A helyi választási irodák elkezdték postázni a települési kisebbségi választással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó leveleket; május 31-éig minden választópolgárnak meg kell kapnia a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételhez szükséges, a tájékoztatóhoz mellékelt nyomtatványt. A választási eljárásról szóló törvény szerint a választás évében a helyi választási iroda május 31-ig levélben tájékoztatja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választójoggal rendelkező, október 1-jéig nagykorúvá váló magyar állampolgárokat a kisebbségi választói jegyzékbe felvétellel kapcsolatos tudnivalókról, és megküldi nekik a formanyomtatványt a választói jegyzékbe vételhez. Amennyiben a választó a 13 kisebbséghez (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) tartozik, 2010 őszén részt vehet a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A szavazást egy napon tartják a helyi önkormányzati képviselők választásával. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. (A jelölteknek is ezeknek a feltételeknek kell megfelelniük). A felvételt a kisebbségi választói jegyzékbe július 15-én 16 óráig lehet kérni a választópolgár lakóhelye szerint település jegyzőjétől a tájékoztató levélhez küldött formanyomtatványon. A kérelmet a polgármesteri hivatal épületében elhelyezett gyűjtőládába lehet bedobni, vagy levélben megküldeni a jegyzőnek (de a levélnek is meg kell érkeznie július 15-ig). A választópolgár csak egy kisebbségi választói jegyzékbe kérheti felvételét, ha több jegyzékbe veteti fel magát, valamennyi érvénytelen lesz. A jegyzőnek július 15-éig kell döntenie a kisebbségi választói jegyzékbe vételről. A jegyző mindenkit felvesz a jegyzékbe, aki az előírt feltételeket teljesíti. Amennyiben a jegyző megtagadja a választói jegyzékbe vételt, erről az állampolgárt haladéktalanul értesíti, aki a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül kifogást nyújthat be a helyi jegyzőhöz. Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt, akkor azt a beérkezést követő napon automatikusan megküldi a helyi bíróságnak, a fővárosban a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A kisebbségi önkormányzati választást akkor tűzi ki a helyi választási bizottság, ha a településen adott kisebbség választói jegyzékében szereplő kisebbségi választópolgárok száma a választás kitűzésének napján eléri a 30-at. A választás megtartását nem akadályozza, ha a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzését követően 30 alá csökken. Jelöltet csak olyan társadalmi szervezet állíthat, amelynek a választás évét megelőző legalább 3 éve alapszabályban rögzített célja az adott kisebbség képviselete; független jelöltek indulására a törvény nem biztosít lehetőséget. Jelölt csak a lakóhelye szerinti kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgár lehet, de a választópolgár a lakóhelyétől függetlenül bármelyik településen jelölhető. A lakóhelyétől eltérő településen jelöltként történő nyilvántartásba vételnek nem akadálya, ha a jelölt lakóhelyén nem tartanak települési kisebbségi önkormányzati választást. A jelöltnek nyilatkoznia kell arról, hogy vállalja az adott kisebbség képviseletét, ismeri az adott kisebbségi közösség nyelvét, kultúráját és hagyományait, és arról is, hogy korábban volt-e más kisebbség kisebbségi önkormányzatának tagja vagy tisztségviselője. A jelölt ezen nyilatkozata nyilvános, azt bárki megismerheti. A szavazást településenként erre a célra létrehozott, önálló szavazókörben (illetve, ahol szükséges, szavazókörökben) tartják, amelynek címéről a jegyző értesítőt küld. A szavazólapon az érintett kisebbség minden jelöltjét feltüntetik, kisorsolt sorrendben. A települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete 5 tagú, ezért szavazni legfeljebb 5 jelöltre lehet. Képviselők a legtöbb szavazatot kapó jelöltek lesznek. A kisebbségi választási eljárásban a kisebbségi választói jegyzék - a számadatok kivételével - nem nyilvános, mivel személyes és különleges adatokat tartalmaz. A kisebbségi választói jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be, feladatai végrehajtásánál. A kisebbségi választói jegyzéket a szavazás eredményének jogerőssé válását követően haladéktalanul megsemmisítik. Amennyiben az adott kisebbségnek a megyében 10 települési kisebbségi önkormányzata van, 2011 márciusában kisebbségi területi önkormányzatokat hozhat létre. Ahhoz, hogy országos kisebbségi önkormányzatot válasszanak, arra van szükség, hogy az adott kisebbségnek 4 településen legyen kisebbségi önkormányzata.
A kettős állampolgárságról szóló törvény olyan, mint egy időzített bomba - mondta a szlovák miniszterelnök egy interjúban, amit egy független osztrák napilap pénteki számának adott. Úgy vélekedett, hogy Orbán Viktor megpróbál gazdasági és szociális intézkedések helyett „politikát” felkínálni a magyaroknak. Szlovákiában sokkal jobb a helyzet, ezért „megpróbálják Magyarországhoz kötni a magyar származású szlovák állampolgárokat”. Ez nagyon veszélyes Európa és a térség számára - nyilatkozta a szlovák kormányfő. Mint mondta, ha szükséges, kész azonnal találkozni Orbán Viktorral. Azonban ha Szlovákia nincs abban a helyzetben, hogy megakadályozza ezt az „ostoba, veszélyes kezdeményezést”, akkor kész törvényt hozni arról, hogy a magyar állampolgárságot nyerő szlovák állampolgárok elveszítsék szlovák állampolgárságukat. Az euró szlovákiai bevezetését sikerként értékelte, s kijelentette: meggyőződése, hogy Szlovákia a válság után is vonzó lesz a befektetők számára. Kormánya válságkezelő intézkedéseiről szólva hangsúlyozta, hogy nem emelték az adókat, nem csökkentették a béreket és a nyugdíjakat. Mint mondta, ezt a stratégiát akarja folytatni a június 12-i választás után is. Robert Fico azt mondta a Kuriernak, nem szeretné megjósolni a jövendő kormány összetételét, ezért egy pártot sem zár ki a lehetséges tárgyalópartnerek közül. „Mi különbség van a Szlovák Nemzeti Párt és a szlovákiai magyar nacionalisták között?” - kérdezett vissza, amikor a riporter a pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) miatt kapott nemzetközi bírálatokra utalt. „Sőt, sokan azt mondják, hogy a magyar nacionalisták veszélyesebbek Szlovákiára nézve, mint a szlovák nacionalisták” - tette hozzá. A párt elnöke - mondta a szervezet megnevezése nélkül - kéthetenként Budapestre jár „utasításokért és pénzért”. Szlovákia szerdán magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvénymódosítás terve miatt. Orbán Viktor a szlovák felvetésre reagálva kijelentette: amíg Magyarországon nem áll fel az új kormány, és Szlovákiában nem zajlanak le a választások, és nem áll fel ott is az új vagy a régi-új kormány, „semmifajta sajtón keresztüli üzengetésnek nincs értelme”. A szlovák külügyminisztérium szóvivője ezt követően úgy fogalmazott, megdöbbentő és a diplomáciában példátlan Magyarország hozzáállása ahhoz a szlovák igyekezethez, hogy megvitassák a kettős állampolgárságról szóló magyar törvénytervezetet Budapesttel.
Peter Weiss a Ma reggelben azt mondta a kettős állampolgársággal kapcsolatban, hogy Szlovákia lakosainak 10 százaléka magyar nemzetiségű, számukra a magyar állampolgárság megadása csak jogi bizonytalanságot jelentene és semmiféle plusz előnyt nem adna Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet szerint az, hogy Magyarország nem konzultált Szlovákiával a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvénymódosítás tervéről, nincs összhangban sem a jószomszédi viszonnyal, sem a nemzetközi normákkal, sem pedig a két ország uniós tagságával. A diplomata a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában azt mondta, hogy Szlovákia lakosainak 10 százaléka magyar nemzetiségű, számukra a magyar állampolgárság megadása csak jogi bizonytalanságot jelentene és semmiféle plusz előnyt nem adna, továbbá - mint hozzáfűzte - a magyar identitásuk erősödésével gyengülne a szlovák. „Gondolkodott bárki Magyarországon azon, hogy ha a szlovákiai magyarok elfogadják a magyar állampolgárságot, akkor nem lesz joguk azokat az előnyöket élvezni, amelyeket a magyarigazolvány ad nekik?” - tette fel a kérdést a nagykövet. Peter Weiss hangsúlyozta, hogy „mi jó szomszédok szeretnénk lenni”, ugyanakkor értetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a világos kérés ellenére Magyarország nem várta meg a szlovák választások végét a kettős állampolgárság ügyének bejelentésével. Többször is kiemelte, hogy az ügyben konzultációkra van szükség, csak így lehet megtalálni a megoldást. A törvénytervezettel szerinte több probléma is van, nem veszi figyelembe a két ország alapszerződését, jogi bizonytalanságot okozhat a szlovákiai magyaroknak, ráadásul a magyar fél a trianoni békeszerződés 90. évfordulója előtt jelentette be szándékát. A Fidesz-KDNP első törvényjavaslatai között jelentette be a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását. Martonyi János leendő külügyminiszter nemrég azzal indokolta a törvénymódosítást, hogy megszűnjön a szomszédos országokban élő magyarok hátrányos megkülönböztetése, ma ugyanis például egy Németországban vagy az Egyesült Államokban élő magyar könnyebben juthat állampolgársághoz, mint ők. Az állampolgárság megszerzésének feltételei közül a törvényjavaslat értelmében kikerül, hogy a kérelmezőnek magyarországi lakhellyel kell rendelkeznie. Szlovákia válaszlépésként hazarendelte budapesti nagykövetét. Robert Fico közölte, Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ha a magyar parlament Pozsonnyal való egyeztetés nélkül a ma ismert formájában elfogadja a szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő törvényt. Egyben jelezte: akár el is veszíthetik szlovák állampolgárságukat azok, akik a tervezett törvény alapján kérelmezik majd a magyar állampolgárságot. Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt kampányfogásnak és provokációnak nevezte a szlovák fél reakcióit. Arra reagálva, hogy Robert Fico magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a magyarországi kettős állampolgársági törvényjavaslat miatt, azt mondta: amíg Magyarországon nem áll fel az új kormány, és Szlovákiában nem tartják meg a választásokat, és nem áll fel ott is az új vagy régi-új kormány, addig „semmifajta üzengetésnek a sajtón keresztül nincsen semmi értelme”.
A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke csütörtökön a Parlamentben, az állampolgárságról szóló törvény vitájának expozéjában csütörtökön. Németh Zsolt ugyanitt arról beszélt, hogy a nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania. Simicskó István úgy fogalmazott: a törvénymódosítás senkit sem bánt és nem öncélú. A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben. A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek. Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás „az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt”. Hozzátette, az elmúlt években olyan „jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi”, amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel. A nemzeti gyűlölet politikáját a nemzeti összefogás politikájának kell fölváltania - mondta. A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség - hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok lelki trianonként élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség. Semjén Zsolt leszögezte: nem gondolja azt, hogy a magyar nemzeti érdekekre kárt, vagy veszélyt jelent az, ha egy pilisben élő szlovák felveszi a szlovák állampolgárságot. Ez gazdagodást jelent és természetes, hogy felveheti hazája állampolgárságát. De az is természetes, hogy a határon túli magyarok megtehessék ugyanezt. Mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány valós identitása van - mondta Semjén Zsolt. Kifejtette, hogy az állampolgárság megadása egyedi kérelemre történik, egyszerűsített, gyorsított eljárásban. Azok kérhetik, akik beszélnek valamilyen szinten magyarul, a felmenői magyarok voltak, vagy Magyarországról származtak el. Az anyakönyvi kivonatba Semjén Zsolt elmondása szerint a neveket és helységneveket magyar helyesírással jegyzik be. A KDNP elnöke hangsúlyozta: ez a törvény nem a nyugdíjellátásról, vagy szavazásról szóló törvény. Nem ad és nem vesz el senkitől jogokat. „Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgársággal” - mondta. Kitért arra is, hogy a szomszéd országok és az unió álláspontja nem a legvégső szempont, de komolyan kell venni. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „a magyar Országgyűlés az egyetemes magyarságnak tartozik felelősséggel, nem másnak”. Elmondása szerint Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Ausztria is pozitívan nyilatkozott. Szlovákiában - mint mondta - választási kampány van, ebbe „nem szerencsés beszállni”, de nem szabad hagyni, hogy provokáljanak. Elmondta azt is: „a szlovák néppel történelmi sorközösségben voltunk és történelmi sorsközösségre vagyunk ítélve, de fontos, hogy világos különbséget tegyünk a szlovák belpolitika és a szlovák nép között, akik felé a kezünk mindig kinyújtva van”. Hozzátette: a Kárpátalján lévő románoknak van román állampolgárságuk, az ott élő szlovákoknak van szlovák állampolgársága, az Ukrajnában élő oroszoknak is van orosz állampolgársága. „Ha nekik lehet, nekünk is lehet”. Semjén Zsolt beszéde végén - amelyet többször tapssal szakítottak félbe - felemelt egy fekete gyertyát, amelyet elmondása szerint a népszavazás után, a csíksomlyói zarándoklatról küldtek a Parlamentbe az ott élő emberek. A fekete gyertya Semjén Zsolt szavai szerint a fájdalom kifejezése volt. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy jövő ilyenkor fehér gyertyát küldenek majd „az egyetemes magyarság közös házába”. A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával - mondta Simicskó István (KDNP) csütörtökön, az állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitájában a Parlamentben. A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás „senkit sem bánt, nem öncélú”, hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos. „Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban” - fűzte hozzá.
Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Az MSZP az Orbán Viktor leendő kormányfő által is jegyzet javaslat halasztását kérte, míg a Jobbik a külhoni magyarok választójogával egészítené ki az LMP által reménykeltőnek nevezett tervezetet.
A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke csütörtökön a Parlamentben, az állampolgárságról szóló törvény vitájának expozéjában csütörtökön. A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség - hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok „lelki trianonként” élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.
A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt az állampolgárságról szóló törvény vitájának fideszes vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben. A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek. Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás „az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt”. Hozzátette, az elmúlt években olyan „jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi”, amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel”.
Az MSZP halasztást és „normális előkészítést” javasolt az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában. Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit. Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.
A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával - mondta Simicskó István (KDNP). A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás „senkit sem bánt, nem öncélú”, hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos. „Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban” - fűzte hozzá.
A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba, az állampolgársági törvény vitájának jobbikos vezérszónokaként csütörtök este a Parlamentben. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak. Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében. A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.
Az LMP szerint a választási törvény módosítása bíztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos, az LMP vezérszónoka az állampolgárságról szóló törvény csütörtöki általános vitájában a Parlamentben azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan „olcsó” versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar. Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is „slendrián” a javaslat megfogalmazása.
Hargita János (KDNP) felszólalásában azt emelte ki, hogy a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára nem bátorság kérdése. A környező országoknak ugyanis értelmetlen lenne bármilyen retorzióval élniük a kettős állampolgárságért folyamodókkal szemben, hiszen az ő törvényes jogállásukat egyebek mellett az Európai Bíróság által hozott döntések is biztosítják. Kalmár Ferenc (KDNP) felszólalásában arról beszélt, hogy az elmúlt évek kormányai „közpénzből finanszírozott propagandával” dolgoztak a nemzet ellen, pedig a magyar nép „nem kér több jogot, mint más nemzetek, de kevesebbet sem”. Hozzátette: a kettős állampolgárság megadása az elégtétel mellett fékezheti az elvándorlást és az asszimilációt is a határon túli magyarok körében.
Akkor is hevesen reagálna a pozsonyi kormány a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvénymódosítás tervére, ha nem tartana javában Szlovákiában a választási kampány - mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek.A Szlovákia-szakértő szerint valószínűleg számolni kell szlovák válaszlépéssel, Robert Fico szlovák kormányfő nem a levegőbe beszélt. „Ki fognak találni valamit”, amivel megtiltják a kettős állampolgárságot - mondta, hogy világossá tegyék: aki Szlovákiában akar élni, ne akarjon magyar állampolgár lenni. Nem biztos, hogy Szlovákiában közvetlenül a kettős állampolgárságot tiltó törvényt hoznak, hanem elképzelhető, hogy nem vállalhat a közszférában állást, aki magyar állampolgárságért folyamodik, vagy esetleg az érintettek szociális ellátását korlátozzák - fejtette ki Hamberger Judit. Ennek pedig az lesz az eredménye - mutatott rá -, hogy a szlovákiai magyarok közül kevesen kérnek majd magyar állampolgárságot. A szakértő szerint a 600 ezres szlovákiai magyarság jóval kevesebb, mint 20 százaléka. A nemzetbiztonsági kockázatot Szlovákia abban látja - mondta az elemző -, hogy ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, a magyar törvények is vonatkoznak majd rá, nemcsak a szlovákok. Ezzel sérülnek a szlovák felségjogok. Ha pedig a magyar állam „közjogilag terjeszkedik” - véli Pozsony -, abból már sok probléma adódhat. Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió várhatóan hogyan reagál a Fico által kilátásba helyezett válaszlépésekre, Hamberger Judit felidézte, hogy a szlovák nyelvtörvény országok közötti és nemzetközi szerződést sért, mégis bevezették. Nincs látható európai kontroll, tiltás ellene. Mint mondta, ennek alapján nem lát arra esélyt, hogy az Európai Unió, vagy más európai intézmények elítéljenek ilyen lépéseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák-magyar viszony meglehetősen sajátságos. A legfelső politika szintjén a viszony nagyon rossz. Alacsonyabb szinteken, a szakpolitika felelősei ugyanakkor jól együtt tudnak működni. Probléma azonban, hogy a legfelső szintű viszony elmérgesedése egyre inkább hatással van rájuk is, továbbá a lakosságra, rombolja a légkört. A szakértő szerint a jelenlegi helyzetet csak „ketten egymással” lehet megoldani. Azzal kapcsolatban, hogy a június 12-i szlovák választások után hogyan alakul a viszony, azt mondta, a vita valószínűleg nem ér véget, mivel „az akciókat reakciók követik majd”.
Szlovákia toporzékol a kettős állampolgárságra vonatkozó magyar javaslat miatt, és szakértőnk szerint az sem kizárt, hogy kemény szankciókat vezetnek be azok ellen, akik magyar útlevelet is igényelnek, sőt akár a szlovák állampolgárságukat is elvehetik. Ezzel szemben Ukrajna valószínűleg szemet fog hunyni felette, és hallgatólagosan elfogadja, Romániát nem nagyon fogja érdekelni, Szerbia pedig nem fogja feladni emiatt a jó viszonyt Magyarországgal. Csütörtökön kezdi tárgyalni a magyar parlament az állampolgárságról szóló törvény módosítását, amely könnyítve adna, egyéni kérelemre, állampolgárságot a határon túli magyaroknak, miután az alkotmányügyi bizottság szerdán tárgysorozatba vette és általános vitára alkalmasnak találta a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását.
A javaslat a kezdetektől kiverte a biztosítékot - az épp választási kampánylázban égő - Szlovákiánál. Martonyi János múlt heti találkozója Miroslav Lajčákkal a budapesti szlovák nagykövet hazahívását vonta maga után, a vihar pedig azóta csak fokozódik. Robert Fico még a múlt héten leszögezte: a magyar lépés a magyar-szlovák alapszerződés megsértése, ellentétes a nemzetközi joggal, s ha a törvény elfogadásra kerül, Szlovákia nagyon kemény választ fog adni, és a nemzetközi intézményekhez fordul az ügyben. Első válaszlépésként Szlovákia visszahívta budapesti nagykövetét. A külügyminiszter ugyanakkor utasítást kapott, hogy dolgozzon ki egy elemzést arról, milyen következményei lehetnek a magyar lépésnek, és milyen szlovák válaszintézkedések jöhetnek szóba. Ha a magyar parlament döntést hoz, akkor a szlovák parlament reagálni fog erre. Ezt követően szópárbaj alakult ki Robert Fico jelenlegi szlovák és Orbán Viktor leendő magyar miniszterelnök között. Orbán szerdán egy budapesti rendezvényen reagált Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdai bejelentésére, amely szerint Szlovákia magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett a kettős állampolgársággal foglalkozó törvénymódosítási javaslat miatt. A Fidesz elnöke egyebek között kijelentette: „Nem leszünk játszótársak semmifajta, külföldön zajló választási kampányban.” Hozzátette, hogy semmilyen „provokatív kijelentésre” nem válaszolnak. Pozsony szerint viszont megdöbbentő, és a diplomáciában példátlan Magyarország hozzáállása ahhoz a szlovák igyekezethez, hogy Pozsony konzultáljon a kettős állampolgársággal foglalkozó magyar törvénymódosítási tervezetről Budapesttel. A szlovák külügyminisztérium szóvivője szerdán este közölte: a pozsonyi magyar nagykövet átadta a szlovák külügyminisztériumban a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság magyar társelnökének hivatalos levelét, amelyben Budapest elutasította a szlovákok tárgyalási kezdeményezését. „A magyar fél indoklásában az áll, hogy az új kormány felállásáig hivatalnoki kormány működik, és konzultációkról csak az új kormány felállása után lehet megállapodni” - jelentette ki Peter Stano. Leszögezte: a szlovák külügyminisztérium az indoklást megdöbbentőnek és a diplomáciai gyakorlatban példátlannak tartja.
