Ivan Gašparovič köztársasági elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kulturálatlanság éket verhet a kisebbségek képviselői és a szlovákok közé. A mai fogadáson kijelentette azt is, hogy a kulturálatlanság kölcsönösen elítélendő, tekintet nélkül arra, hogy ki minek vallja magát. Szerinte csakis úgy értjük meg a másikat, ha odafigyelünk arra, amit mond. Néhány kisebbségi képviselő azonban arra panaszkodott, hogy a politikusok ritkán kíváncsiak a mondanivalójukra. Országunk - az államfő szerint - nagyon fontosnak tartja a kisebbségek közötti jó kapcsolatok ápolását. A múltban elsősorban a magyar kisebbség lépett fel élesen. A jelenlegi kormány hatalomra kerülése után bonyolulttá váltak a kapcsolatok Pozsony és Budapest között is. A magyar politikusok határozatban ítélték el a Beneš-dekrétumokat, ezzel szemben a szlovák fél azzal vádolta Budapestet, hogy nem képes határozottan cselekedni a magyar gárda ügyében. A vitás kérdések listáján ott szerepeltek a tankönyvek és a nyelvtörvény is. Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke úgy véli, a déli járásokban élő lakosság másként ítéli meg a politikát, mint az államvezetés. Sokkal jobban magukra vannak utalva - állítja Hrubík. Példaként említette a bírságolással is fenyegető nyelvtörvényt. „Abban a formában, amilyenben a parlament a törvényt elfogadta, ez sose fog működni. Tudomásul kell végre venni, hogy a polgárok a politikusokat négy évre választják, ám a lakosság együttélése nem osztható fel választási ciklusokra. Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes szerint a kisebbségek fontos összetevői minden társadalomnak. A roma kisebbség helyzetével foglalkozva nagy jelentőséget tulajdonított az ifjú nemzedék nevelésének. A kassai székhelyű roma kulturális polgári társulás képviseletében Erika Adamová, Čaplovič egykori szóvivője arra kérte a köztársasági elnököt, tegye takarékra az SNS vezetőit a romákat érintő kijelentéseik miatt.
Robert Fico kormányfő attól tart, hogy a szlovák-magyar viszony kérdése a szlovák választási kampány domináns témája lehet. „Ha a magyar parlamenti választások győztese a FIDESZ lesz, ügyelnünk kell arra, milyen tartalmat kapnak az olyan kemény korábbi kijelentései, mint például hogy „Magyarország minden oldalról önmagával szomszédos. Ez esetben úgy vélem, hogy a szlovák-magyar viszony a szlovákiai választási kampány domináns témája lesz. Ez nagyon erős téma lehet, amely minden bizonnyal visszhangzik majd“ - jelentette ki a SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában a kormányfő. A miniszterelnök emlékeztetett arra a feszültségre a Szlovákia és Magyarország közötti viszonyban, melyet sürgősen kezelni és tompítani kellett, s amit sikerült is neki egyetlen, de nagyon fontos találkozóján Bajnai Gordonnal. „Kész vagyok a párbeszédre a magyar kormánnyal és a magyar kormányfővel bármikor. Hajlandó vagyok találkozni bármikor, bárhol és bármilyen témában. Boldog lennék, ha sikerülne megoldani néhány olyan problémát, amelyek valaki számára apróságoknak tűnhetnek, nekünk viszont fontosak és jelkép értékűek - tette hozzá. Fico azt tervezi, még januárban ellátogat néhány déli járásba. „Komáromban a Cirill és Metód szoborcsoportról szeretnék tárgyalni. Megengedhetetlen ugyanis, hogy a magyar államiságot jelképező Szent István egy szlovák városban, mint amilyen Komárom, a város legjobb helyén álljon, amíg az a jelkép, amelyre a szlovák alkotmány építkezett, ugyanabban a szlovák városban egy épület homlokzatán helyezkedjen el, mivel a város nem egyezik bele szolid elhelyezésébe. Nagyon sok ebben a jelkép értékű dolog. Ha ezt a szobrot sikerülne méltó környezetbe áthelyezni, egészen biztosan meghívnám a magyar kormányfőt a közös ceremóniára, amely egyformán érintené Cirillt és Metódot, meg Szent Istvánt is“ - mondta Robert Fico.
Robert Fico szerint Szlovákiának fel kell készülnie arra, hogy az áprilisi választást Magyarországon a Fidesz nyeri, amely - mint kormányfő fogalmazott - „a nagymagyar sovinizmusra és nacionalizmusra orientált párt”. „Nekünk erre fel kell készülnünk, védelmeznünk kell Szlovákiát, mert Szlovákia kemény tűz alatt lesz. A szlovák-magyar kapcsolatok kérdése tehát rendkívül érzékennyé, fontossá válik, különösen azután, hogy a Fidesz a gyakorlati kormányzásában elkezdi megvalósítani azt, amit hangoztat. Például azt hangoztatja, hogy Magyarország önmagával határos és így tovább. Ezek a Szlovák Köztársaság számára komoly kihívások, erre kell összpontosítanunk” - jelentette ki a szlovák miniszterelnök a közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Fico leszögezte: kormányfőként kötelessége, és kész is kommunikálni a magyar kormánnyal. „A nagymagyar nacionalizmust azonban nem fogadhatom el, azt, hogy Magyarország önmagával határos. Nem fogadhatom el, hogy a képviselők Nagy-Magyarországot ábrázoló címkét hordanak autóikon, mely szerint Szlovákia mint ország gyakorlatilag nem is létezik” - fejtette ki a szlovák politikus. Megismételte: az államnyelvtörvény, illetve Sólyom László magyar államfő meghiúsított révkomáromi látogatása ügyében Európa Pozsonynak adott igazat. „Mi ebben a témában erősnek érezzük magunkat” - húzta alá Fico. Az ugyanebben a vitaműsorban megszólaló Ivan Gašparovič szlovák államfő szerint a szlovák-magyar kapcsolatok romlásáért nagymértékben a szlovákiai magyar politikai pártok viselik a felelősséget, állítása szerint gyakran az ő álláspontjaik miatt alakul ki „feszültség és nyugtalanság”. „Úgy vélem, ez aránylag komoly probléma” - jegyezte meg. Ivan Gašparovič hangsúlyozta: a szlovák-magyar kapcsolatokat nem szabad leszűkíteni a nemzeti kisebbségeket érintő kérdéskörre, amelyben problémák vannak. Más területeken azonban - állítja a szlovák elnök - nagyon jó a két ország együttműködése.
Hétfőn megkezdte kétnapos szlovákiai látogatását a Velencei Bizottság, mely a nyelvtörvény ügyét vizsgálja. A küldöttség tagjai a szlovákiai magyar civil szervezetek mellett találkoztak az MKP és a Híd vezetőivel, valamint a szlovák kormányszervekkel is. A hétfői megbeszéléseket a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával (SZMK) kezdték. Az SZMK a Velencei Bizottság háromtagú küldöttsége számára szélesebb kontextusba kívánta helyezni a nyelvtörvény ügyét. „Fontos, hogy ne csak környezetéből kiragadva olvassák a nyelvtörvényt “ - fogalmazott lapunknak Petőcz. A Velencei Bizottság tagjai napközben a külügy- és a kulturális minisztérium vendégei voltak, majd Dušan Čaplovič miniszterelnök- helyettes is fogadta őket. A késő délutáni órákban a két magyar párt delegációjával találkoztak. Csáky Pál MKP-elnök lapunknak pozitívan értékelte a megbeszéléseket. „Legfőbb kérésünk az volt, hogy az Európai Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájához kell hasonlítani a szlovákiai belső nyelvi rendszert, és a kisebbségi nyelvek használatát nem lehet garantálni a nyelvtörvény megváltoztatása nélkül“ - szögezte le Csáky. Az MKP vezetősége kilenc dokumentumot adott át a bizottság küldöttségének. Bugár Béla, a Híd elnöke szerint a bizottság tagjainak „elég felületes információik voltak“. „Több helyen ki kellett őket javítani, rá kellett mutatnunk, a nyelvtörvény hatására hol változtak a kisebbségek kárára a nyelvhasználati lehetőségek“ - mutatott rá Bugár. Bugár szerint fontos, hogy a szakemberek hallhatták a másik oldal véleményét is.
Felesleges volt az államnyelvtörvény elfogadása Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke szerint, és a jogszabály jelenlegi formájában sohasem lesz végrehajtható. „Az emberek mindent természetesen tesznek, nem pedig a törvények alapján” - indokolta véleményét Hrubík az Ivan Gašparovič és a kisebbségek képviselői közötti hétfői találkozót követően. A Csemadok vezetője szerint az emberek nyelvi kérdésekben sokkal jobban kijönnek, sokkal jobban viszonyulnak egymáshoz, mert egymásra utaltak. Dušan Čaplovič kisebbségekért is felelős miniszterelnök-helyettes szerint az idő igazolni fogja, hogy az államnyelvtörvény a hivatalos nyelv jogállását hivatott szabályozni. „Nincs Európában egy olyan állam sem, ahol például a magyar tanítási nyelvű iskolában 90 százalékban kisebbségi nyelven folyik az oktatás, s csak 10 százalékban a hivatalos nyelven. Ha azok, akik erről beszélnek, bebizonyítják, hogy ez másként van, akkor fejet hajtok előttük” - tette hozzá.
Tovább csiszolná az államnyelvtörvényt az SNS. Ján Slota pártelnök, Anna Belousovová alelnök és Rafael Rafaj most olyan javaslattal rukkol elő, amely értelmében májustól a szlovák nyelvben elszaporodott anglicizmusokkal és amerikanizmusokkal veszik fel a harcot. Ha indítványukat - amelyről már februári ülésén tárgyal a parlament - sikerre viszik, akkor minden, a nyilvánosságnak szánt feliratnak, elnevezésnek, megjelölésnek, reklámnak és közleménynek államnyelvűnek kell lennie. Ha más nyelvű részt is tartalmaz a szöveg, az csak az államnyelvű után következhet - legfeljebb akkora betűkkel, mint az államnyelvű szövegrészéi. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a feliratok megegyeznek az adott székhelyen működő cég vagy kereskedelmi társaság nevével. Nem vonatkozna a szigorítás a szerződéses partnerek és a szponzorok nevére sem. Slotáék szerint szükségtelenek a más nyelvű kölcsönszavak, amikor szlovák megfelelő is van. Kifogásolják például, hogy olyan elnevezések születnek ingatlanok megjelölésére, mint a River side Park, Digital park, City gate, Vienna gate, Like side park, Tower 115 vagy Light park.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) találkozót kíván kezdeményezni a szerb, a román és az ukrán nemzeti párttal, hogy véleményt cseréljenek a „nagymagyar sovinizmusról”, és általában megvitassák a magyarországi helyzetet, ahol a „szélsőségesség” nagyon veszélyes. „Megvitatjuk az együttműködés lehetőségét a nagymagyar sovinizmus terjeszkedése ellen” - jelentette ki Jan Slota, az SNS elnöke pozsonyi sajtóértekezletén. Szerinte ez a helyzet már a „neonácizmushoz és a neofasizmushoz hasonlítható”. Hozzátette, hogy nem a Magyar Gárdáról, nem a nyilasokról van szó. „A Jobbik és a Fidesz politikai pártokról beszélek, amelyeknek nagy esélyük van a győzelemre a parlamenti választáson” - húzta alá a szlovák koalíciós politikus. „Ebből a szempontból úgy gondolom, helyénvaló, hogy véleményt cseréljünk a lehetséges együttműködésről a szerbekkel, a románokkal és az ukránokkal a nagymagyar sovinizmus ezen terjeszkedése ellen” - jegyezte meg. Kérdésre válaszolva leszögezte: „Európa számára ma a legnagyobb veszélyt a nagymagyar sovinizmus jelenti.”
Napirend előtti egyperces felszólásában a Jobbikos EP-képviselő rasszistának minősítette a szlovák államnyelvről szóló törvényt. Szlovákia EU-tagságának felfüggesztését kezdeményezte hétfőn az Európai Parlament (EP) strasbourgi ülésén Szegedi Csanád, a Jobbik EP-képviselője. Napirend előtti egyperces felszólásában Szegedi rasszistának minősítette a szlovák államnyelvről szóló törvényt. Úgy vélekedett, hogy az EP-nek kezdeményeznie kellene az ország uniós tagságának felfüggesztését mindaddig, amíg a nyelvtörvényt vissza nem vonják. Az EP-képviselő felszólalásában kitért arra, hogy szerinte Romániában is a magyarok elnyomására törekednek, ezért fel kell vetni az autonómia kérdését.
A romákkal kapcsolatban neki tulajdonított, öt évvel ezelőtti kijelentés nem tükrözi tényleges nézeteit - jelentette ki hétfőn Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottsága előtti meghallgatásán Maroš Šefčovič szlovák EU-biztosjelölt.Néppárti EP-képviselők - Szájer József és Járóka Lívia - szerdán emlékeztettek Šefčovičnak arra a 2005 januárjában egy brüsszeli értekezleten elhangzott szavaira, miszerint a romák élősködnek a szlovák jóléti rendszeren. Joseph Daul, a jobbközép néppárti EP-frakció francia vezetője szerint ez olyannyira elfogadhatatlan kijelentés, hogy a hétfői meghallgatáson foglalkozni kell vele. Ez meg is történt: Ínigo Méndez De Vigo spanyol néppárti EP-képviselő vetette fel a témát. Šefčovič azt válaszolta: nem emlékszik arra, hogy ilyet mondott volna, és szerinte szavait kiragadták a szövegösszefüggésből. Bocsánatot kér azonban, ha bárkit akaratlanul megbántott - tette hozzá. A romintegráció hívének mondta magát, elítélt mindenfajta kirekesztést, és hangsúlyozta: eddigi tevékenysége során jó kapcsolatokat épített ki roma civil szervezetekkel, a romák társadalmi helyzetének javításán dolgozott, és erre törekszik a jövőben is. Az MTI birtokába jutott hétfőn az Európai Roma Információs Hivatal (ERIO) vezetőjének, Ivan Ivanovnak az EP-képviselőkhöz intézett levele, amelyben Ivanov méltatta Šefčovič személyes elkötelezettségét a romák társadalmi befogadása ügyében, közreműködését ilyen célú operatív programok megalkotásában. A volt szlovák EU-nagykövetet - aki jelenleg az oktatásért, képzésért, kultúráért és ifjúságért felelős európai biztosként tevékenykedik - az unión belüli intézményközi kapcsolatokért és igazgatásért felelős bizottsági alelnöknek szánja José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Maroš Šefčovič 1966-ban született. Közgazdaságtant, nemzetközi kapcsolatokat és jogot tanult, majd 1990-ben kezdett dolgozni a pozsonyi külügyminisztériumban.
