Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2009. március - május
A Budapesten működő külföldi kulturális intézetek mutatkoznak be péntekről szombatra virradóra: az első alkalommal tartandó Intézetek éjszakáján koncerteket, kiállításokat, felolvasásokat, sőt még „expressz nyelvtanfolyamokat” is rendeznek. Az eseményt a Román Kulturális Intézet kezdeményezésére szervezték meg, ők szorgalmazták, hogy jó lenne megismertetni az emberekkel az EUNIC, azaz az Európai Nemzeti Kulturális Intézetek (European National Institutes of Culture) hálózatának létezését és jelentését… - mondta el Óvári Erzsébet, a Balassi Intézet osztályvezetője, hozzátéve: a hálózat célja a kulturális intézetek összefogása, a nemzetek közötti kulturális párbeszéd erősítése a közösen létrehozott programokkal. Az Andrássy út 43. alatt található Osztrák Kulturális Fórum szervezésében péntek este nyolctól éjfélig koncertek lesznek: minden órában tíz különböző országból érkezett zenész és médiaművész produkcióját lehet megtekinteni. Emellett osztrák finomságokat is kínálnak, a játékos kedvűek pedig próbára tehetik német tudásukat és nyerhetnek. A Ráday utcában lévő Goethe Intézet közös hangoskönyvhallgatásra invitálja a látogatókat, akik ezen a napon ingyenesen beiratkozhatnak a könyvtárba. Este 6 órától felolvasást és beszélgetést hallhatnak az érdeklődők Richard Wagner íróval, a moderátor Kalász Márton író lesz. Kóstolj bele a németbe! címmel nyelviskolai programokról tudhat meg többet a publikum, majd Európa nevet címmel interkulturális európai komédiák láthatók-hallhatók öt nyelven a filmvásznon. A 70 éves Lengyel Intézet a Nagymező utca 15-ben félóránként expressz nyelvtanfolyamokat indít, a húsz perces kurzusokon a legalapvetőbb nyelvi fortélyokat lehet elsajátítani. Emellett lengyel táncház, plakátkiállítás, a Polpo Motel koncertje, több lengyel animációs és játékfilm, valamint Krzysztof Varga és Teresa Worowska irodalmi estje szórakoztatja a publikumot Turulpörkölt címmel. A Bródy Sándor utcai Olasz Kultúrintézetben a Mandolin Duó mutat be olasz műveket, a koncerten például Rossini és Edoardo Di Capua repertoárjából kap ízelítőt a közönség. A Szlovák Intézet és a Camoes Intézet (a portugál nyelvközpont) közös programot szervez a Rákóczi út 15. szám alatt: a látogatók beiratkozhatnak a portugál nyelvközpontba, filmet nézhetnek, gyönyörködhetnek a Zólyomi Hegylakók népi együttes táncában, de szlovák rövidfilmeket is láthatnak. A Toldi moziban The Radical címmel Anres Maimik és Rain Tolk filmje, majd I was there címmel a Rene Vilbre rendezte mozgókép látható az Észt Intézet programjaként, a Merlin Színházban a Kriminaalne Elevant észt jazz zenekart hallhatja a közönség este 10 órától. Közösen szervez programot a kecskeméti székhelyű dán intézet, a Balassi Intézet és a Román Kulturális Intézet az Izsó utcában, ahol Sten Borsting kerámiakiállítása mellett textiltárlat, valamint dán, román, magyar Jazzmozdony szórakoztatja a publikumot a román bor, dán sör és magyar pogácsa kíséretében.
Szerdán Pozsonyban találkozik szlovák kollégájával Balázs Péter külügyminiszter; a tárcavezető azt is elmondta a pénteki kormányszóvivői tájékoztatón, hogy fogadja őt Ivan Gašparovič szlovák államfő és Robert Fico miniszterelnök is. A külügyi tárca vezetője délután, a kormányülést követően utazik a szomszédos fővárosba. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a konzultációk témája, Balázs Péter azt felelte: „minden, ami az asztalra tehető”, szóba kerül majd. A magyar és a szlovák külügyminiszter múlt héten hétfőn, Luxembourgban, az EU-külügyminiszterek tanácskozása előtt folytatott rövid megbeszélést. Ezen a találkozón került szóba, hogy Balázs Péter Pozsonyban találkozik szlovák partnerével, Miroslav Lajčákkal. Bízva abban, hogy ez a találkozó tartalmasnak bizonyul, a következő lépés az lesz, hogy kitűzik Robert Fico szlovák kormányfő budapesti látogatásának időpontját - közölte akkor a két politikus. Balázs Péter szerint új fejezet kezdődik a magyar-szlovák kapcsolatokban. Mindkét oldalon új a külügyminiszter, ráadásul Magyarországon a miniszterelnök is új, és néha egy új személy új kezdetekre is módot ad - indokolta akkor derűlátását Balázs Péter. A pénteki kormányszóvivői tájékoztatón a Külügyminisztérium vezetője beszámolt arról, hogy egyfajta „külpolitikai offenzívára” készül, nagy hangsúlyt helyezve a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokra. Beszámolt arról, hogy levelet küldött az amerikai külügyminiszternek, a találkozó időpontját egyeztetik; szintén levelet küldött orosz partnerének és személyesen vette fel a kapcsolatot német, olasz, francia és angol kollégájával. Balázs Péter a szomszédságpolitikára nagy hangsúlyt kíván helyezni. Úgy fogalmazott: „Semmivel nem összehasonlítható az az intenzitás, ami a közös határ, a közös légtér, a közös folyó, a kultúra, a családok és a kisebbségek jelentenek, és semmihez sem mérhető az a felelősség, amit ezért a két ország egymással szemben visel. Könnyű távoli országokkal gyönyörű kapcsolatokról beszámolni és nagyon nagy kihívás egy szomszéddal jó kapcsolatokat ápolni”. Történelme során Magyarország most először elmondhatja, hogy „csupa barát veszi körül”, azonban ezt a barátságot konkretizálni kell és el kell mélyíteni - mondta, hozzátéve, azt szeretné elérni, hogy egy szomszédos ország említésekor ne csak „problémalistáról” kelljen beszélni. Célja, hogy ezen „listák” rövidüljenek, esetenként szűnjenek meg.
Balázs Péter magyar külügyminiszter jövő szerdán Pozsonyba látogat, hogy tárgyalásokat folytasson Szlovákia vezetőivel - jelentette be a magyar diplomácia vezetője pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón. Balázs Péter jövő szerdán autóval utazik Pozsonyba, ahol szlovák kollégája mellett találkozik Ivan Gašparovič államfővel és Robert Fico kormányfővel is. A magyar külügyminiszter a kormányszóvivői tájékoztatón hangsúlyozta: álláspontja szerint Magyarországot „csupa barát veszi körül”, vagyis a magyar diplomácia minden szomszédos állam felé barátsággal fordul és nem is vár mást, csak ennek a barátságnak a viszonzását. Balázs Péter hangsúlyozta: nincsenek tabuk, minden téma szóba kerülhet a jövő szerdai találkozókon, a cél a „problémalisták rövidítése”.
Az új kormány azt jelenti, hogy új külügyminisztere is lett az országnak Dr. Balázs Péter személyében. Az Erdély.ma internetes hírportálon olvasható a napokban készült interjú, amelyből megtudhatjuk, hogy mi a véleménye a kettős állampolgárságról, hogyan képzeli a problémák megoldását, illetve a válság kezelését. Az interjúban szóba került, hogy milyen nehézségekkel kell majd szembenézni, illetve milyen problémákat örökölt elődjétől. Ezek közül legfontosabbnak a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok kialakítása élvez prioritást. A beiktatás után máris megkezdte a tárgyalásokat Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, amelyről úgy nyilatkozott, hogy úgy ültek le, hogy mindketten próbáltak lendíteni az országaik kapcsolatán. Elmondása szerint: „Összeveszni nagyon könnyű, a kibéküléshez kell igazán képzelőerő. A párbeszédet mindenkivel felveszem, és próbálom továbbvinni kormányfői, elnöki szintekre.” „Nagyon szeretném azt elérni, hogy a szlovák, román, osztrák viszonylatban, ahol a legtöbb probléma tornyosult föl, inkább a tervekről beszéljünk: határátkelők, utak, hidak, oktatási intézmények építéséről, egymás kultúrájának megismeréséről.” Arra az állításra, mely szerint Románia állampolgárságot akar adni az ezt igénylő moldvaiaknak, és Székelyföldre szeretné telepíteni az állampolgárságot kapott embereket, a külügyminiszter így reagált: „Semmilyen materiális alapját nem látom ennek az értesülésnek, nem tudok egyetlen olyan személyről sem, akit Moldovából román állampolgársággal fölszerelve például Csíkszereda határában letelepítettek volna. Ha lesz, azzal lehet foglalkozni, de egyelőre nem történt ilyen eset.” Balázs a kettős állampolgársággal kapcsolatban elmondta, hogy fontos intézmény bizonyos egyéni helyzetek kezelésére, de tömeges alkalmazását kifejezetten veszélyesnek tartja. Ennek fő oka az, hogy például akiknek román útlevele van azok akár Lisszabonig is elmehetnek anélkül, hogy igazoltatnák, amely komoly belbiztonsági problémát jelentene. A magyarokkal kapcsolat kettős állampolgárságról is hasonlóan nyilatkozott, szerinte „ha ez minden határon túli magyarra vonatkozna, ez komoly nemzetközi feszültséget keltene”. A vajdasági magyarok problémáinak (magyarellenes támadások) javítására elsődlegesen a tárgyalást látja megoldásnak, illetve fontosnak tartja, hogy a szerbiai magyarság zártabb szervezetben képviselje saját érdekeit, mert a mellé könnyebb odaállni. Attól a lehetőségtől azonban teljesen elhatárolódik, hogy az atrocitások kezelésére esetleg Szerbia felé az EU-tagság blokkolásával fenyegetőzzön az ország. „Ha szeretnénk 26 államot felsorakoztatni magunk mellett, akkor meg kell kérdeznünk, hogy kiállnak-e mellettünk, ha mi ezt mondjuk. Óvnám a magyar kormányt olyan lépésektől, amelyek nincsenek előre egyeztetve a többi tagállammal.”
A dél-szlovákiai szlovákok körében is népszerűek a nacionalista-populista pártok; az áprilisi elnökválasztáson többségük a magyarellenes kijelentéseket is tevő Ivan Gašparovičra szavazott. A Gašparovič győzelmét hozó választáson a déli járásokban Iveta Radičová, több ellenzéki párt, köztük a Magyar Koalíció Pártja közös jelöltje nyert a jelenlegi köztársasági elnökkel szemben. Az Új Szó című pozsonyi napilap csütörtöki számában közölt cikk szerint sokan ezt az eredményt úgy értékelték, hogy a déli, magyarok és szlovákok által vegyesen lakott területeken kevésbé volt hatékony a nacionalista propaganda, mert „ahol láttak már élő magyar embert, ott nem lehet velünk riogatni”. Az eredmények részletes elemzése viszont mást mutat - állapítja meg a cikk. A magyarlakta járásokban azért nyert Radičová, mert a magyarok rá szavaztak. Ha a szlovák szavazókon múlt volna, a déli járások túlnyomó többségében is Gašparovič győzött volna. Petőcz Kálmán szlovákiai politológus, a Fórum Intézet munkatársa szerint a vegyes lakosságú községekben a magukat szlováknak vallók egy része csak statisztikailag szlovák, mivel magyar kötődéssel is rendelkezik. A csak szlovák identitású szlovákok körében így még magasabb a politológus által a nacionalista-populisták közé sorolt három kormánypárt, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Smer népszerűsége.
A szlovák kormányfő azt szeretné, ha a jelenlegi hárompárti koalíció egészen a jövő év közepén esedékes parlamenti választásokig fennmaradna. Ha azonban a koalíció fenntartása összeütközésbe kerülne Szlovákia érdekeivel, Robert Fico kész lenne vállalni a koalíción belüli konfliktusokat is. „Hangsúlyozom: érdekem, hogy a kormányzati ciklust ebben a felállásban fejezzem be. Nem tudom azonban elfogadni a kormánynak vagy Szlovákiának kárt okozó dolgokat, ezért kész vagyok az elvi konfliktust is vállalni, bár inkább az ellenzékkel szeretnék konfliktusban lenni” - jelentette ki a miniszterelnök a közszolgálati szlovák televízió vasárnapi vitaműsorában. Fico „véletlen egybeesésnek” minősítette, hogy rövid időn belül koalíciós partnerének, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) három magas rangú képviselőjét kellett menesztenie. „A személyes kudarcot a jó (koalíciós) kapcsolatok nevében sem tudom elfogadni” - szögezte le a kormányfő, aki néhány napon belül az SNS két miniszterét távolította el kormányából, ami feszültséget keltett a koalícióban. Fico szerint természetes, hogy aki dolgozik, az időnként hibát is vét, de annak következményeit viselnie kell. Mindkét SNS-párti minisztert korrupciógyanús pénzügyek miatt menesztették. Fico hosszú ideig védte minisztereit, s csak azután lépett fel ellenük, hogy az Európai Bizottság szankciókat helyezett kilátásba Szlovákiával szemben. Fico ismételten leszögezte: az európai pénzalapok lehívását és felhasználását továbbra is kiemelten kívánja kezelni. A miniszterelnök nem zárta ki, hogy új gazdasági helyzetelemzések alapján a kormány júniusban felülvizsgálja az idei állami költségvetést. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia továbbra sem kíván eladósodni, s a problémákat az állami kiadások lefaragásával próbálja megoldani.
Robert Fico szlovák miniszterelnök utasítására Ľubomír Jahnátek gazdasági miniszter tegnap azonnali hatállyal leváltatta Peter Hajast, a külföldi beruházásokért felelős SARIO állami ügynökség igazgatóját. A kormányfő mindössze azzal indokolta a lépést, hogy hatékonyabbá akarja tenni a SARIO működését. Ján Slota, a kormánypárti SNS elnöke értetlenségének adott hangot, kijelentetve: az ügynökséget 2007-ben az év legjobb ilyen jellegű európai intézményének kiáltották ki. Elemzők szerint a lépés mögött politikai döntés húzódik meg, ugyanis az utóbbi napokban a vezető kormánypárt, a Fico vezette Smer frontális támadást indított az SNS ellen. A miniszterelnök alig két hét alatt két SNS-minisztert váltott le (a gazdaságit és a környezetvédelmit), hivatalosan mindkettőt pénzügyi okok miatt (kétes tender kiírása, illetve a szén-dioxid-kvóta áron aluli eladása), és most egy újabb vezető SNS-funkcionárius feje hullt a porba. Kérdés az, hogy az SNS meddig bírja a nyomást. Rendkívül kellemetlen pofozógépnek lenni - mondta Peter Horváth politológus. A leváltás egyik lehetséges magyarázata, hogy Fico tudomására jutott valamilyen probléma a SARIO berkein belül, ezért nem kizárt, hogy botrány kirobbanása várható - világított rá egy másik aspektusra Grigorij Mesežnikov politikai elemző. Szlovák hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy a Smer előkészíti a terepet az esetleges előrehozott választásokra, miután a másik két kormánypárt, a Mečiar vezette HZDS népszerűsége a legfrissebb felmérések szerint a parlamenti küszöb (5 százalék) alá bukott, a nacionalista SNS-é pedig érezhetően visszaesett.
Az átmeneti cseh kormány személyi összetételének érdekessége, hogy az egyik miniszter nem cseh állampolgár, s csehül sem beszél. Gustáv Slamecka, az új közlekedési miniszter szlovák állampolgár, s eddig a tárcavezető egyik helyettese volt. Tartózkodási engedélye van, jó szakembernek tartják, szlovák állampolgárságát senki sem tartja hátránynak. A cseh kormányokban már korábban is voltak kettős állampolgárságúak. Karel Schwarzenberg, a távozó cseh külügyminiszter több állam polgára. Érdekesség ugyanakkor, hogy a hatályos cseh törvény a csehek számára más állampolgárság felvételét nem engedélyezi. Feltűnést keltett, hogy az új cseh miniszterelnök és kormányának külügyi- és európai ügyi miniszterei kommunista múlttal rendelkeznek. Jan Fischer kormányfő 1981 és 1989 között volt Csehszlovákia Kommunista Pártjának (CSKP) tagja, a pártot a „bársonyos” rendszerváltás után hivatalosan törvényen kívüli szervezetté nyilvánítottak. Jan Kohout külügyminiszter, illetve Stefan Füle, az európai ügyi tárca vezetője szintén tagja volt a kommunista pártnak, szakmai képzésük alapjait a volt Szovjetunióban, az elitiskolának számító Moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (MGIMO) szerezték. Kohout 1986-ban lépett be a kommunista pártba, majd Moszkvában tanult, s ezt követően a párizsi csehszlovák nagykövetségen dolgozott. Fülét 1981-ben vették fel a pártba, s ezután utazott Moszkvába tanulni. Manapság azonban mindez már csak a jobboldal számára téma. Felmérések szerint az egykori egyszerű párttagság a csehek döntő részét ma már nem zavarja. Daniela Kovárová, az új cseh igazságügyi miniszter tavaly májusa óta a tekintélyes Igazságügyi Akadémia igazgatójának tisztségét is betöltötte, de továbbra is inkább dús fantáziájáról és eredeti humoráról ismert. Fantáziáját különösen sci-fi könyveiben és az internetes honlapokon ereszti szabadjára. Hobbija saját bevallása szerint a jó étel és a szex. Ida Sebastiani írói álnéven legutóbb tavaly jelent meg elbeszéléskötete. Az „irodalomhoz vezető útját” a következőképpen írta le: „1983-ban részt vettem a Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusán és rettenetesen unatkoztam. A Kultúrpalota előcsarnokában könyveket árultak. Ott vettem meg az első sci-fi könyvemet, s ez a szerelmem azóta is megmaradt.” Irodalmi művek mellett a kilencvenes években több tucat jogi tanulmányt is írt, ami ismertté tette nevét a szakmában. Társszerzője volt néhány szakkönyvnek is.
Véget ért a síelési szezon vasárnap Szlovákia legmagasabban fekvő síközpontjában. A Lomnici csúcs alatti hatalmas nyereg Szlovákiai egyetlen olyan síközpontja, ahol még e hétvégén is lehet síelni. A több mint 2 ezer méteres tengerszint feletti magasságban a hóréteg vastagsága meghaladja a 150 centimétert, és eszményi feltételek várnak a téli sport szerelmeseire - számol be az InfoRádió. A Csorba-tónál már a múlt hétvégén szimbolikusan eltemették a síléceket, és ezzel pontot tettek az idei, csaknem rekordhosszúságú szezon végére; ebben a központban több mint 160 napig lehetett síelni. A kedvező hóviszonyok ellenére a tátrai szállodatulajdonosok elégedetlenek, hiszen az utóbbi évtized legrosszabb idényét zárják. A szállodák kihasználtsága csaknem 25 százalékkal esett vissza, és jelentősen, csaknem 40 százalékkal csökkent az úgynevezett egynapos látogatók száma is. Ráadásul a látogatók sokkal kevesebbet költöttek, mint korábban, visszaesett az éttermek és a büfék forgalma is.
A magyar alapiskolába járó diákok megfelelő szinten beszélik a szlovák nyelvet - véli Szigeti László, az MKP volt oktatási minisztere. Ján Mikolaj jelenlegi miniszter nemrégiben kétségbe vonta ezt. Ján Mikolaj (Szlovák Nemzeti Párt - SNS) oktatási miniszter nemrégiben kijelentette, elégtelennek tartja a szlovákiai magyar diákok szlováktudását. A Tesztelés 9 eredményei kapcsán azt mondta, a kilencedikesek nem írták meg jól a szlovák nyelvi tesztet. Mikolaj azzal érvelt, hogy a magyar diákok tesztjei könnyebbek voltak. A szlovákiai magyar diákoktól idén először követelték meg a szlovák nyelvi tesztet. Átlagosan 61,37 százalékra írták meg a felmérőt, miközben a szlovák iskolások a saját - a magyar iskolákban írtaktól különböző - szlovák nyelvi tesztjüket 61,26 százalékra teljesítették. A magyar diákok tudását eddig csak magyarból és matematikából mérték fel. „Nem tudom, mi alapján bírált a miniszter, hiszen az eredmények egyértelműen szignifikánsak. A diákok azonos mértékben tudják az előírt tananyagot” - nyilatkozta Szigeti László, az MKP oktatási alelnöke a TASR hírügynökségnek. Megjegyezte, Mikolaj számára valószínűleg kellemetlen volt annak beismerése, hogy a magyar és szlovák iskolákban azonos a színvonal. „Természetesen a tananyag különbözik, mivel az egyik esetben anyanyelvről beszélünk, a másikban pedig államnyelvről” - tette hozzá Szigeti, megjegyezve, hogy a magyar kilencedikesek sokkal jobban írták meg anyanyelvi tesztjüket, mint szlovák társaik, hiszen 67,55 százalékra teljesítették.
