A Nap és a Hold című dokumentumfilm nyerte az első díjat a VI. Nemzetiségi Filmszemlén, amelyet csütörtökön rendezett az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A versenybe került 19 alkotásból három tagú szakmai zsűri választotta ki a három legjobbat. Klein Judit szerkesztőségvezető tájékoztatása szerint az első díjat A Nap és a Hold című 26 perces, színes dokumentumfilmnek ítélték oda. Dömötör Péter és Horváth Éva munkája kettős portré, egy jól szituált budai értelmiségi nő és egy bódvalenkei munkanélküli cigányasszony szép, emberi története. A második díjat egy lengyel-magyar művészházaspár mindennapjait bemutató 25 perces film, Szabó Judit Ábel Debrecenben című alkotása kapta. Daróczi János Tatárszentgyörgytől Tatárszentgyörgyig című, cigánytémájú alkotásáé lett a harmadik díj. A 37 perces dokumentumfilm nyomon követi a Magyar Gárda 2007-es tatárszentgyörgyi zászlóbontásától a gyilkos indulatok fölkorbácsolásáig tartó eseménysort. Ombudsmani különdíjjal ismerte el Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, a filmszemle fővédnöke Gugán Iván Janjevo a szívekben című munkáját, amely a legrégibb horvát diaszpóráról, a XIII. században Koszovóba, a Pristinától 20 kilométerre fekvő Janjevóba települt horvátokról szól. Az egykor ötezer főt számláló közösség mára háromszáz emberre apadt, történetüket meséli el a film. A mustra fő vendége idén Románia volt. A budapesti Román Kulturális Intézet különdíjában Ambach Mónika Schwäbische Kleinigkeiten / Apró sváb dolgok című háromperces „poénfilmje” részesült, amely a magyarországi németek nyelvi kincsét, identitáskeresését és hagyományőrzését mutatja be három humoros jelenetben. A szerkesztői különdíjat Antala Zsuzsanna, az MTV szlovák műsorainak szerkesztője érdemelte ki Visszatérés című portréfilmjéért és eddigi pályafutása elismeréseként. A film az 1946-os csehszlovák-magyar lakosságcseréről, az érintett 60 ezer magyarországi szlovák kitelepítéséről szól egy Galánta környékére települt szlovák család történetén keresztül.
Nemzetiségi Filmszemlét rendeznek csütörtökön az Uránia Nemzeti Filmszínházban; a versenyprogramban 19 dokumentumfilm indul, a szemle idei vendége Románia. A Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztősége által idén hatodik alkalommal megszervezett mustrán a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek történelméről, személyiségeiről, mindennapjairól készült filmeket láthat a közönség. A versengő 19 alkotás mellett külön szekcióban Romániában, illetve a hazai román közösség műhelyeiben készült filmeket is levetítenek csütörtökön az Uránia moziban. Almási Tamás rendező, a zsűri elnöke - Puskás Hungary című munkája az idei Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilmnek bizonyult - elmondta: két év terméséből, 65 filmből válogatta ki két társával - Born Ádámmal, az MTV főrendezőjével és Brindusa Armancával, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatójával - a versenyben induló alkotásokat. „Rendkívül izgalmas filmekről van szó, olyanokról, amelyeket nézve katartikus élményben részesülünk, mint amikor megtaláljuk a velünk élő kistestvér naplóját és beleolvasunk” - fogalmazott Almási Tamás. A filmek által új megvilágításba kerül, miként éli meg a többségi nemzet tagjai mellett élő nemzetiségi a változásokat. Az Ábel Debrecenben című film, Szabó Judit munkája egy lengyel-magyar vegyes házasságból származó gyermeken keresztül mutatja meg az együttélés, a beilleszkedés nehézségeit. Több portréfilm is készült, A Nap és a Hold című, amelyet Dömötör Péter forgatott, kettősportré: egy jól szituált magyar nő és egy cigányasszony élete egy ponton összeér, a magyar asszony elkezdi segíteni a cigány közösséget. Almási Tamás megjegyezte: a versenyfilmek között erős a cigánysággal foglalkozó művek aránya és minősége is. A kisebbségek történelmét firtató alkotásokban román, ukrán, rutén, szlovák egymást okolja és nem veszi észre, hogy maga is felelős a múltjáért. Boka Tibor Nadia Comaneci szökése című alkotásában - amely a olimpiai-, világ- és Európa-bajnok román tornász 1989-es szökéséről szól Ceausescu Romániájából Magyarországra - azt feszegeti, hogy a mának mit jelent ez a cselekedet. A Schur család című film arról szól, hogy egy Magyarországra áttelepült ukrán zenészfamíliában az egyik fiú magyarrá lesz. Az ebből adódó konfliktusokat mondja el Stefuca Viktória, a film készítője. Almási Tamás szerint ezek a nehéz körülmények között készült, „méltatlan” adásidőben vetített filmek nagyon fontos tükröt állítanak a többségi nemzet elé és sokat segítenek abban, hogy a szomszéd országokban élőket a filmek által jobban megismerhesse a néző. A zsűrielnök-rendező egy kérdésre válaszolva elmondta: a Nemzetiségi Filmszemle jelentősége maga a szervezése, mert a készítőknek igényük van arra, hogy az elkészült műveket rangjuk szerint levetítsék, mivel „anyagi szempontból ezek a dokumentumfilm-készítők alábecsültek, csak a hit és a lelkesedés viszi őket előre”. Almási Tamás csütörtökön workshopot tart a versenyben résztvevő dokumentumfilm-készítőknek; mint megjegyezte, a legtöbb alkotó újságíró, és fontos lenne filmes szakmai képzésük. 2008-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen már tartott egy tíznapos intenzív szakmai kurzust elméletből és gyakorlatból, és szerinte az ezen a kurzuson részt vettek mostani munkáján érződik a fejlődés. Csak remélni lehet, hogy a szakképzés folytatódni fog - tette hozzá. Az első Nemzetiségi Filmszemlét 2001-ben rendezte meg az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége, 2008-tól kétévente tartják meg a mustrát, amelyen hangsúlyosabban mutatnak be egy-egy nemzetiséget versenyen kívüli vetítéseken. A csütörtöki vetítések ingyenesek; a zsűri idén három díjat oszt ki, egyet a filmszemle fővédnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A díjkiosztó gálán sorsolással döntik el, hogy 2012-ben ki lesz a nemzetiségi filmszemle kiemelt szereplője - mondta Klein Judit, a szerkesztőség vezetője.
A magyarországi Szent István Rádió és a szlovákiai Lumen Rádió közös misét tart a szlovák-magyar megbékélés jegyében Pilisszántón 2010. március 14-én vasárnap, a római katolikus templomban. A 10 óra 30 perckor kezdődő szentmisét szlovák és magyar lelkiatya közösen mutatja be. A misével emléket kívánnak állítani a Pilisben élő egyszerű emberek egymás tiszteletét élvező, több nemzetiségű, szomszédos települések évszázados, példát mutató baráti együttélésének. A történelmi egymásra utaltság szüksége a másik kultúrájának megismerését és megbecsülését tette természetessé. A környék nemzetiségeit közös hitük, a keresztényi szeretet tartotta békében. A misén együtt imádkoznak azért, hogy a népek vezetői a pusztító gyűlöletkeltés szintjéről fel tudjanak emelkedni az egyszerű vidéki emberek bölcsességére - olvasható Szőnyi József, a Pilisszántóért Egyesület képviselőjének szerkesztőségünkbe eljuttatott levelében.
Rossz választásnak minősíti az Új Szó című pozsonyi magyar napilap, hogy a jó szomszédság és megértés díját az idén a ciprusi magyar-szlovák katonai egység, illetve a tátrai Hegyimentő Szolgálatnak ítélték oda. Az újság szerint a díj odaítélése vegyes véleményeket váltott ki Szlovákiában. Petőcz Kálmán, a somorjai Fórum Intézet munkatársa szerint diplomatikus döntés született. A volt diplomata úgy véli, olyan jelölteket kerestek, akik „nem keltenek semmiféle ellenérzést a másik félben”, és ez a jelenlegi helyzetben meglehetősen bonyolult dolog. „A ciprusi kontingensnek nem az a célja, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat építse, hanem hogy a ciprusi megbékélést elősegítse” - fejtette ki Petőcz a lapnak nyilatkozva. Szerinte a hegyi mentők és a békefenntartók is díjat érdemelnének, csak nem ezt. „Ez azt igazolja, hogy valóban komoly, megoldatlan problémák terhelik a szlovák-magyar kapcsolatokat, mert nem lehet olyan személyiséget találni, akinek kitüntetésében a két fél megegyezne” - mutatott rá a politológus. „A szerencsétlenül járt hegyi turista nemzetisége, állampolgársága számít. Legalábbis ezt üzente a szlovák és a magyar külügyminiszter a közvéleménynek azzal, hogy a magas-tátrai Hegyimentő Szolgálatnak adta a magyar-szlovák Jó szomszédság és megértés elnevezésű közös külügyminiszteri díjat” - írja kommentárjában a lap. Molnár Norbert, a szerző leszögezi: félreértés ne essék, kalapot kell emelni a mentők tevékenysége előtt. „A hegyi mentők most azért kaptak kitüntetést a két külügyminisztertől, mert megmentettek három magyarországi hegymászót, akit maga alá temetett a lavina. Ez akár rendkívül hízelgő is lehetne, de egyben lealacsonyító is, hiszen feltételezi, hogy ha hivatásából kifolyólag egy szlovák megsegít egy magyart, már kitüntetést érdemel, márpedig ez a hegyi mentőkkel szemben minimum gonoszság” - vélekedik a szerző.
A tetőn kellett koszorúznia Ján Slotának, az SNS elnökének és a pártalelnök Anna Belousovovának Komáromban. Slota a város szégyenének nevezte, hogy szombaton az életüket veszélyeztetve, szélben, létrán kellett felmászniuk a Matica slovenská helyi székházának homlokzatán elhelyezett Cirill és Metód-szoborcsoporthoz, miközben a Szent István-szobor méltó helyen áll Komáromban. A nemzeti párt vezetője szerint tettükkel a szlovák nemzetet szeretnék felébreszteni.
Révkomárom önkormányzatát bírálta Cirill és Metód szláv hittérítők szobra kapcsán Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szombaton. Kifogásolta, hogy a magyar többségű önkormányzat nem engedte köztéren felállítani a szobrot. Szerinte „elfogadhatatlan, hogy egy balkonon kell koszorúznunk”. „A másik oldalon itt van egy lovon futkározó király, akinek lovasszobra Révkomárom legszebb helyén áll” - jelentette ki Szent István király szobrára utalva. A nemzetiek vezére nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy a Cirill és Metód-szobrot a magyar többségű önkormányzat nem engedte köztéren felállítani, így a Matica Slovenská kulturális szervezet helyi székházának a bejárata feletti balkonon áll. „Elfogadhatatlan, hogy a balkonon kell koszorúznunk” - jelentette ki Slota. „A másik oldalon itt van egy lovon futkározó király, akinek lovasszobra Révkomárom legszebb helyén áll” - jelentette ki Szent István király tavaly augusztusban felállított szobrára célozva Slota. „Ebből is látjuk, hogy szükség van egy törvényre, amely elvenné ezt a jogot az önkormányzatoktól, hogy ne az önkormányzat dönthessen arról, hol álljon vagy ne álljon egy személyiség szobra. Erről egyértelműen az államnak kellene döntenie” - hangsúlyozta a magyarellenes támadásairól közismert politikus. Slota szavait a résztvevők nagy tapssal fogadták. A SNS már két ízben is javasolta az önkormányzati törvény ilyen értelmű módosítását, de azt a parlament mindig elutasította. A nemzetiek vezére és Anna Belousová, a párt első alelnöke a tanácskozás szünetében az ablakon keresztül létrán másztak fel a balkonra, hogy az esős, szeles időben koszorút helyezzenek el a hittérítők szobránál. „Ez a helyzet (Rév)Komárom szégyene” - mondta újságíróknak Slota. Slota leszögezte: az SNS Dél-Szlovákiában kívánja felvenni a harcot a magyar irredentizmus és a magyar területi autonómia veszélye ellen. Felhívta a meghívottak figyelmét arra, hogy „a szlovák Komárnóban”, nem pedig „a magyar Komáromban” gyűltek össze, és tanácskoznak. A politikus szerint az SNS politikája három pilléren nyugszik: nemzeti, keresztény, szociális, ezért nagykoalíciós potenciállal rendelkezik. Azzal vádolta a médiát, hogy állandó harcot folytat a nemzeti párt ellen, s ennek érdekében 2005 óta „tízmilliókat költöttek el”. A tanácskozás utáni sajtóértekezleten ismét támadta a magyarokat, s azt állította, hogy a Magyar Koalíció Pártját és a Híd nevű pártot Budapest - a Fidesz és a Jobbik - irányítja azzal a céllal, hogy politikai autonómiát szerezzenek a szlovákiai magyaroknak. Szlovákia számára nagyon veszélyes, hogy az áprilisi választást a Fidesz és a Jobbik nyeri meg - állította Slota. „Ha mi, szlovákok nem akarjuk úgy végezni, mint a szerbek Koszovóban, akkor valóban mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ellenálljunk a magyar irredentizmusnak. Az SNS ilyen politikát fog csinálni, még ha bizonyos ellenállás is mutatkozik ez ellen a (szlovák) társadalomban” - hangsúlyozta Slota. A Szlovák Nemzeti Párt a legnagyobb múlttal rendelkező szlovákiai politikai tömörülés. Az 1989-es rendszerváltást követően 1990. március 7-én újította fel tevékenységét.
Ünnepel az SNS: Slotáék szerint saját érdemük, hogy Magyarország után Szlovákia is újra megszerezte a Tokaj védjegyet. - A Szlovák Nemzeti Párt Ján Slabý államtitkár segítségével minden szükséges lépést megtett azért, hogy a védett eredetmegjelölések elektronikus nyilvántartásában Szlovákia számára is regisztrálják a Tokaj Szőlészeti Térséget (Vinohradnícka oblasť Tokaj)” - idézte Peter Palust, az SNS sajtótitkárát a bumm.sk szlovákiai magyar hírportál. Magyarország ugyanis a nyár folyamán olyan módosítást fogadott el saját jogrendszerében, mely Tokajiról Tokajra változtatta a tokaji borvidékről származó borok márkanevét. Ezt követően a Tokaj márkanév regisztrálását kérte az Európai Bizottságtól, amely elfogadta ezt, és be is vezette az elektronikus nyilvántartásba, így Magyarország kapta a nevet. Szlovákia ezt a lépést sérelmezte, mondván, Pozsony már tavaly márciusban kérte a Tokaj név bejegyzését, ám ezt akkor az Európai Bizottság elutasította. Pozsonynak két hónapja volt arra, hogy közölje kifogásait Brüsszellel, amit meg is tett. Az SNS sajtótitkára szerint Szlovákiának komoly és megfelelő érvei voltak, így „kemény és nehéz tárgyalások után pozitív eredményt sikerült elérni”. Hozzátette, a szlovák kifogások helyességét jelzi az is, hogy Szlovákia visszamenőleg kapta meg a Tokaj márkanevet, tehát pont akkori időponttól, mint Magyarország is, 2009. augusztus 1-től. Simon Zsolt volt agrárminiszter decemberben kijelentette, a Tokaj védjeggyel kapcsolatos problémákat az agrárminisztérium dilettantizmusa okozta. Palus szerint figyelemreméltó, hogy az a Simon Zsolt volt az egyik legfőbb bíráló, aki agrárminiszterként 2004-ben olyan szerződést írt alá magyar kollégájával, mely több mint 300 hektárral rövidítette meg a tokaji borvidék szlovákiai részét.
