„Még be sem iktatták miniszterelnöki tisztségébe Orbán Viktort, máris bajt okozott” - írta az újság a címoldalon hozott cikkben, felidézve az állampolgársági törvény módosítását. Emellett nemsokára a nemzeti egység napjává nyilvánítják június 4-ét. „Ezt a szomszédos országokban provokációnak fogják fel „- írta a svájci lap. Felidézte, hogy 1920-ban ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést. „Az amputáció olyan traumát okozott Magyarországon, amely máig sem múlt el” - fogalmazott. „Orbán Viktor az egész magyar nemzet miniszterelnökének tekinti magát, nem csak a magyar államénak. Úgy tűnik, a nemzet, legalábbis jelenleg, fontosabb neki, mint az állampolgárok” - áll a cikkben. „Magyar szemszögből az állam ott van, ahol a nemzet, a szlovákok szemében ellenben a nemzet ott van, ahol az állam” - idézte a szerző egy bajorországi konferencia egyik előadóját. Nézete szerint ez utóbbi kifejeződése az új szlovák nyelvtörvény, amely „a szlovák nyelv használatát írja elő, olyan helyzetekben is, ahol ez értelmetlennek tűnik”, emellett „értelmezési lehetőségeivel hatósági önkénynek ad teret”. Úgy látja, a módosított állampolgársági törvénnyel Magyarország bizonyos értelemben kiterjeszti államiságát határain túlra, még ha nem is követeli Budapesten senki a trianoni határok felülvizsgálatát. „Ehhez járul Orbán Viktor vonzódása a messianisztikus fellépésekhez” - írta a NZZ. A Fidesz elnöke úgy véli, a tulajdonképpeni rendszerváltás most, az ő révén mehet végbe, így abban látja küldetését, hogy megtisztítsa az államot és a társadalmat a posztkommunista összefonódásoktól. Orbán felfogásában a Fidesz testesíti meg a nemzetet, amit már a nyolc évvel ezelőtti választási vereség után tett kijelentése is jelzett: a nemzet nem lehet ellenzékben. Politikai ellenfeleiből így a nemzet ellenségei lettek - áll a cikkben. Állam és nemzet Kelet-Közép- és Dél-Kelet-Európában sehol sem fedik egymást. Nem csak a Balkánon, de a Kárpát-medencében is még mindig elterjedt az etnikai és nemzeti kategóriákban való gondolkodás. Magyarországon és Szlovákiában nacionalisták ellenségképeket táplálnak, történelmi mítoszokat politikai eszközként használnak. A két szomszédos ország közötti konfliktus példa arra, hogy az Európai Unióba való belépéssel nem tűnnek el a nemzetiségi problémák. Romániában, ahol másfél millió magyar él, kevés izgalmat okozott a törvény. Ez azzal függhet össze, hogy tavaly Traian Basescu elnök ugyanazt tette, amit most Orbán, amikor megkönnyítette a moldovaiak számára a román állampolgárság megszerzését. Moldova nagy része 1940-ig Romániához tartozott, a moldovai nemzetet Bukarest szovjet teremtménynek tartja, a moldovai nyelvet pedig román nyelvjárásnak. Basescu hasonló képletről beszél, mint Orbán: két állam, egy nemzet. Nem meglepő, hogy Orbán igénye a magyar kisebbségek patrónusának szerepére különösen Szlovákiában kelt félelmet - mutat rá a svájci újság. A két ország ezeréves, konfliktusokkal teli közös történelemmel, de ellentétes történelemszemlélettel rendelkezik. Mindkét fél a saját mindenkori politikai szükségletei szerint értelmezi a történelmet. Szlovákia fiatal állam, s ez megmagyaráz bizonyos nemzeti túlérzékenységet. Az új magyar törvény „szükségtelen tűszúrás”, amely egyetlen problémát sem old meg, de Szlovákia reakciója is túlzott. A szlovák állampolgársági törvény módosításáról írva a cikkíró úgy vélte: annál is érthetetlenebb, mert a legtöbb szlovákiai magyar jól beilleszkedett Szlovákiában, és lojális állampolgárnak érzi magát. „Orbánnak a tűzzel folytatott játékából a magyarellenes kirohanásairól hírhedt nacionalista Ján Slotának származik előnye, s Orbán ebben segít neki” - vélekedett a szerző. Slota most tudja csak igazán kijátszani a „magyar kártyát”, s annak még mindig van hatása. Orbánnak mindenesetre hamarosan a magyar állammal és annak állampolgáraival kell törődnie. Rendre kell utasítania „a szélsőséges Jobbikot”, felvenni a harcot a korrupcióval, jobban integrálni a romákat a társadalomba, és fájdalmas takarékossági intézkedéseket bevezetni. Ezek az igazi problémák, és ezekkel könnyen megégetheti az ujját Orbán - írta a NZZ.
Az, hogy a Fidesz két héttel a szlovák választások előtt fogadta el a kettős állampolgárságról szóló törvényt, majdnem bűncselekmény a szlovákiai magyarok ellen, mondta az atv.hu-nak Bugár Béla. A politikus szerint a csökkenő népszerűségű szlovák kormánypártok sokat köszönhetnek Orbán Viktornak, ugyanis a kijelölt magyar miniszterelnök a szlovák nacionalista javára tematizálta a közbeszédet. „Azt kell mondanom, hogy aki magyar érdekekre hivatkozva ilyen politikai szarvashibát vét, annak el kell gondolkoznia, hogy mennyi keresnivalója van a politikában” - mondta Bugár. Alig ütötte rá a kettős állampolgárságról szóló törvényre a pecsétet a magyar országgyűlés, a szlovák parlament azonnal ellentámadásba lendült, és elfogadott egy jogszabályt, ami keményen bünteti a magyar - és bármely más - állampolgárság felvételét. Az új törvény egyszerűen megfosztja szlovák állampolgárságától azt, akit egy másik ország is saját polgárának ismer el. Márpedig a közigazgatásban, a titkosszolgálatoknál, illetve az erőszakszervezeteknél csak szlovák állampolgárok dolgozhatnak, így az e területeken dolgozó magyarok nemcsak szlovák állampolgárságuknak, de állásuknak is búcsút inthetnek. Az állampolgárság és bizonyos állások elvesztése üres fenyegetés is lehetne, hiszen Szlovákia és Magyarország között nincs érdemi határ, a ki és belépőket senki nem regisztrálja, így ha egy szlovákiai magyar átugrik az illetékes hivatalhoz, és állampolgárságot kér, akkor ennek nem kell kiderülnie - elvileg. A most életbe léptetett szlovák törvény is csak annyit mond, hogy az állampolgárság felvételét be kell jelenteni. Ám a jogszabályban akad egy passzus, ami erősen aggasztja a szlovákiai magyarokat, nevezetesen az, hogy aki elmulasztja újsütetű külhoni állampolgárságát bejelenteni az 7 ezer eurós büntetésre számíthat. Joggal merül fel a kérdés, mondta az atv.hu-nak Bugár Béla, hogy miként juthat a szlovák hivatalok tudomására a magyar állampolgárság eltitkolása. A Most-Híd párt elnöke szerint megeshet, hogy titkosszolgálati eszközökkel szerzik majd be az információkat, azaz a szolgálatok átfésülik majd a magyar kisebbséget, így Bugár szerint nem csoda, hogy kezd kialakulni a félelem légköre. És ezt a hangulatot erősítette a szlovák parlament szerdai ülése, ahol a vezérszónokok a neonáci magyar kormányról, a nagymagyar nacionalizmusról beszéltek, sőt akadt, aki azt fejtegette, hogy Magyarország előbb a magyar állampolgárságot terjeszti ki, aztán jönnek a területi követelések.
A kisebbségi ombudsman azt kéri, hogy a kisebbségi önkormányzati választás folyamatában csak azok vegyenek részt, akik ténylegesen az érintett kisebbségi közösségekhez tartoznak. Kállai Ernő az MTI-hez szerdán eljuttatott - az őszi települési kisebbségi önkormányzati választások kapcsán tett - felhívásában közölte továbbá, hogy a választási visszaélések elkerülése érdekében folyamatosan egyeztetni kíván a választási szervekkel, valamint felveszi a kapcsolatot a legfőbb ügyésszel is. Kommünikéjében a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa hangsúlyozta, hogy a kisebbségi önkormányzatok a kisebbségi jogok érvényesülésnek alapvető intézményi garanciáját jelentik, azonban a kisebbségi önkormányzatok csak akkor tudják ellátni képviseleti feladataikat, ha rendelkeznek az ehhez szükséges közösségi felhatalmazással. Kállai Ernő kitért arra is, hivatalból kívánja vizsgálni, hogy a kisebbségi önkormányzati választások alkotmányos keretek között zajlanak-e, így különösen a választójogi szabályozás kellő biztosítékot nyújt-e az esetleges visszaélésekkel szemben. Ezért arra kéri a kisebbségi választópolgárokat, a választások lebonyolításában közreműködő választási szerveket, a későbbiekben regisztrálandó kisebbségi jelölő szervezeteket és képviselőjelölteket, hogy ha a kisebbségi önkormányzati választásokon történt visszaélés jut a tudomásukra, jelezzék számára elektronikus levélben vagy postai úton. Múlt héten a helyi választási irodák elkezdték postázni a települési kisebbségi választással kapcsolatos tudnivalókat tartalmazó leveleket; május 31-éig minden választópolgárnak meg kell kapnia a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételhez szükséges, a tájékoztatóhoz mellékelt nyomtatványt. Ha a választó a 13 kisebbséghez (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén vagy ukrán) tartozik, 2010 őszén részt vehet a települési kisebbségi önkormányzati választáson. A szavazást ugyanazon a napon tartják, mint amelyiken a helyi önkormányzati képviselőket is megválasztják. A települési kisebbségi önkormányzati választáson csak az szavazhat, aki a 13 kisebbség egyikéhez tartozik, a kisebbséghez tartozását nyilatkozattal vállalja, nagykorú vagy október 1-jéig nagykorúvá válik, továbbá a helyi önkormányzati képviselők választásán választójoggal rendelkezik és szerepel a kisebbségi választói jegyzékben. (A jelölteknek is ezeknek a feltételeknek kell megfelelniük). Ha az adott kisebbségnek a megyében 10 települési kisebbségi önkormányzata van, 2011 márciusában kisebbségi területi önkormányzatokat hozhat létre. Ahhoz, hogy országos kisebbségi önkormányzatot válasszanak, arra van szükség, hogy az adott kisebbségnek 4 településen legyen kisebbségi önkormányzata.
Nem biztos, hogy a kisebbségeknek biztosított kedvezményes mandátumok, akár számukra, akár a többség számára kedvező megoldást jelentenek - olvasható a Political Capital blogon. Az Országgyűlés alapvetően pártelvű intézmény, és ez így van jól: pártokra és a számukra biztosított politikai arénára minden ellenkező választói elvárással szemben szükség van. Lehetne persze más szempontok szerint összeállítani a törvényhozást, jöhetnének a szakmák, korcsoportok, vallások képviselői is, de a pártosodás segíti elő, hogy a politika dinamikusan változó közeg maradhasson. A pártok ugyanis csak részben és - a mai tendenciákat figyelve - egyre kisebb részben feleltethetőek meg szociológiailag jól körülhatárolható csoportoknak. A politika azért több, mint egyes csoportok képviseletének mechanikus ellátása, mert képes arra, hogy magukat a csoportokat is újratagolja. A pártok ebből a szempontból többet jelentenek annál, hogy leszűkíthetőek lennének valamely meghatározott csoport igényeinek és érdekeinek képviseletére - írja a bejegyzés szerzője.
Nem befolyásolja érdemben a magyar emberek életét a Fidesz által a héten benyújtott törvényjavaslatok zöme - vélik az elemzők. A kettős állampolgárság ügye, a kisebb parlament rögzítése és a három csapás tervezete viszont elmélyíthetik a párt támogatottságát, ráadásul közjogi átalakulást is ígérnek. Rosszul csak a határon túliak járhatnak, az őket érintő jogszabály időzítése ugyanis alkalmat ad Ficonak a „magyar kártya” kijátszására. A Fidesz közjogi javaslatai arra utalnak, hogy a leendő kormánypárt komolyan veszi azt az ígéretét, hogy hatalomra jutásával új korszak kezdődik - szögezte le Paár Ádám a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője. Sok tekintetben valóban véget ért a húsz év - fűzte hozzá -, hiszen a leendő kormány húszesztendős adósságokat szüntethet meg. Példaként említette, hogy a kisebbségeknek lesz végre parlamenti képviselete, ezzel megszűnik egy alkotmányos mulasztás is. Hangsúlyozta azonban, hogy a Fidesz olyan javaslatokat vetett fel és fogadtatott el az Országgyűlésben, amelyek rokonszenvesek a közvélemény számára, de a megvalósításuk kiszámíthatatlan következményekkel járhat. „Minden olyan javaslat, amelyik a parlamenti vagy az önkormányzati képviselők létszámának csökkentését tartalmazza, garantáltan elmélyíti a javaslattevő párt társadalmi támogatottságát” - fogalmazott. Az állampolgárok nagy része számára ugyanis a parlamenti és az önkormányzati képviselők létszámának csökkentése úgy csapódik le, hogy ez kiváló eszköz a politikai elit sorainak „ritkítására”, vagyis a társadalomnak kevesebb döntéshozót kell eltartania. Paár Ádám emlékeztetett, hogy a kétharmados többséggel elfogadott alkotmánymódosítás kétszáz főben határozza meg az országgyűlési képviselők létszámát. A parlamenti képviselők létszámának csökkentése azonban önmagában még nem feltétlenül előnyös - tette hozzá.. „Egyrészt, a 386 fős Országgyűlés fenntartása elenyésző tétel a kiadási oldalon, miközben a kiadáscsökkentés jelszavával beharangozott „kisebb parlament” esetleg nehezebben tudja elvégezni a munkáját. Másrészt, a parlament méretéről folytatott viták mindig is félrevezetők voltak, a törvényhozás „nagy” vagy „kis” jellege ugyanis irreleváns a hatékonyság szempontjából”. Szerinte az számít, hogy a közjogi reform során egy olyan választási rendszer szülessen meg, amelyik arányos parlamentet eredményez. Az arányosság elve azonban csorbul a Fidesz választási törvényjavaslata szerint, hiszen a tervezett választási rendszer nagymértékben az egyéni választókerületekre alapoz. A Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője elmondta, hogy ez a rendszer meglehetősen szűkkeblű lehet az ellenzéki pártokkal szemben. A mostani választás végeredménye is ezt mutatja, hiszen három kivételével mindegyik egyéni választókerületben a Fidesz nyert. Paár Ádám rámutatott arra is, hogy az önkormányzati választási rendszer átalakítása ugyancsak előnytelen lehet a kisebb pártok számára, hiszen az egyéni választókerületben elért eredmény beszámítása a kompenzációs listába csak az egyéni körzetben győztes jelölt - nagy valószínűséggel a Fidesz jelöltjének - nyereségét növeli egy önkormányzati választáson.
A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletével kapcsolatban is számos kérdés vethető fel - fogalmazott az elemző feltéve a kérdést, hogy a tizenhárom etnikai és nemzetiségi kisebbséget, vajon miért legfeljebb tizenhárom személy képviselheti? „A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletének csak akkor van értelme, ha a törvényhozók figyelembe veszik az arányosság elvét. A népességen belüli arányok alapján a roma népességet nagyobb reprezentáció illetné meg, mint például az örmény vagy a ruszin kisebbséget” - fejtette ki. Szerinte miután a kisebbségi képviselők megválasztása szavazás útján történne,- a történelmi kisebbségek tagjainak nagyfokú asszimilálódását tekintetbe véve - lehetetlen arányos képviseletet biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek számára. További problémát okozhat, hogy éppen a leggyorsabban növekvő számú roma népességre jellemző a választástól való távolmaradás, így előfordulhat az az abszurd helyzet, hogy a roma népesség alulreprezentált marad, például a német kisebbséghez képest. Mindenesetre a Fidesz részéről ez gesztus, nemcsak általában a magyarországi kisebbségek, hanem a román, szlovák, szerb és ukrán kisebbségek anyaországai felé is - fejtette ki Paár Ádám utalva arra, hogy ezzel a lépéssel a Fidesz kedvező légkört teremthet a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló tárgyalásokhoz. „A Fidesz javaslatai valódi változást hozhatnak a közjogi rendszerben, de a társadalom többségének életét ezek ténylegesen nem befolyásolják, ugyanakkor a Fidesz elmélyítheti támogatottságát, és megteremtheti a tartós kormányzás feltételeit” - összegzett az elemző. Gyömöre Máté szerint a benyújtott javaslatokat két csoportra lehet osztani: technikai jellegű törvénymódosításokra, illetve új, ám alapvetően szimbolikus jellegű jogszabálytervezetekre. Az előbbiekről már határozott is a Ház, hiszen ezek ahhoz szükségesek, hogy az új kormány a saját struktúrájában elkezdhesse működését, ezek közül egyetlen kivételként a legfeljebb 200 fős parlament Alkotmányban való rögzítését lehet említeni - fogalmazott. A Progresszív Intézet munkatársa kifejtette, hogy a létszám előre történő meghatározása felveti azt a problémát, hogy mintha a Fidesz a gombhoz akarna kabátot varrni, amivel nagyban korlátozza az ezzel együtt szükségszerűen átalakítandó választórendszer lehetséges kereteit. Ebben a vonatkozásban nemcsak az ellenzék, de a saját kezét is jó előre megkötötte - tette hozzá. Gyömöre Máté szerint viszont kommunikációs szempontból érthető a lépés, hiszen megfelel a magyar választók alapvetően elitellenes attitűdjének és elvárásainak, ráadásul jól illik a leendő kormánypárt által jelenleg folytatott szimbolikus politizálásba. Az elemző azonban rámutatott arra, hogy a „nemzeti együttműködésről” szóló politikai nyilatkozattervezet, a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat, a „három csapás” tervezet, vagy éppen a kisebb parlament mind olyan témák, amelyeknek nincs az emberek mindennapi életét befolyásoló közvetlen gazdasági hatásuk, azonban megfelelnek a Fidesz felé irányuló, sürgető választói elvárásoknak. A kettős állampolgárságról szóló tervezet ráadásul minimum elhamarkodott lépés volt, és így időzítve a jelek szerint a felvidéki magyaroknak kedvez a legkevésbé - tette hozzá. A Progresszív Intézet elemzője szerint ugyanakkor meglepő, hogy bár a Fidesz gazdasági vészhelyzetről beszél, a fontos gazdasági döntéseket csak június közepén kívánják meghozni, egy hónappal a parlamenti alakuló ülés után. „Kissé úgy tűnik, mintha a párt még nem tudná pontosan, milyen gazdaságpolitikai intézkedéseket akar elfogadtatni, a Varga Mihály vezette „gazdasági tényfeltáró bizottság” viszont arra tökéletesen alkalmas, hogy addig is időt nyerjen” - mondta. Gyömöre Máté úgy véli, hogy a jelenlegi szimbolikus törvényjavaslatokkal a párt el tudja hitetni, hogy már az új kormány felállása előtt elkezdték a kormányzást, azonban az Orbán Viktor által beígért gyökeres változás, legalábbis közpolitikai, tartalmi szempontból, egyelőre várt magára.
