Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2009. február
Pilisszentkereszten (Mlynky) senki nem szólna bele abba, ha szlovákiai történelemtankönyvekből akarnának tanítani, mivel azonban az iskolába járó gyerekek alig beszélnek szlovákul, csak szlovák nyelvet tanítanak nekik, miközben azért bővebben foglalkoznak Ľudovít Štúrral és a Nagymorva Birodalommal - nyilatkozta a Pravdának Monika Pellerová, az iskola történelemtanára. A napilapnak elmondta, a pilisszentkereszti iskolában magyar nyelven folyik az oktatás, szlováknyelvórákkal kiegészítve, mivel a diákok nem beszélnek jól szlovákul, ezért ennek elsajátítása a legfontosabb. A szlovák történelemmel a szlovákórákon foglalkoznak kicsit bővebben: a 19. századi nemzetiségi mozgalmakkal, valamint a Nagymorva Birodalommal. A történelemtanár elmondta, hogy a magyarországi tankönyvek szlovák fordítását használják, ha viszont szlovákiai történelemkönyvet szeretnének használni, ezt is nyugodtan megtehetnék, mivel ebben a kérdésben senki nem ellenőrzi őket. A Pravda annak kapcsán érdeklődött a magyarországi helyzetről, hogy Ján Mikolaj (SNS) szlovák oktatási miniszter a héten megtiltotta, hogy a magyar nyelvű gimnáziumok az eddig használatos történelemkönyveket megrendeljék és ebből tanítsanak. Szerinte ugyanis a szlovákiai magyar iskolákban a szlovákiai tankönyvek magyar nyelvű fordításait kellene használni. Simon Attila, a szlovákiai Magyar Történelemtanárok Egyesületének elnöke tiltakozott Mikolaj újabb támadása ellen, mondván, a magyar gimnáziumok diákjainak is joguk van megismerni nemzeti történelmüket.
Elutasítják az észtek azt a gondolatot, hogy az EU közép- és kelet-európai új tagországai különleges pénzügyi támogatásban részesüljenek a jelenlegi pénzügyi-gazdasági válság leküzdése érdekében. Andrus Ansip észt kormányfő, miután részt vett ezen országok vezetőinek brüsszeli különtalálkozóján, majd pedig az ezt követő uniós csúcstalálkozón, újságíróknak a két tanácskozás között elmondta: „nagyon ellenzi”, hogy ilyen alapon egymástól elkülönülő országcsoportokat hozzanak létre az EU-n belül. - Nem hiszem, hogy különtámogatásra lenne szükség a közép- vagy a kelet-európai államok számára, ezek ugyanis egymástól is nagyban különböznek - mondta. Mint hozzátette, Észtország például jelentős pénzügyi tartalékokkal rendelkezik. Szerinte az euróövezet néhány országában lényegesen nagyobbak a pénzügyi gondok, mint egyes „úgynevezett új tagállamokban”. Az Európai Unió vasárnap délutáni brüsszeli csúcsértekezletén az állam- és kormányfők által elfogadandó zárónyilatkozat tervezetének egyik szövegváltozata nem tesz említést kelet-európai stabilizációs programról. Ehelyett arról szól, hogy az uniós pénzügyminiszterek figyelemmel kísérik a pénzügyi helyzetet, és az egyes eseteket külön-külön kezelve hozhatnak döntést különböző intézkedésekről. Az EU-csúcsot megelőző különtanácskozáson - mint arról Gyurcsány Ferenc miniszterelnök korábban beszámolt - magyar részről 160-190 milliárd euró nagyságrendű, Közép-, illetve Kelet-Európának szánt támogatási csomag tervezetét vázolták fel, átfogó programot próbálván alkotni az eddig elhangzott valamennyi kezdeményezésből. Az elgondolást - kiszivárgott értesülések szerint - az észtek mellett a szlovákok is elutasították.
A ruszin nemzeti kisebbség identitásának megőrzésére szólították fel az ukrán vezetést a közép-szlovákiai Vágmosócon (Mošovce) vasárnap befejeződött nemzetközi konferencián. „A kárpátaljai ruszinok a szláv világban” címmel tartott tanácskozáson hangsúlyozták: az ukrán vezetés és Viktor Juscsenko elnök a nemzetiségi kérdések régies szemléletével megnyirbálja a ruszinok jogait. A konferenciáról az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség számolt be. Konsztantyin Nyikiforov, az Orosz Tudományos Akadémia szlavisztikai intézetének igazgatója hangoztatta, hogy Kijev ez idáig nem teljesítette a ruszin nemzeti kisebbségek védelmét célzó, általa vállalt kötelezettséget. Ez azzal fenyeget, hogy sérülnek az állampolgári szabadságjogok - írta az MTI. Hat európai ország vezető tudományos szervezetei egyhangúlag úgy vélekedtek, hogy a kárpátaljai ruszinok ugyanolyan önálló keleti szláv nép, mint az orosz, az ukrán és a fehérorosz. Ezt a sajátosságukat minden államban elismerik, ahol ruszin kisebbség él. Ez alól csupán Ukrajna a kivétel, ahol konokul semmibe veszik a ruszinok önrendelkezését - írta az orosz hírügynökség. A kelet-közép-európai országokban mintegy hatvanezer ruszin él, elsősorban Szlovákiában, Ukrajnában, Magyarországon és Szerbiában. Szlovákiában a legutolsó népszámláláskor mintegy húszezren vallották magukat ruszin nemzetiségűnek.
Szlovák öntudatot akar verni a magyar nemzetiségű gyermekek fejébe a szlovák oktatásügyi miniszter - állítja a pozsonyi Pravda. A független szlovák napilap hétvégi írása szerint ez nem más, mint „megrendelésre készült” történelem. A mai helyzet nagyban hasonlít ahhoz, amilyen 1989 novembere előtt állt fenn, amikor a történelmet a párt és a kormány politikai megrendelésének szellemében tanították. Nem lehetne megkérdőjelezni a miniszter céljait, ha arról lenne szó, hogy a magyar gyerekek ugyanolyan esélyt kapjanak a szlovák történelem megismerésére és a szlovák nyelv elsajátítására, mint a szlovákok. Ján Mikolaj lépéseinek azonban egészen más kicsengése van. A minisztériumnak nem tetszik az eddig elfogadott magyar kisebbségi történelemkönyv, amely a szlovák történelemkönyvön alapul, kiegészítve a magyar történelem néhány fejezetével. Helyette a minisztérium olyan könyvet szeretne látni a magyar diákok padjain, amely erőteljesen szlovák nemzeti szellemű - mutat rá a lap. Mindez abban a helyzetben történik, amikor bizonytalanság van a parlamentben elfogadott, a kétnyelvű földrajzi névhasználatot engedélyező tankönyvek körül, mert a törvényt a Szlovák Nemzeti Párt és a Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom az elnökválasztás után az alkotmánybíróság elé akarja utalni. Bizonytalanság van az új tankönyvek körül is, amelyeket a minisztérium szerint néhány hét vagy hónap alatt is el lehet készíteni. Az oktatásügyi reform kapcsán tehát mind a szlovák, mind a magyar diákok ezrei és tanítóik is azzal szembesülnek, hogy nem tudják, milyen tankönyvekből fognak tanulni. Mikolaj és nemzeti párti társai talán azt hiszik, hogy a magyar gyerekek nagyobb hévvel fogják magolni a Ľudovít Štúrról szóló anyagot, mint a szlovákok? Esetleg a nádpálcák suhogása mellett, ahogy a szlovák gyerekek tanulták a XIX. század végén és a XX. század elején a magyar ábécét? Meglehet, hogy néhány választónak mindez tetszeni fog. Az azonban nehezen hihető, hogy tetszene ez a tanítóknak, diákjaiknak és azok szüleinek. Az oktatásügyi reform ugyanis, azon kívül hogy elhamarkodott, túlságosan is magán viseli a Szlovák Nemzeti Párt jegyeit - mutat rá a Pravda.
Az amerikai külügyminisztérium (State Department) Washingtonban a hét végén közzétett 2008-ra vonatkozó globális emberjogi jelentése (www.usembassy.hu) Magyarországot illetően továbbra is azt állapította meg, hogy Magyarországon a minimálbér alakulása az Európai Unióba történt csatlakozás óta messze lemaradt a szomszédos országokban elért szinttől. A magyar minimálbér összege ugyanis tavaly mindössze havi 69 000 forint, azaz 366 dollár volt, és ez az összeg „nem nyújtott tisztes megélhetést egy dolgozónak és családjának” - mutatott rá a washingtoni külügyi tárca. Ám ugyanez volt a helyzet 2003-ban is, akárcsak két évvel később. Ugyanis 2006-ban a washingtoni külügyminisztérium 2007. március 7-i emberjogi jelentése arról tájékoztatta a nemzetközi közösséget, hogy Magyarországon 2006-ban a minimálbér összege mindössze havi 62.000 forint, azaz 310 dollár volt, ami - ahogy akkor is fogalmazott - akkor sem biztosított tisztes megélhetést egy, a minimálbéren élő magyar dolgozónak és családjának. Sőt mi több, a washingtoni State Department sajnos, ugyanilyen lesújtó megállapítást tette egy évvel később is, a 2008. március 11-én közzétett globális emberjogi jelentésében. Sokkalta kedvezőbb képet láttat az amerikai külügyminisztérium a közép-európai térség több más országáról. Így a hét végén közzétett emberjogi jelentéséből kitűnően északi szomszédunknál, Szlovákiában az egy főre jutó havi minimálbér összege tavaly 8100 korona, azaz kb. 385 dollár volt, ez év január elsejétől pedig már 423 dollár (a korábbi valutában 8900 korona). Ez a minimálbér pedig - az amerikai külügyi tárca szerint - tisztes megélhetést nyújt a vidéken dolgozó szlovák dolgozónak és családjának, kivéve a városi térségeket. Csehországban is kedvezőbb a helyzet Magyarországénál, ugyanis ott az országos minimálbér összege 2008-ban havi 8000 korona, azaz 415 dollár volt, és ez tisztességes megélhetést nyújtott egy cseh dolgozónak és családjának, ha figyelembe vesszük az alacsony fizetésű dolgozóknak szóló juttatásokat. A Magyarországgal szomszédos Szlovénia pedig már messze maga mögé utasította Magyarországot a minimálbér összegét illetően, hiszen annak összege ott tavaly havi 590 euró, azaz 826 dollár volt. Ez pedig „tisztes életszínvonalat biztosít egy „(szlovén) dolgozónak és családjának” - fogalmazott az amerikai külügyminisztérium. Természetesen Ausztria és Magyarország között a leghatalmasabb a minimálbér közti különbség - tűnik ki a washingtoni State Department jelentéséből. A Lajtán túli szomszédunknál ugyan nincs törvényileg szabályozott országos minimálbér, ehelyett mindenegyes iparágra vonatkozóan kollektív szerződésekben rögzítik a minimálisan fizetendő bér összegét. Az elfogadott nem hivatalos éves minimálbér összege tavaly 12.000-14.000 euró, azaz 16.800-19.600 dollár volt, és ez pedig „tisztes életszínvonalat biztosított tavaly egy ausztriai dolgozónak és családjának”. Mint a washingtoni dokumentum rámutat: „Becslések szerint 10.000-20.000 dolgozott ennél a szintnél alacsonyabb bérért” (Ausztriában).
A szlovák házelnök meghívására március 12-én a Párkány melletti Béla kastélyában kerül sor a magyar-szlovák házelnöki találkozóra - közölte Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke az Európai Unió nemzeti parlamenti elnökeinek kétnapos konferenciáján vett részt a francia fővárosban, ahol a márciusra tervezett kétoldalú megbeszélésről is egyeztetett Pavol Paška szlovák házelnökkel. A szlovákiai találkozón a házelnökök a két ország parlamentjei közötti bizottsági egyeztetések eredményeit és ajánlásait foglalják majd össze. A két ország parlamenti társbizottságainak egyeztetési sorozata jövő szerdán, az emberi jogi bizottságok pozsonyi ülésével zárul. Szili megbeszélést folytatott Bogdan Borusewiczcsel, a lengyel szenátus elnökével is, aki egyben a határon kívül élő lengyelek együttműködését is felügyeli. Az Országgyűlés elnökének tájékoztatása szerint lengyel kollegája néhány hónapja jelezte, hogy országa szeretné átvenni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) működési tapasztalatait. A belga-spanyol-magyar trió, az EU soros elnöki tisztét 2010-2011-ben egymás után ellátó tagállamok parlamenti elnökei külön is találkoztak Párizsban. A felkészülés parlamenti feladatairól a három házelnök tavaly november 5-én Brüsszelben írt alá megállapodást. Ennek értelmében a három elnök megegyezett: legközelebb június közepén Madridban találkoznak, ahol áttekintik az egymást követő elnökségek kormányzati prioritásait, illetőleg a parlamentközi konkrét programok mentén történő együttműködési lehetőségeket. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a gazdasági válság kezelése kapcsán a 27 uniós házelnök egyetértett abban, hogy jelenleg a szolidaritás a legfontosabb Európában. Kollegáinak azt hangsúlyozta, hogy a 2004-ben és az azóta csatlakozott tagállamok közül elsősorban azok, amelyek az eurózónába még nem léptek be, a második recessziót élik át 1990 óta. Kiemelte, hogy a találkozó zárónyilatkozatába ezért az is bekerült: a szolidaritásnak nemcsak az országokon belül, hanem az Európai Unió tagjai között is működnie kell. A konferencia felkérésére Szili Katalin közel ötven oldalas jelentést készített a nemzeti parlamentek szerepéről az európai uniós elnökségek idején, amely elsősorban a következő években az EU-elnökséget ellátó országok parlamenti munkájához nyújthat segítséget.
Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa szerint mindenekelőtt tisztázni kell, mikor releváns az, hogy romákról, szlovákokról, magyarokról, vagy bárkiről beszélünk. Az ombudsmannak esze ágában sincs etnikai háborút jósolni. Mint mondja, nem függ össze a származással, ha valaki bűncselekményt követ el. Úgy véli, ez sokkal inkább társadalmi és szociális probléma.
Szlovákiában az állam támogatni fogja az új személygépkocsik vásárlását - jelentette be Robert Fico szlovák kormányfő a gazdasági válságtanács ülése után csütörtökön este Pozsonyban. A válságtanács ajánlatát még a kormánynak is jóvá kell hagynia, de helyi megfigyelők szerint ez már gyakorlatilag formalitásnak tekinthető, mert a válságtanácsban is többsége van a kormány képviselőinek. Fico szerint végleges döntés az ügyben még nincs. A kormány két javaslatot fog mérlegelni, az egyik szerint 1500, míg a másik szerint 2000 eurót kapna az új személygépkocsi vevője. Azt is mérlegelik, hogy a segítségnyújtásba esetleg autógyártó cégek is bekapcsolódhatnának. A támogatást az elképzelés első változata szerint azok kaphatnák meg, akik Szlovákiában bejegyzett legalább tíz éves kocsijukat lecserélik és hivatalosan leadják a roncstelepen. Az anyagi segítséget a 15 ezer eurónál olcsóbb új gépkocsik vásárlásánál lehetne igényelni. A kormány a miniszterelnök szerint a legközelebbi ülésén 33 millió eurót hagy jóvá a támogatásokra. Ezeket addig folyósítanák, amíg a pénz el nem fogy. Ezt követően új döntés születne az ügyben. A szlovák autóipari szövetség támogatásáról biztosította az ügyben a kormányt. Szlovákia Közép-Európa legnagyobb autógyártói közé tartozik. Az országban a Volkswagen, a Skoda és Kia autógyárak működtetnek nagy szerelőüzemeket. Ezek a mostani gazdasági válság következtében korlátozták termelésüket.
Januárban havi szinten 0.3 százalékkal, éves szinten 2.7 százalékkal emelkedett az infláció Szlovákiában, a decemberi 0.1 százalékos havi csökkenés, és a 3.5 százalékos éves szintű növekedés után. A januári havi emelkedés az év eleji hatósági árváltozásokat jelzi, azonban az éves szintű infláció 13 hónapja a legalacsonyabb mértékű lett. Ján Počiatek pénzügyminiszter e hónap elején úgy becsülte, hogy Szlovákiában idén 2,4 százalékra csökken a gazdasági növekedés üteme a korábban jósolt 4,6 százalékról, illetve a tavalyi évben elért 7 százalékról. Hivatalos statisztika még nincs a tavalyi GDP-növekedésről. Az Európai Bizottság januárban 7,1 százalékosra becsülte Szlovákia tavalyi gazdaságnövekedési ütemét, és idénre 2,7 százalékos, jövőre 3,1 százalékos GDP-többletet jósolt az országnak. A növekedés lassulása miatt csökkennek a bevételek, ezért nagyobb lesz az államháztartás hiánya a korábban tervezett 2,1 százaléknál a GDP-hez képest, de Počiatek szerint mindenképpen 3 százalék alatt marad. Az Európai Bizottság januárban 2,2 százalékra becsülte Szlovákia tavalyi hiányát, idénre 2,8 százalékos, jövőre viszont 3,6 százalékos hiányt valószínűsített.
Gyenesei István önkormányzati miniszter részvételével zajlott Szobon a már hagyományosnak mondható Kistérségi Tükörtalálkozó sorozat újabb konferenciája. Ezen az Ipoly völgye magyar és szlovák településeinek polgármesterei cserélik ki tapasztalataikat. A miniszter beszédében hangsúlyozta, hogy a korábbi magyar-szlovák kormányközi feszültségek ellenére jó és példaértékű együttműködést alakítottak ki a szobi és a nyitrai kerület polgármesterei. Ez a béke szigete - mondta Gyenesei István, hiszen a határ két oldalán élők - függetlenül a nyelvi különbségektől - tudatosan figyelnek arra, hogy megőrizzék a jószomszédi kapcsolatokat. A találkozó napirendjén az önkormányzati együttműködés lehetőségei és a gazdaságélénkítés mellett a régóta tervezett Ipoly-hidak kérdése is szerepelt. A Szécsényt és Pető-Pöstyénpusztát, valamint Rárós és Rárópusztát összekötő hidak megépülése érdekében már tavaly lezárultak az előkészületek. Az érintett önkormányzatok benyújtották pályázataikat a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Programra. Ha a pályázatok pozitív elbírálásban részesülnek, az építés költségeinek 85 %-át az EU finanszírozza majd. Az Ipoly mentén fekvő településeken magas a munkanélküliség, az életkörülmények nehezek. A tárcavezető kiemelte, hogy a hidak megépülése minőségi változást hozna a térség életébe: csökkenne az itt élők elszigeteltsége, és jótékonyan hatna a gazdasági fejlődésre is. Az érdekek tehát azonosak a határ minkét oldalán - tette hozzá. Gyenesei István segítőkészségéről és hathatós támogatásáról biztosította a jelenlévőket. Mint mondta: szeretné, ha már tavasszal megkezdődnének a konkrét munkálatok. 2009. második negyedévében újabb pályázati lehetőségek nyílnak meg, amelyek a határ menti települések kapcsolatainak erősítésére irányulnak. A hátrányos helyzetű térségek számára pedig továbbra is biztosított az EU Önerő Alap, amely az önrész előteremtéséhez nyújthat segítséget.
Ezért a szlovák és a magyar külügyi bizottság arra kéri a két ország kormányát, hogy ne vonjanak el pénzt tőlük. A két testület Esztergomban tartott együttes ülést. A kisebbségi ügyek rendezésére problémakatalógust hoznak létre. Szóba került a dunaszerdahelyi eset is. „Kértük a szlovák féltől a megfelelő dokumentumok, bizonyítékok átadását ezzel összefüggésben, és eléggé nyers válaszokat kaptunk. A szlovák belügyminisztérium úgy fogalmazott, hogy ők nem videókölcsönzők” - mondta el Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. Boris Zala, a szlovák külügyi bizottság elnöke hozzátette: „A szlovák rendőrség bármikor fellép, függetlenül attól, hogy magyarok, szlovákok, vagy szerbek ellen, bárki is tesz ilyet”. Boris Zala szerint az esetből nem kellene nemzetiségi ügyet csinálni. A Kárpát-medencei Képviselők Fórumáról azt mondták: nem a társaság létét kifogásolják. A szlovák fél azt mondja, hogy bizonyos extraterritoriális vonatkozása van ennek, tehát magyarán a magyar parlament kerekasztalánál elfogadott döntések az ő véleményük szerint befolyásolják a szlovák parlament képviselőinek döntéseit is - jegyezte meg Csáky Pál, az MKP elnöke. A két ország ezért jogi párbeszédet kezdeményez.
