Nemzeti összetartozás napja - A trianoni békeszerződés ellen tüntettek

2012. június 3. (MTI)

A trianoni békeszerződés aláírásának 92. évfordulója alkalmából rendezett tüntetést és tiltakozó felvonulást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) más radikális jobboldali szervezetekkel közösen vasárnap Budapesten.

A HVIM elnöke, Toroczkai László a trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte.

A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert - állítása szerint - a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök.

A tüntetők vármegyés, jobbikos, árpádsávos és nemzeti színű zászlókat, valamint az egykori vármegyék neveit tartalmazó táblákat magasba tartva, „vesszen Trianon!” felkiáltással vonultak előbb a szerb, majd a román és a szlovák külképviselet elé, hogy az elcsatolt részeken élő magyaroknak területi autonómiát követeljenek. A menetet, sorfalt alkotva, egyenruhás rendőrök kísérték, a külképviseletek közelében jelentős rendőri erők várakoztak. A nagykövetségek épületeit a rendőrség fémkordonokkal zárta körbe, mögöttük a Készenléti Rendőrség tagjai álltak sorfalat. A rendezvény biztosításában az MTI becslése szerint mintegy félezer rendőr vett részt.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője Románia nagykövetségének Thököly úti épülete előtt úgy fogalmazott: nemzetgyilkossági kísérlet volt 1920-ban a trianoni békediktátum megalkotása, és az elmúlt évtizedekben csak azon dolgoztak a világhatalmak, hogy ezt az abszurditást megvalósítsák.

A szlovák nagykövetségnél a szomszédos országot és annak kormányfőjét gyalázó rigmusok elhangzása után a HVIM felvidéki elnöke, Dobay Gergely azt hangoztatta, a civileknek kell kezébe venniük a politikai és nemzeti kérdések megoldását, ne a parlamenti pártokra és politikusokra várjanak.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló törvény kimondta: a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme.

A szlovák kormányhivatal felügyelheti a kisebbségi kultúrára szánt pénzeket

2012. június 1. (MTI)

Szlovákiában a kormányhivatal hatáskörébe kerül át a nemzetiségi kultúrákra szánt pályázati támogatások elbírálásának felügyelete - adta hírül Beatrice Hudákovának, a pozsonyi kormány szóvivőjének közlésére hivatkozva pénteken a SITA szlovák hírügynökség.

„A kisebbségi kultúrák támogatását érintő hatásköröket, valamint a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatával összefüggő kérdéseket a kormányhivatal illetékes szervezeti egységei felügyelik majd a kisebbségügyi kormánybiztossal együttműködve” - mondta el a változtatások kapcsán Hudáková.

Hozzátette: a kormányhivatal adja majd ki azokat a - féléves rendszerességgel készülő - jelentéseket is, amelyekben a kisebbségek nyelvhasználatának aktuális helyzetét értékelik.

A hatásköri törvény vonatkozó módosításai, amennyiben azokat a pozsonyi parlament is jóváhagyja, szeptember 1-jétől léphetnek hatályba.

A szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosának státuszáról szóló végleges döntés két héten belül esedékes - tájékoztatta csütörtökön az MTI-t Solymos László, a témában a kabinettel tárgyalásokat folytató Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti klubjának vezetője.

Bár azt, hogy kit jelölne a Most-Híd a kormánybiztosi funkció betöltésére, Solymos nem pontosította, pozsonyi lapinformációk már huzamosabb ideje azt valószínűsítik, hogy erre a posztra a párt A. Nagy Lászlót, a párt elnökségi tagját jelöli majd.

Szlovákiában az átlagbérek 90 százalékkal nőttek 10 év alatt

2012. június 1. (MTI)

Szlovákiában az elmúlt tíz év alatt az átlagbérek több mint 90 százalékkal emelkedtek, míg a fogyasztói árak közel 48 százalékkal - adta hírül a Postová banka analízisére hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség pénteken.

Két szegmens - az oktatás és a lakhatás - kivételével 2001 és 2011 között a fogyasztói árak minden területen alacsonyabb mértékben emelkedtek Szlovákiában, mint az átlagbérek. Az oktatás és művelődés szegmensében a fogyasztói árak 152,7 százalékkal, a lakhatási célú ingatlanok árai pedig 111,3 százalékkal emelkedtek.