Nem egyetlen döntésen vagy egyszeri akaraton múlt, hogy hosszú évek után végül érdemi munka kezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségek parlamenti képviseletének megoldására. Az új választójogi javaslatot beterjesztő Fidesz annak ellenére követte a témával kapcsolatban eddig rögzült irányt, hogy kétharmados többsége lehetővé tett volna ellentétes törekvéseket, eltérő eszközöket és érveket is. Az Alkotmány, majd az Alkotmánybíróság 1992-es határozata, végül a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993-as törvény lassan, de biztosan jelölte ki a követendő utat addig, hogy kézzelfogható közelségbe kerüljön a parlamenti képviselet megvalósítása. Olyan régóta megoldatlan problémáról van szó (az AB által kijelölt határidő 1992 vége volt, az Országgyűlés azóta nem orvosolta a mulasztásos alkotmánysértést), hogy érdemben nem is merült fel alternatív megoldás. Pedig korántsem biztos, hogy kedvezményes parlamenti mandátumokat biztosítani a kisebbségek számára a legjobb megoldás, akár a kisebbségek, akár a parlamentarizmus szempontjából. De kezdjük onnan, hogy milyen haszna lehet a most már elkerülhetetlennek látszó megoldásnak. Először is: Komoly adósságot törleszthet az Országgyűlés az Alkotmánnyal és a kisebbségekkel szemben. Nem ez az egyetlen ügy, amelyben a törvényhozás nem tett eleget az Alkotmánybíróság által kirótt kötelezettségének. Miközben nyilvánvaló, hogy nem feltétlenül érdektelenségből vagy rosszindulatból mulasztotta el néhány szabályozási feladat elvégzését az Országgyűlés, hanem leginkább azért, politikailag “nem érett meg a helyzet”, aligha növeli az Országgyűlés tekintélyét, az intézménybe vetett bizalmat, hogy különösebb gond nélkül figyelmen kívül hagyhatja az Alkotmány rendelkezéseit. Másodszor: A kisebbségek parlamenti képviseletének rendezése a következő időszakban ráirányíthatja a figyelmet arra, hogy milyen speciális gondok, megoldandó problémák jelentkeznek a magyarországi nemzetiségekkel kapcsolatban. A homogenitással szemben egy időre előtérbe kerülhet, hogy az országot eltérő helyzetű, eltérő érdekeltségű közösségek alkotják, hogy az univerzális értékek ünneplése alatt komolyan veendő részérdekek húzódnak meg, és ez nem Magyarország egységének rombolása, hanem természetes helyzete. Mégsem biztos, hogy a kisebbségeknek biztosított kedvezményes mandátumok, akár számukra, akár a többség számára kedvező megoldást jelentenek. Az Országgyűlés alapvetően pártelvű intézmény, és ez így van jól: pártokra és a számukra biztosított politikai arénára minden ellenkező választói elvárással szemben szükség van. Lehetne persze más szempontok szerint összeállítani a törvényhozást, jöhetnének a szakmák, korcsoportok, vallások képviselői is, de a pártosodás segíti elő, hogy a politika dinamikusan változó közeg maradhasson. A pártok ugyanis csak részben és - a mai tendenciákat figyelve - egyre kisebb részben feleltethetőek meg szociológiailag jól körülhatárolható csoportoknak. A politika azért több, mint egyes csoportok képviseletének mechanikus ellátása, mert képes arra, hogy magukat a csoportokat is újratagolja vagy éppen tágabb csoportokban olvassza fel. A pártok ebből a szempontból többet jelentenek annál, hogy leszűkíthetőek lennének valamely meghatározott csoport igényeinek és érdekeinek képviseletére. Persze, a pártokon belül megjelennek e szempontok, az itt felsorolt csoportok és továbbiak is. A pártokon belüli kompromisszumok pedig az ő szempontjaik figyelembe vételével (is) jönnek létre. Sőt, egy párt arcélét részben éppen az határozza meg, hogyan, milyen ideológiában, milyen retorikával egyesíti ezeknek a csoportoknak a képviseletét más politikai szempontokkal. Könnyen előfordulhat, hogy a csoportok - köztük a nemzeti és etnikai kisebbségek - képviselete éppen akkor válhat erősebbé, ha az a pártok erejére támaszkodva igyekszik érvényesíteni magát. Nyilvánvaló persze, hogy a kisebbségek, különösen a cigány közösségek képviselete számos torzulással volt jelent a pártok politikájában. Elegendő csupán azokra a leginkább díszletként felvonultatott kisebbségi politikusokra gondolni, akik választáskor úgy-ahogy hozták a szavazatokat, megtestesítették a néppártiságot, de - az eredményeket látva - aligha tettek hozzá érdemben bármit az ügyhöz. De ez nem ok arra, hogy a pártelvű logika mellett a lehetséges szinte számtalan más szempont mellett egyetlent kiemelve külön kisebbségi képviselet jöjjön létre az Országgyűlésben. Szimbolikusan persze fontos lesz az adott kisebbségnek, hogy képviselőjük sajátos rész-szempontjaik szerint megszólal az Országgyűlés elé kerülő kérdésekben, de ez semmivel sem fogja inkább megtörni a pártelvűséget, mint, ha a pártokon belül létrejön és megerősödik valamely kisebbségi politikai törekvés. Nagyon hasonló a helyzet ahhoz a vitához, amely a női kvótával kapcsolatban alakult ki pár évvel ezelőtt. Mire a politika eljutott oda, hogy szembesült a problémával (vagy inkább tételezte a problémát), nem merült fel komolyan az alternatíva lehetősége: a kedvezményes képviselet jó - szólt az érvelés -, mert helyzetbe hoz hátrányban lévő csoportokat. De arról már nem volt szó, hogy mihez lehet kezdeni a kedvezményes parlamenti helyek birtokában, hogy jelenthet-e kellő erőt az így elért képviselet, és nem zárja-e be sokkal inkább az adott csoportot kedvezményre szorultságának állapotába ez a megoldás. A - legfeljebb - 13 kisebbségi képviselő nem fog csodát tenni az Országgyűlésben. Arra jó lesz a választási rendszer kiterjesztése, hogy a politika letudja a két évtizede maga előtt görgetett problémát. De ma a politikának ennyi volt a mozgástere, és nem is törekedett arra, hogy azt tágítsa.
Kétnapos ülést tart a jövő héten az Országgyűlés: hétfőn és kedden is szavaznak majd a képviselők törvényjavaslatokról, kedden az új parlament először tart interpellációs időszakot. Június 4-én, pénteken a parlamenti trianoni emlékülés után a Szent István Bazilikában ökumenikus istentiszteletet lesz. Mátrai Márta, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a házbizottság csütörtöki ülése után újságírókkal közölte: hétfőn szavaz az Országgyűlés a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényjavaslatról. A pénteki, a trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulóján tartott emlékülés menetrendjéről szólva elmondta, az ülés délután fél ötkor kezdődik, köszöntőt mond Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke, majd Sólyom László köztársasági elnök beszéde következik. Ezt követően a házelnök felolvassa a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt. Az emlékülésen felszólal Német László nagybecskereki (Zrenjanin-Szerbia) megyéspüspök is - folytatta Mátrai Mátra, hozzátéve: az ünnepi ülés után a Bazilikában a történelmi egyházak képviselői mondanak beszédet.
A pozsonyi magyar nagykövetségen járt Alojz Hlina polgári aktivista, és Heizer Antal magyar nagykövetet arra kérte, juttassa el levelét Orbán Viktornak. Hlina arra készül, hogy június 4-én, a magyar kormányhivatal előtt átad egy fehér lovat a magyar miniszterelnöknek, cserébe azért a lóért, amiért honfoglaló eleink a monda szerint megvették az országot Svätopluktól. Az alábbiakban közöljük Alojz Hlina levelét.
Tisztelt Orbán Úr!
Engedje meg, hogy az alábbi levéllel forduljak Önhöz.
Civil aktivistaként igyekszem felhívni a figyelmet az országunkban számos helyen előforduló negatívumokra. Kimondott „figyelmet” szentelek azon politikusoknak, akik eltévesztették a korszakot, akik tevékenységükkel kárt okoznak hazánknak, de kölcsönös kapcsolatainknak is. Sok akciót szerveztem, melyek keretében igyekeztem rámutatni, hogy a különféle fóbiák és az uszítás komolyan ártanak az országunknak.
Arra vagyunk ítéltetve, hogy egymás mellett éljünk. Az, hogyan élünk itt, rajtunk, polgárokon múlik, de főleg Önökön, politikusokon. Szlovákiában képesek vagyunk arra, hogy leszámoljunk azokkal, akik gátolják az együttélést. Határozottan bízom az Ön országában, illetve polgáraiban is, hogy a szélsőséget nem tekintik lehetséges jövőnek.
Különféle legendák és mítoszok felélesztésének kevés a haszna. Kijelenteni, hogy valami istentől származik, anakronizmus. A szenvedélyek felkorbácsolása veszélyekkel jár. Úgy érzem, eljutottunk addig a határig, ahol a problémák tragédiával végződhetnek
Visszaadom Önnek a lovat. Azt a lovat, amelyre elmélkedéseik közben a felelőtlen politikusok hivatkoznak. Visszaadni a lovat azon a napon, amelyet az Ön hazája oly fájónak tart és érez. Azon a napon, amelyet viszont más nemzetek boldognak tartanak, mert elhozta nekik a szabadságot. Azt a szabadságot, amelyet, ahogy én látom, Ön is nagyra értékel. A szabadság az ember életében olyan fontos dolog, amit védeni kell.
Pénteken 14:00 órakor az Ön kormányhivatala elé megyek. Ha fogadni tud, nagy örömömre szolgál. Amennyiben egyéb teendői miatt erre nem lesz lehetősége, akcióm szimbolikus jelentősége megmarad.
Egy évvel ezelőtt Ján Slota székházáról levettem a zászlónkat, mert neki nem való. Múlt héten, közel egy évvel később, Komáromban beleszúrtam a zászlónkat a Vág és a Duna találkozásánál a folyóba, mert az oda való. 2010. június 4-én meg szeretném Önt látogatni és egy szimbolikus cselekedetet tenni, mert a további egymás mellett élésünk érdekében szükség van rá.
Tisztelettel:
Alojz Hlina
Legkorábban ősszel oldódhat meg a kettős állampolgárság kapcsán kialakult helyzet, véli Öllös László politológus. Szerinte a megoldás nem a jogszabályok módosítása, Szlovákiának el kell fogadnia, hogy Magyarország nem jelent biztonsági kockázatot számára. „A két ország által elfogadott állampolgársági törvények kapcsán huzamos vita alakul ki” - mondta az Új Szónak a Fórum Intézet munkatársa. Szerinte a szlovák állampolgársági törvény egyrészt alkotmányossági aggályokat vet fel, másrészt pedig végrehajthatatlan, mivel nem lehet azonosítani azokat, akik kérik a magyar állampolgárságot. „Még ha valahogy kiderül is, hogy valaki kettős állampolgár, jogilag nem lehet bizonyítani, hiszen Magyarország nem fogja kiadni a kérvényezők névsorát, nem is teheti, mivel ez személyes adat” - mondta a politológus. - Fennmarad ugyanakkor a vádaskodás, hogy Magyarország biztonsági kockázatot jelent Szlovákia számára.” Megoldást az jelenthetne, ha megváltozna a szlovák fél álláspontja, de ezért a magyar félnek is tennie kell. Szerinte a szlovákiai kérelmezők száma nagyon alacsony lesz. „Akkor sem kérték volna sokan a magyar állampolgárságot, ha Szlovákiában nem alakul ki a jelenlegi helyzet, ez következik például a magyarigazolványt igénylők számából” - magyarázta a politológus. A Szövetség a Közös Célokért - amely a kérvényeket gyűjti - adatai alapján 2002 óta mintegy 120 ezer szlovákiai magyar kért magyarigazolványt. Öllös szerint csak akkor képzelhető el, ha a választások után nem a Smer alakít kormányt. „Teljes kormányváltásra lenne szükség, a törvény ugyanis feltehetően maradna, ha a jelenlegi ellenzék és a kormányoldal kombinációja alakítana kormányt” - mondta. Magyarország részéről ugyanakkor aktívabb külpolitikára lehet számítani, ez derül ki legalábbis Martonyi János külügyminiszter-jelölt csütörtöki meghallgatásából. „A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet” - jelentette ki a miniszterjelölt. Eredménynek nevezte, hogy az állampolgársági törvény Magyarország hét szomszédja közül csak Szlovákiában váltott ki ellenállást. Sajnálatosnak tartja, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán „Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség”, és úgy véli, hogy a pozsonyi törvénymódosítás egyetlen célja az volt, hogy „ellentámadást” hajtson végre a szlovákiai magyar közösség ellen. Az ügyről már Martonyi is tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát. „A leendő kormány arra törekszik majd, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre vegyék” - jelentette ki. Öllös szerint az ügyben csak közvetítésre lehet számítani, nemzetközi nyomásgyakorlásra nem. Knut Vollebaek EBESZ-főbiztos kedd esti nyilatkozatában megerősítette, hogy az állampolgárság megadása az egyes államok dolga, bár amikor más ország állampolgárait érintő politikai döntések születnek, a jószomszédság és a nemzetek közti baráti viszony alapelveit is figyelembe kell venni. Vollebaek kétoldalú konzultációkra ösztönözte Szlovákiát és Magyarországot.
A Fidesz rövid távú érdekei alapján hajtotta keresztül az Országgyűlésen az állampolgársági törvény módosítását, állítja Szabados Krisztián, a budapesti Political Capital politikai elemző intézet ügyvezető igazgatója. Szerinte a most alakuló magyar kormánynak az az érdeke, hogy a Szlovák Nemzeti Párt mindenképpen tagja legyen a választások utáni szlovák parlamentnek. „Szlovákiának és Magyarországnak is az lenne a hosszú távú érdeke, hogy egyik országban se legyen erős szélsőjobboldal, de sajnos a hosszú távú nemzeti érdekek és a rövid távú politikai érdekek általában nem szoktak találkozni egymással, itt most politikai taktikai érdekek dominálnak mindkét oldalon, mind Orbán Viktor, mind Robert Fico részéről” - mondta lapunknak Szabados Krisztián. Szerinte a politika megmérgezi a két ország lakosságának, a két népnek a viszonyát, amit a politikusok figyelmen kívül hagynak. „Azt tartom veszélyesnek mindkét oldalon, hogy nem számolnak azzal, hogy pillanatnyi taktikai és politikai sikert érnek el, az Európai Unió néhány politikusánál saját érveiket jobban el tudják adni, de ez olyan hatással lesz a két ország kapcsolatára a lakosság szintjén, ami nagyon sok kárt fog okozni mindkét oldalnak” - mondta lapunknak a szakember. Rövid távon szerinte a magyar-szlovák kapcsolatok nagyon látványos romlására számít. „Nagyon komoly feszültség várható, ami egy ideig, néhány hónapig fenn is fog maradni” - véli Szabados. Ősszel mindkét országban önkormányzati választások lesznek, szerinte legkorábban ezeket követően javulhat a helyzet. A szlovák kormány az elmúlt időszakban azzal a teherrel küzdött, hogy az egyik koalíciós párt, az SNS, az Európai Unióban vállalhatatlan volt, most ez változhatna, ha az SNS nem jutna be a parlamentbe, és a jobboldal alakíthatna kormányt, vagy a Smer valamelyik jelenlegi ellenzéki párt támogatásával. Magyarországnak azonban hátrányos lenne, ha a szlovák parlamentben nem lenne szélsőséges párt. „Ha Slota pártja kiesne a parlamentből, nagyon kényelmes pozícióba kerülne Szlovákia, hiszen amíg Magyarországon van egy 17 százalékos szélsőséges párt, ami az ország hírnevét borzasztóan rontotta, ezzel szemben Szlovákia megszabadulhatna a szélsőjobboldal pártjától, ami Magyarország számára nagyon előnytelen helyzetet teremtene külpolitikai szempontból - állítja Szabados. - A magyar kormány számára fontos, hogy a szélsőséges SNS minél jobban szerepeljen a választásokon, mivel így lehetne rá ujjal mutogatni.” A szlovák-magyar viszonyt a Fidesz-kormány is belpolitikai céljai elérésének rendeli alá, a határon túli magyarok, és pártjai sem számíthatnak arra, hogy a Fidesz tekintettel lesz érdekeikre, többek közt ezt is bizonyítja az állampolgársági törvény elfogadása. „A szomszédságpolitikát minden kormány rövid távú politikai érdekeinek megfelelően alakította, nem hiszem, hogy ez a közeljövőben változna” - állítja a politikai elemző, hozzátéve: a Fidesz konzultációs készségét csak álcának tartja, ahogyan a sokrétű konzultációs lehetőséget is. Semjén Zsolt, a határon túli magyarok ügyeivel megbízott miniszterelnökhelyettes-jelölt ugyan már bejelentette, hogy nyáron összehívják a Magyar Állandó Értekezletet, és megőrzik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) is. „A politika 90 százalékban marketing, 10 százalékban tartalom, a szlogenek mögötti valóság sokszor nem egyezik a szlogenekkel, ez érvényes mindkét politikai oldalra, az MSZP-re és a Fideszre egyaránt” - állítja a Political Capital ügyvezető igazgatója.