Február 25-én Esztergomban ülésezett a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottságának együttes, kihelyezett ülése. A tanácskozáson a szlovák-magyar viszonyt terhelő gondok mellett a rendszeres kapcsolattartás és találkozás módszertani kérdéseit is megvitatták. A parlamenti küldöttségek ülése után magyar részről Németh Zsolt, szlovák részről pedig Boris Zala bizottsági elnök tartott közös sajtótájékoztatót. Németh Zsolt kifejtette, hogy mindkét fél egyetértett abban, miszerint az együttműködési kapcsolatok nem működnek megfelelően, s ezért a felvetődő kérdések nagyon könnyen gellert kaphatnak. Nem fordulhat elő többé olyan, hogy az egyik oldalon magas szintű javaslatok születnek, amelyekre viszont a másik oldalon nincs érdemi válasz. Épp ezért visszatérnek az alapszerződés szelleméhez, és nem fog egyik fél sem egyoldalú lépéseket foganatosítani. A külügyi bizottságok ezentúl évente legalább egyszer vagy kétszer rendszeresen találkozni fognak és pluszban akkor is, ha azt bármelyik fél kéri. A találkozón áttekintették a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ügyét is, ebben viszont csak annyiban közeledtek az álláspontok, hogy a szlovák fél át fogja nyújtani a magyar félnek mindazokat a jogi kifogásokat, amelyek a KMKF extraterritoriális jellegét kifogásolják. Egyenlőre ugyanis a jogi értelmezés eltérő: szlovák részről a KMKF azzal, hogy a magyar parlament intézményesítette, tulajdonképpen Szlovákia belügyeibe avatkozott bele, magyar részről viszont azt mondják, hogy épp az őszi, pozsonyi parlamenti elítélő határozattal avatkoztak be Magyarország belügyeibe. Ámde a legnagyobb nyitottsággal jogi párbeszédet folytatnak és megpróbálják egymást meggyőzni. A szlovák félnek nem a KMKF a baja, hanem ennek intézményesülése. A felek abban is megegyeztek, hogy sem a szlovákiai magyarok, sem a magyarországi szlovákok nem lehetnek a gazdasági válság kárvallottjai, épp ezért a külügyi bizottságok megegyeztek abban, hogy se a budapesti, se a pozsonyi kormány ne vonjon el központi forrásokat a kisebbségektől. Problémakatalógust is elfogadtak a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok tekintetében, lásd Pátria Rádió, a nyelvhasználati jogok és a nemzeti szimbólumok használatának kérdése. A keleti partnerség, az unió bővítése, az energiabiztonság szintén szerepelt a tárgyaláson. Boris Zala örült annak, hogy ezentúl rendszeresen találkozni fognak, és elmondta, hogy a szlovák fél pontosan be fogja mutatni azokat a jogi érveket, amelyek miatt szerintük a KMKF nemzetközi jogokat sért a területenkívüliség miatt. Jozef Rydlo az ülésen felvetette, hogy a magyar kormány köszönetet mondhatna a szlovák kormánynak a kisebbségekért való törődésért. Boris Zala szerint javasolhatják a két kormánynak, hogy a nemzetiségi támogatásokat ne faragják le. A két külügyi bizottságnak leghamarább 6-7 hónap múlva kéne összeülnie a javasolt témákban. Németh Zsolt szerint említették a Slovan-DAC meccs ügyét is, a magyar fél szerint túlzott rendőri fellépésre került sor, Boris Zala viszont azt mondja, hogy a garázdaság az garázdaság és ebből ne csináljunk nemzetiségi gondot, a szlovák rendőrség bármilyen nemzetiségű garázda ellen fellép, adekvát módon. A szlovák-magyar alapszerződést kéne a konfliktuskezelésre használni, a szerződés jó, csak használni kéne. Németh Zsolt szerint az alapszerződés értelmében a szlovák parlamentnek először egyeztetnie kellett volna a magyar féllel, mielőtt elfogadja a KMKF-t elítélő határozatát. Az alapszerződéshez nem kell hozzányúlni, de az alapálláson változtatni kell. A magyar fél szerint az alapszerződés kimondja, hogy a kisebbségek helyzete egyik országban sem belügy, márpedig ezt kíséri figyelemmel a KMMKF is. A szlovák fél szerint viszont a kisebbségi kérdés ugyan nem belügy, de hogy az adott országban miként bánnak a nemzetiséggel, az csakis az adott ország kormányára és parlamentjére tartozik, de a kisebbségek helyzetéről tárgyalni kell. A Velencei Bizottság szerint az adott állam felelőssége az elsődleges a területén élő kisebbségekért- mondta Német Zsolt. A szlovák fél nem kapott most választ arra, hogy mikor lesz a szlovák kisebbségnek magyar parlamenti képviselete, de Németh Zsolt szerint Szlovákiában sincs garantált parlamenti képviselete a kisebbségeknek és erre Szlovákiában alkotmánytörvény sincs, ráadásul más, eltérő a választójogi rendszer, de a jövőben erről is tárgyalni fognak. Boris Zala szerint a Fico-Gyurcsány találkozó 14 pontját kell teljesíteni és ez jót fog tenni a szlovákiai magyaroknak is. A bizottságok megegyeztek abban is, hogy közösen kell fellépni a szélsőségesség ellen, mert nem megengedhető az, hogy szélsőséges politikusok az ellentétekből preferenciákat gyűjtsenek. Az ilyen politikusokat ki kell vetni a politikai térből - fejtette ki Németh Zsolt.
Szlovákia és Magyarország kisebbségvédelmi rendszere alapvetően különbözik egymástól, miközben mindkét államban van mit javítani ezen a téren - erre a következtetésre jutottak annak a szlovák-magyar kerekasztalnak a résztvevői, akik hétfőn este tanácskoztak Pozsonyban. A zárt ajtók mögött megtartott kerekasztal-megbeszélés után nyilvános vitaestre került sor a szlovák fővárosban. A résztvevők szándéka szerint az értelmiségi tanácskozások a jövőben rendszeressé válnak, s olyan munkacsoportot hoznak létre, amely elemzéseket készít. A tervek alapján a dokumentumokat a két ország kormányzati szerveinek is át kívánják nyújtani, illetve egy részük eleve az ő megrendelésükre készülne - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. A tanácskozásra a szlovákiai IVO társadalomkutató intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai, valamint Kisebbségkutató Intézetének szervezésében került sor. A mintegy 30 résztvevő között ott volt egyebek között szlovák részről Martin Bútora, Grigorij Meseznikov, Stefan Sutaj és Peter Zajac, szlovákiai magyar részről Öllős László, Huncík Péter és Petőcz Kálmán, Magyarországról pedig Szarka László, Tamás Pál és Jeszenszky Géza. „Néhányan a túlpolitizáltságban látják a rossz helyzet egyik okát, tehát abban, hogy a civil kezdeményezések nem jelennek meg kellő hangsúllyal” - nyilatkozta a lapnak Szarka László történész.
Országos gyásznap volt vasárnap Szlovákiában a szombati tragikus közlekedési baleset áldozatainak emlékére és tiszteletére. A közép-szlovákiai Brezno közelében szombaton délelőtt egy vonat és egy kirándulókkal teli autóbusz ütközött össze, minek következtében 12 személy életét vesztette és 38-an megsérültek. Több mint húsz személyt kórházba szállítottak, de nagyrészt még a nap folyamán hazaengedték őket. Hat ember állapota súlyos, de egyikük sincs életveszélyben. A szlovák kormány a szombat esti órákban rendkívüli ülésen országos gyásznappá nyilvánította vasárnapot. Az állami középületekre reggel nyolctól este nyolcig fekete lobogókat tűztek ki, míg az állami zászlókat félárbocra eresztették. A szlovák rádiók és televíziók részben módosították műsoraikat. Elmaradtak például a szokásos vasárnapi politikai vitaműsorok. A közszolgálati adók reklámokat sem sugároztak. A rendőrségi vizsgálatok eddigi állása szerint valószínű, hogy a tragikus balesetet az autóbusz vezetője okozta, mert az útkereszteződésen ismeretlen okok miatt nem adott elsőbbséget a vonatnak. A helyi motoros vonat több mint húsz méteren keresztül vonszolta a buszt, s az áldozatokat erővel kellett kiszabadítani a roncsok közül. Az autóbuszban 37-en utaztak, akik a Trenčínhez (Trencsén) közeli Bánovce nad Bebravou (Bán) városból síkirándulásra utaztak a hegyekbe. Az áldozatok és a sérültek mind az autóbusz utasai közül kerültek ki. A vonat utasai közül csak néhányan szenvedtek apróbb sérülést. A néhány ezer lakosú Bánovce nad Bebravou számára a tragédia hatalmas megrázkódtatás, döbbenet, az áldozatok ismert helyi vállalkozók voltak. Az áldozatok között például három házaspár is van, akiknek kiskorú gyermekeik voltak. A szombati tragédia a legsúlyosabb balesetek közé tartozik Szlovákiában.
Sólyom László köztársasági elnök táviratban fejezte ki részvétét Ivan Gašparovič úrnak, a Szlovák Köztársaság elnökének a Breznóbánya közelében bekövetkezett, több halálos áldozatot is követelő buszbaleset miatt.
Szili Katalin hónap eleji nyilatkozata ellenére is valószínűtlen, hogy megoldódna a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletének ügye. Bár a házelnök többek között a parlamentbe jutás megkönnyítéséről is beszélt a február elején hazánkba látogató Traian Basescu román elnöknek, a készülő, kisebb parlamentről szóló törvényjavaslat nem foglalkozik a nemzetiségi képviselők ügyével. A kisebbségeket képviselő szervezetek vezetői bizakodnak, a pártok elutasítók. Fuzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke elmondta: nem tudnak róla, hogy a kormány napirendre venné a kisebbségek parlamenti képviseletét a készülő törvényjavaslat kapcsán. A kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi ombudsman közbenjárásával még 2008 februárjában, a II. Kisebbségi Kerekasztal után benyújtottak egy javaslatot a kérdésben. Ha az indítványt elfogadták volna, a tizenhárom Magyarországon hivatalosan elismert nemzetiség egy-egy képviselőhöz jutott volna a törvényhozásban. Mint elmondta, az ombudsman beszámolója szerint a frakciók vezetői akkor nyitottak voltak - azóta mégsem tudni semmit a javaslat sorsáról. Az ombudsman által említett pozitív fogadtatásnak némileg ellentmond, hogy a 2008-as indítványt ma már a kisebbségi jogok iránt egyébként elkötelezett SZDSZ sem támogatja. Béki Gabriella, a párt kisebbségpolitikusa elmondta: a 2008-as javaslat a jelenlegi politikai helyzetben túlságosan fontos szerephez juttatná a tizenhárom kisebbségi képviselőt, hiszen a kormánytöbbség rendre ennél jóval kevesebb szavazaton múlik. Bár a Fidesztől csupán annyit közöltek: bármilyen javaslatról szívesen tárgyalnak, a párt feltehetőleg egyetért az SZDSZ-szel: Répássy Róbert már 1999-ben is attól tartott, hogy a kisebbségek képviselői könnyen a mérleg nyelvévé válhatnának. Fuzik szerint viszont a javaslat elfogadásával régi adósságot törlesztene a parlament. A kisebbségek parlamenti képviseletének lehetősége levezethető az Alkotmányból, és az 1993-ban elfogadott kisebbségi törvény ezt elő is írja. Számos környező országban könnyített körülmények között juthatnak képviselethez a kisebbségek, így például Horvátországban, Szlovéniában és Romániában is. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ tanácsadója ezt az Indexnek meg is erősítette, bár megjegyezte: Romániában sem kisebbségi törvény, sem kisebbségi önkormányzat nincs. A román választási törvény a kisebbségek parlamenti képviseletét viszont garantálja; a 332 fős alsóházból 18 helyet a kisebbségek képviselői kapnak - kivéve, ha egyéb párt képviseli az adott kisebbséget a törvényhozásban. Romániában egyébként a kisebbségek képviselőinek nincs döntő szava a nagypolitikai vitákban. Mindig a kormány mellett szavaznak, mivel a kormányzattól mindig megkapják, amit kérnek - például ingatlanokat. Hazánkban a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését utoljára 1999-ben, az azóta is megvalósulatlan választójogi reform keretében tárgyalta parlamenti bizottság, a pártok azonban akkor nem tudtak megállapodni. A Fidesz, az MDF, a Kisgazdapárt és a MIÉP már akkor is a szavazati joggal nem járó képviselet hívei voltak, a szocialisták és az SZDSZ azonban ellenzékből még szavazati jogot is adtak volna a kisebbségek képviselőinek.
Valamennyi roma lap megszűnhet, ha nem kapják meg az előző évek gyakorlatához hasonlóan éves támogatásukat. Az öt magyarországi roma lap felelős kiadói és szerkesztői közös állásfoglalásban tiltakoznak a szerintük kisebbségi jogokat sértő kormányzati gyakorlat ellen, és Kiss Péter kancelláriaminisztertől kérnek segítséget. Sárközi Angéla, a havonta ötezer példányban megjelenő Világunk felelős szerkesztője a megszűnés veszélyét azzal magyarázta, hogy míg a korábbi években a támogatást biztosító Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány a lapok megjelenését célzó pályázat elbírálásáig előre megfinanszírozta a költségeket, az idén közölte, támogatást csak az április végi kuratóriumi döntés után biztosítanak. Hozzátette: évente ugyanazok a lapok pályáznak támogatásra, és minden évben hasonló összegeket nyernek, amely jórészt csak a nyomdai költségeket fedezi. Megjegyezte, támogatás hiányában új lapok már évek óta nem alakultak, így csak a meglévő lapok informálhatják a közösséget, ápolhatják a roma kultúrát. A Világunk felelős szerkesztője úgy véli, mivel laptársaik is hasonlóan nehéz anyagi helyzetben vannak, a legkorábban is csak májusban érkező támogatásig a havi példányokat nem tudják majd megjelentetni, így a következő évben azért nem pályázhatnak, mert a lapkiadás nem volt folyamatos. „A jelenlegi gyakorlat súlyosan veszélyezteti a roma információs önrendelkezés jogát és előidézheti az információs kapcsolat teljes megszűnését a civil szervezetek, a helyi cigány kisebbségi önkormányzatok, az Országos Cigány Önkormányzat és az olvasók és előfizetők között” - írta Farkas Flórián, a Lungo Drom Romalap, Zsigó Jenő az Amaro Drom, Varga Erika a Glinda, Rostás-Farkas György a Khetano Drom felelős kiadója, valamit Sárközi Angéla, a Világunk felelős szerkesztője és Sárközi Károly, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumának tagja az MTI-hez eljuttatott csütörtöki közös állásfoglalásban. A roma lapok kiadói, felelős szerkesztői arra kérik Kiss Péter kancelláriaminisztert, hogy haladéktalanul intézkedjen az öt roma lap fennmaradásának érdekében. Gémesi Ferenc a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára úgy reagált: nincsen olyan kormányzati szándék, hogy megszűntessék a kisebbségi lapok támogatását. Hangsúlyozta, mivel a szabályok adta lehetőségeken belül a leghamarabb alkották meg a támogatáshoz szükséges rendeleteket, a korábbi évekhez képest hamarabb lehet majd a támogatáshoz hozzájutni. Hozzátette, hogy az erre a célra elkülönített támogatások összegét nem csökkentették akkora mértékben, mint más támogatásokét. Elmondta, hogy február 14-én lépett hatályba a miniszteri rendelet a támogatás folyósításáról, így, ha a közalapítvány most beküldi a pályázatok forrásigényét, akár már március elején is hozzájuthat az igényelt összeghez.
Farsangi népszokások a pilisszentkereszti fánkfesztiválon. A télbúcsúztató ünnepség évről évre felidézi a Pilisben és az ország más területein élő nemzetiségek hagyományait és kulturális értékeit. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat hagyományőrző fánkfesztiválján bemutatták a környékbeli települések szlovák, német és szerb nemzetiségi, valamint a magyar farsangi népszokásokat. „Régóta járok ide, mindig szívesen jövök a télbúcsúztató ünnepségre. Kitűnő a hangulat. Nagyon jó, hogy a környékbeli szlovákok itt találkoznak, és együtt mulat az egész lakosság” - közölte Juraj Migaš, szlovák nagykövet. A fesztiválra az egész országból, sőt a határon túlról: Pilisszentkereszt szlovákiai testvérközségéből, Sárfiáról (Blatné) is érkeztek fellépők.
Télbúcsúztató, farsangi népszokásokat felelevenítő, családi programokkal tarkított háromnapos rendezvényt szerveztek a hétvégén Pilisszentkereszten. A III. Pilisi Kavalkád című program egyik főszereplője a fánk volt. A Pilisszentkereszti Szlovák Önkormányzat február 20-22-én harmadik alkalommal rendezte meg télbúcsúztatóját - fánkevőversennyel, fánkkirályválasztással, vetélkedőkkel, gyermekprogramokkal. A fánkfesztivál célja, hogy megismertesse a Pilisben és az ország más területein élő nemzetiségiek hagyományait, kulturális értékeit, bemutassa, hogy az egyes népcsoportok hogyan tudnak egymás mellett békésen együtt élni és tevékenykedni, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek léte, kultúrájuk megőrzése az európai eszmeiség prioritásai közé tartozik. Ünnepi misével kezdődött a háromnapos program, majd folklórműsorokkal, koncertekkel, tréfás versenyekkel, farsangi futással, fánkevéssel folytatódott három napon keresztül.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kérdését is felveti a magyar partnerbizottsággal való szerdai találkozón Pozsonyban a szlovák parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottsága - közölte kedden a pozsonyi TARS hírügynökségnek adott interjújában Milan Urbáni, a szlovák bizottság elnöke. A szlovák és a magyar parlament európai ügyekkel foglalkozó bizottságai szerdán munkatalálkozót tartanak Pozsonyban. A magyar küldöttséget Eörsi Mátyás, a bizottság elnöke vezeti. Urbáni szerint a szlovák fél a találkozón előterjeszti azt a kérést, hogy a magyar Országgyűlés értékelje át a KMKF-ről egy éve hozott határozatát, amellyel a KMKF-et az Országgyűlés intézményei közé sorolta. Ha ez megtörténne, a szlovák parlament visszavonhatná az ebben a kérdésben hozott elutasítást tartalmazó határozatát - jegyezte meg a szlovák bizottsági elnök. Leszögezte: a szlovák képviselők nem kívánnak kitérni semmiféle téma megvitatása elől, beleértve a novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történt incidenst is. Urbáni azonban nem szeretné, ha a találkozó napirendje csak a kisebbségi kérdésekre korlátozódna. „Szeretnénk a Magyarország és Szlovákia közt meglévő jó kapcsolatokkal foglalkozni, beleértve a gazdasági kapcsolatokat is” - fejtette ki a képviselő. Hozzátette: az utóbbi időben például jelentősen visszaesett a kölcsönös idegenforgalom, ami - szerinte - részben a politikai szópárbajok számlájára írható.
Naivitás lett volna Miroslav Lajčák első budapesti látogatásától azt várni, hogy azonnal elkezdődik a Budapest és Pozsony között meglévő árkok betemetése, és a kölcsönös kapcsolat idillikussá válik. Valóban csak bemutatkozó jellegű találkozó volt, s jó, hogy az új külügyminiszter hivatalba lépése után gyorsan sor került rá - írta a Hospodárske noviny című szlovákiai gazdasági és politikai napilap szerdai kommentárjában. Az újság pozitív fejleménynek nevezi azt is, hogy Göncz Kinga külügyminiszter március végén Pozsonyba látogat, s hogy Robert Fico szlovák kormányfőnek hivatalos budapesti látogatásra van meghívása. „Minél intenzívebb lesz a párbeszéd, és minél több szinten fog folyni, annál jobb” - szögezi le a lap. Lajčák Budapesten azzal keltett meglepetést, hogy határozottan kiállt a novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen lezajlott incidens eddigi szlovák értékelése mellett. Tartja a Fico-Kaliňák vonalat (az incidens Robert Fico miniszterelnök és Robert Kaliňák belügyminiszter által hangoztatott változatát), tehát hogy a szlovák rendőrség indokoltan verte el a port zavargó szurkolókon, s nem célzatosan csak a magyarokon. Lajčák is elutasította a videófelvétel kiadását, amely bizonyította volna a rendőrség állításait. Kérdés, látta-e a felvételeket, hogy olyan magabiztos? - jegyzi meg a lap. Szerinte Göncz Kingának nincs más választása, mint várni júniusig, amikor Szlovákiának az Európa Tanácshoz kell benyújtania bizonyítékait a beavatkozás jogosságáról. Az ilyen huzavona azonban nem szolgálja a megbékélést. Ha ugyanis Szlovákia azt állítja, hogy a problémák csak a Magyarországgal fennálló kétoldalú viszony részét képezik, akkor saját érdekében ezen a szinten kellene maradnia, s azonnal világos bizonyítékokat kellene szolgáltatnia a szlovák rendőrség beavatkozásának jogosságáról. Valószínű azonban, hogy ilyen bizonyítékok nincsenek. Ha lennének, Kaliňák már régen az asztalra tette volna őket - mutat rá a lap.
