Tallózó / Sajtószemle ● Szlovák vonatkozású cikkek ● 2009. július
Robert Fico hétfőn határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. Kijelentette: a nyilatkozattal a magyar politikusok mindent határt túlléptek. Megfogalmazása szerint tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A nyelvtörvényt Fico „szent szlovák ügynek” minősítette. „A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg” - szögezte le a szlovák miniszterelnök rendkívüli sajtóértekezleten Pozsonyban. A szlovák kormányfő úgy véli: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. „A magyar politikusok talán annak örülnének a legjobban, ha a Szlovákia déli részén élő szlovákok - ha ott akarnak élni - rá lennének kényszerítve a magyar megtanulására” - jegyezte meg. A miniszterelnöknek meggyőződése, hogy az államnyelvtörvény összhangban van a nemzetközi normákkal, ezért nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a pozsonyi parlament néhány képviselője a nyelvtörvényt az alkotmánybíróság elé viszi. Ilyen lépést a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelzett. Élesen kikelt a magyar parlamenti nyilatkozat ellen a szlovák kulturális miniszter is. „A magyar parlament nyilatkozata azt bizonyítja: a magyar politika megrekedt a 19. században, mert annak az elképzelésnek a rabja, hogy a magyarok még mindig parancsolnak a szlovákoknak” - nyilatkozta egyebek között Marek Maďarič.
A parlamenti frakcióval rendelkező pártok képviselői hétfőn aláírták a szlovák nyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatot. A fellépést kezdeményező Kóka János (SZDSZ) arról beszélt, hogy valamennyi diplomáciai és nemzetközi jogi eszközt meg kell ragadni annak érdekében, hogy a szlovák parlament még a szeptember elsejei hatálybalépés előtt visszavonja az államnyelvtörvényt. Úgy fogalmazott: az ügy nem a két ország bilaterális vitája, hanem a legsúlyosabb emberi jogi jogsértés, amit törvényhozás az Európai Unióban szentesített. A nyilatkozatot Kóka Jánoson kívül Kovács Tibor (MSZP), Németh Zsolt (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) látta el aláírásával. Az SZDSZ frakcióvezetője azt mondta, hogy a szlovák diplomácia és a szlovák kormány országuk belügyeként akarja bemutatni a magyar- és kisebbségellenes törvényt. A nemzetközi közösség viszont egyre inkább megérti, hogy ez minden józanul gondolkodó európai közösség ügye. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Parlament lengyel elnöke, Jerzy Buzek is rámutatott, az eset nem szlovák-magyar, hanem európai ügy. Kóka János azt mondta, a törvény ellentétes számos európai alapdokumentummal. Javasolta, hogy a négy parlamenti párt közös erővel indítson diplomáciai és kulturális „offenzívát”, és ezzel próbáljon minden fórumon megjelenni. Javaslatot tett egy diplomáciai körútra is, amelynek során az Európai Bizottság, az Európai Parlament, az Európa Tanács és az unió svéd elnökségének szeretnék a figyelmét felhívni. Kovács Tibor elfogadhatatlannak és abszurdnak nevezte, hogy bárki korlátok és keretek közé szorítsa az ezer éve szülőföldjén élő magyarság nyelvhasználatát. A szocialista politikus szerint az ügy rendezése jó szándék kérdése. A fideszes Németh Zsolt azt mondta, elfogadhatatlan, hogy emberek szabadságát ilyen durván korlátozzák. Leszögezte, Európa nem a diszkriminalizációról, hanem az egyének és közösségek szabadságáról kell hogy szóljon. Semjén Zsolt kijelentette, az emberi jogok lényege, hogy egyetemesek. Hozzátette: ha a szlovák államnyelvtörvény megvalósul, megkérdőjeleződnek azok az értékek, amelyekért az EU-t alapították. A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
A rendelkezésünkre álló nemzetközi jogi, diplomáciai és politikai eszközökkel szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a szlovák törvényhozás által elfogadott 1995. évi 270. sz. törvényt és annak 2009. június 30-án elfogadott módosításait országaink jószomszédi viszonyával, a megkötött magyar-szlovák alapszerződéssel és egyéb nemzetközi egyezményekkel, valamint a kisebbségeket és a kulturális sokszínűséget értékként kezelő európai törekvésekkel egyaránt összeegyeztethetetlennek tartjuk. A szlovákiai magyar kisebbséget példátlanul szankcionáló törvény az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel is ellentétes, ezért indokolt, hogy a magyar politikai szereplők az európai és nemzetközi szervezeteknél egységesen lépjenek fel a jogszabály diszkriminatív rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése érdekében.
Egyetértünk abban, hogy az új szlovák törvényi szabályozás nem két ország bilaterális vitája, hanem súlyos és az európai gyakorlattal ellentétes, a törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértés. A szabályozás ellentétes különösen az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájával, nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezményével, és Miniszteri Bizottságának vonatkozó ajánlásaival, valamint az Európai Unió koppenhágai kritériumaival és Alapjogi Kartájával.
A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli és szankciókkal fenyegeti. A nyelvhasználatot nem csupán a gyakorlati szempontok által megkívánt mértékben, hanem ideológiai alapon, a mindennapi élet megannyi területén, elsősorban a nyilvános és hivatalos érintkezések számos vonatkozásában, szükségtelenül korlátozza. Ezzel aránytalanul és indokolatlanul beleavatkozik az emberek magánéletébe, és korlátozza a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségek jogait.
A fentiekre tekintettel felhívjuk a szlovák parlamenti pártokat, hogy a jogszabályban foglalt diszkriminatív rendelkezéseket vonják vissza, valamint kezdeményezzenek tárgyalásokat a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek aktív bevonásával, egy, a kisebbségek számára is elfogadható, illetve az európai értékekkel összhangban álló nyelvhasználati szabályozás kialakításáról.
Budapest, 2009. július 20.
Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes
MSZP
Németh Zsolt frakcióvezető-helyettes
Fidesz
Kóka János frakcióvezető
SZDSZ
Semjén Zsolt frakcióvezető
KDNP
Szarvas polgármestere, Babák Mihály levelet írt a Szlovák Köztársaság magyarországi nagykövetének. A levél tartalmáról hétfői sajtótájékoztatóján beszélt. A szarvasi aratófesztiválon szlovákul megfogalmazott mondandója után számos bírálat érte, ezért is fogott tollat. A városvezető úgy érzi, Békés megyében, szlovákok lakta településen, ráadásul szlovákként semmi kivetni való nincs abban, hogy valaki anyanyelvén beszéljen. Igaz, számára elfogadhatatlan a szlovák parlament által jóváhagyott államnyelvtörvény-módosítás (szeptembertől egyes esetekben büntethetik a kisebbségek nyelvhasználatát Szlovákiában). - Megdöbbenéssel és értetlenséggel állunk azon értesülések előtt, amelyek szerint a Szlovák Köztársaság legfelsőbb törvényhozási szerve a magyar nyelv használatát gyakorlatilag kizárta hazájuk területén. Mi ezt a törvényt kizárólag a híradásokból ismerjük, annak autentikus szövege nem áll rendelkezésünkre. Ebből következően mindaz, amit arról hallunk, számunkra riasztó, és mert a magyar jogrend szerint igen nehezen is értelmezhető, ezért fordultam én levélben a nagykövethez. Arra kértem, tegye hozzáférhetővé és érthetővé számunkra a szlovák parlament döntésének a mindennapokban értelmezhető rendelkezéseit, küldje meg részünkre e törvény magyar fordítás szerinti szövegét. Néhány elmélkedő gondolatot is csatoltam a kérésem mellé. Leírtam, hogy felmenőim között több szlovák őssel büszkélkedhetek. Természetes számomra, hogy a betelepülő elődök nyelvén szólalok meg, hogy városunkban az ünnepi beszédek magyarul és szlovák nyelven hangzanak el. A szlovák himnusz sok-sok szarvasi ember számára hitvallás, szabadon és korlátozás nélkül csatlakozhat annak énekléséhez, mert így diktálja lelke, az ősi hagyományok által beleivódott identitás-tudat. - Törvényeink a hivatalos eljárásokban az anyanyelv használatát deklarálják és mi ezt Szarvason naponta alkalmazzuk. Ha kell, jegyzőnk és a hivatal több dolgozója szlovák nyelven tárgyal ügyfeleinkkel, amennyiben pedig az otthon megtanult nyelv már nem lenne elegendő, hivatalos tolmácsot veszünk igénybe, tisztelve hazánk alkotmányát és egyéb jogszabályait. Ismereteink szerint nincs precedens arra, hogy valakit szlovák anyanyelve miatt hátrány ért volna. A közügyekkel való foglalkozást érintő alkalmazás során előnyt élvezhet az, aki beszéli az államalkotó nemzetiség nyelvét, így a szlovák nyelvet is. Békés megye e szempontból sajátos helyzetben van: Békéscsaba, Szarvas és környékbeli falvaik, valamint Tótkomlós és egyéb települések nem rezervátumként működnek, hanem élő nyelvi kapcsolataikat is felhasználva illeszkednek Európába. Soha nem szégyellték az itteni szlovákok a saját nyelvüket, hanem sokkal inkább büszkén vállalták: mi ezzel is többet adhatunk a „közösbe”, fiaink-lányaink értik a szlovák nyelvet és megélik őseik hagyományait, ám ugyanakkor egyenrangú magyar állampolgárok, akik elődeik között ugyanolyan becsben tartják a honfoglalók leszármazottait, mint szlovák telepes ősapáikat. - Végképpen nem érthető számunkra, hogy miért kell bűnhődnie egy más nemzetiséget valló embernek, jelesül egy magyarnak azért, mert ősei ott születtek, mert anyanyelve a magyar? Az lenne hát a megoldás, hogy mi itt, a Kárpát-medence délkeleti részén valami dacreakcióval éljünk? Dacolva egy intelligens válaszokat adó Európával, országos szabályokkal vagy helyi rendeletekkel korlátozzuk mi is a szlovák nyelv használatát? Kértem, segítsen nekünk. Segítsen megértetni otthoni elöljáróival és végeredményben szlovák nemzetével: mi, magyarok (többen közülük szlovák származásúak) nem tilalmakban, nem a származás tagadásában hiszünk. Sokkal inkább érdekünk az, hogy identitásunkat, hagyományainkat a jövőben is megőrizzük hazánk javára, utódaink okulására. Ne kelljen az ostoba és rövidlátó politika áldozataiként kérészéletű helyi rendeletekkel viaskodva szembe szállnunk egymással, mialatt mások megoldást találnak, de legalábbis nem egymás földbe döngölésével akarnak előnyhöz jutni. Kértem a nagykövet urat, tanulmányozza indítványomat, kérésünket - mondta Babák Mihály.
A szlovák parlament a közelmúltban elfogadta a nevezetes vagy inkább hírhedt nyelvtörvényt. Mindannak ellenére - vagy éppen azért? - hogy ez a korszerűtlen, társadalomidegen, kirekesztő passzustömeg a politikai szinten eddig is rendkívül rossz magyar-szlovák viszonyt még tovább fogja rontani. Véleményeket, túloldali és helyi reakciókat kerestünk. A nemrégiben elfogadott kisebbségi nyelvekről szóló törvény-módosítás (nemes egyszerűséggel: nyelvtörvény), a vélemények döntő többsége alapján hátrányosan különbözteti meg a nemzetiségi nyelveket használókat Szlovákiában (a magyarul, németül, lengyelül, ruszinul, ukránul, csehül stb. stb. beszélőket). A hivatalosság mást mond: eszerint a Szlovák Köztársaságnak védelmeznie kell saját érdekeit, és biztos, hogy az államnyelv is ezen érdekek közé tartozik: „Rossz állam lennénk, rossz ország lennénk, ha nem védenénk az államnyelvünket” - jelentette ki Fico miniszterelnök. Bajnai Gordon gyorsan reagált: „Fico miniszterelnök úrnak jeleztem, hogy rendkívül aggályosnak tartom, ha valakit a saját anyanyelvének használata miatt súlyos pénzbüntetésre lehet ítélni egy országban. Lássuk, mi minden változik: Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. A kórházakban csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A kisebbségi iskolákban két nyelven kell vezetni a dokumentációt. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, pénzbüntetést kap; nagysága száztól ötezer euróig terjedhet (Harmincezertől másfél millió forintig!!!). Hangosbemondók: először szlovákul; nyilvános felirat: először szlovákul, betűméret egyforma. Emléktáblák: ugyanakkora szlovák felirat, mint a kisebbségi nyelvű, a kulturális minisztériumban jóvá kell hagyatni - régiek maradhatnak. Kétnyelvűek a kulturális és oktatási-nevelési rendezvények, akkor is, ha ezt senki sem igényli. Egyetlen pozitívum: elhárította a kisebbségi nyelven sugárzó magán rádióadók és tévéadók beindítása elől az akadályokat, nem kell a magyar nyelvű műsort ugyanolyan terjedelemben szlovákul is sugározni. - Kiírásainkban mindennek megfelelünk; a gond mással lesz. Ha most nyílik majd egy kiállítás itt, megnyitó előbb szlovákul, utána magyarul. Ha nyugdíjasoknak adok helyet, hivatalos ünnepségükön is előbb szlovákul, utána magyarul... - érzékeltette a törvényből fakadóan várható hétköznapi nehézségeket Halasi Tibor, a Párkányi Művelődési Ház vezetője. - De gondjaink ennél jóval nagyobbak, nem is tudok most ezzel foglalkozni: a város csődközeli állapotban van, így abban van a mi intézményünk is: a tavalyi apanázs 20 százalékát kapjuk - Ennek a törvénynek meg lehet felelni. Itt, ebben a városban például a nagy többség beszél magyarul, beszél szlovákul, sehol, semmi gond nincs ebből. A hivatalban mindkét nyelven biztosítjuk az eligazodást. Én egyik nyelvről váltok a másikra. Rugalmassággal minden áthidalható - adott hangot reményeinek Ján Oravec polgármester. - A fő gond valójában az, hogy a nadrágszíjat kell szorítanunk, s ebben össze kell fognunk, ennél most nincs nagyobb feladata senkinek. - Nem tudok többet mondani, amit mindig ismétlek: én lelkemben szlovák vagyok, Magyarországon élek és meghatódom mindkét himnusztól. Igyekszem mindkét nép és mindkét kultúra előbbre haladását a magam eszközeivel elősegíteni - érzékeltette érzelmi alapállását Nagy Mária, a Pilisi Szlovákok Egyesületének alelnöke. - Nekünk is, itt a Pilisben, voltak gondjaik; tárgyalásokkal megoldhatók. És a bajban össze kell fognunk, ez igaz erre a helyzetre is; egy törvény a jövőt kell, hogy szolgálja, az ott élők életét, mindig pozitív értelemben. - Dél-Szlovákiában a 20 százalékos határig nem lesz gond. De például Léván már necces. Majd megkérdem az ottani kórházban dolgozó osztálytársaimat: mi van, ha magyarul gyógyítanak? Értelmetlen és végig nem gondolt, kiszorító lépésekkel csak elmérgesítjük a helyzetet, akkor, amikor mindenki erejére szükségünk van - fogalmazott Buchlovics Péter újságíró.
Senkit sem lepett meg Szlovákiában, hogy az államfő aláírta az államnyelvtörvény módosítását. Nem ez az első eset, hogy Ivan Gašparovič olyasmit írt alá, ami érdeke a kormánykoalíciónak, de nem érdeke Szlovákiának - írta hétfői kommentárjában a Sme című szlovák liberális napilap. „Ha a módosítást az államfő visszaadta volna a parlamentnek, természetes lehetőséget nyújtott volna arra, hogy tartalmát a meghatározó európai intézmények véleménye alapján átdolgozzák. Már most biztos ugyanis, hogy a módosítással az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európa Tanács és az Európai Parlament is foglalkozni fog. Az a körülmény, hogy az elnök akkor írta alá a jogszabályt, amikor arról a szlovák-magyar vegyes bizottság tárgyalt, világos jele annak, hogy a mai szlovák vezetés nem akarja figyelembe venni a másik fél kifogásait” - mutat rá a lap. Hozzáteszi: Pozsony a semleges európai intézmények véleményére sem kíváncsi. Az számára csak akkor volt érdekes, amikor a magyar státustörvényről kért negatív álláspontot. Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa jelezte, hogy a héten véleményt nyilvánít a nyelvtörvényről. Miután azonban azt Gašparovič aláírta, a főbiztos véleménye a jogszabályt már nem fogja befolyásolni. A szlovák vezetés az Európa Tanács véleményét sem kívánja meghallgatni, bár a testület már több hasonló vitában állást foglalt. A lett nyelvtörvény ügyében például kitartott amellett, hogy az államnyelvtörvényt csak olyan nyilvános rendezvények esetében legyen kötelező használni, amelyek közérdekűnek minősíthetőek. „Nemigen valószínű, hogy (az ET) a vitatott szlovák törvénymódosítás esetében kevésbé védené a szlovákiai magyarok érdekeit, mint védte az oroszok érdekeit Lettországban” - jegyzi meg a lap. Nem szolgálja Szlovákia érdekeit, ha a nyelvtörvényt az Európai Parlament is megvitatja, sőt arról esetleg még egy elítélő nyilatkozatot is elfogad - mutat rá a kommentár.
Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője megmutatta az Európai Parlamentnek, milyen Magyarország. Leleplezte a hivatalos magyar politikát - jelentette ki Anna Belousovová, az SNS alelnöke arra reagálva, hogy a Jobbik politikusa a Magyar Gárda egyenruhájában foglalt helyet az EP-ben. „Ő végeredményben leleplezte a hivatalos magyar politikát. Az ő 'bohóckodása' mintha felnyitotta volna a szemét mindenkinek az Európai Parlamentben” - nyilatkozta a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke. Belousovová szerint Szegedi viselete nem volt méltó az EP-hez, de már önmagában az is méltatlan, hogy a Jobbiknak egyáltalán képviselője lehet az Európai Parlamentben. „Ha pizsamában jött volna, az is ugyanolyan méltatlan lett volna” - mondta, megjegyezve, szélsőségesnek nevezni a Jobbikot túl gyenge kifejezés. „Olyan ember érkezett az EP-be, aki még saját országa törvényeit sem tartja tiszteletben. Semmibe veszi a bíróság döntését, mely betiltotta a Magyar Gárdát. Ezzel programszerűen köpi szembe a demokráciát” - tette hozzá.
Hiába uralja a látványos, ripacskodó, populista szlovák sovinizmus a felszínt, a háttérben - kisebbséget érintő kérdéseket illetően - szervezett munka folyik. A magyar kisebbségpolitika ennek épp az ellenkezője: gavalléros politikusi megnyilvánulások alapos háttérmunka és felkészültség nélkül. - olvashatjuk Vincze László cikkében a Krónika, erdélyi hetilapban. A szlovák nyelvtörvény jelenlegi módosítása Európában ismeretlen módon korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát, több, Szlovákia által ratifikált nemzetközi dokumentumot is sért, s több vonatkozásában is ellentmondásban áll a szlovákiai kisebbségi nyelvek használatát szabályozó 1999-es törvénnyel. A jogszabály szigorításának mögöttes célja is nyilvánvaló: a nyelvi jogok további csorbítása által a szlovák politika azt akarja elérni, hogy a magyar nyelv presztízse tovább zuhanjon Szlovákiában, a felvidéki magyarok még értéktelenebbnek érezzék anyanyelvüket, s még inkább szükségét érezzék nyelvük önkéntes feladásának, az asszimilációnak, mely elsősorban a magyar gyermekek szlovák nyelvű iskoláztatása és a vegyes nyelvű családok szlovák orientációja által valósul meg. A szlovák sovinizmus e legfrissebb megnyilvánulása azonban tágabb perspektívában is értelmezésre szorul. Hiszen a törvénymódosítás - tényleges tartalmán túl - újabb intő jel arra, hogy feltegyük a kérdést: vajon mire volt képes egyáltalán a rendszerváltás óta a magyar kisebbségpolitika? Ha őszinték akarunk lenni: nem sokra. Ennek pedig több oka is van. Az első ilyen ok a magyar nemzeti lélektan egyik ficamában keresendő, mégpedig abban, ahogy a magyarság a nemzethez tartozást kizárólag történelmi keretekben, és sokkal kevésbé nyelviekben keresi. Ez a szemlélet, mely Európában mára szinte teljesen kikopott és értelmezhetetlenné vált, jól tükröződik például abban, hogy ma Magyarországon a határon túli magyar közösségek helyzetét szinte kizárólag történelmi szempontból vagyunk képesek vizsgálni. Legyen szó nyelvi jogokról, az iskolaválasztás problémájáról vagy akár a szülőföld elhagyásáról: Magyarországon elsősorban a történész mond véleményt. S miközben nap mint nap vetődnek fel a magyar nyelv feladásának aktuális, ijesztő és gyors gyakorlati megoldásokat sürgető kérdései, mi még mindig Trianont elemezzük, s a jövő helyett a múlt felé fordulunk. További probléma, mellyel a szlovák nyelvtörvény kapcsán szembesülünk, hogy a magyar kisebbségpolitika általában képtelen kezdeményezni. Ami a magyaroknak többnyire megmarad, az a válaszadó szerepe. A szlovákok lépnek egyet, mi pedig reagálunk. Sohasem fordítva. Szlovákiában, paradox módon, a szlovákok követelnek több és több jogot nyelvüknek. Végül meg kell említenünk a magyar kisebbségpolitika egy olyan problémáját, melyet legtöbbször kompromisszumkészségnek és konfliktuskerülésnek állítanak be, ezúttal azonban nevezzük bátortalanságnak. Ez a bátortalanság számos ponton tetten érhető. Ilyen például az, hogy a magyarországi politika következetesen nem kéri számon a szomszédos államokon az alapszerződésekben foglalt kisebbségi jogok teljesülését, míg a határon túli magyar politika nem kéri számon a többségi nemzeteken az államuk törvényei által biztosított nyelvi jogok teljesülését. A magyar médiumokban gyakorlatilag nem láthatók interjúk, így a legkézenfekvőbb, leglényegesebb kérdések közvetlen feltevése is rendszeresen elmarad, s a magyar közvélemény jelentős része csak másodkézből értesülhet arról, mit is jelent ma magyarnak lenni a szomszédos országokban. A kisebbségkutatók ugyancsak kerülik a problémás területek felderítését; a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet például gyakorlatilag nem végez olyan felméréseket, melyek a magyar közösség problémáira hívnák fel a figyelmet. S ugyancsak kerüli a magyarokat érintő nyelvi jogi problémák tényszerű feltárását a határon túli magyar sajtó, így például a szlovákiai magyar napilap, a nem magyar kézben lévő Új Szó is. Ez tehát az a közeg, amit az elmúlt 20 évben kialakítottunk, s amiben a szlovák sovinizmus időről időre diadalt arat. A szlovák nyelvtörvény módosítása nemcsak a szervezett és átgondolt soviniszta szlovák politikával, hanem a magyar nemzeti gondolkodással kapcsolatban is súlyos kérdéseket vet fel. Lassan ideje lenne, hogy a kizárólag szimbólumokban élő, historikus és szentimentális mítoszokra építkező magyar kisebbségpolitikát, melynek perspektívája a sóhajtozás mellett leginkább a néhány száz fős gyertyás felvonulásokban és a csendes megemlékezésekben merül ki, felváltsa egy megalapozott nyelvszociológiai és nyelvpolitikai ismeretekre épülő, a kor szellemének és az európai gondolkodás ritmusának megfelelő, modern és talpraesett európai kisebbségpolitika.