A HZDS elnöke biztos benne, hogy pártja a választásokon tíz százalék felett fog teljesíteni, és kétpárti koalíciót alakíthat a Smerrel. Vladimír Mečiar ezt délután, a Markíza televízióban mondta, ahol Bugár Bélával, a Híd elnökével vitázott. A felmérések szerint azonban Mečiar elképzelése valószerűtlen, így nálunk is előállhat egy olyan helyzet, mint a hétvégén a cseh választásokon, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt nem tud kormányt alakítani. „Nem érdekelnek azok a semmirekellő ügynökségek, meg a felméréseik. A HZDS része lesz a parlamentnek is, meg a kormánynak is. Pont” - vélekedik Mečiar. Ehhez viszont az SNS-re is szükségük lesz, már ha Slotáék átlépik az öt százalékos küszöböt. „Slota nincs itt, róla ne beszéljünk” - válaszolta később Mečiar arra a kérdésre, hogy tudna-e az SNS-szel kormányozni. A műsorban Bugár Béla, a Híd elnöke kijelentette, pártja semmiképp nem járul hozzá egy Smer-HZDS koalícióhoz, sőt semmilyen koalícióhoz, amelynek a Smer tagja. „Nekünk nem jelentene gondot, ha Iveta Radičová lenne a kormányfő „ - így Bugár. A műsorban Bugár Béla hisztérikusnak nevezte a magyar kettős állampolgárságról szóló törvényre adott szlovák reakciót. Véleménye szerint ez tovább rontott a magyar-szlovák kapcsolatokon. Elárulta: ő maga nem fogja kérvényezni a kettős állampolgárságot. „Én, mint a Szlovák Köztársaság állampolgára, aki a kisebbségek, köztük a magyarok érdekeit is képviselem, nem mutathatok rossz példát” - mondta. A Híd elnöke szerint előbb tárgyalni kellett volna Magyarországgal, és ha már eredmény nem is született volna, legalább nem lett volna kampánykérdéssé a téma Szlovákiában. „Ez nem volt jó javaslat, rosszul volt időzítve” - mondta. Véleménye szerint a javaslat nincs összhangban az Alkotmánnyal.
Lancz Attila jogász szerint aligha van esély arra, hogy Magyarország számára nemzetközi szervezetek részéről bármilyen következménnyel is járna a kettős állampolgárság bevezetése. Az már probléma lehet, ha Szlovákia kivételezik a csehekkel. „Nem értem a szlovák fél álláspontját, hogy ebben az esetben hol vannak az extraterritoriális hatások - jogilag ez a jelenség nem tetten érhető. Mindig annak az országnak a törvényei vonatkoznak az adott személyre, amely ország területén tartózkodik'„ - vélekedett a Patria Rádió által megkérdezett Lancz a szlovák részről elhangzó fő ellenérvre. „Tudjuk, hogy Szlovákiában 200 ezer körüli azoknak a száma, akik többes állampolgársággal rendelkeznek, ebben az esetben nem indokolható az a kifogás, hogy több tízezer, vagy százezer személy kérné az állampolgárságot „ - jelentette ki a jogász azzal kapcsolatban, hogy az ország hirtelen cselekedett, mikor ellenintézkedéseket fogadott el. A legtöbb nemzetközi szabályozás megengedi a kettős állampolgárságot. „A nemzetközi jog nem tiltja - az adott állam szuverén módon elhatározhatja, hogy a saját állampolgárainak engedélyezi-e az állampolgárság megszerzését. Senkinek sincs kompetenciája erre vonatkozóan, az egy másik dolog, hogy bizonyos államok - Szlovákia és Magyarország is - részesei lehetnek olyan egyezményeknek, amelyekből kifolyólag bizonyos szabályokat magukra nézve elismernek” - jelentette ki Lancz. A jogász szerint a Csehországnak tervezett esetleges kivételekkel kapcsolatban is sok probléma merülhet fel, az utódállamra hivatkozás pedig szintén aggályos - hiszen ilyen alapon Szlovákia akár Magyarország utódállama is lehetne. „Az Európa Tanács keretén belül létrejött egy dokumentum, Szlovákiára és Magyarországra nézve is kötelező szabályozásokat tart, bizonyos minimális szabályok léteznek, amit az egyezmény alapján be kell tartani. Tételesen ott szerepel, hogy az állampolgársággal kapcsolatos szabályozásokat nem határozhatják meg diszkriminatív módon, ezt a szabályozást biztosan sértené, ha Csehország esetében megengednének bizonyos kivételt a szabályozás alól” - vélekedett Lancz. A törvénnyel kapcsolatos viták hosszú évekig elhúzódhatnak. „Nem hiszem, hogy most nemzetközi szervezetek részéről a vitát lezárnák, jogilag nincs kompetenciája ebben az ügyben senkinek. Az Európai Unió részéről már tettek bizonyos nyilatkozatokat - állították, hogy ebben a kérdésben az uniónak nincs kompetenciája. Gyakorlatilag bizonyos válaszokat fogunk kapni, kétoldalú tárgyalásra buzdíthatnak, de más egyebet nem tudnak tenni” - hangzott el az adásban.
Robert Fico kormányfő Iveta Radičová fölé kerekedett az STV vasárnapi vitaműsorában, állítja Ján Baránek politikai elemző.” Azt vártam, hogy Radičová agresszívabb lesz“ - mondta az elemző a SITA hírügynökségnek. Rámutatott, hogy az ellenzéki politikus a vitában elkerülte a kormány nagyobb botrányait, például az emissziós kvótabotrányt vagy a faliújságtendert. „Tette ezt annak ellenére, hogy a kormányfő teret kínált neki azzal, hogy megemlítette a branyiszkói alagút korrupciós botrányát“ - jelentette ki. Baránek szerint Radičová a vita, de az egész választási kampány legnagyobb stratégiai hibáját követte el azzal, hogy azt válaszolta, nem volt ott az esetnél. Az elemző emlékeztetett: az ellenzéki politikus ugyanilyen a hibát követett el az elnökválasztási kampányban is, ám akkor ezt megtehette, hisz magáért harcolt. „Most azonban pártját képviselte, s ez úgy hangzott, mintha cserben hagyta volna őket. Ez nem a legjobb üzenet a választók felé“ - vélte Baránek. Az elemző szerint Fico jóval dinamikusabb és agresszívabb volt, rámutatott az SDKÚ hiányosságaira, s ezek a felvetések válasz nélkül maradtak. Ennek ellenére Baránek többet várt a vitától. „Ez nem két fő rivális klasszikus választási vitája volt“ - jegyezte meg. Szerinte a vitában egyik fél sem élt azokkal a fegyverekkel, melyeket ez a kampányhelyzet felkínált. Baránek rámutatott, Ficonak a vitában sikerült kormánya sikereit Dzurinda reformkabinetjének sikerei fölé emelni. Radičová azonban nem tudta megvédeni az előző kormányt. „Nem használta ki a lehetőséget. A választások ilyen típusában nem megoldás azt mondani, hogy mi máshogy fogjuk csinálni, és a jövőbe tekintünk“ - jegyezte meg. Hangsúlyozta, Szlovákia jelenleg a választási harc, nem a választási párbeszéd idejét éli. Az elemző szerint Radičován érezni lehetett a belső feszültséget, Fico viszont tehetséges vitázó, objektív mércével mérve is a legjobb szónok a jelenlegi politikusok közül. Baránek úgy véli, az SDKÚ listavezetője készült a vitára, ám zavaró volt, hogy több dolgot papírról olvasott fel. „Valószínűleg volt felkészülés, ám kérdéses, kihasználta-e ezt a vitában“ - tette hozzá.
Iveta Radičová mosolyogva távozott a vitáról. Arra a kérdésre, hogy megizzasztotta-e a párbaj, azt mondta, valójában nem is igazán. Fico kormányfő az SDKÚ-DS képviselőjével a jelenlegi választási ciklusban megtartott első vitájáról távozva meg sem állt az újságírók mellett. Radičová szerint a felek a vitában hangsúlyozni akartál eltérő világnézetüket. „Nem érzem azt, hogy a vita nem volt egyenrangú“, szögezte le. Az egyedüli dolog, ami a politikust bosszantja, hogy nem maradt idő az eszmecserére Szlovákia jövőjéről. „Valószínűleg ki kellett volna harcolnom ezt az időt“ - mondta Radičová. Fico hatalomra kerülése óta, nem volt hajlandó tévékamerák előtt vitázni ellenzéki politikusokkal. Először idén februárban ült le vitázni Ján Figeľlel, a KDH elnökével. Radičová úgy véli, már nem kerüli a párbeszédet, „mert a választási esély egy az egyhez“. Szerinte a kampányban már nincs helye a monológoknak. A Smer elnöke az SDKÚ-DS pártszínének megfelelő kék nyakkendőben érkezett a Szlovák Televízióba. „Megígértem neki, hogy ha vállal velem még egy vitát, én piros kosztümben jelenek meg“ - mondta Radičová, aki legutóbb négy éve vett részt nyilvános vitában Ficoval.
Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, a szlovák parlament megszavazta a szlovák állampolgársági törvény módosítását, mely szerint az a szlovák állampolgár, aki más állampolgárságot vesz fel, elveszíti a szlovákot. Cúth Csaba a Szlovákiai Magyar Civil Kerekasztal tagja szerint ez nem feltétlenül jogállami eljárás, sőt a szlovák alkotmányba is ütközik. - A szlovák alkotmány kimondja, hogy senkit sem lehet megfosztania a szlovák állampolgárságától. Csak úgy „szabadulhat” meg valaki tőle, ha lemond róla - közölte lapunkkal a Szlovákiában élő jogász. Hozzátette: - Ha mégis megtörténik az a nonszensz, hogy elveszik a kettős állampolgároktól a szlovák állampolgárságot, akkor az semmiképp sem jelent kitelepítést, vagy bármi hasonlót. Uniós állampolgárként egyszerűen bárki ott élhet tovább, ahol akar. Cúth eljátszott a gondolattal: ha elveszik valakinek az állampolgárságát, egyszerűen megigényelheti újra. Ha mindent feltételt teljesít, és így tagadják meg, akkor az már nyilvánvalóan diszkrimináció. A nyelvész-jogász a 168 Óra online-nal azt közölte: a törvény azon a logikán alapszik, hogyha valaki kérvényezi egy másik ország állampolgárságát, az olyan, mintha lemondana a szlovákról. - Ez egy nagyon szűk értelmezése a kérdésnek. Nekem meggyőződésem, hogy az ügy fontossága miatt nem lehet ezt úgy kezelni, hogy „csak úgy tekintjük”. A jogász szerint kifejezetten egy lemondó nyilatkozatot kellene tennie azoknak, akik valóban le is akarnak mondani a szlovák állampolgárságról. A tegnap elfogadott törvény számos kérdést is felvet: mi lesz például a kettős állampolgárokkal, illetve a szlovákiai magyar parlamenti képviselőkkel? A helyzet fonáksága, hogy a szlovák parlamentben is ül kettős állampolgár, méghozzá a Szlovák Nemzeti Párt színeiben. Mivel a szlovák parlamentben csak szlovák állampolgárok ülhetnek, ha ezek a kettős állampolgárok nem a szlovák állampolgárságot választják, elvesztik a mandátumukat - hívta fel a figyelmet Cúth Csaba.
A Szlovákiai Magyar Civil Kerekasztal tagja közölte: Strasbourg is elmegy, ha elveszik a szlovák állampolgárságát. - A Szlovák Köztársaság ezzel egy nagyon súlyos jogomat sértené meg azzal, ha megvonja tőlem az állampolgárságomat anélkül, hogy én önszántamból lemondanék róla - mondta a jogász, aki azt tervezi, hogy kérvényezi a magyar állampolgárságot is. A jogász szerint a frissen elfogadott törvény hiába ütközik szlovák alkotmányba, akkor is elfogadták. - A vagyon eredetéről szóló törvény esetében is ez történt, de mivel alkotmányos többséggel fogadták el azt a törvényt, ezért nem vették figyelembe az alkotmánnyal való összeütközést - mondta el Cúth Csaba. Balázs Péter, ügyvezető külügyminiszter szerint sem a magyar, sem a szlovák törvény nem sért uniós előírást. Balázs Péter, leköszönő külügyminiszter szerint a kettős állampolgársággal sikerült beletalálni a szlovák kampány kellős közepébe. Az ügyvezető külügyminiszter a Klubrádióban azt mondta: az új magyar törvény egyrészt nagyon jól jött Ficonak, ezzel van egy újabb magyar ügy, másrészt a szlovákok saját önmeghatározása nagyon kényes dolog, ezt nagyobb tisztelettel kellett volna kezelni. Cúth Csaba, a Szlovákiában élő jogász szerint az ott élő magyarok is megszenvedik a mostani konfliktust. Mind Balázs Péter, mind az általunk megkérdezett szakértő kiemelte: senki sem kérdezte meg az érintetteket, vagyis a határon túliakat. Balázs Péter szerint a szlovák válaszlépés hisztérikus, a magyar lépés kapkodó és átgondolatlan, a két ország közötti háború jelképes, érzelmekkel túltelített, melynek lesznek következményei.
- Nem választható el a szlovákiai választásoktól ez a történet. Nem mondhatni, hogy csak emiatt történik az egész, de jórészt ennek köszönhető. Ilyenkor mindenki szlovákabb a szlováknál a képviselők között. Van egy „nemzeti minimum”, amit teljesíteni kell a szlovák pártoknak, ami kifejezetten a választások előtt szokott felbukkanni. Olyasmi ez, mint a liberális minimum, vagy szociális minimum. Ebbe tartozik például a Beneš-dekrétumok és a kettős állampolgárság ügye is, amiből egyszerűen nem engedhetnek. Az a baj, hogy ez van a közhangulatban, ami az oktatásnak köszönhető jórészt. Cúth Csaba elmondta: a téma azoknak a pártoknak kedvez, akik napirenden tartják, elsősorban a Szlovák Nemzeti Pártnak. - Fico őket igyekszik a saját oldalára állítani, ezért neki is be kell szállnia ebbe a történetbe. A magyar pártok közül az MKP-nak (Magyar Koalíció Pártjának) hozhat még szavazókat, hiszen kivonultak a szavazásról. Míg az együttműködésre, vagy a konszolidáltabb megoldásokra törekedő pártoknak kifejezetten hátrányos. Gondolok például a Hídra, vagy az új jobboldali-liberális pártra.
A kétharmados forradalmi tébolyban fércművekből készült javaslatok mennek át a parlamenten, ez történt a kettős állampolgársággal is - véli Szanyi Tibor a Klubrádióban. A szocialista politikus nemzeti mivoltában érzi megsértve magát azzal, hogy elfogadta az állampolgársági törvény módosítását a parlament, mert úgy érzi leértékelték a magyar állampolgárságot. Az MSZP-s képviselő - aki nemmel szavazott a jogszabály módosításra - a Klubrádió Megbeszéljük című műsorában azt mondta, így mindenkire kiterjesztik a könnyített gyorsított állampolgárság megszerzését, aki bizonyítani vagy vélelmezni tudja, hogy valaha volt magyar felmenője, azaz boldog-boldogtalan magyar állampolgárságot kaphat. Mindenki, aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén élő egykori magyar állampolgárok leszármazottja, jelentkezhet magyar állampolgárságért - tette hozzá. A szocialista honatya hangsúlyozta, hogy érzelmi turbulenciától hajtott szavazás helyett a parlamentnek jogszabályokat kellene alkotni. Az állampolgárság nem érzelmi szituáció, hanem jogi kötelék, és ha ezt a parlament eltéveszti, akkor elment az esze. Szanyi Tibor attól tart, hogy ha a magyar állampolgárságról elterjed, hogy annyira gagyi, hogy bárki megszerezheti bemondásra, és ha ezzel még visszaélések is történnek, a külföldi hatóságok jobban rászállnak a magyar állampolgárokra. Szanyi Tibor emellett feleslegesnek is tartja a törvényt, mert aki eddig akarta a magyar állampolgárságot és ezt tudta igazolni 15-20 érthető érvvel, az könnyített, gyorsított eljárásban meg is kapta. Ez a törvény nem ad választójogot a kérelmezőnek, és bár innen csak egy lépés annak megadása, a szocialista politikus nem tart attól, hogy választójogot ad az állampolgárság mellé a Fidesz.
