A békéscsabai szlovák kisebbségi önkormányzat május 6-ai ülésén zárt ajtók mögött kezdte meg munkáját. A nyilvános ülésen Somogyi Józsefné, a megyeszékhely nemzetiségi referense Dedinszky Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségről szólva elmondta, hogy 2005.-ben - amennyiben mód lesz rá - március 24-én, Dedinszky születésének évfordulóján konferenciával, istentisztelettel, harangszóval (utalva Zvoní von, azaz Szól a harang című művére) emlékeznének meg Békéscsaba nagy szülöttéről. Ebből az alkalomból lát napvilágot Dedinszky Gyula - Zahorán György (adatközlő): Munka és munkaeszközök a csabai szlovák középparaszti gazdaságban című kiadvány. A könyvbemutatót jövő év őszére tervezik a békéscsabai Gabonamúzeumban. A Szegedi Rádió „Dedinszky hangját” ajánlotta fel az ünnepségre: a Dedinszky Gyulával készült utolsó interjút hallhatjuk majd.
A továbbiakban a szlovák kisebbségi önkormányzat a T/9126. számú törvényjavaslatot véleményezte. (A teljes törvényjavaslat egyébként az Interneten is olvasható.) A kisebbségi törvény és a kisebbségi önkormányzati választásokra vonatkozó törvénymódosító javaslatot Hankó András, képviselő véleményezte írásban. Módosító javaslatai közül tulajdonképpen csak egyet nem szavazott meg a testület: azon javaslata, hogy a képviselő-jelölt csak helyben, az adott településen élő állampolgár lehessen, nem kapott szavazati többséget. A testület további négy módosító indítványt tett a T/9126. számú törvényjavaslathoz. Eszerint: a kisebbségi önkormányzat élni kíván véleményezési jogával a törvényről és a kisebbségi választásokra vonatkozó törvénymódosításról. (Ez a határozati javaslat öt egyhangú támogató szavazatot kapott.) A képviselők számát a kisebbségi önkormányzatokban öt főben látná optimálisnak a csabai szlovák testület. A választások technikai lebonyolítását azonban sarkalatos pontként értékelték: Az adott nemzetiséghez, kisebbséghez tartozók regisztrálásával (kisebbségi névjegyzék) tulajdonképpen egyet értett a testület - hasonlóan az Országos Szlovák Önkormányzathoz -, csak a regisztráció hogyanjával, a mikéntjével nem. A csabai szlovák képviselők közös politikai akarat jelét vélték felfedezni a regisztrációban - a főként a román nemzetiséget érintő etnobiznisz elkerülése érdekében -, azonban azt gyakorlatilag nem tartják kivitelezhetőnek, hogy például Békéscsabán egyetlen szavazókörben lehessen kisebbségre voksolni. (Különböző adatok szerint Békéscsabán mintegy 18-20 ezer szlovák származású, vagy szlovák kötődésű ember él.) Azt a módosító indítványt fogadták el öt egyhangú támogató szavazattal, hogy Békéscsabán ne egy szavazatszámláló bizottság működjön: hanem szavazókörönként egy, s az adott szavazókörben kérdezzék meg a választópolgárt, hogy melyik kisebbség szavazólapját kéri. A regisztrációval kapcsolatban egyébként adatvédelmi aggályok is felmerültek a képviselőkben, s valószínűleg ez nem mentes múltunk, történelmi örökségünktől sem.
Már hagyomány évek óta, hogy a Csabai Szlovákok Szervezete és a Vasutas Művelődési Ház szlovák nyelvet tanuló óvodásoknak bábelőadást szervez. Április hónapban is mintegy 200 óvodás vett részt a „Bábosik” bábegyüttes előadásán. Az előadáson főleg állatfigurákkal játszottak, nagyszerű volt hogy az óvodások is részt vehettek közvetlenül a játékba. Komor László bábművész közreműködésével.
Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában interaktív kiállítás részesei lehettek a város iskolásai. A Banská Bystricai Vedecká hračka által szervezett kiállítás a látogatók kíváncsiságára, leleményességére és aktív közreműködésére épített. A hétköznapi jelenségek tudományos magyarázataival is megismerkedhettek a látogatók. A békéscsabai alkalom főleg az általános iskolás, de a gyermeki lelkületű felnőttek számára is érdekes, tanulságos és élményszerű volt. Mindenki figyelmébe ajánlott tevékenységük, hiszen kiállítások mellett találkozókat, szemináriumokat, konferenciákat szerveznek információ átadás és csere célzatával a technikai alkotás iskolán- és családon belüli kialakítása, fejlesztése érdekében. Versenyeket is meghirdetnek. Igen nagy élményt nyújtott a csabai lakosság számára.
Április 30-án a zsúfoltságig megtelt Művelődési Házban tartották meg a község Szlovák napját - az Európához kapcsolódás ünnepségét. Szabóné Szász Katalin a Szlovák Önkormányzat elnöke üdvözlő szavai után Árvavölgyi Sándor polgármester köszöntötte a résztvevőket - kiemelve az európai csatlakozás előtti napon a nagyközséghez tartozás fontosságát, a kisebbségek szerepét az európai közösségben. Külön is nagy jelentőséget tulajdonított a különböző nemzetiségiek együvé tartozásának. Az ünnepséget színvonalas műsor követte, melyben Szlovákia Pod-Brezová táncegyüttes Lenka Spirjáková vezetésével mutatkozott be. A kétsopronyi táncegyüttes, a Horenka népdalkör Majernyik Istvánné vezetésével szórakoztatta a közönséget. A békéscsabai citerások és a Szlovák Pávakör nagy sikert aratott nemcsak a bemutatott műsorával, hanem annak a gondolatnak a megvalósításával is, hogy egy együttesben fiatalok és idősebbek együtt szerepelnek. Az ünnepség végén az eleki német Edel Nachtigal táncegyüttes Strifferné tanárnő-korreográfus vezetésével lépett fel. Szűnni nem akaró tapssal jutalmazta őket a közönség. Végül közös énekléssel-közös ünneplésen ért véget sa baráti találkozó.
A holocaust 60. évfordulóján Békéscsabán is megemlékezést tartottak. A Tessedik Sámuel Főiskola Gazdasági kara Zsidó Kulturális Napot szervezett. Az egykori Lórántffi Zsuzsanna Leánygimnázium volt tanulói emléktáblát helyeztek el egykori elhurcolt társaik emlékére. A Csabai Haán Lajos Honismereti Kör tagjai is koszorúztak és gyertyát gyújtottak a Kazinczy lakótelepi emlékkőnél, azon a helyen, ahol a békéscsabai közel háromezer zsidót gettóba gyűjtötték, és innen szállították a koncentrációs táborokba. Nem lehet tudni, hányan élték túl, hányan tértek vissza, a megemlékezés tisztelet egykor elveszített csabaiak iránt.
A Komlósi Tóra c. könyv bemutatójára áprilisban került sor Békéscsabán a Szlovák Kultúra Házában. A bemutatón részt vett a könyv írója Benedek István Gábor, Szokolay Sándor, aki az előszót írta, és Benyo Pál mint moderátor. Idézet Szokolay Sándortól: „A szerző azonban nem a kisebbségi lét problémáit dolgozta fel. Ezzel a vonatkozással csak abból a szempontból foglalkozik, hogy egybe fonódott a településen élő zsidók és szlovákok élete. S éppen ezt az együttélést ragyogta be a Mózes könyveit tartalmazó, a humanizmust és az emberi összetartozást szimbolizáló Tóra fénye. A településen élő szlovákok és zsidók kölcsönös rokonszenve nem a közös eredetből fakadt, hiszen a zsidók Munkács környékéről, illetve a balkáni területekről települtek Tótkomlósra, míg a szlovákok Hont, Nógrád és Gömör vármegyéből „vándoroltak” ide. Tehát - Amerikához hasonlóan - mindannyian „valahonnan“ érkeztek új hazájukba, s az Alföldön megélt közös kisebbségi sors alakította ki bennük a kölcsönös toleranciát, ezt a dél-alföldi szlovák településre jellemző „szokást“.” Benyo Pál a szerzővel folytatott beszélgetés során azután is érdeklődött, hogy jelenleg milyen a kapcsolata a tótkomlósiakkal. S amint a beszélgetés során kiderült, szoros kapcsolata van jelenleg is a tótkomlósiakkal, él benne s ezért gyakran ifjúkori nosztalgiából táplálkozik, emlékezik. A találkozón került sor Antala Zsuzsanna szerkesztette „Jó szlovákok, zsidó atyafiak” c. dokumentum filmanyag, szerves képviselője lehetett a bemutatott könyvnek, amelyről a közönség is elismerően nyilatkozott.