A szlovák közvéleményben változás állt be, egyre nagyobb a Szlovák Nemzeti Párt és a manipulált etnikai konfliktusok elutasítása - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója. A felvidéki magyarok tudnak és szeretnek Szlovákiában élni. Kétnyelvűek, és többségük büszke arra, hogy szlovák állampolgár - véli Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia kisebbségkutató intézetének igazgatója. Csaknem felük él olyan településen, amelyben a szlovákok vannak többségben, ám még mindig van 430 olyan helység, ahol a szlovákok kisebbségben vannak a magyarok mellett. Szarka László szerint a felvidékiek konfliktusait gyakran a politika és a sajtó gerjeszti és erősíti fel, ezek azonban elmúlnak. A magyar-szlovák kapcsolatokban is változás állhat be a jövőben azzal, hogy mindkét országot új külügyminiszter képviseli a tárgyalásokban, ám a Szlovák Nemzeti Párt kormányzati szerepe továbbra sem kedvez az együttműködésnek. Szakra László szavai szerint a magyarellenességet megkülönböztető sajátosságként alkalmazó párt a nacionalista populizmus összes technikáját felvonultatja, ám úgy tűnik, ebbe lassan belefárad az ország. A párthoz már annyi botrány kötődik - minisztereiket Fico kormányfő szinte hetente váltja le -, hogy támogatottságuk az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb környékére süllyedt.
Bauer Edit, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) európai parlamenti képviselője csatolt írásbeli választ igénylő kérdést intézett az Európai Bizottsághoz a szlovákiai nyelvtörvény-tervezettel kapcsolatban. A bizottságnak még egy hét áll a rendelkezésére a kérdés megválaszolására.
Bauer Edit beadványa:
2009. április 16-án a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (SzK NT) a kormánypártok képviselőinek szavazataival elfogadta azt a Kormány által benyújtott törvénytervezetet, mely módosítja a 270/1995 számú államnyelvről szóló törvényt. Ellentétben a kormány képviselőinek kijelentéseivel, hogy a tervezet nem gátolja a kisebbségi nyelvek használatát, a valóságban szigorú megszorító intézkedéseket vezet be a kisebbségek nyelvhasználatába.
Néhány példa:
1. Azon intézmények felsorolása, ahol az államnyelv használata kötelező a hivatali kapcsolatban (3.§, 1. bekezdés) sokkal szélesebb, mint azt a 184/1999 számú, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény előírja, ami többek között azt is jelenti, hogy néhány hivatalban, az egészségügyi és szociális biztosítókban a hivatalos ügyintézésben lehetetlen használni a kisebbség nyelvét azokon a területeken is, ahol a kisebbség részaránya több mint 20%.
2. A szociális és egészségügyi intézmények alkalmazottaival a személyes kommunikációban csak azokon a területeken használható a kisebbségi nyelv, ahol a kisebbség részaránya meghaladja a 20%-ot, különben csak akkor, ha a páciens, vagy kliens nem beszéli az államnyelvet (7.§, 4. bekezdés). Ez a javaslat mélyen a magánszférába gázol és abszurd.
3. A közszolgálati rádió adásán kívül a másnyelvű sugárzás csak abban az esetben lehetséges, ha a műsor közvetlenül a sugárzás után államnyelven is elhangzik azonos terjedelemben és tartalommal. Ez tulajdonképpen lehetetlenné tesz mindenfajta idegen nyelvű sugárzást (5.§, 1. bekezdés, b pont)
4. Az emléktábláknak államnyelven kell lenniük. Azonos, vagy kisebb betűmérettel más nyelven is tartalmazhatják a feliratot (5.§, 7. bekezdés), miközben a SzK Kulturális Minisztériumával kell jóváhagyatni. Ez az előírás retroaktív jellegű, bármiféle időhatár nélkül, miközben a feliratokat saját költségre kell elkészíteni.
5. A javaslat szigorú szankciókat vezet be 100-5000 euro terjedelemben. Ez alól nem részesülnek kivételben a hivatásukat végző fizikai személyek sem, mint például az orvosok, vagy ápolónők.
- Az Európai Bizottság a Szlovák Köztársaság és az SZK NT ezen lépését az EU Szerződés 6. cikkelyével összeegyeztethetőnek tartja?
- A Bizottság szerint ez a javaslat összhangban van a 2000/43/EC Irányelvvel?
- Mit szándékozik a Bizottság tenni a kulturális és nyelvi sokszínűség megőrzése érdekében az Európai Unió egyik tagállamában?
Kiválasztották a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázati felhívásának nyertes projektjeit. A tervek szerint ebben a kiírásban 63 millió eurós támogatás kerül szétosztásra a projektek között. A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program első pályázati felhívása 2008. október 15-én jelent meg, amely során elsősorban a fenntartható gazdasági fejlődés, a turizmus, a humánerőforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális együttműködések, a környezetvédelem valamint az infrastruktúra-fejlesztés terén megvalósuló magyar-szlovák együttműködések támogatására nyílt lehetőség. A 2008 decemberében lezáruló felhívásra 246 pályázat érkezett be a határ menti magyar és szlovák megyékből - ezek közül 106 pályázatot és 17 projektkoncepciót támogatott a Közös Monitoring Bizottság. A benyújtott támogatási igényt átlagosan 10 százalékos kormányzati társfinanszírozás és a pályázók 5 százalékos önereje egészít ki. A projektkoncepciók esetében a részletes pályázatok kidolgozására egy következő körben kerül sor, ami után a legjobbak esetében döntés születhet a végleges támogatásról. A legnépszerűbb beavatkozási terület az első prioritáson belül a Közös idegenforgalom-fejlesztés és az Emberek közötti kapcsolatépítés volt, amelyekre összesen 102 pályázat érkezett be, a rendelkezésre álló kerethez képest több mint négyszeres támogatási igénnyel. A program második prioritása csoportjában pedig több környezetvédelmi projekt mellett lehetőség nyílik számos kerékpár- és összekötőút, valamint két Ipoly-híd megépítésére is. Minden projekt magyar és szlovák partnerek bevonásával, szoros együttműködésben valósul meg. Az első pályázati felhívás nyerteseinek támogatása mellett döntés született még három új intézkedésről is (Együttműködés a K+F és az innováció terén, Az egészségügyi létesítmények közös fejlesztése és összehangolt használata, Határon átnyúló kommunikációs csatornák fejlesztése), ezek megnyitására a 2009 második negyedévében meghirdetendő második pályázati felhívás keretében kerül sor. Az első kiíráshoz hasonlóan itt is számos támogatási területre pályázhatnak a jogosult partnerségek az eddig is alkalmazott, nyílt pályázati rendszeren keresztül - a várható támogatási összeg körülbelül 60 millió euró lesz. A támogatási szerződések megkötése május-júniustól várható.
Úgy tűnik, a szlovákiai üzlethálózatok megelégelték a bevásárlóturizmust, és jelentős leárazásokba fogtak. Céljuk, hogy visszacsalogassák a vevőket, akik az elmúlt hónapokban a gazdasági válság és a gyenge forint miatt szinte mindent Magyarországon vásároltak - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Az élelmiszerek leárazása ezen a héten kezdődött, a szlovákiai üzlethálózatok már nemcsak egymás árait figyelik, hanem a magyarországiakkal próbálnak versenyezni. Akad árufajta, amelyet most 30-40 százalékkal olcsóbban kínálnak, mint a magyarországi boltok. A Hypernova és az Albert üzletláncokat üzemeltető Ahold is lépett. „A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek árát csökkentettük. Mindez hosszú távú stratégiánk része, amelynek lényege a konkurencia figyelése, és az árak fokozatos csökkentése” - nyilatkozta Diana Chovancová Stanková, az Ahold szóvivője. Hasonló stratégiát választott a Tesco is. „Körülbelül egy hónappal ezelőtt vezettük be azt az újdonságot, hogy termékeink árát összehasonlítjuk a határon túli árakkal, hogy az embereknek ne kelljen a bevásárlás miatt külföldre menni” - mondta Olga Hrnciarová, a Tesco Stores Slovakia szóvivője. Ľubomír Drahovský, a Terno piackutató ügynökség elemzője szerint ez az egyetlen módja annak, hogy a hálózatok megfékezzék a bevásárlóturizmust. Az államnak is jelentős veszteséget jelent, hogy egyre többen vásárolnak külföldön - az állam elsősorban az áfán veszít, a februári becslés alapján éves szinten akár 500 millió euróval kevesebb folyhat be az államkasszába. Az üzletláncok szerint majdnem mindent leáraznak, főleg a kenyeret, a tejet és az olajat. „A szlovákiai vásárló a tej vásárlásánál például 40 százalékot is megspórolhat. A leárazás 400 terméket érint” - tette hozzá az Ahold szóvivője. A Tesco szóvivőjének elmondása szerint 1000 termék árát csökkentették legalább 10 és legfeljebb 40 százalékkal. Szakértők úgy vélik, a vásárlókért folytatott verseny további leárazásokra fogja ösztönözni az üzletláncokat. Drahovský elmondta, egyfajta árháború kezdődött, és rövidesen nemcsak az élelmiszereket fogja érinteni, hanem a textilárut és az elektronikai cikkeket is.
A gazdasági válság miatt eddig mintegy háromezer szlovákiai munkavállaló veszítette el magyarországi állását - derül ki a pozsonyi Új Szó összeállításából. A lap úgy véli, hogy a magyarországi állásukat elvesztők döntő többsége szlovákiai magyar. 2009. március végén mintegy 15 ezer szlovák állampolgár dolgozott Magyarországon, ami 17 százalékos csökkenésnek felel meg 2008 márciusához képest, hiszen az előző év hasonló időszakában még közel 20 ezren dolgoztak hivatalosan a szomszédos országban. Míg 2008 első negyedévében több mint háromezer szlovák munkavállaló lépett be a magyar munkaerőpiacra, 2009 első három hónapjában már csak 420-an. Az Új Szó értesülése szerint a komáromi járásban az év első hónapjában 426 olyan személy kérte nyilvántartásba vételét a körzeti munkaügyi hivatalban, aki korábban Magyarországon dolgozott. Ez a szám azonban nem ad pontos képet arról, valójában hányan is veszítették el a munkahelyüket. A munkaközvetítő cégek ugyanis megpróbáltak más munkalehetőséget kínálni a velük szerződésben állóknak, így ők nem jelentek meg a nyilvántartásban. A komáromi járásban a munkanélküliek aránya március végére elérte a 11,67 százalékot, ami 1,22 százalékkal magasabb az egy hónappal korábbinál. Márciusban újabb munkáltató jelentett tömeges elbocsátást, az ógyallai Nuritech az év végéig 70 személytől készül fokozatosan megválni. A munkaügyi hivatal összesen mindössze 50 munkahelyet tud most felajánlani, főleg kőműveseket, csempézőket, asztalosokat, pincéreket, szakácsokat és ápolónőket keresnek. Az érsekújvári régióban több mint 8 ezer ember keres állást. Áprilisban itt is 10 százalék fölé emelkedett a munkanélküliek száma. Azok, akik decemberben - az esztergomi Suzuki gyárban történt tömeges elbocsátások során - veszítették el az állásukat, most még munkanélküli segélyt kapnak, így a még nagyobb gondok júliustól várhatók - vélik a munkaügyi hivatal illetékesei.
13 éve minden esztendőben megtartják azt a szavalóversenyt Révkomáromban, amelyen szlovákiai magyarok, magyarországi szlovákok, sőt romániai szlovákok adják elő szlovák írók-költők műveit. Az a cél, hogy bizonyítsák: a szlovákiai magyarok nem idegenkednek a szlovák nyelv használatától, és a szlovák irodalmat is tisztelik. - Az első évben a szándék csupán az volt, hogy a gyerekeket kicsit motiváljuk, annak érdekében, hogy ne csak a szlovákórán hallják a szlovák szót, hanem azon kívül is. Később azonban arra gondoltunk, hogy egy ilyen verseny nagyon jó példája annak, hogy együtt lehet működni nemzeteknek és nemzetiségeknek határon innen és túl is - mondta el Csémy Marianna, a szavalóverseny koordinátora, szlováktanár. A szlovákiai magyarok, a magyarországi és romániai szlovákok szavalóversenyére idén 60 versenyző jelentkezett. Robert Fico miniszterelnököt is meghívták, de ő végül nem ment el. Ott volt viszont Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke, aki megjegyezte: „Azt szokták mondani, hogy olykor a szó ér a világon a legeslegtöbbet. A jó szó pedig reményt adhat az embereknek. Ma annak a módját keressük, hogy hogyan értsünk szót a másikkal”.
A visegrádi országok oktatási és kulturális miniszterei kezdeményezték még 2006 végén, jelentessenek meg közösen egy 5 nyelvű (magyar, cseh, lengyel, szlovák és angol) irodalmi antológiát, amelynek célja az lenne - ha már kevesen beszéljük a többiek nyelvét, töredékesen ismerjük a szomszédok irodalmát, művészetét -, hogy megtudjuk, mi is történik a közös határok, a közös szobafalak túloldalán. „A gyakorlatban sokkal több energiát fordítunk arra, hogy kultúránkat eljuttassuk nyugatra, mint ide, a szomszédba” - írja előszavában a kötet főszerkesztője, Békés Pál. Az elhatározást tett követte, 2007 szeptemberében már megjelent a 13 kortárs szerző (Magyarországról Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Halász Margit és Spíró György) elbeszélését tartalmazó kötet, amelynek azóta megtörtént a prágai, pozsonyi, budapesti, varsói bemutatása is. A Millenniumi Klubba a főszerkesztő, Békés Pál és Halász Margit jövetelét harangozták be, de a szerzők betegsége miatt Böcskei Csilla, a Kultúrpont Iroda (a minisztérium társintézménye) kiadója és Ina Martinová, a szlovák szerkesztő helyettesítette őket. A pozsonyi vendég beszámolt a szerkesztőtársak és fordítók közötti kiváló együttműködésről és a munka során felmerült nehézségekről. Minden nemzeti szerkesztő a saját szájíze szerint válogatta ki az antológiában szereplő szerzőket. A könyv sikerén felbuzdulva a szerkesztők arabul is megjelentették a művet, melyet idén januárban, a kairói könyvvásáron, majd később egy alexandriai könyvesboltban mutattak be az olvasóknak. A beszélgetés során megtudtuk, az arabok rendkívül nyitottak más irodalmak irányában, s nagy érdeklődéssel fogadták a visegrádi négyek munkáit. A kulturális miniszterek egy hónap múlva esedékes találkozóján eldől, kiadják-e esetleg az antológiát spanyolul is. Megkérdeztük, lesz-e folytatása az együttműködésnek. A lengyel szerkesztő javasolta, a jövőben gyermekkönyveket fordítsanak le egymás nyelvére. Erről is a miniszterek találkozóján döntenek majd.
Jövőre elkezdődhet egy teljesen új 10-es számú főút kiépítése, optimális esetben 2012-től kétszer kétsávos pályán lehet közlekedni a leendő M10-es nyomvonalán, az óbudai temető és Pilisvörösvár között. Jelenleg a 10-es az egyik legveszélyesebb és legzűrösebb forgalmú út, amelyen kamionáradat halad át Óbudán. Évtizedes várakozás után 2011-ben elkezdődhet Budapest egyik legkritikusabb agglomerációs bevezetőjének tehermentesítése, azaz egy teljesen új 10-es számú főút kiépítése - tudtuk meg. Az első két szakaszán lényegében autóút-paraméterekkel rendelkezik majd, s a jelenlegi 10-esétől eltérve, a távlati M10-es nyomvonalán halad végig. A távlati tervek azzal számolnak, hogy folytatása Pest felé a szintén régóta tervezett aquincumi híd lehet. Feltéve persze, hogy az új 10-es már megkezdett engedélyeztetési eljárásait nem akasztják meg civil környezetvédelmi vétók. Az óbudai temetőtől a Pilisvörösváron át egész Kesztölcig tartó, nagyjából 27 kilométeres szakaszon az elmúlt években elviselhetetlenné váltak a reggeli és a délutáni dugók, az autók, a helyi és távolsági buszok és a teherautók többórás araszolása pedig az ott lakók életét keseríti meg. A fejlesztés viszont egyenletesebbé teszi a leendő 10-es főút terhelését, csillapítva a torlódásokat. A beruházás régóta napirenden van, de a tervezésnél tovább mindeddig nem jutott. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. három szakaszban valósítja meg a várhatóan több tízmilliárd forintos építkezést. Mint azt Pelsőci Géza, a társaság projektirodájának vezetője lapunknak elmondta, elsőként az óbudai temetőtől északnyugatra, a Pomázi út és az ürömi elágazás közötti, nagyjából három kilométeres szakasz épül meg, a kétszer kétsávos elsőrendű főúton középen elválasztó-, szélein pedig leállósáv lesz. Az ürömi csomópontban megszűnik a jelenlegi lámpás irányítás, helyette körfogalmat építenek. A környezetvédelmi engedély már jogerős, az építési engedély jövőre lehet meg. Jelenleg is tart az engedélyezési terv felülvizsgálta, ebbe beleépítik az Óbuda által korábban szorgalmazott módosításokat. Azután nem lehet akadálya a III. kerület szakhatósági hozzájárulásának. A procedúra lezárultával kezdődhet a területvásárlás, ám hogy az tartogat-e az M0-s ingatlanvételeihez hasonló, rendezetlen tulajdonjogi „meglepetéseket”, csak a kisajátítási terv elkészültével derülhet ki. Optimális esetben ez a szakasz 2012-ben helyezhető forgalomba. Ugyancsak 2012-es átadással számol a NIF az ürömi csomópont és a solymári elágazás közötti négy kilométeres szakasz esetében is. Itt szintén az előbbivel azonos adottságú elsőrendű főút épül meg, szintbeli elkülönítéssel elkészülő csomópontokkal, kerékpáros- és gyalogos-aluljárókkal. A solymári Auchantól a főváros felé nagyjából egy kilométerre kialakítandó csomópontban csatlakozik majd az M0-s körgyűrű 10-es és 11-es főút közötti szakasza, várhatóan 2015 tájékán. A jogerős környezetvédelmi engedély mellett már készül az engedélyezési terv, a beruházás szintén 2010-ben indulhat. Ha minden jól halad, az óbudai temető és Pilisvörösvár között három év múlva kétszer kétsávos lesz a főút. A csaknem húsz kilométernyi folytatás azonban a távolabbi jövőbe vész. Jóllehet a konkrét ütemezés elkészült, mivel azonban számos környezeti és abból következő forgalomtechnikai kérdésre kell választ adni, a kivitelezés nehézkesebbnek ígérkezik. Jelen elképzelés szerint a beruházás 2013-ban indulhat, s 2016 végére fejeződhet be. A solymári elágazás után a főút „letér” a 10-es jelenlegi nyomvonaláról, s Pilisvörösvárt északról megkerülve halad végig a kesztölci elágazásig, a 117-es számú, esztergomi bekötőútig. A Pilisvörösvár utáni, a lakott részeket elkerülő nyomvonal végleges kijelölése a környezeti hatásvizsgálati eljárás során történik meg. Ami biztos: több különszintű csomóponti csatlakozás lesz rajta. A húsz kilométeres főút azonban jó ideig megmarad kétszer egysávosnak, de később természetesen bővíthető. Ez nagyban függ a térképen már megrajzolt M11-es valamikori megvalósításától. A NIF szerint egyébként optimális esetben a jövő év végére a környezetvédelmi, rá egy évre pedig az építési engedély is beszerezhető.
A Tótkomlósi Szlovák Önkormányzat elégedetten nyugtázhatta nemrégen, hogy az ország valamennyi - s nem csak szlovák - nemzetiségi önkormányzata közül „holtversenyben” a második legmagasabb összegű (feladatalapú) állami támogatást nyerte el. Az önkormányzat elnökével, Laukó Zsuzsannával erről is beszélgettünk. Laukó Zsuzsanna e civil tisztségén túl (vagy fordítva) a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda igazgatója is. Meghosszabbított megbízatást akkor nyerte el, amikor a kinevezett igazgató elhunyt. A posztra kiírt pályázat benyújtási határideje hamarosan lejár, s ő maga is pályázóként várja a döntést. Az elnök asszony (elnökhelyetteskedés után) már a második ciklusban tölti be e funkciót, a szlovákok országos önkormányzata kulturális bizottságának ugyancsak elnöke. Az iskolában 2000-től igazgatóhelyettesként tevékenykedett, hamarosan lejáró igazgatói megbízatását jó egy éve nyerte el.
- Ötszázötvenezer forint körüli olyan támogatást igényelhettünk az államtól - különböző paraméterek alapján -, melyet meghatározott összegben valamennyi nemzetiségi kisebbségi önkormányzatnak biztosítanak - mondta Laukó Zsuzsanna. - Ám létezik feladatalapú állami támogatás is, mellyel az alapfeladatokon túli tevékenység megvalósítását segítik. Erre kaptuk a szóban forgó 441 ezer forintot, mely az aktivitást és a végrehatás színvonalát is figyelembe veszi. Valamennyivel többet kaptak tőlünk a szarvasi szlovákok, s a csabaszabadiak ugyanannyit érdemeltek, mint mi. Két alapítvány is áll önkormányzatunk mögött: a szlovák önkormányzatunk által alapított Komlósi Szlovákokért Alapítvány, illetve az iskolai, a Szlovák Nemzetiségi Műveltségért nevet viselő alapítvány. Ez utóbbi tette lehetővé például, hogy a 60. évfordulónk alakalmából idén megjelenhessen „A komlósi szlovák iskola jubileumi évkönyve”.