Mozgassuk meg egy kicsit a fantáziánkat. Robert Fico újraválasztott miniszterelnök utasítására egy borús őszi napon két szlovák rendőr érkezik Csáky Pál házához. Az éppen budapesti kiruccanáson tartózkodó politikus lakásának ajtaját egy másolt kulccsal kinyitják, s a mintegy félórás házkutatás nyomán az íróasztal középső fiókjában megtalálják a címeres magyar útlevelet. Kínos lebukásáról telefonon értesítik Csákyt, egyúttal közölve vele a rideg tényt: máris megvonták tőle a szlovák állampolgárságot, így a pozsonyi parlament épületébe ezután kizárólag turistaként látogathat. Élénk fantázia szülte történet, vagy lehetséges valós forgatókönyv? Ki tudja? Szlovákia ma az eszement ötletek hazája. Akár az is megtörténhet, amitől a magyarfóbiás Fico retteg: Észak-Magyarországgá válhat Dél-Szlovákia. Gondoljunk csak bele. Ha a túlnyomó többségben magyarok lakta dél-szlovákiai települések lakói tömött sorokban jelentkeznek a magyar állampolgárságért, s ennek következményeként megvonják tőlük a szlovákot, ott lesz egy hosszú szlovákiai területsáv tele ingatlanokat és ingóságokat birtokló magyarországiakkal. Akkor mi lesz, Fico úr? Újabb Beneš-dekrétumok? Tömeges kitelepítés? A kis szlovák abszurd kapcsán azért térjünk vissza a tényekhez. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a pozsonyi alkotmánybírósághoz fordult Ficoék törvénymódosítása ügyében. A végeredmény kétesélyes. Ha a szlovák alaptörvényt olvassuk, nem férhet kétség az MKP igazához. Az alkotmány 5. cikkének második pontja kimondja: a Szlovák Köztársaság állampolgárságától senki sem fosztható meg akarata ellenére. Csakhogy az alkotmánybíró is ember. S ha ráadásul még szlovák is, akkor már korántsem biztos a döntés végkimenetele. Öllös László felvidéki politológus szerint a pozsonyi politikai viszonyokat ismerve az alkotmánybírák olyan magyarázatot is adhatnak, hogy a passzus azt jelenti, igenis elveszítheti az állampolgárságát, aki más országét igényli. Akadtak már a testületnek erősen megkérdőjelezhető alkotmányértelmezései, jegyezte meg az elemző. A nemzetközi állampolgársági egyezmény látszólag szintén a magyar álláspontot támasztja alá. Az Európa Tanács 1997-ben elfogadott dokumentuma egyrészt kimondja: senkit sem lehet önkényesen megfosztani állampolgárságától. Másrészt olyan kitételt is tartalmaz, miszerint automatikusan vagy az állam kezdeményezésére megszűnik az állampolgárság, ha az állampolgár önkéntesen egy másik állampolgárságot szerzett meg. Ez nyilvánvalóan a kettős állampolgárságot tiltó országokra érvényes. Szerdától Szlovákia köztes kategóriába tartozik, hiszen azok, akiknek jelenleg két vagy több útlevele van, nem kell lemondjanak egyikről sem, aki viszont július közepétől felvesz egy új állampolgárságot, s azt hivatalosan be is jelenti a megyei hatóságoknál, annak azonnal megszűnik a szlovák állampolgársága. De a strasbourgi egyezménynek van egy másik kitétele is. E szerint „az állampolgárság törvény alapján vagy az állam kezdeményezésére történő elvesztése akkor önkényes (azaz elfogadhatatlan - a szerk.), ha előre nem látható, nem arányos, diszkriminatív, vagy ha politikai okokból vonják meg”. Ficoék nyíltan vállalják, hogy kizárólag a magyar döntésre adott ellenlépésként módosították törvényüket. Mi ez, ha nem diszkrimináció (a magyarok miatt fogadták el), s milyen más oka lenne, mint politikai (választási kampány idején született egy budapesti törvénymódosításra reagálva)? Ficoék egyre ingoványosabb talajra lépnek. Félmillió magyar tússzal együtt.
A magyar politikának van egy olyan régen halogatott ügye, amelyben a „nemzeti együttműködés rendszere” valódi egyetértésre alapozva, igazán egységes döntéssel állhatott volna a választók elé. Ez pedig a kettős állampolgárság. Hiszen - bár a szabályozásnak vannak vitatott és homályos pontjai - abban a parlamenti pártok mindegyike egyetért, hogy a határon túli magyarok visszahonosítására leszármazási alapon lehetőséget kell adni állandó magyarországi lakóhely híján is. A törvénymódosítás időpontja azonban ismét a pártpolitikai mezőbe húzta a vitát, és várható, hogy a döntés Szlovákiában éppen azokon csattan, akiknek kedvezni akart. - Még az is lehetséges, hogy a magyarországi vita számunkra kedvezőtlen időpontja segít Robert Ficonak abban, hogy megtartsa a hatalmát. A szlovákiai iszapbirkózás mobilizálhatja a szélsőségeseket, így esetleg még Ján Slota Nemzeti Pártja is bent maradhat a koalícióban. Így nyilatkozott a 168 Órának Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki korábban azt kérte az anyaországtól, hogy a kettős állampolgárságról szóló döntést halasszuk a szlovákiai választások június 12-i időpontja utánra. Az ő értékelése szerint így lehetett volna elkerülni, hogy a magyar kártya üsse a többit, és Robert Fico a közvéleményt hiszterizálva, a nacionalista hullám hátán lovagolva kerülje el népszerűsége elveszítésének következményeit. A szlovák miniszterelnök számára igazi főnyeremény, hogy kampányának finisében megkezdődött az állampolgárságról szóló törvény vitája a budapesti parlamentben. Fico korábban stabil népszerűsége ugyanis megkopott az elmúlt hetekben: a görög válság ügyében túlvállalta magát, olyan nagy részt vállalt a segélyből, amit a szlovákiai közvélemény már nem tudott elfogadni. Pártját, a Smert a közvélemény-kutatók harmincöt százalék körül kezdték mérni, miközben szövetségesei - a posztkommunista Mečiar és a nacionalista Slota pártja - a kiesés peremére kerültek. Lehetségesnek látszott, hogy a három ellenzéki párt együtt megszorítsa a Smert, és a két magyar párt támogatásával esetleg leváltsák a jelenlegi kormányt. Robert Fico bénázásáról a görög ügyekben már nem sok szó esik, amióta a „magyar veszéllyel” vannak tele a lapok. A szlovák miniszterelnök természetesen tudja: szinte képtelenség beváltani a fenyegetését, tudniillik hogy megfosszák szlovák állampolgárságuktól azokat, akik felveszik a magyart. Képtelenség megtiltani, hogy bizonyos - úgymond - nemzetbiztonsági szempontból érzékeny posztokon kettős állampolgárok dolgozzanak. Ezeknek a terveknek nem az a funkciójuk, hogy valóra váltsák őket: arra valók, hogy a médiában minél nagyobbat durranjanak. - Sajnos a kormánynak ezeken túl is megvan a lehetősége arra, hogy megkeserítse az életünket. De ne kívánja, hogy éppen a 168 Órán keresztül adjak ötleteket - tette hozzá Csáky Pál. - A magyar Országgyűlés nem rendelheti alá a működését annak a beteges hungarofóbiának, amelyet a szlovák politikai erők kifejlesztettek - mondta lapunknak Németh Zsolt, a törvényszöveg egyik beterjesztője, a Fidesz vezérszónoka, nem sokkal a kettős állampolgárságról szóló vita kezdete előtt. Hozzátette: ez a hisztéria legkevésbé sem a magyar állampolgársági ügyekkel függ össze. A pozsonyi választási kampány logikájából következik, hiszen a magyarellenesség ott immáron négy éve kormányzati rangot kapott, Robert Fico pedig saját eszközeik átvételével próbálja kiszorítani Mečiar és Slota szélsőségeseit a hatalomból. A leendő külügyi államtitkár szerint nincs értelme halogatni a budapesti döntést. Hiszen a hisztéria felfűzhető lenne június 4-ére is, amikor az Országgyűlés a magyar összetartozás napjának törvénybe iktatásával kíván megemlékezni a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulójáról. Németh Zsolt szerint reménykedni abban érdemes, hogy a választások után Szlovákia is újragondolja a kétoldalú kapcsolatok ügyét: el kell érnünk, hogy a szlovák demokratikus politika felnőjön, és kifejlessze magában az immunvédelmet a nacionalista retorikával szemben. - A javaslat tartalmával egyetértünk, csak az időpontot tartjuk aggályosnak - mondta lapunknak a szocialista Szabó Vilmos. A leköszönő külügyi államtitkár szerint a beterjesztett dokumentum igen hasonló ahhoz a szöveghez, amelyben a tavalyi egyeztetések idején már nagyjából egyetértettek a szocialisták és a Fidesz szakértői. Csak a választójog és a szociális ellátórendszer ügyében húzódtak el a tárgyalások - mire megegyezhettek volna, már túl közeli volt a választási kampány kezdete. A legnagyobb ellenzéki frakció helyettes vezetője elmondta: két gondjuk van az indítvány megtárgyalásának időpontjával. Az, hogy a vita egybeesik a szlovákiai választási kampánnyal, és hogy nem volt megfelelő egyeztetés sem a határon túli magyarokkal, sem az ellenzékkel. Tény, hogy nem a most tárgyalt, az állampolgárságról szóló törvény szabályozza a választójog dolgát és a határon túliak hozzáférését a hazai adófizetők által finanszírozott szociális ellátórendszerhez - ezeket a kérdéseket Szabó Vilmos szerint mégis jobb lenne egyszerre tisztázni. - Én magam nem szorgalmaznám, hogy a határon túli magyar állampolgárok választójogot kapjanak Magyarországon - jelentette ki Csáky Pál MKP-elnök a 168 Órának. Álláspontja szerint ugyanis ez megbonthatná a szlovákiai magyarok közösségét. Nem volna kívánatos, hogy a magyarországi pártok a határon túl kampányoljanak, ami támadásokra adhatna alkalmat, ráadásul hozzájárulhatna a budapesti parlamentet meghatározó megosztottság exportjához is. A Jobbik viszont határozottan kívánja, hogy a határon túli magyar állampolgárok választók és választhatók legyenek. Az alkotmányügyi bizottságban Balczó Zoltán és Gyöngyösi Márton olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint a kétszáz fős parlament tizenhárom kisebbségi képviselővel egészülne ki, akiket a külföldön élő magyar állampolgárok választanának. Répássy Róbert ezt a Fidesz nevében visszautasította. Mint mondta, pártjának elképzelései között most nem szerepel, hogy a kettős állampolgárság mellé szavazati jogot is adjon. A Parlament falai között emberöltők óta elképzelhetetlen lett volna több olyan kijelentés, amelyeket a Jobbik vezérszónoka, Gyüre Csaba sorolt pártja álláspontjának kifejtésekor. Elismerő hangon említette, hogy a két világháború között csak az „úgynevezett fasiszta, azaz nemzetiszocialista országok próbálkoztak a magyar jóvátétellel”, és hogy 1945-ben „egy tollvonással viszszaadták a zsidók állampolgárságát, ám a magyarokét máig sem tudta senki visszaadni”. (Béna csönd. Az Országgyűlésben senki sem reagált Gyüre szavaira.) A szociális kérdések ügyében a vita most alighanem csendesebb lesz, mint volt a nehéz emlékű 2004-es népszavazás idején. Magyarország ma már nem olyan vonzó célpontja a bevándorlásnak, ráadásul a határon túli magyarok döntő többsége uniós állampolgár, az integráció alaposan végiggondolt szabályai vonatkoznak rájuk. A hazai egészségügyi ellátás új jogosultjaiként valószínűleg csak a kárpátaljai és a vajdasági magyarok jelentkeznének, ám az ő fogadásuk aligha jelent olyan terhet, amelyet számottevő politikai erő kifogásolna. 2010 tehát az az esztendő, amikor a határon túliak is magyar állampolgársághoz juthatnak. És végre nemcsak azok, akik elhagyták szülőföldjüket, és ezért vesztették el magyar útlevelüket. Azok is, akik saját lakóhelyükön a nagyhatalmak döntése miatt lettek külföldiek saját otthonukban. A döntés lehetett volna a valós nemzeti együttműködés ünnepe is. Arra azonban árnyékot vethet, hogy a választás győztesei a szimbolikus időponthoz ragaszkodva pártpolitikai okokból akkor tették fel szavazásra a javaslatot, amikor még vannak nyitott kérdések. És főként: a hazai törvényhozók akkor ünnepelhetik magukat a döntésért, amikor az éppen a kedvezményezetteken csattan. A határon túli magyarokon.
„Puha revizionizmusnak” nevezte a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítást Szlovákia nagykövete, utalva arra is, hogy a módosítást éppen a trianoni döntés évfordulója előtt hozták meg. Peter Weiss szlovák nagykövet a TV2 Mokka című reggeli műsorában - szlovákul, de az adásban magyarul szinkrontolmácsolva - elmondta, hogy véleménye szerint a magyar parlament egyoldalúan járt el, és nem tartotta tiszteletben sem a két ország alapszerződését, sem az EBESZ bolzanói ajánlásait, sem a velencei bizottság ajánlásait. A diplomata szerint precedens nélküli az unió és a NATO történelmében, hogy egy állam visszautasítja a konzultációt egy olyan kérdésben, amely egy másik ország állampolgárait is érinti. Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy miért zavarja a szlovák felet, hogy a magyar nemzetiségű polgárai magyar állampolgársághoz juthatnak, azt felelte, hogy állampolgárságot adni szerinte „nagyon szokatlan eljárás” Európában, amelyről ráadásul nem is egyeztettek. Peter Weiss megemlítette Semjén Zsolt tárca nélküli miniszterjelölt nyilatkozatát a témában, és ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ebből is világosan látszik: a magyar állam a lépéssel nem kulturális, hanem politikai közösséget akar teremteni; a döntés nyomán a „15 millió magyar közösség ideálja fog megvalósulni”. „Nem vagyunk naivak, hogy ne lássuk, hogy ez már nem családok összekapcsolásáról szól” - hangsúlyozta a nagykövet.
Semjén Zsolt szerint helyes volt a kormányzati ciklus elején beterjeszteni és elfogadni a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. Közölte, tájékoztató kampányt indítanak az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról. A leendő miniszterelnök helyettes - aki a nemzetpolitikáért is felel majd - csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán azt mondta, mindenkivel készek a párbeszédre, s bármely uniós és nemzetközi fórumon készek megvédeni az álláspontjukat. Naivitás lenne azt hinni, hogy ha bármilyen más állampolgársági törvényt hoztak volna, a szlovák reagálás nem lett volna hasonló. A szlovák politikában intézményesült a magyarellenesség. Mindegy lett volna, hogy mikor és milyen törvényt fogadnak el - foglalta össze Semjén Zsolt. A KDNP-s politikus Kovács László, a bizottság szocialista alelnökének felvetéseire reagált, aki jelezte, hogy a szocialisták többsége megszavazta a jogszabályt, ugyanakkor annak időzítését szóvá tette.
Semjén Zsolt a bizottsági ülésen bejelentette, hogy a közeljövőben tájékoztató kampányt indítanak az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Egyszer végre világossá kell tenni, hogy nemzeti szempontjainkat nem rendelhetjük alá más országok belpolitikájának - jelentette ki, hozzátéve, ha egyszer megtesszük, precedenst teremtünk, és nem lesz megállás. A választójoggal és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre válaszul kiemelte: most az állampolgárságot tették lehetővé, arról nem tud jóslásokba bocsátkozni, hogy az Országgyűlés valamikor milyen választójogi törvényt alkot, vagy hogyan módosítja a társadalombiztosítási törvényt. Kitért ugyanakkor arra, hogy a kedvezménytörvény és az állampolgárság összehangolására szükség lesz, ezt külön jogszabályban részletesen át kell tekinteni. A kereszténydemokrata politikus szerint nagyon fontos, hogy a szocialista párt többsége megszavazta a jogszabályt, „ezzel a magyar nemzeti egység valóban megmutatkozott”.
Különösen Szlovákia vonatkozásában létfontosságú - tette hozzá -, hogy ez a nemzeti egység megmaradjon. Ha megtörik, és „töredezett lesz” a magyar álláspont és képviselete, akkor az egyetemes magyar érdekek szorulnak háttérbe. Szintén Kovács László megjegyzésére reagálva fájdalmának adott hangot, hogy szlovák kereszténydemokraták beszálltak a „nacionalista licitbe”, még ha mérsékelten is. Ugyanakkor megjegyezte: a szocialista párt testvérpártja, Robert Fico szlovák kormányfő szocialista pártja koalícióban van egy „fasisztoid” párttal. A leendő miniszterelnök-helyettes megjegyezte: „az unió szégyenére” Szlovákiában ma hatályban vannak azok a Beneš-dekrétumok, amelyek a kollektív bűnösség gondolata alapján emberek százait fosztották meg tulajdonától, és üldözték el otthonaikból.