A könyv Krupa András 70 születésnapja alkalmából jelent meg. „A magyarországi szlovákok régen mindig és mindenütt szívesen énekeltek. A szerző énekgyűjteménye eredetileg 863 darab énekből áll. Ebből 351 dal közre lett téve a szlovák nyelvű könyveiben. (Kalendárne obyčaje I-III Békéšska Čaba 1996,1997,1998, Malý slovenský národopis Békéšska Čaba 1999, Humor ľudu - A nép humora Békéšska Čaba 2000) ill. Helyet kapott a gyerekfolklór - kötetben (Omrvinky detského folklóru a hier našich Slovákov Békéšska Čaba 2002). A fenti munkákban megjelentetett énekeken túl a gyűjteményben található még 512 ének. Belőlük válogattunk a kötetünkbe 398-at“ írja maga a szerző.
A könyvet a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete 2004-ben adta ki. A gyűjteményt Richter Pál zenekutató ajánlotta. A könyvbemutatón a Čabianska ružička énekkar a Krupa András összegyűjtött dalaiból adott elő, majd Hornokné Uhrin Erzsébet a Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, és figyelmükbe ajánlotta a kiadványt. Sajnos Krupa András betegsége miatt nem tudott megjelenni a könyvbemutatón, de hangszalagon továbbította üdvözletét a közönségnek.
A kétsopronyi általános iskola többcélú közoktatási intézmény, iskola és óvoda is egyben. Kétsoprony nemzetiségi település, ezért a szlovák nemzetiségi nyelv és kultúra ápolása az elsődleges célok között szerepel az oktatásban. Az iskola tanulóinak eredményeiről Nagy Mártonné igazgatóval beszélgettünk.
- Az 1994-95-ös tanév óta iskolánk pedagógia-programjában szerepel, hogy az idegen nyelvi képzési ciklus végén állami nyelvvizsgára bocsátjuk tanítványainkat, amelyen a középfokú C-típusú vizsgán az első alkalommal kilencven százalék feletti a megfelelés, míg az alapfokú C-típusú vizsgákon százszázalékos eredményt mutat a szereplés - mondja Nagy Mártonné.
- A szlovákon kívül milyen idegen nyelvek elsajátítására van lehetőség az iskolában?
- A szlovákon túl idegen nyelvként a német, illetve az idei tanévtől kezdődően az angol nyelv tanulására is lehetőséget biztosít intézményünk a fenntartó önkormányzat anyagi támogatásával és amerikai angol anyanyelvi lektor segítségével. Az elsajátítás persze lehet, hogy elsőre túlzásnak tűnik, hiszen Magyarországon sokan gimnáziumi tanulmányaik alatt sem érik el azt a szintet, ami egy komolyabb nyelvvizsgához szükséges, de tanáraink mindent megtesznek diákjaink felkészítése érdekében, legyen az idegen nyelv vagy más tantárgy.
- Több kisebb település iskolájáról is hallani, ahol a diákok előkelő helyezéseket érnek el a különböző tanulmányi és sportversenyeken. Önöknél is születtek olyan eredmények, amelyekre büszke az intézmény?
- Nagyon büszkék vagyunk a regionális, megyei és az országos eredményeinkre. Jártak már diákjaink magyar nyelvi és irodalmi versenyek, valamint szlovák nyelvi vers- és prózamondó versenyek országos döntőin is, ahonnan számos, az első hely melletti dobogós helyezéseket hoztak haza. A sportban, a kisiskolák versenyében kézilabdában országos bajnokságot is nyert a lánycsapatunk. Ezenkívül országos informatikai gyermekpályázatot nyertek a gyermekeink, s éppen a közeljövőben, május ötödikén országos zsűri előtt szlovák pályamunkáját védi meg az iskolánkban tanuló hetedik osztályos Petrovszki Anita. Az idei tanév során a környező településeken megrendezett regionális, megyei versenyeken részt vett tanulóink sok arany- és ezüstéremmel tértek haza. Ilyen versenyeken vettünk részt a közelmúltban Hunyán, Csorváson, Kondoroson és Sarkadon is. Az Orosházán megrendezett diákolimpián a fiú kézilabdásaink a megyei döntő harmadik helyezettjei lettek. Ezek az eredmények, sikerek a diákok, a szülők és a felkészítő tanárok nagy örömére szolgálnak. Példánk is azt mutatja: nem feltétlenül kell ahhoz nagyvárosi iskolába íratni a gyermekeket, hogy a különböző területeken sikereket érjenek el.
- Milyen az iskola felszereltsége, például az említett versenyekre való felkészülések szempontjából?
- Lényeges, hogy iskolánk nyelvi labor és tornaterem nélkül ér el ilyen előkelő eredményeket. Földrajzi és gazdasági hátrányoktól egyaránt szenvedünk, de igyekszünk pályázatok benyújtásával javítani anyagi helyzetünkön, hogy csökkentsük a jelenleg 147 általános iskolás tanulónk, és 50 óvodásunk hátrányát. Ha az ismert problémáinkat sikerül rendeznünk, akkor megvan a lehetőségünk ahhoz, hogy diákjaink a különféle megmérettetéseken egyenlő esélyekkel induljanak a jelenleg felszereltebb iskolában tanuló társaikkal.
Nyolcvanezer forint támogatást kapott a település szlovák önkormányzata a Nemzetiségi, Etnikai, Kisebbségi Közalapítványtól a május 2-án, vasárnap megrendezendő szlovák nap lebonyolításához. A 13.30-kor a művelődési házban kezdődő programban a helyiek mellett Csorvás, Kondoros, Kétsoprony és Kiskőrös hagyományőrző népdalkörei is fellépnek.
A nagybánhegyesi óvodába jelenleg 43 kisgyermek jár, akik három csoportban vesznek részt az oktató-nevelő munkában. Közülük 25-en szlovák nemzetiségi nyelvoktatásban részesülnek, valamint az előzetes adatok alapján, 8 gyermek kezdi meg idén az iskolai tanévet.
A Csabai Szlovák Klubban kedves és megható hangulatú Anyák Napja megrendezésére került sor. A zsúfolásig megtelt Klubházban Herczeg Tamás önkormányzati képviselő köszöntötte az édesanyákat és a nagymamákat. Külön kiemelte, hogy szükséges lenne nap mint nap tisztelettel, szeretettel körülvenni az édesanyákat, úgy, ahogyan ők is teszik azt gyermekeikkel. A köszöntő után a Békéscsabai Szlovák Gimn., Ált. Isk., Óvoda és Koll. óvodásai kedveskedtek műsorral Elena Kelemenová vendég óvónő vezetésével a vendégeknek. Szlovák verssel, dallal és tánccal üdvözölték a jelenlévőket, majd közös éneklésre került sor. Végül gazdag uzsonna elfogyasztásával ért véget a szép Anyák Napi összejövetel.
Regionális szlovák népdaléneklési versenynek adott otthont a település pénteken, ahol immáron tizedik alkalommal léptek színpadra a négy korcsoportban versenyző gyermekek az első osztályostól az egyetemistáig bezárólag. A verseny főszervezője a Magyarországi Szlovákok Szervezete volt együttműködésben a Nógrád-Hevesi Szlovákok Egyesületével, Vanyarc község önkormányzatával, a szlovák kisebbségi önkormányzattal és a helyi szlovák szervezettel.
A házigazdák nevében Kollár András polgármester és Pintér László iskolaigazgató üdvözölte a jelenlévőket és nyitotta meg a rendezvényt.
