Komoly feszültség keletkezhet Magyarország és Szlovákia viszonyában, ha a Fidesz nyeri az áprilisi magyarországi országgyűlési választásokat - jelentette ki Robert Fico szlovák kormányfő pénteken a Reuters brit hírügynökségnek adott interjújában. „Ha a Fidesz kormányra kerülése után elkezdi megvalósítani mindazt, amit most ellenzékben hangoztat, rosszra fordulnak a dolgok... nagy feszültség lesz a +szomszédi+ kapcsolatokban” - mondta Fico. Szlovákiában júniusban szintén parlamenti választásokat rendeznek, amelyek nagy esélyese Fico pártja, a baloldali Smer (Irány-Szociáldemokrácia). A magyar-szlovák viszony fejleményei fontos szerepet játszhatnak a voksolás alakulásában - jegyezte meg a Reuters. A brit hírügynökség úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke magyar állampolgárságot akar adni a határon túli magyaroknak. Ficot korábban bírálatok érték Európában, mert négy évvel ezelőtt kormánykoalícióra lépett a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS), Ján Slota SNS-elnök nacionalista retorikája pedig gyakori magyarországi tiltakozásokat váltott ki. Az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) a szlovák kormány megalakulása után felfüggesztette a Smer ESZP-tagságát, de később helyreállította - írta a Reuters. A hírügynökség kitért arra is, hogy Magyarország tiltakozott a tavaly elfogadott szlovákiai államnyelvtörvény ellen. Fico közölte, nem áll szándékában a törvény megváltoztatása. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nem ítélte el a jogszabályt, de jelezte, hogy figyelemmel követi alkalmazását. Más incidensek is megkeserítették a magyar-szlovák viszonyt. Sólyom László magyar államfőt tavaly augusztusban nem engedték be Szlovákiába egy szoboravató ünnepségre - írta a Reuters, amely utalt a magyar futballszurkolók dunaszerdahelyi bántalmazására is. Fico az interjúban reményét fejezte ki, hogy az ilyen és ehhez hasonló incidensek nem ismétlődnek meg, de úgy vélte: a szlovákiai választások előtt ismét növekedhet a feszültség. A politikus nyitva hagyta a választások utáni koalíciókötés lehetőségét: a Smer kisebbségi kormányt alakíthat vagy koalícióra léphet valamelyik ellenzéki párttal, beleértve a szlovákiai magyar pártokat is. Fico mindazonáltal megjegyezte: termékenynek bizonyult a Smer kapcsolata jelenlegi két koalíciós partnerével, az SNS-szel és a Mečiar-féle Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS).
Robert Ficonak, Szlovákia miniszterelnökének ítélte Jogtípró-díjat a Szabadság Kör. A díjat a magyar-szlovák határra, a párkányi hídra vitték. Oda, ahonnan korábban visszafordították a szlovákok Sólyom László köztársasági elnököt. (Sólyom Lászlót nem a štúrovoi /párkányi/, hanem a komárnoi /révkomáromi/ hídról „fordították vissza” - megj.: luno-szerk.) Fico nem volt ott, viszont üzent a Fidesznek. Azt, hogy, Isten óvja Szlovákiát, ha a Fidesz beváltja a választási ígéreteit. A Fidesz szerint Szlovákia egyáltalán nem tiszteli Magyarországot. Fekete bakancs érkezett szombat délelőtt a komáromi Duna-hídra. A fatalpán felirat: Jogtípró-díj, 2010. A díjat a szlovák miniszterelnöknek szánták a Szabadság Kör tagjai, de mivel ő nem jött el átvenni, ezért ők elvitték, egészen a szlovák-magyar határig. Pontosan a két ország határát jelző táblánál rakták le, azt mondták: a helyszín szimbolikus, hiszen innen fordították vissza Sólyom Lászlót is augusztusban. A magyar államfő egy szoboravatásra akart menni, de nem engedték be Szlovákiába, formai okokra hivatkoztak, és arra, hogy, hogy az avatásra nem volt hivatalos egyetlen szlovák állami vezető sem. Szombaton Pozsonyban Robert Fico szlovák miniszterelnök a Fideszről beszélt. Sovinisztának, és nagy-magyarország pártinak nevezte a Fideszt. Azt is mondta: isten óvja az országot és a szlovák-magyar kapcsolatokat, ha a Fidesz beváltja a választási ígéreteit. A Fidesz azt mondja: Fico azért mondhat ilyeneket, mert Magyarország most gyenge, de ha ők kerülnek hatalomra, akkor valóban változtatni kell a két ország kapcsolatán. Szlovákiában egyébként szintén választásra készülnek, náluk júniusban lesz. Robert Fico pártját, a Smer-t jelenleg nagy esélyesként tartják számon.
Robert Fico kormányfő szerint a belügyi tárcát még soha nem vezette olyan jó miniszter, mint Robert Kaliňák. A kormányfő a belügyminisztériumnál tett ellenőrző látogatása után Kaliňákot dicsérve hangsúlyozta, hogy a miniszter személyesen vesz részt a tárca munkájában. Szerinte egyes napilapok újságírói gyakran olyan ügyeket állítanak be legitimnek, demokratikusnak és szépnek, melyek ellen más országokban is fellépnek a rendőrök törvénytelenségük miatt. Példaként az elégedetlen fuvarozók tiltakozását hozta fel, melyet a kormányfő szerint támogatott a sajtó. „Elutasítom, hogy a demokráciát ilyen módon anarchiaként állítsák be, így elutasítom azokat a vélekedéseket is, hogy a miniszternek azért kellene lemondania, mert a rendőrség valahol a törvénnyel összhangban cselekedett” - jelentette ki Fico. „Azért menesszem a minisztert, mert a kereszteződésben megálló kamionsofőr jogosítványát elvették a rendőrök, és ez önöknek nem tetszik?” - kérdezte. A kormányfő elismerte, hogy kormánya is vétett hibákat, de azt kérdezi, ki nem hibázik. Azok a botrányok, melyeket kormánya idején a belügyminisztériumhoz kapcsoltak, szerinte nem adnak okot a tárca vezetőjének menesztésére. „Tán csak nem akarják, hogy menesszem a minisztert csak azért, mert egy rendőr tévedett egy kutyakiképző akción? Tán csak nem azt akarják, hogy rögtön problémát csináljunk abból, mert a rendőrök olyan módon lépnek fel a tüntetők ellen, ami más, demokratikus nyugati országokban megszokott, sőt nagyon enyhe? Dunaszerdahely - talán viccel, Dunaszerdahelyen, abban a stadionban... Önök talán úgy gondolják, hogy mi csak nézni fogjuk, ahogy valaki szétveri ezt az államot, hogy csak nézni fogjuk, hogy valaki provokál, s mindenáron olyan hatalmas problémát akar csinálni, ami egyszer majd felmerülhet a kapcsolatokban?” - kérdezte Fico, valószínűleg a szlovák-magyar kapcsolatokra célozva. Hozzátette, hogy ha a rendőrség nem avatkozott volna be, felesleges lenne a demokrácia és a jogállam. Malina Hedvig ügye kapcsán megjegyezte, hogy erről a főügyészséget kell kérdezni, mely a kezében tartja a vizsgálatot.
Török Gábor politológussal, a Corvinus Egyetem oktatójával, ismert magyarországi politikai elemzővel az országgyűlési választásokról beszélgettünk.
- Általános szlovák vélemény szerint a magyar politika az elmúlt négy évben meglehetősen nacionalizálódott.
- Ha megnézzük a szomszédainkat vagy a régiót, akkor ehhez képest arról beszélni, hogy Magyarországon erős a nacionalizmus, az tévedés lenne. Más kérdés, hogy saját magunkkal összehasonlítva - mondjuk a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest - kétségtelen tény, hogy a nemzeti tematika erőteljesebben jelenik meg a magyar belpolitikában. Ami szerintem - és itt a tévedés - nem egy külpolitikai, szomszédságpolitikai indíttatású, vagy a határon túli magyarok kérdésére adott reakció, hanem sokkal inkább a magyar belpolitika sajátos reakciója. Ez egyértelműen az elmúlt 8 év szocialista-liberális kormányzatra adott reakció, amely kétségtelenül kevés érzékkel bánt ezekkel a témákkal és nem nagyon mutatta meg a nemzeti jellegét. Ezért Magyarországon az úgynevezett nemzeti kérdésekkel való foglalkozás a pártrendszerben egy megosztó kérdéssé vált. Egész más lenne a helyzet, ha ez ugyanannyira evidencia lenne a bal és a jobboldali oldalon is. Annyiban tehát tévedés az, hogy ez a szlovák, román vagy bármely más szomszédos ország politikára adott magyar reakció lenne. Sokkal inkább egy speciális belpolitikai kérdés, ami persze a határon túlról nem így tűnik, és külpolitikai kérdésnek látszik. Lehet, hogy Pozsonyból úgy tűnik, mintha ezek a kérdések megjelennének a magyar politikában, de nem, ezek legfeljebb a belpolitikának alárendelten tudnak megjelenni.
A Parlamenti különóra című rendezvénysorozat következő nyílt napját tartják hétfőn az Országházban. A program célja, hogy a fiatalok megismerkedhessenek a parlamenti demokrácia alapjaival, betekintést nyerhessenek az Országgyűlés munkájába, bővíthessék alkotmányos ismereteiket. A részt vevő diákcsoportok előadást hallgathatnak a parlamenti munkáról. A program részét képezi a plenáris ülés megtekintése, az országgyűlési könyvtár felkeresése és országházi séta is - tájékoztatta a Magyar Országgyűlés sajtószolgálata az MTI-t. Előadó Bereczky István tanácsadó, a bizottsági főosztály munkatársa és Mandur László, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke lesz. A különóra vendégei a tamási TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium és Kollégium tagintézménye, illetve a Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája. A fővárosból a Gourmand Vendéglátó-ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Szakképző Iskola, a Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnázium, a Babits Mihály Gimnázium és a Szlovák Tanítási Nyelvű Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon tanulói érkeznek. A rendezvénysorozat havi rendszerességgel hirdet nyílt napot végzős középiskolások számára.
Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes még ebben az évben szeretné beindítani a külföldi szlovákoknak szánt tévéközvetítést. Az európai ügyekért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes ma tárgyalt a kérdésről Vilma Prívarovával, a Külföldi Szlovákok Hivatalának elnökével. Amint arról a SITA hírügynökséget Michal Kaliňák, a kormányfő helyettesének szóvivője tájékoztatta, a mai megbeszélésen felvázolták, mit tartalmazzon, milyen legyen a műsorszerkezete és milyen műszaki megoldás révén juttassák el a műsort a külföldi szlovákokhoz. „A közvetítés műszaki része a kormányfő helyettese szerint több változatban is felmerült“ - mondta Kaliňák. A Külföldi Szlovákok Hivatala a szatelit- és az internetes közvetítést is megfelelőnek tartja. A külföldi szlovákoknak szánt tévéközvetítésről Čaplovič február elején tárgyalt Štefan Nižňanskýval, a Szlovák Televízió vezérigazgatójával. Nižňanskýt arról tájékoztatta, hogy elsősorban a műszaki megoldást kell megtalálni, mert a közvetítés tartalmi része már körvonalazódik.
Dušan Čaplovič miniszterelnök-helyettes még ebben az évben szeretné beindítani a külföldi szlovákoknak szóló tévéadást -szólt a hír korábban. Az európai ügyekért, emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes már tárgyalt a kérdésről Vilma Prívarovával, a Külföldi Szlovákok Hivatalának elnökével. A külföldi szlovákoknak szóló tévéközvetítésről Čaplovič február elején tárgyalt Štefan Nižňanskýval, a Szlovák Televízió vezérigazgatójával. Nižňanskýt arról tájékoztatta, hogy elsősorban a műszaki megoldást kell megtalálni, mert a közvetítés tartalmi része már körvonalazódik. Nem az a baj, hogy ilyen csatornát szeretne indítani Čaplovič. Sőt! Szerintem teljesen normális, hogy az egyre nagyobb számban (átmenetileg/állandóan) külföldön élő szlovákoknak egy ilyen csatorna friss információt kínáljon. Az már nagyobb gond, hogy az a köztévé vállalná fel ezt a feladatot, ahol nem sikerült konszolidálni a kiadásokat, és állandó huzavona árán küzd a túlélésért, amibe már a szükség a politikai érdekeket is beleszövi. Nem nevezhető elsöprő sikernek a Hármas csatorna bevezetése sem, és nem is értem, hogy minek a külön sportcsatorna, ha az olimpiai közvetítések egy része mégsem ott megy? A kötelező koncessziós díj fizetése már egy sokkal paprikásabb kérdés, ami esetén különösen a szlovákiai magyarok érzik úgy, hogy indokolatlanul vannak megsarcolva. A kötelező fizetés egy olyan esetben, ahol önkéntes a felhasználás választásának a lehetősége, nem egy jó precedens, már a szlovák nézők közt sem, de a kisebbségek esetében ez még inkább erőszakos megoldásnak vélhető. De ez van, maximum aláírhatjuk az SaS petíciós ívét, és akkor esetleg foglakozik is ezzel valaki (vagy nem). Ha már befizettük az adót, akkor viszont egy egyszerű kérdéssel fordulhatnánk Čaplovič miniszterelnök-helyettes úrhoz, akinek ugye a szívügye a kisebbség helyzete Szlovákiában. Bár a jelek szerint inkább a szlovák kisebbség helyzete külföldön. A kérdés csupán így hangzik, ha a koncessziós díjak saccperkábé tíz százalékát a magyarok fizetik be, akkor miért nem kapnak ennek megfelelő műsoridőt a Szlovák Köztévében? Nem külön csatornára gondolok - ennyire messzire nem is merészkedek - de a napi pár perces hírek inkább a vicc kategóriájába tartoznak, mintsem a valós tájékoztatáséba. A szlovák köztévé három csatornája közül kettő egész nap sugároz, ami éves szinten 17 és fél ezer műsorórát jelent a két csatornán. A magyar műsorok a többi programhoz igazodnak, így nem mindig ugyanabban a időben kerülnek sugárzásra. Ezzel szinte lehetetlen követni a műsort, mivel a mai műsorszórásban ki az, aki tudatosan egy pár perces híradásra készül a nap folyamán, amikor számos csatorna kínálja magát? Na, de nézzük a tényeket. Ha összeadjuk a magyar műsorok idejét - Hírek, Magyar Magazin és az időnként cenzúrázott Terítéken- akkor gyorsan kiszámíthatjuk, hogy a két csatorna műsoridejének (a tematikus hármast ne számoljuk) csupán 0,93 százalékát teszik ki a magyar nyelvű műsorok. Ha csak a Kettes csatornát vizsgáljuk, akkor azon belül is csak 1,86 százalékos a magyar műsorok aránya, ami jelentősen elmarad a magyarság arányától Szlovákiában - mutatott rá már a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának az elemzése is, amelyet nem csak a szlovák politikusoknak, de az európai szerveknek is eljuttattak. A Kerekasztal elemzése arra a tényre is rámutat, hogy a kétmilliós Szlovéniában kb. 10 ezer magyar és kb. 5 ezer olasz él, és napi két órás műsorsáv áll rendelkezésükre. Számoljunk csak utána! Itt volnának segítség képen a regionális csatornák, amelyek működését sem engedik a törvények igazán piaci alapokra helyezni, mivel a nyelvtörvény olyan kötelezettségekkel ruházza fel a tevékenységet, hogy sokszor nem lehetséges piaci alapon előteremteni az ezzel járó többletköltségeket. A sokszor önkormányzatok által dotált társaságok (önkormányzat közvetlen nem lehet tulajdonosa ilyen csatornának, ezért magáncégeket hoznak létre ilyen tevékenységre) más téren is meg vannak rövidítve. Teljesen érthetetlen, például, hogy miért nem értékesíthetik a reklámfelületüket a megyei választási kampányok idején, ami egy jelentős bevételi forrástól való elesést jelenti. Szóval nem az a baj, hogy a külföldi szlovákoknak is készül valami, amit megérdemelnek, hanem az, hogy az itthoni aránytalanságok még ordítóak. A koncessziós díjak mértéke azonos szlovákoknak és a magyaroknak egyaránt, akkor bizonyosan az azért kínált szolgáltatásnak is ehhez kéne igazodnia. Elvégre a köztévé nem az állam pénzéből van finanszírozva, mivel az államnak nincs pénze, csupán az emberek befizetett pénzét osztja el újra.