Minden európai államnak gondja van a kisebbségeivel, legyenek azoki őshonosak vagy betelepültek - mondta Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom elnöke. A kisebbségek a pártelnök szerint erősítik a szeparatista tendenciákat. „Magyarország helyzete más volt 1989-ben és 1990-ben, akkor Horn Gyulára úgy tekintettek, mint a vasfüggöny megbontójára. Ma azonban úgy tekintenek Magyarországra, mint az egyedüli európai államra, melynek területi követelései vannak szomszédaival szemben” - mondta. Mečiar biztosra veszi a Fidesz választási győzelmét, s véleménye szerint ez a szlovákiai választásokat is befolyásolhatja. „Számunkra ez azt jelenti, hogy meg kell akadályozni, hogy ezek a negatív lépések a Szlovák Köztársaság iránt lojális magyar kisebbség ellen forduljanak” - tette hozzá a pártvezető.
A szlovák hadsereg harcképtelen, Magyarország pedig folyamatosan fegyverkezik, és a Dunán való átkelést gyakorolja - közölte Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. „Magyarország gazdasági szempontból katasztrofális állapotban van. Ha a Nemzetközi Valutalaptól nem kapott volna kölcsönt, már tönkrement volna. Ennek ellenére nagyon intenzíven fegyverkeznek. Új, csúcsminőségű Grippen vadászgépeket vettek. Ki ellen fegyverkeznek? Mi még egy szárnyat se tudtunk venni, nemhogy egy komplett vadászgépet. Mi hamarosan szélnek eresztjük a hadsereget” - fogalmazott a nemzeti vezető. Slota úgy véli, sok hírszerző mozog Dél-Szlovákiában, Szlovákia pedig hallgat.
Pusztába kiáltott szó, hogy Csáky Pál MKP-elnök a pártjába való visszatérésre szólította fel az onnan távozókat - véli Bugár Béla, a Híd vezetője. „Csáky úr egész januárban ezt teszi” - jegyezte meg. „Az a pozitívum, hogy e héten is további emberek jelezték: kilépnek az MKP-ból, és a Hídhoz csatlakoznak” - mondta Bugár a SITA hírügynökségnek. Visszautasította Csákynak azt az állítását is, miszerint egyesek nyomásgyakorlásnak engedve léptek ki az MKP-ból, és most már megváltoztatnák akkori döntésüket. A Híd elnöke szerint Csáky ismét félrevezetően nyilatkozott, ugyanis senkire sem lehet nyomást gyakorolni, hogy létező struktúrából lépjen ki, és valamit teljesen az alapoktól, „zöldmezősen” segítsen kiépíteni. „Hogyan gyakorolhattunk volna valakire nyomást, ha még irodánk, pénzünk se volt... Majdnem 40 millió korona maradt az MKP-ban... Én ezt nem tudom elképzelni. Bugár feleslegesnek tartja azt követelni, hogy mondjon konkrét példákat a nyomásgyakorlásra. Azt gondolta, Csáky a programkínálatban verseng majd a Híddal, ehelyett csak rágalmaz, és „nem azzal törődik, amivel egy szlovákiai politikai pártnak kellene”. Csáky pártja Országos Tanácsának szombati ülése után az SDKÚ-DS-t és a KDH-t nevezte az MKP legközelebbi szövetségesének, de a Smer-SD-vel, és nem zárja ki a választások utáni együttműködés lehetőségét. „Ez az a tudathasadásos állapot Csáky úrnál. Egyfelől azzal vádol bennünket, hogy a Smer hozott létre bennünket - mondta a Híd elnöke. - Mi már decemberben elutasítottuk a Smerrel való együttműködés lehetőségét. Csáky úr nagyon keményen bírálja a Smert a nyelvtörvény miatt, miközben azzal a gondolattal kokettál, hogy a Smerrel együtt fog kormányozni” - vélekedett Bugár Béla.
Feleslegesen feszültek a magyar-szlovák viszonyok Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint. A pártelnök szerint ennek az az oka, hogy néhány témával visszaélnek a politikusok, illetve szerencsétlen módon tálalnak bizonyos témákat. „Ha nem lesz világosan elmondva északon, hogy a magyarok ugyanolyan állampolgárai Szlovákiának, mint mások, csak magyar az anyanyelvük, és nem igaz, hogy ezer éven át elnyomták a szlovákokat, akkor nem lehet együttműködni” - mondta Bugár. Bugár elmondta, pártja egy Észak-Szlovákiában élő tagja magyar nőt vett feleségül. Amikor először ment Dél-Szlovákiába, azt hitte, az oroszlán barlangjába megy, a tapasztalatai aztán mást mutatnak. „Azokban a régiókban, ahol még nem találkoztak élő magyarral, teljesen téves elképzeléseik vannak. Épp ezért szeretnénk csereprogramokat a magyar és szlovák fiatalok között. Bugár szerint a magyar-szlovák kapcsolatok romlásáért leginkább a politikusok felelősek, mindkét országban.
Ivan Gašparovič államfő üdvözölte a döntést, hogy Robert Kaliňák belügyminiszter parancsára leállították a valódi robbanóanyaggal történő kutyakiképzést. A köztársasági elnök elmondta, a történtek bizonyosan jogellenesek. „Ha más országokban folytatnak ilyen kísérleteket, ott is jogellenesen teszik” - mondta. Gašparovič nem kívánt állást foglalni az érintett személy esetleges kártérítésével kapcsolatban. „Nem tudom, hogy a történtek miatt jogosult-e kártérítésre, ezt döntse el ő” - tette hozzá.
Megindult a SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség magyar nyelvű hírszolgáltatása. Az első magyar nyelvű hírek, amelyeket a szlovák nyelvű belpolitikai adásból fordítottak le, pénteken délelőtt jelentek meg a SITA weboldalán. Pavel Urban, a SITA főszerkesztőjének korábbi bejelentése szerint a kezdeti szakaszban napi 15-20 hírről lesz szó, amelyek az elsősorban magyarok lakta szlovákiai régiók társadalmi-politikai, gazdasági, kulturális és sporteseményeit tálalják. A magyar nyelvű hírek a SITA híroldalán (www.webnoviny.sk), a Hírek szekcióban mindenki számára térítésmentesen elérhetők lesznek. A hírügynökség eddig szlovák és angol nyelven nyújtott hírszolgáltatást előfizetőinek. Urban korábbi nyilatkozatában hangsúlyozta, szomorú, hogy az állam által bőkezűen támogatott közszolgálati hírügynökség - a TASR hírügynökség - eddig nem volt képes arra, hogy magyar nyelvű hírszolgálatot indítson. „Bízom abban, hogy a SITA hírügynökségnek ez az ambiciózus projektje bőséges információs folyam lesz, amely hozzájárul az igaz hírek terjesztéséhez” - méltatta a kezdeményezést Dušan Čaplovič, a szlovák kormány kisebbségekért és emberi jogokért felelős kormányfő-helyettese. Öllős László szlovákiai magyar politológus is pozitív véleményt fogalmazott meg. Rámutatott: a párbeszéd hozzájárulhat a szlovák-magyar megbékéléshez. Ehhez minden félnek - a szlovákoknak, a szlovákiai magyaroknak és a magyarországi magyaroknak - is információra van szüksége. Szerinte jó lenne, ha a magyar fél hasonló projekttel reagálna a szlovák hírügynökség kezdeményezésére. Az új hírszolgáltatást a SITA a magyar nyelvű szlovákiai sajtónak, a magyar nyelvű honlapokat működtető önkormányzatoknak és a nagyközönségnek szánja.
Mintegy 165 ezer eurós költségvetésből, uniós támogatású projektmunka részeként alakítja ki a Telkibányai Szabadtéri Földtudományi Oktatóparkot a Miskolci Egyetem és a Kassai Műszaki Egyetem Telkibánya önkormányzatával közösen - tájékoztatta Hartai Éva egyetemi docens, a projekt koordinátora az MTI-t. A tavaly óta zajló projekt elsősorban a partneregyetemek képzési programjait szolgálja, színesíti. A határhoz közeli településen, a Tokaji-hegység szívében elterülő középkori bányavárosban a korábban már közösen tanulmányozott és fejlesztésre javasolt oktatási együttműködés eszközeit valósítják meg. A program részeként szlovák-magyar közös terepi kurzusok szerepelnek a tervekben angol nyelven, és anyanyelvi oktatók segítségével. Egy-egy kurzuson húsz hallgató és négy oktató (szlovák és magyar) vesz részt. A terepi oktatás a hely jellegének megfelelően kapcsolódik az ásványtan-kőzettan, a vulkanológia, a geokémia, a geofizika, a tereptan, a környezetföldtan, valamint a nyersanyagkutatás témaköréhez.
Már az interneten, a legnépszerűbb szlovák útvonalkeresőben is megjelentek a komáromi városi buszmegállók neveinek magyar variánsai. A buszok elektronikus kijelzőin már szeptemberben szerepeltek a magyar nyelvű megnevezések. A helyi buszmegállók kétnyelvű elnevezésének története még tavaly márciusban kezdődött, a kiragasztott függelékeken jelentek meg először a magyar megnevezések is. Tavaly év elején elsőként a komáromi önkormányzat kérvényezte a Szlovák Autóbusz-közlekedési Vállalatnál (SAD), hogy a szlovák mellett magyarul is jelenjenek meg a megállók nevei a buszok elektronikus kijelzőin. Később Párkány városa is csatlakozott. A cp.sk oldalán januártól érhetőek el a komáromi buszmegállók magyar variánsai. A honlapon olyan elnevezések is olvashatóak, mint például: Singellő, hajógyár, I-es lakótelep, zöldséges, stb. Mindez a szlovák országos keresőben - magyar nyelven.
Újévi jókívánságokat juttat el a Štastný Nový rok, Slovensko / Boldog Újévet, Magyarország elnevezésű politikamentes kampány szlovák és magyar civileknek. A szlovák-magyar ellentét oldására magánszemélyek politikamentes kampányt kezdeményeztek, megszólítva a két ország civil társadalmát - közölte a kezdeményezés kommunikációjával megbízott cég pénteken az MTI-vel. Több magyar és szlovák állami és kereskedelmi televízió, rádió állt az ügy mellé ingyen megjelenést biztosítva a szpotnak. A Szlovákiában és Magyarországon látható kampányfilmet magyar és szlovák civil szervezetek dedikálják, Magyarországon pedig a Hajtás Pajtás kerékpáros futárok táskáin is megjelent az üzenet. A Tilos Rádió tematikus napot tart a témával kapcsolatban január 18-án, a Facebook-on közel 2000 felhasználó állt a kezdeményezés mellé néhány hét alatt. További információkat az érdeklődők a www.boldogujevetmagyarorszag.sk és a stastnynovyrokslovensko.hu weboldalakon olvashatnak.
Istentisztelettel és közös imával vette kezdetét vasárnap az oroszlányi Szlovák Önkormányzat programja, melyet a Kisebbségek Napjának jegyében immár tizenharmadszor rendeztek meg a településen. A II. Rákóczi Ferenc kultúrotthonban a helyi és határon túlról érkező szlovákság képviselői gyűltek össze, hogy együtt ünnepeljék a közös múltat, a közös gyökerek összefonódását. Az eseményen jelenlévő Rajnai Gábor polgármester köszöntőjében szólt arról, hogy Oroszlány mindig is befogadó település volt, hiszen az elmúlt évtizedekben befogadta az újonnan jötteket, azokat, akik kulturális és egyéb értékeikkel gyarapították a várost, és sokszínű, pezsgő, prosperáló közösséget alakítottak ki. A település egyik legfontosabb erőforrása pontosan az, hogy a két nemzetiség egymástól tanulva, egymással együttműködve vészelte át a legnehezebb időket is, és együtt léptek a fejlődés útjára. Az együttműködés egyik motorja Szabó Istvánné, a helyi szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke, aki évtizedek óta bábáskodik a két nemzetiség harmonikus kapcsolatának erősítésén. Ezt a munkát ismerte el december 10-én a testvérváros, Vágsellye önkormányzata, amikor díszpolgári címet adományozott az elnök asszonynak. Szabó Istvánné Szlovákiában született 1949-ben, 1971 óta él a bányászvárosban, ahol parkgondozási részlegvezetőként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Mint mondta, nagyon meghatotta a vágsellyeiek gesztusa, ahol dr. Martin Alföldi polgármestertől vehette át a kitüntető címet, mellyel több évtizedes - a két nemzetiség érdekében végzett - tevékenységét ismerték el magas szinten. Az oroszlányi Kisebbségek Napjának programját hagyományőrző nemzetiségi előadók produkciói zárták.
