Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek
Határozott lépést készül tenni kedden Dušan Čaplovič, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese annak érdekében, hogy a magyarországi Pilisszentkereszt szlovák önkormányzatának az irodáját ne költöztessék át a Szlovák Házból a falu túlsó végébe. Szlovákiában nagy sajtónyilvánosságot kapott a magyarországi szlovákok internetes portálján (www.luno.hu) megjelent hír, miszerint a községi önkormányzat tulajdonát képező Szlovák Házban más civil szervezetek szeretnének berendezkedni, s ezért a szlovák önkormányzat irodáját az iskola épületébe költöztetnék át. Dušan Čaplovič a SITA szlovák hírügynökséggel közölte: a szlovák többségű magyarországi faluban kialakult helyzetről tájékoztatni fogja magyar partnerét, Kiss Péter kancelláriaminisztert s határozottan kérni fogja az ügy megoldását. Úgy tudni, hogy az átköltöztetés ügyében a faluban ugyanezen a napon, kedden szándékoznak dönteni. A Pilisszentkereszti szlovák önkormányzat elnöke az ügyben levelet irt a Miniszterelnöki Hivatalnak. Demjén Tamásné, a falu szlovák önkormányzatának elnöke az MTI-vel közölte, hogy Lendvai József polgármester tervezett lépése méltánytalan. Emlékeztetett arra, hogy Pilisszentkereszt (Mlynky) az ország egyetlen olyan települése, ahol a szlovák kisebbség többséget alkot. A legutóbbi népszámláláson a lakosság 55 százaléka vallotta magát szlováknak, és a faluban az emberek békésen élnek egymással. Lendvai az MTI megkeresésére megerősítette, hogy van ilyen szándék, s hogy a szlovák önkormányzat kiköltözése nyomán felszabaduló helyiséget közösségi célokra hasznosítják, s ott továbbra is szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait.
Pilisszentkereszt Község Önkormányzata legközelebbi testületi ülésén (március 25.) szabályozni akarja a helyi Szlovák Ház használatát, amely már több mint 10 éve szolgál a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat (PSZÖ) székhelyéül, valamint itt tevékenykedik több szlovák szervezet is: a Pilisi Szlovákok Egyesülete és Regionális Kulturális Központja (PSZERKK), a Pilisszentkereszti Szlovákok Szervezete, az Országos Szlovák Önkormányzat Regionális Központja, valamint a helyi Szlovák Klub és Pávakör is. A községi önkormányzat tervei szerint a község szlovák nemzetiségi lakóit képviselő választott testületet egyszerűen kilakoltatnák a Szlovák Házban található irodahelyiségből, mely a falu központjában helyezkedik el, és amelyet az 1997, 1999 és 2000 évi önkormányzati határozatok alapján a PSZÖ kizárólagos használatba kapott. A határozattervezet előterjesztője, Lendvai József polgármester szerint a PSZÖ és a PSZERKK az általános iskola épületében kialakított lakásban kapna helyet, amely tökéletesen alkalmatlan arra, hogy a PSZÖ a továbbiakban is folytatni tudja eddigi aktív nemzetiségi tevékenységét.
Pilisszentkereszt az ország egyetlen olyan települése, ahol a legutóbbi népszámláláskor a lakosság több mint 50 százaléka vallotta magát szlovák nemzetiségűnek. Pilisszentkereszt azonban nemcsak ezzel vívta ki magának a „legszlovákabb település“ megtisztelő címét, hanem azzal is, hogy élénk és tartalmas hagyományőrző, kulturális és nemzetiségi közéletével évtizedeken keresztül példaképül szolgált más hazai szlovák, ill. nemzetiségi települések számára. Ennek köszönhetően az elmúlt időszakban községünk több magasrangú szlovák és magyar méltóságot láthatott vendégül. Pilisszentkereszt újratelepítésének 260. évfordulójára rendezett ünnepségeket megtisztelte jelenlétével Ivan Gašparovič, a Szlovák Köztársaság elnöke, Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnökasszonya, Juraj Migaš, Szlovákia magyarországi nagykövete és Heizer Antal, Magyarország szlovákiai nagykövete, de korábban vendégünk volt a szlovák kormány elnöke, több nemzetközi kisebbségi szakértő- és megfigyelő csoport, valamint magasrangú egyházi személyiségek is.
Pilisszentkereszten sohasem létezett nemzetiségi kérdés, hiszen egészen a legutóbbi önkormányzati választásokig a község szlovák és nem szlovák lakosai békésen éltek egymás mellett. Az új önkormányzat megalakulása óta azonban több szlovákellenes lépésnek voltunk tanúi és szenvedő alanyai. Kezdődött a helyi kulturális programok szlovák részeinek korlátozásával, a helyi kétnyelvű újság kiadásának felfüggesztésével, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lap kiadásával, majd folytatódott a nemzetiségi általános iskolánkban folyó szlovák nemzetiségi oktatás létjogosultságának megkérdőjelezésével, a nemzetiségi tanárok nemzetiségi pótlékának megvonásával, a szlovák lakosság választott képviselőtestülete egyetértési jogának folyamatos figyelmen kívül hagyásával, most pedig a PSZÖ-nek, a helyi szlovákság és a Pilisi régió központjából való kilakoltatással csúcsosodik ki.
A PSZÖ határozottan tiltakozik a községi önkormányzat tervezett lépése ellen. A PSZÖ tagjai a testület kilakoltatását a Szlovák Házból egyértelműen rosszindulatú, diszkriminatív és nemzetiségellenes lépésként értékelik, amely megzavarja a Pilisszentkereszten élő nemzetiségi és nem nemzetiségi lakosok eddigi békés egymás mellett élését, megnehezíti a nemzetiségi aktivisták munkáját, és amelynek célja a Szlovák Ház szlovák jellegének fokozatos felszámolása, végsősoron pedig a helyi szlovákság gyengítése.
Szili Katalin, a magyar országgyűlés elnöke, a 2007. június 2-án megrendezett községi születésnapi rendezvényünkön a következőket mondta: „Csak azt várhatjuk el mi a határon túl élő magyarok számára, amit mi is megadunk a Magyarországon élő nemzetiségeinknek.” Úgy gondoljuk, hogy a 21. század elején Magyarországon megengedhetetlen az ilyen nemzetiségellenes magatartás, hiszen a kisebbségek védelme a mai európai eszmeiség prioritásai közé tartozik. Községi önkormányzatunk képviselőiben talán nem is tudatosult, hogy az ilyen nemzetiségellenes lépésekkel nemcsak nekünk, hazai szlovákoknak, nemzetiségieknek ártanak, hanem az egész országnak, illetve a határontúli magyaroknak is kárt okozhatnak. Annak érdekében, hogy ez az ügy a lehető leghamarabb, korrekt módon megoldódjon, közbenjárását és segítségét kérve a mai napon levélben fordultunk Gémesi Ferenc, kisebbségi és nemzetiségi politikáért felelős szakállamtitkárhoz, Fuzik Jánoshoz, az Országos Szlovák Önkormányzat elnökéhez, valamint Németh Erikához, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Főosztályának főigazgató asszonyához. Egyúttal kötelességünknek tartjuk a nyilvánosság tájékoztatását is, remélve, hogy legalább annak nyomása pozitív irányba képes befolyásolni a nemzetiségellenes lépésre készülő képviselőket.
Pilisszentkereszt, 2008. március 21.
A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat nevében
Demjén Tamásné, elnök
Pilisszentkereszt polgármestere a helyi Szlovák Házból áttelepítené a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat irodáját az általános iskola épületébe. Pilisszentkereszt Magyarország egyetlen szlovák többségű települése. Dušan Čaplovič, a szlovák kormány kisebbségekért felelős alelnöke a hírre reagálva magyarázatot követelt Magyarországtól, és mindjárt az ünnepeket követően, kedden megkeresi Kiss Pétert, a magyar kormány kancelláriaminiszterét az üggyel kapcsolatban. „Határozottan kérni fogjuk, hogy megoldják ezeket a dolgokat,” közölte Čaplovič, és hozzátette, hogy „ha Szlovákiában történne mindez, már az EU is tudna róla. A magyarországi szlovákoknak is tájékoztatniuk kell a külföldet, nem csak Szlovákiának.” A miniszterelnök-helyettes a szlovák külügyminisztérium figyelmét is fel kívánja hívni az esetre, hogy lehetőségeit kihasználva figyelmeztesse a magyar felet arra, hogy a két ország közti kölcsönös barátsági szerződéssel ellentétes dolgok történnek Pilisszentkereszten. A szóban forgó ház a település központjában áll, és az önkormányzat tulajdonát képezi. A házban immáron 10 éve a helyi szlovák önkormányzat, a hagyományőrző Pávakör és több más civil szervezet is közös irodát működtet. Mára azonban további civil szervezetek alakultak a 2.300 lelket számláló községben, és mert nekik is kell a hely, a polgármester a helyi általános iskolába kívánja áthelyezni a szlovák önkormányzat irodáját. Ez a lépés jogszerű ugyan, de méltánytalan - állítja Demjén Tamásné, a helyi szlovák önkormányzat elnöke. A helyi szlovák önkormányzatnak a magyarországi szlovákság internetes portálján, a www.luno.hu-n közzétett állásfoglalása szerint a korábbi önkormányzati határozatok szerint a házat kizárólagos használatra a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat kapta meg. A legközelebbi községi önkormányzati ülésen ezt akarja a polgármester megváltoztatni, ami a portál szerint az első lépés afelé, hogy a Szlovák Ház elveszítse szlovák jellegét, és hogy szisztematikusan kiszorítsanak belőle mindent, ami szlovák. A helyi szlovák képviselők az állásfoglalásban határozottan tiltakoznak ez ellen, és rosszindulatú támadásként értelmezik a tervezett lépést. Diszkriminatív és szlovákellenes provokációnak tartják azt, amely megsérti a status quot és a békés együttélést, ráadásul megpróbálja megnehezíteni a szlovák aktivisták és a szlovák önkormányzat tevékenységét, ezáltal végeredményben meggyöngíteni a szlovák közösség identitását. „Pilisszentkereszten sohasem létezett nemzetiségi kérdés, hiszen egészen a legutóbbi önkormányzati választásokig a község szlovák és nem szlovák lakosai békésen éltek egymás mellett. Az új önkormányzat megalakulása óta azonban több szlovákellenes lépésnek voltunk tanúi és szenvedő alanyai. Kezdődött a helyi kulturális programok szlovák részeinek korlátozásával, a helyi kétnyelvű újság kiadásának felfüggesztésével, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lap kiadásával, majd folytatódott a nemzetiségi általános iskolánkban folyó szlovák nemzetiségi oktatás létjogosultságának megkérdőjelezésével, a nemzetiségi tanárok nemzetiségi pótlékának csökkentésével, a szlovák lakosság választott képviselőtestülete egyetértési jogának folyamatos figyelmen kívül hagyásával,” olvasható többek között a szlovák önkormányzat állásfoglalásában. Lendvai József polgármester az MTI megkeresésére közölte, hogy az önkormányzat 1,5 millió forint beruházással felújított, komfortossá tett egy lakást, ide kívánja átköltöztetni a szlovák és az időközben megalakult német kisebbségi önkormányzat irodáját. A felszabaduló helységet pedig közösségi célokra hasznosítják, s ott továbbra is szívesen fogadják a szlovák kisebbség tagjait. A polgármester hozzátette: a kisebbségi önkormányzati vezető elégedetlensége mögött helyi hatalmi törekvések és egyéni érdekek húzódnak meg, és felvetéseinek szerinte nincs valós alapja.
A közvetítők lehetnek a konfliktusoktól nem mentes szlovák-magyar viszonyban a két ország evangélikus egyházai, és ezzel tompíthatják a politikai feszültséget - mondta az MTI-nek adott interjújában Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) püspöke. A püspök szerint az utóbbi időszakban sokat javult a szlovák és a magyar evangélikus egyház közötti viszony, mert új, a magyar hívőkkel szemben toleráns szlovák püspököket választottak. Az új szlovák püspökök beiktatásukra meghívták magyar kollégáikat is, sőt az eperjesi püspök magyarul is megfogalmazta meghívóit, amelyre a magyarok szlovákul válaszoltak. Ez különösen annak fényében nagy előrelépés, hogy korábban Szlovákiában a magyarlakta egyházközségekbe magyarul nem, vagy csak rosszul tudó papokat küldött a szlovák egyházvezetés, azokat a szlovák lelkipásztorokat pedig, akik megtanultak magyarul, áthelyezték. Fabiny Tamás püspök a szlovák-magyar kapcsolatok javulását abban is lemérte, hogy a Tessedik Sámuel-emlékévre előreláthatóan ellátogatnak a szlovák evangélikus püspökök, valamint a magyarországi szlovák nagykövet is, ezenkívül június közepén Pozsonyban tartják a négyévente megrendezett közép-európai evangélikus találkozót.