- Érdekes adatot hallani: az eddig jelentkezett tíz elsős gyerek mellé még fel tudnának venni gyerekeket ebbe a szépen felújított, s jó hírnévnek örvendő iskolába.
- Így igaz, várjuk is a további jelentkezéseket. Tudni kell, hogy a szlovák nyelv tanítása során elért eredményeink mellett tanulóink legutóbb az országos kompetenciamérés során magyarból a megye legjobbjai lettek, de például matematikából hasonlóan jól szerepeltek. Az természetes, hogy a szlovák nyelvet itt már az óvodában is oktatjuk, az iskolában pedig minden tanítási napon tartunk ilyen órákat, de mint látható, az sem hátrány, hogy a heti magyar órák száma az általánosan tapasztalhatónál eggyel kevesebb. S az sem érdektelen, hogy negyedik osztálytól angol és német nyelvet is tanulhatnak nálunk a gyerekek.
A Pilis Kupa alkalmával került sor a magyar hegyikerékpáros olimpiai krossz kupasorozat első futamára. A pilisszántói C2-es besorolású nemzetközi viadalra Szlovákiából, Ausztriából, Oroszországból is érkeztek bringások. Az elit hölgyeknél és a férfiaknál egyaránt szlovák elsőség született, a második és harmadik helyen a hazaiak osztoztak. A többségében még szezon eleji formát mutató magyar férfi elit mezőnyt Michal Laminak (Jump Sport Klub Kosice) sikerült legyőznie, aki a Corratec World Team magyar versenyzőjével, Melts Andrással vívott szoros küzdelmet a táv derekáig. Német idegenlégiósunk az 5. körben defektet kapott és sok időt veszítve, futva jutott el a kerékcserére kijelölt zónáig, így végleg elszálltak győzelmi esélyei. A tavaly még U23-asok között tekerő Szlobodnyik Zsolt (Merida Maraton Team CST) az egész táv során mutatott kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően lőtávolba került az utolsó körre, azonban a befutónál a sorrend maradt: Lami, Melts, Szlobodnyik. Az elit hölgyek között egy világviszonylatban is magasan jegyzett versenyző, a szlovákok bajnoka, Janka Stevkova volt a leggyorsabb, aki Vajda Márta (Merida Maraton Team CST) és Deli Anett (Bringavilág SK Bornsport) előtt ért célba. A junior lányoknál szintén északi szomszédainkhoz került az arany - és ezúttal az ezüst -, Kéri Zsófia (LTV Merida Racing) a harmadik helyen végzett, a junior fiúknál klubtársa, Béla Attila - akit két szlovák követett a befutó alkalmával - felállhatott a dobogó legfelső fokára. Attila remekül tartotta a lépést a felnőttekkel, ami jó előjel a németországi, offenburgi világkupa-futam előtt, ahová az LTV Merida Racing magyar különítménye is hamarosan elutazik.
Az április közepén megrendezett Pilis Kupa alkalmával került sor a magyar hegyikerékpáros olimpiai krossz kupasorozat első futamára. A pilisszántói C2-es besorolású nemzetközi viadalra Szlovákiából, Ausztriából, Oroszországból is érkeztek bringások. Az elit hölgyeknél és a férfiaknál egyaránt szlovák elsőség született, a hazai meridások ezúttal is a legjobbak közt voltak. Négy kategóriában is dobogón végeztek; mérlegük: 1 arany-, 1 ezüst- és 2 bronzérem. A többségében még szezon eleji formát mutató magyar férfi elit mezőnyt Michal Laminak (Jump Sport Klub Kosice) sikerült legyőznie, aki a Corratec World Team magyar versenyzőjével, Melts Andrással vívott szoros küzdelmet a táv derekáig. A meredek emelkedőkkel és szűk katlanokkal tarkított pályán egymást előzgetve haladtak, majd Lami a 6 körös verseny 4. körében távolodott el Meltstől. Német idegenlégiósunk az 5. körben defektet kapott és sok időt veszítve, futva jutott el a kerékcserére kijelölt zónáig, így végleg elszálltak győzelmi esélyei. Sőt, majdnem az ezüstéremért is kemény verseny alakult ki… A tavaly még U23-asok között villogó Szlobodnyik Zsolt (Merida Maraton Team CST) az egész táv során mutatott kiegyensúlyozott teljesítményének köszönhetően lőtávolba került az utolsó körre, miután Melts visszaesett a defektet követően. A párharcra azonban nem került sor, a befutónál a sorrend maradt: Lami, Melts, Szlobodnyik. Az elit hölgyek között egy világviszonylatban is magasan jegyzett versenyző, a szlovák bajnok, Janka Stevkova volt a leggyorsabb, aki Vajda Márta (Merida Maraton Team CST) és Deli Anett (Bringavilág SK Bornsport) előtt ért célba. A junior lányoknál szintén Szlovákiába került az arany, Kéri Zsófia (LTV Merida Racing) a harmadik helyen végzett, a junior fiúknál azonban klubtársa, Béla Attila felállhatott a dobogó legfelső fokára. Attila remekül tartotta a lépést a felnőttekkel, ami jó előjel a németországi, offenburgi világkupa-futam előtt, ahová az LTV Merida Racing magyar különítménye is hamarosan elutazik.
A megszűnés fenyegeti az egyetlen hazai román hetilapot, a Foaia Romaneascát, miután a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriuma munkacsoportjának javaslata szerint a tavalyi 27,4 millió forintos támogatásával szemben az idén 13,8 milliót javasolnak a lapnak. Az idén szűkülnek a nemzetiségi lapokra fordítható összegek, ugyanis a 2008-as 253 millió forinttal szemben csak 200 millió forint áll rendelkezésre, így mindenkinek kevesebb jut. A magyarországi románság különleges helyzetben van. Itt, több hazai nemzetiséggel szemben, megmaradt a kulturális szövetség, amely tulajdonosa az 1951 óta Gyulán kiadott lapnak. A Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége vitában áll az Országos Román Önkormányzattal, legitimációját megkérdőjelezi. Mindezt az országos önkormányzat visszautasítja. Az 1995-től működő Országos Román Önkormányzat - miután sikertelen tárgyalásokat folytatott a kulturális szövetséggel a román hetilap átvételéről - 2001-ben Cronica néven előbb havi lapot alapított, amely már kéthetenként jelenik meg. Az idén július elsejétől az országos önkormányzat hetilapként szeretné megjelentetni. Ehhez kért támogatást a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumától, amely április 16-i ülésén - az előterjesztés szerint - az eddigi 7,7 millió forintos támogatás helyett éppúgy 13,8 milliót biztosít a Cronicának, mint a Foaia Romaneascának. Magyarországi román civil egyesületek, kisebbségi önkormányzatok és intézmények képviselői aláírásgyűjtésbe fogtak, tiltakozva az egyetlen román hetilap várható megszűnése miatt. Petíciójukban kifejtik: az országos önkormányzat saját kiadványát a hetilap ellehetetlenítése miatt hozta létre. Az országos önkormányzat szerint lapalapítási jogukkal éltek. A Foaia Romaneascaă nevesítve szerepel a magyar-román kormányközi vegyes bizottság dokumentumai között, amelynek működtetését magyar költségvetési forrásokból biztosítják. - Egy nemzetiségi hetilap sem lehet politikai döntéshozó szerv szócsöve, az eset a sajtószabadságról is szól - mondta tudósítónknak Jova Éva, a Foaia Romaneasca főszerkesztője.
Elkészítette és benyújtotta az Országgyűléshez a múlt évi tevékenységéről szóló beszámolóját a kisebbségi ombudsman; Kállai Ernő reméli, április végére napirendre veszik az illetékes bizottságok beadványa tárgyalását, és már májusban beszámolhat az Országgyűlés előtt a 2008-ban végzett munkájáról. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hétfőn elmondta: a múlt évben több átfogó és egyedi vizsgálatot is indított. Példaként említette, hogy több mint fél éven át tartó vizsgálatot végzett a rendőrség és a kisebbségi csoportok közötti konfliktuskezelés, a toborzási gyakorlat, annak társadalmi hatása, a humánpolitikai változások, valamint az igazoltatási gyakorlatok és a kisebbségi nyelvek használatának lehetőségéről. A vizsgálat eredménye szerint a rendőrségen belül jelenősen érezhető a romákkal szembeni diszkrimináció. A vizsgálat eredményeire alapozva az ombudsman a rendőri vezetés, a rendészeti miniszter és a kormány számára is megfogalmazta ajánlásait, és a problémákra való felhívással azt szeretné elérni, hogy létrejöjjön az a garanciarendszer, amely a kisebbségi jogok érvényesülését, az emberi méltóság tiszteletben tartását, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek betartását biztosítja a rendőri ügyintézésben és eljárásokban. Az ombudsman tavalyi jelentősebb tevékenysége között említette a monoki önkormányzat segély-kifizetési rendeletének vizsgálatát, amelyet alkotmányellenesnek talált, a pilisszentkereszti Szlovák ház ügyét, valamint a gyűlöletbeszéd büntethetőségével kapcsolatos anomáliákat, illetve azt, hogy figyelemmel kísérte a romák elleni fegyveres és Molotov-koktélos támadásokat. Közölte: nyílt levélben fordult a kisebbségi vezetők nevében a kormányhoz, hogy alakítsa ki álláspontját a kisebbségek parlamenti képviseletéről, valamint dolgozza ki az erre vonatkozó törvényjavaslatát. Megjegyezte, a parlament több mint másfél évtizede fennálló mulasztásos alkotmánysértést követ el, ami miatt a kisebbségi közösségek nem tudnak intézményesített módon részt venni a törvényhozás munkájában. Ezért azt kérték a kormánytól, hogy annak érdekében, hogy a kisebbségi jelöltek indulhassanak a 2010-ben esedékes választáson, a törvényjavaslatot legkésőbb az Országgyűlés tavaszi ülésszakán napirendre kell tűzni, de erre az ombudsman már semmi esélyt nem lát. Kállai Ernő a jelentés tartalmáról tájékoztatta a 13 kisebbségi önkormányzat elnökét tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztalt is, a hétfő délelőttre összehívott budapesti ülésen. Az ombudsman a kisebbségi vezetőkkel közölte, áprilisban egy átfogó vizsgálatot indít a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesülése tárgyában. A vizsgálat a kulturális intézmények működésére, finanszírozására, és a kulturális autonómia érvényesülésére fókuszál. Az országgyűlési biztos a kerekasztal ülését követően azt is elmondta: a 2011-es népszámlálásról szóló törvénytervezetből - amelyet véleményezésre küldtek el a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának - kiderült, az adatgyűjtésben nem szerepel a kisebbségi tétel. Az ombudsman elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényjavaslat szerint nem tervezik a kisebbségi adatgyűjtést, és ez megfogalmazása szerint azt sugallja, Magyarországon nincsenek kisebbségek. Az országgyűlési biztos azt kéri a törvényjavaslat készítőitől és a törvényhozóktól, hogy „bármennyire visszás is a jelenlegi jogszabályi rendelkezés”, a 2001-es népszámláláshoz hasonlóan, anonim módon, önkéntes nyilatkozat formájában készüljön népszámlálási adatbázis a magyarországi 13 nemzeti és etnikai kisebbség létszámáról. Ugyanezt kéri a kisebbségek érdekképviseletét tömörítő II. Kisebbségi Kerekasztal is. Az ombudsmani törvény szerint az országgyűlési biztosok éves tevékenységéről és tapasztalatairól, valamint az általa tett kezdeményezések, ajánlások fogadtatásáról és eredményéről évente beszámol az Országgyűlésnek. A beszámolót a tárgyévet követő naptári év első negyedévének végéig kell az Országgyűlés elé terjeszteni, a beszámolóját az országgyűlési határozathozatalt követően a Magyar Közlönyben közzé kell tenni.
2009. április 6-án folytatódtak a megkezdett szakmai egyeztetések az országos kisebbségi önkormányzatok elnökei és a kisebbségi ombudsman között. Kállai Ernő tájékoztatta az elnököket a 2008. évi országgyűlési beszámolójának elkészültéről, főbb tartalmi elemeiről, egyúttal meghívta őket a beszámoló parlamenti vitájára. Az ombudsman ismertette a II. Kisebbségi Kerekasztal résztvevőivel a nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális jogainak érvényesülése tárgyában indított átfogó vizsgálatának tervezetét. Ennek megvalósításához az ombudsman az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeinek támogatását kérte, akik üdvözölték a vizsgálat megindítását, valamint felajánlották segítő közreműködésüket. A II. Kisebbségi Kerekasztal áttekintette a kisebbségi közösségek jogalkotás folyamatában való fokozottabb részvételére vonatkozó javaslatot. Kállai Ernő ismertette, hogy a 2011. évi népszámlálásról szóló törvénytervezet nem rendelkezik a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra vonatkozó adatok gyűjtéséről. II. Kisebbségi Kerekasztal közös állásfoglalásban hatalmazta fel a kisebbségi biztost, hogy képviseletében eljárva a törvényjavaslat átdolgozására hívja fel a Központi Statisztikai Hivatalt.
Az egységes fellépés fontosságát hangsúlyozták az ellenzék és a kormánypárt képviselői is kedden a magyar-szlovák parlamenti párbeszéddel kapcsolatban, amelynek eddigi eredményeiről Szili Katalin házelnök számolt be az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A házelnök a január végén lefolytatott közös bizottsági ülések két nagy eredményének nevezte, hogy létrehoztak „egy új párbeszédmodellt”, és a magyar parlamenti patkó összefogásával sikerült összeállítani a magyar-szlovák viszony problémakatalógusát, amit a március 12-i házelnöki találkozón már át is adott szlovák partnerének, Pavol Paskának. A párbeszédet, terveik szerint a külügyi, illetve az alkotmányügyi bizottságok keretében folytatják. Németh Zsolt, a testület fideszes alelnöke és Szili Katalin egyaránt a parlamenti pártok egységes fellépésének fontosságát hangsúlyozta az ügyben. Szabó Vilmos, a testület szocialista alelnöke bírálta a Fidesz elnökét, amiért Kárpátalján a minap a kettős állampolgárság megadásáról beszélt, szerinte kárt okozva ezzel a határon túli magyar kisebbségeknek.
Nem volt szerencsés Orbán Viktor kárpátaljai ígérete a kettős állampolgárságról a szlovákiai magyarok érdekeit tekintve, az elnökválasztás második fordulója előtt - írta az Új Szó című szlovákiai magyar lap. „Orbán Viktor hét végi kijelentésének, mellyel megígérte a kettős állampolgárságot a kárpátaljai magyaroknak, két magyarázata lehetséges: 1. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit, vagy 2. Orbán Viktor a messzemenőkig lesajnálja a határon túli magyarok érdekeit” - írja a lap. Kifejti: egy pártelnök külföldi látogatása előtt, melyen ráadásul nyilvános szereplésre lehet számítani, stábja rendszerint készít számára egy tájékoztatást a régió helyzetéről és az aktuális bel- és külpolitikai összefüggésekről. Jelenleg kétségtelenül az utóbbi témák közé tartozik a szlovákiai államfőválasztás is, amelyről azonban a Fidesz elnöke bizonyára értesült már. Orbán kettős állampolgárságot ígér „Feltételezhetően azt is tudja, hogy a választás kimenetele nagyon fontos a szlovákiai magyarok számára, s gyaníthatóan arról is hallott már, hogy az utóbbi napokban a választási kampány első számú motívuma a durva nacionalizmus lett, melynek kapcsán az ő neve is rendszeresen felmerül, s a szlovák nemzeti érzelmű választók megfélemlítésére és mozgósítására használják - tegyük hozzá, jogtalanul” - emeli ki a lap írása. Az Új Szó szerint Orbán Viktornak tudnia kell, hogy minden, amit mond, pláne külföldön, nagy figyelemnek örvend Szlovákiában, s garantáltan felhasználják a kampány során. „A kárpátaljai magyarok előtt persze hálás feladat lehet megígérni a kettős állampolgárságot, jóllehet egy ilyen kijelentésnek ma semmilyen valós relevanciája nincs, hiszen a Fidesz egyelőre ellenzéki párt, s könnyen megeshet, hogy minimum másfél évig még az is marad” - fogalmaz az Új szó. „Ellenben annál nagyobb a politikai relevanciája a szlovákiai államfőválasztás kapcsán, melynek hatalmas a tétje az itteni magyarok számára, s várható, hogy a szlovák nacionalista erők minden lehetőséget megragadnak a magyar kártya kijátszására” - jegyzi meg a lap. „A fentiek tükrében két dolog lehetséges. Orbán Viktor tudatában van mindennek, de számára a magyarországi nyilvánosság a mérvadó, hiszen neki Magyarországon kell megnyernie a választásokat; ebben az esetben a fentebb vázolt 1. pont érvényes. Vagy - bár ennek valószínűsége meglehetősen alacsony - Orbán Viktor nem tudatosítja szavainak súlyát, mert nem tájékozott a határon túli magyar politika aktuális kérdéseiről, ekkor viszont a 2. pont lép érvénybe. Akárhogy legyen is, a szlovákiai magyarok egyet mondhatnak Orbán hét végi kijelentésére: köszönjük, Viktor!” - zárja kommentárját az Új Szó.
Kettős állampolgárságot ígért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári jubileumi közgyűlésén Orbán Viktor. A Fidesz elnöke - emlékeztetve a 2004. december 5-i, kettős állampolgárságról szóló népszavazásra - kifejtette: akkor mégiscsak az igenek voltak többségben, és ha van egy rendes, becsületes népképviselete a magyarországi magyaroknak, akkor egy ilyen népszavazás eredményét - függetlenül attól, hogy az nem kényszerítő erejű - a demokrácia szokásaihoz híven, irányadó politikai tényként veszi figyelembe. Mivel itt erkölcsi tényről van szó, amely - mint fogalmazott - súlyosabb, mint a politikai tény, „ezért most már csak egy olyan parlamentre van szükség, amely ezt tudomásul veszi, és a szükséges törvényt megalkotja, mint ahogy mi készen is állunk arra, hogy ezt a törvényt megalkossuk”. A magyar nemzet újraegyesítése ugyanis egyik alappillére a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség programjának - hangsúlyozta a magyar politikus. Az 1989. február 26-án megalakult KMKSZ ünnepi rendezvényének - huszadik, jubileumi közgyűlésének - részvevőit köszöntve Orbán Viktor a legutóbbi magyarországi fejleményekre utalva kijelentette: „a változás úton van, és hamarost meg is fog érkezni”. Ez pedig azt a reményt nyitja meg - tette hozzá a politikus -, hogy nincs már messze az idő, amikor a státustörvényt majd ismét módosítja a magyar Országgyűlés, és visszaírják azt a mondatot, amelynek a törlése árulás és önfeladás, amely mondat úgy hangzik: a magyar nemzet létezik. A határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvény elfogadása mindenképp szép gesztus lenne Magyarország részéről - nyilatkozta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Kovács Miklós a Fidesz elnökének arra a szombaton Ungváron tett kijelentésére reagálva, hogy hatalomra kerülése esetén a Fidesz megalkotná a kettős állampolgárságról szóló törvényt. A KMKSZ elnöke elmondta: attól függetlenül, hogy az ukrán törvények tiltják a kettős állampolgárságot, a lényeg az, miként viszonyul Magyarország a határon túli magyarokhoz. A jogszabály elfogadása mindenképp pozitív lépés lenne - tette hozzá. Kovács szerint jelenleg nem tudható, hogy a kettős állampolgárság hány embert érdekelne Kárpátalján, hiszen ez - mint fogalmazott - aligha járna a magyarországi szociális ellátórendszerbe történő becsatlakozással. „Azt sem tudjuk, hogy tömeges érdeklődés esetén miként reagálnának az ukrán hatóságok. Az egy másik kérdés, hogyan néz majd ki a törvény a gyakorlatban, de azt nem gondolom, hogy ezzel kapcsolatban retorziókkal vagy különösebb problémákkal kellene számolnunk” - mondta a KMKSZ vezetője, hangsúlyozva, hogy a lényeg az anyaország részéről megnyilvánuló pozitív gesztusban rejlik.