Az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása - mondta Semjén Zsolt leendő miniszterelnök-helyettes csütörtöki külügyi bizottsági meghallgatásán. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással szemben, erősíti egymást - mutatott rá. Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel. Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni, abba a vitába azonban nem kívánt belemenni, hogy az elnevezése mi legyen. Semjén Zsolt a kettős állampolgárságról elmondta, hogy a közeljövőben tájékoztató kampányt indítanak azokon a helyeken, ahol jelentős számú magyarság él az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról.
Koszovói forgatókönyvtől tartva címmel ír a magyar állampolgársági törvény módosításának szlovákiai felhangjairól pénteken a Vecernje novosti című belgrádi napilap. Szlovák nyugtalanság a kettős állampolgárságról elfogadott magyar törvény miatt - áll az ellenzéki Szerb Haladó Párthoz (SNS) közel álló lap felcímében. Az újság röviden ismerteti a törvény tartalmát, Robert Fico szlovák kormányfő reagálását és a szlovák parlamentben válaszul elfogadott törvénymódosítást. Ezután megállapítja: „a szlovák politikusok attól félnek, Budapest - ahogy arról nyíltan beszélnek és követelik a nacionalisták a magyar parlamentben - megpróbálja kezdeményezni az I. világháború utáni rendezés felülvizsgálatát, feléleszteni Nagy-Magyarországot”. A Vecernje novosti értékelése szerint ugyanakkor Szlovákiában a Fico-kormányhoz tartozó „nacionalisták félelmet keltenek a szlovákok körében”, mondván, „a szlovákiai magyarok csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy Dél-Szlovákiában megismételjék a koszovói forgatókönyvet”. A szerb újság végül idézi Knut Vollebaek norvég diplomatát, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát, aki „figyelmeztetett, hogy az állampolgárságnak tartózkodási helytől függetlenül, etnikai alapon való kiosztása feszültséget teremthet az államok között”.
Meg fogunk birkózni a szlovákiai magyarellenességgel - a többi között ezt mondta Martonyi János külügyminiszter-jelölt az Országgyűlés külügyi bizottságának meghallgatásán. A testület támogatta a miniszterjelöltet. Nemzeti konszenzussal meg fogunk birkózni a Szlovákiában felszínre került magyarellenességgel - mondta Martonyi János külügyminiszter-jelölt a külügyi bizottság meghallgatásán. Az állampolgársági törvény módosítása kapcsán a volt külügyminiszter hozzátette: az elmúlt 90 esztendőben, ha egyáltalán előfordult, ritkán történt meg, hogy a szomszédjaink közül ilyen markáns nemzetpolitikai lépést csak egy ország kifogásolt a szomszédos hétből. Arra a képviselői kérdésre, hogy miért nem várták meg a módosítással a szlovákiai választás eredményét, Martonyi János úgy fogalmazott: a törvény a Fidesz-KDNP választási ígérete volt. Ha 2006-ban a Fidesz nyert volna, már akkor megteszi ezt a lépést - tette hozzá. A külügyminiszter-jelölt szerint nem meglepetés, hogy a szlovák politikai elit többsége éles ellenzéssel fogadta a módosítást. Az, hogy Szlovákia azonnal nemzetbiztonságról beszél, Robert Fico miniszterelnök pedig ellentámadásra készül, azt mutatja, hogy másképp látjuk a világot. Ki vonta kétségbe a területi integritásukat, vagy a nemzeti méltóságukat? - kérdezte Martonyi János, majd hozzátette: mi emberi jogokról beszélünk. A szlovákiai válaszlépés kapcsán Martonyi János egyetértett azzal, hogy a Magyar Koalíció Pártja alkotmánybírósághoz fordul, mivel meggyőződése, hogy a szlovák állampolgársági törvény módosítása nem csak a szlovák alkotmányba, de a '97-es állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel is ütközik. Magyarország külpolitikai stratégiája kapcsán Martonyi János kifejtette: Magyarország nem híd kelet és nyugat között, hanem hídfő. Tehát a legfontosabb, hogy a rendszerek, amelyeknek tagjai vagyunk - az Európai Unió és a NATO - jól működjenek. Ezen a rendszeren belül azonban a lehető legvilágosabban érvényesítenünk kell nemzeti érdekeket - hangsúlyozta Martonyi János. Kitért arra is, hogy továbbra is hisz Közép-Európában. Mint mondta, kétség kívül vannak, és lesznek is konfliktusaink szomszédjainkkal, ám a regionális együttműködés nagyon fontos. Kiemelte: szimbolikus üzenet, hogy a magyar miniszterelnök első hivatalos útja Varsóba vezet. A külügyminiszter-jelölt eskütétele utáni első hivatalos útján egyébként Szarajevóba megy majd. Martonyi János beszélt arról is, hogy bár a nemzetpolitika koordinációja az új kormány alatt nem a külügyminiszter irányítása alá tartozik majd, mégis központi eleme marad a magyar külpolitikának. Kijelentette, hogy nemzetpolitikánk egyszerű: ne bántsd a magyart! Ahol magyarellenesség mutatkozik, soha nem fogjuk szó nélkül hagyni, és az is fontos, hogy ne ártsunk a magyarnak se itthon se külföldön. A külügyminiszter-jelölt kifejtette: stratégiája középpontjában az egyéni és közösségi emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása és tartatása áll. Martonyi János három prioritást: a gazdasági növekedés beindításának segítését, az Európai Uniós elnökségi feladatok ellátását, valamint a külhoni és anyaországi magyarok között fennálló hátrányos megkülönböztetés megszüntetését jelölte ki a külügyminisztérium számára. Arra a felvetésre, hogy a kormányprogramban nem szerepel külpolitikai fejezet, Martonyi János azt mondta, hogy a dokumentum azokat a legfontosabb célokat határozza meg, amelyek a kormány feladatai, a külpolitika feladata pedig az, hogy ezeket a célokat és értékeket a maga területén segítse. A külügyi bizottság 15 igen és hat nem szavazattal támogatta a miniszterjelöltet.
Nem kérdés, hogy Szlovákia minden (demokratikus, emberi jogi, európai) szempontból tűrhetetlenül reagált a magyar állampolgársági törvény módosítására. Nem kérdés, hogy a magyar nemzetiségű szlovák állampolgárok fenyegetése abszurd és elfogadhatatlan. És minden bizonnyal az sem kérdés, hogy a kilátásba helyezett büntetés, vagyis megfosztásuk a szlovák állampolgárságtól gyakorlatilag kivihetetlen, bár ettől a megfélemlítés még nagyon is valóságos. Mindazonáltal akadnak még súlyos és nehéz kérdések, amelyeket Magyarországon nem tesznek föl, nem vitatnak meg, hanem valamiféle közmegegyezéssel elhallgatnak. Mintha már a kérdések fölvetése is nemzetárulás volna. Holott a nemzet és az ország érdekét egyaránt az szolgálná leginkább, ha ezekről alapos, akár szenvedélyes vita folyna (vagy inkább folyt volna). Most már úgy látszik, késő. Az események fognak sodorni bennünket, ahelyett, hogy mi próbálnánk alakítani őket. Még hogy nem mi próbáljuk? - hallom az ellenvetést. Dehogynem. Annyira, hogy az Orbán-kormány még megalakulása előtt rohamtempóban átvitte a parlamenten a beígért törvénymódosítást, a nemzeti, vallási és lelki ügyekkel foglalkozó kijelölt miniszterelnök-helyettes pedig utána azt mondta: „Soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”. Valóban: ahhoz képest, hogy a 2004-es népszavazáson még majdnem másfél millió ember szavazott az állampolgárság könnyített és tömeges megadása ellen (mindössze 93 ezerrel kevesebb, mint mellette), mostanra a magyar parlamentben már csak három képviselő merészelt szembefordulni az árral. A törvény mellett szavazott a szocialisták nagyobb része is, mondván, hogy a helyzet megváltozott, és a határon túliak könnyebb honosítása ma lényegében csak szimbolikus gesztus. Na, itt kezdődnek a komoly kérdések. Ha az egész törvénymódosítás csupán szimbólum, vajon szomszédaink és Európa is így látja-e, vagy konkrét ellenlépésekkel reagál? De ha csupán szimbólum, akkor vajon ettől a jelképes döntéstől valóban egybeforr-e a nemzet? Tegyük fel, hogy a lehetőség tényleg csupán elvi marad, és az állampolgárság lehetőségével szinte senki nem él. Ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a nagyon is konkrét közjogi kapcsolatnak, papírnak, útlevélnek semmi értelme, vagyis a nemzet ettől nem lenne sem erősebb, sem nagyobb, sem egységesebb. Ellenben (és ez a valószínűbb) ha mégis sokan élnek majd a lehetőséggel és tömegesen adják be igényüket a határon túli magyarok (netán az Unióhoz még nem tartozó szerbek, és ukránok is, mint az egykori magyar állampolgárok utódai), akkor azonnal konkrét tartalommal telik meg a szimbolikus gesztus. Például azzal, hogy Magyarország büszkén deklarálhatja majd: állampolgárainak száma 11 vagy 12 millió, esetleg még több. Meg azzal a tartalommal, hogy Szlovákia beváltja fenyegetését, és elkezdi vizsgálni, kinek van kettős állampolgársága és identitása. Netán megkezdődnek majd a retorziók, az egzisztenciális fenyegetések, bizalmi állásokból való kirúgások. És ne legyenek kétségeink: Szlovákia gyorsan kapcsolatot fog keresni Romániával, hogy valamilyen fellépésre vagy legalább kellemetlenkedésre bírja a magyarokkal szemben, mint ahogy a cseh elnök már az első szóra a szlovákok pártjára állt. Ráadásul ha valóban nincs kétféle állampolgárság, ahogy Semjén Zsolt volt szíves jelezni, akkor bízvást számíthatunk arra, hogy a választójogi törvényben valamilyen módon engedélyezni fogják a határon túli magyarok részvételét is a magyar választásokon, márpedig több százezer külhoni szavazó szóhoz juttatása semmiképp sem nevezhető normálisnak. Ők ugyanis minden bizonnyal saját, speciális érdekeiknek megfelelő pártot akarnak kormányra juttatni, és számukra az egyetlen kézzelfogható magyar üzenet az, mennyire akar és képes egy magyar párt vagy kormány védelmet, támogatást, minél szorosabb kapcsolatot kínálni nekik. Ha a Fidesz a nemzet egyesítéséről beszél, akkor az már elég szépen hangzik, bár nincs nyíltan kimondva benne a trianoni békeszerződés felülvizsgálata. De ha a Jobbik már ezzel a követeléssel is előáll, akkor azt a hamis képzetet keltheti a határon túli magyarokban, hogy végre annyi hányattatás után hazatérhetnek. Egy szavazatot megér. Mert a kettős állampolgárság rejtett, de érthető üzenete ez. Kimondani persze (európai keretekben gondolkodó párt részéről) nem lehet, mert lenne belőle nemzetközi haddelhadd, ami veszélybe sodorná Magyarországot és a határon túli magyarokat is. Ezért folyik helyette a szimbolikus mellébeszélés. Lehetne viszont egy másik értelme is a kettős állampolgárságnak, amiről érdemes volna vitázni, beszélgetni. Mégpedig a határon túli magyarok bevándorlásának megkönnyítése. Elvégre a magyar demográfiai mutatók rosszak, és lehet, hogy értelme volna a fiatalabb nemzedékeket idehívni, lehetőségeket teremtve nekik is, magunknak is. Igaz, ez gyakorlatilag lemondás volna a történelmi Magyarország még ma is magyarok lakta területeiről, ami nem azért baj, mintha az elcsatolt területeket bármikor visszakaphatnánk, hanem azért, mert kifejezetten káros lenne, ha a magyar nemzet önként lemondana még meglévő gazdasági, kulturális pozíciójáról akár Erdélyben, akár Szlovákiában, holott az ő közreműködésükkel Magyarország is eredményesebben tud tevékenykedni a régióban. Arról nem is beszélve, hogy miért volna jó elhagyni a szülőföldet? A normális az lenne, ha ott boldogulhatnának, és ott lehetnének magyarok, miközben beilleszkednek a román, szerb, szlovák társadalomba. A fő kérdés tehát az, hogy ezt a legkívánatosabb célt milyen módszerrel lehet elérni. Magyar állampolgársággal? Aligha. El lehet-e képzelni, hogy mondjuk egy zömmel magyar állampolgárokból álló Székelyföldnek bármikor, bármiféle autonómiát adjanak? És vajon a nagy nemzeti egységben közelebb kerülünk-e ahhoz, hogy a határon túli magyarok békésen és nyugodtan, gyanakvás nélkül élhessenek Erdélyben, a Felvidéken vagy a Vajdaságban? Félek, hogy éppen ellenkezőleg. Nem tettük föl a kérdéseket, jönnek viszont a csattanós válaszok.
1 428 578 magyar állampolgár párt nélkül maradt. Ennyien, a választásra jogosult állampolgárok 17,75 százaléka szavaztunk nemmel 2004. december 5-én a kettős állampolgárságra. Ez a leadott érvényes szavazatok 48,43 százaléka volt. Merthogy a nyolcmillió választópolgár 62,5 százaléka távol maradt a népszavazástól. Patrubány Miklós akkori kezdeményezését most Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Németh Zsolt és Semjén Zsolt törvényjavaslatként terjesztette az Országgyűlés elé. Meg sem várták az új kormány megalakítását, a kormányprogram vitája közben ejtették szerét a zárószavazásnak. Mire Orbán Viktort formálisan is miniszterelnöki felelősség terheli Magyarország nemzetközi kapcsolataiért, a törvényt már el is fogadták. A törvényt, amely - a leszármazás és nyelvtudás kerülőútján - nemzetiségi hovatartozás alapján kínálja fel a magyar állampolgárságot a szomszédos országokban élő magyaroknak, s ezzel bevonja őket a magyar politikai nemzetbe, felrúgja a nemzetközi rendet, a szomszéd országokkal kötött alapszerződéseket és konfliktust gerjeszt többség és kisebbség, határon inneni és túli magyarok között. Az új Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat 98 százalékos többséget kapott. A leadott 352 szavazatból 344 igen volt, hárman (Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor az MSZP-ből) nemmel szavaztak, öten tartózkodtak (három szocialista és két LMP-s képviselő). Az MSZP ötvenkilenc képviselője közül harmincketten igenel szavaztak, köztük Baja Ferenc, Lamperth Mónika, Mandúr László, Mesterházy Attila, Szekeres Imre, Szili Katalin, Veres János, volt vagy jelenlegi elnökségi tagok, volt miniszterek, parlamenti elnök és alelnök, a jelenlegi frakcióvezető és reménybeli pártelnök. A párt nagy öregje, Vitányi Iván tartózkodott. A párt meghatározó vezetői közül Botka László, Juhász Ferenc, Kiss Péter, Kovács László, Lendvai Ildikó távol maradt a szavazástól. Az ígéretes fiatalok közül igennel szavazott Bárándy Gergely és Tóbiás József, jelen volt, de nem nyomott gombot Ficsor Ádám és Vadai Ágnes. A szomszédsági politika, a magyar kisebbségek ügyének kezelése a magyar politika egyik alapkérdése. Többször leírtam már: az MSZP és az SZDSZ első koalíciós kormánya, a Horn-kormány a magyar kisebbségek ügyét a szomszéd országokkal való megbékélés és a kisebbségi jogok államközi alapra helyezésével kezelte, összhangban a kisebbségi pártok - a Bugár Béla vezette MKP és a Markó Béla vezette RMDSZ - törekvésével, hogy a kisebbségi jogvédelmet összekapcsolja az ottani társadalomba való integrációval. A Fidesz ezzel szemben gyökeresen más politikát, a szomszédokkal vívott hidegháború politikáját követte korábban a státustörvénnyel, most a kettős állampolgárságról szóló törvénnyel és a Trianon-emléktörvénnyel. Ezt a politikát 2004-ben a magyar választóknak csak 18 százaléka követte, 17 százaléka elutasította. Az ötvenkilenc tagú MSZP-frakciónak 2010. május 26-án az ügyben nincs közös álláspontja. A frakciónak csak csekély kisebbsége állt ki saját korábbi kormányának politikája mellett, többsége a Fidesz politikája mellé állt. Nekünk, akik 2004-ben közel másfél millióan voltunk, nincs ma képviseletünk a magyar Országgyűlésben. Az SZDSZ, amely 2001-ben nemet mondott a státustörvényre és nemet mondott a kettős állampolgárságra is, megszűnt, el sem indult a 2010-es választáson, az MSZP-nek nincs álláspontja, többsége a Fidesz oldalára állt.
