Pilisszentkereszt annak a magyarországi falunak a neve, amelyben a helyi kupaktanács úgy döntött: elzavarja a község szlovák nemzetiségi önkormányzatát - azért nem nevezem „kisebbségi” önkormányzatnak, mert a szlovákok többségben vannak Pilisszentkereszten - a székházából, s fölajánl helyette valami sufnit. Ebből botrány lett, majd mindenki sietett kijelenteni, hogy az ügynek „nincsen semmiféle nemzetiségi vonatkozása”. Persze az érintett magyarországi szlovákokat a kutya se kérdezte meg, a nemzetiségi önkormányzat tagja volt kénytelen betelefonálni Bolgár György ismert műsorába (a KlubRádióban), s így kiderült: nem csak erről van szó. Megszüntették a helyi szlovák/magyar, kétnyelvű lapocskát, abbahagyták a hivatal közleményeinek szlovák nyelvű közzétételét, megszűnt a környékbeli helyi televízió szlovák adása és így tovább.

Mivel Magyarországon a közvéleménynek sejtelme sincs arról, hogy hazánkban nemcsak „faji kérdés” van (azaz zsidókérdés és cigánykérdés), hanem nemzetiségi kérdés is, mivel - teljesen alaptalanul - a többség azt gondolja, hogy az ismert nemzeti kisebbségek köszönik, jól vannak, megvan minden joguk, és ennek következtében (vagy ennek ellenére) csöndesen asszimilálódnak a teljes önfölszámolásig. Az persze baj, ha a mezőségi magyar, a csallóközi magyar, a bácskai magyar asszimilálódik (románosodik, szlovákosodik, szerbesedik), de az nem baj, hogy a magyarországi szlávok beolvadnak.

Természetesen: ez a mindenkori nacionalizmus alaptermészete. A kettős mérce. Magyarországon ráadásul - ahol olyan szláv vezetéknevű személyek vannak a vezető emberek között, mint Gyurcsány, Pokorni, Navracsics, Csurka, Lezsák, Makovecz - teljesen elfelejtették, hogy nemzetiségek még léteznek. Pedig léteznek. De a magyarországi szlovák (kisebbségi) értelmiség panaszait a pozsonyi, kassai szlovák nyelvű sajtóban fejti ki - ezt Pesten nem értik, nem olvassák. Ahogyan az erdélyi, felvidéki magyar értelmiség is a pesti sajtóban részletezi sérelmeit, javaslatait, kibontakozási terveit. Így hát erről Bukarestben, Pozsonyban még az a „többségi” demokratikus értelmiség se nagyon tud, amely egy darabig érzékenynek látszott a nemzetiségi problémára, és mintha értette volna, hogy a „nagyromán” vagy „hurrászlovák” nacionalizmus nem pusztán a kisebbségi magyarokat, hanem a romániai, szlovákiai demokráciát (ha tetszik, az „összdemokráciát”) is fenyegeti.

A pilisszentkereszti - meglehet: banális - ügy kiváltotta a várható reakciókat. Természetesen: a legrosszabbakat. Szegény, szerencsétlen, jobb sorsra érdemes köztársasági elnökünk (akinek érezhető németes akcentusán pedig nyomot hagyott a soknemzetiségű Baranya - bár ez a kiejtés még mindig kevésbé németes, mint az előd Mádl Ferencé) azonnal lerohant Pilisszentkeresztre, és a teljesen nyilvánvaló tényekkel szöges ellentétben kijelentette, hogy a probléma fikarcnyit se nemzetiségi jellegű, hanem helyi klikkek civakodása. Evvel egy időben a bájos Ján Slota kijelentette, hogy ölik, nyuvasztják a szlovákot a nyereg alatt puhított hunok, majd ennek örömére fölhajtott még egy pohárkával. A snájdig Robert Fico, a szociálnacionalista sztárapparatcsik, a Magyarországon széles körben csodált ősellenség pedig mindenféle akciókat indított a pilisszentkereszti szlovákság védelmére, s evvel persze igazoltnak tekintette a saját soviniszta támadásait a szlovákiai magyarság ellen.

Ennek persze nem így kellett volna történnie. Magyarországon a MAGYAR liberális, szociáldemokrata, újbaloldali, zöld értelmiségnek kellett volna védelmébe vennie a pilisszentkereszti szlovákokat, nem pedig a szlovákiai SZLOVÁK ultrasovinisztáknak. A méltóságukban és jogaikban sértett szlovákiai magyarokat nem a hatvannégy-vármegyés, rákócziszövetséges, turulos, árpádsávos, nagymagyarországos, azaz: irredenta és szélsőjobboldali mozgalmaknak kellett volna a védelmükbe venniük, hanem a liberális, szociáldemokrata, kommunista, zöld szlovákiai erőknek. Slota, Vadim Tudor, Funar, Šešelj vajda magyarországi megfelelői Slota, Vadim, Funar, Šešelj vajda politikáját becsmérlik, és megfordítva.