Új vízpótlási javaslattal oldanák meg a Szigetköz problémáját, de a tervet egyeztetés nélkül adták át, így az nem tartalmazza a kormány hivatalos álláspontját. Magyarország az egyezkedésre egy korábbi kétoldalú megállapodásban rögzített határidő lejárta után olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg - írta szombati számában a Népszabadság. A napilap szerint a magyarországi szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül átadott megvalósíthatósági tanulmány a szakminisztérium szerint nem a hivatalos kormányálláspontot tartalmazza, hanem olyan szakértői munkaanyag, amely egy későbbi magyar-szlovák rendezési terv alapja lehet. Az ügy miatt a hazai zöldek közös tiltakozó fellépésre készülnek. Szerintük a környezetvédelmi tárca több szabályt is megsértett az „időn túli” vízpótlási tanulmány kijuttatásával. A két ország szakértői által készített vízpótlási javaslatoknak már tavaly el kellett volna készülniük - idézte fel a lap. A szlovák fél azonban még hozzá sem kezdett a munkához, a magyar vízügyesek pedig az utolsó utáni pillanatig halogatták a felmérést. A Népszabadság szerint a dokumentumokból az is kiderül, hogy magyar vélemény szerint az 1997-es hágai ítélet óta egy lépéssel sem sikerült közelebb jutni a rendezésig, és a tárgyalások ellenére egyik ország álláspontja sem változott.
A tárca olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg A környezetvédelmi miniszter és államtitkár azonnali menesztését követeli Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti (EP) képviselő a Szlovákiához eljuttatott bősi munkaanyag miatt. Az ellenzéki politikus szombaton az MTI-nek azt mondta: „tisztelettel, de a legnagyobb határozottsággal szeretném felszólítani Bajnai Gordon miniszterelnököt, hogy azonnali hatállyal, még a hétvégén menessze Szabó Imrét és államtitkárát”. Olyan súlyos ügyről van szó, aminek a következményeit egyelőre fel sem lehet mérni - jelentette ki. A Népszabadság szombati számában azt írta, hogy Magyarország váratlanul - és az egyezkedésre egy korábbi kétoldalú megállapodásban rögzített határidő lejárta után - olyan vízpótlási javaslattal fordult Szlovákiához, amely a Szigetköz problémáját nem az Öreg-Duna vízmennyiségének növelésével, hanem mobil fenékgátakkal oldaná meg. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közleményében jelezte: kivizsgálja a munkaanyag tartalmát és kiküldésének szabályosságát is, egyben hangsúlyozta, hogy az nem hivatalos javaslat, sem a miniszter, sem az államtitkár nem ismerte. A miniszteri értekezlet nem tárgyalta az anyagot, de az még nincs is olyan stádiumban, hogy ez szükséges lett volna. Hozzátették: az anyag nem minősül hivatalos javaslatnak, az csupán a stratégiai vizsgálat irányító testületének munkaközi anyaga, mely hat különböző változatot is tartalmaz a Szigetköz vízpótlásának megoldására. Deutsch Tamás szerint nem javít a helyzeten a minisztérium védekezése, nem számít, hogy látta-e a miniszter, vagy az államtitkár a dokumentumot, mint ahogy az sem, hogy ez több javaslat közül csak az egyik. Azt a tényt, hogy hivatalosan egyik kormánytól, vagy minisztériumtól a másik kormányhoz, illetve minisztériumhoz, ezzel a tartalommal átkerülhetett egy munkaanyag, Deutsch Tamás a „több évtizedes magyar érdekek elárulásának” tartja. Úgy vélte: több százezer embert „üthet szíven”, hogy a Duna elterelése miatt kialakult helyzetben a Szigetköz vízpótlására Magyarország lehetségesnek tartja a fenékküszöb építését. Hangsúlyozta: Magyarországon a bős-nagymarosi „agyrém” megakadályozása a magyar demokrácia megszületésének egyik legkomolyabb, a polgárok aktív részvételével elért eredménye volt. A katasztrofális következményekkel fenyegető „kommunista megaberuházást” demokratikus civil mozgalmak akadályozták meg, és ez szorosan összekapcsolódott a magyarországi rendszerváltoztatással, sőt annak egyik szimbóluma is lett. Mindez, és a hágai döntés után a magyar fél ilyen felelőtlen lépése után Szlovákia arra hivatkozhat, hogy a fenékküszöböt Magyarország maga is lehetőségnek látja - figyelmeztetett a politikus. Hozzátette: meg nem történtté már nem lehet tenni, de a károkat csak azzal tudja mérsékelni a kormány, ha a magyar kormányfő azonnali hatállyal meneszti a minisztert. Úgy fogalmazott: csak így lehet később arra hivatkozni, hogy súlyos következményekkel járó hiba történt ugyan, de a javaslat a magyar kormány érdemi szándékát nem tükrözi. A hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a Duna elterelése Szlovákia részéről és a vízlépcsőszerződés felmondása Magyarország részéről egyaránt jogtalan cselekmény volt. Az ítélettel Szlovákiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső már nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak, az indoklásban azonban annak lehetőségét sugallták, hogy a két ország alkalmazzon „nullamegoldást”, azaz mondjon le a másikkal szembeni követeléseiről.
Belső vizsgálat indult a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, hogy kiderüljön, ki küldte el Szlovákiának a bős-nagymarosi probléma rendezésére azt a vízpótlási javaslatot, amelyet a tárca felső vezetése nem hagyott jóvá. Eszerint az Öreg-Duna vízmennyiségének növelése helyett mobil fenékgátakkal oldanák meg a Szigetköz problémáját - hangzott el a Magyar Televízió szombat esti Híradójában. Magyarország váratlanul új vízpótlási javaslatot küldött Szlovákiának: az Öreg-Duna vízmennyiségének növelése helyett mobil fenékgátakkal oldanák meg a Szigetköz problémáját - írta szombaton a Népszabadság. Kiderült azonban, hogy ezt a környezetvédelmi tárca felső vezetése nem hagyta jóvá. „Nem abban a stádiumban lévő anyag, amiről felsővezetői szinten döntést kellett volna hozni” - fogalmazott az MTV Híradójának Erdey György szakállamtitkár. Sem a miniszter, sem az államtitkár nem tudott arról, hogy elküldték Szlovákiának az anyagot. Ezért belső vizsgálat indult, hogy kiderüljön, ki hibázott. A magyarországi zöld szervezetek máris tiltakoznak. Szerintük nem szabad fenékgátat építeni a Szigetközben. Azt is sérelmezik, hogy a minisztérium nem egyeztetett velük. Az ilyen eljárások teszik hiteltelenné Magyarország álláspontját a kétoldalú tárgyalásokon - mondta Lányi András, az Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja. A tárca szakállamtitkára szerint több munkaanyag készült, de csak arról egyeztetnek a zöldszervezetekkel, amelyet Szlovákia is elfogad
A múlt év utolsó negyedévben a szlovák gazdaság teljesítménye 2,6 százalékkal csökkent éves rátán. Ez az eredmény kedvezőbb a február 12-én előre jelzett 2,7 százaléknál és a tavalyi harmadik negyedben feljegyzett 4,9 százalékos csökkenésnél - közölte a szlovák statisztikai hivatal. A teljes évet tekintve a szlovák gazdaság 4,7 százalékkal gyengült a 2008-ba mért 6,2 százalékos erősödést követően - jelenti a Bloomberg. „A javulás a készletek feltöltésének és az exportra való vállalati felkészülésnek volt köszönhető” - közölte a pozsonyi Slovenska Sporiteľňa AS közgazdásza. A várakozás szerint élénkülni fog a kereslet Szlovákia fő exportpiacain. A magánfogyasztás azonban várhatóan gyenge marad a magas munkanélküliség miatt - tette hozzá. Az ország gazdaságágnak kétharmadát kitevő export éves szinten 5,2 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó három hónapjában, ez a legkisebb zsugorodás négy negyedév óta. Az import mértéke ezzel párhuzamosan 10,3 százalékkal csökkent.
Távozik Szlovákiából a Budmil ruha- és táskagyár, a magyar vállalat felszámolja pozsonyi és kassai boltjait. Az illetékesek szerint már egy ideje aktuális volt a lépés. A társaság szlovákiai vagyonát felszámolják, az eljárás március másodikán kezdődött. A Budmil hivatalosan 2006 áprilisa óta volt jelen az országban, de nem sikerült az előzetes elképzeléseknek megfelelő forgalmat fenerálnia. Míg a gyártó távozik, a Budmil-termékek továbbra is maradhatnak a szlovák piacon, csak éppen kisvállalkozók és beszállítók által, nem pedig az anyacégen keresztül jutnak el a piacra.
Szlovákiában a jövőben lehetőség nyílik arra, hogy a hatóságok kivizsgálják az állampolgárok magánvagyonának eredetét. A csütörtökön elfogadott új törvény, illetve alkotmánymódosítás szerint az állam elkobozhatja a vagyonát annak, aki nem fogja tudni bizonyítani, hogy tulajdonát tisztességes, törvényes úton szerezte. A vagyoneredet igazolásáról szóló törvény elfogadásához szükséges alkotmánymódosítást 112 képviselő támogatta a 132 jelenlévő honatya közül, 14-en ellene szavaztak, öten tartózkodtak, egy nem szavazott. A Smernek alkotmányos többségre, 90 szavazatra volt szüksége. Magát a vagyontörvényt 116-an támogatták a megjelent 132 képviselő közül. Ha valakinek - magánszemélynek vagy vállalatnak - gyanús lesz a vagyona - amelynek értéke a minimálbér 1500-szorosával, mintegy 450 ezer euróval kell hogy meghaladja az illető bizonyítható jövedelmét - akkor a pénzügyi hatóságok, rendőrség javaslatot nyújthatnak be az ügyészséghez, hogy az vizsgálja meg a vagyon eredetét. A bizonyítási kényszer a vagyon tulajdonosára hárul. Az érintettnek 30 napja lesz arra, hogy bebizonyítsa vagyona törvényes eredetét. A vitatott vagyon sorsáról végül a bíróság fog dönteni. Az alkotmány módosítására azért volt szükség, hogy az alkotmánybíróság ne korlátozhassa illetve ne semmisíthesse meg a törvény hatályát, ahogy ez 2008-ban már megtörtént. Az alkotmánybíróság akkor alkotmányellenesnek minősítette a 2005-ben elfogadott hasonló jogi normát. Komoly vitákat váltott ki az is, hogy a törvénynek visszamenőleges lesz az érvényessége. „Szlovákiában közérdek, hogy az illetékes állami hatóságok hatékonyan felléphessenek az olyan személyek ellen, akik bizonyíthatóan jövedelmüket meghaladó szinten élnek, s akik esetében felmerül a gyanú, hogy vagyonuk nagy részét nem tisztességes forrásból szerezték” - jelentette ki a vitában Robert Fico. Vladimír Mečiar volt kormányfő, a HZDS elnöke alkotmányellenesnek minősítette a jogszabályt. A szlovák sajtó szerint Mečiar egyike lehet azoknak a személyeknek, akiket az új törvény érinthet. Mečiar szerint az elfogadott törvény túllép a jogállam és a demokrácia keretein. „Az első hasonló törvény is alkotmányellenes volt, de ezért senkit nem terhelt a politikai felelősség, senki nem kért bocsánatot az emberektől. Ez ugyanannak a hibának a folytatása, ezen felül az Alkotmánybíróság határozatát is semmissé teszik“ - figyelmeztet. Hozzátette, hogy személy szerint semmit nem tesz majd a törvény ellen. Emlékeztetett, hogy ő maga korábban tett a törvény ellen, és elérte, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítse a jogszabályt. „Mi volt a reakció? Hogy azért csinálom az egészet, mert féltem az Elektrát. Nem kezdeményezek beadványt az Alkotmánybíróságra, de ha ezt valaki megtenné, és segítségre lenne szüksége, segítek neki“ - tette hozzá. Daniel Lipšic, a KDH alelnöke szerint a törvény fogatlan, nagyon enyhe, és nem lesz súlya a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcban. A szavazás után kijelentette, hogy a korrupt politikusok és a bűnözők továbbra is nyugodtan alhatnak. Úgy véli, hogy a korrupt politikusok könnyen megkerülik a törvényt különböző ajándékok, kölcsönök segítségével. Szerinte ha a kormánykoalíció elfogadta volna módosító javaslatait, a törvény jóval hatékonyabb lenne. Mai szavazásával a Smer azonban megmutatta, hogy csak egy fogatlan törvényt akartak elfogadni, melynek hálójában csak a kishalak akadnak fenn, nem a nagyok. „Azok tovább úszkálhatnak a zavaros vizekben“ - jelentette ki. Hozzátette, hogy a törvény körül kialakult helyzetet színháznak tartja, s a jogszabály szerinte csak választási fogás. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője kijelentette, hogy az SNS képviselői szabadon szavazhattak a törvényről. A nemzetiek többsége igennel szavazott. „Én tartózkodtam, mert a törvény jogi szempontból nem győzött meg. Ez az egyik leggyengébben előkészített törvény“ - jelentette ki. Amennyiben a jogszabályt Ivan Gašparovič államfő aláírja, az 2011. január elsején lép életbe. A sokat vitatott jogszabályt a kormánykoalíció vezető pártja, a Smer az SNS és az ellenzéki pártok, köztük az MKP segítségével vitte keresztül.
Nem segít a két országban tartandó választások közeledése abban, hogy enyhüljön a nacionalisták előretörése miatt megnövekedett feszültség Szlovákia és Magyarország között - vélte pénteki írásában a La Libre Belgique című belga napilap. Korábban „azt gondolták, hogy a közép-európai kis országok európai uniós csatlakozása meg fogja oldani a múlt problémáit” - írta Christine Dupré tudósító. Szlovákiában azonban a szélsőjobboldali SNS és Robert Fico miniszterelnök pártja, a Smer „egymást licitálják túl” nacionalizmusban, hogy utolérjék az áprilisi választások nyomán akár kétharmados parlamenti többségre is esélyes Fideszt. E párt elnöke, Orbán Viktor ígéretet tett arra, hogy állampolgárságot ad a szlovákiai és romániai magyar kisebbség tagjainak - fogalmazott. A gyenge jobboldali és a szomszédokkal szemben jóindulatúbb baloldali magyar kormányok váltakozása régebben lehetővé tette a feszültség csökkenését a két ország között, de a Smer és az SNS szövetkezése 2006-ban megváltoztatta a helyzetet - vélte Dupré. Úgy látja, hogy a Smer ismét fölényes győzelemre esélyes, mert a nemzetközi gazdasági válság elleni szociális intézkedésekkel maga mellé állította a választókat. A cikk szerint a gazdasági válság és az elmúlt 20 év alatti politikai kiábrándultság mindkét oldalon növelte a szélsőjobboldal súlyát. A Nagy-Magyarország párti, antiszemita Jobbik az ellenzék vezető ereje lehet Budapesten - vélte a szerző.
Szlovákiában legalább 9 százalékos eredményt szeretne elérni a júniusi parlamenti választásokon a Magyar Koalíció Pártja (MKP). Erről Csáky Pál elnök beszélt a párt országos tanácsának szombati ülése után. Elfogadták az MKP jelöltlistáját, amelyet a pártelnök vezet, elfogadták a választási programot is, valamint egyeztettek a kampányról. Csáky Pál hangsúlyozta: a lista első 30 helyén 12 „bevált arc” és 18 „új arc” szerepel. A pártelnököt Bárdos Gyula frakcióvezető és Berényi József elnökhelyettes követi. Negyedik Farkas Iván, az országos tanács elnöke, ötödik Szigeti László volt oktatási miniszter, hatodik pedig Duray Miklós, a párt stratégiai alelnöke. Hetedikként került a listára Biró Ágnes volt oktatási államtitkár, majd a szociális ügyekért felelős alelnök, Sárközy Klára következik. Két, a keletebbi régiókat képviselő politikus - Csúsz Péter és Pásztor István - zárja az első tízest. Az első 30 hely valamelyikén hét olyan jelölt kapott helyet, aki 35 évesnél fiatalabb. Csáky Pál elmondta: az MKP győzni akar abban a 16 járásban, ahol nagyobb a magyarság részaránya. Ahhoz pedig, hogy a párt bejut a törvényhozásba, szerinte nem fér kétség. A közelmúltban több olyan felmérés is nyilvánosságra került Szlovákiában, amelyek eredményei szerint az MKP nem éri el a bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt, több kutatás alapján pedig alig haladja meg azt. (Hasonló eredmények születtek az MKP-ból kivált politikusok új pártjáról, a Hídról is.) Farkas Iván hangsúlyozta: nem a felmérésekből, hanem a korábbi választási eredményekből indulnak ki. Az MKP korábban rendre 10 százalék körüli vagy azt meghaladó eredményt ért el. Csáky Pál közölte: „pozitívan hangolt” kampányuk során a program ismertetésére és a jelenlegi kormánykoalíció bírálatára összpontosítanak majd. Ám azt is elmagyarázzák a választóknak, hogy tavaly milyen körülmények között távozott a pártból több emberrel együtt Bugár Béla. Ő 2007 tavaszáig az MKP vezetője volt, tavaly pedig létrehozta a szlovák-magyar együttműködésre építő Híd pártot.