A tangóhoz ketten kellenek. Ez egy Pearl Bailey énekesnő által hat évtizede sikerre vitt dal címe, és tökéletesen illik Orbán Viktor és Robert Fico szenvedélyes, érzéki, mégis visszafogott, a belső feszültségeket csak finoman jelző táncára. Nemzetközi versenytáncviadal döntőjéért kiált, ahogyan látszólag egymásnak feszülnek, ezzel is leplezve igazi vágyaikat: szükségük van egymásra, mert amíg az ember őket, a tangót nézi, nem jut eszébe azon morfondírozni, vajon mi lesz a jobb élet ígéretével, konkrétan pedig a gazdasággal, még konkrétabban: vele, magával. Van valami perverz is abban, hogy a szlovák kormányok többnyire akkor érzik igazán nyeregben magukat, ha Magyarországon irányukban agresszívebb kormány van hatalmon. Pozsonynak Budapest a kedvenc ellensége, s minél harciasabb a magyar kormány, annál könnyebb vele rosszban lenni. A tutyimutyi, megegyezést kereső kormányfők és külügyminiszterek nyilván nem elég jó partnerek a permanens konfliktus fenntartásához. Igazán remek, hogy a Fidesz már a kabinet megalakítása előtt kirobbantotta ezt a közép-európai miniválságot, mert ha pár hetet késik, Robert Ficonak még nagyon meg kellett volna küzdenie a választási győzelemért. Most már nem kell, és csak remélhetjük, hogy háláját másban is érezzük majd, mint a figyelmet az Orbán-kormány esetleges nehézségeiről elterelő szájkarate folytatásában. A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény híre keveseket érdekel a világban. Nevetségesen eltörpül például a Koreaifélszigeten háborúval fenyegető konfliktusról vagy az euró mélyrepüléséről, az Európai Unió eddigi legnagyobb válságáról szóló beszámolók mellett. Az sem véletlen, hogy Romániában, Szerbiában, Horvátországban még a nacionalizmusra amúgy hajló politikusokat sem hozta lázba: egy új vitához nem fűződik érdekük. Biztosak lehetünk benne, hogy a szlovák külügyminiszter nem a levegőbe beszélt, amikor közös szövetségeseink rosszallásával fenyegette meg a magyarokat. Se Németországnak, se Amerikának, se az EU brüsszeli apparátusának nem hiányzik még egy front, van belőle éppen elég. Abban, hogy Orbán 2002-re elveszítette Washington támogatását, jelentős részben ugyanez a tényező játszott szerepet: nem hallgatott a régió stabilitását minden történelmi sérelem elé helyező figyelmeztetésekre, és a magyarigazolvány bevezetésével gyengítette Közép-Európa kívánatos egységét. Ez nem azt jelenti, hogy semleges elemzők ne ismernék el a magyarok igazát, az állampolgárság kiterjesztéséhez fűződő jogunkat, csupán azt, hogy vannak ennél fontosabb dolgok is, például a szó teljes értelmében vett béke, a gazdasági fejlődés, a stabilitás. A kettős állampolgárság csak ezek megőrzésével érheti el célját, addig kellene róla tárgyalni, amíg nem tudjuk így bevezetni. A régi dal szerint sok mindent lehet egyedül tenni: hajózni, szundikálni, adósságot csinálni, de a tangóhoz ketten kellenek. Orbán elfogadta Fico felkérését, szép párt alkotnak, övék a parkett. Orbán lépett előbb, de Fico vezet.
Robert Fico „vérnacionalista kormánya” az elmúlt négy évben mindent megtett azért, hogy a szlovákiai magyarok ne érezzék magukat jól hazájukban. Egyetlen pozitív gesztus sem volt, tettekről már ne is beszéljünk - írja a Bosszú gyalogáldozattal című kommentárjában az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Az újság ezután felsorolja a magyarokat ért sérelmeket: „Ezzel szemben nap mint nap hallgathattuk Fico koalíciós partnerétől, hogy csúnya, görbe lábú mongolok vagyunk, meg ellenségek, akik alá akarják ásni az ország szuverenitását. Folyamatosan megkérdőjelezték lojalitásunkat, megtámadták és hazuggá nyilvánították Malina Hedviget, szurkolókat vertek szét, elfogadtak egy nyelvtörvényt, amelynek célja az volt, hogy a szlovákiai magyarok féljenek használni anyanyelvüket, belepofáztak abba, hogyan írhatunk egyes földrajzi neveket magyar szövegkörnyezetben, a kisebbségi kultúrákra adott támogatásokat a 2005-ös szinten hagyták, ahol lehetett, a magyarokat kivágták az államigazgatásból, és még hosszan sorolhatnám”. „Ha nem így történt volna, Robert Ficonak és kompániájának nem kellett volna pánikba esnie. Mivel tudjuk, hogy a magyarigazolványokat a félmillió szlovákiai magyarnak csupán húsz százaléka váltotta ki, valószínűleg az állampolgárságért sem folyamodtak volna többen” - mutat rá Molnár Norbert, a lap főszerkesztője. „De csak akkor érezhetik jól magukat egy ország polgárai az adott országban, ha a hatalom nem támadja őket napi szinten. Márpedig Robert Fico és kormánya nem szereti az ország lakosságának egy csoportját, és bármit képes megtenni ellene” - húzza alá.
Valószínűtlen, hogy a magyar állampolgársági törvény módosítása Szlovákián kívül más szomszédos országokban is „forró üggyé” válna - olvasható a The Wall Street Journal című amerikai lap európai kiadásának (WSJE) csütörtöki számában, térségbeli szakértői vélekedés alapján. A lap idézte Filip Tesárt, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézete nevű, prágai székhelyű kutatóműhely Balkánnal foglalkozó szakértőjét, aki szerint a kettős állampolgárság ügye Romániában és Szerbiában nem kelt akkora ellenérzéseket, mint Szlovákiában. Ennek okát a WSJE által ismertetett vélemény szerint abban lehet megtalálni, hogy Szerbiában a magyar lakosság lélekszámának aránya alacsonyabb, Romániában pedig zömmel az ország középső részében élnek magyarok, akik valószínűleg nem fognak magyar állampolgárságért folyamodni. Szlovákiában ezzel szemben a népes magyar lakosság a magyar határ mentén él - emelte ki a lap. A cikk emlékeztetett arra, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolása nyomán nagy számú magyar vált a modernkori Magyarország határain kívüli lakossá. A WSJE megfogalmazása szerint Magyarországon „az emberek még ma is emlegetik a hazájukkal való, az I. világháború utáni nem tisztességes bánásmódot”.
Nem javítja, inkább megnehezíti a kettős állampolgárságról szóló törvénymódosítás a határon túli magyarok dolgát, miközben további károkat okoz a szomszédainkkal való viszonyunkban - közölte Ungár Klára, a Szabad Emberek Magyarországért (SZEMA) elnöke csütörtökön az MTI-vel. A közlemény szerint a SZEMA a módosításban csak egy világos célkitűzést tud felfedezni: azt, hogy Magyarország a szomszédos államok több mint kétmillió magyar származású állampolgárára kiterjessze joghatóságát, így „egyesítve a nemzetet”. Ezt az értelmezést támasztja alá az a magatartás is, hogy a kettős állampolgárságról egyetlen szomszédos állammal (köztük katonai szövetségeseinkkel és uniós tagállamokkal) sem egyeztettek - tették hozzá. Az új törvény nem könnyíti meg a Magyarországgal való kapcsolattartást sem, hiszen az egyetlen ország, ahol ez számítana, Ukrajna, nem ismeri el a kettős állampolgárságot - olvasható a közleményben.
Kárpátaljáról relatíve több, a Vajdaságból kevesebb napi ingázóra és betelepülőre lehet számítani azt követően, hogy az Országgyűlés szerdán megszavazta a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvényt − írta csütörtöki számában a Világgazdaság. A Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetére hivatkozva a lap azt írta, hogy legfeljebb egymillió határon túli magyar lehet munkavállalási korban, közülük várhatóan 250-300 ezren próbálnak meg külföldön - többek között Magyarországon - elhelyezkedni. A törvény megszavazásával a környező országokban élő nemzeti kisebbség tagjai különösebb megkötések nélkül vállalhatnak munkát Magyarországon.
Januártól „kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja”. A magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása szerint a honosításnak nem lesz feltétele a legalább egyesztendős magyarországi tartózkodás, és alkotmányos alapismeretek megszerzését - valamint a nyelvtudást - bizonyító állampolgársági vizsgát sem kell tennie senkinek. Aki valószínűsíti „magyarországi származását”, s képes az „állampolgársági nyilatkozat megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet” magyar nyelven benyújtani a „magyar konzuli tisztviselőhöz”, szinte automatikusan honfitársunkká válhat. Kizáró ok legfeljebb a büntetett előélet, illetve a Magyar Köztársaság közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekeinek sérelme lehet. Magyarországra még az állampolgársági eskü letétele érdekében sem kell utaznia senkinek: ezt az aktust a magyar külképviselet vezetője előtt is le lehet majd tudni. Az állampolgárság megszerzése a környező országokban élő magyar nemzetiség számára 2011-től így lényegesen könynyebbé válik, hiszen a honosításhoz már nem lesz szükség a szülőföld elhagyására. Ennek két azonnali következménye lehet: a magyar útlevél megszerzése és a magyarországi letelepedés lehetősége. Az uniós polgárok (tehát a Romániában, a Szlovákiában és a Szlovéniában élők) számára ez nem jelent különösebb előnyt, hiszen ők az EU-n belül eddig is szabadon mozoghattak, és kötöttségek nélkül választhatták meg tartózkodási helyüket. Az Európai Unión belül Horvátország és Szerbia polgárai is vízummentesen utazhatnak, így a magyar úti okmány az ottani magyarság számára sem fontos kérdés. Ha azonban valaki Magyarországon kíván letelepedni, esetleg az unión belül akar másutt boldogulni, annak jól jöhet a magyar útlevél. A tegnap elfogadott törvénymódosítás a kárpátaljai magyarság életében hozná a legjelentősebb változást, mert a magyar útlevél számukra az EU-tagállamok közötti szabad mozgás lehetőségét teremtené meg. Ukrajna azonban nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét, vagyis: aki magyar szeretne lenne, (elvileg) elveszíti ukrán állampolgárságát, és ezzel saját otthoni egzisztenciáját teheti kockára. Az alkotmány szerint nincs kétféle állampolgárság, de az egyes emberek jogai és kötelezettségei között a törvények különbséget tesznek attól függően, hogy valaki életvitelszerűen Magyarországon vagy külföldön tartózkodik. Például az itthon nyújtott ingyenes közszolgáltatások jelenleg kizárólag azokat illetik meg, akik nálunk élnek. Ilyen többek között a térítésmentes egészségügyi ellátás, az ingyenes közoktatás vagy az önkormányzatok által nyújtható támogatások sora. Akad még egy jelentős különbség: a választójog. Az alkotmány szerint ez valamennyi magyar állampolgárt megilleti ugyan, ám más törvények alapján csak az szavazhat, aki Magyarországon lakóhellyel rendelkezik. Ezt a megkülönböztetést eddig az Alkotmánybíróság sem vitatta. Elvileg nem zárható ki persze, hogy a kétharmados többség birtokában a Fidesz átírja a választójog szabályait is, de nemzetközi bonyodalmakhoz vezethetne, ha valaki e jogával egyszerre két országban is élhetne.
Határokon túli állampolgárság címmel elemzésben foglalkozott szerdán a Frankfurter Allgemeine Zeitung a szomszédos országokban élő magyaroknak állampolgárságot kínáló budapesti törvénytervezettel. A konzervatív napilap annak kapcsán közölte az írást, hogy a tutzingi evangélikus akadémia diplomaták, történészek, politológusok és társadalomtudósok részvételével nemzetközi tanácskozást rendezett a témáról. Az elemzés bevezetőjében a szerző, Karl-Peter Schwarz utalt arra, hogy a szomszédos államok eltérően reagáltak a magyar elképzelésre. Amikor a kijelölt külügyminiszter, Martonyi János Pozsonyba látogatott, magasra csaptak az indulatok. Néhány nappal később horvát kollégája, Gordan Jandrokovic viszont higgadtan reagált minderre. Az európai uniós csatlakozáshoz Magyarország támogatására számító Horvátországban 16 ezer magyar él, az EU-hoz Budapesttel együtt hat évvel ezelőtt csatlakozott Szlovákiában ezzel szemben 520 ezer - tette hozzá a lap. Nyugodt volt a fogadtatás a szerbiai Vajdaságban is, ahol 300 ezer magyar él - írta az újság, utalva arra, hogy a kettős állampolgárság Szerbiában elfogadott, az ott élő horvátok rendelkeznek azzal, csak úgy, mint a Horvátországban élő szerbek. A magyar törvénytervezet nem okozott felindulást Romániában sem, ahol 1,4 millió magyar és székely él - fejtette ki a cikkíró, emlékeztetve: „a két állam, egy nemzet, közös jövő” jelszó alapján Bukarest maga is nagyvonalúan állampolgárságot ad a Moldovában élő románoknak. Ukrajna - ahol 150 ezer magyar él - nem reagált, az ország ugyanis a második állampolgárságot alapvetően nem engedélyezi, Ausztria, illetve Szlovénia pedig - a maga 40 ezer, illetve 6 ezer magyarjával - inkább a Szlovákia és Magyarország közötti konfliktus, mint Magyarországhoz fűződő saját kapcsolatai miatt aggódik. A tutzingi tanácskozás azt vizsgálta, miért éppen Pozsony és Budapest között kerül sor mindig összetűzésre. Az újság több felszólalást idézett. Ján Gábor, a szlovák külügyminisztérium főosztályvezetője azt fejtegette, hogy miközben a szlovák kisebbségvédelem a mindennapos gyakorlatban is „felülmúlja” az európai szabványt, Magyarországon „szép törvények” léteznek ugyan, de azokat nem tartják be. A kisebbségek továbbra sem rendelkeznek parlamenti képviselettel, és asszimilációjukat gyorsítják - hangoztatta a szlovák felszólaló, aki szerint a magyarok „megszállottan” vallják azt, hogy őket „történelmi igazságtalanság” érte, és ebből fakad állandó „gáncsoskodásuk”. Gábor szerint a két ország között tartós politikai párbeszédre van szükség - amivel a magyarok az állampolgársági törvény esetében nem éltek -, továbbá a szuverenitás kölcsönös tiszteletére, valamint több bizalomra. Egy másik szlovák felszólaló, a szlovákiai Somorja (Samorín) kisebbségkutató intézetének képviselője, Petőcz Kálmán azt hangoztatta, hogy a magyar kisebbség „a két állam túsza”. Petőcz szerint nincs megfelelő mechanizmus a konfliktusok megelőzésére, illetve megoldására. A többség fenntartja magának azt a jogot, hogy ő döntsön a kisebbség identitásáról. A szlovák-magyar alapszerződés által előirányzott „interkulturális párbeszéd” valójában soha nem kezdődött meg - állította. Az újság ezt követően Szarka Lászlót, a komáromi Selye János Egyetem történészét idézte, aki szerint a nemzeti érdekeket mindkét fél „túl szűken” értelmezi. Mindez pedig akadályozza annak a bizalmi tőkének a kialakulását, amely nélkülözhetetlen lenne a párbeszédhez. A lap emlékeztetett arra, hogy a románoktól és a szerbektől eltérően a szlovákok 1918-ig nem rendelkeztek saját állammal, amellyel azonosulhattak volna, és évszázadokon keresztül Magyarország uralma alatt éltek. Az újság szerint ezzel összefüggésben „találóan” fogalmazott a chemnitzi Wolfgang Aschauer, kijelentve: Magyarország azt vallja, hogy az állam ott van, ahol a nemzet van, míg Szlovákia szerint a nemzet ott van, ahol az állam van. Következésképpen Szlovákia arra törekszik, hogy az államot nemzettel „töltse meg”, mégpedig nyílt vagy látens szlovákosító intézkedésekkel, mint például a nyelvtörvény. Magyarország ugyanakkor államiságát olyan intézkedésekkel igyekszik területi határain kívülre kiterjeszteni, mint az állampolgársági törvény. Mindkét országban a pártok abban versenyeznek egymással, hogy melyikük rendelkezik jobb ajánlattal a nemzeti érdekek érvényesítésére. Mivel ezek az álláspontok nem jelenthetnek tárgyalási alapot, újakra lenne szükség. Erre utaló jelek azonban csak a médiában, illetve a civiltársadalomban vannak - fejtette ki a chemnitzi felszólaló, aki szerint pozitív az, hogy mindkét fél tekintettel van az európai uniós szabályozásra, ami határokat szab a konfliktus kiszélesedésének.
A liberális német napilap az írás bevezetőjében azt hangoztatta, hogy Magyarország nehezen birkózik a jövővel. Miközben a legtöbb európai ország az elkövetkező időszak dolgaival törődik, a magyar társadalmat a múltra való emlékezés foglalkoztatja - írta a lap, utalva a trianoni békeszerződésre, amelynek következtében Magyarország területének jelentős részét elvesztette, és nagyszámú magyar vált más országok állampolgárává. Hasonló sorsot sok más nemzet is ismer, Magyarország ugyanakkor most - 90 év után - akarja kiküszöbölni a „szégyent”. „Az új állampolgársági törvény gyakorlatilag valamennyi magyart - aki 1920 előtt az egykori királyság területén élt - arra szólít fel, hogy ismét Magyarország állampolgára legyen” - fogalmazott az újság. Az erre irányuló korábbi kísérletek - mindezt népszavazás útján keresztülvinni − meghiúsultak a „polgárok józanságán” - hangoztatta a Süddeutsche Zeitung. Az újság szerint ugyanakkor a „néptribunus” Orbán Viktor - aki hamarosan miniszterelnök lesz - a parlamentben birtokolt kétharmados többség révén olyan hatalommal rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy ezt a „nacionalista eszmerendszert” törvényerőre emelje. Ezáltal Magyarország más országok állampolgárait „sajátjának” nyilvánítja - írta a liberális újság, hozzátéve, hogy az érzelmileg és területileg régóta instabil Közép-Európában mindez „szabályszerű túlkapásnak” számít. A továbbiakban a Süddeutsche Zeitung úgy fogalmazott: „aki egy olyan traumát, amilyet Európa - első világháború utáni - szerencsétlen átrendezése okozott, ma az aktuális politika mozgatórugójává tesz, az egyfajta halottkultuszt folytat.” Európa az EU és a nyitott határok idején új konfliktusmegoldási modellekkel rendelkezik - tette hozzá a lap, a területek, illetve az emberek feletti vitát „anakronisztikusnak” nevezve. A német újság szerint létezik egy „jó út” a békétlenséget szítók megfékezésére. Ez pedig a nemzeti mellett az európai állampolgárság megteremtése.