Szlovákia továbbra is szívesen látja a magyar üzleti partnereket, befektetőket, és az idén is a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlődésével számol - hangoztatta a Világgazdaságnak a budapesti szlovák nagykövetség kereskedelmi tanácsosa. Szlovákia gazdasága - a globális pénzügyi válság ellenére - a korábbi évekhez képest szerényebb mértékben ugyan, de idén is tovább növekszik, s ez ígéretes üzleti lehetőségeket kínál a külföldi partnereknek. Az ország szívesen látja a magyar üzleti partnereket, tőkebefektetőket is, és ezért a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlődésével számol - hangoztatta a tanácsos. Dr. Peter Horváth szerint annak köszönhetően, hogy Szlovákia - néhány évvel az uniós csatlakozása után - idén január 1-jétől már bevezette az eurót, az ország gazdasága még stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált, annak minden előnyével együtt. Az év eleje óta ugyanis megszűnt a korábbi korona és az euró közötti átváltási árfolyamának az ingadozása. Megvalósult az árak átláthatósága: összehasonlíthatóvá váltak a Szlovákiában előállított áruk eurós árai az euróövezethez tartozó más uniós országok termékeinek árával. Az euró bevezetése megkönnyíti Szlovákia GDP-jének és a külfölddel folytatott termékkereskedelmének növekedését is, - folytatta - hiszen az országban lévő külföldi befektetők stabil, kiszámítható környezetben működnek. Megszűnt a korábbi valuta, a korona árfolyam-ingadozása, ezért meghatározott áron tudnak hosszú távon is export-import ügyleteket lebonyolítani. A külföldi működő tőke szlovákiai beáramlását is nagymértékben segíti az Európai Unió közös valutája, a szlovákiai adórendszerrel együtt, amely egységesen 19 százalékos kulccsal működik. „Nálunk nincs annyiféle adónem, mint Magyarországon” - fogalmazott a szlovák kereskedelmi tanácsos. Azt is kiemelte, az euró bevezetése óta eltelt három hónapban nem történt Szlovákiában semmi olyan probléma, amely bármiképpen akadályként merült volna fel az uniós közös valuta használatával kapcsolatban. „Szlovákia továbbra is kész az euró bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait folyamatosan megosztani Magyarországgal” - szögezte le Dr. Horváth, utalva arra, hogy már idén, január 29-én Magyarországon járt a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és a Szlovák Általános Hitelbank igazgató asszonya, akik előadást tartottak a témában. Arra a felvetésre, hogy a 8,3 millió lakosú Ausztria az országos gazdasági kamarájának becslése szerint eddig 3,7 milliárd összegű működő tőkét fektetett be Szlovákiában, ahol a harmadik legfontosabb külföldi befektető, s ráadásul számos osztrák magánpolgár is vásárolt ingatlanokat a fővárosban - Pozsonyban és az ország más részeiben is -, Dr. Horváth elismerte, hogy az Ausztriánál nagyobb népességű Magyarországról kisebb összegű tőkebefektetés érkezett Szlovákiába. A Szlovákiában megvalósított magyar tőkebefektetések összege mintegy 2,5 milliárd euró. A hivatalos budapesti adatok szerint a külföldre irányuló magyar tőkebefektetések 27, 5 százaléka Szlovákiába megy - tette hozzá.
Magyarország és Erdély fejedelmére, II. Rákóczi Ferencre emlékeztek születésének 333. évfordulóján vasárnap a szlovákiai Borsiban, szülőházánál, az évtizedek óta felújítás alatt lévő Rákóczi-kastély parkjában 1968 óta álló szobra előtt. A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme. A II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság szervezésében rá emlékezett egyebek mellett a Magyar Koalíció Pártja, Borsi község Önkormányzata, és Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzata csaknem kétszáz ember előtt. A jeles eseményre meghívták Orbán Viktort, a Fidesz elnökét is, ám más programja miatt nem lehetett jelen. Felolvasott üzenetében azt hangsúlyozta: Rákóczi szabadságharca volt az utolsó, amikor a Kárpát-medence minden népe közös célért fogott össze. Most is összefogásra van szükség annak érdekében, hogy megszűnjék a Kárpát-medencében élők megosztottsága - írta a pártelnök. Surján László az Európai Unió néppárti képviselője ehhez csatlakozva egyebek mellett azt mondta a megemlékezésen: a Rákóczi-szabadságharc a Kárpát-medencei népek egységét szimbolizálta, és bár világháborúk szétverték azt, ami eggyé tartozott, de igazából ezt az egységet csak egy népszavazás tudta szétzúzni - utalt ezzel a kettős állampolgárságról tartott referendumra.
A köztársasági elnök új könyve, amelynek címe Méltó életet mindenkinek (Dôstojný život pre všetkých), a martini Matica slovenská kiadásában jelent meg. A 2150 példány megjelenését az államfő saját zsebből finanszírozta, kb. 8000 euróba kerülhetett. Marek Trubač szóvivő szerint a könyv politikai választási programjának bővített változata, amelyet azért írt le ilyen formában, mert régiós látogatásai során az emberek arról panaszkodtak neki, hogy a sajtó nem közvetíti az ő gondolatait és álláspontjait. Gašparovič a könyvben többek között magyar politikusokat is kritizál, amiért feszültséget szítanak Szlovákiában. Ellentétben vele, aki szerint a feszültségszítás nem tartozik az európai demokratikus politikai eszközök közé. A köztársasági elnök állítja, hogy a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok jók, és az emberek együttélése is, csak az extrém politikai erők aggasztják őt. A szlovákiai magyarokkal kapcsolatban kifejti azt is, szerinte a nekik biztosított jogok átlagon felüliek. “Nem tartozom azok közé, akik úgy tesznek, mintha tűzoltók lennének, miközben olajat öntene a tűzre. De ez nem jelenti azt, hogy el kell tűrni a nacionalista aláfestésű szélsőségeket” - vallja kampánykönyvében Gašparovič azzal, hogy elegendő erő van Szlovákián kívül is, amelyek támogatják a szlovák nemzeti érdekeket.
A szlovákiai társadalmat állítólag megosztó Magyar Koalíció Pártjával való együttműködést, illetve az önálló szlovák állam elutasítását rótta fel több ízben is aránylag élesen Iveta Radičovának, a szlovákiai ellenzék közös államfőjelöltjének vitapartnere, Ivan Gašparovič jelenlegi szlovák államfő. A szlovákiai elnökválasztás második fordulójába jutott két jelölt első televíziós vitáját vasárnap este közvetítette a TA3 szlovák hírtelevízió. Radičová a bírálatokat visszautasította, s úgy vélte: Gašparovič az, aki megosztja a társadalmat és hamisan megjátssza a magyar kártyát. A szlovákiai elnökválasztás második fordulójára a jövő szombaton kerül sor.
Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke beismerte, hogy ő adta fel az Iveta Radičová - ellenes, nagy port kavaró hirdetéseket egy dél-szlovákiai újságban. Az SNS ugyanakkor azt állítja, a magyaroknak autonómiát ígérő hamis röplapokhoz a pártnak nincs semmi köze - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden. „Ha akarják, feszítsenek keresztre. De az embereknek végre fel kell nyitni a szemét” - jelentette ki az újsághirdetéssel kapcsolatban Belousovová. Azt már nem akarta elárulni, milyen bizonyítékok alapján állítja, hogy Radičová valaha is autonómiát ígért volna a magyar nemzetiségű választóknak. Az újság szerint nem sokkal azután, hogy a déli régiókban szétterítették a Radičová nevében autonómiát ígérő szórólapokat, egy szlovák regionális lap szerkesztőségének a következő szövegű hirdetést küldték el: „Olyan embert akarunk államfőnek, aki az autonómia fejében megszerezte a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) támogatását, vagy olyat, aki Szlovákia érdekeit védi? Szlovákok, válasszuk meg Ivan Gašparovičot szlovák államfőnek!” Miközben a múlt héten az államfő, valamint szóvivője és kampányfőnöke, a kormányfő és a kormánypártok is elhatárolódtak a Radičová - ellenes hirdetésektől, a hét végén Belousovová bejelentette: az egészet ő találta ki. Meggyőződése, hogy Radičová irányította az autonómiát ígérő röplapok terjesztését az ország déli régióiban. Szerinte azt a látszatot akarta kelteni a szlovák választók szemében, hogy őt minden oldalról támadások érik, hamisítják röplapjait, „ő az a szegény nő, akit az erős férfiak bántanak” - fejti ki az Új Szó. Robert Fico kormányfő nem reagál az SNS hirdetésére. „Nem nyilatkozunk. A kormányfő figyelemmel kíséri a kampányt, de nem reagálunk” - mondta Silvia Glendová szóvivő. Marek Trubac, az államfő szóvivője lapzártáig nem vette fel telefonját. Gašparovič kampányfőnöke, Jozef Grapa azt mondta: nem tudja, milyen megfontolásból adta fel az SNS a hirdetést. „Nem tudom, mi inspirálta őket, ezért érdemben nem akarom kommentálni. Vélhetőleg ez reakció Radičová kampányára, aki szüntelenül és indokolatlanul támadja Ivan Gašparovičot. Mi nem folyamodnánk ilyen módszerekhez” - magyarázta az Új Szónak Grapa. Bár azt kijelentette, hogy stábja nem rendelne ilyen hirdetést, az SNS lépéseitől egyértelműen nem határolódott el.
A biztos programot kínáló Gašparovič ellenében rejtély, mit akar pontosan Iveta Radičová - véli Pavol Paška házelnök. A politikus a Szlovák Televízió politikai vitaműsorában nyilatkozott az elnökválasztásokról. Beszélgetőpartnere, Ivan Mikloš szerint a különbség a két jelölt között abban rejlik, hogy az aktuális államfőt támogató pártok megosztják az országot, nem pedig egyesítik. A volt pénzügyminiszter ennek bizonyítékát például az autonómiapártoló álszórólapok megjelenésében és a magyar kártya ismételt előhúzásában látja. Paška szerint nem Gašparovič, hanem Radičová osztja fel az országot - rosszakra és jókra, igazságosakra és igazságtalanokra. A Smer politikusa úgy gondolja, hogy senki sem kérdőjelezheti meg a szórólapok tartalmát, ráadásul az ellenzéki jelöltet támogató óriásplakátok is negatív üzenetet sugároznak. A házelnök kijelentette, hogy az elnöknek biztos programot kell kínálnia, Gašparovič pedig a krízis idején szorosan együttműködött a szakértőkkel és a válságtanáccsal a helyzet megoldásán. Mikloš szerint az államfő teljesen passzív és megoldásokat is az ellenzék kínál a jelenlegi helyzetre. Míg az SDKÚ képviselője veszélyesnek tartja, hogy a hatalom egy politikai pórus körül koncentrálódna Gašparovič újraválasztásával, Paška úgy véli, ez kimondottan előnyt jelent és stabilitást kölcsönöz az országnak a régióban.
Vladimír Mečiar provokációnak minősítette azokat a Dél-Szlovákia egyes vidékein terjesztett röplapokat, amelyek Iveta Radičová ellenzéki államfőjelölt támogatása fejében autonómiát ígértek a magyaroknak. „Ez átlátható választási provokáció, de nem tudom kinek az érdekében, mert egyrészt lehetőséget teremt Radičová támadására, másrészt viszont lehetővé teszi számára, hogy kimanőverezze magát a gyanúból (hogy támogatja az autonómiát). Az sem kizárt, hogy titkosszolgálati játszmáról van szó” - jelentette ki a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) elnöke pártja országos vezetőségének ülése közben, a hétvégén a kelet-szlovákiai Bártfafürdőn (Bardejovské Kúpele). A volt miniszterelnök nem zárja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok ügye, illetve a nemzetiségi téma a következő időszakban a szlovák politika előterébe kerül, s egyike lehet a június elejére kiírt európai parlamenti választások kampánytémájának is Szlovákiában. „Mindez befolyásolni fogja a témákat, és azokat a kérdésköröket, amelyről a vita szólni fog. Annál is inkább, mert európai parlamenti képviselőnk, Edit Bauerová - vagy Bauer Edit, ahogy most újólag nevezi magát -, az Európai Parlamentben javasolta a kisebbségi autonómia jogának felvételét a nemzetiségi dokumentumokba, amit az EP több mint 80 százalékos többséggel elutasított” - fejtette ki a politikus. Mečiar pártjának elnökjelöltje, Milan Melník nem jutott be az államfőválasztás második fordulójába. A párt vezetése a második fordulót illetően nem fogalmazott meg semmiféle ajánlást hívei és választói felé. Felszólították őket, hogy mindenki saját meggyőződése szerint szavazzon. Hasonló módon járt el a liberális Szabad Fórum is, akinek jelöltje, Zuzana Martináková szintén kiesett az első fordulóban. A párt szintén arra szólította fel híveit, hogy saját belátásuk szerint szavazzanak.
Piszkos elnökválasztási kampány folyik Szlovákiába - írta az Sme című vezető szlovák véleményformáló lap szombaton. A lap szerint ki kell vizsgálni, hogy ki állhat azok mögött a hamisított röplapok mögött, amelyeken Iveta Radičová ellenzéki államfőjelölt autonómiát ígér a szlovákiai magyaroknak, ha azok rá szavaznak Az újság szerint ki kell vizsgálni, hogy ki állhat azok mögött a hamisított röplapok mögött, amelyeken Iveta Radičová ellenzéki államfőjelölt autonómiát ígér a szlovákiai magyaroknak, ha azok rá szavaznak. A kommentár szerzője úgy véli, Ján Füle, Radičová kampányfőnöke téved, amikor azt állítja: a hamis röplapok buta emberek műve, akik olyasmit ígérnek a magyaroknak, amit nem akarnak. „Itt egyáltalán nem a dél-szlovákiai magyarokról van szó, hanem az északon (délen, mindenütt) élő szlovákokról, akik körében olyan nyugtalanságot és félelmet kell kelteni, hogy elmenjenek választani. És azoknak az embereknek, akik életükben élő magyart még soha nem láttak, még nehezebb megmagyarázni, hogy azok (a magyarok) mire vágyakoznak. Nem a magyarok vágyairól, hanem a nemzetek egymás elleni felbujtásáról van szó” - szögezi le a lap, amely több írásban is foglalkozik a témával. Öllös László politológus az Új Szó című szlovákiai magyar lapban úgy véli: ezzel a lépéssel a szlovák választókat akarták elriasztani Iveta Radičovától azzal, hogy folyamatosan a jelölt „magyar kötődéséről” beszélnek. A politológus úgy véli, nagyon sok függ attól, milyen lesz az eset utóélete. „Ha kritikamentes lesz a visszhang, akkor elriaszthat, ha viszont világossá teszik, hogy provokációról van szó, akkor a vita arról fog szólni, amiről igazából szólnia kell. Tehát hogy azoknak, akik ezt a szórólapot előállították, milyen tényleges képet alkottak a szlovákiai politikai pluralizmusról és a választásokról” nyilatkozta Öllös. A szakember szerint ez az ellenkampány a készítőkről árul el nagyon sokat; arról, hogy miféle módszereket képesek alkalmazni, hogy ellenfelüket lejárassák. „Ez jól jelzi azt, hogy máskor is élhetnének ilyen módszerekkel” tette hozzá a politológus. Öllös rámutat: az egyes televíziós csatornák és a lapok kommunikációja is jelezni fogja, ki van benne ebben az ügyben, hogy ez csupán egy elszigetelt akció, vagy pedig egy szélesebb lejárató kampány része-e. „Az elmúlt napok eseményei után bármi várható még a kampányban” zárta le Öllös. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának volt elnöke szórólapokkal próbálja mozgósítani a magyar választókat. „Arra hívom fel a figyelmet, hogy ha együtt élünk, közösek a céljaink, ne hagyjuk magunkat provokálni. Most itt van a lehetőség, hogy jóval többen menjenek el szavazni” hangsúlyozta az Új Szónak Bugár. Véleménye szerint több MKP-s kollégája gondolkozott azon, hogy kétnyelvű leveleket küld a választópolgároknak. Ezzel is hozzá szeretnének járulni ahhoz, hogy Radičová kampánya sikeres legyen. Berényi József, az MKP elnökhelyettese provokációnak és veszélyes lépésnek tartja a röplapos akciót, amely nagyon rossz irányba befolyásolhatja a szlovákmagyar viszonyt. Berényi úgy látja, hogy a pénteki „szórólapszórás” összefügg a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szombati elnökválasztási „mozgósító konferenciájával”. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke ezt „hülyeségnek” tartja, és véleménye szerint ilyet az SNS nevében nem tesz senki.
Élesen bírálja a szerdai szlovák sajtó Robert Fico miniszterelnököt, hogy az elnökválasztás második fordulójának kampányában elővette a „magyar kártyát”. „A magyar szélsőségeseknek nincs hálásabb partnerük, mint a mi (szlovák) kormányfőnk” - írja a véleményformáló Sme című napilap. Szerinte ugyanis senki más nem hívta volna össze egy maroknyi jelentéktelen ember (a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom) félig eltitkolt akciója - állítólagos dél-szlovákiai tagtoborzása - miatt az ország biztonsági tanácsát, s emelte volna fel ezt a csoportot a „két szomszédos ország alapvető problémájának szintjére”. A lap megfogalmazása szerint Fico tudja mit csinál: mindenáron megpróbálja megtartani tisztségében a szervilis államfőt, és védi saját presztízsét, amely nagyon nagy kárt szenvedne az ellenzéki jelölt sikerével. Ennek érdekében „igyekszik mozgósítani a szlovák választókat a bevált magyar kártyával”. Tudja, hogy amennyiben ezt nyíltan tenné, ellentétest hatást váltana ki, ezért övön aluli ütésekhez folyamodik. Arra számít, hogy a „magyar veszélyről” szóló jelzések (Ján) Slota és (Zuzana) Martináková azon állításaival együtt, hogy (Iveta) Radičovát csak a magyarok választják, eléri céljukat - fejtegeti a Sme. A független Pravda úgy látja: „Ami (kedden) történt, az viszont abszurd és elfogadhatatlan, Az, hogy...a kormány rendkívüli helyzetre hivatkozva összehívja az ország védelmi tanácsát. A 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom bohócainak sokkal nagyobb szerepet tulajdonít, mint amennyit a valóságban jelentenek. Ezzel az ország védelmi tanácsának tekintélyét ásta alá. A hírre, gondolom, nagyon büszkék lesznek maguk a mozgalom suhancai. Ficonak nem az esemény, hanem a tv-kamerák voltak a fontosak. Ha valóban segíteni akart Ivan Gašparovičnak, akkor nagyon mellényúlt. Radičovának nem könnyű megmagyaráznia, miért ölelkezett Csákyval vagy Orbánnal, miért van a legnagyobb támogatottsága Szlovákia déli járásaiban. Csakhogy, a kormányfő feleslegesen ásta alá Szlovákia állami érdekeit és nemzetbiztonságát.” Az újság szerint a magyar szélsőségesek elérték azt, amit szerettek volna. Az elismerést. A tiszteletet „erejük láttán” (pedig épp ez hiányzik náluk). Fico „kabaréja” után hősökké váltak, akik megremegtetik Szlovákia védelmi tanácsát.
A legerősebb szlovák kormánypártot aggasztja a Fidesz programja és elnökének Orbán Viktornak fellépései - jelentette ki Boris Zala, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer) képviselője. „Negatív tapasztalatunk van azzal kapcsolatban, hogy (a Fidesz) mindig megpróbálkozott beavatkozni a Szlovák Köztársaság belügyeibe” - jelentette ki Zala a szlovák közszolgálati televízió vitaműsorában. Példaként megemlítette, hogy az Orbán kormány idején született meg a kettős állampolgárság kérdése, amely szerinte bizonytalanságot teremthet abban, hogy a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek mely ország állampolgárai. Zala azt is állította, hogy a Fidesz soha nem ítélte el a Magyarországról Szlovákiába átterjedő szélsőségeket. „Természetesen ezt bizonyos fenyegetettségként kell értékelnünk” - szögezte le. „Szlovákiában ezekben a napokban divat ijesztgetni az embereket” - jegyezte meg vitapartnere, Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) alelnöke. Aláhúzta: Orbán Viktor az Európai Néppárt alelnöke, s ez a párt „soha nem engedné meg, hogy szélsőséges nézeteket valló személy legyen az alelnöke”. Berényi emlékeztette vitapartnerét, hogy a Fidesz például azonnal elhatárolódott a Nemzeti Őrsereg királyhelmeci felvonulásától. Ugyanakkor nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a „Smer koalíciós partnere” (a Szlovák Nemzeti Párt) félfasisztának nevezte a Fideszt. „Meg kellene mondani a koalíciós partnernek, hogy másképp fejezze ki magát annak a pártnak a címére, amely feltehetően megnyeri a választást, s feltehetően kormányfőt ad. Robert Ficonak (a szlovák miniszterelnöknek) valószínűleg tárgyalnia kell majd Orbán Viktorral” - jelentette ki az MKP alelnöke a vitában. A kettős állampolgársággal kapcsolatban Berényi kifejtette: a Fidesz ezt a kárpátaljai és a vajdasági magyarok esetében szorgalmazza. Ukrajna és Szerbia nem tagjai az Európai Uniónak, így az ottani magyarok nehezen jutnak be Magyarországra. A szlovákiai magyarok számára ez nem téma, mert uniós állampolgárként szabadon tanulhatnak és dolgozhatnak Magyarországon.