A Postová banka analízise szerint az oktatás és a művelődés szegmensében tapasztalt legmagasabb mértékű árdrágulás nem befolyásolta jelentősen a szlovákiai átlagcsalád kiadásait, hiszen erre a szegmensre hosszú távon csak bevételeik közel egy százalékát költik az emberek. Ellenben a lakhatási célú ingatlanok árainak emelkedése jelentős befolyással volt a lakosság kiadásaira, mivel az élelmiszerek mellett a lakhatással kapcsolatos kiadások adják az átlagos szlovákiai háztartás kiadásainak legnagyobb hányadát.

Tavaly a Postová Banka adatai szerint a lakások és házak négyzetméterenkénti átlagára Szlovákiában 1.251 euró volt, ami több mint kétszerese a tíz évvel ezelőttinek.

Tíz év alatt az élelmiszerek és az alkoholmentes italok ára 28 százalékkal emelkedett, erre a termékkörre az átlagos háztartás összkiadásainak egynegyedét fordítja. A közlekedés 22 százalékkal drágult, amire az összkiadásuk csaknem 10 százalékát költik a háztartások.

Az említett időszakban egy szegmensben csökkentek a fogyasztói árak, a lakberendezés ára és a házak karbantartásának költségei 11,7 százalékkal mérséklődtek.

Az átlagos szlovákiai háztartás fogyasztói kiadásai évente közel 10 ezer eurót tesznek ki.

Egyszerűsítenének a válások folyamatán a szlovák liberálisok

2012. június 1. (MTI)

A válások folyamatának egyszerűsítését célzó törvénymódosítási javaslatot terjesztett be a szlovák törvényhozás júniusi ülésére a Richard Sulík vezette ellenzéki liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) két képviselője.

A jogszabály-módosítás alapját egy, a házastársak közötti megegyezés intézményét bevezető javaslat alkotja. Ennek alapján a házastársak válóper nélkül, csupán egy közjegyző jelenlétében aláírt megegyezés alapján bonthatnák fel házastársi köteléküket. Az egyszerűsített válási eljárást csak akkor lehetne használni, amikor azzal részint mindkét házastárs egyetért, valamint a házasságban nincsenek gyerekek, illetve ha azok már felnőttkorúak.

Bár a javaslatot egyelőre - a beterjesztőn kívül - egy parlamenti párt sem véleményezte, feltételezhető, hogy azt sem a legerősebb ellenzéki párt a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), sem pedig a Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt nem fogja támogatni. A javaslat jövőjéről így Robert Fico kormánypártjának, az Irány - Szociáldemokráciának (Smer-SD) a képviselői dönthetnek majd.

A válások száma Szlovákiában az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutat. A Statisztikai Hivatal adatai szerint 2011-ben 11 102 házasság végződött válással Szlovákiában, ez a válások számának nem egész tíz százalékkal való csökkenését jelenti az egy évvel korábbihoz képest, amikor is több mint 12 ezer válóper végződött a házasság kötelékének felbontásával. A válások számának - még a huszadik század hatvanas éveiben kezdődött növekedése - 2005-ben torpant meg.

Szlovák külügyminiszter: a nemzeti kisebbségek jogainak megőrzése a cél

2012. június 1. (MTI)

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter közlése szerint Pozsony eltökélt abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a jelenlegi szinten megőrzi, ahol lehet, továbbfejleszti, és eltökélt abban is, hogy ahol a magyar lakosság lélekszáma a legutóbbi népszámlálás alapján csökkent, ott is megmaradjanak az érintettek kisebbségi joga.

A tárcavezető pénteken megbeszélést folytatott Martonyi János magyar külügyminiszterrel, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte, a szlovák kormány tervezi az állampolgársági törvény módosítását a szlovák Alkotmánybíróság majdani véleményének és az európai sztenderdeknek a figyelembevételével, de ebben az ügyben egyelőre nincs konkrét döntés.

A két ország viszonyában vannak vitás kérdések, ezeket „egyenesen, őszintén, nyíltan és közvetlenül” beszélik meg diplomáciai egyeztetéseken, és megállapodtak, hogy „nem üzengetnek egymásnak” - hangsúlyozta.

