Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek
Békéscsaba Megyei Jogú Város május 19-ei ülése is zárt ajtók mögött kezdődött. A képviselők méltányossági és egyéb ügyeket tárgyaltak. A nyilvános ülésen elsőként vagyoni ügyekkel foglalkozott a közgyűlés. Talán a legnagyobb érdeklődést a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium fenntartói jogának átadása. A megyeszékhely közgyűlését megtisztelte jelenlétével Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, valamint a békéscsabai szlovák iskola igazgatója, Pecsenya Edit. Az országos kisebbségi testület még a törvényi határidő lejárta előtt -, ami 2004. december 31.-e volt - jelezte a megyei jogú város testülete felé, hogy átvenné a fenntartói jogokat a békéscsabai szlovák iskola felett. A hagyományos sajtótájékoztatón Pap János, polgármester elmondta, hogy a zárt ülésen az Erzsébet lakóparkban két lakás maradt üresen. Az erre érkezett jelentkezéseket bírálták el szigorú pontrendszer alapján. Az egyik lakást egy, a kórházban dolgozó segédorvos, a másikat pedig a Linemár minőségbiztosítási igazgatójának ítélték oda. A nyílt ülésen elsőként a kamara ügyét tárgyalták a képviselők. A pályázatot támogatták, s a megyeszékhely főiskolája, valamint az önkormányzat is partnerek benne, annak ellenére, hogy elhangzottak olyan képviselői vélemények is miszerint, a város is pályázhatott volna… A pályázaton 95 százalékos vissza nem térítendő támogatás nyerhető 5 százalékos saját erő megléte mellett. Végül több módosítással -, 23 igen, egy nem és két tartózkodás mellett - a testület támogatta a kamarai elképzeléseket és elfogadta az együttműködési megállapodást és a Sportcsarnok mellett található 1385/3-6 helyrajzi számú területből a szóban forgó 2000 négyzetméternyi területre vonatkozó bérleti szerződést. A határozat 4. pontja Tímár Károly képviselő javaslata alapján a következőképpen módosult: „A közgyűlés jelen határozatban foglalt hozzájárulása 2006. június 30-ig érvényes. Ha eddig az időpontig a kamara nem tudja a beruházás pénzügyi fedezetét megteremteni, a megállapodás oka fogyottá válik.” Pap János, polgármester pozitívan ítélte meg a szerződés azon pontján, mely kiköti, hogy amennyiben a jogerős használatba vételi engedély kiadásától számított 15 éven belül szűnik meg a bérleti szerződés, akkor a feleknek elszámolási kötelezettségük van. Az elszámolási kötelezettség nem jelent a bérbeadó számára a felépítményre vonatkozó vételi kötelezettséget. Ha a bérleti szerződés a jogerős használatba vételi engedély megszerzésétől számított 15 éven túl szűnik meg bármely okból, úgy a bérbeadó, vagy az általa megjelölt vevő, az aktuális forgalmi érték 10 százalékán vásárolhatja meg a bérlő tulajdonában lévő felépítményt. A kamarának egyébként egyeztetési kötelezettsége is van a város felé a nagyrendezvények időpontjait illetően. Velkey Gábor alpolgármester komoly és hosszadalmas előkészítési folyamatot követően sikeresnek nevezte a békéscsabai szlovák tanítási nyelvű iskola fenntartói jogának átadására és az épület használati jogára irányuló törekvést. Az Országos Szlovák Önkormányzat - törvényi határidőn belül - 2004. december 20-ai levelében - kérte, hogy 2005. július elsejétől átvehesse az intézmény fenntartói jogát. Annál is inkább, mert Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a 45/2004. (I. 29.) közgyűlési határozatával elfogadta a közoktatást érintő Feladatlelátási, Intézményhálózat működtetési és Fejlesztési Terv aktualizálását, és a fejlesztési irányok újabb hat évre szóló kijelölését. Ennek VI., Intézkedési irányok című fejezete kimondja: „Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése kezdeményezi a kapcsolat felvételét az országos és a helyi szlovák kisebbségi önkormányzattal a Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium átadásával kapcsolatban.” Mindez megtörtént, s a törvényi háttér is lehetővé teszi az átadást. A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. számú törvény rendelkezik az intézmények fenntartó jogának átadásával kapcsolatosan, melyet jelen esetben a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvénnyel együtt kell alkalmazni. Az iskola tornatermét annak idején (1993-1994-ban) a város építette saját és pályázati finanszírozásban. A tornacsarnok használati jogát a város átadta a szlovák önkormányzatnak azzal a feltétellel, hogy az megfelelő időkeretet biztosít a városnak. A határozatot a közgyűlés a módosításokkal együtt egyhangúan - 26 igen szavazattal -elfogadta. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke felszólalásában köszönetet mondott a közgyűlésnek és örömét fejezte ki az együttműködés kapcsán. Mint elmondta, szarvasi tapasztalataik alapján bíznak abban, hogy eredményesen fogják működtetni az intézményt, mely az egyik a szlovák tanítási nyelvű gimnáziumok közül. (A másik Budapesten található.) Az országos szlovák elnök azon reményének is hangot adott, hogy pályázati lehetőségek, címzetes támogatás kiaknázásával sikerülhet felújítani az épületet, melyben számítanak a városi testület segítségére is. Így Békéscsaba, a békéscsabaiak vagyona gyarapodhat. Klampeczki Béla mint az oktatási bizottság elnöke, s mint maga is „gyakorló” iskolaigazgató köszönetet mondott az iskola jelenlegi kollektívájának munkájáért, s további jó kapcsolatot, együttműködést kívánt a megyeszékhellyel. A napirendi pont kapcsán Pap János polgármester a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a részletes és aprólékos előkészítő munka kapcsán valóban nyomon követhető, hogy a tornaterem annak idején a szlovák iskola számára épült, ám azt a szomszédos kollégium, s más városi intézmények gyermekei is használták. Ez a jövőben sem változik. Lapunk munkatársának kérdésére elmondta, hogy az iskolában dolgozók közalkalmazotti státusza továbbra is megmarad. A polgármester személyes véleményeként elmondta, hogy városvezetőként büszke volt arra, hogy az ország egyik szlovák tanítási nyelvű gimnáziuma éppen Békéscsabán található, s a város mindig nagy körültekintéssel kezelte ezt az intézményt. Békéscsaba vérkeringésében mindig is fontos szerepet játszott az iskola. Mivel a nemzetiségi oktatás speciális terület, s fenntartása a normatívánál sokkal többe kerül, ezért az országos önkormányzat abban bízik, hogy több állami normatívára számíthat. A nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott iskolák ugyanis - az egyházi normatívához hasonlóan - többlet állami támogatásra számíthatnak. Mint megtudtuk, a kisebbségi testület nem titkolt szándéka az sem, hogy a szlovák kormány és a Békéscsabán működő szlovák főkonzulátus segítségét kérje programjaihoz, a vendégtanárok biztosításához, szlovákiai erdei iskola, egyéb olvasó- és nyári táborok megszervezéséhez. Új és izgalmas lehetőségnek nevezte a polgármester az iskola életében kezdődő új fejezetet, melyhez sok sikert kívánt az Országos Szlovák Önkormányzatnak, valamint az oktatási intézmény valamennyi dolgozójának.
