasonló nevű hazai kóla versenyez. A Kofola Slovensko - a cseh Kofola leánycége - tavaly 50 százalékkal, 900 millió koronára (23,1 millió euró) növelte forgalmát. A termelés 77 százalékát Szlovákiában értékesítették, a többit Csehországba és Lengyelországba exportálták. A Kofola Slovensko jelenleg 240 főt foglalkoztat.
A viszonylag magas jövedelmek és az otthoni munkanélküliség okán Magyarországra irányuló munkaerő-vándorlás csak addig tart, amíg Szlovákia fel nem zárkózik - véli a Wall Street Journal riportere. Az észak-magyarországi régióba irányuló tömeges szlovák munkaerőbeáramlásról közölt terjedelmes riportot štúrovoi keltezéssel a Wall Street Journal Europe. A szerző, szakértőket idézve úgy véli, ha elapad a szlovákiai munkaerőforrás, Győr és környéke bajba kerülhet. Míg jelenleg az Észak-Dunántúlon a különböző cégek tömegesen alkalmaznak Dél-Szlovákiából érkező munkaerőt, addig a szlovákiai beruházási dömping hamarosan megfordíthatja a munkaerő-áramlás irányát - idézte az MTI a Wall Street Journal Europe cikkét. A WSJE szerint a magyarországi munkáltatók már attól tartanak, hogy a migráció néhány éven belül könnyen irányt változtathat, s kritikus munkaerőhiány alakulhat ki a térségben, „amely jelenleg az európai uniós munkaerőmobilitás mikrokozmoszának számít”. A lap egy szlovákiai magyar véleményét is idézi, aki elmondta, hogy mihelyt jó munkalehetőséget talál hazájában, nem fog többé átjárni dolgozni Magyarországra. A szlovákiai, dunaszerdahelyi munkaügyi központ vezetője, Varga Tibor pedig arra figyelmeztette a magyar cégeket, hogy az olyan óriásvállalatok, mint a Peugeot vagy a Volkswagen már ma is ezreket foglalkoztatnak szlovák gyáraikban, s az alvállalkozók révén még több embernek adnak munkát, azaz hamarosan versenyezni kell majd a szlovákiai munkaerőért.
Lemondhatnak a magyar cégek a szlovák munkaerőről?
A magyar munkáltatók az EU-csatlakozás óta a becslések szerint háromszor annyi szlovák ingázót foglalkoztatnak az ország északi részén lévő üzemekben, mint korábban. A nagy szlovákai autóipari beruházások miatt azonban megfordulhat a munkaerő-áramlás iránya. Szlovákia a befektetések szempontjából egyike a legjobb helyeknek Európában, az egykulcsos, 19 százalékos nyereségadónak és személyi jövedelem-adónak köszönhetően. Az elmúlt két évben két nagy nyugati autógyár is megtelepedett az országban. A dél-koreai Hyundai Motor Kia Motors egysége Zsolnán épít autógyárat, a termelés 2006-ban kezdődik évi 300 ezres gyártási kapacitással. A Peugeot Citroen nagyszombati üzeme szintén 2006-ban kezdi meg a termelést, évi 300 ezer gépkocsival. Mindkét cégnél keresik a szakképzett munkaerőt: a Kia összesen 2800, a Peugeot 3500 embert alkalmaz majd.