Szlovákia jogállam, a parlament hozott egy törvényt, és ezt mindenkinek, még a miniszternek is be kell tartania - hangoztatta Miroslav Lajčák tegnap Budapesten. A szlovák külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokról, a kisebbségi kérdésről és az európai együttműködésről, köztük az energiahálózatok összekötéséről is tárgyalt vendéglátójával, Göncz Kingával. Lajčák arra reagált, hogy kollégája, a Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó Ján Mikoláj a múlt héten közölte: az alkotmánybírósághoz fordul a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt. A törvény engedélyezné a magyar földrajzi nevek használatát a magyar nyelvű tankönyvekben. Lajčák korábban még arról beszélt, hogy budapesti tárgyalásain megvédi majd kormányának álláspontját, de most úgy tűnik: a szlovák-magyar viszony javítása érdekében hajlandó gesztusokra. Mint ahogyan a magyar fél is hajlik engedményekre. Göncz Kinga a Lajčákkal folytatott tárgyalások után felvetette: érdemes lenne felülvizsgálni a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról tavaly hozott országgyűlési határozatot. A határozat visszavonásáról nincs szó, de esetleg módosításra szorul azokon a pontokon, ahol szlovák érzékenységeket sért. Mint emlékezetes, Pozsony elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, ez esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában. Más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok kereteit a magyar-szlovák alapszerződés jelenti, amely azt is kimondja: a kisebbségek ügye nem kizárólag belpolitikai kérdés. Eltérőek az álláspontok viszont a dunaszerdahelyi esettel kapcsolatban: Göncz Kinga most is kiemelte, hogy többször is kérte a vizsgálati anyagokat, de miután ezt elutasították, hazánk az Európa Tanácshoz fordult. Miroslav Lajčák ugyanakkor nemcsak a következményeket, hanem az okokat is vizsgálná: ha valaki drukkerként elmegy egy focimeccsre, akkor ne vigyen magával olyan jelképeket, amelyek egy másik ország polgárait sértik - fejtette ki. A Ján Kubiš helyére nemrég kinevezett Miroslav Lajčáknak a budapesti a második hivatalos külföldi útja. A hagyományoknak megfelelően az új szlovák külügyminiszter első útja Prágába vezet, s a cseh diplomácia vezetője is Pozsonyban kezdi misszióját. Lajčák eddig az Európai Unió Bosznia-Hercegovináért felelős főmegbízottja volt.
A szlovák oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket - hangsúlyozta Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter arra reagálva, hogy Ján Mikolaj oktatási miniszter bejelentette: amíg az alkotmánybíróság nem dönt a földrajzi nevek használatát szavatoló törvényről, a magyar tankönyvekben csak szlovákul szerepelnek a megnevezések. Lajčák erről kedden beszélt Budapesten, miután Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel találkozott. A szlovák oktatási miniszternek is be kell tartania a törvényeket - jelentette ki Lajčák arra reagálva, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alkotmánybírósághoz fordulna a másodszor is elfogadott szlovák tankönyvtörvény miatt. Szlovákia jogállam, a parlament hozott egy törvényt és ezt mindenkinek, még a miniszternek is be kell tartania - tette hozzá a Göncz Kingával folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón. A szlovák külügyminiszter kijelentésével Göncz teljes mértékben egyetértett. Ján Mikolaj oktatásügyi miniszter és pártja, a múlt héten bejelentette: alkotmánybíróságon támadja meg a magyar földrajzi nevek használatáról szóló törvényt. Érdemes lenne felülvizsgálni az Országgyűlés határozatát a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) ügyében - mondta Göncz Kinga külügyminiszter kedden Budapesten az MTI kérdésére, miután tárgyalt szlovák partnerével. Hamarosan egyéves lesz ez a parlamenti határozat, ebből az alkalomból meg kellene nézni, hogy milyen mértékben szolgálja azt a célt, amelynek érdekében megszületett. „Amikor a felülvizsgálatára sor kerül ennek a parlamenti határozatnak, akkor érdemes megnézni, hogy hol szorul kiegészítésre, és hol szorul esetleg módosításra esetleg azokon a pontokon, ahol szlovák kifogás volt” - hangsúlyozta Göncz Kinga a tárgyalások utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: a határozat visszavonásáról nincs szó. A külügyminiszter szerint a határozat egy-egy mondata sért érzékenységeket Szlovákiában, miközben más szomszédos ország nem kifogásolta a döntést. A KMKF-ről szóló parlamenti határozat célja, hogy szolgálja a két ország kapcsolatait, és nem az, hogy nehezítse - tette hozzá. Az MTI azon kérdésére, hogy vajon a szlovák félnek is gesztusokat kellene-e tennie, ha az Országgyűlés felülvizsgálja a KMKF-ről szóló döntést, Göncz Kinga azt mondta: „a nagylelkűség nem mindig azonnali viszonzást vár, megtehetjük azt, hogy mi vagyunk érzékenyebbek”. A magyar diplomácia vezetője azonban rámutatott: a határozat felülvizsgálata nem külügyminisztériumi, hanem parlamenti hatáskör. Lajčák ezzel kapcsolatban azt mondta: Szlovákiának továbbra is problémái vannak a KMKF országgyűlési intézményesítése miatt. Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot; a dokumentum alapján a KMKF-et a parlament saját állandó intézményének tekinti. Erre reagálva a szlovák parlament november 4-én hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, ez esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában.
A kisebbségi kérdésekről is tárgyal a magyar és a szlovák külügyminiszter kedden Budapesten. Magyarország azt reméli, hogy sikerül konstruktív együttműködést kialakítani a szlovák diplomácia új vezetőjével „Azt reméljük, hogy sikerül konstruktív együttműködést kialakítani az új szlovák külügyminiszterrel a politikai ellentétek megoldása érdekében, hiszen a két ország egymás természetes szövetségese, számtalan ügyben igen jó a kapcsolat” - hangsúlyozta Szelestey Lajos külügyi szóvivő az MTI-nek. Miroslav Lajčák keddi, bemutatkozó látogatásán tárgyal Göncz Kinga külügyminiszterrel, majd felkeresi Sólyom László köztársasági elnököt, illetve Gyurcsány Ferenc kormányfőt. A kétoldalú tárgyalásokon a tervek szerint szó lesz egyebek mellett a kisebbségi kérdésekről is - tette hozzá. Miroslav Lajčákot január 26-án nevezte ki külügyminiszternek Ivan Gašparovič köztársasági elnök. A politikus Ján Kubišt váltotta, aki január végétől az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága végrehajtó titkárának tisztségét tölti be. Lajčáknak új tisztségében ez lesz a második hivatalos külföldi útja. A hagyományoknak megfelelően az új szlovák külügyminiszter első külföldi útja Csehországba vezetett. Miroslav Lajčák 1988-ban lépett a csehszlovák diplomácia szolgálatába. 1991 és 1993 között a moszkvai csehszlovák, majd a szlovák nagykövetségen dolgozott. Ezután két éven keresztül a szlovák külügyminiszter kabinetfőnöke volt. 1994 és 1998 között Szlovákia tokiói nagykövete volt, míg 2001 és 2005 között hasonló tisztségben Jugoszláviában, Kis-Jugoszláviában (Szerbia és Montenegró), Albániában és Macedóniában képviselte Szlovákiát. 2007 júniusától a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottjának tisztségét töltötte be.
Göncz Kinga meghívására kedden Budapestre érkezik az új szlovák külügyminiszter. Pozsonyi politikai elemzők jelzésértékűnek tartják, hogy Miroslav Lajčák a prágai villámlátogatása után (Csehszlovákia kettéválása után hagyománnyá vált, hogy a két utódállam elnökeinek, kormányfőinek és külügyéreinek első külföldi útja Prágába, illetve Pozsonyba vezet) Magyarországon vizitál. Ugyancsak jelentős gesztusnak tartják, hogy a szlovák diplomácia vezetőjét a tervek szerint fogadja Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Sólyom László elnök is. A Népszabadságnak nyilatkozva Ján Škoda, a pozsonyi külügyminisztérium szóvivője elmondta: a két tárcavezető áttekinti a szomszédkapcsolatok legfontosabb kérdéseit, s előkészíti a magyar és a szlovák miniszterelnök újabb informális találkozóját, amelyre a szlovákiai Révkomárom után ezúttal legkésőbb kora nyárig Magyarországon kerül sor. Miroslav Lajčák első pozsonyi nemzetközi sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy a szlovák-magyar viszony sokkal jobbak és korrektebb annál, mint amilyennek tűnik vagy egyesek jellemzik. „Szövetségesek vagyunk, ám akadnak rendezetlen problémáink is, amelyeket azonban higgadtan kell megoldanunk, mert sokkal könnyebb elrontani a szomszédkapcsolatokat, mint azután helyrehozni azokat. Kapcsolatainkat helytelen csak annak alapján elemezni, hogy a két ország másként ítéli meg az egyes történelmi sorsfordulókat és eseményeket. A történelem az már a múlt. A mi felelősségünk a jelen és a jövő alakítása. A jelenlegi gazdasági válság újabb feladatokkal és kihívásokkal szembesít bennünket, amelyeket közösen eredményesebben oldhatunk meg” - hangsúlyozta Lajčák. Kifejtette azt is, hogy a további szlovák-magyar együttműködés alappillére az 1995-ben megkötött alapszerződés, amely alapján tizenkét vegyes bizottság alakult a felmerült problémák rendezésére is. Pozitív példaként a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó testületet említette: „Fennállása óta ez a bizottság több mint száz ajánlást fogadott el a két kormány számára, és tudtommal még egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik kabinet ezeket ne fogadta volna el” - mutatott rá. Miroslav Lajčák január végén váltotta Ján Kubišt a külügyminiszteri poszton, aki az ENSZ genfi székhelyű Európai Gazdasági Bizottságának ügyvezető titkára lett. A negyvenhét esztendős karrierdiplomata jelenleg az Európai Unió Bosznia-Hercegovináért felelős főmegbízottja is. Valószínűleg március végéig ül két széken, addig szeretnék az illetékesek megtalálni és kinevezni szarajevói utódját.
A kormány hivatalba lépése előtt megígérte, hogy nem nyirbálja meg a kisebbségi jogok status quo-ját, ezt az ígéretünket be fogjuk tartani - nyilatkozta Miroslav Lajčák újdonsült szlovák külügyminiszter a Pravdának. Szerinte nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Szerbia, illetve Szlovákia és az itt élő magyar kisebbség között. A napilapnak adott interjújában többek között kijelentette, a magyar tankönyvek ügyében új jogszabály született, ezt pedig Ján Mikolaj (SNS) oktatási miniszternek is be kell tartania. Mint ismeretes, Mikolaj nemrégiben utalt rá, nem fogja betartani a magyar földrajzi nevek használatát előíró jogszabályt. Azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia egyike azon kevés EU-tagállamnak, amelyek még mindig nem ismerték el Koszovó függetlenségét, a külügyminiszter elmondta: nem kell attól félni, hogy Szlovákia ebben a kérdésben kisebbségbe került. „Saját véleményünk van, melyet meg tudunk magyarázni és védeni, nincs ebben semmi rossz. Ne essünk már folyton pánikba, ha más véleményünk van, mint például Franciaországnak és Németországnak” - jegyezte meg, hozzátéve, hogy a szlovák álláspont azért is kényelmes, mert hasonlóan érveltek Dél-Oszétia és Abházia esetében is. Lajčák úgy véli, nem lehet párhuzamot vonni Koszovó és Szerbia, valamint Szlovákia és az itt élő magyar kisebbség között. Szerinte némileg bonyolítja a helyzetet, hogy Koszovó ügyében nem egységes a politikai elit, mivel a Magyar Koalíció Pártja (MKP) támogatja a volt dél-szerbiai tartomány függetlenségének elismerését. Hozzátette: a Szlovákián belüli vitát az sem könnyítette meg, hogy egyes magyarországi politikusok hangoztatták, a koszovói modell precedensként szolgálhat a közép-európai helyzet megoldására is. Szerinte egyelőre korai még azzal foglalkozni, hogyan reagál majd, ha Ján Slota, a kormánypárti SNS elnöke újabb szóbeli támadásokat indít a magyarok és Magyarország ellen. „Reményeim szerint minden politikai szereplő tisztában van azzal, hogy felelős az ország nemzetközi megítéléséért” - jelentette ki, hozzátéve, hogy ha kell, reagálni fog a különböző helyzetekre. A riporter emlékeztetett Robert Fico azon aggodalmaira, hogy jövőre a szerinte szélsőségesen nacionalista Fidesz kerül hatalomra Magyarországon. A napilap újságírója megkérdezte, lehetségesnek tartja-e, hogy ezt követően javuljanak a szlovák-magyar kapcsolatok? Lajčák válaszában rámutatott, hogy a két ország kapcsolata most is csak a nemzetiségi kérdéseket illetően feszült, sok más területen a két állam természetes partner, és az együttműködés is intenzív. „Szükséges, hogy a kapcsolatok terén ne a meglévő félreértések, a nemzetiségi kisebbségek jogaival, vagy az autonómiával kapcsolatban tapasztalható nézetkülönbségek domináljanak” - közölte, hozzátéve, hogy ezekkel a kérdésekkel csak súlyuknak megfelelően kéne foglalkozni. Robert Fico Fidesszel kapcsolatos megjegyzésére nem reagált. Lajčák szerint a Magyarországot keményen sújtó gazdasági válság is egy olyan téma, amelyre akár közös megoldásokat is találhatnak. Hozzátette: erről is tárgyalni kíván Göncz Kinga magyar külügyminiszterrel.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke tegnap este egy televíziós interjúban elismerte, hogy egységes ugyan a pozsonyi kormánykoalíció, de azért vannak problémái is. „A kormány egységes” - jelentette ki Slota abban az interjúban, amelyet vasárnap este sugárzott a TA3 szlovák hírtelevízió. Szerinte ez az egység nagyon fontos, s ezért nem is kívánja kommentálni a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) nyilatkozatát, amely „populizmussal” vádolta meg koalíciós partnereit, elsősorban az SNS-t. „Az ilyen nyilatkozatok megkérdőjelezik tevékenységünket” - hangoztatta a televízióban Slota, s hozzátette, hogy ő személyesen szeretne tartózkodni az ilyesféle megnyilatkozásoktól. Mindezek ellenére elismerte, hogy a koalíción belül viták is vannak. „Néhány kolléga a (koalíciós) pártokon belül az előre hozott választást mérlegeli” - fejtette ki a szlovák nemzetiek vezetője. Szerinte „kulisszák mögötti beszélgetésekről van szó”, s ezért ezekkel kapcsolatban nem kíván nyilatkozni. Úgy vélekedett: elkerülhetetlen, hogy a gazdasági válság ne legyen hatással a kormánykoalícióra is. Kérdésre válaszolva megismételte pártja álláspontját, hogy a módosított oktatási törvény, amely lehetővé teszi a kisebbségi tankönyvekben a földrajzi megnevezések kétnyelvű - előbb kisebbségi, aztán szlovák nyelvű - használatát, alkotmányellenes, s meg lesz semmisítve. „Tudatosan megsértettük a Szlovák Köztársaság alkotmányát. Ez nincs rendben” - hangsúlyozta. A magyar-szlovák kapcsolatokkal összefüggésben pedig kijelentette: „Nem akarok rosszat a magyaroknak. Politizáljanak a Dunán túl. Szlovákiában mi - az államalkotó nemzet - fogunk szlovák politikát csinálni. És nem olyan politikát, amely bármiféle módon megkárosítaná a nemzeti kisebbségeket” - szögezte le az SNS elnöke a hírtelevízióban.
Hetedik alkalommal rendezik meg Budapesten az Arcusfest elnevezésű Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozót. Ebben az évben 18 színházi műhely 18 előadását nézheti meg a közönség a budapesti Thália Színházban és a Bábszínházban február 26-a és március 6-a között - tájékoztattak pénteken Budapesten a szervezők. A korábbi évekhez hasonlóan, a találkozón részt vevő színházi műhelyek között akad kistelepülési amatőr csoport, alternatív csapat és hivatásos társulat is - mondta el az Arcusfest programigazgatója. Frigyesi András hangsúlyozta: az előadások nem ütköznek egymással, vagyis úgy állították össze a fesztivál programját, hogy minden darabot meg tudjon nézni a közönség. Ebben az évben az előadások 10 nemzetiség nyelvén (bolgárul, görögül, horvátul, lengyelül, németül, románul, szerbül, szlovákul, szlovénül és ukránul) hangoznak el - tájékoztatott a programigazgató. Idén 4 roma, 3 német, 2-2 szlovák és egy román színházi formáció is szerepel a találkozón. Minden darabhoz szinkrontolmácsolást, feliratozást vagy magyar nyelvű kísérőlapot biztosítanak a szervezők, de több cigány nemzetiségi előadás magyarul is elhangzik. Frigyesi András érdekességként említette, hogy a miskolci Romano Teatro rockmusical formában mutatja be az Antigonét, valamint azt is, hogy a Magyarországi Német Színház Shakespeare Lear királyát, a Pécsi Horvát Színház pedig Ephraim Kishon: A házasságlevél című vígjátékát mutatja be az Arcusfest keretében. Az előadásokat egy öttagú szakmai zsűri értékeli, és dönt a díjakról. Az elismeréseket a zárónapon, március 6-án adják át a társulatoknak.
„A játék hete” - az ARCUSFEST Nemzetiségi Színházi Találkozó idén is a tél végén örvendezteti meg a nemzetiségi színjátszás iránt érdeklődőket a budapesti Thália Színházban és Bábszínházban. Ezúttal 11 nemzetiség (bolgárok, görögök, horvátok, lengyelek, németek, romák, románok, szerbek, szlovákok, szlovének és ukránok) 18 színházi műhelyének 18 előadását 11 nyelven, szükség szerint magyar nyelvű tolmácsolással, felirattal vagy kísérőlappal láthatja a közönség. Az idei év Európában a Kreativitás és innováció éve. Magyarországon is különös figyelmet kap idén a művészeti oktatás fejlesztése és az önkifejezés kreatív formáinak fenntartása és erősítése felnőttkorban. Mintegy ezzel összhangban, az idei találkozón hangsúlyosabban szerepelnek a diákok, fiatalok kreativitására és játékára építő, valamint a kitűnő nemhivatásos felnőtt színészek bevonásával készülő produkciók. A nyelvi kisebbségben, a különböző kultúrák metszéspontjában élő és alkotó művészek helyzetükből fakadóan természetes módon hoznak létre új értékeket, melyek külön-külön egyik kultúrában sem találhatók meg. A találkozó egyik fontos célkitűzése, hogy elősegítse: a közönségből közösség kovácsolódjon. Olyan társadalmi réteg, amely komolyan érdeklődik minden magyarországi nemzetiség színházi kultúrája iránt.
Részletes program:
A Magyarországról érkező híreket követve a héten néha az volt az ember érzése, hogy az ország csak egy lépésre van a tömeges erőszaktól. A három népszerű kézilabdázó elleni tragikus támadás - amely egyikük halálával végződött -, nyílt sebbe szórt só volt. Nemcsak a magyar társadalom sötét oldalairól rántotta le a leplet, de kimutatta a probléma mélységét, és eddigi képmutató kezelését is, amely akadálya volt a megoldásnak - írja a magyarországi helyzettel foglalkozó kommentárjában a Sme című szlovák véleményformáló napilap szombaton. Rámutat, lényeges, hogy a gyanúsítottak romák, míg az áldozat híresség. Ha nem lenne ez az egybeesés, nem lenne annyi érzelem, figyelem és aggodalom sem. A politikusok, akik eddig a roma problémát csak, mint lényegtelen problémát kezelték, nem éreznék szükségét azt bizonyítani, hogy a megoldáson dolgoznak, s a rendőrséggel együtt nem kezdenének meglepetéssel rájönni, hogy mi minden lett elhanyagolva, s csöndben nem vennék át a szélsőjobb téziseit a „romabűnözésről”. Érdekes - jegyzi meg az újság -, hogy senki sem tiltakozik a „magyarbűnözés” ellen, holott éppen a héten vitte el megbilincselve a rendőrség az egyik budapesti kerület polgármesterét, akit a városi vagyon szétlopásával gyanúsítanak. A másik oldalon bebizonyosodott, hogy a magyarországi roma vezetők, akik az állam partnereinek szerepében tisztelegnek, ritkán élvezik a többségi társadalom bizalmát, s ami még rosszabb, saját köreikben sincs meg irántuk a bizalom. Ezek a vezetők gyakran csak valamelyik politikai párt fiókjai, akik veszekednek, s a kisebbségi önkormányzatokba való választáskor rendszeresen egymást vádolják korrupcióval. Befolyásuk arra korlátozódik, hogyan osszák el azt az állami pénzt, amelyet az általuk vezetett intézetek és szervezetek kapnak. Többségüket már vizsgálta a rendőrség a támogatásokkal való csalások miatt. Ezek a roma vezetők ugyanakkor nem is igen próbálkoznak párbeszédet folytatni saját közösségük tagjaival a valós problémák megoldásáról, valószínűleg azért is, mert tudják, hogy senki sem hallgat rájuk - fejezi be kommentárját a Sme.