Magyarország jelöltet állít az Európa Tanács emberi jogi biztosának tisztségére. A kormány Kaltenbach Jenőt a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosát javasolja a posztra. Magyarország jelöltet állít az Európa Tanács egyik legfontosabb tisztségére. A kormány javasolja, hogy Kaltenbach Jenő, a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa legyen majd a nemzetközi szervezet új emberi jogi biztosa - közölte Kiss Péter kancellária miniszter 2005. május 16-án Varsóban, az Európa Tanács csúcsértekezletén mondott beszédében. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter emlékeztetett, hogy néhány éve Magyarország volt a házigazdája annak az ünnepélyes megemlékezésnek, amelyet az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács (ET) létrejöttének 50. évfordulója alkalmából rendeztek, és a budapesti ülés egyik legfontosabb eredménye volt az Európa Tanács emberi jogi biztosi posztjának létrehozása. Kiss Péter szerint az ET magas rangú tisztségei közül talán leginkább ez az a poszt, amelynek eredményes betöltésénél különösen fontosak a demokratikus átmenet során szerzett sajátos tapasztalatok. A magyar kormány ezért Kaltenbach Jenő személyében jelöltet állított e tisztségre. Ismerve jelöltünk személyes kvalitásait, szakmai felkészültségét, nemzetközi elismertségét, meggyőződésem, hogy rendelkezik azon ismeretekkel, és tapasztalatokkal, amelyek alapján az Európa Tanács emberi jogi biztosi posztjának színvonalas betöltésére alkalmassá válhat - mondta Kiss Péter. A magyar miniszter szólt arról is, milyen fontos, hogy az Európa Tanács megőrizze az elmúlt évtized alatt kivívott vezető szerepét a nemzeti kisebbségek védelmében. Hangsúlyozta, az ET első, bécsi csúcstalálkozója óta eltelt időszakban a szervezet kidolgozta a kisebbségvédelem európai normarendszerét, amelynek sarokkövei a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény, valamint a regionális, vagy kisebbségi nyelvek európai chartája. Ugyanakkor hozzáfűzte, hogy e szabályrendszerek működésének sikere hatékony végrehajtásukban rejlik, ezért a jövőben is kellő hangsúlyt kell fektetni a kapcsolódó ellenőrzési mechanizmusok korszerűsítésére.
Egy iskola nem csupán szűken vett oktatási feladatokat lát el, hanem kisebb vagy nagyobb régióban kulcsszereplőjévé kell válnia a kulturális életnek, meg kell felelnie bizonyos kihívásoknak, kezdeményezéseknek. Nekünk, szlovákiai magyar pedagógusoknak összekötő kapocsként kell működnünk annak érdekében, hogy különböző kultúrákat, hagyományokat ismertessünk meg egymással, diákjainkkal. Ilyen törekvést szolgál a komáromi Selye János Gimnáziumban 1997-ben induló Dobré slovo, vagyis Jó szó elnevezésű szlovák vers- és prózamondó verseny. A kezdeti, iskolai szintű kezdeményezés később járási fordulóval bővült. Ebben a tanévben a Komáromi Napok rendezvénysorozatába beilleszkedve már kerületi szintűvé nőtte ki magát. A kuriózumot azonban a verseny további bővülése jelentette. A szervezők ugyanis idén nemcsak azoknak a szlovákiai magyar diákoknak akartak szereplési lehetőséget adni, akik szlovák környezetben élnek és tanulnak, hanem azoknak is, akik Magyarországon élnek szlovák nemzetiségűként, és nincs módjuk gyakran használni anyanyelvüket. A verseny kezdeményezője és fő szervezője Csémy Marianna, a komáromi gimnázium tanára. Szavai szerint a verseny elsődleges célja az volt, hogy a felnövekvő szlovákiai magyar, illetve magyarországi szlovák anyanyelvű fiatalok körében fejlesszék a nyelvi és a kommunikációs készségeket, közelebb hozva a szlovák irodalmat és kultúrát. Ezért jött tőle az ötlet, hogy a Komáromi, Újvári, Lévai, Vágsellyei és Nyitrai járás mellett első ízben hívjanak meg olyan magyarországi nemzetiségi tanintézményeket, ahol a szlovák nyelvet is oktatják. A megszólított iskolák közül végül Békéscsabáról, Pilisszántóról és Pilisszentkeresztről összesen 12 diák mérte össze tudását. Ez azért is dicsérendő, mivel például a Békéscsabai Petőfi Utcai Általános Iskola magyar tannyelvű, szlovákot mindössze heti három órában tanulnak a gyerekek, mint választható tárgyat. Szerencsére sok szülőben élnek az „Ahány nyelvet tudsz, annyi ember vagy“ közmondás szavai, ezért sokan minden kötődés nélkül választják a szlovák nyelvet. A verseny a magyarországi iskolák részvételével egy újabb kategóriával bővült. Ily módon az első 4 kategória résztvevői a szlovákiai magyar diákok maradtak, mégpedig az általános iskolák felső tagozatosai, valamint a nyolcosztályos gimnáziumok 1. ciklusának diákjai. Az 5. kategóriában az említett 12 magyarországi tanuló versenyzett. „Bár előfordulnak apróbb kiejtési hibák, a színvonal egyre nő, hiszen ezek a diákok őszintén vonzódnak a versekhez, prózai művekhez. Ők azok, akik szívesen lépnek nagyközönség elé, szlovák szerzők műveit illetve világirodalmi művek részleteit bemutatva“ - értékelte a versenyt Csémy tanárnő. A kezdeményezés egyébként szervesen kapcsolódik ahhoz a programsorozathoz, melyet a Tolerancia éve címmel az iskola igazgatója, Andruskó Imre hirdetett meg. Ennek lényege, hogy a magas szintű szellemi tudás megszerzése, és az egészséges magyar öntudatra nevelés mellett a tolerancia kérdése és képessége is fontossá váljon a felnövekvő fiatal generáció előtt. Véleménye szerint: „Ez a verseny azzal válik példaértékűvé, hogy kisebbségként át tudjuk érezni a magyarországi szlovákok helyzetét, ugyanakkor bemutatjuk, milyen Szlovákiában egy magyar iskola, hogy képes jól működni, és az ilyen és ehhez hasonló rendezvényekkel nem a másságot, hanem az együvé tartozást szimbolizáljuk.“ Az immár nemzetközivé vált rangos esemény felett Claude Baláž, a külföldi szlovákok kormánybiztosa és Bastrnák Tibor, a Vág - Duna - Ipoly Eurorégió titkára vállalt védnökséget, aki jelenlévőként szintén kiemelte azt a tényt, hogy a jövő Európájában mennyire fontos lesz az együttműködés, a kulturális rendezvények ennek a jövőbeni folyamatnak alappillérei lehetnek. Hasonlóképpen vélekedett Szigeti László oktatási államtitkár is: „Az államnyelv elsajátítása nagyon fontos, de ezzel együtt az is, hogy a fiatalok lehetőséget kapjanak tudásuk bemutatására. A verseny napján ez a kezdeményezés nemzetközivé vált, és ez a két ország közti kapcsolatot is erősíti.“ A vendégek között volt továbbá Karol Wlachovský, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója, valamint Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke. Azt hiszem, a fentiekből egyértelműen látszik, a „Jó szó“ nem vész el. Pedig a jelenlévő magyarországi vendégek, tanárok és diákok szavaiból egyértelműen kitűnt, hogy bizony az ottani szlovákok sincsenek könnyű helyzetben. A nyelvvesztés előrehaladott stádiumban van, a gyerekek idegen nyelvként tanulják anyanyelvüket. A magyarországi közvélemény is keveset tud országuk kisebbségeiről, pedig máig élő hagyományaik és iskolarendszerük van. Ebből is látható, hogy Ján Fuzik elnök úr szavait idézve „kisebbségi identitást vállalni sehol sem diadalmenet.“ A gyerekek arcát, lelkesültségüket, az itt szövődő barátságokat látva a jövő mégis reményt ad. Rajtuk kívül a kezdeményezőket, szervezőket és minden résztvevőt biztatni kell! Biztatni azzal, hogy közös munkából fakadó öröm forrását, az együvé tartozás lehetőségét akkor se mulasszák el, ha törekvéseik akadályba ütköznek. Úgy legyen, ahogyan azt Vilma Prívarová, a kormányhivatal szlovák-magyar koordinációs bizottságának tagja jelenlévőként megfogalmazta: „A költészetnek hidat kell alkotnia a szlovákiai és magyarországi gyerekek között!”