Nacionalisták állanak szemben nacionalistákkal, a demokraták, a humanisták pedig kushadnak, morognak, vinnyognak. Sok minden változott az elmúlt évszázadban, de 1908 megveszekedett, Európát az apokalipszisbe hajszoló sovinisztái, irredentái magukra ismernének a mai helyzetben, és boldogan kapcsolódnának be az uszításba, a hazudozásba, a felelőtlenségbe, a kegyetlenség kultuszába, a kritikai gondolat („dekadencia”) gyalázásába.

Ebben az elátkozott, búvalbélelt Kelet-Közép-Európában a sovinizmus az ász. Mindent üt. Romániában, Erdélyben az egymás torkára kést helyező álbaloldali és jobboldali román pártok egységfrontot hoztak létre „a magyarok” (így) ellen. Kolozsvár polgármestere, Emil Boc, az elnöki hatalom mögött álló Demokrata-Liberális Párt elnöke - akit a kolozsvári magyarok szavazataival választottak meg a hírhedt Funar ellenében - most arról szónokol, hogy „a magyarokat meg kell állítani”. (Miért, hova mennek?)

Ami Magyarországot illeti, a rémséges Robert Ficonak sajnos igaza van: lángoktól ölelt kis hazánkban ővele szemben bizonyítják a mellesleg népellenes politikát folytató parlamenti pártok, hogy nemzeti elkötelezettségük (mijük?) érintetlen. Az emberi jogaikért rettenthetetlenül (vagy hogy) síkra szálló utódállami (kisebbségi) magyar politikusok az emberi jogok politikája iránt - legjobb esetben - közönyös magyarországi politikusokkal és lobbikkal szövetkeznek, választóikat a mindenki számára egyértelműen valóságidegen, délibábos autonómiatervekkel szédítik, miközben remekül együttműködnek a háttérben a magyargyűlölő - vagy a magukat cinikusan magyargyűlölőnek föltüntető - szlovák, román politikai mozgalmakkal és hatalmi körökkel.

A nulla mozgástérrel rendelkező mai magyarországi kormányzat (MSZP) nem nagyon tehet egyebet, mint hogy elutasítóan és ellenségesen viselkedjék a nyíltan sovén szlovákiai kormánnyal szemben. Gyurcsány Ferenc helyesen tette, hogy lemondta találkozóját Robert Ficoval - de ez mindaddig üres gesztus, ameddig a kormány semmit sem tesz a magyarországi szlovákok érdekében.

Ez az egész a szokásosan szánalmas kelet-európai ügyecskék közé tartoznék, ha nem volna általános a csodálat hazánkban a „nemzeti” alapon támadott Szlovákia iránt. A magyarországi szociálnacionalisták Robert Ficot bálványozzák, mert szavakban szembeszegül a neoliberális gazdaság- és szociálpolitikával, s közben bevonszolja Szlovákiát az euróövezetbe. (A „magyar euró” manapság épp olyan üres nemzeti jelkép lett, mint a Fradi.) A magyarországi neoliberális-neokonzervatív tábor - amelybe a kormánypárton kívül az ellenzéki SZDSZ és MDF is beletartozik - ugyanakkor emberfölötti nagyságú titánként tekint Mikuláš Dzurinda volt szlovákiai miniszterelnökre, erre a legjobb esetben járási szintű intrikusra, aki létrehozta azt a fantasztikus gazdaságpolitikai diadalt, amelynek következtében példátlan mértékűre növekedett az egyenlőtlenség, döbbenetesen csökkent a reálbér, katasztrofálisan tönkretették a szociális szolgáltatásokat. Az európai sajtó a szégyenletes kudarc szinonimájaként kezeli Szlovákiát. A jól tájékozott pesti sajtó - amely kizárólag az Európai Unió és a nemzetközi pénzügyi szervezetek, hitelminősítő intézetek vak és süket bürokratáinak (sötét reakciós) szempontjait képes figyelembe venni - viszont még mindig azt hiszi, hogy a szociálnacionalista és/vagy klerikálsoviniszta konzervatív szlovák államférfiak útján kellene járni. Mintha véletlen volna az, hogy ezt a politikát csak a legelvadultabb „nemzeti” demagógiával, uszítással, őrjöngéssel lehet legitimálni.