Alighanem senkit sem lepett meg, hogy pénteken Ivan Gašparovič szlovák elnök is ellátta kézjegyével a nyelvtörvény módosítását. Bár Gašparovič uniós tagország élén áll, láthatóan cseppet sem zavarja olyan jogszabály, amely hátrányos helyzetbe hozza országának kisebbségeit. Finnországban, Németországban, Szlovéniában és még sok uniós államban a legtermészetesebb, hogy a kisebbségeknek a lehető legtöbb jogot megadják, s így teljesen egyenjogú polgároknak érezhetik magukat. Szlovákiában azonban más a helyzet: ott a kormány tagja lehet olyan párt, amely nyíltan hirdethet idegengyűlölő szólamokat. Figyelemre méltó, hogy Traian Basescu román elnök is elhatárolódott a szlovák nyelvtörvénytől. Ez azt mutatja, hogy a rendelkezés olyan kitételeket tartalmaz, amelyek még Romániában is kiverik a biztosítékot. Szerbia ugyan még - ki tudja, meddig - nem tagja az EU-nak, de bizton állíthatjuk, hogy az országban sokkal liberálisabban kezelik a kisebbségeket, mint Szlovákiában. A Vajdaságban az keltett megütközést, amikor a helyi tartományi televízióban 40-ről 20 percre csökkentették a magyar nyelvű híradót. Szlovákiában fényévekre vannak attól, hogy bármelyik állami tévében akár ilyen hosszú magyar adás legyen. A szlovák nyelvtörvény módosítása egyfajta politikai kultúráról, ebben az esetben kulturálatlanságról tanúskodik. Csakhogy az Európai Unió - alapítói szerint - nemcsak gazdasági közösség, hanem egyfajta kulturális kapocs is. Ha ez valóban így van, akkor a nyelvtörvény ügyében az EU vezetőinek is kötelességük lenne figyelmeztetni a tagországokat erre a távolról sem jelentéktelen „kisebbségre”.
A szlovák nyelvtörvény olyan abszurditás, amelyet a XX. században sem engedett meg magának egy állam sem, a szlovákok viszont ezt megengedik maguknak a XXI. század első évtizedének a végén - mondta pénteken újságíróknak Tusnádfürdőn Orbán Viktor. A Fidesz elnöke szerint a magyar kormány továbbra sem tesz semmit a magyarok védelmében. A Fidesz elnöke ezen a napon Tusványos programja keretében határon túli magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseket. Utána a sajtó képviselői előtt megállapította: érzékeny pillanatban történt ez a találkozás, mivel többnyire rossz hírek érkeznek a Kárpát-medence magyarlakta területeiről. Szerinte jelenleg Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet, ahol a magyar oktatási intézmények léte került veszélybe. Megállapította: az ukrán- magyar kapcsolatrendszer eddig kiegyensúlyozott volt, de a mai ukrán politika veszélybe sodorhatja ezt is. Alapos tárgyalásokra lesz szükségünk, hogy megfelelő alapokat találjunk a jövőben az ukrán-magyar együttműködésre. A magyar sérelmek rendkívül súlyosak, húsbavágóak - tette hozzá. Ez nem politikai, hanem annál sokkal súlyosabb dolog, az emberek hétköznapi életét érinti hátrányosan, és ez nem fogadható el - szögezte le Orbán Viktor. Szlovákiában sem egyszerű a helyzet, a felvidéki magyarokat sújtó nyelvtörvény fölkorbácsolta a kedélyeket, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában - hangoztatta a Fidesz elnöke, emlékeztetve, hogy a törvényt a szlovák elnök ezen a napon írta alá. „Várjuk a hiteles fordítást, hogy pontosan megértsük az európai jogfejlődés szempontjából kétség kívül kivételes alkotás lényegét. Mert ilyen abszurditást talán a huszadik században sem engedett meg magának egyetlen állam sem, mint amit a szlovákok megengednek maguknak a XXI. század első évtizedének a végén. Olyan kérdéseket próbálnak a törvény erejével szabályozni, amelyeket nemcsak a demokráciák, hanem más épelméjű politikai rezsimek sem próbáltak ilyen formában szabályozni, legalábbis a nevetségessé válás kockázata nélkül” - fejtette ki a politikus. Szerinte a következő időszak legfontosabb kérdése a magyarok számára annak a nemzetközi véleménynek a kialakítása lesz, amely konkrét eseteken keresztül mutatja be, hogy így nem lehet együtt élni a XXI. században. „A békés együttélésnek vannak feltételei, elsősorban emberi jogi feltételei, a kölcsönös tisztelet, egymás elismerése, az alapvető kulturális tények tudomásul vétele” - mondta Orbán Viktor.
A magyar Külügyminisztérium az európai normákkal ellentétesnek minősítette a szlovák nyelvtörvényt, amelyet a napokban írt alá a szomszédos ország köztársasági elnöke. A tárca bízik abban, a magyar álláspontot az európai szervezetek is elfogadják, és a nemzetközi tiltakozás a jogszabály-módosítás visszavonására kényszeríti Pozsonyt. A szlovák külügyminiszter válaszul közölte: országának sem az EBESZ, sem az Európa Tanács, sem pedig az Európai Parlament nem parancsol. A szeptember elsejétől hatályos törvény csak azokon a településeken engedi a kisebbségi és/vagy a magyar nyelv használatát, ahol az adott kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot. A kétnyelvű dokumentumokban a szlovák elnevezésé az elsőbbség. Az előírás megsértőit 5 ezer euróra büntethetik.
Házszabály-módosítást kér Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselőcsoportjának vezetője az EP elnökétől annak érdekében, hogy a jövőben ne lehessen katonai, félkatonai egyenruhában megjelenni az ülésteremben - közölte Göncz Kinga, az MSZP EP-képviselője az MTI-vel szombaton. A szocialista politikus azt is elmondta: kíváncsian várják, hogy a Fidesz az EP-pozícióit miként használja fel arra, hogy tegyen a kirekesztés ellen. A politikus kiemelte: Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista képviselőcsoportjának vezetője az EP elnökéhez fordul házszabály-módosítást kérve, hogy a jövőben ne lehessen katonai, félkatonai egyenruhában megjelenni az ülésteremben, ahogyan azt Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője tette, amikor a Magyar Gárda egyenruhájában vett részt az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén. Göncz Kinga Deutsch Tamás (Fidesz) pénteki nyilatkozatára is reagált, amely arra hívta fel a figyelmet, mennyire komoly, az érdemi döntéseket befolyásoló pozíciókat töltenek be a Fidesz-KDNP listájáról mandátumot szerzett képviselők az EP-ben; a szocialista politikus erre annyit mondott: az igazi kérdés az, hogy a Fidesz mire tudja ezeket a posztokat ténylegesen használni. „Kérdés, hogy mit tud tenni és mit fog tesz majd Fidesz azért, hogy a szlovák nyelvtörvényt megsemmisítsék, vagy milyen mértékben valósítja meg a Fidesz Magyarországon azt, amit az Európai Parlament egyértelműen vall, hogy szélsőségekkel nincs együttműködés” - fogalmazott a szocialista politikus. Hozzátette: kíváncsian várják, hogy a Fidesz az EP-posztok birtokában mennyire lesz hatékony a Jobbiktól való elhatárolódás vagy a szlovák nyelvtörvénnyel szembeni hatékony fellépés kérdésében. Göncz Kinga az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy az EP első plenáris ülésén is szóba került a szlovák nyelvtörvény, amely egyértelműen kirekesztő, ellentmond az európai értékeknek és a nemzetközi vállalásoknak.
Gémesi Ferenc szerint bár a jogszabály több pontját többféle módon lehet értelmezni és magyarázni, a szlovákiai magyarok azonban kizárólag jogkorlátozásként élik meg. A két ország kisebbségi vegyes bizottságának ülésén a szlovák fél azt mondta, hogy a törvény nem csorbítja a szlovákiai magyarok jogait, a magyar fél azonban ellentmondásosságra hívta fel a figyelmet. Gémesi Ferenc, a bizottság társelnöke azt mondta, „sokkal inkább kellene azzal foglalkozni, hogy ebben a helyzetben hogyan lehetne a kisebbségi közösséget, a mi szempontunkból a szlovákiai magyarságot, megnyugtatni, hogy egy kialakuló helyzet az nem az ő nyelvhasználatuk szűkítése érdekében hat.” Aláírta a szlovák államfő az állam-nyelvtörvény módosítását. Ivan Gašparovič szerint az új törvény jó, és szükség volt rá. A két szlovákiai magyar párt, a Magyar Koalíció Pártja és a Híd szerint viszont az új törvény korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait, és sérti jelenlegi jogállásukat Szlovákiában. Az új törvény alapján ötezer euróval büntethető, aki „nyilvános érintkezésben” nem megfelelően használja a szlovák nyelvet. Nem lehet magyarul beszélni olyan települések kórházaiban és hivatalaiban, ahol a lakosság kevesebb, mint 20 százaléka magyar.
Nem közeledtek az álláspontok a szlovák nyelvtörvény ügyében a két ország kisebbségi vegyes bizottságának budapesti ülésén pénteken. A szlovák fél szerint a törvény nem csorbítja a szlovákiai magyarok jogait, míg a magyar fél a törvény ellentmondásosságára hívta fel a figyelmet. A június 30-án módosított szlovák nyelvtörvényről Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta az ülést követő sajtótájékoztatón, hogy a törvény több részét különböző módon lehet magyarázni és értelmezni. A szlovákiai magyarok azonban jogkorlátozásnak élik meg az új szabályozást. Elmondta, nem feltételezi, hogy a szlovák társadalom akadályozni akarja a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát, de „ha ez így van, akkor nem kell olyan jogszabályt alkotni, amiből ezt a következtetést lehet levonni.” „A mindenkori magyar kormányok mindenkor kifejezték egyet nem értésüket, ha a magyar közösségeket jogsérelem érte vagy éri, ez a tematika mindig is része marad kapcsolatainknak” - jelentette ki Gémesi Ferenc. Hozzátette: a magyar fél „akkor is élni fog az EBESZ kisebbségi főbiztosa által felajánlott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció fog ezen részt venni”.
Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke szerint az ülésen a szlovák fél „őszinte igyekezete volt” eloszlatni a törvény szövegének értelmezése körüli kételyeket, és próbálták elmagyarázni, hogy a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai magyarok jogai. Példákat említett arra, hogy az eredetileg 1995-ben megalkotott törvényből kikerültek olyan elemek, amelyek szerinte eddig hátrányosan érintették a szlovákiai magyarokat. „Megpróbáltuk meggyőzni a magyar felet arról, hogy a nemzetközi szabványoknak nem mond ellent a törvény, és egyúttal nem korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát” - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a törvény „csak az államnyelv használatával foglalkozik, nem avatkozik be az emberek magánéletébe, és nem akarja büntetni a magánembereket”. Szerinte a törvény amellett, hogy a szlovák államnyelvvel foglalkozik, „rendezi és elősegíti a kisebbségi nyelvek használatát”. Az EBESZ-konzultációval kapcsolatban megjegyezte, hogy „semmi sem pótolhatja a kétoldalú megállapodást”, a szlovák fél pedig maximálisan eleget tett az EBESZ kisebbségi főbiztosa kérésének, és angolul átadta neki a törvény szövegét. A szlovák fél „nem zárkózik el semmilyen kommunikációtól ebben a kérdésben”„- tette hozzá Miroslav Mojžita. Gémesi Ferenc a bizottság ülésének többi napirendi pontjáról elmondta, hogy számos témát áttekintettek, tárgyaltak például a pilisszentkereszti Szlovák Ház építéséről, a szlovákiai magyar kulturális szervezet, a Csemadok programjainak támogatásáról és a kisebbségi újságok kiadásával kapcsolatos kérdésekről is.
A két állam közös kisebbségi vegyes bizottságában elbeszélnek egymás mellett, innen jogkorlátozásról beszélnek, onnan meg arról, hogy nem korlátozzák a kisebbségi nyelvek használatát. A Fidesz elnöke Erdélyből szólt hozzá, mondván a XXI. században a nyelvtörvény „kétségtelenül kivételes alkotás”. Nem közeledtek az álláspontok a szlovák nyelvtörvény ügyében a két ország kisebbségi vegyes bizottságában. A pénteki budapesti ülésen a szlovák küldöttek azt hangsúlyozták, hogy a törvény nem csorbítja a szlovákiai magyarok jogait, míg a magyarok a törvény ellentmondásosságára hívták fel a figyelmet. A június 30-án módosított szlovák nyelvtörvényről Gémesi Ferenc, a bizottság magyar társelnöke, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára elmondta az ülést követő sajtótájékoztatón, hogy a törvény több részét különböző módon lehet magyarázni és értelmezni. A szlovákiai magyarok azonban jogkorlátozásként élik meg az új szabályokat. Gémesi elmondta, nem feltételezi, hogy a szlovák társadalom akadályozni akarja a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatát, de „ha ez így van, akkor nem kell olyan jogszabályt alkotni, amiből ezt a következtetést lehet levonni.” „A mindenkori magyar kormányok mindenkor kifejezték egyet nem értésüket, ha a magyar közösségeket jogsérelem érte vagy éri, ez a tematika mindig is része marad kapcsolatainknak” - jelentette ki Gémesi. Hozzátette: a magyar fél „akkor is élni fog az EBESZ kisebbségi főbiztosa által felajánlott konzultációs lehetőséggel, ha csak a magyar delegáció fog ezen részt venni”. Miroslav Mojžita, a bizottság szlovák társelnöke szerint az ülésen a szlovák fél „őszinte igyekezete volt” eloszlatni a törvény szövegének értelmezése körüli kételyeket, és próbálták elmagyarázni, hogy a törvény módosításával nem csorbultak a szlovákiai magyarok jogai. Példákat említett arra, hogy az eredetileg 1995-ben megalkotott törvényből kikerültek olyan elemek, amelyek szerinte eddig hátrányosan érintették a szlovákiai magyarokat. „Megpróbáltuk meggyőzni a magyar felet arról, hogy a nemzetközi szabványoknak nem mond ellent a törvény, és egyúttal nem korlátozza a kisebbségi nyelvek használatát” - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a törvény „csak az államnyelv használatával foglalkozik, nem avatkozik be az emberek magánéletébe, és nem akarja büntetni a magánembereket”. Szerinte a törvény „rendezi és elősegíti a kisebbségi nyelvek használatát”. A szlovák nyelvtörvény olyan abszurditás, amelyet a huszadik században sem engedett meg magának egy állam sem, a szlovákok viszont ezt megengedik maguknak a XXI. század első évtizedének a végén - mondta újságíróknak Erdélyben, Tusnádfürdőn Orbán Viktor. A Fidesz elnöke a nyelvtörvényről szólva úgy fogalmazott: „Várjuk a hiteles fordítást, hogy pontosan megértsük az európai jogfejlődés szempontjából kétség kívül kivételes alkotás lényegét”.
Durva demagógia azt állítani, hogy a szlovák nyelvtörvény csak a szlovákokat érinti - mondta a politológus azt követően, hogy Gašparovič pénteken aláírta a vitatott törvénymódosítást Míg a szlovák államnyelvtörvény módosításának kedvező hatásai még nem ismertek, tény, hogy a jogszabály megrontotta a szomszédsági kapcsolatokat, s a magyar kisebbség eszközként használja a szlovák kormány elleni propagandaháborúban - véli Michal Horský szlovák politológus. „A nyelvtörvényt a nyelvkultúra összes használójának bizonyos mértékű egyetértésével kellett volna elfogadni, tehát a kisebbségek egyetértésével is. Durva demagógia azt állítani, hogy a szlovák nyelvtörvény csak a szlovákokat érinti” - húzta alá Horský a TASR hírügynökségnek nyilatkozva azt követően, hogy Ivan Gašparovič államfő pénteken aláírta a vitatott törvénymódosítást. A politológus szerint ennek bizonyítéka az is, hogy a szlovákiai magyar kisebbség nagyon erőteljesen reagál a jogszabályra és annak nemzetközi bojkottjával kísérletezik. A magyar parlament képviselőinek reakciói azonban szerinte „többé-kevésbé propagandisztikusak, s csak minimális hatásuk lehet Szlovákiára”. Egy másik politológus, Rastislav Tóth úgy vélte, ha nem lennének ilyen, „talán felesleges” törvények, a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS), illetve a Magyar Koalíció Pártjának (MKIP) nem lenne mivel foglalkoznia. „Hálásak lehetnek azért, hogy van mivel foglalkozniuk” - jelentette ki a politológus. Kifejtette: a törvény a kissé felesleges jogszabályok közé tartozik. „A reális politika, s nem a törvények a fontosak. Az állampolgárok úgyis a saját érzéseik szerint fognak viselkedni, s azt a nyelvet fogják használni, amely közelebb áll hozzájuk, s nem pedig azt, amelyet a törvény ír nekik elő” - mutatott rá Tóth. „A törvény lényege az - nyilatkozta korábban Marek Maďarič kulturális miniszter -, hogy a szlovákokat sehol ne diszkriminálhassák, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét”.
A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ma tartja kilencedik ülését Budapesten. Az 1995-ös magyar-szlovák alapszerződés alapján működő vegyes bizottság napirendi pontjai között szerepel a két országban élő magyar és szlovák kisebbségek oktatási helyzetének javítása, közművelődési, valamint kulturális témák, és a kisebbségek lakta térségek infrastrukturális fejlesztésének lehetőségei. A témák között szerepel a szlovákiai magyarokat hátrányosan érintő szlovák nyelvtörvény június 30-i módosítása is. Ezen kívül áttekintik a békéscsabai szlovák oktatási intézmény felújításának és a pilisszentkereszti Szlovák Ház építésének ügyét.
Aláírta a szlovák nyelvtörvény módosítását az államfő. Ivan Gašparovič szerint a jogszabály így szeptember elsején már életbe is léphet. A szlovákiai magyar pártok viszont úgy látják: a törvény korlátozza anyanyelvük használatát. Ötezer euróval büntethető, aki „nyilvános érintkezésben” nem megfelelően használja a szlovák nyelvet, bár a törvény nem határozza meg, mi számít nyilvánosnak. Nem lehet magyarul beszélni olyan települések kórházaiban és hivatalaiban, ahol a lakosság kevesebb, mint 20 százaléka magyar. Az ilyen városokat - például Pozsonyt is - szlovák nevén kell nevezni, a kétnyelvű dokumentumokon pedig minden esetben a szlováknak kell elől szerepelnie, aminek a magyar szöveg csak a fordítása lehet.
A Külügyminisztérium (KM) csalódott, amiért Ivan Gašparovič szlovák államfő pénteken aláírta az államnyelvtörvényt - közölte a tárca az MTI-vel. A magyar kormány rendkívül aggályosnak, az európai normákkal szembemenőnek tartja a törvényt; korábban már rámutatott azon rendelkezésekre, amelyek szemben állnak nemzetközi normákkal és kötelezettségekkel - áll a Mátrai Zsuzsanna szóvivő által aláírt közleményben. Magyarország kész arra, hogy álláspontját kétoldalú keretekben és nemzetközi fórumokon is részletesen kifejtse. Pénteken tartotta ülését a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság, a jövő héten pedig Hágában tárgyalhatnak a felek Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa közvetítésével - tartalmazza a közlemény.
