Csaknem 87 millió forint támogatást kap a szlovák kormánytól a pilisszentkereszti szlovák közösség, hogy a magyar kormánytól kapott 80 millió forintot hozzátéve új közösségi házat építsenek. A szlovák kormány az előre megbeszélt összegnél nagyobb támogatásról döntött, hogy abból más célokra is jusson.
A korábbi ígéreteknek megfelelően június 18-án a szlovák kormány jóváhagyta, hogy a kormány tartalékalapjából 10,8 millió koronát (86,7 millió forint) juttat a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak. A pénzt elsősorban azért juttatják el a szlovák közösségnek, hogy abból és a magyar kormány erre a célra felajánlott 80 millió forintos támogatásából új szlovák közösségi házat építsenek. A Pest megyei faluban, ahol a legnagyobb magyarországi szlovák közösség él, tavasszal robbant ki vita a helyi és a szlovák önkormányzat között. A helyi önkormányzat a Szlovák Házként ismert ingatlanából új helyre akarja költöztetni az épületet szintén használó szlovák szervezeteket. A szlovák többségű faluban élő szlovákok képviselői ezt nem fogadták el, a helyi vita pedig idővel Szlovákia és Magyarország közötti diplomáciai vitává és hosszas sajtópolémiává terebélyesedett. Robert Fico szlovák kormányfő azt mondta, ha a magyar kormány ad pénzt, akkor ő is ad. Miután a magyar kormány 80 millió forintot ajánlott fel, a közelmúltban Pilisszentkereszten járt Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes a helyszínen bejelentette, hogy Pozsony küldi a 10 millió koronát. A szerdai pozsonyi döntés 800 ezer koronával nagyobb összegről szól. A tízmilliót az év végéig megépítendő szlovák közösségi házra, a 800 ezer koronát a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat művelődési, oktatási és közösségi projektjeire fordíthatják.
Gulyás József (SZDSZ) május 14-én napirend előtt a parlamentben arról beszélt, hogy a Pest megyei Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. Kolber István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában kiemelte: Magyarországon alkotmányos alapelv a kisebbségek védelme. A kisebbségi önkormányzatok is alkotmányos védelemben részesülnek - tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a magyarországi szlovák kisebbséget a kormány 2007-ben összesen 480 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A kormány nem engedte, hogy a pilisszentkereszti ügy kapcsán csorbuljanak a kisebbségi jogok - közölte.
Tisztelt Országgyűlés!
Pilisszentkereszt az ország egyetlen települése, ahol a legutóbbi népszámláláskor a lakosság több mint 50 százaléka vallotta magát szlováknak. A Pest megyei községben az elmúlt évtizedekben - egészen a 2006-os önkormányzati választásokig - fel sem merült a magyar-szlovák feszültség lehetősége. És ez így volt jó, így volt normális.
2006 őszét követően megváltozott a helyzet, és megkezdődött a szlovákság által a település történetében korábban elfoglalt szerepek, pozíciók tudatos megkérdőjelezése, gyengítése. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat szerint korlátozták a kulturális programok szlovák részeit, felfüggesztették a helyi kétnyelvű újság kiadását, s egyben új, kizárólag magyar nyelvű önkormányzati lapot indítottak, megkérdőjelezték a szlovák nemzetiségi oktatás létjogosultságát, megvonták a szlovák tanárok nemzetiségi pótlékát, folyamatos figyelmen kívül hagyták a szlovák kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát. Ezt a folyamatot tetőzte be, hogy a szlovák önkormányzatot és a Pilisi Szlovákok Egyesületét és Regionális Kulturális Központját ki akarja tenni a települési önkormányzat a számukra szimbolikus értékkel bíró, ráadásul működésükhöz nélkülözhetetlen Szlovák Ház épületéből. Azt hiszem, nem kell indokolnom, mennyire értelmetlen és arrogáns lépések ezek.
Az effajta arrogancia, a települési önkormányzat testülete többségének végiggondolatlan lépései alapvető demokratikus értékeinkkel ellentétes irányba hatnak. Egyrészt rosszak a hazánkban élő szlovák kisebbségnek, másrészt pedig borzasztó sokat ártanak a határon túli magyaroknak is. Hogyan is várhatnánk el, hogy Szlovákiában több jogot, forrást és lehetőséget adjanak a magyaroknak, ha hazánkban - akárcsak egyetlen településen is - értelmetlenül sértik a szlovákság öntudatát, korlátozzák lehetőségeiket? Nekünk ebben példát kellene mutatni, hiszen éppen az különböztet meg minket a Ján Slota-féle politikusoktól, hogy mi nem teszünk különbséget a Magyar Köztársaság állampolgárai között nemzetiségi hovatartozás szerint. Azt valljuk, és képviseljük, hogy jogokban az anyanyelvi kultúra elsajátításában, nemzetiségi hagyományok ápolásában a magyar identitású honfitársainkkal azonos jogokkal bír valamennyi magyar állampolgár - függetlenül attól, hogy mondjuk szerbnek, németnek, vagy éppen szlováknak vallja magát.
Az SZDSZ szerint a pilisszentkereszti Szlovák Ház ügyét a nemzetiségi hagyományok ápolását fontosnak tartó állampolgáraink és a határon túli magyarság hasonló érzékenysége miatt is megkülönböztetett felelőséggel kell kezelnünk.