A tavalyi év külpolitikájáról szóló szlovák kormányjelentés szerint a magyar-szlovák kapcsolatokat a magyar politikai vezetők ellentmondásos reagálása zavarta meg. A jelentés kifogásolja a magyarok viszonyulását a Benes-dekrétumok megerősítéséhez. A márciusban parlament elé kerülő referátum rendre a magyar felet marasztalja el kapcsolatok megromlásáért. Ismételten felrója, hogy magyar vezetők politikai célokra használták fel szlovákiai magánlátogatásaikat, „mértéktelenül túlpolitizálták és túlharsogták” a Malina Hedvig-ügyet, és igyekeztek nemzetközi fórumok elé vinni a szlovákiai magyar kisebbség „állítólagos jogsérelmeit”. A szlovák diplomácia tavalyi teljesítményéről és idén esedékes feladatairól szóló jelentést előzetesen ismertető szlovák kereskedelmi hírügynökség, a SITA kiemeli: a Szlovákia és a Magyarország között tavaly felmerült „konfrontációs elemek és félreértések ellenére a két ország viszonyát legalább valamelyest sikerült pragmatikusabb szintre vinni”. Az ismertetésből kiderül: a szlovák kormány változatlanul helyteleníti, hogy a magyarországi politikai színtéren nem lelkesedéssel, hanem elmarasztalóan reagáltak a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Benes-dekrétumok megerősítésére, hogy alig néhány héttel a schengeni határrezsim bevezetése előtt Sólyom László államfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke magánlátogatást tett Szlovákiában. Robert Fico kormányfő kioktató módon kiutasítással fenyegette meg a magyar államfőt, Szili Katalint pedig szintén súlyos bírálatokkal illették, amiért részt vett a Benes-dekrétumok nyomán Magyarországra kitelepített szlovákiai magyarok évfordulós megemlékezéseinek egyik eseményén. A szlovák külpolitikát értékelő jelentésében a kormány felrója, hogy magyar részről túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítottak a Nyitrán - állítólag magyar beszédéért - bőrfejűek által megtámadott magyar egyetemista ügyének, jóllehet a szlovák hatóságok máig nem a támadókat keresik, hanem a lány ellen folytatnak vizsgálatot. Gyanújuk szerint a bántalmazásáról szóló történetet Malina Hedvig csak kitalálta, s mert ily módon megtévesztette volna a hatóságokat, most ellene folyik a nyomozás, amelynek végkifejleteként akár öt év szabadságvesztést is kaphat a lány. A jelentés végül megállapítja, hogy „a még fennálló félreértések ellenére megélénkült a politikai párbeszéd”. Ennek fontos elemeként jelöli meg az öt évi szünet után először - 2007 nyarán Pozsonyban - tartott magyar-szlovák kormányfői találkozót, az akkor aláírt „Közös múlt, közös jövő” című együttműködési dokumentumot, valamint azt, hogy folynak a magyar miniszterelnök hivatalos szlovákiai látogatásának előkészületei.
- Isten útjai kifürkészhetetlenek - tartja a mondás. Elsőre nem a lelkészi pályára készült.
- 1957-ben közvetlenül érettségi után az állatorvosi egyetemre jelentkeztem. Bár eredményeim jók voltak, politikai okok miatt - édesapám nagygazda volt - mégsem kezdhettem meg tanulmányaimat az intézmény falai között. Jelentkeztem az evangélikus teológiára, ahol 1964-ben végeztem. Abban az időben nem számított dicsőségnek a papi pálya, sokáig nagyon nehéz volt, csak a rendszerváltás után enyhültek a dolgok.
- Furcsa kettősség jellemzi hivatását, nap mint nap találkozik szomorú és felemelő dolgokkal.
- Egyrészt ott vannak az örömök: a keresztelők, a hitoktatás, az esketés vagy a konfirmáció. De természetesen a bánat is a szolgálatunk osztályrésze. Én közel ötvenéves pályafutásom alatt 1965 koporsó mellett álltam és próbáltam lelkiekben támogatni a hozzátartozókat. Nehéz ilyenkor Isten igéjével vigasztalni a szüleiket vagy éppen gyermekeiket elveszítő embereket.
- Lassan fél évszázada áll a szószéken. Miről beszélt leggyakrabban?
- Amikor 1973-ban Békéscsabára kerültem, Pál apostol Szeretet himnusza volt a beköszönő igém. Ez határozta meg aztán az egész szolgálatomat és lett hitvallásommá.
- A magyar mellett szlovákul is anyanyelvi szinten beszél.
- Szüleim szlovák anyanyelvűek voltak, tótkomlósi paraszti családból származom. Fontosnak tartom ezeket a gyökereket, ezért is éreztem úgy, hogy a magam egyházi eszközeivel sokat tehetek ezért a Békés megyében élő kisebbségért. Kisebbségi és önkormányzati képviselőként is ezen munkálkodtam.
- Emellett volt szeretetotthoni igazgató lelkész is. Mi a legemlékezetesebb élménye ebből az időszakból?
- „Amit szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük.” - áll a Bibliában. Én ezt a gondolatot magamévá tettem, és ez vezérelt szeretetotthoni igazgató lelkészségem ideje alatt is. Ekkor alakítottuk ki egy pici ötszobás tanyából azt a ma már korszerű, ötven férőhelyes szeretetotthont, amire a legbüszkébb vagyok. Mindig az járt a fejemben, hogy én is leszek egyszer öreg és szükségem lehet a segítségre. Az alapítás nem az én érdemem, hanem az evangélikus gyülekezet összefogásának gyümölcse. Egy fecskefészekhez hasonlóan, apró részekből raktuk össze az épületet.
- Hetvenedik születésnapjához közeledve leteszi a lantot. De az utánpótlás családon belül marad.
- Igen, a fiam is ezt a szép, ugyanakkor nehéz hivatást választotta. Kicsi volt, amikor már kijelentette, a nyomdokaimba lép. Nyugodt szívvel adom át a helyemet a fiatalabbaknak, látom, többek között az ő munkájának is köszönhetően, jó kezekben van a békéscsabai evangélikus gyülekezet további sorsa.
Kutyej Pál 1938. október 2-án született Tótkomlóson. 1964-ben avatták lelkésszé, 1973 óta Békéscsabán, az erzsébethelyi körzetben teljesít szolgálatot. Egyebek mellett az ő munkájának is köszönhető, hogy megújult az Orosházi úti evangélikus templom, felépült a jaminai gyülekezeti ház. Igazgató lelkészsége alatt nyerte el mai formáját az 50 embernek helyet adó, Berényi úti evangélikus szeretetotthon. Hivatása mellett aktív szerepet vállalt a helyi közéletben, többször volt kisebbségi és önkormányzati képviselő. 1964-ben vette feleségül Szokolai Erzsébetet. Két gyermeke (Bozsena és Pál Gábor) és öt unokája van.
Laukó Zsuzsannát, a korábbi helyettest bízták meg a tótkomlósi szlovák általános iskola igazgatói feladataival. A szék a korábbi igazgató halála miatt vált üressé. A Tótkomlósi Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda igazgatójának a halála után az intézmény vezető nélkül maradt. Laukó Zsuzsannát, aki a helyettesi feladatokat látta el korábban, a képviselő-testület megbízta azzal, hogy a 2007/2008-as tanév hátralévő részében, valamint a következő tanévben mint megbízott igazgató vezesse az intézményt. Laukó Zsuzsa hosszú idő óta dolgozik az iskolában, a szlovák önkormányzat elnökeként is szívén viseli annak sorsát. Szakmai felkészültségét, hozzáértését sem kérdőjelezte meg senki, sőt megbízásával az Országos Szlovák Önkormányzat is egyetértett.
Pénteken megyénkbe látogatott a szlovák nagykövet, és hozzánk, a békéscsabai szlovák iskolába is betért. Az igazgatónő kihasználta az alkalmat, és négyszemközt is tárgyalt Juraj Migaš nagykövet úrral, az iskola renoválásának ügyében. Az iskola apraja-nagyja összegyűlt az aulában, a rendkívüli iskolagyűlés alkalmából, ahol izgatottan vártuk Migaš úr megérkezését. A diplomata az intézmény diákjainak a szlovák nyelv ismeretének fontosságáról, mindenkit megérintő közvetlen stílusával beszélt. Arra hívta fel a figyelmünket, hogy az Európai Unióban, ahol gyakorlatilag megszűntek az országok közötti határok egy „kis” szláv nyelv felsőfokú ismerete biztos megélhetést biztosíthat a legjobbaknak. Közülünk néhányan jelképes ajándékot adtunk át a nagykövet úrnak, mellyel részben az iskola felújításra szoruló pontjaira szerettük volna felhívni a figyelmét, részben arra, hogy ez a kis városka az újranépesítéstől mind a mai napig megőrizte a szlovák kultúrát, nyelvet és hagyományokat. Végezetül arra kért, látogassuk meg őt egy kisebb csoporttal a nagykövetségen, hogy bemutassa nekünk az ott folyó munkákat.
Szép sikert ért el a szarvasi Cervinus Szlovák Nemzetiségi Színház a VI. Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozón, az Arcusfest 2008-on. A nyolc kiosztott díj közül kettőt a szarvasiaknak ítéltek. A találkozón - melynek február 27-e és március 3-a között a budapesti Thália Színház és a Budapest Bábszínház adott otthont -, tizenkilenc nemzetiségi színházi műhely összesen huszonkét előadást mutatott be. A szarvasi nemzetiségi színház a Temetőkönyv című groteszk életjátékot vitte a találkozóra, Gergely László rendezésében. A darabot magyar és szlovák nyelven is előadták. A zsűri - melynek elnöke Meczner János, a bábszínház igazgatója volt -, a szarvasiak produkcióját ítélte a legkiemelkedőbbnek, így ők hozhatták el a legjobb előadásért járó díjat. A legjobb díszletért és jelmezért járó díjat pedig a Temetőkönyv díszlet- és jelmeztervezőjének, Martini Yvettnek ítélték oda.
Gémei Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerint az új támogatási rendszerben - az eddig feldolgozott pályázatok és az első modellszámítások alapján - a kisebbségi önkormányzatok több állami támogatást kapnak feladataik ellátásához, mint a korábbi években. Emlékeztetett arra, a kormány év elejétől az elvégzett feladatok alapján, differenciáltan támogatja a kisebbségi önkormányzatokat. A feladatokhoz kötött szubvenció elnyeréséhez február 1-jéig kellett benyújtaniuk pályázataikat. Gémesi hangsúlyozta: az általános működési támogatást ezentúl is automatikusan megkapják a kisebbségi önkormányzatok, ezen felül pályázhatnak a kiegészítő támogatásra, ha kisebbségi közösségi érdekvédelmi, oktatási, kulturális, illetve esélyegyenlőségi feladatokat vállalnak és teljesítnek. „A pályázatok pontozásánál is ezeket a szempontokat vettük figyelembe” - tette hozzá. Tájékoztatása szerint a kisebbségi önkormányzatok háromnegyede nyújtott be pályázatot, amelyek feldolgozása folyamatosan zajlik. Mint mondta, a korábbi aggályok ellenére nincs aránytalanság, a beadott pályázatok tükrözik a kisebbségi arányokat. Darabszámra a legtöbb pályázatot cigány kisebbségi önkormányzatok adták be - közölte. A szakállamtitkár kitért arra: az eddig elvégzett modellszámítások alapján egy átlagosnál jobb színvonalú pályázattal a korábbi 640 ezer helyett 940 ezer forintnyi támogatást lehet elnyerni. A támogatás összegéről az öt tagból álló kisebbségi költségvetési bizottság április 15-ig dönt, az elnyert összeget két egyenlő részletben május 15-ig, illetve augusztus 15-ig kapják meg az érintettek.
Kidolgozták a nemzetiségek parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes álláspontjukat, amit Kállai Ernő ombudsman átadott a kormánynak; a javaslat a jelöltállítás, a választási eljárás és a szavazás menetét is szabályozza. A nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa még tavaly szeptemberben hívta életre a 13 nemzeti és etnikai kisebbség képviselői között a II. Kisebbségi Kerekasztalt, hogy kidolgozzák a parlamenti képviseletük megteremtésére vonatkozó egységes javaslataikat. A javaslatot azzal a céllal dolgozták ki, hogy az Országgyűlés még ebben a választási ciklusban eleget tudjon tenni jogalkotási kötelezettségének. A parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, így a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában - mondta Kállai Ernő kisebbségi ombudsman az MTI-nek. A kidolgozott koncepció szerint a választás és a választhatóság jogával a kisebbségi közösségek azon tagjai rendelkezhetnének, akiknek választójoga van, és szerepelnek az e célra készített kisebbségi választói jegyzékben. A névsort nyilvánosságra hoznák, a névjegyzéket összeállító bizottság rendelkezne azzal a jogosultsággal, hogy megítélje: a kérelmező az adott kisebbség tagjai közé tartozik-e, így kizárható lenne a nem valós identitáson alapul, hanem a választási visszaélés szándékával történő regisztráció. Az országgyűlési biztos közlése szerint a választáson a kisebbségi jelölő szervezetek (pártok) állíthatnának listát, és ehhez a választói jegyzékbe felvett választópolgárok 10 százalékának, de legalább 500 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Az ország területe kisebbségenként egy-egy választókerületet alkotna, tekintettel arra, hogy a 13 nemzeti és etnikai kisebbség szórványban él. Az ombudsman tájékoztatása szerint a kisebbségi választói jegyzékbe felvett választópolgárok az egyéni képviselőjelölt mellett vagy a kisebbségi listára, vagy a területi párlistára szavazhatnak. A kisebbségi választópolgárok két szavazattal rendelkeznek, vagyis el kell dönteniük, hogy a kisebbségi listán vagy a pártok által állított területi listán szereplő jelölt mandátumszerzését kívánják támogatni. A kisebbségi listára csak a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár szavazhat. A kisebbségi választópolgár azonban dönthet úgy is, hogy nem a kisebbségi listára adja le a szavazatát, hanem a területi listára. Ennek megfelelően vagy a kisebbségi lista vagy a területi választókerületi lista szavazólapját veheti át. A kisebbségi választópolgár az egyéni választókerületi jelöltre leadott szavazatával kifejezheti politikai preferenciáját. A politikai meggyőződésének szabad kinyilvánításához való joga tehát akkor sem sérül, ha a kisebbségi listára szavaz, és így nem támogathatja a területi lista mandátumszerzését - magyarázta Kállai Ernő. A kisebbségi önkormányzatokkal egyeztetett javaslatot Kállai Ernő ombudsman átadta Gémesi Ferencnek, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségpolitikáért felelős szakállamtitkárának, hogy a koncepciót terjessze a kormány elé.