A Magyarországon dolgozó szlovák állampolgárok száma egyes becslések szerint megháromszorozódott az EU-csatlakozás óta. Mindenesetre tény, hogy a magyar munkáltatók egyre több szlovák ingázót foglalkoztatnak az ország északi részén lévő üzemekben. Az új szlovákiai beruházások miatt azonban megfordulhat a tendencia. Ahogy azt Tóth László, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium stratégiai főosztályvezetője a Menedzsment Fórumnak elmondta: „Egyelőre nem fedezhetők fel olyan határmenti munkaerő-áramlások, amik egyértelműen az EU tagsághoz köthetők. Jelenleg egy kiegyenlítődési folyamat zajlik, amit a térség különböző gazdasági fejlettségű országaiban tapasztalható bérkülönbségek okoznak.” A vonzerőt a magasabb magyar bérek jelentik, de a látszat ellenére ez a jelenség csak munkaerőhiányt pótol. Magyarország azért különösen vonzó a dél-szlovákiai munkaerő számára, mivel a magas munkanélküliség sújtotta térségben a hazai minimálbér kifejezetten jó fizetésnek számít. Azok a magyarok, akik nem elégednek meg a szlovákok által vállalt alacsony bérrel, legújabban délebbre és nyugatabbra (elsősorban osztrák, német és szlovéniai területekre) vándorolnak, az ottani - magyar viszonylatban - magas fizetések miatt. Más szakértők szerint azonban a valóságban a határ menti gyárakban egyre több és több szlovák munkaerőt alkalmaznak és ezzel az új (bér)verseny helyzettel igenis számolni kell. A Suzuki esztergomi gyárában például a dolgozók 40 százaléka, 2700 szlovák állampolgár van, és a Nokia üzemében is több százan dolgoznak Szlovákiából. Az egyesek szerint aggodalomra is okot adó munkaerő-vándorlási tendencia a nagy szlovákiai autóipari beruházások miatt azonban megfordulhat. A befektetések szempontjából ugyanis északi szomszédunk egyike a legjobb helyeknek Európában, köszönhetően az egykulcsos, 19 százalékos nyereségadónak és személyi jövedelem-adónak. Az elmúlt két évben két nagy nyugati autógyár is megtelepedett az országban. A dél-koreai Hyundai Motor és a Kia Motors egysége Zsolnán épít autógyárat, a termelés 2006-ban kezdődik évi 300 ezres gyártási kapacitással. A Peugeot Citroen nagyszombati üzeme szintén 2006-ban kezdi meg a termelést, évi 300 ezer gépkocsival. Az új beruházókkal - a Kia zsolnai üzemét, valamint a Volkswagen meglévő pozsonyi üzemét is beleszámítva - Szlovákiában évente 850 ezer gépkocsit fognak előállítani. A szlovákiai autógyárak keresik a szakképzett munkaerőt: a Kia összesen 2800, a Peugeot pedig 3500 dolgozót tervez foglalkoztatni. A határ menti (sokszor napi) ingázásoknak azonban mindig is nagy hagyománya volt a térségben - intenek óvatosságra a szakértők. Ezeket több kétoldalú egyezmény is szabályozza, de a jelenség már a csatlakozás előtt is létezett. Kelet-Szlovákiában ugyanakkor a falvak elnéptelenedésétől tartanak a vidéken tapasztalható, helyenként 45 százalékot is elérő munkanélküliség miatt - áll az MTI közleményében. 1990 és 2001 között 135 szlovák faluban - a legnagyobb számban Besztercebányán és Eperjesen - a lakosság egyötödével csökkent. A fiatalok - munka híján - a nagyobb városokba vándorolnak, illetve Csehországban, Ausztriában vagy Írországban találtak munkát.
A szlovák pénzügyminisztérium tegnap kiadott közleménye szerint 2006-ban - abban az évben, amikor az ország csatlakozik az euró előszobájának tartott ERM-II. árfolyamrendszerhez - a szlovák korona euróval szembeni árfolyama várhatóan 37,6 lesz majd, szemben az idénre várt 38,2-es szinttel. Szlovákia azt tervezi, hogy 2006. első felében lép be az európai árfolyamrendszerbe. Ez azt jelenti, hogy északi szomszédunk 2009-ben bevezetheti a közös európai fizetőeszközt, várhatóan megelőzve Magyarországot és Lengyelországot is.