„Érzelmektől túlfűtött, irracionális elemekkel túlterhelt regresszív állapot, amelyben mindkét fél a múltba, illetve a másikon sebeket ejtő sérelmi politizálásba menekül”. A szlovák-magyar politikai viszonyról felállított diagnózis Hunčik Péter dunaszerdahelyi pszichiátertől származik. A somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet vezető munkatársa úgy látja: szlovákok, magyarok, és szlovákiai magyarok egyaránt alapos önvizsgálatra szorulnak, másként nem szabadulhatnak meg a bizalmatlanságot tápláló frusztrációiktól, előítéleteiktől, komplexusaiktól. Hunčik szerint a kezelés részeként magyar részről el kellene ismerni, hogy a XIX. század közepétől a magyarok minden eszközzel elnyomták a szlovákokat, a másik oldalnak viszont azt kellene elfogadnia, hogy a Felvidéknek nevezett terület egykor a Magyar Királyság része volt és ebben a régióban még jó ideig erős magyar kulturális és gazdasági befolyás lesz. A magyarországi politikai elit semmire se fog menni, ha nem szakít a lenéző „grófi” stílusával. A Nagy-Magyarországot ábrázoló autómatricák a határok megváltoztatásával kapcsolatos kétértelmű üzenetekre erősítenek rá. Több politikus azt hangoztatja, Magyarország erőszakkal nem kívánja megváltoztatni határait. Függőben hagyják persze annak sejtetését, hogy más eszközökkel viszont megtenné azt. - Közeleg Trianon kilencvenedik évfordulója, erre a szélsőjobboldal elképesztő aktivitással készül. Jó lenne, ha a demokratikus erők nem hagynák teljesen szabadon e több mint érzékeny kérdést - mondta lapunknak nyilatkozva. A budapesti Országgyűlésben helyet foglaló négy párt viselkedését Hunčik szemében a „pátosz, az ignorancia, a cinizmus és a tudálékosság” határozza meg - a beazonosítást mindenki maga elvégezheti. Rendkívül káros, hogy a magyarországi politikai erők kizárólag belpolitikai szemüvegen át néznek a kisebbségi kérdéskörre, e felfogásból erednek a határon túliakat gyakran több mint kínos helyzetbe hozó „könnyű pesti sértések”. Sokkal hasznosabb lenne, ha behoznák az anyaországi köztudatba a megbékélésben érdekelt szlovák személyiségeket, értelmiségieket, civil szerveződéseket. - Magyarország azzal is gesztust gyakorolhatna, hogy nagy nyilvánosság előtt elismerné a súlyosan bántalmazott Malina Hedvig mellett kiálló szlovákokat - vélte a Globális Tudás Alapítvány által rendezett, a kelet-közép-európai rasszizmussal és intoleranciával foglalkozó budapesti konferencia egyik előadója. Az Észak-Írországtól a szovjet utódállamokon át a palesztin területekig konfliktus-megelőző, illetve kezelő tréningeket tartó szakember szerint a szlovák társadalom jelentős része szorongásos hungaro-fóbiában szenved. A szlovák identitás egyik legerősebb összekötő eleme a magyarokkal szembeni önmeghatározás. - A fóbiásokkal azonban lehetne dolgozni, szemben a Szlovák Nemzeti Párt körül csoportosuló, a népesség 10-15 százalékát kitevő megrögzött magyargyűlölőkkel - hangoztatta. Az Ipolyságon született ötvennyolc éves lélekgyógyász több mint elgondolkodtatónak tartja, hogy az önmagukat magyarnak vallók száma 1991-2001 között ötvenezerrel, vagyis a szlovákiai magyar kisebbség tíz százalékával csökkent. Hiába vannak a magyar iskolák, igen erős az asszimilációs hajlam. A szlovákiai magyar politikának tisztáznia kellene végre céljait, a szlovákiai magyaroknak pedig szembe nézniük saját identitás-problémáikkal - mondta a több amerikai és kanadai egyetemen is vendégkurzusokat tartó Hunčik. Mindez azért is elkerülhetetlen, mert a szlovákiai romák lélekszámukban akár középtávon is maguk mögött hagyhatják a magyarokat. Az utóbbiak számára pedig előbb-utóbb stratégiai kérdés lesz annak eldöntése, hogy a romákkal szövetkezve próbálják-e érvényesíteni a kisebbségi érdekeket az 5,4 millió lakosú országban.
Fekete filccel rajzolt és áthúzott Dávid csillag, egy „Patkányirtás” feliratú szórólap és elszórt ürülék fogadta pénteken korareggel Módi Miklóst, az oroszlányi MSZP irodavezetőjét. Mint elmondta, fél hat tájban érkezett a négyemeletes tömb földszintjén lévő helyiség bejáratához, amikor látta, mit műveltek a tettesek. Nem ez az első alkalom, hiszen szinte minden választás környékén bedobják a pártiroda ablakát, de ilyen súlyú eset még nem volt. A rendőrség elvégezte a helyszínelést, és az adatok elemzését követően dönt arról, nyomozást indít-e. Nem az első eset egyébként, hogy Oroszlányban megjelenik a Dávid csillag. Nyár végén szlovák tájház előtti tájékoztató táblára ragasztották fel cellux-al a jelképet, a nyelvtörvényre utaló tiltakozó szöveggel.
Áprilisban Magyarországon, júniusban Szlovákiában választanak a lakosok. Megkérdeztük a bloggereket, hogy miként befolyásolhatja az előbbi az utóbbit, a várható eredmények tükrében. Miként befolyásolhatja a Fidesz várt áprilisi győzelme a júniusi szlovákiai választásokat?
Szótlan Szemtanú: Nem lesz jó szlovákiai magyarnak lenni a Fidesz-győzelem után. Na nem azért, mintha különösebb baj lenne Orbán Viktorral, csak éppen ez lesz az az alkalom, amikor az összes szlovák politikai párt a biztonság kedvéért belerúg még egyet az újdonsült magyar kormányba. Amennyiben az MKP kormányra kerül, akkor mutatkozik majd meg, hogy minden politikusnak rövid a memóriája, és létezik még megbocsátás. Ha nem, akkor a következő négy évben az lesz az érzésük a szlovák választóknak, hogy maga a sátán földi helytartója materializálódott Magyarországon. Súlyos százalékokban nem fog megmutatkozni az áprilisi választások eredménye, már csak azért sem, mert minden szlovák párt nagy egyértésben szidja majd a Fideszt, ki hangosabban, ki halkabban. A legérdekesebb az lesz, miképpen nyilatkozik majd meg a Híd-Most. A Fidesz egyértelműen az MKP szövetségese, ráadásul a szélsőségek elítélésével jópontokat szerezhetnének a szlovák szavazók körében. Orbánnak ugyanakkor nincs rossz imidzse a Felvidéken, a magyar szavazók pontosan tudják, mekkora zöldség a szélsőjobb előretöréséről beszélni a Fidesz győzelme kapcsán. Kínos lesz a Híd számára állást foglalni a kérdésben úgy, hogy jól jöjjenek ki a dologból, míg az MKP reakciója kiszámítható: örülni fognak a jobboldali sikernek, méghozzá okkal.
A hírlapíró és a halál blog, lashee: Túlzás nélkül állíthatjuk, már most része. Ján Slota leghűségesebb fegyverhordozója és (alá)íródeákja, Rafael Rafaj jógi már a szombati Smenek arról nyilatkozott, sokkal jobban örülne, ha Orbán Viktor és a Fidesz nem létezne, illetve, hogy szívesen kitiltaná Szlovákiából, és sajnálja, hogy ha miniszterelnök lesz, akkor ezt nem tehetik meg. A rengeteg (kölcsönös) negatív előítélet, sztereotípia miatt a magyarországi választásra való reflexió hangsúlyos kampányelem lesz Szlovákiában. Ne feledjük, ez az az ország, ahol még a legliberálisabbak sem restek egy jót felvidékezni. Hát akkor mit várhatunk a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártoktól? (A helyzetet a kerek Trianon-évforduló is súlyosbítja.) Nem is beszélve arról, hogy a Jobbik egyre jobban áll. Ha ők túlnyerik magukat, a csapból is az extremisti szó fog folyni. A marketingben jártasak tudják, szexszel bármit el lehet adni, és a magyar fasizmus az SNS pinája.Valamivel leplezni kell a programhiányt.
Philosophus: A Fidesz győzelmét követően, sőt már a magyar kampány beindulásakor vélhetően előbújik a pakliból a magyar kártya Szlovákiában, de nem kell attól tartani, hogy bonyolult snapszeres trükkök bevetését szorgalmazza majd a „szlovák nemzeti oldal”. Egyszerűen a nacionalista hangulatépítésről fog szólni a SMER és az SNS tevékenysége, mivel politikai elképzelés híján nem áll szándékukban más, mint bizonyítani, mennyire rossz mindenki körülöttük. Eddig ugyanis Ficonak bejött az országmentő szent szerepében való tetszelgés, így nem feltételezhető, hogy más fegyverhez nyúlna. Úgy gondolom, a szlovákiai eredményeket csak kisebb mértékben befolyásolhatja a magyarországi eredmény, hiszen a nemzeti kártya mindenképp játékba kerülne, bármilyen kormány is volna déli szomszédainknál. Azok, akiket az üres pufogtatások befolyásolnak, úgy is elmennek majd a hűséges kutyaként a „nemzetiekre” szavazni, de remélhetőleg kevesebben lesznek, mint négy éve voltak. Ha pedig nem, akkor újra csak el kell fogadnunk, hogy nem csak gazdaságilag, de szellemileg is leépülő országban élünk!
Méla Béla: Az nem vitás, hogy a szlovák politika kihasználja azt a tényt, hogy egy nemzetibb gondolkodású politikai erő kerül hatalomra Magyarországon. Minden bizonnyal arra is rájátszanak majd, hogy a Fidesz előreláthatólag egy erős kormányt és többséget tud létrehozni (csupán a kétharmad a kérdés, esetleg ebben lesz-e partner). Ez idáig egy gyenge magyar kormánnyal tudtak fölényeskedni, amely sokszor a túlélésért küzdött, most azonban egy erős partner érkezhet, amely ráadásul az európai struktúrának is szerves és erős része, ráadásul a legnagyobb európai párt tagja. Számomra az a kérdés, hogy a Fidesz miként vállal részt a szlovákiai magyar politikában. Követve az erdélyi példát, intenzíven bekapcsolódik (lásd rimaszombati példa), vagy inkább a kötelező körökön kívül távolságot tart. Mivel a magyar köztévében (MTV és Duna) is pontosan tudják, hogy ki kerül hatalomra április után, ezért a Fidesz álláspontja ilyen szempontból jelentős befolyásoló lehet, mivel nálunk nagy tömeg figyeli a magyarországi TV csatornákat. A másik nagy kérdés, hogy ha a helyzet éleződik, akkor arra miként reagálnak a szlovákiai magyarok. Régi közhely szerint akkor tart össze a magyar, ha ütik, ami egyértelműen az MKP támogatottságát segítheti. Ugyanakkor azt is megfigyelhetjük, hogy a szlovákiai magyarok körében nagy számban vannak a konfliktus-kerülő emberek, akik inkább a nyugodt életre vágynak. Különösen igaz ez a vegyesebben lakott területekre, ahol már tele a hócipőjük a politikusok acsarkodásával, hiszen a szomszéddal nem hagyják nyugodtan fröccsözni. Ez viszont a Híd támogatottságát erősítheti. Ha eldurvul néhány téma, akkor a ventilátorba dobott trutyiból mindenkire jut majd valami, ami a választót egyszerűen otthon tarthatja. A Smert és az SNS-t a Fidesz győzelme biztosan segíti, főleg a gyanús ügyeikről való figyelemelterelésben. Erről már egy gondolat erejéig írtam: http://www.bumm.sk/blog/editor/?p=148
A magyar és a szlovák kormányfő találkozójáról Balázs Péter külügyminiszter a Kormányváróban azt mondta: csak egy nagyon rövid egyeztetésről lehet szó majd jövő héten. jra négyszemközt találkozhat Bajnai Gordon magyar kormányfő és Robert Fico szlovák miniszterelnök - tudta meg a hirado.hu. A két kormányfő találkozójáról további részletek az MTV Kormányváró című műsorából tudhat meg. Balázs Péter a Kormányváróban arra a kérdésre, hogy lesz-e újabb Bajnai-Fico találkozó azt mondta: a Külügyminisztérium ezt nem tervezi, de nem tartja kizártnak, hogy a magyar és a szlovák miniszterelnök újabb négyszemközti találkozója jöhet létre február 24-én Budapesten a V4-csúcson. Robert Fico és Bajnai Gordon esetleges jövő heti találkozójáról Balázs Péter azt mondta: jó alkalmat nyújtanak az ilyen egyeztetések arra, hogy bárki bárkivel le tud ülni. A diplomácia az ilyen egyeztetéseket messzemenően kihasználja, de a külügyminiszter hozzá tette: túl sok idő nem lesz a két miniszterelnök egyeztetésére. Balázs Péter azt mondta a Kormányváróban „elkerülhetetlenül lesz” Bajnai-Fico négyszemközti találkozó, de rövid egyeztetésről lehet csak szó jövő héten a V4-ek találkozóján.
Az energiabiztonság lesz a központi témája a visegrádi csoport (V4) rendkívüli kibővített miniszterelnöki találkozójának, amelyre február 24-én Budapesten lesz. A szlovák küldöttséget Robert Fico miniszterelnök vezeti. Június 30-ig Magyarország tölti be a visegrádi csoport soros elnöki tisztségét, majd egy évre Szlovákia veszi át a stafétabotot. A pozsonyi közlemény szerint a csúcstalálkozóra a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - vezetői mellett hivatalos Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Románia, Szerbia és Szlovénia miniszterelnöke, valamint az Európai Bizottság, az Európai Unió (EU) soros spanyol elnöksége és az Egyesült Államok képviselői is. A kibővített budapesti csúcstalálkozó résztvevői megvitatják a földgáz és a kőolaj biztonságos szállításának problémáit, az időben történő figyelmeztetés kérdését, a villamos energia- és a földgázhálózatok összekapcsolásának témáját. A csúcstalálkozó legfőbb célja: megerősíteni a résztvevők együttműködését az energiabiztonság területén az Európai Unióval. Az energetikai csúcs előtt a V4-ek miniszterelnökei munkaebéden találkoznak, amelyen a magyar fél ismerteti partnereivel a magyar EU-elnökség kiemelt célkitűzéseit. Magyarország 2011 első felében lesz az EU soros elnöke. A visegrádi négyek kormányfői Bajnai Gordon magyar kormányfő kezdeményezésére csütörtökön Brüsszelben is találkoznak az EU-országok vezetőinek informális megbeszélése előtt.
Kevesen fogalmazták meg ilyen pontosan és tömören önkényuralmi törekvéseiket - mondta lapunknak Ormos Mária történész a Fidesz elnökének politikai vihart kavart szavairól. Tavaly őszi, kötcsei beszédében ugyanis Orbán Viktor a jelenlegi duális helyett olyan - a jobboldal megerősödésével létrejövő - centrális politikai erőteret vizionált, amely képes 15-20 évre meghatározni a magyar politika jövőjét. Vida István történésznek erről a hazai jobboldalon és a szélsőjobboldalon a két világháború között megjelent törekvések jutottak eszébe. Most viszont kampányidőszakban hozta le a beszédet a héten megjelent Nagyító című jobboldali irodalmi lap. Így új megvilágításba kerültek az olyan idézetek, mint „napjainkban megszűnni látszik a rendszer dualitása, és egy centrális politikai erőtér van kialakulóban, ami a jobboldal megerősödésének köszönhető.” Vagy az: „reális lehetősége van annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a duális erőtér határozza meg (...) létrejön egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér, amely (...) a nemzeti ügyeket megfogalmazza.” - Hasonló törekvések a magyar jobboldalon és a szélsőjobboldalon a két világháború között jelentek meg - vélekedett az MTA Történettudományi Intézetének nyugállományú történésze. Vida István emlékeztetett a gróf Bethlen István tízéves miniszterelnökségéhez köthető Egységes pártra, amelyik még Bethlen bukása után is sokáig minden parlamenti szavazáson és minden választás után biztosította azt, hogy a kormány akarata érvényesüljön. Ezzel együtt Bethlen és az Egységes párt hívei arra ügyeltek, hogy ne számolják fel maradéktalanul a többpártrendszert - tette hozzá. A szűk választási rendszer által megalapozott, korlátozott formában „megengedték”, hogy kevés ellenzéki képviselő hallathassa a hangját a Házban, de a kormánydöntésekre nekik lényegében befolyásuk nem volt. A történész szerint egy hasonló, lényegében egypárti dominancia megteremtése a mai viszonyok között egy elsöprő választási győzelem után ugyancsak marginalizálni tudja a gyenge ellenzéket, de szerinte a szabad sajtó, az értelmiség és az ellenzék pluralizmust védő kiállásaira azért maradna lehetőség. Kevésbé optimistán nyilatkozott lapunknak Ormos Mária, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A történész azt, amit Orbán Viktor kijelentett, csak úgy tudta megfogalmazni: az nem más, mint az önkényuralom, mert ezek a mondatok minden korban ezt jelentik. Nem is emlékszik olyanra, aki ennyire pontosan kifejezte, ilyen tömören megfogalmazta önkényuralmi törekvéseit - tette hozzá. Arra a felvetésre, hogy hasonlóra korábban a magyar jobboldalon, Bethlen Egységes pártja már példa volt, azt felelte, hogy amiről Orbán beszél, az már sokkal több. Ormos szerint ugyanis az Egységes párt „a maga módján” megtűrte a pluralizmust, volt működő parlamenti ellenzéke, Orbán viszont kijelentéseivel lényegében felmondja a plurális többpárti politizálást, a saját pártja mellett vagy ellenében más párt lényegi tevékenységét kizárja. A parlamentarizmusra veszélyesnek ítélték a lapunk által megkérdezett pártok képviselői is a Fidesz elnökének szavait. Lendvai Ildikó MSZP-elnök a minap úgy nyilatkozott, hogy Orbán egyenesen a kontroll nélküli hatalom politikáját hirdette meg. De nincs jobb véleménnyel a jobboldal terveiről az SZDSZ és az MDF sem. Szabadai Viktor, az SZDSZ ügyvivője lapunknak azt mondta: ha nem előre, hanem visszatekintünk 20 évvel, látjuk, hogy akkor minden mai parlamenti párt azért küzdött, hogy az állampártiságot a plurális demokrácia váltsa fel Magyarországon. Ha ezt a Fidesz vezetői ma már nem is gondolják így, bízik abban, hogy a választópolgárok bölcsebbek és belátóbbak. Visszásnak nevezte, hogy a Fidesz 20 évre előre vetíti a választási győzelmét, miközben minden bizonnyal a következő 20 évben is négyévente lesznek országgyűlési választások. Az MDF elnökhelyettese pedig úgy értékelt: a Fidesz-elnök gondolatából az sugárzik, hogy szerinte az egypártrendszer alapvetően jó volt, csak rossz emberek és rosszul csinálták, de talán ő tudná jól is. Ez viszont Herényi Károly szerint az egykori reformkommunisták álláspontja, és semmi köze a többpárti, parlamentáris demokráciához.