Lehet, hogy külföldi nyomásra sikerül kimozdítani a holtpontról a kisebbségek országgyűlési képviseletének ügyét. Koncepció már van. A magyar parlament tizenöt éve kötelezettséget vállalt, hogy törvényt alkot a kisebbségek parlamenti képviseletéről. Eddig ez nem történt meg. A félretolt akták között porosodó ügyről lefújták a port. Kállai Ernő kisebbségi ombudsman - miután egyeztetett a tizenhárom magyarországi kisebbség vezetőivel - koncepciót készített a képviselet megvalósításáról. Fontos kérdések még tisztázásra várnak, így az is, hogy a kisebbségi választók külön névjegyzékben szerepeljenek-e, de a legfontosabb alapelvekben sikerült megegyezni. Többek egybehangzó közlése szerint a kisebbségek egyetértenek abban, hogy csak a teljes értékű, szavazati joggal felruházott mandátum elfogadható számukra, és nincs vita arról sem, hogy a kisebbségi képviselők választás útján kerüljenek a parlamentbe. A Miniszterelnöki Hivatalban létrehozott közjogi munkacsoport is hasonló következtetésre jutott, mint a kisebbségi ombudsman - nyilatkozta Gémesi Ferenc államtitkár. Pillanatnyilag a koncepciók összecsiszolása zajlik. A forgatókönyv szerint a végleges indítvány rövidesen a kormány asztalára kerül, és kedvező döntés esetén indulhat az ötpárti egyeztetés a szövegszerű törvényjavaslatról. Ha minden jól megy, akkor a kisebbségek 2010-ben már saját képviselőket küldhetnek az Országgyűlésbe - bizakodott Gémesi Ferenc, hozzátéve: nehéz megjósolni, valóban így lesz-e. Tényleg nehéz. Az új törvényhez kétharmados parlamenti többség kell - a kisebbségi ombudsman szerint az alkotmány módosítására is szükség lenne -, miközben a Fidesz a jelenlegi 386-ról kétszázra szeretné csökkenteni az országgyűlési képviselők számát. Gémesi államtitkár óvatos optimizmusát szondázandó, nevének mellőzését ígérve megkérdeztünk egy „kormányhoz közeli szakértőt”, aki kijelentette: semmi realitása nincs annak, hogy a pártok elfogadják a jogszabályt. Kállai Ernő nem ennyire borúlátó. A közelmúltban sorra látogatta a frakcióvezetőket, és úgy látja, arra mindenképpen van esély, hogy politikai vita kezdődjön. Bár a politikusok egy része fenntartásokkal fogadja azt a lehetőséget, hogy 13 kisebbségi képviselővel növekedjen a parlament létszáma, mindenki érzi, hogy „valamit végre mondani kell” - összegezte a konzultációk tapasztalatait. A pártok hozzáállását erősen befolyásolhatja, hogy „Európa előtt is kínos” a törvényhozói mulasztás. Ennek igazolására Kállai Ernő egy négyszemközti beszélgetés idevágó részletét idézte: az egyik közjogi méltóság elmesélte, hogy külföldi útjai során az első kérdés mindig a kisebbségek parlamenti képviseletére vonatkozik.
Az idei célpályázatok kiírásáról döntött a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriuma (MNEKK) 2008. január 31-én, Budapesten tartott ülésén. A testület ülését Németh Erika kuratóriumi elnök, a MeH főigazgatója vezette. Az MNEKK az idei évben 500 millió forinttal támogatja a kisebbségi kulturális programokat. A Közalapítvány pályázataival kapcsolatos részletes információk a www.mnekk.hu honlapon érhetők el. Az MNEKK a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, önazonosságának megőrzéséért, fejlesztéséért végzett tevékenység támogatására hét célpályázatot hirdetett meg. Az anyanyelvű kulturális és hitéleti programok és a népismereti ifjúsági táborok támogatására kiírt pályázatok beadási határideje: 2008. március 10. A kisebbségek tudományos rendezvényei szervezéséhez, a közgyűjtemények gyarapítására, a regionális, vagy helyi anyanyelvű elektronikus média, és a nemzetiségi színházi és kiadói tevékenységek anyagi támogatása érdekében 2008. április 18-ig nyújtható be pályázat. A Közalapítvány megjelentette a kisebbségek országos terjesztésű írott sajtója 2008. évi támogatására kiírt pályázatát is. A pályázat postára adásának határideje: 2008. február 29-e 24.00 óra (1387 Bp. 62., Pf. 25), míg a személyes benyújtás határideje: 2008. március 3-a 16.00 óra (Budapest, V. Október 6. u. 17. I. emelet) volt.
Vozár Mártont, a békéscsabai Hotel Fiume vezérigazgatóját a Magyar Turisztikai Egyesület soros tisztújító közgyűlésén országos alelnökké választották. Ő tölti be a megyei tagozat elnöki posztját is. Lapunkban a hét embere. Vozár Márton csak a fotó kedvéért ült karosszékbe. A vezérigazgató a vendégek között érzi jól magát. Ismeri a vendéglátás csínját-bínját. Pincér, szakács, zenész, turisztikai szakember, vagyis gasztronómus. Ahogy ő fogalmaz: „Összegyúrt ember vagyok.”
- Ha jó étvágyat kívánok a vendégnek, akkor valóban úgy is gondolom - mondta a vezérigazgató, aki öt nyelven érti meg a vendégeket.
Pincérként kezdte pályafutását a Békés Megyei Vendéglátó-ipari Vállaltnál. Rövid időn belül mai munkahelye elődjében, az egykori Csaba Szállóban lett üzletvezető.
- A vállalat legfiatalabb üzletvezetője voltam. Lelkesen vetettem bele magam a munkába. A Csaba Szállóból a hadseregbe vezetett az út. Az élelmezésen dolgoztam. Jó iskola volt. Megtanultam a szakácsmesterséget, elvégeztem a középiskolát. Leszerelésem után Békéscsabán, a KISZ-táboron belüli vendégházat vezettem negyedszázadon át, amit vendéglátó-ipari egységekké alakítottam. Tulajdonképpen a mindenem volt és a mindenese voltam a létesítménynek.
- Tett azért egy kis balatoni kitérőt is.
- Kis kilengésem három évig tartott Balatonföldváron. A Békés és Csongrád megyei tanácsok üdülőjének élére kerültem. Kedves emlék fűz ide. Harmonikán és szintetizátoron is játszom, hogy a vendégeket szórakoztassam. Az egyik zenés esten az akkor ötéves kisfiam is velem harmonikázott. Egyszer csak letette a kis hangszert és elém állt. A teremben teljes csönd volt. A fiam megszólalt: „Apa, nem játszom veled többet, mert fals hangot fogtál!” Nagy volt a derültség. A fiam egyébként zenetanár.
- Ma is játszik még, vezérigazgatóként?
- Hogyne, legutóbb a Torkos csütörtökön húztam én is a talp alá valót.
- A turizmus felé mi sodorta?
- A balatoni évek világítottak rá: bár Békés megyében sem hegyek, sem nagy tavak nincsenek, valahogy mégis ide kell csalogatnunk a vendégeket. A rendszerváltozás óta szorgalmazom, hogy aknázzuk ki, amink van. Ez a gasztronómiában is rejlik. Meg kellett győzi az önkormányzatokat a fontosságáról. Ahogy megnyíltak a pályázati lehetőségek, éltek is a turizmusfejlesztés lehetőségével. Büszke vagyok rá, hogy ma már 11 olyan rendezvénye van a megyének, mely nagy múlttal rendelkezik és jövője is van. Így próbáljuk a megyét bekapcsolni a turisztikai vérkeringésbe.
Szakmai, társadalmi feladatait örömmel látja el
Vozár Márton 1956. november 8-án született Kétsopronyban. Legmagasabb iskolai végzettsége vendéglátótechnikus. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskola pedagógusszakos hallgatója. Nős, első házasságából született fia 29 éves, zenetanár. Felesége dr. Erdődi Erzsébet belgyógyász főorvos. Leányuk 15 éves, gimnazista. Számos szakmai és társadalmi elismerése közül kiemelte az Idegenforgalmi Fődíjat, a NATUR-díjat, a Dél-Alföld Turizmusáért díjat, a Békéscsabai Szlovákokért kitüntetést. Vozár Márton a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi tagozatának alelnöke. A kamarán belül az idegenforgalmi bizottság elnöke, az idegenforgalmi és vendéglátó osztályának elnöke. A Magyar Turisztikai Egyesület országos alelnöke, a Békés megyei tagozat elnöke. A Békéscsabai Szlovákok Szervezetének vezetőségi tagja. A Szent Vince Borlovagrend és az Európai Borlovagrend is soraiba fogadta. Hobbija a munkája és a gasztronómia. Kevés szabad idejét családja körében tölti legszívesebben. Ők számára a világon a legfontosabbak.
Két napot tölt megyénkben Juraj Migaš szlovák nagykövet, hogy ismételten érdeklődjön az itt élő szlovákság helyzetéről és tevékenységéről. Pénteken rendkívüli iskolagyűlésen találkozott a békéscsabai szlovák iskola diákjaival, akiknek a nyelvismeret fontosságáról is beszélt. Felhívta rá a figyelmet, hogy a szlovák nyelvtudású szakemberek máris keresettek a munkaerőpiacon. Az oktatási intézmények mellett a nagykövetet a helyi szlovák szervezetek kultúraápoló és értékközvetítő tevékenysége is érdekli. A diplomata Szarvasra, Kétsopronyba, Csorvásra és Tótkomlósra is ellátogat.
Hagyományőrző disznótorra és szlovák napra hívogatta a vendégeket a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat szombaton. Erre az alaklomra érkezett a kisvárosba a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövete, Jurai Migaš, akit elkísért Milan Kurucz, a Szlovák Intézet igazgatója is. Visszatérő vendége a csorvásiaknak Jan Süli, Szlovákia főkonzulja, aki ezúttal is örömmel jött a torba, ahol egy kétmázsás jószágot öltek le. Igaz, a szeles, esős idő a szalmás pörzsölést megakadályozta, de a hagyományápolás jegyében a szervezők kitartottak a fatüzelésű pörzsölő mellett,a mi jól vizsgázott. S miközben a csorvási nyugdíjasok a szlovákok egyesületének a tagjaival a disznó feldolgozását végezték a művelődési ház udvarán, két zsűri a pálinka- és a pogácsaversenyre nevezett finomságokat kóstolta. Tíz asszony remekét kellett sorrendbe állítani íz, forma és megjelenés szerint, míg a folyékony kenyérből 7 közül kellett a legjobbat kiválasztani. A garantáltan jó hangulatú, immáron hatodik disznótoros híre eljutott Csorvás testvértelepülésére, Diószegre is, onnan egy busznyi vendég érkezett, s néhányan bekapcsolódtak a kolbászkészítésbe is. Gyimesiné Hugyik Erzsébet házigazda elárulta, az ebéd után a vigasságé a főszerep, arról pedig a mezőberényi, a csabacsűdi és a helyi szlovákok gondoskodnak.
Megjelent az oktatási és kulturális miniszter 4/2008. (II. 19.) OKM rendelete a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvény 5. számú mellékletének 6. pontja 1,1 milliárd Ft-os előirányzatot tartalmaz a nemzetiségi oktatási, nevelési feladatok kiegészítő támogatására. A rendelet szerint e keret terhére az alábbi feladatok ellátására igényelhető támogatás:
• Nemzetiségi óvodák és iskolák fenntartása,
• A kisebbségi nyelv és irodalom, népismeret, valamint a kisebbségi nyelvű közismereti tankönyvek beszerzésének térítése,
• Nemzetiségi nevelést, oktatást segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások,
• Kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban szereplő közoktatási feladatok,
• Anyaországi kapcsolattartás feladatai.
A támogatási igények benyújtásának határideje (postára adás és elektronikus igénylés dátuma): 2008. március 20., a határidő elmulasztása jogvesztő.
A rendelet letölthető az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapjáról (http://www.okmt.hu/main.php?folderID=747).
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján (http://www.okm.gov.hu/) megtalálható a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 8/2007. (II.15.) OKM rendelet alapján támogatást elnyert intézményfenntartók listája.
A 33/2007. (VIII. 31.) OKM rendelettel módosított 8/2007 (II. 15.) OKM rendelet 6/A §-a alapján nemzetiségi feladatokhoz igényelhető pótlólagos támogatások eredménye a honlapon megadottak (http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=410&ctag=articlelist&articleID=230377&iid=1) szerint alakult.
Hagyományőrző disznótorra gyűltek össze február 3-án a kondorosi szlovák klub és a szlovák önkormányzat tagjai. Az eseményhez a legfőbb hozzávalót, a több mint százkilós hízót egy helyi vállalkozás vezetője ajánlotta fel. - Ügyeltünk arra, hogy mindent a hagyományos disznótorok menetrendje szerint végezzünk, felelevenítsük a régi szokásokat - mondta lapunknak Krajcsovicz Andrásné, a szlovák önkormányzat elnöke. - Reggel pálinkával és kapusznyíkával fogadtuk a bölléreket, később pedig asztalra került a máj és a vér is. Ebédre húslevest és főtt húst tálaltunk. Este természetesen töltött káposzta is szerepelt a menüben, s mindenki megkóstolhatta, hogyan sikerült a kolbász és a hurka. A kondorosi hagyományőrző disznótorban csaknem ötvenen vettek részt, s ami a hízóból a vacsora után megmaradt, szétosztották egymás között.
Kétmilliós, Szlovákiából lopott könyvek kerültek elő egy budapesti antikváriumból. A gyanúsított még tavaly karácsony előtt a szlovákiai Diocesioni történelmi könyvtárból 8 db XVI. és XIX. század között kiadott, kétmillió forint értékű könyveket lopott el. A szlovák férfi a lopás után visszatért a könyvtárba és még két könyvet el akart lopni, ekkor fogták el a rendőrök. A magyar nyomozókat az Interpol Magyar Nemzeti Irodája értesítette és rövid időn belül kiderítették, hogy a tolvaj egy budapesti antikváriumnak értékesítette a könyveket pár száz ezer forintért. A Nemzeti Nyomozó Iroda visszaszolgáltatta Szlovákiának.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a napokban közzétette a személyi jövedelemadó 1%-ának az adózó rendelkezése szerint ténylegesen támogatásban részesült civil kedvezményezettek nevéről, székhelyéről, valamint a 2007. évi állampolgári rendelkezések együttes összegéről szóló tájékoztatót. A felajánlásban összesen 27426 civil szervezet részesült. A támogatott közhasznú egyesületek és alapítványok között megtalálhatóak a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei is. Az 1+1%-os felajánlásra a személyi jövedelemadó bevallásakor az egyházak technikai számának, civil szervezetek esetében pedig a támogatni kívánt egyesület, alapítvány adószámának feltüntetésével van lehetőség. Az APEH most közzétett kimutatása a megnevezésük szerinti betűrendben tartalmazza az érvényes civil kedvezményezettek adatait. A teljes körű támogatási lista itt érhető el. A személyi jövedelemadóból 2007-ben felajánlott 1+1%-ok összege megközelíti a 14,4 milliárd forintot. Az összeg a ténylegesen felajánlható 26,1 milliárd forintos keret 55%-a. A múlt évben a személyi jövedelemadót elszámolók 38,1 %-a, azaz 1.688 ezer magánszemély nyilatkozott a támogatásról, 2oo6-ban ugyanerről 1.422 ezer magánszemély rendelkezett.