A magyar mellett szlovák nyelven is ki van írva csütörtöktől minden utca és intézmény neve a Békés megyei Tótkomlóson. Az utolsó kétnyelvű táblát a békéscsabai szlovák főkonzul jelenlétében avatták fel a város főterén. Összesen 300 utcában és a közintézményeken cserélték le a régi feliratokat. A 14 millió forintos költségből 11-et uniós pályázaton nyert a város. A Hősök tere felirat ünnepélyes leleplezésével hivatalossá vált az új táblarendszer, amelyet avatói egyedülállónak és példaértékűnek neveztek. „Mivel szlovák lakta településen élünk, úgy éreztük, hogy nagyon nagy jelentősége van, hogy példát mutassunk a kint lévő szlovákságnak és a helyi magyarságnak, hogy lehet békésen egymás mellett élni, úgy hogy egymást tiszteletben tartjuk” - hangsúlyozta Takács Ferenc, Tótkomlós alpolgármestere. Az alpolgármester szerint az országban elsőként bizonyították, hogy az évszázados együttélés erősebb a politikánál. A Tótkomlósiak abban bíznak, hamarosan az ország más települései is követik a példát. „Szlovák közösség a 18. századtól itt él Tótkomlós területén, és biztos ez egy nagyon pozitív lépés, hogy mégis az utódaik megélték ezt a kellemes alkalmat” - véli Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság Főkonzulátusának főkonzulja.
Ján Slota szerint Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradékának szinte semmiféle jogai sincsenek. „Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő, a volt, illetve a jelenlegi magyar kisebbségi ombudsman a magyar politikai reprezentáció kisebbségpolitikáját a Harmadik Birodalom politikájához hasonlították” - húzta alá a Szlovák Nemzeti Párt elnöke a TASR hírügynökségnek csütörtökön adott interjújában, amelyben a szlovák államnyelvtörvényt érő magyar bírálatokra reagált. „Mélyen kiábrándítottak a szlovákiai magyar intézmények arrogáns és abszurd nyilatkozatai, illetve kezdeményezései, amelyek a magyarországi, valamint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselőivel egyeztetve szüntelenül támadják a szlovák államnyelvtörvény nemrégiben elfogadott módosítását” - jelentette ki Slota, akit a szlovák sajtó is szélsőségesen nacionalista és magyarellenes politikusnak nevez. A két hete módosított szlovák államnyelvtörvény a magyarok szerint kedvezőtlenül érinti a kisebbségi nyelvhasználatot Szlovákiában. A politikai pártok után a civil szervezeteket és intézményeket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala is elutasította a nyelvtörvényt. A jogszabály elfogadása feszültséget keltett Pozsony és Budapest között, s ennek következtében egyelőre elmaradt a július elejére tervezett magyar-szlovák hivatalos kormányfői találkozó. Slota úgy látja, hogy a magyar bírálatok egyeztetve vannak, és céljuk Szlovákia lejáratása. „Az SNS-t elkedvetlenítették ezek az álláspontok, ezek a csalások, amelyekkel igyekeznek félretájékoztatni a közvéleményt. Úgy véljük, hogy ez Magyarország részéről szándékosan kiélezett kampány a Szlovák Köztársaság és annak szuverenitása ellen” - fejtette ki a koalíciós politikus. Véleménye szerint ha valaki összehasonlítaná a magyar és a szlovák kisebbségpolitikát, azonnal kiderülne, hogy Szlovákia ezen a téren messze megelőzi Magyarországot.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tegnap ismét vagdalózva bírálta hazánkat. Éles, személyeskedő vádakkal teli nyilatkozatában többek között azt találta mondani, Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket. „Kaltenbach Jenő és Kállai Ernő, a volt, illetve a jelenlegi magyar kisebbségi ombudsman a magyar politikai vezetés kisebbségpolitikáját a Harmadik Birodalom politikájához hasonlították” - állította például Slota a TARS szlovák közszolgálati hírügynökségnek csütörtökön. Aztán az is elhangzott, hogy „Mélyen kiábrándítottak a szlovákiai magyar intézmények arrogáns és abszurd nyilatkozatai, illetve kezdeményezései, amelyek a magyarországi, valamint a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának európai parlamenti képviselőivel egyeztetve szüntelenül támadják a nemrégiben elfogadott szlovák államnyelvtörvény módosítást”. A magyarellenes kirohanásairól ismert Slotánál újabban ugyanis az verte ki a biztosítékot, hogy több civil jogvédő és határon túli szervezet után a magyar parlamenti pártok is nyilatkozatban, méghozzá egységes nyilatkozatban tiltakoztak a szeptembertől érvényes új szlovák államnyelvtörvény ellen. (A közlemény részleteit lásd keretes írásunkban.) Slota szerint az összehangolt magyar bírálatoknak egyetlen célja van, ez pedig Szlovákia lejáratása. A szlovák kormánypárti politikus különösen durva kijelentési - például, hogy Magyarország kiirtotta a területén élő nemzeti kisebbségeket, és a szlovák, valamint néhány más kisebbség maradékának szinte semmiféle jogai sincsenek - a hazai politikusokat és kisebbségi vezetőket is reakcióra késztette.
Kozma József, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának szocialista alelnöke nem gondolja, hogy a négy párti nyilatkozatban bármiféle arrogancia lenne, inkább tényszerűségről beszél. Utal rá, hogy a közlemény csupán olyan nemzetközi kisebbségvédelmi egyezményekre hívja fel északi szomszédjaink figyelmét, amelyekhez Szlovákia egytől egyig csatlakozott. Leszögezi, hogy a parlamenti pártok közös kiállása kapcsán ezúttal valódi egységről lehet beszélni, tekintve, hogy a dokumentumban alapvető tényekre, illetve jogforrásokra van hivatkozás. Kérdés, mindez elég lesz-e, (nagyobb összeget nem tennénk rá - a szerk.) s ha nem, milyen további lehetőségei vannak Magyarországnak, hogy megakadályozza a szlovákiai magyar kisebbség anyanyelvhasználatát súlyosan korlátozó törvény életbe lépését. Kozma szerint az ügynek több szintje van, és ennek megfelelően kell cselekedni. A szlovák parlament által már jóváhagyott államnyelvtörvény-módosítás például az 1993 óta érvényes Szlovák-Magyar Alapszerződést is sérti. Államközi szinten is van tehát lehetőség jogorvoslatra, de mint a Külügyi Bizottság alelnöke hangsúlyozza, akár a nyilatkozatban megnevezett nemzetközi intézményekig is hajlandók elmenni, közös, négy párti tárgyalódelegációval.
Visszatérve a minapi Slota-nyilatkozathoz. Minthogy a szlovák politikus konkrét személyekre, illetve közösségekre is utalt, igyekeztünk megszólaltatni mindenkit, aki a SNS pártelnökének „célkeresztjébe” került. A jelenlegi kisebbségi ombudsmant, Kállai Ernőt nem sikerült elérnünk, elődje, Kaltenbach Jenő viszont határozottan cáfolta, hogy valaha is párhuzamot vont volna a jelenlegi kormány és a hitleri rezsim kisebbségpolitikája között. Szemenszedett hazugság - kommentálta lapunknak Slota kijelentését az ex ombudsman. Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke, Fuzik János elfoglaltságai miatt nem állt lapunk rendelkezésére, így tőle nem sikerült megtudnunk, mit gondol arról, hogy Ján Slota szerint fikarcnyi kisebbségi jogaiktól is megfosztva kell élniük hazánkban. A találomra felkeresett magyarországi kisebbségi vezető, az Országos Örmény Önkormányzat elnöke ellenben azt nyilatkozta a HírExtrának, hogy a jelenlegi magyar kisebbségi törvénynek hála, a hazánkban hivatalosan regisztrált tizenhárom kisebbség közül egyik sincs diszkriminálva, mind szuverén jogokkal rendelkezik. Persze vannak még hibák, amiket rendbe lehetne hozni, ettől függetlenül a törvény szinte egyedülálló Európában derül ki Szarkiszján Ádám szavaiból. Ján Slota-val készített interjút az szlovák hírügynökség három nappal az után tette közzé, hogy az Európai IVO társadalomkutató intézet nyilvánosságra hozta Szlovákiára vonatkozó, az idei második negyedévről szóló demokrácia-felmérését. Az eredmény 3,3 lett, a kritériumrendszer alapján az optimális mutató 1,0. Az év első negyedében ez a szám még volt, 2,9, előtte pedig 2,8, illetve 2,6.
Egy húron pendülnek az Európai Parlament (EP) szlovák képviselői a szlovák államnyelvtörvény módosításának ügyében: mindegyikük elutasítja, hogy a testület tárgyaljon a kérdésről - írta pénteken az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. „Szakmai egyeztetéseknek kellene folynia arról, milyen lesz a törvény hatása” - nyilatkozta Eduard Kukan, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) EP-képviselője, rámutatva, hogy pénteken Budapesten a jogszabályról tárgyal a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság. A bizottság ugyanakkor sokat már nem tehet az ügyben, hiszen legkésőbb a pénteki nap folyamán Ivan Gašparovič államfő feltehetően aláírja a jogszabályt, amely így szeptember elsején életbe is lép. A pozsonyi parlamentben az SDKU és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselőinek több mint fele tartózkodott a szavazástól a nyelvtörvényről tartott végső voksolás során, a két párt honatyáinak nagyjából harmada pedig a módosítás ellen szavazott. „Ha ők ezt akarják, tessék, de mi megnyitjuk az EP-ben a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) kérdését” - reagált Monika Flašíková-Beňová (Irány-Szociáldemokrácia), aki a legnagyobb kormánypárti kritikusa az államnyelvtörvény mellett teljes testtel kiálló Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS). Szlovákia élesen bírálja Magyarországot, amiért a KMKF a magyar Országgyűlés keretében, mint annak egyik intézménye működik. Pozsony szerint elfogadhatatlan, hogy a szlovák parlament képviselői egy másik ország parlamentjében dolgozzanak. A szlovák EP-képviselők „értetlenkedése” ellenére valószínű, hogy a nyelvtörvénnyel az Európai Parlament valamely fóruma mégis csak foglalkozik majd. Ezt vetítik előre az intézmény frissen megválasztott elnökének, Jerzy Buzeknek a szavai, aki szerint vitát kell nyitni a testületben a jogszabályról. „Ez a törvény nemcsak a magyaroknak árt, hanem az európai integráció szellemiségének és a demokrácia elveinek is. Ez már nem csupán szlovák-magyar ügy. A kérdés az egész Európai Unió ügyévé válik, mellyel nekünk, az EP képviselőinek is foglalkoznunk kell” - mondta Buzek az Új Szó szerint. „Sem az EBESZ, sem az Európa Tanács, sem az EP nem parancsolhatja meg egyetlenegy tagállamának sem, hogy megváltoztassa valamelyik törvényét” - reagált közvetve Buzek szavaira Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter. Lajčák miniszteri megbízatása előtt másfél évig a nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja volt, s nemzetközi felhatalmazással segített ott multikulturális társadalmat építeni. Most már örülne neki, ha a nemzetközi szervek nem szólnának bele a „dolgába” - jegyzi meg az Új Szó.
Magyarországi és határon túli magyar képviselők sora bírálta az EP szerdai plenáris ülésén a szlovák nyelvtörvényt, a svéd EU-elnökség közbenjárását kérve. Néppárti, szocialista, és konzervatív-reformista frakciókhoz csatlakozott magyar EU-képviselők emeltek szót a szerdai strasbourgi plenárison - vagy fordultak levélben közvetlenül szlovákiai EP-képviselőkhöz - a szlovák nyelvtörvény miatt, hangsúlyozva, hogy megítélésük szerint a nyelvhasználatot szigorító jogszabály kérdése immár nem magyar-szlovák kétoldalú ügy, nem is szlovák belügy, hanem európai értékeket - azok érvényesítését - érintő kérdés. Néppárti részről a romániai Sógor Csaba utalt arra, hogy a szlovákiai törvény értelmében bárki, aki a főváros nevét nem az ország hivatalos nyelvén mondja ki, „hanem azt mondják németül, hogy Pressburg vagy magyarul, hogy Pozsony”, az akár 5000 eurós büntetéssel is sújtható. „Az az Európai Unió amely befogad egy ilyen törvényt immár nem a szabadság Európája” - vélte beszédében Sógor, különösen annak fényében, hogy „a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát”. Az első EP-felszólalását tevő, jelbeszéddel kommunikáló Fideszes Kósa András ugyancsak a Néppárt színeiben kért szót. Mint elmondta, „első siketként” kapott módot arra, hogy véleményét kifejtse, amit saját anyanyelvén, „a magyar jelnyelven” tehetett meg. „Most kezdem úgy érezni, hogy egy olyan európai közösséghez tartozom, ahol a kisebbségek ellenére lehet eredményeket elérni” - mutatott rá, hozzátéve ugyanakkor arra, hogy az elmúlt hetekben született szlovák nyelvtörvény arra késztette, hogy mostani felszólalásával kiálljon az európai nyelvhasználat értéke és jogai mellett. A szocialisták részéről Tabajdi Csaba az MSZP EP delegáció vezetője és Göncz Kinga korábbi külügyminiszter levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták tagjaihoz, tájékoztatva őket a törvény parlamenti elfogadásáról és kérve támogatásukat az elfogadhatatlan részek megváltoztatásához. A képviselők ebben kifejtették: elfogadhatatlan, hogy a nyelvtörvény kötelezővé teszi a szlovák államnyelven történő kommunikációt minden hivatalos érintkezésben. „A törvény az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza. Egy uniós tagállam részéről ez elfogadhatatlan. A szabályozás nem tekinthető Szlovákia belügyének és nem is magyar-szlovák konfliktusról van szó. Az egyetemes és európai alapértékek érvényesítése érdekében az európai fórumoknak fel kell lépniük” - hangsúlyozta egyúttal külön is Tabajdi Csaba. Göncz Kinga pedig felszólalásában mutatott rá, hogy az Európai Parlamentnek és a soron következő svéd elnökségnek közös a felelőssége abban, hogy az egyenlő bánásmód európai értékei továbbra is fennmaradjanak. Szintén levelet írt, de ő szlovákiai képviselőtársaihoz az ügyben Bokros Lajos, aki az MDF európai képviselőjeként az Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsoportjának a tagja. Levelében Bokros is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elfogadott szlovák törvény „nemcsak a magyarságot, de az európai integráció szellemiségét és a demokrácia eszméjét is alapjaiban sérti”. Egyúttal kérte a szlovák képviselőket, tegyék szóvá pártjuk vezetőinél a magyarság érdekeit sértő, és „a nemzeteink érdekeivel is ellentétes” törvény kérdését, és „tegyenek meg mindent … az államtörvény visszavonása érdekében.”
Hiába fogtak össze a magyarországi pártok a nyelvtörvény ellen, tiltakozásukkal csak erősítik a Fico-kormányt. Csak Brüsszelből lehetne elérni valamit, vagy akkor, ha a szlovákiai magyarok utcára vonulnának - véli az [origo]-nak nyilatkozó szlovák politológus. A szlovák nyelvtörvény június 30-án elfogadott módosítása - melynek alapján akár 5000 eurós (másfél millió forintos) büntetést is kaphat, aki rossz helyen beszél magyarul - széleskörű tiltakozást váltott ki Magyarországon is. Az évek óta feszült szlovák-magyar viszony még tovább romlott, változásnak azonban Szlovákiában nincs jele. Sőt, a magyar kritika éppen ellenkező hatást ér el - állítja Ivo Samson, a pozsonyi Slovak Foreign Policy Association (Szlovák Külpolitikai Intézet, SFPA) elemzője. „A szlovák kormánynak szüksége van a Magyarországról érkező bírálatokra” - jelentette ki az [origo]-nak. Bajnai Gordon kritikája vagy a Magyarországgal való konfliktusok szerinte csak megerősítik Robert Fico kormányfő hazafias, szlovák érdekeket védő imidzsét. A politológus szerint a legfrissebb közvélemény-kutatásokból látszik, hogy a szlovákok néha irracionális mértékben ellenzik a kisebbségi jogok bővítését. Éppen ezért a nyelvtörvény június végi módosítása nem váltott ki ellenkezést a többségből - leszámítva a kisebbségvédőket, emberjogi szervezeteket, szlovák értelmiségieket és a kisebbségi politikusokat. Utóbbiak miatt viszont nem zavartatta magát a kormány - mondta a politológus. Ezt a hozzáállást kihasználva a szlovák kormány mindig kijátszhatja a „magyar kártyát” - mondta Samson, aki szerint nemzetiségi ellentétekre építő lépések legtöbbször a többség helyeslését váltják ki, így hát a kormány a szlovák nyelvtörvénnyel egyáltalán nem kockáztatta a népszerűségét. „Épp ellenkezőleg, nagyon eszes húzás volt ez a kormány részéről, amely a gazdasági problémákról a figyelmet folyamatosan a kisebbségi kérdésre terelheti. A szlovák és a magyar kormány közötti pingpong, ez a sokszor irracionális küzdelem lefoglalja a szlovák közvéleményt” - fogalmazott Samson. Rövid távon a magyar diplomácia nem képes rábírni a szlovák kormányt, hogy változtasson nyelvi politikáján. A nemzetközi fórumokon - például Brüsszelben - erősödő tiltakozás ugyanakkor kínos helyzetbe hozhatja Pozsonyt, de Samson szerint akkor sem belpolitikai téren. „A szlovák lépések hatására várhatóan sok európai politikusban felmerülhet, hogy Szlovákia diszkriminálja kisebbségeit. Egyelőre azonban még kérdéses, hogy az EU felvesz-e egy erősen kritikus pozíciót” - mondta a szlovák politológus. Szerinte az egyik lehetőség, hogy az unió puhán reagál a nyelvtörvény-módosításra - ez esetben Pozsony biztonságban érezheti magát -, a másik pedig a konszenzusos fellépés. „Ha például az EP többségi szavazattal határozatot hoz a szlovákiai kisebbségek védelmében, ez előbb-utóbb rábírhatja a szlovák kormányt, hogy módosítson hozzáállásán” - magyarázta, hozzátéve: egyelőre még Szlovákiában is figyelik az uniós reakciókat. Ivo Samson szerint egy másik irányból is nehezedhet olyan nyomás a szlovák kormányra, amely visszatáncolásra kényszeríti: a szlovákiai kisebbségek részéről. Szerinte azonban ez is kétesélyes, mert ha a magyar kisebbség képviselői megmaradnak a szóbeli bírálatnál, nem érnek el semmit. Szerinte csak széleskörű magyar tiltakozás bírhatná változtatásra Pozsonyt - ha például a magyarok utcára vonulnának, tömegesen égetnék el vagy küldenék vissza a kiadóknak az új, sokat bírált tankönyveket, és állandó aktivitást mutatnának. A kérdésre, hogy látja-e ennek jeleit, a politológus azt válaszolta: még nem. „Innen Pozsonyból egyelőre úgy tűnik, a magyar kisebbség már nem olyan erős, mint pár éve volt, és egyelőre nem képes a mozgósításra. A politológus szerint a szlovák kormánynak a nyár is kapóra jön, ezekben a hónapokban ugyanis nincs sok esély egy széleskörű tiltakozás kibontakozására. Samson a nyelvtörvénnyel kapcsolatban emlékeztet, csak törvénymódosításról van szó, maga a jogszabály ugyanis 1996-ban lépett hatályba. Ennek ellenére tény, hogy a módosítás sérti a kisebbségeket, és megmutatja a politika törekvését, hogy - bár alapvető jogaikat nem korlátozza - a kisebbségeknek juttatott teret kissé megnyesegesse, saját népszerűsége érdekében - tette hozzá.
A frakcióvezetők előreláthatólag jövő hétfőn írják alá a szlovák nyelvtörvény ügyében a közös politikai nyilatkozatot - közölte Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője. Példa nélküli, hogy egy európai ország a jelentős számbeli fölénnyel rendelkező társadalmi többség nyelvét akarja úgymond megvédeni a kisebbséggel szemben - írta közleményében Kóka János. A magyar politikusok véleménye a problémát illetően azonos, egységesen kívánnak fellépni minden rendelkezésre álló fórumon azért, hogy a jogszabály ne lépjen életbe szeptember elsején - tudatta Kóka János. A politikus közleményében emlékeztet arra, hogy a múlt héten szakértői egyeztetést kezdeményezett a parlamenti pártok szakértőivel a szlovák államnyelv-használati törvénnyel kapcsolatban. Az egyeztetést követően július 15-én a frakciók képviselői az Országgyűlés elnökével közösen négypárti tanácskozást tartottak a lehetséges diplomáciai, politikai és nemzetközi jogi lépésekről, továbbá a liberális szövegjavaslat alapján megállapodtak egy közös, négypárti nyilatkozat elfogadásáról is.
Az elvi lehetősége ugyan továbbra is fennáll, hogy a magyar és szlovák fél megegyezik a Tokaji név közös használatáról, de valószínűbb, hogy két külön termékleírás készül, Magyarország pedig bíróságon támadja meg a Tokajské, Tokajska és Tokajsky nevek használatát. A borvidék szerint két különböző termékre nem használható ugyanaz a név, mert az zavart kelt a piacon. Márpedig az említett márkanevek szlovákul ugyanazt jelentik, amit Magyarországon a tokaji. Tokajban a múlt hét második felében - ezúttal az Európai Unió illetékes szakbizottságának képviselőjének jelenlétében - sokadszor ültek tárgyalóasztalhoz a tokaji borvidék egységesítése ügyében tárgyaló magyar és szlovák szakemberek. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint a mostani megbeszélés után immár mindenki előtt világossá vált, hogy a megegyezés kerékkötői nem a magyar gazdák. A szlovák fél állításával ellentétben ugyanis nemcsak a határon túli terület lehatárolása akadályozza az egységes borvidék megszületését, hanem az, hogy északi szomszédunk gyakorlatilag egyetlen pontot sem teljesített abból a megállapodásból, amely 2004-ben a két akkori agrárminiszter, a magyar Németh Imre és a szlovákiai Simon Zsolt között született. Vagyis Szlovákiában nem történt meg a jogszabályi harmonizáció, nem alakították ki a magyar hegyközségi rendszernek megfelelő szakmai szervezetet, a közös ellenőrzést, és az akkor megállapított 565,2 hektár helyett 906 hektárban akarják meghatározni a szlovák tokaji borvidék területét. A borok termékleírását idén augusztus elsejétől 2011. december 31-éig adhatják le a borvidékek az uniónak, addig kell tető alá hozni az egyezséget a szlovákokkal. Marcinkó azonban úgy véli: az álláspontok a legutóbbi tárgyaláson is olyan messze álltak egymástól, hogy gyakorlatilag semmi esély a megállapodásra. Más forrásból úgy tudjuk, hogy a tárgyaláson elhangzott: amennyiben két különböző termékleírás készül, akkor egyedül Magyarországon és egy esetleges bírósági eljárás elhúzódásán múlik: a szlovák fél meddig használhatja a Tokajské, Tokajsky vagy a Tokajska neveket. A hazai szakemberek szerint ha arra kerül a sor, Magyarország lényegesen jobb esélyekkel indulna egy névhasználatról szóló perben.