A magyar nemzetpolitika jelenlegi általános alakulásának összefüggéseiből ítélve hiba azt várni, hogy Budapest késznek mutatkozzon bocsánatot kérni a szlovákoktól azokért a megaláztatásokért, amely őket a magyar állam részéről a müncheni diktátum és a bécsi döntés után érte, holott éppen ezek vezettek ahhoz, hogy a Benes-dekrétumok és a Kassai kormányprogram a kitelepítésekről döntött - állítja Peter Weiss szlovák politológus abban az írásában, amelyet szombaton közölt a Právo című baloldali cseh napilap. A háború érzékeny öröksége a szlovák-magyar kapcsolatokban című elemzés szerzője szerint a szlovák történészek és politikusok elismerik ugyan, hogy a II. világháború után sok szlovákiai magyart sérelem ért, és a Benes-dekrétumokban, illetve a Kassai kormányprogramban „mai szemmel nézve be volt építve a kollektív bűnösség elve”, de ezeket a problémákat csak „a kölcsönösség” alapján lehet megoldani. Weiss bírálóan szól a magyar politika azon törekvéseiről, hogy a határoktól függetlenül egyesítse a nemzetet. Bírálja Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártja elnökét és a szlovák parlament alelnökét, hogy javaslatával a szlovákiai magyarok kárpótlására a hivatalos szlovák politika ellen lépett fel, s ráadásul kezdeményezését Magyarországon jelentette be. Érthető volt ezért, hogy Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő lemondta a Gyurcsány Ferenccel tervezett találkozóját. Dzurinda ugyanis nem tehet úgy, hogy nem látja a magyar nemzet egyesítését célzó stratégiát a magyar állam és a szlovákiai magyarok közötti jogi kapcsolatok kialakítása alapján. Érthető tehát, hogy egyetlen lépésével sem kíván teret adni ennek a törekvésnek - véli a szerző, aki 1998-2002 között a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke volt. Szerinte vitathatatlan tény, hogy a II. világháború után kitelepített magyarok nagy része aktívan közreműködött a csehszlovák állam szétverésében, holott csehszlovák állampolgár volt. A probléma kölcsönösen elfogadható politikai megoldása ezért differenciált hozzáállást igényel. Úgy véli: a szlovák parlament nem kérhet bocsánatot azoktól, akik részt vettek Csehszlovákia szétverésében, együttműködtek a fasisztákkal csak azért, mert magyarok voltak. A bonyolult kérdések politikai megoldásának keresése megköveteli, hogy megkezdődjön egy olyan magyar-magyar párbeszéd, amely nemcsak a múlt sérelmein fog alapulni, de nagyobb empátiával fogja kezelni a magyarok által a háború idején a szlovákokon elkövetett sérelmeket. Egy ilyen párbeszéd bizonyára elősegíti a szlovákok és a szlovákiai magyarok belpolitikai dialógusát is a kollektív bűnösség elvének tarthatatlanságáról - szögezi le írása végén a szlovák politológus.
2005. május 12-én Kassára érkezett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az EU házhoz jön” című, kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását elősegítő sorozata. A program keretében 2004-ben 31 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és szlovéniai helyszínen 81 szakma-specifikus képzésen több mint 5000 határon túli magyar vállalkozó vett részt. A sorozat ebben az évben 2005. március 10-én Szlovákiában, Losoncon indult útjára. A program idén újabb 36 határon túli helyszínen folytatódik.
A Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal javaslata alapján rendeletben szabályozta a bizottság a kisebbségi önkormányzatok bélyegző használatát. A szlovák kisebbség zömében a közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó Pilisszentléleken él. A bizottság külső tagja, Fridvalszky Rozália, a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke elmondta, hogy az önkormányzatuk ez évi legfontosabb célkitűzése a régi pilisszentléleki Tűzoltószertár önkormányzati irodává történő átalakítása. Az elmúlt év sikerén felbuzdulva idén is megrendezik a Pilisi Falvak találkozóját a településen. A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat feladatának érzi a szlovák nemzetiségi hagyományok őrzését, ezért jelentős és örvendetes eredménynek mondható, hogy a népdalokat éneklő Pávakör mellett tavaly megalakult a szlovák gyermek néptánc csoport is, és mindkét népművészeti együttest támogatja a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat - mondta el Fridvalszky Rozália.
Átkelő címmel régiós kulturális folyóiratot adott ki az Észak -Kelet Régiós Alapítvány. Az alcímében az Ister-Granum Eurorégió kulturális folyóirataként jelzett kiadvány célja, hogy a Duna két oldalán élő művészek, irodalmárok és a történelem, természetvédelem iránt érdeklődő emberek egymásra találását elősegítse. A civil kezdeményezésként megjelent gazdagon illusztrált, igényes megjelenésű folyóirat első számát Nagyfalusi Tibor nyugalmazott könyvtárigazgató, a Párkány - Esztergom Baráti Egyesület ügyvezetője mutatta be a Bajor Ágost Művelődési Házban rendezett találkozón. Az Átkelő című új folyóirat főszerkesztője Bartos Anikó Viktória elmondta, hogy nyitottak minden javaslatra, amely a folyóirat olvasóitól beérkezik. Szeretnének a régió településein az esztergomihoz hasonló folyóirat bemutatót tartani és szándékukban áll a különböző értékes helytörténeti tanulmányoknak lapjukban helyet adni. Az Átkelő első számában Csicsay Alajostól betekintést kapunk Esztergom vármegye 20. századi közoktatásáról, megismerhetjük a Balassa család eredetét Pifkó Péter tollából, Cigléd búcsújáróhely történetéről ír Pénzes István, érdekes nyelvészeti tanulmány foglalkozik Esztergom nevével, valamint a Pilisszentkereszten élő szlovák írókkal. Visszaemlékezünk Mucsi András művészettörténészre, és Czirok Ferenc esztergomi vendéglős életéből megismerhetjük az esztergomi vendéglátás történetének sajátosságait. A folyóirat bemutató keretében dr. Bárdos István művelődéstörténész prezentációban mutatta be az Átkelő első számában olvasható tanulmányát Esztergom 1925 és 1945 közötti kulturális rendezvényeiről. Ez az időszak varázsolta a poros kisvárost olyan idegenforgalmi központtá, amely mai napig is meghatározó a város életében. Ruda Gábor, az Észak-Kelet Régiós Alapítvány munkatársa elmondta, hogy az Átkelő kiadását a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásából tudták megvalósítani. Terveik szerint tavasszal és ősszel jelenne meg az Átkelő egy-egy száma. A lap szerkesztősége Piliscsabán a Máriapark utca 38 szám alatt van, e-mail címük: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. . A kiadványt Esztergomban a könyvesboltokban és az újságárusoknál lehet megvásárolni, valamint a településeken rendezett bemutatókon.
Idén 13. alkalommal kerül megrendezésre a Pünkösdi Kiállítás és Kézműves Vásár Esztergomban, ezúttal a „HÍD” Vállalkozók Együtt Egymásért Alapítvány és a Compexpo Stúdió Kft. szervezésében. A Kiállítás hosszú évek óta segíti Esztergom térségben és az Ister-Granum Eurorégió területén működő magyar és szlovák cégek, vállalkozók kapcsolatépítését, a lakosság és az ország távolabbi részeiből érkező sok ezer látogatónak pedig vásárlási- és szórakozási lehetőséget biztosít. Az idei rendezvény célja, hogy gazdasági jellege erősödjön, a kistérségek és a régió vállalkozói nagyobb számban jelenjenek meg kiállítóként, a rendezvény hazai és nemzetközi elismertsége fokozódjon és a kiállítói megjelenés színvonala emelkedjen, a vásár országos ismertségre tegyen szert.
A Szegedi Vasutas Művelődési Ház Képzőművész szakkörének kiállítása nyílt májusban a Békéscsabai Vasutas Művelődési Házban. A rendezésben részt vettek a Szlovák Kultúra Háza amatőr szakkörének tagjai Varga Andrásné (Piri) és Krizsán Pálné (Margit) akik jó együttműködést alakítottak ki a szegedi művészekkel, rendszeresen látogatják egymást, kiállításokat rendeznek közösen. A kiállítás megnyitásán közreműködtek a Zeneiskola tanulói, gitárosai: Cseh István a Kőszegi Zoltán. Maczkó István a Békéscsabai Vasutas Művelődési Ház igazgatója megnyitójában méltatta a kiállító művészek munkáját. Kiemelte Kereszti Zsolt grafikáit, Miskolczi János, Balogh Pálma csendéletképeit, Birinyi György, Selmeczi Gizella, Soós Zoltán olajképeit és Kresák András kezdő festő sikeres alkotásait. A kiállításon jelen volt Szuromi Pál neves művészeti író, aki egyébként a jelenlévő művészek alkotócsoportját is vezeti nagy szakértelemmel Szegeden. A népes közönség elismerően szólt a vendégművészek munkájáról.