Ha az ember végigolvassa a sajtóban megjelent híradásokat az ügyről, akkor értetlenül áll az előtt, hogy a többnyire szlovák származású, illetve többes kötődéssel, kettős (sőt hármas: szlovák - német - magyar) identitással rendelkező helyi önkormányzati képviselők hoznak szlovákellenes intézkedéseket. Aztán ha kicsit tovább érdeklődik, kiderül, hogy a politikai tevékenységüket elsősorban pártszimpátia, a polgári körökhöz való kötődés befolyásolja.
Bizony fontos: magyar parlamenti pártok, ne lokális ügyként kezeljük a problémát!
A Fidesz a hozzá egyértelműen kötődő kulcsszereplők számára világossá tehetné, hogy mi az, amivel nem vállal közösséget, mert ezt kívánja a felelős nemzetiségi politika. Az MSZP-kormány a megoldás keresése helyett kormányszóvivője útján hárítja a felelősséget, mondván, ez önkormányzati ügy. Miközben a szlovák miniszterelnök és vezető szlovák politikusok tartják napirenden a kérdést.
Hogy mi lenne a megoldás? Természetesen az SZDSZ azt szeretné, ha helyi szinten sikerülne megoldani a problémát, de erre sajnos a helyi viszonyokat és a polgári körös, illetve helyi jobbikos elvakultságot ismerve nem sok esély látszik. Ezért szükséges egyfelől a demokratikus politikai erők egyértelmű kiállása, közös fellépése. Másrészt a magyar kormány részéről annak a szándéknak a kinyilvánítása, hogy kész akár a szlovák kormánnyal közösen is szerepet vállalni egy új Szlovák Ház, a Pilisi Szlovákok Központjának kialakításában és működtetésében oly módon, hogy az a pilisi szlovákok tulajdonát képezze, és ne legyen kiszolgáltatva a helyi politikusok kénye-kedvének.
A liberális párt és a frakció meggyőződése, hogy minden ilyen esetben egyértelmű közös fellépéssel kell tennünk a Magyarországon élő kisebbségek helyzetének javításáért. S ha a kormány kész lépni, és nem magára hagyni a pilisi szlovákokat, akkor számíthat a liberális frakció támogatására ebben a kérdésben.
Ha a szlovák kisebbség sérelmére történt intézkedéseket mégsem orvosolnák, az azt bizonyítaná, hogy a magyar kormány a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségekhez való viszonyával kapcsolatban deklarált politikája és a határon túli magyarsággal kapcsolatban szorgalmazott elvei ellentétesek a Magyarország területén élő kisebbségek tényleges helyzetével.
Nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának a szlovák külügyminisztérium, amiért a szlovák többségű Pest megyei községben, Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. A szlovák külügyi szóvivő jegyezte nyilatkozatban Pozsony ismételten megerősíti azt a szándékát, hogy a magyar kormánnyal és az illetékes állami intézményekkel együttműködve kész segíteni a Pilisszentkereszten előállt helyzet konstruktív megoldását. A szlovák külügyi tárca sajnálattal állapítja meg: a gond annak ellenére sem oldódott meg, hogy az ügyben a magyar államfő, Sólyom László személyesen is eljárt, s hogy Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a település szlovák kisebbségi közösségének kedvező megoldáshoz segítséget ígért. Ráadásul a magyar kisebbségi ombudsman, Kállai Ernő is jogszerűtlennek minősítette a pilisszentkereszti szlovák szervezetek sérelmére született döntést, amely egyébként is „szöges ellentétben áll a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájában és a kisebbségvédelmi keretegyezményben rögzített elvekkel, miszerint a kisebbségeknek otthont adó országok kötelesek sokoldalú segítséggel támogatni a kisebbségeket”. A szlovák külügyminisztérium felsorolja a pilisszentkereszti szlovákokat ezen túlmenően ért sérelmeket, így „a kétnyelvű falulap megszüntetését, a szlovák nyelvű kulturális tevékenység korlátozását, a szlovák anyanyelvű helyi óvodai és iskolai oktatás szükségességének megkérdőjelezését, a kábeltelevízió kínálatának szlovák sérelemre történt módosítását, nemkülönben a falu szlovák pedagógusainak járó nemzetiségi pótlék csökkentését”. A nyilatkozat szerint ha a szlovák kisebbség sérelmére történt intézkedéseket mégsem orvosolnák, az azt bizonyítaná, hogy a magyar kormány a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségekhez való viszonyával kapcsolatban deklarált politikája és a határon túli magyarsággal kapcsolatban szorgalmazott elvei ellentétesek a Magyarország területén élő kisebbségek tényleges helyzetével.
A kormányszóvivő szerint a magyar kormány továbbra is arra törekszik, hogy elősegítse a pilisszentkereszti helyzet megoldását, de a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kabinet, hanem a települési önkormányzatok feladata. Budai Bernadett erről annak kapcsán beszélt a keddi tájékoztatón, hogy a szlovák külügyminisztérium nyilatkozatban adott hangot nyugtalanságának, amiért a Pest megyei Pilisszentkereszten a települési önkormányzat úgy rendelkezett, hogy a helyi szlovák szervezeteknek ki kell költözniük a Szlovák Házként ismert épületből. Budai Bernadett hangsúlyozta: ha a kisebbségek jogai sérülnek, a kormány annyit tehet, hogy felhívja erre a figyelmet, de a törvény adta kereteket nem lépheti át.