A Sme című szlovák véleményformáló napilap pénteki kommentárjában azt állítja, hogy sok a hasonlóság és a párhuzam a magyarországi Fidesz és a szlovákiai Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt között. Úgy látja, hogy azon ígéreteknek a többségét, amelyeket Orbán Viktor ellenzékben tett, Robert Fico kormányzati pozícióban megvalósítja. Fico a cseh szociáldemokraták hétvégi kongresszusán Prágában szélsőségesen jobboldali pártnak nevezte a Fideszt. A Smer azonban sokkal jobban hasonlít rá, mint azt a kormányfő gondolja. „Fico kormánya Szlovákiában az utóbbi években a gyakorlatban szinte pontosan azon dolgok megvalósítását szorgalmazta, amelyeket Orbán Viktor Magyarországon hangoztatott és támogatott. Ha tehát a Fidesz nagyon szélsőséges párt, akkor a Smerben szintén komoly szélsőségesek ülnek” - szögezi le az újság. Ennek a véleménynek a bizonyítására több konkrét példát említ. A lap szerint a párhuzam az egészségügyben a legláthatóbb. A Fidesz a magyar kommunistákkal együtt aláírásokat gyűjtött a kórházak privatizációja ellen, Fico kormánya Szlovákiában leállította a kórházak átalakítását és magánosítását. A Fidesz támogatta a vizitdíjak megszüntetésére irányuló népszavazást, Fico kormánya hatalomra kerülése után a díjak többségét azonnal megszüntette. Orbán ellenzi az egymással versengő egészségügyi biztosítók modelljét, Fico kormánya Szlovákiában meg akarja szüntetni ezt a korábban bevezetett modellt. A Fidesz ellenzi a budapesti repülőtér és a MÁV Cargo magánosítását, Fico ugyanezt teszi Szlovákiában. Sem a Fidesztől, sem a Smertől nem áll távol a populista osztogatás. Orbán pártja támogatta a 13. nyugdíj bevezetését, sőt a választási kampányban 14. nyugdíjat is megígért. Fico kormánya hasonló „karácsonyi” ajándékkal lepte meg a nyugdíjasokat. Mindkét párt nyitott volt az együttműködésre azokkal a pártokkal, amelyeket szélsőségeseknek, szélsőjobboldaliaknak szokás minősíteni. A Fidesz soha nem zárta ki, hogy együttműködhetne a Csurka István vezette MIÉP-pel, bár nem léptek koalícióra. A Smer viszont bevette a koalícióba a Szlovák Nemzeti Pártot... Bár voltak hasonló előzmények, de egy magát szociáldemokratának minősítő párt ilyet még nem tett. „Ezek a példák azt mutatják, hogy a +jobboldali+ Fidesz és a +szociáldemokrata+ Smer nagyon hasonlít egymásra. A Fidesz és a Smer valójában a baloldali populizmus és a szalonnacionalizmus kombinációjának alapján felépített pártok és nyitottak a szélsőséges pártokkal való együttműködésre, bár azok választóit leginkább saját soraikban látnák szívesen. Hovatovább csak egyetlen különbség marad: Fico és társai politikai karrierjüket a kommunista pártban, míg Orbán és társai a kommunista rendszer ellenzékében kezdték...” - zárja kommentárját a Sme.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a magyar Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) és a Magyar Gárda Szlovákiában is toboroz magának tagokat. A HVIM-toborzás nemrégiben történt Dunaszerdahelyen és Somorján - mondta. Nem tért ki arra, hogy hány szlovák állampolgár csatlakozott a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomhoz. A szlovák kormányfő tudni véli, hogy a mozgalom áprilisban újabb tagtoborzókat akar tartani három másik szlovákiai városban, köztük Kassán. Fico hozzátette, hogy a félkatonai Magyar Gárda is toborzott már tagokat szlovák területen. Szavai szerint a szélsőségesség erősödött Magyarországon az ország problémás belpolitikai helyzete és gazdasági bajai miatt. „Teljesen elfogadhatatlannak és megengedhetetlennek tartjuk, hogy magyar szélsőséges erők támogatókat keresnek Szlovákiában. Résen leszünk, s ha szélsőséges megnyilvánulások bukkannak fel, vagy azt tapasztaljuk, hogy a toborzás sérti a szlovák törvényeket, feltétlenül be fogunk avatkozni. Éber figyelemmel követjük a fejleményeket” - mondta Fico. Fico azon a napon nyilatkozott erről, amikor Göncz Kinga magyar külügyminiszter Pozsonyban tárgyalt Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszterrel, és hangsúlyozta: Magyarországon a parlamenti pártok között konszenzus van abban, hogy fontos a jó kétoldalú magyar-szlovák viszony.
Magyarország szerint nem megnyugtató a tervezett szlovák nyelvtörvény, a Pátria rádió ügye viszont megoldódni látszik- ez derült ki a szlovák és a magyar külügyminiszter pozsonyi megbeszélése után. A találkozó apropóját a két tárcavezető által közösen adományozott díjak kiosztása adta. Először osztották ki a „Jó szomszédság és megértés” díjat. Az elismerést Rudolf Chmel, Szlovákia egykori budapesti nagykövete, későbbi kulturális miniszter, és Hejce község polgármestere vehette át. A település a három évvel ezelőtti szlovák katonai repülőgép-balesetnél nyújtott segítségért kapta a díjat. - Próbálunk segíteni a hozzátartozóknak, illetve az odalátogatóknak abban, hogy kegyeletüket le tudják róni, ezért volt az a kezdeményezés az önkormányzat részéről, hogy a faluba építsünk egy emlékművet, mert a hegytetőt nem mindig lehet megközelíteni - mondta Rohály Géza Hejce polgármestere. Göncz Kinga elmondta a szlovák kormány által jóváhagyott államnyelvtörvény tervezet magyar részről aggodalmakat vált ki. - A mi információink szerint ennek a javaslatnak legalábbis vannak olyan pontjai, ami részben az Európa Tanács nyelvi chartájának ellentmondanak, illetőleg olyanok is, amelyek, ha igaz, akkor a szlovák alkotmánynak, hiszen egy kisebbségnek joga van a nyelvhasználatra akár hivatalos érintkezésben is - közölte Göncz Kinga külügyminiszter. A szlovák külügyminiszter szerint a törvény nem korlátozza az országukban élő kisebbségek nyelvhasználatát. Miroslav Lajčák elmondta azt is, megoldódik a magyar nyelvű rádió adás ügye: április közepétől Nyugat-, júniustól pedig Kelet-Szlovákiában is teljes lesz a Pátria Rádió lefedettsége.
A szlovák külügyminiszter szerint Pozsonynak érdeke a jó kapcsolat fenntartása Magyarországgal függetlenül attól, hogy ki a magyar kormányfő, illetve ki van Budapesten kormányon. „A magyar kormányról való döntés természetesen magyar belügy. A szlovák kormány minden demokratikus magyar kormánnyal együtt fog működni és jószomszédsági viszonyra fog törekedni” - jelentette ki Milan Lajčák szlovák külügyminiszter kedden Pozsonyban azt követően, hogy tárgyalásokat folytatott magyar partnerével, Göncz Kingával.
A Szlovák Idegenforgalmi Ügynökség (SACR) rádiókampányt indított Oroszországban, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban azzal a céllal, hogy fellendítse Szlovákia idegenforgalmát, és több turistát csábítson az országba - írja a bumm.sk felvidéki hírportál. „A reklámok márciusban és áprilisban csodaországba csábítják a potenciális látogatókat, a forró termálvízforrások országába, abba az országba, mely érti őket” - mondta Zuzana Nemcová, a SACR szóvivője. Elmondása szerint a hirdetések a gyönyörű természetre, az adrenalinsportokra és az élményfürdőkre hívják fel a külföldiek figyelmét. Minden országban más reklámot indítanak. Az orosz Classic rádió mintegy száz alkalommal sugározza majd a reklámokat. Magyarországon már elkezdődött a kampány, a hallgatók 420 alkalommal hallgathatják meg a Fairyland (Meseföld) televíziós reklám magyar rádióváltozatát, melyet tavaly a CNN is sugárzott.
A forint zuhanórepülése sosem látott szlovák inváziót indított el. A határ menti nagy üzletekben akár a vevők hetven százaléka is északi szomszédunktól érkezhet, a polcokat alig tudják utántölteni. Mindennap karácsony - ezzel biztatják egymást a mosonmagyaróvári Tesco dolgozói. Napi forgalmuk tíz százalékkal haladja meg a karácsonyit, éjjel 17 munkatársuk tölti a lecsupaszított polcokat, nappal is folyamatosan pakolnak. Hiába van válság, itt nincs elbocsátás, sőt diákokat vettek fel. Félórányi autóútra vagyunk Pozsonytól, évtizedekig csak a magyarok mentek bevásárolni az olcsó Szlovákiába. A szlovákok bejövetele néhány hete kezdődött, ehhez a magyar valuta leértékelődése mellett hozzájárult az euró bevezetése előtti pozsonyi drágulás is. Nemcsak Magyarország északnyugati részén van ez így, hanem mindenütt a határ mentén: élelmiszerért a legközelebbi kisvárosokba, Mosonmagyaróvárra, Esztergomba, Sátoraljaújhelyre mennek, műszaki cikkekért pedig távolabb, Győrbe, Miskolcra. A roham akkora, hogy éjszakánként még a mosonmagyaróvári hipermarket igazgatója is leveszi a zakóját, és pakol. Szombaton este nyolckor is telt ház van az áruházban, a hetvenes évek óta nem látott Mosonmagyaróvár ennyi üres polcot, mint manapság. - A ruházati osztályon dolgozom, de átvezényeltek az élelmiszerrészlegre, ám látod, hiába töltjük a kávéspolcokat, mire a raktárból visszajövünk egy újabb raklappal, megint csupasz állványok fogadnak - magyarázza egy eladó az ismerősének. A helyiek nehezen emésztik meg mindazt, ami történik. Alig másfél éve még ők jártak át Szlovákiába tankolni, sztrapacskázni, bevásárolni. Ám tévednek, akik abban bíznak, hogy a forintválság fellendíti a határ menti kereskedelmet; a roham csak a nagyáruházat érinti. A tót atyafiakat és a felvidéki magyarokat nem hozza lázba a nyolcvanas évek közepétől az osztrák igényekre kiépült mosonmagyaróvári bevásárlóutca. Boltok helyett itt egyébként is inkább fodrászatok, éttermek és fogászatok váltják egymást. A pozsonyiak elkerülik a kisebb üzleteket, és a nagyobbak közül is csak a multikat keresik. Az ok egyszerű: legtöbbjük nem beszél magyarul, a szupermarketekben viszont nyelvi nehézségek nélkül vásárolhatnak. Például két hatalmas, széles képernyőjű televíziót, három rúd téliszalámit - mint a mellettünk levő bevásárlókocsiban látjuk. Könnyű megkülönböztetni egymástól az itthoni és a határon túli vevőket - utóbbiaknak csurig van a kocsijuk. - Egy magánóvodának vásárolunk - meséli a papíráruknál Fehér Adrianna. Pozsonyban él, kolléganőjével hetente egyszer jönnek át, és mindent itt vesznek meg a pelenkától az almáig, a mangalicazsírtól a virsliig, amire csak szüksége van 74, angolul tanuló csemetéjüknek. A legnagyobb kiszereléseket keresik, akárcsak a többiek. Az áruházban a jobb minőségű WC-papírt például nem is 24-es csomagban kínálják, hanem az ennek hatszorosát tartalmazó zsákokban teszik a polcokra. A 4-8 kilós mosóporokból is egész kartondobozzal visznek. A részlegvezetők rádióval a kezükben szaladgálnak a polcok között, mert nehéz kiszámítani, hogy éppen mi fogy jobban. Most nincs slágertermék, mint a nyolcvanas évek végének magyar-osztrák Gorenje-korszakában. Minden olcsó, méghozzá nagyon. - Az euró bevezetése előtt 30 százalékkal voltak alacsonyabbak az áraink a szlovák szintnél. Akkor 260-280 forint körül volt egy euró, most 310 körül mozog. Tessék számolni, mennyire megéri nekik idejönni - magyarázza a győri Árkád bevásárlóközpont műszaki boltjának egyik eladója. - Mindent visznek, mosógépet, tévét, hűtőt, hiszen olyan nekik nálunk vásárolni, mintha az összes üzletben valamennyi árut 40 százalékkal leáraztak volna - teszi hozzá, azután elhallgat és nyel egyet: - Vagy is tulajdonképpen az egész országot. Sokan buszokkal érkeznek, de leggyakrabban egyszerre három-négy autóból álló konvoj kanyarodik be a parkolókba, és a szlovákok között van legalább egy magyarul beszélő is, aki tolmácsol. Mégis, amikor Fehér Adriannát az élelmiszerrészlegen arról faggatjuk, felértékelődött-e a magyartudásuk az olcsó beszerzési lehetőség miatt, egy mozdulattal hárítja a kérdést. A felvidéki magyarok nem örülnek az anyaország mélyrepülésének. A győri műszaki áruház forgalmának 70 százaléka a szlovákoktól származik, de szlovák nyelvű feliratokat, tájékoztatókat itt és a Tescóban is hiába keresnénk. A személyzet kedves, de egy szót ki nem nyögne a mindig is fejletlenebbnek tartott északi szomszéd nyelvén. - Ez vaj? - kérdez vissza angolul egy szlovák férfi, miután már percek óta tanácstalanul forgatja a kezében. Pozsonytól 15 kilométerre lakik, két kisgyermeke van; ezzel magyarázza, hogy vagy nyolc kétliteres öblítőt és egy közepes méretű tisztítószalon havi fogyasztásának megfelelő mosóport vásárolt. „Nem üzletelek” - mondja. Mások viszont igen, a kocsikba tett ötliteres étolajak számából ítélve az éttermükbe is innen szerzik be az árut. - Szerda és szombat, ez a két legfontosabb nap, akkor van piac Győrben. Előfordul, hogy egész sor szlovák busz áll a parkolóban - meséli Horváth Cs. Attila, a győri élményfürdő igazgatója. Piacozás, egy kis fürdőzés, séta a barokk belvárosban, majd levezető vásárlás az Árkádban - ez a program; nem a fürdő szervezi, de örülnek neki, hiszen ma már minden negyedik-ötödik vendég Szlovákiából érkezik. A termálfürdőben szlovák feliratokat is találunk, sőt a személyzet is tud néhány szót szlovákul. Igaz, a bublinából (buborék) bubrinka lesz, az uterákból (törülköző) pedig utyerák - de Sinka Zsuzsa úszómester szerint így is megértik egymást szlovák vendégeikkel. Fürdeni nem csak Győrbe járnak a szlovákok - Mosonmagyaróvárra munka után ugranak át egyet úszni. Ilyet sem láttak még az óváriak, estére nem kiürül, hanem megtelik a parkoló, a Szlovákiából érkezők, köztük számos határontúli magyar, kihasználják, hogy öt óra után kedvezményes a jegy. - Nem az ár az elsődleges a számukra, inkább a minőségre figyelnek - mondja Hackl Mónika, a Tesco szóvivője, ami furcsán hangzik, hiszen éppen az alacsonyabb árak miatt jönnek Magyarországra. Mégis igaza lehet, mivel Takács Sándor, a hegyeshalmi Paprika csárda tulajdonosa is ezt állítja. - Nehogy azt higgye, hogy az olcsó ételeket keresik. Tudja, mi a kedvencük? A libamáj - mondja. Rögtön folytatja a meglepetések sorát: korábbi osztrák vendégei már régen nem engedhetik meg azt, amit a szlovákok zöme igen. A magyarázat kézenfekvő. Míg az osztrákok közül inkább a kisnyugdíjasok, addig a szlovákoktól a középosztály, értelmiségiek, vállalati menedzserek érkeznek. A szlovák vendégsereghez nem csak jó konyha kell - az van máshol is, mégsem látni egyetlen pozsonyit sem. A Paprika csárda viszont hétköznap délben is csaknem tele van, pedig nem is a szlovák határon, hanem néhány kilométerre onnan, az osztrák átkelőhelyen található. Takács István forródrótos kapcsolatot tart fenn egy győri fordítóirodával; nemcsak szlovák nyelvű étlapjuk van, de már jelmondatuk is. - A 300 forintos euróval hirdetjük magunkat - mondja a tulajdonos, és a kezével int: bárcsak másként lenne. Bár a vendéglőben még a fafaragások is nemzeti színűek, a szokásokkal ellentétben az ünnep előtti napokon a személyzet még nem visel kokárdát. Takács István azt mondja, nincs mire büszkék lennünk, és mintha ezzel éppen szlovák vendégeik szembesítenék őket nap mint nap. Furcsa kettősség ez, hiszen megbecsülik a Szlovákiából érkezőket, nekik köszönhetik, hogy az óriási étterem 80 tagú személyzetéből csak tizenöt embert kellett elbocsátani. A válság miatt ugyanis elmaradoznak a csárda eddigi legfontosabb vendégei: a nyugat-európai vendégmunkások, mert őket küldték el legelőbb a munkahelyeikről. - Nincs azoknak forintjuk - magyarázza a győri bevásárlóközpont mellékhelyiségében a pénztárosnő. Ötven forint a tarifa, de nem mindenkitől kapja meg. - A szlovákok nem váltanak be pénzt, kártyával fizetnek a boltokban, nekem pedig dobnak egy eurócentet. Beengedem őket, mit is tehetnék? - kérdezi. Tényleg nem bíbelődnek a forinttal, a legtöbb helyen kártyával euróban fizetnek, még akkor is, ha így rosszabb árfolyamon számítják át a pénzüket. A bankkártyák miatt hosszú a sor a Tescóban is, két rózsaszín inges férfi széles gesztusokkal csehül magyarázza egymásnak, melyik sajtot találják ízletesebbnek. Mindjárt visznek is belőle 10-15 dobozzal. Üzletemberek, többször is jártak már itt - mesélik. Majd amikor megkérdezzük őket, segítenének-e egy fotó erejéig, úgy tesznek, mintha félreértenék a kérdést: - Hát, a segítségre nagyon is rászorulna az országotok - mondja egyikük. Társának tetszik a tréfa, hangosan, teli szájjal nevetnek. Mi pedig arra gondolunk, biztosan megsértődnének, ha tudnák, magyarra úgy fordítanánk a szavaikat: ti aztán csehül álltok.
A határokon átnyúló adócsalások visszaszorításának érdekében a szorosabb és szélesebb körű együttműködésről tárgyaltak a cseh, a magyar, a lengyel, az osztrák, a szlovák és a szlovén adóhatóság legfelsőbb vezetői március 19-én Pozsonyban. A második alkalommal megrendezett ülésen Dr. Szikora János, az APEH elnöke hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az APEH az adócsalások megakadályozása és szankcionálása érdekében kiemelt hangsúlyt fektet az Európai Unió tagállamaival - ezen belül különösen a szomszédos közép-európai államokkal - való együttműködésre. A régió országaival való közigazgatási együttműködésnek azért is jelentős a szerepe, mert a több országon átívelő adócsalások - főként a körhinta csalások - gyakorta földrajzilag is egymáshoz közeli országok adózói között, azok „összejátszásával” valósulnak meg. A régió országaival való együttműködés alapvetően adóügyi információcserével, illetve közös ellenőrzések révén valósul meg. Hazánk adóhatósága intenzív információcserét folytat a térség valamennyi társszervével, valamint egyre több adózót érintően vesz részt két-, vagy többoldalú nemzetközi adóellenőrzésben különösen, ami a gépjárművek, a számítástechnikai termékek, illetve a mobiltelefonok forgalmazóit illeti. A szomszédos ország adóhatóságaival történő szoros együttműködés aktuális példája a közelmúltban feltárt hárommilliárdos áfa csalás ügy, melyben az APEH által a szlovák adóhatóságtól beszerzett adatok alapján a vámhatóság büntetőeljárás indított három magyar állampolgár ellen - többek között - különösen nagy kárt okozó adócsalás megalapozott gyanúja miatt. A találkozón Dr. Szikora János egyúttal bejelentette, hogy a következő hatoldalú adóhatósági találkozóra az APEH szervezésében magyarországi helyszínen kerül majd sor, előreláthatólag 2009. november hónapban.
A szlovák főváros hivatalosan pénteken ünnepli 90. névnapját. 1919-ben ezen a napon lépett érvénybe az a kormányhatározat, mely szerint az addigi Pozsony neve Bratislavára változik. Az évfordulóra kiállítással és konferenciával emlékeznek - írja a pozsonyi Új Szó. Pozsony az első világháborút lezáró békeszerződések után lett az akkor megalakuló Csehszlovák Köztársaság része. A háborút megelőző utolsó, 1910-es népszámlálás szerint viszont a város lakosságának (78 ezer fő) csupán nem egész 15 százaléka volt szlovák, 42 százaléka németnek, 41 százaléka magyarnak vallotta magát. A várost 1919. január elsején szállta meg az olasz Luigi Piccione vezette, nagyrészt csehekből és az antant hatalmak katonáiból álló hadsereg. A német és főként a magyar lakosság a megszállás tényébe nem akart belenyugodni, már 1918 őszén - miután kiderült, a prágai kormány igényt tart a városra - megalakították a magyar és német vezetésű városi nemzeti tanácsot. A megszállás ellen tiltakozó akciókat szerveztek a város lakói, 1919. február 12-én a csehszlovák vezetés vérbe fojtotta a több ezer fős megmozdulást. Pozsony Csehszlovákiához csatolása után a cseh és szlovák politikusok egyik első intézkedése volt a város nevének megváltoztatása. A csehszlovák vezetést és a szlovák nemzeti erőket kezdettől zavarta Pozsony akkori szlovák neve - Prešporok -, mert a német Pressburg névből eredt. Az Új Szó összeállításában arról is ír, hogy 1919-ben két névvariáción gondolkodtak az akkori döntéshozók, az egyik verzió szerint Wilsonovo vagy Wilsonovo mesto lett volna az új név az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson után, aki a világháború alatt kiállt a nemzetek önrendelkezési joga mellett. A másik név, amelyen a csehszlovák kormányzat gondolkodott, egy téves nyelvészeti okfejtésen alapuló szó, a Bratislava volt, és végül ez diadalmaskodott. A várost - még Presporok / Pozsony néven - 1919-ben Szlovákia fővárosává nyilvánították. A következő években a csehszlovák kormányzat azon volt, hogy a város nevének szlovákosítása után Pozsony nemzetiségi összetételét is megváltoztassa. 1930-ra a lakosság száma 123 ezerre nőtt, és ezzel együtt 26 százalékra csökkent a korábban évszázadokig meghatározó német és 15 százalékra a magyar lakosság aránya. Mivel a kisebbségi nyelvhasználat határa már akkor is 20 százalék volt, 1930 után Pozsony hivatalaiból kiszorult a magyar nyelv. A pozsonyi városvezetés idén több rendezvénnyel emlékezik a kilenc évtizeddel ezelőtti eseményekre: kiállítást, történelmi konferenciát szervez, valamint egy ötkötetes, Pozsony történelméről szóló könyvsorozatot is megjelentet.