Ha a „szélsőjobboldali“ Fidesz kormányra kerülését követően is folytatja jelenlegi Szlovákia-ellenes, „nagymagyar“ politikáját, a szlovák-magyar viszony Szlovákiában is a parlamenti választások fő kampánytémájává válik - jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő a TASR hírügynökségnek adott interjújában többek között a szlovák-magyar kapcsolatokról is beszélt. Fico ismételten „szélsőjobboldalinak“ nevezte az Orbán Viktor vezette magyar pártot. Szerinte a Fidesz sikere mögött egyértelmű nacionalizmus, Szlovákia elleni támadások és „nagymagyar“ témák állnak. „Orbán Viktor biztosan újra a világ valamennyi magyarjának miniszterelnökeként akar fellépni. Ha ez valósággá válik, hogy a magyarországi kormánypolitika teljesen a Fidesz politikájára épül majd, akkor a szlovák-magyar viszony Szlovákiában is a választási kampány domináns témája lesz. Ezt nem tudjuk elkerülni, ez egy olyan téma, amely azért teremt majd feszültséget, mert közvetlenül a parlamenti választások előtt leszünk“ - jelentette ki Fico, hozzátéve, a politikai pártok biztosan kemény hangot ütnek majd meg, hiszen a szlovák-magyar kérdés kiváló választási téma. „Nem kellene bebeszélni magunknak, hogy ez nincs így, és hogy az emberek ezeket a dolgokat észre sem veszik“ - tette hozzá. Fico úgy véli, a feszültség fokozódásának mértéke attól függ majd, milyen módon beszélnek a szlovák-magyar kérdésről, mivel ezt úgyis meg lehet tenni, hogy az nem sértő. Szerinte a szécsényi találkozó is egy olyan esemény volt, amely nagyban enyhítette a feszültségeket, ez pedig mindkét fél számára jó volt. Megjegyezte, a legjobb, ha a tettek beszélnek. Ha az ember értelmesen áll a dolgokhoz, minimalizálni lehet a túlkapásokat. „De a Fidesz esetleges győzelme esetén nagyon intenzív lesz a vita, mivel Orbán Viktor bármilyen kijelentéseket is tesz, vagy miniszterelnökként ne adj' isten konkrét lépéseket, nekünk kötelességünk lesz Szlovákia nemzeti érdekeit védeni, de művelt, európai módon. A nyelvtörvény számunkra óriási diplomáciai siker, ez az az út, amellyel meg lehet oldani az esetleges vitás kérdéseket. Ebben az ügyben a magyar oldal abszolút a rövidebbet húzza“ - fejtegette a szlovák miniszterelnök. Arra a kérdésre, a választásokig találkozik-e még Bajnai Gordonnal, azt válaszolta, már régóta érvényben van meghívása, de a magyar miniszterelnök egyszerűen nem jön Szlovákiába, mivel ez nagy belpolitikai vereséget jelentene számára. Hangsúlyozta, ő készen áll bárhol, bármikor találkozni magyar kollégájával, legyen szó Bajnairól, vagy az őt követő miniszterelnökről. Szerinte a magyar-szlovák viszonyt az MKP és a Híd-Most is javíthatná, például egy gesztusértékű lépéssel. Fico megismételte, szerinte ilyen lehetne, ha Komáromban méltó helyet találnának Cirill és Metód szobrának. „Az emberek azt kérdezik, hogyan lehetséges az, hogy Szent István, a magyarság szimbóluma méltó helyen kapott szobrot Szlovákia területén. Másfelől viszont a mi szimbólumunk, amelyre állandóan hivatkozunk, amely része a szlovák alkotmánynak, nem kaphat méltó helyet Szlovákia területén, egy szlovák városban. Itt valóban hiányzik a belső logika. A szlovák-magyar kapcsolatoknak az ilyen baráti gesztusok hihetetlenül fontosak“ - mondta Robert Fico. Cirill és Metód komáromi szobra jelenleg a Matica Slovenská helyi székházának homlokzatán van elhelyezve. A hazafias szervezet komáromi képviselői már korábban jelezték, soha nem kezdeményezték a szoborcsoport áthelyezését, sem pedig más „manipulációt” a szoborral kapcsolatban.
Tizenhét évvel ezelőtt, a Cseh és Szlovák Föderatív Köztársaság szétválásával 1993. január 1-én alakult meg a független Szlovák Köztársaság. Pavel Haulík szociológus szerint a szlovákok büszkék független államukra, de még kevéssé bíznak saját képességeikben. Pavel Haulík szociológus az ország megalakulásának 17.évfordulója kapcsán a TASR hírügynökségnek azt mondta, a szlovákok bizonyos mértékig büszkén tekintenek arra, hogy független államuk van, azonban még mindig észrevehetően kételkednek saját erejükben és képességeikben. „A büszkeség sport és gazdasági sikerek, illetve ehhez hasonlók alkalmával mutatkozik meg, de még mindig nagyon törékeny“ - tette hozzá. Szerinte a szlovákok többsége már természetesnek veszi a független államiságot, azonban egy-egy apró balsikert hajlamosak úgy értékelni, mintha hiányozna a helyzet kezeléséhez szükséges képesség. „Ebből a szempontból a szlovákok sokkal labilisabbak, mint a szomszédos államok, melyek már hosszú ideje léteznek“ - értékelt a szociológus. Rastislav Tóth politológus úgy véli, a szlovákok büszkesége gyenge lábakon áll. „Semmi sem támogatja ezt, ráadásul az EU-csatlakozással a fő államiság is szertefoszlóban van, így a szlovákok részben szlovák állampolgároknak, részben uniós polgároknak érzik magukat. Az állami beágyazottság hiánya látható“ - mondta. Szerinte ez a választási folyamatok ignorálásában is megnyilvánul. Úgy véli, az államiság még kevéssé tudatosult a fejekben. „Ez az állam hibája, nem a polgároké, hogy központi szinten folyamatos civakodások zajlanak. Ez pedig aztán megnyilvánul a polgárok kételyeiben, hogy az állam jó-e, vagy rossz“ - vélte Tóth. Miroslav Kusý politológus is úgy látja, a szlovákok kevéssé büszkék független államukra, amely összefügg az uniós csatlakozással. „Szuverenitásunk jelentős részéről lemondtunk és az EU-ra ruháztuk“ - mondta, hozzátéve, a büszkeséghez történelmi gyökerek szükségesek. „Számunkra túl rövid idő telt el, hogy kifejlődhessen. Talán a fiatal nemzedék felépíti ezt az érzést, de ehhez időre van szükség.“ Szerinte Szlovákia NATO- és EU-csatlakozása, az euró bevezetése egyértelmű pozitívum. „Európa politikai szubjektumként kezdett ránk tekinteni, ami óriási dolog. Eddig Szlovéniával kevertek minket és hasonlók, egyszerre azonban teljes értékű politikai szubjektummá váltunk“ - mondta Kusý. Haulík emlékeztetett arra, hogy az ország függetlenné válásakor sokan aggódtak, hogy az új állam képtelen lesz az önálló életre, mások pedig azt várták, hogy a függetlenség egyenesen csodába illő felemelkedést hoz magával.
Ivan Gašparovič újévi beszédében nagyobb öntudatosságot, elszántságot és céltudatosságot kívánt Szlovákia polgárainak. Nem hiszem, hogy kisebbrendű életet élünk, mint a többi európai - hangsúlyozta a szlovák államfő.”Nem kellene alábecsülni magunkat, öntudatosabbnak, elszántabbnak és céltudatosabbnak kellene lennünk“ - mondta a közszolgálati tévében elhangzott beszédében. Hozzátette, mindez segíthet abban, hogy „visszatérjünk szellemi gazdagságunkhoz“. A tavalyi évet értékelve elmondta, 2009 nem volt könnyű esztendő, de azért nem nevezhető válságosnak. „Jó híreket is hozott számunkra. Sikeresen lecseréltük a koronát a közös európai fizetőeszközre. Sikerült elfogadnunk a Lisszaboni Szerződést is“ - mondta, majd úgy vélekedett, tavaly új lendületet kapott az utak építése, az energetikai önellátás és az önkormányzatok polgárközelisége. Gašparovič szerint azonban nem sikerült előrelépni a művelődés, a tudományok és kultúra fejlesztése terén. Az államfő szerint 2010-ben sok munka és kötelesség vár Szlovákiára. Ezzel kapcsolatban a munkanélküliséget, a hajléktalanok viszonylag nagy számát említette, megjegyezve, hogy ezzel együtt „bátor szociális politikánk van“. Említette az oktatást és az egészségügyet, melyekre az állam komoly pénzeket fordít, mégsem lehetünk elégedettek. Gašparovič szerint ezért szükség van a szolidaritásra, az államnak segíteni kell az embereket, az embereknek viszont az államot. Kijelentette, a társadalomnak vissza kell térnie az erkölcsi értékekhez. Idén parlamenti és önkormányzati választások is lesznek. Az államfő közölte, a választások alkalmat kínálnak arra, hogy az emberek szabadon elmondhassák véleményüket a társadalomról, a politikáról és szükségleteikről. „Ezt nem lenne szabad alábecsülni“ - jegyezte meg.
Szlovákia megalakulása teljesítette a szlovákok államiság utáni vágyát, a szlovák nemzet nagykorúvá vált - jelentette ki Anna Belousovová Szlovákia megalakulásának 17. évfordulója kapcsán. „Olyan nemzetté váltunk, amely felnőtt... Csatlakoztunk a világ azon nemzeteihez, amelyeknek saját államuk van, és ez nagyon fontos volt“ - nyilatkozta az SNS alelnöke a TASR hírügynökségnek. Hangsúlyozta, hogy Csehország és Szlovákia különválása békésen, civilizált módon történt, ami ritkaságnak számít. Belousovová szerint a szlovákok még nem kellőképpen büszkék független államukra, de - mint mondta - semmi sem érkezik egyszerre. Szerinte a hazafiasságra való nevelésnek több módja lehet, akár törvény útján, akár a politikai elit személyes példamutatása útján is lehetésges. Renáta Zmajkovičová (Smer-SD) parlamenti képviselő szerint Szlovákia 17 évvel ezelőtti függetlenné válása történelmileg nagyon fontos volt. Hozzátette, kérdéses, hogy ezt mennyire tudatosítják az emberek. Szerinte nehéz felmérni azt, hogy a polgárok milyen mértékben büszkék független államukra, mivel ez relatív dolog. A legerősebb kormánypárt politikusa elítélte a nacionalista megnyilvánulásokat, és megjegyezte, az iskolában nem lehet megtanítani a büszkeséget, ez a családokon múlik. Ennek a folyamatnak csak egy része lehet az iskola, mint ahogy a média és - tette hozzá. Zmajkovičová a más nemzetek iránti tisztelet fontosságát is hangsúlyozta. Martin Fronc (KDH) szerint Szlovákia megalakulása megtanította a szlovákokat arra, hogy felelősséget vállaljanak magukért. „Hogy ne azokat a hiányosságokat és hibákat keressük, amiket mások okoztak nekünk. Elvezetett minket oda, hogy versenyeznünk kellett a többiekkel, például az uniós csatlakozáskor“ - mondta az ellenzéki politikus. Negatívumként értékelte, hogy a szlovákok nem mindig képesek megfelelően irányítani a társadalmat - ezzel a korrupcióra és a jogbiztonságra utalt. Úgy vélte, a Csehszlovákia szétválását ellenzők már kibékültek a múlttal, és a többség büszke Szlovákia sikereire. „Úgy vélem, hogy a szlovákok büszkék az önálló Szlovákiára. Szerintem efelől nincsenek kétségek“ - mondta Stanislav Janiš, az SDKÚ frakcióvezetője. Szerinte a függetlenség lehetővé tette, hogy „megmutassuk, itt vagyunk“. „Hogy életképesek, konkurenciaképesek vagyunk, és meg tudjuk mutatni a világnak.“ Bárdos Gyula szerint a Szlovák Köztársaság megalakulása „érdekes és domináns lépés“ volt. „Főként 1998 óta ez egy fiatal állam nagyon sikeres története, amely az OECD, az EU és a NATO tagja lett és bevezette az eurót“ - nyilatkozta a TASR hírügynökségnek. Bárdos pozitív lépésként értékelte Szlovákia függetlenné válását, szerinte az állam rövid fennállása óta sikereket könyvelhetett el, amit nemzetközi szinten is elismernek. Bárdos úgy véli, a polgárok többsége büszke arra, hogy független államban él, abban azonban már nem olyan biztos, hogy ugyanígy vélekednek a politikusokról, illetve életkörülményeikről. Megjegyezte, sokan összekeverik az egészséges büszkeséget a nacionalizmussal. Szerinte a büszkeségnek a különböző korrupciós botrányok sem tesznek jót.
Akik ma a breznóbányai járásbeli Tále síközpontjában síeltek, nemcsak a sportolást élvezhették, hanem a leadott kalóriákat a magyar konyha remekeivel pótolhatták. A központban ugyanis „Síelés, nagy étvággyal” címmel rendeztek akciót, melyen a magyar konyhával ismertették mega téli sportok szerelmeseit. Az érdeklődők halászlét, Esterházy-rostélyos, vagy éppen somlói galuskát ehettek a síterep közelében felállított gasztrosátorban. „A látogatóknak ízlettek az ételek, sőt, el is kérték a receptet a főszakácsunktól, hogy otthon is elkészíthessék ezeket az ételeket” - mondta Miroslava Vančová, a síközpont illetékese. A szezonban lesz cseh, lengyel és ukrán konyhai nap is.
Szlovák sztár lett Vujty Tvrtko (37). A Napló műsorvezetőjét annyira szeretik északi szomszédaink, hogy az interneten még egy külön rajongói oldalt is létrehoztak számára. A klub bejegyzése sorra szlovákul olvashatóak, egy két kivétellel, néhányan angolul dicsérik Tvrtko könyveit, illetve azt, amit tesz az emberekért. A dolog érdekessége, hogy Tvrtko leginkább a szlovák fiatal lányok körében népszerű, amely külön meglepetést okozott a riporternek. A műsorvezetőt alaposan meglepték ezek a rajongók, akikről egy baráti telefonhívás során értesült. - Ha őszinte akarok lenni, nekem egy valódi X-akta ez az egész, de nagyon jól esik. Nagyon meglepődtem, amikor a legutóbbi Pozsony melletti, somorjai közönségtalálkozómon élőben is szembesültem azzal, hogy nem csak felvidéki magyarok, hanem szlovákok is a közönségben, akiknek egy kupacban fordított egy barátjuk. Annak örülök igazán, hogy szlovák ember a saját anyanyelvén magyar hősökről olvas. Ez talán közelebb hozza a két népet egymáshoz - vallotta be Tvtrko.
Pavol Paška házelnök úgy gondolja, a magyar politikusok eltúlozzák Szlovákia bírálatát. A parlament elnöke díjazza, ha a két ország közti kommunikáció kulturált, azonban annak nem szabad sértenie egy másik ország szuverenitását. A magyar-szlovák kapcsolatok a 2006-os kormányváltás után kezdtek megromlani. Magyarország a Beneš-dekrétumok, a nyelvtörvény, és a 2008-as dunaszerdahelyi szurkolóverés miatt bírálta Szlovákiát. Szlovákia pedig azért illette bírálattal Budapestet, hogy nem lépett fel kellő határozottsággal a Magyar Gárda és más, hasonló jellegű szerveződések, valamint azok szlovákiai turnéi ellen. Pavol Paška hisz benne, hogy a magyar-szlovák parlamenti együttműködés a jövő évi parlamenti választások után még intenzívebb lesz. A két ország törvényhozása közötti jelenlegi együttműködést a magyar belpolitikai helyzet miatt tartja lanyhának. A szlovák házelnök hangsúlyozta, Szili Katalin leköszönt házelnökkel nagyon jó volt a munkakapcsolata, és már utódjával, Katona Bélával is találkozott. A parlamenti elnöke szerint Magyarország még adós a szlovák intézmények és a szlovák nagykövet elleni támadások felderítésével.
Pavol Paška az értékközpontú és programvitákat hiányolja a törvényhozásból. A parlament elnöke szerint ezek a választási ciklus kezdete óta hiánycikknek számítanak. A házelnök véleménye szerint az ellenzék nem nyitott a konstruktív vitára, tevékenysége az obstrukciókban merül ki. Paškának ennek ellenére meggyőződése, hogy irányítása alatt a parlament standard módon működik, és tartja magát a programjához. Véleménye szerint nőtt a lakosság parlamentbe vetett bizalma, jelenleg 37 százalékos.