Bicskanyitogató ● Miért kell egy kisebbséget cseszegetni?
Olvassuk el a cikket úgy, hogy a magyar helyett szlovákot, a szlovák helyett pedig magyart olvasunk a megfelelő helyeken. Ugye, milyen bicskanyitogató?
Ez most már kezd egy kissé a hülyegyerekek játékává válni - mondta a minap Jozef Havelka, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat tagja, volt polgármester. Ó, igen, még mindig erről a fránya irodáról és a Szlovák Ház használatáról van szó. Az én véleményem pedig az, hogy a perpatvar mindaddig elhúzódik majd, ameddig a két kormány közösen a zsebébe nem nyúl, és nem dobja meg a pilisi szlovákokat egy saját ingatlanra való summácskával, mondjuk úgy harminc-negyvenmillió forinttal. Ez mindkét félnek jól jönne, ráadásul pozsonyi és magyarországi kormánykörök hajlanának is erre a megoldásra. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak ez azért lenne jó, mert vennének egy már kiszemelt ingatlant, ahol konferenciatermet, vendégszobákat is berendeznének, tulajdonjogilag pedig többé nem függenének se a falutól, se a megyétől, és az országos hatóságoktól, szervezetektől sem. Lendvai Józseféknek pedig azért, mert végre eltakarodna a szomszédból az ellenfél. Persze, most már csak azért sem enged, egyik sem, az önkormányzat hatalmi és presztízs okokból, a szlovák önkormányzat pedig azért, mert előbb még végigharcolja minden lehetséges fórumon az ügyét. Például úgy is, hogy a jelenlegi iroda használatát akár perre viszi, ha a kijelölt jegyző a hátrányukra döntene. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak fel lehet róni, hogy a Szlovák Ház tulajdonjogát még Havelka idejében elfelejtették rendezni. Az is igaz, hogy eddig az ott működő szlovák szervezetek kizárólagosan használták, ingyen és bérmentve a helyiségeket, mert ez Szlovák Ház, ámde ingatlanként mégiscsak a falu önkormányzatának tulajdona. S még az is tény, hogy a kisebbségi törvény szerint az adott településnek kell elhelyeznie a nemzetiségi önkormányzatot - ebbe hatalmilag még az Úristen sem szólhat bele. Csakhogy a legutóbbi döntés ugyanolyan volt, ha nem rosszabb, mint a márciusi. Mert hiába hajtogatja a falu önkormányzata, hogy ők eleget tettek a törvénynek, azaz nesze nektek felújított tanítólakás, ha egyszer éppen oda nem akartak kiköltözni. Nem lehet tárgyalni úgy, hogy eleve elfogadhatatlan megoldást erőszakolok rá még egyszer a partnerre. Ráadásul ezt pluszlehetőségként feltüntetni akkor, amikor egy másik határozat szerint viszont három hónappal, ill. egy héttel előre kell bejelentkezniük oda, ahol eddig zavartalanul működtek, már-már cinizmus. Az pedig egyenesen nonszensz, hogy idáig egyetlen határozat sem említi a Pilisi Szlovákok Egyesületét és Regionális Kulturális Központját, pedig ennek a szervezetnek maga a falu az egyik alapító tagja, s mindmáig tagja. Azaz: nem veszek tudomást egy olyan szervezetről, melynek tagja vagyok. Ez abszurdum. Még valami: egyfolytában a faluban szlovák nyelvet oktató pedagógusok nyelvpótlékát ragozzák. Nem ez volt a legnagyobb bibi az iskolával kapcsolatban. Legalábbis a kisebbségi ombudsman szerint. Kállai Ernő jelentésében ugyanis megállapítja: „Újabb ütközési felület a nemzetiségi iskola igazgatójának választása során keletkezett. A szlovák kisebbségi önkormányzatnak nem sikerült elérnie, hogy a szlovák nemzetiségi iskola igazgatói pályázatának feltételei közé bekerüljön a nemzetiségi nyelv ismerete, és előnyként való feltüntetése is csak nagy harcok árán - jelentős részben az ombudsmani állásfoglalás eredményeképpen - sikerült“. Tehát már ehhez is ombudsmani közbelépés kellett…
Pozsonyban nagy felzúdulást váltott ki a pilisszentkereszti önkormányzat újabb határozata. - Ha egy szlovákiai önkormányzat tenne olyasmit az itteni magyar kisebbséggel szemben, mint amit a pilisszentkereszti önkormányzat tett, akkor cirkusz és tüntetés kezdődne az Európai Parlamentben, s kitörne a harmadik világháború - jelentette ki Robert Fico pozsonyi kormányfő. Így folytatta: - A pilisszentkereszti önkormányzatnak április 29-én elfogadott újabb határozata, amely alapján ki akarják lakoltatni eddigi székhelyükről az ottani szlovák kisebbséget, sérti a Magyarországon élő szlovákok jogait. Tovább súlyosbodna a helyzet, ha valóban ki is seprűzik őket - tette hozzá. Azzal folytatta, hogy kormánya számára nem jelentene különösebb gondot, ha öt-hatmillió koronával támogatnák a Pest megyei település szlovákságát abban, hogy új székházhoz jussanak. - Ám tartjuk magunkat ahhoz az elvhez, hogy a kisebbségek iránt annak az államnak kell gondoskodnia, amelyben élnek. Szükség esetén nyomást gyakorolok majd Gyurcsány Ferencre is. Azt viszont teljes joggal elmondhatom, hogy Szlovákia a kisebbségekkel való törődés nagyszerű példája - vélekedett. A pozsonyi közszolgálati rádió magyar