Békéscsabán már hagyomány, hogy minden évben megrendezésre került a szlovák nyelvet tanuló óvodások napja (szombati óvoda) Így volt ez 2005 május 11-én is amikor közel 200 óvodás kirándult a csodálatos környezetű kétegyházi Almássy kastélyba, ahol jelenleg mezőgazdasági szakiskola működik. Dr Komáromi Sándor az iskola igazgatója készítette elő a gyerekek látogatását és az iskola dolgozói nagy szeretettel fogadták az óvodásokat. Az iskola pompás tornatermében kezdődött a műsor, ahol szebbnél szebb táncokat mutattak be a Ligati úti óvodások Matulay Sándorné (Marika) vezetőóvónő és Rábai Györgyné (Gabi) közreműködésével, az Orosházi úti Óvoda vezetője Bohus Pálné (Zsófia) és Váradi Zoltánné (Erzsébet) közös játékra szólította az összes óvodást. Csodálatos kép tárult a látogatók elé, amikor a 200 kisgyerek a tornateremben különböző játékokat, gyermektáncokat roptak felelevenítve Dr Krupa András Omrvinky detského folklóru a hier našich Slovákov c. könyvéből a régi gyermekjátékokat is. A Szegfű utcai óvodából Szabó Lászlóné (Mária) és Hugyecz Andrásné (Júlia) óvónők körjátékkal kedveskedtek a résztvevőknek, a Szlovák Isklából az óvodások Eperjessyné Cséffai Csilla vezetőóvónő és Zátonyi Erzsébet, Szutrunga Mihályné (Zsuzsanna), Szlovák Szabina óvónők vezetésével ünnepi öltözékben adtak elő szép gyermektáncokat és táncra szólították a Tancuj, tancuj dallal a kétszáz óvódást. A Kolozsvári úti óvodások Koszna Györgyné (Dorottya) vezetőóvónő és Német Imréné (Ildikó) óvónő vezetésével torna játékokban vettek részt a gyerekek. A kultúrműsor után sportjátékokra került sor a sportpályán, ahol ovifoci, futás, ügyességi játékokba vett részt a sok gyerek. A szép idő is kedvezett ahhoz, hogy a nagy létszámú gyereksereg a felnőttek vezetésével jól érezze magát, bízva abban, hogy jövőre is sor kerül hasonló rendezvényre, ahol a tanult dalokat, játékokat, táncokat is bemutathatják egymásnak.
Hagyomány, hogy a Szlovák Klub minden évben megrendezi az Anyák Napját. Most is így volt, ez a nap alkalmas volt arra, hogy kimozduljanak a mamák, nagymamák otthonról. A zsúfolásig megtelt klubhelységben ünnepi hangulat uralkodott, amikor a Szlovák Iskola tanulói és óvodásai ünneplőbe öltözve megérkeztek a köszöntővel. Először Eperjessyné Cseffai Csilla vezető óvónő köszöntötte a vendégeket Zátonyi Erzsébet óvónő vezetésével, majd a gyerekek adtak elő Anyák napi műsor, többek között József Attila Mama c. versét szlovákul, majd dalokkal köszöntötték az anyákat, nagymamákat. A könnyekig meghatódott vendégek nagy tapssal jutalmazták az őket köszöntőket. A klub férfi tagjai és a gyerekek kedves ajándék tárggyal színes tálkával, és virággal ajándékozták meg a klub nő tagjait, majd ünnepi ebéd mellett elevenítették fel gyermekeik nevelésével kapcsolatos emlékeiket. A beszélgetés során előkerültek gyermekeik, unokáik és dédunokáik fényképei is, amit szeretettel adtak közre egymásnak.
Az Arany János Művelődési Házban már hagyomány, hogy az Asszonykórus megrendezi az anyák napi ünnepséget. Így ebben az évben is sor került erre, Mizó Ferenc az intézmény igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd Lipták Györgyné (Zsófia) köszöntötte a vendégeket. Többen visszaemlékeztek arra, hogyan nevelték gyermekeiket és most hogyan segítik gyermekeiket, unokáikat. Közös dallal köszöntötték az Anyák Napját, majd csodálatos cserepes virággal köszöntötték a résztvevőket és kellemes uzsonnával kedveskedtek s jó egészséget kívántak egymásnak.
Békéscsaba labdarúgó utánpótlásának nevelésében jelentős a Szokolay labdarúgó iskola. Évek óta kiemelkedő munkája a 8-16 éves gyerekek körében a labdarúgás tanításában. Pünkösdi labdarúgótornát rendezett a Szokolay Foci Suli (Az iskola vezetője Szokolay Sándor a tótkomlósi híres festő Szokolay Sándor fia). A tornán kilenc csapat vett részt, köztük volt a Csehországból érkezett Hulin ifjú labdarúgó csapat, aki már 14 alkalommal volt vendég Békéscsabán. Az 1990 születésű ifjakat Michal Hofirek edző kísérte el útjukra, míg a 1992 születésűeket Miroslav Panáček edző gardírozta. A hulini csapat szép, sportszerű játékával, ügyes taktikájával kivívta tekintélyét. Nagyon jól felkészült a csapat a tornára, ezt bizonyította szereplésük. Eredmények: Hulin - Békéscsaba Előre 1:0 X Hulin - Szokolay FS 4:1 X Hulin Előre FC 1:1 X A torna végén Szokolay Sándor az iskola vezetője értékelte az eredményeket s köszönte a cseh fiatalok részvételét, majd átadta a díjakat. A hulini csapatnak gratulált Jakab Péter az NBI csapat edzője is. A legjobb játékos a 92-es korosztályban Latal Václav a 90-esben Začek Lukáš részesült jutalomban. A legjobb kapus Lovika Jiri (92-es korosztály), Pretinal Anton a (90-es korosztály) kapott emlékplakettet. Azonkívül, hogy a pályán találkoztak a fiatalok, megállapodtak abban, hogy a nyáron ellátogatnak a csabaiak a Hulinban rendezendő sportvetélkedőre és tovább erősíti a barátságot a következő években is.
„Egyetlen vers, bármelyik lehet, csak dobbanjon bele a szíved!” - e gondolat jegyében szavaltak a békéscsabai CSABA Honvéd Kulturális Egyesület égisze alatt működő Fegyveres Erők és Testületek Nyugállományúak Klubjának tagjai április 22-én, amikor József Attila születésének 100. évfordulójára emlékeztek. A lelkes nyugdíjasok méltóképpen ápolták költőóriásunk munkásságának, életművének, költészetének emlékét. A megjelenteket Farkas Barna köszöntötte, majd Teleki Sándor mutatta be a költő életútját, költészetét, s kalauzolta a szavalóverseny résztvevőit a maga rendezte mini-tárlaton. Ezt követően a verseké volt a főszerep. A zsűri - Kazár Krisztina, Andirkóné Kovács Katalin, a Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda pedagógusai, valamint a nyugdíjas klub részéről Teleki Sándor - hosszas vajúdás után hozta meg nem könnyű döntését. Eszerint Varga Andrásné, Fazekas Erika, a békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendéke és Orosz István részesültek díjazásban. Orosz István előadásában József Attila: A Dunánál című versét hallhattuk, Varga Andrásné nyugdíjas a Parasztanyóka, míg Fazekas Erika a Kései sirató című verset választotta e jeles alkalomra.