A Híd nem vitatja a Fidesz jó szándékát, de kettős állampolgárságról hozott országgyűlési döntés rossz időzítésével „elsősorban a szlovákiai nacionalista pártokat hozta ismét játékhelyzetbe”. Bugár Béla pártja szerint ez komoly veszélyt jelent a szlovákiai magyarság számára. A Híd erről szerdán sajtóközleményben tájékoztatta az Új Szó Online-t. A párt szerint a szlovák oldal hisztérikus reakciója - melynek eredménye a magyar állampolgárság megszerzése esetén a szlovák állampolgárság elvesztése - az állampolgárok megfélemlítését szolgálja. „Kérdéses, hogy milyen módszerrel szerez a jövőben tudomást a szlovák fél a magyar állampolgárság megszerzéséről, s vajon ezek a módszerei demokratikusak lesznek-e vagy titkosszlogálatiak” - fogalmaz a közlemény. Leszögezi, emiatt az állampolgárok félelemben élhetik le életüket, elveszíthetik szlovák állampolgárságukat, és ezáltal hontalannokká válhatnak a szülőföldjükön. A Híd úgy véli, ezekkel a veszélyekkel kell szembenéznie annak a szlovákiai magyarnak, aki igényelni szeretné a magyar állampolgárságot. A Hídnak meggyőződése, a politikai képviseletnek akkor is a választó érdekeit kell képviselnie, amikor az nagyon nehéz. „Nem lehet kivonulni, nem lehet őket magukra hagyni. Védeni kell minden állampolgár jogát és célját, amely jelen esetben az, hogy szülőföldjén biztonságban, félelem nélkül élhesse le életét. Ez a mi feladatunk, erre kaptunk felhatalmazást” - olvasható a párt szerdai állásfoglalásában.
Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a szlovák állampolgársági törvény félelmet kelt a szlovák állampolgárok körében. Például amiatt, milyen módon fogja az állam megállapítani, hogy kinek milyen az állampolgársága. A politikus szerint ez azt jelenti, ogy az állam valószínűleg nem a szokványos, nem a legdemokratikusabb eszközöket fogja használni. Arra a kérdésre, hogy szerinte a titkosszolgálatot (SIS) is felhasználják-e majd ilyen célokra, Bugár igennel válaszolt. „Igen, hiszen ezt a miniszterelnök úr (Robert Fico - a szerk. megj.) is megjegyezte, hogy az állam rendelkezik bizonyos lehetőségekkel. Bugár szerint csak kevesen élnek majd azzal a lehetőséggel, hogy a szlovák állampolgárságot magyarra váltsák. A megszerzett magyar állampolgársággal Magyarországon nem választhatnának, Szlovákiában pedig elveszítenék az állampolgárságukat, vagyis ott sem.
Ha a választások után hatalomra kerül, teljesen törli a szlovák állampolgársági törvény szerdán a parlamentben elfogadott módosítását az SDKÚ-DS. Mikuláš Dzurinda pártelnök erről a szavazás utáni sajtótájékoztatóján nyilatkozott. A módosítást egy más, külön törvénnyel helyettesítené - azzal, amelynek tervezetét a legerősebb ellenzéki párt a héten ismertette. Dzurindának meggyőződése, hogy erről a szándékáról a választások után a KDH-t is sikerül majd meggyőznie, a parlament legkisebb ellenzéki pártja ugyanis szerdán a koalíciós pártokkal együtt igennel voksolt a kormányjavaslatra. Az SDKÚ-DS vezetője szerint a parlament mostani döntése nem szolgálja Szlovákia érdekeit, hiszen új kisebbséget teremt - azokét, akiknek ugyan Szlovákiában lesz az állandó lakhelyük, ám magyar állampolgárok lesznek. „Nem űzhetjük ki az állampolgárainkat az államkötelékünkből” - jegyezte meg a politikus arra az új törvényi rendelkezésre utalva, hogy az önként magyar állampolgárságot kérőket - egyes kivételekkel - megfosztják a szlováktól. Dzurindáék saját javaslatának az a lényege - és a pártvezető ezt szerdán módosító javaslatként a kormány végül elfogadott tervezetéhez is benyújtotta -, hogy Szlovákia elutasít minden, a nemzetközi jog állampolgárságra vonatkozó, elfogadott és elismert elveivel ellentétes törvényt. „A második paragrafus arról szól, hogy a Szlovák Köztársaság nem ismeri el a magyar törvény hatályát” - közölte Dzurinda.
Az SDKÚ-DS bármit kész feláldozni, akár a szlovák nemzetet is - ezekkel a szavakkal reagált Robert Fico kormányfő és Smer-elnök arra, hogy a legerősebb ellenzéki párt nem támogatta a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A jogszabályról tartott szerdai parlamenti szavazáson az SDKÚ-DS képviselői tartózkodtak. Igennel a Smer-SD, az SNS, az ĽS-HZDS és a KDH voksolt. Fico sajnálatosnak tartja, hogy az ellenzéki párt ismét csődött mondott a nemzetállami érdekek védelmét illetően. Azért tett így, hoyg ne zárja ki a választások utáni együttműködés lehetőségét az MKP-val. „Nincs semi kétség efelől” - tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy a Smer-SD kizárja-e a választások utáni együttműködés lehetőségét az MKP-val, Fico azt válaszolta: ha egy képviselő más államnak tesz hűségesküt, nincs keresnivalója a törvényhozásban. „Ha az MKP képviselői ezt megteszik, elvesztik a mandátumukat” - helyezte kilátásba a kormányfő.
A Magyar Koalíció Pártja elsietett és átgondolatlan lépésnek tartja a szlovák állampolgárságról szóló törvény szerdai módosítását - áll a párt Új SZó Online-hoz eljuttatott sajtóközleményében. „Az MKP csodálkozását fejezi ki afölött is, hogy több mint 200 ezer szlovákiai állampolgár, illetve minimum két szlovák nemzeti párti parlamenti képviselő kettős állampolgársága nem jelentett gondot ez idáig, csak a magyar Országgyűlés törvénye vált ki ilyen ellenállást. Az MKP ezt a jelenlegi kormánykoalíció magyarellenes irányultsága kristályos megnyilvánulásának, valamint a parlamenti választások előtti hisztériakeltésnek tartja a szlovák közéletben” - szögezi le a párt. (Mindkét említett szlovák képviselő SNS-es, Sergej Chelemendikről és Jozef Rydloról van szó.) Az MKP demokráciaellenesnek és alkotmányellenesnek tartja az elfogadott törvénymódosítást, és elutasítja azt. Kész a törvény semmissé tétele érdekében az Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni. Egyben reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, és Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára.
A kettős állampolgárságról rendelkező törvény jóváhagyásával Magyarország egyoldalúan megsértette a jószomszédságról szóló államközi szerződést - véli a Szabadság és Szolidaritás Pártja (SaS). A párt erről szerdán közleményben tájékoztatta az Új Szó Online-t. A párt ugyanakkor ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az ilyen érzékeny téma választások előtti feszegetésének egyedüli célja a szavazatszerzés, valamint az, hogy elvonják a figyelmet a polgárokat aggasztó olyan kérdésekről, mint amilyen a munkanélküliség és a korrupció.
Válaszul az Országgyűlés szerda délelőtti döntésére, amely lehetővé tette a magyar állampolgárság könnyített felvételét a határon túli magyarok számára, még aznap Szlovákia is módosította állampolgársági törvényét. A gyorsított eljárásban elfogadott módosítás lényege, hogyha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrségnél vagy a biztonsági szolgálatoknál. A 150 tagú testületben a 115 jelen lévő képviselő közül 90 támogatta a módosítást, heten ellene szavaztak, 17-en tartózkodtak, míg egy képviselő nem szavazott. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) demokrácia- és alkotmányellenesnek tartja a szlovák állampolgársági törvény módosítását, és elutasítja azt - közölte a magyar párt. „Az MKP kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni” - olvasható abban a közleményben, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI pozsonyi tudósítójához. „Az MKP reméli, hogy a szlovákiai parlamenti választások után lecsillapodnak az indulatok, s Szlovákia és Magyarország kormányai megoldást találnak erre a mesterségesen felfújt problémára” - mondta a szóvivő.
Elfogadta az Országgyűlés szerdán a magyar állampolgárságról szóló törvényt módosító javaslatot, amely biztosítja a határon túli magyarok számára, hogy egyszerűbben és kedvezményesen szerezhessék meg a magyar állampolgárságot. A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s - Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván - és két LMP-s - Dorosz Dávid és Szabó Tímea - képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin. Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja, ha büntetlen előéletű, és honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet. Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kelljen alkalmazni. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a törvény sürgős kihirdetését kérik a köztársasági elnöktől.
Az Országgyűlés 344 igen szavazattal, három ellenszavazattal és öt tartózkodás mellett fogadta el a határon túli magyarok számára egyéni elbírálás alapján, viszont anyaországi lakhely-kötelezettség nélkül megadható állampolgárság intézményét. A szlovák parlament várhatóan órákon belül saját törvénnyel válaszol. Elsöprő többséget kapott a magyar Országgyűlésben a Fidesz-KDNP által jegyzett törvényjavaslat (beterjesztők: Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt). A jelenlévők közül mindössze nyolcan döntöttek úgy, nem adják szavazatukat a kettős állampolgársághoz. Mint a jegyzőkönyvből kiderül, nemmel csak Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba távozó kancelláriaminiszter és Szanyi Tibor szavazott - mindhárman szocialisták. Lendvai Ildikó MSZP-elnök és Kovács László volt külügyminiszter lekéste a szavazást, utóbbit a 2004-es népszavazási kampányban tett kijelentései miatt hangos nemtetszéssel fogadták a fideszes padsorokban. A törvény értelmében immár azok is kaphatnak magyar állampolgárságot, akik nem élnek az ország területén, viszont felmenőik valaha a magyar állam területén éltek, és bizonyítani tudják nyelvtudásukat. A kettős állampolgárság megadása a 2004 decemberi elbukott népszavazással került a magyar politika centrumába, amelyet a jobboldali és szélsőjobboldali pártok programjuk központi elemévé emeltek. Egy régi tartozás törlesztése, így összegezték a Fidesz-KDNP szónokai a törvénytervezetet. A Jobbik ennél lényegesen radikálisabb lépést tett volna, mely autamikusan adná meg az állampolgárságot, valamint azonnal passzív és akítv szavazati joggal is járna (a kéthamarás parlament felső házába delegálva külföldön élő magyarokat). A ma elfogadott törvény hatálybalépésének időpontja szimbolikusan augusztus 20., de csak jövő évtől kezdik el osztani a határainkon túl a magyar útleveleket. (Ennyi idő kell az elbíráláshoz szükséges aparátus felállítására). Fontos hangsúlyozni, hogy ez csak az állampolgársági törvény változtatását jelenti, és nem a választójogi törvényét. A mai szavazással sem változott a helyzet: az országgyűlési választásokon csak Magyarországon bejegyzett lakcímmel rendelkező, felnőtt magyar állampolgárok vehetnek részt.
Václav Klaus szerdán hivatalába kérette a prágai szlovák nagykövetet a határon túli magyarok kettős állampolgárságát lehetővé tevő magyarországi törvény elfogadása kapcsán - közölte a cseh államfő honlapján. „A cseh államfő szolidaritását fejezte ki a Szlovák Köztársaságnak és megerősítette: hosszabb ideje nyugtalan a felelőtlen tendenciák miatt” - áll a közleményben.
A szlovák parlament ma rendkívüli ülésen, gyorsított eljárásban kívánja elfogadni azt a jogszabályt, amely Robert Fico szerint kemény, de szükséges válaszlépés lesz az Országgyűlés által ma délelőtt jóváhagyott, a kettős állampolgárság módosításáról rendelkező törvényre. Pavol Paska házelnök szerint amint megérkezik a kormánytól a szlovák törvénytervezet, azonnal hozzálátnak a megvitatásához. Értesüléseink szerint Robert Fico kabinetje azt javasolja, hogy az a személy, aki saját elhatározása alapján kéri a kettős állampolgárságot, elveszíti a szlovákot. Elbocsátják őt olyan munkahelyekről és pozíciókból (állami hivatalok, rendőrség, tűzoltóság és más helyek), ahol az állampolgárság feltétel az alkalmazáshoz. Az ilyen személy nem választható meg, és elveszíti a választójogát is. Csáky Pál szerint ezek a rendelkezések alkotmánysértőek, hiszen Szlovákia alaptörvénye kimondja, hogy beleegyezése nélkül senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától - mutatott rá az MKP elnöke. Amennyiben a parlament igent mond a javaslatokra, azok már június elsején életbe lépnek. A magyar törvénymódosítás árnyékában Pozsony tegnap elítélő határozatot hozott rendkívüli parlamenti ülésén is tartott a magyar törvénymódosítás árnyékában. Csáky a parlamenti vitában jelezte, a tömörülés képviselői folyamodni fognak a kettős állampolgársághoz. Bugár Béla, a Híd-Most vezetője viszont arra kérte Orbánt, hogy várjon a törvénymódosítással a szlovákiai parlamenti választásokat felvezető kampány végéig. Az ellenzéki Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) politikusai is elítélték a Budapesten elfogadott jogszabályt, amely szerintük is ellentétes számos nemzetközi szerződéssel, ajánlással, az uniós értékekkel, továbbá a két ország közötti jószomszédi kapcsolatokkal. - Mindezek ellenére mi olyan törvényjavaslatot nyújtunk be, amely nem bünteti Szlovákia magyar nemzetiségű polgárait, akik nem kérték Budapesttől a törvénymódosítást - nyilatkozta Iveta Radicová, a párt egyik vezető politikusa. Hozzátette: - Mi olyan jogi norma elfogadását javasoljuk, amely kimondja, hogy Szlovákia elutasít minden olyan állampolgárságot, amelyet más ország törvénye alapján adnak meg, ha az a jogszabály ellentétes a nemzetközi szerződésekkel, s a pozsonyi parlament nem fogadja el - tájékoztatta lapunkat. Közölte azt is, hogy javaslatukat már ma előterjesztik.
A nemzetközi jogba ütközik, diszkriminatív és egyfajta megtorlás jellegét ölti, hogy a szlovák kormány automatikusan megfosztaná szlovák állampolgárságától azt, aki más nemzet állampolgárságát felveszi - mondta újságírók előtt Martonyi János kijelölt külügyminiszter szerdán Budapesten. A leendő tárcavezető komolytalannak tartja a felvetést is, hogy a kettős állampolgárság biztonságpolitikai kockázatot jelenthet. Martonyi János elmondta: várták, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása után összeül a szlovák parlament. Hozzátette, továbbra is az a véleménye, hogy hátrányos megkülönböztetést jelent, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki egy másik államét kéri. A kijelölt külügyminiszter szerint ez nyilvánvalóan a magyarok ellen irányul, mert köztudott, hogy Szlovákiában jelenleg is nagy számban élnek kettős állampolgárok. A leendő tárcavezető úgy érzi, hogy az automatikus megfosztás beleütközik a nemzetközi egyezményekbe, diszkriminatív és egyfajta megtorlás jellegét ölti, ami teljesen értelmetlen, megmagyarázhatatlan és indokolatlan. Martonyi János úgy fogalmazott: önmagában az a körülmény, hogy lehetővé teszik azt, hogy egyéni kérelem alapján a szomszédos országban élő magyarok megkapják a magyar állampolgárságot is, semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent. A felvetést is komolytalannak tartja és semmivel sem igazolható - tette hozzá. A külügyi tárca kijelölt vezetője szerint a szlovákok terve a nemzetközi jogba ütközik és minden megtesznek, hogy újragondolják a dolgot. Példaként említette, hogy ő is egyeztetett a kérdésben az EBESZ kisebbségi biztosával. Hozzátette: ha megalakul az új szlovák kormány, akkor azonnal meg kell kezdeni a párbeszédet, több szinten. A magyar kormány szombati megalakulása után pedig döntenek a válaszlépésekről is, amelyeket jövő héten közölni fognak. Kérdésre válaszolva elmondta: Pozsonnyal szemben egyértelmű, világos, határozott álláspontjuk van, ezt fogják követni. A leendő tárcavezető arról is beszélt: Ukrajnában a törvényhozás kizárja a kettős állampolgárságot, de a tényleges helyzet más kérdés, mert az országban nagy számban élnek környező országok állampolgárai. Hozzátette: minden szomszédos államtól azt kérték, hogy ezt az ügyet magyar belügynek tekintsék, az pedig további kérdés, hogy ez hogyan érvényesül majd Ukrajnában. A kijelölt miniszter, akit szerdán hivatalában fogadott Sólyom László államfő, azt mondta: a köztársasági elnök teljesen egyetért a magyar állásponttal, és híve annak, hogy a határon túl élő magyarsággal szemben törleszteni kell ezt a fajta adósságot. Martonyi János hozzátette: nagyra értékeli, amit az államfő eddig tett, mint például a kulturális nemzet fogalmának elfogadtatását.