A dologban az a kínos, hogy a vadul csodált szlovák politikusok - és a mai magyarországi jobboldalon már most imádott román elnöki palota (vö. Boros Imre „közgazdász, volt miniszter”, a minden szempontból többszörösen lebukott „közéleti személyiség” legutóbbi homíliájával) - egyik fő jellegzetessége a magyargyűlölet. Dzurinda és/vagy Fico csodálói ugyanakkor a magyar nemzeti mazochizmusra jellemző szellemi szeppuku/harakiri elegáns végrehajtói is. Azt mondják, a magyarellenesség kivételével minden klassz, amit az euróbajnok szlovák megyei politikusok művelnek - de még ezt se higgyük el nekik, hiszen Pilisszentkereszt ügyében (ha még kellett) bebizonyították, hogy semmivel se jobbak a Deákné vásznánál. Mind a pesti, mind a pozsonyi, bukaresti („többségi”) vezetők, mind a kisebbségi (marosvásárhelyi, dunaszerdahelyi) politikusok a nacionalista retorikát kombinálják a választóik érdekeinek a semmibevételével. Egymással is nacionalizmusban versengenek, miközben - egyébként sikertelen - antidemokratikus, sovén szlovák, román, magyar ellenfeleik fogásait próbálják ellesni, mert a kölcsönös és egyetemes kisebbrendűségi érzés miatt biztosra veszik, hogy a másik balfácán tehetségesebb, mint ők. Pedig nem. Mind egyformák.

De ha valaki azt hinné, hogy ezekből a pitiáner, ostoba, tudatlan és rosszhiszemű veszekedésekből nem lehet igazán nagyszabású zűrzavar - nagyot tévedne. Magyarország és Szlovákia között komoly feszültség van, s ilyenkor persze érvényesül a szokásos nacionalista parancsolat: állj ki a saját államod mellett, a szomszédnak nem lehet igaza. Annyit elmondhatunk, hogy a magyar állam kevésbé agresszívan elnyomó a saját nemzeti kisebbségeivel szemben - mert sikerült már korábban erőszakosan beolvasztania őket. Az utódállamokban ez a folyamat még nem fejeződött be, és az idők nem is alkalmasak arra, hogy befejeződjék. Ez a csöpp fáziseltolódás ad némi előnyt a pesti kormánynak, de ez az előny nevetségesen csekély.

Ameddig a nacionalista kettős mérce politikája folytatódik, addig demokratáknak, humanistáknak, baloldaliaknak nincs okuk rá, hogy másképp tekintsenek erre az egész kakasviadalra, mint keserű iróniával.

Tamás Gáspár Miklós

(Népszava)

 

Pravda: A hűvös kapcsolat is jobb a semmilyennél

Nyilvánvalóan hűvösre sikeredett volna a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó, ha Gyurcsány Ferenc eleget tesz Robert Fico meghívásának, de két szomszéd ország között még a hűvös kapcsolat is jobb a semmilyennél, mert hogy a „feszült és kórosan hideg szlovák-magyar viszonyban elengedhetetlen a párbeszéd” - írta május 22-én a pozsonyi Pravda. A baloldali színezetű szlovák napilap cikkírója szerint Gyurcsány és Fico kapcsolatában fordulat állt be, méghozzá Fico javára. Várható volt, hogy Gyurcsány a komoly hazai gondok miatt elhalasztja a látogatást, de miután Ján Slota primitív és sértő provokációjával a „vétkes” pozíciójába hozta a szlovák felet, a vizitet Pozsony már nem, Budapest azonban még lemondhatta. Ha nincs az ostobán hőbörgő (Szent Istvánt lovas bohócnak nevező) Slota, a szlovák kormány szinte mindenben láthatóan meggyőző erőfölénybe került volna a magyar kormánnyal szemben, mert „a nacionalizmus és az utcai hangoskodások, a politikai radikalizmus nem Szlovákiában, hanem Magyarországon terjed”. Ráadásul a szlovák kormány stabilitásnak, látványos gazdasági növekedésnek és népszerűségnek örvendhet, míg a kisebbségben kormányzó Gyurcsány kabinetjéről ennek a fordítottja mondható el. „A nacionalista ellenzék által szorongatott, a gazdaság és a költségvetés kimerülésével meggyöngült Gyurcsány kormánya gyakorlatilag képtelen megoldani a gondokat” - írta a Pravda. „Orbán Fidesze tömeges támogatást élvez, s Magyarországon már csak kevesek kérdőjelezik meg, hogy ő lesz a legközelebbi választások győztese. A Fidesz mellett a kisebb szélsőséges pártok is erőre kapnak, az egyikük Magyar Gárda néven folyamatosan gyarapodó félkatonai szervezkedést alapított, amelynek nemzeti harcra készülődő tagjai nyilvánosan masírozgatnak, és kormányellenes, esetleg szlovákellenes tüntetéseket is nagyobb akadályoztatás nélkül rendezhetnek” - áll a pozsonyi újságban. A cikkíró, a magyar kérdésekkel rendszeresen foglalkozó Dag Danis ismerteti a pilisszentkereszti szlovákokat ért sérelmek sorát, s annak okait az ottani települési önkormányzatban gyökeret eresztő magyar nacionalizmusban, javarészt az önkormányzat Fideszhez vagy annak hírhedt Polgári Köreihez tartozó, a nemzeti erőket mozgósítani hivatott tagjaiban látja. Megállapítja, hogy a pilisszentkereszti szlovákok „a puszta politikai túlélésért küzdenek”. Mint írja: „A problémákkal szembesülő magyar kormány a konfrontációk során tehetetlennek bizonyult, Gyurcsányt odahaza egyre gyakrabban minősítik ellenséges nemzetközi erők szolgálatában álló hazaárulónak, s ha az adott körülmények között keményebben lépne fel a Magyar Gárda ellen, akkor „maradék erejét is elveszítené”. Danis szerint Ficóhoz képest Gyurcsány „szénája valóban rosszul áll” mégpedig azon egyszerű oknál fogva, hogy a magyar gondok sokkal komolyabbak, mélyebbek és veszélyesebbek a szlovák gondoknál. Nacionalizmus, utcai erőszak, bizalomhiány, gazdasági pangás - sorolja „a túlságosan gyönge és kimerült magyar kormány” által megoldhatatlan gondok sorát a szlovák lap elemző írásának szerzője, majd leszögezi: „Slota talpig politikai analfabétának és ügyetlen bohócnak bizonyult, amikor ebben a helyzetben teljesen hiábavalóan és ostoba módon megsértette a magyarokat. Gyurcsány viszont különleges humorérzékről és iróniáról adott tanúságot, amikor Ficónak finoman értésére adta, hogy a saját háza táján tegyen rendet a (Slota-féle) radikálisokkal”.