Martonyi: a magyar-szlovák kapcsolatok sokkal jobbak, mint amilyennek tűnnek

2012. június 1. (MTI)

Sokkal jobbnak nevezte a külügyminiszter pénteken a magyar-szlovák kapcsolatokat annál, amilyennek látszanak. Martonyi János szlovák kollégájával tartott budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a vitás kérdések megoldásáért folyamatos párbeszédre van szükség a két kormány között.

A magyar-szlovák kapcsolatok lényegesen jobbak, mint ahogyan a külvilág gyakran feltételezi. A két ország közös érdekei sokkal erősebbek, jelentősebbek, mint a köztük felmerülő, fennálló viták - mondta Martonyi János.

A külügyminiszter közölte, hogy az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban nyilvánvalóan véleményeltérés van Magyarország és Szlovákia között. Szerinte ennek lényege, hogy másként értelmezik a kapcsolatot állam és állampolgár között.

Fontos, hogy az állampolgársági kérdés miatt ne legyen a két ország között az együttműködést befolyásoló „politikai feszültség”, és egyetlen embert se érjen hátrány - szögezte le Martonyi János.

Véleménye szerint ebben az ügyben „az egyéni sérelmek elkerülését a jelenlegi szlovák elképzelések nem oldanák meg”. Martonyi János hangsúlyozta, hogy a vitás ügyek megoldásáért folyamatos párbeszédre van szükség a két kormány között. Egyúttal üdvözölte az új szlovák kormány politikai üzenetét, hogy folytatni és erősíteni akarja a kétoldalú együttműködést.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter azt mondta: Pozsony eltökélt abban, hogy a nemzeti kisebbségek jogait a jelenlegi szinten megőrzi, ahol lehet, továbbfejleszti, és abban is, hogy ott is megmaradjanak a magyar kisebbség jogai, ahol csökkent a számuk a legutóbbi népszámlálás szerint.

Miroslav Lajcák is hangoztatta, hogy a két ország viszonyában vannak vitás kérdések, de ezeket „egyenesen, őszintén, nyíltan és közvetlenül” beszélik meg a diplomáciai egyeztetéseken. Hozzátette: megállapodtak, hogy „nem üzengetnek egymásnak”.

Az állampolgársági törvényről azt mondta, hogy a szlovák kormány tervezi a jogszabály módosítását a szlovák alkotmánybíróság majdani véleményének és az európai sztenderdeknek a figyelembevételével, de ebben az ügyben egyelőre nincs konkrét döntés.

A szlovák miniszter arra is kitért, hogy kormánya a kisebbségi ügyekkel foglalkozó megbízott posztjának létrehozásáról döntött, és ezt a pozíciót egy magyar nemzetiségű embernek adja.

Martonyi János megjegyezte: meghívták Budapestre Ivan Gasparovic szlovák államfőt, és látogatását szeretnék egybekötni a pilisszentkereszti Szlovák Ház átadásával.

A sajtótájékoztató után a két politikus átadta a Jószomszédság és megértés-díjat. A 2008 decemberében a két ország akkori külügyminisztere - Göncz Kinga és Ján Kubis - által alapított díjat azok a magánszemélyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik hozzájárultak a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez. Az elismeréssel 2000 euró jár.

Martonyi János adta át a díjat a magyarországi Terra Recognita Alapítvány elnökének, Zahorán Csabának. A 2005-ben alakult civil külpolitikai kezdeményezés tagjai elsősorban történész, közgazdász, politológus diplomával rendelkező fiatal kutatók, PhD-hallgatók. Az egyesület célja a közép-európai országok együttműködési készségének fejlesztése, a magyar társadalom Közép-Európával kapcsolatos ismereteinek bővítése.

Miroslav Lajcák az elismerést az Ipoly-hidak Újjáépítéséért Polgári Társulás elnökének, Lőrincz Máriának adta át. A szlovák civil egyesület 2004-es alakulása óta dolgozik a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztésén, fő célja a határ menti térségek közlekedési kapcsolatainak javítása.

Budapestre látogat pénteken a szlovák külügyminiszter

2012. május 31. (MTI)

Budapestre látogat pénteken Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, ez lesz az első hivatalos magyarországi útja Robert Fico kormányának hatalomra kerülése óta. A pozsonyi vendég várhatóan a határon túli magyarokról is tárgyal magyar kollégájával, Martonyi Jánossal.