A magyar külpolitikának elsősorban értékalapúnak kell lennie: a határon túli magyarság így mindig meghatározó eleme marad, és szükség van az erősebb európai integrációra, valamint a működőképes közép-európai együttműködésre is - nyilatkozta a Népszabadság szerdai számában Martonyi János volt külügyminiszter, akit a lap egy esetlegesen felálló új kormányban akár a külügyminiszteri posztra is esélyes politikusnak nevezett. Megkerülve a választ arra, hogy Németh Zsolttal kell-e megküzdenie a külügyminiszteri posztért, Martonyi János azt mondta: a Fideszben nincsenek kiosztott tisztségek, csak feladatok. A Fidesz külpolitikai stratégiájának fő hangsúlyairól szólva a politikus azt mondta, hogy ha a határon túli magyarság közösségeit akarják segíteni, akkor „emberi jogi dimenziót kell adni a politikának”. Ami annyit jelent, hogy az autonómiát kell a politika középpontjába helyezni - hívta fel a figyelmet. Az orosz kapcsolatokat illetően Martonyi János azt mondta: „geopolitikai, energetikai okokból függünk Oroszországtól, ezért világos kapcsolatokat szeretnénk, aminek az előkészítése megkezdődött Szentpétervárott”. Arra a kérdésre válaszolva, hogy nem mond-e ellent a Fidesz új orosz politikája az emberi jogi alapú diplomáciának, a volt külügyminiszter azt felelte: nem biztos, hogy mindig a mi feladatunk arra törekedni, hogy a szuperhatalmak belső viszonyait átalakítsuk. Martonyi János szerint általában véve nem kell tartani az orosz tőkétől, de „a Mol és az OTP menedzsmentjét szeretnénk Budapesten tartani. Ez nem az orosz tőke ellen irányul” - jegyezte meg. A washingtoni látogatására vonatkozó kérdésre a politikus elmondta, hogy semmiféle aggodalmat nem tapasztalt a „befektetési klíma dolgában”. A korrupciót nagy gondnak nevezte, de nem tartja szerencsésnek a nagykövetek nyílt levelét. „Ilyen esetekben én a jogi utat javaslom” - fejtette ki Martonyi János. A Jobbikkal kapcsolatos aggodalmak - mint mondta - szerinte is jogosak. A Fidesznek a helyzet orvoslásában játszandó szerepéről szólva elmondta: ők jelenleg középen vannak, és éles harcot vívnak mind a baloldallal, mind a szélső, radikális jobboldallal. Neki az utóbbi harc tűnik élesebbnek - jegyezte meg. A szomszédokkal való viszonyról nyilatkozva Martonyi János kritizálta a szlovák nyelvtörvényt és jó példaként említette Szerbiát, ahol már van kulturális autonómia. A volt külügyminiszter szerint a külpolitikában mindenképpen szükség van egy nemzeti minimumra. „Magyarországnak globális szinten nem kell vezető szerepet játszania, de Európában tényleges méreténél nagyobb befolyása lehet, ha a diplomácia mögött konszenzus áll” - jelentette ki.
2009 a választások éve volt Szlovákiában: három különböző választáson öt alkalommal járulhattunk az urnákhoz. A szlovák-magyar viszony egyre feszültebbé vált az év folyamán, nem sok enyhülést hozott az őszi miniszterelnöki találkozó sem. Megszűnt a szlovákiai magyarok politikai egysége, júniusban az MKP több képviselője távozott és Híd néven új pártot alapított. A kormánykoalíciót botrányok sora rázta meg, ám a Smer dominanciáját semmi sem veszélyeztette, a két kisebb kormánypárt minden békát lenyelt. Az év az euró bevezetésével, majd háromhetes gázválsággal kezdődött. Oroszország árviták miatt elzárta az Ukrajnán keresztül Nyugat-Európába vezető földgázvezeték csapjait. A válság Szlovákiát érintette a legsúlyosabban, néhány nap után le kellett állítani a legnagyobb földgázhasználó ipari vállalatokat, hogy a lakossági szükségleteket biztosítani tudja a gázművek. Az ország ugyanis addig teljes egészében az Ukrajnán át érkező orosz földgáz felhasználására volt berendezkedve, az is több hetet vett igénybe, hogy ugyanazon a vezetéken, csak fordított irányban, Csehországon keresztül gázhoz tudjunk jutni. A gazdasági világválság és a gázválság kombinációja miatt az ország gazdasági teljesítménye sokéves mélypontra zuhant.
Nem sikerült az ellenzéknek a választási év: minden választást a Smer vagy az általa támogatott jelölt nyert. A március-áprilisi államfőválasztást a Smer és az SNS fő támogatásával induló, hivatalban lévő köztársasági elnök, Ivan Gašparovič nyerte, a második körben Iveta Radičová (SDKÚ) ellenzéki jelöltel szemben. Az első fordulóban 10%-nál kisebb különbség volt a két jelölt között, ám a második fordulóban Gašparovič növelni tudta előnyét, és 55-44 arányban nyert. Kampányát magyarellenesség kísérte, Radičovát azzal vádolták a kormánypártok, hogy autonómiát ígért a magyaroknak. A júniusi európai parlamenti választásokat is a Smer nyerte, 32,01%-os eredménye azonban elmarad a felmérésekben mért 40%-tól. A második helyen végző SDKÚ 16,98%-ot kapott, a harmadik az akkor éppen szakadás előtt álló MKP lett 11,33%-kal. A választások meglepetéspártja az év elején alakult Szabadság és Szolidaritás lett, csak néhány szavazat hiányzott, hogy átlépje az 5%-os küszöböt. Az eredményeket azonban árnyalja, hogy a voksoláson nagyon kevesen vettek részt, a választópolgárok kevesebb mint 20%-a. A Szlovákiának jutó 13 mandátumból 5-öt szerzett a Smer, 2-2 helyet az MKP, az SDKÚ, és a KDH, 1-1 helyet pedig a HZDS és az SNS. A megyei választásokat is a Smer és az általa vezetett koalíciók, az általa támogatott jelöltek nyerték - Pozsony kivételével. A főváros és környéke a jobboldali pártokat támogatta, a megyei elnök Pavol Frešo (SDKÚ) lett, és az önkormányzatban az SDKÚ-KDH-MKP-OKS koalíció szerezte meg a képviselői helyek többségét. A többi megyét azonban a Smer által (is) támogatott jelölt és koalíció irányítja. Az előrejelzések fényében meglepetésként értékelhető, hogy a nyáron alakult Híd csak két képviselői helyet szerzett, miközben az MKP negyvenet, bár több megyében, de főleg Kassán meggyengült a pozíciója. Ez a választás bizonyította, hogy a Híd és az MKP együttműködése még hosszú ideig elképzelhetetlen.
Míg az év első hónapjaiban az volt a fő kérdés, hogy egyben marad-e a Magyar Koalíció Pártja, júliustól már az, hogy két szlovákiai magyar párt képes-e bejutni a parlamentbe. Az MKP szakadása többé-kevésbé borítékolható volt már áprilistól, amikor Simon Zsolt parlamenti képviselő, a párt korábbi mezőgazdasági minisztere bejelentette, hogy kilép az MKP-ból. Néhány nap múlva kilépett Bugár Béla korábbi pártelnök, A. Nagy László és Gál Gábor parlamenti képviselők, Bastrnák Tibor, Komárom polgármestere júniusban csatlakozott hozzájuk. Az indok az volt, hogy nem értenek egyet a párt elnökségének vezetési módszereivel. Kezdetben felmerült, hogy frakciót alapítanak a párton belül, de a tárgyalások végül zsákutcába jutottak, és Bugárék az európai parlamenti választások után bejelentették, hogy kilépnek az MKP-ból, és Híd néven új pártot alapítanak. Az új párt az alapítók elképzelése szerint szlovák választókat is meg kíván szólítani, vezetésében helyet kapott Rudolf Chmel ismert szlovák értelmiségi, majd ősszel beválasztották Ivan Švejna ismert szlovák közgazdászt is. A párt a közvélemény-kutatások többségében 5% körüli támogatottságot ért el, vagyis van esélye a bejutásra, de egyben fennáll a veszély, hogy egyik magyar pártnak sem lesz parlamenti képviselője, mivel az utóbbi hónapokban az MKP támogatottsága is csak ritkán lépi át a 6 százalékot.
Ez az év is sokszor volt hangos a szlovák-magyar politikai csörtéktől. A két ország, valamint a szlovákiai magyarság politikai képviselete és a kormánypártok közti legélesebb vitát a nyelvtörvény tavaszi módosítása váltotta ki, mely újra bevezette a pénzbírságokat a nyelvtörvény ellen vétőkkel szemben, és a törvény hatályát kiterjesztette a nyilvános kapcsolattartásra is. A szeptemberben életbe lépett módosítás nemzetközi vihart kavart a két ország között, melyet az EBESZ kisebbségügyi biztosa, Knut Vollebaek próbált csitítani. A magyar tiltakozás és a nemzetközi közvetítés felemás eredménnyel zárult: decemberben megszületett a mintegy 10 oldalas törvény 23 oldalas „módszertani útmutatója”, mely eddig ismeretlen jogi formát - a „kormány alapelveit” - „vezetett be” a szlovák jogrendbe. A kulturális minisztérium ezzel próbálja bizonyítani, hogy a nyelvtörvény nem hátrányos a szlovákiai kisebbségek számára, nem érinti a kisebbségi nyelvek használatát, ezért indokolatlan a magyar kisebbség és Magyarország tiltakozása. Jogászok - valamint az igazságügyi minisztérium és a főügyészség - szerint azonban ez a jogi forma senkit nem kötelez semmire, jogi hatálya tehát egyenlő a nullával. A két ország közti feszültség enyhítése érdekében szeptemberben, a magyarországi Szécsényben találkozott egymással Bajnai Gordon magyar, és Robert Fico szlovák miniszterelnök. A találkozó ugyan nem a legbarátságosabb hangnemben zajlott, de született egy 11 pontos nyilatkozat; teljesítése a remények szerint a viszony javítását szolgálja. A találkozó azért is volt elkerülhetetlen, mivel augusztus végén Szlovákia nem engedte be területére Sólyom László magyar köztársasági elnököt, aki magánlátogatásra érkezett volna Komáromba, a Szent István-szobor felavatására. A szlovák fél arra hivatkozott, hogy nem tudja garantálni az elnök biztonságát, ezért át sem engedte a határon.
Politikai elemzők szerint a feszült szlovák-magyar viszony jó szolgálatot tesz a kormánykoalíciónak, hogy leplezze folyamatos korrupciós botrányait. Idén hat miniszter távozott a kormányból, többségük valamilyen korrupciógyanús ügy miatt. Robert Fico miniszterelnök a média és az ellenzék több hónapos nyomásának engedve áprilisban leváltotta posztjáról Marián Janušek (SNS) régiófejlesztési minisztert, az úgynevezett faliújságtender miatt, melynek kapcsán 3,6 milliárd korona (119,5 millió euró) értékű megrendeléshez jutottak SNS-közeli vállalatok. Helyére azonban Igor Štefanovot (SNS), a minisztérium korábbi osztályvezetőjét nevezte ki, aki ugyancsak besározódott a tenderügyben: részt vett annak előkészítésében és lebonyolításában is. Štefanov még mindig a helyén van, és a régiófejlesztési tárcát is az SNS irányíthatja, nem úgy, mint a környezetvédelmi minisztériumot, melynek irányítását kivette a nemzeti párt kezéből a miniszterelnök. Az ok a légszennyezési kvóta eladása, melyért kezdetben Robert Fico csak dicsérni tudta Ján Chrbet minisztert. A sajtó és az ellenzék szerint azonban a tárca botrányosan olcsón, 5 euró tonnánkénti áron adott el 15 millió tonna széndioxid-kvótát egy ismeretlen, amerikai bejegyzésű cégnek, az Interblue Group-nak, melyről sejteni lehet, hogy a tulajdonosi szálak Szlovákiába vezetnek. A környező országok - Csehország és Magyarország - legalább 10 eurós tonnánkénti árat alkudtak ki, vagyis Szlovákia óvatos becslés alapján is legalább 75 millió eurót (2,2 milliárd korona) veszített az üzleten. Chrbetnek májusban kellett távoznia, miután nem tudta eldönteni, hogy felbontsa-e a szerződést az Interblue-val, de utódja, Viliam Turský is csak augusztus végéig bírta. A tárcát egy ideig Dušan Čaplovič (Smer) miniszterelnök-helyettes vezette, majd októberben Jozef Medveď, Robert Fico jelöltje vette át. Azóta kiderült, hogy az Interblue a korábban megígért, tonnánként plusz egy eurót sem fizeti ki a kormánynak, mivel szerinte a vételárat nem igazoltan környezetvédelmi projektekre fordítottuk. A kormányból távozott még Ján Kubiš külügyminiszter, helyére Miroslav Lajčák került, Štefan Harabin igazságügyi minisztert a Legfelsőbb Bíróság elnökévé választották, posztját Viera Petríková vette át, Stanislav Becík mezőgazdasági minisztert pedig Vladimír Chovan váltotta.
E hónapban is folytatódott az üzleti szféra és a lakosság az ország gazdaságába vetett bizalmának javulása. A bizalmi index a novemberi 79,4 pontról decemberben 82,3 pontra ugrott, ami az elmúlt egy év legjobb eredményének számít. A statisztikai hivatal szerint az összes vizsgált szegmensben javulás tapasztalható. Ennek ellenére továbbra is messze vagyunk még a válság előtti időszakban mért értékektől, hiszen az e havi bizalmi index 18 ponttal marad el a hosszú távú átlagtól. Decemberben végre megtorpant a fogyasztói bizalom hónapok óta tartó zuhanása is, novemberhez képest így 7,2 ponttal, mínusz 26 pontra nőtt. Mindez főleg annak köszönhető, hogy a lakosság nagy része már nem olyan borúlátó, mint az elmúlt hónapokban, optimistábban tekintenek a gazdaság alakulására, és kevésbé félnek a munkanélküliség további növekedésétől is. Ennek köszönhetően a fogyasztói bizalmi index az egy évvel korábbihoz képest is 4 pontot javított.
Robert Fico úgy gondolja, hogy Szlovákia kifelé tart a „krízis alagútjából”, miközben más országokat nem csak megsebzett, hanem teljesen megsemmisített a gazdasági válság. Szerinte országa egészen jól tartja magát. A szlovák kormányfő meggyőződése, hogy minden ország kisebb sérüléseket szenvedett a válság alatt, de voltak, akiket teljesen megsemmisítettek a gazdasági nehézségek. Fico eredményként könyveli el, hogy a kormány „intézkedések sorát fogadta el a válságtanácsban, amelyek segítettek a gazdasági növekedési mutatókon”. Szintén örül neki, hogy garanciát vállaltak a lakossági betétekre. „Mindenki félt a válság szociális hatásaitól. Elvettünk mi valamit az emberektől? Elvettük a pénzüket úgy, hogy emeltük az adót, a járulékokat? Vagy hagytuk a monopóliumokat árakat emelni? Ez a kormány érdeme, hogy a hihetetlen pénzügyi nehézségek ellenére megtartottuk a szociális vívmányokat” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek.