Gyurcsány Ferenc szerint az átalakított magyar adórendszer kisebb terhet jelent majd a vállalatoknak, mint Szlovákiában. A GDP-hez mérten a magyar állam 2011-ig egy-két százalékkal csökkenti kiadásait, miközben a munkavállalók 90 százaléka az alacsony személyi jövedelemadó-kulccsal fog adózni - jelentette ki Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány hazafias gazdaságpolitikát hirdet A társasági adó szintje továbbra is a régió legalacsonyabb szintjén marad, miközben a vállalkozások által fizetendő társadalombiztosítási járulék a cseh és szlovák szint alá kerül - mondta a miniszterelnök a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társaságának közgyűlésén. Hozzátette: a változások nyomán a vállalkozások profitját és bérköltségeit érintő legfontosabb adók és járulékok - a társasági adó, a tb és az szja - együttes mértéke összehasonlítva a cseh, a szlovák és a lengyel szintekkel, a legversenyképesebb lesz. Gyurcsány Ferenc elmondta: meg kívánnak állapodni a kereskedelmi láncokkal annak érdekében, hogy legalább 80 százalékban magyar eredetű árut kínáljanak, ami összességében jó a magyar termelőknek, a vásárlóknak és a kereskedelmi láncoknak egyaránt.
A szlovákiai magyarokhoz fűződő viszonyáról nyilatkozott Ivan Gašparovič. Szlovákia köztársasági elnöke a gömöri régióba látogatott, ahol elsőként a 23 ezer lakosú Rimaszombatot kereste fel, ahol a szlovák és a magyar lakosok együttműködésének fontosságáról beszélt. „Gyakran hallom mostanában, hogy én nem jövök ki jól a magyarokkal. Ez nem igaz, épp ellenkezőleg. Támogatom magyar nemzetiségű állampolgárainkat, hogy tanulják anyanyelvüket, őrizzék hagyományaikat. Ha külföldre utazom, az elnök kollégáim a nemzetiségeik államhoz való lojalitásáról számolnak be. Azt szeretném, ha a mi magyar nemzetiségű állampogárainknál is érezném ezt az állam felé irányuló lojalitást. Én személy szerint nagyon jól kijövök a szlovákiai magyarokkal, sok barátom is van közöttük” - mondta Ivan Gašparovič, szlovák köztársasági elnök.
A Magyar Rádió készen áll arra, hogy szükség esetén segítséget nyújtson a Szlovák Rádiónak a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott műsorok szórásának bebiztosításában. A Szlovák Rádió pénteki közlése szerint erről Such György, a Magyar Rádió elnöke biztosította szlovák kolléganőjét Miloslava Zemkovát, amikor a héten Pozsonyban találkoztak, és tárgyalásokat folytattak a témáról. A szlovákiai kisebbségek számára sugárzó Pátria Rádió adása február 2-tól a középhullámról átkerült az ultrarövidhullámra. A Szlovák Rádió vezetőségének indoklása szerint az átállást a közszolgálati rádió pénzügyi helyzete és a középhullámú adás költségessége tette szükségessé. A frekvenciaváltás óta azonban a magyar adás a magyarok lakta régiók egy részében nem fogható. A pozsonyi Új Szó szerint „a délnyugati országrész jelentős részén (hétfőn) nem lehetett hallani az adást. Nincs lefedettség Pozsonytól Szenc és Galánta irányában egészen Vágsellyéig, ugyanez vonatkozik a Somorja-Dunaszerdahely-Nagymegyer vonalra és természetesen a közbeeső területekre is. A Kassa-vidéki járásban - Szepsiben és környékén - sem fogható semmilyen minőségben az adás”. A szlovákiai magyar lap értesülései szerint a jövőben délután fél három és fél hat között a győri és mosonmagyaróvári adóról a Magyar Rádió hatodik csatornájának frekvenciáin is a Pátria műsorát fogják sugározni. A tárgyalások folyamatban vannak, s Both Enikő, a Pátria Rádió igazgatója szerint még legalább egy hónap, amíg ez a programcsere megvalósulhat. Such és Zemková a találkozón arról biztosították egymást, hogy kölcsönösen készek segíteni egymásnak a nemzeti kisebbségi műsorok tartalmának és sugárzásának terén. A felek véleményt cseréltek a közrádiók helyzetéről Szlovákiában és Magyarországon, valamint az együttműködésük bővítésének lehetőségeiről - tájékoztatta a pozsonyi TASR hírügynökséget Alexandra Stullerová-Korenová, a rádió szóvivője.
Oktatási intézményeik kapcsolatáról, a két nemzet közös egyházi ünnepéről és a testvér egyházközségek számának gyarapításáról esett egyebek között szó a szlovák és a magyar evangélikus püspöki kar csütörtökön befejeződött találkozóján - mondta Fabiny Tamás püspök. A Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) külügyi kapcsolatokat koordináló püspöke kijelentette: a másfél napos találkozón, amelyen részt vett mindkét ország összes lutheránus püspöke, megtárgyalták a 2010-ben a szlovákiai Zsolnán tartandó közös ünnepségsorozat részleteit, amellyel a magyar evangélikus egyház 1610-es szervezeti felállítására, a püspökségek megalapítására emlékeznek. Ugyanígy megbeszélték, hogy az evangélikus testvérintézmények és testvér egyházközségek számát gyarapítani kell; az eperjesi gimnázium jelezte, hogy érdekelné diákcsere magyarországi oktatási intézménnyel. A magyar fél szorgalmazta az „egyházi kishatárfogalom” fellendítését, a lelkészek és a hívek gyakrabb átjárását - folytatta. Fabiny Tamás utalt arra, hogy a megbeszélésen szó volt a Jan Kollárnak, a 19. századi magyarországi szlovák lelkész-költőnek Budapesten állítandó emléktábláról, amelyet a szlovákok már régóta szorgalmaznak. Ezzel kapcsolatban beszámoltak a szlovák püspököknek az MEE országos presbitériumának döntéséről, miszerint az emléktáblát a Rákóczi úti szlovák evangélikus templom falán helyeznék el. A tárgyalásokon határoztak egy szlovák-magyar történészbizottság felállításáról is, amely a két nép evangélikus közösségeinek 19-20. századi történetét dolgozza fel. A kutatások érintik majd a 19. századi pánszlávizmust és a szocializmus időszakának történetét is - tette hozzá. Az evangélikus püspök szólt arról: a szlovák egyházi vezetés tájékoztatást kért a Magyar Evangélikus Konferencia (MAEK) működéséről, ugyanis nehezményezték, hogy ennek üléseire Szlovákiából is érkeztek magyar lelkészek és presbiterek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a magyar egyházvezetés nem szeretné, ha a szlovákok akadályoznák országukból a magyarok részvételét a MAEK konferenciáin.
Egyedülálló találkozóra került sor február 11-én és 12-én Budapesten. A Szlovákiai Evangélikus Egyház három püspöke hivatalos látogatáson és tanácskozáson vett részt a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökeinél. A szlovák delegációt a vezető püspök, Miloš Klátik, valamint püspöktársai, Milan Krivda, és Slavomír Sabol képviselték. Magyar részről a tanácskozáson az evangélikus egyház elnök-püspöke, Ittzés János, valamint Gáncs Péter és Fabiny Tamás püspökök voltak jelen. A püspökök tanácskozásukon a két egyházkapcsolatairól, a helyi egyházak és az államok kapcsolatáról, a magyar nyelvű szlovákiai valamint a szlovák nyelvű magyarországi gyülekezetekről, a közös ifjúsági, iskolai, teológiai munkáról, képzésekről és új lehetőségekről is szót ejtettek, a kölcsönös szimpátia, barátság és testvéri szeretet jegyében. A szlovák-magyar püspöktalálkozó első programpontja a Déli Egyházkerület Püspöki Hivatalában zajlott. A két egyház püspökei és az egyházak médiaképviselői folytattak megbeszélést egymással. - Mindkét állam vezetői számára példaként szolgálhat a magyar-szlovák evangélikus püspökök találkozója, amelynek legnagyobb eredménye az lehet, hogy az eddigi feszültségeket végérvényesen magunk mögött hagyjuk - mondta a sajtótájékoztatón Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. A püspök utalt arra, hogy nagy lehetőség ez a találkozó, hiszen új kapcsolatrendszer kezdete, amelyen lehetőség nyílik arra, hogy eddig néven nem nevezett problémákról őszintén tárgyaljunk. Nekünk keresztényeknek küldetésünk van, a megbékélés és békéltetés szolgálata, amelyben jó példával járhatunk elő. A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke elmondta, a két püspöki kar már a tavalyi dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történt incidens után elítélte a szélsőséges megnyilvánulásokat, és békülésre szólította fel a feleket.Miloš Klátik, a Szlovákiai Evangélikus Egyház vezető püspöke beszédében reménységének adott hangot, hogy lesz gyümölcsöző kapcsolat a két egyház között. A püspökök mostani találkozóján beszámoltak a szlovákiai egyház és az ottani állami viszonyáról, valamint a szlovákiai ökumenikus párbeszédről is. Ezenkívül szót ejtettek a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar evangélikus közösségek helyi társadalomban való megjelenéséről és a két ország közötti egyházi információáramlás javításáról - mondta. Miloš Klátik püspök szerint a reformáció egyik alapelve az anyanyelvű istentiszteletek tartása, ezért Szlovákiában kezdeményezték, hogy magyar nyelvterületre olyan lelkészeket küldjenek, akik beszélnek a hívők nyelvén. Magyarországon ennek már számos jó példája van, hiszen szlovákajkú gyülekezeteinkben szlovák nyelven beszélő lelkészek szolgálnak, valamint az országos szlovák lelkészi szolgálattal külön megbízott lelkész foglalkozik.
Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint véget ért Szlovákiában a gyors gazdasági fejlődés, s nem kizárt, hogy ez az új helyzet a Robert Fico vezette kormány népszerűségét is megtépázza. A politikus szerint most a válság megoldására kell összpontosítani, s felelőtlenség volna ismét elővenni a magyar kártyát. „A szlovákiai csoda véget ért - különben is, egyetlen csoda sem tart örökké. Most dolgozni kell tovább, s az sem kizárt, hogy ebbe a helyzetbe beleremeg a Fico-kormány népszerűsége. Aki pedig újból a magyar kártyával akar provokálni bennünket, az felelőtlen hazardőr, akit el kell távolítani a közéletből” - jelentette ki Csáky Pál abban az interjúban, amelyet a Szabad Újság című kéthetente megjelenő szlovákiai magyar lap közölt legújabb számában. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon mi ihlette tavaly ősszel a szlovák politikusokat és a szlovák médiát durva magyarellenes kirohanásokra, Csáky két összefüggésre hívta fel a figyelmet. Szerinte az első, hogy 2008-at Szlovákiában a nemzetépítés évének hirdették meg, s ennek az elképzelésnek a jegyében tevékenykedett több vezető politikus. „Emiatt voltak érzékenyebbek a szlovák hatalmasok bizonyos magyar megnyilvánulásokra is: az autonómia kifejezésre, majd kiemelten a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma létére és tevékenységére. Annyira beleélték magukat ebbe a szerepbe, hogy komoly versengés is beindult a nacionalista szavazók kegyeiért. Az egész infantilis folyamat novemberben csúcsosodott ki a dunaszerdahelyi történésekkel és a királyhelmeci koszorúzásra adott túlzó reagálással, amikor szombaton este a miniszterelnök, valamint a bel- és külügyminiszter tartott drámai hangú rögtönzött sajtótájékoztatót azt szuggerálandó az éppen szombat délutáni szunyókálását végző állampolgár irányában, hogy Magyarország részéről valami nagy baj fenyegeti az országot” - fejtette ki a szlovákiai magyar politikus. „Ma is azt hiszem - tette hozzá Csáky -, hogy az infantilis vidékiesség mélyrepülése volt ez a folyamat, amely persze nem volt veszélytelen a szlovákiai magyarok számára. Büntetlenül azonban ilyen játékokat nem lehet játszani: nem hiszem, hogy véletlen lenne, hogy a télen jelentősen csökkent például a Szlovákia iránt érdeklődő magyar turisták száma.” Másik fontos összefüggésként azt említette, hogy a szlovák kormány a nacionalizmussal és a magyarellenességgel próbálta meg elterelni a lakosság figyelmét a növekvő és valós gazdasági problémákról. Ha a kormány időben reagált volna a helyzetre és az ellenzéki figyelmeztetésekre, ma jobb lenne Szlovákia helyzete. „Meggyőződésem, ha a szlovák kormány is ezt teszi (tehát időben reagál), ma a helyzet jobb lenne, s több ezer munkahelyet tudtunk volna megmenteni. Ficoék azonban mérhetetlen gőgjükben sebezhetetlen „bezzegországnak” akarták mutatni Szlovákiát, ahol 2009-bben is 5-6,6 százalékos gazdasági növekedés várható. Mára világossá vált, bár a kormány ezt még ma sem akarja elismerni, hogy az év végén örülhetünk, ha nem lesz visszaesés...” - vélte az MKP elnöke. Leszögezte: ebben a helyzetben az embereknek meg kell mondani az igazat, a kormánynak abszolút prioritásként kell kezelnie a válságot és megfelelő intézkedéseket kell foganatosítania. „Az MKP minden ésszerű javaslatot támogatni fog” - szögezte le Csáky Pál a Szabad Újságban.
Szlovákiában tavaly az iparban foglalkoztatottak bére átlagosan 6,7 százalékkal nőtt, s elérte a 22 056 koronát (732 euró) - írja szerdán az Új Szó című pozsonyi magyar napilap a szlovák statisztikai hivatalra hivatkozva. Ha az inflációt is figyelembe vesszük, akkor az ágazatban éves szinten 2 százalékos reálbér-növekedésről beszélhetünk. A szektoron belül leginkább az építőiparban emelkedett a bérkiáramlás: egy év leforgása alatt 10 százalékkal nőttek az átlagfizetések, a kiskereskedelemben 7,8 százalékos, a távközlésben és postai szolgáltatásban 4,9 százalékos, a vendéglátóiparban pedig 2,4 százalékos volt a béremelkedés átlagos üteme - az utóbbi kategóriában már reálbéresésről beszélhetünk. A szlovák ipar 2008 decemberében 571 645 főt foglalkoztatott az ipar, ami 2,1 százalékkal kevesebb, mint 2007-ben. A világválság hatására nemcsak a gazdasági növekedés üteme fékeződik, hanem a bérfejlesztés tempója is. 2008 szeptemberében erre az évre még 6,5 százalékos növekedést vetítettek előre, mára 2 százalék körüli mutatónál tartunk. Ez 4 százalékpontos visszaesés jelent, ami azt okozza, hogy idén Szlovákia 2,65 milliárd euróval kevesebb értéket állít elő. Ez a bérek világára kivetítve a következőt jelzi: 2009-ben havi 1000 koronával (33 euró) marad el a fizetés attól a szinttől, amit a 6,5 százalékos növekedés biztosított volna. Bár a pénzügyminisztérium úgy látja, idén és jövőre marad a reálbérek szerény, 3 százalék környékén mozgó emelkedése, azonban a 13. fizetések lenyesegetésének hulláma máris terjed. 2008-ban 5 százalékkal kevesebben kaptak 13. bért, mint egy évvel korábban. Míg 2008 januárjában a gazdaságban dolgozók 28 százaléka részesült 13. bérben, addig idén januárban csak 23 százalék - állítja a mercer.sk hírportál. Másrészt a 13. bér átlagnagysága tovább nőtt, mégpedig 11 százalékkal, elérve a 763 eurót. A cégek más területen is takarékoskodnak: csökken a munkaadók részéről a munkavállalók számlájára befizetett nyugdíjtakarékosság, továbbá kevesebbet fordítanak a munkatársak továbbképzésére mutat rá az Új Szó.
A dél-koreai Kia Motors ideiglenesen csökkenti szlovákiai autógyártását a gyenge európai kereslet miatt. A cég szlovákiai szóvivője szerdán azt mondta, hogy két hétig csökkentett termeléssel üzemel a Kia Motors Slovakia. Dusan Dvorak azonban nem részletezte, hogy mennyivel kevesebb autót gyártanak majd az említett időszakban. A Kia tavaly novemberben még azt közölte, hogy az idén mintegy 240 ezer autót állít elő Szlovákiában. Ez a terv azonban minden bizonnyal változott a globális gazdasági válság mélyülésével. A Kia cég az év elején már bejelentette, hogy a napi nyolc órás munkaidőt hat órára csökkentette. A Kia egyike annak a három nagy autógyártónak - a francia PSA Peugeot Citroen és a német Volkswagen mellett -, amelyek a szlovák autógyártás magját képezik, és egyben a szlovák gazdaság egyik fő alappillérei. A PSA Peugeot Citroen a múlt héten pénteken jelentette be, hogy márciustól 190 fős leépítést hat végre. Aznap a szlovák gazdasági minisztérium közölte, hogy a szlovák járműipari termelés az idén akár a negyedével csökkenhet a kereslet mérséklődése miatt. Előzőleg Ľubomír Jahňátek, a tárca vezetője megbeszélést folytatott a helyi járműgyártók képviselőivel, akik elmondták: az idei termelés 18-25 százalékkal csökkenhet. A három autógyártó együttes termelői kapacitása mintegy 900 ezer jármű. Szlovákiában 2007-ben rekord számú, 571 071 autó készült. A gazdasági minisztérium pénteki közleménye szerint tavaly nagyjából ugyanennyi autót gyártottak Szlovákiában, de pontos adatot nem közölt.
Az euró szlovákiai bevezetése óta ugrásszerűen megnőtt az északi szomszédainktól érkező vásárlók száma a határhoz közeli városokban. Győrben van olyan üzlet, ahol hétvégéken szinte minden vevő szlovák állampolgár, a gyenge forint miatt ugyanis nálunk akár 20 %-kal olcsóbban vehetnek meg mindent. Egyre többen vannak, aki már a szolgáltatásokat is keresik, moziba, illetve szórakozni járnak át Magyarországra. Egymást érik a szlovák rendszámú autók a győri bevásárlóközpontok parkolóiban. A legtöbben a közeli Dunaszerdahelyről, Révkomáromból, Galántáról és Pozsonyból érkeznek. A határ menti településeken élők eddig is gyakran vásároltak Magyarországon, az euró január elsejei bevezetése óta azonban egyre többen jönnek a távolabbi városokból is. „Jelentős mértékben a szlovákiai vásárlók létszáma megnövekedett. Az idáig szokásos 12-15 % helyett most már 18-20 % a szlovák vagy szlovákiai magyar vásárló - mondta el a Független Hírügynökségnek Hegyi Ferenc, az Árkád Győr center-menedzsere. Hétvégéken azonban még ennél is magasabb ez az arány. Van olyan üzlet, ahol a vásárlók 85 %-a külföldi. Az euró átváltása után akár 15-20%-ot is megspórolhatnak a szlovákiai vásárlók, ezért már nem csak ruhaneműt és divatcikkeket vesznek nálunk, hanem mindent: élelmiszert, elektronikai termékeket, sőt sokan még az üzemanyagot is. A szlovák állampolgárok szívesen veszik igénybe az itteni szolgáltatásokat is, sokan például Győrbe járnak moziba. Többek között a külföldi vásárlóknak köszönhető, hogy a gazdasági válság hatása egyáltalán nem érezhető a bevásárló központokban. A forgalom a karácsony előtti, legjobb napokat idézi - tájékoztatott Kurcsicsné Pammer Adrienn, az egyik pénzváltó alkalmazottja. A sok Szlovákiából érkező vásárló miatt egyre több olyan üzlet van a városban, ahol a forint mellett euróval is lehet fizetni.