A Külügyminisztérium közölte, a megbeszélésen a magyar-szlovák kapcsolatokat és az aktuális nemzetközi kérdéseket tekintik át. A tárcavezetők közös sajtótájékoztatójuk után átadják a Jószomszédság és megértés díjat.

 A 2008 decemberében a két ország akkori külügyminisztere - Göncz Kinga és Ján Kubis - által alapított közös díjat azok a

magánszemélyek vagy szervezetek kaphatják meg, akik hozzájárultak a magyar-szlovák kapcsolatok fejlesztéséhez és erősítéséhez. Az

elismeréssel 2000 eurós pénzjutalom is jár.

A TASR szlovák közszolgálati hírügynökség múlt csütörtökön arról írt, hogy a határon túli magyarok választójogáról is tárgyal Miroslav Lajcák a pénteki találkozón. Mint a szlovák külügyminiszter mondta, „nyitott kérdésekről is egyeztetni fog” budapesti látogatásán.

„Érthetően mindenről beszélni fogunk, de a diplomatikus tárgyalások keretén belül” - nyilatkozta Miroslav Lajcák.

A szlovák külügyminiszter megerősítette: magyar partnerével a kettős állampolgárság kérdése mellett egyeztetnek arról a törvényi szabályozásról is, amely választójogot adna a kettős állampolgársággal rendelkező határon túl élő magyaroknak.

A szlovák diplomácia vezetője közölte, minden dokumentumot annak alapján kell megítélni, amit tartalmaz illetve milyen mértékig felel meg az európai standardoknak. Rámutatott: ezt a törvényt eddig még nem látta. „Biztos vagyok benne, hogy abban a pillanatban, amint létrejön a törvény munkaváltozata, akkor az Európa Tanács és más európai intézmények is hozzászólnak majd, és ennek alapján foglalunk majd állást mi is” - tette hozzá Miroslav Lajcák.

Két héten belül döntés születhet a kisebbségi kormánybiztos státuszáról

2012. május 31. (MTI)

Június közepéig kellene megszületnie a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosának a hatásköreiről szóló megegyezésnek a szlovák kormánypárt és a Most-Híd között - erősítette meg az MTI pozsonyi irodájának Sólymos László, a szlovák-magyar párt parlamenti klubjának vezetője csütörtökön.

„Amennyiben sikerül megegyeznünk, tovább tárgyalunk a részletekről” - szögezte le Solymos László. Hozzátette: konkrét elképzeléseik vannak arról, hogy milyen jogköröket kellene kapnia a kisebbségügyi kormánybiztosnak.

A Most-Híd politikusa úgy véli, a kormánybiztos státusának többek közt biztosítania kellene, hogy a posztot betöltő személy felügyelni tudja a kisebbségekkel kapcsolatos törvények betartását. Solymos az adott törvényeket konkretizálva többek közt a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabályt, valamint a nemzetiségi kultúrák finanszírozását szabályozó előírásokat említette.

„A jogköröknek biztosítania kellene, hogy a kormánybiztosnak beleszólása legyen a kisebbségi kultúra finanszírozásába, akkor is, ha az utolsó szó a kormányhivatalé lesz” - szögezte le Solymos László.

Azt, hogy kit jelölne a Most-Híd a kormánybiztosi funkció betöltésére, Solymos nem pontosította. „Ez nem a nap témája, az a fontos, hogy olyan személy legyen, aki tapasztalatokkal rendelkezik ebben a témakörben” - tette hozzá.

Bár a leendő kormánybiztos személyét egyelőre a tárgyalásokat folytató egyik fél sem erősítette meg, pozsonyi lapinformációk már huzamosabb ideje azt valószínűsítik, hogy erre a posztra a Most-Híd A. Nagy Lászlót, a párt elnökségi tagját jelöli majd.

Új út épül Zemplénagárd és a szlovákiai Nagytárkány között

2012. május 31. (MTI)

Új út biztosít majd közvetlen kapcsolatot a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Zemplénagárd és a szlovákiai Nagytárkány között, a beruházás a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében valósul meg - tájékoztatta a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. csütörtökön az MTI-t.