A jövő kimeríthetetlen erőművén dolgozik a TVEL Szándéknyilatkozatot írt alá Siófokon a két ország földgázszállító rendszerének összekötéséről a magyar és a szlovák gázszállító vállalat, az FGSZ és az Eustream. A tervezett 100 kilométer hosszú csővezeték a szlovák Velký Krtíšt (Nagykürtöst) kötné össze a magyarországi Vecséssel. A projekt költsége, csakúgy, mint a szállított gáz mennyisége, a valós piaci igényektől függ majd. A projekt hivatalosan is illeszkedne az európai gazdaságélénkítési tervbe, amit az Európai Bizottság hívott életre 2008 decemberében, s amelynek fő célja új, összekötő gázvezetékek létesítése a régióban. A terv keretében az Európai Bizottság megközelítőleg 2,4 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást nyújt a gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsolására irányuló beruházásokra 2009-2010-ben. Ennek részeként a szlovák-magyar összekötő vezeték megvalósítására 30 millió euró támogatást irányozott elő a testület.
Tíz helyszínen zajlik majd Nógrád megyében és Szlovákiában a XIV. Nógrád Megyei Nemzetközi Folklórfesztivál július 29-étől. Az ötnapos programot idén gasztronómiai rendezvények is színesítik. A nógrádi régió folklór értékeit bemutató fesztivál a hagyományos Europiknikkel kezdődik Somoskő váránál, itt fogadják az érkező csoportokat - mondta Máté Lászlóné, a szervező salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet munkatársa. Szlovákiában Divényben, Füleken, Losoncon és Ragyolcon, míg Nógrád megyében hat helyszínen, Bánkon, Mihálygergén, Pásztón, Salgótarjánban, Somoskőn és Szügyben mutatkoznak be a népzenei és néptáncegyüttesek. A tíz nógrádi hagyományőrző csoport mellett ukrán, grúz, szlovák, olasz, szerb, román, német és lengyel együttesek érkeznek a fesztiválra. A kísérő rendezvények sorában magyar gasztronómiai és szlovák haluska napot rendeznek Salgótarjánban, helyi készítésű kalácsokat kóstolhatnak a résztvevők Füleken, Pásztón főzőversenyt rendeznek Palóc ízek kavalkádja elnevezéssel. Losoncon folklór misét és népviseletes felvonulást tartanak. A fesztivál gálaprogrammal zárul a bánki vízi színpadon augusztus 2-án. 1996. július 31-én a rárósi szabadtéri színpadon nyitották meg az I. Nógrádi Folklór Fesztivált közös rendezvénysorozattá fűzve össze az addigi, nagy hagyományokkal rendelkező folklór programokat. Az Ipoly két partján élő magyarok és szlovákok népi kultúráját őrző fesztivál 2000-ben lépte át az országhatárt.
Megtáncoltatta a nézőket szombaton Trencsénben a Magyar Állami Operaház és Szlovák Nemzeti Színház Operatársulata. A két társulat közös koncertjét a Pohoda (Kényelem), az egyik legnívósabb szlovákiai nyári kulturális fesztivál keretében adták a nyugat-szlovákiai város repülőterén. A két társulat - Oberfrank Péter és Martin Leginus vezényletével - világhírű szerzők műveiből adott ízelítőt. A opera koncert már hagyományos, és nagyon népszerű része a fesztiválnak, de egy magyar és egy szlovák társulat közös fellépésére azonban első ízben az idén kerítettek sort. „Nagyra értékelem, hogy mindkét neves társulat elfogadta meghívásunkat. A szlovák és a magyar művészek közös fellépésével nemcsak a zene szépségét, hanem a népek összekapcsolását is jelképezni szerettük volna” - mondta újságíróknak Michal Kascák fesztiváligazgató. A koncerten a pozsonyi társulat két szólistája Petra Záhumenská és Otto Klein énekelt. A magyar részvevők jelenléte nem véletlen: Michal Kascák már korábban is egyike volt azoknak, akik a szlovák-magyar nagypolitikai viszony megromlásának ellensúlyozására közös szlovák-magyar kulturális rendezvényeket kezdeményeztek - írta a minap az Új Szó pozsonyi napilap. A koncert végén, amikor felhangzott Strauss népszerű keringője - a Kék Dunán - a lelkes nézők tucatjai a színpad elé vonultak és táncra perdültek a betonon. A szűnni nem akaró vastaps arra kényszerítette a két társulatot, hogy több „ráadást” is adjanak. A négynapos fesztiválon a legkülönbözőbb műfajok és irányzatok kedvelői is megtalálhatták azt, ami érdekli őket; a rock és a pop mellett a népzene és a komolyzene is teret kapott. A nyitónapon például a II. Erzsébet királynő védnöksége alatt működő brit királyi kórus, a Royal Choral Society és a kassai Szent Erzsébet Dóm Szent Cecília kórusa adott közös hangversenyt. Az első három nap alatt több mint 35 ezer ember váltott belépőt a fesztiválra - közölték a rendezők.
Évek óta csökken a sörfogyasztás Szlovákiában, és ezért a sörgyárak azon vannak, hogy megállítsák ezt a folyamatot. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerint az idei év sem kezdődött ígéretesen, hiszen az első három hónapban a fogyasztás további 10-11 százalékkal zuhant. Míg 2004-ben az egy főre jutó fogyasztás 82,4 liter volt, addig tavaly már csak alig 79 liter. Ez a csehországi átlagfogyasztásnak - tavaly 162 liter fejenként a csecsemőket is beleszámítva - nem egészen a fele. A szlovákiai sörgyárak mindent megtesznek azért, hogy megtartsák a fogyasztókat. A nyári kulturális, könnyűzenei események szponzoraivá léptek elő és nagy űrtartalmú műanyag flakonokat vetnek be. A 900 főt foglalkoztató nagytapolcsányi Topvar például 280 ezer euró (76 millió forint) ráfordítással segíti elő a pasztőrözött sör előállítását. A dél-afrikai SAB Miller csoportjába tartozó Topvar célja, hogy a legigényesebb elvárásoknak is megfeleljen. A fogyasztók visszacsalogatásának másik eszköze, hogy a lehető legfrissebb állapotban kerüljön az asztalukra az ital. Ennek érdekében Szlovákiában elsőként két pozsonyi helyszínen - a Vigadó mellett és Ligetfalun - pasztörizálatlan formában csapolják a frissiben érkezett Pilsner Urquellt (ez is a SAB Millerhez tartozik). A Pilsenből közvetlenül érkező italt speciális rozsdamentes tartályokban tárolják, amelyekben a sör nem érintkezik az oxigénnel. - Ez a létező legfrissebb sör, amit a Pilsner nyújthat a sörgyár területén kívül - magyarázta Ján Píry, a Topvar sörfőző mestere. Ezzel a fogással is szeretnék elérni, hogy az egyre terjedő otthoni sörözés trendjét visszafordítsák, és az emberek visszatérjenek a kocsmákba.
„Magyarok és szlovákok együtt! - Soha egymás ellen” - szól egy „baráti koncertre” az invitálás. Apró szépséghiba, hogy a Győrbe tervezett rendezvényen magyar és szlovák skinhead együttesek ad(ná)nak egymásnak randevút. Egy világhálón terjedő plakát tanúsága szerint július 25-én „Magyar-szlovák barátság koncertet” rendeznek a megyeszékhelyen. Mindezzel persze semmi gond nem volna - sőt, kimondottan üdvös lenne -, a koncert pikantériáját azonban az adja, hogy Magyarország és Szlovákia hírhedt, finoman fogalmazva is szélsőséges skinhead együttesei lép(né)nek pódiumra. A magyar színeket a Vérszerződés, a Vér kötelez, és a The Worst Nightmare, míg a szlovák oldalt az Ancestors, a No compromise és a Project Vandal képviseli. A tervek szerint egy cseh (Agrese 95) és egy német banda (Rebel Boys) is fellép. Bár a koncertnek van jegyára (3000 HUF vagy 15 euró), akad támogatója (ezt nem közölnénk) - helyszíne egyelőre nincs. A plakát tanúsága szerint a pontos helyszínt és időpontot csak a koncert napján árulják el a szervezők, de egy e-mail címen is lehet érdeklődni.
Holnap Komáromban kér elnézést a szlovákiai magyaroktól Ján Slota miatt Alojz Hlina szlovák vállalkozó. A pozsonyi Slota-ellenes akcióiról ismert férfi délután 5-re hirdetett nagygyűlést a Klapka térre, és a magyarokat sértő kijelentések miatt akar bocsánatot kérni. „Egyben szeretnénk megkérni őket, adjanak időt a szlovákoknak, hogy maguk rendezzék el Slotát” - írta a Sme.sk honlapon vezetett blogjában. A jövő évi parlamenti választásokig akar időt kérni, és ígéri, mindent megtesznek - a szlovákok -, hogy Slota ne jusson be a parlamentbe. „Bocsánatot kell kérni, mert lehetővé tettük, hogy hatalmat kapjon ebben az országban” - magyarázza a holnapi akció okait Hlina, aki legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy „elrabolta” az SNS zászlaját pozsonyi székházának homlokzatáról, és plakátokon hirdeti, hogy Slota árt a legtöbbet Szlovákiának.
Alojz Hlina polgári aktivista nem hagy fel Slota ellen folytatott háborújával. A vállalkozó korábban több tüntetést szervezett Ján Slota, az SNS elnöke ellen. Most egy lóval állított be a komáromi Klapka térre.”Még mindig felháborodott polgárnak tartom magam. Felháborodott vagyok, mert látom, hová jutott a szlovák politika“ - mondta Alojz Hlina vállalkozó szerda délután Komáromban a Klapka téren. Hlina szerint a politikai primitivizmusért az országban Slota tehető felelőssé. Hlina pozsonyi vállalkozó, kétszer pályázott a főváros polgármesteri címére. Azzal is ismertté vált, hogy nyilvánosan elégette Adolf Hitler Mein Kampfját. Korábban már tartott SNS-ellenes demonstrációt a Szlovák Nemzeti Felkelés terén Pozsonyban, de társaival blokád alá vonta a Šafárik téri SNS-székházat is, melyről levette a párt zászlaját. „Nekünk, szlovákoknak magunknak kell legyőznünk Slotát, és felelősségteljesen elmondhatom, hogy Slotát le lehet győzni“ - jelentette ki Hlina a tér sarkában felállított emelvényen. Szerinte el kell mondani az SNS választóinak, mindenkinek, hogy Ján Slota az, aki a leginkább árt Szlovákiának. „Szükség van arra, hogy elnézést kérjünk magyar polgártársainktól, de azoktól is, akik a Duna másik oldalán élnek. Elnézést kell kérnük Slota sértő nyilatkozatai miatt“ - mondta Hlina. Úgy véli, hogy ez nem az ő feladata lenne, de mégis így tesz a sajátn nevében, és azok nevében is, akik úgy érezték, elnézést kell kérniük. Véleménye szerint azért is elnézést kell kérni, mert lehetővé tették Slotának, hogy hatalomhoz jusson. „Nekünk mindannyiunknak is van vaj a fejünkön, mert valaki ezt lehetővé tette, és mi megengedtük“ - tette hozzá Hlina. Szerinte a politikusok miatt is elnézést kell kérni, akik a 20 év alatt megszokták Slotát. Hlina kijelentette, tévedés, hogy az SNS- elnöknek örökre lefoglalt helye van a parlamentben. Ha normális társadalomban élünk, akkor ez megengedhetetlen. „Slota 20 éve mérgezi a levegőt Szlovákiában, és a mi hibánk, hogy ezt megengedhettük“ - mondta a vállalkozó. Hlina hangsúlyozta, hogy Slota kijelentései nem az ő véleményét tükrözik, körrnyezetében sem ismer olyan embert, aki úgy gondolkodna, mint az SNS politikusa. „Ez az ember saját mocskos szájával sértette meg azokat, akik soha semmit nem tettek ellene“ - jelentette ki a vállalkozó. „Lehet hogy szerencséje is van, mert talán ha egy más nemzetnek címezte volna undorító sértéseit, a biztosítója már a rizikós kategóriába sorolta volna“ - véli Hlina. Hlina időt kért a magyaroktól, hogy a szlovákság el tudjon számolni Slotával. Szerinte a szlovák-magyar ügyeket az SNS elnöke nélkül kell rendezni, civilizáltan és kulturáltan. „Meg kell mondani a politikusoknak, úgy cselekedjenek, hogy ne legyen szükségük Slotára“ - szögezte le a polgári aktivista, aki szerint a politikusoknak is ki kell utasítaniuk maguk közül az SNS elnökét. Hlina egy lóval érkezett a komáromi Klapka térre. Véleménye szerint sok legenda van, mely terheli a szlovák-magyar kapcsolatokat. Az ilyen legendák egyike a fehér ló meséje. Hlina úgy véli, a szlovákok sosem adták el hazájukat, ha azonban mégis akad, aki másként gondolja, az elviheti lovát. „Feláldozom a lovamat, ha ez segít abban, hogy megszabaduljunk a rossz legendáktól, melyek csak terhet jelentenek mindkét oldalon, és olyan dolgokat éltetnek, melyeknek nagyon rossz vége lehet“ - jelentette ki a „felháborodott polgár“.
Továbbra sincs érdemi előrelépés a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban, ezt a szlovákiai magyar pártok is megerősítették - közölte a Független Hírügynökséggel a magyar külügyi államtitkár, aki a szlovákiai Rozsnyóban vett részt egy kulturális eseményen vasárnap. Szabó Vilmos a program keretében találkozott a szlovákiai magyarság helyi vezetőivel, így Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökhelyettesével is. Szabó Vilmos elmondta, a szlovákiai magyarság helyi vezetői egyetértettek abban, hogy a szlovák nyelvtörvény rendkívül hátrányosan érinti a kisebbségeket, korlátoz és szankcionál, amely félelmet illetve bizonytalanságot kelt. A kétoldalú tárgyalások mellett ezért Szili Katalin Házelnök és Balázs Péter külügyminiszter már megbeszéléseket kezdeményezett az EBESZ kisebbségi főbiztosánál, és a tervek szerint az Európa Tanács közgyűlésén is felvetik a témát - mondta az államtitkár. Ami a Híd elnevezésű új párt megalakulását illeti, Szabó Vilmos nem kívánt állást foglalni. Mint mondta, ez a szlovákiai magyarság belügye, amibe nem kell beleszólni, illetve megítélni. Idővel úgyis kiderül majd, hogy van-e kellő támogatottság mögöttük ahhoz, hogy fenn tudjanak maradni - fogalmazott. A legfontosabb az összefogás, az csak másodlagos, hogy hány párt képviseletében történik mindez - fűzte hozzá. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete a CSEMADOK hatvan évvel ezelőtt, 1949. március 5-én alakult meg Pozsonyban. Vasárnap rendezték meg az egyesület Országos Tanácsának 51. Országos Kulturális Ünnepélyét, amelyre a szervezők a magyar külügyi államtitkárt is meghívták.
Az új szlovákiai párt, a Most-Híd nem tűri meg tagjai között a volt kommunista ügynököket, valamint a titkosszolgálat munkatársait sem. Bugár Béla úgy nyilatkozott, a pártba való belépéshez szükséges kérdőív ezt a pontot is tartalmazni fogja. Amennyiben mégis rájönnénk, hogy valaki együttműködött az állambiztonsági szervekkel, akkor az illető veheti a kalapját - mondta a frissen megválasztott pártelnök. A kérdőívben a pártba való felvételt kérő tagnak arról is nyilatkoznia kell, hogy volt-e már valamilyen más párt tagja és melyiké. Bugár kényes témának nyilvánította a Beneš-dekrétumok és az autonómia fogalmát. Szerinte az elmúlt időszakban nem megfelelő módon álltak hozzá ezekhez a témához a politikusok és többet ártottak vele, mint használtak a szlovákiai magyarságnak. Bugár pártja egyenlőre kerüli a kényes, tabu-témákat arról szerinte meg kell kérdezni majd a társadalmat is, hogy mi a fontos számukra. A párt tehát egyenlőre elzárkózik az autonómia és a Beneš-dekrétumok témáinak megnyitásától. A múltban egyébként hasonlóan járt el Bugár Béla, amikor kormányon volt a szlovák pártokkal együtt. Akkor is tabunak számított az önrendelkezés és a jogfosztottság kérdése.
Csak a magyar választókra számíthat a Híd - állítja Peter Horváth politológus a Pravda napilapnak készített elemzésében. A szakember szerint a regionális választások mutathatják meg a párt igazi erejét. Horváth kiemeli, hogy minden nézetkülönbség ellenére egészen a tavaszi hónapokig valószerűtlennek tűnt az MKP széthullása, bár Bugár Béla választási kudarcával és néhány politikus távozásával sejteni lehetett a párton belüli törésvonalak elmélyülését. A politológus szerint a Híd megalakítása érdekes kísérlet a dualista pártrendszer megvalósítására egy olyan környezetben, amelyet korlátoz az elérhető magyar szavazatok száma. Horváth emlékeztet arra, mikor az SNS szakadt ketté, végül egyik párt sem jutott be a parlamentbe - és ez a helyzet egyáltalán nem zárható ki most sem, mivel megoszlik a magyarság támogatottsága, sokaknak pedig elmegy a kedve a politikától. A szakember szerint Bugár pártja húzhatja a rövidebbet, mivel a választók kedvelik a megszokott címkéket. Horváth rámutat, a következő regionális választások megmutatják majd a két párt valódi erejét, azt, hogy közülük melyik lesz a domináns erő és melyiknek kell majd alkalmazkodnia a másikhoz. A két tábor ugyanakkor együttműködésre van ítélve. A szlovák pártok kíváncsian várják, hogy alakul a versengés - jobban szimpatizálhatnak Bugárral, de tudják, hogy a magyar választók döntenek majd. Az elemző nem gondolja, hogy Rudolf Chmel képes lenne megszólítani a szlovák választókat, véleménye szerint egyedül Iveta Radičová érkezése jelentett volna némi esélyt a szlovák szavazók pártba csábítására. Horváth szerint a Híd csak egy politikai csodában bízhat „ami Szlovákiában néha megtörténik”.
Szombaton tartották meg a csallóközi Csölösztőn a néhány napja bejegyzett Híd - Most nevű új párt alapító közgyűlését, amelyen az egyik alelnöknek Rudolf Chmelt, az egykori Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövetét, a szlovák-magyar irodalmi és politikai kapcsolatok egyik neves szakértőjét választották meg. Vele beszélgettünk.
- Hetekig meditáltam, hogy érdemes-e belevágnom, hiszen amúgy is sok az elfoglaltságom a Kalligram Kiadóban, a pozsonyi irodalomtörténeti intézetben és a Károly Egyetemen. A publikálásról sem szeretnék lemondani. Végül igent mondtam szlovákiai magyar barátaim felkérésére, mert kezdeményezésükkel újabb alternatívát mutatnak fel a nacionalizmus, a kölcsönös előítéletek elburjánzásával szemben.
- Esszéiben sokszor borúlátóan írt a szlovák-magyar megbékélés esélyeiről. A két ország közötti jelenlegi politikai kapcsolatok Önt igazolják. Akkor mégis miben bízik?
- Való igaz, hogy mostanság bizony elég kevesen vannak, akik a párbeszéd és a kölcsönös tolerancia hídjait építik. Annál többen ássák az indulatok és a gyűlölködések árkait a két szomszédnemzet között. Elsősorban a politikusok, akik nálunk szlovákokra és nem szlovákokra, odaát pedig magyarokra és idegenszívűekre, illetve nem magyarokra szelektálják a polgárokat. A nacionalista indulatok szításával idehaza a kormánypártok a korrupciós botrányaikról, mindkét országban pedig a társadalmi és gazdasági problémákról igyekeznek elterelni a közvélemény figyelmét. Csakhogy a nacionalizmus palástja nemcsak eltakar bűnöst és ártatlant, hanem meg is fojthatja a jóravaló polgárok millióit. Elsősorban az elmúlt század mérhetetlen közösségi és emberi tragédiái figyelmeztetnek erre.
- A két ország közötti politikai kapcsolatokat tovább rontja a szlovák államnyelvtörvény. Miként vélekedik erről?
- Pártalapító szlovák nemzetiségű kollégáimmal együtt megszavaztuk azt a nyilatkozatot, amelyben felszólítjuk Ivan Gašparovič pozsonyi államfőt, hogy ne írja alá a jogszabályt, mert ellentétes napjaink európai értékrendjével, társadalmi feszültséget kelt, bizalmatlanságot és indulatokat szít, ráadásul visszaállítja a nyelvrendőrséget, amelyet egyszer már a szlovák Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált és megszüntetett.