Úgy tűnik tehát, az eddig sem felhőtlen szlovák-magyar viszony tovább romlott. A legdrasztikusabb válaszlépés a magyar törvényre az lehetne, ha elvennék a felvidéki magyarok szlovák állampolgárságát. Ez szakértőnk szerint nem kizárt, bár jelenleg nincs rá mód, nincs ilyen törvény. „Az alkotmány kifejezetten tiltja az állampolgárság elvételét, de ez nem lehet akadály. A szlovákok az alkotmányukat ugyan nem tudják módosítani, mert nincs meg hozzá a háromötödös többségük, de külön törvényt, ha akarnak, elég gyorsan össze tudnak ütni, és el is tudják fogadtatni. Én egyáltalán nem zárom ki az ilyenfajta válaszlépést” - fogalmazott lapunk kérdésére Hamberger Judit. A Magyar Külügyi Intézet Szlovákia-szakértője szerint Pozsony érzékeli, hogy ez nagyon kockázatos, de ha a magyarok ilyen törvényt elfogadnak, akkor a szlovákok bátran meghozhatnak majd olyat, amit ígérgetnek. „Elvehetik az állampolgárságot: ezt nem tartom valószínűnek, de ki sem zárom. Viszont bevezethetnek különféle szankciókat azokkal szemben, akik magyar állampolgárságot is kérnek. A közalkalmazotti és az állam által finanszírozott álláshelyek betöltését ilyen kritériumokhoz köthetik, vagy a szociális hálóra vonatkozó törvényekben csorbíthatják a kettős állampolgárok nyugdíj-, ellátási és segélyezési lehetőségeit” - véli Hamberger Judit. A szakértő szerint ugyanis a szlovákok sokkal bátrabbak ilyen téren - tehát ami az EU-n belüli, úgynevezett. nemzetközi visszhangot illeti - mint néhány évvel ezelőtt. „Felbátorodtak, mert az EU megengedi nekik az ilyen jellegű törvényeket és viselkedést. Erről tanúskodik a nyelvtörvény ügye vagy épp Koszovó önállóságának kérdése” - hangsúlyozta Hamberger Judit, hozzátéve, hogy a szlovákok már most szorgosan keresgetik a válaszlépés lehetőségeit.
A Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint egyébként a szlovákiai magyaroknál egyelőre nem sokan fogják kérni a kettős állampolgárságot. „Csak akkor fogják tömegesen, amikor már majd a létszámuk olyan drasztikusan le fog csökkenni, hogy kénytelenek lesznek átjönni Magyarországra. De ez még évtizedek kérdése” - fogalmazott Hamberger. Emlékeztetett: a szlovákiai magyarok minden tízéves népszámlálásnál mintegy 10 százalékot veszítenek, így szerinte a jövő évi népszámlálásnál is ez lesz az eredmény: a szlovákiai magyarok létszáma 500 ezer alá fog esni, nagyjából 490 ezer lesz. Hamberger Judit szerint a most vitára bocsátott törvénynek elsősorban szimbolikus jelentősége van. „A magyar kormány szinte semmi konkrétat és kézzelfoghatót nem tehet, ennél többet nem tud elérni a kisebbségi magyarok jogainak csorbítása elleni harcában. Az EU-n belül és a nemzetközi intézményekben nem tudja, nem tudta elérni, hogy az olyan kemény asszimilációs nyomás, mint a nyelvtörvény, ne léphessen életbe, és egyéb hasonló ügyekben sem tud semmit tenni. Ezért ilyen szimbolikus gesztussal fejezi ki, hogy nem feledkezik meg a külső magyarokról. Egyúttal lehetőséget ad arra, hogy egyénileg, egyéni életstratégia keretében, a kettős állampolgárság birtokában, aki akar, átköltözhessen Magyarországra, amelynek amúgy is problémái vannak a demográfiai-népességi jövőjével és tendenciáival” - mondta a szakértő. Hozzátette: ez a törvény jó lesz arra, hogy így, nem feltűnően, lassan, nem tömegesen, ide vonzza a magyarnak megmaradni akarókat.
Nem valószínű viszont a szlovákhoz hasonló heves reakció Románia részéről. A román pártok egyelőre vagy nem nyilatkoztak a kérdésről, vagy - mint az ellenzéki PSD - kifejtették: nem ellenzik azt. Igaz, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke az MTI kérdésére válaszolva kifejtette, hogy Romániában nehéz a gazdasági helyzet, ezért megtörténhet, hogy egyes román politikusok megpróbálják majd „felhabosítani” a kérdést. Ám szerinte valós feszültséget nagyon nehéz kelteni Románia és Magyarország között az állampolgárság ügyében, hiszen mindkét ország tagja az Európai Uniónak, ami azt jelenti, hogy a kettős állampolgárság nem változtat sokat a romániai magyarok életkörülményein. Hozzátette, hogy egyes jogosultak esetében az állampolgárság járhat konkrét következményekkel, de a romániai magyarok többsége számára inkább érzelmi értéke van. Markó szerint azért sem lehet számítani arra, hogy a szlovákiaihoz hasonló ellenkezést vált majd ki a magyar állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára, mert Románia jelenleg a magyar javaslathoz hasonló módszerrel ad román állampolgárságot a Moldovában élő románoknak, akiknek a felmenőit egykor akaratukon kívül fosztották meg román állampolgárságuktól.
Bár a 2004 decemberében elfogadott szerb állampolgársági törvény 35. szakasza értelmében az, aki a montenegrói állampolgárságot választotta, elvesztette szerb állampolgárságát, a 2007-ben elfogadott módosítás ezt a törvényszakaszt törölte. Ráadásul a 23. szakasz szerint „a szerb nemzet azon tagja, akinek nincs lakóhelye a Szerb Köztársaság területén, jogosult arra, hogy a Szerb Köztársaság állampolgára legyen anélkül, hogy lemondana külföldi állampolgárságáról” - így törvényi akadálya nincs annak, hogy a vajdasági magyarok kettős állampolgárok legyenek. „Tekintettel erre, valamint arra, hogy Szerbia most máson sem gondolkodik, csak azon, hogy az EU-csatlakozás érdekében miképpen tud maximálisan jó viszonyt fenntartani Magyarországgal (a szerb külügyminiszter szinte havonta Budapestre látogat), szinte kizártnak tartom, hogy Szerbia kifogásolná az elfogadandó törvényt” - mondta az fn.hu-nak Szilágyi Imre. A Magyar Külügyi Intézet Balkán-szakértője hozzátette: sem a szerbiai szerb, sem pedig a szerbiai magyar sajtóban nincs semmilyen nyoma annak, hogy a szerbek méltatlankodnának.
Ukrajnában nem tiltják a kettős állampolgárságot, de törekszenek e jelenség megszüntetésére oly módon, hogy ilyen esetekre kilátásba helyezik az ukrán állampolgárságtól való megfosztást - nyilatkozta Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak. A kárpátaljai magyarok ugyan kockázatot vállalnak azzal, ha felveszik a magyar állampolgárságot is (mivel keleti szomszédunk nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét), de jelenleg ez a kockázat nem túl magas - véli Milován Orsolya. A Nézőpont Intézet Ukrajna-szakértője szerint az előző kormány idején a Julia Timosenko Blokk beterjesztett egy olyan törvényjavaslatot, mely szerint büntethető lenne a kettős állampolgárság, ám az elnökválasztás közbeszólt, így a javaslatot nem fogadta el az ukrán parlament. „Az ukrán alkotmány azt mondja - fordítástól függően -, hogy egységes vagy egyetlen állampolgárság létezik Ukrajnában, ám főként az ország keleti területein igen magas az orosz-ukrán kettős állampolgárok száma. Az ország jelenlegi oroszbarát vezetése ezért vélhetően nem fog kifogást emelni a magyar tervek ellen sem” - hangsúlyozta Milován Orsolya. Hozzátette: ezt mutatják a szerdai kijevi találkozó eredményei is, ahol a leendő magyar külügyminiszter abban állapodott meg ukrán kollégájával, hogy tudomásul veszik egymás gyakorlatát.
Tárgyalásra szólította fel magyar partnereit a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke. Juraj Horváth meghívólevelet küldött Balla Mihálynak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, hogy a két fél üljön össze és vitassa meg a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvénymódosítást - közölték csütörtökön Pozsonyban. „A magyar fél egyoldalú lépése, engedély nélküli belépése a Szlovák Köztársaság jogi környezetébe, Szlovákia számára elfogadhatatlan. A szlovák fél ezt nemcsak a kétoldalú szerződések megsértésének és a feszültség növelésének, hanem a közép-európai stabilitás komoly megsértésének is tekinti Budapest részéről” - áll a levélben. Horváth szerint a tárgyalások célja, hogy a felek közös álláspontra jussanak „ebben az érzékeny kérdésben”. Meggyőződése, hogy tárgyalásokkal javulást lehetne elérni a Szlovákia és Magyarország közötti nyitott kérdésekben. A bizottsági elnök elengedhetetlennek tartja, hogy a magyar fél a jogszabály elfogadása előtt mind Szlovákiával, mind a nemzetközi szervezetekkel egyeztessen. Horváth ugyanakkor tájékoztatta magyar partnerét, hogy az általa vezetett bizottság az egyoldalú magyar lépést már korábban határozatban elítélte. Szlovákia eredetileg a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság haladéktalan összehívását kérte. Miután ezt a magyar fél elutasította, Pozsony magyar-szlovák kormányfői találkozót kezdeményezett, de nem járt sikerrel. Orbán Viktor kijelölt magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a témával csak az új magyar kormány felállása után tud foglalkozni. Szerinte a jelenlegi szlovák nyilatkozatok provokációk és a szlovákiai választási kampány részét képezik, amelybe Magyarország nem kíván beavatkozni.
Tragikomédiába fulladt a kettős állampolgárságról szóló magyar-szlovák vita, s úgy néz ki, hogy az események szenvedő alanya újra a szlovákiai magyarság lesz - vélekedett csütörtöki számában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. „Amikor Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy a leendő magyar kormány másképp fog viszonyulni a szomszédos államokhoz, s nem hagyja, hogy Magyarországot megalázzák, nagyjából mindenki tudhatta, hogy elsősorban Szlovákiára gondol. Az viszont, hogy ez a pillanat még a szlovákiai választások előtt, sőt, a magyar kormány megalakulása előtt jön el, azért nem volt ennyire egyértelmű” - emelte ki az újság. „A kormánytöbbség Magyarországon egyelőre még nem mutatta meg alkotmányos többségét, de nemzetközi szinten, a kettős állampolgárságról szóló javaslattal azt üzeni, a javaslat csak Magyarország és a határon túl élő magyarok ügye, ehhez senkinek semmi köze, Magyarország a saját elképzelései alapján hozza meg ezt a törvényt, és ez így lesz jó” - írta Nagy András, a szerző. Szerinte a szlovák kormány - ebből is leginkább maga Robert Fico - reakcióját látva két dolog jut az ember eszébe. Egyrészt, hogy mennyire undorító módon képes a Smer a „piacon szabadon heverő” maradék nacionalista szavazóért az ország lakosságának tizedét megalázni, Magyarországból egy pillanat alatt ellenséget gyártani. „Vajon hajlandó lenne-e, ha erre nem is, de mondjuk ennek egynegyedére Robert Fico a szlovákiai magyarokért is? Kétlem” - vélekedett Nagy. Hozzátette: Éppen ezért ajánlaná mindkét magyar párt figyelmébe a szlovák kormányfő elmúlt pár nap alatt elhangzott kijelentéseit, hogy majd ha véletlenül úgy adódik, hogy még esetleges kormányalakítás előtt puhatolózó tárgyalásokba kezdenének, emlékezzenek rá, kivel is ülnek egy asztalhoz. A szerző szerint ugyanakkor az is állítható, hogy az egész ügy Fico szempontjából „csak és csakis a szavazatmaximalizálásról szól, s Fico csak arra törekszik, hogy a lehető legtöbb helyen, a legtöbb médiába ordíthassa bele, hogy Magyarország a vesztünket akarja”. Nagy András sajnálatát fejezte ki, hogy a „nacionalista vonatba” a szlovák ellenzék is beült: „bár csak csendesen, a hátsó kupéba, de beszálltak”. „Az egész történet tragikomédiába fulladt már most, de a baj újra csak az, hogy az események szenvedő alanyai újra csak a szlovákiai magyarok lesznek. Abban biztosak lehetünk, hogy Pozsonyban nem, de hogy Budapesten sem gondolkodtak legalább egy cseppet józanul? Az eddigi események alapján arra lehet következtetni, hogy a dolog nem értünk, csak rólunk szól” - zárta kommentárját a szerző.
Amikor Orbán Viktor nemrég kijelentette, hogy a leendő magyar kormány másképp fog viszonyulni a szomszédos államokhoz, s nem hagyja, hogy Magyarországot megalázzák, nagyjából mindenki tudhatta, hogy elsősorban Szlovákiára gondol. Az viszont, hogy ez a pillanat még a szlovákiai választások előtt, sőt, a magyar kormány megalakulása előtt jön el, azért nem volt ennyire egyértelmű. A kormánytöbbség Magyarországon egyelőre még nem mutatta meg alkotmányos többségét, de nemzetközi szinten, a kettős állampolgárságról szóló javaslattal azt üzeni, a javaslat csak Magyarország és a határon túl élő magyarok ügye, ehhez senkinek semmi köze, Magyarország a saját elképzelései alapján hozza meg ezt a törvényt, és ez így lesz jó. A szlovák kormány - ebből is leginkább maga Robert Fico - reakcióját látva két dolog jut az ember eszébe. Egyrészt, hogy mennyire undorító módon képes a Smer a „piacon szabadon heverő” maradéknacionalista szavazóért az ország lakosságának tizedét megalázni, Magyarországból egy pillanat alatt ellenséget gyártani. Vajon hajlandó lenne-e, ha erre nem is, de mondjuk ennek egynegyedére Robert Fico a szlovákiai magyarokért is? Kétlem. Éppen ezért ajánlanám mindkét magyar párt figyelmébe a kormányfő elmúlt pár nap alatt elhangzott kijelentéseit, hogy majd ha véletlenül úgy adódik, hogy még esetleges kormányalakítás előtti puhatolózós tárgyalásokba kezdenének, emlékezzenek rá, kivel is ülnek egy asztalhoz. Persze állíthatjuk, hogy az egész csak és csakis a szavazatmaximalizálásról szól, s Fico csak arra törekszik, hogy a lehető legtöbb helyen, a legtöbb médiába ordíthassa bele, hogy Magyarország a vesztünket akarja. Sokkal könnyebb erről beszélni, mint a Smer titkos szponzorairól, a be nem fejezett autópályákról, az elmúlt négy év sikertelenségéről. S közben az ellenzéki szlovák pártok vezetői is felültek neki, szokás szerint beszálltak a nacionalista vonatba, bár csak csendesen, a hátsó kupéba, de beszálltak. Az SDKÚ vezetői ahelyett, hogy közvetlenül meghallgatták volna legalább a szlovákiai magyar pártok vezetőinek véleményét a kettős állampolgárságról, inkább Brüsszelbe rohantak „lobbizni” az Európai Néppárt vezetőihez. Robert Fico hétfőn 24 órát adott a magyar félnek, hogy magyarázatot adjon az eseményekre. A miniszterelnök ekkor nyilván elfelejtette, hogy nincs kivel tárgyalni Magyarországon, hiszen az ügyvezető Bajnai-kormány már csak egyetlen témával hajlandó foglalkozni, ez pedig az árvíz, Orbán pedig azt üzente vissza, hogy a még nem létező magyar kormánnyal nem lehet tárgyalni. Az egész történet tragikomédiába fulladt már most, de a baj újra csak az, hogy az események szenvedő alanyai újra csak a szlovákiai magyarok lesznek. Abban biztosak lehetünk, hogy Pozsonyban nem, de hogy Budapesten sem gondolkodtak legalább egy cseppet józanul? Az eddigi események alapján arra lehet következtetni, hogy a dolog nem értünk, csak rólunk szól.
A megkérdezettek csupán 6 százaléka mondta azt, hogy magyarként inkább kerülni fogja ezután a szlovákokkal való közvetlen kapcsolatot A szlovákiai magyarok többsége a magyar-szlovák viszony kiéleződése ellenére is biztonságban érzi magát szülőföldjén - derült ki egy felmérésből, amelynek eredményét pénteken hozták nyilvánosságra Pozsonyban. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet által március második felében készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 70 százaléka biztonságban érzi magát, 15 százalék azt állította, hogy szlovák környezetben ezentúl inkább szlovákul fog beszélni, míg 6 százalék kerülni kívánja a közvetlen érintkezést a szlovákokkal. Az elköltözés lehetőségének megfontolását egy nemzetiségileg egységesebb vidékre vagy Magyarországra egy százalék említette.
A szlovákiai magyarok 67 százaléka vallja, hogy magyarságához minden körülmények között hűnek kell maradnia - derül ki a Fórum Kisebbségkutató Intézet márciusban készített reprezentatív szociológiai felméréséből. A Fórum Kisebbségkutató Intézet 2010 márciusában kérdőíves felmérést készített a szlovákiai magyar felnőtt korú lakosság körében. A nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív mintát 1 022 válaszadó alkotta. A kutatás vezetője Mészárosné Lampl Zsuzsanna szociológus volt. A felmérés főbb témakörei a következők voltak: a magyar nemzetiség felvállalása, médiafogyasztási szokások, a politika iránti érdeklődés, a jelenlegi politikával kapcsolatos vélemények, szlovák−magyar viszony, választási hajlandóság, választási preferenciák - áll az intézet sajtóközleményében, melyet Tóth Károly igazgató juttatott el a Bummhoz. A szlovákiai magyarok helyzetével kapcsolatos témák a válaszadók 61 százalékát foglalkoztatják. A kérdést általánosan felvetve, csaknem 90 százalékuk tartja fontosnak a nemzetiségét és azt, hogy magyar maradjon, s 67 százalékuk vallja, hogy magyarságához minden körülmények között hűnek kell maradnia. A személyre szólóbb kérdésre, hogy milyen helyzetben vállalja fel a magyarságát, a válaszadók 52 százaléka mondta, hogy mindig, még akkor is, ha hátránya származik belőle. 9 százalékuk akkor vállalja fel magyarságát, amikor nem érzi fenyegetve magát, 7 százalékuk pedig akkor, amikor neki megfelel. Minden ötödik válaszadót nem foglalkoztatja ez a kérdés. A napjainkban tapasztalható szlovák-magyar feszültség a megkérdezettek 45 százaléka szerint Szlovákiában nem befolyásolja a nemzeti identitás felvállalását. A többség szerint viszont befolyásolja, mégpedig 41 százalékuk szerint gyengíti, 14 százalékuk szerint erősíti a nemzeti identitást. Milyen hatással vannak a válaszadóra a magyarellenes események? Többségük ugyanolyan biztonságban érzi magát, mint eddig (70%), 15 százalékuk ezután szlovák környezetben inkább szlovákul fog beszélni, 6 százalékuk pedig kerülni fogja a szlovákokkal való közvetlen kapcsolatot. Az elköltözés lehetőségének fontolgatását - nemzetiségileg kompaktabb vidékre, vagy Magyarországra − egy százalékuk említette. Az élet különböző területei közül a megkérdezettek leginkább a családi életükkel, lakáskörülményeikkel, lakhelyükön a szlovák−magyar együttéléssel és az ottani emberi kapcsolatokkal, egészségi állapotukkal és munkájukkal elégedettek. S mivel a legelégedetlenebbek? Elsősorban a jelenlegi kormánnyal, majd a politikusokkal általában, ezt követően az ország gazdasági helyzetével, Szlovákia és Magyarország viszonyával, valamint az életszínvonallal. Véleményük szerint az új kormánynak elsősorban a munkanélküliséget (72%), a gazdaság és az egészségügy (18 és 27%), valamint a szlovákiai magyarok helyzetét (25%) kell megoldania. A felmérés időpontjában a megkérdezettek háromnegyede elment volna választani (ebből 49% biztosan szavazott volna), egy negyedük pedig inkább afelé hajlott, hogy nem vesz részt a választásokon, bár az utóbbiak 10 százaléka még bizonytalan volt a részvételt illetően. Az összes megkérdezett választási preferenciái a következőképpen alakultak volna: 51 százalékuk az MKP-ra, 28 százalékuk a Hídra, 6 százalékuk más pártokra szavazott volna, a többiek pedig vagy nem tudták, hogy kit választanának, vagy pedig nem szavaztak volna. Amennyiben nem a teljes népességet, hanem csak a stabil választókat nézzük - azokat, akik eddig minden választáson részt vettek, s most is biztosan részt vennének -, 62 százalékuk választotta volna az MKP-t, 28 százalékuk pedig a Hídra szavazott volna.
A szlovákiai magyarok 75 százaléka otthon magyarul beszél, közel ötöde odahaza anyanyelve mellett a szlovákot is használja. A hivatalokban viszont ennél lényegesen ritkábban szólalunk meg magyarul. Ez derül ki abból a nemzetközi felmérésből, amely az Európai Unió keleti határain élő nemzeti kisebbségek identitását vizsgálta. A felmérésben Szlovákián kívül Magyarország, Ukrajna, Lengyelország, Fehéroroszország, Lettország és Oroszország vett részt. A hazai felmérést a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem politológia tanszéke készítette. Ladislav Macháček professzor a TASR-nek nyilatkozva elmondta: azt is vizsgálták, milyen „etnikai státuszúnak” vallják magukat a megkérdezettek. Ennek alapján 68 százalékuk „Szlovákiában élő magyarnak”, 16 százalékuk „magyarnak”, 13 százalékuk pedig „magyar származású szlováknak” vallotta magát. Lampl Zsuzsa, a Fórum Intézet szociológusa szerint ezek az eredmények reálisnak mondhatóak. „Lényegében egybevág a mi intézetünk által készített, az identitást vizsgáló felmérésekkel” - mondta lapunknak a szociológus. Úgy véli azonban, egy nagyon fontos kategória kimaradt a válaszlehetőségek közül, mégpedig a „felvidéki magyar” meghatározás. „A mi 2008-as felmérésünkben 18 százaléknyian vallották magukat felvidéki magyarnak, 34 százaléknyian magyarnak, 30 százalék szlovákiai magyarnak, mintegy 8-10 százaléknyian inkább szlovák kötődésűnek” - mondta Lampl. „Mikor a Fórum Intézet által készített felmérésben azt kérdeztük, mi határozza meg leginkább az adott személy nemzeti hovatartozását, mindig van egy csoport, legutóbb 18 százaléknyian, akik úgy feleltek, hogy a nemzeti hovatartozását nem a kultúra, nem az állampolgárság, hanem a saját döntései alapján határozza meg - ők azok a személyek, akiknek inkább már szlovák kötődéseik erősebbek” - mutatott rá a szakember. Nagyjából egybevág az intézet adataival az az eredmény is, hogy a szlovákiai magyarok 75 százaléka otthon magyarul beszél. A kutató szerint az anyanyelv-használat mértékét azonban elsősorban nem ezek az adatok mutatják, hanem az, hogy mennyien használják az otthonukon kívül a magyar nyelvet. „A mi felmérésünk alapján a hivatalokban a szlovákiai magyarok közül 14 százaléknyian beszélnek magyarul, az üzletben 30 százalékuk” - fejtette ki Lampl. A friss felmérés adatai szerint a magyarok fontosnak tartják a szlovák nyelv ismeretét, 97 százalékuk pedig megérteti magát szlovákul. További részletek nyomtatott kiadásunkban.