A közlemény szerint a NIF Zrt. kihirdette a nyertes kivitelezőt: a munkát nyílt közbeszerzési eljáráson a Magyar Aszfalt Kft. nyerte el. A szerződéses összeg nettó 1,27 millió euró. A beruházás várhatóan 2012-ben elkészül.

A tervezett út a 3807. számú főútról ágazik le, és több mint 2 kilométer hosszban, kétszer egy sávon halad majd a magyar-szlovák határ felé.

A projekt a Magyarország–Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg - közölte a NIF.

Bő egy hónap múlva startol a Pohoda fesztivál

2012. május 31. (MTI)

Alig több mint egy hónap múlva kezdődik Szlovákia legnevesebb nyári fesztiválja, a Pohoda (Kényelem), amely július 5. és 7. között várja a szórakozni vágyó fiatalokat a trencséni reptéren.

A fesztivált idén 16. alkalommal rendezik meg. Jelentőségét mutatja, hogy az Európa legjobb fesztiváljait versenyeztető European Festival Awards díjátadón, amely a legnagyobb presztízsű fesztivál elismerés a kontinensen, az öt legjobb közepes méretű fesztiválok egyike lett (ugyanezen a szavazáson ítélték oda az Európa legjobb nagyfesztiválja címet a Sziget fesztiválnak).

Az idei nemzetközi felhozatal ismét gazdag lesz a Pohodán, hiszen húsz országból jönnek fellépők a klasszikustól a népzenén keresztül a keményebb műfajokig. A húzónevek közé tartozik az indie rockot játszó brit Kasabian, White Lies és Horrors, valamint a legendás amerikai énekes-gitáros, Lou Reed. Reed és a decemberben elhunyt volt csehszlovák, majd cseh köztársasági elnök és író, Václav Havel barátok voltak, az amerikai előadó fellépésével a szervezők Havel emléke előtt is tisztelegnek.

Az elektronikus zene képviselői közül fellép a brit Orbital, amely idén nyolc év után tért vissza új albummal. Színtén játszik a Pohodán a Caribou, a fesztivál hip-hop vonalát az amerikai Public Enemy képviseli, a világzenei fellépők közé tartozik JuJu, Little Roy, a Jamaican Legends, illetve a francia Yann Tiersen, aki az Amélie csodálatos élete vagy a Good Bye, Lenin! című film zenéjét szerezte.

A trencséni fesztiválra 30 ezer embert várnak. Az elmúlt két évet teltházzal zárták, a szervezők remélik, idén is sikerül megtölteni a helyi repteret.

Európai Bizottság: Szlovákiának erősítenie kell munkaerőpiacát

2012. május 30. (MTI)

Költségvetési hiányának kordában tartását, valamint munkaerőpiacának erősítését ajánlja Szlovákiának az Európai Bizottság (EB) - tudatta a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség szerdán.

Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye ezen a

napon ismertette az uniós tagállamok gazdaságáról készített

helyzetértékelését és az egyes országokra szabott ajánlásokat.

Az EB szerint az előző évhez képest változatlanok maradtak azok a kulcsfontosságú, a válságot követő intézkedések, amelyekkel az országnak foglalkoznia kell.

A jelentés rámutat, hogy a költségvetési hiány a 2011-ben megvalósított kormányzati intézkedések dacára is magas maradt. Emiatt, az alacsony növekedési prognózis figyelembevételével, kiegészítő intézkedésekre lesz szüksége az országnak.

Az EB jelentése megállapítja: abban az időszakban, amikor a kormánynak egyidejűleg kell számolnia a költségvetés kiadási oldalának lefaragásával, valamint az oktatás, a fejlesztés és a közlekedési infrastruktúra folyamatos anyagi támogatásával, eszköz lehet számára az adóbeszedés hatékonyságának növelése.

Az Európai Bizottság jelentése arra is rámutat, hogy Szlovákiának hiányosságai vannak a munkaerőpiacán. Megállapítja: ennek orvoslása a tavaly megvalósított intézkedések dacára is komoly kihívást jelent majd a szlovák kormány számára, annál is inkább, mivel a lakosság perifériára került rétegeinek - köztük a romáknak - a megjelenése a munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik.

Berényi József: Fontos, hogy az autonómia kérdéséről is beszéljünk

2012. május 30. (MTI)

A jövőben az autonómia kérdéséről, a magyar-magyar kapcsolatokról és gazdasági kérdésekről tárgyalna leginkább a Magyar Koalíció Pártja (MKP) a Most-Híddal - mutatott rá Berényi József, az MKP elnöke szerdán a két párt Pozsonyban megvalósított szakmai találkozója után.