- Lesz-e foganatja ennek a felszólításnak?
- Nem hiszem. Abban viszont bízom, hogy a pozsonyi magyar parlamenti képviselőkhöz csatlakozik megfelelő számú szlovák honatya, s akkor jogorvoslatért ismét az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni.
- Nemrég szlovák Sziszüphoszként jellemezték önt, aki egyfajta szélmalomharcot vív a szlovák-magyar megbékélés érdekében. Így érzi ezt ön is?
- Másfél évszázaddal Ján Palárik, kiváló szlovák drámaíró, katolikus pap és liberális politikus már szorgalmazta a szlovák-magyar megbékélést és kiegyezést. Azóta leginkább magányos értelmiségiek, és más magyar, szlovák Don Quijoték próbálkoztak hasonlóan. Őszintén szólva, nem jutottak előre, hiszen mostanság például egyre többen uniós viszonylatban is a szlovák-magyar szomszédkapcsolatokat tartják a legrosszabbnak, ami főleg a regnáló, de más politikusok súlyos felelőssége. A pártalapítás ugyan mindig nagy lutri, de bízom abban, hogy a Most-Híd létrejötte egyfajta társadalmi igényt elégít ki, mert a látszat ellenére sok, nagyon sok szlovák és magyar, valamint már nemzetiségű polgár szeretne békében élni és békésen együttélni. Ennek érdekében szeretnék mostantól a párt alelnökeként is munkálkodni, amíg az erőm és az egészségem engedi.
Az EBESZ kisebbségügyi biztosához fordult Szili Katalin házelnök a szlovákiai államnyelv-törvény módosítása ügyében - tudta meg a Duna Televízió Híradója. Az Országgyűlés elnöke elmondta: a Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek címzett levele csak az első lépés volt, amit megtett. Szili Katalin jövő hét közepére egy olyan politikai egyeztetést hívott össze, ahol a magyar kormány és a parlamenti pártok közösen dönthetik el, milyen további lépéseket tegyenek az ügyben. A szlovák parlament június 30-án fogadta el az államnyelv-törvény módosítását. Ennek értelmében a jövőben pénzbírsággal is lehet büntetni a hivatali érintkezésben a kisebbségi nyelvhasználatot olyan településeken, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, az ez ellen vétők akár ötezer eurót is fizethetnek. Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője nem tétlenkedett és azonnal reagált Michael Garger, német EP-képviselő szavaira, aki szerint az európai normákkal ellentétes a szlovák nyelvtörvény. Rafaj szerint a brüsszeli bírálat nem mástól, mint Szlovákia déli szomszédja EP-képviselőinek lobbijából ered. A magyar irredentizmus lobbitevékenységét a legutóbbi EP-választásokkal magyarázza és szerinte jóval intenzívebb kirohanásokra számíthat Szlovákia, mint az elmúlt években. A nemzeti párt frakcióvezetője nyíltan a Jobbikot és a Fideszt nevezte meg a brüsszeli bírálat kiötlőjének, míg régebben szerinte spanyol és belga EP-képviselőkkel dolgoztak össze Szlovákia ellen a magyarok. Rafaj szerint Michael Gahler nem látja a valóságot. Ajánlanám az összes EP-képviselőnek, hogy jöjjön el Dél-Szlovákiába és nézze meg milyen ott a helyzet. Egyértelműen megsértik a charta (kisebbségi nyelvek európai chartája) elveit, mert politikai és társadalmi szinten is az államnyelv elsajátításának és használatának elutasításával szembesülünk” - nyilatkozta Rafaj. Elmondta azt is, hogy érti az EU álláspontját, hogy a kihalóban lévő nyelveket védeni kell, de szerinte a magyar nyelv nem tartozik oda. Gahler kritikáját eltúlzottnak és álszentnek minősítette, mivel szerinte éppen Németország alkotmányában használják a „minden német” kifejezést, amelyben egyáltalán nincs szó a többi államalkotó kisebbségről. Szerinte először a német képviselő nézzen tükörbe és csak azután bírálja Szlovákiát. Rafaj szerint a múlt héten elfogadott nyelvtörvény egyáltalán nem érinti a kisebbségi nyelvhasználatot. Jeszenszky Géza örül annak, hogy a szlovák nyelvtörvénnyel szemben egységes magyar fellépés körvonalazódik. Ugyanakkor Nyugat-Európában rossz irányba változott a helyzet kisebbségi jogok terén. A jugoszláv konfliktus óta „Európában félnek a kisebbségi konfliktusoktól” - mondta a volt külügyminiszter az ATV-ben, aki emiatt nem számít jelentős segítségre. Igaz 1998-ban Szlovákia egyszer már változtatott a politikáján, amikor az emberek lecserélték a nacionalista kormányt.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvezetője szerint a pozsonyi nyelvtörvény brüsszeli bírálata mögött a magyar irredentizmus lobbista tevékenysége áll. „Ez a legutóbbi európai választások eredményének következménye” - mondta a TASR hírügynökségnek Rafael Rafaj csütörtökön, Michael Gahler német EP-képviselőnek a szlovák nyelvtörvényt bíráló közleményére reagálva. Rafaj úgy véli, hogy a kritika „déli szomszédunktól”, azaz a magyar EP-képviselőktől ered. „Ne legyen rózsás a szemüvegünk, ott van a Jobbik szélsőségesen soviniszta magja, jól láthatóan képviselteti magát a Fidesz, és ott van a hagyományos együttműködés a brüsszeli magyar lobbival” - húzta alá Rafaj. „Korábban a magyar irredentizmus erre a célra a belga és a spanyol EP-képviselőket használta ki, akik nyilvánvalóan egyoldalú ismeretekkel rendelkeztek Szlovákiáról” - jegyezte meg a politikus. A szlovák képviselő szerint Michael Gahler „nem látja a valóságot”, s a nyelvtörvény „egyáltalán nem érinti a kisebbségi nyelvhasználatot”. „Ajánlanám az összes EP-képviselőnek, hogy jöjjön el Dél-Szlovákiába, lássa milyen ott a helyzet. Ott egyértelműen megsértik a charta (kisebbségi nyelvek európai chartája) elveit, mert politikai és társadalmi szinten is az államnyelv elsajátításának és használatának elutasításával szembesülünk” - állította Rafaj. A szlovák parlament múlt héten hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetés is kiszabható.
Mivel két frakcióvezető is külföldön tartózkodik, ezért mégsem szerdán, hanem csak a jövő héten tárgyalnak a parlamenti képviselőcsoportok vezetői a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos politikai nyilatkozatról - derül ki a kezdeményező SZDSZ szerdai közleményéből. Kóka János frakcióvezető még kedden kérte meg Mesterházy Attila (MSZP), Navracsics Tibor (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) frakcióvezetőket, hogy személyesen egyeztessenek szerdán „a magyar kisebbség számára elfogadhatatlan és diszkriminatív” törvény ellen. Mivel azonban az MSZP és a Fidesz frakcióvezetői külföldön tartózkodnak, ezért az SZDSZ frakcióvezetője Lendvai Ildikóval, az MSZP elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetőjével abban állapodott meg, hogy a szerdai meghirdetett időpontban szakértői szintű egyeztetés lesz. A szakértők előkészítik a közös nyilatkozattervezetet és egyeztetnek a megteendő lépésekről, a politikai egyeztetés pedig a szakértői munka végeztével jövő héten lesz.
Közös nyilatkozatban kéri a négy magyarországi történelmi egyház a magyar kormányt és a parlamenti pártokat, hogy az európai testületeknél tegyenek meg mindent a szlovák nyelvtörvény visszavonásáért. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői aggasztónak tartják, hogy Szlovákiában a közelmúltban elfogadott államnyelvtörvény értelmében büntetni lehet a magyar nyelv használatát - olvasható a történelmi egyházak közös nyilatkozatában, amelyet szerdán juttattak el az MTI-hez. Álláspontjuk szerint a törvény súlyosan sérti a Szlovákiában kisebbségben élők jogait, és nagyban nehezíti mindennapjaikat. Az egyházak támogatják a kormánynak és a parlamenti pártoknak a nyelvtörvényt elítélő nyilatkozatait, és kérik őket, hogy lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent az európai testületeknél az elfogadott törvény visszavonására, „az évezredes zsidó-keresztény értékrend jegyében fogant európai együttélés szabályainak megtartására” - írták. Közölték: az elfogadott szlovákiai nyelvtörvény alapvető európai értékeket és szabályokat sért, ezért az nem tekinthető pusztán egy ország belügyének. „Egyházaink képviseletében nemzetközi egyházi szervezetek segítségét is fogjuk kérni, hogy tegyenek lépéseket az elfogadott szlovákiai nyelvtörvény visszavonásáért” - zárul a közös nyilatkozat. A múlt héten elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
Grigorij Meseznikov, a pozsonyi IVO politikai elemző intézet elnöke szerint „szerencsétlen, sőt felelőtlen”, hogy Robert Fico vasárnap magyar irredentizmust emlegetett Szlovákiával kapcsolatban. „Az irredentizmus politikai gyakorlat, a szomszédos ország etnikai kisebbsége által lakott terület elszakítását és az anyaországhoz való csatolását jelenti. Az irredentizmus lehetőségéről beszélni a szlovák-magyar kapcsolatok összefüggéseiben ma, amikor az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk, szerintem nemcsak szerencsétlen, de felelőtlen is” - jelentette ki Meseznikov hétfőn Pozsonyban tartott sajtóértekezletén. Fico vasárnap Dévényben, a szláv hittérítők, Cirill és Metód ünnepén elmondott beszédében említette az állítólagos magyar irredentizmust. „A szlovák államnyelv védelme minden szlovák kormány legfontosabb támpontja kell hogy legyen. Ez az az út, amely védelmet ad a veszélyes irredentizmustól” - hangsúlyozta a kormányfő. Grigorij Meseznikov elutasítja a szlovák fél állítását, hogy Magyarország ürügyül használta volna fel a szlovákiai államnyelvtörvény módosítását a tervezett kormányfői találkozó meghiúsítására.
A szlovák kulturális miniszter szerint a államnyelvtörvény lényege, hogy a szlovákokat sehol se érhesse hátrányos megkülönböztetés, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét.Marek Maďarič erről a Szabad Újság legújabb számában közölt interjúban beszélt. „A törvény nem irányul senki ellen. A lényege, hogy Szlovákia állampolgárai az ország egész területén minden információhoz hozzájussanak államnyelven. Ez nem zárja ki, hogy az államnyelven kívül más nyelven vagy a kisebbségek anyanyelvén is hozzáférhetővé tegyék a tájékoztatásokat. A törvény lényege az, hogy a szlovákokat sehol ne diszkriminálhassák, és amennyiben a nyilvános szférában szeretnének valamit megtudni, ne kelljen megtanulniuk vagy ismerniük a kisebbségek nyelvét” - fejtette ki Maďarič arra válaszolva, hogy mi a törvény alapfilozófiája. A szlovákiai nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgároknak szerinte azonban nem mindig elsősorban az államnyelven kell hozzájutniuk az információkhoz. „Ez esetenként különbözhet. Az egyedi sajtótermékekben például lehet fordított a sorrend, bár a jelenleg hatályos törvény is azt írja elő, hogy az első helyen a szlovák nyelvű szöveg áll. A kisebbségek rendezvényein azonban nem fogunk olyan szigorúan és következetesen ragaszkodni ehhez. De ne feledjük, hogy az alkotmány is kimondja: a szlovák nyelvnek elsőbbségi joga van a Szlovák Köztársaság területén” - mutatott rá a miniszter. „A kisebbségek kulturális rendezvényein ma azt kívánja a törvény, hogy a műsorvezető először szlovákul konferálja fel a műsorszámokat, ez az új jogszabály szerint megváltozik, a sorrend lehet fordított is. Tehát először magyarul, azután szlovákul…” - jelentette ki Maďarič. Szerinte „már csak azért is”, mert bízik abban, hogy a kisebbségek a saját kulturális rendezvényeiket nem elszigetelve, kizárólag a saját közösségüknek akarják megtartani, hanem a más nemzetiségűeknek is. „Ezért is helyes megkövetelni, hogy második helyen az államnyelven vezessék fel a műsorokat. Más esetekben azonban a nyelvek sorrendje nem változhat. A tájékoztató táblákon például első helyen szlovákul kell feltüntetni mindent, s utána következhet a felirat a kisebbség nyelvén” - húzta alá Maďarič. A magyar politikusok nyelvtörvényt bíráló kijelentéseivel összefüggésben azt mondta: „Szlovákia szuverén állam. Elfogadhatatlan számunkra, hogy a kormányfői találkozó feltételéül szabják, milyen változások következnek be a jogrendszerünkben.” A múlt héten elfogadott, szeptember 1-jén hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni a helyi földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
Szili Katalin példátlannak tartja, amit Szlovákia tett a nyelvtörvény ügyében, az Országgyűlés elnöke kedden, a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában azt mondta, hogy a törvény ellen erőteljesen fel kell lépni. „Európának is megvan az a lehetősége, hogy figyelmeztesse Szlovákiát, és tegyen lépéseket az irányba, hogy ezt a törvényt változtassák meg” - mondta a házelnöki posztról való lemondását a hétvégén bejelentő politikus. Szili Katalin hangot adott azon véleményének, hogy ha EU-csatlakozása idején fogad el valamelyik állam egy ilyen jogszabályt, ez „azt a kérdést is felvetné, hogy akkor az unióba kerülhet-e”. Szlovák partnerétől a nyelvtörvény kapcsán azt kérte, hogy azt „akadályozza meg”. A pozsonyi parlament elnöke, Pavol Paska azt írta válaszlevelében, hogy a házelnök számára „rosszul értelmezték ezt a törvényt”, amelyet a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja is támogat - idézte a pozsonyi parlament elnökét Szili Katalin. Ez „tételesen szerintem nem áll” - reagált a televíziós interjúban az Országgyűlés elnöke. A múlt héten elfogadott, szeptember 1-jén hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
Több alázatot várna el Szlovákiával kapcsolatban a magyarországi politikusoktól a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) - jelentette ki kedden a párt első alelnöke. Anna Belousovová a magyar Országgyűlés elnökének reggel elhangzott nyilatkozatára reagált, amelyben Szili Katalin határozott európai fellépést követelt a múlt héten elfogadott szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban. - Nagyon nem meggyőző, ha más országok kioktatását - arról, hogy mi a normális és mi a demokratikus - az a Magyarország engedi meg magának, amely számos belső problémával küszködik, ahol gyilkosságok és a romák elleni pogromok történnek - ahogy azt a legutóbbi hónapokban is láttuk -, ahol megalakult a Magyar Gárda, és félkatonai fasiszta szervezetek működnek” - reagált Szili nyilatkozatára Belousovová. - Az államnyelv módosítása bevett európai jogi norma, amely a Szlovák Köztársaság keretében egységesítő hatással van - szögezte le Belousovová. Aláhúzta: Szlovákia szuverén, önálló ország, amelynek politikájába a mai kormánykoalíció idején a magyarországi politikusok nem tudnak úgy beavatkozni, ahogy azt tehették akkor, amikor a Magyar Koalíció Pártja is része volt a koalíciónak. Szili Katalin a nyelvtörvény módosítása kapcsán levelet írt Pavol Paska szlovák házelnöknek, s abban a jogszabályról szóló végső szavazás elhalasztását kérte. A pozsonyi parlament elnöke azt írta válaszlevelében, hogy a magyarok rosszul értelmezték ezt a törvényt, amelyet a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja is támogat - idézte a pozsonyi parlament elnökét Szili. Ez „tételesen szerintem nem áll” - reagált a televíziós interjúban az Országgyűlés elnöke. Pavol Paska egyelőre nem kívánt reagálni Szili nyilatkozatára. A múlt héten levelet írt Szilinek, amelyben reagált a magyar házelnök korábbi bírálatára. „A magyar Országgyűlés elnökétől erre egyelőre nem kapott választ - közölte kedden Jozef Plsko, a szlovák házelnök szóvivője. A múlt héten elfogadott, szeptember 1-én hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
Esetleg nem engedik be az Európai Parlamentbe a Jobbik képviselőit, ha a házszabály egyértelmű rendelkezését megsértve továbbra is viselik a Magyar Gárda egyenruháját - mondta szombaton a Független Hírügynökségnek Göncz Kinga (MSZP) EP-képviselő, aki példátlannak nevezi a történteket az EP életében. Az Európai Parlament szocialista frakciójának német elnöke, Martin Schulz levelet írt Jerzy Buzeknek, az EP frissen megválasztott lengyel elnökének (akit a ciklus felében, két és fél év múlva éppen Schulz fog váltani e tisztségben a két nagy frakció, a Néppárt és a szocialisták alkuja nyomán), hogy szerezzenek érvényt annak a házszabályi előírásnak, amely tiltja egyenruha viselését az EP-ben - mondta Göncz Kinga. Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője a testület keddi alakuló ülésén a Magyar Gárda egyenruhájában foglalt helyet a teremben. A történtek miatt a szocialista frakció közleményben tiltakozott. Ha szükséges, a házszabály módosításával tiltsák meg egyenruha viselését - mondta Göncz Kinga. Nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e rendelkezés arra, ha valamely képviselő nem tartja be az EP házszabályát. Ott ez nem szokás, arrafelé nem játszanak a jogszabályokkal, mint nálunk a Turul-szobor, a kordonbontás kapcsán - fűzte hozzá. Szerinte azonban egyértelmű, hogy nem élhet képviselői jogaival az, aki nem tartja be a szabályokat. Vagyis esetleg nem engedik be a jobbikosokat a parlamentbe, ha az egyértelmű tilalom ellenére is viselik a gárdaegyenruhát - mondta Göncz. Szerinte egyébként a szélsőjobboldaltól elhatárolódás sem a Fidesz gyakorlatát követeli, az EP demokratikus pártokat tömörítő frakciói mind határozottan foglalnak állást a Jobbikkal szemben, amelynek képviselőit egyik frakcióba sem engedik beülni. Göncz Kinga elmondta, hogy az EP szeptemberben folytatódó munkája során várhatók további fejlemények a szlovák nyelvtörvény ügyében. Már eddig is sokan szóvá tették az Ivan Gašparovič államfő által pénteken aláírt regulát, amelyet diszkriminatívnak tartanak. A magyar politikus Tabajdi Csaba képviselőtársával tette szóvá a szocialista frakció tagjainak írott levélben, miként Bokros Lajos a maga pártcsoportjában is. Egyértelműen elítélte a törvényt Jerzy Buzek EP-elnök is. Az EP-ben növekvő nyomás fog Szlovákiára nehezedni a törvény módosítása érdekében - mondta Göncz Kinga.
Úgy tűnik súlyos jogi következményei lesznek a múlt szombaton újjáalakult Magyar Gárda mozgalomnak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) máris gyanúsítottként idézte be a Gárda főkapitányát. Kiss Róbertet jövő héten hallgatná ki a BRFK, az ok: hatósági intézkedés elleni izgatás és gyülekezési joggal visszaélés gyanúja. Bencze József főkapitány hétfőn az MR-1 Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott: a BRFK eljárást indított annak tisztázására, ki vagy kik követhettek el jogsértést szombaton azzal, hogy részt vettek egy feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében. Szombaton a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagygyűlést tartott a Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakult a Magyar Gárda mozgalom. Az Országos Rendőr-főkapitányság pedig szombat este tudatta: „aki a bíróság által jogerősen feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vesz részt, bűncselekményt követ el”. A Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap is felfigyelt anno a Magyar Gárda betiltására, kiemelt helyen foglalkozott a szélsőjobboldali pártként számon tartott szervezettel. A konzervatív nézeteket valló napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty írásának bevezetőjében arra emlékeztetett, hogy egy budapesti bíróság „túlságosan is hosszú előzmények után végre” betiltotta a szélsőjobboldali Magyar Gárdát. „Egy fiatal demokráciában, amely büszke a politikai szabadságjogok sokoldalú garantálására és az alkotmánybíróság által számos határozatban alátámasztott jogállamiságra, ez a lépés az államérdeket szolgálta, a már veszélyeztetett belső béke biztosítását a vélemény- és a gyülekezési szabadság fölé helyezve” - tette hozzá. Az újságíró szerint nem véleltlen a feloszlatás: a bírói állásfoglalás azután született, miután a Jobbik párt bejutott az Európai Parlamentbe. Az MSZP részéről megszólaló Draskovics Tibor szerint példátlan, hogy a Gárda nyíltan szembefordult az államot képviselő bíróság döntésével amikor szombaton újjáalakult, ráadásul úgy, hogy az „anyapártja”, vagyis a Jobbik az EP-ben terjeszti a radikalizmust. Hozzátette: a jogállam válasza is példátlan lesz, a törvény erejével, az összes lehetséges eszköz és szankció következetes alkalmazásával ki fogja kényszeríteni a törvényes rend helyreállítását, fenntartását. Ugyancsak élesen bírálta a Jobbik képviselőit a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke is, amiért az Európai Parlament alakuló plenáris ülésén - mint mondta - a Magyar Gárda egyenruhájában vettek részt. Juraj Horváth szerint ez olyan nemzetközi botrány, amelyről nem szabad hallgatni, és amellyel kapcsolatban egyértelmű és világos álláspontra kell helyezkedni. Szegedi Csanád, a Jobbik képviselője az MTI-nek kedden azt mondta, hogy öltözete határozott kiállást jelképezett a Magyar Gárda mellett, amelynek feloszlatását nehezen tudja elfogadni, s amelynek újjáalakításánál is jelen volt. A Jobbik Magyarországért Mozgalom eddig is a magyar alkotmányosság talaján állt és politizált, a következő parlamenti választásra pedig országos listát fog állítani. „Bűncselekményt a Magyar Gárda soha nem követett el... Tagjai már annyi mindent tettek Magyarországért, hogy mi, EP-képviselők igazán megtehetjük azt, hogy kiálljunk a gárdáért” - fogalmazott. Szegedi elmondta: Strasbourgban az EP-képviselők közül senkitől nem érkezett olyan reakció hozzá, amely elítélte volna a Magyar Gárdát. Mint mondta, azok közül, akikkel szót váltott, sokan nem értik, mi a probléma a gárdával, hiszen több országban léteznek hasonló alakulatok. Azt sem értik továbbá, miért kellett a magyar rendőrségnek feloszlatnia a békés demonstrációt.