A közel negyven fellépő közül a zsűri tizenhét versenyzőt juttatott tovább a május 21-22-i szarvasi országos döntőre. A továbbjutók: Kovács Elizabeth (Egyházasdengeleg), Grenács Orsolya (Nógrádsáp), Pusztai Péter (Vanyarc), Lidák Marina (Vanyarc), Komjáthi Zsófia (Vanyarc), Hugyecz Kitti (Felsőpetény-Nőtincs), Komjáthi Vera (Vanyarc), Lőrik Lilla (Mátraszentimre), Vaszkó Emil-Mihel Róbert (Nézsa). Kiskórus kategóriában a második korcsoportból: Lidák Marina, Komjáthi Zsófia, Czele Mariann, Ponyikai Lilla, Litavszki Viktória, Radván Eszter (Vanyarc), a negyedik korcsoportból Jámbor Mónika, Ferik Gyöngyi, Komjáthi Anna (Vanyarc) léphetett tovább.
Az apró ajándékok mellett - amelyet minden versenyző emlékül hazavihetett - a közönség szeretetét és vastapsát is magáénak tudhatják a gyermekek, hiszen nagyon színvonalas műsort, sokszínű népdalkincset kapott cserébe a hallgatóság.
A népdalverseny programját színesítette a hazaiak Guzsalyas gyermekcsoportjának műsora, harmonikán közreműködött Stefánia Selská.
A regionális és az országos versenyek népszerűségét és színvonalát jelzi, hogy az országos legjobbaknak tavaly és tavalyelőtt már CD-jük és kazettájuk is megjelent. A válogatás a magyarországi szlovákok népdalkincsét mutatja be.
Vasárnap délelőtt tíz órakor ünnepélyes keretek közt nyitják meg a nagy kultúrtörténeti értékkel bíró helyismereti gyűjteményt. Korábban az önkormányzat vásárolta meg azt az ingatlant, amit később a lakosság és a helyi vállalkozók segítségével hozott rendbe. Így méltó helyre fog kerülni a négy generációs szlovák család életét bemutató gyűjtemény. Láthatóak lesznek a hajdan volt használati tárgyak, valamint a jellegzetes szlovák népviselet is.
A Szarvasi Regionális Színház Kht. Szlovák Színháza nagypénteken mutatkozott be a közönségnek első, szlovák nyelven előadott darabjával, a Passióval. A bemutató visszhangjáról, valamint a szlovák színház jövőjéről, esélyeiről és lehetőségeiről Csasztvan Andrást, a Szarvasi Regionális Színház Kht. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
- Elégedett-e a darab fogadtatásával?
- Így utólag őszintén bevallom, féltem attól, hogy nagyon kevesen jönnek majd el a bemutatóra. A közönség létszáma és az előadás visszhangja felülmúlta minden várakozásomat. Több mint háromszázan jöttek el a Vajda Péter Művelődési Központ színháztermébe. Tudom, hogy jó néhányan voltak köztük olyanok, akik már nem ismerik a tót nyelvet, a szlovák irodalmi nyelvet pedig főleg nem. Az, hogy ők is értették, élvezték az előadást, mindenekelőtt Gergely László rendező kiváló munkájának köszönhető, aki színházunk művészeti vezetője is egyben. Jó volt a témaválasztás, lévén Jézus szenvedéstörténete az egyetemes európai kultúra egyik alapja, s jó volt a színészválasztás is, minden szerepre sikerült megfelelő karaktert találni. A helyi amatőr szereplők szintén kitűnően megállták a helyüket.
- A Szlovák Színháznak nincs állandó színésztársulata, egy-egy darab előadására szerződtetik majd a művészeket. Van-e miből válogatni, azaz sokan beszélik-e a szlovák nyelvet a hivatásos művészek közül?
- Minden reményünk megvan arra, hogy ezen a téren sem lesz gondunk. Egyrészt valóban igen sok művész beszéli a nyelvet, másrészt szlovákiai vendégművészeket is tudunk szerződtetni.
- S vajon hosszú távon számíthatnak-e megfelelő számú közönségre? Egy magyar nyelven játszó színháznak bizonyára sokkal könnyebb dolga van, mert szélesebb a közönsége.
- Ez nem ilyen egyértelmű. Való igaz, hogy a szlovák nyelvet nem túl sokan beszélik, viszont úgy gondolom, ezekben az emberekben igen erős az identitástudat, s ez beviszi őket a színházunkba. Leegyszerűsítve talán azt mondhatnám: a mi közönségünk kisebb, de biztosabb.
- Mi lesz a Passió további sorsa, hol mutatják be legközelebb?
- Színházunk egyik fontos feladata a szlovák nyelvű darabok tájoltatása, azaz lehetőség szerint az ország minél több pontján szeretnénk bemutatni produkcióinkat. Természetesen itt elsősorban azokra a pilisi, nógrádi, Budapest környéki településekre gondolok, ahol sokan beszélik a szlovák nyelvet. Az evangélikus passiójátékot április 23-án Pilisszentkereszten mutattuk be, legközelebb pedig május 8-án Püspökhatvanban, 9-én Nagytarcsán és 15-én Budaörsön láthatja majd az ottani közönség. Itt a megyében az ősz folyamán lesznek bemutatóink több településen, s szintén az őszi idényre érkeztek árajánlatkérések két fővárosi kerületi önkormányzattól.
- Milyen további darabok színpadra állítását tervezik?
- Szeptember 3-án itt, Szarvason mutatunk be egy dramatikus táncjátékot Zsofka néni meséi címmel. Az alapötletet ehhez egy nagybánhegyesi mesemondó asszony lánykori visszaemlékezéseiről írott könyve adta. November elején a budapesti Vertigo Szlovák Színházzal egy közös produkcióra készülünk, Osvald Záhradnik Menedékhely című darabjával. Természetesen minden egyes produkciónkkal szeretnénk eljutni minél több, szlovákok lakta településre.
A Weöres Sándor Regionális Színházból alakult Szarvasi Regionális Színház Kht. a korábbi évekhez hasonlóan a jövőben is műsorára tűz majd néhány magyar nyelvű darabot. Egyelőre azonban a színház új profilját, azaz szlovák jellegét szeretnék megerősíteni, így az idén, sőt várhatóan jövőre is kizárólag szlovák nyelvű előadásaik lesznek. A kht. - befogadó színházként - természetesen ezután is vásárol magyar nyelvű színházi előadásokat, azaz más hazai színházak darabjait is láthatja majd a szarvasi közönség.
Tótkomlós önkormányzatának képviselő-testülete városi kitüntető díj alapításáról és adományozásáról döntött 1994-ben. Az a cél vezérelte a település vezetőit, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket és szervezeteket méltó elismerésben részesítse. A kitüntető díjat minden évben április 24-én, a város napján a polgármester adja át. Az idén három magánszemélyt és egy civil szervezet képviselőjét érte a megtiszteltetés.
Kozmér Lajosné
Néhai Kozmér Lajosné pedagógus, közéleti személy a szlovákságért kifejtett tevékenységéért posztumusz Pro Urbe díjat kapott. Oravecz Zsuzsanna tanári diplomáját Szegeden szlovák - magyar szakon szerezte. 1957-től 33 éven át tanított a helyi szlovák iskolában. 1990-ben innen ment nyugdíjba. Sokat tevékenykedett a közéletben, tagja volt a Komlósi Szlovák Szervezetnek, a Rozmaring népdalkörnek, egy népdalkötet kiadatásában is jelentős szerepet vállalt. 2000-ben aktív nemzetiségi munkájáért a Komlósi Szlovákokért kitüntetést vehette át. 2003-ban lett tagja a helyi szlovák önkormányzatnak, ám korai halála - 2003. május 31. - derékba törte munkásságát. Élete, tevékenysége példa minden Tótkomlóson élő szlovák és magyar számára.