A kelet-európai valuták, köztük a forint gyengülése, és az euró felerősödése miatt egyre több szlovák vásárol külföldön. A pozsonyi Új Szó online felmérése szerint a lap olvasóinak fele járt az elmúlt hetekben Magyarországon vásárolni, és csak 3 százalékuk érzi úgy, hogy nem éri meg átjönni boltozni. A forintárfolyam esése miatt olcsóbb lett Magyarország, ami a határ menti kereskedelem alakulásában is megmutatkozik. A Tesco tapasztalatai szerint a korábbinál erősebb a forgalom például a magyar-szlovák határ vidékén: Szlovákia januárban vezette be az eurót, így maradéktalanul ki tudják használni a közös pénz előnyeit. Hackl Mónika, a cég szóvivője szerint is az északi országrészben a forgalomnövekedés elsődleges oka az euró erősödése, a szlovák oldalon élők számára olcsóbb lett Magyarországon bevásárolni. A Napi pozsonyi tudósítója szerint amióta Szlovákia átvette az eurót, s ezzel párhuzamosan a forint mélyrepülésbe kezdett, gyakorlatilag minden olcsóvá vált a szlovák polgárok számára. A 300 forintos eurókurzusból kiindulva már 10 forintot érne a decemberben megszűnt korona egy egysége - korábban 8-8,30 forint volt a kurzus. Ilyen árfolyam mellett minden termék olcsóbbnak számít, ez az árkülönbség még a gépkocsiknál is vonzóvá teheti a magyar piacot (még az adók leszámítása után is). A pozsonyi Új Szó című lap online (nem reprezentatív) felmérése szerint olvasóik 51 százaléka járt már bevásárolni Magyarországon azóta, hogy a forint jelentősen gyengült az euróhoz képest, míg 22 százalék készül erre. Mindössze a válaszadók 3 százaléka jelezte, hogy nem éri meg számára az átruccanás. De nemcsak Magyarország vált kifizetődővé a szlovákok számára: miután a forint mellett zuhant a cseh korona és a lengyel zloty árfolyama is, mindhárom irányba intenzív bevásárlóturizmus indult el - ahogy arról többször is írtak a közelmúltban a szlovák lapok. Ami jó a magyar boltosoknak, az rossz a szlovákiai vendéglátósoknak: az euró erősödése miatt a hó borította Tátra kong az ürességtől, hiányoznak a cseh, a lengyel és a magyar turisták - az ottani szállásadók, vendéglősök szerint az utóbbi tíz év legrosszabb szezonja lehet az idei. Más határszakaszok környékén is a forgalom fellendülését tapasztalták a magyar kereskedelemben. A Tesco szóvivője szerint a Romániához közeli áruházak forgalmából is érezhetően többet hasítanak ki a külföldiek. Szegeden a szerb bevásárlóturisták hozzák a forgalmat, ami meglepő módon a január végi időszakban ugyancsak megerősödött, a szóvivő szerint jellemzően a termékkínálat miatt. Az Ukrajnához közeli területeken viszont nem nőtt a forgalom, a határhoz közeli Tescóban csak bioetanolból, vagyis az E85-ös üzemanyagból fogyott több az átlagosnál. Míg a gyenge forintnak örülnek, a szintén a recesszió miatt visszaeső magyarországi foglalkoztatástól szenvednek a szlovákok. A magyarországi elbocsátások ugyanis súlyosan érintik a szlovák vendégmunkásokat. Az Új Szó január végi száma szerint csak decemberben 6600 szlovákiai munkavállaló hazatérését regisztrálták (beleértve persze a Csehországból, Írországból és Nagy-Britanniából visszatérőket is), ezek egy része Esztergomból és Komáromból jött, mivel az esztergomi Suzukinál, illetve a komáromi ipari parkban (főleg a Nokia, a Foxconn és a Perlos cég) komoly leépítéseket hajtottak végre. A kedvezőtlen jelenség döntően a magyarok lakta dél-szlovákiai járások munkanélküliségi mutatóiban mutatkozik meg. A révkomáromi járásban például az állástalanok aránya a 2008. novemberi 7,54 százalékról decemberben 8,48 százalékra ugrott fel. Az Új Szó összefoglalója szerint a magyarországi leépítések a legsúlyosabban a (Rév)komáromot és az Esztergommal szemben fekvő Párkányt és vonzáskörzetét érintik. A Szlovákiában alkalmazott magyarországiak száma elenyésző, többségük a Kassa közeli Kenyhec ipari parkjában dolgozik - elbocsátásukról egyelőre nincsenek információk.
Tavaszra válhat teljessé a közép-európai médiahatóságok együttműködése; akkor csatlakozhat a folyamathoz a cseh és a szlovák társszerv - közölte az MTI érdeklődésére Majtényi László, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöke. Decemberben, amikor a hazai hatóság kezdeményezésére a magyar és a román médiahatóság közötti együttműködésről szóló dokumentumot aláírták Budapesten, már aznap tárgyaltak a prágai partnerekkel, majd január elején a cseh, a magyar és a szlovák testület képviselői találkoztak Pozsonyban - mondta Majtényi László. Közlése szerint a cseh fővárosban tartandó következő egyeztetésen akár meg is születhet a négy partnert összefogó változat. A négyoldalú együttműködés formája éppúgy lehet egy közös megállapodás, egy, bizonyos alapelveket lefektető, majd rendszeres egyeztetésekbe hajló kooperáció, mint kétoldalú szerződések rendszere is, alapvető célja pedig a televíziónézők jogainak védelme - mondta. „Egy ilyen együttműködés elvezethet akár oda is, hogy csakis adózási megfontolásokból ne legyen olyan nagyon érdemes telephelyet változtatni” - tette hozzá az ORTT elnöke. Utalt arra, teljes mértékben tiszteletben tartják a határon átlépő televíziózásról szóló európai irányelvet, azaz bármely szolgáltató az irányelv szabályait tiszteletben tartva szabadon választhat magának telephelyet.
Pavol Paška szlovák házelnök „kissé ideges” a szlovák és a magyar parlament külügyi bizottságainak február 25-re tervezett esztergomi találkozójával kapcsolatban. Paška erről szerdán Pozsonyban beszélt, amikor meglátogatta a szlovák külügyi bizottságot, hogy tájékozódjon a találkozóra való felkészüléséről. „A történelem megmutatta, hogy különösen a magyar külügyi bizottság vezetése Németh Zsolt elnökségével nagyon határozottan védi Magyarország határon túli érdekeit” - magyarázta aggodalmait Paška. Ugyanakkor elismerő hangnemben szólt az európai parlamenti bizottságok találkozóinak gyakoriságáról. Paska úgy véli, hogy éppen az említett „határozottság” lesz az uralkodó hangnem, Esztergomban. „Képviselőink úgy mennek a magyar képviselőkkel való találkozókra, mintha bírói testület elé mennének, ahol minden világos. Nekünk be kell ismernünk hibánkat, és javasolnunk kell a megtisztulást. Erről jó értelemben beszélek, de mégis” - fejtette ki a házelnök. Szerinte a szlovák félnek a találkozón fel kellene vetnie a kisebbségek képviseletének kérdését a magyar Országgyűlésben és a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) intézményesítését. „Ezek a dolgok engem érdekelnének. Kíváncsi vagyok, milyen lesz a találkozó napirendje” - jegyezte meg a házelnök. Nem helyénvaló az egyik oldalon sem nagy reményeket fűzni a találkozóhoz - véli Csáky Pál, az Magyar Koalíció Pártjának elnöke, bizottsági tag. „Hosszú idő után ez lesz az első találkozó. Tárgyalni kell. Megoldások valószínűleg nem lesznek, de elkészül egy leltár, és a párbeszédet folytatni kell” - nyilatkozta újságíróknak Csáky. Eduard Kukan, volt szlovák külügyminiszter szerint Pozsonynak tudnia kellene, hogy mit akar elérni, s különösen a KMKF-et érintő témára jól fel kell készülnie. „Nagyvonalúnak kell lennünk, s nem szükséges már előre azt állítani, hogy a magyar fél ilyen vagy olyan lesz. Meg kell őrizni határozott méltóságunkat” - fejtegette Kukan. Juraj Horváth szerint a felek már megállapodtak abban, hogy a külügyi bizottságok tárgyalnak a találkozások rendszeresítéséről, a KMKF-ről és a konfliktus megelőző mechanizmusok kiépítéséről. Hat parlamenti bizottság találkozójában a két házelnök Szili Katalin és Pavol Paška decemberben állapodtak meg. A találkozókat a felek március elején értékelik ki.
A külügyi bizottságok február 25-i együttes ülése eloszlathatja a szlovák házelnök aggodalmait - mondta Szili Katalin házelnök csütörtökön Budapesten az MTI-nek. Az Országgyűlés elnöke arra reagált, hogy szlovák partnere arról beszélt: „kissé ideges” az esztergomi találkozóval kapcsolatban. Pavol Paska szerdán azt mondta: egyebek mellett azért aggódik a találkozóval kapcsolatban, mert a magyar külügyi bizottság vezetése Németh Zsolt elnökségével nagyon határozottan védi Magyarország határon túli érdekeit. A kijelentésre reagálva Szili Katalin úgy fogalmazott, bízik benne, hogy a külügyi bizottság szereplése eloszlatja majd ezeket az aggodalmakat. A két ország parlamenti bizottságai közötti egyeztetéssorozat célja, hogy egy leltárt készítsünk arról, milyen problémák feszítik a két ország közötti kapcsolatot, és azok megoldására mekkora esély van. Ha mindenkit ez a cél vezérel, akkor senkinek nem kell tartania a megbeszélésektől - tette hozzá a házelnök. Lehet, hogy „nem kellemes kérdéseket” vesznek majd elő a külügyi bizottságok együttes ülésén, de a cél éppen az, hogy ezeket a kérdéseket tisztázzák - mondta a házelnök. „Bízom benne, hogy őszinte légkörben, kellő toleranciával fog mindenki tárgyalni” - hangsúlyozta Szili Katalin. Az Országgyűlés elnöke szerint a külügyi bizottságok ülése ugyanúgy sikeres lehet, mint ahogy sikeres volt például a gazdasági bizottságok megbeszélése. Németh Zsolt (Fidesz) az MTI-nek nyilatkozva arról beszélt, hogy elismerésnek tekinti Pavol Paska szavait, hiszen a külügyi és határon túli magyarok bizottságának feladata - nevéből adódóan is - éppen az, hogy képviselje a határon túli magyarok érdekeit. Hangsúlyozta, a magyar és a szlovák nemzeti érdekek képviselete összehangolható. Németh Zsolt arra számít, hogy az együttes bizottsági ülésen számba tudják venni a magyar-szlovák viszonyban felmerült vitás kérdéseket, és néhány kérdésben egyetértésre is tudnak jutni. Egyebek mellett egyeztetni kell a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) helyzetéről, a napirend összeállítása azonban még folyamatban van - mutatott rá. Pavol Paska szerdán azt követően nyilatkozott a sajtónak, miután meglátogatta a szlovák külügyi bizottságot, hogy tájékozódjon a felkészüléséről a találkozóra. „Képviselőink úgy mennek a magyar képviselőkkel való találkozókra, mintha bírói testület elé mennének, ahol minden világos. Nekünk be kell ismernünk hibánkat, és javasolnunk kell a megtisztulást” - fejtette ki a szlovák házelnök. Március elején magyar-szlovák házelnöki találkozót tartanak Szlovákiában, azt követően, hogy véget érnek a parlamenti bizottságok egyeztetései. A szlovák és a magyar házelnök még tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy következő találkozójukig a két ország parlamenti bizottságai együttes üléseken próbálnak megoldást találni a vitás kérdésekre. Ennek jegyében a gazdasági bizottságok ülésével január végén vette kezdetét a tárgyalássorozat, amelyet február 2-án követett volna az emberi jogi bizottságok együttes ülése. A megbeszélés azonban elmaradt: a szlovák képviselők meghallva, hogy Balogh László (Fidesz) magyar bizottsági elnök egy filmet vetítene le a Dunaszerdahelyen történtekről, be sem mentek az ülésterembe. A szlovákok végül távoztak, a szocialista képviselők pedig kivonultak a teremből. A szlovák emberi jogi bizottság elnöke két nappal később közölte: Pozsonyban szeretnének találkozni a magyar partnerbizottsággal. A találkozó időpontjáról még nem született döntés. A két parlament közötti bizottsági egyeztetések sorozata az eredeti tervek szerint a külügyi bizottságok február 25-i ülésével zárul.
Szlovákia határozottan követeli annak a magyar országgyűlési határozatnak az eltörlését, amellyel a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) a magyar parlament állandó intézményévé tették. Erről Pavol Paška szlovák házelnök tett bejelentést a pozsonyi parlament külügyi bizottságának szerdai ülését követően. A külügyi bizottság február 25-én Esztergomban tanácskozik majd a magyar társbizottsággal, és a szlovák fél ezen az ülésen mindenképpen fel akarja vetni a fórum kérdését is. Paška szerint a pozsonyi parlament magyar képviselői állampolgárként bárhol és bármilyen találkozón részt vehetnek, de egy másik ország törvényhozásának intézményében nem fejthetnek ki tevékenységet. A szlovák házelnök azt mondta, aggodalom tölti el a tervezett tanácskozás, pontosabban a magyar bizottság miatt. Az az érzése, mintha a szlovák képviselők döntőbíróság elé járulnának, ahol már minden előre világos, és csak a bűnüket kell megvallaniuk, valamint javaslatot tenniük a tisztítőtűzre. A szlovák parlamenti testület szeretné, ha a magyar féllel a találkozók rendszeresítésében állapodhatna meg. Szili Katalin magyar házelnök tavaly decemberben egyezett meg szlovák kollégájával, hogy több parlamenti bizottság tárgyalóasztalhoz ül, majd márciusban ők is találkoznak. A szlovák parlamenti pártok különösen azt sérelmezik, hogy - szerintük - a pozsonyi parlamentben esküt tett magyar képviselőket a fórum határozatai külön feladatok végrehajtására is kötelezik. A KMKF az Országgyűlés honlapja szerint 2004. szeptember 11-én fogadta el statútumát. A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott, illetve 2006-ban módosított statútum alapján - tehát konzultatív testületként - saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.
- A napokban sikerült megállapodni arról, hogy legyenek kétnyelvűek a földrajzi megnevezések a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. Az ügy azért is húzódott el, mert az elnök, többek között Ján Slota nyomására, nem írta alá és visszaküldte a törvényhozásnak. Az eset arra enged következtetni, hogy Ján Slota koalíciós játszmákra használja fel a tankönyvügyet.
- A köztársasági elnök úr is a törvényalkotási rendszer egy része, az ő szempontjából voltak olyan kérdések, amelyeket tisztázni kellett. Félrevezetés, ha az egyik fél álláspontja mögött mindig a másik fél motivációját keressük. Normális törvényalkotási folyamatról van szó, mint Magyarországon is, ez néha rövidebb, néha hosszabb.
- Slota nyomására nemcsak az elnök, de a kormányfő is választás elé kényszerült, vagy a magyarokkal való kapcsolatokban, vagy a koalícióban kell válsággal szembesülnie. A könnyebb utat választotta, engedve a nyomásnak.
- Ezek nagy spekulációk. Rengeteg álláspont, vélemény jelenik meg politológusok, szakértők szájából, számomra az a döntő, ami a tankönyvügyben a törvényes jogalkotási folyamat során történik.
- Pedig úgy tűnhet, hogy a „magyar kártya” a szlovák belpolitikai csatározások elengedhetetlen eszköze.
- Abban az esetben, amikor eltérnek az álláspontok, előhúzni a kártyát, és úgy jellemezni a helyzetet, hogy a magyar kártya volt a döntő, nagyon leegyszerűsített megfogalmazás. Amikor elhangzik egy negatív álláspont egy adott problémáról, azt azonnal úgy értékelik, hogy „megjátszottuk a kártyát”.
- Nem emlékszem viszont arra, hogy ha a kölcsönös kapcsolatainkban valami sikerül, márpedig nagyon sok dolog sikerül, akkor bárki is arról beszélt volna, hogy előhúztuk a pozitív kártyát. A politika komoly dolog. Szeretném, ha a média Szlovákiához való hozzáállása pozitívabb lenne, ha az elért eredményeket hangsúlyoznák, mert meggyőződésem, hogy a pozitívumokból van több a kapcsolatainkban.
- Előremutató lépés volt, amikor két éve találkozott a két ország katolikus vezetése, és egyfajta kiegyezés történt a megbocsátás jegyében. Ezen a találkozón ön is ott volt, úgy tűnik viszont, hogy az azóta eltelt idő alatt nem változott semmi. Ezért a két ország politikai vagy társadalmi elitje a felelős?
- Esztergomban akkor szlovák nagykövetként olvastam az evangéliumból és üdvözöltem az egymáshoz való közeledést, mert az a találkozó a megértésről, a megbocsátásról szólt, és arról hogy erőfeszítéseinket a jövő irányába tesszük. Ez egy felhívás volt azok felé, akik részt vesznek a szlovák-magyar kapcsolatok alakulásában. Akkor, 2006 júniusában a szlovák külügyminisztérium pozitívan nyilatkozott az elhangzottakról. Ebben a kérdésben a magyar külügyminisztéiummal azonos állásponton vagyunk, támogatni fogunk minden olyan aktivitást, amelyek a társadalom belsejéből érkeznek, civil konferenciákat, találkozókat.
- Szeretném felhívni a figyelmet arra, amiről egyáltalán nincs szó és nem lehet róla olvasni, hogy széles körű hálózat létezik nemcsak a határ menti, hanem a többi partner városok és falvak között az együttműködés érdekében. Ezek a kapcsolatok fantasztikusak. Részt veszek ezeken a rendezvényeken, hihetetlenül jó a hangulat és megvan a megfelelő alap ahhoz, hogy pozitív irányba fejlődjenek a kapcsolatok. Emberek közötti kapcsolatokról van szó, közös koncertekről, kiállításokról, sportrendezvényekről, ahol gyerekek és felnőttek találkoznak. Az emberek képesek kommunikálni egymással, meg tudják beszélni a problémáikat, de a legfontosabb: két olyan nemzethez tartoznak, akiknek közös témáik vannak, és jó szomszédok szeretnének lenni.
- A kölcsönös turizmus a másik fontos dolog, amit mindig hangsúlyozok. Azt üzenem: „Magyar barátaink, jöjjenek Szlovákiába, és gondolom, hogy ott jól érzik majd magukat'„ illetve, „Kedves szlovákok, jöjjenek ebbe a gyönyörű országba, van rengeteg látnivaló, tegyenek meg mindent azért, hogy megismerhessék Magyarországot és az embereket!”
- Ezek szerint a két ország lakossága között nem, csupán a politikai retorika szintjén érzékelhető a probléma?
- Mindent meg kellene tenni annak érdekében, hogy bármilyen retorika soha ne veszélyeztesse azt a pozitív kapcsolatot, amely a két ország lakossága között létezik. A médiát figyelve úgy tűnik, mintha a szlovákok és a Szlovákiában élő magyar kisebbség kapcsolatáról lenne szó, e prizmán keresztül nézik a helyzetet, pedig valójában itt az 5 millió szlovák és a 10 millió magyar állampolgár közötti kapcsolatról kellene beszélni.
- Sokszor lehet hallani, a konfliktus alapja, hogy a magyarok a magyar kisebbségek jogait féltik a szlovákoktól, a szlovákok pedig az identitásukat a magyaroktól.
- Én személy szerint a kapcsolatunkat jellemezve nagyon nem szeretem a konfliktus szót használni. Amikor léteznek nyitott problémák, amikor az az érzésünk, hogy valaki nem úgy viselkedik, ahogyan kellene, akkor kommunikálni kell, megteremteni a dialógus lehetőségét minden szinten. Üzengetni egymásnak a médián keresztül nem szerencsés. Sokszor úgy érzem, hogy a kapcsolatainkat túlzott érzékenység jellemzi, mintha a legcsekélyebb dologra is reagálnunk kellene, amit az élet hoz.
- Azért a kommunikációt nem segítették elő azok a magyar külügyminisztert gyalázó kijelentések, amelyek a közelmúltban hangzottak el.
- Nem tudom, hogy van-e értelme most ezeket taglalni. Véleményem szerint kerülni kell azokat a kijelentéseket, amelyeket a másik fél bármilyen módon bántónak érez. Azért hagy mondjam el, hogy magyar részről is elhangzottak olyan kijelentések, amelyek negatívan érintették a Szlovák Köztársaság kormányát.
- Melyek voltak ezek?
- Nem szeretném megismételni, én azokat a dolgokat szeretem, amelyek pozitív irányba tartanak és segítik megoldani a dolgokat. Ezért azt gondolom, hogy meg kell tennünk mindent annak érdekében, hogy ne hangozzanak el ilyen kijelentések, de azért is, hogy az ilyen kijelentések miatt ne álljon le a pozitív párbeszéd.
- Beszéljünk a dunaszerdahelyi mérkőzésen történtekről, az ügy jelenleg rendőrségi szakaszban van. Mikorra várható eredmény?
- Ez az ügy természetesen nem fekete-fehér. Hangsúlyozom, hogy el kell ítélni a huliganizmus és extrémizmus minden formáját. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy Budapesten három demonstráció is volt, amelyeken igen kellemetlen dolgok hangzottak el.
- A meccs után intézkedéseket fogadtak el Szlovákiában, amelyek alapján nagyon szigorúan büntetik a megnyilvánulásokat, amiknek semmi közük a sporthoz. Nem engedik be az alkohol befolyása alatt álló személyeket, és aki a rendet megzavarja, azt a szervezők kivezethetik a mérközésről. A törvény ebben a tekintetben Szlovákiában szigorúbb, mint Magyarországon. A sportlétesítményekből nem szabad, hogy az erőszak arénái váljanak, a futballmeccseknek pedig nem szabad politikai üggyé fajulniuk.
- Az új szlovák külügyminiszter beiktatása után Budapestre is új szlovák nagykövet érkezik majd. Hogy érezte magát itt-tartózkodása alatt?
- Nagyon jól. Elmondhatom, sok barátom van itt. Valóban azt gondolom, hogy sokkal több az, ami összekapcsol minket, mint ami elválaszt. Talán meglepően hangzik, de az itt-tartózkodásom valahogy arra kényszerített, hogy még többet foglalkozzam Szlovákia és a szlovákok történelmével, az anyanyelvem történetével, egyszerűen azért, hogy kölcsönösen jobban megértsük egymást. Ismernünk kellene a másik történelmét, jelenét, mentalitását.
- Mit üzen utódjának?
- Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy valódi problémák oldódjanak meg, ne pedig álproblémák. Azt üzenem, hogy legyen olyan optimista, mint én.
Szlovákia és Magyarország, illetve általában a szlovákok és a magyarok közötti problémák inkább a politika szintjén, semmint az egyszerű emberek körében nyilvánulnak meg - jelentette ki Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa szerdán Révkomáromban, kétnapos szlovákiai látogatása befejeztével. „A politikusoknak megfontoltabban kellene nyilatkozniuk” - szögezte le Vollebaek. Az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szerdán Révkomáromban járt, ahol találkozott Tóth Jánossal, a Selye János Egyetem rektorával, a város és a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselőivel.
Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa szerint Szlovákia jó előmenetelt mutat a kisebbségekkel való kapcsolataiban. „A kisebbségekkel való kapcsolat azonban nem vizsga, amit abszolválni kell, az egy folyamat“ - mondta ma a főbiztos Dušan Čaploviccsal, a kisebbségekért felelős kormányfő- helyettessel folytatott tárgyalása után. Felajánlotta Szlovákiának hivatala segítségét is, amely a művelődés, a polgári társadalomba való bekapcsolódás és a média terén támogatja az interetnikus kapcsolatokat. Hozzátette, hogy a kisebbségekkel való kapcsolatok feszültségeit főképp a gyakorlati problémák, az oktatásügyhöz való hozzáállás vagy a nyelvhasználattal kapcsolatos problémák okozzák. Čaplovič szerint a kisebbségek helyzete Szlovákiában standard, sőt, néha átlagon felüli. Ez azonban szerinte nem azt jelenti, hogy nem lehet tovább javítani rajta. „Meg kell oldanunk néhány dolgot. Kiváltképp a szlovák-magyar kapcsolatok határozzák meg a szlovák többség magyar kisebbséghez, és a magyar többség szlovák kisebbséghez való viszonyát a két országban“ - jelentette ki. Kiemelte, hogy a szlovák kormány az ország kisebbségekhez tartozó állampolgárainak nem csak jobb kulturális, de jobb szociális és gazdasági feltételeket szeretne biztosítani. A főbiztost a kormányfő-helyettes tájékoztatta arról is, hogy a terveik szerint bentlakásos iskolákat alakítanának ki is a marginalizált közösségeknek. Petőcz Kálmán, a Fórum Intézet külpolitikai szakértője szerint már az is jelzésértékű, hogy tíz év után Szlovákiába utazott a kisebbségügyi főbiztos. Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségügyi főmegbízottja kedden és szerdán kétnapos látogatást tesz Szlovákiában. A főbiztosa a szlovák kormány több tagjával is tárgyalt, találkozott az emberi jogi biztossal és a romák képviselőivel is. Szerdán Komáromban meglátogatja a Selye János Egyetemet, ahol találkozik a város és a magyar civil szervezetek képviselőivel is.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szerint „cinizmusról” tett tanúbizonyságot a komáromi önkormányzat, amikor Szent István magyar király szobrának nagyon gyorsan közteret talált, míg Európa védőszentjei, Cirill és Metód szoborcsoportjának esetében erre évek óta képtelen. „Hamis és cinikus Komárom vezetésének döntése, hogy a Szlovák Köztársaság területén előnyben részesítette egy magyar király szobrát, miközben hosszú ideje nem képes méltóbb helyet találni a szláv hittérítők, Európa patrónusai Szent Cirill és Metód szoborcsoportja számára” - jelentette ki Anna Belousovová, az SNS alelnöke hétfőn Pozsonyban. „A Szlovák Nemzeti Pártot meglepte, hogy Komárom város vezetői milyen flexibilisen reagáltak, és találták meg a lehető legjobb helyet Szent István szobrának felállításához a Lúdpiac téren, amit ráadásul a szobor felállítása után Szent István térnek akarnak elneveztni. Szent István magyar király volt, Komárom pedig szlovák terület. Felhívjuk tehát Komárom városának vezetőit, tudatosítsák, melyik ország területén vannak, és eszerint viselkedjenek. Találják meg a régóta várt, és a lehető legjobb helyet a két hittérítő, Cirill és Metód szoborcsoportjának is“ - mondta az SNS első alelnöke a SITA hírügynökségnek. Szent István bronz lovasszobrát valószínűleg augusztusban avatják fel Komáromban.
Zökkenőmentesen zajlott le az euróra történő átállás Szlovákiában, s az emberek kezdik megszokni az új pénznemet. Ami viszont igazi kuriózum: az árak egyelőre csak kismértékben emelkedtek. Ha marad ez a trend, akkor Szlovákia lesz azon eurót használó országok egyike, ahol érzékelhetően nem emelkednek az árak a csatlakozással. Ezt támasztja alá a hivatalos statisztika is. Az Európai Bizottság pozsonyi irodájának munkatársai az év első napjaiban 73 kiválasztott élelmiszer és üzemanyag árának alakulását figyelték, ellenőrizték. Az eredmény: 32 esetben drágulást, 25 esetben árcsökkentést regisztráltak, 16 esetben változatlan maradt az ár. Drágultak az ásványvizek, az alkoholmentes italok és a gyümölcslevek. A kávé, a tea a kakaó ára nagyjából változatlan maradt. Idetartozik persze az is, hogy az euróra való végleges áttéréskor a beváltási arány igen kedvezően alakult szlovák szempontból: egy euró 30,126 koronát ért. Mindez azt bizonyítja, hogy időközben a szlovák gazdaság és a korona is jelentősen megerősödött. Jozef Kováč, aki a történelmi belvárosban kisvendéglőt és élelmiszerboltot üzemeltet, azt tapasztalja, hogy az euróra való átállás a kereskedelemben és a szolgáltatásokban általában nem okozott gondokat. A vállalkozó szerint Szlovákia óriásit nyer az euróval. „Nincs ennél jobb marketing számunkra. Az euró stabilitást hoz, vonzóvá teszi a külföldieknek Szlovákiát. Miközben senkinek sem kell bajlódnia az átváltással, egy nagy nyugat-európai pénzcsalád tagjai lettünk”.
A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, a Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Koalíció Pártja közötti rituális táncot hibának tartja Vladimír Palko, a KDH-ból kivált KDS elnöke. „Nevetnem kell a KDH azon kijelentésein, hogy Duray kijelentései miatt nem ülnek tárgyalóasztalhoz az MKP-val. Két éve, mikor én mondtam, hogy Csáky nacionalizmusa miatt pár hónapra szüneteltetni kell a találkozókat, azzal vádoltak meg, hogy nem akarok együttműködni senkivel” - mondta. Palko úgy véli, az ellenzékben minden pártnak a saját politikáját kell folytatnia - így erősödik meg leginkább az ellenzék. A volt belügyminiszter receptje az MKP-val való bánásmódra így hangzik: „Ha valaki csak azért támadja a magyarokat, mert magyarok, meg kell őket védeni. De ha a magyarok felől érkezik provokáció, ez ellen fel kell lépni, és meg kell nevezni. Nyomást kell rájuk gyakorolni. Egyszer így kell eljárni, egyszer úgy.”
A magyar-szlovák történelmi együttélésnek számos olyan pontja van, amelyet a két fél nem fog egyformán értékelni a közeljövőben - fogalmazta meg Tabajdi Csaba annak a magyar-szlovák történésztalálkozónak egyik fő tanulságaként, amely február 6-án zajlott le Bécsben az Európai Parlament szocialista frakciója munkacsoportjának szervezésében. A Magyar Szocialista Párt (MSZP) EP-delegációjának vezetője az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy az eszmecserén politikusok, jogi szakértők és értelmiségiek is részt vettek. A vitatott történelmi elemek között említette a szlovákság és a magyarság államiságának eredetét éppúgy, mint a trianoni békeszerződés megítélését. A fórumon megfogalmazódott, hogy a történészeknek nemcsak „ki kell beszélniük” ezeket a kérdéseket, hanem egyszersmind a közvélemény elé is kell tárniuk őket. Nagyon fontos az is, hogy mindenki nézzen szembe saját nemzeti mítoszával - ez azért lényeges, mert a fiatal nemzedékeknek nem szabad tovább vinniük az előítéleteket. A találkozón magyar részről Tabajdi Csabán kívül jelen volt mások között Szabó Vilmos, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, Szarka László, a Magyar-Szlovák Közös Történészbizottság tagja és Romsics Ignác akadémikus. Részt vett az eszmecserén Dušan Čaplovič, a kisebbségi ügyekért és az emberi jogokért felelős szlovák kormányfőhelyettes, illetve Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke is. Ugyancsak ott voltak a Szlovákiában felerősödött kisebbségi jogsértések kivizsgálására 2006-ban létrejött EP-munkabizottság osztrák és holland vezetői. Tabajdi tájékoztatója szerint a résztvevők nem annyira történelmi, mint inkább napi problémaként foglalkoztak a Szlovákiában tapasztalható gyűlöletbeszéddel, amely élezi a feszültséget, és károsan hat a fiatalokra. Elhangzott, hogy az utóbbi két évben jelentősen romlott az etnikumok közötti viszony az országban, ami rányomja bélyegét a magyar-szlovák államközi kapcsolatokra is. A történészek hangsúlyozták, hogy kölcsönös bocsánatkérésekre lenne szükség, méghozzá azért, hogy túl lehessen lépni a múlton, a történelmi sérelmeken. A munkacsoport osztrák és holland vezetői úgy ítélték meg, hogy ezt mind a politikusoknak, mind a történészeknek meg kellene tenniük. Szintén felvetődött, hogy törvényi garanciák kellenének a kisebbségek számára. Beszámolója alapján az osztrák és a holland EP-képviselők értetlenül fogadták, hogy a szlovák miniszterelnök-helyettes még Bécsben, „semleges helyszínen”, a média kizárásával sem volt hajlandó leülni és párbeszédet folytatni Csáky Pállal. Az utóbbi az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte az európai szocialisták igyekezetét, hogy „új energiákat” adjanak a szlovák-magyar dialógusnak. Mint mondta, ami az eszmecserén elhangzott, annak valóban fontos üzenete lehet a jövő szempontjából. „Egy problémám van nekem az ilyen jellegű találkozókkal... Viszonylag szép és kedvező kicsengésű deklarációk hangzanak el a szlovákiai kormánypárt, a Smer részéről. Čaplovič is pozitívumokat mondott itt, de úgy néz ki, hogy létezik egy schengeni vírus: átlépi a határt, és aztán gyorsan elfeledkezik arról, hogy miről beszélt Bécsben. Mást vagy éppen ellenkezőjét teszi otthon. Úgy érzem, hogy ez nem európai dolog, és így nemigen tudunk előrejutni” - hangoztatta a szlovákiai magyar politikus. Megfogalmazása szerint az MKP örül annak, hogy megoldódott a tankönyvkérdés, de két nappal rá már meg is jelent egy újabb probléma, a Pátria rádió ügye, és az asztalon van a nyelvtörvény megváltoztatásának problémája is. Jó lenne tehát, ha a szép elképzelések a politikai valóságba is beleívódnának - fűzte hozzá. Szabó Vilmos a találkozón kifejtette, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat ma döntően a konfliktusok, az egyet nem értés jellemzi. Mint mondta, a viszony szinte teljesen átpolitizálódott, a bizalom a két ország politikai elitjének meghatározó része között a legalacsonyabbra szintre süllyedt a rendszerváltás óta. „Ezeket a folyamatokat meg kell állítani, és vissza kell fordítani, ami elsősorban a politikai elitek történelmi felelőssége. Mindkét országnak alapvető nemzeti érdeke a jószomszédi viszony, az együttműködés” - hangoztatta. Érvelése szerint kiemelt jelentőséget kell biztosítani a két országban élő nemzeti kisebbségeknek.
Az Európai Parlament Szocialista Frakciójának Szlovákia Munkacsoportja a 2009. február 7-én Bécsben magyar és szlovák történészek, kisebbségi jogi szakértők és európai parlamenti képviselők részvételével konferenciát tart a magyar- szlovák kapcsolatokról. A konferencián a résztvevők a két ország kapcsolatának történelmi hátterét, a fennálló problémák gyökereit, a magyar és a szlovák identitást vizsgálják. A konferencián magyar részről részt vesz Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője, a Táncsics Mihály Alapítvány képviseletében Szabó Vilmos országgyűlési képviselő, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, Szarka László, a Magyar-Szlovák Közös Történészbizottság magyar tagja és Romsics Ignác, akadémikus, az ELTE professzora. A munkacsoportot Hannes Swoboda, az Európai Szocialista Frakció alelnöke vezeti. A konferencia keretében a Szlovákia Munkacsoport meghallgatja Dušan Čaplovič, szlovák miniszterelnök-helyettest és Csáky Pált, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is. A Szlovákia Munkacsoport osztrák és holland vezetői értetlenül fogadták, hogy Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes Bécsben semleges helyszínen, a média kizárásával sem volt hajlandó leülni és párbeszédet folytatni Csáky Pál MKP elnökkel. Tabajdi Csaba a konferencia kapcsán elmondta, a Szlovákia Munkacsoport 2006-ban a Szlovákiában felerősödő kisebbségi jogsértések kivizsgálására, és a Robert Fico vezette kormány kisebbségpolitikájának nyomon követésére jött létre. A Munkacsoport legutóbb 2008. szeptember 19-én Pozsonyban vizsgálta, a magyar nemzeti közösséget ért kisebbségi jogi sérelmeket, illetve Pilisszentkereszten a helyi szlovák kisebbségi szervezetek és az önkormányzat között kialakult vitáról és annak megoldásáról tájékozódott. Az európai szocialistákat aggasztja a Szlovákián belüli romló etnikumközi viszony, illetve az ennek következtében a két szomszédos állam viszonyában jelentkező feszültség. Szabó Vilmos hangsúlyozta, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat ma döntően a viták, a konfliktusok, az egyet nem értés jellemzi. A kétoldalú viszony a szinte teljesen átpolitizálódott, a rendszerváltás óta a bizalom a két ország politikai elitjének meghatározó része között a legalacsonyabbra süllyedt, illetve megszűnt. Ezeket a folyamatokat meg kell állítani, és vissza kell fordítani. Ez elsősorban a két ország politikai elitjének történelmi felelőssége. A bizalom újraépítése lassú folyamat, kis lépéseken, apró gesztusokon keresztül lehetséges csak. Mindkét országnak alapvető nemzeti érdeke a jószomszédi viszony, az együttműködés. Megfelelő akarat esetén van mire építkeznünk. A sikeres euroatlanti csatlakozásra, a két országban élő kisebbségek ebben játszott pozitív szerepére, az Alapszerződésre, a két ország szélesebb körű szellemi elitjére, a civil társadalomra. - értékelt a Külügyi- és Határon Túli Magyarok Bizottságának szocialista alelnöke. Szabó Vilmos szerint a megfelelő lépéseket a két ország vezető demokratikus politikai erőinek, politikusainak kell megtenniük. Kellő önmérsékletet tanúsítva kell keressük és erősítenünk azt, ami összeköti a két országot, kiemelt jelentőséget biztosítva a két országban élő nemzeti kisebbségeknek és gesztusokat tenni, kompromisszumokat kötni ott, ahol problémák, konfliktusok vannak.
Magyar-szlovák házelnöki találkozót tartanak március elején Szlovákiában, majd ha véget érnek a parlamenti bizottságok egyeztetései - mondta Szili Katalin házelnök csütörtökön. Az Országgyűlés elnöke szerint fontos, hogy nem szakadtak meg a kétoldalú bizottsági tárgyalások. A két parlament közötti bizottsági egyeztetések sorozata február 25-én, a külügyi bizottságok ülésével zárul. Szili két nappal később, Párizsban találkozik szlovák partnerével, majd március első napjaiban hivatalosan is tárgyalnak Szlovákiában. A házelnöki tárgyaláson tekintik majd át a parlamenti bizottságok üléssorozatán elhangozottakat. Szili Katalin arról is beszélt: fontos, hogy a hétfői elmaradt tárgyalás után végül mégis egyeztet a két parlament emberi jogi bizottsága. „Ez számomra jelzi, hogy a múltkori események kapcsán nem szakadtak meg a tárgyalások. Nekem az a legfontosabb, hogy próbáljuk meg a vitás kérdéseket az asztalra tenni és nyugvópontra juttatni azokat, amelyek az elmúlt időszakot jellemezték” - mondta. A gazdasági bizottságok ülésével múlt héten vette kezdetét a tárgyalássorozat, amelyet hétfőn követett volna az emberi jogi bizottságok együttes ülése. A hétfői megbeszélés azonban elmaradt: a szlovák képviselők meghallva, hogy Balogh László (Fidesz) magyar bizottsági elnök egy felvételt vetítene le a Dunaszerdahelyen történtekről, be sem mentek az ülésterembe. A szlovákok végül távoztak, a szocialista képviselők pedig kivonultak a teremből. A szlovák emberi jogi bizottság elnöke szerdán közölte: Pozsonyban szeretnének találkozni a magyar partnerbizottsággal.
Közös közlekedési fejlesztésekről tárgyaltak tegnap Szlovákia és Magyarország szakemberei. Több új híd is szerepel a tervek között, kettő építése már idén megkezdődhet. Budapesten tartotta soron következő ülését a Magyar-Szlovák Infrastruktúra Vegyesbizottság. A megbeszélésen a két állam közlekedési tárcáinak államtitkárai vettek részt. A felek kölcsönösen kifejezték szándékukat, hogy szorosabbra fűzik a két ország észak-déli irányú közúti kapcsolatait. Ennek első kézzel fogható jele, két új Ipoly híd lehet. A pösténypusztai és a ráróspusztai projektekkel kapcsolatosan mind a magyar, mind a szlovák delegáció reményét fejezte ki, hogy a kivitelezési munkálatok már az idén nyáron megindulhatnak. A két híd újjáépítésére Magyarország és Szlovákia közös pályázatot nyújtott be 2008. december 16-án az Európai Területi Együttműködési pályázatra. A megbeszélésen szó esett Komáromot és Komarnót összekötő közúti hídról is, amelyet az országos főúthálózat részeként akarnak megvalósítani. Ehhez közös vizsgálatra és azt követően a határmetszési pont rögzítését célzó kétoldalú kormányközi megállapodásra van szükség. Az előkészítő munka időigénye 2-3 év, amelyet követően - legkorábban 2013 után - kezdődhet meg a közös beruházás. Abban is megállapodtak, hogy kétoldalú egyezményben erősítik meg a távlati tervekben szereplő, Miskolcot Kassával összekötő gyorsforgalmi út határmetszéspontját.
A szlovák belügyminisztérium azért nem akarja nyilvánosságra hozni a novemberi dunaszerdahelyi DAC-Slovan labdarúgó-mérkőzésről szóló, és állítólag a rendőri fellépés indokoltságát bizonyító filmet, mert ilyen felvétel minden jel szerint nincs a birtokában - állítja a Sme című szlovák véleményformáló napilap szombati kommentárjában. Ha Robert Kalinák szlovák belügyminiszter videokölcsönzőt nyitna, akkor a Gyorsan és őrülten, illetve a Hooligans című, a szlovák erőszakszervezetek kizárólagos produkciójában készült film lenne a kölcsönző legnépszerűbb darabja. Sajnos, a belügyminiszter csütörtökön kijelentette, hogy a tárca nem videokölcsönző, így a nézők nem fogják tudni megnézni, hogyan bántak el Dunaszerdahelyen a rendőrök a magyar garázdálkodókkal. A miniszter vasárnapi őrült pozsonyi autózásának felvétele pedig valószínűleg szintén csak a minisztert rajtakapó Pravda szerkesztőségében marad meg, persze csak akkor, ha azt Kalinák bírósági úton nem szerzi meg - írja a lap. Szerinte érthetetlen, hogy miért van most probléma a videókkal, ha Ján Packa rendőrfőkapitány korábban az új média propagandistájaként lépett fel, s az újságíróknak a YouTube futball-videóit ajánlotta, míg Kalinák a náci karlendítést utánzó magyar garázdálkodók fotóit népszerűsítette a parlamentben. Érthetetlen, miért olyan szégyenlős most a miniszter, aki egykor olyan hévvel magyarázta, hogy miért nem lehet hinni Malina Hedvignek (a diáklány korában 2006-ban Nyitrán megvert magyar nőnek)... „Nincs egyetlen értelmes ok sem arra, hogy miért ne hozzák nyilvánosságra ezt a felvételt, ugyanakkor rengeteg ok van arra, hogy miért kellene ezt megtenni: a rendőrség tisztázná magát, s a szlovák diplomácia kielégítené Budapestet. A szlovák képviselők pedig saját DVD-t készíthetnének, hogy a jövőben, amikor megint Budapestre mennek, ne legyen rossz közérzetük, hogy a filmvetítéseket kedvelő vendéglátóknak ők semmit sem tudnak levetíteni” - mutat rá az újság. „Ha ilyen körülmények között a rendőrség elutasítja a video nyilvánosságra hozatalát, annak csak egyetlen oka lehet, mégpedig az, amit Robert Fico sajtóosztályának főnöke Brano Odrus írt le találóan a Slovo című hetilapban: a rendőrfőkapitány helyettesének valószínűleg nincs birtokában olyan felvétel, amelyre az első napon hivatkozott. És nincs ilyen felvétele sem a rendőrfőkapitánynak, sem a belügyminiszternek, sem másnak” - szögezi le a lap. „Amennyiben Kalinák ennek az ellenkezőjét állítja, nem mond igazat. A filmsztár stílusában végrehajtott (vasárnapi pozsonyi) gyorshajtásért néhány nap múlva a Novy Cas című bulvárlapban bocsánatot kért. A futball-mérkőzésről készült felvételekkel kapcsolatos félrevezetésekért valószínűleg soha senkitől nem fog elnézést kérni. Na de legalább tudjuk, hogy az akciós filmeken kívül, még mi lesz Kalinák videokölcsönzőjében, ha egyszer azt megnyitja: Csaló, csaló” - zárja kommentárját a Sme.