Jövő év közepétől havonta 26 ezer tonna áru juthat át a magyar-szlovák határra tervezett teherkomppal. Nemzetközi teherszállítási logisztikai központ lehet Esztergom, ha megvalósul a szlovákiai Párkánnyal közösen kidolgozott, 1,2 milliárd forint beruházási költségű teherkomp-járat terve - közölte Ocskay Gyula projektmenedzser. "Amennyiben a sikerrel kecsegtető pályázatok - közöttük PHARE-támogatások - ez év derekán rendelkezésre állnak és a kivitelezés sem késik, 2006 közepétől az esztergomi logisztikai bázisról havonta 26 ezer tonna áru jut át a határon" - mondta a szakember a beruházással kapcsolatos pénteki szakértői tanácskozás után. A kompjárat lesz a Közép-Dunántúli régió egyik fő észak-déli átmenő pontja. Mentesíti a jelenlegi, komáromi, ipolysági és parassapusztai átkelőket. A kompjárat működését a távlati tervekben szereplő új, Esztergom-Párkányi híd felépítése függvényében gondolják majd újra - mondta a projektmenedzser.
A kilencvenes években javasolta a Magyar Tudományos Akadémia, hogy hazánkban és Romániában egyaránt vizsgálják felül a történelem-tankönyveket. A két ország történészeinek vegyes bizottságai is bekapcsolódtak a feladat végrehajtásába, ám nem sikerült haladást elérniük. Szlovákiai és magyarországi tanárokból nemrég munkacsoport jött létre, amely áttekinti a két ország történelmi, illetve társadalomismereti tankönyveit és taneszközeit.
A szlovák elnök a kommunizmus bukása jelképének tartja az elhunyt pápát. II. János Pál pápa a kommunizmus európai bukásának jelképévé vált - írta Ivan Gašparovič szlovák elnök a katolikus egyházfő szombat esti halála után a Vatikánba küldött részvéttáviratában. Gašparovič emlékeztetett arra is, hogy Szlovákiában rendkívüli tisztelet övezte a pápát, akit most az egész ország sirat. II. János Pál háromszor járt Szlovákiában: 1990-ben, 1995-ben, legutóbb pedig 2003 szeptemberében.
Szlovákiában fejek hullanak a matematika érettségi körüli botrány miatt, de ez sem nyugtatta meg a közvéleményt. Meg kell ismételni az emelt szintű matematika írásbeli érettségi vizsgát Szlovákia minden gimnáziumában és középiskolájában. Tehát ott is, ahol a diákok szerdán hibátlan feladatlapokat kaptak. Az emelt szintű matematika tesztlapoknak mintegy a felét hibásan nyomtatták ki, vagyis a példák megoldásával. Így az érettségiző diákok egy része látta a feladatok megoldását, sérült a vizsgázó diákok esélyegyenlőségének elve - hangsúlyozta Martin Fronc szlovák oktatási miniszter. A szlovákiai diákok április 26-án tesznek újból érettségi vizsgát matematikából. A miniszter azonnali hatállyal leváltotta az állami pedagógiai intézet igazgatóját, az érettségi feladatlapok összeállításáért, sokszorosításáért és szétküldéséért felelős intézmény vezetőjét. Martin Fronc nem zárja ki annak lehetőségét, hogy szándékosan zavarták meg az érettségi menetét, ezért ismeretlen elkövető ellen feljelentést tett. Az ellenzéki pártok viszont Martin Fronc fejét követelik, sőt, egy szülő feljelentette a minisztert az érettségi botrány miatt.