(mti)

Szlovákia már nem a „legelmaradottabb magyar falu”, hanem sikeres állam, amely ma gazdagabb, mint a lemaradó „Alföld”, ahogy a szlovákok időnként Magyarországot nevezik. Ezzel ellentétben a magyarok pedig Szlovákiát még mindig „Felvidéknek” mondják. A gazdasági problémákkal és politikai válsággal küszködő Magyarország így könnyű céltábla, és egynéhány szlovák nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy bele ne rúgjon - írja a szerző. Ezen „faragatlanok” közül külön kitűnik Ján Slota, a kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke, aki a múlt héten „lovas bohócnak” nevezte Szent István királyt. Robert Fico, aki jelen volt a kijelentés elhangzásakor, nem tett ugyan semmiféle csípős megjegyzést, de szemrebbenés nélkül hallgatott. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ennek kapcsán lemondta szlovákiai látogatását. Fico csodálkozik, és játssza a sértettet. „Fico hatalmasat hibázik. A mai Magyarországon Gyurcsány mérsékelt politikus, egyike az utolsóknak, aki még nem vette elő a nacionalista Nagy-Magyarország-kártyát. Amennyiben a szlovák-magyar viszonyban valami elsimítható, annak most jött el az ideje. Ha majd Budapesten a nacionalista Orbán Viktor kerül hatalomra, már késő lesz” - írja a kommentár szerzője, a magyar témákkal rendszeresen foglalkozó Ľuboš Palata. Megjegyzi: mindez azonban csak akkor lenne lehetséges, ha Fico nem örülne annak, hogy „bohóca”, Slota jól belerúgott a magyarokba, ha kormányfőként ő maga ezt már nem nagyon teheti meg.

(mti)