Békéscsaba Megyei Jogú Város április 21-ei testületi ülését zárt ajtók mögött kezdték a képviselők. Napirenden vagyoni ügyek és fellebbezési, valamint méltányossági ügyek szerepeltek. A hagyományos sajtótájékoztatón Pap János, polgármester elmondta, hogy már a jövő heti Expóra készülnek. Az Expo egyébként szervesen illeszkedik az új városfejlesztési stratégiába. Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, hogy nem kerül ismét a közgyűlés elé a „jegyző-ügy”. Az ügyrendi bizottság állásfoglalása szerint van közgyűlési döntés, így az ügyet nem kell ismét a közgyűlés elé vinni, s a testület nem változtatja meg döntését. Pap János azt is elmondta, hogy a jegyző kinevezését pártolók és ellenzők egyaránt egyetértettek abban, hogy a kialakult jogvitáról a bíróság döntsön. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara azzal a kéréssel kereste meg a várost, hogy a Sportcsarnok mellett több funkciós rendezvény csarnokot szeretne létrehozni a konferenciaturizmus hatékonyabb kihasználása érdekében. A 40-szer 45 méteres csarnok konferenciák, kiállítások megrendezését szolgálná a maga kétszintes kiszolgáló épületegyüttesével. A határidő sürgető, hiszen az Interreg pályázaton a beruházás 95 százalékát lehet elnyerni és a beadási határidő május 15-e. Hasonló komplexum Aradon nagy sikerrel működik, ezért a Békés megyei kamara az Arad megyei kamarával közösen nyújtja be pályázatát. A közgyűlés úgy döntött, hogy megadják a lehetőséget, de bizonyos részleteket tovább kell tárgyalni. Ugyanakkor Pap János a sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a város álma a jégpálya és az uszoda megépítése a Sportcsarnok körül, s talán a két elképzelés - a városé és a kamaráé - ötvözhető. Korábban arról is lehetett hallani, hogy a LIDL Magyarország Kft. itt venne földterületet, ám - mint megtudtuk -, a cég elállt vásárlási szándékától, a kamara viszont bérelné az adott területet. A közgyűlés az eladási ár egy tizenkettedét határozta meg éves bérleti díjként és 25 évre hosszabbítható meg a szerződés -, természetesen inflációkövető módon. Pap Jánostól azt is megtudtuk, hogy a két elképzelés ötvözhető, s ha jól sáfárkodnak a felek: Békéscsaba egy komplex konferencia-, szórakoztató-, és szabadidő centrummal bővülhetne. Már csupán a szálláslehetőségek bővítése várat magára. A polgármester találóan megjegyezte, hogy a Körös Hotel újrahasznosításáról sem mondanak le, csupán nem találják a tulajdonost… Addig is a környékbeli magánerős, 15-20 szobás panziók tehetnék igazán idegenforgalmi célponttá a rendezvényközpontot. A jégpálya jege leengedhető lesz, így újabb közösségi, illetve rendezvény térrel lehet majd számolni. Strandröplabda-pálya kialakítását is tervezik az uszoda mellett. A pályák hétköznap és hétvégén is bérbe adhatók, így valóban hatékony lenne a komplexum kihasználtsága. Lakodalmakat, diszkók rendezésére is lehetőséget nyújthat - távolabb a belvárostól. A testület 400 millió beruházással kalkulál, s az 5 százalékos saját erőt, melynek összege 20 millió forintot tesz ki - az INTERREG III. A pályázat útján kívánják biztosítani. A nyilvános ülésen elsőként az önkormányzati rendelet végrehajtására elbírálási szempontrendszert fogadtak el a képviselők: eszerint bárki kiszámíthatja, hogy mennyi lakástámogatásra jogosult, ha az Erzsébet lakóparkban szeretne hajlékhoz jutni, vagy éppen első lakáshoz jutó, vagy netán vissza nem térítendő önkormányzati támogatáshoz szeretne jutni. A vagyoni ügyek tárgyalásakor a békéscsabai Napközis tábor üzemeltetési szerződését meghosszabbították. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló önkormányzati rendeletet módosították a képviselők. A városi szociális rendszerben belépő új feladatok miatt volt erre szükség. A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról szóló rendeletet, illetve a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatát (SZMSZ) szintén módosították. Utóbbira azért volt szükség, mert azon jogköröket, melyeket eddig ad hoc jelleggel ruháztak rá bizonyos bizottságokra, azt most írásba is foglalták a módosítással. Iskolazászló például ezentúl is csak a közgyűlés adományozhat. A szociális területet érintő kérdések között módosították Békéscsaba és környéke többcélú Kistérségi Társulásának megállapodását, ugyanis egy tavalyi törvény újraszabályozta a települési önkormányzatokra vonatkozó előírásokat. Az öt település - Békéscsaba, Kétsoprony, Doboz, Csabaszabadi és Telekgerendás - így az új törvényi előírásoknak megfelelően alakítja át a társulást. A testület tájékoztatót hallhatott arról, hogy kik kapták a „Békés megye lakosainak egészségéért NÍVÓ-díjat 2004.-ben”:eszerint Buki Mária, Jantyik Márta, Róka Miklós, Sonkoly Iván, Pécsi-Huszár Zoltán háziorvosok és munkatársaik részesültek az elismerésben. A költségvetési beszámolót is elfogadták a képviselők: kilencvennyolc millió forint szabad pénzmaradvánnyal. Negyvennyolc millió forintot az általános tartalékalapba helyeztek és ötven millió forinttal csökkentették a hitelfelvételt. Elfogadták a 2004. évi egyszerűsített könyvvizsgálói jelentést is, viszont hosszas vita után sem fogadták el Gyermekélelmezési Intézmény működéséről szóló beszámolót. Az intézmény 931 millió forintos költségeivel szemben 540 milliós bevétel áll. A képviselők tételesen kíváncsiak a hiányzó 390 millió forintos különbségre, melyről részletes beszámolót kérnek. A Jankay Galéria működési költségeként 8,6 millió forintot hagytak jóvá. A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium, valamint Általános Iskolai Diákotthon tervezet rekonstrukciójával kapcsolatban a polgármester elmondta, hogy mintegy 830 négyzetméterrel kellene növelni az intézmény területét - címzett támogatás igénybevételével. Az Országos Szlovák Kisebbségi Önkormányzat már korábban bejelentette igényét, hogy átvenné az iskolát. Minderre a törvény is lehetőséget ad. Lapunk munkatársának kérdésére Pap János megerősítette: az intézményt át fogják adni a kisebbségi önkormányzatnak. Az átadás részleteiről még tárgyalnak az érintett felek.
Békés megyében mintegy húszezer regisztrált munkanélkülit tartanak számon, Békéscsabán pedig 3800-at. Az 50 év felettiek pedig 3800-an vannak megyénkben: 62 százalékuk férfi, 39 százalékuk a gyengébb nemhez tartozik. Megyénkben 713 álláshelyet jelentett be 172 munkáltató. Közülük 642 munkáltatót hívott meg a Békés Megyei Munkaügyi Központ április 21-én az 50 éven felüliek számára rendezett állásbörzéjére, melyet „Munkatapasztalat eladó!” címmel Békéscsabán és a nyolc kirendeltségen egy időben szerveztek meg. A börzét Pap János, Békéscsaba polgármestere nyitotta meg a megyeszékhelyen. Az érintett munkanélküliek mintegy 60 százaléka, 5-600 ember jelent meg a csabai börzén. A nagy érdeklődésre mi sem volt jellemzőbb, mint hogy már reggel 8 óra előtt „megostromolták” a békéscsabai munkaügyi központ kapuját. Mint megtudtuk, Békéscsabán 3800 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. A megyeszékhelyen elsősorban eladókat, kőműveseket, festőket, asztalosokat, szakácsokat és adminisztrátorokat keresnek. Harmincöt munkáltató jelentett be 120 üres álláshelyet a megyeszékhelyen. A rendezvényről és a 2005. január elsejével életbe lépett jogszabályi változásokról Dr. Nagy Ágnes igazgatóasszony sajtótájékoztatót is tartott Békéscsabán. Elmondta: a nemzeti fejlesztési akótervben és a munkaügyi központ saját koncepciójában kiemelt helyen szerepel az 50 év feletti munkanélküliek foglalkoztatásának növelése, a tartós munkanélküliség megszakítása és az elhelyezkedésük elősegítése összetett gondjaik egyénre szabott, komplex kezelésével. Az 50 éven felettiek elhelyezkedését segítendő a foglalkoztatáspolitika és a Munkaügyi Minisztérium központi programot is indított. Országos szinten mintegy három milliárd forint áll a program rendelkezésére. Azon munkáltatók részére, akik 50 éven felüli munkavállalót foglalkoztatnak, a munkaügyi központok átvállalják a bérhez kapcsolódó járulékok finanszírozását és az EHO-t, a tételes egészségügyi hozzájárulást sem kell megfizetniük. Dr. Nagy Ágnes egy új „intézményrendszerről” is beszámolt csütörtökön: az úgynevezett „munkakipróbálás” lehetőségéről. A munkáltató vállalja három hónapig - határozott idejű munkaszerződéssel -, hogy a munkavállalót képességeinek és iskolai végzettségének megfelelő munkakörben alkalmazza, s ezen idő alatt sem közös megegyezéssel, sem pedig felmondással nem szakítja meg a munkaviszonyát. Ezen idő alatt a munkaügyi központ fizeti a munkavállaló teljes bérét, s annak járulékait. Így tulajdonképpen a munkáltató három hónapig ingyen munkaerőt vehet igénybe. A felek közös megelégedettsége esetén pedig a munkaszerződés meghosszabbítható, s a bértámogatás, a járulékátvállalás, mobilitási támogatás vehető igénybe.