adásában, a Pátriában Lendvai József helyi polgármester az önkormányzati döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: szó sincs kilakoltatásról. A testület két határozatot hozott. Az egyik szerint a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzatnak használati jogot adtak az egykori iskola melletti szolgálati lakás irodahasználatára. A másik határozattal pedig csak szabályozták a Szlovák Ház és az ottani helyiségek közös használatát. Havelka József, volt polgármester, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnökhelyettese elmondta: nem hajlandók kiköltözni a Szlovák Ház egyetlen helyiségéből sem. - Ha kell, akár bírósághoz is fordulunk, a tulajdonhasználat tisztázása miatt - szögezte le. E héten több szlovákiai újságíró és tévéstáb jelent meg a faluban. Arra voltak kíváncsiak, vajon kilakoltatják-e a helyi szlovákság képviselőit, akiknek képviselői egyébként estig a helyszínen tartózkodtak. A pilisszentkereszti Szlovák Ház az önkormányzat tulajdona, de évek óta a helyi és a környékbeli szlovák szervezetek és kulturális együttesek használják. Márciusban az itteni képviselők úgy döntöttek, hogy a polgármesteri hivatal helyiséggondjait az épületben levő irodák jobb kihasználásával oldják meg, a szlovákok pedig a falu pénzén felújított, üresen álló pedagóguslakásba költözhetnek. Ezt a lehetőséget az érintettek elutasították. A döntést a kisebbségi ombudsman is aggályosnak minősítette. A pilisszentkereszti települési és szlovák önkormányzat vezetőjét arra kérte Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben.
Jozef Havelka a kialakult helyzettel kapcsolatban elmondta: április 30-ától lényegében már illegálisan tartózkodnak a Szlovák Házban, mert a falu önkormányzatának döntését nem fogadják el, márpedig akkor érvényes a 30-i határidő. Már csak azért is, mert a határozat a márciusi lépés nyomán született meg. A márciusi „kilakoltatási” döntés után a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat a helyi jegyzőhöz adott be ún. birtokvédelmi kérvényt. Ebben lényegében azt állapítottuk meg, hogy mivel több mint tíz éve használjuk a házat és az irodát, a használót is megilletik bizonyos jogok, tehát nem lehet csak egyszerűen kitenni bennünket. A kérvénnyel kapcsolatban a jegyző most közölte, hogy a birtokhasználatról a megyei közigazgatási hivatal utasítására egy másik település, Pomáz egyik kijelölt jegyzője dönt. A megyei közigazgatási hivatal ugyanis az önkormányzatok felettes hatósága. „Ha a kijelölt jegyző netán a szlovák önkormányzat rovására döntene, akkor perre visszük a birtokhasználat ügyét” - jelentette ki lapunknak Jozef Havelka. Úgy gondolja, hogy egyik fél sem akar szélsőséges, rendőri fellépéshez folyamodni. „Ebben a helyzetben ez lenne a legrosszabb megoldás” - tette hozzá. Gémesi Ferenc, a magyar Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára szerint a törvényből kifolyólag a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kormány, hanem a települési önkormányzatok feladata. Ha ezzel összefüggésben sérülnek a kisebbségi jogok, a kormány akkor is csupán figyelmeztethet. Lendvai József, Pilisszentkereszt polgármestere közölte, két döntést hoztak. Az egyikben meghatározták a nemzetiségi önkormányzatoknak átadott ingatlanok körét; használati jogot adtak egy szolgálati lakás, iroda ingyenes használatára. „Ez pluszlehetőség, ilyen eddig nem volt, még a Szlovák Házban sem” - jegyezte meg. A testület egy másik döntésével a ház működését szabályozták. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmilag használhatják az ingatlant. Ha bármelyik szlovákiai önkormányzat hasonló döntést hozna a szlovákiai magyarokkal szemben, mint amilyent a pilisszentkereszti jóváhagyott, abból „cirkusz, európai parlamenti tiltakozás és III. világháború lenne” - nyilatkozta Robert Fico kormányfő a szerdai kihelyezett kormányülést követően. A nyitrai május elesejei ünnepségen azt mondta, ha ilyen eset történne Szlovákiában, Szlovákiát az EU-ból is kizárnák. „Számunkra nem jelent problémát öt-, hat- vagy akár tízmillió korona folyósítása egy új házra, szeretnénk azonban elérni, hogy a magyar kormány jobban odafigyeljen az ott élő szlovákokra” - nyilatkozta Fico, hozzátéve, hogy Szlovákia a kisebbségi politika szempontjából mintaállamnak számít. Berényi József, az MKP alelnöke lapunknak elmondta: a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha a két ország kormánya közösen finanszírozná a Pilisszentkereszten élő szlovákok művelődési központját. Fico kijelentéseire reagálva azonban hozzátette, hogy Magyarországgal szemben Szlovákiában nem működnek kisebbségi önkormányzatok, ugyanígy olyan szlovákiai magyar iskolában tanító pedagógus sincs, akitől bármilyen nyelvpótlék megvonható lenne, mert ilyen nyelvpótlékot Szlovákiában nem ismernek.