Bugár Béla vezeti a Híd, a magát a magyar-szlovák együttélés pártjaként meghatározó politikai szervezet választási jelöltlistáját, amelynek végleges formáját a párt országos tanácsa hagyta jóvá szombaton Révkomáromban. A második helyet Simon Zsolt volt földművelésügyi miniszter, míg a harmadikat Ivan Svejna neves szlovák közgazdász foglalja el. Az első tízesben kapott helyet a három további parlamenti képviselő is: Bastrnák Tibor (4.), Gál Gábor (5.), A. Nagy László (8.). A hetedik hely Rudolf Chmel, Csehszlovákia egykori utolsó magyarországi nagykövetéé. A Hidat a Magyar Koalíció Pártjából (MKP) kivált parlamenti képviselők alapították meg tavaly nyáron. Felmérések szerint a párt népszerűsége hat százalék körül mozog. A parlamenti küszöb Szlovákiában öt százalék. Bugár szerint a párt jelöltlistáján a helyek több mint 30 százaléka a szlovákoké. Az első tíz között két szlovák nemzetiségű személy van. A pártelnök elmondta: nem kívánnak reagálni a Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről különböző fórumokon elhangzó támadásokra. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) szombati magyarellenes kijelentéseire reagálva Bugár elmondta: a Híd önálló párt, s nem Budapestről irányítják. Az SNS négy évig volt a kormányban, de csak azt mutatta meg, hogy tehetségtelen és korrupt. Így továbbra sincs más lehetősége, mint hogy a magyarok elleni támadásokkal próbálja meg felhívni magára a figyelmet, s olyan problémákról beszéljen, amelyek a valóságban nem is léteznek. A szlovák nemzetiek vezére pártja révkomáromi tanácskozása utáni sajtóértekezleten ismét támadta a magyarokat, s azt állította, hogy a Magyar Koalíció Pártját és a Híd nevű pártot Budapest - a Fidesz és a Jobbik - irányítja azzal a céllal, hogy politikai autonómiát szerezzenek a szlovákiai magyaroknak. Szlovákia számára nagyon veszélyes, hogy az áprilisi választást a Fidesz és a Jobbik nyeri meg - vélekedett Slota.
Egymás besározása csökkentheti a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd párt népszerűségét a magyar választók között - vélekedik az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szombaton Az újság szerint bukás lehet az árokásás eredménye. Az MKP és a Híd küzdelme egyelőre személyeskedésben merül ki: az MKP általában megvádolja a Híd egyes képviselőit, majd a Híd az MKP embereit veszi elő. Ez a piszkos kampány várhatóan mindkét pártnak árthat - mutat rá a lap. A Magyar Koalíció Pártja a Híd lejáratására törekszik, ehhez először Angyal Bélát, a közbeszerzési hivatal elnökét, az MKP korábbi elnökségi tagját, a Híd jelenlegi Nyitra megyei alelnökét használta fel. Angyal mandátuma március 10-én jár le, ám a koalíciós többség kedden úgy módosította a közbeszerzési törvényt, hogy az új elnök megválasztásáig betölthesse ezt a posztot. Az MKP „sokatmondó színjátéknak” tartja a közbeszerzési törvény módosítását. Szerinte ugyanis ez azt bizonyítja, hogy „a Híd smeres érdekek hatására és támogatására jött létre” - áll a párt nyilatkozatában. Ugyancsak erre utaló bizonyítéknak tartja a párt, hogy Richard Rasi egészségügyi miniszter február 11-én a nagykaposi rendelőintézet igazgatótanácsának elnökévé Jakab Elemért, a Híd kerületi elnökét nevezte ki, Pozsony megye előző önkormányzata pedig Mede Vencelt, akinek fontosabb beosztása nincs a Hídban, a Regionális Utak Rt. igazgatótanácsának első alelnökévé tette. Bugár Béla, a Híd elnöke időközben azonban felszólította Angyal Bélát, hogy mandátumának lejártakor, vagyis március 10-én távozzon a hivatal éléről, és Angyal „pártbüntetésre” számíthat, ha ennek nem tesz eleget. Időközben a Híd is talált olyan embert, Hugyivár Imrét, az MKP alelnökét, akit a kormány nevezett ki az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal ellenőrző bizottságának tagjává. „Abba sem kötöttünk bele, hogy a Kelet-szlovákiai Vízművek igazgatótanácsának tagja szintén az MKP alelnöke, Zacharias István” - áll aHíd állásfoglalásában. Az MKP-val ellentétben a Híd határozottan kijelentette, hogy a Smerrel nem hajlandó együttműködni a választások után. Miroslav Kusý politológus szerint egymás besározása csökkentheti mindkét párt népszerűségét. „Várhatóan nagyon rossz hatása lesz a választókra, hiszen a választó elhiheti mindkét fél azon vádjait, amelyeket egymás fejéhez vágnak” - mondta a lapnak Kusý. „Mindkét párt szavazatokat veszíthet, hiszen az urnához járulónak más lehetőségei is vannak” - jegyezte meg. Szerinte a két párt vezetőinek is tudniuk kell, hogy öngyilkos stratégiát választottak. Korábban az MKP és a Híd első embere kijelentette, hogy nem folytatnak piszkos kampányt.
Az idén 33. alkalommal nyitja meg kapuit Budapesten a legnagyobb belföldi idegenforgalmi vásár, az Utazás 2010 Kiállítás. Békéscsaba a Csabai Kolbászfesztivál már jól ismert és közkedvelt szlovák népi „podsztyenás” házával és a csabai vastagkolbászokból álló kerítéssel jelenik meg a budapesti vásáron. A város nagyon büszke erre a rendezvényre, hiszen a kolbászfesztivál a magyarországi fesztiválok közül egyedüliként kapta meg a kiváló minősítésű gasztronómiai fesztivál címet. Emellett azonban más értékekre és nevezetességekre is igyekszik felhívni a város a figyelmet. Ha kíváncsi a jövő 3 dimenziós technológiájára, az Utazás Kiállítás békéscsabai standján saját szemével tesztelheti az iPONT fejlesztéseit, az innovációs díjnyertes, szemüvegnélküli 3 dimenziós TV tartalmakat és megoldásokat. Programjai és látnivalói népszerűsítésére a város ebben az évben a Békéscsabai Turisztikai Egyesület tagjaival összefogva a helyi szolgáltatásokat, kínálatot összefogó programcsomagokat jelentet meg. Emellett természetesen lesznek a kiállításon a megyeszékhelyet és környékét bemutató kiadványok is, melyekben a térség látnivalóit, nevezetességeit mutatják be az érdeklődőknek. A szervezők igazi vendégváró programokkal készülnek a budapesti rendezvényre. Az attrakciók a kolbász témakörére épülnek: lesz interaktív kolbászgyúrás a standon és az „A” pavilon színpadán a Kolbász Klub Egyesület tagjaival, Csabai kolbász, illetve Csabagyöngye borok kóstoltatása, Kádár Ferenc régi városfotói, Farkas Gábor népi kerámiái, kvízjáték értékes nyereményekért, játszóház Ujj Évával és a hagyományosnak számító kolbászárverés az idén már Rákóczi Ferenc rádiós műsorvezető közreműködésével. 2010 a Fesztiválok Éve, s a Magyar Turizmus Zrt. kampányával összhangban Békéscsaba a témaévhez kapcsolódva az idén is megjelentetett egy rendezvénynaptárt, amely egész évben sokféle, színes programot ígér a csabaiaknak és a megyeszékhelyre érkező turistáknak egyaránt. A márciusban induló Békéscsabai Tavaszi Fesztivál rangos események sorát vonultatja fel majd egy hónapon keresztül. A június végén kezdődő Városházi Esték előadásai felejthetetlen élményt ígérnek a látogatóknak. A Munkácsy Emlékház és a Munkácsy Mihály Múzeum az idén is különleges programokkal fogadja az érdeklődőket. A város standjánál érdeklődő kedves látogatók megismerkedhetnek még az Árpád Gyógy- és Strandfürdő, a város lovas klubjainak ajánlataival, a többi kulturális és szórakoztató eseményről is kapnak tájékoztatást, s mindemellett a Békéscsabai Turisztikai Egyesület tagjainak felajánlásaiból egy nyereményjáték keretében békéscsabai hosszúhétvégék kerülnek kisorsolásra. Az Utazás 2010 Kiállításon az „A” pavilonban a békéscsabai önkormányzat és a Tourinform Iroda munkatársai készséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére.
A szlovák-magyar politikai problémák megoldásához jobban meg kell ismernie egymást a két országnak - a társadalomnak és a politikai elitnek egyaránt. Erről beszélgettek a Társadalomtudományi Társaság rendezte vitafórumon a Terra Recognita Alapítvány történészei és egy szlovákiai magyar politikai szakértő. A szlovák-magyar együttélés problémáiról tartott vitafórumot a Társadalomtudományi Társaság nemrégiben. A Kossuth Klubban megrendezett eseményen a Terra Recognita Alapítványt létrehozó fiatal magyar történészek, Zahorán Csaba és Kollai István, illetve egy szlovákiai magyar politikai szakértő, Bara Zoltán (a révkomáromi Kempelen Farkas Társaság képviselője) vett részt. Mindannyian azt hangsúlyozták, hogy a szlovák-magyar politikai problémák megoldásához jobban meg kell ismernie egymást a két országnak - a társadalomnak és a politikai elitnek egyaránt. A Terra Recognita Alapítvány ezért is adta ki például 2008-ban a Meghasadt múlt című tanulmánykötetét, amely magyarul néhány héten belül újra megjelenik. Ebben a könyvben a szlovák történelemszemlélet legjellemzőbb (a magyar közönség számára sokszor kevésbé ismert) pontjaira reagálnak a szerzők „magyar szemmel”, így a szlovák és magyar olvasónak is tartalmazhat ismeretlen témákat. Kollai István szerint elsősorban Szlovákiában tudnak visszhangot kiváltani szlovákul is megjelentetett kiadványukkal, hiszen a történelemtudat nem olyan erős északi szomszédunknál: „nem olyan egyértelműek a főbb mérföldkövek”, mint nálunk, és több a belső vita, ellentmondás, értelmezési különbség. Kollai és Zahorán felhívta a figyelmet arra, hogy ma viszont Szlovákiában igen erőteljesen építik a nemzettudatot, sőt, a nemzetállami tudatot, de ennek megalapozottsága, történelmi tényekkel való alátámasztása sokszor hiányos. Ebből is adódnak bizonyos problémák, feszültségek a két nép között. Ebből a szempontból különösen érdekes a kötet „tót kurucokról” szóló írása. Ebben Sályi Lőrinc - a téma legnevesebb szakértőire, így Käfer Istvánra hivatkozva - azt bizonyítja, hogy a szlovákok nagy számban (legalább hatezren, csak 1704-ben) harcoltak Rákóczi mellett. Sályi azt állítja, hogy nem vált szét szlovák-magyar ellentétre a kuruc-labanc szembenállás (bár persze voltak kurucellenes szlovákok is).
Mi sem bizonyítja jobban azonban a szlovákok és a magyarok együttműködését a Rákóczi-szabadságharcban, mint egy keveréknyelven fennmaradt kuruc nóta, a Kuruc Rákócziho vojny mulatóének:
„Ej mikor én huszár voltam / Rákóczi vojnában, / Cifra plachta zastavával / Jártam Moravában. / Oravában, Moravában / Híres legény voltam, / Konyát, kozát, kravát, / Gyakran elhajtottam. / De mi liptai huszárok / Sok krainákon jártunk / Oravában, Moravában / Már sokszor is voltunk. / Ha trencsanszka bitkájában / Én nem lettem volna, / Bizony egész Magyarország / U cserta lett volna.”
A szövegben szereplő szlovák szavak: vojna (harc), plachta (lepedő), zastava (zászló), konya (ló), koza (kecske), krava (tehén), kraina (ország, vidék), trencsanszka bitka (trencséni csata), u cserta (az ördögé). Két földrajzi név is szerepel a dalban: Orava (Árva megye) és Morava (Morvaország).
Magyarországon, a történelem iránt jobban érdeklődő - jobban is tájékozott - magyar közönség számára is szolgálnak könyvükben eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert adatokkal a fiatal kutatók, akik alapvetően az évtizedes múlttal rendelkező hazai és szlovákiai műhelyek eredményeit próbálják a szakmán kívül is megismertetni. Így kitérnek olyan adatokra és körülményekre, amiket a szlovákok hangsúlyoznak inkább. Demmel József például azt emeli ki a kiadvány egyik tanulmányában, hogy Petőfi mindkét ágon szlovák származású volt. Neve ugyan szerb eredetre utal apai ágon, de Petrovics István, Petőfi édesapja már biztosan szlovák anyanyelvű volt. (A Petrovics család jóval korábban szlovákosodott el valószínűleg Nyitra megyében - ez más tanulmányokból derül ki.) Petőfi anyja pedig egyértelműen szlovák származású. Maga Petőfi a szerző szerint valószínűleg magyar anyanyelvű volt, de szlovák szavakat is kevert még családja ebbe a magyar nyelvbe. Sőt, Petőfi állítólag élete végéig megőrizte szlovák nyelvtudását. Nem véletlen, hogy aszódi (szlovák) tanítója, Stefán Koren (ejtsd: Koreny) ezt mondta róla: „lássa, kedves öcsém - zo slovaka vsecko vystane este aj magyar költő”. Vagyis: „egy szlovákból minden lehet - még magyar költő is”. Zahorán Csaba a félreértések, illetve az eltérő terminológiák kapcsán kiemelte azt is, hogy Szlovákiában közmegegyezés van a tekintetben, hogy a szlovákok a történelmi Magyarországra más szót használnak (Uhorsko), mint a mai Magyarországra (Maďarsko - ejtsd: Magyarszko). Ezzel mintegy két különböző államnak mutatják be a kétféle időszak magyar államát: Uhorskót soknemzetiségű államnak tekintik, amelynek csak egyik alkotóeleme volt a magyarság.
A révkomáromi Kempelen Farkas Társasg képviseletében Bara Zoltán elsősorban a mai politikai helyzetet elemezte Szlovákiában, és arról beszélt, hogy bizonyos kifejezések, fogalmak használata is szinte szitokszónak számít északi szomszédunknál. Ilyen tabunak tekinthető például az autonómia szó - amire rendkívül érzékenyen reagálnak a szlovák politikusok, de a magánemberek is. Bara hangsúlyozta, hogy szerinte Szlovákiában ma már nincsenek olyan nagy egységes magyarlakta tömbök, amelyekben területi autonómiát ki lehetne alakítani, de a kulturális autonómia erősítésére szükség lenne. Különösen a nyelvi, oktatási kérdésekre kell helyezni a hangsúlyt, hiszen sokszor ott dől el egy kisebbség fennmaradása, hogy sikerül-e meggyőzni a szülőket arról, hogy gyermekeiket például magyar nyelvű iskolákba adják be, ne szlovákba. Kollai István külön kitért a szlovák államnyelvtörvény és az annak kapcsán kiadott végrehajtási utasítások ügyére. Hangsúlyozta, hogy Szlovákia most olyan pozícióba kormányozta magát, amit tovább nem szigoríthat, hiszen már most is relatíve szoros nemzetközi megfigyelés alatt áll. Így a szlovák nyelv védelmére, erősítésére hozott intézkedéseket aligha keményíthetik még jobban a jövőben. Így, miközben civil szinten a párbeszéd és a kapcsolatok erősítésére és intézményesítésére kell koncentrálni, a magyar politikának „fel kell vennie a kesztyűt”, és egyértelműsíteni kell: mi a hosszú távú célja a szomszédságpolitika terén, illetve ahhoz milyen eszközöket kíván hozzárendelni. Attól nem kell tartani, hogy a szlovák politikai reakciói ettől hisztérikusak lesznek - hiszen a szlovák politika, sajnos, már most is elég hiszterizált. A Terra Recognita nemcsak történelmi kiadványokat publikál, hanem népszerű tudományos, illetve turisztikai tájékoztató jellegű könyveket is. Ezért jelentették meg alternatív útikönyveiket Pozsonyról és Budapestről, bemutatva mindkét város multikulturális jellegét, múltját, Pozsony magyar-német-szlovák-zsidó arculatát, és ugyanezeket az alkotóelemeket Budapesten is megtalálták a fiatal kutatók.