Nem kíván reagálni az Európai Bizottság a szlovákiai államnyelvtörvény múlt héten jóváhagyott módosítására. A testület ugyanis úgy ítéli meg, hogy a téma nem tartozik az illetékességi körébe. Egy magát megnevezni nem kívánó bizottsági forrás mindazonáltal emlékeztetett: a testület álláspontja szerint a nyelvek szerepe az, hogy hidat képezzenek az európai népek között, továbbá segítsenek az unió egységének megteremtésében és a kulturális sokféleség megőrzésében. Általában véve sajnálatosnak kell tekinteni azt, ha a nyelvet bárhol feszültségkeltésre, politikai célokra használják fel - tette hozzá. A szlovák parlament múlt héten hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot, amely a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint korlátozza a kisebbségek anyanyelv-használati jogait. A jogszabály megsértéséért bizonyos esetekben akár 5000 eurós pénzbüntetéssel is kiszabható.
A kormányfő szerint a szlovák államnyelv-törvény módosítása több európai egyezmény betűjébe és szellemiségébe is ütközik. A magyar kormány is keresi a kétoldalú, vagy nemzetközi megoldási lehetőségeket, mert Magyarországnak kutya kötelessége megpróbálni segíteni a külföldön élő magyar kisebbségek alapvető jogainak érvényesítését. Így reagált Bajnai Gordon miniszterelnök pénteken arra, hogy Szili Katalin Házelnök az EBESZ-hez fordult az államnyelv-törvény miatt. A Horvátországban tárgyaló magyar miniszterelnök a Független Hírügynökség kérdésére megerősítette: a szlovák kijelentésekkel ellentétben Magyarország nem irredenta, nincsenek revíziós szándékai. Éppen ellenkezőleg Magyarország kiszámítható partner a NATO-ban, az Európai Unióban, vagy éppen az EBESZ-ben. A magyar érdekek megvédésével és a szlovák államnyelv-törvény megítélésével kapcsolatban Bajnai szerint pozitívum, hogy széles politikai egyetértés, illetve a politikán is túlmutató fellépés van Magyarországon. A miniszterelnök szerint a szlovák törvénymódosítás ellenkezik az Európai Unió irányával időben és szellemiségben is, ráadásul ez a lépés határozottan árt a szlovák-magyar kapcsolatoknak, holott sok előkészített és fontos döntést kellene közösen meghozni. A magyar kormányfő délelőtt kétoldalú megbeszéléseket is folytat Jadranka Kosor horvát és Nikola Spiric bosnyák miniszterelnökökkel.
2009 második negyedévében tovább romlott a demokrácia minősége Szlovákiában: a korrupció, a klientelizmus és a magyar kártyával való visszaélés jelentik a legnagyobb problémát - derül ki az IVO társadalomkutató intézet Barometer elnevezésű jelentéséből. Grigorij Mesežnikov, az intézet elnöke hétfőn ismertette az IVO legújabb, 2009 első negyedévére vonatkozó felmérését. Ennek kapcsán közölte, Robert Fico kormányát három ideológiailag különböző párt alkotja, ezeket pedig olyan politikai stílus köti össze, melynek része a korrupció, a klientelizmus, az etnikai kártya használata és a többségi szindróma. Mesežnikov áttörésnek nevezte, hogy Robert Fico hétvégi nyilatkozatában nem tartotta kizártnak, hogy Ján Slota SNS-elnök politikai funkciójának köszönhetően törvénytelenül gazdagodott meg. A szlovák-magyar viszonyról szólva közölte, elképzelhető, hogy az egész Európai Unióban nincs másik két ország, ahol ennyire rosszak lennének a kétoldalú kapcsolatok. A kormányfő hétvégi szavait, mely szerint a magyar irredenta fenyegeti Szlovákiát, negatív elmozdulásnak minősítette. „Ez olyasmi, amit eddig nem láthattunk“ - jegyezte meg Mesežnikov. Szerinte Fico felelőtlenül riogatott a magyar irredentizmussal a nyelvtörvény kapcsán. Kijelentette, ha a nyelvtörvény szigorítása szolgált valamilyen célt, akkor azt, hogy ne jöhessen létre a szlovák és a magyar miniszterelnök találkozója. Martin Bútora, az IVO tiszteletbeli elnöke a szlovák oldalon nem lát olyan politikai akaratot és megnyilvánulást, mely lehetővé tenné, hogy a két ország a legfelsőbb szinten vegye fel a kapcsolatot. Bútora a szlovák külpolitikáról szólva rámutatott arra, hogy az ország legfőbb közjogi méltóságai ellentmondásosan nyilatkoznak. Egyrészt olyan nyilatkozatokat tesznek, melyek szerint Szlovákia erősen kötődik az euroatlanti struktúrákhoz és elvekhez, másrészt viszont a kormányfő arról beszél a parlamentben, hogy a világnak négy égtája van és Szlovákia nem fog az Egyesült Államok felé orientálódni, ahogy az a korábbi kormány idején jellemző volt - mondta Bútora, aki emlékeztetett Fico oroszbarát megnyilvánulásaira is. Az IVO szerint a bíróságokkal is gondok vannak, hatékonyabban kéne védeniük az emberi jogokat, sokkal gyorsabban kéne működniük. Mária Kolíková jogász szerint a bíróságok hitelét az is rontotta, hogy Štefan Harabin volt igazságügyi miniszter nem sokkal a Legfelsőbb Bíróság élére történt kinevezése előtt fenyegető leveleket küldött a médiának. Ez is annak a bizonyítéka, hogy növekszik a hatalom nyomása a médiára. Az IVO felmérése szerint 2009 második negyedévében 3,3-as „érdemjegyet“ kapott a szlovákiai demokrácia. Ez jelentős romlást jelent, hiszen az év első negyedében ez a mutató még kedvezőbb volt, 2,9, korábban pedig 2,8 és 2,6. A legrosszabb értékelést az ötös skálán a sajtó függetlensége kapta (3,75), ez 0,25-ös romlást jelent az első negyedévhez képest. A jelentés szerint valamennyi megfigyelt területen rosszabbodott a helyzet, így a demokratikus intézmények és jogállam (3,50), az emberi és kisebbségi jogok (3,25), valamint a törvényalkotási folyamat (2,75) terén is. az optimális mutató.
A miniszterelnök szerint Magyarországon nincs meghatározó mértékben jelen az irredentizmus. Sajnálatos, ha belpolitikai kérdések, egyfajta megélhetési nacionalizmus keveredik a két ország kapcsolatába - mondta Bajnai Gordon Robert Fico szlovák kormányfő vasárnapi kijelentésére reagálva, miszerint a Duna túloldaláról egyre erősebben érezni az irredentizmus leheletét Szlovákia irányában. A miniszterelnök erről hétfőn, a magyar-szerb kormányfői találkozó után beszélt újságíróknak. A szlovák kormányfő vasárnap a szlovák nyelv védelmével összefüggésben Dévényben azt mondta: „A szlovák államnyelv védelme minden szlovák kormány legfontosabb támaszpontja kell, hogy legyen. Ez ugyanis az az út, amely védelmet jelent a veszélyes irredentizmus előtt, amelynek leheletét egyre erősebben érezni a Dunán túlról” - húzta alá. Bajnai Gordon erre reagálva úgy fogalmazott: „Egyelőre próbálom megérteni, hogy mi a szlovák kormány álláspontja”. Felidézte, hogy szombaton találkozott Dusan Caplovic szlovák miniszterelnök-helyettessel Dabas-Sáriban, a magyarországi szlovákok napján, ahol a nyilvános találkozón a miniszterelnök-helyettes azzal „próbálta megnyugtatni, hogy a módosított nyelvtörvény nem a kisebbségek ellen jött létre, hanem egyszerűen rendezi Szlovákiában a nyelvhasználat kérdését”. Vasárnap meg azt hallottam, hogy a Dunán túlról áradó irredentizmus ellenében kellett ezt a törvényt védekező jelleggel meghozni; ez a két állítás egymásnak ellentmond - tette hozzá a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar kormány álláspontja világos és nem új. A kabinet a készülő szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban már kifejtette a szlovák félnél, hogy az az európai jogi intézmények, egyezmények, kétoldalú szerződések szempontból aggályos, a végleges szövegnél azonban a lényegi aggodalmak megmaradtak. „Nem értem, hogy a XXI. századi Európában, ahol már a határokat is sikerült lebontani, mi szükség van arra, hogy egyes népcsoportokat korlátozzanak abban, hogy használják az anyanyelvüket” - hangsúlyozta Bajnai Gordon. A kormányfő szerint érthetetlen, hogy például, ha a református egyház a híveinek a megengedettnél szelésesebb körben, magyar nyelven tart misét, akkor ezért miért lehet akár ötezer eurós büntetést is kiszabni. „Ezek furcsa, az európai egyezmények szövegével ellenkező, inkább a XIX. század, mint a XXI. század irányába mutató javaslatok, amelyek mindenképpen zavaróak, érthetetlenek” - fogalmazott a miniszterelnök. Bajnai Gordon leszögezte: Magyarországon nincs meghatározó mértékben jelen az irredentizmus, nincs jelen a parlamentben, és a parlament demokratikus pártjai egyetértenek abban, hogy Magyarországnak nem irredentizmusra van szüksége. „Nem a határokkal foglalkozunk, hála istennek, ezek most egyre légiesebbek már Európában, hanem azzal, hogy miként lehet minél jobb életkörülményeket és minél egyenlőbb, szabad viszonyokat teremteni Európában” - tette hozzá. Kijelentette: ebből a szempontból a nyelvtörvény visszalépés, ezért kritizálják, és halasztották el a két ország közötti, egyébként indokolt találkozót. „Ez rossz, ezt árt a szlovákiai magyaroknak, a magyar-szlovák kapcsolatoknak és a szlovákiai szlovákoknak is, hiszen olyan hangulat alakul ki, amely rontja az ország belső légkörét, emberek közötti együttélést” - mondta Bajnai Gordon, hozzátéve: a magyar kormány minden fórumom megpróbál minden megtenni, hogy ezeket a problémákat megoldják. A múlt héten elfogadott szlovák államnyelvtörvény többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.
Bajnai Gordon miniszterelnök továbbra is fontosnak tartja a szlovák kormányfővel tervezett találkozó létrejöttét, de annak csak akkor van értelme, ha sikerül megoldani a meglévő problémákat; ezt üzente kollégájának, Robert Ficonak a magyar kormányfő, miután szombaton negyedórás megbeszélést folytatott Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel Dabas-Sáriban, ahol aznap rendezték a magyarországi szlovákok napját. A magyar-szlovák viszonyban a szlovák államnyelvtörvény keddi elfogadása okozott újabb feszültséget. A törvény ellen élesen tiltakoztak a szlovákiai magyarok, s egyöntetűen elítélték a döntést a magyarországi politikusok. A héten elfogadott törvény a többi között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár 5 ezer eurós pénzbüntetést kaphat. Bajnai Gordon a Pest megyei településen rendezett ünnepségen mondott beszéde után, a színpad mellett találkozott a szlovák miniszterelnök-helyettessel, akivel biztonsági emberek és újságírók gyűrűjében beszélgetett. Dušan Čaplovič egyebek között azt hangsúlyozta: az elfogadott szlovák nyelvtörvény a nemzeti kisebbségek sztenderdjeit erősíti; a magyar nyelv, mint anyanyelv megmarad a nyilvános, a közéleti kapcsolatokban is. Mint mondta, „annak érdekében hozták meg a nyelvtörvényt, hogy a szlovák nyelvet jobban, színvonalasabban használják”. A szlovák miniszterelnök-helyettes szerint jó volna, ha a közös kisebbségi bizottság kölcsönösen tisztázná a vitás kérdéseket. „Megerősíthetem miniszterelnök úr, hogy nekünk alapvető érdekünk az együttműködés” - hangsúlyozta Dušan Čaplovič. Bajnai Gordon válaszában kiemelte: a magyar kormány sokat tesz azért, hogy a szlovák kisebbség tanulhassa anyanyelvét, ápolhassa hagyományait. Mint fogalmazott, nem nyugtatta meg maradéktalanul az, amit a nyelvtörvény kapcsán a miniszterelnök-helyettes mondott. Emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány több alkalommal jelezte, milyen aggályai vannak a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. „Fico miniszterelnök úrnak jeleztem informálisan is, hogy rendkívül aggályosnak tartom, ha valakit a saját anyanyelvének használata miatt súlyos pénzbüntetésre lehet ítélni egy országban” - tette hozzá Bajnai Gordon, aki szerint olyan gyorsan fogadták el a nyelvtörvényt, hogy arról nem sikerült érdemi egyeztetést folytatni. Bajnai Gordon kérte, hogy Dušan Čaplovič adja át üzenetét Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, amely szerint továbbra is fontosnak tartaná a tervezett találkozót. „Azonban nekünk a találkozó nem cél, hanem eszköz,... ilyen találkozót megtartani akkor van értelme, ha meg tudunk oldani meglévő problémákat” - mondta Bajnai Gordon, aki szerint el kell gondolkodni azon, hogy a nyelvtörvény elfogadása után, miként lehet a kapcsolatot javítani. „Ez az oka annak a tartózkodó magatartásnak, amit most tanúsítunk, ami azt jelenti, hogy szeretnénk látni, hogy milyen pozitív kezdeményezéseket lehet tenni a magyar kisebbséggel kapcsolatban a nyelvtörvényből fakadó esetleges viták elhárításával kapcsolatban” - fogalmazott Bajnai Gordon. A kormányfő végezetül örömét fejezte ki, hogy Dušan Čaplovič eljött a magyarországi szlovákok napjára. Dušan Čaplovič válaszában kiemelte: a közös bizottságot minél gyorsabban össze kellene hívni. A miniszterelnök-helyettes köszönetet mondott Bajnai Gordonnak azért, amit a magyar kormány a nemzeti kisebbségekért tesz. Egyúttal kérte a magyar miniszterelnököt, hogy a magyarországi szlovák nemzetiség hetilapjának megjelenését támogassák, hogy a kiadvány ne szűnjön meg.
Magyarország tiszteli, segíti és építi az országban élő kisebbségek jogait, és ugyanezt várja el azoktól az országoktól, ahol magyar kisebbségek élnek. Ezt jelentette ki Bajnai Gordon miniszterelnök szombaton Dabas-Sárin, a magyarországi szlovákok napján. A kormányfő - aki beszéde elején szlovákul köszöntötte a résztvevőket - hangsúlyozta: Magyarország jobb ország attól, hogy vannak kisebbségei, akik ápolják kultúrájukat, nyelvüket. Bajnai Gordon szerint az ilyen kisebbségi rendezvényekből is látszik, hogy Magyarországon működik az Alkotmányban foglalt „békés együttélés” a népcsoportok között, hiszen a kisebbségek integráns részei a Magyar Köztársaságnak és a kisebbségek élő jelene, múltja fontos része az országnak. A miniszterelnök leszögezte: annak, hogy egy kisebbség tovább éljen, alapja a nyelv ápolása. Éppen ezért Magyarország az elmúlt időszakban 200 millió forint támogatást adott a békéscsabai és a tótkomlósi szlovák iskoláknak, és tehetséggondozó ösztöndíjat indított szlovák általános iskolásoknak, akik szlovákul szeretnék folytatni középiskolai tanulmányaikat. A beszédét követően Bajnai Gordonhoz odalépett a szintén jelenlévő Dusan Čaplovič kisebbségi ügyekért felelős szlovák miniszterelnök-helyettes, és a két politikus több percen keresztül beszélgetett. A szlovák kormányfő-helyettes szerint - mivel Magyarországnak problémái vannak a héten Szlovákiában elfogadott államnyelvtörvény-módosítással - össze kellene hívni a szlovák-magyar kisebbségügyi vegyesbizottságot. Erre szerinte a két ország alapszerződése szerint annak az országnak kell javaslatot tennie, akinek problémája van. Čaplovič szerint az államnyelvtörvény elfogadott változata sok pontban módosult az eredeti tervezethez képest, és sok problémája nem lehet a magyaroknak. A miniszterelnök-helyettes szerint mihamarabb szükség lenne egy szlovák-magyar kormányfői találkozóra is. Bajnai Gordon szerint a kormányfői találkozó nem cél, hanem eszköz, és csak akkor van értelme, ha érdemi eredményeket is hozhat. A magyar kormányfő leszögezte: mesterségesen gerjesztett problémának tartja az államnyelvtörvény módosítását, amely szerinte elfogadhatatlan részeket tartalmaz, hiszen akár pénzbírsággal is büntethetővé teszi a kisebbségi nyelvhasználatot. Bajnai szerint a problémák mindkét ország számára világosak, ezért nem ismertetni kell azokat, hanem megoldani.
A Sokszínű Budapest - Nemzetiségek Fesztiválja című eseményen július 6 és augusztus 8-a között a Felvonulási téren, a Műcsarnok oldalában várják az érdeklődőket a szervezők. A sokoldalú rendezvényen a hazai nemzetiségek kultúráit ismerhetik meg a látogatók. A mintegy 500 négyzetméteren a nemzetiségek kultúrái mutatkoznak be - ízek, zamatok, mesterségek termékei kaphatók a helyszínen. A sátrakban és faházakban a kézműves portékák mellett képzőművészeti alkotások és a kisebbségekről szóló könyvek is megvásárolhatók. Minden nap 19 órától zenés-táncos műsorral várja a szórakozni vágyókat a Phralipe Független Cigány Szervezet, a Német Kultúregyesület és a Lipa Szlovák Egyesület. A több mint egy hónapig tartó fesztiválon minden nemzetiségnek külön napjai lesznek a bemutatkozásra. Július 6-12 között német napok, 13-19-ig szlovák napok, 20-26-ig magyar napok, július 27-31-ig hazai kisebbségek napjai (horvátok, románok, szerbek, görögök, bolgárok), augusztus 1-8-ig cigány napok keretében fedezhetjük fel az adott nemzetiség sajátosságait.
Meghirdették a 2007-13-as Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program második pályázati felhívását. A legjobb projektek között összesen 49,82 millió eurót osztanak szét az EU Európai Regionális Fejlesztési Alapjából (ERFA), Magyarország és Szlovákia társfinanszírozásával. A felhívásra Magyarországról Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest, Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből és Budapestről, Szlovákiából a pozsonyi, nagyszombati, nyitrai, besztercebányai és kassai önkormányzati kerületből várják a pályázatokat. Pályázat benyújtására és támogatásra jogosultak a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások, ezek intézményei, nonprofit szervezetek, oktatási intézmények, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák stb. Partnerként legalább egy-egy, a jogosult programterületen működő magyarországi és szlovákiai szervezetnek kötelezően kell részt vennie a projekt megvalósításában. A kiírás keretében határon átnyúló üzleti együttműködésre, fenntartható gazdasági fejlődésre, turizmus-, humánerőforrás-fejlesztésre, oktatási, kulturális és innovációs kooperációkra, környezet- és természetvédelemre, kommunikációs és egészségügyi, valamint infrastruktúra-fejlesztésre lehet pályázni. A tervezett keretből természetvédelemre (12,24 millió euró), kisebb útépítésekre, kerékpárutakra, tömegközlekedésre (8,66), közös idegenforgalom-fejlesztésre (6,77), határon átnyúló üzleti együttműködésre (5,64) és kutatás-fejlesztésre, innovációra (4,37) irányozták elő a legnagyobb támogatási összeget a kiírók, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, valamint a szlovák építésügyi és régiófejlesztési minisztérium. A pályázattal kapcsolatban személyes konzultációra is van lehetőség a program közös szakmai titkárságán Budapesten, valamint a regionális infopontokon Nyitrán és Kassán, előzetes időpont-egyeztetést követően. A kiírásra szeptember végéig lehet pályázni. A pályázatokat a program közös szakmai titkárságához kell benyújtani. Az elbírálás egyfordulós nyílt eljárásrend keretében történik. A döntésről 2010 februárjában/márciusában kapnak értesítést a pályázók.
Július 4-én tartják a Magyarországi Szlovákok Napját Dabas-Sáriban. 10 órától a sári római katolikus templomba várják a vendégeket, majd onnan a Rétesházhoz vonulnak, ahol az ünnepi beszédek elhangzása után kiosztják az Országos Szlovák Önkormányzat „Nemzetiségünkért” kitüntetéseit. A nap folyamán szétnézhetnek az érdeklődők a szlovák régiók vásárában, megtekinthetik a sári baba kiállítást, a gyerekeket pedig kézműves foglalkozással várják.