Motyovszkiné Udvaros Ida
Motyovszkiné Udvaros Ida nyugalmazott pedagógus több cikluson keresztül volt képviselő, a városért végzett munkásságáért kapott Pro Urbe díjat. A pedagógus fél évszázada él Tótkomlóson, 30 éven át dolgozott a Jankó János Általános Iskola és Gimnáziumban. Diákotthoni nevelőként is segítette a gyerekek beilleszkedését. 1990 óta formálta a közéletet, kitartóan szorgalmazta a középiskola indítását. A képviselő-testület és a nevelőtestület támogatásával hozták létre Az iskoláért, a jövő polgáráért Alapítványt, amelynek kuratóriumi elnöke volt. 1999 januárjában a megalakult millenniumi emlékbizottság elnöke lett. Aktívan részt vett az ünnepségek szervezésében, a Hősök terén felavatott szoborcsoport talapzatára jó érzékkel választott jelmondatot:,,Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő”.
Dr. Magyar Béla
Dr. Magyar Béla háziorvos áldozatos munkájáért vehette át a Pro Urbe kitüntetést. Az orvosi diploma megszerzése után a Kaksszéken gyógyító orvos tüdőgyógyász szakorvosi diplomát is szerzett, 1974-ben Tótkomlóson telepedett le. Azóta fáradhatatlanul tevékenykedik a település lakosságának a gyógyítása érdekében. Erején felül teljesített azokban az időkben is, amikor többen éltek Komlóson és dr. Fehér Józseffel közösen gondoskodtak a betegellátásról. Hosszú ideig volt a vegyesipari szövetkezet üzemorvosa, évek óta az önkormányzat rehabilitációs bizottságának az elnöke. A TIT tagjaként számos orvosi előadáson vett részt előadóként. A komlósiak doktora köztudottan szerény és udvarias ember. A saját maga elé állított mércéje mindig magas volt, mind szakmailag, mind emberileg.
Molnár Pálné
A Komlósi Szlovákok Szervezete részére az áldozatos munkájuk elismeréseként adományozott a város Pro Urbe díjat, amelyet Molnár Pálné egyesületi vezető vett át. A szervezet megalakulása óta a tagság a szlovák nyelv megőrzésén, a szlovák kultúra, a hagyományok és a szokások ápolásán fáradozik. A tárgyi emlékek összegyűjtése révén országosan ismert gyűjtemény jött létre Komlóson, bemutatva a szlovákság használati tárgyait, lakásviszonyait, életkörülményeit. A szervezet tagjainak a gyűjtő munkája eredményeként jelent meg a komlósi szlovák népdalok gyűjteménye Zial, zial, zial mi je címmel. Májusban a szárazkolbász-készítő versenyt, augusztusban, a komlósi napok keretében, a gasztronómiai élvezeteket tárják a vendégek elé. A szervezet a városalapítók emlékét menti meg a feledéstől és napjainkban a városban lakók életét színesíti.
Megegyezett a tokaji bor ügyében Magyarország és Szlovákia - tájékoztatta szerdán Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsági ülését követően Budapesten az MTI-t. Az egyezség lényege: Szlovákia a magyar terület egytizedén, mintegy 565 hektáron állíthat elő szőlőt a tokaji borvidékhez kapcsolódó területeken. Magyarország és Szlovákia megállapodott abban is, hogy megteremti a közös minőségellenőrzést és a közös jogi feltételrendszert is annak garantálására, hogy a tokaji bor a jövőben egységes minőségben kerüljön piacra. A miniszter szerint nagy előrelépés, hogy a tokaji bort ezentúl egységes, zárt rendszerben lehet előállítani. Németh Imre elmondta: keddi komárnói látogatásán sikerült a szlovák illetékesekkel megállapodnia a részletkérdésekben, amelyet szerda reggel véglegesítettek telefonon. Várhatóan a megállapodást az ügyben még szerdán aláírják és ezt követően azt Brüsszelbe is eljuttatják.
Tegnap hajnalban megegyezett Magyarország Szlovákiával a tokaji névhasználati vitában, és a felek a megállapodást várhatóan még ma eljuttatják Brüsszelbe - jelentette be a mezőgazdasági bizottság előtt Németh Imre. Az agrártárca vezetője a megyezést olyan kompromisszumként értékelte, amelynek révén zárt borvidék jöhet létre. Közös lesz a minőségellenőrzés, a marketingmunka, és azonosak lesznek a jogi feltételek is, mivel Szlovákia vállalta, hogy a magyar bortörvény rendelkezéseit beépíti saját szabályozásába. A szlovák fél a kétputtonyos aszút rövid időn belül kivonja a piacról, és édes szamorodniként értékesíti. Mint ismert, a két ország közötti konfliktust az okozta, hogy a borvidékhez eredetileg tartozó, 100-120 hektáros terület helyett a szomszédos ország 900 hektárt akart elismertetni tokajiként. Szlovák területre eredetileg három borvidéki község került át. Németh közölte: az egyezség szerint Szlovákia 565 hektáron termelhet tokajit, ami a magyar borvidék 10 százalékának felel meg. Az 565 hektár tulajdonképpen a három település által közbezárt területet jelenti, amelyet magyar szőlősgazdák művelnek - tette hozzá. Az FVM újabb egymilliárd forintot kapott a költségvetési tartalékból a csatlakozáshoz szükséges intézményi létszámfejlesztésre és a határállomások működtetésére - jelentette be a miniszter. A gazdálkodók május 15-től igényelhetik az uniós közvetlen kifizetésekhez rendelt nemzeti kiegészítésből finanszírozott 46 milliárd forintnyi „támogatási” előleget. Egy bírálóbizottság a napokban választja ki, hogy a nyolc bejelentkezett pénzintézet közül melyek hajtják végre az akciót. A költségvetésben erre a célra nincs forrás, ezért a minisztérium a kiutalást faktoringügylettel bonyolítja le.
Az uniós csatlakozás után Szlovákiában csak az unión kívüli országokból érkezők munkavállalását kötik külön engedélyeztetéshez. Szlovákia nem foganatosít ellenintézkedéseket az Európai Unió munkavállalást érintő korlátozásaival szemben - döntött szerdán, két nappal a csatlakozás előtt a szlovák kormány. A munkaügyi tárca által a kormány elé terjesztett javaslatok közül a kabinet a viszonosság elvének következetes alkalmazása helyett a munkaerőpiac teljes nyitottsága mellett döntött.
Április 30-án és május 1-jén 50-60 ideiglenes kishatár nyílik a csatlakozás után már belső határnak számító szakaszon. Így Szlovákiába, Ausztriába, és Szlovéniába is számos helyen kelhetnek át hazánkból az érintett falvak lakói az uniós bővítés megünneplésére - mondta a Független Hírügynökségnek a határőrség tájékoztatási főosztályvezetője. Tímár Zoltántól megtudtuk: több mint félszáz kérelem érkezett hozzájuk a kisebb településekről, hogy a csatlakozás alkalmából engedélyezzék számukra az átjárást a határ másik oldalán lévő kistelepülésekre, vagy a korlátozott nyitvatartást hosszabbítsák meg bizonyos átkelőknél. A hétvégén sokan látogatják meg Szlovákiában, Ausztriában, vagy Szlovéniában élő rokonaikait, barátaikat, de az is előfordul, hogy az egymáshoz közel lévő falvak közösen ünneplik a csatlakozást. A magyar-szlovák határon például Pusztafalu és Slanska Huta, vagy Hollóháza és Skaros között nyílik határ az ünnep idejére, a szlovén határon ilyen átkelő lesz Bödeháza, és Zsitkóc között április 30-án 14-től 19 óráig, az osztrák Ilonaaknára pedig Hermesnél lehet majd átjutni. Április 30-án minden érintett határon egy útlevélkezelő, és egy vámos ellenőrzi majd az utazókat mindkét oldalon. Május 1-jén viszont a vámosok már nem lesznek ott, hiszen a csatlakozás napjától az említett országok immár belső határnak számítanak, és itt megszűnik a vámkezelés.