Az utóbbi időben igen sűrűn látogattak városunkba szlovákai delegációk, többek között testvérvárosunkból Dubnicáról és Nyitráról is fogadtak vendégeket a város intézményei, illetve szervezetei - derült ki abból a tájékoztatóból, amelyet dr. Alt Gyula, a Váci Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke tartott az önkormányzat május 9-i ülésén. Az elnök elmondta, ezeken a találkozókon segítséget nyújtott az önkormányzat a tolmácsolásban. Igen jó hangulatban folyt a Földváry Károly Általános Iskola és a dubnicai testvériskola közötti találkozó. A váci iskola szlovák nyelvet tanuló diákjai műsorral is kedveskedtek a vendégeknek. Mint megtudtuk, a június 6-án meghívásra az iskola 15 diákja - köztük a szlovákul tanulók is - atlétikai versenyre Dubnicába utazik. A közelmúltban az Esze Tamás Honvéd Nyugdíjas Egyesület vezetőivel folytatott megbeszélést a dubnicai nyugdíjas klub elnöke. Mindkét fél tárgyalt arról, miként képzelik el a jövőbeni együttműködést, melyet a váci klub kirándulása indít, majd az itteniek a dubnicai nyugdíjasokat látják vendégül. A polgármesteri hivatal szakszervezeti bizottságának szervezésében Dubnicára kirándult egy csoport. A határon átnyúló program keretében a Vöröskereszt váci körzeti szervezetének vezetője, az országos és Pest megyei titkár fogadta a nyitrai Vöröskereszt elnökét, s a létrejött együttműködés keretében próbálnak egyebek közt Phare pénzekre pályázni. Városunkba látogattak a közelmúltban dubnicai vezető tisztségviselők, hogy tájékoztatást adjanak, az idei Váci Világi Vigalomra - melynek Dubnica lesz a díszvendége - milyen programokat tudnak kínálni. A kínálat igen nagy volt, a fellépők közül érdemes kiemelni a világhírű Vršatec együttest. Ami pedig már a szlovák önkormányzat konkrét rendezvényeit illeti, dr. Alt Gyula beszélt arról, hogy elkészült a május 20-21-én rendezendő Határok nélkül című nemzetközi kortárskonferencia programja, melynek egyik szervezője a szlovák önkormányzat, s kérte a képviselőket, hogy a tolmácsolásban működjenek közre. Ugyancsak nagyszabású rendezvény lesz a május 26-i szlovák est, melyen az ecseri folklóregyüttes lép fel és adja elő többek között az Ecseri lakodalmast. A szlovák önkormányzat ülésén szóba kerültek a gazdasági ügyek is és beszéltek az iskolai és a felnőtt szlovák nyelvoktatás tapasztalatairól. Mata Mihály mindenekelőtt köszönetét fejezte ki - s kérte annak újságon keresztül való tolmácsolását - Szakszik Ákos tűzoltóparancsnoknak, hogy helyet biztosít, s a felnőtt nyelvoktatáshoz a tűzoltóság oktató termét használhatják. Mint megtudtuk, a kezdeti lelkesedés után a kezdők közül többen kimaradtak a tanfolyamról, ezért a jövőben oktatásukat a haladókkal együtt folytatják. Az ingyenes nyelvtanfolyamot tovább folytatók le szeretnék tenni az alap-, vagy középfokú nyelvvizsgát, melyre az év végén lesz lehetőség - mondta Mata Mihály. Az általános iskolai nyelvoktatás tapasztalatairól Menczer Sándorné - aki a Földváry Károly Általános Iskolában tanítja a szlovák nyelvet - számolt be. Az iskolában szakköri szinten tanítják a szlovákot, ám a rendelkezésre álló idő kevés - hallottuk Menczer Sándornétól -, aki szintén arról számolt be, hogy a kezdeti létszámhoz képest lemorzsolódás tapasztalható. A szlovák nyelvet tanuló diákok nagyon várják a dubnicai utat, ahol atlétikai versenyen vehetnek részt - mondta Menczer Sándorné. A testület az ülésen úgy döntött, hogy a gyerekek szlovákiai útjához a kisebbségi önkormányzat költségvetéséből 10 ezer forinttal hozzájárulnak.
A megyei művelődési központ szervezésében a Békés megyei művelődési házak, könyvtárak, múzeumok, levéltárak munkatársait várták tegnap, szerdán Békéscsabára, az MMK épületébe immár hagyományos képzésükre, előadássorozatukra. A megjelentek a „Kultúra helye a Nemzeti Fejlesztési Tervben” címmel Nagy Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Európa Uniós és Stratégiai Főosztály főosztályvezetője tartott érdekfeszítő előadást, melyből a résztvevők megismerhették Magyarország esélyeit az uniós pályázati rendszerben 2007. és 2013 közt. Többek között hallhattak a tárca kulturális stratégiájáról, annak főbb irányelveiről, célkitűzéseiről, valamint az Európa Terv szerkezeti felépítését is ismertette az előadó. Ezt követően Wittmann László, a megyei önkormányzat Európai Integrációs és Tervezési Csoportjának vezetője a tervezési csoport tevékenységéről számolt be. A regionális fejlesztési stratégia munkaanyaga is elkészült: ezt április 21-én tárgyalta a megyei önkormányzat. A fejlesztési prioritások közt elsősorban a közlekedés fejlesztése, a környezetvédelem és a humán erőforrás fejlesztése áll. A megyegyűlés határozatát eljuttatták a regionális fejlesztési tanácshoz, mely június, július hónapban véglegesíti a Dél-alföldi stratégiát. A fejlesztési stratégia megalkotásába, kidolgozásába a kistérségeket is bevonták. Békés megyében ez nyolc kistérséget érint. A regionális fejlesztési stratégiák az országos területfejlesztési koncepcióban is helyet kapnak. Az aktualitások, bejelentések között a legfrissebb pályázati felhívásokról értesülhettek a jelenlevők.