A szlovák-magyar viszonyról beszélt Robert Fico szlovák kormányfő és Ivan Gašparovič szlovák államfő is egy-egy szerdán megjelent interjúban. Gašparovič szerint a rossz viszonyért nagy mértékben a Magyar Koalíció Pártja felelős. Fico ismét arról beszélt, hogy a nyelvtörvény ügyében a magyar fél húzta a rövidebbet, és hogy a Fidesz és Orbán Viktor pártelnök lépésein fog múlni, kampánytémává válik-e Szlovákiában is a szlovák-magyar viszony. Robert Fico szlovák miniszterelnök egy interjúban azt mondta: bízik abban, hogy a szlovák és a magyar fél a jövő évben értelmesen fog viselkedni, és ezzel képes lesz a minimumra csökkenteni az esetleges kilengéseket a kétoldalú kapcsolatokban. A szlovák kormányfő a TASR hírügynökség által szerdán közölt interjúban hozzátette, hogy egyes politikusok nem megfelelő nyilatkozatait azonban nem lehet megakadályozni. „A vita minden bizonnyal nagyon élénk lesz azt követően, hogy kormányzati pozícióba kerül a Fidesz, mert bármilyen nyilatkozatot is tesz Orbán Viktor, akár mint miniszterelnök, vagy ha ne adj isten valamilyen konkrét lépésekkel jönne elő, kötelességünk lesz védeni a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeit, de művelt, európai módon” - jelentette ki Fico. Példaként a szlovákiai államnyelvtörvény ügyét hozta fel. Szerinte ez a szlovák-magyar vita Pozsony hatalmas diplomácia győzelmét hozta. „Ebben az esetben a magyar fél húzza abszolút módon a rövidebbet” - jegyezte meg. Fico úgy vélekedett, nagyon sok függ majd attól is, hogy a felek hogyan állnak hozzá a szlovák-magyar viszony témájához, mert szerinte „sértés nélkül is lehet kemény dolgokat mondani”. Fico szerint azt, hogy a szlovák-magyar viszonyt néhány szlovákiai politikai párt kampánytémává teszi-e, nagyban befolyásolja majd az, milyen mértékben viszi át a Fidesz a kormánypolitikába mindazt, amire választási sikerét építi. „Tehát a nagyon világos nacionalizmus, a Szlovákia elleni támadások, a nagy magyarság témái. Orbán Viktor bizonyára ismét megpróbálkozik azzal, hogy a világ összes magyarja kormányfőjének minősítse magát. Ha ez valósággá válik, akkor a szlovák-magyar viszony a szlovákiai választási kampány meghatározó témájává válik” - figyelmeztetett Fico. Szerinte ez a téma növelni fogja a feszültséget, mert a magyar választás idején Szlovákia is közvetlenül parlamenti választás előtt fog állni. „A politikai pártok már nem tesznek lakatot a szájukra, és mint kitűnő választási témával fognak ezzel dolgozni, mert ez olyan téma, amely mindig megmozgatja Szlovákiát. Nem érdemes azt mondani magunknak, hogy ez nem így van” - magyarázta Fico. A szlovák kormányfő dicsérte Bajnai Gordon magyar miniszterelnököt, amiért a két ország közt meglévő nagy feszültség idején is hajlandó volt vele találkozni Szécsényben. Fico szerint a találkozó jelentősen hozzájárult a helyzet megnyugtatásához. A választásig nem számol újabb szlovák-magyar kormányfői tárgyalással, de partnerével egy visegrádi csúcstalálkozón még összejön. Fico azt is mondta, hogy a magyar kormányfőnek ugyan érvényes meghívása van hivatalos szlovákiai látogatásra, de erre nem kerül sor, mert az számára Magyarországon „belpolitikai vereséget jelentene”. A szlovák kormányfő megismételte: akár Bajnaival, akár utódjával kész bármikor találkozni, hogy megvitassák mindazt, ami elősegítheti a szlovák-magyar kapcsolatok javulását. A TASR hírügynökség szerdán interjút közölt Ivan Gašparovič szlovák államfővel is. „Ha azt mondanám, hogy nem rossz a szlovák-magyar viszony, akkor valószínűleg hazudnék. Mindenki tudja, hogy ez nem így van. Nyíltan meg kell mondani, hogy bár mindketten tagjai vagyunk az Európai Uniónak, a NATO-nak, az ENSZ-nek, és bár együttműködünk a Visegrádi Négyek keretén belül, a kapcsolatok nem jók” - jelentette ki a szlovák államfő. „Megengedem magamnak, hogy kimondjam: a nem jó kapcsolatokért nagy felelősséget viselnek a mai MKP-t alkotó pártok” - tette hozzá Gašparovič. Szerinte a magyar pártok nem értettek egyet sem a Szlovák Köztársaság megalakulásával, sem a szlovák alkotmánnyal. „Olyan problémák vannak, hogy nem egészen akarják elfogadni a létező valóságot” - mondta az államfő. Gašparovič szerint az Európai Parlamentben tevékenykedő magyar nemzetiségű képviselők Szlovákia ellen fordulnak. A politikus nemtetszését fejezte ki arról, hogy a szlovákiai magyar politikusok nemzetközi színtérre viszik a szlovákiai törvényeket. „Ez Szlovákia megkérdőjelezésével egyenlő, ami nem jó” - mondta. „Minden szlovák egyenlő, egyenlő jogokkal és kötelességekkel. Minden magyar, ruszin, ukrán vagy cseh nemzetiségű állampolgár pontosan ugyanazokkal a jogokkal rendelkezik. Érdekes, hogy ezt az összes nemzetiség tagjai elfogadják, kivéve a magyar nemzetiségi pártok politikusainak és tisztviselőinek egy részét” - fejtegette Gašparovič.
Merész húzás, ami ellen fel kell lépni - az [origo] által megkérdezett diplomaták és szlovákiai társadalomkutatók így értékelik, hogy a szlovák kormány a magyarral kötött megállapodást részben felrúgva, pontosította a szlovák nyelvtörvényt. Robert Fico szlovák kormányfő ezzel azt üzente, hogy bármit megtehet, bár a határozottsággal részben kudarcait takargatja. A magyar válasznak határozottnak kell lennie, de van, aki szerint keménység helyett humorral kéne oldani a konfliktust. A magyar kormány múlt héten bejelentette, hogy anyagi és jogi segítséget nyújt a szlovákiai magyarság számára a nyelvtörvény elleni jogi harchoz. Szollár Domokos kormányszóvivő pénteken azt mondta, hogy még nincs konkrét döntés az ügyben, csak egy határozott kormányzati szándék, konkértumok pedig a hét elején lesznek. Kedden ugyanakkor közölte, hogy még mindig keresik a megfelelő eszközrendszert és a forrásokat, és remélhetőleg még az idén lesz döntés az ügyben. Azt egyelőre nem tudta megmondani, hogy miből és mekkora pénzt csoportosítanak át erre a célra. Remélhetőleg a 2010 tavaszán rendezendő magyar parlamenti választásokat követően javulni fognak a kétoldalú kapcsolatok - nyilatkozta hétfőn Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter, aki feszültség folytatásától óvta Magyarországot. Közölte: a szlovák nyelvtörvény módosítására adott magyar válasz nem áll arányban az elfogadott jogszabállyal, és a két ország viszonyának romlásához vezet. Mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy a feszültség fokozása mindkét országnak árt - tette hozzá, majd kijelentette: a magyar társadalom jelenlegi állapota szerinte aggodalomra ad okot. „A nyelvtörvény-konfliktus tiszta belpolitikai érdekkalkuláció” - jelentette ki az [origo]-nak Öllös László, a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke, miután ismét kiéleződött a szlovák-magyar konfliktus. A két ország évek óta kényes viszonyát az tette ismét feszültté, hogy a szlovák parlament december közepén elfogadta a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó nyelvtörvény végrehajtási utasítását, ez azonban továbbra is megfoghatatlan nagyságú pénzbüntetéssel sújtja a magyar nyelvhasználatot bizonyos esetekben. A végrehajtási rendelet kiadása után a magyar kormány azzal vádolta meg Szlovákiát, hogy megszegte a nyelvtrövényről szóló, szeptemberben Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák kormányfő által elfogadott kétoldalú egyezményt. Öllös szerint a szlovák kormány érdeke a nyelvtörvény körüli konfliktus élezése, amíg kevesebbet vesztenek a nemzetközi rosszallással, mint amennyit a belpolitikában nyernek. Márpedig Fico úgy számol, hogy a nemzetközi szinten nincs sok veszteni valója. Ezt támasztja alá, hogy a nyelvtörvényt egy nemzetközi szervezet sem ítélte el eddig egyértelműen, sőt, Fico pártját decemberben visszavették az európai szocialista pártszövetségbe, ahonnan a radikális és magyarellenes SNS-szel kötött koalíciója miatt tessékelték ki. A nyelvtörvényről szóló vitába az EU sem akar beleavatkozni. „Szlovákia nem bukhat nagyot a nemzetközi presztízséből, hisz nyugat-európai vezetők már nem sokszor jönnek ide, és az ország híre sem túl jó” - mondta. Fico ráadásul sokat nyerhet a magyarok piszkálásával, mert ezzel, Öllös szerint aktivizálni tudja saját szavazóit, az ellenzéket pedig a magyarokkal riogatva „vissza tudja nyomni”. „A főpróba ilyen tekintetben a szlovák elnökválasztás volt”, ott a Fico pártja által is támogatott Ivan Gašparovič szlovák nemzetiségű ellenfelét „úgy nyomták le, hogy magyar kollaboránsnak bélyegezték”. Öllös szerint Fico a szeptemberi magyar-szlovák egyezséget nem követő végrehajtási utasítással egyértelmű belpolitikai üzenetet küld a választóinak: „azt teszünk, amit akarunk”. A magyar Külügyminisztérium a végrehajtási utasítás megjelenése után, december közepén egyértelművé tette, hogy nemzetközi nyomást szeretne helyezni Szlovákiára a nyelvtörvény miatt. A minisztérium közleménye szerint „az illetékes nemzetközi szervezetek - az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Unió - ráébresztik Szlovákiát arra, hogy szembe megy az általa is betartandó szabályokkal és normákkal”. Szollár Domokos kormányszóvivő ugyanakkor az [origo]-nak azt mondta, továbbra sem tesznek le a konfliktus tárgyalásos rendezéséről. „Esély mindig van, a remény sose vész el” - mondta Szollár. „Ez már nem civakodás, ez már durvább: a nyelvtörvénnyel kapcsolatos konfliktust most már nemzetközivé kell tenni” - mondta az [origo]-nak egy névtelenséget kérő, korábban egy nagy NATO-tagországban nagykövetként dolgozó diplomata, pedig Sólyom László köztársasági elnök Szlovákiából történő, augusztusi kitiltása után még ő is a tárgyalást látta jó megoldásnak. „Vannak pillanatok, amikor az embernek be kell keményíteni, most egy kőkeményen képviselt, mérsékelt álláspontra van szükség” - mondta, mert szerinte „Szlovákia még nem látta azt az erőt, amit Magyarország mozgósítani képes”. Pozsony magabiztossága ellen szól az is, hogy a számtalan problémával (például az afganisztáni háborúval és az amerikai egészségbiztosítási rendszer átalakításával) küszködő amerikai törvényhozás felsőházában, a szenátusban is szóba került a nyelvtörvény. Egy állami munkahelye és a kollégáival való konfliktus elkerülése miatt szintén névtelenséget kérő, magas tudományos beosztású szlovákiai magyar társadalomkutató szerint Fico kormányának kellemetlen, hogy bár eredetileg a „nyári szünetben”, az EU figyelmét kikerülve akarta átnyomni a nyelvtörvényt, végül rákényszerült, hogy végrehajtási utasítással pontosítsa azt az EBESZ kérésére. Nem lesz például a nyelvhasználatot felügyelő hatóság, és több vitás ponton visszakoznia kellett Fico kormányának. „Amikor Fico arról szónokol, hogy a nyelvtörvény diplomáciai siker, azzal ezeket a kudarcokat próbálja elfedni választói elől” - jelentette ki forrásunk. „Amikor a két ország közötti viszonyt az egyik fél szinte militáns viszonynak tekinti, akkor a megállapodások csak a pillanatnyi erőegyensúlyt jelzik, a betartásukat pedig ki kell kényszeríteni” - mondta Öllös. A szécsényi egyezményt Magyarország nem tudta betartatni, és a politológus szerint számítani lehetett rá, hogy ha érdeke úgy diktálja, Fico nem is fogja figyelembe venni. A szécsényi egyezmény arra jó, hogy fel lehet mutatni, mint a magyar megegyezési szándék bizonyítékát, „kérdés, hogy ezt mennyire tudja Magyarország kihasználni” - tette hozzá. A sikeres reakció egyik alapfeltétele, hogy a magyar kormány és az ellenzék is együttműködjön a nyelvtörvény ügyében - mondta Öllös. Erre korábban volt példa, hiszen a pártok az év első felében együttesen tiltakoztak a nyelvtörvény ellen. Öllös szerint a határon túli magyarok segítése alkotmányos kérdés, az alkotmányban előírt kötelezettség, amit a politikusoknak szem előtt kellene tartania. Hatalmas kockázata van ugyanakkor annak, hogy Magyarországon is belefordulunk egy belpolitikai spirálba, hogy az ügy elúszik a választásokra készülő pártok közötti versengésen” - mondta az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó korábbi diplomata. „Én nem tartom annyira veszélyesnek a törvényt, hiszen a bevett gyakorlat eddig is ilyen volt Szlovákiában” - mondta a magyar-szlovák viszonnyal foglalkozó társadalomtudós. Tény, hogy az emberek megriadnak, az orvosnál, és a közintézményekben visszafogják a hangjukat, de ez egy pszichológiai hatás, miközben az orvosok például egyáltalán nem figyelnek arra, hogy ki beszél magyarul - állította. Krasztev Péter, a pozsonyi magyar kulturális intézet igazgatója ennél is tovább ment: az ő tapasztalata szerint a törvény végrehajthatatlan, és a szlovákok nem is akarják végrehajtani. „Tipikus szimbolikus politizálás, szimbolikus idétlenkedés, ami egy társadalom tűrőképességével játszik” - minősítette a jogszabályt, amely szerinte leginkább a drogtörvényekhez hasonlít: „sose hajtják végre úgy, ahogy meghozták, de bárkit lehet vele zsarolni, fenyegetni”. Krasztev szerint nem is lesz sok ügy a törvény miatt, nem lehet a nyelvkorlátozásból rendszert csinálni, legfeljebb egy-két próbapert. Ezért a magyaroknak is sokkal több humorérzékkel kellene fogadniuk a dolgot, aminek inkább az abszurditását kéne éreztetni, ahelyett, hogy komolyan vennék, és azonnal a bicepszeket kezdenék mutogatni - mondta.