Négy dél-szlovákiai magyar faluban rongáltak meg ismeretlen tettesek az elmúlt napokban olyan első világháborús elesettek emlékére emelt emlékműveket, amelyek turulmadarat ábrázoltak. A tettesek egyelőre ismeretlenek. A múlt század húszas éveiben emelt bátorkeszi (Bátorove Kosihy), kürti (Strekov), perbetei (Pribeta) és hetényi (Chotín) emlékoszlopokról a húsvéti ünnepek alatt és az azt követő napokban rendre eltűntek a turulmadarat megjelenítő szobrok - írj a pozsonyi Új Szó. Az eltűnt szobrok egyelőre a fémhulladék-gyűjtőkben sem bukkantak fel. Egyes helyi vélemények szerint az sem zárható ki, hogy újgazdagok megrendelésére lopták el a szobrokat, mivel mostanság igen csak divat a hivalkodó tehetős emberek házait régi műtárgyakkal ékesíteni. Köztudott azonban, hogy egyes mélynemzeti érzelmű szlovák körökben ingerlőnek találják a magyar történelmi emlékek megőrzését, ápolását, egyesek különösképpen érzékenyek a turulokra. Gellérthegyi László, az érsekújvári járáshoz tartozó Perbete polgármester szerint januárban az egyik szlovák irodalmi hetilap írt „Turulmánia Dél-Szlovákiában” című terjedelmes cikket. A polgármester nem állítja, de nem is zárja ki, hogy az említett írás és a négy faluban elkövetett szoborrongálás között összefüggés lehet. Mind a négy falu polgármestere ismeretlen tettes ellen tett feljelentést a rendőrségen.
Újabb turul-emlékművet rongáltak meg Szlovákiában, ahol az elmúlt hetekben négy község első világháborús emlékműben tettek kárt és lopták el róla a turulmadarat ábrázoló bronzszobrot. Korábban a révkomáromi járásban fekvő Hetényben (Chotín) és Bátorkeszin (Bátorove Kosihy), valamint az érsekújvári járás két nagyközségében, Perbetén (Pribeta) és Kürtön (Strekov) tűnt el az Árpádok totemisztikus eredetmondájában szereplő kerecsensólyom szobrok, amelyek az érintett falvak első világháborúban elesett hőseinek emlékét őrző emlékműveket díszítik. Ezúttal egy ötödik, szintén a révkomáromi járáshoz tartozó falu, Nagykeszi (Veľké Kosihy) temetőjéből tűnt el a turulmadár, de az ismeretlen vandálok Nagykeszin a szobor posztamensét is ledöntötték. Az önkormányzatok mind az öt községben ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, de a rendőrség egyelőre nem talált nyomot, jóllehet, a környék hulladékgyűjtő telepeit is végigjárták, feltételezvén, hogy ott esetleg nyersanyagáron értékesítették a szobrokat. Ez nem igazolódott. Az is valószínűsíthető, hogy újgazdag gyűjtők lopatták el a turulokat. Nem zárható ki azonban, hogy az ismétlődő bűncselekményeknek magyarellenes-indítékai is lehetnek. Ezt erősíti az ötödik, a nagykeszi eset, ahol a posztamens ledöntése olyan indítékokat sejtet, amilyenek a szélsőségesen magyarellenes személyek "vérszomjas magyar ragadozó madarakat" emlegető megnyilatkozásaiban olykor a sajtóban is megjelennek.
A szlovák ellenzéki pártok támadják Bugár Bélát, amiért a kassai kormányprogram és a Beneš-dekrétumok ügyének megnyitását, és a szlovákiai magyarok jelképes kárpótlásának kérdését felvetette - jelentette a Magyar Rádió. A Magyar Koalíció Pártjának elnöke egy kereskedelmi televízióban fejtette ki, hogy Szlovákia máig adós a magyarok megkövetésével. A Vladimír Mečiar vezette Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyilatkozatában úgy vélte: csak a lezárt történelmi események körüli vita újragerjesztésére próbálnak ürügyet találni. Az Irány nevű baloldali párt elnöke, Robert Fico megengedhetetlennek nevezte, hogy Bugár Béla nyíltan megkérdőjelezte az 1945-ben keltezett dokumentumok legitimitását.