Szlovákiában 800 ezer euró értékben érkezett befekteté tavaly. A bankszférában Magyarország az első. Az összesített lisán Németország vezet.n Szlovákiába tavaly 32,1 milliárd korona (800 millió euró) értékben érkezett külföldi működőtőke, ebből 12,99 milliárd korona az ipari termelésbe - jelentette a szlovák statisztikai hivatal. Ami a vállalkozói szférát illeti, 2003-ban a legnagyobb külföldi beruházónak Németország számított 10,677 milliárd koronával, majd Magyarország következett 7,365 milliárddal, az OTP és a Mol felvásárlásainak köszönhetően. A bankszférában viszont tavaly Magyarország bizonyult az elsőnek, 971 millió koronával, majd Ausztria következett 601 millióval. A külföldi működőtőke 82,4 százaléka a pozsonyi kerületbe érkezett. A külföldi befektetések szintje 1999 óta a legalacsonyabb volt, mivel 2003-ban a Dzurinda-kormány nem döntött nagyobb vállalat privatizációjáról. Ami az 1989 végétől mért kumulált külföldi működőtőke-beáramlást illeti, ennek volumene tavaly év végén 337,4 milliárd korona volt: ebből 274,5 milliárd esett a vállalati és 62,8 milliárd a banki szférára. Az összesített listán Németország vezet 24,7 százalékos aránnyal, majd Hollandia (16,9 százalék), Ausztria (13,6 százalék) és Olaszország a sorrend (8,4 százalék). A több mint 337 milliárd korona 69,7 százaléka a pozsonyi kerületbe áramlott, majd a kassai kerület jön 10,2 százalékkal, a sereghajtó pedig az eperjesi kerület 1,7 százalékos részesedéssel. A szlovák társaságok tavalyi külföldi tőkekihelyezése 800 millió koronára rúgott, ezek döntő többsége Csehországba és Ausztriába áramlott, a kumulált szlovák működőtőke-kihelyezés értéke pedig 2003 végén elérte a 18,5 milliárd koronát.
Kétnapos látogatásra érkezett tegnap megyénkbe dr. Varga Zs. András legfőbb ügyészhelyettes vendégeként dr. Martin Lauko, a Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészének első helyettese. A megyei körúton tegnap Békéscsabán jártak a városi ügyészségen, a szlovák kultúra házában, a szlovák főkonzulátuson és Gyulán, a Békés Megyei Főügyészségen. Ma a megyei bíróságra, majd Szarvasra látogatnak. Dr. Martin Lauko a szlovák-magyar ügyészi kapcsolatról elmondta, azok évek óta rendszeresen zajlanak, mindig másutt. Most többek között a szlovákiai Igazságügyi Akadémia felállításáról cseréltek véleményt. Az intézmény létesítését törvény írja elő náluk, az akadémia a bírói és ügyészi gyakornokok egységes rendszerű felkészítését szolgálja. Dr. Varga Zs. András hozzáfűzte, Magyarországon is napirenden van - bár törvény még nem született rá - a bírósági, ügyészségi közös képző, továbbképző intézmény létrehozása. Tanulmányok készültek, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a létrehozás mikéntjéről gondolkodik. A Szlovák Köztársaság legfőbb ügyészének első helyettese magyar kollégáival a kapcsolatukat az átlagos fölöttinek minősítette. Dr. Varga Zs. András szerint Magyarország és Szlovákia ügyészségét szinte ki lehetne cserélni, mindkettő független, a büntetőjogi területen kívül magán- és közigazgatás-jogi területen is ellát feladatokat. A határ menti megyék önálló kapcsolatokkal is rendelkeznek. Az Európai Unió tagjaként az európai letartóztatási parancs megoldásán gondolkodnak. A lényege: ha valamelyik tagországban bíróság ilyen parancsot ad ki valaki ellen, bármelyikben el kell fogni a személyt.
Újonnan alapított rangos kitüntetést adományozott Pozsony főpolgármestere Demján Sándornak, a TriGránit elnök-vezérigazgatójának péntek este a szlovák fővárosban. A cég Pozsony egyik legnagyobb külföldi Beruházója. A TriGránit az elmúlt években építette fel Pozsony legnagyobb bevásárlóközpontját, a Polus City Centert és a - hozzá tartozó luxus-irodaházakkal és luxuslakásokkal együtt Pozsony legmodernebb épületegyüttesének számító - Milleneum Towert. "A vállalkozói tettért" elnevezésű díjat Demján a Volkswagen autógyár egy nyugalmazott vezérigazgatójával együtt - egy ez alkalomból rendezett ünnepi hangverseny keretében -, számos ismert közéleti személyiség jelenlétében vette át. Demján Sándor szerint a közép-európai térségben Pozsony elsődlegesen tőkevonzó területnek számít - annál is inkább, mert Szlovákiában január elsejétől 19 százalékos egységes adókulcs lépett hatályba -, és a félmilliós város lakossága tíz éven belül megkétszereződik. Demján az ünnepségen kijelentette: "Tanulnunk kell Szlovákiától."
Szlovák népviseletbe öltözött a hétvégén Brüsszel szimbóluma, a pisilő kisfiú-szobor. Az avatóünnepséget kisebb incidens zavarta meg. Az Európai Unió néhány nap múlva esedékes bővítése, tíz új tagország, közöttük Szlovákia felvétele tiszteletére szlovák népviseletbe öltöztették szombaton a brüsszeli Manneken Pis-szobrot. Az új viseletet szlovák népzene mellett "avatták fel", számos érdeklődő jelenlétében. A szobrocska öltöztetéséért felelős szervezet szerint több más újonnan csatlakozó ország is a szlovákokhoz hasonló kérést nyújtott be hozzájuk. Az ünnepséget incidens zavarta meg: négy tüntető - mit sem sejtve arról, hogy rossz pillanatot választott akciójához - az avatás előtt néhány perccel bilire ült a szobrocska mellett, így tiltakozva amiatt, hogy szerintük kevés a nyilvános illemhely a belga fővárosban. A tüntetőket a felháborodott közönség - benne nyilván számos szlovákkal, akiknek nemzeti büszkeségét sértette az akció - szidalmazni kezdte, s ők menekülni kényszerültek. A Manneken Pis csak néhány napig viseli szlovák ruháját: kedden már - fekete nadrágban és selyemingben, szürke parókában - a korábbi dél-afrikai államfőt, Nelson Mandelát szimbolizálja majd, így emlékezve a dél-afrikai demokrácia helyreállításának 10. évfordulójára. Ez lesz az első alkalom, hogy a kis szobor élő politikust személyesít meg.
Chlebniczki János, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének tudományos titkára és Miroslav Kmet'', a békéscsabai szlovák gimnázium volt vendégtanára, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem oktatója mutatja be Zsilinszky Mihály: Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása című, három nyelven megjelentetett kiadványát ma 15 órakor Szarvason, a Szlovák Közösségi Házban (Eötvös u. 44/1.).
Békéscsabán április 30-án a Csaba Center előtt a délutáni órákban tarka kavalkád fogadta a lakosságot, majd az esti nótákban lézer showwal és tűzijátékkal köszöntötték a az uniót jelentő éjfélt. Mielőtt megszólaltak a harangok, hogy szavukkal messze vigyék az öröm hírét, Pap János polgármester így köszöntötte az egybegyűlteket: „Magyarországot és Európát szétszaggatta a huszadik század. A világháború utáni béke is feszültségekkel volt tele, aknaárok és szögesdrótok választottak el népeket, szomszédokat, sokszor családokat. Néhány perc múlva mindez a múlté.” Az euromajálist három Közép-Békési város és megyei önkormányzat szervezte. A mintegy 40 ezer főnyi közönség vett részt a majálison, akik részt vettek a Bessenyei Péter műrepülő világbajnok valóban világszínvonalú bemutatóján. Gazdag szórakoztató program várta a jelenlevőket a különböző honvédelmi játékok, rendőrségi kresz-vetélkedők, különböző bemutatók a nagyszínpadon élményt jelentettek. A Csabai Szlovákok Szervezete Boleráz citerazenekara és az Orgován népdalkör aratott nagy sikert, amihez társult a gasztronómiai élvezetek sorában a csabai mákos, túrós és brindzás haluska. Igazán színvonalas rendezvényt késő estig nagy érdeklődés kísérte. A nap befejezéseként a békéscsabai Evangélikus Kistemplomban a Békéscsaba-Békés -Gyula kórusai mintegy 90 fő és a szimfonikus zenekar az Örömóda előadásával zárta az Európai Unió első napját Békéscsabán.