A Magyar Művészetoktatás Napja alkalmából a kiskőrösi Városi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is már évek óta csatlakozik a zeneiskolák és művészeti iskolák szövetsége által meghirdetett összművészeti tavaszi fesztiválhoz. A rendezvény célja, hogy az intézmény tanszakai, tagozatai, művészei ágai mutatkozzanak be egész évben elsajátított tudásukkal az érdeklődő nagyközönség előtt. Az ebben az évben megrendezett programsorozatban is - melynek a művelődési otthon, a művészeti iskola, valamint a sportcsarnok adott helyet- számos magas színvonalú előadásra, táncbemutatóra került sor. Albert József az intézmény igazgatója a rendezvénysorozat egyes programjain köszöntötte a megjelenteket. Növendékeink és tanáraink nagy lelkesedéssel készültek az elmúlt időszakban, hogy a nagy nyilvánosság előtt bemutatkozhassanak. Településünk kulturális életében meghatározó szerepet játszik az itt élő szlovákság hagyományainak ápolása. Intézményünk növendékei a kézműves foglalkozásokon népi iparművészeti alkotásokat készítenek és a zeneiskolában, a művelődési házban, valamint a város általános- és középiskoláiban működő néptánccsoportjaink is egyaránt nagy népszerűségnek örvendnek. A néptánc az elődeinkről ránk maradt szlovák kultúra különleges értéke, melyet az improvizáció és a kötött formák segítségével az érzelemkifejezés és humor egyaránt jellemez, mindemellett a hagyományőrzésnek és az identitástudat megerősítésének egyaránt alkalmas eszköze. Ma már színpadi műfaj, de mint ilyen, a hagyományőrzésen kívül képességfejlesztésre is jó, valamint arra is, hogy a gyerekek ügyesebbek, kiegyensúlyozattabbak is legyenek segítségével- mondta az igazgató. A programokon magyar és szlovák gyermekjátékokkal léptek színre a művelődési központ óvodásai, A Kis Szivárvány együttes Zólyom környéki kereplős táncot adott elő, a Bem József Általános Iskola egyik elsős néptánccsoportja „Görbénye gyermekjátékok” című összeállításukkal kápráztatta el a közönséget. A nagyobbak szepesi táncokat, rábaközi verbunkot, pusztafalusi leánytáncot, zemplémi táncokat, valamint tótkomlósi dobogóst jelenítettek meg. A sort szlovák tavaszi játékfűzések zárták. Boda Zsuzsa
A török másfél évszázados uralma alatt szinte teljesen elnéptelenedett Kiskőrösre az 1700-as évek elején a Felvidékről csalogatták az akkori Wattay uraságok ide a szlovák nyelvű lakosságot. Mivel az itteni birtokok urai Wattay János és István evangélikus vallásúak voltak, azért az északi országrészből is szinte csak evangélikus vallású szlovák letelepedők érkezhettek. Így mintegy hétszáz evangélikus szlovák család talált új otthonára a településen. A nép megérkeztével az egyház szervezését és a gyülekezeti élet megalapozását is megindították, így hamarosan megépülhetett a lelkészlakás is. 1720 húsvétjának első vasárnapján pedig elhangzott az első prédikáció, természetesen szlovákul, mint ahogyan hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztül. Napjainkban a mintegy tizenötezer lakosból kilencezren tartoznak az evangélikus egyház kötelékébe, köztük a valamikori betelepített szlovákság leszármazottaival. Bár az istentiszteleteket magyar nyelven tartják, évente egyre több alkalommal kerül sor szlovák nyelvű istentiszteletre is, amelyet régebben Nobik Erzsébet, mostanában pedig Spišák Attila az Országos Szlovák Lelkészi Szolgálat lelkésze tart. Nemrégiben konfirmáltak a kiskőrösi evangélikus fiatalok. Hetvenhatan tettek vizsgát, és erősítették meg szüleik, keresztszüleik egykori fogadalmát. A Kiskőrösi Evangélikus Egyház kedves hagyománya, hogy az ötven éve konfirmáltak együtt vesznek Úrvacsorát a most konfirmálókkal. Gmoser Györgyné szervezésében találkoztak azok az egykori konfirmandusok, akik 1955-ben konfirmáltak. Az istentisztelet után koszorút helyeztek el dr. Murányi György, valamint Ponicsán Imre lelkészek sírjánál, és egyházi énekek előadásával emlékeztek az egykori hitoktatókra.
Hogyan lehet a kisebbségek rovására kijátszani a választójogi törvényeket? A lehetőségek tárháza kimeríthetetlennek tűnik. A legújabb eset: egy békési faluban felszámolták a szlovák kisebbségi önkormányzatot. Látszólag minden jogszerű, a kisebbségi ombudsman mégis az Alkotmánybírósághoz fordult. Emlékezhetünk: a legutóbbi kisebbségi választásokat botrányok sorozata kísérte. Olyan településeken is alakultak kisebbségi önkormányzatok, ahol a népszámláláskor senki nem vallotta magát kisebbséginek. Az örményektől a románokig szinte valamennyi nemzetiség soraiban feltűntek addig sosem látott jelöltek, Jászladányban pedig túlnyomórészt nem cigányok kerültek be a cigány testületbe. A botránykrónika a közelmúltban új módszerrel és új helyszínnel gyarapodott. A dél-alföldi, jórészt szlovákok lakta Csabaszabadiban az év elején időközi választásokat tartottak. A megyei lap egyik tudósítása szerint a négyszáz lelkes faluban régóta folyik a háborúskodás, a település a csőd közelébe jutott. A polgármester és mások is arra panaszkodtak, hogy „erősen ráfizetéses” a falubeli nemzetiségi iskola: mindenki jobban járna, ha a gyerekek Békéscsabán tanulnának tovább. Utaztatásuk sokkal kevesebbe kerülne, mint az iskola fenntartása. A megyeszékhelyen készek is lettek volna fogadni a diákokat, de a csabaszabadi szlovák kisebbségi önkormányzat nem adta hozzájárulását a helyi iskola megszüntetéséhez. A képviselő-testület végül föloszlatta önmagát. Az idén januárban tartott időközi választáson tizenhárman indultak: közülük kilencen független szlovák kisebbségi jelöltként. Ehhez még csak szlováknak sem kellett vallaniuk magukat, hiszen a törvény értelmében elegendő volt csupán annyit kinyilvánítaniuk, hogy vállalják a szlovák kisebbség képviseletét. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman elmondta: az öttagú testületbe négy szlovák jelölt került be, de a helybeli szlovákok szerint valójában egyikük sem tartozik ehhez a kisebbséghez. Sőt: olyan képviselő is akad közöttük, aki korábban kétségbe vonta, hogy a faluban egyáltalán élnek szlovák nemzetiségűek. Nem közismert, de a törvény lehetőséget ad arra is, hogy - ha a képviselők több mint felét kisebbségi jelöltként választották meg - a települési önkormányzat átminősítse magát települési kisebbségi önkormányzattá. Csabaszabadiban ez történt. Márpedig azzal, hogy létrejött a szlovák kisebbségi települési önkormányzat, automatikusan megszűnt a 2002-ben megválasztott helyi szlovák kisebbségi önkormányzat. Kaltenbach szerint a cél feltehetően az volt, hogy - kihasználva a jogi szabályozás hiányosságait - felszámolják a valóban szlovák képviselőkből álló kisebbségi önkormányzatot. A kisebbségi ombudsman néhány éve az Országos Választási Bizottság állásfoglalását kérte arról, hogy a választási szervek milyen módon képesek fellépni azokkal szemben, akik nem tartoznak az adott kisebbségi közösséghez. Az Országos Választási Bizottság azonban - jegyezte meg - semmilyen jogi garanciát nem tudott adni. Az ezzel kapcsolatos panaszokat a bíróságok is vizsgálat nélkül utasították el, Kaltenbach ezért - más jogorvoslati fórum nem lévén - az Alkotmánybírósághoz fordult. Szeretné elérni, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a csabaszabadi időközi választás eredményét, a törvényhozók pedig szüntessék meg a visszaélések lehetőségét.
A magyarországi horvát kisebbség képzési központjának átadására kerül sor 2005. május 6-án a horvátországi Pag szigetén. Az Országos Horvát Önkormányzat adriai tengerparti kulturális intézménye a magyar és a horvát kormány közös támogatásával valósulhatott meg. A magyar költségvetés 100 millió forintot biztosított a horvát kisebbségi képzési központ kialakítására. Hasonló nagyságrendű támogatást nyújtott az üdülőközpont felújítására a horvát közösség anyaországa is. Horvátország kormánya 20 évre biztosítja létesítmény ingyenes használati jogát az Országos Horvát Önkormányzat részére. A Pag szigeti Vlašići településen található központ a maga nemében egyedülálló nemzetiségi intézmény, hiszen anyanyelvi környezetben teszi lehetővé a magyarországi horvát gyermekek és felnőttek képzését, oktatását és üdültetését. Az új létesítmény avatásán a magyar kormány részéről az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter képviseletében Teleki László politikai államtitkár és Heizer Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke vesz részt.