Az MKP által kezdeményezett találkozó, amelynek során egyebek közt a szlovákiai magyarság megmaradását szolgáló célkitűzések is terítékre kerültek, nem hozott konkrét előrelépéseket a két párt közeledését illetően. Egyelőre az is kérdéses maradt, hogy vajon sor kerül e további egyeztetésekre a felek között.

„Voltak olyan témák amelyekben úgy érzem, tudunk előremozdulni, s voltak olyanok amelyekben nem” - mondta el a tárgyalás kapcsán Berényi József. Rámutatott: szeretnének beszélni a Most-Híd képviselőivel a kisebbségi autonómiák Európában működő modelljeiről is. Megjegyezte: több európai országban van példa oktatásügyi, kulturális és területi autonómia modellekre.

Az MKP elnöke szerint lényeges, hogy sikerüljön megtalálni az önrendelkezési modellek közül azt, amelyik Szlovákiában a legelfogadhatóbb. Ez szerinte annál inkább fontos, hiszen a felvidéki magyarság utóbbi két évtizedben tapasztalt lélekszám-fogyatkozása - az, hogy 20 év alatt 120 ezerrel csökkent a Szlovákiában élő magyarok száma - orvoslást igényel.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke az MKP autonómiatörekvésekkel kapcsolatban feltett kérdésére azt mondta: „Az autonómia ma ilyen formában nem téma.”

Már Szlovákiában is sugároz a Mária Rádió

2012. május 29. (MTI)

Regionális stúdióként már a Felvidékről is sugároz a katolikus Mária Rádió.

Egyelőre a felvidéki Mária Rádiónak nincs saját frekvenciája, így regionális stúdióként működik, bekapcsolódva a budapesti Rádió műsorába. A felvidéki Mária Rádió elnöke Lapos József professzor, műsorigazgatója pedig Lépes Lóránt atya lett – írja a Felvidék.ma hírportál. A rádió Szlovákiában három helyen hallgatható, mégpedig Komárom mintegy 30 kilométeres körzetében az FM 88,3 MHz-en, Párkány környékén az FM 97,4-en, Kassán pedig az FM 100,6-on. Interneten a mariaradio.hu honlapon, a DIGI TV hálózatán és a UPC műholdon érhető el. A Mária Rádió Olaszországban jött létre a nyolcvanas évek közepén, és terjedt el világszerte. Magyarországon 1998 óta sugároz. A rádió műsorait önkéntesek szerkesztik, hallgatottsága az országban körülbelül 500 ezres. Az egyes országokban működő rádiókat a Mária Rádió Világcsalád fogja össze.

Az elektromos cigaretták használatát is korlátoznák Szlovákiában

2012. május 29. (MTI)

Az elektromos cigaretták használatát és a dohányzás „hagyományos” módjait is korlátozná az a törvénymódosítási javaslat, amelyet még a jövő hónap végéig véleményezési eljárásba akar utalni a Szlovák Közegészségügyi Hivatal (ÚVZ SR).

A nemdohányzók védelméről szóló törvényben tervezett változtatásokról kedden tájékoztatott a hivatal.

A javaslat teljesen megtiltaná a dohányzást az iskolák és az óvodák, valamint a játszóterek területén, a múzeumokban, galériákban, mozikban és színházakban pedig csak a dohányzásra kijelölt helyeken tenné lehetővé.

A javaslat a legjelentősebb változtatást az elektromos és az úgynevezett gyógynövénytartalmú cigaretták használatának korlátozása terén vezetné be. A módosítás szerint ugyanis a jövőben ezek termékek esetében is a hagyományos dohánytermékre vonatkozó korlátozások lennének érvényben.

Az új szabályozás korlátozná a dohányzás lehetőségeit a bevásárlóközpontokban lévő kávézókban is. Az aktuális gyakorlat ugyanis, bár tiltja a dohányzást ezekben a központokban, a területükön lévő kávézókban ezt lehetővé teszi, abban az esetben is, ha azok légtere nyitott. Az új törvény a dohányzás lehetőségét már csak a fallal elkülönített éttermekben, kávézókban őrizné meg.