Elvakult hatalmi önkény és parttalan arrogancia
„Jó alkalom kínálkozik most Csáky Pálnak, hogy legközelebbi szövetségesénél hatékonyan lobbizva rávegye Orbán Viktort, hogy picit figyeljen már oda saját (önkormányzati) embereinek cselekedeteire is”.
A pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényét és parttalan arroganciáját” vélte felfedezni a SME című szlovák liberális napilap a helyi szlovák önkormányzatot kedvezőtlenül érintő döntés kapcsán. A szlovák többségű Pest megyei település képviselő-testülete szabályozta a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület használatát. A döntés értelmében az épület a jövőben elsődlegesen hatósági és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmanként használhatják az ingatlant. A SME április 30-i számában olvasható jegyzet szerint Pilisszentkereszt önkormányzata most megmutatta, ki az úr a háznál, mégpedig úgy, hogy „kiköltözteti hagyományos székhelyükről a szlovák szervezeteket”. A jegyzetíró, Peter Morvay azt találja „viccesnek”, hogy azok a magyar nemzetiek, akik bárhol, bármikor készek hadrendbe állni, ha Szlovákiában élő övéiket éri hasonló sérelem, Pilisszentkereszten így viselkednek. „Vagy lehet, hogy csak primitív bosszúról van szó? Mindenesetre viselkedésük túlmegy a józan ész határán” - véli Morvay. A publicista ismeretei szerint a szlovák közösség érdekei ellenében döntő települési önkormányzat tagjai „az ellenzéki vezér, Orbán Viktor magánmozgalmához, a Polgári Körökhöz tartoznak.” Véleménye szerint „jó alkalom kínálkozik most Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének, hogy legközelebbi szövetségesénél hatékonyan lobbizva (…) rávegye Orbánt, hogy picit figyeljen már oda saját (önkormányzati) embereinek cselekedeteire is”.
Mi folyik Pilisszentkereszten?
„Ne tegyenek elhamarkodott lépéseket!”
A hivatalos szlovák álláspont szerint a magyarországi szlovák közösséggel való törődés a magyar kormány feladata, s ha a szlovák önkormányzatnak ki kell költöznie, az a szlovák kisebbség status quojának durva sérelme.
A pilisszentkereszti települési és kisebbségi önkormányzat vezetőjét is arra kérte a MeH kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára, hogy ne tegyenek elhamarkodott lépéseket a helyi Szlovák Ház körül kialakult ügyben - mindezt maga Gémesi Ferenc mondta el szerdán az MTI-nek. Az államtitkár közölte, kedden beszélt Lendvai Józseffel, a település polgármesterével, Demjén Tamásnéval, a település szlovák önkormányzatának vezetőjével és Kállai Ernő kisebbségi ombudsmannal. Az ombudsman korábban ajánlásokat és javaslatokat fogalmazott meg az ügyben április 30-i határidővel és arról akart tájékozódni, hogy milyen, a kisebbségi jogokat érintő döntéseket hoztak az eset kapcsán. Lendvai József polgármestertől Gémesi Ferenc azt kérte, hogy a települési és a kisebbségi önkormányzat egyeztessen egymással, akkor is, ha a település vagyonáról, amelybe a Szlovák Ház is beletartozik, a települési önkormányzat joga dönteni. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy egyelőre nekik is értelmezniük kell az önkormányzati határozatot, mert az több kérdésről is szól. Gémesi Ferenc a távirati irodának adott nyilatkozatában pontosította a szlovák sajtóban megjelent híreket. Elmondta, hogy az ott leírtakkal ellentétben a kisebbségi önkormányzatok elhelyezése nem a kormány, hanem a települési önkormányzatok feladata. Ha a kisebbségek jogai ezzel összefüggésben sérülnek, a kormány annyit tehet, hogy felhívja erre a figyelmet, de a törvény adta kereteket nem lépheti át. Pilisszentkereszt képviselő-testülete keddi ülésén szabályozta a Szlovák Ház használatát; a szabályozás értelmében az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. A polgármester szerint ezzel az eddigi használat kereteit adták meg, a helyi szlovák önkormányzat vezetője viszont azt sérelmezi, hogy csak alkalmilag használhatják az ingatlant. Lendvai József polgármester a távirati irodának szerdán elmondta, két döntést hoztak. Az egyikben meghatározták a nemzetiségi önkormányzatoknak átadott ingatlanok körét; használati jogot adtak egy szolgálati lakás, iroda ingyenes használatára. Ez plusz lehetőség, ilyen eddig nem volt, még a Szlovák Házban sem - jegyezte meg. Közölte, a testület egy másik döntésével a Szlovák Ház működését szabályozták. Az MTI birtokába került szabályzat szerint a Szlovák Ház emeleti irodahelyiségét az önkormányzat elsődlegesen tárgyalási célra, hatósági feladatok és közfeladatok ellátására használja. A tárgyalót a nemzetiségi önkormányzatok, a Pávakör, a Pilisszentkereszti Szlovákok Szervezete, a Szlovák Regionális Központ, valamint a község bejegyzett társadalmi szervezetei vehetik igénybe - alkalmilag és a szükséges mértékben - alapfeladataik ellátásához. Az esetről a szerdai szlovák lapok is beszámoltak. A SME című szlovák liberális napilap jegyzetírója a pilisszentkereszti önkormányzat „elvakult hatalmi önkényét és parttalan arroganciáját” vélte felfedezni az eset mögött. A pozsonyi Pravda arról ír, hogy „a magyar kormány kisebbségekről való gondoskodása kizárólag a nem Magyarországon élő kisebbségekre korlátozódik.” A lap szerint a pilisszentkereszti szlovákokat módszeresen elnyomják.