A Honvédelmi Minisztérium idén 3. alkalommal rendezte meg országos szellemi és fizikai vetélkedőjét, a Bevetés Próbát, az általános iskolák 7-8. illetve a középiskolák 1-4. osztályos tanulói számára. A Piliscsévi Általános Iskola a tatai selejtező 1. és 2. helyét megszerezve jutott az országos döntőbe. A 7-8. osztályosok mezőnyében összesen 749 csapat vágott neki a küzdelmeknek. Az országos döntőbe, melyet idén a püspökszilágyi katonai bázison rendeztek meg megyénkből két csapat is bekerült a legjobb 11 közé: a Piliscsévi Általános Iskola és Sárisáp csapata. A kétnapos embert próbáló verseny során megyénk csapatai kitűnően szerepeltek az 5 versenyszám összesítése után - szellemi teszt, lövészet, kézigránát hajítás, sátorépítés, akadálypálya - a Piliscsévi Általános Iskola csapata a 6. helyen végzett, szorosan mögötte Sárisáp a 7. helyet szerezte meg. A Piliscsévi Titánok csapat tagjai: Horváth Virág, Maduda Andrea, Fujász Tivadar, Valasek Márk, 7.a osztályos tanulók. Teljesítményükhöz gratulálunk! Felkészítő tanáruk Kovács Ferenc volt.
Az Esztergomi Nyári Fesztivál Kht. május 1-én az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évfordulóján ismét megrendezte az Ister-Granum Ünnepe rendezvényt. Az eurorégióhoz tartozó 100 település több részvételi lehetőségből választhatott: - táblakép festés a település nevével, eredetével, szimbólumaival kapcsolatos emlékanyag bemutatásával; - a település kulturális és turisztikai értékeinek bemutatása; - a régió bábszínházainak találkozója
- a települések közös csapatainak játékos vetélkedője. Kesztölc kulturális és turisztikai értékeinek bemutatását a községi és a szlovák önkormányzat néhány képviselője és családtagjaik állították össze Gaálné Kara Valéria - a helyi szlovák önkormányzat elnöke - vezetésével. A Mária Valéria híd melletti parkolóban többek között kirakodóvásár, lacikonyha, kemencés lepény, kürtőskalács, tájjellegű borkínálat várta a majálisra kilátogatókat.
Nógrád megye lakossága biztonságban van az országos sugárzásmérő figyelőrendszer jóvoltából - mondta Dóra Ottó, a Nógrád megyei közgyűlés elnöke. Ellenzéki képviselők szerint lyukak vannak a nógrádi sugárzásmérő monitoringrendszeren, ami szerintük azért aggályos, mert a megye nyugati felétől mindössze harminc kilométerre, a szlovákiai Mohiban lévő atomerőműben további blokkok üzembe helyezésére készülnek. A megyei közgyűlés szocialista elnöke úgy látja: a helyzet nem ad okot nyugtalanságra. A jelzőrendszer hiányosságait a balassagyarmati Fazekas János tette szóvá a Nógrád megyei önkormányzat ülésén. A képviselő érvelése szerint saját jelzőrendszer híján csak a szlovák fél tájékoztatására hagyatkozhatunk. A képviselő megemlítette, hogy a megyében több sugárzásszintmérő jelzőállomást leszereltek az elmúlt években. Jelenleg csak Salgótarjánban működik 24 órás sugármérés. Hozzátette: a nagyoroszi laktanya bezárását követően a honvédségi területen megszüntették az állandó mérőhelyet, a balassagyarmati városházán pedig - az okmányiroda felújításakor - leszerelték a nyilvános sugárzásmérőt, amelyet éppen a Mohi atomerőműhöz való közelség miatt helyeztek üzembe. Az eltávolítás indoka az volt: hitelesítésre viszik a műszert, ám a készülék nem került vissza a helyére. Fazekas János kérte, hogy Parassapusztán, a határátkelő közelében, valamint Balassagyarmaton is működtessenek nyilvános mérőműszert. Dóra Ottó, a Nógrád megyei közgyűlés és a védelmi bizottság elnöke elmondta: Balassagyarmaton működik sugárzásmérő berendezés a börtön területén. Parassapusztára nem terveznek ilyen berendezést, viszont Rétságon heteken belül elhelyeznek egy sugárzásmérőt. Dóra Ottó hangsúlyozta: a megye minden lakója biztonságban van az országos figyelőrendszer révén, probléma esetén számíthatnak a szomszédok partneri tájékoztatására is.
A jövőre elkészülő híd a Nógrád megyei Szécsény-Pösténypusztát és a szlovákiai Pető községet fogja összekötni. Az ünnepségen Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke azt hangsúlyozta, hogy az új híd nemcsak két országot köt majd össze, hanem két kistérséget is: magyart a magyarral. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke pedig úgy vélte: ez a nap arról szól, hogy az Ipoly két oldalán lévő régió élni tud a lehetőségekkel.
Az esztergomi Technika Házában rendezi meg 2005. május 4-én és 5-én a „Visegrádi Eurorégiók Konferenciáját” a Vág-Duna-Ipoly Eurorégió Fejlesztési Kht. A Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa kétnapos rendezvényére Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból érkeznek vendégek. A Visegrádi országok eurorégióinak képviselői 2004. május 6-án, Esztergomban a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa megalakításával nyilvánították ki szándékukat a határokon átnyúló regionális összefogásra. A tanácsot alkotó szlovák, cseh, lengyel és magyar eurorégiók (Vág-Duna-Ipoly, Tátra, Szilézia, Duna, Baltik, Ipoly, Pro Europa Viadrina, Dráva- Mura, Pradziad, Sajó-Rima, Bihar-Bihor, Kassa-Miskolc, Kárpátok, Bílé Kárpátok, Duna-Kőrös-Maros-Tisza, Ister-Granum) megkezdték régióépítő és fejlesztő munkájukat. A hatékony gazdaságfejlesztést, az európai értékek átvételét és az összeurópai kultúra kialakulását nemzeti sajátosságaik, kompetenciáik, szaktudásuk egyesítésével kívánják előmozdítani. Az együttműködés folytatásaként 2005. április 6-án megalakultak a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa bizottságai. A Visegrádi Eurorégiók Konferenciája egyben a Visegrádi Országok Eurorégióinak Konzultatív Tanácsa tagjainak találkozója is. A rendezvény résztvevői a határokon átnyúló területfejlesztési és a pályázati lehetőségekkel ismerkedhetnek meg, valamint a területfejlesztési kérdések keretében a közös közlekedésfejlesztési elképzeléseket egyeztetik, hangsúlyos elemként a megépítendő új, észak-dél irányú transzeurópai úthálózatot, tekintettel a Helsinki V/C korridor nyomvonalának kérdésére. A közép-európai kapcsolatok fontosságát az 1335-ös nevezetes háromkirály-találkozón rögzítették a felek. A talán első európai csúcstalálkozó nem csupán a dinasztikus házassági kapcsolatokat jelentette, megjelent benne a közép-európai szövetség koncepciója. A „visegrádi gondolat” a tágabb közös érdekek védelme azon a felismerésen nyugszik, hogy az agresszióval, a kívülről jövő hódító törekvésekkel szemben közösen kell fellépni, védve e térség lakóinak értékeit, hagyományait. Ez motiválta Nagy Lajos, Mátyás, a Jagellók, Báthori István, Bethlen Gábor és a Rákócziak „visegrádi” területeket egyesítő politikáját. A napóleoni háborúkban vérző lengyel légiók jelszava egyben program is: „A Ti szabadságotokért és a miénkért!” Az egymás iránti szolidaritás évszázadokon keresztül megmaradt. A rendszerváltás első éveiben a magyar sajtóban temették „Visegrádot”, ami virágkorában sem kapta meg az őt megillető figyelmet, a magyar, cseh (szlovák), lengyel regionális együttműködés gondolatát, ami realitássá vált volna, ha az akkori magyar miniszterelnök, Antall József nem tette volna meg a további együttműködés első lépéseit. 1990-ben született meg az új politikai elveket és célokat rögzítő Párizsi Karta. Itt javasolta Antall József csehszlovák és lengyel partnerének, hogy találkozzanak a 3 ország politikai vezetői a következő évben Visegrádon. 1991 februárjában Együttműködési nyilatkozatban foglalták össze közös politikai és gazdasági törekvéseiket, a Varsói Szerződés és a KGST felszámolására irányuló politikájukat. A Visegrádi Együttműködés eredményesen készítette elő a közép-európaiak csatlakozását az euro-atlanti integráció intézményeihez. Fő cél a teljes jogú NATO-tagság, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az európai intézményekhez való közös csatlakozás jelzi, hogy e négy ország sorsa jelenleg is, és a jövőben is szorosan összekötődik.