Mikulás Dzurindának nem kellett volna megsértődnie és lemondania Gyurcsány Ferenccel egyeztetett találkozóját, mivel éppen ez a találkozó kínált volna alkalmat arra, hogy megkérdezze, milyen elképzelései vannak a magyar félnek a történelmi ügyek lezárásáról - írja a pozsonyi SME. A liberális szlovák napilap az eddig ismert szlovák sajtóvéleményekkel ellenkező szemlélettel közelíti meg az utóbbi napokban ismét felvetett kérdést, a szlovákiai magyarok második világháború utáni jogfosztását törvényesítő, több kitételében máig hatályosnak tekinthető Beneš-dekrétumok ügyét. Szerdán kiszivárgott, hogy Dzurinda szlovák kormányfő lemondta Gyurcsány Ferenccel jövő hétre egyeztetett találkozóját, és tette ezt azért, mert Bársony András, a Külügyminisztérium politikai államtitkára kedden egy rádióinterjúban úgy vélekedett, hogy szükséges volna, ha Szlovákia és Magyarország parlamentje és kormánya politikai értelemben megtagadná a Beneš-dekrétumokat, egyszersmind lezárná az ügyet. Ehhez azonban a szlovák fél azon hajlandóságára lenne szükség, hogy a tisztázás érdekében előbb megnyissák a kérdést. Köztudott, hogy Pozsony erre nem vállalkozik és végérvényesen lezártnak tekinti azt, mert így tudja elkerülni, hogy bocsánatot kérjen a szlovákiai magyaroktól, és legalább jelképesen kárpótolja őket, mint ahogy azt a zsidók és a kárpáti németek felé már ténylegesen megtette. Marián Lesko, a SME cikkírója megállapítja: az elutasítással maga Dzurinda cáfolt rá a szlovák külügyminisztérium idevágó nyilatkozatára, amely kimondta, hogy a történelmileg lezárt Beneš-dekrétumok ügye nem terhelheti meg az azonos szövetségekhez tartozó két ország kapcsolatait. Dzurinda ugyanis megsértődött s ezzel jelezte: igenis megterhelheti - vezeti le okfejtését a cikkíró, s rámutat: a hevesen reagáló szlovák fél figyelmét elkerülte, hogy a magyar külügyi államtitkár a politikai értelemben vett elhatárolódásról beszélt, ami egészen más szemszög, mint amilyen a volt magyar miniszterelnöké, Orbán Viktoré volt, aki a Beneš-dekrétumok semmissé nyilvánítását a kezdetektől a maga súlyos jogi és vagyonjogi vonzataival együtt követelte. Ha Dzurinda nem sértődik meg és nem mondja le a találkozót, Gyurcsánytól nyilván azt is megtudhatta volna: Budapest vajon egyfajta közös parlamenti deklaráció, vagy közös miniszterelnöki, államfői kinyilatkoztatás formájában képzeli-e el a dekrétumok kérdésének lezárását. Az ügy ilyetén való lezárása nem csak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is kedvezne. "Ez olyan lépés lenne, amely a Duna túloldalán enyhítené a dekrétumok ’semmissé nyilvánítását’ célzó lehetetlen követelést, minek következtében a Duna innenső oldalán sem beszélnének úgy a dekrétumokról, mintha a jelenkori szlovák jogrend részét alkotnák". A cikkíró szerint ez esetben a magyarellenes kirohanásairól ismert Ján Slota, a parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke és a legnépszerűbb szlovák politikus, az ellenzéki SMER vezetője, Robert Fico sem beszélhetne a dekrétumok érinthetetlenségéről, egyikük se hagyhatná figyelmen kívül, hogy a Beneš-dekrétumok a magyarok kollektív bűnösségét valló elveket hordozzák. A lap ironikusan megjegyzi: Slota megdicsérte a Gyurcsánnyal való találkozást elutasító Dzurindát, és azt mondta: Dzurinda végre rendes szlovákként viselkedett. Slota "ezzel azt mondta, hogy Dzurinda úgy viselkedett, mint az SNS elnöke" - márpedig tudvalevő, hogy a Slota-féle politikai magatartást a szlovákiai közvélemény többsége dicstelennek tartja.