A Rákóczi Szövetség, a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány és a Felvidéken működő Szülőföldön Magyarul Társulás regionális tagszervezetei: a Város és Vidéke Célalapok a magyar iskolákkal és óvodákkal együttműködve 2009-ben is megvalósították a beiratkozási programot, amelynek két fő eleme a karácsonyi óvodai ajándék-, valamint az alapiskolás kisdiákok támogatására létrehozott beiratkozási ösztöndíjakció volt. A karácsonyi óvodai ajándékakcióban az összegyűjtött adatok alapján 12 055 darab csomagot osztottak ki a Dél-Szlovákiát behálózó 25 célalap területén. A gyermekekre vonatkozó adatgyűjtést településenként három kategória szerint végezték el: karácsonyi ajándékcsomagot kapott egész Szlovákia területén minden magyar óvodába járó gyermek, továbbá a szlovák óvodába járó gyermekek közül azok, akik a célalapok által végzett felmérés szerint beszélik a magyar nyelvet, valamint azok a magyarul beszélő gyermekek is, akiket előreláthatólag a következő évben fognak első ízben óvodába beíratni. A korosztályoknak megfelelő tartalom szerint kétféle csomagot állítottak össze, egyik csomagtípust a jövő évben iskolába beíratandó gyermekeknek adták, ehhez beszállítóként igénybe vették az Apáczai Könyvkiadó által kedvezményesen felajánlott könyveket is, a másik ajándéktípust a többi óvodás és a jövő esztendőben óvodába beíratandó gyermekek kapták. Valamennyi érintett gyermek a HÉRA Alapítványtól - pályázati úton elnyert - egy-egy energiatakarékos lámpát is kapott ajándékba. Minden csomag egy, a szülőknek szóló levelet tartalmazott, amely összefoglalta a magyar iskolaválasztás főbb érveit. A program összköltsége 15 800 000 Ft volt, a program költségének fedezésére a Rákóczi Szövetség annak nemzetstratégiai fontosságára való tekintettel támogatást kért a Miniszterelnöki Hivataltól, a támogatási kérelmet azonban a múlt évhez hasonlóan elutasították. A Rákóczi Szövetség a Célalapokkal és az iskolákkal együttműködve az előző évi feltételek mellett 2009-ben is megismételte első ízben 2004. év végén a Pro Professione Alapítvány támogatásával meghirdetett és 2005-ben végrehajtott ösztöndíjakcióját, mely egyszeri, 10 ezer forintos beiratkozási ösztöndíj adományozását tartalmazta azon gyermekek számára, akik 2009-ben kezdik el tanulmányaikat a magyar tannyelvű iskolában. A források szűkösségére való tekintettel 2009-ben is csak a szociális és gazdasági szempontból hátrányos helyzetűnek tekintett részen, valamint a nyugati országrészben a peremvidékeken hirdették meg teljes körűen a támogatást. A többi régióban, a tömbmagyarság lakóterületén csupán a nagycsaládosok és a más településre bejárni kényszerülők pályázhattak a beiratkozási ösztöndíjra. Az ösztöndíjakat a sokévi hagyománynak megfelelően 2009-ben is iskolai ünnepségek keretében adták át a Rákóczi Szövetség és az érintett célalapok képviselői a családoknak. Az ösztöndíj átadás egyes esetekben már a tavasz folyamán, általában azonban ősszel, a tanévkezdés után történt meg. A beiratkozási program 2009-ben is segített abban, hogy közüggyé váljon a magyar iskolába történő beiratkozás. Ezt szolgálták az ösztöndíj átadási ünnepségek és a programról a média által közölt tájékoztató beszámolók. A program kifejezésre juttatta az anyaország társadalma egy részének szolidaritását a felvidéki magyarság iránt, aminek még inkább nyomatékot adnak a különböző 2009-ben is megtapasztalt szlovákiai magyarellenes megnyilvánulások, mindenekelőtt a szlovák nyelvtörvény. A múlt esztendőben magyar iskolába beíratott diákok száma 40 fővel (1,1%-kal) növekedett, ami rendkívül örvendetes tény. Ugyanakkor megállapítható, hogy az elmúlt öt éves időszakban 15,51%-kal csökkent a magyar iskolába beíratott gyermekek száma, ami elsősorban a demográfiai lejtmenet következménye. Ezt az is alátámasztja, hogy a magyar iskolába beíratott gyermekek számaránya az összes beíratott gyermek számához viszonyítva a vizsgált régiók összességében az elmúlt évben csupán 0,67%-kal csökkent és a csökkenés mértéke az elmúlt öt év viszonylatában is mindössze 0,19%. Ez azt jelenti, hogy sikerült az ötéves időszakban a magyar iskolák pozícióit stabilizálni, bár természetesen továbbra is tény, hogy a magyarul beszélő gyermekek 20-30%-át a szülők félelemből vagy a jobb érvényesülés reményében szlovák tannyelvű iskolába íratják be. Az eredmények alapján és a szlovákiai belpolitikai helyzetet is figyelembe véve a program további folytatásra javasolható azzal, hogy az eddiginél is fokozottabb figyelmet kell fordítani valamennyi érintett család felkutatására és egyéni megszólítására, az ösztöndíj rendszert pedig a kedvezménytörvény szellemében ki kell terjeszteni minden magyar óvodába és iskolába járó gyermekre, éspedig a tanulmányi időszak egészére. A beiratkozási program öt éve során az átadott ösztöndíjak száma összesen 9 763 volt. Ehhez a civil szervezetek, polgári körök, alapítványok, magánszemélyek és önkormányzatok 91 450 000 Ft céladománnyal járultak hozzá.
A Daily Telegraph brit napilapban szerdán megjelent Pécsről szóló cikkében a tudósító Európa egyik kulturális fővárosába látogatva felsorolta annak nevezetességeit, köztük a szlovák származásúnak titulált Csontváry Kosztka Tivadart is. A mediterrán klíma, a Széchenyi tér, a dzsámi, a zsinagóga, a Marcipán Múzeum, és persze a gasztronómia: a Virág cukrászda, benne a lúdlábbal és a dobostortával - Nigel Tisdall szerint ezekért is érdemes Pécsre, Európa egyik kulturális fővárosába látogatni. A neves brit napilap tudósítója Pécs („Paitch”) kulturális értékei közé sorolja a Csontváry Múzeumot, azzal a kis szépséghibával, hogy a Picasso által is dicsért festőt szlováknak titulálja. Csontváry Kosztka Tivadar 1853-ban született Kisszebenben, amely tény, hogy Szlovákiához tartozik - a trianoni békeszerződés óta.
Problémának tartja a 20 százalékos szlovákiai hivatali nyelvhasználati küszöböt az Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottsága, ezért felszólította az illetékes szlovák hatóságokat annak felülvizsgálatára - közölték pénteken Pozsonyban. A testület kifogásolja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosok aránya nem éri el a 20 százalékot, a közösség tagjai nem használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. Az ET Miniszteri Bizottsága ezt a korlátozást nem tartja összeegyeztethetőnek a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával, s ezért a rendelkezés felülvizsgálatát várja Pozsonytól. Mindez abból a jelentésből derül ki, amelyet a pozsonyi külügyminisztérium készített a charta szlovákiai végrehajtásáról, és tárcaközi egyeztetésre bocsátott. A miniszteri bizottság az Európa Tanács ajánlásokat megfogalmazó döntéshozó szerve. A miniszteri bizottság ajánlásai alapján Szlovákiának minden iskolai szinten biztosítania kell a kisebbségi nyelvek oktatását, s a lehetőségekről tájékoztatnia kell a szülőket. Javítania kell a közszolgálati televízió és rádió kisebbségi nyelvű műsorainak vételi lehetőségeit, s támogatnia kell a kereskedelmi televíziók és rádiók kisebbségi nyelvű adásait is. A kereskedelmi adókat a kisebbségi nyelvű műsorok sugárzásától elriasztja, hogy ezeket szlovák nyelven feliratozni kell - mutatott rá a bizottság. A szlovák külügy erre reagálva felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a kötelezettséget az államnyelvtörvény módosítása már megszüntette. Szlovákiának - a bizottság szerint - támogatnia kell a kisebbségi nyelvű sajtó kiadását is. A külügy rámutatott: ez egy pályázati program keretében már megvalósult. Az ET bizottsága ugyanakkor azt ajánlja Szlovákiának, hogy csökkentse a különleges iskolákba járó roma gyerekek számát. Pozsony úgy véli, hogy ezen a téren is történt előrelépés. A szlovák külügyminisztérium jelentése szerint az ET Miniszteri Bizottsága a Szlovákiával foglalkozó ajánlásokat tavaly november 28-án fogadta el. A regionális nyelvi charta alkalmazásáról szóló harmadik jelentést 2012-ben kell benyújtania Szlovákiának, amely 2001-ben csatlakozott a chartához.
Bár 2002 óta hatályos, mégsincs eredménye a magyar nyelvtörvénynek, amely előírja, hogy az üzletek feliratait magyarul is ki kell írni, valamint a gazdasági reklámokat és közérdekű közleményeket magyarul is közölni kell. A Vasárnapi Hírek cikke számos példát sorol fel, hogy hol milyen élelmiszerboltok, sztriptíz bárok, valutaváltók nem tartják be a törvényt. A lap egyúttal arra is emlékeztet, hogy a jogszabály betartatását a 2002-es törvény a jegyzőkre és a fogyasztóvédelmi hatóságra bízta. 2010-ben viszont annyiban módosult a törvény, hogy kivette a jegyzők hatásköréből a nyelvtörvény ellenőrzését és egy „kormány által rendeletben kijelölt” szervre bízta. Hogy pontosan mi ez a szerv, az újságnak nem sikerült megtudnia a kormányszóvivői irodától.
Több önkormányzatot és szervezőt bizonytalanított el a nyelvtörvény a március 15-i ünnepségek megrendezésével kapcsolatban - mutat rá az Új Szó csütörtöki számában. A lap értesülései szerint több szervező, főként az önkormányzatok nem tudják, mihez tartsák magukat, egyesek szlovák „elemekkel” akarják bővíteni a március 15-i programot. Attól tartanak, hogy ha ezt nem teszik, a kulturális minisztérium megbüntetheti őket. Ezért a magyar szónoklatot szlovákul is felolvastatnák, s a magyar himnuszt „kiegyensúlyozandó”, a szlovák himnuszt is lejátszanák. Tóth Károly, a nyelvtörvénnyel kapcsolatos jogsegélyoldalt működtető Fórum Intézet igazgatója eloszlatta az aggodalmakat. Mivel a nyelvtörvény nem tér ki a himnuszokra, nem kötelező a március 15-i ünnepségen a szlovák himnusz lejátszása, sem a magyar szónoklat felolvasása szlovák nyelven. Lehetővé kell azonban tenni, ha valaki szlovák nyelven óhajt felszólalni. A nyelvtörvény értelmében a rendezvény felvezető szövegének szlovákul is el kell hangzania, de nincs előírva, hogy először magyarul, vagy szlovákul kell elmondani, mint ahogy az sem, mit kell tartalmaznia - mondta a lapnak Tóth. „Lehet tehát annyi is, hogy szevasztok” - jegyezte meg, hozzátéve, az ünnepségre hívó plakátoknak - amennyiben nyilvános helyen lesznek elhelyezve - kétnyelvűeknek kell lenniük.
A „szlovák hazafiasság” törvényi erősítése gyanánt kötelezővé teszik Szlovákia himnuszának eléneklését viszonylag hétköznapi élethelyzetekben is. Most nem kívánunk arról értekezni, hányszor szembesülhetünk ünnepi rendezvényeinken azzal, hogy a magyarok nem tudják Himnuszunkat... Ha a szlovákok úgy ismerik a szlovák himnuszt, mint a magyarok a magyart, akkor a magunk részéről nem csodálkozunk, ha az állam kissé rásegít a megtanulására. Mivel kulturális kérdésként fogjuk föl, ezennel röviden bemutatjuk a szlovák himnuszt. Ugyanis tudatlanságból fakadó szomorú ténynek ítéljük a Kárpát-medencei népek egymás elleni kulturális hörgését - ami egyébként az ezeréves Magyar Királyság egységet kínáló szellemiségével teljesen ellentétes. Tehát… - a szlovák szöveg:
Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú,
Nad Tatrou sa blýska, hromy divo bijú,
Zastavme ich bratia, veď sa ony stratia, Slováci ožijú,
Zastavme ich bratia, veď sa ony stratia, Slováci ožijú.
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo,
To Slovensko naše posiaľ tvrdo spalo,
Ale blesky hromu vzbudzujú ho k tomu, aby sa prebralo,
Ale blesky hromu vzbudzujú ho k tomu, aby sa prebralo.
Už Slovensko vstáva putá si strháva,
Už Slovensko vstáva putá si strháva,
Hej rodina milá, hodina odbila, žije matka Sláva,
Hej rodina milá, hodina odbila, žije matka Sláva.
Ešte jedle rastú na krivánskej strane,
Ešte jedle rastú na krivánskej strane,
Kto jak Slovák cíti, nech sa šable chytí a medzi nás vstane,
Kto jak Slovák cíti, nech sa šable chytí a medzi nás vstane.
Az 1920-1938 közötti szlovák himnusz hivatalos magyar szövege, mely a dallamra íródott (az első két versszak magyar fordítása):
A Tátra fölött villám, vad mennydörgés csattan,
A Tátra fölött villám, vad mennydörgés csattan,
Állj meg testvér elmúlik a veszély, a szlovák újraéled.
Állj meg testvér elmúlik a veszély, a szlovák újraéled.
A mi Szlovákiánk oly sokáig aludt.
A mi Szlovákiánk oly sokáig aludt.
Villámok, dörgések ébresztik fel, hogy felkeljen már.
Villámok, dörgések ébresztik fel, hogy felkeljen már.
A szlovák himnusz szövege 1844-ben keletkezett egy tiltakozó akció során. A pozsonyi evangélikus líceum diákjai Lőcsére mentek, hogy tiltakozzanak a magyar hatóságok Ľudovít Štúrral szembeni eljárása ellen. Szövegét Janko Matúška írta, dallama pedig a szlovák Kopala studienku… kezdetű népdalból származik. A dal az 1848/49-es szlovák nemzeti mozgalom során lett népszerű, bár csak 1851-ben publikálták először. Ennek a népdalnak a dallama viszont egy az egyben megegyezik a magyar népdallal, melynek címe: Még azt mondják nem adnak galambomnak…
Azt mondják nem adnak engem galambomnak.
Azt mondják nem adnak engem galambomnak.
Inkább adnak másnak, annak a hatökrös fekete subásnak.
Pedig az én rózsám, oly szelíden néz rám.
Pedig az én rózsám, oly szelíden néz rám.
Vagy, ha csókot hint rám tizenkét ökörért, csakugyan nem adnám.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Megkínált csókjával, piros szamócával.
Melyet az ujjával csipegetett midőn künn vót a nyájával.
Igérte, hogy mához kéthétre gyűrűt hoz.
Igérte, hogy mához kéthétre gyűrűt hoz.
Azután oltárhoz térdepel majd velem, s elviszen magához.
Édesanyám kérem ne hűtse meg vérem.
Édesanyám kérem ne hűtse meg vérem.
Hiszen azt ígérem, hogy én a rózsámmal, holtomig beérem.