A fideszes Kövér László szerint az indokolja a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslat benyújtását, hogy ideje szembe nézni a magyar nemzet legmeghatározóbb és legösszetettebb következményekkel járó tragédiájával, a trianonival. A képviselő pénteken, az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában azt mondta, a javaslat az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum által okozott nemzeti tragédia kilencvenedik évfordulójáról hivatott megemlékezni. Szerinte ez a javaslat különleges az emléktörvények sorában, mert a 90 évvel ezelőtt történtek nem tudtak történelemmé sűrűsödni, nem váltak kitörölhetetlen részévé a múltnak, vitathatatlan elemévé a jelennek, és eligazító erejű tanulságává a jövőnek, hanem feldolgozhatatlan kollektív traumaként nehezednek a magyarság és szomszéd népek közgondolkodására. Kövér László kiemelte: a magyar nemzet tragédiái között a trianoni történelmünk legmeghatározóbb, legmesszebb mutató és legösszetettebb következményekkel járó eseménye. Nem folytatható, hogy nem nézünk szembe a kérdéssel - mutatott rá. A Trianon-tabu egyet jelentett „egy negatív nemzetstratégiával, a vélt vagy valós nemzetközi elvárásoknak való megfelelés védekező kényszerével, a szomszédok nacionalista elitjével való összehajolással, a tanuljunk meg kicsik lenni szégyenteljes doktrínájával, (...) a 2004. december 5-t megelőző gyalázatos nemzetellenes uszítással” - mondta Kövér László. Hozzátette: a javaslat nem pótolja és nem is pótolhatja, s nem volt szándékuk, hogy pótolja az elmúlt húsz esztendő mulasztását. Nem hiszik, hogy elég, az ország és nemzet feldarabolásával előidézett trauma feloldására, hogy önmagában pozitív nemzetstratégiát adna. Megkísérli megtenni az első lépés ebbe az irányba - hangsúlyozta a fideszes politikus. Kiemelte: lehetőséget jelent a kerek évforduló, nem csak az anyaország történelmének elmúlt húsz évét zárhatjuk le és kezdhetünk új korszakot, hanem a Trianon utáni emberöltőnyi korszak lezárásával az egész nemzet számára új időszak kezdődhet. Legyen ez az esztendő az új kezdet éve a magyar nemzet minden tagja számára - szólított fel. Kövér László kijelentette: új nemzetpolitika kell, amely értelmetlenné teszi a határon túli és inneni jelzőszerkezetek használatát. Egy magyar világ, egy magyar nemzet van, és minden magyar felelős minden magyarért - fogalmazott a fideszes politikus, akinek szavait taps fogadta a Fidesz-KDNP soraiból. A javaslat azt üzeni, hogy Magyarországnak az unió államaként le kell zárni a kilencven évvel ezelőtti ország- és nemzetdarabolás tudomásul nem vételének korszakát. Kimondva, ahogy sikertelen volt a nemzeti célok elérése szempontjából a revizionizmus politikája, ugyanúgy sikertelen és folytathatatlan az elhallgatás, az önmegtagadás szocializmust is túlélt politikája is. „A történelmi Magyarország nem támasztható fel. De nem is szükséges, hogy feltámadjon, hiszen él: a lelkekben, a kultúránkban, a nyelvünkben, az általunk épített templomokban, emberi kapcsolatainkban” - mondta. A közép-európai rendszerváltozások, Európa újraegyesítése bár csalódást keltett a nemzeti problémák automatikusan sikeres megoldásában reménykedőknek, de mégis csak a legkedvezőbb kereteket kínálják a nemzeti érdekérvényesítési törekvéseink számára - közölte. Az ebben rejlő lehetőségek kihasználásához magunk mögött kell hagyni a trianoni traumát - tette hozzá. Vissza kell térni a Millennium kísérletéhez, a merjünk nagyot álmodni vezette cselekvéshez, a nemzet határokon feletti újraegyesítésének programjához - javasolta. Állítsanak emléket minél több helyen a helytállás hőseinek, de legyen június 4. gyásznap helyett a nemzeti összetartozás napja - mondta a fideszes politikus. Kiemelte: a javaslat azt üzeni, hogy a magyarság nem mások ellenében kívánja megélni nemzeti önazonosságát, hanem a szomszéd államok és a magyar állam területén élő saját önazonosságukat szintén őrizni kívánó népekkel együtt közös hazájának tekinti a Kárpát-medencét. A magyarság fenntartja a jogot, hogy a nemzet tagjai bármely új állam fennhatósága alatt éljenek is, igényt formálhassanak mindazon garanciákra, melyek nemzeti önazonosságuk és közösségeik megtartását és erősítését célozzák, ideértve az Európában gyakorlatként működő, autonómia formáknak megfelelő közösségi önrendelkezést - hangsúlyozta.
Szlovákiai magyarlakta területeken készített riportot közölt a kettős állampolgárságról a Profil című osztrák hetilap pénteken megjelent számában. A tudósító beszámolt a Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselőjelöltjének, Ladányi Lajosnak a 378 lelkes Nyitragesztén (Hostova) tartott kampányrendezvényéről, majd felidézte, hogy a magyar parlament a héten várhatóan elfogadja a törvénymódosítást, amely a határon túli magyaroknak kérelemre magyar állampolgárság megszerzését teszi lehetővé. A szerző értékelése szerint a törvénytervezet egyedülálló az Európai Unióban. Az unió közepén, egy gyakorlatilag megszűnt határon az egyik tagállam megpróbál állampolgárokat, s ezzel bizonyára területi igényeket is „rekvirálni” a szomszédban - fogalmazott. A közelmúltban csak Grúziában történt ilyen, ahol Oroszország Dél-Oszétia és Abházia szakadár tartományokban tömegével állított ki útleveleket - írta, hozzátéve: „2008-ban emiatt végül ki is tört egy háború”. Szlovákiában ráadásul választási kampány van, ennek megfelelően a kormány érzékenyen reagált a magyar javaslatra. Robert Fico „baloldali populista” miniszterelnök nemzetbiztonsági veszélyről beszélt és megfenyegette a magyar állampolgárságot felvevő határon túli magyarokat, hogy elveszítik szlovák állampolgárságukat - jegyezte meg a tudósító. Ladányi Lajos számára is kellemetlen a téma - fogalmazott. A politikus megpróbálja megnyugtatni a kedélyeket. „A szlovák politika mindig hisztérikus egy kicsit” - idézi a képviselőjelöltet, aki szerint 1994-ben „nagy cirkusz” előzte meg a kétnyelvű helységnévtáblák bevezetését, aztán felállították a táblákat „és azzal vége volt”. „Nem sok különbség lesz az állampolgárság esetében sem” - teszi hozzá. „A szív követeli meg” - mondja a fórum egyik résztvevője, amint lehet, ő azonnal igényelni akarja. „Előbb látni szeretném, hogy mit is jelent, a részleteket még nem ismerjük” - mondja egy másik férfi. Nem minden szlovákiai magyar tartja megfelelő receptnek „a határon átnyúló gesztust” a „populista többségi politikusok froclizása” ellen - fogalmazott a szerző. „Magyar állampolgárság? Óvakodni fogok attól, hogy felvegyem. Magyar vagyok, de itt, Szlovákiában. Kezd fejétől bűzleni a hal. A politikusok csak kihasználnak minket, hogy a tűzzel játsszanak” - idéz egy helybelit a tudósító.
Csütörtökön megkezdődik a magyar parlamentben az állampolgársági törvény módosítására benyújtott javaslat tárgyalása, amellyel a „kettős állampolgárság” kérdése a 2004-es eredménytelen népszavazás után immár hivatalosan is újra a magyar politika napirendjére kerül. Nagyon kíváncsian várom, hogy az általános vitában milyen álláspontot foglalnak el az egyes felszólalók, különösen az ellenzéki pártok soraiból, de a (leendő) kormányoldal érvelése is tanulságos lehet. Szokatlan téttel bíró a parlamenti tárgyalás egy olyan helyzetben, amikor a téma már napok óta vezető ügy Szlovákiában, ahol a választási kampány hajrájában a görög válságra adott reakciók miatt defenzívába került Robert Fico láthatóan ebben a kérdésben véli megtalálni a csodafegyvert. Vajon jól tette a Fidesz, hogy akaratlanul is a szlovák miniszterelnök segítségére sietett, vagy jobban szolgálta volna a magyar érdekeket, ha inkább a júniusi ottani választást követően áll elő javaslatával? A mai sajtótájékoztatóján Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy nem lett volna-e célszerűbb későbbre halasztani a téma tárgyalását, a tudósítások szerint annyit mondott: ez álszentség lett volna. Talán valamivel egyértelműbben és részletesebben is fogalmazhatott volna, mert ebből a válaszból számomra nem derült ki, hogy csak az álszentséget akartuk elkerülni, vagy egyben okosak is voltunk. Jogos elvárás lehet, hogy egy szuverén ország kormányzásra készülő politikusa ne egy másik ország belpolitikai konstellációihoz időzítse cselekvését. Árnyalja a képet, ha abban a szomszédos országban jelentős számban élnek olyan emberek, akiknek a sorsáért az adott állam alkotmányban rögzített felelősséget érez. Így a feladat összetettebb: miközben elvárható a Fidesztől, ügyeljen arra, hogy ne keletkezzen olyan látszat, amely szerint a szlovák politika mozgatja, irányítja vagy befolyásolja a budapesti történéseket, egyben az sem haszontalan, ha politikai tervezésnél figyelembe veszi a határon túl élő magyar közösség szempontjait. Márpedig egyelőre úgy tűnik, hogy a törvényjavaslat benyújtása és tárgyalásának megkezdése jelentős hatással volt és van a szlovák választási kampányra, s inkább azokat erősíti, akiket a magyar politika szinte egyöntetűen kevésbé kívánatos partnereknek tart. Robert Fico a szavazás előtti utolsó napokban tálcán kapott egy olyan témát, amely alkalmas lehet a „harcra” és a „figyelemelterelésre” - ezeknél jobban semmi másra nem vágyhatott. Bár kétségtelenül van némi esély arra, hogy az állampolgársági vita és annak szlovákiai fogadtatása az ottani magyar szavazókat is mobilizálja, s ezáltal Fico mellett akár a magyar pártoknak is segíthet (amint azonban erre Csáky Pál okosan rámutatott, még ebben az esetben is inkább nehezítené a választások utáni tárgyalási helyzetüket: „már befolyásolta, lehet, a következő szlovák kormány összetételét”), összességében valószínűbb, hogy a nemzeti érdekeink szempontjából inkább negatív hatással lehet a júniusi választás eredményére. Elképzelhetőnek tartom persze azt is, hogy van ezzel ellentétes értelmezés, szívesen is hallanék vagy olvasnék erről bővebben. Leginkább azonban azt tartom fontosnak - akár a témától függetlenül is -, hogy ne keverjük össze az erőt a butasággal, az önállóságot az önsorsrontással. Legyen a magyar politika határozott és büszke, mert a sajnos több alkalommal tapasztalt érthetetlen gyengeség és túlzott alkalmazkodás még soha nem vezetett eredményre. A valóban örvendetes retorikai változás azonban ne jelentse azt, hogy egyben az eszünket is elveszítjük; nem alárendelődni és behódolni kell, hanem gondolkozni, ha lehet akár előre is…
Másfél évtizeden át azt hirdette a magyar jobboldal, hogy a szomszéd országokban élő magyarokkal kapcsolatos politikában a kormányoknak ahhoz kell igazodniuk, amit azok legitim politikai képviseletei kívánatosnak tartanak. Mostantól ez nem számít. Így beszélt erről Semjén Zsolt a Duna Televízióban: „A határon túli magyar vezetők álláspontját meghallgatjuk, de minket elsősorban az érdekel, mit gondolnak és akarnak a határon túli magyar emberek. Ők állampolgárságot akarnak...”. Hozzátette: „Természetesen érzékeny kérdés a szlovákiai választás. De vannak olyan alapvető nemzeti értékek és érdekek, amik nem rendelhetők alá bizonyos nemzetrészek helyi érdekeinek, még ha azokat figyelembe is kell venni.” A törvényjavaslat szerint az állampolgárság kedvezményes megszerzésének, illetve a megszűnt állampolgárság visszaszerzésének feltételei közül törlik azt a feltételt, hogy a kérelmező „a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik”, de megtartják azt, hogy a „felmenője magyar állampolgár volt”, ami eddig is kedvezményes honosításra adott lehetőséget a Magyarországon letelepülőknek. A kérelmet konzulátusokon is be lehet nyújtani, és az esküt külföldön, magyar konzul előtt is le lehet tenni. A kérelmezőknek az állampolgárságért be sem kell tenniük a lábukat az országba. Mi itt a probléma? Legjobb, ha ez ügyben Sólyom Lászlóhoz fordulunk, aki a komáromi Selye János Egyetemen 2007. október 2-án kijelentette: „az itteni diákság kettős követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Mert egyrészt könnyen hirdethetjük otthonról egész Európában, hogy a magyar nemzet fogalmát kulturális nemzetként fogjuk fel. A magyar nemzetnek tehát történelmi, kulturális és nyelvi identitása van, ezen az alapon egységes közösség, teljesen függetlenül az országhatároktól, és teljesen függetlenül attól, hogy ki milyen állampolgár. De ugyanakkor mindenkinek megvannak az állampolgári kötelességei, s integrálódnia kell állama közösségébe is.” A megkülönböztetés egyértelmű: az egyik oldalon áll a nyelvi, kulturális, történelmi identitás, melyeket az elnök a kulturális nemzet attribútumaként értelmezett, a másik oldalon pedig az állampolgárság mint a politikai nemzet attribútuma. Ha ezt komolyan vesszük, akkor a magyar állampolgárság felkínálása csak úgy értelmezhető, mint a magyar politikai nemzet kiterjesztése a határon túlra. A kisebbségi lét az etnikai és állampolgári hovatartozás eltérését jelenti. Hasonló helyzetben vannak Európában más nemzeti kisebbségek is, melyek közül a kilencvenes években legtöbbször a dél-tiroli német ajkú és a finnországi svéd kisebbségre volt szokás hivatkozni, mint amelyek esetében a kisebbségi jogok a legteljesebben érvényesülnek: széles körű kétnyelvűség, kulturális, sőt részben területi autonómia. Európa demokratikus országaiban sehol nem tekintik a kisebbségi helyzet adekvát kezelésének a másik ország által felkínált állampolgárságot. Olyan állampolgári közösségben gondolkodnak, amelynek a nemzeti kisebbséghez tartozók teljes jogú tagjai. Az államhoz a polgárai az ott élés, a gazdasági, szociális és politikai intézmények együttes használata révén kötődnek. Emellett teremtik meg annak feltételeit, hogy a kisebbséghez tartozók nyelvüket használhassák, kultúrájukkal élhessenek. Az etnikai és állampolgári hovatartozás közötti eltérésre kettős állampolgársággal reagálni: ez Európa keleti felén merült föl a soknemzetiségű kommunista rendszerek összeomlása után. A Moldovával való egyesülésben reménykedő, majd ennek elmaradása miatt csalódott Románia kínált például állampolgárságot az ott élőknek. Romániát nemzetállamként fogalmazták meg, a kommunista időszakban az állampolgári és a nemzetiségi hovatartozás közötti eltérést az országon belül erőltetett asszimilációval kívánták kezelni, most pedig az országon kívül az állampolgárság etnikai alapú kiterjesztésével. A jugoszláv államszövetséget a szerb nacionalisták verték szét, amikor maguk alá akarták gyűrni a horvátokat és szlovéneket, akik a megváltozott nemzetközi helyzetben elszakadással válaszoltak, és a többi tagköztársaság is követte őket. Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban rekedt volna sok szerb, akik korábban mindenütt otthon érezhették magukat a szövetségi államban. Most őket is kisebbségi helyzet fenyegette, esetükben is elvált az etnikai és állampolgári hovatartozás. Ahol lehetett, a nemzetállami logikát követő szerbek és horvátok elűzték új nemzetállamuk területéről az „idegen” etnikum képviselőit: ezt tette a krajinai szerbekkel a horvát hadsereg, a boszniai szerb csapatok Srebrenicában és másutt, s ezzel próbálkozott a jugoszláv hadsereg is Koszovóban. Amikor azután saját etnikumuk tagjai szorultak más államba, felkínálták nekik az állampolgárságot. A boszniai horvátoknak, a boszniai és koszovói szerbeknek. Az állampolgárság felkínálásával Románia, Horvátország, Szerbia azt juttatja kifejezésre, hogy azt az etnikumot, amely az államában többségben van, nemcsak kulturális nemzetnek, hanem határokon átívelő politikai nemzetnek is tekinti, mi több, Moldova, illetve a boszniai területek különállását nem is tekintik véglegesnek. Egyelőre „birtokon kívül” vannak, de így is a nemzetállami logikát követik: az etnikai közösséghez igazítják az állampolgári közösséget. Ezt célozza a most benyújtott törvényjavaslattal a magyar Országgyűlés nacionalista többsége is. A nyugat-európai gyakorlattól eltérve a kifordított nemzetállami logikát veszi át. A kisebbségi kérdést ott sikerült Európában megnyugtatóan megoldani, ahol nem a nemzetállami logikát követték. Ahol viszont kitartanak mellette, ott a kiterjesztett politikai nemzethez „csatoltak” óhatatlanul szembekerülnek azokkal, akikkel egy államban élnek. A feszültség nem oldódik, hanem konzerválódik és erősödik. A jobboldal politikusai rendre kijelentik: Magyarországnak nincsenek területi követelései. A magyar állampolgárság felkínálásával nem is területi, hanem - akárcsak a státustörvénnyel - lakossági követeléseket támasztanak. Semjén Zsolt szerint: „a mi szuverén ügyünk, hogy kinek adunk magyar állampolgárságot”. Általában ez így van, az adott esetben azonban nem. Mert például a Szlovákiával kötött alapszerződésekben a felek vállalták, hogy „kapcsolataikat a jószomszédság, a bizalom és a baráti együttműködés szellemében fogják fejleszteni, és párbeszédet folytatnak minden közös érdeklődésre számot tartó területen”. Emiatt sem dönthet Magyarország Szlovákia egyetértése nélkül úgy, hogy több mint félmillió szlovákiai magyarnak felkínálja a magyar állampolgárságot. Ez ellentétes az alapszerződéssel, melynek a kisebbségi jogokat lefektető 15. cikkéhez hozzáfűzték: „A jelen cikkből semmit sem szabad úgy értelmezni, mint ami feljogosít bármi olyan tevékenységre vagy olyan cselekedetre, amely ellentétes a nemzetközi jog alapvető elveivel és különösen az államok szuverén egyenlőségével, területi integritásával és politikai függetlenségével.” A letelepedés nélküli állampolgárság egyoldalú felkínálása ilyen cselekedet. Az államok szuverenitása és integritása nemcsak a területre vonatkozik. Az állampolgári viszony ma sem csak adminisztratív ügy, része az állampolgári kötődés az országban élők közösségéhez. Ha családi viszonyok változása vagy áttelepülés révén keletkezik kettős állampolgárság, az nem érinti az állam integritását, de ha a nyelvileg, kulturálisan és történetileg hozzá kötődő kisebbség egészének kínálja ezt fel a szomszéd állam, az igen. Különösen, ha az érvényben levő állampolgárságot egy háborút lezáró békeszerződés hozta létre az alábbi rendelkezéssel: „Mindazok a személyek, akiknek illetősége oly területen van, amely azelőtt a volt Osztrák-Magyar Monarchia területeihez tartozott, a magyar állampolgárság kizárásával jogérvényesen annak az államnak az állampolgárságát szerzik meg, amely az említett területen az állami főhatalmat gyakorolja.” (A trianoni békeszerződés 61. cikke.) Ez azóta is főszabály maradt a nemzetközi viszonyokban. De vajon nem ugyanígy jár el Románia is Moldovával szemben? Moldova a Szovjetunió kicsiny utódállama Európa perifériáján, Magyarország és Szlovákia viszont Közép-Európában fekvő NATO- és EU-tagállamok. Ne felejtsük el, milyen nemzetközi fogadtatásban részesültek azok a próbálkozások, hogy Csehországot és Szlovákiát - a német és a magyar kisebbség jogfosztását illetően embertelen - beneši dekrétumok formális hatályon kívül helyezésére bírják. A nagyhatalmak ezt a második világháború következményeinek felülvizsgálataként értelmezték. Még meg sem választotta miniszterelnökké az új Országgyűlés, Orbán Viktor máris újra kezdte a szomszédokkal a hidegháborút, amely előző kormányzását végigkísérte. Akkor a státustörvény ügyében is vereséget szenvedett, mert nemcsak a szomszédokkal, de a nemzetközi normákkal is szembekerült. Most sem számíthatunk másra. E hidegháború első számú vesztesei a szomszéd országokban élő magyarok lesznek. A feszültségek kiéleződését mindig ők szenvedik meg.