A magyar diplomácia arra törekedett, hogy gyorsan megoldja a Szlovákiával fennálló két legsúlyosabb konfliktusos ügyet - mondta Balázs Péter külügyminiszter kedden az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának ülésén. A szlovák államnyelvtörvény szigorítása, illetve a magyar köztársasági elnök Révkomáromnál történt feltartóztatása miatt kialakult feszültséget a magyar és a szlovák kormányfő tavaly szeptemberi szécsényi találkozóján igyekezték „gyorsan tárgyalhatóvá és kezelhetővé tenni”. A külügyminiszter szerint a legfontosabb eredmény az volt, hogy a közös nyilatkozattal sikerült „nemzetközi dimenzióba helyezni” a nyelvtörvény ügyét az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosa ajánlásainak elfogadásával. A szécsényi tárgyalás azt is megmutatta, hogy a két ország képes volt közvetítés nélkül, önállóan kezelni az ügyet - tette hozzá. Balázs Péter a magyar külpolitikáról tartott beszámolójában elmondta: az a tény, hogy hat szomszédos országgal erőteljesen fejlődnek a kétoldalú kapcsolatok, azt mutatja, elsősorban nem Magyarország a hibás a Szlovákiával fennálló feszült viszony miatt. A konfliktus nem a két nép között van, azt inkább „egyes politikusok szítják” - mondta. A külügyminiszter szerint Szlovákia a legérzékenyebb szomszéd: Magyarországon is elhangzanak „soviniszta, irredenta ízű” megnyilvánulások, amelyekre más szomszédok talán legyintenének, ám Pozsony különösen érzékenyen reagál ezekre. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke kijelentette: a szécsényi találkozó a Bajnai-kormány legjelentősebb külpolitikai hibája volt, és csökkentette Magyarország nemzetközi mozgásterét, mivel meg lehetett jósolni, hogy Szlovákia magatartása nem változik. A Fidesz támogatja azt az alapot, amelyet a magyar kormány a nyelvtörvény alapján jogsérelmet szenvedő szlovákiai magyaroknak hozott létre - tette hozzá a bizottsági elnök, hangsúlyozva, a nyelvalap elleni támadásoknak sem jogi, sem morális alapja nincsen, mindaddig amíg a „diszkriminatív, emberi jogokat sértő nyelvtörvény hatályban van”. Németh Zsolt szerint az államnyelvtörvényen és a tavaly augusztusi révkomáromi incidensen túl még több probléma terheli a magyar-szlovák kapcsolatokat, köztük a Malina Hedvig-ügy, a Beneš-dekrétumok, a tankönyvek kérdése, „a folyamatos belpolitikai célú támadások a magyarság egésze ellen, a szélsőségesség, az intolerancia, a gyűlöletkeltő politika”. A bizottság elnöke szerint a magyar-szlovák viszonyt Szent Sebestyénhez lehet hasonlítani: „ezer sebből vérzik”. Hangsúlyozta, hogy ennek a kapcsolatrendszernek a „begyógyítása” nagyon komoly kihívást jelent a magyar politika egésze számára.
Nagy sikerű lakossági fórumot tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom február 12-én, pénteken a csabai sportcsarnokban. A fórumra nagyon sok vidéki szimpatizáns is ellátogatott. Az országjárás során a fórumokra látogatók létszáma rögzítésre kerül, és az a város lesz a legradikálisabb város, ahol a legtöbb résztvevő lesz. Az eddig vezető Nyíregyházát ma Békéscsaba lekörözte az ezerkétszáz résztvevővel. Bár nem szeretnénk a címet elveszíteni, mégis azt kívánjuk a többi városnak, hogy győzzenek le bennünket, mert ez azt jelenti, hogy élénkül a Jobbik Magyarországért Mozgalom iránti érdeklődés, és egyre nő az emberek bizalma a párt iránt. A csabai fórum első szónoka Szabóné Kocziha Tünde, a Jobbik helyi elnöke, megyei alelnök, Békés megye 1. számú választókerületének országgyűlési képviselő-jelöltje volt. Elmondta, hogy ha mindenki ott lesz, és leszavaz a Jobbikra, akkor kitakarítjuk az országból a szemetet. Ma Magyarország a parlamenteskedő bábeli zűrzavartól szenved, amit meg kell változtatni. Az ország egyetlen nemzetben gondolkodó pártja a Jobbik. Kikerülhetetlennek tartja az elszámoltatást és a felelősségre vonást. A globalizálódó világban a helyi vállalkozások sokkal nagyobb teret kell, hogy kapjanak. Békés megye mezőgazdasági megye, sikeres élelmiszer-feldolgozói voltak. Az élelmiszer-feldolgozást újra kell indítani, mert ez lehet az egyik kitörési pont a munkanélküliség problémájára! Szilágyi György, a Jobbik kabinetvezetője örömét fejezte ki, hogy ilyen sok radikális ember összejött ma este. A címkézés nagyon megy az ellenfeleknek, rasszistáznak, fasisztáznak rendesen. Nem tudják elviselni, hogy a magyar emberek szép lassan nemzeti öntudatra ébrednek. A tavaszi választással kapcsolatban elmondta, hogy az a hit és a remény választása lesz, egyszerre lesz népítélet és népszavazás. Az ellenfelekről szólva elmondta, hogy az SZDSZ-ből végre vert sereg lett, most próbálkozik összeállni az összevissza forgolódó MDF-el. Az MSZP-ről szólva kijelentette, hogy Mesterházy Attila egy bábu, akit a háttérből Gyurcsány és Lendvai mozgat. Véleménye szerint a Fideszt a liberális alvezérek rossz útra vitték. A Jobbik számít a Fideszben csalódott emberekre is. A választási sikerért kérte, hogy minden jelenlévő tegyen meg mindent! Vona Gábor, a Jobbik elnöke ismertette a párt Radikális változás címet viselő programjának elemeit. A program azért ezt a címet kapta, mert az országon az egyszerű változás már nem segít. Nem mehetnek úgy a dolgok, mint eddig. Példaként hozta fel a Gyurcsány-Medgyessy kormányfőváltást. Medgyessy miután tönkreverte az országot, utazó nagykövetként járta a Riviérát. Elsőként az államadósság kérdéséről beszélt, melyet újra kell tárgyalni a hitelt folyósítókkal. A multikat meg kell regulázni, el kell érni, hogy vegyenek részt végre a közteherviselésben. További megszorításokkal a magyar embereket már nem szabad terhelni. A legfontosabb feladat a korrupció felszámolása, az elszámoltatás, a helyi gazdaságok erősítése, a lakáshoz jutás segítése, a vidék bankjának létrehozása, és a Magyar Nemzeti Bank NEMZETI bankká tétele! Az elszámoltatást, a számonkérést nem lehet megúszni! Aki vétett a nemzet ellen, annak bűnhődnie kell, ha óriásit vétett, börtön nélkül nem úszhatja meg a tettének következményeit. A beszédeket követően a fórum résztvevői kérdéseket tettek föl az előadókhoz. A jó hangulatú fórum a Himnusz és az Erdélyi Himnusz eléneklésével ért véget! - Adjon az Isten! - köszöntek el a fórum résztvevőitől az előadók és a megye hét jobbikos országgyűlési képviselő-jelöltje, melyre a közönség természetesen a szokásos Szebb jövőt!-el válaszolt. A fórumot FankaDeli koncert követte. Ezen estén nagyon jó volt csabai polgárnak lenni!
A szélsőséges pártok Kelet-Európa stabilitását fenyegetik - hangzott el az Amerika Hangja (VOA) rádió vasárnapi tudósításában. A Globális Társadalom Alapítvány pénteki konferenciája kapcsán azt emelte ki a VOA: közép- és kelet-európai emberi jogi aktivisták és kormányzati tisztviselők figyelmeztettek, a szélsőjobb pártok előretörése több egykori kommunista ország stabilitását fenyegetik. A térségbeli szakértők úgy nyilatkoztak: a támadásoknak az az új hulláma, amelyet az új szélsőséges pártok hajtanak végre romák, zsidók és más kisebbségi csoportok ellen, veszélyeztetik néhány kelet-európai ország törékeny demokráciáját. Riasztónak ítélték a szélsőjobboldali politikai szélsőségesség gyorsan növekvő erejét, és az ilyen mozgalmaknak a nemzeti kisebbségek elleni irányuló diszkriminatív cselekedeteit. A VOA emlékeztetett rá: Magyarországon az elmúlt évben több romát, köztük gyerekeket öltek meg különböző erőszakcselekményekben, és a régió más országaiban is előfordultak roma- és zsidóellenes incidensek. A konferencián részt vevő Tóth András szociológus, az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa az amerikai rádiónak úgy nyilatkozott: félő, hogy a Jobbik az áprilisi választásokon átrajzolja a politikai térképet Magyarországon, és sikere hatással lesz a szomszédos országokra. Véleménye szerint előfordulhat, hogy a Jobbik a második vagy harmadik legnagyobb parlamenti párttá válik. „Nagyon aggódom, mert valószínű, hogy Magyarországon a Jobbik, a vezető szélsőjobboldali párt a szavazatok legalább 10 százalékát szerzi meg a következő választásokon” - mondta. Hozzátette: „ha a gazdasági válság folytatódik, és a munkanélküliség növekedni fog, megtörténhet, hogy a Jobbik akár 20 vagy 30 százalékot kap majd 2014-ben”; és ez nemcsak Magyarország, hanem egész Európa számára valódi gond. Mint a VOA megjegyezte, aggodalmat kelt, hogy a Jobbik várható sikere serkentőleg fog hatni a szélsőjobb pártokra Csehországban és Szlovákiában, ahol szintén ebben az évben tartanak törvényhozási választásokat.
A magyar választási rendszer igyekszik kompromisszumot keresni az arányosság és a kormányozhatóság között, a győztes biztos többséget kap, ezért vihette végig eddig mindenki a négy évet, ugyanakkor a kétpólusú törekvéseket erősíti, nem nagyon enged be új szereplőket, a Jobbik megjelenése azonban jelzi, hogy kellő támogatottsággal ez az áttörés mégis sikerülhet - mondta Tölgyessy Péter a Magyar Rádióban. Az alkotmányjogász úgy látja, a magyar választási rendszer szinte háromfordulós, ha ugyanis valaki nem képes elég jelöltet állítani, nem tud elindulni, és nem fogja elérni az ötszázalékos küszöböt. Az ajánlószelvények szerinte alkotmányossági kérdéseket is felvető gyűjtése tulajdonképpen egy nyílt szavazás, amely a legkisebb pártokat rögtön kidobja. Ennek a szűrőnek az első választásokon még volt szerepe, ha ugyanis nem lett volna, hatvan-hetven párt is felkerülhetett volna a listára, mostanra azonban érdemes lehet végiggondolni, szükség van-e rá ilyen formában. Ha semmi nem lenne helyette, az lehetne a gond, hogy bárki elindulhat, míg a sokak által emlegetett kauciós rendszer bizonytalan lehet, hiszen ha a kaució összege alacsony, sokan indulhatnának, ha magas, sokan kikerülhetnének. Megoldás lehetne az is, hogy a bent lévők minden további nélkül indulhassanak, ez azonban azt jelentené, hogy például az SZDSZ automatikusan zöld utat kap, míg például a Jobbiknak vagy az LMP-nek át kellene menni a kötelező stációkon. Elképzelhető lehetne az is, hogy a választópolgárok valamiféle hiteles helyen megjelenve adják le ajánló szelvényeiket, ám ettől a „hivatalos” megoldástól valószínűleg ódzkodnánk. Tölgyessy Péter szerint az ajánlási rendszer nyílt szavazás jellegén már most mindenképpen változtatni kellene, ám amíg a magyar pártoknak alig vannak tagjai, nehéz bármilyen okos rendszert kiépíteni. Tölgyessy szinte biztos abban, hogy abszolút többsége lesz a Fidesznek, a kérdés szerinte csak a kétharmad lehet.
Magyarország és Szlovákia viszonyát kívánja javítani a British Council azon kezdeményezése, amely az iskolákban úgy oktatná a két ország életét érintő eseményeket, hogy a történéseket magyar és szlovák szemszögből is körbejárja. A javaslat szerint a kölcsönös megismerés jelentheti a megbékélést. A tervezett tananyag segítene a konfliktuskezelés fejlesztésében és a többszörös identitás megismerésében is. A program fő üzenete, hogy a szlovákok és magyarok között sok a hasonlóság és ezekre érdemes építeni a kulturális és a gazdasági kapcsolatokat. A tananyagból eddig 5 fejezet készült el, amelyek leginkább a történelem órákon lehetnének hasznosak. A történelmi eseményeket - mint például 1968 - vizsgálnak meg mindkét szemszögből, és ismert történelmi személyiségek életútját néznék végig, keresve a szlovák-magyar kapcsolódási pontokat. Felmerült az is, hogy a két nyelv közötti hasonlóságok egy újabb vetületét adhatják ennek a kapcsolatrendszernek, és jól kiegészíthetik a történelmi ismereteket. A szakértők általában egyet értenek abban, hogy üzleti, gazdasági és kulturális téren is jók a két ország közötti kapcsolatok. A civil szervezetek és gazdasági vállalkozások is jól együtt tudnak működni, és a magyar lakta területeken nem igazán érzékelhető a médián keresztül érzékelt elmérgesedett viszony. Abban is nagy az egyetértés, hogy a térségben a szlovákok és magyarok között van a legnagyobb kulturális hasonlóság, és ez olyan érték, amely csak segítheti és erősítheti a mindennapi életben amúgy is jól működő kapcsolatokat. A British Council a multikulturális Nagy-Britanniát hozta példaként arra, hogy egy vegyes kultúrájú társadalom, mennyit profitálhat a kultúrák különbözőségéből. Szerintük Közép-Európa számára is fontos ennek felismerése.
A két ország közötti feszült hangulat már évekkel ezelőtt jelentkezett. A mostani nyelvtörvény előzményeként már konfliktusokat okozott a tankönyvbotrány is, amelynek keretében a szlovák oktatási tárca olyan könyveket adott ki, amelyekben nem szerepeltek magyarul a településnevek. A politikai elit nyilatkozatai pedig csak tovább növelték a bajokat: Jan Slota, a szlovák szélsőségesek vezetője például „kócos bohócnak” nevezte Göncz Kingát. Elemzők rámutattak arra, hogy a feszültség létrejöttében mindkét ország hibás. Míg Szlovákia a nehezen védhető kisebbségeket érintő törvények és az ízléstelen nyilatkozatok miatt követ el hibákat, addig a magyar fél reakciói csak feltüzelték az indulatokat. Az elfogadott szlovák nyelvtörvény egyebek mellett arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket, és az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. A törvénysértők akár 5000 eurós (több mint egymillió forintos) büntetésre is számíthatnak. Magyarország több alkalommal is kifejezte nemtetszését a szabályozással kapcsolatban, egyaránt fordulva a szlovák vezetéshez és az Európai Unióhoz is. A nyugati államok azonban illetékesség hiányában valamint a saját kisebbségi helyzetükre gyakorolt hatástól tartva nem léptek fel a nyelvtörvény ellen, így komoly eredményt nem sikerült elérnie a magyar kabinetnek. A konfliktus kihatott Sólyom László látogatására is. A magyar államfőt ugyanis nem engedték át Révkomáromba a hídon arra hivatkozva, hogy látogatása túl nagy kockázatot jelentene, és a testi épségét nem lehetne garantálni. A feszült helyzet tisztázása miatt kormányfői találkozóra is sor került, ahol Bajnai és Fico egyebek mellett megállapodtak abban, hogy a nyelvtörvény magyar részről kifogásolt részeit majd a végrehajtási törvényben fogják módosítani.