A Szlovák Köztársaság Főkonzulátusa pénteken délelőtt uniós zászló felavatásával köszöntötte hazája csatlakozását az európai közösséghez. Az ünnepségen a megye közéletének számos képviselője megjelent. Pénteken délelőtt fiatalokból álló fúvószenekar fogadta Békéscsabán, a Derkovits sori főkonzulátusra meghívottakat: Molnár László és Tóth Károly honatyákat, a megye, Békéscsaba város, a helyi szlovákság, valamint lapunk képviselőit. Szlovákia és az európai közösség himnuszának elhangzása után Štefan Daňo főkonzul felavatta az úni-ós zászlót, majd köszöntötte a vendégeket. Beszédében többek között méltatta azt az átalakulási folyamatot, amelynek eredményeként a Szlovák Köztársaságban megszilárdult a demokratikus rend, s az ország az európai közösség egyenrangú tagjává vált. Kiemelte a szlovák-magyar kapcsolatok fontosságát, az itteni szlovákok, magyarok és más nemzetiségek békés együttélésének jelentőségét. A főkonzul emlékeztetett arra, hogy Szlovákia és Magyarország csatlakozásával új lehetőségek nyílnak országaink és népeink közötti kapcsolatok terén.
Gazdag program várta a község lakóit az uniós csatlakozás előestéjén Kesztölcön. Pénteken késő délután, mintegy 50 fő indult az Uniós Futáson. A tempó változó volt, de minden induló célba ért a Szabadság téren, ahol frissítővel és emléklappal várták a rendezők a futókat.
A futás után faültetés következett. A községi önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat és a község intézményeinek képviselői 1-1 díszfát ültettek a téren, a csatlakozás emlékére.
Az éjféli koccintásig utcabállal múlatták az időt a Községi Klub udvarán, így nem csoda, hogy éjfélre dalra fakadt a 100-150 fős társaság. A jó hangulatú est után jóformán még pihenni sem maradt idő, mert a közös majális (Kesztölc - Leányvár - Piliscsév) programjai kezdődtek Leányváron májusfaállítással, és a polgármesterek viadalával. A változatos programok között szerepelt nemzetiségi bemutatkozás, sport, főzőverseny, kötélhúzás, arcfestés, kutyabemutató, stb.… A közönség a műsorok közben - Pedagógus Kórus, Pávakör, iskolai táncosok, - a kesztölci asszonyok jóvoltából kóstolhatott helyi ételeket, gyönyörködhettek a csuhéfonók, hímzők kiállításában.
Az ünnepségsorozat vasárnap folytatódott. Néhány lelkes bányász, Kara Lajos és Valovics László vezetésével a kesztölci pincesor előtt megépített egy,,szelet bányát”, létrehozott egy bányász emlékhelyet, hogy unokáink is láthassák, milyen is volt a bánya, milyen szerszámokkal dolgoztak ott eleink. Az emléktáblát a községben élő két legidősebb bányász Radovics Vilmos (90) és Radovics István (87) leplezte le. Az alkotást a Kesztölci Iskoláért és Diákjaiért Alapítvány nevében Radovics Istvánné igazgatónő vette át, és köszönte meg a kis csapat munkáját.
Április 30-án nagyszabású konferenciával vette kezdetét az uniós csatlakozást ünneplő háromnapos rendezvénysorozat. A városháza dísztermében került sor az „Együtt tovább Európában” elnevezésű magyar-szlovák regionális konferenciára. Az első előadó Lombos István polgármester, az Ipoly-táj Területfejlesztési Társulás elnöke volt. A társulásnak mintegy 30 önkormányzat a tagja. A regionális területfejlesztési társulás és az ipolysági regionális társulás összekötheti az Ipoly menti területeket a határon átnyúló pályázatok segítségével. Megoldás születhet a szennyvízcsatorna-hálózat, a hulladékügy, s a munkaerőmozgás terén. A polgármester kiemelte, hogy közös projektek révén a már meglévő kulturális és sportkapcsolatok is tovább építhetők.
A kultúra területén az Ipoly Eurorégió tevékenysége példaértékű - tette hozzá Lombos István. Zatykó Ferenc, Csáb polgármestere, a Csábi-patak Völgye Kistérségi Társulás elnöke a régiójába tartozó 11 községről s e községek a Belső-Cserhát Területfejlesztési Társulással való együttműködéséről szólt. Közös pályázatokkal élnek a kultúra, sport, egészségügy és hulladékgazdálkodás kapcsán. Fazekas János, a Belső-Cserhát Területfejlesztési Társulás titkára az 1999-ben lendületes fejlődésnek indult vidékfejlesztési programokról, a 2002-ben létrejött civil szervezetek szövetségéről beszélt. Leszögezte, hogy a szlovák-magyar együttműködést az alsó szintekről, az emberek közötti kapcsolatok szintjéről célszerű megközelíteni. Jámbor László, Apátújfalu polgármestere, a besztercebányai kerület régiófejlesztési bizottságának elnöke kifejtette, hogy a 30-35 százalékos munkanélküliséggel küszködő régiója akkor lesz gazdag, ha a szomszédos Balassagyarmat is fejlődik. A nagykürtösi járás infrastruktúrája, útviszonyai igen kedvezőtlenek. Besztercebányának azonban partnernek kell lennie a sikeres projektek kivitelezésében. Az apátújfalui székhelyű Ipoly menti községek társulása sokat remél az újjáépülő Ipoly-hidaktól - jegyezte meg Jámbor László. Urbán Árpád országgyűlési képviselő a vasúti közlekedés fontosságát, az Ipolyság-Losonc vonal szükségességét emelte ki. A honatya leszögezte, hogy nem szabad különbséget tenni a szlovák és magyar vezetésű falvak között. Cseri Gábor, a szlováki mezőgazdasági minisztérium szakelőadója az ágazatba áramló 18 milliárd koronáról tett említést, mely nagy segítséget nyújt a régiónak az aszályos év után. Csikány István, a balassagyarmati Fleurimport Kft. ügyvezető igazgatója határon átnyúló vállalkozásáról, dunaszerdahelyi, kassai, csehországi összeköttetéseiről számolt be. Cége kapcsolatrendszere a Csallóköztől a Szepességig terjed ki. Tatár-Kis Sándorné dr., Balassagyarmat város jegyzője hangsúlyozta, hogy a kistérségi reform elképzelhetetlen a közigazgatási reform nélkül. A kistérségek reneszánszával kiteljesedhet az együttműködés. Látkóczki Bálint térségfejlesztési megbízott a balassagyarmati kistérség természetes vonzáskörzetébe tartozó 28 település és a nagykürtösi járás képviselőinek együttműködésére, a többcélú kistérségi társulásokra fektette a hangsúlyt korreferátumában.
A konferencia a határon átnyúló együttműködést megcélzó zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Éjfélkor a határátkelőhelyen a balassagyarmati rézfúvós kvintett először a szlovák himnuszt játszotta el.
A városi kórus a magyar himnuszt adta elő, ezután Lombos István, Balassagyarmat polgármestere, s Margita Durkovicova, Szlovákgyarmat első embere együtt köszöntötték az egybegyűlteket az uniós csatlakozás pillanataiban. A szlovákiai fehér-hegyi tűzijátékban gyönyörködhettek az immár uniós tagokká vált magyar és szlovák polgárok.
Szórakoztathatta a nagyérdeműt a Bon-Bon együttes a színpadon, röpülhettek a magasba a szlovákgyarmati tűzijáték fénycsóvái, főzhettek akár bográcsgulyást a főzni vágyók, ültethettek és díszíthettek fát - számomra az egyedüli élmény, amelynek során valóban megcsapott Európa szele, az uniós vonatozás volt. Át, keresztül azon a bizonyos történelmi Nógrád megyén, végig az Ipoly mentén.
Tisztán éreztem, hogy „ordas eszme”, vak gyűlölet csak ott alakulhat ki, ahol azt mesterségesen gerjesztik. E vonaton mindenki barát volt: lágy zsongássá állt össze a két testvérnép anyanyelve: a magyar és a szlovák. Szép volt a folyón inneni községek integető hada, de talán még szívbemarkolóbban hatott az, amikor Losoncon hallhattuk a Honfoglalás című film fő dalát: „Ez a hely, ahol élsz, világnak világa...”