Az Európai Unió által meghirdetett, a kultúrák közötti párbeszéd európai éve magyarországi programjai 2008. január 10-én kezdődtek. A tematikus év magyarországi fő céljai között szerepel a kulturális sokszínűség ünneplése, az Európában élő népek kulturális sokféleségén keresztül pedig az európaiság eszméjének, az európai összetartozás érzésének megerősítése.
Magyarországon az év során megvalósuló rendezvényeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a KultúrPont Iroda koordinálja. Meghatározó jelentőségűek azok a programok, amelyek bevonják a Magyarországon élő kisebbségeket, a szomszédos országokból, illetve más európai országokból választott partnerekkel együttműködve. Mivel a rendezvény szervezői kiemelt fontosságot tulajdonítanak annak, hogy a rendezvények minél szélesebb spektrumát tudják bemutatni, céljuk minden, az év tematikájába illeszkedő program összegyűjtése.
Ebben biztosíthatnak kölcsönös segítséget egymásnak az Önök által vezetett szervezetek és intézmények, valamint a két főszervező. Az eseménysorozat nyolc témakörön keresztül - kultúra és média, oktatás és tudomány, migráció, kisebbségek, többnyelvűség, vallás, munkahely és ifjúság - szeretné elősegíteni egymás jobb megismerését, elfogadását.
Szervezeteik számára a tematikus év során megvalósuló rendezvények egymással összefüggő keretbe foglalása - valamint az ennek biztosított egységes internet- és reklámfelület - remek lehetőség munkájuk bemutatására, míg annak koordinátorai az Önök rendezvényeivel tehetik valóban teljessé, és a valóságnak megfelelően árnyalttá, sokszínűvé programjukat. A rendezők az Önök segítségével lesznek képesek az egész társadalommal eszmét cserélni a kultúrák közötti párbeszéd fontosságáról.
A fentiek értelmében ajánlom hát az érintettek figyelmébe a programmal kapcsolatosan megvalósuló együttműködések kezdeményezését; annak koordinátorai pályázati tanácsadással, képzések szervezésével, valamint nyomtatott és elektronikus kiadványokkal támogatják az Évben szerepet vállalókat. Nyitottak minden kezdeményezésre: év közben is lehet csatlakozni a programhoz. Amennyiben egy javaslat megfelel az európai, illetve a magyar célkitűzéseknek, bekerülhet „A kultúrák közötti párbeszéd európai évének” eseménynaptárába, és engedélyt kap arra, hogy a hivatalos logót használhassa az ajánlott programok promóciójában.
További információt a már említett két hivatkozási ponton kívül a következő honlapokon találhatnak: az európai év hivatalos, 23 nyelvű honlapja valamint az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának honlapja.
A sikeres kapcsolatok kialakításában bízva örömünkre szolgálna, ha tájékoztatnának minket a megvalósuló együttműködésekről!
Hatodik alkalommal került sor a hazai nemzetiségi színházak találkozójára 2008. február 23-a és március 2-a között a budapesti Thália Színházban és a Budapest Bábszínházban. A rendezvénysorozat fővédnöke Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter volt. Az ARCUSFEST 2008. szervezője és legfőbb támogatója az 1995-ben létrehozott Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány volt, és a hagyományos támogatók mellett kormányzati szervek is segítették e rangos esemény megrendezését. Ebben az évben 11 nemzetiség (bolgárok, görögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) 21 produkcióját, 11 nyelven és magyarul, vagy magyar tolmácsolással, szórólappal, feliratozással láthatta a közönség. Március 2-án ünnepélyes keretek között adták át az idei díjakat. További információk a részletes programról a, a díjazottakról a www.arcusfest.hu honlapon találhatók.
Az Európai Unióban 2008 a kultúrák közötti párbeszéd éve. Jelszava „Egység a sokszínűségben”. Az idén hatodik alkalommal megrendezésre kerülő ARCUSFEST Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozó, melynek a budapesti Thália Színház és a Budapest Bábszínház ad hagyományosan otthont, maga a kultúrák és nyelvek közötti megtestesült párbeszéd. A színház dialógus. A színpadon a színészek között, a teljes színpad és közönsége között, a színház és a társadalom között. Közösségi esemény, sőt az anyanyelv közösségi eseménye. Minden este megismételhetetlen, egyszeri. Időutazás, a mások konfliktusainak átérzésén alapuló katartikus továbbgondolkodás. A színház, mint műhely és mint intézmény egyaránt közösséget teremt. A hétköznap gondjait a kabáttal együtt a ruhatárban hagyva néző és alkotó, ismerős és ismeretlen együtt tesz játékos utazást. Egy hely, ahol a különbségek is összekötnek. Míg a nyugat-európai EU-országokban a kulturális párbeszéd évében a nemzetállamok, a bevándorlók és a globalizáció kihívásaira válaszoló Európa kulturális dialógusa áll a fókuszban, addig régiónkban a kulturális párbeszéd történelmileg és hagyományosan adott az együttélő nemzetiségi kultúrák révén, ami kiegészülhet a multi-, és interkulturalizmus Magyarországon és - különösen - Budapesten újból fellelhető jelenségeivel. Ebben az évben 11 nemzetiség (bolgárok, görögök, horvátok, németek, örmények, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) 21 produkcióját, 11 nyelven és magyarul, vagy magyar tolmácsolással, szórólappal, feliratozással láthatja a közönség. A párbeszéd jegyében idén először mutatkozik be olyan produkció, amely két különböző nemzetiség színházi embereinek közös munkája (Határeset), és vendégszerepel 19. műhelyként és 22. előadásként egy neves külföldi kisebbségi színház is (a VHV Szlovák Színház a szerbiai Stara Pazovából). A nemzetközi kapcsolatok építését szolgálva, közös (jereváni-budapesti) produkció az örmény előadás is. Szintén idén először szerepel romani nyelvű darab a Találkozón. Az ARCUSFEST rendezője és fő finanszírozója az 1995-ben létrehozott „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért” Közalapítvány. A rendezvénysorozat hagyományos támogatói a különböző kormányzati és önkormányzati szervek. A 2008. évi műsor az alábbi linken olvasható: http://www.arcusfest.hu/Musor-2008.html
Budapesten folytatódott a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítése - tudatta közleményben a kormányszóvivői iroda kedden. „Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Dušan Čaplovič, a tudásalapú társadalomért, az európai ügyekért, az emberi jogokért és a kisebbségekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes január 29-én munkatalálkozót tartott Budapesten. A megbeszélés a két ország miniszterelnökei között tervezett találkozó előkészítését szolgálta” - írja közleményében a szóvivői iroda. A kommüniké szerint a két politikus áttekintette a magyar-szlovák kapcsolatok valamennyi főbb területét. Ennek keretében értékelték a 2007. június 18-án Pozsonyban sorra került miniszterelnöki találkozón jóváhagyott Közös múlt - közös jövő című, 14 pontos közös együttműködési program megvalósítását, valamint az abból következő további tennivalókat. Kiss Péter és tárgyalópartnere egyetértett abban, hogy az együttműködés középpontjába a gazdasági, társadalmi, fejlesztési projekteket és a társadalmi modernizáció kérdéseit célszerű állítani, a kulturális, az oktatási, a tudományos, valamint a két ország polgárai közötti kapcsolatok egyidejű erősítésével. Külön hangsúlyt kapott a nemzeti fejlesztési tervek határon átnyúló projektjeiben való együttműködés - olvasható a közleményben. Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tavaly októberben, Lisszabonban az európai uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozója után állapodott meg arról, hogy felkérik Kiss Péter kancelláriaminisztert, illetve Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettest: belátható időn belül kezdjék meg a két miniszterelnök találkozójának előkészítését.
A Szlovák Köztársaságért kifejtett, a külföldön élő szlovákok kisebbségi életének szervezésében szerzett rendkívüli érdemeiért tüntette ki Ivan Gašparovič szlovák államfő Gregor Papuček magyarországi szlovák költőt. Göncz Kinga levélben gratulált az elismeréshez. Göncz Kinga levélben köszöntötte Gregor Papučeket abból az alkalomból, hogy a magyarországi szlovák nemzetiségű költő és publicista az egyik legmagasabb szlovák állami kitüntetésben részesült. Ivan Gašparovič köztársasági elnök a Szlovák Köztársaságért kifejtett, a külföldön élő szlovákok kisebbségi életének szervezésében szerzett rendkívüli érdemeiért az ország fennállásának 15. évfordulóján a Fehér Kettős kereszt Érdemrend II. fokozatát adományozta Gregor Papučeknek. A magyar külügyminiszter az üzenetben rámutat, hogy az ország valamennyi polgárának javát szolgálja, ha erősödik a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar közösség identitása. Méltán illeti meg az elismerés azokat, akik komolyan dolgoznak a közösségek értékeinek megőrzéséért, kultúrájuk gazdagításáért, elismertségük növeléséért. A magyarországi szlovák gyermekirodalom megteremtője Pilisszentkereszten született, általános iskolába Budapesten járt, majd a békéscsabai szlovák gimnáziumban érettségizett. Utána Budapesten elvégezte a Katonai Tiszti Iskolát, 1984-ben pedig szlovák filológiai szakon szerzett diplomát a budapesti ELTE-n. Alezredesként ment nyugdíjba, de azóta is dolgozik az Országos Szlovák Önkormányzatban. Kilenc verseskötete jelent meg.
Lapunkban a szlovák nyelvű Ľudové Novinyban, - annak címlapján - karácsonyi ajándékként megjelent, hogy a Szlovák Köztársaság első embere Ivan Gašparovič állami kitüntetésben részesíti Gregor Papuček Magyarországon élő szlovák költőt a köztársaság legnagyobb ünnepén, az állam születésnapján 2008. január elsején. A szűkre szabott hír nem árult el többet arról, hogyan választották ki éppen Gregor Papuček személyét erre az állami kitüntetésre. Az sem derült ki, hogy milyen érdemei lehetnek egy Magyarországon élő szlovák nemzetiségű költőnek, amelyekért erre a magasrendű kitüntetésre javasolták. Így azután csak azok nem vették kétkedve a történteket, akik igen közeli kapcsolatban álltak és ma is állnak a kitüntetettel. A hírt közreadva mégis magyarázattal tartozunk egymásnak és azoknak, akik manapság is gyakran találkoznak Gregor Papučekkel.
Még honvédtiszt volt, amikor az első rádiós riportot készítettem vele Szentendrén, majd elsodort bennünket egymástól mind a foglalkozás, mind az érdeklődési kör. Teltek az évek, mind a ketten végeztük a munkánkat, és mint szlovák érzelmű és szlovák nyelven beszélő társakat, ismerősöket ismét összehozott bennünket a sors. Egy kerületben laktunk, néha három nyelven is beszéltünk, miért ne találkoznánk többször, miért ne elevenítenénk fel nyelvismereteinket, miért ne foglalkoznánk a szlovák nemzetiségűek gondjaival… - így lettünk képviselőtársak a Budavári Szlovák Önkormányzatban. Ne szaporítsuk önéletrajzi adatokkal a sorokat, Gregor mint elnök arra kért, hogy vegyem le vállairól az önkormányzati munkát, mert szeretné befejezni versesköteteit, sőt újabb könyvekkel is kíván foglalkozni, fordításokkal, szerkesztésekkel szeretné segíteni a nemzetiségi könyvkiadást. Közben állandó kutatója lett a Széchenyi Könyvtárnak, otthonában a számítógép mellett halomban álltak jegyzetei. Szinte minden olyan funkciótól megvált, amelyek akadályozták irodalmi, műfordítói és egyéb kutatói munkáját. Kapcsolatai közben szélesedtek a hazai szlovákság körében, sőt, az anyaországban is.
Iskolákat látogattunk, kiállításokat szerveztünk, Gregor előadásokat tartott itthon és külföldön. Magam is elcsodálkoztam a Móric Beňovský emléknapján tartott előadásán Vrbovén, ahol munkájáért kitüntetést kapott a város vezetőitől, és ez csak egy a többi közül. Sikeres kutatást végzett Kráľová Lehota szülöttjének Strobl Alajos szobrainak történetéről.
Vrbovén gimnazistákkal találkozott és válaszolt előadása után az érdekes kérdésekre. Békéscsabáról feldolgozta, és könyvalakba szerkesztette egy addig ismeretlen szlovák népi költő írásait és grafikáit, majd a könyv megjelenése után bemutatta a békéscsabai szlovák közönségnek, méltatta az új kötetet, és további írásra biztatta idősebb társát.
Tevékenységéről tudtak a hazai szlovákság önkormányzati és más területek jeles vezetői. Jól ismerték a pilisi falvakban, Békéscsabán, a fővárosban, de sokat tudtak róla az anyaországi irodalmi és kulturális területen dolgozó jeles szakemberek, vezetők, költőtársak és mások.
Egyszer csak jött az értesítés a szlovák fővárosból, hogy 2008 január elsején Ivan Gasparovics a Szlovák Köztársaság elnöke Gregor Papučeknek is átadja a Fehér Kettős kereszt rend II. fokozata kitüntetést. Ott ült költőnk az első sor első székén 22 boldog ember társaságában, akik vele együtt büszkék lehettek erre a nagyszerű kitüntetésre. Mi is büszkék lehetünk és azok is vagyunk. Kis közösségünk, a Budavári Szlovák Önkormányzat testülete nevében gratulálunk kitüntetéséhez. A sok hasznos munka és e rangos állami kitüntetés után méltán elmondhatjuk, hogy ez az évünk is jól kezdődik.