politika -
Egy ünnepek előtti sörözésen felmerült ez a Híd versus MKP dolog. Elhangzott egy olyan vélemény, miszerint az etnikai alapú politizálás Szlovákiában szükségszerűen mindig negatív reakcióval jár. A valós, országos problémákat mindig elfedi a magyar kérdés és ennek az oka a nemzeti alapú politizálás, és többek között az MKP, mint etnikai alapon szerveződő párt puszta léte is. Noha az asztaltársaság tisztában volt a szlovák-magyar konfliktusok létrejöttének tyúk-tojás dilemmájával, és azzal, hogy jelenleg nincs szlovák párt, mely a magyar kisebbség ügyét legalább részben felvállalná, mégis a hangulat arrafelé tendált, hogy a konfliktus akkor is rossz dolog, megspórolható, elkerülhető és ezért, legalábbis a szlovákiai magyarság részéről, az etnikai alapon történő politizálás rossz út, mert csak generálni fogja a további konfliktusokat. Ebben a posztban nem azt szeretném vizsgálni, hogy ez az okfejtés mennyire helytelen vagy helyes, minden bizonnyal megérdemelne egy külön vitát. Inkább ennek a felfogásnak az MKP-t érintő lehetséges következményeivel foglalkoznék. A felvidéki magyar békés típus, nem szereti a konfliktusokat. Zavarja, ha a hovatartozása miatt szívatják, és a kényelmesebbje inkább szlovákul kéri a buszjegyet Szerdahelyről Zsigárdra. De ugyanez a szlovmagyar ezidáig csak szavazott, nem választott. Most már van miből. Így az eddigi MKP-t karikázók komoly részének apelláló lehet a megbékélés, együttműködés üzenete, és ha valaki politikai programot és pártot épít rá, lesznek támogatói. Ilyen felállásban előfordulhat, hogy az MKP-t egyre inkább egy reakciós, nacionalista pártnak fogják tartani a “liberálisabb” Híd mellett, még ha az a valóságban nem is fog így viselkedni. Alapjában véve eddig sem volt másképp: az MKP nemzetiségi alapon politizált, jól-rosszul, de mégis egyedüli pártként felvállalva a szlovmagyar nemzeti közösség ügyeit. Azonban egy létező “alternatíva” mellett, mint a Híd, előfordulhat, hogy MKP-ra egyre jobban rásül a nacionalista jelző és a párt, jobb krédó híján maga is egyre inkább így fogja pozicionálni (és láttatni) magát. Mit tehet az MKP? Minél hathatósabban láttatja, hogy ő a déli régiók számára az egyetlen alternatíva, mely rendelkezik ütős megoldásokkal mind helyi, mind országos szinten. A Híddal kapcsolatos árulózással, durcáskodással és parttalan személyeskedésekkel minél hamarabb fel kell hagyni. Bármennyire sem tetszik, konkurens ellenfélnek (nem gonosz ellenségnek) kell tekinteni Bugárékat, és megtenni mindent, hogy az MKP jobb legyen tőlük (első lépésként például egy normálisabb weboldallal). Idő nincs sok, és ellenzéki szerepben sem akad széles mozgástér. Marad a kommunikáció és a bázisépítés. Kérdés, hogy ez utóbbi mennyire lehetséges a hosszú évek alatt becsontosodott helyi struktúrákban, melyeket nem lehet néhány hónap alatt megváltoztatni. Mementóként álljon itt egy személyes történet: pár évvel ezelőtt, mikor még a Hídnak híre-hamva sem volt, naiv és lelkes huszonévesként felhívtam a helyi MKP elnökét, hogy szeretnék belépni az ottani városi szervezetbe. A telefonból megdöbbent, akadozó hang válaszolt: “öö,..ezt még meg kell beszélni az elnökséggel, nem megy az olyan gyorsan…” meg hasonlók. A konklúzió az volt, hogy “hívjak úgy két hét múlva”, ami úgy zengett, hogy jobb lenne, ha inkább soha - pedig akkoriban még blogot sem írtam:-) Marad a kommunikáció. Mi mindent csinált a két formáció 2009 utolsó egyedévében? Vizsgálódási alapunk a két párt internetes honlapja, ott elméletileg minden sajtónyilatkozatnak és aktivitásnak meg kell jelennie, tehát minimalizálhatjuk a médiák szűrő szerepét. Az MKP elsősorban a nyelvtörvényre koncentrált. A Híd többször hallatta magát Tokaj-ügyben és az osztrák olajvezetékkel kapcsolatban. Az MKP az utóbbival kapcsolatban szintén, de a weblapjuk szerint legutóbb október 29-én, mialatt a Híd melegebben tartotta a vasat (legutóbbi nyilatkozat december 17.) Érzékelhető Simon Zsolt hiperaktivitása (földalap, telekbotrány, önkormányzati költségvetések, déli gyorsforgalmi út), hasonló kaliberű frontembert a konkurens MKP-ban egyenlőre nem látni. Az MKP megszólalt a Pátria Rádió, adóhivatalok számának csökkentése ügyében, az egészségüggyel kapcsolatban kétszer, a szociális műhelyből szeptemberben érkezett a legutolsó kommunikáció, volt egy-egy kommentár az új borászati törvénnyel és a szlovák közlekedéspolitikai stratégiával kapcsolatban. A többi mind nyelvtörvény, kárpát-medencei képviselőfórum, szobor- és kopjafaállításokon való részvétel. A bezárt párkányi papírgyár ügyében is volt némi mozgolódás, igaz itt nem sok mindent lehetett már tenni, Bauer Edit levelét megírta. A honlapok végigszörfözése után az a kép alakult ki bennem, hogy noha az MKP sokkal szélesebb témapalettával dolgozik, mégis az újonnan alakult Híd az, mely egyre asszertívabban fogalmazza meg üzeneteit. Az, hogy a MKP igyekszik felvállalni a szlovmagyar mindenes szerepét nemes dolog, de felületességet, amatőrizmust eredményezhet. Túl sok feladat ez egy politikai pártnak, pláne egy szellemi erőforrásokban amúgy is szűkében lévő közösségben. Erre van az outsourcing: például a formálódó Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának több teret kéne adni (vagy inkább hagyni) például nyelvtörvény ügyében vagy a “szlovákiai magyar diplomácia” menedzselésében. Mégis, a széles paletta vállalása nem mentség az MKP-ban meg-megnyilvánuló amatőrizmusra. A sors szomorú fintora, hogy az MKP-nak most hiányoznak a legjobban azok dolgok, melyeket a párt hosszú évekig, BB-vel az élen hanyagolt és ignorált: szellemi holdudvar (egyfajta think-tank) kiépítése, pofás szakpolitikusok, utánpótlás-kinevelés, tagbázis-építés, weboldal, tökös kommunikáció és médiaszereplés. Ez utóbbival kapcsolatban a bennfentes mondhatná, hogy az MKP-t nem szereti a média és BB-re Zlatica Puškárová mindig szebben fog mosolyogni. Néha erről nem BB vagy a média tehet: bármennyire is kikasztrált volt, a legutóbbi ellenzéi treffen Csákynak meg kellett volna jelennie. Minden ellenzéki pártelnök ott volt, csak ő nem. Az nem kifogás, hogy Bajnaival meg volt beszélve, hogy Pestre megy, a szlovmagyarok bajait nem a magyar parlamentből fogják megoldani. Sőt, ezt a tévhitet sugallani sem szabadna ilyen rosszul időzített utazásokkal. Az most lényegtelen, hogy mennyire nem ért semmit az egész ellenzéki találkozó, de próbáljuk az egészet egy hezitáló szlovmagyar választó szemével látni, aki nem bírja Ficót, vár valamit a Zellenzéktől, de még nem igazán érti ezt az egész tavaszi magyar pártszakadást. Azon a szép napon bekapcsolta a Markízát és látta Dzurindát, Figelt, Sulíkot, Bugárt, DE a Csákyt nem… Látszat és láttatás: a politikában nagyon fontos, pláne, ha tényleg demonstrálni akarjuk, hogy meg akarjuk buktatni a Ficót.
Végezetül egy gondolat erejéig vissza az etnikai alapú politizálás vádjához. A szlovák politikai pártok, véleményformálók és a szlovmagyar úgynevezett liberális vonal állandó kritikája, hogy az MKP etnikai alapú párt és hogy ez rossz, nem modern és ellehetetleníti az együttműködést a szlovákokkal. Sok mezei választónak, de véleményformálónak is ez a “magyarkodás” annyira érzékeny és zavaros fogalom, hogy nem tesznek különbséget a 64 vármegyések és hasonló elemek szánalmas nemzeti romantikázása, és a tökös szlovákiai magyar érdekérvényesítés között. Ez utóbbi természetes, hogy tartalmaz etnikai elemet: a magyar iskolák, magyar nyelvű tankönyvek, magyar nyelvhasználat ügyét nem lehet másképp felvállalni. Kérdéses azonban, hogy mennyire tesznek jót az MKP-nak a belülről jövő „magyarkodó” elemek és megnyilvánulások (pl. Felvidek.ma szellemisége, Duray, vagy Csáky némely megnyilvánulása). Ez utóbbi nem hiszem, hogy az MKP-nak több szavazatot jelentene Szlovákiában, viszont az SNS-nek (és talán a Hídnak) igen. Egyáltalán érdemes az MKP-nak ilyen magyarkodó húrokat pengetnie? Valóban szavazatokat vesztene vele? Mennyit? Mekkora ez a szlovákiai magyar “nemzeti bázis”? A nemzetiségi alapon való konfrontálódás sokszor elkerülhetetlen, azonban konfrontálódni tudni is kell. Némely “etnikai” ügy széles kontextusba helyezhető: például a nyelvtörvény szelleme nem csak a szlovákiai magyarok gerincét görbíti, hanem a Köztársaság minden polgáráét. Továbbá, minél jobban láttatni kell, hogy az MKP-nak nem közömbösek az országos problémák és vannak rá megoldási javaslatai. Ez nem a minduntalan számonkért Szlovákia iránti „lojalitás” kifejezése. Egészen egyszerűen csak annak, hogy itt élünk és jól akarunk élni. Tulajdonképpen mindkét párt elemi érdeke az együttműködés (már ha kormányra akarnak kerülni), a különbség a hangsúlyokban és módszerekben lesz. Az, hogy ezt a szlogent a Híd fő krédójává tette, hátrányosan érintheti az MKP-t. Mindennek ellenére a sors kegyetlen pofonjaként csattanhat az együttműködés-üzenet arcán egy esetleges 4,5-4,5 százalékos MKP vs. Híd választási eredmény, ami után nem lesz a szlovákoknak kivel együttműködnie az ország legfontosabb porondján, a parlamentben.
A szlovák külügyminiszter óvott a feszültség folytatódásától a szlovák-magyar kapcsolatokban, és reményét fejezte ki, hogy a 2010 tavaszán esedékes magyar parlamenti választásokat követően javulni fog a két ország viszonya. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kapcsolatainkat olyan légkörben alakítsuk, amely az elmúlt nyárra és őszre volt jellemző” - magyarázta Miroslav Lajčák az Aktuálne.sk szlovák hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában. „Mindenki számára világos kell legyen, hogy ha ez az irányzat folytatódik, mindkét ország jó híre olyan csorbát szenved, hogy képtelenek lesznek érdekeik hatékony védelmezésére” - figyelmeztetett. Lajčák szerint a szlovák nyelvtörvény módosítására adott magyar válasz nem áll arányban az elfogadott jogszabállyal, és a két ország viszonyának romlásához vezet. Reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok a 2010 tavaszán rendezendő magyar parlamenti választásokat követően javulni fognak. Mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy a feszültség fokozása mindkét országnak árt - figyelmeztetett. Lajčák védelmébe vette a szlovák kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártot azokkal a vádakkal szemben, melyek szerint az magyarellenes kijelentéseivel szítaná a szlovák-magyar feszültséget. Egyúttal kijelentette, hogy a magyar társadalom jelenlegi állapota aggodalomra ad okot. „Amit rólunk elmondtak, a nürnbergi törvényektől kezdve a rasszizmusig, népirtásig, holokausztig, fasizmusig és az Európai Parlamentben folytatott iszonyatos gyűlöletkampányig, félelemmel tölt el engem a magyar társadalom jelenlegi állapotát illetően, ahogyan azt a magyar média és értelmiség bizonyos tükörként vagy barométerként jelzi” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter.
Mindig is a magyar érdekek érvényesítését tartotta legfontosabb feladatának Balázs Péter külügyminiszter. A szlovák-magyar viszonyról szólva elmondta, újabb kétoldalú kormányfői találkozó nincs napirenden. Mint fogalmazott, reális a veszélye annak, hogy január 1-jétől pénzbüntetéssel sújtják Szlovákiában azt a magyart, aki megszegi az államnyelvtörvényt. Elismerte, Pozsony nem tartotta magát az EBESZ minden, nyelvtörvénnyel kapcsolatos ajánlásához. 2011-es uniós elnökségünkkel kapcsolatban megjegyezte: ha a következő kormány sokat változtat a diplomáciai és minisztériumi szakapparátuson, az felkészülésünkben is komoly zavarokat okozhat.
- Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke egy minap megjelent interjúban azt állította, a külügyi tárca jelen formájában nem alkalmas a nemzeti érdekek képviseletére, s legfeljebb reformok után lenne képes erre. Ez azért elég egyértelmű támadás a tárca ellen.
- Áprilisi bizottsági meghallgatásom alkalmával hangsúlyoztam, hogy nemzeti külpolitikát kívánok folytatni, azaz a magyar érdekeket sem ideológia, sem nagyhatalmi igazodás nem írhatja felül. Anyaországként komoly felelősségünk van a határon túli magyarokkal kapcsolatban. Mást se teszek, mióta külügyminiszter lettem, mint a magyar nemzeti érdekeket érvényesítem.
- Ugyanebben az interjúban szerepelt az is, hogy a szocialisták megszüntették a Máértet, illetve a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Ön e lépések megszületésekor nem volt döntéshozó helyzetben. De miként látja, nem lenne mégis szükség ezen intézményekre?