Közel két évtizede foglalkoztat a határon túli magyarok állampolgárságának a kérdése. Az évek óta „levegőben lógó”, majd 2004 decembere után mélyre ásott kérdés mellett foglaltam és foglalok állást ma is. Támogatom, hogy a szomszédos államokban élő magyaroknak lehetőségük legyen könnyített magyar állampolgársághoz jutni. Fontosnak tartom a nemzeti egység ily módon történő szimbolikus kifejezését. A Fidesz országgyűlési képviselői által az állampolgársági törvényhez benyújtott módosítást mégis ellenzem. Jelen formájában a kezdeményezés nem szól másról, mint hogy a Fidesz további választókat toborozzon a határon túlról. Ezzel érdekellentétet teremt a magyarországi választópolgárok és a határon túli nemzeti közösségek között. A „kettős állampolgárság megadása” valójában teljesen abszurd megfogalmazás. Kár, hogy ez a slendrián kifejezés honosodott meg a hazai közbeszédben. Kettős állampolgárságot egyetlen állam sem adhat. De szuverén módon dönthet arról, kiknek milyen feltételekkel és tartalommal ad magyar állampolgárságot. Németország ezzel kapcsolatos törvénye a „németséghez tartozás” kritériumát szabja meg, máshol a területhez való kötődés követelményét fogalmazzák meg. Magyarország is adhat pontosan meghatározott kritériumok alapján állampolgárságot bárkinek, de nem adhat állampolgárságot kollektíven, egyoldalú döntéssel és etnikai szempontok alapján. Bármilyen megoldásnak, amely a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését biztosítja, több területen kényes egyensúlyi helyzetet kell megcéloznia. Az első és a legfontosabb, hogy megfelelő egyensúly alakuljon ki a magyarországi társadalom és a határon túli magyar közösségek között. A törvényi szabályozásnak nem szabad szembeállítania a választójoggal rendelkező - a magyarországi választások következményeit a saját bőrén érző - adófizető magyar állampolgárokat és a határon túliakat, hiszen a deklarált cél éppen a nemzet újraegyesítése. Az állampolgári jogok és kötelezettségek egyensúlyát megbontaná, ha a Magyarországon életvitelszerűen nem tartózkodók számára automatikusan választójogot biztosítanánk. A benyújtott törvényjavaslat e tekintetben semmilyen eligazítást nem ad, a Fidesz most is trükközik. Félő, hogy pártszempontjai, szavazatmaximálási szándékai most is felülírják a magyar nemzetpolitikai érdekeket. Fenn kell tartani az egyensúlyt Magyarország eddigi uniós kötelezettségei és jogosultságai terén is. A magyar törvényhozásnak egyértelműen ki kellene jelentenie, hogy Magyarország nem tart többre igényt a csatlakozási szerződés alapján őt megillető, lakosságarányos uniós támogatásnál, európai parlamenti képviselői helynél, tanácsi szavazati aránynál. Ez minden uniós tagállam, s kivált a szomszédos országok számára elengedhetetlen garancia lenne. Ugyanilyen súlyú kérdés annak országgyűlési határozatban való kimondása, hogy a magyar állampolgárságnak a határon túli személyekre vonatkozó, egyéni kérelemre történő kiterjesztése teljes összhangban van az uniós normákkal. Számos ország gyakorlatához hasonlóan a magyar állampolgárság kiegészíti, „kiteljesíti” az eredeti állampolgárságot az „európai egységesülés szellemében”. Az uniós analógia Nagy-Britannia lehet, ahol a történelmi múlt, a Brit Nemzetközösség sajátosságai következtében a brit állampolgárságnak több változata van. Nemzetpolitikai szempontból egyértelműen támogatható egy világosan definiált, sajátos magyar állampolgárság megteremtése s az alkotmányba történő beemelése. A „kettős állampolgárságnak” elsősorban nem közjogi, hanem szimbolikus jelentősége van. Érzelmi, kulturális, lelki összetartozást, szolidaritást testesít meg. A határon túli magyar honfitársainkban - az MSZP átgondolatlan állásfoglalása következtében is - a szerencsétlenül alakult 2004. decemberi népszavazás előtt és azt követően ez az igény elementáris erővel mutatkozott meg. A magyar állampolgárság a határon túliakat legfőképp azzal segíti, hogy tartást és bátorítást ad nyelvük és kultúrájuk megőrzéséhez, a beolvasztás, az identitásvesztés kivédéséhez. A magyarországi egészségügyi ellátás és a nyugdíjjogosultság azonban befizetésen alapuló szerzett jog. Alapos mérlegelés után, világos szabályokkal kell meghatározni, hogy a különböző magyar ellátórendszerek milyen feltételekkel válhatnak elérhetővé a szomszédos országbeli magyar állampolgárok számára. Tisztázásra vár a munkavállalás joga is. Szlovákia, Szlovénia és Ausztria vonatkozásában nincs érvényben a munkaerő szabad áramlását érintő korlátozás, Románia esetében Magyarország egyes ágazatokban korlátozásokat alkalmaz. Ukrajna, Szerbia és Horvátország esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek az országok nem tagjai az EU-nak, és Magyarország jelenleg minden szektorban feltételekhez köti a munkaerő beáramlását. A határon túli magyarság azon tagjai, akik Magyarországon akartak dolgozni, nagyrészt már eddig is megtették ezt, legálisan vagy feketén. Mérlegelnünk kell, hogy mik a hazai munkaerőpiac reális szükségletei. Ez a kormánytöbbség felelőssége. Fontos megőrizni a szomszédsági és a nemzetpolitikai követelmények közötti egyensúlyt is. Jó lenne, ha nem térne vissza az az idő, amikor az Orbán-kormány a szomszédsági kapcsolatokat a nemzetpolitikai céloknak rendelte alá. El kell kerülni azt a korábbi jobboldali politikát, amely azt sugallta, hogy Budapest önmagában képes megoldani a határon túliak alapvető problémáit akár a státustörvénnyel, akár most, a „kettős állampolgársággal”. Bukarest, Pozsony, Belgrád, Kijev, Zágráb, Ljubljana és Bécs kormányainak, parlamentjeinek együttműködése nélkül nincs esély a problémák tartós rendezésére. Már a bejelentés időzítése is elhibázott volt. Miért nem tudott várni a még meg sem alakult kormány a szlovákiai választásokig? Szándékosan erősíteni akarják a paranoiás szlovák kormányfő, Robert Fico és a neonáci Ján Slota pozícióit? Ennyit ér a Fidesz szemében az érintett határon túli magyar közösség kérése, hogy az ottani választások utánra időzítsék a törvény beterjesztését és parlamenti vitáját?! Szerencse, hogy Románia Moldáviával kapcsolatos tervei miatt most hallgat. Szerbia a nagy létszámú határain kívül élő szerb népesség miatt a kettős állampolgárságot támogatja és alkalmazza. Az új magyar kormány feladata a magyar-ukrán államközi tárgyalásokon ügyes és határozott politizálással elérni, hogy a kárpátaljai magyarok - akik a magyar állampolgárságra leginkább rászorulnak - mentességet kapjanak Ukrajna alkotmányának kettős állampolgárságot tiltó cikkelye alól. Milyen eszközei vannak Magyarországnak és a kisebbségben élő magyar nemzetrészeknek, hogy a kényszerasszimilációt elkerülve integrálódjanak az adott ország társadalmába? Mit tehet a magyar kormány olyan esetekben, amikor a szomszédos államok politikai vezetése e cél elérésében nem partner, hanem ellenérdekelt fél? A jelenlegi szlovák kormány a homogén nemzetállam kiépítésében érdekelt. A félmilliós magyar nemzeti közösség megfélemlítését, anyanyelvének korlátozását, az erőszakos tömeges asszimilációt tűzte ki céljául. Ezt hivatott szolgálni a hírhedt államnyelvtörvény is. Könnyű volt Bajnai Gordont a szécsényi találkozó után orvul és populista módon hátba támadni. Most azonban a Fidesznek kellene bizonyítania, vagyis végrehajtania a „külpolitikai konszolidációt”. Minél hangosabbak, keményebbek, sőt keménykedők Orbánék, annál jobb szolgálatot tesznek Fico ultranacionalista kormányának. A szlovák államnyelvtörvény nemzetközi fogadtatása mutatja, hogy az EU politikai síkon nem kíván, jogi eszközökkel pedig nem tud beavatkozni. Inkább eltűri, hogy a Smer egy idegengyűlölő, neonáci párttal kormányozzon. Folyosói beszélgetéseken ezt elsősorban az ausztriai Schüssel-Haider-koalíció idején életbe léptetett szankciók sikertelenségével magyarázzák. Az EBESZ és az Európa Tanács megfogalmazta fenntartásait, de nincs elég erejük az európai normák betartatására. A szlovákiai magyar közösség helyzete mindezek következtében folyamatosan romlik. S hiába van Magyarországnak a kisebbségvédelem terén igaza, ha a Fidesz uniós megítélése finoman szólva is kétértelmű, részben jogtalanul, részben jogosan. Szomorú, de tény, hogy az európai államok és az USA döntéshozói Magyarország jogos kisebbségvédelmi törekvéseit is gyakorta destabilizáló tevékenységként értelmezik. Ennyiben igaztalan és méltánytalan a Fideszt egy kategóriában emlegetni a szomszédos országok ultranacionalista erőivel, miként ezt sajnos tapasztalhatjuk meghatározó európai politikusok zártkörű megnyilvánulásaiban is. A negatív megítélés alapvetően a Jobbikhoz fűződő kétértelmű viszonnyal függ össze: l. Demeter Ervin, Cser-Palkovics András közös fideszes-jobbikos önkormányzati képviselőségét, a néhány hónappal ezelőttig tartó koalíciót Székesfehérváron, vagy Szájer József és Morvai Krisztina közös brüsszeli szereplését 2009 tavaszán az Európai Parlamentben a 2006. október 23-i rendőri túlkapásokról stb. Mindezt az Európai Bizottság és az Európai Parlament legfelső köreiben is számon tartják. Az Európai Néppártban is tudják, hogy Nicolas Sarkozy egészen másként viszonyul a Nemzeti Fronthoz, mint Orbán Viktor a Jobbikhoz. A Fidesznek célszerű lenne mielőbb egyértelművé tennie: a Jobbikkal nem az a baj, hogy „rendezetlen”, hanem az, hogy rasszista, idegengyűlölő. Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek ezt ki kellene végre mondania. Az egyértelmű elhatárolódás hiánya erőteljesen be fogja árnyékolni a Fidesz-kormány tevékenységét, és legfőképpen a határon túli magyarokkal kapcsolatos politikáját. A megújuló magyar baloldalnak szembe kell szállnia a Fidesz nacionalista álláspontjával, miszerint a magyar többség fontosabb, mint a velünk élő kisebbségek, vagy a határon túliak fontosabbak, mint az anyaországi nemzet. Célszerű elkerülni a liberálisok egyoldalúságait is, miszerint elsősorban a kisebbség, adott esetben a romák jogegyenlősége a fontos, és ehhez képest másodlagos a XXI. századi korszerű magyar nemzettudat vállalása. A magyar baloldal adjon új, hiteles válaszokat azokra a társadalmi problémákra, amelyeknek megoldatlansága a szélsőjobb térnyeréséhez nagyban hozzájárult: a társadalom kettészakadása, a munkanélküliség, a romák társadalmi integrációjának megoldatlansága, a magyar-roma együttélés kezeletlen konfliktusai. A magyar baloldalnak meg kellene követnie a határon túli magyar nemzetrészeket az MSZP-nek a 2004. decemberi népszavazás során képviselt álláspontja, de legfőképpen a nemzeti szolidaritással, a baloldal alapértékeivel ellentétes, anyagias érvrendszere miatt. Még akkor is, ha igaz, hogy a 2004-es népszavazás során a jobboldal is durván manipulált, sőt hazudott is. Lehet, hogy a magyar állampolgárság kiterjesztése a szülőföldön maradást fogja szolgálni azzal, hogy tartást ad. Lehet, hogy még inkább a szülőföld elhagyására csábít, mert megkönnyíti a magyarországi letelepedést. Kételyeinkre csak az idő és az új magyar kormány tevékenysége adhatja meg a választ. A haza nem volt ellenzékben, és most sincs kormányon. Igaz, hogy a Fidesz egymaga dönthet a haza sorsáról: a fennmaradó 7,3 millió nem szavazóról vagy nem reá szavazóról és a határon túli nemzetrészek támogatásáról. Döntéseit azonban csak érdemi konzultációk után lenne célszerű meghoznia, beleértve az ellenzéki pártokkal való egyeztetést, sőt együttműködést is. Magyarország, a magyar nemzet mindannyiunké.
Az állampolgársági törvény beterjesztése egyike lesz az új kormányzat azonnali intézkedéseinek. Az európai intézmények általában megkövetelik, hogy az államok a más államok polgárait is érintő határozataikat az illető állammal egyeztetve hozzák meg. Ezért a leendő magyar külügyminiszter egyik legelső útja Szlovákiába vezetett. Az egyeztetés sikertelenül végződött ugyan, de ennek ódiuma inkább a szlovákokat sújthatja, hiszen Szlovákia az alapszerződés megkötése óta nem adta a kompromisszumkészség legkisebb jelét sem, kizárólag a hatalom pozíciójából hajlandó tárgyalni, tudomást sem vesz arról, hogy Magyarország is az EU tagja, s a határmódosításra nemcsak lehetőség nincs, de túl sok értelme sem volna. Az, hogy a szlovák politikai elit képviselői a magyarok kettős állampolgárságát szinte kivétel nélkül nemzetbiztonsági kockázatként értékelik, első látásra teljesen irracionális, és ellentmond annak a ténynek, hogy eddig is több százezer szlovák állampolgárnak volt kettős állampolgársága, ami nem jelentett semmilyen „nemzetbiztonsági kockázatot”. Ám mégsem irracionális, ami annak látszik, megvan annak a maga logikája. Ha Szlovákia továbbra is a magyar kisebbség nyelvi jogainak korlátozásában s távlatilag az asszimilációjában, a homogén nemzetállam megteremtésének XIX. századi álmában gondolkodik, akkor a kettős állampolgárság valóban „nemzetbiztonsági kockázatot” jelent, mert ennek a célnak valóban ellentmond. Amíg a magyar anyanyelvű szlovák állampolgároktól a hatóságok megtagadhatják az anyanyelvükön való kommunikációt, a magyar állampolgároktól kötelesek lennének eltűrni, legfeljebb a szlovák nyelvtudást is megkövetelhetik tőlük. De ezt eddig is megtették. A helyzet tehát akkor sem változik, ha a magyar állampolgársággal is rendelkezőket megfosztják szlovák állampolgárságuktól. Az országból ki nem utasíthatják őket, mert erre az uniós jog nem teremt lehetőséget. Olyan helyzet alakulhat ki, melyben nemcsak a szlovák állam, hanem a magyar anyanyelvű szlovák állampolgár is döntési helyzetben lesz. Élhet azzal a vétójoggal, melyet a társadalmi szerződés liberális elméletei elvileg garantálna számára, de a politikai gyakorlatban következetesen megtagadnak tőle. Bármikor felbonthatja az egykor rákényszerített, súlyosan hátrányos társadalmi szerződést, mert többé nincs védtelenül kiszolgáltatva a szlovák többség önkényének. Ha Szlovákia ezzel nem számol, nem próbál magyar anyanyelvű állampolgáraival méltányos megállapodást kötni, állampolgárai jelentős részét veszítheti el. A XXI. században, úgy tűnik, már a nyelvi-kulturális közösségek sem tarthatóak többé valamiféle rabszolgasorban. Ez a perspektíva az önkényes döntésekhez, a kisebbségek fölötti dominanciához s végső fokon a magyar kisebbség beolvasztásának mámorító gondolatához szokott szlovák közvélemény számára persze elviselhetetlen. Az irracionálisnak tűnő reakciók mögött tehát nagyon is racionális, igaz, leplezetlenül soviniszta megfontolások bújhatnak meg. A szlovák fenyegetőzés arra irányul, hogy megfélemlítse a magyarországi döntéshozókat, s azok a magyar kisebbség túszhelyzetére való tekintettel lemondjanak „nacionalista” szándékaikról, ahogy Trianon óta oly sokszor. Csakhogy a kettős állampolgárság éppen ennek a túszhelyzetnek a felfüggesztését teszi lehetővé, s hosszú távon a szlovák hatóságokat is arra kényszerítheti, hogy a kisebbségi kérdés méltányos megoldásával próbálkozzanak, hiszen magyar anyanyelvű állampolgáraik elvesztése Európa mai demográfiai helyzetében és egy javuló világgazdasági konjunktúra perspektívájában a szlovák gazdaságra is súlyos csapást mérhet. Szlovákia nemcsak az aktív munkaerő jelentős részét veszíthetné el (miközben Magyarország munkaerőgondjainak megoldásához nyújtana „segédkezet”), de áttelepülő tízezrek számára volna kénytelen nyugdíjakat folyósítani, melyeket Magyarországon költenének el. A magyar állampolgárság lehetőséget teremtene a szlovákiai (és nem csak a szlovákiai) magyarok számára, hogy (kezdetben pusztán lélektanilag) megszabaduljanak attól a megalázó kiszolgáltatottságtól, melybe a Trianon után kialakult nemzetállamok kisebbségellenes politikája kényszerítette őket. A magyarországi lakhellyel nem rendelkezők választói jogosultsága azonban (melyet e pillanatban főként a Jobbik erőltet) számos támadási felületet kínálna, s a magyar belpolitikába is bizonytalansági tényezőt vihetne, hisz a határon túliak a magyarországi helyzet elégtelen ismerete miatt döntéseikben legfeljebb érzelmeikre alapozhatnának, s így könnyen populista törekvések áldozataivá válhatnának. Az állampolgár csupán abban az országban tekinthető kompetens és racionális választónak, melynek mindennapjait ismeri. A kettős állampolgárság csak virtuálisan jelenthetne a magyar államhoz való tartozást, első fokon az utódállamokat kényszeríthetné arra, hogy jelentős engedményekkel próbálják megtartani magyar anyanyelvű, de a szlovák nyelvet is jól ismerő állampolgáraikat. S ez esetben a szlovákiai magyar, a romániaiak túlnyomó többségéhez hasonlóan, egészen bizonyosan a szülőföldön való megmaradás mellett döntene. De továbbra is csak feltételesen. A kettős állampolgárság tehát nem a harmonikus együttélés lehetőségei, hanem a hagyományos beolvasztási politika alól ránthatja ki a szőnyeget. Érthető tehát, hogy akik továbbra is az utóbbira szeretnék alapozni nemzeti doktrínájukat, hisztérikusan reagálnak. S aligha csupán a választási kampány miatt.
Miközben Európa a saját jövőjével birkózik, és komoly politikusok is az unió szétesésének rémképét vizionálják, a még be sem iktatott magyar kormány parlamenti többsége mélyhűtőbe tette a háromharmad viszonyát északi szomszédjával, továbbá „nemzeti összetartozás napjának” álcázott trianoni emléknappal ajándékozná meg a magyar népet. A határok nélküli Európában adna kettős állampolgársággal „erkölcsi elégtételt” a 2004-es népszavazásért, s Trianon kilencvenedik évfordulójára teremtene - a Jobbik és az LMP heves bólogatásával - újabb alkalmat a nemzeti fájdalmaskodásra - ugyancsak a háromharmadnak. E kettős mozdulatból annyi biztosan látszik: annyiban különböznek elődeiktől, hogy éppen kilencven évvel lemaradtak tőlük, ám az arroganciát ellesték a múltból. Meglehet, nekünk már fel sem tűnik, milyen erővel nyomul ismét az áporodott levegő a Kárpát-medencébe, de a szomszéd már orrontja. Az osztrák jobboldali Die Presse közölt vendégkommentárt szerdán Magyarországról Sibylle Hamann bécsi újságírótól. Nem gondolom, hogy egyetlen beszámoló alapvető igazságokra juthat, de hogy jellemezheti a Fidesz készülő országlásának hangulatát, abban biztos vagyok. És ez a hangulat legalább olyan fontos, mint az, aminek azt a nyugati világ polgára gondolja. „Szól a retróriadó” - írja a szerző, miközben csodálkozik a Keleti pályaudvarnál kapható Vesszen Trianon! feliratú pólókon, a régi nagyságról szőtt kifakult álmokon, a megaláztatás máig gondosan ápolt szégyenén. Az osztrák állampolgár aligha tájékozottabb magyar ügyekben, mint a magyar az osztrák belpolitikában, így hát elégedjünk majd meg szánakozó „állatkerti” pillantásokkal, ha Hegyeshalomnál átlépjük a virtuális határt. Alighanem e pillantások - márpedig ilyen állat nincs! - fogják kísérni a következő években minden mozdulatunkat, ha megint eluralkodik rajtunk az a romantika, amely az egykor volt magyar úri középosztály érzésein, sérelmein, gondolatain alapul, s aminek azonban végképp semmi köze a XXI. századhoz. Merengünk: nem lehet ennyire üres a Fidesz, hogy eszmeként csak a gyorsan kimerülő komcsizás és a „nemzeti” ügyek lufija tenyészik benne! Hogy szellemi kovászként - gyorsan, szerte ne fusson a nyáj! - megint fel kell lelnie a két világháború közepét! És merengünk azon is, amit a Die Presse említ: „Az ember nem tud szabadulni a benyomástól: itt valaki valamit vissza akar hozni. Itt valaki a revánsra gondol. Hogy minél hangosabban és minél buzgóbban beszélnek a hatalom birtokosai a múltról..., annál jobban kell vigyázni, mert a jelen lesz veszélyes”. Az urak nem merengenek. A Jobbik megadta hangon „spontánul” eléneklik a székely himnuszt a Ház nyitóülésén, s gondolatban talán már prémmel szegélyezett bársony díszmagyar mentéjükből szellőztetik a molyirtót, legyen méltó - jó: méltóbb - társa a Szálasi-uniformisnak. Közben a Szlovák Nemzeti Párt rendezvényén a Trencsén megyei Bánluzsányban turulmadárra lövöldöznek ottani parlamenti képviselők részvételével. Emberek, népek sorsára tüzelnek mindkét irányból.
Fontos, hogy az Európai Unióban az egyes országok csatlakozását követően is folyamatosan nyomon kísérjék a tagállamok jogalkalmazási gyakorlatát a kisebbségi jogok területén - hangoztatta az Európai Parlament úgynevezett kisebbségi frakcióközi munkacsoportjában csütörtökön Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa a munkacsoport társelnöke, Gál Kinga (Fidesz) Strasbourgban kiadott közleménye szerint. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet főbiztosa annak jelentőségére is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó nemzetközi szervezetek továbbra is széles jogkörökkel rendelkezzenek, és a kisebbségügyi kérdéseket az illetékes országok a nemzetközi intézmények keretei között vitassák meg. Ebben a folyamatban az Európai Parlamentnek és a kisebbségi munkacsoportnak is növekszik a szerepe - tette hozzá a közlemény. Az Európai Uniónak nemcsak a tagság elnyeréséig kell szigorúan ellenőriznie a tagállamok kisebbségi jogi szabályozását, hanem azt követően is - szögezte le Vollebaek. A meghallgatáson a szlovák nyelvtörvény és a kettős állampolgárság kérdéseit is megvitatták. Bauer Edit szlovákiai EP-képviselő kérdésében rámutatott, hogy az utóbbi években Szlovákiában a magyar és más kisebbségeket hátrányosan érintő események következtek be, így például Malina Hedvig esete vagy a szlovák államnyelvtörvény elfogadása és annak alkalmazása. A képviselő „a kettős állampolgárság bevezetése miatti szlovák riogatásokkal” kapcsolatos véleményéről is kérdezte a főbiztost, nevezetesen hogy Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz hasonlóan ő is biztonsági kockázatként értékeli-e a kettős állampolgárság intézményét. Vollebaek kijelentette: a kettős állampolgárság intézményét nem tekinti biztonsági kockázatnak, ha az nem tömeges mértékben történő útlevélkiadással jár. A szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta, hogy július végén fogják megvizsgálni és értékelni annak végrehajtását. A nyelvtörvényről kérdést intézett a főbiztoshoz Tabajdi Csaba (MSZP) és Sógor Csaba erdélyi magyar képviselő is. Utóbbi egyebek között azt nehezményezte, hogy a főbiztosnak nem sikerült a kérdést megnyugtatóan rendeznie, a konfliktust feloldania. Schöpflin György (Fidesz) a főbiztosnak a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen felmerült szabálysértésekkel kapcsolatos munkájáról és eredményeiről érdeklődött - derül ki a közleményből. Vollebaekot - aki 2007 óta tölti be EBESZ-főbiztosi posztját - most először látta vendégül a kisebbségügyi EP-munkacsoport.