Egy igazságtalan történelmi diktátum elválasztott minket odaáti barátainktól. S valódi barátságok születtek az út alatt. Megtudtam, hogy Apátújfaluból a gyarmati piacra jártak vásárolni és eladni portékáikat az emberek, s óhatatlanul is Vihar Béla sorai jutottak eszembe: „Balassagyarmat, te voltál bizony, az óriási város, Babilon...” S mikor Gyarmat felé úszott a szerelvény, újdonsült felvidéki magyar és szlovák barátaim egyként tudakolták tőlem: „Melyik temető ez?” S én beszéltem nekik a vonatablakból tisztán látszó katonatemetőről, a zsidó temetőről, s ők érdeklődéssel tapadtak az ablaküveghez.
Bemutattam nekik a tőlük mesterségesen elszakított Balassagyarmatot, őseik városát, s közben valóban úgy éreztem: hazaértünk Európába.
Magyar és szlovák szótól volt hangos az a Siemens-Desire típusú, csodálatos motorkocsi - 30 darabot rendel belőle az ország - melyet a MÁV Rt. kölcsönzött a jeles alkalomra: a történelmi Nógrád területén lezajló, Ipoly menti jelképes uniós vonatozásra. A 150 utas - magyarországi és szlovákiai polgármesterek, vasúti szakemberek, az ügy szerelmesei - valódi európai levegőt, a szabadság levegőjét érezhették az út alatt. Először a besztercebányai kerület képviselői üdvözölték Urbán Árpád országgyűlési képviselőt, s Gere Józsefet, a Nógrád vidéki térségi vasút vezetőjét, majd a vonatpótló autóbuszt Drégelypalánkon Dombai Gábor polgármester fogadta.
Balassagyarmaton szállt fel a szerelvényre Dóra Ottó, a megyei közgyűlés elnöke is, majd Lombos István polgármester köszöntötte a történelmi utazás résztvevőit. Amint elmondta, az Ipoly folyó és a mellette élők visszakaphatják majd'' egy évszázada elvesztett lehetőségeiket. Újra átjárhatnak rokonaikhoz, barátaikhoz útlevél nélkül, a szórakozás, a tanulás, az egészségügyi ellátás lehetőségei a határ mindkét oldalán kiszélesednek.
- Az EU-s csatlakozás a nógrádi medencében, a történelmi Nógrád vármegye területén, Balassagyarmat regionális térségében különös jelentőséggel bír - szögezte le a polgármester.
Dr. Udvari László, a MÁV Rt. elnöke arról szólt, hogy a vasút fél évszázados története mindig is átszőtte a gazdaság fejlődését, de a háborúk - az ország megcsonkításával - zsákutcába terelték az ágazat kibontakozását. Az újjáéledés rövid periódusa után lecsengett a fellendülés korszaka, a szállításigényes termékek száma csökkent, a közúthálózat, motorizáció pedig végképp lelassította az előrejutást.
- A mostani rehabilitáció és az állam, a MÁV, az önkormányzatok összefogását jelképezi a körvonalazódó térségi társulás. Az eddig veszteséges mellékvonalak megőrzése az együttműködéstől függ - hangsúlyozta az elnök.
Ezt követően újjáavatták a negyedszázada a gyarmati állomáson látható mozdonyt, ami jelképe a politikai csatározások felett álló 150 éves magyar vasútnak.
A vonatút során, amely Őrhalmot, Hugyagot, Szécsényt érintette, kérdésünkre Urbán Árpád honatya elmondta:
- Környzetvédő emberként, biológiatanárként elkeseredve figyeltem a vasúti teherszállítás visszaszorulását a környezetszennyezőbb közútival szemben. Gyermekkoromban Ipolyvecén még 72-74 tehervagon csatlakozott egy mozdony után. Meggyőződésem, hogy minden nemzet életében kiemelt feladat az infrastruktúra fejlesztése, ezen belül a vasúté. Az Ipoly Unió és jó néhány civil szervezet évtizedek óta törekszik arra, hogy a közúti forgalom áthelyeződjön a vasútira. Nyugat-Nógrádnak nagyon hiányzik az Ipolyságot Losonccal összekötő vasúti forgalom, ami segíti a kereskedelmet, a gazdaság egészét, a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a környezetvédelmet. Amikor a vasút jövője és az Ipoly-hidak kapcsán összejött a „nagy régió” valamennyi polgármestere, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese is üdvözölte a közös Európába lépésünk kapcsán rendezett vonatozást, melyen demonstrálhatjuk május elsejével újrainduló együvé tartozásunkat. Ezt az ügyet segítette a szlovák és magyar vasút vezérkara. Két csodálatos járművel leptek meg minket, melyen 150 ember utazhat kényelmesen.
Reméljük, a nagypolitikában is jellemző lesz a köztünk kialakult barátság. Nekem külön is csodálatos élmény volt látni azt, hogy az őrhalmi kisiskolások, óvodások és a hagyományőrző kör műsorral ás fánkkal leptek meg minket. Együtt Európába - Spolocne do Europy - ez a célunk.
Dr. Bacskó József, Balassagyarmat alpolgármestere ekképp vélekedett:
- Amennyiben létrejön a regionális térségi vasút, a gazdaságosság elsőrangú tényező. A vasút abban bízik, hogy a térségi önkormányzati társulás olyan menetrendet és konstrukciót tud összeállítani, mely a lakosság igényei mellett a gazdaságosságot is figyelembe veszi, beleértve a szállítmányozást is. A létrejövő vasút két alapvető része a Balassagyarmat-Budapest pálya, melyen hármas funkció valósulhat meg a két város között egy sebes-, illetve gyorsvonat működtetéséhez. Ehhez feltétlenül szükségeltetik néhány motorvonat, melyet igényel a társulás. E pálya másik részén bonyolítható le a munkás- és diákutaztatás is. Ez elsősorban az Aszód és Balassagyarmat közötti vonalakon oldható meg a jelenlegi konstrukcióban. A pálya harmadik funkciója a teherszállítás. A konstrukció másik része az Ipolyság és Losonc pálya hasznos működtetéséből tevődik össze mely elsősorban diák- és munkásszállítást lát el, de Gyarmaton keresztül gyorsabb kapcsolatot létesít a térségek részére Budapesttel. Így a szlovákiai településeknek is kapcsolatot biztosít a pálya a magyar nagyvárosokkal, s Párkány, Komárom és Pozsony felé nyit kapcsolatot, míg Losoncról kelet felé pedig Rimaszombattal, Rozsnyóval, Kassával. Természetesen ez a pálya is bekapcsolódhat a teherforgalomba. Ezen felül szükséges a vasúti közlekedés pályarendszerének korszerűsítése és a fogadó állomások (csomópontok) kiépítése. A középfokú koncepció szerint öt csomópont épülhetne ki. A közúti forgalom racionalizálása a szállítási oldalról megkívánja, hogy a párhuzamos közlekedés kiküszöbölődjék, s a helyközi közlekedésben a közút kapcsolódjon a vasúthoz. Az öt csomópont Magyarnándor, Nógrádkövesd, Acsa, Galgamácsa, Aszód, a Losonc-Ipolyság vonalon Losonc, Litke, Szécsény, Balassagyarmat és Drégelypalánk lenne. Mindez természetesen a távolsági közlekedést a Budapest-Balassagyarmat, a Salgótarján-Balassagyarmat, a Balassagyarmat-Hatvan közti járatokat nem érintené.
Gere József, a Nógrád vidéki térségi vasút vezetője hozzáfűzte:
- A régió dönti el, kell-e a vasút. Ha utas van, akkor szükség van rá. Úgy lehet lobbyzni érte, hogy megváltjuk a menetjegyet. Egy természetes régiót bontott meg a trianoni diktátum, s Gyarmat területének egyötöde, vonzáskörzetének pedig fele elveszett. Most ismét összeállhat a térség, Balassagyarmat regionális központi szerepével. Jelképes az Ipolyság-Drégelypalánk-Losonc vonal, távoli jövőt szimbolizál. Reméljük, hogy egyszer az Ipoly-völgyi vasút, mint a térség közlekedésének fontos eleme, ismét feléled és szolgálja a két országot. Rendszerek, cégek, személyek tilalomfáit kellene lebontani a megvalósuláshoz.