„Köszönöm, János!” címmel közölt kommentárt szombaton a pozsonyi Pravda arról, hogy a szlovák kormánypárti Ján Slota Szent Istvánt sértő kijelentése után Budapest egyelőre nem látja értelmét Gyurcsány Ferenc szlovákiai látogatásának. A címben a János Ján Slotára utal. A liberális SME a témáról „Bohócok” címmel tette közzé írását. Dag Danis, a Pravda cikkírója szerint a magyar kormányfő „ismét kibújt” a szlovákiai látogatás alól, s ezt ismét Slota rovására írták, aki „lovasbohócnak” nevezte István királyt. Slota megint olyan primitív alaknak mutatkozott, aki ritkán tudja, mit is beszél. A tudatlan Fico pedig szó nélkül tűri borgőzös leheletét” - írta a szerző, a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének a médiában gyakran látható részeges jeleneteire utalva. A kommentár szerint azonban „nagyon felszínes volna Slotánál leragadni, mert a szabadszájú Gyurcsány csak ürügynek használta fel, mivel már régóta ki akart bújni a látogatás alól. Egyrészt azért, mert szétesett a kormánykoalíciója, aminek következtében megnőtt Orbán nacionalista fideszeseinek a befolyása, másrészt meg azért, mert a Ficoval való összecsapásaiban régen elveszítette fölényét.” A szerző megjegyzi: Ficonak persze elég gondot okoz a vulgáris Slota, aki azonban végső soron ártalmatlan, hiszen nem tud se beszélni, se dolgozni. A magyar problémák (Gyurcsányéi) ennél komolyabbak. Magyarországon ugyanis zavartalanul terjeszkedik a ’nemzeti küzdelem’ fasiszta elméletein nevelkedett félkatonai szervezet, a Magyar Gárda. A magyar kisebbségpolitikában erősödnek a szlovákellenes hangulatok és a nacionalizmus. A kommentár felrója: Magyarországon „támadásokat intéznek a szlovák oktatás és a kultúra, a pilisszentkereszti Szlovák Ház, a magyarországi szlovákok bástyája ellen, és nagyon szemléletesen megmutatják, hogyan is néz ki a gyakorlatban a magyar kisebbségpolitika.” A SME „Bohócok” című írásának szerzője, Roman Pataj úgy látja, hogy Gyurcsány odahaza defenzívában van, nincs szüksége arra, hogy a magyarfóbiás Slotával együtt kormányzó Ficoval tárgyalva szerezzen újabb rosszpontokat. Talán kapóra is jött neki ez az ürügy. A cikkíró mindamellett teljesen indokoltnak tartja a magyar fél döntését. „Képzeljük csak el, hogy Gyurcsány magas politikai környezetéből valaki szakállas bohócnak nevezi Ľudovít Štúrt, a XIX. századi szlovák nemzetébresztőt, vagy lehülyézi Juraj Jánošíkot, a szlovák nemzeti legendárium legjelesebb alakját”. (Robert Fico kormánya példaképének nevezett Jánošíkot, aki útonálló haramia volt és kötélen végezte, de a szlovák nép emlékezetében úgy él, hogy amit a gazdagoktól elrabolt, azt szétosztotta a szegények között.) Nyilván megkapná ám a magáét Ficotól, aki ilyet merészelne mondani - folytatja Pataj s kiemeli: „Robert Fico ugyanakkor némán, szemrebbenés nélkül tűri Slota primitív megnyilvánulásait, ahelyett, hogy elhatárolódna tőle. Ne csodálkozzon hát senki a magyarok reagálásán. Megbocsáthatatlan, hogy valaki ennyire földhözragadt, primitív módon támadja egy másik nemzet történelmét, „egyszersmind a saját (szlovák) történelmét is”, mert Szent István a szlovákok királya is volt és tisztes hazát adott nekik. A SME szerint a szlovák-magyar viszony „borzalmas állapotban” van s még sokáig így is marad. Ezt ugyan Gyurcsány látogatása sem változtatta volna meg, de segíthetett volna. Kérdés, hány ilyen esélyt temet el még szlovák bohócaink egyik legnagyobbika? Nyilván sokat”, s ebben Fico nyilván nem tudja (nem is akarja?) megakadályozni Ján Slotát - írta Roman Pataj a SME hasábjain.

Kis Tibor (Népszabadság)

Duray: Megbocsáthatatlan hiba a találkozó elmaradása

Gyurcsány Ferenc és Robert Fico két éve kormányoznak, de hivatalos kormányfői találkozónak még nem ejtették szerét, ami két szomszédos, ráadásul feszültségekkel terhes ország esetében megbocsáthatatlan hiba - mondta Duray Miklós. Duray Miklós ezt azzal kapcsolatosan mondta, hogy Budapest csütörtökön bejelentette: az utóbbi napok fejleményei és a „tartalmi előkészítettség” megfelelő szintjének hiánya okán nem látja értelmét annak, hogy a miniszterelnökök a közeli jövőben találkozzanak. Duray, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke az MTI megkeresésére azt mondta: a két ország között meglehetősen sok a feszültség, de ez nem azért van, mert a kormányfők nem találkoznak, hanem mert „bizonyos okokból a feszültségek fokozódnak”. Duray a jelzett okok közül a Malina Hedvig-ügyet, a felvidéki magyarok II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő Beneš-dekrétumok érinthetetlenségét kimondó szlovák parlamenti határozatot említette, de fontosnak tartotta hangsúlyozni a legutóbbi fejleményt is, hogy Ján Slota, a Fico-kormányhoz tartozó SNS elnöke „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt. „Slota két éve egyfolytában mérgezi a szlovák-magyar kapcsolatokat” - emlékeztetett Duray. „Ha mindezt számba vesszük, nyilvánvaló, hogy a két miniszterelnök találkozójának valóban eljött az ideje. Csakhogy a legújabb eset, hogy egy olyan embertől, aki rendszerint részegen, felelőtlen módon tesz felelős politikai kijelentéseket, a szlovák miniszterelnök jelenlétben lebohócozza a magyar állam alapítóját, attól a miniszterelnöknek az egyéb következmények híján legalább el kellett volna határolódnia” fogalmazott Duray. Aláhúzta: „Megértem a magyar felet, hogy ilyen körülmények között nem szívesen találkozik Robert Ficoval”, aki szintén okot szolgáltatott Budapest lépésére, amikor a Fidesz várható győzelme nyomán felerősödő szlovákellenes magyar nacionalizmus fenyegetésével riogatta a hallgatóságát, „jóllehet nem tett sértő kijelentéseket, csak éppen ezek elég buta politikai megnyilatkozások voltak”. Duray szerint aligha vezet majd jóra, ha a két miniszterelnök a problémák halmozódása ellenére továbbra sem találkozik egymással. Szónoki kérdésben megjegyezte: „Vagy lehet, hogy a magyar fél kivárja, amíg az országnak új miniszterelnöke lesz?” Csáky Pál, az MKP elnöke az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy a kormányfők találkozójának kérdésébe pártja nem kíván beleszólni, mert a találkozó lemondása „maradéktalanul a magyar kormány illetékessége”. Hozzátette: ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a párbeszéd folytatódjon, és az a magyar-szlovák viszonyt előbbre mozdító párbeszéd legyen. Úgy érezzük azonban, hogy a szlovák fél - Ján Slota és Robert Fico - részéről minimum két olyan megnyilvánulás történt, amely mindenkiben komoly kételyeket ébreszt és indokoltan veti fel a kérdést, vajon a szlovák kormánykoalíció képviselői komolyan gondolják-e, hogy a magyar-szlovák viszonyban kedvező fordulatnak kell bekövetkeznie. A magyar diplomácia döntését ezért megértéssel vesszük tudomásul” - mondta az MKP elnöke.