A „Maďar na Mesiaci” felirat látható a plakáton, ami Tasnádi István Magyarok a Holdon című előadását reklámozza Észak-Komáromban. Az darab a tatabányai Jászai Mari Színház Népház vendégjátéka a helyi Jókai Színházban. Alig egy hónapja kapták fel sokan a fejüket a Drak Süsü, azaz Süsü a sárkány feliratára. Most újabb érdekes színdarabcím került ki az óriásplakátokra Észak-Komáromban. A helyi teátrumban február 27-én 19 órától a Jászai Mari Színház Népház vendégjátékát láthatják az érdeklődők. Tasnádi István Magyar a Holdon című darabját viszik el Szlovákiába, és az előadás plakátján a „Maďar na Mesiaci” felirat is nagy betűkkel szerepel. A Jókai Színház betartja a szlovák nyelvtörvény szabályait, így a darab címét is lefordították. Mivel Észak-Komáromban a magyar lakosság aránya meghaladja a 20 százalékot, az előadás előtt a szlovák nyelvű összefoglaló nem szükséges. Korábban a Drak Süsü-felirat is a Jókai Színház előadását reklámozta, amit szintén magyar nyelven játszottak. „A célközönségünk egyértelműen magyar, teljesen felesleges a szlovák reklám” - nyilatkozta akkor Tóth Tibor igazgató. Ennek ellenére elkészítették a kétnyelvű plakátokat, hiszen január elsejétől már büntethetnek a nyelvtörvény megsértéséért. Az igazgató szerint így viszont nem hatásosak a 300 eurós óriásplakátok, emiatt a kétnyelvű kiírás többletköltséget jelent. A nyelvtörvény megszegését 100 és 5000 euró között büntetik.
Probléma nélkül folyt le a komáromi egyetemisták által szervezett nyelvtörvény elleni megmozdulás. A média nagy érdeklődésétől övezve, a komáromi Klapka-téren megközelítőleg 300 résztvevő gyűlt össze. A 2009 júniusában szigorított, a szlovák nyelv védelme érdekében hozott nyelvtörvény - ami a korábbi, nyelvi jogok szabályozására hozott rendelkezés szigorításaként lett ismert - komoly ellenállásra talált és azóta is vita tárgyát képezi. A kissé megkésve, de mégis aktuális tartalmat hordozó komáromi demonstráció a rendelkezés hibáit és néha abszurd voltát hivatott kiélezni. Utoljára szeptember elején, az MKP által szervezett Dunaszerdahelyi Nagygyűlés mozgatott meg nagyobb tömegeket ebben a témában. A megmozdulás szervezői a szabad magyar anyanyelvhasználatért emelték fel szavukat. A két fő szervező, Méri Tamás és Litomericky Krisztián mellett a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata a technikai háttér biztosításában és a tüntetés lebonyolításban nyújtott segítséget. Több hallgató is készült transzparenssel, néhányan nemzeti színű zászlóval vonultak ki. „A tüntetéssel szeretnénk felhívni a felvidéki magyarok figyelmét arra, hogy milyen értékes, egyedülálló nyelvet őriznek, mely előnyt jelent számukra, nem pedig hátrányt, ahogy ezt a szlovák politikusok többsége próbálja belénk sulykolni” - írták e-mailjükben a hallgatók. Felszólalt Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért PT elnöke, Tóth Tímea, a Diákhálózat elnöke és Czibula Ádám, a komáromi HÖK elnöke. A rendezvényen Zsapka Attila lépett fel megzenésített versekkel. A rendezvényen megjelentek még a Harmónia AT polgári társulás autonómiaharcosai is, akik aláírásokat gyűjtöttek autonómia tervezetükhöz. Méri Tamás bevezetője után Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért Polgári Társulás elnöke szólalt fel. Beszédében hangsúlyozta, az anyanyelvhasználat körüli feszültségeket szerinte a nyelvtörvény szigorítása hozta felszínre. Feltette a kérdést, mitől kell megvédeni az államnyelvet? Beszédében rámutatott: a szlovák nyelvet nem fenyegeti a kihalás veszélye, az élet minden területén használni lehet, kialakult az intézményrendszere, és hivatalos nyelve az Európai Uniónak is. „Ha körbenézünk például itt, Komáromban, nem találunk olyan táblát, ahol ne szerepelne szlovákul is a szöveg, nincs olyan dolog, amit ne lehetne elintézni szlovák nyelven. Ha körbenézünk, rájövünk, hogy védelemre inkább a nemzeti kisebbségek nyelveinek lenne szüksége” - jelentette ki Cúth Csaba. Cúth beszédében a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó általános törvény kidolgozását sürgette, mert „a szlovákiai magyarok nem bevándorlók, nem idetelepült idegenek, hanem őshonos lakói e területnek. Ha már tisztes adófizetői vagyunk az országnak, teljes életet élhessünk anyanyelvünkön, hiszen lélekszámunk, múltunk, településszerkezetünk mind ezt indokolják.” - hangsúlyozta Cúth. A résztvevők fegyelmének és a rendőri jelenlétnek köszönhetően atrocitásra nem került sor, csupán két a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom feliratát viselő fiatalt igazoltattak. Nem megerősített források szerint a szent István szobornál 6-7, árpád-sávos zászlókkal megjelenő gárdistát igazoltatott és tartott fel a rendőrség. Az eredeti tervek szerint Török Tamás egyetemi oktató is felszólalt volna, ám végül nem mondta el beszédét, nem jelent meg a demonstráción. A tüntetés a Magyar himnusz eléneklésével zárult.
A szlovák rendőrség őrizetbe vett és kihallgatott két fiatalembert a keddi révkomáromi nyelvtörvényellenes tüntetés előtt - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap csütörtökön. Az újság szerint a kihallgatás este 10 óráig tartott. A tüntetésre tartó csoportot állítólag egy árpádsávos zászló miatt „kapcsolták le”. A rendőrség a lapnak megerősítette az értesüléseket. A hatóság szerint viszont nem az árpádsávos zászló, hanem náci önkényuralmi jelvények miatt állították elő a két dunaszerdahelyi járásbeli fiatalembert. A rendőrség a lefoglalt jelvényeket továbbküldte szakvéleményezésre, s annak kézhez vétele után döntenek a 20, illetve 18 éves fiatalember elleni további eljárásról. A csoportot a Klapka tértől mintegy négyszáz méterre található Lúdpiac téren igazoltatták, eközben találták náluk a jogszabályok által tiltott szimbólumokat. A rendőrség szerint a tüntetés tényétől függetlenül előállították volna őket. A keddi tüntetés rendbontás és incidensek nélkül ért véget, mintegy 400 fő vett rajta részt. A szlovák jogszabályok lehetővé teszik, hogy büntetőjogi eljárást kezdeményezzenek olyan személy ellen, aki nyilvánosan lobogtat árpádsávos zászlót. A szlovák büntetőjogi törvénykönyv 421. paragrafusa - amely általánosan fogalmaz - szerint ez kimerítheti az emberi szabadságjogok elnyomását hirdető csoportok népszerűsítésének és támogatásának bűntettét - olvasható az új Szóban.
Mintegy ötszázan tüntettek tegnap kora este a révkomáromi Klapka téren a módosított szlovák államnyelvtörvény ellen. A tiltakozó akciót a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata szervezte. A felszólalók egyenjogúságot követeltek a hivatali anyanyelvhasználatban is. - Nem igaz, amit a szlovák politikusok állítanak, akik szerint a tavaly elfogadott szlovák jogszabály nem érinti a kisebbségiek jogait. A valóság az, hogy anyanyelvünk kiszorul a közéletből, holott mi, szlovákiai magyarok is adófizetői vagyunk Szlovákiának, ezért szülőföldünkön és lakóhelyünkön egyenjogúságot követelünk anyanyelvünk számára is - hangsúlyozta Czibula Ádám, a révkomáromi HÖK elnöke. Társai is szorgalmazták az európai értékrendnek megfelelő szabad anyanyelv-használati jogok érvényesítésének szavatolását, s követelték a kisebbségi nyelvtörvény mielőbbi elfogadását. Nem hívták meg demonstrációra a szervezők szlovákiai magyar politikusokat, ezzel is hangsúlyozva a tüntetés polgári jellegét. Marek Madarič pozsonyi kulturális miniszter nyilatkozatában azt üzente a révkomáromi egyetemi hallgatóknak, hogy tüntetés helyett inkább tanuljanak meg szlovákul.
Lassan egy évtizede érzékelhető Pozsony „terjeszkedése” Ausztria, majd Magyarország irányába. A korábbi években észlelt intenzív szlovák beköltözési „láz” a magyar oldalon, vélhetően a gazdasági válság hatására, valamelyest enyhült mára, de valamilyen formában folytatódni fog, ugyanis a szlovák főváros fejlődése szükségszerű - olvasható a Kisalföld cikkében. Ritka, de nem egyedülálló jelenség, hogy egy nagyváros szuburbán hatása más országra terjedjen át. Erre példa Pozsonyon kívül Genf és Trieszt. Ma a Szlovákiából érkezők leginkább csak aludni járnak haza, de a későbbiekben további igények is felmerülhetnek, amelyekre időben fel kell készülnünk - vélekedett Hardi Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának tudományos munkatársa. A folyamat hatására többek között nő az érintett települések lakossága, kihatással van ez az ingatlanpiacra, a közműrendszerre. Így új utakat kell fenntartani, a közvilágításra, az utak téli takarítására, csapadékvíz-elvezetésre többet kell költeniük a településeknek. Olyan többletszolgáltatásokra is igény mutatkozhat, mint az óvoda, iskola vagy egészségügyi ellátás. Ezzel szemben gondot jelent, hogy sok esetben a betelepülők nem jelentkeznek be lakhelyükön, így az utánuk igényelhető állami forrásoktól elesnek az önkormányzatok, a lélekszám növekedésével a települések költségei is emelkednek - hívta fel a figyelmet a lapnak nyilatkozva a kutató.
Ivan Gašparovič szerint a „világ és Európa” már lezártnak tekinti a Beneš-dekrétumok ügyét. Heinz Fischer osztrák államfő nyilatkozott úgy a napokban, hogy a Beneš-dekrétum súlyos jogfosztás, amelyet az európai országoknak nem lenne szabad legalizálniuk. „A Szlovák Köztársaság nem tartja szerencsésnek és felelősségteljesnek az olyan történelmi témák felhozását a politikai küzdelemben, amelyeket Európa és a világ már lezártnak tekint” - hangoztatja a szlovák köztársasági elnök válaszul Heinz Fischer osztrák államfőnek a Beneš-dekrétumok kapcsán tett kijelentéseire. Heinz Fischer a Beneš-dekrétumokat „súlyos jogfosztásnak” nevezte, amelyet az európai országoknak nem lenne szabad legalizálniuk. „Olyan korban élünk, amikor országaink lakosságának legnagyobb gondját és traumáját a gazdasági és a szociális problémák jelentik, melyek megoldásában együttműködésre és szolidaritásra van szükség” - hangoztatta Ivan Gašparovič köztársasági elnök szóvivője, Marek Trubač. Az állásfoglalás szerint a pozitív jövőre kellene összpontosítanunk az egyesült Európában, nem pedig a múlt kérdéseinek felnyitására, amelyekben soha nem fogunk egyetérteni.
Nemzetközi segítség bevonása nélkül kellene megoldani Magyarország és Szlovákia problémáit, mondta Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a Visegrádi Négyek kibővített külügyminiszteri találkozója után. A Jobbik parlamentbe jutási esélyeiről azt mondta, a Jobbik egy olyan jelenség, amely nem való a 21. század Európájába. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter szerint az utóbbi hónapokban előkerült problémákat nem lehet lebecsülni, ezek azonban nem meghatározó elemei a két ország viszonyának. A politikus úgy véli, hogy a két ország kapcsolatának rossz időszaka már a múlté és mindkét fél levonta a következtetéseket annak érdekében, hogy ez többé ne ismétlődhessen meg. Miroslav Lajčák azt mondta, készek arra, hogy tárgyaljanak a nyelvtörvény átalakításáról, de a problémát a két országnak együtt kellene megoldania, anélkül, hogy a nemzetközi porondon panaszkodnának. „Készen állunk arra, hogy a jószomszédi viszony légkörében és annak keretében mindenről nyíltan beszéljünk, csak nagyon fontosnak tartjuk, hogy semmi ne váljon botránykeltés témájává, és a problémáink megoldásába ne vonjuk be például az Amerikai Egyesült államok kongresszusát” - hangsúlyozta. Szerinte nem csak a problémákra kellene összpontosítani, hanem figyelembe venni mindent, ami a két ország kapcsolatát befolyásolja. Az InfoRádió azon felvetésére, hogy a közvélemény-kutatások alapján a Jobbik a választások után tagja lehet a parlamentnek, a szlovák külügyminiszter azt mondta, bíznak abban, hogy Magyarország kezelni tudja a radikális párt térnyerésének problémáját. „A Jobbik probléma, de Magyarország nem azonos a Jobbikkal. Magyarország egy demokratikus állam és nekünk meggyőződésünk, hogy elegendő mechanizmusok állnak az ország rendelkezésére ahhoz, hogy a Jobbik problémáját kezelni tudják, igaz persze, hogy a Jobbik egy olyan jelenség, amely nem való a 21. század Európájába” - közölte. Hozzátette, várható, hogy a kampány során a Duna mindkét oldalán elhangoznak olyan vélemények, amelyek kedvezőtlen visszhangot váltanak ki. Szerinte ezeket nem szabad túlértékelni, hanem azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek előreviszik a két ország kapcsolatát.
Parlamenti határozatban akar reagálni Szegedi Csanádnak, a Jobbik európai parlamenti (EP-) képviselőjének Szlovákiával kapcsolatos kijelentéseire Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja (SNS). Erről Rafael Rafaj frakcióvezető beszélt vasárnap a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című vitaműsorában. Szegedi korábban abban az értelemben nyilatkozott, hogy Szlovákiának mindaddig nincs helye az Európai Unióban, amíg nem törli el a nyelvtörvényt és a Beneš-dekrétumokat, s amíg a külhoni magyarok nem élhetnek szabadon, nem használhatják az anyanyelvüket. A Slota-párt a határozat tervezetén még dolgozik. Vitapartnere, Pavol Abrhan, a KDH képviselője az elképzelésről mindaddig nem akar érdemben nyilatkozni, amíg nem látja a határozati javaslatot. „Szüntelenek a támadások és tartós a fenyegetettség. A hidegháborúhoz hasonlítanám. Úgy vélem, a berlini fal leomlása és az önálló Szlovák Köztársaság létrejötte után Szlovákia szüntelen hidegháborúban áll Magyarországgal” - fogalmazott Rafaj. Abrhan nem kétli, hogy a magyar fél részéről érkező támadások ártanak Szlovákiának, de ugyanaz mondható el szerinte Ján Slota kijelentéseiről is.
Az elmúlt 18 esztendőben Szlovákia bebizonyította, hogy képtelen a kisebbségek jogait megfelelően szavatolni. Az utóbbi években a diszkriminatív Beneš-dekrétumok megerősítésével és a rasszista szlovák nyelvtörvény bevezetésével a szlovák kormányzó pártok kivezették Szlovákiát az európai kultúra világából. A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a magyarok büszkén, nemzeti identitásukat megtartva, felemelt fejjel, szabadon élhessenek Felvidéken is. Az Európai Uniót felszólítjuk, hogy tartassa be a saját maga által megszabott normákat a szlovák kormánnyal is vagy függessze fel Szlovákia EU-s tagságát mindaddig, amíg vissza nem vonja a magyarokat mindennap megalázó, egész Európát sértő nyelvtörvényét. Több nemzetközi példára hivatkozva indítványozom, hogy az Európai Parlament támogassa azt, hogy Szlovákiában hivatalos nyelvvé nyilvánítsák a magyar nyelvet. Tegyék lehetővé Szlovákiában, hogy a közintézményekben, az oktatási intézményekben, az élet minden területén minden magyar szabadon használhassa anyanyelvét. A szlovák nemzeti pártoknak azt ajánljuk, hogy a magyar és a szlovák nép folyamatos egymás elleni uszítása helyett foglalkozzanak inkább a valós problémát jelentő cigánybűnözés felszámolásával - olvasható Szegedi Csanád EP képviselő (Jobbik Magyarországért Mozgalom) által ma kiadott közleményben.