Milan Ozdinec, a Besztercebánya megyei önkormányzat közlekedési osztályának vezetője elmondta, hogy támogatásáról biztosítja a regionális szárnyvonalakat, természetesen a megye anyagi lehetőségeihez mérten. Ehhez a két állam területén közösen kell kidolgozni egy koncepciót, mely megteremtené a pénzügyi feltételeket. Előzetes értesülések szerint a regionális szárnyvonalak a megye hatáskörébe fognak kerülni, de ehhez szükséges bizonyos törvények módosítása. Jámbor László, Apátújfalu polgármestere, besztercebányai megyei képviselő mindig is fontosnak tartotta a vasút ügyét:
- Gyarmat a palóc föld fővárosa, őseink is e város vonzáskörzetében éltek. Apátújfalu mindössze három kilométerre fekszik Balassagyarmattól, nagyszüleink odajártak vásárolni, odavitték a fölösleges portékáikat a piacra. Most légiesülnek a határok, s az Ipolyság-Losonc vonalhoz mindössze egy hét kilométeres szakasz hiányzik. Ha EU-s forrásokból ezt helyreállíthatjuk, akkor létrejöhet a Besztercebánya-Budapest vonal is. Megfelelő pénzösszeg kell a regionális vasutak önkormányzati tulajdonba vételéhez. Így egy óra néhány perc alatt Pesten tudnánk lenni Balassagyarmaton keresztül.
Dr. Serfőző András honatya, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény polgármestere, Baranyi Béla, a megye kisebbségi tanácsnoka és Mogyorósi Gabriella képviselő, a megyei közgyűlés tagja arról szóltak, hogy az út kapcsán nem csak a határok nyílnak meg, hanem a lelkek is, s nem csak országok, hanem népek egyesülnek.
Ipolytarnócon szimbolikusan találkozott a magyar vonat szlovák társával, s Urbán Árpád a történelmi pillanat csaknem másfél évtizedes előkészítéséről szólt. Esélyt és kihívást, demokráciát, értékközösséget, ugyanakkor a kultúra, az identitás megőrzését hozza magával az unió.
Berényi József, a szlovák külügyminisztérium államtitkára szimbolikus eseménynek nevezte a „nagy találkozást”. Ezt követően Vizy Domonkos római katolikus plébános megáldotta a vonatokat. Losoncon Csúz Péter alpolgármester, megyei önkormányzati képviselő az örömünnepbe vegyülő természetes aggodalomról is szólt, s együttműködésük jeléül városa üdvözletét adta át, a bussaiak szívbemarkoló, a szülőföldről szóló énekes műsora mellett, akikkel együtt lépett fel Menyhárt Éva őrhalmi diáklány is. A losonci szíves vendéglátást követően újra Gyarmatra indult a széthasított régiót összekötő, üzenetértékű szerelvény, melyet a földeken kapáló emberek mindvégig integetve üdvözöltek, mintegy kifejezve azt, mennyire összetartozunk.
A megyeszékhely ünneplő közönségét a Fő téren dr. Szili Katalin, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének elnöke üdvözölte. - Olyan világot kívánunk, ahol mindenki számára nyílik esély képessége kibontakoztatására, függetlenül anyagi helyzetétől, családi vagy lakóhelyi körülményeitől - fogalmazott az elnök. - Olyan országban akarunk élni, ahol a becsületes munka lehetősége, a biztonságos megélhetés alapja mindannyiunk számára. Azt hiszem minderre jobb feltételeket teremthetünk abban a közösségben, ahova most bekerültünk. Viszont mindezeken együttesen kell munkálkodnunk. Nekünk új és a régi tagországok polgárainak, s mindazoknak akik ma Londontól Varsóig együtt ünnepelik velünk május 1-jét. Remélem nem sértem senkinek az érzékenységét, ha természetesnek találom, hogy a mai napon egymás mellett lobognak kontinensünk ünneplő tömegei felett az unió vagy akár, ahogy itt látom a pártok, vagy a májusi ünnep zászlói. Akik ez utóbbiakat hordozzák joggal érezhetik magukat itthon e formálódó közösségben. Én úgy gondolom mindannyiunknak együtt kell mozognunk, működnünk abban, hogy a nemzeti öncélúságot és a népeket megosztó ellentéteket visszaszorítsuk. Őszintén törekednünk kell más emberek és népek megismerésére, megértésére és megbecsülésére. Itt, Salgótarjánban, közel a határhoz külön fontos ezt elmondanunk. S mi elődeinknek tekintjük azokat, akik a viharos XX. században, hogy József Attila szavaival szóljak: fehérek között voltak európaiak, gyakran csak lélekben és most amikor valóságos polgárai leszünk az egyesült Európának büszkeséggel gondolok az ő hősiességükre, s történelmünk valamennyi elkötelezettjére. Folytatni szeretnénk azt a művet, amiért valamennyien fáradhatatlanul munkálkodtak, s remélem, hogy ebben az új világban méltók lehetünk hozzájuk, a demokratikus és szociális Európa építésében. Hazaérkeztünk. Hazaérkeztünk abba az Európába, amely mindig is a hazánk volt. Remélem, ez az ismételt otthonra találás megteremti mindannyiunk számára ebben az országban a megélhetést, boldogulást, a gyarapodást és a méltó jövőt - mondta dr. Szili Katalin.
Ezt követően az európai uniós pályázat eredményhirdetésére került sor. Az általános iskolák tanulói közül a legjobb képzőművészeti alkotás harmadik díját megosztva Sirkó Zita és Danyi Ágnes kapta, második helyen végzett Máté Alexandra, első lett Berki Ákos. A képzőművészeti pályázat középiskolás kategóriájában harmadik helyezést ért el Lengyel Máté, második lett
Herbály Judit; első helyezést a zsűri nem adott ki. Esszépályázatok között megosztott harmadik helyezést ért el Verbói Anna, valamint Tari Balázs. Második helyen végzett Gubán Dorottya, míg első helyezést a zsűri nem adott ki.
Déltől a színpadon együttesek léptek föl, majd 14 óra körül nógrádi tátika gála volt, amelyen közreműködtek a salgótarjáni és a pásztói győztesek. A napot 22 óra után lézershow és tűzijáték zárta.
Somoskőn, a vár alatt a Petőfi-kunyhónál gyűltek össze a megyei tisztségviselők, képviselők, dr. Szili Katalin és Angyal János önkormányzati képviselő. A magyar és a szlovák himnusz után folklóregyüttesek mutatkoztak be országhatáron innen és túlról.
A Munkáspárt majálisát nem a Fő téren, a többi párttal együtt, hanem külön a salgótarjáni sportcentrumban tartotta, ahol egész napos szórakozásra volt lehetősége idősnek és fiatalnak egyaránt.
Balassagyarmaton, a határt is jelentő Ipoly folyó hídján magyar-szlovák Regionális Európa-napot tartottak, amin Magyarnándor és Ipolynyék (Vinica) községek képviselői találkoztak. Stefan Tóth, Ipolynyék polgármestere beszédében elmondta: történelem íródott ismét. A felvidéki magyarok 83 évig el voltak szakítva az anyaországtól, de most végre ismét egymásra talált a két nép, s „egy nagy család tagja lett”.
Magyarnándor polgármestere, Sándor István a könnyekig meghatódott. Úgy érzi, hogy nem csak a határok nyíltak meg, de a szívek és a lelkek is. Erre vágytak már jó ideje, s csak rajtuk múlik, hogy hogyan tovább.
Dr. Szandai László, a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője is köszöntötte a magyar és szlovák vendégeket. Beszélt Européról, a görög mitológia jeles alakjáról, a május 1-jei népszokásokról, s mindarról a lehetőségről, mely három kulcsszóval, a bizalommal, együttműködéssel és a szorgalommal működik majd. Az ünnepség után átvágták a magyar-EU-szlovák szalagot és útjára bocsátottak jó néhány tucat galambot is.