„Nem vagyunk videókölcsönző” - mondta Robert Kalinák szlovák belügyminiszter a novemberi dunaszerdahelyi focimeccs közben történt rendőri támadást rögzítő felvételekről. Bár Kalinák szerint birtokukban van a támadás jogosságát alátámasztó felvétel, azt nem kívánják bemutatni a nyilvánosságnak és a magyar félnek. „Létezik” - válaszolta Robert Kalinák szlovák belügyminiszter csütörtökön Pozsonyban arra a kérdésre, hogy van-e a szlovák rendőrségnek videófelvétele a novemberi dunaszerdahelyi focimeccs közben végrehajtott rendőri beavatkozásról. A parlamenti kérdések órájában Köteles László, a Magyar Koalíció Pártjának képviselője kérdezte a felvételről Kalinákot, bár választ csak a kérdés megismétlésekor kapott. Hiába létezik azonban a felvétel Kalinák szerintm, továbbra sem hajlandó azt nyilvánosságra hozni. „Nem vagyunk videokölcsönző” - válaszolta Kötelesnek. A miniszter ugyanakkor azzal vádolta meg Kötelest, hogy bármiféle bizonyítékot is hozna nyilvánosságra a szlovák belügyi tárca, azt az MKP képviselője úgysem fogja elhinni. A szlovák rendőrség videófelvételét, amely állítólag a rendőrségi beavatkozás szükségességét bizonyítja, a magyar kormány is követeli Pozsonytól. Köteles szerint ha van ilyen felvétel, azt a két parlament emberi jogi bizottságainak tervezett pozsonyi találkozóján le kéne vetíteni. A szlovák belügyminiszter ezt a felvetést azzal ütötte el, hogy „a rendőrség minden, az esettel kapcsolatos bizonyítékot átadott a magyar félnek és az ügyészségnek. Úgy vélem, hogy mindenki elegendőnek tartotta ezeket.” 2008. november 1-jén a DAC Dunaszerdahely - Slovan Bratislava szlovák első osztályú focimeccsre rengeteg magyar szurkoló érkezett. A két csapat szurkolói és a rendőrök között már a meccs előtt összecsapások voltak, majd a mérkőzés alatt - az eddigi felvételek alapján minden indok nélkül - a rendőrök nekitámadtak a magyar drukkereknek. Összesen 31 embert állítottak elő, köztük 16 magyar állampolgárt. Tizenegyen megsérültek, köztük öt Magyarországról érkezett szurkoló. A szlovák hatóságok a meccs után azt állították, van olyan videófelvétel a birtokukban, amely igazolja a rendőri fellépés jogosságát. „És bár a rendőrfőkapitány helyettese nyilvánvalóan nem rendelkezik azzal a videofelvétellel, amelyre mindjárt az első nap hivatkozott, újságírók is megerősítették, hogy a magyar 'szurkolók' garázdálkodtak” - állította később Brano Ondrus, a szlovák kormány sajtóosztályának vezetője a Slovo című hetilapban. A szlovák belügyminisztérium a múlt héten nyilvánosságra hozott álláspontja jogszerűnek tartja a rendőri fellépést, és vizsgálata azt állapította meg, hogy a szurkolók követtek el törvénysértést. A DAC vezetősége ezt nyilatkozatban utasította vissza. Vádat eddig senki ellen sem emeltek. Draskovics Tibor magyar igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken - miután Pozsonyban megbeszélést tartott szlovák kollégájával, Stefan Harabínnal - kijelentette: Pozsony és Budapest továbbra is eltérő módon ítéli meg a szlovák rendőrök szurkolók elleni fellépését a novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen. A két ország parlamentjének emberi jogi bizottságai hétfőn üléseztek volna Budapesten. A fő téma itt is a dunaszerdahelyi mérkőzés lett volna. Balog Zoltán, az emberi jogi bizottság fideszes vezetője azonban egy, a mérkőzésen készült videót akart levetíteni szlovák kollégáinak, akik erre kivonultak a teremből, és a tárgyalás félbeszakadt.
Kétnyelvű - előbb a kisebbségi, aztán a szlovák nyelvű - földrajzi megnevezések szerepelnek majd a jövőben a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben - döntött kedden délután a pozsonyi törvényhozás. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) műhelyéből származó módosított oktatásügyi törvényt, amely mindezt lehetővé teszi, nagy többséggel ismételten megszavazta a szlovák képviselőház. Az Ivan Gašparovič államfő által korábban megvétózott jogszabály sorsát az döntötte el, hogy a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia párt (Smer-SD) több képviselője ezúttal is támogatta a törvényjavaslatot. A szavazáskor az ülésteremben lévő 138 képviselőből 106-an a törvényjavaslat mellett, míg 32-en ellene voltak. Az ellenzék és a függetlenek mellett a Smer összes megjelent képviselője igent mondott a jogszabályra, míg a koalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egész frakciója, illetve a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) jelen lévő 13 képviselője ellene voksolt. A 150 tagú testületben az elnöki vétó felülbírálásához 76 szavazatra volt szükség. Ján Slota, a szlovák nemzetiek vezére még a szavazás előtt megerősítette: pártja alkotmányellenesnek tartja a módosított tanügyi törvényt, s ezért az alkotmánybírósághoz fordul, hogy a testület vizsgálja meg a kérdést. A „tankönyvügyet” Ján Mikolaj oktatási miniszter (SNS) azon döntése robbantotta ki, hogy a jövőben a szlovákiai magyar tankönyvekben kizárólag szlovák nyelven legyenek feltüntetve a szlovákiai földrajzi nevek. A rendelet azonnal kiváltotta a szlovákiai magyarság tiltakozását és feszültséget okozott Pozsony és Budapest viszonyában is. Robert Fico kormányfő novemberben Révkomáromban Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel találkozva nyilvánosan megígérte, hogy rendezni fogják az ügyet. A szlovák parlament Fico pártjának támogatásával decemberben el is fogadta a módosított oktatásügyi törvényt, amely lehetővé tette a kétnyelvű - előbb a kisebbségi, majd a szlovák - megnevezések használatát a szlovákiai kisebbségi tankönyvekben. A Smer olyan értelemben változtatta meg az MKP javaslatát, hogy a kisebbségi tankönyvekben csak azok a földrajzi megnevezések lennének kétnyelvűek, amelyek az adott kisebbség körében közismertek és általánosan használtak. Kiindulási alapnak a 2002 és 2006 közötti kisebbségi tankönyvek szolgálnának. Ivan Gašparovič államfő azonban a törvényt megvétózta és visszaküldte a törvényhozásnak. A parlament döntése alapján az államfőnek most már alá kell írnia a módosított tanügyi törvényt, amely április elsején lép hatályba. Az SNS elnöke, Ján Slota szerint a Smer valamilyen üzletet kötött az MKP-vel. „Szó sincs üzletről. Nem rendelkezünk semmi olyasmivel, amit fel tudnánk ajánlani a Smernek” - jelentette ki Berényi József, az MKP alelnöke. Szerinte a Smer képviselőinek önálló, „értelmes” döntéséről van szó. Szigeti László, az MKP képviselője szerint a józan ész győzött. „A képviselők jól tudták, hogy most nem a tankönyvekről, hanem az alapvető emberi jogokról volt szó” - nyilatkozta Szigeti. „Kikérjük magunknak a gyanúsítgatásokat. A Smer önálló arculattal rendelkező párt, amely maga dönti el, mit támogat, és mit nem. A továbbiakban az üggyel nem kívánunk foglalkozni” - reagált a nyilatkozatokra a párt szóvivője. A szlovák koalíció három pártja hétfőn megállapodott abban, hogy a tanügyi törvény nem része a kormányprogramnak, így minden párt úgy szavaz, ahogy akar, s ez nem lesz befolyással a koalíciós együttműködésre.
Szili Katalin házelnök és Balog Zoltán bizottsági elnök is megkapta a magáét a Sme című pozsonyi laptól. A Sme című pozsonyi szlovák lap szerint a szlovák és a magyar parlament emberi jogi bizottságainak elmaradt ülése egy olyan jelképes beteg, amelyen nagyon jól kimutatható a szlovák-magyar kapcsolatok minden baja. Nem egészen egy óra alatt a maga teljes pőreségében megmutatkozott, hogy ez a kapcsolat mennyire alá van rendelve a szereplők párt-, illetve személyi érdekeinek, és milyen félrevezetések folynak. Ebben az esetben inkább a magyar oldalon - írja a véleményformáló újság. A probléma nem az, hogy a fideszes Balog Zoltán a dunaszerdahelyi eseményekről szóló felvétel levetítésére irányuló igyekezetével eltért attól a forgatókönyvtől, amelyben Pavol Paska szlovák parlamenti elnök szerint a két házelnök megállapodott. A házelnököknek nincs joguk meghatározni, hogy miről tárgyalhatnak a képviselők. Értelmetlen Szili Katalin állítása is, hogy hiba volt a megállapodással ellentétben a konfliktusos témát megnyitni. „Ha a kapcsolatokat éppen a konfliktusos témák határozzák meg, akkor azok megoldását kell előnyben részesíteni. Ha ez elől a politikusok kitérnének, nincs ok arra, hogy az adófizetők finanszírozzák kirándulásukat a magyar fővárosba” - jegyzi meg a lap. Álszent Szili azon kifogása is, hogy a fideszes Balog egyoldalú lépésével pártja érdekeit a nemzeti érdekek fölé helyezte. A közelmúltban saját maga is hasonló módon járt el, amikor személyes ambícióktól vezérelve, hogy mint esetleges elnökjelölt elfogadható legyen a nemzetiek számára is, a szomszédokkal való egyeztetés nélkül vitte keresztül a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának intézményesítését. Ha viszont Balog a konfliktusok megoldását akarja, világosan meg kell értenie, hogy ebben az esetben csak a korrekt módon folytatott tárgyalások vezetnek eredményre. „Kész tények elé állítani a partnereket, ráadásul vendégeket, erődemonstráció és az elementáris tisztesség tagadása. Nyilvánvaló, hogy Balogot nem a konfliktus megoldása és a szlovákiai magyaroknak nyújtandó segítség érdekelte. Az ügyet színházként fogta fel, amely előtérbe helyezi őt, és lehetővé teszi neki, hogy megmutassa, hogyan bánt el a szlovákokkal. Ugyanakkor figyelmen kívül hagyta azt az elvet is, amellyel a Fidesz állandóan hadonászik: a kisebbségi magyarokat érintő politikában csak azt szabad tenni, amit ők maguk is akarnak. Ehhez még hozzá kell tenni: és ahogy az nekünk a belpolitikában megfelel. Ebben az esetben a szlovák képviselők elleni kemény fellépés megfelel a Fidesznek, amely szemben találta magát a szélsőséges Jobbik növekvő népszerűségével” - áll a kommentárban. A szerző szerint a felvétel, amelyet Balog be akart mutatni, már ismert a Fidesz honlapjáról és az internetről is. Nincs benne semmi új. Ezt azonban a magyar „szurkolók” békés mivolta bizonyítékaként csak az tudja elfogadni, aki a szlovák-magyar konfliktusokat nemzeti alapon mérlegeli. Végezetül nagyon kétséges, hogy Frantisek Mikloško szlovák képviselő akkor is olyan határozott lett volna Budapesten, ha nem indulna az elnökválasztáson, s ha neki sem lenne olyan nagy szüksége az önreklámra, mint Balognak - fejeződik be a Sme cikke.
A magyar emberi jogi bizottság örömmel fogadta a szlovák társbizottság meghívását Pozsonyba, s azt, hogy folytatódhat a párbeszéd a felek között. Ezt a testület fideszes elnöke mondta szerdán az MTI-nek. A. Nagy László, a szlovák testület elnöke szerdán Pozsonyban közölte: nem Magyarországon, hanem Pozsonyban szeretne találkozni a magyar partnerbizottsággal a szlovák parlament emberi jogi bizottsága. A szlovák parlamenti bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy magyar partnereiket meghívják Pozsonyba. Az újabb találkozót kedden kezdeményezte Balog Zoltán, a magyar bizottság elnöke, miután hétfőn meghiúsult a két testület együttes ülése Budapesten. A szlovák képviselők ugyanis, miután meghallották, hogy Balog Zoltán, a magyar testület fideszes elnöke egy filmet vetítene le a dunaszerdahelyi futballmeccsen ősszel történtekről, be sem mentek az ülésterembe. Szili Katalin a bizottság ellenzéki elnökét tette felelőssé a történtekért, majd a szocialisták és az SZDSZ is élesen bírálta a fideszes politikust a történtek miatt. A KDNP szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy a történtek azt bizonyítják: a szlovákok tudják, mi az ő nemzeti érdekük, a magyar nemzet jelenlegi vezetőinek viszont erről halvány fogalmuk sincs. A Fidesz elnöksége kedden tudatta: teljes mértékben támogatja Balog Zoltánnak, az Országgyűlés emberi jogi bizottsága elnökének előfeszítéseit, „aki a Dunaszerdahelyen történt megmagyarázhatatlan, brutális szlovák rendőrtámadás okait és körülményeit kívánja tisztázni, képviselői esküjéhez és szakbizottsági elnöki kötelezettségéhez méltó módon”. Balog Zoltán (Fidesz), a bizottság elnöke a saját nevében nyilatkozva az MTI-nek szerdán azt mondta, hogy nagyon örül a társbizottság meghívásának, és annak is, hogy folytatódik a párbeszéd a felek között. Hozzátette: az írásos meghívás még nem érkezett meg, ezért azt megvárják. A bizottsági elnök hangsúlyozta: továbbra is fontosnak tartja, hogy az őszinteség, a nyitottság és az igazságkeresés légkörében ne legyenek tabutémák. Balog Zoltán igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy a pozsonyi ülésen a tervezett napirendi pontok között javasolni fogják-e a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen történtek tárgyalását. A videofelvétel bemutatását ugyanakkor ő maga nem fogja újból kezdeményezni - tette hozzá, utalva arra, hogy a felvétel már mindenütt elérhető, a szlovák fél is megtekintheti azt a különböző hírportálokon. „Ha ők bármilyen felvételt be akarnak mutatni a dunaszerdahelyi üggyel kapcsolatban, én szívesen megnézem” - jegyezte meg Balog Zoltán. A bizottság ülés várhatóan február 20-a után lesz majd, előtte a magyar bizottsági elnök a szocialista alelnökkel kiutazik majd Pozsonyba a társbizottság vezetésével egyeztetni a tervezett napirendről. A. Nagy László szerdán azt mondta, hogy annak ellenére, ami történt, a párbeszédnek nincs alternatívája. „Mi már kifejeztük jóindulatunkat, hogy bárhol készek vagyunk tárgyalni, amikor a héten Budapestre utaztunk. Diplomáciai kötelességünket teljesítettük. Most meghívtuk magyar kollégáinkat Pozsonyba” fejtette ki. Úgy vélte: mindkét parlament folytatni kívánja a párbeszédet, s ezért a bizottságok is találkozni fognak. „Nem létezhet semmiféle tabutéma” - hangsúlyozta. Pavol Paska, a szlovák házelnök okos döntésnek nevezte, hogy a szlovák emberi jogi bizottság elfogadta Balog Zoltánnak az új találkozóra vonatkozó javaslatát. „A párbeszéd folytatódni fog. Úgy vélem, hogy partneremmel, Szili Katalinnal a legmagasabb szinten is tárgyalunk, s ez a párbeszéd illik majd két szuverén európai ország kapcsolatához” - jelentette ki Paska újságírók előtt. Mint elmondta: február 27-én és 28-án Párizsban részt vesz az európai házelnökök találkozóján, s már kérte is Szili Katalint, hogy a francia fővárosban találkozhassanak és tárgyalhassanak.
Szili Katalin szerint a Fidesz felelőssége, ha megszakad a szlovák és a magyar parlament közötti párbeszéd, miután az Országgyűlés emberi jogi bizottságának hétfői ülésére be sem mentek a szlovák fél képviselői, miután meghallották, hogy a Balog Zoltán (Fidesz) egy filmet vetítene le a Dunaszerdahelyen történtekről, be sem mentek az ülésterembe. A házelnök az MTI-nek nyilatkozva elítélte, hogy Balog Zoltán (Fidesz) előzetes egyeztetés nélkül kívánt levetíteni egy filmet a dunaszerdahelyi futballmérkőzésen történtekről. Balog Zoltán ezzel szemben úgy véli, „fontos dolog a diplomácia, de még fontosabb az igazság”. Szili Katalin úgy fogalmazott: sajnálatos, hogy a pártpolitikai szempontok felülkerekedtek az ország érdekein. Közölte: egyeztetett a két bizottsági elnökkel a testület ülése előtt, és szlovák kérés alapján azt javasolta Balog Zoltánnak, hogy - mivel erről nem volt szó a napirend előzetes egyeztetésekor - ne tűzze napirendre a filmvetítést. Minden felelősség a bizottság elnökét terheli, amiért nem az előzetes megállapodás szerinti napirendnek megfelelően kezdte el az ülést, és megsértette a vendégeket - hangsúlyozta a házelnök, aki szerint sem a Szlovákiában élő magyarság, sem Magyarország érdekét nem szolgálja ez a magatartás. Szili Katalin kitért arra: Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról tájékoztatta, hogy a történtek befolyásolhatják a tankönyvekről szóló parlamenti szavazást, amelyet kedden tart a szlovák parlament. Balog Zoltán hétfői közleményében ugyanakkor azt írta, nem ért egyet Szili Katalinnal abban, hogy „nem itt és nem most” kellett volna felvetni a témát, mert hol máshol lehet beszélni súlyos emberi jogi sérelmekről, ha nem az emberi jogi bizottságok ülésén. „Fontos dolog a diplomácia, de még fontosabb az igazság” - fogalmazott a bizottság fideszes elnöke. „Érdekeltek vagyunk a magyar-szlovák viszony javításában, de azt is látni kell, hogy Dunaszerdahely jelkép, a felvidéki magyar kisebbség egyre fokozódó elnyomásának jelképe. Ezért nem léphetünk át rajta olyan nagyvonalúsággal, ahogy Draskovics Tibor és a szocialisták teszik” - tette hozzá. A közlemény szerint Balog Zoltán őszintén sajnálja, hogy a szlovák-magyar közös emberi jogi bizottsági ülés botrányos véget ért, mielőtt elkezdődött volna, a legnagyobb botránynak azonban azt tartja, hogy a Dunaszerdahelyen történteket a mai napig nem sikerült tisztázni. A bizottsági elnök szerint a Fidesz a jövőben is minden fórumot felhasznál az „Európában párját ritkító, brutális dunaszerdahelyi rendőrattak” kivizsgálására és tisztázására, bár a szlovák partnerek, valamint az SZDSZ és az MSZP a jelek szerint nem mutatnak erre hajlandóságot. Hétfőn el sem kezdődhetett az Országgyűlés emberi jogi bizottságának és szlovák társbizottságnak együttes ülése Budapesten, a szlovák képviselők ugyanis miután meghallották, hogy a Balog Zoltán (Fidesz) egy filmet vetítene le a Dunaszerdahelyen történtekről, be sem mentek az ülésterembe. Balog Zoltán az MTI-nek elmondta: olyan felvételt szerettek volna bemutatni, amely teljesen egyértelművé teszi, hogy békés szurkolókra támadtak a szlovák rendőrök Dunaszerdahelyen. A szlovák képviselők be sem mentek az ülésterembe, a szocialisták pedig nem voltak hajlandók szavazni a vetítésről.