Magyarországon nem okoznak össznemzeti traumát a szlovák feliratok. Magyarországon még az is előfordul, hogy az egyik áruház előtt csak szlovák nyelven jelenik meg egy hirdetés, kizárólag a külföldről érkezett, szlovák nemzetiségű vásárlók kedvéért. Szlovákiában, ahol több mint félmillió magyar él, valószínűleg országos botrányt okozna egy csak magyar nyelvű reklám. A győri Tesco előtt például egy olyan hirdetőtábla áll, melyen csak szlovák nyelven szólítják meg a szlovák vásárlókat. „Az Önök eurójának most nagyobb az értéke nálunk” - hirdeti az áruházlánc, mely arra is felhívja a csak szlovákul beszélő külföldiek figyelmét, hogy az interneten már szlovák nyelven is olvashatók hírleveleik és aktuális ajánlataik. A reklám - miután kifejezetten a szlovák vásárlókat célozza meg - egyáltalán nem olvasható magyarul. Más magyarországi áruházak is tervezik, hogy a Szlovákiából nagy számban érkező vásárlók kedvéért szlovák feliratokat helyeznek el. „Hamarosan szlovák nyelvű táblákat - tájékoztatókat, termékismertetőket - fogunk kihelyezni áruházainkban” - nyilatkozta nemrégiben Prokopné Váraljai Edina, a miskolci Auchan Áruház igazgatói asszisztense a Borsod Online-nak. „Ezen kívül tervezzük, hogy a honlapunkat szlovák nyelven is olvashatják majd a vásárlók. Áprilistól pedig terjeszteni fogjuk prospektusainkat Szlovákiában is” -tette hozzá. Eközben Szlovákiában most kerül a parlamentbe a nyelvtörvény módosításáról szóló javaslat (a kormány már elfogadta), mely - egyebek mellett - azt is előírja, hogy a reklámfeliratokat először szlovák nyelven kell közölni, és csak másodikként következhet esetleges magyar fordítása, de ez semmiképpen sem lehet nagyobb betűkkel írva mint az államnyelvű szöveg. A javaslat szerint akár 5000 euróra is megbírságolhatják azt, aki megsérti a nyelvtörvényt.
A szlovák kormányfő „pragmatikus és racionális politikusnak” minősítette Gyurcsány Ferencet. Kijelentette: Gyurcsány távozása esetén a kormány éléről nem tudja megjósolni, milyen is lesz a belpolitikai helyzet további alakulása Magyarországon. Robert Fico erről szombaton a közszolgálati Cseh Televíziónak nyilatkozott Prágában, ahol részt vett az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) tisztújító kongresszusán. Kérdésre válaszolva - hozzájárulhat-e Gyurcsány távozása ahhoz, hogy a külföldi beruházók kedvezőbben ítéljék meg Közép-Európát - a szlovák kormányfő kifejtette: „Ne csináljunk Közép-Európából olyan régiót, amely bonyolult és problémái vannak. Ha valamelyik országnak egyéni problémái vannak, azokat meg kell oldani, de az Európai Unió-érintett ország alapon. Ami Magyarországot illeti, olyan országról van szó, amely a mai állapota alapján nem, hasonlítható például Szlovákiához, Csehországhoz vagy Lengyelországhoz. Olyan országról van szó, amely komoly gazdasági és pénzügyi problémákkal küzd” - mondta Fico. „Ami Gyurcsány miniszterelnök úr döntését illeti, ez az ő politikai döntése, ezt nekünk nehéz kommentálni. Azt azonban megerősíthetem, hogy ha a szélsőséges Fidesz kerül hatalomra - akár most akár a következő parlamenti választás után - annak nagyon komoly következményei lesznek a magyar-szlovák kapcsolatokban. Mi ettől a jövőtől kissé már tartunk is. De hogy Gyurcsány úr ezen döntése megváltoztatja-e a beruházók álláspontját, ezt ma nehéz előrelátni. Úgy gondolom, hogy Gyurcsány úr olyan politikus, aki világosan a gazdasági növekedésre és a reformokra összpontosít. Nem gondolom, hogy a kormányváltás bármiféle kategorikus változást hozna abban, hogyan viszonyulnak a beruházók és a nemzetközi pénzvilág Magyarországhoz” - részletezte álláspontját Fico. A szlovák kormányfő elismerte, hogy az esetleges magyarországi belpolitikai változások aggodalommal töltik el. „Igen, mert ami a Fideszt illeti, az valóban nagyon szélsőséges, jobboldali párt, amely radikálisan viszonyul a Szlovákia és Magyarország közti kapcsolatokhoz. Ez nálunk (Szlovákiában) nagy aggodalmat kelt, de meg kell ezzel birkóznunk” - jelentette ki Fico. Rámutatott: a magyar sajtóban kísérletek vannak arra, hogy a magyarországi roma gyilkosságokért a szlovák titkosszolgálatokra hárítsák át a felelőséget. „Ez már valóban olyan dolog, amit elvileg kell elutasítani. Igen, ha a Fidesz megnyeri a választást, annak komoly következményei lehetnek a szlovák-magyar kapcsolatokban” - húzta alá a szlovák miniszterelnök a Cseh Televízióban.
Ez Gyurcsány politikai döntése, amelyet nehéz kommentálni. Ezt mondta Robert Fico szlovák kormányfő, szombaton a Cseh közszolgálati televíziónak, azzal kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök felajánlotta lemondását. Fico hozzátette: nem tudja megjósolni, milyen is lesz a belpolitikai helyzet alakulása Magyarországon. A szlovák miniszterelnök azt mondta: ha most vagy a következő választások után hatalomra kerül a Fidesz, akkor annak komoly következményei lesznek a szlovák-magyar viszonyt illetően is. Fico hozzátette, a Fidesz hatalomra kerülésétől Pozsony „egy kicsit már tart is”. A legnagyobb magyar ellenzéki erőt „extrém, szélsőjobboldali pártként” jellemezte, amelynek radikális az álláspontja a szlovák-magyar viszonnyal kapcsolatban. Arra a kérdésre, hogy Gyurcsány bejelentése miként változtathat a térség megítélésén, Fico azt válaszolta: „Ne csináljunk Kelet-Európából olyan régiót, amely bonyolult, s amelynek problémái vannak. Ha valamilyen országnak saját problémái vannak, azokat meg kell oldani, de „Európai Unió-külön ország” formátumban. Hozzátette: Magyarország jelenleg gazdasági szempontból összehasonlíthatatlan Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal.
„A szerelem vak” igazsága Juraj Lehotský dokumentumfilmjének hőseinél kissé módosul - itt nem a valóságot megszépítő érzelmek, hanem a vak emberek közötti szerelem a téma. Nemrégiben láthattunk egy dokut, melyben egy átlagos cseh nőt filmeztek évtizedeken keresztül, s kiderült, hogy élete egy cseppet sem hétköznapi. A Marcela inverze figyelhető meg a Vak szerelmekben: itt egyáltalán nem mindennapi emberek, hanem nemlátók a hősök, akikről a végére éppen az derül ki, hogy (érzelmi) életük nem különbözik sokban a miénktől. A szlovák rendező munkája négy külön kis portréfilm egybefűzve, amelyből négy emberi sorsot, négy pár életét ismerhetjük meg. Szinte minden társadalmi rétegből, életkorból bemutatnak valakit. Az idősebb Peter zenetanár, aki - szintén vak - feleségével több évtizede éli békés megnyugvásban mindennapjait. A roma származású Miro egy alakuló kapcsolat elején áll: szerelme egy nem cigány gyengénlátó lány, akinek családja nem igazán örül a fiatalok szerelmének. A fiatalasszony, Elena - nem kis félelemmel telve - első gyermekét várja, míg Zuzana, a 14-15 éves diáklány az új iskola mellett az első szerelem izgalmaival is szeretne már megismerkedni. A Vak szerelmek nagy erénye - amellett, hogy érzékenyen, de minden álságos pátosztól mentesen mutatja be, mi a közös látók és nemlátók közt -, hogy minden alanyhoz másként, az adott személyiségnek megfelelően közelít. Míg a nagy képzelőerővel bíró Peternél a játékosság kerül előtérbe (például egy animációs betéttel), addig Elena jeleneteit líraiság hatja át.
Sosem szerettem a szittya ködevést. Nem hiszem, hogy a történelemben - Jézust is beleértve - mindenki magyar volt, ahogy azt sem, hogy a magyar nyelv harmincezer éves, és minden nyelvek atyja. Nem hiszem sem a sumer-magyar, sem a magyar-etruszk nyelvrokonságot, és azt az elméletet is a kabaré műfajába utalom, amely szerint az ógörög a csángó nyelvnek egy dialektusa. Hülyét kapok az amatőr őstörténet-kutatók hagymázas teóriáitól, amelyek inkább klinikai, mintsem történelmi tanulmányozásra méltók. De néha nekem is elborul az agyam, és szabadkőműves összeesküvést kiáltok. Mint például most. A szabadkőműves típusú rombolás kifinomult munka. A páholyok legalsóbb szintjein álló végrehajtóknak nem kell - sőt talán nem is szabad - tudniuk, hogy mit cselekszenek. Nekik csak annyit mondanak feletteseik, hogy a Roosevelt téren mélygarázst kell építeni. Hogy ott volt valaha a koronázási domb, hogy a föld mélye ott Nagy-Magyarország összes vármegyéjének földjét rejti, azt a végrehajtó politikusoknak nem árulják el, hiszen ők „realisták”, és úgysem értenék az ilyen misztikus izéket. Holott épp ez a lényeg. A Roosevelt téren megépült a mélygarázs, Nagy-Magyarország méhét misztikusan kikaparták. Most hasonló munka készül. Bizonyos Arch and Art tervezőiroda „településfejlesztési javaslattal” állt elő. Köcsög korunkban a „fejlesztés” kifejezés majdnem mindig valami technokrata rémálmot jelent, de ami most készül, az mindenen túlmegy. A tervezők ugyanis most Dobogókőt akarják tönkretenni. Az iroda honlapján az aktuális munkák között ott találjuk Pilisszentkereszt és Dobogókő településfejlesztési terveit. Idézem. „Van egy hely Magyarországon, ahova a távolikelet világa vágyakozik. Van egy hely Magyarországon, ahova a magyar történelem gyökerezik. Van egy hely Magyarországon, ahol a természet lágy szépsége ámulatba ejt. Ez a hely Magyarországon egy hegy és annak természeti környezete, mely szégyenkezve hordozza az elmúlt 40 év építészeti örökségét, utat keresve egy más minőségű élet lehetőségei között.” És a szakemberek felkínálják a megoldást. Miután az értelmetlen rizsa szövegeken (például: „A szem és a szellem térsora”) és rettenetesen magyartalan idiotizmusokon (például: „Kapcsolat. Mozgás, térben és időben fenn és lenn Dobogókő és Pilisszentkereszt. Egy folyamat, egy mozgás a két térség között, lehetőséget adva a fejlesztés, a jövőkép megformálására.”) áthámozzuk magunkat, hasonló kretén magyar nyelven olvashatjuk a tervet: „Egy természeti egység összeköt bennünket, melyben lassan emelkedik fel az út, felfűzve Pilisszentkereszt bázisára épülő kulturális oktatási, majd sportközpontokat a Dobogókőn létrehozandó rekreációs fejlesztésekig”. A fejlesztések tervét grafikailag is megcsodálhatjuk: pilisi természeti képek után focipályává silányított tájat látunk. A kiirtott fák helyén léniába ültetett facsemeték. A Rolls Frakció egy korai száma jut eszembe: „A városban, ahol élek / idegenek a házak / a menekülő utcák között / a fák is vigyázzban állnak.” A holokauszt-fasor hipermodern borzalomhoz, üvegfalú léleksilóhoz vezet. Nem tudom, ki adta ki a parancsot ennek a magyarul fogalmazni képtelen irodának arra, hogy Dobogókőt, a világ szívcsakráját likvidálja. Nem állítom tehát, hogy ez az akció a szabadkőműves világ-összeesküvés része. De hogy a terv kiötlői minimum tíz év börtönt érdemelnek, az nem kétséges. És az egészben az a legperverzebb, hogy miközben nézzük a civilizált parkká silányított Dobogókő fantáziaképeit, sámánzene szól. Úgy látszik, ezek már annyira hülyének nézik a népet, hogy úgy vélik, még azt is lenyeli, hogy ami itt készül, az a hagyományok szellemében történik. Eszembe jut a régi vicc. A férj hazatér, és döbbenten látja, hogy feleségén egy idegen férfi dolgozik az ágyban. Mire a feleség: „Na de drágám, most nekem hiszel, vagy a szemednek?” Azt ajánlom, higgyünk a szemünknek. Nézzük meg a honlapot (http://archandart.hu/magyar/go.php), borzadjunk el, és kezdeményezzünk aláírásgyűjtést vagy alapítsunk földalatti mozgalmat, hogy megakadályozzuk ezt - és a többi hasonló - gyalázatot.
Amíg a szlovákiai magyarok közérzete nem javul, addig az országaink közötti viszony sem lesz jobb. Ehhez Ficonak meg kellene szabadulnia Slotától, de a Magyar Koalíció Pártjának is változtatnia kellene a politizálásán, és vezetésén is - véli Rudolf Chmel. Az utolsó magyarországi csehszlovák nagykövet jelenleg is a prágai Károly Egyetem Szlavisztikai és Kelet-európai Tanulmányok Intézetének igazgatója, dolgozik a Szlovák Akadémia pozsonyi Irodalomtudományi Intézetében, a liberális OS értelmiségi havi lap (Občianska spoločnosť - Polgári Társaság) főszerkesztője, köteteket és sorozatokat szerkeszt a Kalligram könyvkiadóban, tanulmányokat publikál, nyilatkozik, szinte nincs is olyan magyar-szlovák értelmiségi találkozó, amelyen ne szerepelne. Rudolf Chmel, aki napokban múlt hetvenéves, Budapesten nyilatkozott a 168ora.hu -nak.
- Mi járatban?
- Legújabb könyvem a Kalligram által kiadott Romantizmus a globalizmusban bemutatójára hívtak meg a Szlovák Kulturális Intézet Rákóczi úti székházába. A kötetet Prágában és Pozsonyban már bemutattuk, Budapest sem maradhat ki a sorból.
- Miért, melyek a mű magyar vonatkozásai?
- Az egész „mű” magyar vonatkozású. Meg cseh, meg szlovák, meg lengyel. Az egész könyvem, akár egész irodalmi és politikusi tevékenységem közép-európai vonatkozású. Egy közép-európai pedig szerintem nem lehet nacionalista. Erre tanít minket egész történelmünk, ezt igyekszem propagálni tevékenységemmel - természetes, hogy a magyarokra is vonatkoztatható.
- De milyen magyarokra gondol? Az itteniekre, vagy azokra, akik az ön országában élnek? Vagy ez mindegy?
- Jó a kérdés! Mert lehet, hogy Magyarországon nem is emlékeznek rá, de a szlovákiai magyar közösség képes önállóan véleményt alkotni. 1968-ban magam láttam olyan magyar röpcédulákat, hogy „Ne hallgasd a Kossuth rádiót, hazudik!” Ez a prágai tavasz, illetve az azt követő „normalizálás” időszakában történt, s nem a csehek vagy a szlovákok nyomtatták ki magyar honfitársainknak, de nem ám! És 1989-ben, a „bársonyos forradalom” idején is magyar és szlovák együtt csörgette a kulcscsomóját a pozsonyi főtéren. Tehát tudtunk mi vállvetve cselekedni, együtt gondolkodni és érezni. Ami ennek véget vetett, az a nacionalizmus volt. És ez az, ami engem a tudományos munka területéről vissza-visszakényszerít a politikai küzdelem mezejére. Akadnak olyan helyzetek, amikor mint polgár és mint értelmiségi, egyszerűen nem hallgathatok.
- Ma is ez a helyzet?
- Sajnos igen, bár a probléma korábbról datálódik. Szlovákia önállóvá válása után jobboldali és baloldali pártok is létrejöttek, megizmosodtak, egyaránt bőségesen merítve a nemzeti öntudat felzavart vizéből. Liberálisaink - akinek 1993-as születésénél én is „ministráltam”, vagy ha úgy jobban tetszik, szoftvert adtam nekik - nem tudtak velük lépés tartani, (abba az irányba jobb is), elgyengültek, elvéreztek. És később sem tudtak tartósan talpon maradni. A magyar pártok (akkor még három működött) ugyancsak a jobboldalra húztak, ahol nélkülük is elég nagy volt a tolongás. Politizálásuk végül elnyerte jutalmát, bekerültek a Mikulás Dzurinda vezette kormányba.
- Emlékezetem szerint nem is működtek rosszul. A magyar környezetvédelmi vagy az agrárminisztert a szlovákok is becsülték. Nem lehetett volna ezt a 2006-os választás után is folytatniuk?
- Talán meglepő, amit mondok, de volt rá esély. A keresztény pártok egyes vezetői akkor Vladimír Mečiarral és a magyarokkal képzeltek el új kormánytöbbséget. Robert Fico viszont gyorsabb volt, előbb összeszövetkezett Ján Slota nemzetijeivel, majd sikerült neki Mečiart is a maga oldalára vonni. Az utóbbi uraknak fontos volt részesedni a hatalomból, de még fontosabb volt közel férkőzni a pénzforrásokhoz.
- Valóban?
- Hát persze! Különösen Mečiar esetében átlátható a szita. Ő korábban igazán nem szokott hozzá, hogy másod- vagy harmadhegedűst alakítson, ám ezúttal szinte zokszó nélkül belement. Régi bűnei pedig feledésbe merültek.
- Tehát a 2002-es fiaskó után - amikor Fico nyert ugyan, de nem tudott kormányt alakítani - 2006-ban megszületett a Fico-Slota-Mečiar-koalíció. És ettől datálható a magyar-szlovák viszony látványos romlása is, országon belül és államok között egyaránt...
-...ami borítékolható volt, különösen Slota és politikája ismeretében. Az államközi kapcsolatok visszaesése persze egyenes következménye a szlovákiai magyarság közérzete romlásának. Pedig Fico pártjában, a baloldali eredetű Smerben vannak olyan körök, akik együtt tudnának működni a magyarokkal. (A pártelnök nem tartozik hozzájuk.) A Magyar Koalíció Pártjában (MKP) is akadtak olyan erők, akik szívesen visszatértek volna a kormányba, de a Fico-Slota megállapodást követően ez lehetetlenné vált, sőt még a keresztény pártok bevonását is megakadályozta - mert arról is szó volt.
- Szóval Ján Slota a pozitív irányba történő elmozdulás kerékkötője, legalábbis a magyarok vonatkozásában feltétlenül?
- No, nem kizárólag! Közben az MKP-ban is változás történt, Bugár Bélát, a korábbi elnököt leváltották, s jött helyette Csáky Pál. Mögötte pedig a kelleténél gyakrabban bukkan fel Duray Miklós, ami már - hogyan is mondjam csak - esztétikai szempontok alapján sem igazán jó. Kívülről legalábbis úgy látszik, hogy Duray sokkal nagyobb szerephez jutott ebben a pártban, mint a „bugári időkben”. Ez még a szlovák jobboldalon is kiverte a biztosítékot, Dzurindáék, Hrušovskyék legalább fél évig nem is álltak szóba az MKP-val. Bugár a szlovákok körében is népszerű volt, az új vezetéssel viszont a magyarok jobbra is, balra is lezárták az utat maguk előtt. Jelenleg nincs olyan szlovák párt, amelyik ki merné nyilvánítani, hogy egy adott helyzetben kész lenne együtt kormányozni a magyarokkal. Ez bármelyik számára egyértelműen szavazatveszteséget jelentene.
- Mi a kiút?
- Nem zárom ki, hogy másfél év múlva a legközelebbi parlamenti választások után (ha Ficoék nem mennek 50 százalék fölé, ami azért nem valószínű), és egy új magyar pártvezetéssel a Smer hajlandó lenne akár koalícióra is lépni. Vagy a kereszténydemokratákkal, akik következő kongresszusán várhatóan Ján Figel eddigi EU-biztost választják elnökükké. Persze az előbb elmondottak értelmében a magyarokat most nem is említik. De Slota miatt Ficoék annyit nyeltek és szégyenkeztek már, főleg a nemzetközi porondon, hogy megítélésem szerint szívesen megválnának tőle és vadnacionalista csapatától. Ez kétségtelenül nagyot javítana Pozsony külföldi tekintélyén.
- Mi lehet Budapest szerepe és az ajánlott magatartás ebben a helyzetben?