A Tótkomlósi Ifjúsági Fúvószenekar a minősítő versenyeken a gyémánt fokozatot is elért. Számtalan kitüntető cím, szakmai elismerés birtokosa Krcsméri János gárdája. A Tótkomlósi Ifjúsági Fúvószenekar a Tótkomlós Város Pro Urbe díjával is büszkélkedik. A Békés Megyéért kitüntető díj mellé A Magyar Művelődési Intézet Kiváló Művészeti Együttes címet, több művészeti nívódíjat vívtak ki maguknak. Közben fújják a vadnyugat világslágereit, a klasszikus darabokat, ápolják a szlovák fúvószenei hagyományokat. Adam Hudec, a Szlovák Fúvószenei Szövetség elnöke, oboaművész rendszeresen küld nekik kottákat. Legutóbb Mezőhegyesen arattak fergeteges sikert. A karnagy, Krcsméri János elárulta, a kiöregedett gyermek-úttörő fúvószenekari tagokból alakult a kis csapat sok éve már. A létszám folyamatosan bővült, amihez hozzájárult a zeneiskolai oktatás és az új tanszakok. A zenekar életében fontos a kulturált hangzás megteremtése, a hangszercsoportok arányának a kiegyenlítése (fa- és rézfúvók, ütők) megfelelő hangszertudással párosulva. Nálunk összejött. Zenészeik közül többen választották élethivatásuknak a zenei pályát, jelenleg is vannak zeneművészeti szakközépiskolába, főiskolára, zeneakadémiára járó fiatalok. Gyakran játszik velünk Gyivicsán György harsonaművész.
Szép sikert aratott a hét végén a csabacsüdiek negyven fős csapata a Napkoron megrendezett VII. Nemzetközi Böllérfesztiválon. A jeles nyírségi rendezvényre ezúttal több mint ötven csapat nevezett be Erdélyből, a Vajdaságból, Szlovákiából, Ukrajnából, és Magyarország minden tájáról. A csabacsüdiek másodszor utaztak a fesztiválra. A versenyt mintegy ötvenezer érdeklődő kísérte figyelemmel, a csapatok a népi hagyományoknak megfelelően készítették a disznótoros finomságokat, a kolbászt, hurkát, toros káposztát. Nem maradt el a fogópálinka és a forralt bor sem. A zsűri nem csak az elkészült ételek minőségét, hanem az alapvető higiéniai előírások betartását is értékelte. A csabacsüdiek részére az alapanyag nagy részét - így a több mint százkilós mangalicát is - a nagyközség vállalkozói biztosították támogatásként. A csapat vezetője András Attila, kapitánya Gombár Pál, a főböllér pedig Bárány János volt. Az eredményhirdetéskor kiderült: a csabacsüdiek forralt bora volt a legfinomabb, de fogópálinkájuk sem maradt szégyenben, azt harmadik hellyel jutalmazták.
Ezentúl pályázniuk kell az eddigi támogatás egy részére a kisebbségi önkormányzatoknak. Sokan úgy látják, ezzel újabb csapás éri az egyébként is nehezen, nagyon kevés forrásból működő szervezeteket. Újabb megpróbáltatás elé néznek az anyagiakban amúgy sem dúskáló kisebbségi önkormányzatok. Az eddigi, egyébként is szűkös támogatás 25 százalékára immár pályázniuk kell. A megyei önkormányzat kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint kézi vezérlésűvé vált a kisebbségi önkormányzatok pénzügyi támogatása, hiszen minisztériumi delegáltak döntenek a forrásokról. Tolnai Péter úgy látja, a hetven érintett viharsarki szervezet közül csak kevés fog megfelelni az általa abszurdnak minősített feltételeknek. A szakpolitikus elmondta: pontok járnak az egyházi közösség, az anyanyelvű hitélet megszervezésében való közreműködésért, de a kistérségi együttműködési formák támogatásáért is. - Az eddigi évi 640 ezer forintot hiába emelték idén 740-re, ha ennek a kisebbségiek többsége csak a háromnegyedét kapja majd meg. Így az emelés voltaképpen csökkentést jelent - fogalmazott Tolnai Péter. Mezei Tibor, a mezőberényi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke csupán néhány órája értesült a döntésről. - Megdöbbentőnek, egyben elszomorítónak tartom, hogy a támogatások egy részére valószínűleg pályáznunk kell. Mi egy közösségi házat is fenntartunk, s eddig is mindent fillérre pontosan be kellett osztanunk. Így sem volt könnyű, de ezután... - tárta szét a karját tanácstalanul Mezei Tibor. Véleménye szerint a kisebbségi önkormányzatok döntő többségének esélye sem lesz teljesíteni az igencsak „húzós” feltételeket, ez több, mint nehéznek ígérkezik. A békéscsabai szlovák önkormányzat alelnöke nehezményezte, hogy a kisebbségek megkérdezése nélkül született meg a döntés. Dr. Csicsely Ilona szerint ráadásul országos szinten több pénzt elvisz majd a pályázattal kapcsolatos adminisztráció, mint amennyi bent maradt volna a rendszerben. Az alelnök furcsállotta, hogyan várhatják el a kiírók egy kisebbségtől, hogy például sajtóalapításban vegyen részt.
Télbúcsúztató, farsangi népszokásokat felelevenítő egész napos családi programot szerveznek Pilisszentkereszten február 2-án fánkparádéval és legénybíró-választással. Tavaly első ízben - hagyományteremtő szándékkal - rendezte meg a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a Pilis Kavalkádot és Fánkfesztivált. A program célja - azonkívül hogy szórakoztassa a résztvevőket - megismertetni a Pilisben és az ország más területein élő nemzetiségek hagyományait, kulturális értékeit, bemutatni, hogy az egyes népcsoportok hogyan tudnak egymás mellett békésen együtt élni és tevékenykedni - közölte Demjén Tamásné, a falu szlovák önkormányzatának elnöke. A helyi szlovák nemzetiségi általános iskolában megrendezendő egész napos családi programban lesz vetélkedő, arcfestés, lufihajtogatás, folklórműsor, legénybíró-választás, rönkhúzó vetélkedés, fánkevő- és fánksütőverseny, bohócműsor, koncert, színházi előadás, játszóház és bál egyaránt. A rendezvényre - amely délelőtt 11-kor misével kezdődik - ingyenes a belépés.
Fánkfesztivált tartanak szombaton a szlovák nemzetiségű Pilisszentkereszten, ahol a vidám ünnepség részeként Guinness-rekord felállítására készülnek: fél méter átmérőjű, óriás sütemény hozza meg a világhírnevet a Pest megyei falunak - közölte Demjén Tamásné szervező pénteken az MTI-vel. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta, hogy a 2000 lelkes falvacska önmagában is érdekes, mert egyetlen településként az országban itt a szlovák kisebbség alkotja a többséget, a lakosság 54 százaléka vallja magát szlovák származásúnak. A fánk szeretete is innen ered, minden háziasszony szívesen tálalja fel ebéd után ezt a siska nevű, maga sütötte, Szlovákiában „őshonos” finomságot. Tavaly rendezték meg az első fánkfesztivált, és a nagy közönségsikeren felbuzdulva mostantól hagyománnyá válik ez az egésznapos ünnepség - egybekötve a rekordkísérlettel - tette hozzá. Az iskola udvarán felállított sátorban egy helyi szakács és egy cukrászmester készíti el 2 kilogramm lisztből a kelt tésztát, amelyből a siskát formálják, sütik, ez pedig nem kevés szakmai tudást igényel. A falu népe sem marad tétlen, egy újabb rekordkísérlet felállításában ugyanis a feladat: egy helyiségben egy időben a legtöbb fánk sütése. Így már most valahány portán gőzerővel gyártják a fánkokat, a várhatóan több ezer siska összegyűjtve, hivatalos ellenőrök által megszámlálva, végül a sokadalom gyomrában végzi - utalt rá a szervező. A lakmározás mellett bőséges a farsangbúcsúztató kulturális programkínálat is. Sváb, szlovák, szerb hagyományőrző néptáncegyüttesek vendégszerepelnek a szomszédos falvakból, lesz gyereknek játszóház, fellép a Kolibri táncszínház, fúvós zenekar, este pedig bált rendeznek ahol táncra perdülhet a falu népe. Már a programokat bevezető délelőtti mise is sajátos nyelvi keveredést mutat, a tisztelendő atya magyar nyelven mondja a prédikációt, az imák és az énekek pedig szlovák nyelven hallhatók - hívta fel rá a figyelmet Demjén Tamásné.
Tíz év telt el azóta, hogy 1998. januárjában megnyitotta a kapuit a szegedi Nemzetiségek Háza. A jubileumot egy kéthetes rendezvénysorozattal (január 14- február 3-ig) ünneplik a szegedi nemzetiségek. Színházi előadások, film, néptánc és népzenei bemutatók komolyzenei előadások és gyermekprogramok egyaránt szerepelnek a színes programban. A Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása 1996-ban alakult. A társult kisebbségi önkormányzatok: német, szlovák, lengyel, görög, ukrán, örmény, horvát. Szeged Megyei Jogú Várossal közös fenntartású intézményük, a Nemzetiségek Háza 1998 óta működik. Alapfeladata a Szegeden élő nemzetiségek specifikus művelődési életének ápolása, kiszolgálása. A jubileumi rendezvénysorozat színházi programjai közül - melyek természetesen magyar nyelven is nyomonkövethetőek lesznek - kiemelkedik Hans Sachs vígjátéka, a „Kel a borjú, avagy a borjútojás” című vígjáték, melyet a a Magyarországi Német Színház mutat be, míg a Vertigo Szlovák Színház Julis Barc Ivan „Anya” című drámáját hozza Szegedre. Látható lesz továbbá a Magyarországi Szerb Színház és a Malko Teatro (Bolgár Színház) közös előadása, a „Határeset” is. Bemutatóval készül a Maskarades nevű görög-, a Bánát szerb- és a Pravo bolgár táncház, míg az Örmény kulturális est keretében film-, néptánc és népzene bemutató is lesz majd. A német barokk zenei est az Incantamento Antico kamaraegyüttes részvételével zajlik, az 5-10. osztályosok pedig a Gézengúz gyermekvetélkedőre készülhetnek. Képekben is ismerkedhetünk majd a nemzetiségekkel, Magyar Művelődési Intézet kiállításán. Természetesen a kulináris élvezetekről sem feledkeztek meg a szervezők: a Híd étteremben január 14. és 18. között a nemzetiségek étel- és italkülönlegességeit - köztük a 2002-ben Krompachy-ban különdíjas szegedi sztrapacskát, a bolgár gyuvecset, a német heringet, a szerb csevapot, az ukrán borscsot, valamint számos ritkaságot és gasztronómiai meglepetést kóstolhatunk meg. A különböző programok a Nemzetiségek Háza (Szeged, Osztróvszky u. 6) mellett több egyéb helyszínen, így a Kövér Béla Bábszínházban (Szeged, Tisza L. krt. 50), ill. a JATE Klubban (Szeged, Toldi u. 2) zajlanak majd. A programokról, részletekről ill. a szegedi nemzetiségekről bővebb információ www.minority-szeged.hu weboldalon található.
2008. január 17-én a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium újjáélesztette a Nemzetiségi Informatikai Kerekasztalt. A szervezet elnöke Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, társelnöke pedig a magyarországi horvát kisebbséget képviselő Horváth Csaba lett. A kerekasztal alakuló ülésén a kisebbségi önkormányzatok képviselői beszámoltak az információs társadalom fejlesztése terén eddig elért eredményeikről, és további terveikről.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közpolitikai igazgatója, dr. Csepeli György vezetésével 2008. január 17-én Budapesten megtartotta első ülését az újjáalakult Nemzetiségi Informatikai Kollégium (NIK). A testület feladata a kisebbségek bekapcsolása a kormányzati informatikai programok kidolgozásába, a nemzetiségi közösségek anyanyelvű informatikai fejlesztési munkájának szakmai megalapozása. A Kollégium tagjai a GKM szakemberei, a kisebbségek országos önkormányzatainak delegáltjai, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a kisebbségi ombudsman képviselője. A tanácskozáson részt vett Németh Erika főigazgató, a MeH Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya vezetője. A korábbi Informatikai Minisztérium keretében 2002 és 2005 között működő szakmai tanácsadó testület meghatározó szerepet játszott a kisebbségek anyanyelvű informatikai programjai megvalósításában. A NIK közreműködésével több, mint 1000 helyi kisebbségi önkormányzat kaphatott számítógépet, a velük való kapcsolatok kiépítéséhez pedig az országos önkormányzatok költségvetési forrásból fejleszthették informatikai rendszerüket, de jelentősnek mondható támogatásban részesültek a nemzetiségi újságszerkesztőségek is az informatikai parkjuk bővítéséhez. A Kollégium munkája újraindításakor értékelte az egyes közösségeknek az informatikai fejlesztés terén eddig végzett munkáját. Elhangzott, hogy a szlovák közösségnek internetes napilapja van, a horvátok rádióműsort sugároznak az interneten, a németeknek pedig internetes dokumentációs központot hoztak létre. A tanácskozáson Csepeli György arról tájékoztatott, hogy a GKM biztosítani kívánja a kisebbségi közösségek számára a digitalizált dokumentumaik közös tárhelyen való közreadását. A NIK koordinációs munkájára építve a szakminisztérium segítséget tud adni az informatikai képzésekhez, az internetes tartalomfejlesztéshez. Németh Erika főigazgató szorgalmazta a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbségi Szakállamtitkársága által működtetett Média Munkacsoport és a Nemzetiségi Informatikai Kollégium közötti szoros együttműködést, hiszen a két testület előtt álló feladatok számos ponton találkoznak. Utalt itt a digitális műsorterjesztés kisebbségi közösségeket érintő problémakörére. A két testületnek közösen kell foglalkoznia, többek között, a kisebbségek anyaországaiban készülő televíziós és rádiós műsorok elérése kérdéseivel, a probléma jogszabályi és technikai feltételei kimunkálásával. A korábbi informatikai szakminisztérium feladatait ellátó Gazdasági Minisztérium keretében most újjáalakult Nemzetiségi Informatikai Kollégium a testület alelnökévé Horváth Csabát, a Croatica Kiadó igazgatóját választotta. A titkári feladatokat Juhász Bálint, a GKM Közpolitikai Igazgatóságának tanácsadója látja el. A NIK titkársága a közeli napokban a 13 kisebbség országos önkormányzatánál feltérképezi az egyes közösségek meglévő informatikai bázisát és a jövőbeni fejlesztés terveit.