A szlovákiai magyarság helyzetéről tartottak tanácskozást kedden Brüsszelben, az Európai Parlamentben: a rendezvényt a zöldek frakciójának egyik képviselője, a katalán Bernat Joan i Marí szervezte. A meghallgatáson Dr. Erdélyi Géza felvidéki református püspök a szlovákiai magyar református egyház helyzetéről, a kárpótlás hiányosságairól, az egyházi iskolákkal és szociális intézményekkel kapcsolatos diszkriminációról beszélt, de hangsúlyozta, hogy jobbító szándékkal, az elért eredményeket nem lebecsülve. Utána pedig több felvidéki magyar emlékezett meg arról, hogy hatvan éve hirdették ki az egykori Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságát jogfosztottá tevő, a „kollektív bűnösséget” kimondó kassai kormányprogramot. A néhány tucat érdeklődőt - a felszólalások alapján többségükben magyarokat és szlovákokat - vonzó meghallgatáson jelen volt a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) tiszteletbeli elnöke, Rácz Sándor, s a rendezvényt az MVSZ előzetesen, egy közleményben igen jelentős eseményként méltatta.
A magyar sovinizmus állítólagos európai offenzívája ellen készül ellentámadást indítani az Európai Parlamentben a magyarellenes kirohanásairól elhíresült Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Slota és egykori ellenlábasa, mostani harcostársa, a korábban Anna Malíková, most Anna Belousová néven politizáló SNS-alelnök csütörtökön a szlovák külügyminisztertől kért meghallgatást. Azt rótták fel Eduard Kukannak, hogy az általa vezetett tárca, de egészében a szlovák kormánypártok is túlságosan kesztyűs kézzel bánnak a magyarokkal, és megengedhetetlenül tűrik a szlovák kormányhoz tartozó Magyar Koalíció Pártját (MKP) vezető Bugár Bélának, valamint a Magyar Köztársaság hivatalos vezetőinek egyes kijelentéseit. "Kellemesen meglepődtünk, hogy a külügyminiszter szinte azonnal fogadott minket, és egyes dolgokban egyértelműen nekünk adott igazat" - idézte a találkozót követően nyilatkozó Slotát a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség. Slota szavai szerint az SNS kedvezően értékeli, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő állítólag lemondta magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozóját. "Dzurinda végre szlovák magatartást tanúsított. Nyilván már őt is kezdik nyugtalanítani a magyar politikusok terjeszkedő ambíciói"- mondta. Jelezte: pártja, mint az EP Nemzetek Európájáért Unió frakciójának tagja küldöttséget indít az Európai Parlamentbe, hogy a testület előtt rámutasson "a magyar sovinizmus jelenségeire", egyszersmind felhívja az EU figyelmét arra, hogy "a magyarok a jelenkori Európát elsődlegesen destabilizáló elemnek számítanak". Slota, Zsolna (Zilina) polgármestere ezt a "magyar offenzíva elleni ellenoffenzívának" szánja, mert úgy ítéli meg, hogy "a magyarok tűrhetetlen akciói túlléptek minden tűréshatárt, immár a büntetőjog határait súrolják, ezért arra fogunk törekedni, hogy ezt a szlovák nemzeten elburjánzó rákos daganatot mielőbb kipusztítsuk" - fogalmazott a nacionalista önkormányzati politikus, aki a legkülönfélébb magyarellenes kirohanásokkal igyekszik visszajuttatni pártját a szlovák törvényhozásba. Slotát ezúttal az háborította fel, hogy az elmúlt napokban ismét felmerült a szlovákiai magyarság második világháború utáni jogfosztását "törvényesítő" Beneš-dekrétumok kérdése, az a magyar igény, hogy miután a rendszerváltás utáni szlovák parlament az egykori sérelmekért a zsidóktól és a kárpáti németektől már bocsánatot kért és a kárpótlásukat is szentesítette, a szlovákiai magyaroknak ezzel máig adós. Szlovákia azonban határozottan elzárkózik a Beneš-dekrétumok kérdésének megnyitásától.