Magyarország keresi a vitát címmel véleményoldalán kommentárban foglalkozott csütörtökön a magyar-szlovák viszonnyal a Süddeutsche Zeitung. A német liberális napilap az írás bevezetőjében azt hangoztatta: a kijelölt magyar miniszterelnök, Orbán Viktor még nincs hivatalban, de máris bosszantja a szomszédokat. Az új parlamentben szélsebesen akarják elfogadtatni a magyar állampolgárságnak a „külföldi magyarokra” történő kiterjesztését, és a törvény a tervek szerint augusztus 20-án, Szent István napján lépne életbe. Az újság szerint már ez a hatásvadász jelkép is utal arra, hogy az „új urak” számára Budapesten miről is van szó. A nemzeti érvényesülési kényszer zászlóvivőjeként Orbán el akarja kerülni, hogy ezen a téren bárki is felülmúlja őt, és különösen nem a radikálisok, azaz a parlamentbe bejutott Jobbik párt - fogalmazott a lap. Az ezt követően várható ricsaj alkalmas annak túlharsogására, amit Orbánnak egyébként új korszaka nyitányakor még be kell jelentenie. Nevezetesen hogy nem szociális jótétemények, hanem erőteljes megszorítások lesznek, ami választói közül sokak számára csalódást okoz majd. A nemzeti harsonákat a figyelem elterelésére fogják felhasználni - hangoztatta a Süddeutsche Zeitung. Az újság szerint Orbánnak ugyanakkor számításba kell vennie azt az árat, hogy mindez a szomszédos Szlovákiában élő magyaroknak és pártjaiknak inkább árt majd, míg ellenfeleiknek, a jobboldali nacionalistáknak a küszöbönálló, június 12-i parlamenti választásokon pedig hasznára válik. Szlovákia - mint a lap írta - megtorlással fenyeget. Pozsony már az elmúlt évben - teljes mértékben szükségtelen nyelvtörvényével - bizonyította, hogy ott is bőven akad uszító. A görög pénzügyi katasztrófa után ily módon az Európai Unió egy további válsággóccal kerül szembe, ami hosszan tartó figyelmet, illetve kezelést kíván majd. A türelmen és a diplomáciai ügyességen kívül ezen nem sok más segít - írta a lap.
A Pravda című független szlovák lap csütörtöki jegyzetében azzal foglalkozott, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítaná június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának dátumát. Nem szerencsés lépés Trianonra építeni a magyar identitást - írja a Pravda. Az újság szerint a Fidesz elsősorban a közelgő helyhatósági választásokra való tekintettel foglalkozik az égető, megoldásra váró gazdasági gondok és a szükséges népszerűtlen megszorító intézkedések helyett inkább Trianonnal. Orbán Viktor olajat önt a „nacionalista tűzre, s ez a mi tájainkon mindig hatásos”. Bár nem érdemes alábecsülni azt a tényt, hogy Magyarországon Trianont továbbra is „nemzeti megrázkódtatásként” kezelik, „erre építeni az állami identitást téves” - vélekedik a szerző. Rámutat, hogy az esemény óta már 91 év telt el, s azóta a Duna mindkét partján három generáció nőtt fel, amelyeknek biztosan más problémáik vannak, semmint a történelmi Magyarországot siratni. „A régi sebek feltépésében a magyarok azonban mesterek” - állítja a szlovák Pravda - s ezért „a múlt szellemeinek megidézése déli szomszédainknál folytatódik”. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy Németországban is van hasonló hivatalos emléknap, s a kitelepített szudétanémeteknek is megvan a maguk rendszeres pünkösdi találkozójuk. „Magyarország esetében az a lényeges, milyen formája lesz a hasonló ünnepnek. Sajnos az az aggodalom, hogy elsősorban a gyűlöletes irredentizmus kap majd teret, több mint jogos” - zárja jegyzetét a Pravda.
A trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulója alkalmából június 4-én 16.30-kor országszerte megszólalnak a református és az evangélikus templomok harangjai - közölte a Magyarországi Református Egyház kommunikációs szolgálata. A közleményben az olvasható: „Az igazságtalan trianoni békediktátum 90. évfordulóján (...) a harangszó nem csak arra emlékeztet, hogy Trianon egy egész nemzetet, közösségeket, családokat és egyházakat megnyomorító döntés volt, de az Istennel való találkozásra is hív, aki erősebb minden erőtlenségünknél.” Április 26-án a Jobbik elnöke, Vona Gábor sajtótájékoztatón arról beszélt: egyik első parlamenti kezdeményezéseként országgyűlési határozati javaslatot kívánnak benyújtani, hogy már az idén nemzeti emléknappá válhasson június 4., az 1920-as trianoni békeszerződés megkötésének évfordulója. Május 10-én a Jobbik levélben kérte a Fidesz országgyűlési támogatását a Trianon-emléknap bevezetéséhez. Május 14-én az Országgyűlés elé került a Jobbiknak a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról szóló indítványa.
Bósza János komáromi autonómiaharcos június 4-én Pozsonyban, az elnöki palota előtti szökőkútnál demonstrál. Bósza a Bummal közölte, egyszemélyes tüntetést tart az elnöki palota előtt, délután három órától este hatig. A komáromi autonómiaharcos harmadszor vonul a Hodža térre. „Trianon, a magyar-szlovák megbékélés, a pozsonyi 1919-es sortűz, a nyelvtörvény, a kettős állampolgárság, az autonómia mind-mind téma lesz“ - áll Bósza közleményében, aki szlovákul és magyarul is kifejti majd véleményét. „Semmit kétszer nem mondok el ugyazon a nyelven. Tehát a magyarul elmondott szöveget már szlovákul nem ismétlem meg, akárcsak a szlovák szövegemet magyarul. Tudom nyelvtörvényt sértek majd, de ez legyen a legkisebb bűnöm a bűnösök között” - írja honlapján. „Nem hívok senkit sem, hogy velem együtt ott legyen, de ha sokan leszünk, akkor annak örülni fogok” - közölte Bósza.
Csökkentené a parlamenti képviselők számát a Fidesz és a KDNP. Ezt már rögzítenék az alkotmányban is, de a konkrét vita erről csak később kezdődne. A tervezetről több mint egyéves vita kezdődik. A jelenlegi javaslat szerint a határon túli magyarok nem kapnának szavazati jogot akkor sem, ha elfogadnák a kettős állampolgárságról szóló szabályozást. Alapesetben ugyanis ötven százalék feletti részvételnél már az első fordulóban képviselő lehet az, aki a legtöbb szavazatot gyűjti be. Jelenleg még az összes voks több mint ötven százaléka kell a mandátum elnyeréséhez. A sorsolás csak akkor következhetne be, ha második fordulót is tartanak és a két legjobb jelölt ugyanannyi szavazatot kap. A Fidesz és a KDNP választójogi előterjesztése alapján az országos parlamenti választás során bonyolítanák le a kisebbségi képviselők választását is - magyarázta a javaslat egyik előterjesztője, Répássy Róbert, aki sajtóhírek szerint az igazságügyi területet irányíthatja majd államtitkári rangban. A Fidesz elképzelései szerint országos listákra szavaznának a választópolgárok, tehát tulajdonképpen a pártok sorában szerepelnek a kisebbségi jelöltek is. Azok, akik jogosultak lesznek kisebbségi jelöltre voksolni, nem szavazhatnak pártlistákra. Erre Répássy Róbert szerint azért van szükség, hogy mindenkinek csak két szavazata legyen. Kilencven országgyűlési képviselőt lehetne választani egyéni választókerületben, 78-an országos listáról, harmincan pedig töredékszavazatok alapján kerülnének be a törvényhozásba. A szocialisták újra benyújtják a 199 fős parlamentre vonatkozó, tisztán listás választást támogató javaslatukat - mondta a Krónikának Lamperth Mónika elnök-helyettes, aki úgy véli: a Fidesz hatalmi érdekeit szolgálja a most nyilvánosságra került javaslat, amely szerinte nem javít a rendszer arányosságán. A magyar közjogi hagyományokkal ellenkezik, ha így első reflexből hozzányúlnak az alkotmányozáshoz és a választójogi rendszerhez - fogalmazott a Krónikának a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás. Szerinte a Fidesz törvényjavaslata elsietett, és nincs mögötte társadalmi közmegegyezés. A Lehet Más a Politika frakcióvezetője örül annak, hogy a Fidesz megtartaná a rendszerváltás idején megalkotott vegyes választási rendszert. Schiffer András azonban azzal nem ért egyet, hogy az Alkotmányban is rögzítenék az Országgyűlés létszámát. A választójogi reform előkészítéséért felelős albizottság 2011. június 30-ig dolgozná ki az új választójogi reformot, amelyet jövő év végéig fogadhatna el a Tisztelt Ház. Szakértők szerint egyszerre javít és ront is a kisebb pártok helyzetén a Fidesz választási törvény-javaslata. A területi listák megszüntetése Smuk Péter, a Széchenyi István Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének docense szerint például könnyebbség az ő szempontjukból, a második forduló kvázi eltörlése, vagyis a relatív többség elvének bevezetése egyéniben viszont ellehetetleníti őket. Ugyanígy látja a kicsik új rendszerbeli esélyeit Török Gábor, a Vision Consulting vezetője is, aki viszont ezzel együtt is visszafogottnak tartja a Fidesz javaslatát. „A választási rendszer soha nem semleges technika, annak bármilyen irányú módosítása politikai érdekeket szolgál vagy sért. Ehhez képest az a javaslat, amely most itt áll előttünk, meglepő módon nem látszik kihasználni a Fidesz politikai érdekeit, hanem nagyvonalú és önkorlátozó” - fogalmazott Török Gábor. Ha az MSZP-hez hasonlóan a Fidesz is a párt aktuális támogatottságához illesztette volna választási elképzeléseit, akkor tisztán egyéni rendszerre tett volna javaslatot, amelyben - ha a három héttel ezelőtti szavazatarányokkal számolunk -, a pártnak 98 százalékos képviselet jutott volna az Országgyűlésben. A most benyújtott verzióval - mivel az megtartja az arányosságot - Török Gábor szerint alapvetően nem változtak volna áprilisban az erőviszonyok. Arra a kérdésre pedig, hogy nem ellentétes-e a demokráciával, ha az első forduló győztese akár néhány százaléknyi előnnyel is egyből megszerzi a mandátumot, nemmel felelt: „Véletlenül sem gondolnám, hogy ez valamilyen demokrácia-feltételnek ne felelne meg. Más kérdés, hogy valóban az a politikai oldal jár jól egy relatív többségű választási rendszerbe, amely az első forduló, azaz az egyetlen forduló előtt már képes a szavazókoncentrációra. Tehát az, amit nálunk a két forduló között szoktak pártok lejátszani, az a visszalépés, alkudozás. Ez a relatív többségi választási rendszerben a választás előtti periódusra kerül át”. A választási rendszer mellett sok múlhat a szakértők szerint a választókerületek újrarajzolásán is, ezekről azonban nem szól a javaslat. A 176 helyett már mindössze 90 körzet határait a tervezet szerint a kormány dolgozza majd ki.
A Harminchárom szlovák népmese című kötetet kedd este mutatják be Budapesten. Závada Pál a kötetben szereplő történeteket a legnagyobb szlovák népmese-gyűjteményekből válogatta, valamint nagy segítségére volt az a szlovák weboldal, amelyik a szomszédos ország nemzeti kincseit mutatja be. „Itt találtam rá a 19. századi mesegyűjtésekre, ami főleg két nagy gyűjtő nevéhez fűződik, Pavol Dobšinskyéhoz és Samuel Czambeléhez” - részletezte az író. Hozzátette: a könyvvel a mesekincs rokon vonásait és különbözőségeit mutatja be. „Ugyanazt a mesét mondták, csak éppen más nyelven. Akadnak például történetek Mátyás királyról. Persze egy kicsit másként szólnak, mint magyarul, de a király ugyanúgy álruhában jár és a basáskodó urak gonoszságait leplezi le” - mesélte az író. Závada Pál érdekesnek találta azokat a meséket is, amelyben magyarok és szlovákok találkoznak. „Ezekben előfordul például, hogy a magyar urak buta tótoknak tekintik a szlovákokat, akik persze túljárnak az urak eszén” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy milyen különbözőségeket talált érdekesnek a szlovák és a magyar népmesék között, Závada Pál elmondta: szerinte a szomszéd ország mesekincsében hangsúlyosabb szerepet kapnak a nők. „Nem vagyok hivatásos népmesekutató, így csak a benyomásaimról beszélhetek, de mintha többször szerepelnének eszes lányok, furfangos nők a történetekben, akik általában megoldják a próbatételeket vagy éppen a férfi szereplőt segítik a megoldáshoz”. Závada Pál ugyanakkor hozzátette: a legnagyobb különbség a helyszínekben van, a szlovák népmesék többsége ugyanis hegyvidéken játszódik. Az író fontosnak tartotta a közös nyelvi kincs bemutatását is, mint emlékeztetett, számos olyan szó akad, amely ugyanúgy hangzik szlovákul, mint magyarul. „Közös például a hadsereg nyelve, a torzított német szavak. De említhetem a huszár és a lovász szavainkat is, amelyek szintén megtalálhatók a szlovákban. Sőt a korabeli nyelvjárásokban használták a kisaszonka (kisasszonyka) kifejezést is”. Závada Pál ugyanakkor hozzátette, a kötettel néhány szlovák kifejezést is bevezet az olvasó magyar gyerekek szókincsébe. Mint mondta, a legtöbb szó jelentése a szövegösszefüggésből kiderül, némelyiknél pedig a hangzás, a gyökerek azonossága segíthet a megértésben. Az író példaként a pénzek elnevezéseit említette (gros-garas) és azokat a szavakat, amelyeket hasonló jelentésben használunk ma is. A mesegyűjtemény a Magvető Könyvkiadónál jelent meg, az illusztrációkat Kun Fruzsina készítette.
A tervek szerint a Palóc Utat olyan közös szlovák-magyar tematikus útvonalként alakítanák ki, amely a palóc kultúra értékeit őrzi és mutatja be. A túraútvonal kiépítése már idén elkezdődhet. Turisztikai termékként kezelt látványosság és értékmentés a célja a Palóc Út programnak, amelyet két szlovákiai és hat magyarországi partner indított el - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. A túraútvonalat idén építenék ki. A tervek szerint a Palóc Utat olyan közös szlovák-magyar tematikus útvonalként alakítanák ki, amely látogatóbarát, és emellett a palóc kultúra értékeit is őrizné. Nyolc helyszínen készül az a tematikus kiállítás, amely elsősorban a palóc népi kultúra tárgyi emlékeit mutatja majd be. A pályázat szlovákiai központi partnereként Fülek koordinálja a munkát, a vár alatti turisztikai információs központ egyik helyisége pedig a palóc szobának ad majd helyet. Az Európai Fejlesztési Alap 239 ezer euró támogatást nyújt a Palóc Út kialakításához. Füleken a palóc szoba mellett a turisztikai információs központ udvarának befejezésére és a vár közeli földbástyájának régészeti feltárására, illetve megerősítésére fordíthatják a megnyert pályázati összeget. „A pályázat alapvető célja a tematikus út állomáshelyein, településein meglévő adottságok, a turisztikai kínálat bővítése és összesítése olyan módon, hogy az autentikus palóc értékek a turisták számára megismerhetők, igénybe vehetők, látványosak és jobban fogyaszthatók legyenek” - mondta el a lapnak Bodnár Judit, a Füleki Városi Hivatal munkatársa, aki a pályázat kivitelezéséért felel.
Tavaly októberben jelentette ki Orbán Viktor a Duna Televízióban a kettős állampolgárságról, hogy „megadjuk, ilyen egyszerű”. Már akkor is csak az gondolhatta ezt ilyen egyszerűnek, aki nem tud kettőig számolni. A kettős állampolgársághoz két állam kell. Egy állam egyet tud adni. Ha a másik megvonja az állampolgárságot, akkor egy állampolgárság marad. Ez ilyen egyszerű. A megvonáshoz csak annyi kell, hogy a másik állam vezetői éppoly egyszerűen gondolkodjanak, mint azok, akik a mi államunkat fogják vezetni mostantól. A jogi lehetőség megvan, az akarat megvan. Mi kell még? A jogi lehetőségről (miként Szigethy István a Népszabadságban múlt szerdán emlékeztetett rá), még az előző Orbán-kormány gondoskodott. 2001-ben csatlakoztunk (nagyon helyesen) az 1997-es Európai Egyezményhez, amelyet az Országgyűlés szintén az Orbán-kormány idején beiktatott a magyar jogrendszerbe. Ebben az egyezményben benne van, hogy „minden állam szabadon döntheti el, hogy belső jogában milyen következményeket fűz ahhoz a tényhez, hogy egy állampolgára egy másik állampolgárságot is megszerez vagy azzal rendelkezik”. Az egyezmény szövege szerint az állam megfoszthatja az állampolgárságától azt, aki saját kérésére, önként felvesz egy másik állampolgárságot. A magyar Országgyűlés tehát hiába ad állampolgárságot egyoldalú döntéssel azoknak a magyaroknak, akik továbbra is egy másik államban kívánnak élni, valójában nem ad semmit. Mert akik az adományt igénybe veszik, kiszolgáltatottá válnak, mindenféle hátrányos jogkövetkezmények lehetőségével kell számolniuk, végső soron azzal is, hogy a lakóhelyükön hontalanná válnak. A napokban kiderült, hogy ez a lehetőség egyáltalán nem elvont. Elég, ha olyan soviniszta pártok kerülnek hatalomra, mint amilyenek Szlovákiát most kormányozzák, s amilyenek uralkodtak már más szomszédos országokban is. Ahogy nálunk, úgy bárhol megtörténhet, hogy a többség teljhatalomra juttat egy olyan politikai erőt, amely az állampolgárságot és a nemzettagságot azonosítja, úgy gondolja, hogy bármit megtehet, amit nemzeti érdeknek vél, és fütyül rá, hogy ehhez mit szólnak a határon túl. Egy szimbolikus értékű állampolgárságért vállald a jogfosztottság, a hontalanság kockázatát - egyoldalú lépéssel a kisebbségi magyaroknak ilyen ajánlatot lehet tenni. Ez pedig nem tisztességes ajánlat, és aligha lesz nagy sikere. Aki (velem ellentétben) egyetért azzal, hogy etnikai alapon Magyarország állampolgára lehessen az is, aki nem kíván itt élni, annak is be kell látnia: ez csak akkor biztosítható, ha az érdekelt államokkal megállapodást lehet kötni arról, hogy ne érje hátrány azokat, akik a másik államnak is polgárai lesznek. Máskülönben az egész csak szemfényvesztés. „Megadjuk, ilyen egyszerű!” Ez szimbolikus mondat, az akaratelvű felfogás esszenciája. Az is szimbolikus, hogy már a „forradalmi” kormányzás első pillanatában kiderül, hogy ez a mondat mennyire üres. „Az is kellett, hogy elhiggyük: a világ csak fele részben adottság, csak fele részben a körülmények hatalma, a másik fele: akarat. És kellettek, nagyon sokan kellettek olyan emberek, bátor férfiak és nők, akik abban is hittek, hogy nemcsak a másik fele akarat, hanem hogy a világ valójában akaratból épül föl.” Ezt mondta Orbán Viktor sikeresnek vélt kormányzása végén 2002 februárjában a Fidesz kongresszusán. Aztán megbukott.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) nem ellenzi a magyar állampolgárság megadását a határon túli magyaroknak - írta szerdai számában a Gandul című napilap. Az újság Radu Moldovant, a párt szóvivőjét idézi, aki úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi ellenzéki pártot „nem zavarja” a magyar állampolgárság megadása a Magyarország határain kívül élő magyaroknak. A lap a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) együtt kormányzó, és a román kabinet fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) vezetőit is megkérdezte. A Gandul megállapítja, hogy a PD-L óvatos ebben a kérdésben, hiszen Ioan Oltean, a párt alelnöke nem kívánta kommentálni a kettős állampolgárság kérdését, amíg nem olvassa el ő maga a Fidesz törvénytervezetét. Az Adevarul című napilap is foglalkozik szerdai számában a kérdéssel. Az újság szerint Magyarország a román modellre hivatkozik azért, hogy megnyugtassa a jelentős magyar közösséggel rendelkező államokat, utalva ezzel arra, hogy Románia is könnyített eljárással ad állampolgárságot a moldovaiaknak. A lap megállapítja, hogy Romániának mindeddig nem volt hivatalos reakciója a kettős állampolgárság kérdésében, hiszen - mint írja - a román törvények lehetővé teszik a kettős állampolgárság intézményét, és Románia is a magyar javaslathoz hasonló módon ad román állampolgárságot a moldovaiaknak. Az újság hasábjain Adrian Cioroianu volt román külügyminiszter kifejti véleményét. A 2008-ig hatalmon lévő román liberális kormány volt külügyminisztere szerint a Fidesz kezdeményezésének középtávon nem lesz pozitív hatása, és felidézi, hogy 2001-ben a Magyarországgal szomszédos államokban nem hagyott jó emlékeket a magyarigazolvány körüli vita. Cioroianu szerint a Fidesz javaslata nem törvénytelen, nem is erkölcstelen, de nem tartja tiszteletben „a nyitottság európai szellemiségét” - olvasható az Adevarulban.