A kisebbségi önkormányzatok feladatarányos támogatásával kapcsolatos kérdések megválaszolására információs ügyfélvonalat működtet a Kormányzati Ügyfél-tájékoztató Központ. A helyi tarifával hívható ügyfélvonal száma: „189”. A 189-es ügyfélszolgálati telefonszám tárcsázását követően a „9”-es menüpont alatt kaphatnak információkat a kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatásával kapcsolatos kérdésekről. A telefonos ügyfélvonal 2008. január 15-től hívható és 2008. február 29-ig áll az érdeklődők rendelkezésére. A kisebbségi önkormányzatok differenciált támogatásáról a www.nek.gov.hu honlapon, a hazai kisebbségekről szóló oldalakon, önálló menüpont alatt találnak részletes információkat.
Ezentúl pályázniuk kell az eddigi támogatás egy részére a kisebbségi önkormányzatoknak. Sokan úgy látják, ezzel újabb csapás éri az egyébként is nehezen, nagyon kevés forrásból működő szervezeteket. Újabb megpróbáltatás elé néznek az anyagiakban amúgy sem dúskáló kisebbségi önkormányzatok. Az eddigi, egyébként is szűkös támogatás 25 százalékára immár pályázniuk kell. A megyei önkormányzat kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke szerint kézi vezérlésűvé vált a kisebbségi önkormányzatok pénzügyi támogatása, hiszen minisztériumi delegáltak döntenek a forrásokról. Tolnai Péter úgy látja, a hetven érintett viharsarki szervezet közül csak kevés fog megfelelni az általa abszurdnak minősített feltételeknek. A szakpolitikus elmondta: pontok járnak az egyházi közösség, az anyanyelvű hitélet megszervezésében való közreműködésért, de a kistérségi együttműködési formák támogatásáért is. - Az eddigi évi 640 ezer forintot hiába emelték idén 740-re, ha ennek a kisebbségiek többsége csak a háromnegyedét kapja majd meg. Így az emelés voltaképpen csökkentést jelent - fogalmazott Tolnai Péter. Mezei Tibor, a mezőberényi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke csupán néhány órája értesült a döntésről. - Megdöbbentőnek, egyben elszomorítónak tartom, hogy a támogatások egy részére valószínűleg pályáznunk kell. Mi egy közösségi házat is fenntartunk, s eddig is mindent fillérre pontosan be kellett osztanunk. Így sem volt könnyű, de ezután... - tárta szét a karját tanácstalanul Mezei Tibor. Véleménye szerint a kisebbségi önkormányzatok döntő többségének esélye sem lesz teljesíteni az igencsak „húzós” feltételeket, ez több, mint nehéznek ígérkezik. A békéscsabai szlovák önkormányzat alelnöke nehezményezte, hogy a kisebbségek megkérdezése nélkül született meg a döntés. Dr. Csicsely Ilona szerint ráadásul országos szinten több pénzt elvisz majd a pályázattal kapcsolatos adminisztráció, mint amennyi bent maradt volna a rendszerben. Az alelnök furcsállotta, hogyan várhatják el a kiírók egy kisebbségtől, hogy például sajtóalapításban vegyen részt.
Élő turisztikai célokat szolgáló településegyüttest alakítana ki a megyei önkormányzat Békéscsabán, a Csabai tanya és Gabonatermesztés-történeti kiállítóhely területén. - Magyar, német, szlovák, román, szerb és roma nemzetiségi lakóházakat, csárdát, fogadót, valamint az élő és népi kézművességet bemutató színt alakítanánk ki a területen - adta hírül Domokos László, a megyei önkormányzat elnöke. A megyei múzeumok igazgatósága összesen 800 millió forintra pályázik, melyhez a fenntartó 140 milliós önerőt biztosít.
Nem nyugszik a közhangulat Tótkomlóson. A közmeghallgatáson pro és kontra elhangzott lakossági hozzászólások és kritikus megnyilatkozások után nem kerülhetett a helyi televízió adásába a vágatlan, több órás, közmeghallgatásról készült anyag. Két képviselő a rá nézve kellemetlen megnyilatkozások nyilvánosságra kerülése érdekében levélben és szóban is a nyersanyag megvágását kérte. Napokkal később, már nem eredeti formájában ugyan, de láthatták a komlósiak a kábelrendszeren a közmeghallgatást. Nédó Géza főszerkesztő akkor úgy fogalmazott, ez cenzúra. Szerda reggel a főszerkesztőt a művelődési központ igazgatója kérte, találkozzanak. Nédó Gézát, a tótkomlósi televízió főszerkesztőjét felmentette a munkáltatója. - December 31-éig szólt a szerződésem, de valami miatt sürgőssé vált a menesztésem. Indoklást nem kaptam. Az volt az alapelvem, hogy a köz pénzén működtetett tévé ne legyen elkötelezettje a pártpolitikának. Az általam négy éven át támogatott jobboldali politikusok (akik az újságomban, a Komlósi Krónikában kaptak nyilvánosságot a választások előtt) távolítottak el - nyilatkozta Nédó Géza. Hozzátette, 13 hónapon át sem a magyar, a szlovák, a roma nemzetiségektől kritikát nem kapott, munkáját becsülettel végezte. Úgy fogalmazott, nem kíván jogi lépéseket tenni azokkal szemben, akiket a hatalomra segített. A jövőben a saját újságját, a Komlósi Krónikát írja és szerkeszti. A mai fejlemény kapcsán megkérdeztük dr. Sztakó József polgármestert a főszerkesztő eltávolításáról. - Többször a kapott utasításoknak nem tett eleget a főszerkesztő. 2008 januárjától nem kívánjuk meghosszabbítani a szerződését, erről van szó - nyilatkozta a polgármester.
Tizedik születésnapját ünnepli a szarvasi szlovákság havonta megjelenő kiadványa, a Novinkár nad Kerešom. Az évforduló kapcsán ma délelőtt konferenciát rendeztek Szarvason, a Tessedik Sámuel Múzeumban. A rendezvény vendége volt Hollerné Racskó Erzsébet, az országos szlovák önkormányzat által kiadott lap, a Ľudové noviny főszerkesztője, valamint Király Katalin, a Budapesti Szlovák Kulturális Intézet igazgatója is. Mótyán Tibor, a Novinkár felelős szerkesztője elmondta: a kezdetek óta nagy dilemmát jelentett számukra, hogy irodalmi szlovák nyelven, avagy a szarvasi szlovákság speciális nyelvjárásában írják a lapot. Aztán úgy döntöttek, a fiatalok által a helyi szlovák általános iskolában is tanult irodalmi szlovák nyelvet választják, ugyanakkor szívesen adnak helyt a szarvasi nyelvjárásban íródott cikkeknek is. A Novinkár nad Keresom a Szarvas és Vidéke önkormányzati hetilap mellékleteként jelenik meg. Békés megyében összesen négy településen adnak ki szlovák újságot: Békéscsabán, Csabaszabadiban, Tótkomlóson és Szarvason.
A Magyar Művelődési Intézet a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A Magyar Köztársaság Kormánya az ENSZ 1992. évi, nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbséghez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának napját - december 18-át - a Kisebbségek Napjává nyilvánította. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Művelődési Intézet elismeréssel kíván adózni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális, művészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek. Célja: a hazai nemzetiségek kulturális, amatőr művészeti területen elért kiváló eredményeinek bemutatása, propagálása és egyúttal díjazása. E célból a Magyar Művelődési Intézet a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek számára díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A díjjal emlékplakett és díszoklevél jár. Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti vagy etnikai kisebbséghez /bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez. (Például: a kulturális közélet, a közművelődés, művészetek, nemzetiségi média, nemzetiségi kultúra mecénása, stb.) A díjak átadására évente egyszer a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek ünnepnapján kerül sor a Magyar Művelődési Intézet épületében, más néven a Budai Vigadó színháztermében. A díjat az Intézet főigazgatója adományozza. A díjátadás rangját az MMI által rendezett Nemzetiségi Gála ünnepi programja is biztosítja. A rendezvény karakterében a magyarországi nemzeti vagy etnikai kisebbségek nyelvi sokszínűségét is reprezentálja. További szándéka a nemzetiségek kultúrájának, amatőr művészeti tevékenységeinek, teljesítményeinek, az együtt élő népek kultúrájának minél szélesebb körben való terjesztése, megszerettetése valamint a hagyományápolására való ösztönzés. A rendezvény fővédnöke dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Parlamentjének elnöke. Idén a Kisebbségek Napjához kötődő rendezvényen mind a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség részt vett. Nemzetiségenként egy-egy saját kulturális körén belül kiváló eredményt elért fellépő csoport műfaji megkötöttség nélkül mutatta be nemzetisége kultúráját és sajátos művészetét.
Ezzel a Fekete István mottóval mutatta be a Szűcsi erdőről készült festményeit nemrégiben a látogatóknak Simonné Dulai Mária kiskőrösi, szlovák származású festőművész. A kiskőrösi művelődési házban megnyílt tárlaton „Évszakok a Szűcsi erdőn” címmel készült másfélórás videofilmet is megtekinthették az érdeklődők. A lélegzetelállítóan megkapó festmények, mint egy- egy pillanatkép tárják fel az egyes évszakokban megmutatkozó Szűcsi erdő jellegzetességeit. A friss gyönyörű, üde tavaszi csalitost, a smaragdzöld, tikkasztó nyári ligetet, a sétára csábító, kellemes látványú rozsdaszín, őszi lombhullató fákat, a téli zúzmarás hófehér messzeségbe futó végtelen utat. A képeken a festőnő mindenki számára látható módon kifejezte, hogy szerelmese a tájnak, s szeretné mások számára is megmutatni mindazt a gyönyörűséget, ami őt alkotásra ihlette ebben a természetvédelmi, sok helyen háborítatlan szépségű tájban. A pasztell, a grafika és a kifejezetten erre a kiállításra készült olajképek elénk tárták a Szűcsi varázsát. A színházteremben levetített természetfilm, egy 2005-ben bemutatott alkotás, a Tavasz a Szűcsi erdőben című, az Országos Természetfilm fesztiválon amatőr kategóriában dicséretet kapott, mintegy negyvenperces természetfilm folytatásaként készült, hogy bemutassa, nemcsak a tavasz, a többi évszak is megkapóan gyönyörű a Kiskőrös melletti erdőben. Simonné Dulai Mária 1997 óta gyűjtötte a felvételeket, hogy aztán filmre vigye és bemutassa azokat. A télről, a Tél a turjánosban - egy délután a Szűcsi erdőben címmel külön kisfilmet is készített, mely szintén nagy sikerrel szerepelt a 2006-os természetfilm fesztiválon. Marika 30 évesen kezdett el festeni. Zsűrizett képei országos kiadványokban és katalógusokban is szerepelnek. Önálló és csoportos kiállításokon is megmutatja alkotásait. Tagja az Országos Képző-és Iparművészek Társaságának, a Művészetbarát Egyesületnek. A Szűcsi erdőhöz különös viszony fűzi. Először, mint mondja, csak azért kezdte el ezt a csodálatosan gyönyörű tájat festeni, hogy azoknak is meg tudja mutatni, akik még nem jártak ott. Aztán rabja lett az erdőnek, hiszen az minden évszakban más és más. Ezerféle új arcát tudja felé fordítani nap mint nap és ez ejti őt hosszú évek óta még ma is ámulatba.
Éves értékelő közgyűlést tartott a Kiskőrösi Szlovák Szervezet. Az összejövetelen Domonyi László polgármester és Lasztovicza László alpolgármester is megjelent. A vendégek és a tagok köszöntése után Gmoser Györgyné elnökasszony megtartotta éves beszámolóját. Mint mondta, utolsó órában vannak, amikor még meg tudják menteni a kiskőrösi szlovákság örökségét, hagyományait. Nem szabad, hogy ezek az évszázados tradíciók, szokások feledésbe merüljenek, nekünk kell megőrizni és átadni utódjainknak a szlovákság értékeit- mondta Zsuzsa asszony. Le kell fényképezni a népviseletünket, össze kell gyűjteni dalainkat, mondókáinkat, ételeinket, mindazt, ami szüleinkről maradt ránk és amit mi is továbbadhatunk gyermekeinknek. Domonyi László polgármester felelevenítette gyermekkori emlékeit, anekdotákat mesélt családja szlovák gyökereiről, majd elismeréssel szólt a kiskőrösi szlovákok értékteremtő összetartásáról és azokról a programokról, amelyek országszerte híressé tették a kiskőrösieket. Külön elismeréssel szólt, a már több esztendeje egyre szélesebb körben ismert és elismert Magyarországi Szlovák Települések Rétesfesztiváljáról. Mint mondta, jövőre a májusi rétesfesztivál rendezvénye háromnaposra bővül, mivel társul a Kecel, Soltvadkert és Kiskőrös borászai közötti borversennyel, amelynek most Kiskőrös lesz a házigazdája. Lasztovicza László alpolgármester is gratulált a jól végzett munkához, majd további sikereket kívánt a lelkes tagokat tömörítő szlovák szervezetnek. Az est további részében zsíroskenyeres - lilahagymás partit rendeztek a házigazdák, amelyhez ízletes kiskőrösi Kadarka szolgált szomjoltóként.