Anna Belousovová, a Szlovák Nemzeti Párt alelnöke elszólta magát a Szlovák Rádióban. A parlament márciusi ülésén a magyarországi Jobbikot és annak EP-képviselőjét, Szegedi Csanádot elítélő parlamenti határozatot szeretne jóváhagyatni, merthogy dehonesztálták a szuverén Szlovákiát. Elsősorban Szegedi Csanádra haragudott meg, aki kizáratná a Szlovák Köztársaságot az Európai Unióból… Anna Belousovová a törvényhozással szeretné megosztani a feletti felháborodását, hogy Szegedi Csanád becsmérelni merte nemzetét, eddig azonban csak a Smer fogadta megértéssel óhaját, Juraj Horváth külügyi bizottsági elnök lenne hajlandó napirendi témává tenni a Jobbikot is Pozsonyban. A többiek a radikális szélsőség megnyilatkozását nem teregetnék ki a Tisztelt Házban, hiszen a határozat nem oldana meg semmit, amúgy meg Slota is beszélt görbelábú ázsiai magyarokról meg Budapest ellen vonuló tankokkal is fenyegetőzött, úgyhogy a Jobbik meg a nemzetiek kvittek lettek Szegedi jóvoltából. Igaz, ezt meg Belousovová asszony kéri ki magának, de csak azért, mert az ő fülhallása - vagy a nemzeti pártiak beépített magyarországi fülének a hallása? - meglehetősen szelektív. Ha nem lenne az, Szegedi és Belousovová asszony akár még barát, mi több: elvtárs is lehetne, a romaprobléma megoldásának kérdésében mindenképpen. Hiszen pont egy hete Anna asszony vezetésével a nemzetiek kölyökcsapata a romákkal foglalkozott. Belousovová után szabadon cigányozott, arról beszélt, hogy legfeljebb három évig tűrné, hogy szociális segélyen éljenek, mert aki három év alatt nem talál munkát, az nem is akar dolgozni, az csak henyél, gyerekeket gyárt, mert belőlük akar megélni… És hát Anna asszony sem rejtette véka alá, nyilvántartást vezetne a cigánybűnözésről… Sőt a gyerekkorú bűnelkövetők számának szaporodása miatt a nemzet jövője kilencéves korra szállítaná le a büntethetőségi korhatárt. Az itt leírtak viszont egy az egyben megfelelnek Szegedi Csanád elképzeléseinek is. Hiszen ő is azt hirdeti: Nincs több pénz cigánygyerekek gyártására… Ő is cigánybűnözésről beszél, ő is büntetné a kiskorúnál is kiskorúbb lopós gyerekeket… Egy szó, mint száz: Szegedi Csanád éppenséggel lehetne a Slota-párt alelnöke is (ha beszélne szlovákul), Anna Belousovová meg cserébe a Jobbiké (ha beszélne magyarul). Hogy mi bajuk van egymással mégis, nem tudom.
Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja szerint nem szolgálná a szlovák-magyar viszony javulását, ha a Fidesszel és annak elnökével, Orbán Viktorral „nyíltan barátkozó” szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) bekerülne a következő pozsonyi kormányba. Erről a Slota-párt frakcióvezetője, Rafael Rafaj nyilatkozott a Szlovák Televízió vasárnapi politikai vitaműsorában. A Slota-párt kizárja az MKP-val közös kormányzás lehetőségét, de az is elképzelhetetlen, hogy - a következő szlovák kormányba bekerülve - a Fidesszel működjön együtt a szlovák-magyar viszony javításán. A műsorban az is megjegyezte, hogy a két ország között szüntelenül hidegháborús a viszony, Pozsonyt állandóan támadások érik, tartós a fenyegetettség. A Szlovák Nemzeti Párt politikusa ismét támadta az MKP-t, amiért az a szerinte a szlovák törvények legitimitását is kétségbe vonó Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumához igazodik - „Budapestre jár észért”.
Nem szolgálja majd a szlovák-magyar viszony javulását, ha a következő kormánynak tagja lesz a Fidesz és elnöke, Orbán Viktor barátjának számító MKP - mondta a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő vasárnapi vitaműsorában Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője. Ebben Pavol Abrhan, a KDH elnökségi tagja is egyetértett vele. „Nem hiszem, hogy ez alapvető feltétel - utalt Abrhan arra, hogy mennyire szükséges az MKP kormánytagsága. - Az MKP-t a kormányból mellőző politikai tárgyalásokat és megállapodásokat is el tudok képzelni.” A kereszténydemokrata politikusok szerint a két ország közti viszony javítása érdekében elsősorban diplomáciai eszközöket kell bevetni, s lehetőleg kerülni a feszültségeket szító kijelentéseket. Az SNS továbbra is kizárja az MKP-val közös kormányzás lehetőségét, és elképzelhetetlennek tartja, hogy a következő kormánykoalíció esetleges tagjaként a Fidesszel működjön együtt a jószomszédi viszony elmélyítésén. „Orbán megdicsérte ellenfelét, Bajnai Gordont (a magyar miniszterelnököt - a szerk. megj.), amiért az pénzalapot hozott létre a nyelvtörvény károsultjainak megsegítésére. Ez soviniszta egybeevés” - figyelmeztetett Rafaj. Az SNS-es képviselő felszólította Abrhant, mondja el, „kollaborál-e” majd a KDH a MKP, amelynek tagjai „Budapestre járnak észért, és az a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma irányítja őket, amely kétségbe vonja a szlovák parlament által elfogadott törvények legitimitását”. „Önöknek a választások előtt játszaniuk kell a magyarkártyával. Csáky úr kijelentéseivel is riogatni fognak, másrészt ő a kamera előtt az SNS-szel ijesztget majd. A kamerák mögött pedig azt fogják számolgatni, miként növekedett a népszerűségi mutatójuk” - mondta ironikusan a kereszténydemokrata képviselő.
Elfogadta a hazafiasságot erősíteni hivatott törvényt a szlovák parlament kedden. A 150 tagú testületben a szavazáskor jelen lévő 122 képviselő közül 77 szavazott igennel a javaslatra. Az új jogszabály szerint, amelynek tervezetét a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyújtotta be, a jövőben a szlovákiai iskolák minden osztályában ki kell majd függeszteni a szlovák zászlót, az állami címert, az alkotmány bevezetőjét, valamint a szlovák himnusz szövegét. A himnuszt hétfő reggelente le is játsszák a diákoknak. A képviselő-testületek tagjai - az önkormányzattól a parlamentig - pedig minden ülés elején eléneklik a himnuszt. A jogszabálytervezet a nyelvtörvénnyel ellentétben nem tartalmaz szankciókat, így betartása gyakorlatilag „önkéntes” lesz.
Robert Fico szerint az újságoknak ahelyett, hogy nevetségessé teszik a hazafias törvényt, arra kéne koncentrálniuk, hogy megmagyarázzák, miért fogadták el a rendelkezést. „A hazafiasság túl komoly ahhoz, hogy kifigurázzuk” - véli a szlovák kormányfő. Maguk az érintett tanintézmények zavarban vannak, nem tudják, mekkora állami szimbólumokat kell beszerezniük és milyen formában kell kirakni. Nem tudni, hogy kell-e himnuszt játszani a speciális, halláskárosult diákokat oktató intézményekben. Nem tudni, hogy a tornatermek is osztályteremnek minősülnek-e. Mikolaj oktatási tárcája egy tíz napon belül elkészülő dokumentumban pontosítja majd a rendelkezés technikai részleteit. Maga Fico a tiltakozók álláspontját sem érti, röviden közzétett álláspontja szerint egyszerűen nem szabadna kifigurázi a hazafiasságról szóló törvényt, mert az egy „komoly” dolog.
Elfogadta az SNS hazafias törvényét a szlovák parlament. A képviselőket meggyőzték a nemzeti párt engedményei. A 122 jelenlévő képviselőből 77-en támogatták a törvénytervezetet. Ha Ivan Gašparovič államfő is aláírja a jogszabályt, a szlovákiai iskolák minden osztályában ki kell majd függeszteni a szlovák zászlót, az állami címert, az alkotmány bevezetőjét, valamint a szlovák himnusz szövegét. A himnusz hétfő reggelente el is hangzik majd az iskolákban, a képviselőtestületek tagjai - az önkormányzattól a parlamentig - pedig minden ülés elején el is énekelik azt. A tervezet szerint a közszolgálati televízióban és rádióban éjfélkor kötelezően el kell játszani a szlovák himnuszt. A jogszabálytervezet a nyelvtörvénnyel ellentétben nem tartalmaz szankciókat, így gyakorlatilag „önkéntes” a betartása. Ugyanakkor az összes iskolai tananyagban is megerősítik a hazafiasságra való nevelést. Az eredeti előterjesztésben az a rendelkezés is szerepelt, amely Szlovákia iránti hűségeskü letételére kötelezte volna a 15 éves fiatalokat személyazonossági igazolványuk átvételekor, illetve a parlamenti és helyi képviselőket megbízatásuk kezdetén. Rafael Rafaj, a tervezet egyik beterjesztője azonban módosító javaslatával engedett a jogszabályt bírálóknak, a hűségesküt így már csak az államigazgatás újonnan felvett alkalmazottaitól fogják megkövetelni. A nemzetiek tervezete mellett szavaztak a Smer, a SNS és a HZDS képviselői, valamint Anton Korba független (korábban SNS-es) képviselő. Pavol Paška házelnök nem szavazott, az ellenzék nemmel voksolt, vagy tartózkodott. Ha az államfő aláírja a törvényt, április 1-jén lép hatályba. A jogszabály körüli bizonytalanságot jól jellemzi, hogy a szlovák kormány, amely február elején vitatta meg a javaslatot, nem fogalmazott meg állásfoglalást a törvénnyel kapcsolatban.
A szlovák parlament megszavazta a Ján Slota-féle SNS hazafiassági törvényét. Kötelező lehet a himnusz az iskolákban, személyi igazolvány viszont már nem csak hűségesküért járna. A törvény betartása önkéntes. Elfogadta a hazafiassági törvényt a szlovák parlament kedden. A 150 tagú testületben a szavazáskor jelenlévő 122 képviselő közül 77 szavazott igennel a javaslatra. A törvényjavaslatot a koalíciós pártok - Irány - Szociáldemokrácia (Smer), Szlovák Nemzeti Párt (SNS), Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) - képviselői támogatták, míg az ellenzék egy része ellene szavazott, másik része pedig tartózkodott. A hazafiassági törvény, amennyiben Ivan Gašparovič államfő aláírja, április elsején lép életbe. - Erre a törvényre nagy szükség van, különösen mostanában, amikor látjuk, mi történik déli szomszédunknál, (Magyarországon) - mondta Anna Belousovová, az Szlovák Nemzeti Párt (SNS) első alelnöke. A két koalíciós partner nyilatkozatai a szavazás előtt még nem voltak egyértelműek. - A hazafiassági törvényben végrehajtott változások megközelíthetővé tették a jogszabályt, de nem jóvá - nyilatkozta Vladimír Mečiar, a Néppárt - Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke. - Tehát már támogatható - tette hozzá a párt vezetője. Pavol Paska házelnök, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer) alelnöke kijelentette: el tudja képzelni, hogy támogassa a módosított törvénytervezetet. Az eredeti javaslat „merev és konzervatív” volt, és „nyomást próbált gyakorolni” az emberekre - fejtette ki Paska. Leszögezte: a Smer képviselői szabad kezet kaptak a pártvezetéstől a szavazásra. Belousovová ugyanakkor felkérte koalíciós partnereit: támogassák, hogy a parlament mostani ülésén foglalkozzon Szegedi Csanádnak, a Jobbik európai parlamenti képviselőjének - szerintük - Szlovákia-ellenes kijelentéseivel. Az SNS első alelnöke szerint Szegedi Csanád egyik nyilatkozatában „több nagyon veszélyes, fasiszta állítás hangzott el, amely sérti a szlovák nemzetet”, és veszélyezteti Szlovákia szuverenitását. Példaként megemlítette: Szegedi azt javasolta, hogy a szlovákiai magyarok kapjanak magyar állampolgárságot és választójogot, illetve hogy az államnyelvtörvény miatt Szlovákiát zárják ki az Európai Unióból. A pozsonyi parlament kedden délután megnyílt ülésének kezdetén az SNS javaslatát besorolta a napirendi pontok közé. Belousovová azt javasolta, hogy a pozsonyi törvényhozás nyilatkozatban reagáljon a magyar EP-képviselő kijelentéseire. A koalíciós tanács ma tartotta utolsó ülésére egyébként sem Robert Fico kormányfő és Smer-elnök, sem Ján Slota nem ment el. Előbbit Paska, utóbbit Belousovová helyettesítette. Az SNS elképzelése szerint egyébként ezután az iskolák minden osztályában kifüggesztenék a szlovák zászlót, az állami címert, az alkotmány bevezetőjét, valamint a szlovák himnusz szövegét. A himnuszt hétfő reggelente le is játsszák a diákoknak. A képviselőtestületek az önkormányzattól a parlamentig minden ülés elején el is énekelik a himnuszt, amely ezután a közszolgálati televízióban és rádióban minden éjfélkor felcsendül. A jogszabálytervezet - ellentétben a nyelvtörvénnyel - nem tartalmaz szankciókat esetleges megszegéséért, így gyakorlatilag mindenki és minden intézmény önként vállalhatja magára nézve kötelezőnek. A párt által benyújtott eredeti javaslat még a Szlovák Köztársaságnak teendő hűségesküért adta volna oda az első személyi igazolványt a fiatal állampolgároknak.
További engedményekre is kész az SNS, csak hogy a parlament márciusban elfogadja a párt által előterjesztett hazafiassági törvény tervezetét. A javaslatot a februári ülésszakon második olvasatba utalták. Rafael Rafaj a köztévé vasárnapi vitaműsorában kijelentette, ha koalíciós partnereik az utolsó tárgyalási körben módosító javaslatokat terjesztenek elő, az SNS kész azokkal foglalkozni. Ugyanakkor meggyőződése, hogy már az eddigi változtatások is elégségesek. A Ján Slota vezette párt azt akarja elérni, hogy az iskolák mindig a szlovák himnusszal kezdjék a tanítási hetet. Az államigazgatásban dolgozókat külön hazafiassági esküre köteleznék. Ezt várták volna el a 15 évesektől is, amikor azok átveszik a személyazonossági igazolványukat. Utóbbi elképzelésükről letettek, remélve, hogy a javaslat könnyebben szerez többséget. A tervezetről február 12-én háromszor is szavaztattak volna, de a parlament határozatképtelen maradt, mert az ellenzékiek - bár többen is ott voltak - nem jelezték a jelenlétüket. Sőt, öten az előterjesztő Szlovák Nemzeti Párt frakciójából is hiányoztak - köztük Ján Slota. A javaslat sorsa így csak a márciusi ülésszakon dől el. A párt elismeri, hogy koalíciós partnereit sem tudja biztosan felsorakoztatni az indítvány mellett. Pavol Abrhan képviselő a Szlovák Televízió vitaműsorában jelezte, pártja, a KDH számára továbbra is elfogadhatatlan a heti iskolai himnuszéneklés, s ha ez az elképzelés nem marad ki a tervezetből, a kereszténydemokraták nemmel szavaznak majd a törvényre.