Čaplovič bízik abban, hogy a túloldalon lehűlnek a forró fejek

Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes szerint Magyarország már hosszú ideje nem érdekelt a magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóban, s most, hogy Gyurcsány Ferenc június első felében várható hivatalos látogatását lemondták, Budapestnek erre jó alkalmat kínált „Ján Slota István királlyal kapcsolatos kijelentése”. A Budapesten nyilatkozó Čaplovič korábban még nehezményezte, bosszantónak és szerencsétlennek nevezte, hogy a Robert Fico kormányához tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnöke, „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt. A romániai szlovák kisebbséghez utazó - közben a budapesti szlovák nagykövetséget útba ejtő, és a magyar külügyminisztériumban járt Juraj Migaš nagykövetnél tájékozódó - Čaplovič a SITA hírügynökség szerint azt mondta: a fejlemények ellenére Kiss Péter magyar kancelláriaminiszterrel folytatni kívánja a kétoldalú miniszterelnöki találkozót előkészítő megbeszéléseit, mert bízik abban, hogy „a Duna túloldalán (Magyarországon) lehűlnek a forró fejek és bölcsebbek lesznek” a politikusok. Čaplovič szerint a két ország kormányának igenis tárgyalnia kell a gazdasági, kulturális és kisebbségi kérdésekről, mert nem engedhető meg, hogy „a politikusok miatt Magyarország és Szlovákia polgárai bűnhődjenek”. A szlovák nagykövetnek csütörtökön Budapesten értésére adták, hogy a közeljövőben valószínűleg nem lesz magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó. A diplomatától magyarázatot kértek szlovák politikusok elmúlt napokban tett kijelentéseivel, így Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és Robert Fico miniszterelnök nyilatkozataival kapcsolatban. Čaplovič szerint a szlovák nagykövet bekéretése „kimondottan nem volt szabványos”, mert a magyar külügyminisztériumban azt közölték vele, hogy a miniszterelnökök találkozója „szóba sem jöhet.”