Tizenegyedik alkalommal várta vendégeit az országos hírű Petőfi Szilveszter Kiskőrösön. A hagyományoknak megfelelően december 31-én kora délután a Városháza dísztermében Domonyi László polgármester és Lasztovicza László alpolgármester fogadták azokat a magyarországi családokat, akiknek az elmúlt évben a költővel azonos napon született meg a kisgyermekük. Ebben az évben 188 baba vált a névre szóló Petőfi kötet tulajdonosává, közülük tizenegy család fogadta el a város meghívását. A polgármester megköszönte, hogy a rossz útviszonyok ellenére vállalták az utazást távolabbról is, hiszen Budapestről, Székesfehérvárról és Dunaújvárosból is jöttek családok. A meghitt eseményt a Petőfi Múzeumban megnyitott kiállítás és a versírói pályázat eredményhirdetése követte. Az ezt követő irodalmi esten az előadók a vendégek között elvegyülve adták elő a költő legszebb és kevésbé ismert verseit, a költő megzenésített verseit pedig a közönség is lelkesen énekelte. Éjfélkor a szakadó hóesésben fáklyás menet indult Petőfi szülőháza elé, hogy meghallgassák a polgármester újévi köszöntőjét. Mint ahogyan az már évtizedek óta szép hagyomány, az evangélikus templomban a keresztelési anyakönyvi kivonat megtekintésével zárult a kiskőrösi szilveszteri program.
A Magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága által a nemzeti és etnikai kisebbségi civil szervezetek 2008. évi működési költségei támogatására kiírt pályázat a www.nek.gov.hu honlapon, a Pályázatok menüpontból elérhető és letölthető. A pályázat beadási határideje: 2008. február 15.
Kevesen tudják, hogy a régóta magyargyűlölő egykori zsolnai polgármester, Jan Slota 1991-ben Pilisszántó díszpolgára lett. Az átadáson megjelent Für Lajos akkori honvédelmi miniszter és Kálmán Attila államtitkár is; s mindketten beszédben méltatták a nap eseményét. Az eset pikantériája, hogy azt a Slotát sikerült kitüntetni, akinek hatására a pozsonyi parlament nemrégen a szlovákiai magyarságot sértő határozatot fogadott el a benesi dekrétumokkal kapcsolatban. A díszpolgári cím azért adományozódott, mert a pilisszántói Alexander Kormos költő, műfordító egy magyarországi szlovák delegáció élén kapcsolatot épített ki 1991. márciusában zsolnai szlovákokkal, köztük Ján Slota polgármesterrel is. A kapcsolat eredménye az lett, hogy Slota 1991. augusztus 18-án Pilisszántón ünnepélyes keretek között 230 ezer korona értékű nyelvi labort adott ajándékba a szántói iskolának a szlovák nyelv hatékonyabb tanítására.
A Népszava december 7-i számában egy olvasó levelében azt írta, hogy Ján Slota Pilisszántó díszpolgára. A község polgármestere erre reagálva a következőket tudatta: Az önkormányzatunk fenntartásában működő helyi általános iskolában szlovák nemzetiségi oktatás is folyik. Erre az állami költségvetésből kiegészítő oktatási támogatást kapunk évek óta. Ezzel együtt a fenntartást több millió forinttal kell kiegészítenünk. Nyilván örömmel fogadunk minden támogatást, amely az iskolánk tárgyi feltételeinek a javítását szolgálja. Ez történt az 1991. évben is. Valóban szlovákiai támogatást kaptunk a nyelvi laborunk kialakításához. Pilisszántónak sem a tanácsi, sem az önkormányzati rendszerben díszpolgári cím adományozásáról nem volt s nincs is helyi rendelete, s ilyen kitüntetésben soha senki nem részesült.
A francia-német megbékélés egyik lépcsője volt annak a közös történelemkönyvnek a megjelenése, ami még úgy is ötven éven keresztül íródott, hogy az igazán problémás, 1945 előtti események kimaradtak belőle. A szlovák és a magyar közös történelemkönyvön, vagy annak mítoszán, alig néhány éve dolgoznak a két ország tanárai - feszültségek idején mindig egy kicsit nagyobb figyelem mellett.
„Történetileg sem aktuális, és nem is közvetlen cél, hogy ugyanabból a könyvből tanuljanak szlovák gyerekek Zsolnán és magyar gyerekek Nyíregyházán - hűti le az azonnali eredményekre várók lelkesedését Jakab György történelemtanár, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa. - A történelemoktatás alapvetően mindig egy közösség múltjáról szól, alapvetően nemzetközpontú nem hiszek a nagy szent olvasztótégelyekben.”
„A magyar történelemtanárok egyfajta népi diplomáciája ez a tanári együttműködés. Különösen fontos az ilyen kapcsolatrendszer, a schengeni határok kiépülése miatt. Ezért is kezdtünk el szerb és ukrán viszonylatban is a magyar-szlovák együttműködéshez hasonló vállalkozást”- mondja Jakab. Eddig is volt olyan, hogy történelemtanárok a szomszédos országok gimnáziumába látogattak. (Jellemző mai közállapotainkra, hogy például Budapesten két olyan iskolaigazgató is volt, aki közölte: amíg a Benes-dekrétumokat vissza nem vonják, addig szlovák embert nem enged be az intézményébe. Ráadásul ez két éve történt, amikor még sokkal jobb viszony volt a két ország között, a szlovákiai magyar párt a pozsonyi koalíció tagja volt.)
A közös történelemkönyvet író vállalkozás úgy kezdődött, hogy Jakab Györgyöt a 90-es években meghívták egy új szlovákiai történelemkönyv lektorálására, és rájött: tényleg létezik a közös történelem, Mátyás király vagy a magyar korona a magyarok mellett Ján Slotának és bármely szlovák embernek az identitásához hozzátartozik. Szent István nem nemzetet, hanem államot, egy soknemzetiségű birodalmat alapított, amely része a különféle népek identitásának.
És ugyanez fordítva is megvan, a szlovák oldal történelemkönyveiben is létezik egyfajta kisajátítás. Csák Máté középkori szlovák államot alapított, vagy a mai Szlovákia területén született olimpiai bajnokok ügye (lásd keretes írásunkat!). „Mi egy múltbeli állapotot akarunk jelenvalóként is értelmezni, ők pedig egy mai állapotot vetítenek vissza a múltba - mondja Jakab György. - A meg nem értés abból adódik, hogy a mai magyar történelemkönyvek hősei a szlovák tankönyvek nemzetelnyomói, az ő hőseik pedig a mi történelemkönyveink szeparatistái, börtöntöltelékei, ügynökei.”
A monarchia idején magyar színekben versenyzett kétszeres olimpiai úszóbajnok Halmay Zoltán és az olimpiai aranyérmes hadipuskás Prokopp Sándor neve is olvasható volt a szlovák olimpiai érmesekről készült 2004-es kiadványban. Nevük mellett olvasható volt egy megjegyzés, miszerint 1896 és 1912 között Magyarországot képviselték a játékokon.
A két ország sokáig vitatkozott a monarchia olimpiai érmesein. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalása szerint a sportolók annak az országnak szereznek dicsőséget. A Szlovák Olimpiai Bizottság honlapján most is olvasható a Kassán született Prokopp és a napvilágot Pozsony mellett meglátó Halmay neve, akik az első világháború után elhagyták a frissen alakult Csehszlovákiát.
„A szlovák és a magyar tanárok közti közös munkához (és persze sörözésekhez) hozzátartozik, hogy mindkét oldalról olyan történelemtanárok jönnek el, akik a párbeszédet nem az ördögtől valónak tartják. Csoportunk a magyar-szlovák történész vegyesbizottság tanári tagozataként működik.”
„Nagyon sok türelem, meg sör, meg egyebek kellenek ahhoz, hogy akkor le tudjunk ülni nyugodtan, tehát anélkül, hogy az egymást kizáró dolgok ne fosszanak meg minket a párbeszédtől is” - mondja Jakab György. Nyilvánvaló, hogy Trianont nem fogjuk soha nemzeti ünneppé nyilvánítani, a szlovákok meg soha nem tekintik nemzeti gyásznak, ebben nincs kompromisszum.
A két népnek meg kell tanulnia, hogy egymás mellett élnek eltérő vélemények is. A történelemtanárok vállalkozása azt tűzheti ki célul, hogy pontosan megfogalmazzák: miben értenek egyet, miben vitatkoznak, és miben nem értenek egyet.
Jó hosszú lista lehet, amiben nem értenek egyet, jegyezzük meg. Jakab György szerint a 18. századig „jók vagyunk”, a történelem értelmezése alapvetően nyelvi, terminológiai kérdés: hogy írjuk át a személyneveket, meg a helyneveket, milyen keretben értelmezzük a közös múltat stb. A másik probléma az etnocentrikus - érzelmektől sem mentes megközelítések közös értelmezése: például mi kalandozunk, ők rabolnak; a mi uralkodónk erőskezű, az övék diktátor; mi rendezetten visszavonulunk, ők fejvesztve menekülnek, satöbbi.
Egyébként is, a két nép együttélése nyolcszáz éven át nem volt ugyan problémamentes, de nem elsősorban a konfliktusok jellemezték a kapcsolatot. Az etnikai ellentétek mindig is megvoltak, de az identitás szerkezete jóval bonyolultabb volt. Mondjuk, egy felvidéki város polgára a nyelvtestvéreivel volt közeli rokonságban, de lehet, hogy templomba más nyelvűekkel ment, a céhben megint más nyelvűekkel dolgozott.
A dualizmus időszakában kezdődnek az egymást kizáró történetek. Magyarországon azt tanítják, milyen fantasztikus nemzetiségi törvényt alkottak Eötvös Józsefék, a szlovákok szerint is jó volt, csak éppen a magyarok elfelejtették végrehajtani. Trianonnal kezdődött az, ami nekünk megemészthetetlen, majd a Felvidék visszacsatolásával (szerintük elrablásával) folytatódott, aztán a magyarok jogfosztottságát kimondó Benes-dekrétumok következtek, majd a Varsói Szerződés katonáinak, így a 11 ezer fős zalaegerszegi 8. gépkocsizó lövészhadosztálynak, 1968-as csehszlovákiai bevonulásával.
Ez utóbbi máig nincs kibeszélve Szlovákiában, mondta Jakab György. A szlovákoknak megvan a maga magyarfóbiájuk, de csehfóbiában is szenvednek. Hitler kezéből kaptak egy államot, mégis győztessé váltak a csehek révén. Egy kicsit azonban úgy élték meg, hogy a csehszlovák államban Benesék a szlovákokat is elnyomták.
A csehekkel ellentétben hatvannyolc nemcsak azt jelentette nekik, hogy eltiporták a prágai tavaszt, hanem azt is, hogy végre emancipációs helyzetbe kerültek.
A szovjet beavatkozást formálisan el kéne ítélniük, de a szlovák közgondolkodás szerint végre a történelem igazságot tett, és Gustáv Husák első titkár révén jó pozícióba kerültek. Az országot 1969-ben föderalizálták, megindult a szlovákiai gazdasági fejlődés, a vidékies Pozsony szocialista nagyvárossá vált.
Szlovákia fiatal állam, amelyet nagyon sok lakója szeretne hagyományosan homogén nemzetállamnak látni. Magyarország viszont régi államisággal rendelkezik, ami másféle nemzerti identitást jelent. Ez nem okoz nehézséget egymás megértésében?, vetjük fel. Jakab György szerint valóban fáziskésések vannak. Az ideológia és a függetlenségi eszme rendkívül erős volt a magyar és a szlovák közgondolkodásban és mindig valamivel szemben fogalmazódott meg, a mienk habsburgok, németek, oroszok, a szlovákoké a magyarok és a csehek ellen.
A rendszerváltással, a nemzeti függetlenség visszanyerésével megkezdődik a globalizáció is, az Európai Unióhoz való csatlakozás, és egy sor beavatkozás a nemzeti függetlenségi viszonyokba. A szlovák nemzettudat arról szól, hogy a nemzeti függetlenség ezeréves álom, amit kétszer kaptak meg, egyszer Hitler kezéből, így nem igazán szalonképes, meg most. A szlovák elitnek és a közgondolkodásnak is erős meghatározója a függetlenség féltése. Emiatt bizonyos EU-ellenesség, illetve a magyarsággal szemben megfogalmazott nemzeti érzékenység jellemző. Szlovákiában jelenleg erős kultúrharc zajlik, egyik oldalon állnak a hagyományos „nemzeti” (szlovák) értékeket védők, a másikon a modernizáció, illetve az Európai Unió hívei - akárcsak nálunk.
És mégis, mikorra lesz ebből közös tankönyv? Németország és Franciaország az ötvenes években félretette a sérelmeit, és úgy döntött, hogy valamit elkezd közösen ebből, ebből fejlődött ki az Európai Unió. Ez a közös politikai akarat hiányzik Magyarországon és Szlovákiában.
Nagy út vezetett a német-francia megbékéléséig. 1870-ben Franciaország támadta meg Bismarck Németországát, de Sedannal vereséget szenved, százezer katonájával maga III. Napóleon is fogságba kerül. A Német Császárságot a párizsi kommün leverése után Versailles-ban kiáltják ki, Franciaország elveszti Elzász-Lotaringiát. Az utolsó német katona 1873-ban hagyja el az országot.
Német csapatok a Champs-Elysees-n 1940-benAz első világháború után Németország veszít, Elzász-Lotaringia a franciáké, az újjászervezett Saar-vidék Németországé maradt, de nem használhatta katonai célra és minden állami erőszakszervezetről le kellett ott mondania. Tizenöt évvel később a terület lakosai népszavazáson úgy döntöttek, hogy Németországhoz akarnak tartozni. A Rajna bal partja szövetségi megszállás alá került, a jobb parton ötven kilométer mélységben demilitarizált övezetet alakítottak ki.
A második világháborúban a németek ismét bevonultak Párizsba, és egy bábállamot is létrehoztak. A világháborús vereségük után Németországot és Berlint megszállási zónákra - köztük franciára - osztották, az elcsatolt Saar-vidéket 1957-ig francia protektorátus alá helyezték. Innen kellett megbékélnie a két ősi ellenségnek.