A felvidéki magyar nemzeti öntudatnak kevés dolog használna jobban rövid távon, mint az SNS hazafias törvénye. A himnuszt kiröhögjük, a zászlót összefirkálják az iskolások, a címer pedig amúgy is félig magyar. Hosszú távon viszont ugyanolyan hatása lesz, mint a szerencsétlen nyelvtörvénynek. A rendelkezés értelmében - ha szeretett elnökünk aláírja - az iskolai osztályokban ki kell függeszteni a szlovák zászlót, az állami címert, az alkotmány sokat vitatott preambulumát, valamint a szlovák himnusz szövegét. A tananyagba beépítik a rejtélyesen hangzó “hazafiasságra való nevelést”, az iskolákban hetente egyszer, valamint az önkormányzati és parlamenti ülések elején kötelezően elhangzik a himnusz. Lehet erősíteni a hazaszeretetet pár paragrafussal? Aligha. Attól, hogy valaki a törvény értelmében meghallgatja a nemzet örökslágerét, csak megutálja - és ezzel tökéletesen tisztában vannak az SNS fejesei is, akik cinikus módon pont a legfőbb nemzeti szimbólumokat alázták meg, hogy bemutassanak a magyaroknak. Maradjunk az iskoláknál, elvégre egy felnőtt ember röhögés nélkül le tudja tenni a hivatalnoki esküt, istenkém, brit tudósok kimutatása szerint naponta átlagosan negyvenhatszor hazudunk. Plusz egy füllentés karrierenként ide vagy oda nem számít. Arra is kíváncsi lennék, hogy az új módi bevezetése után a derék parlamenti képviselők közül vajon hányan lesznek az ülésteremben a himnusz idején… Az SNS hazafias törvénye leginkább az iskolákon csapódna le, s azon kívül, hogy a sulirádió felelőseinek valahonnan le kell tölteniük mp3-ban a himnuszt, fellendülhet a zászlógyártó és a képkeretező iparág. Pláne akkor, ha a diákok úgy viselkednek majd, mint az én egykori kisgimis, nemzetérzelmileg alulképzett osztálytársaim, akik többször is vizes szivaccsal rendeztek célbadobó versenyt a tábla fölötti, bekeretezett szlovák címerre. A fiatalság lelki fejlődését tehát nem kell tehát félteni. Kik szívnak majd a törvénnyel? Természetesen azok, akiknek a vállán valamiféle felelősség nyugszik. Az iskolaigazgatók, tanárok, falusi polgármesterek - ők naponta találkoznak majd azzal a dilemmával, hogy betartsák-e ezt a bohóctörvényt, meg a lehetetlen rendelkezéseit, vagy ne. Egy zsolnai igazgató például megteheti, hogy egyszerűen bemutat a hatóságoknak, és elnézik neki, ha hiányoznak a zászlók. Ő attól még jó szlovák marad. Egy magyarnak viszont az állása is függhet tőle, mert hát ő alapból a nemzet ellensége. Szlovákia, mi így (nem) szeretünk.
Megdöbbenését fejezte ki a szlovák hazafiassági törvény miatt a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Állandó Bizottsága a testület csütörtöki üléséről kiadott záró állásfoglalásában. Szili Katalin, a KMKF Állandó Bizottságának elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szlovák parlamentben kedden elfogadott törvényről is szóló záró állásfoglalást a bizottság egyhangúlag fogadta el. A dokumentumban az Állandó Bizottság azon véleményének ad hangot, hogy Szlovákiában 2006 óta „a politikai szélsőség egyre nagyobb teret nyer a kormányzásban és a közéletben”. Mint rámutatnak, „ez nemcsak a magyar nemzet Szlovákiában élő részét fenyegeti, de a szlovák demokráciát is, és veszélyezteti az európai biztonságot.” Az április elsején életbe lépő szlovák jogszabály szerint minden osztályban kötelezően ki kell függeszteni a nemzeti címert, zászlót, az alkotmány bevezetőjét, a himnusz szövegét, és az iskolákban minden hét elején le kell játszani a himnuszt. A kifogásolt szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban a bizottság üdvözli, hogy a magyar kormány alapot hozott létre „a magyar nyelvhasználatuk miatt joghátrányt szenvedők megsegítésére”. A bizottság üléséről Szili Katalin elmondta, hogy áttekintették a 2009 szeptember 1-je óta működő brüsszeli KMKF-iroda tevékenységét, elhatározták, hogy egy mindenki számára elérhető internetes honlapon gyűjtik majd össze a határon túli magyarsággal kapcsolatos híreket, információkat. A bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy a KMKF összesen 12 stratégiai dokumentumot alkotott meg, amelyeket „már csak végre kell hajtani”. A teljes egyetértéssel elfogadott stratégiák többi között az oktatással és a kultúrával, a szórványban élők helyzetének javításával foglalkoznak, továbbá a határ menti térségek együttműködési lehetőségeivel a gazdaság és a közúthálózat fejlesztésében. A KMKF Állandó Bizottsága utolsó ülését tartotta csütörtökön a 2006-2010 közötti magyarországi országgyűlési ciklusban. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004 decemberében alakult, célja, hogy tagjai tanácsokkal segítsék az Országgyűlés munkáját. A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői. Az Országgyűlés 2008 márciusban fogadta el a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumáról szóló határozatot, amelynek alapján a KMKF-t a parlament saját állandó intézményének tekinti. A szlovák parlament erre reagálva hozta meg azt a határozatot, amely szerint a szlovák törvényhozás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői részt vegyenek egy másik ország parlamentje, jelen esetben az Országgyűlés égisze alatt létrehozott testület, a KMKF munkájában.
„Most a kormányzat gyakorlatilag bojkottálta a parlamenti képviselők együttműködését, ami nem tartható fenn. Az egyenrangú párbeszéd a nemzetpolitikában az előfeltétele a nemzetpolitikai újrakezdésnek” - mondta a Fidesz külügyi szakértője a Duna TV Hattól nyolcig című műsorában. A nemzetpolitika alapvető feladata lesz újraalakítani a magyar-magyar egyeztetési mechanizmusokat - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című reggeli műsorában Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetjének, és az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Elmondta: a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) ugyan helyettesítette a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT), ám utóbbi szervezet mégis több volt, hiszen tevékenységében részt vett a kormányzat is. „Most a kormányzat gyakorlatilag bojkottálta a parlamenti képviselők együttműködését, ami nem tartható fenn. Az egyenrangú párbeszéd a nemzetpolitikában az előfeltétele a nemzetpolitikai újrakezdésnek” - jelentette ki Németh Zsolt, aki azonban sem a KMFK megszüntetésének, sem a MÁÉRT újjáalakításának tervéről nem tett konkrét említést. Szili Katalin, aki az Országgyűlés elnökeként 2004-ben útjára indította a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának csütörtöki adásában azt nyilatkozta: a magyarországi választásokat követően is biztosítottnak látja a szervezet jövőjét. A konszenzussal elfogadott stratégiai dokumentumok csomagja ugyanis egy bármikor megvalósítható nemzetpolitikai jövőképet vázol fel. Németh Zsolt élesen bírálta a nemrég elfogadott szlovák hazafiassági törvényt. Szerinte ez a „nemzetközi jogtörténet abszurditása”, akárcsak az, hogy ennek következtében „hétfőnként a szlovákiai iskolákban a szlovák és a magyar gyerekek himnuszt fognak énekelni”. A külügyi bizottság elnöke szerint ezen a ponton már felvethető a szlovák nemzettudat totális deformálásának nagypolitikai felelőssége is. „Innentől kezdve nem a kisebbségek diszkriminációja és butítása zajlik Szlovákiában, hanem a szlovák nemzettudat tartós eltorzítása. E mellett már csak azért sem mehetünk el szó nélkül, mert húsz évvel ezelőtt egy szabadságon alapuló társadalmat kezdtünk építeni „ - szögezte le Németh Zsolt A 2011-es magyar európai uniós elnökség időszakának feladatairól elmondta: erre az időszakra esik az Európa 2020-beli versenyképességéről szóló stratégia megvitatása. Ebben kiemelten foglalkoznak majd a kutatás-fejlesztésre, az oktatás kiemelkedő szerepének biztosítására, a szegénység felszámolására avagy az energiahatékonyság növelésére vonatkozó tervekkel. Emellett ebben az időszakban kezdik meg a 2014-2020 közötti időszak uniós költségvetésének kialakítását - ez utóbbi lehet a magyar uniós elnökség egyik legkiemelkedőbb feladata Németh szerint.
Hetekig azt hittem, hogy ez csak rossz áprilisi tréfa, de aztán a kormánypárti képviselő urak meggyőztek arról, hogy még a századunkban is képesek ilyen ostoba törvényt elfogadni, amely éppen a jövő hónap első napjától lép életbe - kesergett és dühöngött egyszerre Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. Aztán sorolta a kifogásait: - A hazafiasság elsősorban érzelmi ügy, szakemberként és polgárként is felháborít, hogy himnusszal, nemzeti címerrel és lobogóval akarják ránk kényszeríteni ezt az érzést. Meg azzal is, hogy minden osztályba ki kell függeszteni az alkotmány bevezető szövegét, amely ráadásul másodrangú polgárokká silányítja a hazai magyarokat és a többi nemzeti kisebbséget. Ugyanis ez a szöveg úgy kezdődik, hogy „Mi, a szlovák nemzet“, ami ugyebár kirekesztő - érvelt. Nem lelkesednek szlovák kollégái sem: - A bevezető nyolc soros körmondat, amiből a mai diák nem sokat ért. Igy bajosan lehet igazi hazafiságra nevelni - dohogott Milan Galko, a trencséni gimnázium igazgatója. Az úgynevezett hazafias törvény elfogadása óta záporoznak a kérdések az oktatásügyi minisztériumba. - Mekkorák legyenek a zászlók és a nemzeti címerek, amelyeket minden osztályban el kell helyezni? Milyen mérete legyen az alkotmány bevezető szövegének? S egytől egyig azt is szeretnék megtudni, vajon ki állja a számlát. Ján Mikolaj, a törvénytervezetet benyújtó és kormánypárti háttéralkuk révén keresztülhajszoló Szlovák Nemzeti Párt által jelölt tárcavezető mossa a kezét: - Nem adunk ki semmiféle végrehajtó rendelkezést, pénzünk sincs erre a célra. A kiadásokat a fenntartók fizetik. Az pedig, hogy milyen jelképeket tesznek ki, az iskolaigazgatók és a tantestület bizonyítványa lesz - üzente vissza. Szakemberek számításai szerint a törvény 31 908 szlovákiai osztályt érint. Tehát ugyanennyi zászlót, címert és bevezetőt kell rendelni, vagyis a végrehajtás legalább 1,2 millió euró többletkiadással jár a középiskolákat működtető megyei, illetve a helyi önkormányzatok számára, amelyekhez az általános iskolák tartoznak. - Városunkban 320 osztályt kell ellátni a jogszabályban megszabott jelképekkel, ami több mint 12 ezer eurós váratlan többletkiadást jelent az amúgy is feszített költségvetésünknek, amelyből az állami normatív támogatás megkurtítása miatt a pedagógusok bérére és az iskolák további kiadására is alig jut - nyilatkozta Pavol Hagyari, a kelet-szlovákiai Sároseperjes (Presov) polgármestere. Katarína Príbojová besztercebányai pedagógus alighanem sok társa nevében javasolta: - Fizessenek a drágalátos képviselők, ha már megszavazták ezt a szamárságot! Nagy László nyugdíjas pedagógus kesernyés mosollyal emlékezett régi, dicstelen időkre: - Kérem, én megértem azt is, amikor naponta kellett az iskolai hangszóróból meghallgatnunk a csehszlovák meg a szovjet himnuszt. Minden gyűlésen pedig az internacionálét. Mégsem lettünk szovjetbarátok vagy proletár internacionalisták. Áprilistól sem lesz több hazafi az országban, esetleg kevesebb - közölte halkan. Több dél-szlovákiai polgármester arról érdeklődött a nyelvtörvénnyel kapcsolatos jogsegély-szolgálatot ellátó Fórum Kisebbségkutató Intézetben, vajon már március 15-i ünnepségen is kötelező lesz eljátszani a szlovák himnuszt? - Most még nem, mert a jogszabály csak a jövő hónap elejétől hatályos - hangzott a válasz. - Addigra talán a választópolgárok kipenderítik a hatalomból a nacionalista Szlovák Nemzeti Pártot, és velük együtt a történelem szemétdombjára kerül ez a szégyenteljes törvény is - sóhajtotta Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa polgármestere.
Szlovákia áprilistól törvényileg szabályozott módon neveli állampolgárait a haza szeretetére, a szlovák parlament ugyanis keddi ülésén megszavazta az SNS által még tavaly beterjesztett hazafias törvényt. A - tervezettől kicsit engedékenyebb - jogszabály előírja a szlovák zászló, az állami címer, a nemzeti himnusz szövegének és az alkotmány preambulumának kifüggesztését az iskolában, és rendelkezik a himnusz elénekléséről képviselőtestületi ülések, iskolai ünnepségek és tanítási hetek kezdetén. SNS-es politikusok szerint a törvényre Szlovákia „déli szomszéda” miatt van szükség. Ján Slota pártja tavaly novemberben, a szlovákiai megyei választásokat követően nyújtotta be hazafias törvényjavaslatát. Mint ismeretes, a választásokon a nacionalisták egyértelmű vereséget szenvedtek, azonban legújabb dobásuk elég visszhangot keltett ahhoz, hogy a közvélemény ne az SNS leszerepelésével legyen elfoglalva. A javaslatról még februárban kellett volna döntenie a szlovák parlamentnek, ezek az alkalmak azonban sorozatos obstrukciók miatt meghiúsultak. Slotáék eredeti koncepciója az elfogadott verziótól „szigorúbb” rendelkezéseket tartalmazott, személyigazolványhoz például csak állami hűségeskü letételével juthattak volna a 15 éves állampolgárok. A törvényjavaslatot eredeti formájában a kormányon lévő Smer még nem támogatta, a március 2-i parlamenti ülésen azonban már Ficoék is rábólintottak a nemzetibb nevelésre. Azt ugyan nem tudni, hogy az SNS-es Belousovová érvelése győzte-e meg a képviselőket, miszerint: „Erre a törvényre nagy szükség van, különösen mostanában, amikor látjuk, mi történik déli szomszédunknál”.
- nemzeti jelképek (zászló, címer, az alkotmány bevezetője, himnusz) kifüggesztése az iskolákban,
- a himnusz eléneklése az iskolákban hétkezdéskor, a kormány-, parlamenti- és önkormányzati ülések, valamint sportrendezvények előtt,
- a himnusz lejátszása éjfélkor a közszolgálati rádiókban és televíziókban,
- a hazafiságra való nevelés erősítése az iskolai tananyagban
- és állami hűségeskü letétele az államigazgatásban munkájukat megkezdő dolgozók részéről.
A hűségeskü letételére való kötelezés - a törvényjavaslat módosításának köszönhetően - nem terjed ki a személyigazolványukat átvevő fiatalokra. A hűségeskü letétele az Amerikai Egyesült Államokban is kötelező. Állampolgárság átvételekor, a diákok pedig tanévkezdéskor az amerikai zászló előtt fogadnak hűséget hazájuknak és népüknek, Isten színe előtt. A hazafias törvényt a Szlovák Nemzeti Párt (SNS), a kormánypárt (Smer) és a Mečiar-vezette HZDS képviselői szavazták meg, a magyar képviselők nem támogatták a törvény elfogadását. A Bumm.sk egy korábbi cikke szerint a februári parlamenti üléseken a Híd és az MKP tagjai kellő iróniával kommentálták a hazafias törvényt. Simon Zsolt, a Híd alelnöke például azt javasolta Ján Slota pártjának, hogy a hűségeskü szövegét egészítsék ki a következővel: „Fogadom, nem lopom szét a közpénzeket és az állami vagyont, és nem írok alá a kollégám helyett“. A törvény leghamarabb április 1-jén lép életbe, ha Ivan Gašparovič államfő aláírja. A felvidéki magyar hírportálok értesülései szerint a hazafias törvény - a nyelvtörvénnyel ellentétben - nem tartalmaz szankciókat, végrehajtása ennek fényében tulajdonképpen önkéntesnek is tekinthető, így nem válhat az erőszakos szlovákosítási törekvések eszközévé. Azonban, ahogy erre a Felvidek.ma felhívja a figyelmet, a törvény végrehajtásának részletei egyelőre nem tisztázottak teljes mértékig. Nem hivatalos kalkulációk szerint az iskolák és közintézmények ellátása a különböző nemzeti szimbólumokkal vélhetően akár 2 millió euróba is kerülhet majd. A törvény azonban az esetlegesen felmerülő költségek finanszírozásáról nem rendelkezik, sőt, indoklásában azt írja: a végrehajtás nem jár kiadással sem az államkassza, sem az önkormányzatok részéről. Reméljük, hogy ezen ellentmondás feloldása hamarosan megtörténik, abban pedig ugyancsak bízunk, hogy a hazafias törvény végrehajtása nem jár majd többletkiadásokkal a magyar iskolák számára.