Egy szlovák ellenzéki politikus szerint magyar-szlovák kerekasztalt rendez az Európai Néppárt május végéig a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Iveta Radicová, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió választási listavezetője kedden este Pozsonyban közölte, hogy ebben egyeztek meg Wilfried Martensszel, az EPP elnökével brüsszeli találkozójukon. „Szükség van a vitára, tisztázni kell az álláspontokat és döntést kell hozni” - nyilatkozta Radicová a SITA hírügynökségnek. „Megvan a készség a tárgyalásokra és a vitára. A megoldás alapját a diplomácia jelenti, és nem pedig a nemzetbiztonsági tanácsok összehívása” - vélekedett a politikus.
Orbán Viktor szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovák választáson induló nemzeti pártok folyamatosan provokálják és provokálni is fogják Magyarországot, „mi azonban ezeknek a provokációknak nem ülünk fel”. A leendő kormányfő ezt a kettős állampolgárságról szóló magyar jogszabállyal kapcsolatos szlovák nyilatkozatokra reagálva mondta kérdésre válaszolva keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. Az MTI azzal kapcsolatos felvetésére, amely szerint Robert Fico szlovák kormányfő kedden közölte: Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjenek párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról, Orbán Viktor úgy reagált: amikor az új kormány hivatalba lép - ami reményeik szerint a következő hét végén megtörténik -, megkezdi a szokásos diplomáciai munkát is, egészen addig azonban semmilyen lépést nem áll módjukban tenni. Közölte, megvárják a döntést a leendő szlovák parlament összetételét illetően, megvárják, hogy megalakuljon az új szlovák kormány, és utána fel fogják venni a kapcsolatot Szlovákiával, addig azonban nem akarnak részt venni Budapestről az ott zajló politikai és kampányvitákban.
„Nehéz udvarias kommentárt találni, udvariatlan pedig nem szeretnék lenni” - jelentette ki Miroslav Lajčák Pozsonyban a kijelölt magyar kormányfő keddi sajtóértekezletén elhangzott szavakra reagálva. Orbán szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a szlovák választáson induló nemzeti pártok folyamatosan provokálják és provokálni is fogják Magyarországot, „mi azonban ezeknek a provokációknak nem ülünk fel”. „Nem mi hoztuk elő ezt a témát. Ellenkezőleg, mi határozottan kértük a magyar felet, hogy ezt az érzékeny és vitatott témát ne tűzze napirendre a parlamenti választások előtti időszakban, és anélkül, hogy egyeztetne a szlovák féllel” - jelentette ki a miniszter. Hozzátette: „Nyilvánvaló, hogy ez vihart váltott ki az egész szlovák társadalomban.” A miniszter a szlovák parlament külügyi bizottságának ülése után nyilatkozott újságíróknak. Úgy vélekedett: arrogáns dolog provokációnak minősíteni Szlovákia önálló véleményét egy olyan ügyben, amely érinti őt. Ismételten kifogásolta, hogy Budapest egyoldalúan, Pozsonnyal nem egyeztetve lépett a kettős állampolgárság kérdésében. „Magyarország biztosan belemegy a párbeszédbe, a kérdés csak az, hogy az új politikai erő melyik szakaszban tudatosítja magában, hogy a párbeszédnek nincs alternatívája, különösen két szomszédos ország esetében nincs. Hogy erre mikor, ma, holnap, egy hét vagy egy év múlva kerül sor... Minél később kerül rá sor, annál nagyobb lesz a kár” - húzta alá Lajčák. A szlovák parlament külügyi bizottsága, amelynek ülésén a Magyar Koalíció Pártja és a Híd polgári párt képviselői nem vettek részt, szintén bírálta a magyar kezdeményezést, és párbeszédet sürgetett Budapest és Pozsony között.
Pozsony felszólította Budapestet, hogy haladéktalanul kezdjen párbeszédet a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgárságát érintő törvényjavaslatról - jelentette be a szlovák nemzetbiztonsági tanács keddi ülése után Robert Fico. A kormányfő szerint a magyar lépés súlyos beavatkozás Szlovákia belügyeibe, amelyre Pozsonynak határozott választ kell adnia. Pozsony azt követeli, hogy azonnal üljön össze a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szlovák-magyar vegyes bizottság. Ha Budapest erre nem ad 24 órán belül választ, Pozsony további diplomácia lépéseket tesz, s kezdeményezni fog egy legfelsőbb szintű találkozót is. Fico bejelentette: kérésére szerdán elmarad a szlovák parlament ünnepi ülése, amellyel a törvényhozás ebben a választási időszakban befejezte volna a munkáját. A kormányfő szerint a parlament így készen fog állni arra, hogy rugalmasan reagálhasson a fejleményekre. - Folyamatosan figyelni fogjuk a tárgyalásokat (a magyar parlamentben) - jelentette ki Fico. Hozzátette: Peter Weiss, a konzultációra hazahívott budapesti szlovák nagykövet már visszatért állomáshelyére, hogy a helyszínen követhesse a dolgok alakulását. Ha az Országgyűlés elfogadja a kettős állampolgárságról szóló törvényt, a szlovák parlament azonnal válaszintézkedéseket foganatosít. - Készen állunk a nagyon kemény ellentámadásra - szögezte le Fico. Hozzátette: a szlovák kormány a szükséges törvénymódosítások első elképzeléseit már meg is vitatta. - Előnyben részesítjük azonban a felvilágosítást és a konzultációkat, amit Magyarországnak kellett volna elsőként megtennie a törvénymódosítás beterjesztése előtt - fejtette ki a miniszterelnök. Problémának nevezte, hogy Magyarországon a választások után még nem állt fel az új kormány. Kérdésre válaszolva azt mondta: pillanatnyilag nem látja értelmét a rendkívüli parlamenti ülésnek, ahogy azt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) követeli, mert a magyar jogszabály még nincs elfogadva, így nincs miről tárgyalnia a pozsonyi törvényhozásnak. Miroslav Lajčák külügyminiszter közölte: a szlovák álláspontról hétfőn tájékoztatta az Európai Unió Pozsonyban akkreditált diplomatáit, s hasonló tájékoztatót készül tartani a többi ország diplomatái számára is. A külügyminisztérium beadványt készít Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa számára, míg a kormányfő José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét fogja tájékoztatni. Fico nem zárta ki, hogy szükség esetén újra összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot. A hivatalos pozsonyi álláspont szerint a szlovákiai magyarok esetleges kettős állampolgársága Szlovákia számára nemzetbiztonsági kockázat, ezért megfelelő válaszintézkedésekre van szükség. Fico korábbi nyilatkozataiban jelezte: Szlovákia kemény választ fog adni Budapest lépésére, s kilátásba helyezte az alkotmány módosítását is, amely kimondaná: az a szlovák polgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.
Robert Fico kormányfő kedd délelőttre összehívta a szlovák nemzetbiztonsági tanácsot, miután hétfőn a magyar Országgyűlés elé került az állampolgársági törvény módosítása. A hivatalos pozsonyi álláspont szerint a szlovákiai magyarok esetleges kettős állampolgársága Szlovákia számára „nemzetbiztonsági kockázat”, ezért megfelelő válaszintézkedésekre van szükség. Fico korábbi nyilatkozataiban jelezte: Szlovákia keményen fog válaszolni Budapest lépésére, és kilátásba helyezte az alkotmány módosítását is. Szerinte az alkotmányban kellene rögzíteni, hogy az a szlovák polgár, aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot.
Iveta Radičová, az SDKÚ választási listavezetője és Mikuláš Dzurinda, a párt elnöke Brüsszelbe utazik, hogy Szlovákia mellett lobbizzon a kettős állampolgárságról szóló törvény miatt kialakult szlovák-magyar vitában. „Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke telefonon már tolmácsolta a párt álláspontját Wilifried Martensnek, az Európai Néppárt (EPP) elnökének, és nyugtalanságát fejezte ki Magyarország ezen kezdeményezése miatt, mely nincs összhangban a nemzetközi közösség és az európai együttműködés szabályaival, valamint a Szlovák Köztársaság érdekeivel és a jószomszédi viszonnyal“ - áll a párt sajtóközleményében. Dzurinda és Radičová kedden találkozik Martensszel az EPP székházában. A két politikus fel akarja hívni az EPP elnökének figyelmét arra, hogy Magyarország úgy akarja elfogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hogy előzetesen nem egyeztetett Szlovákiával, bár a jogszabály az SDKÚ-DS szerint Szlovákia polgárait is érintheti. Orbán Viktor pártja, a Fidesz a közeljövőben úgy akarja megváltoztatni a kettős állampolgárságról szóló törvényt, hogy azok a magyar nemzetiségű állampolgárok is probléma nélkül magyar állampolgárságot szerezzenek, akik soha nem éltek Magyarországon. Magyarország kezdeményezését a szlovák kormány is elutasította.
A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) magyar nyelvű óriásplakátjaival kapcsolatban kíván tájékozódni a szlovák kulturális minisztérium, ezért az államnyelvtörvény betartását ellenőrző csoportja kedden látogatást tesz az MKP pozsonyi székházában - közölte az MTI tudósítójával Dunajsky Éva, a párt szóvivője. „A találkozó nagy valószínűséggel egyoldalú lesz, mert Csáky Pál, az MKP elnöke előre jelezte, hogy az adott időpontban nem tud a találkozón jelen lenni, és senkit nem bízott meg a helyettesítésével” - olvasható a párt közleményében. Az MKP viselkedése - állította korábban Jozef Bednár, a kulturális tárca szóvivője - bizonysága annak, hogy indokolt volt a nyelvtörvény módosítása. „Az MKP azzal, hogy az egész lakosság számára fontos információkat - s a kampánybeli politikai üzenetek feltétlenül ilyennek számítanak - csak magyar nyelven közöl, bizonyítja: nincs meg benne a jóakarat, nem óhajtja tiszteletben tartani a Szlovák Köztársaság minden állampolgárának azon jogát, hogy államnyelven jusson hozzá a fontos információkhoz” - nyilatkozta Bednár a SITA hírügynökségnek. Az MKP magyar nyelvű választási óriásplakátjai május elején jelentek meg Szlovákia-szerte. „Így szeretnénk tiltakozni az értelmetlen nyelvtörvény ellen, amelyet ebben a kormányzati időszakban fogadtak el” - nyilatkozta újságíróknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője.
A megyénkbeli szlovákság is érzi, hiába kerülik a konfliktust, egyre többször „butatótozzák” őket. István Anna, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője szerint magáról állít ki szegénységi bizonyítványt, aki ezt teszi.
- Békés megyében a magyarok és a szlovákok békében élnek. A nagypolitika szintjén elmérgesedett viszony - most például a szlovák nagykövet hazahívása a kettős állampolgárságról szóló törvény miatt - mennyire érződik a kisemberek szintjén?
- Békéscsabán élőként azt mondhatom, a város, de az egész Alföld is toleráns a szlováksággal. Tudják, hogy a török hódoltság után mekkora munkát végeztek a szlovákok Békéscsaba és a megye több településének újratelepítésében. A politikai adok-kapok ugyanakkor elvakít embereket, a Szlovák Kultúra Háza előtt elmenve vannak, akik köpnek egyet, és mutogatnak befelé. Akadnak kéretlen betelefonálók, akiknek a véleménynyilvánítása nem tűr nyomdafestéket.
- Mindezekről eddig nem szóltak. Kisebbségiként jobbnak látták, hogy csendben maradjanak és kerüljék a konfliktust?
- Vállaljuk a szlovákságunkat, de egyben itthon is érezzük magunkat Magyarországon, Békés megyében. A jó szomszédság helyett azonban megy a hisztériakeltés mindkét országban. Magyarországon felelős politikus kijelentette, hogy ez az az ország, mely minden oldalról önmaga szomszédja. Szlovákiában Slota azzal riogat, hogy Magyarország Szlovákia integritására tör. Úgy tudom, Szlovákiában a mai napig nem zárták le véglegesen a Malina Hedvig-ügyet. De Békés megyénél maradva, Tótkomlóson a helyi önkormányzat kivette a szlovák kisebbségi önkormányzat kezeléséből a szlovák gyűjteményeket. Medgyesegyházán lefújták és többször ellopták a szlovák nyelvű helységnévtáblákat és Békéscsabán is történt hasonló dolog. A megyei kisebbségi bizottság egyik ügyben sem mondott véleményt, ugyanakkor hallatták hangjukat a szlovák nyelvtörvény ügyében. Szerintem nem olyan nagy baj, hogy a szlovákiai magyaroknak is meg kell tanulniuk szlovákul, így szót érthetnek a szlovákokkal, és az ottani magyarok jól felfogott érdeke is, hogy megértessék magukat. Magyarországon is volt olyan törvény, melynek alapján az itt élő szlovákok is megtanultak magyarul, sokszor iskolai körmösök hatására. Bár ez nem feltétlenül kell, hogy mintaként szolgáljon a XXI. században.
- Mire lenne szükség a két ország viszonyában?
- Úgy gondolom, mindkét országban érzelmi töltésű, elhamarkodott nyilatkozatok, lépések történnek, pedig ezeréves, közös történelmi múlttal rendelkezünk. A millecentenárium kapcsán több emlékhelyet és szobrot létesítettek Szlovákia területén, viszont Ján Kollár evangélikus lelkész emléktábláját Szlovákiának 15 éve nem sikerül elhelyeznie a Deák téri evangélikus templom falán, ahol a lelkész-költő szolgált. Magyarországon sokan lekezelően beszélnek a „kistestvérről”, holott a szlovákok a válság előtt gazdaságilag előrébb tartottak. Szlovákiában is „ugranak” minden magyar kijelentésre. Főként, hogy június közepén tartják a választásokat, és a pártok igyekszenek kijátszani a „magyar kártyát” is a kampányban, vagyis a magyarok ellen, a magyarokért, a magyarokkal kapcsolatban is megjelennek kampányelemek. Az volna a legjobb, ha nem érzelmi politizálás lenne a jellemző, hanem higgadt, megfontolt konzultációk, tárgyalások zajlanának a legmagasabb szinten. Ez mindkét nemzet érdeke, hiszen mindig szomszédok maradunk.
István Anna 1955-ben született Tótkomlóson. Pozsonyban, a Comenius Egyetemen diplomázott szlováktanárként, majd a budapesti ELTE-n népművelőként. Tizenöt évig Békéscsabán, a megyei művelődési központban dolgozott. 1996-tól a megyeszékhelyi Szlovák Kultúra Háza igazgatója, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezetője. Két egyetemista gyermeke van. Szabad idejében szívesen olvas, kedvenc étele a kvasienka, azaz a gőzön főtt tészta, édesanyja receptje alapján.
Ha itt valaki veszélyben van vagy lesz, akkor az nem Szlovákia mint államalakulat. A kettős állampolgárság intézményével szinte lehetetlen úgy visszaélni, hogy az a szlovák államiságra bármiféle komoly veszélyt jelentsen. Ha itt valaki veszélybe kerülhet, akkor a kettős állampolgárságért folyamodó szlovákiai magyar. Martonyi János - ha többé-kevésbé informálisan is - de látogatásával tett egy előzetes, udvariassági gesztust szlovák partnere irányában. Nem vádolható tehát teljes ignoranciával. Nem tudni, pontosan mi és milyen hangnemben hangzott el a beszélgetésen, mindenesetre nem csupán Miroslav Lajčák (szlovák külügyminiszter - a szerk.) vérnyomása szökött az egekbe. Mondhatni, szlovák oldalon politikus nem helyeselte még a kettős állampolgárságra vonatkozó magyarországi elképzeléseket. Sem a kormány, sem az ellenzék oldalán. S ha már ekkora az elvi egyetértés abban, hogy Magyarország ne egyoldalúan döntsön a kérdésről, Martonyinak és a Fidesznek is leeshetne a tantusz. A státusztörvény bevezetése sem sikerült anno maradéktalanul, mert a szlovák fél jócskán „rendet” vágott benne. Robert Fico figyelemelterelésre használja a pánikkeltést (ami előre látható volt), ezért sem érthető, miért időzített így Magyarország. Egyrészt a választások után egy „letisztultabb” helyzetben lehetne ezt megtárgyalni, másrészt úgy egyáltalán meg kellene tárgyalni, harmadrészt pedig a Fideszt ma semmi sem sürgeti. Hacsak nem MKP-kampány akar lenni ez az egész. Ha igen, rettentően kontraproduktív, ha nem, akkor meg az MKP olyan amatőr, hogy nem képes hasznát venni. Ami a Fico által emlegetett veszélyeket illeti, kamu az egész. Egyszerűen a politikai, szomszédi együttélés írott-íratlan illemszabályainak részleges be nem tartásával van gond. Az egyik fél fölöslegesen túlérzékeny, hiszen a kettős állampolgárság a világ civilizált tájain bevett dolog, amely inkább segíti a kapcsolatok rendezését, mintsem gátolná azokat. A másik fél meg fölöslegesen türelmetlen és híján van az empátiának. Ha itt valaki veszélyben van vagy lesz, akkor az nem Szlovákia mint államalakulat. A kettős állampolgárság intézményével szinte lehetetlen úgy visszaélni, hogy az a szlovák államiságra bármiféle komoly veszélyt jelentsen. Ha itt valaki veszélybe kerülhet, akkor a kettős állampolgárságért folyamodó szlovákiai magyar. Erre vonatkozóan több elemzés, figyelmeztetés látott már napvilágot. (És persze Magyarországnak sem lesz ez olcsó...) Az a bizonyos fél évtizede megejtett népszavazás engem is sértett, fölháborított. Önhitt, felfuvalkodott politikai haszonelvűsége méltatlan volt a határon túli magyarokhoz, de az egyetemes magyar nemzet eszméjéhez is. Gyalázatos átgondolatlansága vezetett gyalázatos kimeneteléhez. A külhoni magyarok helyzetét egyáltalán nem könnyítette meg. Most aztán tényleg illő lenne, ha nem a szlovákokkal, hát a magyarokkal szemben, hogy ezt a kérdést korrekt módon kezelje Magyarország. Kompromisszumok nélkül úgysem sikerülhet. Meg kellene hallgatni a - majdan, értsd választások után illetékes - szlovák felet, akivel jó szomszédi kapcsolatokra volna érdemes törekedni minden nehézség ellenére. A kettős állampolgárság intézménye bevezethető ugyan egyoldalúan, de a szlovák mint igenis érintett fél (elvégre elméletileg a lakosság közel egy tizedét érinthetné a jogszabály!) egyetértése, sőt segítsége nélkül a gyakorlatban csak alig lesz használható. (Ha a saját kertembe ültetek fát, de ősszel a sok levél és szél által letört gally áthullik a szomszéd telkére, hiába áll a fa az én telkemen, hiába hull át a termés egy része is, attól a szomszéd még ideges lehet. S ha a telekhatáron túlra ültetnék, érvelhetek én enyhet adó árnyékkal, terméssel, az erodáló talaj megkötésével, netán majdani tűzifával, ha a szomszéd akár saját érdekei ellenére ellenzi az ültetést, akkor annak a fának nincs jövője.) Határon túli magyarként csak azért, hogy valaki formálisan teljesítsen egy választási ígéretet, nem óhajtok ismét a megalázott, a kiszolgáltatott és a túsz helyzetébe kerülni. Nem hiszem, hogy a „nemzetegyesítés” megoldható a kettős állampolgárság megadásával. Az egyik fogalom morális-bölcseleti-társadalmi, a másik pedig államjogi. Magyar nemzet ma is van, állampolgárságtól függetlenül. Az államhoz tartozás nem azonos a nemzethez tartozással. Ezt mi, határon túli magyarok tudjuk a legjobban. Mégis lehetnek a kettős állampolgárságnak pozitívumai, nem vitatom. Nem ellenzem a bevezetését. De a neve is ez: kettős. Nem ideális, hanem kettős. Akkor lehet üdvös, ha mindkét fél számára megfelelő.
Szlovákia akkor adna európai választ a magyar kormánynak a kettős állampolgárságot érintő kezdeményezésére, ha például nyilatkozatot fogadna el a Beneš-dekrétumok érvénytelenítéséről. Szlovákia akkor adna európai választ a magyar kormánynak a kettős állampolgárságot érintő kezdeményezésére, ha például nyilatkozatot fogadna el a Beneš-dekrétumok érvénytelenítéséről, vagy az alkotmány bevezetőjében a „mi, a szlovák nemzet” kifejezést „mi, Szlovákia állampolgárai” kifejezésre módosítaná - állítja Luboš Palata neves cseh publicista abban az írásában, amely a Sme című szlovák liberális napilap hétfői kiadásában jelent meg a vélemény oldalon. Az Irigylem tőletek a szlovákiai magyarokat című írásában a közép-európai témákkal rendszeresen foglalkozó Palata rámutat: bár a szlovákok egy része irigyli a csehektől, hogy a második világháború után etnikailag kitisztították a határvidéket, és megszabadultak a nagyszámú német kisebbségtől, nincs mit irigyelni. A csehek szerinte ezzel sokat veszítettek, mert szegényebbek lettek a cseh és a német kultúra, valóság néha megerőltető, de végeredményben ösztönző mindennapos konfrontációjával, versengésével. Csehország romlása, amely még a mai napig sem volt helyrehozva, nemcsak a kommunizmus, hanem a hárommillió szudétanémet kitelepítésének is a következménye - vélekedik a szerző. „Tiszteljétek a szlovákiai magyarokat, hatalmas értéket jelentenek, amilyennel egyetlen más közép-európai ország sem rendelkezik, Magyarországot is beleértve” - figyelmezteti a szlovákokat a cseh publicista. Úgy véli: bár Orbán Viktor kormánya valóban problematikus, Szlovákiának azt ajánlja, hogy a kisebbségi magyarok állampolgárságának ügyében kifejtett budapesti kezdeményezésre Pozsony ne a cseh modell (aki önként felveszi egy másik állam állampolgárságát, automatikusan elveszíti a csehet) átvételével reagáljon, hanem „más módosításokkal”. „Egy nyilatkozattal a Beneš-dekrétumok érvénytelenítéséről, amely bocsánatkéréssel lenne összekötve a magyar nemzetiségű állampolgárok háború utáni üldözéséért, és az alkotmány bevezetőjének módosításával, amelyben a „mi, a szlovák nemzet” kifejezést „mi, Szlovákia állampolgárai” kifejezésre változtatná” - állítja Palata. Hozzáteszi: Orbán Viktor nem európai kezdeményezésére „ez lenne az igazi európai válasz”.