Robert Fico szlovák kormányfő szerdán úgy vélekedett, hogy ha egy szlovákiai önkormányzat tenne valami hasonlót a szlovákiai magyarokkal, mint amit a pilisszentkereszti tett a szlovákokkal, akkor abból „bezzeg lenne cirkusz, tüntetés az Európai Parlamentben, és kitörne a III. világháború.” Fico a szlovák többségű Pest megyei falu önkormányzatának arra a döntésére reagált, amely szerint a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat csak alkalmanként használhatja a Szlovák Házként ismert önkormányzati ingatlant. Pilisszentkereszt képviselő-testülete keddi ülésén szabályozta a Szlovák Ház használatának rendjét: az épület a jövőben elsődlegesen hatósági feladatok és közfeladatok ellátására vehető igénybe. Lendvai József polgármester a pozsonyi Pátria Rádióban elmondta: Szó sincs kilakoltatásról. A szlovák közösséget ugyanazok a használati jogok illetik meg, mint amilyenek a korábbiakban is, csak éppen bizonyos szabályzók között. A jövőben az épület használóinak egyforma lesz a felelősségük. A házat ugyanis a települési önkormányzat tartja fenn, fizeti a rezsit, használói viszont eddig mindenféle kötöttség, felelősség nélkül használták. Az új szabályzásnak semmilyen más célja nincs, mint a vagyonbiztonság, a vagyonvédelem és magának a háznak a megőrzése. Hozzátette: „Semmi egyébről nincs szó, mint funkcionális átrendezésről, néhány íróasztal és néhány szekrény” elmozdításáról.” Ugyanitt a pilisszentkereszti szlovák közösség képviseletében megszólaltatott Marta Demjénová elmondta: ők egyetlen széket sem hajlandók mozdítani. „Nem költözünk, kivárunk. Lehet, hogy majd erőszakkal lakoltatnak ki minket” - szögezte le. Szlovákiában a keddi döntés ismét nagy felháborodást keltett: Fico miniszterelnök annak a véleményének adott hangot, hogy a magyarországi szlovákokról a magyar állam köteles gondoskodni, kormánya ezért nem is hajlandó fedezni a pótmegoldásnak szánt új szlovák ház felépítésének a költségeit, szükség esetén azonban kész vállalni a költségek felét: „Egy-két-három-négy-öt milliót készséggel adunk” - mondta Robert Fico, akit a SITA hírügynökség így idézett: „Szlovákia a kisebbségekről való gondoskodás gyönyörű példája”. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) külpolitikai alelnöke, az Európa Tanács kisebbségjogi albizottságának elnöke az MTI érdeklődésére arra emlékeztetett, hogy Magyarországgal ellentétben Szlovákiában nem léteznek kisebbségi önkormányzatok, mint ahogy olyan szlovákiai magyar iskolában oktató pedagógus sem létezik, akitől bármilyen nyelvpótlék megvonható lenne, mert hogy ilyen nyelvpótlék sem létezik. „Erről rendre és könnyedén megfeledkeznek azok, akik a pilisszentkereszti szlovák pedagógusok nyelvpótlékának a megvonását sérelmezik” - mondta Berényi.
„Megdöbbenéssel hallgattam a döntést. Sohasem fogom aláírni” - nyilatkozta lapunknak Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke a falu önkormányzata által április 29-én a Szlovák Ház irodájának és egyéb helyiségeinek használatáról hozott határozat kapcsán. Marta Demjénová elmondta: a község még rosszabb döntést hozott, mint március 25-én. Az új határozat értelmében a falu jegyzője köteles összehívni a Szlovák Házban működő szervezeteket, és igénybevételtől függően, legalább három hónappal előre be kell jelenteni nála, hogy ki mikor, milyen helyiséget szeretne használni. Ha pedig alkalmi rendezvényről van szó, akkor azt is egy héttel előtte be kell jelenteni. „Szó sincs tehát arról, hogy bármilyen egyeztetés és előzetes megállapodás lett volna, egyszerűen letagadták azt, hogy tárgyaltunk egy hónapon keresztül. Ráadásul az új anyagban már a ház szlovák jellegének megőrzése sem szerepel, arról sincs szó, hogy az irodához lesz kulcsunk, arról pedig végképp nem, hogy az eddig ott működő szervezetek továbbra is ott maradhatnak. Ráadásul, ha nem írjuk alá a szerződést, akkor fel is út, le is út. Nem erről volt szó az egyeztetéseken, ez döbbenetes. Olyan, mintha a szemembe hazudtak volna. Most arra várunk, hogy mikor tesznek ki bennünket. Úgy tűnik, már tényleg csak abban bízhatunk, hogy egy másik helyen veszünk ingatlant” - taglalta Demjénová. A tegnapi döntésben már az sem szerepel, hogy hivatalos órákban délután két óráig a falu, a fennmaradó időben pedig a szlovák kisebbség használná az irodát. A szlovák önkormányzat vezetője azt is elmondta: az ülésen szóban közölték velük, hogy az idei falunapok szervezésében már nem tartanak rájuk igényt, s nem szeretnék, ha szlovákiai politikust hívnának meg a rendezvényre.