Szépirodalom, műfordítás - ezt a konferenciatémát választotta az EB Magyarországi Képviselete, hogy közelebb hozza egymáshoz a magyar és szlovák felet. Legalább a művészet és a műfordítás határok nélküli: ezzel biztat a szlovák-magyar kérdések és konfliktusok kapcsán az Európai Bizottság egy márciusi rendezvénye. Szépirodalmi barangolás a műfordítás határok nélküli világában címmel ugyanis konferenciát rendeznek Budapesten, március 10-én, hogy megmutassák, pozitív elemei is vannak a szlovák-magyar kapcsolatoknak. Az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete a Deák Ferenc utcai épületében tartja meg a rendezvényt, ahol előzetes regisztrációval ingyenes a részvétel. Az EB műfordítással kapcsolatos támogatási rendszeréről folytatott kerekasztal-beszélgetést hallgathatnak majd végig a résztvevők, és persze lehetőség nyílik majd a vitára, egymás véleményének meghallgatására is. A rendezvény - már csak mondanivalója miatt is - kétnyelvű: szlovákul és magyarul zajlik majd a párbeszéd, amihez szinkrontolmácsot is biztosítanak a szervezők. Ha tehát érdekli a műordítás, és kedvet érez egy kicsit beletekinteni a Bizottság tevékenységébe, regisztráljon: a szervezők a Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript. címen várják a jelentkezéseket.
Úgy tűnik, mindkét magyar párt azon dolgozik, hogy egyik se kerüljön be a parlamentbe és a magyar választók parlamenti képviselet nélkül maradjanak - írja a Pravda napilap hétfői kommentárjában. A volt kollégák, Csáky Pál MKP-elnök és Bugár Béla Híd-elnök kiöntötték egymásra a régi sérelmekkel és piszkos fehérneművel teli vödröket. Bugár az MKP büntetőjogi eljárás alá vont megyei képviselőjét emlegette, valamint a választók és a párt pénzének megfogyatkozását. Csáky pedig azt mondta, az MKP ma tiszta párt, hiszen távoztak a gyanúba keveredett emberek - például a Čuňo-ügy kapcsán az időjárásról beszélő politikus, vagy az exminiszter, aki állítólag nem átlátható módon osztotta az uniós támogatásokat - írja a lap, majd rámutat, ez abban az esetben valóban megható megtisztulás, ha figyelmen kívül hagyjuk, hogy ezekkel a személyekkel és ügyekkel szemben hogyan viselkedett az MKP vezetése és Csáky, amikor még a párt tagjai voltak. Úgy tűnik, mindkét magyar párt azon dolgozik, hogy egyik se kerüljön be a parlamentbe és a magyar választók (azokon kívül, akik szlovák pártra szavaznak) parlamenti képviselet nélkül maradjanak - véli a szerző, Márius Kopcsay, megjegyezve, 1989 óta ez először történhet meg. Az alapvető szempontokon kívül - egy 10 százalékos kisebbség politikai képviselet, és egyúttal felelősség nélkül marad - egy ilyen helyzetnek az is eredménye lenne, hogy a szlovákiai magyar politikai környezet radikalizálódna. Az utcán ugyanis sokkal radikálisabb és kalandorabb javaslatok és követelések hangoznak el, mint a parlamentben. A szennyes kiteregetésének egy másik eredménye is van, mégpedig annak az egykori „naiv mítosznak“ az összeomlása, hogy az MKP kulturáltabb a többi pártnál. „Ha pénzről van szó, minden párt siralmasan egyforma. Csáky ma a következő választási időszakban szükséges korrekciókról beszél, és természetesen nem zárja ki, hogy a kormánykoalíció tagjaként szintén korrigálni fog“ - írja a lap. „Ha valami megérett a változásra, akkor főként a rendszer és a törvények, hogy ne derüljenek ki újabb és újabb leleplezések garázscégekről, titkos szponzorokról, túl drága tenderekről... Mivel ha a politikusok nyilvános ellenőrzése nem erősödik meg, akkor 'kesenem sípen' (köszönöm szépen) az ilyen perspektívát“ - zárul a Pravda kommentárja.
Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szeretne kamerák előtt találkozni Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével, hogy mesélhessen neki a vagyonáról és az MKP szlovákellenes politikájáról. Csáky elutasítja a találkozót. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke szeretne kamerák előtt találkozni Csáky Pállal, a Magyar Koalíció Pártja elnökével. Slota így reagál Csáky Pálnak a Szlovák Televízió Öt perccel tizenkettő előtt című vitaműsorában az SNS elnökével kapcsolatos állításaira - tájékoztatta a SITA hírügynökséget Peter Paluš, az SNS sajtótitkára. Paluš azt mondta, hogy „Slota nagyon szeretne elbeszélgetni Csákyval a vagyonával kapcsolatos valótlan állításairól, s ugyancsak örülne, ha megbeszélhetnék az MKP szlovákellenes politikáját is“. Slota kész konkrét bizonyítékokkal és tényekkel megcáfolni Csáky állításait. „Abban az esetben, ha az MKP elnöke elutasítja a nyilvános vitát, az is annak lesz a bizonyítéka, hogy Csákynak politikusként a hazugságokon, a hangulatkeltésen és a Szlovákia elleni gyűlöleten kívül nincs mit felkínálnia Szlovákiának. Tanúbizonyságát adja egyúttal annak is, hogy egy közönséges gyáva alak“ - mondta Paluš. Dunajsky Éva, az MKP szóvivője csak annyit közölt a SITA hírügynökséggel, hogy az MKP elnöke „nem hajlandó vitába bocsátkozni Slota úrral“. Az MKP elnöke a Szlovák Nemzeti Párt által a parlamentbe benyújtott hazafiassági törvény kapcsán tett említést Slotáról. A nemzetiek a törvénnyel fokozni akarják a lakosság hazafias érzéseit. „Az én szememben Slota úr akkor lesz igazi hazafi, ha eladja sugárhajtású repülőgépét, ha elad legalább két luxusautót, ha eladja horvátországi villáját és az így összegyűlt pénzt árvaházaknak adja és más jótékonysági célra fordítja. Csakis akkor fogom elhinni, hogy igyekezete őszinte“ - mondta a vitaműsorban Csáky, aki szerint a hazafiassági törvény csak újabb szenvedélyeket korbácsolna fel.
Csáky Pál szerint Szlovákiában szükség volna egy átfogó kisebbségi törvényre, mert az országban immár húsz éve ízléstelen politikai játszma folyik a nemzeti kisebbségi kérdéssel, a magyar kártyával. „Szlovákiában már húsz éve ízléstelen politikai játszma folyik a kisebbségi témával, a magyar témával, s részben a roma témával” - jelentette ki a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a közszolgálati szlovák televízió vasárnapi vitaműsorában. Leszögezte: ezért szükség van egy átfogó kisebbségi törvényre, amelyben pontosan rögzítve lennének a nemzeti kisebbségek jogai és kötelességei is. A politikust az államnyelvtörvény, illetve az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának múlt heti pozsonyi látogatása kapcsán kérdezte a televízió riportere. Az MKP - fejtette ki Csáky - továbbra is azt vallja, hogy a szlovákiai államnyelvtörvény „problematikus”, és meg kell változtatni. A párt támogatja Knut Vollebaek ajánlását, hogy egyensúlyba kell hozni az államnyelvtörvényt a kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel, ezért ez utóbbit meg kell erősíteni. „Március végéig elkészítjük a saját kisebbségi nyelvhasználati törvényünk javaslatát, mégpedig két példányban. Az egyiket Vollebaeknek, a másikat pedig Robert Fico kormányfőnek küldjük el” - hangsúlyozta Csáky. Ugyanakkor egyetértett Vollebaek véleményével, hogy ezt a törvényt a júniusi parlamenti választásig már nem reális elfogadni. „Mi nem fogjuk megnyitni” - jegyezte meg az MKP vezetője. „Biztos, hogy nem kerül napirendre” - vélekedett Csáky vitapartnere, Vladimír Mečiar, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke. Mečiar felrótta az MKP-nak, hogy „nemzetköziesítette” az államnyelvtörvény ügyét, s bírálta a magyar kormány által jóváhagyott nyelvalapot. A volt kormányfő azon véleményének adott hangot, hogyha a magyar kormány által létrehozott nyelvalapból fizetnék ki az államnyelvtörvény megsértéséért járó büntetéseket, az a hivatalos döntés végrehajtása akadályoztatásának minősülhetne, s az érintett illetékeseknek Szlovákiában viselniük kellene a büntetőjogi felelősséget. A HZDS elnöke szerint a magyar kormány hozzáállása érthetetlen, a nyelvalap létrehozása pedig hiba volt. Csáky ezzel összefüggésben azt mondta: az MKP is szívesebben oldotta volna meg a nyelvtörvény kérdését itthon, de Marek Maďarič kulturális miniszter elzárkózik a párttal való tárgyalásoktól. Csáky szerint a nyelvalap következmény, s ha nem lett volna államnyelvtörvény, nem lett volna nyelvalap sem. Mečiar a kisebbségi témával kapcsolatban úgy vélekedett: a szlovákiai magyar kisebbség létszáma alapvetően demográfiai okok miatt csökken. A parlamenti választással összefüggésben Csáky megerősítette, hogy az MKP egyedül indul a megméretésen. Úgy véli, hogy a pártnak a következő parlamentben a jelenlegi 15 képviselőnél több képviselője lesz.
Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt frakcióvezetője a Sme című napilapban úgy nyilatkozott, mérlegelnie kellene a szlovák külügyminisztériumnak, hogy „bizonyos kijelentései miatt, nem kívánatos személynek tekintsék Orbán Viktort” és ne engedjék be az ország területére. A magyargyűlölő nemzeti párt ismét nagyot alkotott. A héten több törvénytervezetük is elvérzett a parlamentben, a legutolsó február 13-án adta meg magát, amely a hazafiasságra fektette volna a hangsúlyt, azon belül a himnusz éneklésére az iskolai hét elején és az önkormányzati hivatalok ülésein. Rafaj ismert a felvidéki magyarok körében is, de úgy tűnik a közelgő parlamenti választások kapcsán szeretné, ha a Duna túloldalán, azaz Magyarországon is jobban odafigyelnének rá. Rafaj a liberális napilapban adott interjúban úgy fogalmaz, hogy örülne, ha nem létezne a Fidesz és Orbán Viktor. Rafaj képviselő úrnak sajnos meg kell szoknia azt a tényt, hogy Orbán Viktor visszajön és nem gyurcsányi-bajnai politikát folytat majd a határon túlra szakadt magyarság ügyében, hanem egy európai szellemiségű, vérbeli magyar diplomataként megvédi övéit úgy, hogy közben másokat nem kicsinyít le és nem aláz meg! Orbán Viktor Szlovákia ellen készül - hangoztatja Rafaj. Orbán Viktor valóban készül, de nem valakik ellen, hanem valaki vagy valami mellett! Az európai értékek és a kárpát-medencei magyarság nemzettudatának megőrzése és erősítése mellett! Rafaj képviselő úr pedig jobban tenné, ha legalább a hétvégén kikapcsolódna és kikapcsolná az agyába berögzült magyargyűlölet szajkózását is.
Szomorú évfordulóra készülődnek a felvidéki magyar katolikusok. 2008. február 14-én Szlovákiában új egyházmegyei átrendeződés, vagy ahogyan a felvidéki magyarok mondják „egyházmegyei Trianon” vette kezdetét. Míg az egyik fél örül és hálaadó szentmisét mutat be, addig a másik fél csak hallgat és folyamatosan átéli az egyházmegyei felosztások keserű gyümölcseit. Zvolenský érsek Pozsonyban a Szent Márton-dómban február 14-én a két évvel ezelőtt kihirdetett egyházmegyei felosztás évfordulóján ünnepi szentmisét mutat be paptársaival. 2008. február 14-én Tomko bíboros, XVI. Benedek pápa személyes küldötte rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be az új egyházmegyei felosztást. A következő változásokra került sor:
1. Új egyházmegyét alapított a Szentatya Pozsonyban, és érseknek Stanislav Zvolenskýt, volt nagyszombati segédpüspököt nevezte ki.
2. Megalakult a Zsolnai egyházmegye, amelynek élére Tomáš Galis püspök került.
3. A Nagyszombati érsekség megmaradt, de levált róla a pozsonyi rész, valamint Nyitrához és Besztercebányához csatolták egyes területeit.
4. Ján Sokol egyelőre megmaradt Nagyszombat érsekének, de Nagyszombat ezentúl a pozsonyi érsekség alá tartozik. - Ján Sokolt április 14-én az új nagyszombati érsek, Róbert Bezák váltotta az egyházmegye élén.
A felvidéki magyar katolikusok közösségét szétszabdalták. A függőlegesen meghúzott határok több egyházmegyébe kényszerítették a magyar híveket. A nagyszombati egyházmegyében jelentős marad a magyar katolikusok száma, s a nyitrai püspökséghez is tartoznak magyar plébániák az érsekújvári, párkányi és zselizi esperességekből. A Pozsonyi érsekségbe került a somorjai és szenci esperesi kerület, míg a besztercebányai püspökséghez, ahol eddig nem voltak magyar hívek, csak néhány magyar ajkú plébánia tartozik. A felvidéki magyar katolikusok és civil szervezetek azonnal reagáltak az egyházmegyei felosztásra. Február 27-én a Pázmaneum Polgári Társulás, a Mécs László Társulás és a Jó Pásztor Alapítvány Nyílt levelet fogalmazott meg, amelyet először a a Szlovák Püspökkari Konferenciának, a megyéspüspököknek és az Apostoli Nunciatúrának küldtek meg, majd március 4-én sajtótájékoztatón ismertették annak szövegét. Szeptember 19-én a Szlovák Püspökkari Konferencia elnöke, Mons. František Tondra püspök Pozsonyban fogadta a Nyílt levelet kezdeményező szervezetek képviselőit és átvette tőlük azokat az aláírási íveket, amelyek a magyar katolikusok szolgálatával megbízott magyar főpásztor kinevezését kérő Nyílt levélhez csatlakozók aláírásait tartalmazzák. A kéréssel egyetértő magyar nemzetiségű hívek és lelkipásztoraik nevében a Szlovák Püspökkari Konferenciához eljuttatott nyílt levelet 25 szlovákiai magyar civil szervezet támogatta, amelyek részt vállaltak az aláírások gyűjtésében. A február végén elkezdődött aláírásgyűjtést két hónap alatt mintegy huszonötezren írták alá. Közben kisebb-nagyobb engedményeket kaptak a felvidéki magyar katolikusok, de egy önálló jogkörrel rendelkező magyar főpásztort mindmáig nem neveztek ki a közel négyszázezres felvidéki magyar katolikusoknak. Nemrégiben a Nyitrai Főegyházmegyében magyar ajkú helynököt neveztek ki az egyházmegye magyar papjai és hívei részére. A kinevezés kapcsán a Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány sajtóközleményben reagált az eseményekre. „Két évvel a felvidéki magyar katolikusok kéréseinek megfogalmazása után elmondható, hogy nem azon keveseknek lett igazuk, akik - érdekből vagy számításból - elhamarkodottnak nyilvánították a Nyílt levél megfogalmazását és - megtévesztve vagy nagyon is tudatosan - félremagyarázták annak szándékát. A felvidéki magyar katolikusok jogos kéréseinek kinyilvánítása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Besztercebányai és most már a Nyitrai Egyházmegyében is magyar anyanyelvű lelkipásztor látja el a helynöki feladatokat a magyar papok és híveik körében. A Nagyszombati Főegyházmegyében püspöki szinten is megoldott a magyar hívek lelkipásztori ellátása, hiszen itt Orosch János püspököt bízták meg a helynöki feladatokkal, aki már egyébként is régóta felvállalja a magyarok pasztorációját. A felvidéki magyar katolikusok üdvözlik Viliam Judák püspök döntését, és bíznak abban, hogy nemsokára a Pozsonyi Főegyházmegyében is sor kerül magyar helynök kinevezésére. A Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány a magyar katolikusok többségének óhaját szem előtt tartva továbbra is szorgalmazza, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket, ezáltal is elősegítve a lelki élet fellendülését a különböző egyházmegyék magyarok által is lakott területein.” - áll a két meghatározó katolikus szervezet közös nyilatkozatában. A Szlovák Katolikus Püspöki Kar szóvivője gyakran ismétli önmagát, amikor a felvidéki magyar katolikusok megfelelő pasztorális ellátásról beszél. Nem helytállóak Jozef Kováčik kijelentései amikor arról beszél, hogy több püspökük is van a magyar katolikus híveknek. Orosch János mellett, aki már idáig is bizonyította a magyarok iránti jóindulatát, a Rozsnyói egyházmegyében a magyarul kitűnően beszélő Vladimír Filo püspök atyáról is csak hálával szólhat a felvidéki magyar katolikusság. Ők valóban mindent megtesznek a magyar hívekért, bár nemzetiségüket és anyanyelvüket tekintve nem magyarok. A nyugalmazott Tóth Domonkos püspök atya munkássága már csak a bérmálás szentségének kiszolgáltatására korlátozódott. Ján Sokol egykori nagyszombati érsek is tud valamit magyarul, de ő már nem működik magyarok közt püspöki szinten. Rajtuk kívül a pozsonyi és a kassai érsek a miseszöveget alkalomadtán magyarul is felolvassa. Ezzel be is fejeződött a rövidre sikerült lista, amelyen jól láthatjuk, hogy ha mindent beszámítunk, akkor két olyan főpásztor van, aki a magyar híveket szolgálja a nyolc egyházmegyében, amelyből hatban magyar katolikusok is vannak. Nem helytálló tehát az a megállapítás, hogy a felvidéki magyaroknak biztosított minden szinten a főpásztori ellátás. Két év távlatából helyénvaló két felvidéki magyar katolikus szervezet meglátása is: „A Pázmaneum Társulás és a Jópásztor Alapítvány a magyar katolikusok többségének óhaját szem előtt tartva továbbra is szorgalmazza, hogy a kinevezett püspöki helynökök munkáját olyan, a magyar katolikusok pasztorációjával megbízott főpásztor koordinálja, akinek tevékenysége nem korlátozódik csupán valamelyik egyházmegyére, hanem összefogja a felvidéki magyar katolikus papokat és híveket, ezáltal is elősegítve a lelki élet fellendülését.” A magyar püspök kinevezése még mindig várat magára, addig viszont a több egyházmegyébe kényszerített hívek szépen lassan elfogynak vagy belefásulnak az állandó várakozásba. Idén a XXI. Komáromi imanapra készülnek majd a szervezők. 21 éve kérik szakadatlanul a szlovák püspököket és a Szentatyát, hogy a felvidéki magyar katolikus nyáj élére nevezzen ki egy főpásztort! A kitartó ima meghozza gyümölcsét, de vajon hányan leszünk, akik kitartunk egy tiszta és nemes eszme mellett és hányan lesznek, akik feladva elveiket, kitüntetésekért és méltóságokért cserébe elárulják a magyar ügyet személyes jólétükért cserébe?