Robert Fico szerint Szlovákiában még a magyar parlament döntése előtt meg kellene változtatni a hatályos törvényeket olyan értelemben, hogy az, aki felveszi egy másik állam állampolgárságát, veszítse el a szlovákot. A kormányfő a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában leszögezte: magánvéleményét fejtette ki, s meggyőződése, hogy „ez lenne a legmegfelelőbb válasz” a magyar kezdeményezésekre; ez alól a szabály alól csak a születéssel, illetve a házasság révén szerzett második állampolgárság jelentene kivételt. Mintegy jó példaként a cseh szabályozást említette. Fico megismételte: a tervezett magyar törvénymódosítás veszélyezteti Szlovákia biztonságát, ártani fog a szlovákiai magyarságnak és rontja a kétoldalú kapcsolatokat. Szerinte Budapestre most nagy nemzetközi nyomás nehezedik, és Pozsonynak tudomása van arról is, hogy Budapest választójogot is adna a kettős állampolgárságú külföldi magyaroknak. „Értesüléseink vannak arról, hogy állásfoglalásainkkal aránylag nagy nyomást gyakoroltunk Magyarországra és ez a nyomás hasznos” - mondta a kormányfő. Hozzátette: ennek ellenére úgy véli, hogy a magyar fél már nem fog tárgyalni Szlovákiával, mert „meg akarja mutatni, hogy erős”. Megjegyezte: „olyan értesüléseink is vannak, hogy a választójogot is ki akarják terjeszteni a szlovákiai magyarokra”. Szerinte ezt a Fidesz azért szorgalmazza, hogy a következő választási időszakra is biztosíthassa hatalmát. Miután a szlovákiai magyarok - állította a kormányfő - nagyon kötődnek Szlovákiához, amely sokkal jobb gazdasági állapotban van mint Magyarország, a Fidesz szeretné ezt a kötődést meggyengíteni, s megerősíteni az etnikai kötődést. „Budapest igyekszik megszakítani és likvidálni a magyar nemzetiségű állampolgárok Szlovákiához való kötődését” - állította Fico. Fico aláhúzta: Szlovákia lakosságának mintegy 10 százalékát magyar nemzetiségű polgárok alkotják, ezért ez a Fidesz-koncepció az ország számára „nagyon veszélyes és hatalmas biztonsági kockázat”. „Nem véletlen kezdeményezésről van szó, ez a Fidesz 1993-1994-ben megfogalmazott programjának teljesítése” - mondta a miniszterelnök. Hozzátette: a Fidesz álláspontja az, hogy a magyar kormánynak és a magyar parlamentnek nemcsak a magyarországi magyarok, hanem az összmagyarság érdekeit is képviselnie kell.
A Le Monde szerint ritka vehemenciával reagált a Robert Fico vezette szlovák kormány az új magyar kabinet tervére, miszerint a szomszédos országokban élő magyaroknak felajánlja a magyar állampolgárságot. A francia konzervatív napilap hétvégi kiadásában az Országgyűlés alakuló üléséről szóló tudósításával együtt, egy oldalon közölte A szlovák kormány megtorló intézkedésekkel fenyegeti Magyarországot a magyar állampolgársági törvény kapcsán című prágai keltezésű anyagát. Ebben a tudósító rámutatott, hogy négy héttel a szlovák parlamenti választások előtt nacionalista ráígérgetést váltott ki a szlovák pártok - különösen a Fico vezette szociáldemokrata Smer és a Ján Slota-féle szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt - között Orbán Viktor új magyar miniszterelnök javaslata. Utalva arra, hogy Martonyi János kijelölt külügyminiszter szerdán Pozsonyban tájékoztatást adott a magyar elképzelésekről, a Le Monde tudósítója emlékeztetett: Pozsony azonnal hazahívta konzultációra a budapesti szlovák nagykövetet. A kormány rendkívüli ülése után Fico arroganciával vádolta az új magyar kormányt, és különböző megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba, kezdve attól, hogy a felkínált lehetőséggel élő szlovákiai magyarok nem foglalhatnak el közhivatalt, mi több, cseh mintára megfoszthatják őket szlovák állampolgárságuktól. Grigorij Mesežnikov szlovák politológus a Le Monde tudósítójának kifejtette, hogy a kedvező választási kilátásokkal rendelkező (szlovák) demokratikus ellenzék szempontjából nézve a legrosszabb pillanatban jött az újabb feszültség a szlovák-magyar viszonyban, ugyanakkor kedvez a magyarellenes beszédekre építő nacionalista és populista pártoknak. Hozzátette, hogy az ellenzék, miként a sajtó, bírálta a kormánykoalíció hisztérikus reagálását, ugyanakkor elítélte az új magyar vezetés úgymond nacionalista elhajlását is.
Most illedelmesen arról beszél mindenki, hogy Szlovákiában közelednek a választások, s hogy ezért… Emiatt Fico előhúzza a magyar kártyát, mert tengernyi belpolitikai baja van amúgy, mert a görög válságkezelésre szánt uniós csomag éppen most viszi el a szlovák költségvetést, mert muszáj megtartania egy Ján Slota nevű hülye szavazóit, s ez nem megy másképpen, csak ha a magyarokkal riogatja saját népét. És ez mind igaz. Pontról pontra igaz. A szlovákiai magyarság a szlovák politika játékszere, igazodási pontja, alfája és ómegája, hivatkozási alapja, mumusa, ördöge - a szlovákiai magyarság a tüske a szlovák körmök alatt. Nem magától, nem magáért, nem szándéka szerint, hanem csak azért, mert felelőtlen és aljas szlovák politikusok időről időre beléverik felvidéki magyarjainkat a szlovák körmök alá.
Szóval mindez igaz, s mert mindez igaz, hajlamosak vagyunk elringatni magunkat abban a tévhitben, hogy majd a választások után minden megváltozik. Majd akkor elcsitulnak az indulatok, s győz a józan ész. S a hivatalos szlovák politika arcvesztés nélkül elsimítja a dolgokat, leginkább úgy, hogy csöndben marad, s majd minden a helyére kerül. Jó ezt hinni, jó lenne ezt hinni, de sajnos nem lehet. Nem, mert a mostani hisztériának sokkal mélyebben vannak a gyökerei, mint holmi választási kampány. E hisztéria gyökerei a frusztrációban, a kisebbrendűségi komplexusokban, no meg a bűntudatban keresendők. És sajnos szlovák barátaink a leginkább érintettek mindháromban. Van egy gonosz vicc, nem is szeretem különösebben, de most mégis felidézem, mert benne van a magyarázat. A vicc így szól: egy ember bemegy a könyvesboltba, és megkérdezi az eladót: - Tessék mondani, a Szlovákia történelme című kötet megvan? - Sajnos elfogyott, de ha nagyon sürgős, elküldjük SMS-ben… Nem túl elegáns vicc ez, mondom, mert reszket benne valami a magyar fensőbbségtudatból, ami mégiscsak ezeregyszáz esztendőnyi önálló államiságból táplálkozik. S bár a vicc nem túl elegáns, mégis jó, legalábbis abban az értelemben, hogy sajnos szlovák barátaink is értik, megérthetik, s jó abban az értelemben is, hogy magyarázatot ad a legújabb szlovák hisztériára is. Mélyebbet és lényegre törőbbet, mint a közelgő választási kampány. Benne van ebben a viccben a szlovák kisebbrendűségi komplexus és frusztráció összes fontos ismérve. Mert hát, igen, a szlovák államiság nem egészen ezeregyszáz esztendős. Ha megengedők vagyunk, akkor is összesen csak huszonhárom éves… Mert, ugye, 1939. március 14-én kiáltja ki Tiso a „független” Szlovákiát Zsolnán, ám a függetlenség erősen megkérdőjelezhető, hiszen mindjárt német protektorátus alá helyezi országát, persze nem jószántából. S ettől kezdve Szlovákia a második világháború folyamán végig Hitler szatellitállamaként funkcionál, s hatéves történelme felettébb dicstelen. Tiso ugyanis készségesen kiszolgálja a Führert, készségesen megtámadja Lengyelországot, elvágja a lengyelek menekülési útvonalait. Tisóék készségesen megszavazzák a pozsonyi parlamentben a zsidótörvényeket. Egyetlenegy képviselő mond nemet rájuk: Esterházy János magyar gróf.
Ezt az Esterházy Jánost aztán a háború után a szlovák Gustáv Husák személyes kérésére internálják a szovjet haláltáborokba, majd onnan hazakerülvén a csehszlovák állam ítéli halálra, utóbb - kegyelemből - életfogytiglani börtönre, a „fasisztákkal való együttműködés” vádjával. A magyar gróf 1957. március 8-án hal meg a csehországi Mírov börtönében. Földi maradványait a börtönparancsnok utasítására nem adják ki a családnak. Nem tudom, érzik-e Esterházy János történetében a frusztrációt s az összes komplexust. Mert benne van. Miképpen abban is, hogy a hivatalos szlovák politika és történetírás a mai napig háborús bűnösként kezeli Esterházyt. Nyilvánvaló bűntudatból, a kognitív disszonancia jeles példájaként. A hivatalos szlovák politika és történetírás Tiso náci bábállamában a zsidótörvények ellen egyedüliként szavazó magyar grófban találta meg a bűnöst, s rajta keresztül természetesen az önfelmentést. Bizony, Esterházy János történetében éppúgy benne van ez a mostani szlovák hisztéria. Az önálló szlovák államiság első hat éve után következett az 1993. január 1-jén kikiáltott Szlovák Köztársaság. S ez már valóban és igazából független szlovák állam, most éppen tizenhét éves. S küszködik a kamasz minden bajával, világfájdalmával. Világnézete éncentrikus, s haragban áll az egész világgal. Hiszen nem találja még benne a helyét. Mélyen sértődött, hiszen úgy érzi, senki nem érti meg őt. Mélységesen frusztrált, hiszen kivételes zseniként, világmegváltóként gondol önmagára, de még nem csinált semmit sem az égvilágon. Mozdulatai még koordinálatlanok, esetlenek. És lázad, és tagad mindent és mindenkit, múltat, jelent - a jövőtől meg retteg. Ez a mai Szlovákia.
S ennek a mai Szlovákiának legnagyobb ellenségképe, legrettegettebb szörnyetege a magyarság. Sajnos. Hiszen a kamaszkorú szlovák államiság már azt is nehezen viseli, hogy fővárosa, Pozsony mégiscsak 907. július 1. óta magyar koronázó város volt. Hogy az akkor tönkrevert keleti-frankok egészen az Enns folyón túlra voltak kénytelenek menekülni, s ennek az Enns folyónak a nevéből származik népmeséink ismert fordulata, az „Óperenciás tengeren túl” is (ober Enns - vagyis az Ennsen túl… Ober Enns: „óperenc”, „óperenciás”, csak hogy adjunk kicsit a kultúrtörténetnek is…). S ennek a Pozsonynak volt szláv neve a Braslavespruch, amely a szláv Braslav és a német Burg összevonásából keletkezett. S ebből fabrikált a 19. század végén P. J. Safárik szlovák történész Bratislavát, tévesen, ámbár a szlovák nemzettudat szempontjából roppant hasznosan azt feltételezve, hogy a szláv Braslav személynév helyett a település neve a szláv Bratislav, vagyis „szláv testvériség” szóösszetételből eredeztethető. Ugyan, kérem… De mindez ma már csupán egyetlen szempontból fontos. Hogy megértsük a kamasz baját. S hogy ne gondoljuk azt, minden hisztéria csupán választási kampány dolga és oka. Mert nem az. Kötelességünk pedig annyi csupán, hogy visszaadjuk az állampolgárságot mindazoknak, akiktől azt akaratuk ellenére elvették, elrabolták. Majd a kötelező aktus után bebizonyítsuk, hogy nincsenek rossz szándékaink. Hogy eszünk ágában sincs megkérdőjelezni a szlovák államiságot, az ország területi vagy akármilyen integritását. Mert nincsenek is ilyen szándékaink. Öregek vagyunk mi már ilyesmihez, és túl bölcsek is. Mi már csak öregemberként rendezni akarjuk a múltat. A jelen és a jövő érdekében. Veletek, szlovák barátaink. De ha nem megy másképpen, hát nélkületek.
Szlovákia számára elfogadhatatlan, hogy Magyarország intézményesíteni akarja kapcsolatait a Szlovákiában élő nemzeti kisebbségekkel, s meggyőződése, hogy ez a lépés nincs összhangban a nemzetközi joggal - állapította meg a szlovák kormány pénteki rendkívüli ülésén. „A Szlovák Köztársaság kormánya határozatot fogadott el, amelyben elítélte a Magyar Köztársaság tervét, hogy Szlovákiával való egyeztetés nélkül olyan törvényt fogad el, amelynek területen kívüli hatásai vannak, s amely biztonsági kockázatot jelenthet a Szlovák Köztársaság számára” - jelentette ki Robert Fico miniszterelnök a kormányülésről tartott sajtóértekezletén. Határozatában a pozsonyi kabinet elítélte a tervezett magyar intézkedést és megerősítette, hogy az ügyben nemzetközi szervezetekhez fordul. „Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a nemzetközi intézményekkel és tájékoztatjuk őket a helyzet alakulásáról” - jegyezte meg Fico. A kormány szerint a magyar állampolgársági törvény megváltoztatása Szlovákia számára súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent, ezért összehívják a nemzetbiztonsági tanácsot is. Fico azt mondta, hogy erre várhatóan azután kerül sor, hogy a magyar Országgyűlés elfogadja a jogszabályt. A magyar intézkedés által érintett tárcák vezetőinek elemzést kell készíteniük a helyzetről és ki kell dolgozniuk a szükséges törvényalkotási javaslatokat, amelyekkel minimalizálnák a magyar törvény szlovákiai hatásait és kockázatait. A kormány kezdeményezésére ezt követően rendkívüli ülést fog tartani a szlovák parlament is, hogy gyorsított eljárásban politikai választ fogadjon el. Fico a sajtóértekezleten azt is kifogásolta, miért foglalkozik ezzel a témával a magyar parlament még az új kormány megalakulása előtt. Úgy vélekedett, hogy az új Fidesz-kormányzat számára a témának jelképes jellege van. A kormányfő szerint ez „komoly politikai üzenet”, s bírálta a Fideszt, amely szerinte 15 milliós magyarságban gondolkodik és az államhatároktól függetlenül politizál. „A helyzet kezd bonyolódni, ez komoly beavatkozás a Szlovák Köztársaság belügyeibe” - szögezte le a miniszterelnök. Fico - a cseh jogrend megfogalmazását idézve - közvetetten ismét utalt arra, hogy azok a szlovák állampolgárok, akik felvennék a magyart, elveszíthetik szlovák állampolgárságukat. Beismerte, hogy ehhez a szlovák alkotmány módosítására is szükség lenne. „Végső soron az alkotmány is módosítható” - jegyezte meg. Arra a konkrét kérdésre azonban, hogy ő személyesen támogatná-e, hogy a szlovákiai magyarok elveszítsék szlovák állampolgárságukat, Fico kitérően felelt. Megjegyezte egyebek között, hogy „mi nem harcolunk a szlovákiai magyarok ellen”. Szerinte, ha a szlovákiai magyarok elégedetlenek lennének helyzetükkel, akkor azt ki is mutatnák.
A Sme című szlovák liberális napilap szerint Orbán Viktor jövőbeni kormánya egyértelműen Pozsony tudomására hozta, hogy a szomszédos országbeli magyarok kettős állampolgársága ügyéről nem kíván komoly vitát folytatni, s hasonlóan komolytalan az erre adott szlovák válasz is. Az Orbán-kormány ezt a célkitűzését „keresztülviszi függetlenül attól, mit gondol róla bárki” - írja Peter Morvay, a lap kommentátora. Szerinte az Orbán-kormányt a Magyar Koalíció Pártjának véleménye sem érdekli, és Csáky Pál pártelnök ebben a szlovák-magyar vitában Orbánék iránti „teljes szervilitásáról tett tanúságot”. Martonyi János pozsonyi látogatása előtt az MKP kérte, hogy Budapest konzultáljon Pozsonnyal és a témát halassza a szlovákiai választások utáni időkre, de a szerdai tárgyalás nem volt konzultáció, mert Martonyi csak közölte Budapest álláspontját az ügyben. Bár a Fidesz fütyült mindkét kérésre, Csáky azt nyilatkozta, elégedett, s nincs több követelése ebben az ügyben - jegyezte meg a lap. Hozzátette: ennek következtében tudjuk, mit jelentene a szlovák-magyar kapcsolatok szempontjából az MKP részvétele a következő szlovák kormányban. „Egyáltalán semmit. Az Orbán kormányt az MKP véleménye a jövőben sem fogja érdekelni” - szögezi le Morvay. Az újság szerint a Fidesz és az Orbán-kormány politikáját a jövőben is szinte kizárólag belpolitikai és presztízsérdekek fogják irányítani. Ilyen okok miatt akarják Orbánék mihamarabb elfogadni a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvényt is, „függetlenül attól, hogy az milyen károkat okoz a szlovákiai magyaroknak”. Orbán ezen a területen nagyon hasonlít Ficora. Csákynak igaza van, hogy a szlovák kormányfő reagálása a magyar törvényre szinte hisztérikus. „Nem kétséges, hogy a magyar törvényt elfogadják, és minden szövegelés ellenére szinte biztos, hogy tömegesen és etnikai alapon fogják osztani az állampolgárságot. Ez erkölcsileg és politikailag sincs rendben” - vélekedik a szerző. Szerinte a magyar kormány, a miniszteri irodákban kiragasztott Nagy-Magyarország térképekkel a háttérben, „nehezen fogja megmagyarázni ezután, hogy a szomszédos országokban élő magyaroknak osztogatott állampolgársággal nem követ-e más célt is”. Azt, hogy a magyar törvény ellentétes lesz-e az európai normákkal, azonban csak a jogszabály konkrét szövegének ismeretében lehet majd eldönteni - jegyzi meg a szerző. Hozzátéve, hogy ezen a területen nincsenek egységes európai normák, és a gyakorlat országonként eltérő. Rámutat: a szlovák kormány is osztogat állampolgárságot a külföldi szlovákoknak etnikai alapon, de nem tömegesen, mert a külföldön élő szlovákok között nincs annyi érdeklődő. Hasonlóan járnak el Fico szövetségesei, Oroszország és Románia is. „A képmutatás és az indulatok keltése saját hatalmi érdekek elérése céljából nem csak magyar specialitás” - zárja kommentárját a Sme.
A testületi előterjesztés ellenére - politikai al- és felhangoktól sem mentesen - tavaly decemberben a Békés megyei Medgyesegyháza képviselőinek többsége nem adta elvi egyetértését ahhoz, hogy a kisváros önkormányzata által ingyenesen átadott közterületen román ortodox templom épüljön. A helyi Jobbik a trianoni békeszerződés felmondását kérte a templomért cserébe. A helyi románság azonban nem adta fel, és a közelgő őszi önkormányzati választás után újra próbálkozik - tudta meg a 168Óra Online. Az elmúlt év decemberében rendkívüli képviselő-testületi ülést tartottak Medgyesegyházán, a 4200 fős Békés megyei településen, amely nemrégiben nyerte el a városi rangot. A kérdés annyi volt, hogy a testület elvi engedélyt ad-e arra, hogy az önkormányzat által ingyenesen átadott területen román ortodox templom épüljön vagy sem. A templom létesítésére a kezdeményezést 2009 novemberében a helyi Románság Hagyományaiért és Jövőjéért Egyesület tette meg, amelyet támogatásáról biztosított a román kisebbségi önkormányzat. A tervekről a helyszínen tájékozódott Ion Fodoreanu gyulai román főkonzul és Siluan gyulai román ortodox püspök, akik tárgyaltak az önkormányzat vezetésével. Ezen a tárgyaláson körvonalazódott, hogy a helyi parkban kaphatna helyet a templom. Ezek után olyan önkormányzati előterjesztés készült a testületi ülésre, amely az elvi engedélyt megadta volna. Utóbb változott a széljárás, de erről kicsit később.
Még az ülés előtt hozta nyilvánosságra a medgyesegyházi képviselő-testületnek címzett nyílt levelét a Jobbik helyi szervezete. Ebben a szélsőjobbos párt aktivistái kifejtették, nem gördítenek akadályt a román ortodox fatemplom medgyesegyházi létesítése elé, feltéve, ha Magyarország és Románia határa visszaáll az 1920. június 4-e előttire, s ezt követően eltelik 89 év. (Tudniillik ennyit idő telt a trianoni békediktátum és a jobbikos levél megszületése között.) Majd felsorolták, hogy Románia több mint 100 ezer négyzetkilométert kapott a történelmi Magyarország területéből, egyszersmind közel 5,5 millió embert lépett át ekként a határ. „E fájdalmas tények az ország legnagyobb tragédiáját okozták. Az, hogy ez megtörtént, semmi más okra nem vezethető vissza, mint hogy a románság áruló” - állt a Jobbik nyílt levelében. Majd némiképp finomítanak, mindez „nem a ma Medgyesegyházán élő románkra vonatkozik, de valahol meg kell húzni a határt” - írták. A medgyesegyházi képviselő-testület 2009. december 11-i ülésén éles vita keveredett a helyi román templom létesítéséről, s egyebek mellett szóba került a Jobbik állásfoglalása is. Az üléshez - nem testületi tagként - hozzászólt Kis Árpád, a Jobbik helyi elnöke, aki megismételte, amit néhány héttel ezelőtt a medgyesegyházi jobbikos keresztállításon mondott, s amit a nyílt levélben is megfogalmaztak: „a románság áruló”. Ettől elhatárolódott Nagy Béla polgármester, aki hangsúlyozta, a kollektív megbélyegzés igazságtalan és nem fér bele az európai jogrendszerbe és szellemiségbe.