Marta Demjénová, a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat elnöke ezt közölte portálunkkal: „Fel vagyok háborodva. Az ülésen szinte a szemembe hazudtak, s váltig állították, hogy előzetesen semmiben sem állapodtunk meg, pedig több hete egyeztetünk az iroda- és házhasználatról. Dokumentumok vannak arról, hogy ők is ráírták a megállapodás-tervezetekre a javaslataikat. A mostani döntés értelmében viszont már egyáltalán nincs szó arról, hogy hivatalos órákban a falu önkormányzata használná az irodát - délután kettőig -, utána pedig mi, sőt arról sem esik egy szó sem, hogy maradhatunk a házban, és arról sem, hogy a többiek maradhatnak. Ez felér egy ultimátummal. Demjénová szerint a mostani döntés még rosszabb, mint a márciusi volt, mert semmit sem vettek figyelembe azóta, pedig már azt a döntést is rossznak tartotta az ombudsman.”
Egy nappal a korábban jelzett határidő előtt, keddi ülésén döntött a pilisszentkereszti önkormányzat a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület ügyében; a testület határozata a kisebbségi önkormányzat vezetője szerint azt jelenti, hogy a jövőben csak alkalmanként használhatják az épület helyiségeit. Demjén Tamásné, a szlovák kisebbségi önkormányzat vezetője tájékoztatása szerint a képviselő-testület 6:4 arányban fogadta el a Szlovák Ház működési szabályzatát, amelyet az üggyel kapcsolatban hozott korábbi három határozat alapján alakítottak ki. A kisebbségi vezető szerint a az ülésen elfogadott tervezetről az ülés előtt értesült, ekkor szembesült azzal, hogy azok a kérdések, amelyekben állítása szerint az egy hónapig tartó egyeztetéseken megállapodtak, nem kerültek bele a határozattervezetbe. Nem tartalmazza azt a szóbeli megállapodást, hogy délelőtt a pilisszentkereszti önkormányzat, délután pedig a szlovák kisebbségi önkormányzat és szlovák szervezetek használhatják az ingatlant. Nem tartalmazza azt sem, hogy megőrzik a ház szlovák jellegét. „Olyan határozatot fogadtak el, ami megengedi, hogy alkalmilag használjuk a Szlovák Ház helyiségeit, megengedik azt is, hogy ott tartsuk - hogyha bejelentjük - az önkormányzati üléseinket” - mondta a kisebbségi önkormányzati vezető. Ám a helyiség használatát három hónapra előre egyeztetniük kell és váratlan, rendkívüli esetekben is legalább egy héttel korábban jelezniük kell, ha ott szeretnének rendezvényt tartani. Demjén Tamásné azt közölte: szerdán az önkormányzat felettes szervéhez, a közigazgatási hivatalhoz fordulnak az ügyben. Hangsúlyozta továbbá, hogy nemzetiségi tevékenységüket folytatni fogják.
Robert Fico szlovák kormányfő bízik abban, hogy Pilisszentkereszten mégis megoldódik a Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat kiköltöztetésének ügye, s ha mégsem, Pozsony az ígéretéhez híven kész azonnal pénzzel segíteni a megoldást, jóllehet ez a magyar kormány feladata - mondta kedd este Silvia Glendová szlovák kormányszóvivő. Pozsony arra reagált, hogy a szlovák többségű Pest megyei faluban kedden a Szlovák Házként ismert önkormányzati épület ügyében mégsem született az ott élő szlovák közösség számára elfogadható megoldás, mert a települési önkormányzat döntése szerint a szlovák szervezetek a jövőben csak alkalmanként használhatják az épületet. Fico kitart az ismert hivatalos szlovák álláspont mellett, miszerint a magyarországi szlovák közösséggel való törődés a magyar kormány feladata, s ha a szlovák önkormányzatnak ténylegesen ki kell költöznie, azt kormánya a szlovák kisebbség status quojának durva sérelmeként fogja értelmezni.