A Political Capital kutatási igazgatója szerint a magyarok ötöde fogékony a szélsőjobb eszmékre. Krekó Péter a Heti Világgazdaság (HVG) és a politikai elemző cég vitaindító beszélgetésén azt is elmondta, hogy a szélsőjobboldalra fogékonyak aránya alapján Magyarország a harmadik Európában.. Magyarország Ukrajna és Bulgária mögött a harmadik helyen áll a szélsőjobboldalra fogékonyak aránya alapján - közölte Krekó. Hozzátette: a magyar társadalom csaknem 21 százaléka állítja a felmérések szerint, hogy értékrendje a radikális jobboldalhoz áll közel.
A fekete dzsekijükön Waffen SS jelvénnyel és a Nagy-Magyarországot ábrázoló térképpel provokálta még január végén az egyetlen honi román középiskola, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium több mint félezres látogatottságú szalagavatóját három fiatalember. Terepszínű nadrágban és bakancsban érkezett fiúk közül az egyik az est végén verekedésbe keveredett, és ő húzta a rövidebbet. Súlyos sérülésekkel kórházba került, az ügyben rendőrségi vizsgálat folyik. A szélsőjobbos fiúk éppúgy román gyökerűek voltak, mint a szalagavató közönsége.
Nem mindennapi incidens helyszíne volt még január 30-án az egyetlen magyarországi román középiskola, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium, ahol ekkor tartották a szalagavatót. A több mint ötszáz fős rendezvényre a kezdés és a hagyományos ünnepi műsor után állított be három fiatalember, akik katonai terepnadrágban, fekete dzsekiben voltak, amelyeken a Waffen SS logója mellett a Nagy-Magyarország térképe volt látható. Óriási megdöbbenést váltott ki a jelenlévők körében a három fiatalember, akik nem csupán nem az alkalomhoz öltöztek, hanem minden bizonnyal provokálni is akartak az ünnephez öltözött, döntő többségében román gyökerekkel és identitással rendelkező vendégsereget. Elsőként a szervezők azt hitték a három vendégről, hogy véletlenül az utcáról tévedtek be. De kiderült, ez nem így van. Szabályos meghívóval érkeztek a közeli Kétegyházáról, amelyet egy, a 12/b. osztályba járó barátjukról kaptak, akitől állítólagosan nem állnak nagyon távol a szélsőjobboldali eszmék. A szalagavató vége felé, a késő esti órákban verekedés tört ki a három, nem az alkalomhoz öltözött fiatalember és a szalagavatóra érkezett vendégek egy része között. Ezt állítólag előtte heves szóváltás előzte meg. Az ütlegelésből Waffen SS és a Nagy-Magyarország címert a dzsekijén viselő egyik fiatalember jött ki rosszul. Egy komoly arcsérülés miatt kórházba kellett szállítani. (Az egymásnak ellentmondó információk nyomán - karikírozva - úgy kezdődött a verekedés, hogy a másik visszaütött.) A rendezők az incidens miatt haladéktalanul szóltak a rendőrségnek, akik a helyszínen eljártak és intézkedtek. Albert Istvántól, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferensétől megtudtuk, hogy a hivatalos verzió szerint két diák összeverekedett a szalagavatón, s egyikőjük súlyos, nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Emiatt a Gyulai Rendőrkapitányság súlyos testi sértés gyanúja miatt nyomozást indított az ügyben, egyben igazságügyi orvos szakértőt rendelt ki. Más forrásból a 168ora.hu úgy tudja, hogy a kórházba került fiút arccsonttöréssel műtötték meg. A helyszínen lévő, de nevük mellőzését kérő informátoraink elmondták, hogy a történtek pikantériáját - túl a példa nélküli incidensen - az adja, hogy román gimnázium szalagavatóját megzavaró, nácibarátként és szélsőjobboldaliként viselkedő fiúk kétegyházi román származásúak. Az ellenfél csapatában verekedők pedig a legnagyobb arányban románok által lakott település, Méhkerék fiai voltak. Kétegyháza nagyközség az utóbbi időben maga az ellentmondás. Ugyanis a közel 5 ezer lélekszámú település - teljes joggal - a legnagyobb lélekszámú románok által lakott magyarországi településnek mondja magát, miközben az elmúlt években a szélsőjobboldali csoportok látványosan megerősödtek a községben. Ezen csoportosulások tagjai között pedig szép számmal találni román etnikumú és gyökerű fiatalokat. Akik, mint látjuk, a gyulai román gimnázium szalagavatóján a dzsekijükön revizionizmust hirdető egykori Nagy-Magyarországot ábrázoló térképpel és Waffen SS jelvényekkel tűnnek fel. A gyulai román középiskola vezetése az ügyben a belső vizsgálat elrendelésével megvárja a rendőrségi nyomozás eredményét - mondta el a 168ora.hu-nak Czeglédiné Gurzó Mária igazgató. Az iskola vezetője különösen sajnálja a történteket, ami árnyékot vet egy jól sikerült és nagy látogatottságú rendezvényre, amelyre a diákok, a szülők és a tanárok közel fél éve készültek. Czeglédiné szerint a helyi közbeszédben sokan kiszínezték a történetet, miközben tudomása szerint a verekedés hajnalban a gimnázium udvarán történt, amelyből a szalagavató résztvevőinek többsége nem érzékelt semmit.
Szlovák dalok szűrődtek ki szombaton a békéscsabai ifiház épületéből, ahol már a farsangi mulatságra várakoztak a nemzetiségi vezetők országos találkozójának résztvevői. Ancsin Pálné, akinek oroszlánrésze volt a szervezésben, elmondta, a Csabai Szlovákok Szervezete az idén 19. alkalommal hirdette meg a találkozót az országban működő nemzetiségi szervezetek vezetői számára. A komolyabb programokat pénteken tartották, a szombati nap a mulatságé volt. Reggel, kapcsolódva a VIII. Csabai Farsang rendezvényeihez, disznótorban vettek részt, délután pedig a télűző farsangé lett a főszerep. A 115 részvevő nemcsak egymást szórakoztatta vidám műsorával, de a programok között volt a Szarvasi Servinus Teátrum szlovák nyelvű egyfelvonásosát is. A találkozó vasárnap zárótanácskozással ér véget.
A szlovákok által is lakott Pilisszentkereszten a falu lakói farsangbúcsúztató népszokásokat elevenítettek fel a hét végén. Idén negyedik alkalommal rendezték meg a hagyományos télbúcsúztatót (fánk)királyválasztással, vetélkedőkkel, gyermekeknek szóló programokkal a pilisszentkeresztiek. A program célja, hogy megismertesse a Pilisben és az ország más területein élő nemzetiségiek hagyományait, kulturális értékeit, bemutassa, hogy az egyes népcsoportok hogyan tudnak egymás mellett békésen együtt élni és tevékenykedni, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek léte, kultúrájuk megőrzése az európai eszmeiség prioritásai közé tartozik. Számtalan programot kínált az idei esemény is: folklórműsorokkal, koncertekkel, tréfás versenyekkel, farsangi futással, fánkevéssel zajlott a télűző.
A helyiek fánk- rajongásából Fánkfesztivál született a pilisi faluban, ahol szombaton több ezer farsangi süteményt készítettek. (Klikk a linkre!)
Több ezer vendéget várnak szombaton a farsangbúcsúztató fánkfesztiválra a szlovák kisebbségi önkormányzat invitálására Pilisszentkereszten, ahol egész napos programok keretében kínálják majd a frissen sütött finomságokat. Demjén Tamásné főszervező elmondta, hogy a Pest megyei falucska az egyetlen magyar település, ahol a szlovák kisebbség alkotja a lakosság többségét: a 2500 lakos több mint 50 százaléka vallja magát szlováknak. A sajátosságok közé tartozik, hogy például vasárnapi misén a pap magyarul prédikál, a hívők pedig szlovák nyelven énekelnek, a boltokba betérőket szlovákul köszöntik, kétnyelvű iskolába járhatnak a gyerekek, és a faluban több hagyományőrző együttes is működik. A fesztiválon a fánkot is régi szlovák receptek szerint sütik, a háziasszonyok saját hozzávalók alapján rukkolnak ki a remekekkel, amelyekkel aztán versenyre kelnek. A győztes értékes jutalmat kap, a sokadalom pedig belakmározhat a csokoládés, barack- és szilvalekváros vagy krémekkel töltött csemegékből. Lesz óriásfánk-bemutató, vidám fánkevő vetélkedő, ahol a legfalánkabb fánkpusztítót díjazzák. A télbúcsúztató farsangi dínom-dánom részeként - régi népszokás felelevenítéseként - Simon és Juda nevű bábukat kötöznek egy szekér hátsó kerekére, és a vágtató lovak ütemére a figurák táncoló párként keringenek majd végig a főúton. A farsangi mulatságba a szomszédos falvak nemzetiségi lakosait is meghívták, így a helyi magyarok és szlovákok mellett sváb és szerb csoportok is ott lesznek a forgatagban, ahol kirakodó vásár, néptáncbemutatók, koncertek színesítik a kulturális kínálatot. Napnyugta után pedig farsangi bál, nosztalgiaparti invitálja táncra a népes publikumot, táncra perdülhet a falu apraja-nagyja.
Orbán Viktor szerint meg kell értenünk, hogy a szlovákoknak komplexusaik vannak, önigazolási kényszerrel küzdenek. A Fidesz elnöke úgy véli, a következő kormánynak új alapokra kell helyezni a magyar-szlovák kapcsolatokat. Orbán Viktorral a 24 Óra készített interjút tatabányai látogatása során. A szlovák nyelvtörvényre vonatkozó kérdésre azt válaszolta, nevetségesnek tartja a jogszabályt. „Először is az emberi és közösségi jogok védelmében határozottan fel kell lépni Európában, a szlovák-magyar viszonyt illetően is. Meg kell védenünk a határon túli magyarokat az olyan kényszerrel szemben, amely a saját anyanyelvük feladásának irányába akarja őket tolni. Másodsorban pedig meg kell értenünk: a szlovákoknak komplexusaik vannak, hiszen az övék egy fiatal állam, amely folyamatos önigazolási kényszerrel küzd. Különösen, hogy egy ezeréves magyar állam szomszédságában kell definiálnia a létezését” - fejtette ki a Fidesz elnöke, hozzátéve, mindez nem ok arra, hogy „önmagukat nevetségessé tegyék, hiszen bárki, aki Európában hall erről a nyelvtörvényről Párizstól Rómáig, az előbb elcsodálkozik, majd nevet rajta”. Orbán leszögezte, mindebből látszik, a következő kormánynak teljesen új alapokra kell majd helyeznie a szlovák-magyar kapcsolatokat.
Február 9-én a Pozsonyi Nemzeti Színház (Slovenské národné divadlo) társulata vendégszerepel az Operaházban. A Pozsonyi Nemzeti Színház Puccini Pillangókisasszonyát korunk egyik legelismertebb operarendezője, Peter Konwitschny rendezésében állította színpadra. Konwitschny értelmezésében a Pillangókisasszony egy Japánban játszódó személyes tragédiából modern és meglepően aktuális párkapcsolati parafrázissá válik. A főhősnő sorsát a tiszta humánum és az embertelen társadalmi elvárások feloldhatatlan ellentéte pecsételi meg, amely a modern, „felvilágosodott” nyugati civilizációban éppúgy érvényes üzenet lehet, mint egy évszázaddal ezelőtt a Távol-Keleten. Vass Lajos főigazgató a Pozsonyi Nemzeti Színház budapesti fellépését nem pusztán egy nívós társulat vendégszerepléseként értékeli. A főigazgató kiemelte: a szlovák művészek fellépése a kultúra összekötő erejének, valamint a Magyar Állami Operaház és a Pozsonyi Nemzeti Színház példaértékű kapcsolatának jelképe.
2010. január 30-án második alkalommal rendezett falusi disznóvágást Vértesszőlős Község Önkormányzatának Kulturális Bizottsága és a Szlovák Kisebbségi Önkormányzat a Tájháznál. Az elsőre 2009-ben került sor, Tóth Béla alpolgármester ötlete nyomán. Idén pedig már közös akarattal kezdődött a szervezés. Kora reggel érkezett meg a kétmázsás koca Kovács István gazda sertéstelepéről, Mocsáról. A Dr. Nagy Sándor, Tóth Béla, Szádeczky Jenő, Kutenics Károly, Papp Barna, és Gyenei Sándor összeállítású csapat Hlogyik József böllér vezetésével profi mozdulatokkal látott neki a pörzsölésnek, a mosásnak és a bontásnak. A később csatlakozott Dr. Bogár István már a hús darabolásából is kivette a részét. Mire világosodott, és az első érdeklődők a helyszínre érkeztek, addigra újabb csapatok folytatták a hús előkészítését a Tájház pajtájában. Bartalné Marika, Bartal Ágnes, Bedei Sarolta, Gyenei Sándor, Kozichné Marika, Kutenics Károly, Kutenics Mária, Krupánszki Gyuláné (Milka néni), Magyarné Márta, Mórocz Tamás, Dr. Nagy Sándor, Pátrovics Erika, Pátrovicsné Ica néni, Paxy Erika, Dr. Pluhár Szilvia, Skrovánné Márika és Szádeczky Jenő szorgalmának köszönhetően néhány óra múlva finom sült hús illata szállt a levegőben. Gombás Lajos a kolbászt és a hurkát átszállította a helyi óvodába, ahol a konyhai dolgozók, Balázs Zsuzsa és Töltési Nóra sütötték meg. A lélekmelegítő forró teáról is az óvoda gondoskodott, Szabó Mária pedig finom forralt bort készített a dolgozóknak és a vendégeknek. A tiszta edényekről Bucskuné Virtás Klára és Muk Istvánné gondoskodott a nap folyamán. Közben az udvaron álló kemencében házi kenyeret sütött Scsibránné Zsuzsa, Papp Barna és Kutenics Szilvia, melynek dagasztásában az óvodában Töltési Nóra segített. Hamarosan Hegedűs Bélával a bakon egy lovas szán állt meg a Tájház előtt. Aki akart, mehetett vele egy nagy kört a faluban. Délután kettő körül egyre több vendég érkezett, hogy a friss disznótorosból, a meleg kenyérből egy kis kóstolót vehessen magához. Addigra a sűrű hóesés is elállt. A finom hús, kolbász és hurka, no meg a forralt bor hamar elfogyott. A rendezvény után a szervezőknek és a résztvevőknek egyaránt az volt a véleménye, hogy nagyon jól szervezetten, jó hangulatban sikerült a lebonyolítás. Reméljük, jövőre is megrendezhetjük ezt az érdekes programot!