Bécs és Budapest a magyar-szlovák ellentétekről

Felségsértés következményekkel címmel közölt részletes, háttérrel kiegészített tudósítást a Die Presse osztrák lap szombati számában a magyar-szlovák viszonyról. A magyar kormány számára a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozója nem cél, hanem eszköz, ami arra szolgál, hogy a két ország közötti problémákat meg lehessen oldani - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel. A konzervatív szellemiségű Die Presse pozsonyi tudósítója beszámolójának elején megállapította, hogy a két szomszédos ország úgy viselkedik, mintha egyéb problémájuk nem is volna, holott a szlovákiai munkanélküliség a gazdasági konjunktúra ellenére is változatlanul a legmagasabb szintű az egész Európai Unióban, Magyarország pedig, az átalakulási folyamat egykori mintaállama, csak úgy recseg-ropog gazdasági és belpolitikai eresztékeiben. A két ország vezetői azonban ahelyett, hogy azon törnék a fejüket, miként tudnának esetleg közösen megoldást találni az őket sújtó problémákra, arról vitáznak, hogy melyikük és milyen alapon sértette meg a másikat. A kölcsönös csipkelődések most ismét ahhoz vezettek, hogy lemondtak egy magas szintű látogatást - húzta alá a tudósítás arra utalva, hogy magyar részről elálltak Gyurcsány Ferenc és Robert Fico tervezett találkozójától. Pozsony benyomása szerint a magyar félnek csak egy ürügyre volt szüksége ehhez: az ürügyet a nacionalista Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) vezetőjének készségesen szolgáltatta is, ezúttal Szent Istvánt sértő kijelentésével. Az észak-szlovákiai szájhős évek óta egyetlen egy alkalmat sem mulaszt el arra, hogy goromba magyarellenes kirohanásaival mulattassa italt kedvelő híveit - jegyezte meg a tudósító, egyszersmind felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy az SNS tagja a kormánykoalíciónak, Slota pedig a párt vezetőjeként a koalíciós tanácsnak. A tudósítás részletesen ismertette a legújabb fejleményeket - a tankönyvvitától a Szent Istvánt „lovas bohócnak” tituláló kijelentésen és a nagykövetek kölcsönös behívásán át a kormányfői találkozó lemondásáig -, majd rámutatott: a kölcsönös piszkálódások évek óta mérgezik a légkört a két szomszédos ország között. Leggyakrabban választási kampány idején vagy akkor fordul elő az ilyesmi, amikor valamelyik párt népszerűségi mutatói a mélybe zuhannak. A gyújtószikrát az egyik oldalon jobbára a Slota-féle párt soraiban, a másikon pedig többnyire Orbán Viktor ellenzéki vezető és a különböző nacionalista csoportok részéről csiholják. A Die Presse írása szerint Orbánnak sosem bocsátják meg Szlovákiában, hogy nemcsak tízmillió magyar állampolgár, hanem a szomszédos országokban élő magyarok képviselőjének is nevezte magát, ami beleillik a „trianoni igazságtalansághoz” kötődő, azon keresztül pedig a fennálló országhatárokat megkérdőjelező magyar mítoszba. Ezzel szemben Szlovákiában ezeréves elnyomásnak állítják be, hogy az ország a történelmi magyar királysághoz tartozott. A lap kiemelte, hogy jelenleg elsősorban Magyarországon figyelhető meg egyfajta radikalizálódás. Szlovákia ugyanis sok gazdasági mutatószámot tekintve megelőzi a szomszédját: ott a leggyorsabb a gazdasági fejlődés az unióban, és az ország 2009-től bevezeti az eurót. Magyarország viszont a költségvetési hiányt tekintve leghátul kullog, és még messze van az euróövezethez való csatlakozástól. Mindemellett Robert Fico (szlovák kormányfő) is mind gyakrabban üt meg a tőle megszokott korrupció- és elitellenes retorika mellett nacionalista hangot, ami szemmel láthatóan célba talál a választóknál, legalábbis ezt igazolják az álomszerűen magas közvélemény-kutatási adatok - húzta alá a konzervatív osztrák újság.

A magyar kormány számára a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozója nem cél, hanem eszköz, ami arra szolgál, hogy a két ország közötti problémákat meg lehessen oldani - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő az MTI-vel szombaton, arra reagálva, hogy Robert Fico szlovák kormányfő azt mondta: a magyar fél „nagyon nevetséges ürüggyel” magyarázza, hogy Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök miért halogatja a szlovák fél meghívásának teljesítését. Daróczi Dávid hangsúlyozta: a szlovák fél elmúlt hetekben tett lépései, nyilatkozatai a magyar kormány szándékaival ellentétes irányba mutatnak. Ebben a helyzetben tehát sokkal inkább arról van szó, hogy a szlovák partner félrelökte a felé kinyújtott kezet - mondta a kormányszóvivő. Robert Fico szlovák kormányfő a TASR szlovák hírügynökség szombati jelentése szerint „személyes véleményét kifejtve” hangsúlyozta, hogy „nincs könnyű helyzetben a magyar kormány, mert olyan közeg veszi körül, amelyben a politikai pártok azon versengenek, hogy melyikük a nemzetibb, melyik tud keményebb lenni a szlovák koalíciós kormánnyal szemben.” „Fico kormányfő szerint ez a fő oka annak, miért halasztódik a magyar kormányfő szlovákiai látogatása. Mert ha eljönne, akkor elsődlegesen a jövőről, de némely nagyon kellemetlen dolgokról, így Pilisszentkeresztről is beszélni kellene” - fogalmaz a TASR. A magyar külügyminisztérium csütörtökön közölte Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövettel: a miniszterelnökök találkozóját megelőző egyeztetések még nincsenek olyan stádiumban, hogy a találkozónak értelme lenne. Mindezek előzménye az volt, hogy Ján Slota, Robert Fico koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenes kirohanásairól ismert elnöke Fico jelenlétében „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt, amit Fico szó nélkül hagyott. A kormányfő azóta sem határolódott el Slota kijelentésétől, mint ahogy a korábbiaktól sem, noha ez az elvárás az európai intézmények részéről is többször megfogalmazódott. A magyar fél észrevételezte, hogy egy nappal Ján Slota sértő kijelentése után Robert Fico azzal riogatta liptószentmiklósi hallgatóságát, hogy a Fidesz győzelmével fel fognak erősödni a magyar szélsőségesek Szlovákia-ellenes megnyilvánulásai.