- Már Dzurinda idején sem volt problémamentes a viszony, bár akkor az MKP még kormánytag volt. Most Slotáék jelenléte miatt nem várhatunk javulást. Erre már Mečiar is utalt a napokban, bírálva koalíciós partnerét. Úgy érzem, hogy ezekben a hónapokban sehol nem akarnak a helyzeten érdemben változtatni, s míg a szlovákiai magyarok nem érzik jobban magukat a szülőföldjükön, nem is lehet, a jelenlegi folyamatosan rossz államközi viszonyban sem. Számomra külön rejtély, hogy mindkét oldalon magát szociáldemokratának minősítő kormány van hatalmon, és ezek vezető erői (amelyeknek általában nem kulcsproblémájuk a nemzeti vagy nemzetiségi kérdés) csak meg sem próbálnak túljutni a gondokon. Ha valami, akkor igazán ez a szomorú!
Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának fideszes elnöke a Felvidék.Ma portál kérésére nyilvánosságra hozta azt a kisebbségpolitikai problémakatalógust, amelyet a magyar és a szlovák parlament külügyi bizottságainak közös esztergomi ülésén ismertetett. A tényt, hogy egy problémalista ismertetésre kerül, Németh Zsolt előre egyeztette a Külügyi Bizottság tárgyalódelegációjával (az egyeztetésen egy kivételével mindegyik parlamenti párt képviseltette magát), és maga a katalógus az Országgyűlés és a Külügyminisztérium szakapparátusa által a bizottság rendelkezésére bocsátott háttéranyagokra épült. Németh Zsolt megjegyzi, hogy a felsorolt problémák jelentős része közvetlenül sérti az Európai Unió antidiszkriminációs alapelvét és az 1995-ben megkötött Magyar-Szlovák Alapszerződést. A külügyi bizottságok esztergomi konzultációjára, ahol a problémakatalógus elhangzott, a magyar és a szlovák házelnök, Szili Katalin és Pavol Paška kérése alapján került sor, hogy legközelebbi találkozójuk előkészítéseképpen segítsék őket a kétoldalú kapcsolatokat terhelő problémák áttekintésében. A házelnöki találkozóra március 12-én kerül sor.
· A szlovák fél úgy hozott elítélő parlamenti határozatot a Magyar Országgyűlés mellett működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról (KMKF), hogy nem konzultált előtte a magyar féllel.
· Mérlegelés nélkül lesöpörték az asztalról a magyar miniszterelnök és a köztársasági elnök problémamegoldó javaslatait.
· A dunaszerdahelyi rendőri fellépés indokoltságának és arányosságának bizonyítékait kérésünkre sem hajlandóak átadni (ld. a belügyminiszter - államközi kapcsolatokban teljesen elfogadhatatlanul arrogáns - nyilatkozatát, miszerint a Szlovák Belügyminisztérium „nem videókölcsönző”). Továbbra is várjuk a bizonyítékok átadását.
· A törvényes jogaik védelméért az állami hatóságokhoz forduló magyarok megfélemlítése, hogy Malina Hedviget, egy bűncselekmény áldozatát, gyanúsítottá tették, és ügyét két év óta nem vizsgálták ki megnyugtatóan.
· Ugyanerre irányul a dunaszerdahelyi áldozat, Lengyel Krisztián ügyének negligálása.
· További probléma az etnikai közösségek kollektív bűnösségének fenntartása a szlovák jogrendben a Benes-dekrétumok megőrzése, sőt megerősítése által. (Itt jeleztem a szlovák félnek, hogy a diszkrimináció megszűntetéséhez nem az összes, csak a tizenhárom diszkriminatív dekrétum eltörlésére lenne szükség. A szlovák államiságot biztosító dekrétumok jogosságát magyar részről senki nem kérdőjelezi meg.)
· A szabadságjogok sérülnek a jelképhasználat kirívó korlátozásával, a magyar zászló belföldi meccseken való megjelenítésének tilalmával.
· A szólásszabadságot de facto korlátozza az a totális politikai hisztériakeltés, amely szlovák részről minden alaklommal elkezdődik, ha egy szlovákiai magyar politikus megfogalmazza a magyar közösség igényét hasonló autonómiára, mint amivel más EU tagállamok - pl. Olaszország, Finnország, Szlovénia, Spanyolország, Belgium, Magyarország stb.) kisebbségei legitimen rendelkeznek.
· Úgyszintén a szólásszabadságot korlátozza a „Felvidék” és a „Kárpát-medence” kifejezések használatával kapcsolatos politikai hisztéria.
· A magyar kisebbség szabadságjogait sérti egyes kormányzati politikusok - különösen a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota - rendszeres magyar- és Magyarország-ellenes, gyalázkodó és uszító kirohanásainak politikai következmények nélkül maradása.
· Amint az Európa Tanácsnak az a bizottsága, amely a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szlovákiai végrehajtását ellenőrzi, jelentéseiben leszögezte: a szlovák államnyelvtörvény elbátortalanítóan hat a kisebbségi nyelvek használóira, mivel de facto korlátozza nyelvhasználati szabadságukat. Az államnyelvtörvény jelenlegi formájában tehát önmagában véve probléma a magyar-szlovák kapcsolatokban.
· Következő probléma, hogy ezt a törvényt tovább kívánják szigorítani a nyelvhasználati szabálysértések pénzbüntetésének bevezetésével.
· A jogkorlátozó-jogsértő helyzet akkor lenne megszűntethető, ha a törvényben előírt államnyelv-használati kötelezettségek egyáltalán nem vonatkoznának azokra a helyzetekre, amikor a kommunikációban megjelenő nem szlovák nyelv valamelyik szlovákiai kisebbség anyanyelve.
· Az államnyelvtörvény hatásait valamilyen mértékben enyhítő kisebbségi nyelvtörvény előírásai csak azokra a településekre vonatkoznak, amelyeken a kisebbség a lakosság legalább 20%-át alkotja, jóllehet számos helyen ennél alacsonyabb a kisebbségek aránya. A kisebbségek nyelvhasználatát korlátozza a 2008-ban elfogadott geodéziai törvény is, amely Szlovákiában kiadott publikációkban (nemcsak tankönyvekben, hanem például térképeken is) csak az államnyelv terminológiáját engedi feltüntetni. Magyar részről szorgalmazzuk a törvény nyelvpolitikai korlátozásainak felülvizsgálatát.
· További probléma, hogy azon magyar lakosságú települések, amelyek szlovák nevüket a szlovák történelem nagy személyiségeiről kapták, még kisebbségi nyelven sem használhatják hivatalosan magyar nevüket. Meddig kell még Párkányt magyarul is Sturovónak hívni??
· A magyar nyelvű, pozsonyi Pátria Rádió vételi lefedettségével kapcsolatban keletkezett technikai problémák megoldatlansága sérti a kisebbségek tájékoztatáshoz való jogát, a szlovák kormány által megígért kisebbségpolitikai status quot.
· Szintén a sajtószabadságot sértik az államnyelvtörvénynek azok a rendelkezései, amelyek lehetetlenné teszik, hogy kisebbségi nyelvű kereskedelmi rádióadások jöhessenek létre.
· Üdvözöljük az oktatási törvény korrekcióját, de felhívjuk a figyelmet, hogy az iskolai földrajzi névhasználat így is korlátozó jellegű a korábbi gyakorlathoz képest, amely szabad nyelvhasználatot tett lehetővé.
· Probléma a szlovákiai magyar szerzők - két évvel ezelőtt kiadott - történelem tankönyvének kivonása a forgalomból. Szorgalmazzuk, hogy a rendelkezést a szlovák oktatási hatóságok sürgősen vizsgálják felül.
· Jogkorlátozó gyakorlat, hogy a Magyarországon kiadott tankönyveket Szlovákiában egyáltalán nem engedik hivatalosan használni a magyar tannyelvű iskolákban.
· A kisebbséglakta Dél-Szlovákia aránytalanul alacsony mértékben részesül a fejlesztési forrásokból.
· Diszkriminatív, hogy egy tengerszint feletti magasságtól függő korlátozás alapján a dél-szlovákiai települések intézményei más energiakompenzációban részesülnek, mint az északi régióké.
· Problematikus a közigazgatási határok - különösen a megyehatárok - olyan kialakítása, hogy a ténylegesen összefüggő magyarlakta területek különböző közigazgatási egységekhez kerüljenek, s így véletlenül se képződjék magyar többségű, középfokú közigazgatási egység.
· Sürgős felülvizsgálatra szorul a regionális választási körzeteknek az utóbbi időben eszközölt azon módosítása, amely hátrányosan érinti a kisebbségeket képviselő szervezetek választási esélyeit.
· Az illetékes szlovák szervek elutasították az egyik határ menti Európai Területi Együttműködési Csoport bejegyzését.
Bár még mindig nem érkezett el az elemzők által a vég kezdetének minősített 320 forint/euró határ, de semmi ok sincs arra, hogy erre a közeljövőben miért ne kerülhetne sor. Nincs kilátás semmire, ami visszaadná a külföld magyar gazdaságba vetett bizalmát, különösen a tekintetben, hogy a politikusok és a lakosság képesek lesznek felelősen bánni a közpénzekkel - írja hétfői kommentárjában a Sme. A szlovák véleményformáló napilap rámutat: éppen a közpénzek tragikusan változatlan helyzete az, ami a mélybe húzza a magyar gazdaságot, amely különben egész jól működik. „Magyarország alapvető problémája, hogy kevesen fizetnek adót, de szinte mindenki kap valamilyen támogatást és érvényesít valamilyen kedvezményt. És az érintettek többsége politikailag eléggé kiforrott ahhoz, hogy harciasan kiálljon privilégiumai mellett. Még egyetlen befolyásos politikus sem mondta meg az egyszerű népnek, hogy ez így tovább nem mehet, s ily módon egyetlen állam sem tud a végtelenségig működni. Ellenkezőleg: a hatalom megszerzése érdekében azt bizonygatja, ő valahogy elintézi, hogy semminek se kelljen változnia” - írja Peter Morvay, a szerző. Hozzáteszi: ha valakinek - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek valamikor régen - mégis volt annyi bátorsága, hogy óvatosan valamit jelezzen, az első tiltakozó hullámnál meghátrált és mindent visszavont. „A külföld nem bízik a magyar kormányban, de nem ez a legrosszabb. A külföld nem bízik az egész magyar politikai elitben, sem a kormányban, sem az ellenzékben. Nagyon helyesen nem lát semmiféle politikai erőt, amely képes és kész lenne kihúzni az országot a mocsárból, amelyben már mellig elmerült, s tovább süllyed. A legnagyobb felelősség ezért a szocialistákat és a liberálisokat terheli, akik az utóbbi években az országot vezették. A volt kormányfő, Orbán (Viktor) által vezetett ellenzék azonban semmivel sem jobb. Kínosan kerül minden válságmegoldó javaslatot, amely megijeszthetné az embereket. Nincs mit csodálkozni azon, hogy (Orbánék) várható hatalomra jutásához a világ nem fűz semmiféle pozitív várakozást” - záródik a Sme kommentárja.
Ivan Gašparovič felrótta a szlovákiai magyaroknak, hogy nagy részük nem beszéli a szlovák nyelvet, vagy egyszerűen nem akar szlovákul megszólalni. Az STV választási műsorában az elnök kijelentette, hogy ezt nagy problémának tartja. Két hét múlva államfőt választ az ország, Gašparovičot Robert Fico kormányfő pártja, a Smer, és Ján Slota pártja, az SNS támogatja. „Ha problémák nélkül akarunk egymás mellett élni, ha jó környezetet akarunk együtt kialakítani, értenünk kell egymást“ - mondja az államfő. Hozzátette, hogy azok, akik nem beszélik a szlovák nyelvet, másodrangú állampolgárokká válnak, hiszen nem tudnak bekapcsolódni a társadalmi életbe, és gondjaik akadnak a gazdaságba való bekapcsolódással is. Gašparovič nemzeti irányultsága ismert, választási kampányához is a „Nemzetien gondolkodom, szociálisan érzek“ szlogent választotta. Korábban nem írta alá azt a törvényt, amely bebiztosította a magyar földrajzi nevek használatát a nemzetiségi iskolák tankönyveiben. Szlovákiában mintegy félmillió magyar él, a nyelvi jogok immár hagyományosan viták tárgyát képezik. A Csemadok és több szlovákiai magyar civil szervezet ma petíciót indított a közszolgálati Pátria Rádió sugárzásának a magyarok lakta járásokban történő felújításáért és a kisebbségi jogok védelme érdekében. A kulturális minisztérium nyelvtörvényéről, mely szankcionálná az „államnyelv ellen elkövetett vétségeket“, szerdán tárgyal a parlament. A magyar nyelv használatával kapcsolatosan a Magyar Koalíció Pártja már régóta vitázik több szlovák párttal, a nyelvi viták Pozsony és Budapest között is több szóváltást eredményeztek a ČTK hírügynökség szerint. Gašparovič legerősebb ellenfele a választásokon Iveta Radičová, az ellenzéki pártok jelöltje.
A szlovák köztársasági elnök meg van győződve arról, hogy aktívan hozzájárult a magyar-szlovák viszonyban keletkezett feszültségek enyhítéséhez. Ivan Gašparovič, a pozsonyi TASR hírügynökség által szombaton közölt interjújában ugyanakkor azt állította: politikai tevékenységében sosem kereste, sosem kezdeményezte a vitákat, hanem társadalmi egységet próbált teremteni. „Az elnöki palota olyan hely volt, ahol a viták megoldási lehetőségeit keresték” - fejtette ki az államfő. Elutasította azt a felvetést, hogy a módosított oktatásügyi törvény (amely lehetővé teszi a földrajzi nevek anyanyelvű - így magyar - használatát is) aláírásának az elutasítása megosztotta volna a társadalmat. „És aláírása nem osztotta volna meg a szlovák politikai színteret?” - kérdezett vissza az államfő. Megismételte korábbi véleményét, hogy a tanügyi törvény ellentétes a szlovák alkotmánnyal, illetve más törvényekkel, s ezért utasította el ismételten aláírását. „Ennek ellenére hangsúlyoznom kell, hogy nincs gondom a kétnyelvű megnevezések használatával a tankönyvekben, de azoknak az alkotmány és a törvény keretei között kell lenniük” - tette hozzá. A magyar-szlovák viszonyban felmerült problémák megoldásához való hozzájárulására vonatkozó kérdésre Gašparovič azt válaszolta, hogy tavaly decemberben Érsekújváron az ő kezdeményezésére találkozott magyar partnerével, Sólyom Lászlóval. A találkozón a jószomszédi kapcsolatokról beszéltek, s elutasították a szélsőségesség minden megnyilvánulását a Duna mindkét partján. Szintén saját kezdeményezésének mondta, hogy 2006-ban a két államfő Besztercebányán és Piliscsabán egyetemi hallgatókkal beszélgetett a közös európai jövőről. „Úgy vélem, hogy a szlovákok és a magyarok közti feszültség feloldásának legjobb formája éppen a párbeszéd, s igyekezetem erre irányul” - jelentette ki a szlovák államfő. „Legutóbb a révkomáromi Selye János Egyetemen találkoztunk, ahol arról beszéltünk, hogy szükség van a kisebbségek lojalitására államuk iránt, s hogy az államnyelv ismerete nélkül a kisebbség nehezen tud szót érteni a többségi nemzettel. S ebben az elnök úrral (Sólyom Lászlóval) egyetértettünk” - mondta a TASR hírügynökségnek Ivan Gašparovič.
Szlovákiában akart megemlékezni szombaton a II. világháború áldozatairól a magyarországi jobboldali radikális Jobbik néhány tagja és híve - közölte vasárnap a Paraméter.sk szlovákiai magyar hírportál. A tudósítás szerint a mintegy húszfős, Jobbik-tagokból, illetve hívekből álló csoport szombaton délután jelent meg a rimaszombati járásbeli Péterfalván, hogy megemlékezzen a második világháború áldozatairól. Az eseményt figyelemmel kísérte a szlovák rendőrség is. Mária Faltániová, a besztercebányai kerületi rendőrkapitányság szóvivője szerint azonban semmilyen rendbontás nem történt. A magyarországi parlamenten kívüli párt híveit mindössze arra szólították fel a rendőrök, hogy pakolják el Árpád-sávos zászlóikat. A megemlékezni kívánók a portál szerint szót fogadtak, majd, ahogy átjöttek Szlovákiába, úgy vissza is mentek Magyarországra. Péterfalva lakosai nem tudtak az összejövetelről, s az önkormányzatnak sem volt tudomása arról, hogy valami készülne a községben - jegyezte meg a Paraméter.sk. Tavaly ősszel komoly magyar-szlovák diplomáciai konfliktust okozott, hogy a nyíregyházi Nemzeti Őrsereg egyenruhás tagjainak egy csoportja a kelet-szlovákiai Királyhelmecen akart megemlékezni a bécsi döntés évfordulójáról.
Szlovák történelemkönyvek magyar fordítását tenné kötelezővé a magyar iskolákban is. Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter a jelenlegi, nemzeti történelemmel kiegészített könyvek helyett. A miniszter ezzel újabb vitát generálhat, pedig az előző sem ért még véget: a helységnevek írásmódjáról szóló törvénymódosításról az Alkotmánybíróságnak kell döntenie. Ján Mikolaj szlovák oktatásügyi miniszter kedden megerősítette: a tárca tervei szerint a szlovákiai magyar diákok az új iskolai évtől kezdve csak az anyanyelvükre lefordított szlovák történelemkönyvekből tanulnak majd. Eddig a szlovákiai magyar diákok olyan tankönyveket használtak, amelyek a szlovák történelemkönyveken alapultak ugyan, de kiegészítették őket a nemzeti történelem legfontosabb eseményeivel. Az előzmény Ján Mikolaj oktatási miniszter azon döntése, amelynek értelmében a szlovákiai magyar tankönyvekben kizárólag szlovák nyelven kellene feltüntetni a szlovákiai földrajzi neveket. A rendelet azonnal kiváltotta a szlovákiai magyarság tiltakozását, és feszültséget okozott Pozsony és Budapest viszonyában is. A szlovák parlament végül február elején módosította az oktatási törvényt, és lehetővé tette a helységnevek kétnyelvű használatát. A Szlovák Nemzeti Párt, amelyhez Mikolaj is tartozik, nem fogadta el a döntést, és az Alkotmánybíróságon támadta meg a jogszabályt. A Jakab Györggyel, az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet tudományos munkatársával és a Halász Ivánnal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Szlovák Tanszékének docensével készített interjút tekintse meg videóajánlónkban!
Átszervezi és korszerűsíti közép-európai üzemeltetését a UPC Broadband. Megszüntetik a regionális menedzsment csoportot, emiatt tucatnyi embert küldenek el. Újjászervezi és korszerűsíti közép-európai üzemeltetését a UPC Broadband - közölte a cég pénteken az MTI-vel. Ennek keretében 2009. március 31-i hatállyal megszűnik az a regionális menedzsment csoport, amely a UPC működését felügyelte Magyarországon és a közép-európai térség más országaiban (Romániában, Lengyelországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Csehországban). Az átszervezés miatt 12-13 embert bocsátanak el. A változás nem érinti az egyes országok menedzsmentjeit - mondta el Szűcs László, a UPC sajtókapcsolati igazgatója. A regionális menedzsment csoport a közép-európai UPC leányvállalatok működését koordinálta, mostanra azonban elérték azt a fejlettségi szintet, hogy nincs szükség erre a külön egységre - tette hozzá. Az érintett területek közvetlenül Gene Musselman, a UPC Broadband elnökének, üzemeltetési vezetőjének felügyelete alá fognak tartozni - olvasható a közleményben. Gene Musselman ezen felül ideiglenesen a UPC Magyarország ügyvezető igazgatói tisztségét is betölti szerda óta.
A cseh emberi jogi miniszter szerint a szlovák politikusok számára nem okozhat problémát, hogy a történelem alapján megértsék a magyarok érzéseit és megpróbálják túltenni magukat a bonyolult szlovák-magyar viszonyon. „A magyarok elvesztették nagy országukat és a térképen egy apró lepény lettek” - mondta Michael Kocáb szombaton Pozsonyban a TASR szlovák hírügynökségnek. „Ezt a problémát már az első (csehszlovák) köztársaság idejéből ismerem” - jegyezte meg Kocáb. Úgy véli hosszú távú vitáról van szó, amelynek meghaladására nagy adag kölcsönös türelemre és megértésre van szükség. „A magyaroknak pedig meg kell érteniük, hogy a szlovákok soha nem mondhatnak le arról, amit megszereztek. Bármennyire is logikusnak tűnnek a két állam közti viták, az lenne a legjobb, ha egy nagyvonalú gesztussal lezárnák azokat” - mutatott rá az ismert cseh rockzenész, emberi jogi miniszter. Éppen a „nagyvonalúság” az az áru, amely Közép-Európában napjainkban „hiánycikknek” számít. E nélkül azonban a magyar-szlovák kapcsolatoknak „nincs hová fejlődniük” - fejtette ki véleményét a cseh emberi jogi miniszter. Szerinte a másik változat csak az lehet, hogy a magyar-szlovák viszony drámai módon megromlik, s ennek eredménye sosem lehet kedvező.