- Meggyőződésem, hogy a szomszédos államokban élő, őshonos magyarság és az országból sok hullámban kirajzott, világméretű diaszpóra két teljesen külön sors, nem való egy szervezetbe, alapvetően más gondolkodást igényel. A határon túli magyarság vezetőivel a közelmúltban sikeres megbeszélést tartottunk a Külügyminisztériumban, hiszen - hangsúlyozom - nem lehet a külügyeket átgondolt nemzetpolitika nélkül folytatni. Hét szomszédunk közül ötnél a magyarok helyzete jó, ígéretes, fejlődik. Azzal csak ártunk a környező országokban élő nemzeti kisebbségeinknek, ha a magyar belpolitikát próbáljuk kivetíteni rájuk. Nem szerencsés, ha Budapest határozza meg a határon túli magyarok politikáját. Kifejezetten káros, ha valaki az egységet bomlasztja.
- A megbeszélések során sikerült ráébreszteni őket arra: ha megbomlik az egységük, annak az adott országban élő nemzeti kisebbség látja kárát? Egy a napokban közzétett felmérés szerint a Magyar Koalíció Pártja nem jutna be a szlovák parlamentbe.
- Ezt nekik is látniuk kell, és jó lenne, ha nem ellenkező impulzusokat kapnának itthonról. A Fidesz jelentős energiát fordított arra, hogy például Romániában létrehozza a maga önálló pártstruktúráját. Nem idegen tőle, hogy a határon túli magyarok körében szétválassza a „barátait” azoktól, akikkel nem annyira jó a viszonya. Ugyanakkor sokat tanulhatunk a határon túli magyar politikusoktól. Bámulatos például, hogy az RMDSZ elnöke és miniszterei bármikor kiállnak románul televíziós vitára, és román nyelven válaszolnak a betelefonálók kérdéseire.
- Jó lépés volt az RMDSZ részéről azzal a tömörüléssel koalícióra lépni, amelynek a párt előzőleg ellenzéke volt?
- Ez is olyan kérdés, amibe nekünk nem szabad beleszólni. Csak szurkolhatunk az RMDSZ-nek, hogy a romániai magyarság számára sikerrel járjon koalíciós szerepvállalása.
- A 2009-es évben a magyar-szlovák viszonyról esett a legtöbb szó, amelynek mélypontja augusztusban Sólyom László Szlovákiából való kitiltása volt. A szeptemberi, Bajnai Gordon és Robert Fico közötti kormányfői találkozót követően aztán javult e kapcsolat. De hogyan alakul majd 2010-ben?
- A két ország között valójában egyetlen súlyos probléma van, ez a szlovák államnyelvtörvény június 30-i módosítása. Közben az Ipolyon új hidakat építünk, közös határunk nyitott, rengeteg témában működünk együtt, egymás megkerülhetetlen partnerei vagyunk. De kétség sem férhet hozzá, hogy a szlovák államnyelvtörvény az ottani magyarok ellen irányul. A hisztérikus magyarellenesség tört ki Sólyom László Révkomáromba tervezett villámlátogatása kapcsán. A konfliktust kezelhetővé tettük a szeptember 10-i szécsényi kormányfői találkozóval, amikor közös nyilatkozatban egy sor dolgot lefektettünk. Ennek legfőbb hozadéka, hogy a két fél elfogadja az EBESZ kisebbségi főbiztosának minden ajánlását. Konfliktushelyzet elsősorban a szlovák kormányzat és a szlovákiai magyar kisebbség között van, ebbe kapcsolódott be Magyarország és egy sor nemzetközi szervezet. A pozsonyi kabinet a törvény erejével kíván kikényszeríteni életidegen nyelvhasználati helyzeteket. Ne feledjük, aki megszegi az államnyelvtörvényt, azt pénzbüntetéssel szankcionálhatják.
- Reális a veszélye annak, hogy valóban pénzbüntetéssel sújtják a törvényt megszegőket vagy ez amolyan megfélemlítés?
- 2010. január 1-jétől ez reális veszély. Ekkortól lép életbe ugyanis a végrehajtási rendelet.
- Az EBESZ közvetítői szerepe ellenére Pozsony mintha nem tűrt volna beleszólást a végrehajtási rendelet meghatározásába…
- Mindkét fél rendszeres kapcsolatban állt Knut Vollebaekkel, az EBESZ kisebbségi biztosával. Továbbra is működik a kisebbségügyi vegyes bizottság. Itt is megjelentek és aktív szerepet játszottak az EBESZ szakértői. Pozsony amúgy külön konzultált az EBESZ képviselőivel, s nem hármasban a magyar képviselővel, ahogyan mi ezt javasoltuk. Ráadásul az EBESZ ajánlásait csak részben fogadták meg - egy sor dolgot nem vettek figyelembe. Például azt, hogy az EBESZ sokkal hosszabb konzultációt kért volna a szlovák kormány és a szlovákiai kisebbségek között. Az EBESZ szóvá tette azt is, hogy Pozsony nem egyszerre módosította a kisebbségi nyelvi törvényt és a szlovák államnyelvtörvényt. Azaz ha szigorítják az államnyelvtörvényt, akkor nőjön az a védelem, amit a kisebbségi nyelvi törvény nyújt.
- Az EBESZ-t nem terheli felelősség azért, hogy ajánlásait csak részben fogadták meg?
- Ne hibáztassuk a szervezetet, hiszen feladata főleg az, hogy tartsa a kőtáblát, és figyelmeztessen: ez a törvény az európai norma, ezt kellene követni. Tehát nem az EBESZ-szel, hanem a magyargyűlölő Ján Slotával van a baj. Nem lehet azzal érvelni, hogy személy szerint Slota benne sincs a szlovák kormányban. Ne feledjük, a Szlovák Nemzeti Párt tagja a kulturális miniszter, aki a kabinetben érvényesíti Slota politikáját. És tény az is, Robert Fico ezt a pártot bevette a kormányába, támaszkodik szavazóira. Az már más kérdés, hogy egyes elemzők szerint a júniusban megrendezendő parlamenti választásokig szeretné bedarálni az SNS-t, megnyerni pártjának, a Smernek a párt szavazóit.
A magyarok arra készülnek, hogy politikai autonómiát alakítsanak ki Dél-Szlovákiában, majd pedig népszavazással elszakítsák az országrészt Szlovákiától - mondta Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. „Ők mindannyian készülnek. És mi csak nézünk, mint egy elaludt Csipkerózsika. Mint a bárány a mészáros előtt. Még csak nem is bégetünk. Csak állunk és nézünk, mint azok a birkák” - mondta a pártvezető. Slota úgy véli, az SNS nem bujtogat, és tagjai nem gyűlölik a magyar nemzetet. „Úgy tekintünk a magyar nemzetre, mint az Európai unó bármelyik más nemzetére. Úgy gondolom, a kapcsolataink barátiak, és örülök, hogy az emberek között jók a kapcsolatok. Ám úgy gondolom, a magyar politikai csúcsvezetők közös nevezője a nagymagyar sovinizmus, legyen szó a monarchistákról, a kommunistákról, a szociáldemokratákról, vagy éppen a Fideszről” - fogalmazott Slota. Slota úgy emlékszik, Kun Béla vöröskatonáinak a sapkáján ez a jelszó állt: „Előbb magyar, aztán kommunista”. Az igazság ezzel szemben az, hogy a vöröskatonák sapkáin nem volt sem ilyen, sem másmilyen jelszó. Slota szerint óriási tévedés, ha a történelmi Magyarországra olyan államként tekintenek, ahol többségben voltak a magyarok. „Többen voltak a szlávok és a románok” - mondta Slota.
A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke úgy véli, bár pártjának ártottak az újságírók által kikonstruált botrányok, a parlamenti választásokig tisztázódni fog, hogy semmi törvénysértőt nem követtek el. A Szlovák Rádió hírműsorában az SNS elnöke kikérte magának, hogy még mindig korrupcióval vádolják a pártja által jelölt minisztereket. Visszautasította, hogy a régiófejlesztési tárca „faliújságos” tendere kárt okozott az országnak. Szerinte ezt többször is bizonyították, csak a média nem akar napirendre térni kudarca felett, ezért melegíti fel újra meg újra az ügyet ahelyett, hogy a Dzurinda-kormány vagyonkimentési ügyleteivel foglalkozna. Azt, hogy a nemzetiektől Róbert Fico kormányfő elvette a környezetvédelmi tárcát, Slota ugyan a koalíciós szerződés durva megsértésének tartja, ám kijelentette: pártja tanult korábbi hibáiból, ezért óvakodtak a meggondolatlan lépésektől. Slota szerint a legnagyobb tanulság számukra, hogy ha a nemzetiek nyolc éve képesek lettek volna visszafogottak és megfontoltak lenni - úgy fogalmazott: tartani a szájukat -, a Magyar Koalíció Pártja soha nem kerülhetett volna kormányra Szlovákiában. Nem zárta ki, hogy ha akkor nem szakad ketté a nemzeti párt és nem esik ki a parlamentből, a kormánykoalíció legerősebb eleme lehetett volna. Slota most ha kell, inkább elharapja a nyelvét, akkor sem tesz olyat, amivel Csákyt vagy Bugárt még egyszer kormányra segíthetné. A mostani megbízatási időszak végéig kötelezőnek tartja a koalíciós szerződésben lefektetetteket, tehát ő sem tart attól, hogy a választási kampányban nagy feszültségek alakulnak ki a kormánypártok között. A választások után Slota optimálisnak tartaná, ha a jelenlegi Smer vezette koalíció folytatná a kormányzást, de leszögezte: sem ő, sem a pártja nem fogja erőltetni ezt a szövetséget a Smerrel.
Soha többé nem engedjük, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati szerepbe kerüljön - szögezte le évértékelő interjújában Ján Slota. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke olyan kijelentést is tett, amiért alakulata Duray Miklósra végrehajtót küldött. Évértékelő interjút adott ma a SITA pozsonyi hírügynökségnek Ján Slota. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarellenességéről és alpári megnyilvánulásairól elhíresült elnöke szerint a Magyar Koalíció Pártját már soha többé nem szabad kormánykoalícióba engedni. - Tizenkét évvel ezelőtt az SNS belső viszálykodás miatt kettészakadt, s ezáltal lehetővé vált, hogy az MKP kormányzati tényezővé váljék. Nyolcesztendős basáskodása során hatalmas károkat okozott a szlovák nemzetnek, államiságunknak, amelyek következményeit mindmáig érezzük. Meggyőződésem, hogy a Magyar Koalíció Pártja politikai autonómia kivívásában mesterkedik, Magyarországon pedig olyan neofasisztákkal bratyizik, mint a Magyar Gárda, a Jobbik és a Fidesz. Remélem, ma már egyetlen tárgyilagos ember sem vonja kétségbe földrészünkön, hogy Magyarországon elburjánzott a neofasizmus, amelynek súlyos következményei lehetnek Közép-Európában - vélekedett a szlovák pártelnök. Slota azt hangoztatta, hogy az SNS az egyetlen olyan párt Szlovákiában, amely nem törekszik minden áron kormányhatalomra. - A mi legfontosabb törekvésünk az, hogy hazánkban a jövő évi választásokat követően és a későbbiekben is olyan kormány tevékenykedjék, amely nemzeti érzelmű, hazafias és patrióta. Ez minden ténykedésünk alfája és omegája - szögezte le a politikus. Lapunk megkeresésére Csáky Pál, az MKP elnöke elmondta: - Méltatlannak tartom akár egyetlen szóval is minősíteni Ján Slota megnyilvánulását. A Szlovák Nemzeti Párt Szlovákia legkorruptabb politikai tömörülése, amelynek nincs semmiféle programja. Alpári magyarellenességével élősködik és nacionalista kirohanásaival leplezi közéleti botrányait és egyértelmű hatalomvágyát - mutatott rá a magyar tömörülés vezetője. Több mint két éve egyébként éppen a Szlovák Nemzeti Párt perelte be Duray Miklóst, mert az MKP stratégiai alelnöke 2006 júliusában az Inforádióban azt mondta, a „szlovák kormánykoalíciót egyharmad részben Slota pártja alkotja, amely fasiszta párt”. A bíróság idén nyáron másodfokon arra kötelezte Durayt, hogy írásban kérjen bocsánatot az SNS-től kijelentése miatt. A párt a bocsánatkérésen kívül 33 193 eurót (egymillió koronát) igényelt kártérítésként, ezt azonban nem ítélték meg. Ezután Duray magyarul kért elnézést az SNS-től. Mellékelte az ítélet első oldalának fénymásolatát, amelyen olvasható a testület által megfogalmazott szlovák nyelvű változat. Ezzel a megoldással azonban Slotáék nem érték be. Végrehajtót kértek fel arra, hogy kényszerítse ki Duraytól a szlovák nyelvű bocsánatkérést. - A jogerős bírósági ítéletben államnyelven határozták meg a bocsánatkérő szöveget, tehát ezen változtatni nem lehet. A Magyar Koalíció Pártjának alelnöke tehát nem hajtotta végre a verdiktet - érvelt Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt parlamenti frakciójának vezetője. Milan Somík túrócszentmártoni (Martin) végrehajtó közölte, hogy már engedélyt kért ls kapott az illetékes bíróságtól a megbizatás teljesítésére. - Akár harmincezer euró pénzbírságot is kiszabhatok, ha Duray nem tesz eleget a felszólításomnak - jelentette ki a jogász. A határozat ellen a szlovákiai magyar politikus fellebbezett, az illetékes testület azonban még nem hozta meg a döntést.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint a magyarok aránytalanul heves hangon reagáltak a nyelvtörvény módosítására, ami egyebek mellett a magyar társadalom aggasztó állapotát tükrözi. Ugyanakkor a szélsőjobboldali SNS-szel és annak magyarellenes kijelentéseivel nincs gond. „Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kapcsolatainkat olyan légkörben alakítsuk, amely az elmúlt nyárra és őszre volt jellemző” - magyarázta Miroslav Lajčák az Aktuálne.sk szlovák hírportálnak adott hétfői nyilatkozatában. „Mindenki számára világos kell legyen, hogy ha ez az irányzat folytatódik, mindkét ország jó híre olyan csorbát szenved, hogy képtelenek lesznek érdekeik hatékony védelmezésére” - figyelmeztetett. Lajčák szerint a szlovák nyelvtörvény módosítására adott magyar válasz nem áll arányban az elfogadott jogszabállyal, és a két ország viszonyának romlásához vezet. Reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatok a 2010 tavaszán rendezendő magyar parlamenti választásokat követően javulni fognak. Mindkét félnek tudomásul kell vennie, hogy a feszültség fokozása mindkét országnak árt - figyelmeztetett. Lajčák védelmébe vette a szlovák kormánykoalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártot azokkal a vádakkal szemben, melyek szerint az magyarellenes kijelentéseivel szítaná a szlovák-magyar feszültséget. Egyúttal kijelentette, hogy a magyar társadalom jelenlegi állapota aggodalomra ad okot. „Amit rólunk elmondtak, a nürnbergi törvényektől kezdve a rasszizmusig, népirtásig, holokausztig, fasizmusig és az Európai Parlamentben folytatott iszonyatos gyűlöletkampányig, félelemmel tölt el engem a magyar társadalom jelenlegi állapotát illetően, ahogyan azt a magyar média és értelmiség bizonyos tükörként vagy barométerként jelzi” - jelentette ki a szlovák külügyminiszter.