A módosítás szigorítana a jelenleg érvényes törvénynek az étkezési lehetőséget nyújtó vendéglátóipari egységekre vonatkozó részén is. A jelenlegi szabályozás úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy ilyen étterem dohányzók számára fenntartott résszel is rendelkezik, azt el kell különíteni a nemdohányzók számára fenntartott résztől. Az új javaslat szerint a jövőben a két részt nem csupán elkülöníteni, de szigetelni is kellene egymástól.

A módosítás - amennyiben jóváhagyásra kerül - a jövő év januárjától lenne hatályos.

„Békemenetet” tartott a szlovák-magyar közeledésért egy felvidéki magyar civil aktivista

2012. május 29. (MTI)

„Fárasztó volt, de megérte” - ezekkel a szavakkal értékelte az MTI-nek Bósza János kedden azt az általa szervezett - péntektől hétfőig tartó - „békemenetet”, amelyet a felvidéki civil aktivista a „szlovák-magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért” szervezett.

Az autonómiatörekvéseiről ismert felvidéki polgári aktivista saját honlapján, valamint az egyik közösségi oldalon a pünkösdi hétvégére hirdette meg Révkomáromból Pozsonyig tartó „békemenetét”. A menet - amelynek végül Bósza János csak másodmagával, a magyarországi Révész Ferenccel vágott neki - május 25-én néhány perccel reggel hat óra után a révkomáromi Klapka térről indult. Bósza János a menet során egy kétnyelvű, a hátizsákjára tűzött „Első békemenet a szlovák-magyar közeledésért, egyenjogúságért és önrendelkezési jogért” feliratú zászlóval hirdette kezdeményezése célját.

A mintegy száz kilométeres távot - több megállót beiktatva - négy nap alatt tették meg a menet résztvevői. Úti céljukhoz - a pozsonyi elnöki palota előtt álló Béke szökőkúthoz - hétfő kora este érkeztek meg. Itt a közben hétfősre duzzadt csoport a zászlón hirdetettek jegyében gyújtott gyertyát.

Bósza János a menet kapcsán az MTI-nek azt nyilatkozta: az út során és Pozsonyban sem érte őket semmiféle atrocitás. „Az út fárasztó volt, de megérte” - állapította meg a polgári aktivista. Rámutatott: ha megviselte is az út, úgy véli, sikerült elérni, hogy a szlovák-magyar megbékélés mellett a szlovákiai magyarság jogazonosságának és önrendelkezésének fontosságára is ráirányítsa a figyelmet.

„A békemenet, ha kevesen vettek is rajta részt, teljesítette küldetését” - tette hozzá Bósza János.

Fico: Vizsgáljuk a hazai jogrend és a Vatikáni szerződés közötti viszonyt

2012. május 29. (MTI)

Robert Fico szerint további vizsgálatra szorul, hogy milyen körülmények között lehetne csökkenteni Szlovákiában az egyházi ünnepek számát, mivel azok listája egy nemzetközi szerződéshez kötődik - adta hírül a szlovák kormányfő kijelentéseire hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség kedden.

Robert Fico erről az úgynevezett Fejlesztési és szolidaritási tanács - a költségvetés konszolidációja lehetőségeivel kapcsolatos - újabb egyeztetését követően beszélt kedden.

A kormány és annak szociális partnerei alkotta tanács egyeztetése ezúttal az egyházak képviselőinek a részvételével zajlott Pozsonyban, és annak egyik témája az a munkaadói indítvány volt, amely az állami ünnepek számának a csökkentését célozza. A Fico-kormányzat a közkiadások egyik konszolidációs eszközeként már korábban felvetette, hogy csökkentené az állami ünnepek számát. A javaslat kapcsán elsősorban egyházi ünnepek megszüntetéséről esett szó. A mai egyeztetést követően azonban a javaslat megvalósítása bizonytalanná vált.

„Egyelőre vizsgáljuk, milyen a viszony a hazai jogrend, illetve a Szentszék és a szlovák kormány által kötött szerződés között. Amennyiben a Vatikáni szerződés szilárd részét képezi az egyházi ünnepek listája, akkor annál komplikáltabb lesz ezekhez nyúlni” - mutatott rá Robert Fico az egyeztetést követően.