A magyarországi szlovákok napját az idén szombaton a Pest megyei Dabas-Sáriban rendezik meg, ahová több ezer vendéget várnak - közölte az eseményt szervező Országos Szlovák Önkormányzat elnöke az MTI-vel. Fuzik János elmondta, hogy Szlovákiában a szláv írást megalapító Szent Cirill és Metód napja nemzeti ünnepnek számít, s ebből az alkalomból most 11-edszer tartják a magyarországi szlovákok is ezt az ünnepséget. Az országban egyébként hozzávetőleg 100-110 ezer szlovák nemzetiségű lakos él, többségük Nógrád megyében, az Alföldön és a Pilis-hegységben. Ez utóbbi falvak egyikében, Pilisszentkereszten a lakosság többsége szlováknak vallja magát - tette hozzá. Dabas-Sáriban a különböző régiókból érkező hazai szlovákok saját sátrat állítanak, s maga az egész napos ünnepség a római katolikus templomban ökumenikus ájtatossággal kezdődik. Innen díszmenet vonul majd a rétesházig, fúvószenei kísérettel, majd az e célra felállított színpadon a sári lakodalmas következik. A nap során tartják a szlovák régiók vásárát, ahol kézművesek mutatják be termékeiket, és sztrapacskával, káposztás birkával, tócsnival kínálják a vendégeket. A szlovákok napja alkalmából az Országos Szlovák Önkormányzat átadja a Nemzetiségünkért kitüntetéseket is azok számára, akik a legtöbbet tettek a hagyományok ápolásáért. Az idén a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium kollektívája, Krizsán Ferenc újságíró és Völgyesiné Pribisán Katalin, Lucfalva szlovák pedagógusa veheti majd át a díjat.
A Szlovák Délért - Együtt Élünk Itt polgári kezdeményezés elutasítja Csáky Pálnak, az MKP elnökének és néhány magyar politikusnak megjegyzéseit a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban, melyet nemrég hagyott jóvá a parlament. Stanislav Bajaník, a szervezet tagja csütörtökön tájékoztatta a sajtót. „A nemzeti kisebbségek tagjait felhívjuk, hogy ne rendeljék magukat alá az MKP és a magyar politikusok demagógiájának“ - jelentette ki Bajaník. A törvény szerinte nem sérti a kisebbségi status quo-t, csupán javítja az államnyelv védelmének lehetőségeit a gyakorlatban. „Ez az államnyelvről szóló törvény, nem a kisebbségek nyelvéről szól, összhangban van Szlovákia Alkotmányával, valamint az Emberi Jogok Európai Chartájával“ - tette hozzá. Elmondása szerint a charta része egy bekezdés, mely kimondja, hogy a kisebbség nyelvének támogatása nem mehet az államnyelv rovására. „A törvény bebiztosítja a szlovák nemzet nyelvhasználati jogait az érvényes európai törvények szerint, melyek az Európai Unió minden tagországára érvényesek, és melyeket így Magyarországnak is tiszteletben kell tartania“ - jelentette ki Bajaník. A felhívás aláírói ezért élesen elutasítják Csáky Pál kijelentéseit, melyek szerint a törvény a „nyelvi imperializmus“ megnyilvánulása. Bírálják az ügyben megszólaló magyarországi politikusokat is, akik szerint a törvény csorbítja a magyar kisebbség jogait Szlovákiában. A polgári kezdeményezés 2008 augusztus 20-án alakult Dunaszerdahelyen a szlovákok és a kisebbségek közös programjainak és projektjeinek támogatását tűzte ki célul. Jelenleg néhány száz tagja van, főleg dél-szlovákiai szlovákok.
Pavol Paška a szlovák házelnök választ ír Szili Katalin szlovák államnyelvtörvényt firtató levelére, amelyben az Országgyűlés elnöke aggodalmát fejezte ki a szlovák államnyelvtörvény miatt. Paška, aki a levelet a vitatott törvény parlamenti szavazása előtt kapta kézhez, válaszlevelében elutasítja Szili aggodalmát, miszerint az államnyelvtörvény a magyar és egyéb kisebbségek elleni támadásnak minősül. A szlovák parlament elnöke újságíróknak elmondta, válaszlevelében visszautasítja Szili felvetését, s kifejti majd, a Pozsonyra nehezedő nyomás azért nem enyhülhet, mert a magyar fél félreértelmezi a törvényt, amit az MKP radikalizmusa is generál. „A jogszabály módosításának semmi köze a magyar avagy más kisebbségek elleni támadáshoz, Csáky Pál azonban máris Sólyom Lászlóhoz ment panaszkodni“, jegyezte meg Paška. Hozzátette még, hogy Magyarországon komoly gazdasági és politikai problémák várnak megoldásra, s ilyen értelemben elsősorban Magyarország érdeke az, hogy ne csökkenjen a feszültség a két fél között. Miközben Szlovákiaiban mindössze annyi történt, hogy az állam kötelességét teljesítve, az államnyelv védelmében hozott egy jogszabályt.
A szlovák államnyelvtörvény nem vonatkozik a nemzeti kisebbségek sajtójára - közölte a pozsonyi oktatási minisztérium pénteken. Állásfoglalásában a tárca arra a Sme című napilapban megjelent értesülésre reagált, miszerint a kisebbségi sajtóban a jövőben szlovák nyelven is fel kellene tüntetni a szlovákiai helységneveket és a földrajzi megnevezéseket. A minisztérium szerint a kisebbségi sajtóra, mivel „más nyelvű sajtó”, nem terjed ki az államnyelvtörvény hatálya. „Ez azt jelenti, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén írott sajtóra nem vonatkozik az államnyelvtörvény 3. cikkelye, amely a földrajzi nevek terén az államnyelv használatát szabályozza. A Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma jónak tartaná, ha a kisebbségi sajtó az államnyelven is használná a megnevezéseket, de ez nem kötelező” - olvasható az állásfoglalásban. Ami az egészségügyi intézményeket illeti, az államnyelv használata terén a módosítás után is fennmarad az eddigi érvényes szabályozás. E szerint az egészségügyi intézmény személyzete „rendszerint” az államnyelven értekezik a páciensekkel. Ha azonban az államnyelvet nem ismerő páciensről van szó, a kommunikáció olyan nyelven történik, amellyel a személyzet és a páciens megértik egymást. „Ezt a kommunikációt úgy, ahogy eddig, nem felügyelik, és nem büntethető” - áll a közleményben. „Az államnyelvtörvény a kulturális és más érdekképviseleti szervezetek belső nyelvhasználatát nem szabályozza. Ennek alapján a Csemadok dolga, milyen nyelven fognak lezajlani gyűlései. A törvény olyan kulturális rendezvényekről szól, amelyeknél valószínűsíthető, hogy nyilvános rendezvények. Ha nemzeti kisebbségi kulturális rendezvényekről van szó, akkor csak a felvezetésnek kell a kisebbségi nyelv mellett államnyelven is elhangzania” - szögezte le a szlovák kulturális tárca pénteki állásfoglalásában.
A felesleges nyelvtörvény elfogadása röviddel a szlovák-magyar kormányfői találkozó előtt az arrogancia jele vagy arra irányuló igyekezet, hogy a találkozó sikertelenül végződjön - írja a Sme című liberális szlovák napilap Pofon a Dunán túlra című cikkében. Nincs igaza Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja elnökének, amikor azt állítja, hogy ilyen törvény még az Osztrák-Magyar Monarchia idején sem létezett, s valószínűleg nincs igaza Németh Zsoltnak sem, aki azt állítja, hogy a II. világháború óta most született először olyan törvény, amely a kisebbségi nyelvhasználatot bünteti. Voltak ilyenek, de a civilizált államok ma többnyire szégyellik ezeket - szögezi le szerző Peter Morvay. Csákynak azonban igaza van abban, hogy a szlovák törvényről lerí a nemzeti kisebbrendűségi érzés és a rosszakarat, amely a mai szlovák kormányt és a hozzá tartozó értelmiségi köröket jellemzi. Igaz az is, hogy a törvény ellentétben van a modern kor szellemével, amely inkább a jogok szélesítésére, semmint korlátozására törekszik. Ellentétes azzal az elvvel is, hogy az államnak nem kellene olyan területeket szabályoznia, amelyek anélkül jobban működnek. „Semmiféle nyilatkozatok nem változtatnak azon, hogy a törvény feleslegesen korlátozza elsősorban a magyar kisebbség jogait, s széles - bizonyos körökben üdvözölt - teret nyit zaklatására. Magyarország ezért joggal nyugtalan a törvénnyel kapcsolatban” - írja az újság. Rámutat: a nemzeti kisebbségek kérdése ma már nem belügy. Szlovákia is megszólalt, ha problémák voltak Pilisszentkereszten. „Annál is kevésbé, mert ennek a törvénynek az elfogadását a két kormányfő évek óta várt találkozása előtt nem lehet másképpen értékelni, mint a (szlovák) kormánykoalíció végtelen arroganciájaként” - húzza alá a lap. Lehet, hogy ez segít mozgósítani a nacionalista választókat a jövő évi parlamenti választásokra, de a jószomszédi kapcsolatoknak és a Szlovákián belüli megbékélésnek nem használ. Az újság szerint tragikus az álláspontja a szlovák ellenzéknek is, amely szintén tagadja, hogy a törvény csorbítaná a kisebbségi jogokat. Az ellenzék ezzel azt bizonyítja, hogy a kisebbségi jogok nem mondanak neki semmit, illetve hogy az annyit ragozott demokrácia, a nyugati értékek és az emberi jogok védelme hagyományosan már „nem vonatkozik a magyarokra” - írja a Sme.
A szlovák államnyelvtörvény elfogadása után eljött az idő, hogy nemzetközi fórumok elé vigyék a pozsonyi kormány magyarellenes megnyilvánulásait, és aktiválni kell a Kárpát-medencei magyar összefogást - írja csütörtöki vezércikkében az erdélyi Krónika. A szlovákai Sme szerint a kormánykoalíció végtelen arroganciájaként lehet értékelni a nyelvtörvény elfogadását. A pozsonyi parlament kedden hagyta jóvá az államnyelvtörvényt módosító javaslatot. „Mi, erdélyi magyarok csak hallgassunk! Nem a világvége, hogy Kolozsvár helységnévtábláin nem szerepel magyarul a kincses város neve, hogy a helyi polgármester »lefelejtené« a műemlékeket tájékoztató feliratokról a magyar szöveget. Szinte szóra sem érdemes, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja szülővárosának alma materében, a nagyszalontai Arany János Főgimnáziumban - a bejárat kivételével - egyetlen magyar felirat sem látható, vagy hogy Nagyváradon ismeretlenek időről időre megrongálják a Sebes-Körös magyar nevét hirdető, magyar ifjúsági szervezet által kifüggesztett táblákat” - írja kissé ironikus hangnemben a kommentátor. A lap szerint ez mind semmi ahhoz képest, ami a felvidéki magyarokra vár azután, hogy a pozsonyi parlament elfogadta a szlovák államnyelvtörvényt. Az önmagát európai szemléletű politikusként hirdető Robert Fico szlovák kormányfőnek - „hála” fasiszta és magyarellenes koalíciós partnere, Ján Slota közreműködésének - sikerült elfogadtatnia a parlamenttel az államnyelvtörvényt, és ezzel - mint a szerző megjegyzi - dobott még egy lapáttal a többség és a kisebbség békés együttélésének, a szlovák-magyar kapcsolatoknak a sírjára. A hatóságok immár olyan messzire mentek a magyarellenes intézkedésekkel, hogy ellenlépésként nem elegendő a szlovákiai magyar politikusok, a budapesti parlamenti pártok és a kormány belterjes ejnyebejnyéje - állapítja meg a vezércikk írója. Szerinte ezúttal elengedhetetlenné vált a pozsonyi kormány „velejéig magyarellenes megnyilvánulásainak” nemzetközi fórumok elé vitele. Hozzáfűzi: itt az ideje aktiválni a júniusi európai parlamenti választásokon oly sokat emlegetett Kárpát-medencei magyar összefogást. A kommentátor szerint ugyanis a szlovák magatartás az európai korszellemmel, kultúrával is ellentétes.
Az intézményes magyarüldözés bevezetésének nevezte az elfogadás előtt álló szlovák államnyelvtörvényt Németh Zsolt, a Fidesz frakcióvezető-helyettese napirend előtti felszólalásában hétfőn a parlamentben. A fideszes politikus közölte: a II. világháború óta nem született a kisebbségi nyelvhasználatot büntető törvény Európában, sem Nyugaton, sem Keleten. A várhatóan kedden elfogadásra kerülő szlovák államnyelvtörvény a „nyelvi bűn” szankcionálására akár 5 ezer eurós pénzbüntetést határozna meg - mondta. Kifejtette: a hátrányos megkülönböztetés példája, hogy az egyesületi és civil szférára is rákényszerítenék a szlovák nyelv használatát. Így a helyi bélyeggyűjtő egyesület ülését két nyelven kellene tartani, ugyanúgy, mint a Csemadokét. A hivatalos kisebbségi nyelvhasználatot olyan településen, ahol a kisebbség aránya 20 százalék alatt van, kifejezetten büntethetővé teszi. A helységnévhasználatot a tömegkommunikációban újra szlovák változatban tenné kötelezővé. Németh Zsolt összegzése szerint a jogszabálytervezet súlyosan diszkriminatív a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatára nézve. Ez nem más, mint az intézményes magyarüldözés bevezetése Szlovákiában - fogalmazott. Mint mondta, a Fico-kormány az elmúlt három évben bővelkedett a magyarellenes lépésekben, de ez a törvény „mindennek a teteje”. Hozzátette: Szlovákia Magyarország jelenlegi helyzetét, gyengeségét kihasználva fel akarja borítani a kisebbségi status quót. Elfogadhatatlan az anyanyelv használatának bármiféle korlátozása - szögezte le. Mint mondta, bízik benne, kialakítható és fenntartható az egyetértés a parlamentben e kérdésben a magyarországi pártok között. A Bajnai-kormánynál ugyanakkor az elbizonytalanodás és gyengeség jelei tapasztalhatók, ami nem megengedhető - jegyezte meg. Elmondta: az államnyelvtörvény ügyében nem ismeretes számára a magyar álláspont, illetve azok a kezdeményezések, amelyeket Magyarország tesz. A Fidesz készen áll az egyeztetésre a jelenlegi helyzetben is - hangsúlyozta a fideszes politikus. Mint mondta, elvárják, hogy a Bajnai-kormány erélyesen lépjen fel a két- és többoldalú fórumokon a szlovák államnyelvtörvény elfogadása ellen. Ebben a helyzetben megkülönböztetett figyelem jár a felvidéki magyarságnak. Szabó Vilmos külügyi államtitkár válaszában azt mondta: a kormány felelősen, a jószomszédi kapcsolatokat szem előtt tartva törődik a magyar kisebbség sorsával, helyzetével. A tárca illetékese konkrét lépéseket említett e téren: Balázs Péter külügyminiszter május 13-án jelezte szlovák partnerének, hogy Magyarország problémásnak tartja az államnyelvtörvényt, amely közvetlen hatással lehet az anyanyelv használatára. A külügyi tárca vezetője május 26-án levelet küldött szlovák partnerének a törvénytervezettel kapcsolatos nemzetközi jogi aggályokról, s a meglátásokról az EBESZ kisebbségi főbiztosát is tájékoztatták. Számos telefonbeszélgetésen jelezték, hogy a törvénymódosítással kapcsolatban fenntartásaik, aggályaik vannak. Az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke sürgős tárgyalást javasolt a szlovák társbizottság elnökének. Semmiféle elbizonytalanodás nincs a kormány szándékaiban - hangoztatta Szabó Vilmos. Hozzátette: a szlovák fél eddig kitért az együttműködés elől. Mint mondta, fontos gesztus lenne, ha a végszavazást elhalasztanák őszre, s így lehetőség lenne a további tárgyalásokra. A külügyi államtitkár leszögezte: készek a további egyeztetésre az ellenzékkel is.
A hét végi UNESCO-ülésen meghozott döntés értelmében a szlovákiai Lőcse város helyszínei képzőművészeti és építészeti értékeikkel váltak a kulturális világörökség részévé. Lőcse az egykori Szepes vármegye legkiemelkedőbb települése, amely a 17-18. században élt fehér asszony révén, Jókai regénye által, majd Mikszáth regénye révén a fekete városként is híressé vált. Most a Szent Jakab-templomban látható, Lőcsei Pál mester által készített mű, a plébániatemplom 1508-17 közötti faragott és festett gótikus főoltára, illetve a régi városháza és a szinte teljesen épségben megmaradt, a várost övező várfal adtak alapot a nevezetes cím elnyeréséhez. Lőcsei Pál mesterről keveset tud a művészettörténész szakma, de egyedülálló jelentőségű, több, mint 18 méter magas oltárának stílusa alapján a híres Veit Stoss szobrász-rézmetsző műhelyében tanulhatott. A régi városháza a 16. század közepén épült, majd később leégett, és a 17. századi újjáépítés után Schulek Frigyes tervei szerint alakították egységessé a 19. század végén. Szlovákiának ez a tizenkettedik világörökségi címe, Lőcse pedig már 2006 óta készült arra, hogy felkerülhessen a listára: a döntést június 27-én este ellenszavazat nélkül, egyöntetűen hozták meg. A szlovákiai világörökségi helyszínek között ott van többek között a Kárpátok fatemplomainak sora, a garamszegi evangélikus templom és a késmárki evangélikus templom is. A nagy jelentőségű eseményt, a lőcsei helyszínek listára emelését megelőzte egy csütörtökön hozott döntés. A Sevillában ülésező Világörökség Bizottsága az Elba-völgy drezdai szakaszát levette a világörökségi listáról, mert egy, a völgyben épülő híd megtöri a barokk belváros látványának összhangját. Ez a határozat végleges, mert bár a híd építése két éve kezdődött, 2006-ban a veszélyeztetett listára került fel a szász város, majd 2007-ben figyelmeztették is a városvezetést a 2004-ben megkapott világörökségi cím veszélybe kerüléséről. A híd helyett az alagutas megoldást ajánlotta az UNESCO, 2007 őszén pedig még a környezetvédő szervezetek is tiltakoztak, mert az ártér egy ritka denevérfajnak ad otthont, ám a négysávos, százhatvanmillió eurós költségű építmény kivitelezési munkái már folynak. Különös egybeesés, hogy Drezda világörökségi címét éppen egy híd miatt vesztette most el, maga a város 1905 és 1913 között viszont A híd (Die Brücke) nevű expresszionista képzőművészcsoport tevékenységéről vált híressé.
Ismét megcsonkították Petőfi Sándor pozsonyi szobrát. Most a költő kezéből lopták el a kardot. A Felvidék Ma szlovákiai hírportál egyik munkatársa vasárnap délután figyelt fel rá, hogy a költő szobrának kezéből ismét hiányzik a kard. A Petőfi-szobrot rendszeresen éri támadás. Két éve, 2007 áprilisában ismeretlen tettesek levágták a költő és a múzsáját jelképező szoboralakok kezét, és a március 15-e tiszteletére néhány héttel korábban a szobornál elhelyezett koszorúkból a szlovák nemzeti jelképet formáló kettős keresztet építettek Radnai Béla szobrász alkotása elé. Petőfi Sándor pozsonyi szobra csak az 1911-es felavatást követő évtizedben állhatott háborítatlanul Pozsony központi terén. Csehszlovákia megalakulása után a szobrot bedeszkázták, majd évtizedekig egy istállóban hevert. Az 1956-os magyar forradalom csehszlovákiai hatásait megelőzendő egy félreeső ligetben ismét felállították, ahol többször megcsonkították. Onnan került át 2003-ban a védettebb Medikus-kertbe.
A korábban kilenc éven át a Magyar Koalíció Pártja (MKP) élén álló politikus a többi alapítóval együtt hangsúlyozza: a szlovák választók érdekében is tenni akarnak. A Híd alapítói zömmel olyan volt MKP-s politikusok, akik szembefordultak a 2007-es tisztújító kongresszuson felállt pártvezetőséggel és Csáky Pál pártelnökkel. A Híd szombati, a délnyugat-szlovákiai Somorjához közeli Csölösztőn tartott alakuló közgyűlésén Bugár Béla volt az egyetlen jelölt az elnöki posztra. Az egyik alelnök szlovák politikus: Rudolf Chmel Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete volt, majd kulturális miniszter. A szlovák-magyar viszonyról mindig körültekintően nyilatkozó Chmel hungarológus, a magyar irodalom jeles szlovák ismerője és népszerűsítője. A Híd a közgyűlésen nyilatkozatban követelte Ivan Gašparovič szlovák államfőtől, hogy ne írja alá a pozsonyi kormánykoalíció által elfogadott, Szlovákiában és Magyarországon egyaránt vitatott államnyelvtörvényt. Az elnökhöz intézett felhívást a jelenlévő szlovák tagok is mind aláírták. Bugár Béla kizárja az együttműködést Ján Slota Szovák Nemzeti Pártjával és a legkisebb kormányerőnek számító, Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal. Robert Fico miniszterelnök szociáldemokrata pártjával, a Smerrel azonban nem. Ugyancsak kész kooperálni a szlovák ellenzékkel és az MKP-val.