Végül hosszúra nyúlt vita után a képviselők többsége nem adta elvi egyetértését ahhoz, hogy a Békés megyei kisváros közterületén, az önkormányzat által ingyenesen átadott területen román ortodox templom épüljön. Azonban a testület egyetlen tagja sem szólt az ortodox templom építése ellen, de vélekedésük szerint azt magánterületen és telekvásárlás útján valósíthatja meg a kezdeményező Románság Hagyományaiért és Jövőjéért Egyesület. A történtek után fél évvel Negrea Dániel, a medgyesegyházi román kisebbségi önkormányzat elnöke a 168Óra Online-nak elmondta, nem mondtak le tervükről, ám az újbóli kezdeményezést az őszi önkormányzati választás utánra tervezik. Negrea szerint egy új összetételű testület lehet, hogy másként áll hozzá a kérdéshez. Ez egyszersmind az is jelenti - tudtuk meg -, hogy a helyi románok első körben megint azt szeretnék, hogy ingyenesen kapjanak a várostól földterületet, ahol majd a Román Ortodox Egyház és a gyulai ortodox püspökség segítségével felépítik a fatemplomot.
Ha ez az elgondolás nem válna valóra, akkor vásárolnak egy földterületet, ahol majd a templom állhat. Medgyesegyházán 2002 óta működik román kisebbségi önkormányzat, amelynek jelenlegi elnöke, Negrea Dániel kérdésünkre 150-200-ra teszi a helyi román kötődésű lakók számát. A kisebbségi elnök arra emlékeztetett, hogy a templom létesítését szorgalmazó felhívást 110-en írták alá. A legutóbbi, 2006-os kisebbségi választáson 64-en vetették fel magukat a névjegyzékbe, s közülük 29-en voksoltak. Nagy Béla polgármester pedig arra hívta fel hírportálunk figyelmét, hogy Medgyesegyházán a református épületkomplexum - ami egy kis templomból, gyülekezeti házból és lelkészlakásból áll - hosszú ideje üres.
Magas szlovák kitüntetést kapott két Békés megyei pedagógus, mindketten a szlovák kisebbségi oktatásban szerzett érdemeikért. Laukó Zsuzsanna és Lászik Mihály Békéscsabán vehette át az elismerést. Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzulja kitüntetési ünnepséget szervezett Békéscsabán, a Szlovák Tájházban. A szlovák állam magas szintű elismerésében részesült Laukó Zsuzsanna, a tótkomlósi Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola igazgatónője, illetve a Tótkomlósról elszármazott Lászik Mihály békéscsabai középiskolai tanár. A meghitt ünnepségen sok tótkomlósi is megjelent: ott volt dr. Garay Rita polgármester, Takács Ferenc és Szűcs István alpolgármesterek, dr. Kancsó János, a tótkomlósi képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekben is illetékes bizottságának elnöke, Szabados Zoltán jegyző, a város Szlovák Önkormányzatát képviselők és mások. (A programot levezető István Anna külön megemlékezett arról, hogy Tótkomlósról láthatóan sokan megjelentek.) Békéscsaba Köles István alpolgármesterrel - aki Laukó Zsuzsannát is meglepte egy virágcsokorral -, a megyei közgyűlés egy osztályvezetővel képviseltette magát. A szlovák államot az oktatási minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője és egy munkatársa képviselte, a kitüntetéseket az előbbi nyújtotta át. Mindketten a szlovák oktatási miniszter által adományozott Szent Gorazdról elnevezett kitüntetés kis érmét vehették át. Pályájuk felvázolása után a kitüntetettek is megszólaltak. Laukó Zsuzsanna elmondta, hogy nagy megtiszteltetés számára a kitüntetés, és az is, hogy barátai, munkatársai, vezetői körében vehette át azt. - Úgy érzem, hogy az a hivatás, melyet választottam, tulajdonképpen a mindennapjainkban próbálja a legjobbat tenni, s ez minden ember kötelessége. Nagy megtiszteltetés, hogy ezt nagyon sokan értékelik. Köszönöm a főkonzul úrnak, hogy előterjesztett, s köszönöm a Szlovák Köztársaság oktatási miniszterének és munkatársainak, hogy érdemesnek tartottak erre a díjra. Természetes: egy pedagógus egyedül nem tud a hétköznapokban igazán nagy dolgokat véghezvinni. Egy jó iskola akkor működik jól, ha a tantestülete is az. Köszönöm a tantestületnek is, hogy az évek alatt segítettek ebben a munkában. Úgy érzem, hogy ez az elismerés egy kicsit őket is illeti. Ugyancsak köszönöm a város vezetésének is - akik közül sokan eljöttek erre az ünnepségre -, hogy partnerek abban, hogy ez az iskola tovább működjön - mondta Laukó Zsuzsanna. Az igazgatónőt közvetlenül a kitüntetés átvétele után kérdeztük arról, hogy mit érez? - Talán még megfogalmazni sem tudom, hogy milyen óriási megtiszteltetés ért - válaszolta. - Valamint persze sejtettem, amikor a főkonzul úr márciusban néhány személyes adatomat kérte, de nem mertem gondolni, hogy egy ilyen magas állami kitüntetést megkaphatok. Mindig egyszerű, hétköznapi embernek tekintettem magam, aki végzi a saját dolgát, amit életcéljául tűzött ki. Kell még két-három nap, hogy az emberben leülepedjen mindez. Nem hittem volna, hogy ennyien elismerik a munkámat. - Amikor e napokban némi feszültség támadt két állam - Štefan Daňo is úgy vélte, nem a két nép - között, akkor egy ilyen gesztus alkalmas lehet arra, hogy az errefelé élők kicsit távolabb tolják a „nagypolitikát” maguktól. - Bízom benne. Ilyen politikai meg nem értések az elmúlt években is voltak. Hiszem, hogy a józanul gondolkodó, egyszerű ember el tud ezektől vonatkoztatni. Az ilyen, határokon átnyúló, a nemzetiségeket érintő gesztusok mindenképpen javítanak a helyzeten. Dr. Kancsó Jánostól megkérdeztük, hogy Laukó Zsuzsanna kitüntetése - a nyilvánvaló személyes érdemeken túl - minek tekinthető. - Azt gondolom, hogy a pedagógiai munkát Tótkomlóson kiválóan végzik - mondta Kancsó János. - Így természetesen elismerésre méltó. - Lesz arra alkalom, hogy a tótkomlósiak a kitüntetést nagy számban megismerjék? - Remélem, hogy nagy visszhangja lesz. Ha a magyar oktatási minisztérium analóg módon a határon túli magyar pedagógiai munkát elismeri, az is hatalmas esemény nem csak egy város, hanem egy adott ország életében is.
Attól tartok, hogy a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kétségek közt vergődik. Választások jönnek, nem biztos a jövőjük, így egészen hajmeresztő manőverekbe kormányozzák bele magukat. A hírek szerint legutóbb versenyt rendeztek „Turulmadárra” lövöldözésből. Most vigyázni kéne, nehogy hamar lépjen be a turbó, és turulvédelemből termékeny táptalajává váljunk a Szlovákiában hódító magyarveszély-paraelméleteknek. A nagyon nemzeti szlovákok között ugyanis terjedőben vannak olyan nézetek, hogy mi itt hadgyakorlatozunk vélt Duna-átkelések gördülékenyebbé tételének érdekében, és egyébként is súlyosan veszélyeztetjük Szlovákia nemzeti szuverenitását. Ezt addig mondogatták egymásnak a szlovákiai nemzeti radikálisok, míg maguk is elhitték, és végül semmi akadálya nem maradt a téveszmerendszer további építésének. Ráadásul kormánytényezőnek számít az SNS, így sikerült megalkotni például a nyelvtörvényt, amitől ők vélhetően jobban alszanak, jobbakat esznek, és még ki tudja, csak azért, mert így másoknak rosszabb, konkrétan néhány polgár így kevésbé lehet magyar. Szerintük. De mindig van hova tovább. Most a Szlovák Nemzeti Párt egyik rendezvényén újra feltalálta, hogyan lehetne erősíteni a szlovákok nemzetiségi érzületeit: „Turulmadárra” lövöldözős versenyt kell szervezni. Állítólag a rossz idő ellenére is nagy sikert aratott az akció a Terencsén megyei Bánluzsány (Podluzany) nevű faluban, és az SNS több parlamenti képviselője is részt vett a megmérettetésen, nyilván így demonstrálva a nemzeti érzület lényeges vonásait. (Ez fejlődésnek is tekinthető, legalább nem hoznak hajmeresztő törvényeket.) Sokan leírták már, hogy Szlovákia történelme messze nem ezer éves. Van róla vicc, miszerint elfér egy sms-ben, és lehet venni pólót, ami azt üzeni, hogy a viselője idősebb, mint északi szomszédunk. Csakhogy ez nem autós kártya, ahol az győz, aki a nagyobb lóerőértéket benyögi. Nem lenne jó, ha a nemzetek közötti egészséges kompetíció, hülyeségversenyben bontakozna ki, és mi is elkezdenénk szlovák jelképeket tiporni. Egyenként semmivel sem vagyunk jobbak senkinél pusztán az ezeréves államiságtól. Az már megvan születésünktől, nem kell érte sokat tanulni, kapjuk anyáinktól és apáinktól. Ez azért fontos és leszögezendő, mert ebből egyenesen következik, hogy rosszabbak sem leszünk attól, hogy „Turulmadárra” lövöldöznek az SNS képviselői. Jobb lenne vidáman arcba mosolyogni őket, amiért ennyire irritálja őket a mi mitikus madarunk. Ilyen nagyszerű szimbólumot, ami ráadásul izgalmas többletjelentéseket is hordoz, csak súlyosan frusztrált állapotban lehet megvetni. Anonymusnál a madár megjelent Emese álmában, „és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt”, de úgy, hogy méhéből még forrás is fakadjon. Ráadásul a turulábrázolásokban a madár vaskos kardot hord karmaiban, ami tudvalévőleg egy hamisítatlan fallikus szimbólum. Elég Arany János Buda halála című művére gondolunk, ahol Etele elnyeri Isten kardját, míg Buda (aki nem tudja teherbe ejteni feleségét, Gyöngyvért) pálcát kap. Egyébként azért is tanulságos Arany műve, mert abban Buda a kiválasztottságot is jelentő kardot ellopatja Etelétől, amire ő meglehetősen felindul, és párbajban megöli Budát. Többek között ebből bontakozik ki a nemzeti katasztrófa, ugyanis a Hadúr feltételként állítja Etelének, aki az egész világ ura lehetne, hogy uralkodjon magán. Sajnos ezen hibáján nem tudott felülemelkedni. Lám, micsoda hasonlóság! Szlovákiában meggyalázták a mi nemzetünknek egy fontos szimbólumát, és jó lenne, ha - megfogadva Arany művének egyik mondandóját - nem a visszavágáson töprengenénk, hanem tennénk a dolgunkat. Meg kell fékezni a magunk indulatát, a kibontakozó testvérviszályt. A szimbólumoknak nem az a lényegük, hogy másoknak sokat jelentenek. Az SNS képviselőinek viselkedésétől függetlenül még kitapétázhatjuk turulosra a szobáinkat, és építhetünk egy csomó szobrot. Hogy nekik mi jut eszükbe Emese álmáról, az nekünk mindegy.
„nyolcszáztizenkilencedik esztendőben Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.”
Nagy mennyiségű csapadék hullott vasárnapra virradó éjjel a Pilisben. A Pilisszentkereszten, Csobánkán és Pomázon átfolyó Dera patak több helyen kilépett a medréből. Pilisszentkereszten a víz elsodort egy fahidat, egy vízelvezetést segítő munkagép elsüllyedt, egy gázvezeték is megsérült, melynek következtében órákon keresztül ömlött a gáz. Csobánkán és Pomázon több lakóház is víz alá került. Vasárnap a patak visszatért a medrébe, a Helyi Védelmi Bizottság homokzsákokkal és homok helyszínre szállításával készül az esetleges újabb áradásra, amely az előrejelzések alapján valószínűsíthető. A Dera patak mentén lakók az értékeiket, állataikat biztonságba helyezték és homokzsákok készenlétbe helyezésével készülnek az újabb ár érkezésére.
Járhatatlan utak, kidőlt fák, megáradt patakok, több ezer köbméter hordalék a hegylábaknál. Az esőzés hatására veszélyes a Pilis és a Visegrádi-hegység látogatása - figyelmeztetett Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. Minden Pilisből induló patak kilépett a medréből, többek között a visegrádi Apátkúti-patak, a pilismaróti Malom-patak, Pilisszentkereszten a Dera-patak. A víz elmossa az útjába kerülő hidakat, erdei utakat, az alámosott partoldalból fák dőlnek ki. A hegylábakban a nagy mennyiségű hordalék a településeken és a közutakon rakódik le. Járhatatlanok a belső pilisi aszfaltutak, a hegyvidéki területen átvezető közutakon is nagy mennyiségű hordalék található. A felázott talajból könnyen kifordul a már kilombosodott fák gyökere. Mindezek miatt a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri a látogatókat, hogy a következő napokban kerüljék el az erdőterület a Pilisben és a Visegrádi-hegységben.
Sorra dőlnek az utakra a fák Lillafüred és Bükkszentlászló térségében, ezért a rendőrség kéri az autósokat, hogy a Miskolc, valamint a két település közötti utakat ne használják. Azok ugyan nincsenek lezárva, de a sáros-törmelékes vízátfolyások, valamint a kidőlt fák miatt rendkívüli a balesetveszély a környéken. A tűzoltók folyamatosan dolgoznak az útra dőlt fák eltakarításában, de a felázott talaj miatt újabbak és újabbak dőlnek ki. Mindemellett a nagy eső miatt számtalan sáros-törmelékes vízátfolyás nehezíti és teszi veszélyessé a közlekedést. Ezért a Miskolcról Lillafüred és Bükkszentlászló felé vezető utak használatát nem ajánlja a rendőrség.
A kiáradt Gaja-patak és mellékágai 30 házat veszélyeztettek vasárnapra virradóra a Fejér megyei Bakonycsernyén. Közülük kettőt teljesen körülzárt a víz, de szivattyúzással, homokzsákokkal sikerült megakadályozni, hogy az áradat betörjön az épületekbe. A községben vasárnapra virradó éjszaka szinte megállás nélkül dolgoztak az áradó vizek megállításán. Éjszaka a Súr-patakból kellett kitisztítani a többszörösére duzzadt vízfolyás által szállított, s a hídnál összegyűlt uszadékot, hajnaltól pedig az áradó Gaja elleni védekezés adott munkát a helység lakóinak, a tűzoltóknak, polgárőröknek. Több ezer homokzsákot töltöttek meg és raktak ki az Ifjúság utcában, valamint a víztől körülzárt két ingatlannál. Bakonycsernye egyébként a víztől az egyik legtöbbet szenvedő község a megyében: a falut körülvevő magaslatokról ugyanis a lezúduló víz és sár rendszeresen elönti a helység alacsonyabban fekvő részeit. Legutóbb a múlt heti esőzés borított be 15-20 centiméter vastag iszapréteggel több utcát. A község elkészítette a mintegy 800 millió forintos költséggel megvalósítható vízrendezési tervét, majd a legsürgősebb tennivalókra dolgozott ki 110 millió forintos tervet, de eddig egyetlen pályázaton sem sikerült nyernie. A problémát saját erőből pedig képtelen megoldani az évi 300 millió forintos költségvetésből gazdálkodó önkormányzat.
Euró helyett a visegrádi országokkal közös valuta bevezetését ajánlja Magyarországnak Róna Péter közgazdász, nyilatkozva a hétfői Magyar Nemzetnek. Róna Péter szerint az euró nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Kifejezetten hátráltatja az országok integrációját, ahelyett, hogy segítette volna. A közgazdász, aki korábban bankárként is tevékenykedett, úgy gondolja, hogy Magyarország számára sokkal célravezetőbb lenne, ha a visegrádi országokkal összefogva valutauniót alakítana ki. Vagyis Lengyelország, Csehország, és Szlovákia valamint Magyarország saját fizetőeszközt vezethetne be.
Báthory - A legenda másik arca / Bathory ● Színes, szlovák-cseh-angol-magyar-amerikai filmdráma, 138 perc, 2008 ● Rendező, forgatókönyvíró: Juraj Jakubisko ● Szereplők: Anna Friel, Karel Roden, Hans Matheson, Vincent Regan, Franco Nero, Bolek Polívka, Jirí Mádl, Deana Jakubisková-Horváthová ● Forgalmazó: Jakubiskofilm
Báthory Erzsébet, a magyar „vérszívó” szépség az öröklét spirituális és felvilágosult úrnőjeként gyógyít, kotyvaszt és irányítja birtokait a szlovák képvarázsló, Juraj Jakubisko vérbő szerelmi és rémdrámájában. Színpompás vérfürdője szemvidító látvány, egy rakás avítt celluloid darabbal a felszín alatt. Juraj Jakubisko - a betiltott szlovák újhullám sodró lendülettel és féktelen kreativitással megáldott alkotója - esetében nem újdonság az a szürrealitást és valószerűséget vegyítő szemlélet, amellyel a „keleti Fellini” a „Kárpátok női Draculájához” közelít. Báthory Erzsébet megtépázott karaktere, akivel kapcsolatban a magyar közvélemény valahogy különösen érzékeny a „vámpírdáma” brutális és perverz (kitalált vagy valós) személyiségvonásaira, Jakubisko két és fél órás krónikájában kap némi esélyt arra, hogy a mágikus képkockák ellenére hiteles történelmi személyiségként is funkcionáljon a filmművészetben, még akkor is, ha maga a film távol áll a historikus pontosságtól. A három részre tagolt Báthory-produkció ugyanis, amire itthon sokat kellett várakoznunk a forgalmazási problémák miatt - tudniillik a Budapest Film által lefújt forgalmazást végül maga, a Jakubiskofilm volt kénytelen átvállalni -, nem átallja látványorgiába fullasztani saját magát. Bár ez a nem kis költségvetésből „összedobott” festészeti háttér-reneszánsz azért igencsak szemrevaló. Ebből fakadóan az eredeti helyszíneken forgó mozi legnagyobb érdeme az autentikus környezet és a művészi értékkel felruházott néprajzi couleur locale, mely lépten-nyomon freskódíszeket, színes kerámiákat és luxuskelméket szór Erzsébet „lábai elé”, és szemléletessé teszi azt a folklorisztikus kavalkádot, amit Jakubisko az esztétikumon kívül mással csak nehézkesen, közhelyekbe ütközve tölt meg. Báthory a népi ezotéria kellékeivel körülvett alakként konspirál a javasasszony Darvuliával (Deana Jakubisková-Horváthová), sőt, maga is vajákos színben tűnik fel, aki saját rajzaival és megjegyzéseivel telerótt orvosi könyvéből gyógyítja népét. A reneszánsz polihisztor asszonykép és a feminisztikus, erőskezű politikusnő üdvözlendő fejlemény, a kiegészítőként tálalt hajdani kellékek viszont, amik a gyilkos, szexéhes Báthory-ról festettek népszerűen expresszív képet, úgy tűnik, elszakíthatatlanok a magyar grófnő személyétől. A hatalmas parókával és észbontó ruhakölteményekkel karakterizált Báthory-alak bonyolultabb nőszemély, mint elődei, és a sokak által kifogásolt Anna Friel sem alakít rosszat a demitizálni vágyott „vámpírgrófnő” alakjában, de a legnagyobb jóindulat sem lát többet kaotikus, önismétlő kavalkádnál Jakubisko filmjében. Elbaltázott csatajelenetek, agyonpoetizált szerelmek és félrecsúszott gegek ölik meg a látvány által sugallt harmóniát. Erzsébet és (az egyébként homoszexuális) Caravaggio románcától kezdve a grófnőt leleplezni akaró (sielő, görkorcsolyázó) szerzetesekig lehetetlen, szürreális események vonják kétségbe a feldolgozás hitelét, és akkor a hangulatfestés szempontjából is másodvonalbeli horror-képekről még nem is ejtettem szót. Én magam nem is törődnék a költségvetés kérdésével - mert hát sokan, sok helyen kifogásolták, hogy ilyen sokból csak ennyire futotta -, de azért sajnálom, hogy a Jakubisko-féle zsenialitás csak periodikusan bukkan fel a két és fél óra alatt. A rendező legjobb filmjeit jellemző elrajzoltság ebben a produkcióban sajnos nem mindenhol szerencsés megoldás, mert a szlovák „varázsló” sok helyen belefullad a kreatív eszközökbe. A sokoldalú készítői hozzáállással megrendezett Báthory - A legenda másik arca stíluskeveredéshez nyúlva próbálja körüljárni azt a bizonyos „másik arcot”, amit a címben aposztrofál. A történelmi háttér, ami Erzsébet politikai szerepére is jókora hangsúlyt helyez, úgy beszéli el a grófnő életében felbukkanó nagy történelmi személyiségeket - férjét, a „Fekete Bégnek” nevezett Nádasdy Ferencet (Vincent Regan) és az Erzsébet vesztét okozó Thurzó Györgyöt (Karel Roden) -, hogy közben átfonja ezt a szerelmi historikus szállal, avagy a Caravaggióhoz fűződő románc álomszerű képeivel és a szürreális ezotéria rémségesen vonzó kockáival. Ám még mindig nincs vége a stilisztikai orgiának, hiszen a két bohókás szerzetes, Petr (Bolek Polívka) és Cyril (Jirí Mádl) érdekes találmányaikkal a burleszk hangvételét idézik fel, igen bárgyú módon. A stílus több fonala összefonódik ugyan, de szerkezetileg nem koherens, nem érik össze a sok hang és a sok szín a Jakubisko-féle Báthory-portrén. Erzsébet - aki Jakubisko szerint egy történelmi felmenője örök élet iránti vágyát hordozza magán -, ebben a filmben kimászik abból az egyoldalúra kotyvasztott, évszázados vérlegendából, amit köré szőtt az utókor, ám nem kapunk választ arra, hogy továbbra is gyilkosként értelmezzük-e a grófnőt, vagy tudós reneszánsz értelmiségi asszonyként, aki a test gyógyító főzeteit használva vér helyett csupán csipkebogyó lében fürdött. Láthatjuk Báthory Erzsébet szinte összes arcát, a kegyetlen, természetes drogokat szürcsölő gyilkos úrnőtől a bohém, intellektuális, politikus szépségig, de Jakubisko misztikusan lebegteti a rémtetteiről híres magyar nőalak konkretizálását, teljes felmentését. Kastélya kertjét ugyan cselédlányok szétaszott hullái díszítik, mégis kérdőjeleket hagy bennünk az a sok-sok kádnyi csipkebogyó főzet…
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
................................................................................................................................