A nagy vitákat kiváltó nyelvtörvény után újabb jogszabály aggasztja a magyar kisebbséget Szlovákiában. Az egyik kormánypárt javaslatára elfogadta a parlament az úgynevezett hazafiassági törvényt, amelynek célja, hogy Szlovákia ne maradjon „Brüsszel helytartótanácsa”. A szlovákiai magyar pártok tiltakoztak a jogszabály ellen, az egyik magyar iskolában pedig a gyakorlati alkalmazás miatt aggódnak. „Zeng az ég a Tátrán, villámok cikáznak” - hallgathatja majd a szlovák himnuszt egy hónap múlva minden szlovákiai diák minden héten az iskolában. Kedd este ugyanis megszavazta a szlovák parlament az úgynevezett hazafiassági törvényt, amely szabályozni fogja az állami jelképek használatát több közintézményben. A Parameter.sk szlovákiai magyar hírportál szerint ha Ivan Gašparovič államfő is aláírja a törvényt, akkor az április 1-jén hatályba léphet. A magyar fordításban még nem létező jogszabály leginkább az iskolákat fogja érinteni: a tantermekben ki kell majd függeszteni a szlovák címert, a nemzeti zászlót, az alkotmány bevezetőjét és a himnusz szövegét. Hétfőn reggelente pedig le kell majd játszani a szlovák himnuszt, és a tananyagba is bekerül a hazafiasságra való nevelés. A törvény nem csak az iskolákra vonatkozik. Az önkormányzati és a parlamenti ülések elején is el kell énekelni a himnuszt. A jogszabály ugyanakkor egyelőre nem tartalmaz szankciókat, így az adott intézmény vezetésétől függ majd, hogy alkalmazza-e a rendelkezéseit. A törvényjavaslatot a nacionalista és magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Jan Slota és Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusai dolgozták ki, és támogatta a többi kormánypárti képviselő és az ellenzék egy része is. A Parameter szerint az ellenzők azzal érveltek, hogy a hazafiságot nem lehet törvénnyel kikényszeríteni. A javaslat ellen két szlovákiai magyarokat képviselő párt, a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most párt képviselői, valamint négy, a kereszténydemokrata pártból kivált képviselő szavazott - mondta az [origo]-nak Szigeti László, az MKP parlamenti képviselője és oktatási tanácsának elnöke. Az ellenzéki kereszténydemokraták ugyan több szavazást is ellehetetlenítettek, és szóban sem támogatták a javaslatot, de több képviselőjük így is megszavazta azt kedden, így mehetett át a parlamenten a hazafitörvény - tette hozzá Szigeti. „Nem kell ijesztgetni, hanem inkább egy kis optimizmust kellene bevinni az ellenzék politikájába is, mert a hazafiság magának sem fog ártani, ezt szavatolhatom” - mondta Rafael Rafaj az egyik ellenzéki politikusnak a törvényről szóló vita során. Szerinte sok gyereknek nincs lehetősége a himnuszt hallani, legfeljebb ha éjszaka nézte a téli olimpiai közvetítést. Rafaj emellett azzal érvelt a vitában, hogy ha a parlament nem támogatja a javaslatot, akkor „az ország továbbra is csak Brüsszel közép-kelet-európai helytartótanácsa marad”. Azzal is indokolta a törvény létjogosultságát, „teret adunk annak, hogy megerősödjön a hazafiság érzése az önkormányzatoknál, az államigazgatásban, az iskolákban, de a közszolgálati médiában is”. Az ellenzék egyöntetűen egyetért abban, hogy a törvény csak arra jó, hogy a júniusi választások előtt elterelje a figyelmet a Smer-SNS kormánykoalíció korrupciós botrányairól. „Az MKP szerint egyáltalán nincs szükség a törvényre” - mondta Szigeti, hozzátéve, hogy a javaslat elsősorban az SNS „túlbuzgó” képviselőinek kezdeményezése volt. A hazafiasságot „nem lehet erőszakkal előírni” - mondta Szigeti, aki szerint a himnusz eléneklésétől nem válik az ember nagyobb hazafivá. Ráadásul szerinte a javaslat „bagatellizálni fogja a nemzeti jelképeket” a mindennapos használattal. Egyetért az MKP képviselőjével a rivális magyar párt, a Híd-Most egyik képviselője, Simon Zsolt is. A politikus az [origo]-nak azt mondta, hogy „azok terjesztették be a törvényt, akik a legtöbbet vétettek ellene”. Vannak kérdőjelek a törvény alkalmazásával is, a koalícióban az SNS-hez tartozó oktatási minisztérium vezetője, Ján Mikolaj szerdán közölte, hogy tárcája nem fog forrást biztosítani a törvény betartásához. „Az iskolákon múlik, miként biztosítják a himnusz lejátszását, ez manapság nem jelent műszaki problémát. Némelyiknek van iskolarádiója, másoknak nincs, ezt az egész szervezést az iskolákra hagyjuk” - idézte a minisztert az Új Szó szlovákiai magyar nyelvű lap. „Mi a televízió híradójából értesültünk” a törvény elfogadásáról - mondta Sykora Ilona, a szepsi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium igazgatója. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az állami címer kirakására vonatkozó szabály semmiképp nem jelent majd gondot, mert az évek óta kint van minden osztályteremben. Technikai problémát jelenthet ugyanakkor, annak megoldása, hogy a himnuszt meghallgathassák a gyerekek. „A kivitelezés anyagi gondokat okozhat” - mondta, hozzátéve, hogy 40 euróra taksálja a termenkénti költségeket. „A nemzeti érzést nem lehet erőltetni” - mondta a törvény szellemiségéről az igazgató, aki szerint ők már eddig is mindent megtettek a hazafiság erősítése érdekében, többek között a szlovák himnuszt is megtanították a gyerekeknek. Hozzátette, „a serdülő gyerekeknél ellenreakciót válthat ki” a jelképek erőltetése, és ezzel szerinte szlovák kollégái, több más iskolaigazgató is egyetért. Szerinte erre utal az is, hogy egy honlapon már látta, hogy egy diák kiszámolta, hányszor kell majd elénekelnie vagy meghallgatnia a himnuszt az iskolai évei során.
Szlovákia enyhe vereséget szenvedett a nyelvtörvényről szóló, immár nemzetközivé terebélyesedett vitában, de szó sincs arról, hogy a háborút elvesztette volna. Az ENSZ főbiztosa ugyan óvatosan bírálta a törvényt, de ebben a tempóban az ügy a végtelenségig elhúzódhat. Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) norvég kisebbségügyi főbiztosa a múlt héten Pozsonyban és Budapesten járt, hogy megkísérelje elsimítani a Szlovákia és Magyarország közötti viszályt a tavaly elfogadott szlovákiai államnyelv-törvény körül. A törvény előírja a kisebbségeknek - közöttük a félmillió magyarnak -, hogy milyen körülmények között kell alkalmazni a szlovák nyelvet, mikor lehet kétnyelvű feliratokat alkalmazni (például egy magyar történelmi emlékművön), és mikor kell szlovákul is előadni (leírni) azt, ami hivatalos rendezvényeken, az oktatásban kisebbségi nyelven is elhangzik (leíródik). A törvény megsértése esetére pénzbüntetést - akár ötezer eurót - helyeztek kilátásba. A főbiztos Pozsonyban és Budapesten is mondott valamit, de az is kiderült, hogy nem egy nemzetközi szervezet fogja eldönteni azt a két ország közötti vitát, amelyet kölcsönös megállapodással és megértéssel nekünk kellene rendeznünk. A norvég diplomata könnyen beszél, hiszen Skandináviában nincsenek ilyen problémák. A svédek, finnek, dánok és norvégok úgy cserélgetik egymás között a nyelveiket, ahogy akarják. Az pedig sehol sem idegen Európában, hogy az országok védik nyelveiket, próbálják megóvni az „idegen behatásoktól”, sőt, időnként bírságokat is szabnak ki azokra a külföldiekre, akik az országuk területén például csak angol nyelven adnak ki számítógépes szoftvereket, hirdetéseket, feliratokat vagy reklámokat. Ebben a kis kulturális csatában élen járnak a franciák - különösen a kanadai québeciek -, de Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is mindennapos jelenség, hogy különféle szakértők szót emelnek az idegen szavak használata ellen. A franciák adott esetben büntetik is a külföldi cégeket. Knut Vollebaek ezért Pozsonyban és Budapesten is csak azt mondhatta, hogy a szlovák államnak a nemzeti nyelvet védő törekvései beleillenek a nemzetközi normákba, de azért nem egészen. Szerinte a szlovák nyelvtörvény, illetve annak tavaly őszi módosítása „nem túl jól sikerült, homályos és tágan értelmezhető” - egyszóval változtatásra szorul. Hosszas unszolásra azt is közölte, hogy az egy dolog, ha Szlovákia védeni óhajtja az állam nyelvét, de megint más, ha korlátozni kívánja a kisebbségek nyelvhasználatát, és büntetések kiszabásával próbálja ösztönözni az államnyelv használatát. Vollebaek kimondta Budapesten: a szlovák nyelvtörvény, hiányosságaival együtt, nem sért normákat - de ki kell egyensúlyozni a kisebbségek nyelvhasználatára vonatkozó előírásokkal. Ez más szavakkal azt jelenti, hogy a főbiztos szerint a szlovák nyelvtörvényt módosítani kell. Vollebaek azt sem titkolta, hogy mivel Szlovákia választásokat tart június 12-én, aligha valószínű, hogy a változtatásokra addig sor kerül. Hogy a szlovák törvény mennyiben áll összhangban a nemzetközi normákkal, az vita tárgya. A Sme című szlovák lap szégyennek nevezte, hogy Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter Vollebaek tárgyalásai után két feltétellel tartotta lehetségesnek a nyelvtörvény módosítását: ha Magyarország felhagy a törvényről szóló „dezinformációival”, és ha javítja a magyarországi kisebbségek helyzetét. Ezzel az érveléssel az a baj, hogy Szlovákia mindeddig mindenféle beleszólást elutasított, mondván, hogy szigorúan belügyről van szó - most pedig külföldre, Magyarországra hárítaná a felelősséget. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly ősszel Robert Fico Szécsényben megegyezett a magyar miniszterelnökkel: „mindkét fél elfogadja az EBESZ biztosának szakvéleményét és minden javaslatát”. Most tehát a labda a szlovák térfélen van, de nem biztos, hogy nemzetközi segítséggel ezt a problémát meg lehet oldani. Sem az EBESZ-nek, sem más nemzetközi szervezetnek nem szokása olyan kétoldalú vitákkal foglalkozni, amelyek egyszerűen megoldhatók higgadt párbeszéddel és megállapodással.
Robert Fico azt szeretné, ha a júniusi parlamenti választás után felálló új szlovák kormányban is Miroslav Lajčák állna a külügyminisztérium élén. „Nagyon örülnék, ha a júniusi választás után is ön vezetné a külügyminisztériumot, függetlenül attól, ki lesz a miniszterelnök” - jelentette ki a szlovák kormányfő azt követően, hogy „ellenőrző napot” tartott a külügyi tárcánál. Fico szerint a pozsonyi diplomácia „jól teljesíti a kormányfeladatokat”, s nagy szerepe van abban, hogy Szlovákiát a „megbízható kiszámítható partnerként” kezelik a világban. A kormányfő a külügyminisztériumban tett látogatása során kiemelt feladatnak minősítette a szlovák-magyar kapcsolatok kezelését, s nagy figyelmet szentelt a határon túl élő szlovákok kérdésének is. A kereskedelmi SITA hírügynökség jelentése szerint hangsúlyozta: ha összehasonlítjuk a szlovákiai magyar nemzeti kisebbség és a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség helyzetét, akkor az eredmény „egyértelműen Szlovákia számára kedvező”. Szlovákiában június 12-re van kiírva a parlamenti választás, amelynek legnagyobb esélyese a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer). A Smer népszerűsége és támogatottsága a legutóbbi felmérések szerint negyven százalék körül mozog, míg egyetlen más párt támogatottsága sem éri el a húsz százalékot. Helyi elemzők ezért azzal számolnak, hogy a választás után is Robert Fico alakít kormányt.
Szlovákia hatgólos győzelmet aratott Lettország felett a vancouveri téli olimpia férfi jégkorongtornájának második szombati mérkőzésén. A szlovák csapat már a mérkőzés elején tudatta ellenfelével: bizony itt ma nem sok babér teremhet a lett hokinak. Az első harmad elejétől nagy fölényben játszottak Hossáék, s már a harmadik percben vezetést szereztek Višňovský révén egy emberelőnyös helyzetben. A nyomás az első gól után is folytatódott, a lettek nem kerültek Halák kapus ketrece közelébe. A 10. percben Richard Zedník került ideális helyzetbe, nem is tétovázott, 2:0. A lettek első veszélyesebb helyzetével a 17. percben elbánt a figyelmes Halák, a 18. percben pedig már 3:0 állt az eredményjelzőn - Pálffy passzát Stümpel értékesítette. A játék képe nem változott a második harmadban sem. Stümpel jól találta meg Hossát, aki gólra váltotta a helyzetet a második játékrész elején. Egy perccel később Handzuš került a lettek kapuja elé, s góllal fejezte be az akciót. A szlovákok az ötödik gól után visszavettek, s bár gyakran kerültek komoly helyzetbe, nem éltek a lehetőségekkel. A letteknek egyáltalán nem ment a gólszerzés, Halák kitűnő formában védett. A harmadik harmad volt a legkiegyenlítettebb játékrész, a lettek több emberelőnyös szituációt játszhattak, de nem tudtak túljárni Halák eszén. A harmad végén az 58. percben Baranka eresztett el egy löketet a kék vonalról, megszerezve ezzel a szlovák csapat hatodik gólját. A magabiztos győzelem után a szlovákok a csoport második helyén állnak. A csoport utolsó mérkőzését a csehek vasárnap este vívják az oroszokkal.
Az orosz Jevgenyij Usztyjugov nyerte a sílövők férfi 15 km-es tömegrajtos viadalát a vancouveri téli olimpia vasárnapi versenynapján. A szlovák Pavol Hurajt a harmadik helyen ért a célba.A dobogón csupa meglepetésember végzett, ugyanis a Világkupa-futamon is csak kétszer győztes Usztyjugov mellett a francia Martin Fourcade és a szlovák Pavol Hurajt állhatott fel a dobogóra. A szlovák versenyző hibátlanul teljesítette a lövéseket a 15 km-es versenyszámban. A 32 éves versenyzőnek ez az eddigi legjobb olimpiai eredménye. A verseny 30 indulója közül az első fekvő lövészetnél mintegy huszan hibátlanok maradtak, míg a második ugyanilyen helyzetű sorozatban megfeleződött az élmezőny létszáma. A harmadik, immár álló lövészetet körülbelül tizen kezdték meg egyszerre, s öten céloztak hibátlanul, akik így komoly, húsz másodperces előnybe kerültek riválisaikkal szemben. Köztük volt Usztyjugov, Hurajt, az üldözéses versenyben aranyérmes svéd Björn Ferry, a sprintben győztes és az üldözéses viadalban bronzérmes francia Vincent Jay, továbbá a kvintettből egyedüliként, még a második sorozatban rontó osztrák Daniel Mesotitsch. Az utolsó, mindent eldöntő sorozatra egyszerre érkezett az ötös, de a mögöttük lévő üldözőboly is alig 10 másodperc hátránnyal síelt a stadionba. A kiélezett helyzetben több versenyzőnek megremegett a keze, az első csoportból csak Hurajt és Usztyjugov maradt hidegvérű, míg az üldözők közül az osztrák Christoph Sumann. A célig vezető sífutás során hamar eldőlt, hogy Usztyjugovot nem lehet megverni, ugyanakkor bombameglepetés volt, hogy a francia Martin Fourcade a „semmiből” előretörve lefutotta Sumannt és Hurajtot, így ezüstérmet ünnepelhetett. Fourcade elképesztő futóteljesítményének köszönheti a dobogós helyezését, ugyanis az első lövészetnél kétszer, míg az utolsó sorozatnál egyszer kényszerült büntetőkört futni. Ole Einar Björndalen, a sportág történetének legeredményesebb alakja ezúttal sem tudta megszerezni pályafutása hatodik aranyérmét, amellyel minden idők második legeredményesebb téli olimpikonja lenne. A 20 km-es egyéni viadalban ezüstérmes norvég hétszer tévesztett célt, így esélye sem volt a győzelemre, sőt, a 30 indulóból mindössze hármat tudott megelőzni.
..........................................................................................................................................
.
.
.
.
.