A következő magyarországi parlamenti választások valószínű győztesének, a következő miniszterelnöknek, Orbán Viktornak nem lesz rossz a viszonya egy olyan szlovák kormánnyal, amelyben részt vesz a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is - idézte a TASR szlovák hírügynökség kedden Csáky Pált, az MKP elnökét. Csáky szerint paranoia a Fidesz győzelmétől és a szlovák-magyar kapcsolatok rosszabbodásától tartani. „Az Európai Unió és NATO tagjai vagyunk, azon kellene gondolkodnunk, hogyan fogunk együttműködni a térségben. Szlovákia kicsi, nem túl jelentős ország, senki se tegyen úgy, mintha mi lennénk a világ közepe. Együtt kell működnie a szomszédaival, és a leghosszabb határa a magyarországi, miért kellenek ezek a mesterségesen előidézett gyermeteg félelmek?” - mondta Csáky Pál a kedden közzétett interjúban. A szlovákiai magyar párt elnöke szerint Szlovákiában teljesen lezüllött a társadalom erkölcsi szintje. „Ennek a lezüllésnek a jele a magyaroktól való irreális félelem, az úgynevezett hungarofóbia. Ezeket a fóbiákat felelőtlen emberek mesterségesen szítják, hogy eltereljék a figyelmet a társadalmunk problémáiról” - hangsúlyozta. A gondok között - tette hozzá - nem a magyar-szlovák viszony a legnagyobb, hanem a köztulajdon fosztogatása, a demokrácia szintjének romlása, a munkanélküliség és a gazdasági nehézségek. Csáky szerint a magyar-szlovák viszony kulcsa Pozsonyban van, mert Szlovákiában erős, viszonylag egy tömbben élő és politikailag jól szervezett magyar közösség él. Szerinte az is probléma, hogy Robert Fico kormányfő nem tartotta be azt az ígéretét, amellyel szavatolta a kisebbségi jogok területen a status quo fenntartását. Csáky felhívta a figyelmet a kulturális és oktatási miniszter állandó provokációira is. A politikus szerint az lehet a megoldás, ha visszatér a 2006 előtti modell, amikor az MKP a kormánykoalíció tagja volt. „Nem azért, mert mindenáron bármilyen kormány tagja akarunk lenni, de a kormánykoalíció részeseként olyan helyzetet tudunk garantálni, amelyben nem lesznek ilyen mindennapos primitív provokációk. Azaz nem lesz feszültség a kormány és a szlovákiai magyar közösség között, így a magyar kormánynak - legyen bárki is hatalmon - sem lesz oka tiltakozni” - szögezte le Csáky Pál.
Egy év késéssel, de megérkezett Magyarországra is Juraj Jakubisko veterán szlovák filmrendező történelmi szupermozija, a Báthory: az alkotást január 20-tól vetítik a magyar mozik. Mint azt a vetítés utáni sajtóbeszélgetésen Deana Jakubisková színésznő, a film producere felidézte, a szlovák-cseh-magyar-brit koprodukciós alkotás két évig készült, költsége elérte a 4 milliárd forintnak megfelelő összeget, ezzel a térség legdrágább filmje lett. Szlovákiában minden idők legsikeresebb filmje, míg Csehországban az évtized második legsikeresebb alkotása címet is kiérdemelte, összesen másfél millióan látták csak a két országban. Juraj Jakubisko elmondta, hogy Várkonyi Gábor történész segítségét felhasználva a filmmel a Báthory Erzsébetről élő mítoszt akarta lerombolni, a XVI. századi grófnőről ugyanis még ma, 400 évvel halála után is megoszlanak a vélemények. A Guinness Rekordok Könyve szerint Báthory Erzsébet nevéhez köthető a történelemben az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. A legenda azt tartja róla, hogy fiatalságának megőrzéséért szűzlányok vérében fürdött. Ezzel szemben a rendező - a legújabb történelmi kutatásokat is figyelembe véve - azt állítja az asszonyról, hogy igazi reneszánsz ember volt, intelligens, művelt, művészetpártoló, okos nő, aki a vagyonára szemet vető nagyurak ármánykodásának áldozata lett. Juraj Jakubisko elmondta, meg akarta mutatni a nyugati világnak, hogy Kelet-Közép-Európában is tudnak nagy történelmi filmet készíteni. „A mi történelmünk megérdemli, hogy a filmesei földolgozzák” - hangsúlyozta a rendező, aki több száz statisztát mozgatott, 16 kastélyban forgatott és három operatőrrel - Frantisek Brabec cseh, Juraj Duris szlovák és Kende János magyar operatőrrel - dolgozott együtt. Juraj Jakubisko azt is megjegyezte: a londoni bemutatón kiderült, hogy a publikum semmit sem tud Európának erről a feléről, mindössze annyit, hogy a szovjetek totalitárius rendszere megbukott. A filmmel meg akarta világítani, hogy az oszmán-török inváziót az ezen a tájon élő népek tartóztatták föl, és mentették meg a nyugati kultúrát a pusztulástól - mutatott rá a rendező. Kende János operatőr felidézte, hogy Jakubiskóval az egyik moszkvai filmfesztiválon együtt voltak zsűritagok, akkor kérte föl, hogy legyen történelmi filmjének egyik operatőre. Mindössze 10-15 napot forgatott vele, barátságból. Együtt dolgoztak a Tátrában, Telcen és Prágában. Kende szerint a filmben minden valódi, nincs benne számítógépes trükk, mert - mint fogalmazott - Juraj konzervatív technikával dolgozott, persze digitális kontroll alatt. Franco Nero olasz színész, aki a filmben II. Mátyás királyt alakítja, elárulta, hogy ő is elsősorban barátságból vállalta el a szerepet, amelynél számára nem az számított, hogy mekkora, hanem az, hogy milyen súlya van a történetben. Báthoryról az olasz legenda is azt tartja, hogy vérszomjas nő volt, így a kíváncsiság is hajtotta - tette hozzá Franco Nero, aki érdekességként elmondta: Jurajt azért is nevezik kelet-európai Fellininek, mert nagyon vágyott az olasz mester fekete kalapjára. Ezt egy fesztiválon végül meg is szerezte neki, s azóta állítólag csak az ágyban nem viseli - a budapesti sajtóbemutatón mindenesetre végig a fején maradt. Juraj Jakubisko az MTI-nek megmutatta bőrkötéses naplói közül a legújabbat, amelybe kalligrafikus betűkkel írja gondolatait, benyomásait és amelybe rajzol is. Budapesten már két női fej is született, az egyiken a magyar korona látható. A rendező elárulta, hogy a filmbéli „Caravaggio-vásznat”, amely a grófnőt és két gyermekét ábrázolja, szintén ő festette. Az Uránia mozi kávézójának előterében az érdeklődők maguk is megnézhetik Juraj Jakubisko rajzait, a lenti előcsarnokban pedig reneszánsz ruhákba öltöztetett női bábuk fogadják a látogatókat. A Báthoryt eredetileg tavaly januárban mutatták volna be Magyarországon, ám akkor az alkotók és a magyar forgalmazó cég között felmerült problémák miatt végül meghiúsult a bemutató. Mint Deana Jakubisková elmondta, most saját cégük, a Jakubisko Film a forgalmazó, és közvetlenül a mozikkal kötöttek szerződést.
Egy év késéssel, de megérkezett Magyarországra is Juraj Jakubisko veterán szlovák filmrendező történelmi szupermozija, a Báthory. A Báthory Erzsébetről szóló alkotást, amelyet január 20-tól vetítenek a magyar mozik, csütörtökön mutatták be a sajtó képviselőinek az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Mint azt a vetítés utáni sajtóbeszélgetésen Deana Jakubisková színésznő, a film producere felidézte, a szlovák-cseh-magyar-brit koprodukciós alkotás két évig készült, költsége elérte a 4 milliárd forintnak megfelelő összeget, ezzel a térség legdrágább filmje lett. Szlovákiában minden idők legsikeresebb filmje, míg Csehországban az évtized második legsikeresebb alkotása címet is kiérdemelte, összesen másfél millióan látták csak a két országban. Juraj Jakubisko elmondta, hogy Várkonyi Gábor történész segítségét felhasználva a filmmel a Báthory Erzsébetről élő mítoszt akarta lerombolni, a 16. századi grófnőről ugyanis még ma, 400 évvel halála után is megoszlanak a vélemények. A Guinness Rekordok Könyve szerint Báthory Erzsébet nevéhez köthető a történelemben az egy nő által elkövetett legtöbb gyilkosság, szám szerint 650. A legenda azt tartja róla, hogy fiatalságának megőrzéséért szűzlányok vérében fürdött. Ezzel szemben a rendező - a legújabb történelmi kutatásokat is figyelembe véve - azt állítja az asszonyról, hogy igazi reneszánsz ember volt, intelligens, művelt, művészetpártoló, okos nő, aki a vagyonára szemet vető nagyurak ármánykodásának áldozata lett. Juraj Jakubisko az MTI kérdésére elmondta, meg akarta mutatni a nyugati világnak, hogy Kelet-Közép-Európában is tudnak nagy történelmi filmet készíteni. „A mi történelmünk megérdemli, hogy a filmesei földolgozzák” - hangsúlyozta a rendező, aki több száz statisztát mozgatott, 16 kastélyban forgatott és három operatőrrel - Frantisek Brabec cseh, Juraj Duris szlovák és Kende János magyar operatőrrel - dolgozott együtt. Juraj Jakubisko megjegyezte: a londoni bemutatón kiderült, hogy a publikum semmit sem tud Európának erről a feléről, mindössze annyit, hogy a szovjetek totalitárius rendszere megbukott. A filmmel meg akarta világítani, hogy az oszmán-török inváziót az ezen a tájon élő népek tartóztatták föl, és mentették meg a nyugati kultúrát a pusztulástól - mutatott rá a rendező. Kende János operatőr az MTI-nek felidézte, hogy Jakubiskóval az egyik moszkvai filmfesztiválon együtt voltak zsűritagok, akkor kérte föl, hogy legyen történelmi filmjének egyik operatőre. Mindössze 10-15 napot forgatott vele, barátságból. Együtt dolgoztak a Tátrában, Telcen és Prágában. Kende János kiemelte, hogy a filmben minden valódi, nincs benne számítógépes trükk, mert - mint fogalmazott - Juraj konzervatív technikával dolgozott, persze digitális kontroll alatt. Franco Nero olasz színész, aki a filmben II. Mátyás királyt alakítja, az MTI-nek elárulta, hogy ő is elsősorban barátságból vállalta el a szerepet, amelynél számára nem az számított, hogy mekkora, hanem az, hogy milyen súlya van a történetben. Báthoryról az olasz legenda is azt tartja, hogy vérszomjas nő volt, így a kíváncsiság is hajtotta - tette hozzá Franco Nero, aki érdekességként elmondta: Jurajt azért is nevezik kelet-európai Fellininek, mert nagyon vágyott az olasz mester fekete kalapjára. Ezt egy fesztiválon végül meg is szerezte neki, s azóta állítólag csak az ágyban nem viseli - a budapesti sajtóbemutatón mindenesetre végig a fején maradt. Juraj Jakubisko az MTI-nek megmutatta bőrkötéses naplói közül a legújabbat, amelybe kalligrafikus betűkkel írja gondolatait, benyomásait és amelybe rajzol is. Budapesten már két női fej is született, az egyiken a magyar korona látható. A rendező elárulta, hogy a filmbéli „Caravaggio-vásznat”, amely a grófnőt és két gyermekét ábrázolja, szintén ő festette. Az Uránia mozi kávézójának előterében az érdeklődők maguk is megnézhetik Juraj Jakubisko rajzait, a lenti előcsarnokban pedig reneszánsz ruhákba öltöztetett női bábuk fogadják a látogatókat. A Báthoryt eredetileg tavaly januárban mutatták volna be Magyarországon, ám akkor az alkotók és a magyar forgalmazó cég között felmerült problémák miatt végül meghiúsult a bemutató. Mint az MTI érdeklődésére Deana Jakubisková elmondta, most saját cégük, a Jakubisko Film a forgalmazó, és közvetlenül a mozikkal kötöttek szerződést.
A budapesti Uránia Filmszínházban 2010. január 14-én, csütörtökön kerül sor Juraj Jakubisko Báthory című történelmi tárgyú játékfilméjének V.I.P. premier bemutatójára. A meghívott vendégek között van Hiller István magyar kulturális és oktatási miniszter, valamint Dušan Čaplovič, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-helyettese is. A díszbemutatót megtiszteli jelenlétével a nemzetközi kulturális élet több neves személyisége, a filmben szereplő számos színész és a film alkotói, mint például F. A. Brabec és Ján Ďuriš operatőrök, a színészek közül pedig Franco Nero ( II. Mátyás király), Karel Roden (Thurzó György), Marek Majeský (Báthory Gábor), Lucie Vondráčková (Lucia), Michaela Drotárová (Erika), Beata Greneche (Ilona). S természetesen jelen lesz Juraj Jakubisko rendező és felesége Deana Jakubisková-Horváthová, aki a filmben Darvulya szerepét játssza, és ő volt a film produce is. Magyarország a harmadik azoknak az országoknak a sorában, ahol a filmet forgalmazni fogják. Itt is élénken foglalkoztatja az embereket a Báthory legenda, s ezért várható, hogy a filmet itt is hasonló érdeklődés fogadja majd, mint Csehországban és Szlovákiában. A filmben feldolgozott események a magyar királyság történelméhez kapcsolódnak. Az egykori magyar királyság területének a sorsa - amely terület sokban hasonlított a mai Európai Unióhoz - később részévé vált az ezen a területen napjainkban élő nemzetiségek történelmének. A nézők által várt filmet 25 kópia felhasználásával kezdik el vetíteni a magyarországi mozikban.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.........................................................................................................................................