Chirac és Schröder Versailles-banNémetország és Franciaország 1954-ben - a Benelux országokkal, Nagy-Britanniával és Olaszországgal - megalapítja a Nyugat-Európai Uniót. 1963-ben De Gaulle és Adenauer aláírja a történelmi megbékélésről szóló szerződést (Elysee megállapodás). A mindenkori francia elnök és a német kancellár jó viszonya végig a kapcsolatok motorját jelenti. Willi Brandt és Pompidou, Giscard d”Estaing és Helmudt Schmidt, Kohl és Mitterand, Schröder és Chirac.
A francia és a német parlament 2003-ban, az Elysee Megállapodás jubileumán, közös ülést tartott Versailles-ban, ahol korábban előszeretettel alázta meg egymást a két nagyhatalom.
A közös német-francia történelemkönyv írása 1954-ben kezdődött, létrehoztak egy kifejezetten összehasonlító tankönyvkutatással foglalkozó kutatóintézetet Braunschweigben, majd több mint ötven év után megjelent az első közös történelemkönyv. (Közkeletű félreértés szerint a német és a francia gyerekek ebből a könyvből tanulják a porosz-francia háborút vagy a két világháborút. Ez nem igaz. Csupán egy alternatív kiegészítő, illetve választható tankönyv készült el, amelya két ország 1945 utáni történelméről szól, és az adott tanártól függ, hogy ebből tanítja-e a történelmet vagy más könyvből.
„Mi az 1945 utáni korszakkal is nagy bajban lennénk, még tán a középkorig jók vagyunk” - mondja Jakab György. Reális cél szerinte egy alternatív tankönyv lehet. Mindkét oldal leírja, hogyan értelmez egy adott eseményt, és mellétesszük a forrásokat is.
„Trianonnak nemcsak az a fő szörnyűsége, hogy elvették a területeinket, hanem az, hogy elveszett Pozsony nekem, mint kulturális kapcsolat, elveszett a saját szlovák őseimhez való viszony, miközben elemi érdek lenne, hogy a politika ne játssza ki megint egymás ellen a szlovákokat és a magyarokat” - mondta Jakab György.
A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája magyarországi alkalmazásáról rendezett műhelykonferenciát 2007. december 5-én Budapesten az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány. A nemzetközi tanácskozást Gémesi Ferenc nyitotta meg. A Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára hangsúlyozta, Magyarország 1992-ben, az elsők között csatlakozott az Európa Tanács kisebbségvédelmi dokumentumához, mivel feladatának tekinti a kisebbségek anyanyelének védelmét, fejlesztését. Ugyanakkor kiemelte azt is, hogy a kisebbségi nyelvpolitika kialakítása elsősorban az érintett nemzetiségi közösségek felelőssége. E törekvések gyakorlati érvényesülése érdekében az állam megfelelő feltételeket kíván teremteni, s erről az Európa Tanács számára rendszeres tájékoztatást nyújt. A tanácskozás előadói és résztvevői értékelték a kisebbségi nyelvek helyzetét az oktatásban, a nyelvhasználat alakulását a kisebbségi médiában, és szó volt a romani és a beás nyelvek jelenlegi helyzetéről. A konferencián, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya képviseletében Paulik Antal főigazgató-helyettes adott részletes tájékoztatást a regionális vagy kisebbségi nyelvi charta magyarországi alkalmazásából adódó kormányzati feladatokról.
Az európai és tengerentúli kiállítás-körút után kedd óta Szegeden látható a Szlovák Nemzeti Múzeum tablókiállítása, amely bemutatja Magyarország északi szomszédjának 16-19. századi történetét, felidézve a szlovák-magyar közös múltat. A Móra Ferenc Múzeum várépületében látható tárlat megnyitóján Pavol Komora, a tablók összeállítója kiemelte: a kiállítás létrehozásában szerepet játszott, hogy a Szlovák állam fiatal Európában. Többé kevésbé ismerik, de nem mindenhol. Nem ritkán összetévesztik Szlovéniával, vagy egyszerűen csak Csehországhoz tartozónak ítélik. Ezért gondolták úgy, hogy érdemes volna bemutatni a szlovák nemzet történelmét és eredményeit - hangsúlyozta a Szlovák Nemzeti Múzeum Történeti Múzeumának volt igazgatója, hozzátéve: a tablókat úgy állította össze, hogy aki semmit sem tud az országról, az képet kaphasson róla, aki viszont ért valamelyest a történelemhez kaphasson plusz információkat. Mint azt Tóth István muzeológus a megnyitón elmondta, a kiállítás a 16-19. század társadalmi, gazdasági és kulturális életét sűríti 17 jól súlyozott tablóba. A tablókiállítás a magyarok és a szlovákok közös történelmi értékeit is bemutatja - hangsúlyozta a muzeológus, utalva arra, hogy egészen a 20. század elejéig a Magyar Királyság része volt a mai Szlovákia. A közös büszkeségek közt ott vannak olyan neves emberek, mint a humanista levélírás jeles képviselője, az orvosdoktor Zsámboki János, a Notitia Hungariae alkotója, Bél Mátyás vagy a Magyarországot a 18. században feltérképező Mikovinyi Sámuel - mutatott rá Tóth István. A muzeológus elmondta, hogy a kiállítás anyagát bemutatták már Lettországban, Lengyelországban, Csehországban, Fehéroroszországban, sőt a tengerentúlon is. A kiállítást, amelyet Magyarországon csak Szegeden láthatnak az érdeklődők, a Tisza-parti városból február végén Horvátországba, majd Szlovéniába viszik tovább - tette hozzá a muzeológus. A tárlat szlovák nyelven készült, de volt angol és francia kiegészítése is, a Móra Ferenc Múzeum jóvoltából pedig a kiállításon magyar nyelvű tájékoztatót is kézbe vehetnek a látogatók.
A magyar és a szlovák szakemberek öt, egykor az Andrássy család tulajdonában álló kastély közös kulturális hasznosítására törekednek - derült ki egy most befejeződött nemzetközi konferencián, amelyet az Európai Unió Interreg programja is támogat. Magyar részről Tiszadob és Monok, szlovák részről Betlér, Krasznahorka és Tőketerebes kastélyaira kitérve készült el az a tanulmány, amely feltárja a szlovák-magyar határon átnyúló lehetőségeket, azzal a céllal, hogy hosszabb távon az Andrássy kulturális út bekerüljön az európai kulturális utak körébe. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat szervezésében tartott konferencia előtt az érintett kastélyok kezelői együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, csatlakozott hozzájuk az Andrássyak „ősi fészke”, az erdélyi Csíkszentkirály önkormányzata, ahonnan a család 1575-ben a királyi Magyarországra költözött. Elkészült egy magyar, szlovák és angol nyelvű turisztikai kiadvány, amely nemcsak a kastélyok bemutatását, hanem környezetük, történelmük leírását, továbbá a fejlesztési elképzeléseket is tartalmazza. A konferencián erről is beszámoltak az előadók. Így szó volt arról, hogy a tiszadobi kastélyból kiköltözött a gyermekotthon, és most a soktornyú épület turisztikai hasznosítását tervezik. Az idősebb Andrássy Gyula egykori osztrák-magyar külügyminiszter által a francia kastélyok mintájára készült épület nevezetessége a több mint száz éves buxusbokor-labirintus. Monokon a barokk kastélyban egy, a történelmi örökséget bemutató, iskolabarát múzeumot szeretnének kialakítani. A szlovák részen ma is múzeumként működik a betléri vadászkastély, amely az eredeti berendezés mellett 30 ezer kötetes könyvtáráról is nevezetes. Az 1994-es, igényes felújítás révén elnyerték az UNESCO Európa Nostra-díját. Krasznahorka büszke vára ma az Andrássy család által összegyűjtött tárgyak múzeuma, a közelben van az Andrássy-mauzóleum is, amely a világ minden részéből beszerzett márványmozaikokkal, müncheni művészek alkotásaival rendelkezik. Házasság révén került a család birtokába a tőketerebesi, klasszicista stílusban átépített kastély, amely jelenleg honismereti gyűjteményt mutat be, míg a szabad téren az Andrássyak által beszerzett mezőgazdasági gőzgépeket nézhetik meg a látogatók.
Bogyay Katalin nemzetközi szakállamtitkár és Jozef Augustín Lang, a szlovák Kulturális Minisztérium államtitkára vezetésével zajlott november 28-án a két állam Kulturális és Sajtó ügyekkel foglalkozó Vegyes Bizottságának VII. ülése Pozsonyban. A két tárca képviselői tárgyalásokat folytattak a 2008-ban megkötendő, új 2008-2010 közötti magyar-szlovák kulturális munkaterv előkészítéséről illetve ajánlásokat fogalmaztak meg a művészetet, a kisebbségi és regionális kultúrát, az egyházat, a kulturális örökséget, valamint a média és audiovizuális ügyeket érintő szakterületeken. A magyar delegáció munkájában részt vett Paulik Antal, a MeH NEKF főigazgató-helyettese. Az új ajánlások szerint például a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást abban az esetben, ha a nemzeti kisebbségek nyelvén történő helységnevekkel kapcsolatban problémák merülnének fel a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának érvényesítése során. A szlovák fél szorgalmazza, hogy anyagi okokból ne csökkenjen a Pátria Rádió magyar nyelvű adásainak műsorszórása és adásideje. A jegyzőkönyv szerint a szlovák fél megvizsgálja a Csemadok működési költségei állami támogatásának illetve egy Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet működésének lehetőségét is.
Tisztelt Országgyűlési Biztos Úr!
Ombudsmantársaival együtt hozott állásfoglalásuk olyan időben született, amikor a magyarországi radikális jobb látványos és botrányos megmozdulásokkal jelent meg a közéletben.
A radikális jobboldal pártja 2002-ben kiesett a parlamentből, és választói támogatásuk 2006-ban, egy újabb párt alakítása ellenére is jelenetéktelen maradt. Idén nyáron azonban a szélsőjobb rátalált arra a megjelenési formára, amely tartósan óriási médiaérdeklődést biztosíthat neki: egyenruhás szervezetet alapított, s az avatási ceremóniákat legutóbb már fenyegető felvonulás követte. Az így nyert figyelem felerősíti mondanivalójukat is.
Szeptember 10-i országgyűlési beszédemben egyértelműen leszögeztem, hogy a radikális jobboldal eszméi és tettei elfogadhatatlanok és veszélyesek. Mivel a radikális jobboldal ideológiává és programmá teszi az emberek közötti megkülönböztetést, szemben áll az emberi méltóság alapeszméjével. Felhívtam a figyelmet arra is, hogy sokkal általánosabb, mélyebb és makacsabb problémáról van szó, mintsem hogy beérhetnénk a szalagcímek és a napi politikai reakciók szintjével. Társadalmi problémaként kell kezelni, együtt a nemcsak a jobboldalon jelenlévő előítéletességgel, intoleranciával. A radikális jobb azért is veszélyes, mert gyakran hivatkozik kiragadott társadalmi részkérdésekre, s megoldásukra hamis, indulatokra építő, és olyan választ kínál, amely alapvető emberi és alkotmányos értékeket tagad.
Az ilyen mozgalmakkal és szervezetekkel kötelességünk szembeszegezni saját értékrendünket. Egyetlen jóakaratú ember sem tűrheti az emberi méltóság megsértését, és egyenlő méltóságunk megkérdőjelezését. Ki kell fejeznünk tehát szolidaritásunkat.
Az Országgyűlési Biztos Úr levelében szóvá tett eseményeket olyan fordulópontnak tartom, amelyre indokolt reagálnom. A Jobbik egyik szónoka negatív tulajdonságokat etnikai, faji vagy biológiai meghatározottsággal kötött össze. Az ilyen gondolatokat, amelyek a náci ideológiának is részei voltak, a leghatározottabban visszautasítom.
A radikális jobboldal az antiszemitizmus mellett Magyarországon sajátos vonásként cigányellenes is. A Magyar Gárda december 9-i felvonulása kifejezetten cigányellenes tüntetés volt. Hasonló vonulásokkal fenyegetnek másutt is. Amellett, hogy ideológiájuk elvetendő, ezek az akciók gyakorlatilag is mérhetetlenül károsak. Olyan légkört teremtenek, amely csakis nehezíti a cigányság társadalmi beilleszkedésének előrehaladását. A fenyegető fellépés, és az ezzel kiváltott érzelmi és politikai reakciók belekényszerítik ezt a nagyon komoly, sürgető és összetett problémát a leegyszerűsített jelszavak sémáiba.
Pedig éppen nyugalomra, nyitottságra és együttműködési készségre, valamint a kötelességek vállalására van szükség mind a többségi társadalom, mind a cigányság részéről. Magyarország jövőjének egyik fontos tényezője lesz, hogy sikerül-e, és milyen megoldást találnunk. Ehhez pedig szakmai megközelítésre, és erre épülő hosszú távú, objektív szakpolitikára van szükség. Azt is hangsúlyozni kell, hogy mindez nem választható el a magyar társadalom általános szociális problémáinak kezelésétől.
Példaképpen a napokban folytatott beszélgetésünkre utalok Országgyűlési Biztos Úrral, amikor azt mondta, hogy a roma iskolások körüli problémák nem szegregációs, hanem pedagógiai kérdések. Egyetértünk abban, hogy a cigányságnak mindenekelőtt iskoláztatásra van szüksége - ezért is mentünk el együtt a Cserehátra. Felidézem egy, még a jelölés folyamán elmondott történetét is: az Ön tanítványainak csodájára jártak pedagógus kollégáik, mert nekik nem volt semmi nehézségük a cigánygyerekekkel. Hozzáteszem: ez egyben pénzkérdés is, továbbá nem is csupán roma-kérdés. Minden települést és térséget érint, áldoz-e az állam fejlesztő-pedagógusra, kisiskola fenntartására, munkahelyteremtésre, közlekedésre.
Fontosak, és adott esetben szükségesek a tiltakozások a megengedhetetlen eszmékkel szemben. Támogatom Biztos Urat erőfeszítéseiben, hiszen demokratikus államunk alapja a jogok érvényesítése és védelme, mindenki szabadságának biztosítása. De éppen így számíthat rám a cigányság társadalmi helyzetének megoldását célzó lépésekben is.
Üdvözlettel:
Sólyom László
Budapest, 2007. december 11.