Semjén Zsolt szerint semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a szerdán elfogadott, kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A KDNP elnöke a parlamenti szavazás után tartott sajtótájékoztatóján Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: „mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat”. Megjegyezte, hogy Szlovákia már elfogadott egy hasonló törvényt. „Ahogy nem sérti Magyarország érdekeit, nem okoz kárt Magyarországnak, sőt üdvözlendő, hogy ha egy magyarországi szlovák, mondjuk a Pilisben, felveszi a szlovák állampolgárságot, (...) ugyanúgy elvárjuk azt, hogy mindenki vegye tudomásul”: nem jelent veszélyt egyetlen ország számára sem, ha a határon túli magyarok élnek természetes jogaikkal - hangsúlyozta. Semjén Zsolt a szerda reggeli szavazásra utalva úgy fogalmazott: soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy „a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”. Óriási eredmény, hogy több mint 97 százalékos többséggel fogadta el az Országgyűlés a jogszabályt - vélekedett, hozzátéve, hogy az elfogadott állampolgársági törvényben nincs első- és másodosztályú állampolgár, „egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van”. A pártelnök szólt arról is, hogy szerdán nemmel voksolt az előterjesztésre három szocialista, Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor, „Kovács László pedig szánalmasan elsunnyogta a szavazást”. „Ez az óriási nemzeti többség, ami megnyilvánult, ez bizonyítja azt, hogy a gyurcsányizmus valóban a történelem szemétdombjára került” - fogalmazott. Semjén Zsolt személyes megjegyzésként hozzátette: „ezért a mai napért érdemes volt képviselőnek lenni”. Egy szlovák televízió munkatársának felvetésére a KDNP elnöke azt mondta: amikor Szlovákia hasonló törvényt hozott, Szlovákia sem tartotta szükségesnek, hogy részletes tárgyalások legyenek. Az állampolgárság megadása minden országnak szuverén belügye - szögezte le. „Szlovák barátainkkal szívesen folytatunk párbeszédet, de a szlovák választási kampányba nem vagyunk hajlandóak bekapcsolódni” - közölte. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak tenni azokért a szlovák állampolgárokért, akik felveszik a magyar állampolgárságot, ám így - ha beváltják a szlovákok az ígéreteiket - elveszik tőlük a szlovák állampolgárságot, Semjén Zsolt úgy válaszolt: ez példátlan etnikai diszkrimináció lenne, és szögesen ellentétes a szlovák alkotmánnyal is. „Nagyon rossz történelmi hangsúlyokat vetít előre az, amikor Szlovákia vonatkozásában embereket fosztanak meg az állampolgárságuktól és a jogaiktól” - emelte ki. A politikus ugyanakkor rámutatott: semmiképpen sem szabad összetéveszteni a szlovák népet a mostani szlovákiai választási kampánnyal. A választójogra vonatkozó felvetésre kifejtette: a mostani törvénnyel a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanaz a jogállása, mint most egy külföldön élő magyarnak. Abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik - jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e ezt megváltoztatni, tervezik-e kiterjeszteni a szavazati jogot, a pártelnök úgy reagált: erre a választójogi törvényben kell visszatérni.
Hidegrázós napon van túl a szlovákiai magyarság - igaz, nem az elsőn mostanában, és ahogy a dolgok alakulnak, nem is az utolsón. Mert minden arra utal e pillanatban, hogy sok ilyenben lehet részük még a következő években, ha a júniusi választások után Robert Ficonál marad a kormányrúd, amire minden esély megvan. Tegnap óta nyilvánvaló lehet a szlovákiai magyarok számára, hogy Ficoék szemében Magyarország deklaráltan Szlovákia ellenségévé válik abban a pillanatban, amikor a magyar parlament elfogadja a kettős állampolgársági törvényt. Vagyis várhatóan mától. Ezt Fico teljes nyíltsággal fogalmazta meg kedden: „Ami Magyarországon történik, az Szlovákiának életveszélyt jelent”. A szlovákiai magyarok érthetően fenyegetést olvasnak ki Fico beszédéből. Amúgy a szlovák kormányfőnek pontosan ez a szándéka. Szónoklatában valójában nem is annyira Magyarországnak üzent, hanem nekik - ami teljesen logikus, hiszen ők vannak a keze ügyében. Nekik tudja még inkább megkeseríteni az életüket. Ez a mai országgyűlési szavazással kezdetét is veszi, efelől semmi kétség. Mint ahogy afelől sem, hogy záros határidőn belül afféle ötödik hadoszlopnak lesznek nyilvánítva. Tudható, milyen találékonyak Ficoék a megfélemlítésben, s nem tetszik puszta riogatásnak az ottani magyaroknak tegnap beígért állásvesztés, sőt az állampolgárságtól való megfosztás sem azokkal szemben, akik majd magyar állampolgárságért merészelnek folyamodni. És bizony az nem látszik perspektivikus megoldásnak, amit Csáky Pál MKP-elnök javasol nekik - mármint hogy tartsák titokban ilyen szándékukat. Ezzel csak azt érnék el, hogy a szlovákiai magyarság minden tagja gyanúba keveredne. A szlovákiai magyarságra ezzel újra a kollektív bűnösség árnya vetülne.
A szlovák kormányfő a hét elején felszólította Orbán Viktort, állítsa le a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló törvénymódosítás folyamatát. Göncz Kinga EP-képviselő az Egyenes Beszédben kedden este, még a módosító javaslat elfogadása előtt azt mondta: hiba volt tényként közölni a kettős állampolgárság bevezetését a szlovák féllel, ez a szlovák választási kampányban komolyan rontott az ottani magyarok helyzetén. A korábbi külügyminiszter szerint, ha Magyarország tárgyalni akart volna, Szlovákia valószínűleg akkor sem egyeztetett volna a kettős állampolgárságról, de illendő lett volna felajánlani. A Fidesz javaslata szerint az állampolgárság két feltétele hogy a felmenő magyar legyen, és az igénylő tudjon magyarul beszélni. Göncz Kinga szerint ezen kívül a törvényben nincsenek részletek, és nem látni az esetleges következményeket sem, attól függően, hogy uniós tagállamokban, unión kívüli országban, vagy a schengeni határokon kívüli alkalmazzák-e azt. Az EP-képviselő szerint a Fidesz hirtelen javaslata erődemonstráció, és ugyanazt a nemzetállami, kulturnemzeti gondolatot erősíti a politikai nemzet helyett, mint Szlovákia, és amit az Európai Unió nem szeret.
A szlovák kormányfő szerint ha a Magyar Koalíció Pártjának képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. „Lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában olyasvalaki üljön, aki a Magyar Köztársaságnak akar hűséget esküdni. Intenzív tárgyalásokat kell kezdeni, hogyan oldjuk meg ezt a problémát. Ha a szlovák képviselők magyar állampolgárságot kérnek, el kell hogy veszítsék mandátumukat. Más út sajnos nincsen” - jelentette ki Robert Fico szerdán a pozsonyi parlamentben, amely napirendjére tűzte a szlovák állampolgársági törvény módosítását. A kormány javaslata szerint ha egy szlovák polgár önként egy másik állampolgárságot kér, automatikusan elveszíti a szlovákot.
A szlovák alkotmány szerint senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától, a kampányhisztéria hatása alatt álló szlovák parlament most mégis elvenné azoktól, akik kettős állampolgárok lennének. Nehezen lesz ugyanakkor bizonyítható, ki élt ezzel a lehetőséggel Szlovákiában. Az uniós állampolgár szlovákiai magyaroknak alig jár plusz előnnyel a honosítás, Öllös László politológus szerint mégis fontos, hogy ha akarnak, élhessenek ezzel a lehetőséggel. A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény módosítására válaszul Szlovákia várhatóan már szerdán módosítja saját állampolgársági törvényét. A magyar Országgyűlés reggeli döntése után Pozsonyban azonnal összehívták a szlovák kormányt. A nyilvánosságra került javaslat szerint ha ezentúl egy szlovák állampolgár önkéntesen felveszi egy másik ország állampolgárságát, elveszíti a szlovákot. Emellett nem tölthet be bizonyos munkaköröket sem, amelyek kapcsolatban vannak a nemzetbiztonsággal - például a rendőrség vagy a biztonsági szolgálatok. A szlovák kormány döntése után a javaslatot a nemzeti tanács elé terjesztették. A parlament gyorsított eljárásban tárgyalja a módosítást. Amennyiben a parlament igent mond a javaslatokra, azok már június elsején életbe lépnek.
„Bár a szlovák alkotmány kimondja, hogy senki sem fosztható meg állampolgárságától, Szlovákiában minden lehetséges. Elképzelhető, hogy a testület olyan értelmezést ad, amely mégiscsak lehetővé teszi, hogy aki önként felveszi egy másik ország állampolgárságát, az elveszítse a szlovákot” - mondta az Indexnek Öllös László politológus, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője. Kérdéses természetesen, hogyan lesz majd bizonyítható, hogy egy Szlovákiában élő magyar kettős állampolgárságot is szerzett. Csáky Pál a Magyar Koalíció Pártjának elnöke már jelezte: a szlovák államnak senki sem jelenti majd be, hogy a magyar állampolgárságot is felvette, hiszen ez mindenkinek a magánügye. Öllös szerint az kevés bizonyíték lesz, hogy valaki ezt baráti körben elmondja. (A Szlovák Nemzeti Tanács előtt lévő, még nem elfogadott javaslat 3.319 eurós bírságot helyez kilátásba, ha valaki ezt nem jelenti be.) Nem zárható ki ugyanakkor, hogy ez egyfajta boszorkányüldözéshez vezethet. Jó példa erre a nyelvtörvény is, amelyet szinte csak a magyarokra alkalmaztak. „Az utca tele van angol nyelvű feliratokkal, de ezek ellen senki nem emelt kifogást, csak a magyar feliratok ellen” - mondta a politológus.
Szlovákiában az új magyar jogszabály terve és elfogadása a június 12-i parlamenti választások miatt kapott kiemelt figyelmet. A hisztériakeltés értelemszerűen annak az értelmezésnek szól, mintha Budapest a kettős állampolgárság feltételeinek könnyítésével megpróbálná kiterjeszteni a joghatóságát a felvidéki magyarokra (Robert Fico szavaival „Magyarországhoz kötné” őket). A kettős állampolgárságról szóló magyar törvény valójában az 1993. évi LV., a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása. A fő változás 2011 januárjától az, hogy - ha kéri -, kedvezményesen honosítható lesz az a külföldi, akinek felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását, és igazolja, hogy tud magyarul. Ez azt jelenti, hogy a törvény már nem szabja feltételül a magyarországi lakóhelyet és azt, hogy a kérelmező magyar nemzetiségűnek vallja magát. A honosított magyar állampolgár nem szerez automatikusan választójogot, ezt a hatályos szabályozás állandó magyarországi lakcímhez köti. A választójogot a választójogi törvény módosításával lehet majd megadni, de az erre vonatkozó politikusi nyilatkozatok még ellentmondók. A honosítással szerzett állampolgársággal nem jár automatikusan szociális- és nyugdíjellátás sem.
Pozsonyt sérti, hogy a döntést nem előzte meg egyeztetés - a Fidesz szerint azért nem konzultáltak, mert még nem állt fel az új kormány. A szlovák diplomácia úgy véli, hogy a törvény emellett sérti a két ország alapszerződését, nincs összhangban a jószomszédi viszonnyal, a nemzetközi normákkal és a két ország uniós tagságával. Azt, hogy szerintük konkrétan milyen paragrafusokat sért a módosítás, még nem jelezték. Öllös László szerint a jelen helyzetben nincs jó megoldás. Bármi történt volna, azt a szlovák fél úgyis felhasználta volna kampányában. „A szlovák politika nagy része szinte sóhajtozva várta, hogy az ott élő magyarokkal kapcsolatban valamit lépjen a magyar kormány. Ahogy az elmúlt négy évben, most is itt a lehetőség a magyarok és Magyarország elleni kirohanásokra. A helyzet ma már olyan, hogy Magyarország sértegetését természetes joguknak tekintik a szlovák politikusok” - vélekedett Öllös László. A kisebbségkutató intézte vezetője ugyanakkor úgy véli: érdemes lett volna egyeztetni a magyar tervekről a szlovák féllel, már csak azért is, mert ezt az alapszerződés kimondja. Nem mintha a szlovákok ehhez tartották volna magukat a nyelvtörvény ügyében. Mindezek alapján azt lehet mondani, hogy a szlovák-magyar alapszerződésnek ez a klauzulája egyszerűen nem működik.
Öllös szerint a kiélezett szlovák-magyar viszonyban enyhülést hozhat, ha a választások után megváltozik a kormánykoalíció összetétele, amelyre van némi esély. Ha a mostani ellenzék lesz a befutó, akkor a magyar párt nélkül nem tud többséget elérni. Arra kevés az esély, hogy a mostani ellenzék Slota pártját venné maga mellé a koalícióba, Mečiar pártja pedig nem biztos, hogy bejut a nemzeti tanácsba. Azt, hogy Szlovákiában a kettős állampolgárság kampánytéma, mi sem bizonyítja jobban, hogy a többi környező országnak semmi kifogása nem volt a magyar elképzelések ellen, mondta a politológus. Különösen érdekes ez annak a fényében, hogy a kettős állampolgárság a legkevésbé a szlovákiai magyaroknak jelent érzékelhető előnyt. A Szlovákiában élő magyarok uniós állampolgárok, a schengeni övezetben élnek, így szabadon utazhatnak és vállalhatnak munkát bárhol, akár Magyarországon is. A magyar igazolványt is csak a szlovákiai magyarok egyötöde váltotta ki, emlékeztetett Öllös. Öllös László szerint nem az lesz a döntő, hány szlovákiai magyar él majd a kettős állampolgárság lehetőségével. A számszerűségnél sokkal fontosabb, hogy a lehetőség meglegyen számukra, hogy ha ezzel élni akarnak, akkor hozzájuthassanak a magyar állampolgársághoz. Ez leginkább tudati szinten fontos, hogy a szlovákiai magyarok ne érezzék azt, be vannak szorítva Szlovákiába, mondta a politológus.
A szlovák kormányfő szerint ha a Magyar Koalíció Pártjának képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell, hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. „Lehetetlen, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában olyasvalaki üljön, aki a Magyar Köztársaságnak akar hűséget esküdni. Intenzív tárgyalásokat kell kezdeni, hogyan oldjuk meg ezt a problémát. Ha a szlovák képviselők magyar állampolgárságot kérnek, el kell hogy veszítsék mandátumukat. Más út sajnos nincsen” - jelentette ki Robert Fico szerdán a pozsonyi parlamentben.
Északi szomszédunk napjainkra a legsötétebb etnikai gyűlöletkeltés európai mintaországává vált - állítja a Jobbik. A radikális jobboldali párt a szlovákiai barnapestisezést szánalmas kampányfogásnak tekinti. A Jobbik szükségét érezte, hogy reagáljon Robert Fico szlovák kormányfő legújabb, magyarügyben tett megszólalásaira. Fico a magyar kettős állampolgárság budapesti felvetése óta egyre keményebben támadja Magyarországot. Keddi, direkt a magyar közvéleménynek címzett, az MTI-nek elküldött közleményében megfogalmazott véleménye szerint „egy határozottan a szlovák nemzeti felkelésen alapuló erős antifasiszta hagyományokat ápoló kormány vitázik egy olyan állammal, amelybe lappangó módon kezd visszatérni a revizionizmus és a barna pestis”. A Jobbik szerint a konfliktusnak ez a megfogalmazása szánalmas választási kampányfogás és a feszültségek mesterséges gerjesztése. A Jobbik Magyarországért Mozgalom közleményében emlékeztet: néhány hónappal ezelőtt éppen Szlovákia volt az, aki törvényerőre emelte a felvidéki magyar kisebbség szabad anyanyelv-használatát korlátozó soviniszta nyelvtörvényt, a magyargyűlöletéből politikai tőkét kovácsolni igyekvő, Jan Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt pedig az egyre dagadó korrupciós botrányairól próbálja elterelni a figyelmet. Lehet, hogy Szlovákiának „nagy antifasiszta hagyományai” vannak, de északi szomszédunk napjainkra a legsötétebb etnikai gyűlöletkeltés európai mintaországává vált - állítja a Jobbik.
Szlovákia demográfiai alalkulásának legpozitívabb eleme az elmúlt évben az élve született gyermekek számának növekedése volt, mondta mai sajtótájékoztatóján Ľudmila Benkovičová, a Statisztikai Hivatal elnöke. A hivatal szakértői úgy vélik, hogy ez valószínűleg „az elhalasztott szülések megvalósításának“ köszönhető. Szlovákiában az elmúlt évben 61 217 gyermek született élve, ami 3 857-el több, mint egy évvel korábban. A halálozások száma 52 913 volt, vagyis 251-el kevesebb, mint 2008-ban. A Szlovák Köztársaságnak 2009 végén 5 424 925 lakosa volt. A 2001-es népszámlálás óta a lakosság száma 45 ezerrel emelkedett. 2009-ban 26 356 házasságot kötöttek, míg a válások száma 12 671 volt A házasságkötések száma 1 937-el volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Minden 100 házasságra 48 válás esett. A házasságra lépők életkora ugyanakkor folyamatosan növekszik. Folytatódott a lakosság számának természetes növekedése. Szlovákia lakossága 8 304-el gyarapodott, tehát 4 1028-al nagyobb volt a népszaporulat, mint 2008-ban. 4 367 külföldi vándorolt be Szlovákiába, ám ez 2 693-al kevesebb volt, mint az előző évben. A lakosság száma egy év alatt 12 671-gyel emelkedett, ami azt jelenti, hogy 1 415 személlyel többen vannak, mint 2008-ban.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.....................................................................................................................................................