A Jónás Judit vezette Cinka Panna Cigány Színház Faludy-Villon: Máshogy című produkciója kapta a legjobb előadásért járó díjat a pénteken zárult Arcusfest 7. Magyarországi Nemzetiségi Színházi Találkozón - közölte a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványszínházi főszervezője. Lásztity Péró elmondta, hogy a Thália Színházban és a Budapest Bábszínházban megrendezett seregszemlén résztvevő társulatok mindegyike kapott valamilyen elismerést, különdíjat, mivel a Magi István vezette szakmai zsűri elégedett volt mind a 18 társulat munkájával. A legjobb rendezésért járó elismerést Gergely Lászlónak ítélték a szarvasi Cervinus Teátrum előadásáért. A szlovák színház Tolnai Ottó Bayer-aszpirin című darabját állította színpadra. A legjobb férfi alakításért járó díjat Fiscsenko Mihajlo kapta az Első Magyarországi Ukrán Színház Revízióra készülődve című előadásába nyújtott kimagasló játékáért. A legjobb női alakításért odaítélt elismerést Hadzsikosztova Gabriella érdemelte ki a bolgár Malko Teatro Elada Pinyo és az idő című darabjának főszerepében nyújtott teljesítményéért. A Teatrul Vis magyarországi román színház jó darabválasztását dicsérte a zsűri. A társulat Egressy Zoltán Sóska, sültkrumpli című művét mutatta be - jegyezte meg Lásztity Péró. A hetedik alkalommal megrendezett, több mint egyhetes találkozón a Pécsi Horvát Színház Efraim Kishon A házasságlevél című darabjával szerepelt, a Vertigo Szlovák Színház Július Ivan Barč Ketten című művét mutatta be, a Karaván roma színészképző stúdió Garaczi László Csodálatos vadállatok, a Magyarországi Szerb Színház pedig Edward Albee Nem félünk a farkastól című drámáját játszotta. Szerepelt a fesztiválon a Deutsche Bühne Ungarn - Magyarországi Német Színház, a budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium színjátszó csoportja, a Kulturális Offenzíva, a Pa-Thália német színjátszó társulat, a gyulai Román Amatőr Színjátszó Kör, a Vidám Barátok nevű szlovén színjátszó együttes, a Neaniki szkini görög diák színjátszó csoport, a Hókirálynő elnevezésű cigány meseszínpad, a lengyel szakos egyetemistákból álló Dom Otwarty színjátszó kör és a Romano Teatro nevű miskolci cigány színház is - sorolta Lásztity Péró. Hozzátette: az Arcusfest minden résztvevője oklevelet és Asszonyi Tamás szobrász kisplasztikáját vehette át a zsűri döntése alapján. Az első nemzetiségi színházi találkozót 1993-ban tartották a budapesti Várszínházban horvát, német, roma és szerb társulatokkal. Tíz év szünet után, 2003-ban Lásztity Péró, a Szerb Országos Önkormányzat akkori elnöke és Figyesi András, az MNEKK programigazgatója újraszervezte a találkozót, s azóta minden évben összejönnek a magyarországi nemzetiségek színjátszói az Arcusfestre.
Az idén mintegy 3500-3800 gyereket írattak be a szlovákiai magyar iskolák első osztályába. Két évtized óta ez a legalacsonyabb szám - jelentette ki Szigeti László, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) oktatásügyi alelnöke a pozsonyi Pátria Rádió esti híradójának adott interjújában. Szigeti szerint ennek a helyzetnek több oka is van. Az egyik alapvető problémát a szlovákiai magyarság népesedési mutatójában lehet megtalálni. „Kevés gyerek születik, kitolódik a házasságkötések ideje és ezzel együtt a gyermekvállalás is. Ez mind rányomja a bélyegét a gyermekek születési számának alakulására” - mutatott rá a szakpolitikus. Kifejtette, hogy régiónként más és más a kép. Tavaly Komáromban például nagyon rossz volt a beiratkozási helyzet, viszont az idén az utóbbi tíz év legjobb eredménye mutatkozik. „Tehát sok mindentől függ a dolog, nemcsak a demográfiai évtől is, hanem attól is, hogyan tudják toborozni a beiratkozások során magyar iskolába a gyermekeket” - jegyezte meg Szigeti. Nagy problémát jelent, hogy a magyar nemzetiségű gyerekek mintegy 20 százaléka szlovák iskolába kerül. Ez jelentős mértékben a növekvő számú vegyes házasságok következménye, illetve hogy számos településen kisebbségbe kerülnek a magyarok, s megszűnik a helyi magyar iskola is. Kérdésre válaszolva - nem lenne-e itt az ideje elgondolkodni a hétvégi, vasárnapi iskolákon is -, Szigeti elmondta: A szórványban élők számára egyes helyeken az anyanyelvi oktatás megoldása érdekében a vasárnapi iskolai képzés már be is indult. Ilyen hétvégi magyar iskolák működnek Pozbán, Kétyen és Nagycétényben is. Nyilvánvaló, hogy ezt a megoldást a jövőben tovább kell majd fejleszteni - mutatott rá a politikus.
Gyurcsány Ferenc segítségkérése árt Magyarország szomszédainak. Az Európai Unió reakciója erre az a garanciavállalás volt, hogy egyetlen tagállamát sem hagyja elesni. A forint hétfői árfolyama azonban megmutatta, hogy a piacok mennyire hisznek ennek - írja a Sme című szlovák véleményformáló liberális napilap keddi kommentárjában. Az európai részvénytőzsdék indexeinek esése - hol két, hol négy százalékkal -, nyomatékos felelet volt arra, milyen eredménnyel zárult a rendkívüli válságellenes csúcstalálkozó. Mirek Topolánek ötlete, aki a brüsszeli csúcstalálkozót szándékosan vasárnapra időzítette, amikor a tőzsdék zárva vannak, sajnos nem az egyetlen, ami csődöt mondott. Nyilvánvaló, hogy a tőzsdei indexek csökkenése válság idején nem rendkívüli, az azonban igen, hogy ezt a bankok idézték elő. S ezt már nehéz másképpen, mint annak világos jelzéseként érzékelni, hogy Gyurcsánynak és társainak el kell feledniük a Kelet- és Közép-Európa pénzügyi szektorát megsegítendő nagy szükségcsomagot. Az az elv, hogy a bankszektort megfojtó kalandor gazdasági és pénzügyi politikát folytató államoknak nem szabad a hamis szolidaritással segítséget nyújtani, rendben van. Ezt az elvet azonban nem igen vették figyelembe, amikor arról határoztak, hogy a régió országait eltérően kell kezelni. Ennek bizonyítékai az eddigi nemzeti segélycsomagok. „Tény, hogy Gyurcsány segítségkérése - a hazai politikai marketing céljaira ráadásul álnok módon az egész régió köpenye alá takarva -, megkárosítja a szomszédokat. Csakhogy az 1997-es thaiföldi példa, amelyre néhány szakértő ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet, azt mutatja, ha Magyarország csődbe megy, magával rántja az egész régiót. A csúcstalálkozón adott biztosíték, hogy az unió egyetlen tagállamát sem hagyja elesni, nem lehetett más, mint szóbeli. Az euró hétfő déli 306 forintos árfolyama azonban jelzi, hogy milyen ezen a téren a bizalom” - fejti ki az újság. Rámutat: „Az olyasfajta marketing kommunikációra, hogy az EU egységesen lép fel a válság ellen (Robert Fico), a piacok már régen nem reagálnak. A közvéleménytől eltérően ugyanis információkkal rendelkeznek úgy a politikusokról, mint a gazdasági élet szereplőinek állapotáról. Ugyanakkor ők döntik el, hogy ki fogja alulról szagolni az ibolyát, s kit rántanak magukkal.” Nem állítható, hogy ez a csúcstalálkozó az uniót jelentősen a szétesés felé nyomta, de az Európai Bizottság és a vezetők meghátrálása Sarkozy francia államfő protekcionizmusa előtt, a gyakorlatban azt bizonyítja, hogy otthon mindent szabad. Humoros, ha Fico szlovák kormányfő erre azt mondta, hogy a csúcstalálkozó elutasította a protekcionizmust. Az már kevésbé, hogy az állami csődök árnyéka nemcsak a közép-kelet európai (Magyarország, Lettország) államok felett, de Görögország és Olaszország felett is megjelent. Angela Merkel német kancellár - akire ebben az esetben minden szem irányul - ugyanakkor választások előtti időszakban van. Nincs más hátra, mint abban hinni, hogy Németország teljesíteni fogja európai kötelességét és nem engedi szétesni az euróövezetet, sem egy új vasfüggöny felállítását az EU-ban - zárja kommentárját a Sme.
Lengyelország, Csehország és Szlovákia már kinőtte a serdülőkort és az európai ifjú felnőttek csoportjába lépett - írja a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilap. Egyedül Magyarország utazott Brüsszelbe úgy, hogy magára vette a koldus gúnyáját - írta Elűzték a protekcionizmus ördögét című kommentárjában a Hospodárske noviny szlovák gazdasági napilap. Lengyelország, Csehország és Szlovákia már kinőtte a serdülőkort és az európai ifjú felnőttek csoportjába lépett. A szolidaritás jegyében inkább Lettországot segítsük, ne támogassuk olyan általános alap létrehozását, amely a teljes kelet- és közép-európai pénzügyi szektor megsegítését tűzi ki célul - célzott Gyurcsány Ferenc javaslatára Zbynek Petrácek, a cseh Lidové Noviny kommentátora. Nem szeretjük, hogy bennünket, újoncokat Nyugat-Európa egy zsákba gyömöszöl, ezért kerüljük a Kelet- és Közép-Európa szóösszetételt - folytatja a szerző, aki szerint e téren Robert Fico szlovák és Mirek Topolánek cseh kormányfő ugyanúgy érvel. Budapest kérése, hogy a kelet- és közép-európai térség átfogó segítséget kapjon, ezt a szörnyű sztereotípiát erősíti. Ha a magyar kéréshez több keleti ország is csatlakozott volna, akkor nehéz lett volna meghúzni a határt, hogy a kért segítség kinek jött volna jól, és kinek a korábbi felelőtlenségét kompenzálta volna. Európa nem megosztott - írta a Mladá Fronta Dnes tudósítója. Ez a csúcstalálkozó is megmutatta, hogy nem szabad régire és újra, kicsire és nagyra, Keletre és Nyugatra felosztani Európát - idézte a lap Mirek Topolánek cseh kormányfőt. A válságban minden ország saját magáért harcol, ezért nem beszélhetünk egységes keleti tömbről. Ne fessünk olyan képet, mintha mindannyiunknak azonos gondjai lennének és segítségre szorulnánk - idézte a prágai lap Robert Fico szlovák miniszterelnököt, aki hozzátette, hogy ez rontaná a jól álló országok ázsióját a befektetők szemében.
Amióta Szlovákiában hivatalos fizetőeszköz az euró, a forint árfolyama pedig zuhanórepülésbe kezdett, még több szlovákiai vásárló lepte el Balassagyarmat üzleteit. Egy szombati, vagy hétfői napon csak úgy sorjáznak a szlovák rendszámú autók egy-egy bevásárlóközpont parkolójában. Egyértelműen a legnépszerűbb a határ közelében nemrégiben felépült szupermarket. Margit a szlovákiai Csábról még a szomszédait is magával hozza egy-egy autós bevásárláskor. - Egy héten legalább egyszer átjövünk. Főleg üdítőt, húst, ásványvizet veszünk, de a liszt és más alapélelmiszerek magyarországi beszerzése is megéri. Egy-egy vásárláskor harminc százalékot is megspórolunk. Egy eurót 296 forintra váltottunk be ma, a korona pedig tíz forintot ér. Másik két nagyáruházba is járunk még - mondja az asszony, aki egy élelmiszerekkel gazdagon megrakott bevásárlókocsi tartalmát pakolja be a kocsija csomagtartójába szomszédasszonya segítségével. Egy nagykürtösi tanár főleg a gyerekeinek vásárol be Balassagyarmaton, hetente kétszer. - Húsért, felvágottért, kolbászért, zsemléért jövök főleg - magyarázza. A balassagyarmati Temesvári Zoltán gépésztechnikus nap mint nap jár a buszpályaudvar melletti szupermarketbe, így aztán van tapasztalata a szlovákiai vásárlók szokásairól. - Általában tíz-húsz eurót váltanak be, a maximális összeg ötven euró. Ha akciós egy műszaki cikk, azonnal viszik. Sokan vettek például LCD televíziót 69 000 forintért - mondja. Egy fiatal pár szlovákul beszél, ők főként tojást, húst, panírozott félkész termékeket raknak a csomagtartóba. Az ipolysági gimnazista Cseri Nikolett és Ipolybalogon élő nővére, Szádóczki Annamária főképpen Annamária kétéves kislányának vásárolnak gyermekholmit, pelenkát. - Márkaboltokba is járunk Gyarmaton, mert azok mifelénk nem nagyon léteznek - mesélik. - Cipőt, ruhát Balassagyarmaton veszünk, de lisztért, cukorért, tejért is átjövünk. Egyébként Gyarmatra járunk pizzázni, moziba, koncertekre is. Minden olcsóbb, de nem is ezért járunk ide, egyszerűen szeretünk itt lenni - teszik hozzá. Egy fiatal házaspár Bátorfaluból más helyi élelmiszerüzleteket is meglátogat. - Egy alkalommal tíz-húsz százalékot is megspórolunk - mondja Mézes Csaba főiskolai hallgató. A főutcai árkádok alatti édességbolt üzletvezetője, Királyné Bognár Melinda arról szól: eddig is megvolt a szlovákiai vevőkörük, de egy-egy szombaton négy-öt szlovákiai vásárlóval többen jelennek meg boltjukban a csokoládéért, bonbonokért, márkás italokért. A műszaki bolt pénzváltója szintén arról számol be: többségében szlovákiai vásárlók viszik el tőlük az elektronikai cikkeket. - Az utóbbi három hétben határozottan többen váltanak be itt eurót szlovákiaiak, naponta mintegy húszan. Aztán elárasztják a főutcai üzleteket, butikokat. Egy-egy szombati, vagy hétfői napon a nagyobb bevásárlóközpontoknál tíz autóból hét szlovák. Eddig mi jártunk hozzájuk, most ők járnak hozzánk - teszi hozzá a műszaki bolt alkalmazottja. - Múlt szombaton egy szlovákiai magyar házaspár éppen azt mesélte, hogy mindent Magyarországon vásárolnak - mondja Szabó Ferencné, egy ékszerbolt vezetője. - Ami az ékszerüzletet illeti: a január, február holt szezon, de határozottan észleljük, hogy nőtt a Szlovákiából érkező vásárlók száma. Megvannak a törzsvásárlóink, de naponta tűnnek fel új arcok, főleg hétfőnként. Örülök a határon túli vásárlóknak, el-elbeszélgetek velük. A múltkor egy fiatal házaspár vásárolt itt ékszert a kislányuknak, s úgy megtetszettek nekik az áruink, hogy a következő alkalommal már a nagyszülők vettek ajándékot nálunk az unokáknak - meséli az ékszerész. A salgótarjáni bevásárlóközpont parkolójában hétvégén szinte több a szlovák rendszámú autó, mint a magyar. Odabent számológéppel felszerelkezve pakolják a kosarukba az élelmiszereket és más árukat a Szlovákiából érkezett vásárlók. - Húsz-harminc százalékkal is kevesebbért tudjuk megvenni az élelmiszereket, a ruhaneműt és a technikai felszereléseket is, mint otthon - meséli a Fülekről érkezett idős házaspár, majd hozzáteszik: tankolni is itt szoktak, mert olcsóbb az üzemanyag. A belvárosban lévő szinte valamennyi üzlet eladója arról számolt be, hogy érezhetően megnövekedett a szlovákiai vásárlók száma, amióta északi szomszédaink euróval fizetnek. - Most is egy szlovák hölgy van a próbafülkében, a nadrág, amit próbál, átszámítva még tíz euróba sem kerül - mondja a városközpontban lévő ruházati bolt eladója, hozzátéve: magyarok szinte nem is vásárolnak, annak ellenére, hogy nagy leárazásokkal próbálják becsábítani a vevőket. Egy másik üzletben is hasonló tapasztalatokról számoltak be az ott dolgozók, főleg hétvégén érezhető a forgalomnövekedés, aminek nagyon örülnek, mert mint mondták, a magyarok nem nagyon költekeznek. A bevétel nagy része északi szomszédainknak köszönhető. - Visszajáró szlovák törzsvásárlóim is vannak - meséli egy bababolt tulajdonosa, hozzátéve: ez jó a kereskedőknek és az országnak is, hiszen az áfa az államkasszába folyik be. Régebben mi jártunk Szlovákiába vásárolni, most ők jönnek hozzánk.
Nehezményezte a szlovén parlament határon túli szlovénekkel foglalkozó bizottsága, hogy csökkent a magyarországi szlovén kisebbségi önkormányzatok támogatása. A szomszédos ország képviselői Budapesten tárgyaltak. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek azt mondta, nem csökken, hanem 2005 óta folyamatosan növekszik a magyarországi szlovén kisebbségnek juttatott költségvetési támogatás összege. A szlovén parlamenti bizottság tárgyalásairól Balog Zoltán (Fidesz), az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke az MTI-nek elmondta, megállapodtak arról, hogy a két szakbizottság ősszel találkozik Lendván (Lendava) és Szentgotthárdon, ahol a két kisebbség központjai vannak. A felek a kétnyelvű, illetve az anyanyelvi oktatást, valamint a régiófejlesztést említették, amelyeket mindenképpen meg kell oldaniuk a határ két oldalán élőknek. Balog Zoltán elmondta, hogy a szlovének elismerően szóltak a magyar kisebbségi önkormányzati rendszerről, valamint a szentgotthárdi székhelyű szlovén rádióról is. Ugyanakkor problémásnak vélték, hogy csökkent a magyarországi szlovén kisebbségi önkormányzatok támogatása. Balog Zoltán ezzel kapcsolatban emlékeztetett, a Fidesz már kezdeményezett módosítást azért, hogy ne csökkenjen ez a büdzsé, azonban a kormánypárti többség ezt leszavazta. Az emberi jogi bizottság elnöke kitért arra, hogy a szlovén parlament határon túli szlovének bizottságának tagjai körbejárják azokat az országokat, ahol szlovének élnek kisebbségben. Szlovénia lakosainak száma kétmillió, határaikon túl pedig további félmillió szlovén él, ami arányait tekintve jelentős - mondta. Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a délelőtti megbeszélés után - Balog Zoltánhoz hasonlóan - közölte: a szlovén szakbizottság a problémák közül kiemelte, hogy a magyarországi szlovén közösségek anyagi támogatása jelentősen visszaesett. Elmondásuk szerint több mint 10 százalékkal csökkent a támogatásuk - idézte fel Németh Zsolt, aki szerint ez visszaesés elfogadhatatlan. A szlovének jelezték azt is, nem valósulnak meg azok a fejlesztési programok, amelyekről a közös kormányülésen állapodtak meg. Példaként említették, hogy a Vas megyei Felsőszölnököt érintő autóút építése régóta húzódik, hiába tett rá ígéretet a magyar kormány. Ezzel kapcsolatban Németh Zsolt tájékoztatta tárgyalópartnereit: a kormányzat vállalta, hogy idén tavasszal megkezdik az út építését. Magyar részről a bizottsági elnök problémaként vetette fel, hogy néhány szlovén politikus olyan megnyilatkozásokat tesz, miszerint Magyarországnak is el kellene érnie a szlovéniai magyar közösség támogatásának színvonalát. Ez a megközelítés nagyon problematikus, hiszen minden közösség más, és minden közösséget a saját feltételeiből kiindulva kell kezelni, így a kisebbségpolitikában nem fogadható el a kölcsönösség elve - vélekedett Németh Zsolt; hozzátéve: „nem azért illetnek meg jogok egy kisebbségi közösséget, mert egy másik országban így vagy úgy bánnak bizonyos polgárokkal, hanem egyszerűen azért, mert egy államnak a polgárai”. A magyar politikus ugyanakkor úgy értékelte, hogy mindkét ország kisebbségpolitikai gyakorlata nagyon előremutató. Összességében hangsúlyozta: magyar kormánynak jobban oda kellene figyelnie részéről az itt élő szlovén közösség helyzetére. Szabó Vilmos (MSZP), a külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke a két fél munkaebédje után az MTI-nek elmondta: a szlovén és a magyar képviselők egyaránt kiemelték, mivel sem a magyar, sem pedig a szlovén kisebbség nem nagy létszámú, ki van téve annak, hogy elveszítheti identitását. Ezért nagyon fontos, hogy legyenek nemzetiségi iskoláik, kulturális intézményeik, illetve lapjaik, rádióadásuk - mutatott rá Szabó Vilmos. A partnerbizottság kérte, magyar részről tekintsék át, lehetne-e többletforrásokat juttatni a kisebbségnek. Ezzel kapcsolatban Szabó Vilmos megígérte, hogy az illetékes szakállamtitkárnak jelzik a kérést. A támogatás csökkenéséről elhangzottakra reagálva Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára az MTI-nek hangsúlyozta, hogy 2005 óta folyamatosan növekszik a magyarországi szlovén kisebbségnek, beleértve az önkormányzatoknak juttatott költségvetési támogatás összege. Az idei költségvetésben 2008-hoz képest összesen 185 millió forinttal kap többet az elsősorban három őrségi faluban, Alsó- és Felsőszölnökön és Kétvölgyben élő szlovén kisebbség.