Hivatalos értesítés még nem érkezett a békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium címére a döntésről, ettől függetlenül - mivel Szollár Domokos kormányszóvivő néhány nappal ezelőtt bejelentette - tényként kezelhető: a kabinet kiemelt fejlesztéssé minősítette a békéscsabai szlovák iskola felújítását. A fejlesztéshez a kormány 100 millió forintos támogatást biztosít, ami a beruházás összköltségének közel 90 százalékát teszi ki. A kormányszóvivő bejelentésével kapcsolatban Pecsenya Edit kijelentette, egyelőre nem kapott hivatalos értesítést, de a benyújtott pályázat sikeréről informálisan már őt is tájékoztatták. Az intézmény igazgatónője elmondta, az összesen 120 millió forintból a 60 éve épült, mára elhasználódott épületet újítják fel kívül-belül. Az intézmény új homlokzatot kap, kialakítanak benne közösségi teret, óvodai termet és fejlesztőszobát. Felújítják a vizesblokkokat és a tetőt, kicserélik a padlóburkolatot. Megszépítik, egyben az uniós normáknak megfelelően akadály-mentesítik az épület udvarát. Hozzátette, az iskolában jelenleg az elektromos hálózat rekonstrukciója folyik. Erre az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetiségi intézmény-felújítási alapjából nyertek 60 millió forintos vissza nem térítendő támogatást. A békéscsabai Szlovák Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium épület-felújítására a pályázatot a fenntartó, az Országos Szlovák Önkormányzat adta be. A pályázat szerint a teljes beruházás 120 millió forintba kerül. Ebből 100 milliót a kormány áll, a fennmaradó részt fele-fele arányban a fenntartó, illetve Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata fizeti. Pecsenya Edit igazgatónő elmondta, az intézmény három éves kortól tizennyolc éves korig a teljes képzési időszakot felöleli. Jelenleg az intézményi összlétszám 378 fő. Az óvodába és iskolába nem csak Békéscsabáról, de a teljes dél-alföldi régióból érkeznek diákok.
Valakinek vagy valakiknek nagyon útjában voltak Medgyesegyházán a szlovák feliratú helységjelző táblák. Tavaly szeptemberben ismeretlenek a NO FICO (Robert Fico szlovák miniszterelnökre utaló) feliratot fújták rá. Nem sokkal azután, hogy a város visszakapta a rendőrségtől a táblákat, és megtisztítva visszahelyezték a település négy bemeneti pontjára, valakik „megfújták” a szlovák nyelvű helységjelzőket. A táblák eltűnését lapunk munkatársa vette észre szerdán. A NO FICO felirat megjelenésekor többen arra gyanakodtak, a festékspray-s elkövetők a szlovák nyelvtörvény ellen akartak tiltakozni. A táblákat a rendőrség tavaly szeptemberben leszerelte és elvitte. Mivel hónapokig nem érkezett visszajelzés az ügyről, dr. Nagy Béla polgármester levélben érdeklődött a táblák sorsáról a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon. Azt a választ kapta, mivel az elkövető kilétére nem derült fény, a nyomozást lezárták. A táblák a bűnjelkamrába kerültek, a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig ott is maradnak. A választ a képviselő-testület nem fogadta el. Miután erről lapunk is beszámolt, egy-két napon belül mégis visszakerültek Medgyesegyházára a táblák. A festék eltávolítása után pedig a helyükre kerültek, de valakik időközben ellopták mind a négyet. - Nem fémtolvajok voltak, mert akkor az oszlopokat is vitték volna. Felháborító! Amellett, hogy a tett a helyi szlovákságot is sérti, a határon túl élő magyaroknak is ártottak vele az elkövetők - jelentette ki dr. Nagy Béla, s közölte, ismeretlen tettes ellen feljelentést tettek a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon. A tolvajok az anyagi mellett jelentős erkölcsi kárt is okoztak a településnek.
A hazafiasság védelmének jelszava alatt hűségesküre köteleznének minden állampolgárt Szlovákiában, a himnuszt pedig minden héten énekeltetnék az iskolákban. Szakértőnk szerint a Szlovák Nemzeti Párt nacionalistáinak egyik burkolt célja ezzel az, hogy a szlovákiai magyarokat megfossza a parlamenti képviselettől. Nemzetközi segítségre nem számíthatunk, az EU-nak már a nyelvtörvény ellen sem volt kifogása. A nyelvtörvény után a szlovákiai magyarság számára újabb csapást jelenthet a hazafiasság megerősítését célul kitűző javaslat, amely szerdán a szlovák parlament elé került. A törvény ötletgazdája Ján Slota, az SNS elnöke, aki azt szeretné, hogy az ország iskoláiban reggelente mindenki elénekelje a szlovák himnuszt, és ha minden tanteremben kifüggesztenék az ország címerét, zászlaját, a himnusz szövegét és az alkotmány bevezetőjét. E mellett minden állampolgárnak hűséget kellene esküdnie a Szlovák Köztársaságnak. A szövegben az is szerepelne, hogy külön tiszteletet érdemelnek az ország alkotmányos szervei, az államfő, a parlament és a kormány. Miután a szlovák kormány szerdán nem foglalt állást a törvény ügyében, nem zárom ki, hogy a szlovák parlament elfogadja a hazafiasság megerősítéséről szóló törvényt - nyilatkozta lapunk kérdésére Hamberger Judit Szlovákia-szakértő, a Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. Az SNS a koalíció része, Robert Fico kormányfőnek érdekében állhat ugyan, hogy Slota akarata ne érvényesüljön minden esetben, de az SNS kéréseit szem előtt kell tartania, hiszen nem kizárt, hogy a választások után ugyanez a koalíciós felállás megismétlődik - véli a szakértő. Jól látható, hogy a nyelvtörvény elfogadása után az SNS vérszemet kapott, mivel az uniónak lényegében nem volt kifogása a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó aljas és ravasz törvény ellen - tette hozzá. A maga nemében és várható következményeiben ez is ugyanilyen törvény. A nyelvtörvény célja, hogy félelmet keltsen a szlovákiai magyarokban, mely félelem meggátolja, hogy anyanyelvüket bátran és természetesen használják a különféle élethelyzetekben. A nyelvtörvény már „alkalmazás” nélkül is hat, anélkül, hogy büntetést kellene kiszabni. A ma napirendre kerülő hazafias törvény a félelemkeltésnél is tovább megy. A szlovákiai magyarok legfelsőbb szintű képviseletét akarja semmissé tenni egy olyan hűségeskü kötelezővé tételével, amelynek segítségével a szlovákiai magyar képviselők (és önkormányzati vezetők) büntethetőkké válnak a Magyarországgal való politikai kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás miatt - vázolja a helyzetet Hamberger Judit. A hazafiasság megerősítését kitűző törvényt, csakúgy mint korábban a nyelvtörvényt, a szlovák nacionalisták hosszú évek óta próbálják keresztülvinni. A hasonló tartalmú, a köztársaság védelméről szóló törvényt nem sikerült elfogadtatni, a mostani annak finomított változata, de a lényegi elemek megmaradtak - hívja fel a figyelmet a szakértő. A szlovák nacionalisták folyamatosan tágítgatják a határokat, céljuk, hogy olyan törvényes közpolitikai helyzetet hozzanak létre, amelyben a szlovákiai magyarság politikai és közigazgatási képviselete megakadályozható vagy legalább megfélemlíthető, és így korlátozható - tette hozzá. Az SNS félelme, hogy a magyar állam közjogi formában megpróbálja magához vonni a szlovákiai magyarokat olyan fórumokon keresztül, mint amilyen a KMKF (Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma). A nacionalisták szerint a szlovák parlamentben ülő magyar politikusok, mint Szlovákia állampolgárai, ilyen magyarországi politikai fórumoknak nem lehetnek a tagjai (mert a szlovák állam polgárai). A hazafiasság védelméről szóló jogszabálytervezet ezt közvetve és törvényi szinten akadályozná meg. Az unió láthatólag már a nyelvtörvény lényegét sem értette meg, márpedig az SNS koalíciós partnere, a Smer olyan keretek és határok között fog mozogni, amit az Európai Szocialisták (PES) „megengednek” neki - véli Hamberger Judit. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a Smer nemrég teljes jogú tagja lett az Európai Szocialisták Pártjának, akik számára Fico pártja fontos és erőt növelő partner, különösen azért, mert az uniós frakció létszáma csökkenőben van - tette hozzá. A szlovák nemzet először itt élt a magyar állam sírjában, majd az Osztrák-Magyar Monarchiában, majd „csehszlovakista” bakancsok alatt, végül 40-50 évet a szovjet bakancsok alatt. Egyszerűen nem volt soha lehetőségünk, hogy kifejezzük, mekkora hazafiak vagyunk - érvelt Ján Slota a törvény szükségessége mellett. Az SNS elnöke szerint ezzel reagálni tudnának a dél-szlovákiai eseményekre, ahol a magyar himnuszt játsszák. A nemzeti vezető hangsúlyozta, a hűségeskü intézményét San Marinóban, Izraelben és az Egyesült Államokban is ismerik. „Talán rosszabbak vagyunk ezeknél az országoknál?” - tette fel a kérdést. Az ellenzék nem ért egyet a tervezettel. A hazafiasság erősödését nem lehet törvényekkel kierőszakolni, azt a szívünkben kell érezni. Más módszereket kell keresni - mondta Pavol Hrušovský, a KDH frakcióvezetője. A javaslatot marketinghúzásnak tartja, amellyel a koalíció el akarja terelni a figyelmet a belső problémáiról. Bárdos Gyula (MKP) szerint a megegyezés mögött az áll, hogy egyik koalíciós párt sem akar „kisebb szlováknak” mutatkozni a másiknál. Az együttműködés megszakítását jelentette volna, ha ez a törvénytervezet lekerül a napirendről, ezt egyelőre egyik koalíciós párt sem akarja, mivel folytatni szeretnék eddigi üzleteléseiket - mondta az Új Szónak nyilatkozva Bárdos. Vladimír Mečiar szerint nem jelent problémát a Szlovák Nemzeti Párt által beterjesztett hazafias törvénytervezet, még ha tipikus, választások előtti törvénynek is tartja Slotáék javaslatát. A politikus a Markíza televízió Testre szabva című politikai vitaműsorában ugyanakkor elismerte, hogy a törvény bizonyos részei (zászlódísz és hűségeskü) ellentétesek lehetnek az alkotmánnyal. A himnusz kötelező éneklésével kapcsolatban a HZDS elnökének nem volt kifogása. „Senkinek nem árt, és egy olyan rituálé része, mely teljesen bevettnek számít más államokban.”
Mikuláš Dzurinda nem indul a június 12-i parlamenti választásokon - az SDKÚ-DS elnöke ezt hétfői sajtóértekezletén jelentette be. A legnagyobb ellenzéki párt listavezetőjéről a párton belüli előválasztásokkal döntenek. „A döntő ösztönzést az adta, hogy felfogtam, milyen szörnyűséges játszmával próbálkozik Robert Fico” - mondta a kétszerese exkormányfő. Őt és pártját a miniszterelnök a napokban többször is azzal gyanúsította meg, hogy a privatizáció során szerzett „jutalékokat” külföldre játszották, majd- külföldi számlákon keresztül - abból finanszíroszták az SDKÚ-DS tevékenységét. A sajtó bedőlt Robert Fico „tolvaj kiált, fogják meg” taktikájának az SDKÚ-DS elleni vádak kapcsán - vélekedik Miroslav Kusý politológus. Ezzel elfogadták a kormányfő játékát, aki képes volt a közvélemény figyelmét a jelenlegi koalíció milliárdos visszaéléseiről az ellenzéki SDKÚ-DS-re terelni. „Őrületes, hogy a helyzetet is meg lehet változtatni” - mondta az elemző. Kusý szerint minden Fico kívánsága szerint alakult, Mikuláš Dzurindáékat védekező állásba kényszerítette. Az SDKÚ-DS - jegyezte meg a politológus - most arra fizetett rá, hogy nem rendezte évekkel ezelőtti pénzügyeit. A pártelnöknek már régebben távozni kellett volna az SDKÚ-DS vezetőségéből, ehelyett a kerületi elnökökre támaszkodott, és a párt nem nevelt ki új egyéniségeket. (TASR)
Dzurinda televíziós vitára szólította fel Ficot. „Szépen és örömest elbeszélgetek vele - mondta, hozzátéve, hogy a választási kampánynak nem lehet a témája „Robert Fico hazugsága”. „Olyan hazugság ez,a mely nem méltó egy kormányfőhöz” - jegyezte meg az ellenzéki pártelnök azzal kapcsolatban, hogy Fico szerint a pozsonyi Hotel Fórum privatizálásából is Dzurindáék profitáltak. Ivan Mikloš, az SDKÚ-DS elnöke megerősítette, hogy a pártelnök továbbra is élvezi a bizalmát.
Az SDKÚ-DS nem állíthatja, hogy nincs semmiféle kapocs az ellenzéki párt pénztárnoka, Igor Kucej cége, a Destor Investments és a pozsonyi Hotel Fórum kormányzati szállót ( a mai Crowne Plazát) privatizáló Diamond Hotels UK között - állítja Robert Fico. A miniszterelnök erről hétfői sajtóértekezletén beszélt. „Azt kérdezzük az SDKÚ-DS-től, miként akarja megmagyarázni azt, ha világos bizonyítékokat tárunk a nyilvánosság elé: e két cégnek nemcsak ugyanazon a címen van a londoni székhelye, hanem a gondnoka, az alapítója és - ami a legfontosabb - az igazgatója is ugyanaz” - mondta a kormányfő. Fico közlése szerint a Destor Investmentsnek és a Diamond Hotels UK cégnek is Damian James Calderbank volt az ügyvezetője, méghozzá mindkét tisztségbe egyazon napon, 2005. július 30-án nevezték ki, márpedig ez - tette hozzá a miniszterelnök - „nem lehet véletlen”. A Hotel Fórumot 2003 májusában adta el Mikulš Dzuirnda jelenlegi SDKÚ-elnök kormánya 425 millió koronáért a Diamond Hotels Slovakia cégnek, amelynek két társa volt - egy szlovákiai magánszemély és egy holland társaság. Fico figyelmeztet, hogy fél évvel az adásvétel után a két társ kilépett, és a Diamond Hotels Slovakia egyetlen tulajdonosa a Diamond Hotels UK maradt.
Az egykori magyar koronázóváros vendége lesz kedden a Nagy Magyarország. A pozsonyi Casinóban mutatják be ugyanis a történelmi magazin harmadik tematikus számát, amely a szlovákok történetével foglalkozik. Az eseményen Szakács Árpád lapigazgató ismerteti a Nagy Magyarország eddigi lapszámait és a jövőbeli tervekről is beszél. Ezzel párhuzamosan egy könyvbemutató is lesz a Casinóban. Popély Gyula kitűnő felvidéki történész hézagpótló, az eddigi ismereteket árnyaló új kötetében az 1914-1920 közötti sorsfordító időszakot tekinti át: az első világháborút közvetlenül megelőző hónapoktól a geopolitikai átrendeződés lezárulásáig. Könyvének címe: Felvidék 1914-1920. Időpont: 2010. február 2. 18 óra - Helyszín: Pozsonyi Casino, Klarissza (Klariská) utca 7.
A nézetkülönbségek ellenére folytatni kell a szakértői egyeztetéseket a szlovák nyelvtörvényről. Ebben egyetértett Miroslav Mojžita, a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság szlovák és Szabó Vilmos, a testület magyar társelnöke hétfői budapesti tárgyalásán. A magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság soron következő, 10. ülésének előkészítésén kívül a módosított szlovák államnyelvtörvényről és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosának, Knut Vollabaeknek a szlovákiai kisebbségi törvény megalkotására tett javaslatáról is egyeztetett Miroslav Mojžita és Szabó Vilmos külügyi államtitkár. Miroslav Mojžita azt mondta, nem volt nézetazonosság „a nyelvtörvény körüli helyzet megítélésében”. Ugyanakkor hangsúlyozta, folytatni kell az ezzel kapcsolatos párbeszédet Knut Vollabaek szakértőinek felügyelete mellett. Szabó Vilmos hangsúlyozta, már az áprilisi magyarországi és a júniusi szlovákiai parlamenti választások előtt is meg lehet tartani a kisebbségi vegyes bizottság 10. ülését, ha az előkészítő munkát sikerül befejezni. Utalva a két ország választási kampányára kiemelte, „mindkét fél felelőssége, hogy az elkövetkező időszakban a szlovák-magyar kapcsolatokat érintő, nagy vitákat kiváltó pontok ne legyenek nagyon erősen jelen”. Hozzátette: az EBESZ kisebbségi főbiztosának a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos, és mindkét fél által elfogadott ajánlásairól az EBESZ szakértőivel együtt folytatni kell a szlovák-magyar szakértői tárgyalásokat a kisebbségi vegyes bizottság keretein belül.
A magyarországi választási kampány része a nyelvalap létrehozása - véli Robert Fico kormányfő. Magyar kollégája, Bajnai Gordon a múlt héten jelentette be egy olyan 50 millió forintos pénzalap létrejöttét, amelyből a nyelvtörvény miatt esetleg pénzbüntetésre ítélt jogi és magánszemélyek bírságait fizetnék ki. „Ennek pillanatnyilag nem szentelünk valami nagy figyelmet” - mondta hétfőn Fico. Megjegyezte, hogy a törvény alapján magánszemélyek nem bírságolhatók. Szerinte olyan kép van kialakulóban, hogy a szlovákiai magyarokat fogják büntetni, s hogy ez diszkriminatív eljárás. A nyelvtörvény végrehajtását felügyelő kulturális minisztérium pénteken Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette a pénzalap létrehozását. Anna Belousovová, az SNS alelnöke pedig egy vasárnapi vitaműsorban azt is kifejtette, hogy pártja szerint az alap miatt nemzetközi pert kellene indítani Magyarország ellen, amely polgári engedetlenségre biztat szlovák állampolgárokat.