Pozsonyban a magyar nagykövetet

kérették be a külügyminisztériumba

A szlovák külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben tudomásul veszi, hogy nem kerül sor a tervezett szlovák-magyar kormányfői találkozó. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly ősszel hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra magyar kollégáját, Gyurcsány Ferencet. Mint a hivatalos pozsonyi állásfoglalásból kiderül, a szlovák külügyminisztérium tudomásul veszi a magyar fél döntését, miszerint a közeljövőben valószínűleg nem lesz magyar szlovák miniszterelnöki találkozó, pedig Pozsony nem tartja indokoltnak Budapest ilyen jellegű lépését. Robert Fico szlovák miniszterelnök még tavaly ősszel hívta meg hivatalos szlovákiai látogatásra magyar partnerét, Gyurcsány Ferencet. A találkozó előkészítésének részleteivel Kiss Péter kancelláriaminisztert és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettest bízták meg. Legutóbb április 7-én, pozsonyi egyeztetésükön abban állapodtak meg, hogy a nyáron, feltehetően már június első felében Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tesz Szlovákiában. Közben ismét feszültebbé vált a viszony a két ország között. Ján Slota, a Robert Fico kormányában résztvevő Szlovák Nemzeti Párt elnöke ugyanis nemrégen a koalíciós tanács ülése után a magyar államalapító budai szobráról készült fénykép alapján valamilyen magyar „lovas bohócnak” nevezte Szent Istvánt. Emiatt bekérették a magyar külügyminisztériumba Szlovákia budapesti nagykövetét, Juraj Migašt, akitől a tárca államtitkára, Szentiványi Gábor kért magyarázatot. Ezt követően hangzott el, hogy valószínűleg nem lesz a közeljövőben magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó, ehhez ugyanis érdemi haladást kellene elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Pozsonyban is bekérették egyébként a külügyminisztériumba a magyar nagykövetet - Göncz Kinga keddi parlamenti felszólalása miatt. Pozsony rossz néven vette, hogy a magyar külügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a Magyar Gárdát Ján Slota pártjához hasonlította. A pozsonyi külügyi nyilatkozat leszögezi: a tervezett miniszterelnöki találkozó a kényes kérdéseket sem kerülve lett volna hivatott a kétoldalú viszonyt pragmatikus módon, a két szomszédos ország polgárainak javára előbbre mozdítani.

A Külügyminisztériumba kérették a szlovák nagykövetet

A Külügyminisztériumba kérették Szlovákia budapesti nagykövetét; valószínűleg nem lesz magyar-szlovák miniszterelnöki találkozó a közeljövőben - mondta Szentiványi Gábor külügyi szakállamtitkár, miután beszélt Juraj Migaš nagykövettel. „Megfelelő tartalmi előrehaladást kellene először elérni a kétoldalú kapcsolatokban, hogy egy ilyen miniszterelnöki találkozónak értelme legyen. (...) Jelenleg a tartalmi előkészítettség még nincs olyan szinten, hogy ez a közeljövőben megtörténjen” - hangsúlyozta sajtóértekezletén Szentiványi Gábor. A szakállamtitkár kiemelte: a legutóbbi napok fejleményei sem segítik elő a találkozó létrejöttét. Elmondta, hogy a szlovák nagykövettől magyarázatot kért szlovák politikusok elmúlt napokban tett kijelentései, így Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és Robert Fico miniszterelnök nyilatkozataival kapcsolatban. Ján Slota szombaton „lovasbohócnak” nevezte Szent Istvánt egy szlovákiai magyar történelemkönyvről szóló beszélgetésben. Robert Fico pedig egy nappal később azt mondta, hogy ha Magyarországon győz a Fidesz, akkor a magyar szélsőségesek megnyilvánulásai felerősödnek Szlovákiai ellen. A megbeszélésen szó volt a pilisszentkereszti ügyről is. A Külügyminisztérium szerint továbbra is helyi ügyként kell kezelni a Szlovák Ház átköltöztetését, de a magyar kormány minden lehetséges lépést megtett az ügy megoldására - tette hozzá. A szakállamtitkár megerősítette, hogy szerdán a szlovák külügyminisztériumba kérették a pozsonyi magyar nagykövetet Göncz Kinga keddi parlamenti felszólalása miatt. Erről is tárgyaltak a csütörtöki megbeszélésen. A külügyminiszter egy képviselői kérdésre válaszolva a Magyar Gárdát hasonlította össze Ján Slota pártjával kedden az Országgyűlésben. Magyarország jó viszonyra törekszik Szlovákiával - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Ugyanakkor a Külügyminisztérium szerint szlovák részről egy ideje kettős magatartás tapasztalható: amellett, hogy együttműködést szorgalmaznak a szlovákok, teret engednek a „konfliktusgerjesztő törekvéseknek” is. A tavaly novemberi párkányi külügyminiszteri találkozón Göncz Kinga egyebek mellett a szlovák kettős beszédet nevezte a kormányfői találkozó akadályának. Kiss Péter kancelláriaminiszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettes legutóbb április elején egyeztetett a kormányfői találkozóról, ekkor abban állapodtak meg, hogy nyáron, feltehetően már június első felében Gyurcsány Ferenc hivatalos látogatást tesz Szlovákiában, eleget téve Robert Fico szlovák kormányfő korábbi meghívásának.

(mti)