Megoldhatatlan helyzetbe hozta a szlovák parlament emberi jogi bizottságának küldöttségét a magyar fél azzal, hogy előzetes egyeztetés nélkül videofelvételt akart levetíteni a szlovák rendőrségnek a dunaszerdahelyi labdarúgó mérkőzésen történt beavatkozásáról - mondta a TASR szlovák hírügynökségnek A. Nagy László, a szlovák parlamenti bizottság elnöke. A szlovák delegáció ezt elutasította, majd miután 45 percig várakoztatták a folyosón, elhagyta a magyar Országgyűlés épületét - írja a hírügynökségre hivatkozva az MTI. A. Nagy László szerint a magyar fél részéről ez kellemetlen és kimondottan barátságtalan lépés volt. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) szintén nehezményezte a történteket. A november 1-jén játszott dunaszerdahelyi DAC-Slovan labdarúgó-mérkőzésen szlovák rohamrendőrök benyomultak a hazaiak szektorába - ahol magyarok is voltak -, és rátámadtak az emberekre. Összesen 31 drukkert állítottak elő, köztük 16 magyar állampolgárt. Tizenegyen megsérültek, köztük öt magyarországi szurkoló. A szlovák belügyminisztérium a múlt héten nyilvánosságra hozott álláspontja szerint jogszerűnek tartja a rendőri fellépést, s vizsgálata a szurkolóknál állapított meg törvénysértést. Vádemelés egyelőre nem történt senki ellen. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter pénteken, miután Pozsonyban megbeszélést tartott szlovák kollégájával, Stefan Harabínnal, kijelentette: Pozsony és Budapest továbbra is eltérő módon ítéli meg a szlovák rendőrök szurkolók elleni fellépését a tavaly novemberi dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésen.- Annak ellenére, hogy Balog Zoltánnal, a magyar bizottság elnökével a múlt héten megegyeztünk a találkozó témáiban és a szervezési részletekben, megérkezésünk után (a parlamentbe), tíz órakor kellemetlen meglepetésben volt részünk. A tárgyalás során állítólag egy filmet kellett volna levetíteni a dunaszerdahelyi labdarúgó-mérkőzésről. Ez számunkra nagy meglepetés volt, mert korábban semmi ilyesmiről nem beszéltünk. Küldöttségünk ezt olyan meglepetésnek minősítette, amely nincs összhangban a diplomáciai szokásokka” - jelentette ki A. Nagy. Hozzátette: a találkozó előkészítésekor megbeszélték, hogy minden téma - beleértve Dunaszerdahelyt is - napirendre kerülhet, a szlovák fél nyitott megtárgyalásukra. Arról azonban egy szó sem esett, hogy a mérkőzésről filmet vetítenének. - Úgy vélem, hogy ez nem volt egészen őszinte, és megoldhatatlan helyzetbe hoztak minket. Ezért azt mondtuk, megvárjuk, hogyan dönt a magyar bizottság. Ha a döntés az lett volna, hogy lesz vetítés, akkor elhagytuk volna a tárgyalásokat - szögezte le A. Nagy László, aki elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy külföldi küldöttséget a folyosón megvárakoztassanak. A politikus, aki a szlovák törvényhozásban a Magyar Koalíció Pártjának képviselője, sajnálatosnak nevezte a történteket, mert állítása szerint a szlovák parlamenti bizottság nyitott volt minden kérdés konstruktív megvitatására. Úgy látja: erre azért nem került sor, mert a magyar parlamenti bizottság nem teremtette meg a tárgyaláshoz szükséges feltételeket. Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke a TASR szerint megpróbálta visszatartani a szlovák küldöttséget, s kérte, hogy tárgyaljanak. Frantisek Miklosko, a szlovák küldöttség tagja azonban kijelentette: ilyen körülmények között nem lehet tárgyalni, s nincs más választásuk, mint hogy távozzanak. - A Magyar Koalíció Pártja sajnálattal veszi tudomásul, hogy a mai napon (hétfőn) meghiúsult a Magyar Országgyűlés és a szlovák parlament emberjogi bizottságának találkozója - áll abban a közleményben, amelyet Dunajszky Éva, az MKP szóvivője juttatott el az MTI prágai irodájába. Az MKP „a tárgyalások folytatásában és a szlovákiai magyar közösség problémáinak megoldásában érdekelt”, és „nehezményezi, hogy Balog Zoltán bizottsági elnök úr mai javaslata megoldhatatlan helyzetbe hozta A. Nagy Lászlót, a szlovák parlament emberjogi bizottságának MKP-s elnökét”. Az MKP „attól tart, hogy a mai (hétfői) budapesti történések károsan érintik a szlovákiai magyarság érdekeit, tekintettel a földrajzi nevek használatáról szóló törvénymódosítás holnapi (keddi) szavazására a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában” - áll a közleményben.
Közös ernyő alá gyűjti a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet azokat a civileket, írókat, művészeket, tanárokat, újságírókat mindkét országból, akik hajlandók tenni a szlovák-magyar jó viszonyért, s ez a tevékenység - Krasztev Péter intézetigazgató reményei szerint - az egész évet átszövi. Elsősorban a sajtót szeretné meggyőzni az igazgató, hogy ne csak az ellenségeskedésről, hanem a pozitív ügyekről is adjon hírt mindkét országban. Krasztev Péter az MTI-nek azt is elmondta, hogy a kampány márciusban szlovák-magyar képzőművészeti kiállítással kezdődik. A Danubiana kiállítóházban, Dunacsúnban 100-100 művész mutatkozik be együtt. A budapesti rövidfilmfesztivált együtt rendezi a két ország, s az a terv, hogy az egyperces rövidfilmeket följuttatják a legnagyobb internetes portálokra. Ezek a szpotok a toleranciáról szólnak majd, arról, hogy a két ország polgárai tudnak egymás felé nyitni. Nyáron a szlovákiai fesztiválokon a magyarok lesznek a középpontban, ezt a szlovákok jelezték. A könnyűzenei produkciókat is közösen szervezik. Idén meghonosítják több szlovák városban a Film-Tér-Zene fesztivált szlovák és magyar filmek vetítésével. Ezzel együtt megújítják a testvérvárosi kapcsolatok hálózatát, megtöltik az együttműködést tartalommal. Közös produkciókat hoznak létre a színházak, több magyar rendező fog Szlovákiában színházat csinálni. A My City sorozatban Pozsonyban bemutatkozik Budapest, Pozsony pedig Budapesten, az A38 hajón és másutt. A nagysikerű Mediawawe fesztivált idén Győr és Pozsony közösen rendezi. Idei terv az is, hogy az intézet bevonja a kulturális rendezvényekbe az észak-szlovákiai városokat, sőt a budapesti Szlovák Intézetre is számít a „szeretetkampányban” a pozsonyi magyar intézet. A tavalyi Visegrádi Szalon történelmi, politikai, egyszóval közpolitikai beszélgetéseit szlovák, magyar és angol nyelven jelenteti meg egy kötetben az intézet - összegezte a múltat és a jövőt Krasztev Péter.
Fodor Gábor, Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István az SZDSZ nevében nyílt levélben gratulált Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszternek kinevezése alkalmából. A liberális politikusok az MTI-nek is eljuttatott levelükben kifejtik, hogy osztják Miroslav Lajčák magyar-szlovák kapcsolatokról kifejtett álláspontját: „ne azt hangsúlyozzuk, ami elválaszt, mert lényegesen több dolog van, ami közös bennünk”. Hozzáteszik, hogy Szlovákia külügyminisztereként Lajčák sokat tehet azért, hogy a magyar-szlovák kapcsolatokat a kölcsönös bizalom és ne a gyanakvás jellemezze. „Meggyőződésünk, hogy magyarok és szlovákok túlnyomó többsége a békés szomszédság és a kapcsolatok normalizálásának híve. A demokratikus magyar politikai pártok felelőssége, hogy világosan elhatárolódjanak a Magyarország szomszédjait sértő, félelmet keltő marginális szélsőséges erőktől” - fogalmaznak a politikusok, megjegyezve azt is: „Szlovákia felelőssége, hogy a szlovákiai magyar kisebbség otthon érezhesse magát saját hazájában”. „Nem engedhetjük, hogy jószomszédi viszonyunk a határ mindkét oldalán megtalálható radikálisok túsza legyen, és a szélsőséges álláspont kormányzati intézkedésekben, vagy kommunikációban megjelenjen” - áll a levélben. A politikusok hangsúlyozzák: a térséget különösen sújtó gázválság is rávilágított a közép-európai államok egymásrautaltságára. Nyugat-Európa nemzetei a második világháború után képesek voltak félretenni kölcsönös sérelmeiket, és az integráció útját választották, ami az elmúlt fél évszázadban Európa biztonságának és jólétének alapja volt - fejtik ki. Az Európai Unió és a NATO tagjaként Magyarország és Szlovákia partnerségének nincsen alternatívája - hangsúlyozzák, és az új külügyminiszter közreműködését kérik abban, hogy az országok közötti párbeszéd hangnemét ismét a kölcsönös tisztelet, a konszenzuskeresés és a konstruktivitás határozza meg. „Mi, magyar liberálisok, a jövőben is készek vagyunk együtt dolgozni Önnel és mindazokkal, akik e célokat követik” - áll a nyílt levélben.
Pavol Hrušovský nem utazik el Esztergomba a február végére tervezett szlovák és magyar külügyi bizottságok találkozójára, ha ott nem esik szó érdemleges dolgokról. „Nem vagyok a találkozó ellen, de a külügyi bizottság tagjainak egységes állásponttal kellene elmenniük a tárgyalásra és ha összeveszünk, inkább el se menjünk.” - véli a KDH elnöke. Hrušovský fontosnak tartja, hogy a találkozó előtt a bizottság üljön össze és tisztázza, mit várnak az üléstől. „Mondjuk meg, mit akarunk, mit várunk a találkozótól, mert csak ha színjátékot játszunk, akkor nem megyek el.” Jozef Rydlo, az SNS képviselője egyetértett az állásponttal csakúgy, mint Zdenka Kramplová a HZDS delegáltja. Az SDKÚ bizottsági tagja, Pavol Kubovič is támogatja az ötletet, bár óva int attól, nehogy „túlértékeljük a lehetőségeinket”. A külügyi bizottságok találkozójáról Szili Katalin és Pavol Paška egyezett meg decemberben. Az egy napos tárgyaláson különböző, a két országot egyaránt érintő témákról esik majd szó. Napirendre kerül ismét a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának ügye, valamint a kölcsönös konfliktusok megelőzésének módja is.
Húsz év telt el a rendszerváltás óta. A Somorja melletti Csölösztőn összegyűltek a szlovákiai magyarság civil szervezeteinek, társadalmi intézményeinek és gazdasági szereplőinek képviselői, hogy megvitassák a közösséget érintő legfontosabb kérdéseket, és választ keressenek az előttük álló döntő kihívásokra. A rendszerváltás, valamint az Európai Unióhoz, a schengeni szabad mozgás övezetéhez és az eurózónához való csatlakozás jelentősen növelte az egyéni szabadság mértékét és tágította az érvényesülési lehetőségeket a szlovákiai magyarok számára is. E történelmi jelentőségű eseményekben fontos szerepet játszottak a magyar közösség tagjai, politikai és civil szervezetei. Ugyanakkor húsz év sem volt elegendő ahhoz, hogy alapvetően kiegyenlítődjenek a regionális, gazdasági és szociális különbségek a magyarlakta vidékek és az ország többi része között. A szlovákiai magyarság továbbra is jóval kedvezőtlenebb demográfiai, egészségügyi és képzettségi mutatókkal rendelkezik, mint a többségi lakosság. Mi több, tíz év alatt több mint negyvenezerrel csökkent a magukat magyaroknak vallók száma, és valószínűsíthető, hogy a következő népszámlálás újabb jelentős csökkenést mutat ki. Húsz év alatt nem sikerült megnyugtatóan rendezni a magyar közösség és a többi nemzeti kisebbség státusának kérdését sem. Nem született meg egy olyan átfogó törvényi és intézményi keret, amely az aktuális politikai kilengésektől függetlenül hosszú távon szavatolja a nemzeti kisebbségek tagjainak természetes jogait, és támogatja őket önazonosságuk megőrzésében és ápolásában. A hatalom a választói és a külföld felé azt hangoztatja, hogy a magyar kisebbség jogai „normán felüliek”. Ezt mi azonban nem így látjuk, a tárgyilagos elemzés, valamint a külföldi példákkal való összehasonlítás sem ezt mutatja. A hatalom minduntalan megkérdőjelezi lojalitásunkat, pedig mi csak azt kívánjuk, hogy magyarként is egyenlő állampolgárai legyünk Szlovákiának. Szlovákia fennállása óta rengeteg jogsértő esetet tudnánk felsorolni, ezek közül most a kisebbségi állampolgárok anyanyelvhasználati jogainak korlátozása ellen tiltakozunk, és szorgalmazzuk a kisebbségi közoktatást segítő háttérintézmény-rendszer létrehozását, továbbá a kisebbségi nyelvhasználat olyan kiszélesítését, amely összhangba hozza azt a Nyelvi Charta és a szlovák-magyar alapszerződés alapelveivel. Húsz év után azonban önvizsgálatra is kényszerülünk. A jelen helyzet javítását nem csak az államtól és a politikai képviselőnktől kell várnunk. A szlovákiai magyar közösségnek szilárdan két lábon kell állnia. A politikai képviselet mellett meg kell jobban szerveznie önmagát, hogy józanul, kulturáltan, ám egyértelműen és félreértelmezhetetlenül hallassa a hangját az őt érintő kulcsfontosságú kérdésekben. Ennek érdekében megalakítottuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát olyan reprezentatív, egyeztető fórumként, amely megvitatja a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. A Kerekasztal magára vállalja a specifikus kisebbségügyi jogvédelmet és jogképviseletet, amihez létrehozza a Kisebbségi Jogvédő Irodát, és kezdeményezi egy olyan átfogó törvényi szabályozás kidolgozását, amely szavatolja a nemzetiségek jogát az őket érintő ügyek intézésében való hatékony részvételre országos, regionális és helyi szinten. A Kerekasztal állást foglal a szlovákiai magyarokat érintő közéleti kérdésekben, és a hivatalos szervekkel szemben érvényesíti a szlovákiai magyar intézmények, szervezetek közös akaratát. A közmegegyezésen alapuló döntéseket a résztvevő intézmények a munkájukban érvényesítik. A következő kerekasztalok előkészítésével a szervező bizottságot bízza meg. Célunk a hatékony kisebbségi érdekérvényesítés egy demokratikus, polgári elvre épülő, multikulturális állam keretei között, amelyben a polgárok különbözőségükben is egyenlőek.
Ötszáz ingatlant árulnak már Rajkán és környékén a szlovák beköltözőknek. Most a Pozsony felől érkezők számára árkedvezményre is van lehetőség, ráadásul az euró erősödése a forinthoz képest is nekik kedvez. Rajkára az elmúlt 5 évben több mint 800 szlovák állampolgár költözött be, és ez a szám rövidesen meghaladja majd az ezret, mivel két nagy társasházat is építenek a faluban, ahová 120 családot várnak. Ezzel a háromezres lélekszámú település egyharmada szlovák lesz. Az ingatlanárak Mosonmagyaróváron és a környező falvakban még alacsonyabbak, így nagy valószínűséggel ott is egyre több szlovák állampolgár vásárol majd házat. „A pozsonyi árakhoz képest jó 20 százalékkal olcsóbbak a rajkaiak. A Rajkától beljebb eső ingatlanok még 10, esetenként 20 százalékkal olcsóbbak Rajkánál. Tehát Mosonmagyaróváron például egy ugyanolyan lakás - amit Rajkán 280-300 ezer forintért adnak négyzetméterenként -, Mosonmagyaróváron 250-240 ezer forint” - tájékoztatta a hírTV-t Ruszó Miklós ingatlanközvetítő.
A határ menti településen, Rajkán vesznek házat a szlovák állampolgárok, a falut már Pozsony kertvárosaként emlegetik. A vásárlási láznak egyszerű oka van. Építési telket negyedéért, lakást vagy házat pedig fele annyiért kapni, mint Szlovákiában. Rajkán három ingatlanközvetítő is működik, ahol naponta érdeklődnek eladó lakás vagy ház után. „Több érdeklődő van most, mint vevő. De nagyjából itt a faluban szerintem átlagban minimum heti szinten biztos, hogy házat vesznek” - mondta Rusó Miklós szlovák ingatlanközvetítő. Az egyre növekvő igények miatt az önkormányzat több mint 50 építési telket alakított ki a település határában. Bár a helyi fiataloknak kedvezményt is adnak, sokkal több a szlovák érdeklődő. A faluban élők több mint a 15 százaléka szlovák. A beköltözők gyerekei a helyi óvodába, iskolába járhatnak ahol szlovákul beszélő nevelő is foglalkozik velük. A szülők pedig fél órán belül Pozsonyba érnek a munkahelyükre. A falubeliek gyorsan megbarátkoztak az ide települő szlovákokkal.
Hamarosan városi buszjárat közlekedhet Pozsony és Rajka között - döntött róla csütörtökön a szlovák főváros önkormányzata - írja a Kisalföld. A járat beindítása 400 ezer euróba kerülne, melynek 5 százalékát Pozsony önkormányzata biztosítaná. A fennmaradó részt pedig az európai közlekedési alapból és állami költségvetésből finanszíroznák. A lap azt írja, hogy mivel országhatáron átnyúló tervezetről van szó, Magyarország és Szlovákia közösen nyújtaná be pályázatát. A Kisalföld információi szerint azért van szükség a buszjáratra, mert Szlovákiából már több mint ötszázan költöztek Rajkára, akik naponta ingáznak pozsonyi munkahelyük és Magyarország között.
Továbbra is a magánélet védelmét tekintik a demokrácia elsődleges funkciójának a tizenévesek, akik jelentős mértékben intoleránsak a kisebbségekkel szemben - derül ki egy most elkészült kutatásból. Az ELTE a Szegedi, a Pécsi és a Debreceni Egyetem szociológiai tanszékével együtt tavaly megismételte az Iskola és társadalom című 2005-ös felmérését. A diákok demokráciához kapcsolódó attitűdjeit feltáró, Budapest és öt megye hatezer középiskolás diákjának bevonásával készült felmérés eredményeit tegnap hozták nyilvánosságra. A kutatók szerint alapvető változás nem történt az elmúlt években, ám megfigyelhetők bizonyos tendenciák. Az eredmények azt mutatják, hogy az iskolások demokráciafelfogásában jelentősen visszaszorult a társadalmi szolidaritás, és fokozódik az intolerancia, elsősorban a cigányokkal, a románokkal, a szlovákokkal és a zsidókkal szemben. Az adatokból kiderül, hogy a demokratikus értékeket tekintve a mostani tizenévesek, a korábbi felméréshez hasonlóan, most is a magánélet tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak. Ennél kevésbé lényeges nekik a többpártrendszer, illetve a társadalmi különbségek csökkentése. Nem változott a hozzáállásuk a kisebbségi jogok érvényesüléséhez, amelyet változatlanul az utolsó helyre soroltak. Az iskolások döntő többsége egyetértett azzal a kijelentéssel, hogy Magyarországnak a politikusi gárda lecserélésére lenne szüksége, de nem sokkal voltak kevesebben azok, akik szívesen látnának egy olyan pártot, amelyik nemcsak beszél, hanem ha kell, „oda is üt”. A megkérdezett középiskolások többsége szerint egy magyar állampolgártól leginkább az várható el, hogy tartsa be az ország törvényeit, valamint ismerje és szeresse a magyar kultúrát. A nemzeti és etnikai előítéleteket a kutatók egy egyszerű kérdéssel mérték, jelesül hogy a diákok kit szeretnének a legkevésbé padtársukként látni. A fiatalok ebből a szempontból a romákkal szemben a legelutasítóbbak, de sokan közülük nem szeretnék azt sem, ha egy román vagy szlovák iskolással, illetve egy zsidó származású fiatallal kellene egy padban ülniük. „Ez olyan politikai szocializációs kutatás, amelyik a család, a média, az iskola és a kortárs csoportok hatási alapján mérte fel a fiatalok attitűdjeit” - mondta a Magyar Hírlapnak Murányi István. A Debreceni Egyetem szociológiai tanszékének adjunktusa szerint kijelenthető, hogy a tizenéves korosztály tulajdonképpen lemásolja a felnőtt társadalom véleményeit, ebből a szempontból pedig nem csodálkozhatunk a most összesített eredményeken. Különösen igaz ez a kisebbségekkel szembeni elutasításra, az erőszak egyre erőteljesebb preferálására, vagy éppen a politikai elit sokak által szorgalmazott cseréjére. Murányi István úgy látja: a jelenlegi társadalmi és politikai helyzet, valamint a gazdasági válság egyre jobban érezhető hatásai miatt ezek az attitűdök valószínűleg még jobban megerősödnek a közeljövőben, sőt ha nem változik a helyzet, tendenciózussá is válhatnak.
A pályázat címe:
A Könyvtári Szakmai Kollégium pályázati felhívása az alábbi témákban:
1. Könyvtárszakmai kiadványok, tanulmányok, könyvtártörténeti kiadványok nyomtatott vagy elektronikus formában történő megjelentetése
2. Szakmai programok
3. Országos, regionális és megyei rendezvények
4. Szakmai eszközfejlesztés, korszerűsítés
5. A könyvtári szolgáltatások népszerűsítése
Beadási határidő:
2009. március 2.
A pályázat célja:
A könyvtári szolgáltatások népszerűsítése és korszerűsítése, az önálló információszerzési képesség fejlesztése, a nemzetiségi könyvtári szolgáltatások javítása.
A pályázók köre:
Azok a hazai könyvtárak, felsőfokú könyvtárosképző intézmények és könyvtárszakmai szervezetek, amelyeknek a könyvtárszakmai kiadvány kéziratának elkészítésére 2007-ben és 2008-ban benyújtott pályázatát a Könyvtári Szakmai Kollégium támogatta
- nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő közkönyvtárak és az országos szakkönyvtárak
- országos könyvtárszakmai szervezetek
- nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak, illetve a kistérségi mozgókönyvtári ellátáshoz csatlakozott könyvtári szolgáltató helyeket fenntartó települési önkormányzatok, amelyek 2008-ban jelentős könyvtári szolgáltató tér bővítést hajtották végre, vagy 2009-ben ilyen bővítés folyamatban van
- hazai megyei könyvtárak, az Országos Idegennyelvű Könyvtár és a hazai kistérségi szolgáltatató könyvtárak
A pályázat kiírója:
Nemzeti Kulturális Alapprogram