A magyar kormány által létesített pénzalap, amelyből a szlovák nyelvtörvény áldozatait kívánják megsegíteni, éppen olyan szamárság és felesleges, mint maga a jogszabály - állapítja meg a pozsonyi Sme mai kommentárja. A továbbiakban leszögezi: „Nem azért, mert ezzel a budapesti kabinet beavatkozik Szlovákia belügyeibe, ahogy a pozsonyi kulturális minisztérium állítja, amely egyébként az egész botrányt okozta, s azóta csak annak a hazugságnak a vég nélküli ismétlésére képes, miszerint a jogi norma nem érinti a kisebbségiek anyanyelv-használati jogait. Budapestnek joga van a Szlovákiában élő magyar kisebbséggel törődni, s ugyancsak jogos emberjogi problémaként foglalkozni a nyelvtörvény alkalmazásával, ahogy azt sokan teszik, többek között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) illetékesei és az Egyesült Államok néhány politikusai.” - hangsúlyozza a szerző. Így folytatja: „Az a módszer, amelyet nem először választ Magyarország, azonban szerencsétlen és kontraproduktív. Szlovákia nem olyan diktatórikus állam, mint például Észak-Korea, habár a módosított nyelvtörvény éppenséggel nem ezt sugallja. Ennek ellenére a szomszédos-, ráadásul partnerország semmiképpen sem támogathatja a törvénysértést. Az a politikai ígéret, miszerint a létrehozott alapból átvállalják a pénzbírságok kifizetését, tulajdonképpen közvetetten erre tesz ígéretet. Főleg úgy, hogy a pénzalap működtetésének feltételei éppen olyan homályosak, mint a nyelvtörvény rendelkezései. A szlovákiai civil szerveződések, amelyeket megbíztak az összeg kezelésével, azt hangoztatják, hogy leginkább jogsegélyre, vagyis a nyelvtörvénnyel kapcsolatos információkra kívánják felhasználni a pénzt. Az illetékes magyar kormánytényezők viszont éppen az ellenkezőjét állítják. Ami nem meglepő, hiszen a szenvedő testvérek megsegítése a politikai marketing szempontjából sokkal hálásabb téma, mint a jogértelmezés körüli holmi vita és felvilágosítás. Éppen ezért javasolta két hónappal ezelőtt az előbbi szempont alapján történő támogatást populista módon az ellenzéki Fidesz. Döntésével a Bajnai kabinet csapdába esett, mert olyan kötelezettséget vállalt a magyar állam nevében, amelynek mértékét nehéz előre felmérni. Ráadásul a mindkét térfélen és a kisebbségiek között is jelenlévő nacionalistákat a politikai játékok túszaivá tette, akik számára a választások előtt különösen jól jön az ilyesfajta lépés” - vélekedik Peter Morvay, a legnagyobb példányszámú szlovák napilap politikai elemzője.
Nagy ünneplést várt az önálló Szlovákia létrejöttének 17. évfordulója alkalmából Vladimír Mečiar, s bár az elmaradt, azok, akik „segítettek a vajúdáskor”, nem tudják elfeledni azokat az időket. Az ĽS-HZDS elnöke erről az évforduló apropóján rendezett megemlékezésen beszélt a rózsahegyi (Ružomberok) Koniareň sportcsarnokban beszélt párt körülbelül 2300 tisztségviselője, tagja, szimpatizánsa előtt. Elmondta, gyakran felidézi magában az akkori történéseket. Sokan azt mondogatták nekik, hogy nincs esélyük a túlélésre, ám a hitetlenkedők eggyel nem számoltak: az államok és nemzetek nem azért léteznek, mert nagy a vagyonuk, hanem mert az emberek nemzetek, államok tagjai akarnak lenni. Nagy szükség van Mečiar szerint a társadalmi szolidaritásra, mert 400 ezer munkanélküli él az országban. „Tisztelni kell a kisebbségeket, ám a kisebbségeket is a többség iránti tiszteletre kell ébreszteni” - mondta a többi közt a legkisebb kormánypárt elnöke.
Szlovákia nemzetközi bíróságon beperelhetné Magyarországot azért, hogy egy olyan alapot hozott létre, amely révén a szlovák nyelvtörvény ellen vétők bírságait tervezi fedezni. Ez pedig Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) alelnöke szerint megsérti a nyelvtörvényt. „Rosszabb, mint az ország belügyeibe való beavatkozás. Egy idegen ország arra ösztökéli a szomszédos állam polgárait, hogy ne tartsák tiszteletben a szomszédos ország törvényeit. A Magyar Köztársaság a törvény megszegésére szólítja fel a szlovákiai polgárokat. Holnap majd milyen törvény nem tetszik nekik? Magyarországot nemzetközi bíróság elé kell vinni” jelentette ki Belousovová a Szlovák Televízióban. Szerinte a parlamentnek köteleznie kellene a minisztereket, hogy nyújtsanak be ilyen keresetet Magyarország ellen. Pavol Abrhan KDH-s képviselő is úgy véli, hogy a magyar kormány eljárása nem volt helyes. Őt az érdekelné, vajon miért nem tett az üggyel kapcsolatban lépéseket a koalíció, esetleg a külügyminiszter. Abrhan bírálta az SNS-t azért is, hogy csak most rukkolt elő azzal a büntető-törvénykönyvi módosításjavaslattal, miszerint a Szlovákia-ellenes tetteket büntessék. Abrhan szívesen látná, ha a kereszténydemokraták a parlamenti választások során két számjegyes támogatást szereznének. „A jelenlegi koalíció folytatása árt Szlovákia érdekeinek. Arról próbáljuk meggyőzni a választókat, hogy van a jelenlegi koalíciónál jobb megoldás” - hangsúlyozta. Belousovová nem fél attól, hogy a közelmúlt botrányai ártottak volna az SNS-nek, befolyásolnák a választási eredményét. „Az SNS botrányait tekintve csak kisdiák az elmúlt héten napvilágot látott botrányokkal szemben” - jelentette ki az SDKÚ-DS-szel kapcsolatban kirobbant ügy kapcsán. Egyben megjegyezte, hogy a választások előtti időszak „piszkos kampány” lesz.
A magyar állam nem fogja a szlovák költségvetést gazdagítani. A magyarok nem törvénysértők, s ezért nem fognak bírságokat fizetni a nyelvtörvény miatt - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó hétvégi kiadásában a szlovákiai magyar civil szervezeteket tömörítő kerekasztal vezetője. Petőcz Kálmán a felvidéki magyarok számára fontos bejelentést is tett.. A szlovákiai magyarok kerekasztala február elsejétől jogsegélyszolgálatot indít. A nyelvtörvény alkalmazásával kapcsolatos észrevételek, panaszok, ingyenesen hívható telefonszámon, illetve a www.jogsegely.sk honlapon tehetők meg. A szlovák kulturális tárca elítélte a magyar kormány által létrehozott ötvenmillió forintos nyelvalapot. Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak minősítette azt- adta hírül az MR1 Kossuth Rádió. Petőcz Kálmán, az alap kezelésével megbízott szlovákiai magyarok kerekasztalának szóvivője úgy fogalmazott, ez a nyelvalap nem a szlovák törvények ellen harcol, hanem a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja. Petőcz nem tart tömeges törvényszegésektől, vagyis attól, hogy sok kártérítési ügy lesz majd Szlovákiában a nyelvtörvény megszegőivel kapcsolatban. A fő probléma az - mondta Petőcz, hogy nem érvényesülhetnek a kisebbségi nyelvhasználati jogok, és mivel ez nem magyar specifikum, hanem általános emberi jogi kérdés, bárki bármilyen nemzetiségű szlovák állampolgár segítségért fordulhat hozzájuk - fogalmazott Petőcz a pozsonyi Új Szó hasábjain.
A szlovák külügyminiszter szerint a választások után a józan ész politikája következhet a két ország kapcsolatában, ehhez azonban az kell, hogy folyamatos legyen a párbeszéd Budapest és Pozsony között. Pontosan egy éve áll a szlovák külügyminisztérium élén Miroslav Lajčák karrierdiplomata. Ennek kapcsán adott exkluzív interjút a Duna Televíziónak, amelyet vasárnap 18.30-kor a Heti Hírmondó című műsorban láthatnak a nézők. A külügyminiszter szerint az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség is gondterhelt a két ország közötti az ellentétek miatt, és elvárják, hogy egymás között oldják meg vitás kérdéseiket. Lajčák elmondta, az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban Szlovákia megvárja a Velencei Bizottság véleményét, részletesen megvizsgálja, és ez alapján cselekedik majd. Szlovákiára és Magyarországra is választások várnak. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett a szakpolitikus, hogy míg Magyarország nagyon érzékeny mindenre, ami a határon túli kisebbségeket illeti, Szlovákia nagyon érzékenyen reagál mindenre, ami megkérdőjelezi területi egységét és szuverenitását. Amikor magyarországi politikusok arról beszélnek, hogy Magyarország saját magával határos, hogy határok fölött egyesítik a magyar nemzetet vagy azt mondják, hogy amit Trianon szétszakított, azt újra egyesíteni kell - ők ezt nem veszik Szlovákia-ellenes támadásnak. Szlovákiában azonban ezt mindenki az ország területi egysége elleni támadásnak tekinti. Mindenki, aki valaha ilyesmit mondott, tudatában kell, hogy legyen: a környező országok erre negatívan fognak reagálni. „Mi a 21. században élünk, a schengeni határok között” - emelte ki a politikus. A választások után mindkét ország új kormányának fő feladata a gazdasági és a szociális fejlődés biztosítása. A Szlovákia és Magyarország közötti viták csak időt és energiát vesznek el. A szlovák külügyminiszter szerint a két kormány tárgyalóasztalhoz ül majd, és nagyon gyorsan definiálják jövőbeli kapcsolataikat. Annak kapcsán, hogy Németh Zsolt, a FIDESZ szakpolitikusa nemrég Pozsonyban járt Miroslav Lajčák elmondta, a tárgyalás arról szólt, hogyan képzeli el a FIDESZ a szlovák-magyar kapcsolatokat a választások után. „Magyarország és Szlovákia két egymáshoz nagyon közel álló ország. Nekünk a minket körülvevő kérdések többségében nagyon hasonló a véleményünk. Jó lenne, ha nem azokra a kérdésekre alapoznánk a kapcsolatainkat, amiben nem egyezünk meg” - hangsúlyozta a politikus.
Besztercebánya megye elnöke, Vladimír Maňka, aki egyben európai parlamenti képviselő is, megyefőnökként minimálbért fog csak kapni. „A választások előtt ezt ígértem, s meg is tartom. A minimálbért jótékony célokra ajánlom fel“ - mondta a SITA hírügynökségnek Vladimír Maňka. Azt is tisztázta, hogy a polgárok maguk döntik majd el, mire fordítják az ő minimálbérét. Azt tervezi, hogy ötleteket gyűjt a polgároktól, kik a leginkább rászorulók. Ezeket a történeteket a kerületi lapban megjelentetik. Arról, hogy a létrehozott alapból ki kapja a pénzt, az olvasók szavazatai döntenek. Maňka első megyefőnöki fizetését egyenest az ökormányzat számlájára küldte. Maňka Zólyom polgármestereként sem kapott fizetést, akkor önkormányzati megbízatásával egyidőben parlamenti képviselő volt.
Amikor a szlovák értelmiség egy szűk körében a XIX. század első évtizedeiben kialakult a nemzeti identitás, nemzeti szimbólumok kialakítása is szükségessé vált. A szlovák címert Ľudovít Štúr, a formálódó szlovákság vezéralakja elvbarátaival együtt alkotta meg 1848-ban, a magyar államcímer kettőskeresztes, hármashalmos címerének heraldikailag szabályos átalakításával. [Püspöki Nagy Péter: A magyar címer pályatársai: A cseh(szlovák) és a lengyel államcímer. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989. 158. p.] Mindössze a hármashalom színét változtatták meg zöldről kékre, a szláv színeknek megfelelően. Ez a jelkép először a tervezett autonóm szlovák kerület címereként jelent meg 1861-ben, majd a (Szlovák Anyácska, a szlovákok kulturális, tudományos és szépművészeti társasága) alapszabályának címlapján 1863-ban. A magyar címer olyan formában, ahogyan ma is használják Magyarországon I. Ulászló magyar király (1440-1444) pénzein tűnt fel először, ebben szerepel zöld hármashalmon ezüst kereszt ábrázolása. [Királyok könyve. Officina Nova, Bp., 1993. 77. p.] „Az államcímerben az ország területét láttató szemlélet később a hármashalom újszerű értelmezésében is megnyilvánult: egy portugál szerző, Anton Macedo 1687-ben a hármashalmot Magyarország három legnagyobb hegyének a jelképeként értelmezi (nem mondja meg, melyek azok), majd a XVIII. században meginduló magyar heraldikai irodalom már a Tátrát, a Fátrát és a Mátrát érti a hármas hegyen.” [Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Gondolat, Bp., 1983. 78-80. p.] Ez a geográfiai szemlélet a szlovákokat arra a téves következtetésre juttatta, hogy a magyar címer egyik fele Szlovákiát jelképezi. Mivel a Mátra tövében fekszik néhány szlovák falu, a Tátra és a Fátra amúgy is szlovák nyelvterületen fekszik, így a három hegység behatárolta országrész Szlovákia területe. A hármashalom a Golgota, a megváltás szimbóluma is. Theophilosz császár (829-842) használta először, a XIII. századig előfordul, de először egyenlőtlen szárú háromszögek, később lépcsőfokok formájában. Magyarországon III. Béla idejében bukkan fel először a kettőskereszttel együtt. III. Béla Bizáncban nevelkedett, anyja a kijevi Msztyiszlav fejedelem leánya volt, valószínűleg haláláig megmaradt az ortodoxiában. Magyarországot tehát a bizánci hatás jóval később érte el, mint a kaukázusi országokat. [Niederhauser Emil: A mai szlovák állami címer bizánci gyökerei. In: Klió. 3. sz. 2000.] A kettőskeresztet a szlovákok két testvér és hittérítő, Cirill (827-869) és Metód (813/815-885) kereszténységet hozó missziójának legendájával kapcsolták össze. Ez a magyarázat nem számol azzal, hogy a kettőskereszt bizánci szimbólum, és nem volt vallási jellege, a bizánci császárok korlátlan hatalmát jelentette [Balassa Zoltán: A szlovákok igaz története. In: Hitel. 20. évf. 3. sz. 2007. 98. p.]. Így a két hittérítő aligha merészelt volna „a császárok győzelmének zálogával” téríteni, hiszen küldetésük nem „evilági” célokat szolgált. [Székely György: A kettős kereszt útja Bizáncból a latin Európába. In: Magyarország címerei. Szerk.: Ivánfi Ede. Maecenas, Bp., 1989.] A magyar címerben a kettőskereszt megjelenése bizánci hatással is magyarázható, de akár azzal is, hogy Erdélyben, amely a Magyar Királyság része volt, a jelkép kialakulásának idejében a Gyulák kormányoztak. A „gy” hangot a magyar rovásírásban, kettőskereszttel jelölték (‡), s így a címerben megjelenő szimbólum Erdély területét jelképezhette. [Balassa: i. m. 99. p.] Amikor 1918 után megalakult az új állam, Csehszlovákia több országrészt - Csehországot, Morvaországot, Sziléziát, Szlovákiát és Kárpátalját - fogott össze egy államkeretbe. A Nemzetgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága akkori jelentésében felhozta: „Szlovákia, amely sohasem rendelkezett önálló államisággal, szintén sohasem bírt önálló jelvénnyel és az, amit általában a bevett címertani tanítás szerint Szlovákia címerének tartanak, voltaképpen a régi Magyarhon (Uhry) jelképe, amelyet az egykori magyarhoni címerből vettek ki és csak a legutóbbi időben változtatták meg úgy, hogy az eredetileg zöld színű három halom kék színt kapott. Viszont ha most törvény által az így módosított jelképet Szlovákia címerévé nyilvánítjuk, nincs akadálya, hogy általában ilyen jelképnek ismerjék el”. [Balassa: i. m. 99. p.] Így ez a címer belekerült Csehszlovákia középcímerébe. Amikor megalakult az első szlovák állam (1939-1945), államcímere a fentebb leírt jelkép lett, azzal a módosítással, hogy gótikus címerpajzsot használtak. A második világháború után még 1960-ig érvényben volt, de azután más, „szocialista” címert alkalmaztak 1990-ig. A Cseh-Szlovák Szövetségi Köztársaság (1990-92) címerébe újra a korábbi címer került be, amely az 1993. január 1-jén megalakult önálló Szlovák Köztársaság jelképévé is vált.