Robert Fico miniszterelnök kedden hivatalában fogadta a pilisszentkereszti Szlovák Kisebségi Önkormányzat vezetőit. Mint arról portálunkat Marta Demjénová, a kisebbségi önkormányzat vezetője tájékoztatta: a tárgyaláson szóba került az utazó pap kiküldése, a kábeltévé ügye és a magyarországi szlovák fiatalok anyanyelvhasználatának javítása is. A Pest megyei szlovák többségű falu küldöttsége azért járt Pozsonyban, hogy megköszönje a pilisszentkereszti Szlovák Kisebbségi Önkormányzatnak nyújtott erkölcsi támogatást, amelyet az Szlovákiától kapott, miután a helyi önkormányzat márciusban úgy döntött, hogy a testületnek ki kell költöznie az eddig általa használt irodahelyiségből. „A miniszterelnök azt ígérte meg, hogy lépéseket tesz annak érdekében, hogy a pilisi községekbe rendszeresen kijárjon olyan szlovákiai pap, aki szlovákul misézne, továbbá abban is közbenjár, hogy kábeltévén is lehessen fogni a szlovák tévék műsorát. A mi fiataljaink anyanyelvhasználatának javítása kapcsán pedig felajánlotta, hogy gyakrabban járhatnának Szlovákiába, szervezett tanulmányi kirándulásokra, erdei iskolába“ - mondta Demjénová. Robert Fico a kormány részéről anyagi támogatást is ígért nekik, ám konkrét összegről Demjénová szerint nem esett szó. „A Szlovák Ház ügyében abban állapodtunk meg, hogy a legjobb megoldás az, ha a falu önkormányzata megegyezik velünk április végégig“ - tette hozzá Demjénová. Robert Fico a vizit után azt mondta: ha csak a pozsonyi kormányon múlna, akkor építenének egy új Szlovák Házat és kész. Ám a miniszterelnök szerint ezt az ügyet főképp Magyarországnak kell megoldania. Fico szerint sérült a magyarországi szlovákok status quoja. A szlovák kormányfő szerint a magyar kormánynak kellene új épületet biztosítania a pilisszentkereszti szlovák önkormányzatnak. Ha ez nem történik meg, kemény tárgyalások következnek - mondta. „A kormány hajlandó anyagi támogatást adni, annyit, amennyit a magyar kormány ad” - mondta Fico.
Aki kisebbségben él, önkéntelenül, mondhatnám, csípőből szorít más kisebbségben élőknek. Vagy ha úgy látja, bezzeg milyen jó másoknak, nem irigykedik, örül, egyebek közt tán annak reményében is, hogy az egyik ország többsége hátha véletlenül veszi a fáradságot, és tanul egy másik ország többségétől, mit is kell nyújtani, mennyi szabadságot, önállóságot, és - tegyük a kezünket szőrös szívünkre - pénzt kell(enne) adni saját kisebbségének ahhoz, hogy ne kisebbségnek, hanem egyszerű állampolgárnak érezzék magukat a kisebbségben élők. Persze, tudjuk, a farkastörvények mindenütt uralkodnak, miért éppen a többség-kisebbség-vitában ne kerekedne felül a többség, igénybe véve akár az úthengert is, ha másként, szép, esetenként csúnya szóval nem megy. Ha alaposan belegondolunk, tulajdonképpen Bábel az oka mindennek. Még pontosabban, a bábeli torony, amely miatt az Úristen összezavarta az emberek nyelvét, gátat szabva dölyfösségüknek és nagyravágyásuknak. Az Úristen akkor nem tudhatta, hogy egy ilyen húzással sem lehet szerénységre inteni az embereket, s arra sem, hogy toleránsak legyenek, meg figyelmesek, ne adja Isten, nagyvonalúak. Azt képzelhetnénk, a huszonegyedik század Európájában, mi több, Európai Uniójában nem okozhatnak komoly gondot a bábeli kérdések, hogy ajtó, ablak nyitva áll a kisebbségi nyelv használata előtt, iskolában, utcán, otthon, szóban, írásban. Igaz, az ajtó és az ablak nyitva áll, csak az a gond, hogy a küszöb magas, csaknem a mennyezetig ér. Csak növeli a furcsaságok sorát, hogy két szomszédos állam kisebbségei egymásra mutogatnak, a többségei pedig egymás ellen játsszák ki a két kisebbséget. Vegyük például a pilisszentkereszti ügy egy szeletét. (És nem azért, mert már napok óta semmi hír felőle.) M. D. mlynkyi szlovák nemzetiségű magyar állampolgár az egyik szlovák televízióba is bekerült az áldatlan nemzetiségi helyzet, meg a (herce)hurcolkodás miatt. Tűrhető szlováksággal beszélt, időnként fölrémlett bennem, de jó lenne, ha a mi magyar politikusaink szlovák szókincse is ilyen gazdag lenne, de elvetettem az ötletet, mert egyszer csak a hölgy bejelentette: Mlynky icinkepicinke falu, nincs ott munkahely, az emberek kénytelenek a fővárosba ingázni, s amint átlépik a falu, illetve Budapest határát, magyarul kell beszélniük a munkahelyükön. Valóban botrány. Bezzeg nálunk, Szlovákiában nyugodtan társaloghat az ember magyarul a munkahelyén. Ennek többnyire két feltétele van: az egyik, hogy magyar legyen a munkahely (iskola, óvoda, könyvkiadó, szerkesztőség), a másik, hogy az illető kőműves- vagy segédmunkát végezzen, mert az építkezéseken többnyire az ő arányuk haladja meg a húsz százalékot.