Tíz órakor elkeződött a Híd-Most konferenciája. Az összejövetel nyilvános részén Bugár Béla, A. Nagy László és Rudolf Chmel mondott beszédet, majd a képviselők zárt ajtók mögött tanácskoztak tovább. Bugárt később elnöknek választották. Elsőként A. Nagy László szólalt fel az összegyűlt újságírók előtt. A politikus beszédében hangsúlyozta, hogy a pártpolitika válságban van - ugyanakkor a Híd képviselői „a nyitottság, a felelősség és a tisztesség” szellemében szeretnének tevékenykedni. A. Nagy szerint a Dzurinda-kormány idején „jó volt szlováknak és magyarnak lenni”, pártja pedig ezt az utat szeretné folytatni. Bugár Béla megköszönte a harmincezer támogatói aláírást, valamint a „százával, sőt ezrével” érkező buzdító visszajelzéseket. Bugár szerint nem csak magyarok, de szlovák aktivisták is hajlandóak tevékenykedni a párt érdekében. Bugár úgy véli, pártja képes lesz a szlovák-magyar viszony rendbetételére, a tolerancia és a nyugodt élet megteremtésére. A párt szeretné, ha a két nemzetiség párbeszédében nem lennének tabutémák, a kényes témákat ugyanakkor nem szabad „felkészületlenül, minden koncepció nélkül” megbolygatni. Utolsóként Rudolf Chmel szólalt fel, a politikus és volt miniszter állítása szerint rájött, független értelmiségiként képtelen befolyásolni a szlovák-magyar viszonyt, nem tud eleget tenni annak javításáért, ezért is fogadta el a felkérést, hogy részt vegyen a párt megalapításában. A közgyűlés zárt ajtók mögött folytatódott. Az utolsó hivatalos hírek szerint Bugár Bélát „elsöprő többséggel” elnökké választották. Chmel Csehországban született, a szlovák-magyar kapcsolatokról publikált műveiről, valamint kulturális miniszterként is ismert. A politikus a kommunizmus idején íróként, szerkesztőként, tudósként tevékenykedett, majd a rendszerváltás után a Nyitott Társadalomért Alapítvány elnökeként ténykedett. Chmel 2002-től 2005-ig, valamint 2006-ban állt a kulturális tárca élén.
Összesen 28 139 támogató aláírást gyűjtött össze 11 nap alatt a Híd nevű új szlovákiai magyar párt, így haladéktalanul kérni fogja hivatalos bejegyzését a belügyminisztériumban - jelentette be Bugár Béla, a párt egyik szervezője hétfőn Pozsonyban. A hivatalos bejegyzéshez legalább 10 ezer aláírásra van szükség. Bugár elmondta, hogy a szükséges aláírásokat tartalmazó listákat még a nap folyamán átadják a belügyminisztériumban. A párt alakuló közgyűlésére július folyamán kerítenek sort. Bugár Béla, az MKP volt elnöke és négy képviselőtársa a közelmúltban jelentette be, hogy kilépnek az MKP-ból, és Híd néven új magyar pártot alapítanak, amely szlovákokat is vár soraiba. Kilépésüket a parlamenti képviselők - Bugár Béla, Gál Gábor, A. Nagy László, Bastrnák Tibor, Nagy Zsolt - azzal indokolták, hogy nem értenek egyet az MKP mai vezetésének politikai stílusával. Bugár továbbra sem tudott megnevezni olyan szlovák nemzetiségű személyeket, akik beléptek volna a Hídba.
Évi 450 ezer darab motort gyártanak majd a Kia szlovákiai üzemeiben a jövőben, miután a dél-koreai vállalat és a pozsonyi gazdasági kabinet megállapodott az új beruházás feltételeiről. A dél-koreai kormány és a szlovák gazdasági minisztérium megegyezett az állami támogatás kérdésében, és ezzel megnyílt az út egy új Kia motorgyár építése előtt Szlovákiában - erősítette meg a gazdasági minisztérium a szlovák médiának. Az állami támogatást a beruházás megvalósítása feltételeként kötötte ki a Kia. A megállapodás értelmében a szlovák kormány 15 millió eurós adókönnyítéssel járul hozzá az új üzem megépítéséhez a Kia jelenlegi telephelyének közvetlen közelében Zsolnán (Zilina). A Kia összességében 110,5 millió eurót szán a 2010-ben kezdődő és 2011 végére befejezni tervezett beruházásra. A kormánynak még jóvá kell hagynia a megállapodást, ez azonban már csak formalitás. A motorgyár a Zsolnával szomszédos Egbelényben (Gbelany) épül fel, és évi 450 ezerre növeli a Kia jelenleg 300 ezres motor gyártó kapacitását Szlovákiában.
A Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) szerdai közlése szerint júniusban 11 509 gépkocsit adtak el. Az első félévben összesen 48 187 személygépkocsi kelt el Szlovákiában, ami csak 20 kocsival maradt el a tavalyi év első felétől. A személyautók iránti jó keresletet alapvetően befolyásolta a kormány által bevezetett roncsprémium, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vevő akár 2000, esetenként 3000 euróval olcsóbban juthatott autóhoz. A két hullámban megvalósított roncsprémium programra az állam 53,3 millió eurót költött, s összesen mintegy 40 ezer személygépkocsi megvásárlását támogatta. A legnépszerűbb továbbra is a cseh Skoda, amely júniusban 2235 kocsit adott el Szlovákiában, az összes eladott kocsi 16,55 százalékát. A második helyen a francia Peugeot van kilenc, míg a harmadikon a szintén francia Renault 8,69 százalékos részesedéssel. A negyedik a dél-koreai Kia 8,17 százalékkal, míg az ötödik a francia Citroen 7,45 százalékkal.
Miből tájékozódik a világ dolgairól a szlovákiai magyar - erről készített átfogó felmérést idén tavasszal a Median SK közvélemény-kutató intézet és a Petit Press Kiadó. A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a sajtóból és a rádióból a magyar, TV-ből szlovák a legkedveltebb a szlovákiai magyarok körében. A kutatás eredményét a Strategie cseh-szlovák szakkiadvány alapján a bumm.sk című szlovákiai magyar hírportál ismertette. A magyarok Szlovákia lakosságának tíz százalékát alkotják, ami mintegy félmillió személyt jelent. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy a szlovákiai magyarok más TV csatornákat részesítenek előnyben, más rádiót hallgatnak szívesebben és más sajtót olvasnak, mint a szlovákok - írja a beszámoló bevezetője. A felmérésből most kiderült, hogy a sajtóból és a rádióból a magyar, TV-ből szlovák a legkedveltebb a megkérdezett szlovákiai magyarok körében. A rádióállomások közül a Sláger Rádió hallgatottsága 11,6 százalékkal a legmagasabb a vizsgált régiókban. Ezt követi két szlovák állomás, az Expres és a Fun, amelyek után a Pátria Rádió következik 7,6 százalékos eredménnyel. Regionális rádióként jó eredménynek számít a komáromi Kék Duna Rádió 6,9 százalékos hallgatottsága, mivel a vizsgált járások nem mindegyikében érhető el. Jelentős még a magyar és szlovák állami csatornák hallhatottsága is, a Rádio Slovensko esetében 6,3, a Kossuth Rádió - MR1-nél pedig 6,2 százalékos adatot mértek. A szlovákiai magyarok körében a Markíza szlovák kereskedelmi televízió a legnépszerűbb televíziós csatorna, 36,3 százalékos nézettséggel. A második helyen két magyar kereskedelmi csatorna végzett: az RTL Klub 28,8, illetve a TV2 22,3 százalékos eredménnyel. A nézettségi toplistára felkerült még a JOJ, az M1, a szlovák köztévé egyes csatornája és a Duna TV. A televíziókat érintő felmérés során arra kellett válaszolni, hogy melyik volt az a csatorna, amelyet a válaszadó a beszélgetést megelőző napon legalább öt percig nézett megszakítás nélkül. A legolvasottabb napilapok versenyében, a „tegnap olvastam” kategóriában az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó került az első helyre, amit az érintett járásokban közel százezer ember olvas. Az adott régióban az emberek 36,8 százaléka olvasta a megelőző napon az Új Szót. Külön kérdésként szerepelt, hogy az elmúlt két hét folyamán olvasta-e a kérdezett a napilapot, itt az Új Szó 64,2 százalékos eredményt ért el, amellyel magasan verte a többi nyomtatott sajtóterméket. A „tegnap olvastam” kategóriában második helyen a Nový Cas végzett 11,9 százalékos eredménnyel, amelyet a Blikk, a Sport és az Avízo követett. Az elmúlt két hétben olvastam kategóriában jól szerepelt még a Plus jeden den bulvárlap is, a Nový Cast és az Avízót követve. A hetilapoknál a legjobb eredményt az ugyancsak a Petit Press csoporthoz tartozó Vasárnap érte el, 10 százalékos eredménnyel. Ezt követi a Plus 7 dní 8,4 százalékos olvasottsággal. Öt százalék körüli eredményt ért el a Szabad Újság, amely azonban a felmérést követő időszakban jelentős átalakuláson esett át, ezért a mutatói változhattak. A hetilapnál késő tavasszal tulajdonos- és arculatváltozásra került sor, amely befolyásolhatja március végéig lekérdezett eredményeket. A klasszikus újságformátum magazinosabb és színesebb megjelenésre változott, az oldalszám bővült. Ugyancsak meghatározó lehet az arculatváltást kiegészítő népszerűsítő kampány, mivel az Magyar Koalíció Pártja is népszerűsítette a lapot kampányrendezvényein, és az európai parlamenti választások fizetett aktivistái is segítettek a reklámanyagok terítésében. Jelentős tartalmi átalakulás nem zajlott le a hetilapnál, a korábbi főszerkesztő-helyettes Oriskó Norbert vette át a főszerkesztői helyet - jegyzi meg a bumm. Az országos hetilapok közé felküzdötte magát a Delta hetilap, a Komáromi régió hetilapja, amely csupán a Komáromi járásban kerül terjesztésre, mégis megjelent a hét járást átfogó adatgyűjtésben. A Delta 5 százalékos eredményt ért el a szlovákiai magyarok körében, amely jelzi a regionális hírközlés erősödést. A speciális célcsoport körében lezajlott közvélemény-kutatásban a válaszadókat a déli járásokból választották ki, feltétel volt a célszemély magyar nemzetisége. Az egyes járásokban a válaszadókra véletlenszerűen esett a választás, a mintavétel arányaihoz a szlovák statisztikai hivatal adatait használták fel. A felmérés során más adatokat is feldolgoztak, azonban a nemzetiség kiválasztásán túl a közvélemény-kutatás módszere semmiben nem tért el a hagyományos adatgyűjtéstől. Az adatokat hét járásban - Dunaszerdahely, Galánta, Vágsellye, Komárom, Léva, Érsekújvár és Rimaszombat - vették fel, ahol többségében magyarok élnek. Az adott területen 294 ezer potenciális válaszadó közül választottak ki 725 személyt a 14 és 79 év közötti korosztályból. A január 5. és március 29. között készült felmérés során a kérdezőbiztosok magyar nyelven kérdezték az embereket, hogy az esetleges nyelvi korlátok ne torzítsák a végeredményt.
Energiaforrások után kutatna a szlovák kormány az ország déli vidékén. A szakemberek pazarlásnak tartják az elképzelést. A pozsonyi környezetvédelmi tárca szerint kőolaj- és földgázlelőhelyek lehetnek a Dunamenti-síkságon. Ezek felkutatására 35 millió eurót, tehát több mint egymilliárd koronát szán. A minisztériumi nyilatkozat szerint azért döntöttek a kutatás mellett, mert már a korábbi felmérésekből is arra lehetett következtetni, hogy szénhidrogén-források vannak a térségben. Jana Kaplánová, a minisztérium szóvivője az Új Szóval közölte: az elképzelés nem fikció, s komoly esélyt látnak arra, hogy Párkány vagy Komárom környékén kőolaj- és földgázlelőhelyeket találnak. Az augusztusban kezdődő vizsgálódás első fázisában felszíni kutatásokat fognak végezni, a próbafúrásokra a második fázisban kerülne sor. A tárca meggyőződése, hogy a kutatás első fázisa, tehát a lelőhelyek feltérképezése nem veszélyezteti a környezetet. Ha valóban találnának szénhidrogén-lelőhelyeket, akkor a minisztérium elképzelése szerint legkésőbb 2013-ban végeznék el az első fúrást, aminek köszönhetően megkezdődhetne a kőolaj vagy földgáz kitermelése. Mikós László volt szlovák környezetvédelmi miniszter szerint a térségben lehetnek ilyen természeti források, ugyanakkor a most megvalósuló projekt eredményességét kérdésesnek tartja és úgy véli, ilyen hatalmas kiadás pazarlás a mostani gazdasági válság idején.
Az erős forint hatására jelentősen visszaesett a szlovák lakosság magyarországi vásárlási kedve. A változásnak elsősorban a szlovák üzletláncok örülnek. Igazuk lett azoknak a szlovákiai gazdasági elemzőknek, akik az év első hónapjaiban, a szlovák bevásárló-turizmus tetőzésének idején azt állították, hogy nem fog sokáig tartani a szlovák bevásárlók rohama a határ menti magyar üzletekben. A szlovák állampolgárok bevásárló-turizmusa döntően 2009 első negyedévére korlátozódott. Amikor közel 310 forintot adtak egy euróért, gyakorlatilag nem volt olyan termék Magyarországon, amely ne lett volna 15-20 százalékkal olcsóbb, mint Szlovákiában. Az is vonzó volt a szlovákok számára, hogy a benzin Magyarországon jóval kevesebbe került, mint odahaza. Most viszont, amikor az euróért csak valamivel több mint 270 forintot kapni, már alig éri meg Magyarországon bevásárolni. Ráadásul az áfa emelése is drágította a magyar üzletek kínálatát. A szlovák üzletláncok a hazai forgalom csökkenését a téli hónapokban nem nézték tétlenül, különböző akciókat hirdetettek meg, márciustól érezhető árcsökkentéseket hajtottak végre, aminek hatására gyakorlatilag megszűnt az infláció Szlovákiában. A sajtóban hirdetési kampányt indítottak, különböző termékek árainak összehasonlításával bizonyították, hogy végső soron otthon olcsóbb a bevásárlás, mint Magyarországon. Tény, hogy a változások hatására az utóbbi hónapokban a magyar üzletláncok már nem nagyon hirdetnek Szlovákiában, nem próbálják magukhoz csalogatni a szlovák vásárlókat. Tény viszont az is, hogy a szlovákiai lakosok mindig is szívesen jártak Magyarországra vásárolni, általános vélemény szerint ugyanis ott színesebb, gazdagabb a termékkínálat, mint Szlovákiában, és a kiszolgálás is udvariasabb, mint odahaza.
Régi korok hangulatát idéző tematikus programokkal várják a látogatókat a nyár folyamán a Szlovák Nemzeti Múzeum igazgatása alá tartozó vármúzeumok. Az UNESCO Világörökség-listáján is szereplő észak-szlovákiai Szepesi (Spišský hrad) várban, amely Európa legnagyobb erődjei közé tartozik, a vár történetéről, fejlődéséről látható kiállítás. A Szlovákia területén az egyik legépebb állapotban megmaradt, Pozsonytól észak-keletre található Vöröskő (Červený kameň) várában a hajdani nemesség lakáskultúráját, valamint régi fegyvereket bemutató tárlat tekinthető meg. A közép-szlovákiai Kékkő (Modrý kamen) várában pedig gyermekjáték- és bábmúzeum várja az érdeklődőket - írja az Új Szó című pozsonyi napilap szerdai számában. Egyre népszerűbbek a látogatók körében az éjszakai várséták - ilyen kalandos élménnyel Vöröskőn, Kékkőn, a romantikus hangulatú Bajmóc (Bojnice) várkastélyában és Szepes várában gazdagodhatnak a vállalkozó kedvű látogatók. A hajdani nemesség unalmasnak nem nevezhető hétköznapjaiba a vöröskői várban tekinthetünk be, az életképszerű előadások a Látogatóban a grófi csemetéknél címet viselik. A XVII-XIX. század ruhadivatjából kaphatnak ízelítőt azok, akik ellátogatnak a betléri (Betliar) kastélyba, amely hajdan az Andrássyak tulajdonában volt. Ugyanitt látható a Gróf Andrássy Dénes - a művészetek rajongója és mecénása című tárlat is.
Ha nem is tankokkal, ahogy Jan Slota nacionalista pártvezér megígérte, de bevásárlókocsikkal már megrohamozták a szlovákok Magyarországot - számol be határszéli tapasztalatairól a Le Monde. A Le Monde című francia napilap csütörtöki számában közölt riportot a magyar-szlovák határon dúló bevásárlóturizmusról, megállapítva, hogy már hónapok óta naponta több tízezren járnak át a határon túli városok hipermarketjeibe vásárolni. A mértékadó párizsi újság Mosonmagyaróváron készült riportja szerint Pozsonytól alig félóra kocsizásra a Tesco kifejezetten a „szláv szomszédok” fogadására rendezkedett be: szlovák nyelvű reklámok várják őket és az eladók is beszélnek szlovákul. A riportban megszólaltatott szlovák tanítónő egy pozsonyi lakótelepről jár át havonta kétszer Mosonmagyaróvárra bevásárolni, ahol 20-30 százalékkal olcsóbban kap meg mindent, mint a szlovákiai boltokban. A Le Monde szerint a Szlovákia más határvidékein élők hasonló dolgot tapasztalnak, amikor Lengyelországban, illetve Csehországban vásárolnak be. Amióta Szlovákiában januárban az euró lett a hivatalos fizetőeszköz, a forint 14, a lengyel zloty 25, a cseh korona 10 százalékot vesztett értékéből az európai közös valutához képest. Mivel a szlovákok a szomszédos országokban vásárolják meg az alapélelmiszerek mellett az elektromos eszközöket és a gépjárműveket is, az országban a kereskedelem áprilisban 9,2 százalékkal esett vissza. Eközben Magyarországon, amelyet jobban sújtott a gazdasági válság, csak 4,1, a krízistől jobban megkímélt Csehországban pedig alig 3 százalékos volt a visszaesés - hangsúlyozza a lap. A Mercier pénzügyi tanácsadó iroda felmérése szerint - amelyet a világ 143 fővárosának életszínvonaláról készítettek - Bécset leszámítva Pozsony minden szomszédjánál drágább lett. Prága a korábbi 29-ről a 70., Budapest pedig a 61-ről a 108. helyre süllyedt. A szlovák főváros az euró bevezetése óta a 45-ről a 30-ra helyre lépett előre - idézte a felmérést a Le Monde. Az elmúlt évek 6-9 százalékos gazdasági növekedése után az első negyedévben 5,6 százalékos visszaesést mutatott Szlovákia. A kedvezőtlen kereskedelmi adatok elemzésére a szlovák kormány külön tanulmányt készíttetett az euró szerepéről az év eleje óta robbanásszerűen megnövekedett bevásárló-turizmusban: a kereskedelem és az export, valamint az áfa-bevételek visszaesése ugyanis erősen aggasztja a Robert Fico vezette kormányt - mutatott rá a Le Monde. A lap által megkérdezett szlovák vezető elemező, Kamil Janacek szerint belpolitikai okokból és nemzeti büszkeségből túlértékelték a szlovák korona átváltási árfolyamát az euróhoz képest, s míg a növekedés idején ez az arány előnyösnek bizonyult, jelenleg ez bénítja a szlovák gazdaságot, amely túl drága lett a környező országokhoz képest - írta a Le Monde.
Ján Slota és a „szlovákok“ harckocsikkal romboltatnák le Budapestet. A szlovákok a magyarokat görbelábú mongoloknak, Szent Istvánt lovas bohócnak, a turult papagájnak látják, a dél-szlovákiai magyar kisebbség elleni támadások mindennaposak. Ha a magyarországi közbeszéd alapján próbálnánk a magyar-szlovák viszonyról tájékozódni, ilyen és hasonló konfrontatív állítások sorával találnánk magunkat szemben. A DEMOS Magyarország fontosnak tartja, hogy a magyar sajtóban nagyrészt egysíkúan és sztereotip módon bemutatott szlovákok és Szlovákia kiléphessenek a magyar köztudatban meggyökeresedett általánosítások mögül. Szeretnénk hozzájárulni a magyar-szlovák viszony jobb megértéséhez, és egy olyan szomszédságpolitika kialakításához, amely a konfliktusok kezelése során elutasítja a konfrontatív és ultimátumszerű fellépést. Tanulmányunkban azt a fő állítást tesszük, hogy a szlovák nemzeti identitás semmi esetre sem azonosítható az egyes szlovák pártok által sugallt magyarellenes nacionalista képpel. A szlovákok a közvélemény-kutatási adatok alapján az együttműködés és a párbeszéd hívei, és a két nemzet közti távolságot csaknem olyan kicsinek érzik, mint a cseh-szlovák viszony esetében. A mindennapi együttélés tapasztalatai Szlovákia etnikailag vegyesen lakott területein egyértelműen pozitívak: a magyarokkal mindennapi érintkezésben levő szlovákok jobban bíznak bennük, és jobb véleménnyel vannak róluk. A sztereotípiák általában ott ütik fel a fejüket, ahol a két csoport között nincs hétköznapi kapcsolat. A felvidéki magyarok közti közvélemény-kutatások pedig azt mutatják, hogy a „terepen” a nemzeti kérdés jelentősége alacsony. Ennek megfelelően a magyar-szlovák konfliktus nem a két nemzet közötti feloldhatatlan ellentét, hanem a politika által formált, a mindennapi életre nagyrészt a médián keresztül kiható, mesterségesen tematizált ideológiai szembeállítás. A két ország közti kapcsolatokat jelentősen terhelik olyan politikai hangsúlyok, amelyek következtében a problémák értelmezésében sokszor a mítoszokkal övezett populizmus érvényesül. A tanulmány végén ajánlásokat teszünk azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kezelni ezt a nagyrészt a szimbólumok szintjén meglévő konfliktust, amely mindkét ország állampolgárainak és mérsékelt politikai erőinek közös érdeke.
A tanulmány letölthető innen:
http://www.demos.hu/index.php?name=OE-DocManager&file=download&id=345&keret=N&showheader=N