Normális körülmények között is meglepő lenne, hogy a magyar történelem nemzetközileg egyik legismertebb szereplőjéről egy szlovák rendező készít játékfilmet, mégpedig olyan látványos és professzionalista kivitelben, amelyhez képest a közelmúlt hazai történelmi filmjei reménytelenül vidékies próbálkozásnak tűnnek. A magyar-szlovák kapcsolatok jelenlegi „mélyhűtött” állapotában azonban még figyelemre méltóbb, hogy a szlovák filmesek egy szuperprodukciót szentelnek Báthory Erzsébetnek és a korabeli magyar történelemnek, mégpedig a magyarok iránti rokonszenv és a hősnő rehabilitálásának szándékával. A filmnek magyar történész szakértője is volt, és a magyar történelemre való utalások nagyjából tárgyszerűnek mondhatóak - bár más részletekben a film tudatosan és sajátos humorral kilép a történelmi időből. A rendező, Juraj Jakubisko az egykori csehszlovák „új hullám” egyik tehetséges tagjából lett a szlovák filmművészet egyik legsikeresebb alkotója. Személyében egy igazi filmművész találkozott a hollywoodi szintű költségvetéssel és technikai lehetőségekkel. Báthory Erzsébetről persze feltehetően sohasem tudhatjuk meg a teljes igazságot, szadista tömeggyilkos vérengzései épp úgy elképzelhetőek, mint az, hogy a vagyonáért és a befolyása megtöréséért indítottak ellene mai szóval koncepciós pert. Még valószínűbb, hogy magányos és excentrikus özvegyként sok olyan bűnt elkövetett, amelyet aztán sokszorosan felnagyítva használtak ki ellene az irigyei. Magam kissé elfogult vagyok ebben az ügyben, mert a családi legenda szerint az anyai ági Csáky Magdolna dédanyám nagyanyja állítólag a Báthory-nemzetség oldalágából származott. Így kamasz koromban az átlagosnál többet olvastam a Báthoryak viselt dolgairól. De sohasem vállalkoztam annak eldöntésére, hogy a nemzetség legismertebb nőtagja gyilkos volt-e, vagy ártatlan? A Báthory című filmből számunkra ennél a kérdésnél amúgy is fontosabb az a kép, amelyet Jakubisko ad a XVI.-XVII: századi Magyarországról. Báthory Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc bátran harcol a törökök ellen, védi a protestáns hitet, még az is elhangzik a filmben, hogy Magyarország a keresztény Európa védőbástyája. Hiteles képet kapunk a királyi Magyarország és Erdély kapcsolatairól is, noha Báthory Gábor a történelemben rögzült képnél kedvezőbb színben jelenik meg a filmben. A magyarok és a Habsburgok ellentéte, a bécsi udvar praktikái is alapvetően magyarbarát megközelítésben jelennek meg. Legfeljebb azon lepődünk meg egy pillanatra, amikor az amúgy magyarra szinkronizált filmben Báthory Erzsébet szlovákul énekel. A szlovák történelemszemlélet a magyarra fordított szövegben egyetlen mondatban jelenik meg, amikor a gyönyörű felvidéki tájakat elnézve Báthory Erzsébet arról a szépséges magyar „birodalomról” beszél, amelyben tizenhárom nép él. A szlovák történelmi felfogás még a névhasználatban is egyértelmű különbséget tesz a történelmi és a trianoni Magyarország között. Az előbbi neve Uhorsko, az utóbbié Mad'arsko. Az előbbi - ahogy a Wikipedia szlovák nyelvű változata igen plasztikusan bemutatja - magában foglalta a későbbi Mad'arskot (a mai Magyarországot), Szlovákiát, Horvátországot és még hét másik mai ország területének egy részét. A kettős névhasználatnak nyilvánvalóan az a célja, hogy a történelmi Magyar Királyságot olyan birodalomnak mutassa be, amelynek a mai Szlovákia is egyenrangú örököse. Magyar szempontból ez persze nyakatekert okoskodásnak tűnhet, hiszen a történelmi Magyarország a magyar történelemszemlélet szerint a magyarság állama volt, amelyben a nemzetiségek legfeljebb másodlagos szerepet játszottak. De még mindig jobb, ha a szlovákok e kettős nyelvhasználat révén megőrzik és ápolják a történelmi Magyarország emlékeit, mint ha elpusztítanák vagy szlovákká hamisítanák a közös - de dominánsan mégis magyar - múltat. S ha meggondoljuk, a „császári Ausztria” kifejezés hallatán a mi szemünk előtt is egészen más történelmi keret jelenik meg, mint amikor a mai Osztrák Köztársaságra gondolunk. Örvendetes, hogy a Báthoryt némi - nem politikai természetű - huzavona után végül bemutatták Magyarországon, s elmondható, hogy ez a látványos, a magyar történelmet értő rokonszenvvel bemutató szlovák film a legjobbkor érkezett el hozzánk. Képet ad a szlovák filmgyártás profizmusáról, egy vezető szlovák művészember korrekt magyarság-képéről és a történelmi Magyarország közös, magyarokat és szlovákokat is gazdagító örökségéről. Ha mi, magyarok a magyar történelmet egységes egészként is látjuk a honfoglalástól napjainkig, és változó határaitól függetlenül ugyanabban a Magyarországban gondolkodunk, nem érdektelen megismerni a szlovákok ezt nem tagadó, csak másképp árnyaló és értelmező történelemszemléletét sem. Hiszen ez utóbbi éles ellentétben áll azzal a Slota-féle (és sajnos más szlovák politikusok által is preferált) vad történelem-hamisítással, amely a történelmi Magyarország („Uhorsko”) magyar emlékeit és személyiségeit is letagadná, vagy elszlovákosítaná. Evés közben jön meg az étvágy, a Báthory után érdemes lenne Magyarországon is bemutatni a legfrissebb szlovák történelmi szuperprodukciót, a Jánošík - A valós történet című filmet a világhírű lengyel alkotó, Agnieszka Holland rendezésében. A pozsonyi magyar napilap, az Új Szó igen pozitív hangnemben írt a film „költői-lírai és drámai gyöngyszemeiről”. A Báthoryhoz hasonlóan ez a film is nagy sikert aratott északi szomszédainknál. Juro Jánošík a szlovákok (és a dél-lengyelek) egyik legkedvesebb történelmi hőse, aki sok szállal kötődik a magyar történelemhez. Tizenöt évesen állt be Rákóczi kurucai közé, több évig harcolt a fejedelem felszabadító hadjárataiban, míg osztrák fogságba nem esett. Mint a legtöbb betyár esetében, róla sem tudni pontosan, hogy mennyiben igaz az utólag elterjedt, a szegényeket segítő, nemes szívű bandita legendája. Annyi bizonyos, hogy a világhírű brit történész, Eric Hobsbawm Rózsa Sándorral együtt a „szociális banditák” közé sorolja. A magyar és a szlovák történelem ezernyi ponton érintkezik egymással, s egymás múltjának előítéletektől mentes megismerése a jelenlegi viszályokat is enyhítheti. Báthory Erzsébet és Juro Jánošík jó példa arra, hogy jó szándékú megközelítésben még a maguk korában bűnözőnek kikiáltott személyek emléke is a megbékélést szolgálhatja.
Biatlonban a nők 7,5 km-s versenyében Anastasia Kuzminová biatlonista szerezte meg Szlovákia számára az első arany érmet a XXI. Téli Olimpiai Játékokon. A második a német Magdalena Neuner, míg a harmadik a francia Marie Dorin lett. A szlovák női jégkorong-válogatott számára nem volt sikeres a kezdés - 18:0-ra kapott ki a kanadai lányoktól. Iveta Karafiátová csapatkapitány ennek ellenére büszke a női jégkorong-válogatottra, mert mint mondta, a lányok a maximumot nyújtották.
Nemcsak Valentin (vagy Bálint) napjának örülhettünk tegnap: bár valószínűleg kevesebb rajongójuk van, Szent Cirillt és Szent Metódot, a glagolita ábécé megalkotóit is február 14-én ünnepelhetjük. Az ószláv nyelv terjedéséhez nagyban hozzájárult hittérítőknek sokat köszönhet a szláv nyelvcsalád számos tagja.
A szláv nyelvek Európa legnagyobb számban beszélt nyelvcsaládját képezik. Számunkra ez ugyancsak meghatározó, hiszen Magyarország évszázadok óta szláv nyelvterületek közé ékelődve létezik. Ez nagymértékben rányomta bélyegét a magyar szókincsre, aminek nagyjából 20%-a szláv eredetű - ez pedig a finnugor eredetű szavaink arányához hasonlítható. A szláv nyelvek története szervesen összefügg Kelet-Európa történetével is.
A szláv nyelvek az indoeurópai nyelvek közé tartoznak, így a gyökerük ezekkel közös: ugyanaz a proto-indoeurópai nyelv. A szlávok genetikailag közel állnak az észak indo-iráni népekhez, és valószínűsíthető, hogy a két csoport viszonylag későn távolodott el egymástól. Bár a lett és litván nyelvészek egy része ezzel nem ért egyet, egyébként általánosan elfogadott, hogy a szláv és a balti nyelvek - a lett, a litván, valamint a már kihalt óporosz - egy ideig együtt fejlődtek. Ezt tartják a szláv és a balti nyelvek közötti erős hasonlóságok egyik okának. A másik feltételezhető ok pedig az, hogy földrajzi közelségük miatt évezredeken át hatottak egymásra. A proto-balti-szláv nyelv i.e. 4000 körül különülhetett el a többi proto-indoeurópai nyelvtől, majd i.e. 1500 - 1100 körül válhatott külön a proto-balti nyelvtől a proto-szláv, vagyis az ősszláv nyelv. A növény-, állat- és víznevek alapján a mai Ukrajna területe lehetett az ősszlávok hazája. Az ottani folyóknak, tavaknak, halaknak és fáknak szláv nevük van, míg az északabbra élő növények neve vagy a tengerrel kapcsolatos fogalmak megnevezése valószínűleg más nyelvekből, később került át. A még egységes ősszláv nyelv i.sz. 600-tól kezdett el két irányba terjedni: északra a balti nyelvek kárára és délre az avarok és a Bizánci Birodalom területeire. Nem lehet azonban tudni, hogy ez valójában mekkora szláv népmozgást jelentett. Az egyik elmélet szerint az ősszláv vált a sok nemzetből álló Avar Birodalom közvetítő nyelvévé. Ez megmagyarázná, hogy miért tudott olyan sokáig egységes maradni az ősszláv nyelv, annak ellenére, hogy hatalmas területeken beszélték. Az Avar Birodalom ugyanis a 6. század közepétől a 9. század elejéig állt fenn, az ősszláv nyelv pedig addigra már a Balkánon is elterjedt, egészen Thesszalonikéig (ma Szaloniki).
A szláv nyelvek első írásos emlékei óbolgár nyelven keletkeztek, amit egyházi ószláv néven is ismerünk: ez lett tudniillik a szláv ortodox egyházak szertartási nyelve. A hittérítő Szent Cirill és Szent Metód fordították le a Bibliát és más szentírásokat óbolgárra a 9. században és írták le a nyelv nyelvtanát először. Ők alkották meg a glagolita ábécét is (ünnepnapjukon, február 14-én a szerelmesekkel osztoznak). Nevükhöz a cirill ábécé kialakulás-kialakítása is kötődik, ezt azonban valószínűleg követőik fejlesztették ki a glagolita és a görög ábécéből, kifejezetten a szláv nyelv és a szláv hangok számára. A két írás azután évszázadokon át párhuzamosan létezett. Maguk a bolgárok török eredetű nép, de tulajdonképpen néhány nemzedék alatt elszlávosodtak. Az óbolgár nem egyezett ugyan meg az ősszláv nyelvvel, de még igen közel állhatott hozzá. A thesszalonikéi születésű Cirill és Metód alapvetően Moráviában, a mai Csehország területén térített, és úgy tudni, ott is tökéletesen megértették az általuk beszélt óbolgár szlávot. A szláv dialektusok elkülönülése tehát ezek az idők után gyorsulhatott fel. Ebben nem kis szerepet játszott a magyarok honfoglalása, ami kettészakította a déli és a nyugati szlávokat. A magyaroknak a két szláv csoport közé ékelődése erősen rányomta a bélyegét a magyar nyelvre is. A mai magyar nyelvben körülbelül 20% a szláv eredetű szavak száma - majdnem annyi, mint a finnugor eredetűeké (és kétszer annyi, mint a germán vagy a török eredetű szavaké). A szláv szavak átvételének ez a nagy aránya egyébként az albán és a román nyelvre is jellemző. A román nyelvre a szláv nyelvek nyelvtana is erősen hatott.
A keleti szláv nyelvek fejlődéséről szintén onnantól kezdve tudunk többet, hogy megtörtént a keleti kereszténység felvétele - ez a 10. század végén zajlott le. Az egyházi szertartásokra, de még az írásos érintkezésre is sokáig a bolgároktól átvett egyházi ószláv nyelvet használták, így az igen nagy hatást fejtett ki a mai modern orosz nyelv kialakulására. A nyugati szláv népek a római katolikus vallást vették fel, így rájuk a latin nyelv hatott jobban, és a mai napig a latin betűs írást használják. A keleti ószláv nyelv nagyjából egységes maradt a 12. századig, ezidőtájt kezdett elkülönülni a rutén és az óorosz. A rutén a keleti ószláv egyik változata volt, a Kijevi Rusz állam (i.sz.9-13. század) helyi szláv nyelvjárása. Ebből alakult ki a mai ukrán és a belorusz nyelv. A 13. századtól a szláv népek többsége nagyobb birodalmak befolyása alá került: az oroszokat a tatárok, a cseheket a németek, a délszlávokat az oszmán birodalom igázta le. Emiatt a szláv nyelvek nem egyszer kerültek a kihalás szélére. A tatárokat 1552-ben űzte ki Rettegett Iván Kazany városából és onnantól az egyházi szláv nyelv maradt a hivatalos és az irodalmi nyelv is Oroszországban egészen Nagy Péter cár uralkodásáig. Az egyházi szláv nyelv az egyházi ószlávból alakult ki sok óorosz szó és nyelvtani elem átvételével. Mivel azonban Nagy Péter nyugat felé nyitott, hamarosan igen népszerű lett a francia nyelv: 1800-ra az orosz köznemesség már jobbára franciául beszélt. A modern irodalmi orosz nyelv létezését Puskintól számítják. Ő volt az egyik első orosz író, aki az archaikus irodalmi óorosz helyett a beszélt, élő orosz nyelvet kezdte el használni.
Ma több mint 300 millió ember anyanyelve szláv, és tizenkét európai országban tizenkét szláv nyelv szerepel hivatalos nyelvként. Ezek közül némelyek - például a macedón és a bolgár, illetve a szerb-horvát-bosnyák hármas - többé-kevésbé még ma is kölcsönösen érthető. Közülük persze az orosz a legtöbbek által beszélt: 160 millió anyanyelvi nyelvhasználója Európa legnagyobb nyelvévé teszi; emellett pedig az ENSZ egyik hivatalos nyelve is. A szláv nyelveket alapvetően három csoportra lehet osztani: a nyugati szláv nyelvek közé tartozik a cseh, a szlovák és a lengyel, a keleti szláv nyelvek az orosz, az ukrán és a belorusz, a déli szláv nyelvek pedig a szlovén, a horvát, a bosnyák, a szerb, a macedón és a bolgár. A nyelvészek további kisebb szláv nyelveket is megkülönböztetnek. Ilyen például a nyest.hu oldalán már emlegetett ruszin és vend nyelv, és ilyen a Németországban egy nagyjából ötvenezres szláv kisebbség által Cottbus és Bautzen városkák környékén beszélt szorb nyelv is. Ez utóbbi érdekessége, hogy azon kevés indoeurópai nyelv közé tartozik, amelyek megőrizték az egyes és a többes szám mellett a proto-indoeurópai nyelv kettes számát is (a szlovén és a kelta nyelvek ilyenek még). Bár nem élő nyelv, meg kell még említeni az egyházi szláv nyelvet is: hiszen ez a mai napig a szláv ortodox és a görögkatolikus egyházak szertartási nyelve.
Források:
A magyarság és a szlávok, 2000, Budapest
Karel Horálek: Bevezetés a szláv nyelvtudományba
Wikipédia
Meglepetésre győzni tudott a szlovák hokicsapat az oroszok elleni második csoportmeccsén, rávezetésekkel. A döntő gólt Demitra szerezte, Ovecskin viszont kétszer is hibázott.Az előzetesen sokkal esélytelenebbnek gondolt szlovákok végig becsülettel küzdöttek, de a harmadik harmadig úgy tűnt, hogy az oroszok megtartják egy gólos előnyüket (Malkin talált a kapuba a második játékrészben). Marián Hossa messzi lövése hozta meg az egyenlítést, a rendes játékidőben és a hosszabbításban sem esett újabb gól. A rávezetések első körében Stümpel és Ovecskin is eredményes volt, azonban sokáig nem esett újabb gól - az orosz sztár két újabb rávezetést is kihagyott, míg Pavol Demitra a kapuba talált. A szlovák siker azt jelenti, ha Gáboríkéknak sikerül legyőzniük a letteket, kedvező helyzetből várhatják az egyenes kieséses szakaszt.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
...........................................................................................................................................
.........................................................................................................................................