Az ellenzékkel is egyeztet Robert Fico a konszolidációs intézkedésekről

2012. június 8. (MTI)

A költségvetés konszolidációját célzó intézkedésekkel kapcsolatos, a jövő héten megrendezendő egyeztetésre hívta meg az ellenzéki pártok vezetőit Robert Fico szlovák kormányfő pénteken.

A széleskörű egyeztetést Fico Peter Kazimír pénzügyminiszterrel a pozsonyi kormánypalotában tartott sajtóértekezletén, a kabinet konszolidációs tervei állapotának ismertetése után jelentette be.

Robert Fico a kabinet által eddig felvázolt intézkedési tervek kapcsán úgy vélte, a kormány jó úton halad annak irányába, hogy sikerüljön teljesíteni a közkiadások egyensúlyba hozásának célját. „Nagyon világos és konkrét elképzeléseink vannak” - szögezte le a szlovák kormányfő. Megerősítette: kabinetje az idén képes lesz a GDP-arányos költségvetési hiányt 4,6 százalékra, 2013-ban pedig 3 százalék alá csökkenteni. Rámutatott: ezen célok eléréséhez az év végéig 300 millió eurót, jövőre pedig másfél milliárdot kell „előteremtenie” a kormánynak a költségvetés kiadási, illetve bevételi oldalán.

Robert Fico az ellenzéki pártoknak a közkiadások konszolidációjára eddig tett javaslatait is véleményezte. Fico a legerősebb parlamenti ellenzéki pártnak, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) a szociális juttatások célcsoportját jövedelmi plafonnal szűkítő javaslatát elfogadhatatlannak, a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) és a Most-Híd szlovák-magyar párt felvetéseit „leginkább konstruktívnak”, de elégtelen hozadékúnak nevezte. Rámutatott: a két párt konszolidációs terveinek megvalósítása nem lenne elégséges annak a 300 millió eurónak az előteremtésére, amelyre a 4,6 százalékos költségvetési hiány betartásához szükség van.

Fico a kormánynak küldött ellenzéki javaslatokat végül úgy összegezte: azok nem tartalmaztak valós és elégséges alternatív megoldásokat. Leszögezte: a bírálatoknak csak olyan részről ad helyet, ahonnét valós javaslatok is érkeznek, ezért a jövő héten újabb - ezúttal személyes - egyeztetést tart az ellenzéki pártok vezetőivel, hogy azok megismertethessék alternatív konszolidációs elképzeléseikkel.

Jótékonysági konferencia Krasznahorka újjáépítésért

2012. június 8. (MTI)

Krasznahorka vára újjáépítéséért jótékonysági konferenciát rendezett az ifjabb gróf Andrássy Gyula Alapítvány pénteken Budapesten.

Szeiler Erika, az alapítvány kurátora megnyitó beszédében elmondta, az idén tavasszal a krasznahorkai vár tetőszerkezete leégett. Az épületben bekövetkezett károkat 8 millió euróra becsülik, míg a műkincsekben bekövetkezett károkat pénzben nem lehet kifejezni. Mivel az Andrássy család története szorosan összefonódik Krasznahorkával, a rekonstrukcióhoz az alapítvány anyagi hozzájárulással, adományok gyűjtésével szeretne hozzájárulni - fejtette ki.

Közölte, a vár nemcsak múzeumként, hanem nemzetközi találkozóhelyként is működhetne, amely tudományos konferenciáknak, művészeti rendezvényeknek, politikai találkozásoknak adna otthont. Ezzel újabb, kibővített funkciót nyerne a vár, mint a nemzetközi, közép-európai tudományos-művészeti együttműködés tere.

Pandula Attila egyetemi docens előadásában arról beszélt, hogy a krasznahorkai vár gyűjteményében dominánsak a 18-19. századból és a 20. század elejéről származó tárgyak. Nagy a fegyvertörténeti anyag, a többi között díszágyúk, páncélok és vértezetek, zászlók, kézi lőfegyverek találhatók itt. Hozzátette: a tárgyakat enteriőrszerűen helyezték el, a vár konyhájában például nyitott tűzhely, eszközök és edények találhatók.

Az Andrássy család a 19. században gyűjtő családdá vált, megvolt hozzá a vagyona és a tehetsége is, amellyel új imázst teremtett magának - hangsúlyozta Gergely András egyetemi tanár.

Basics Beatrix művészettörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy az Andrássy család birtokai - Tiszadob, Monok, Krasznahorka, Betlér és Tőketerebes - hivatottak bemutatni az Andrássy család múltját és hatását.

A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A tűz következtében a vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. Bár a műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni, a kár így is 8 millió euróra tehető.

A szlovák gazdák földvásárlásának segítését tervezik Szlovákiában

2012. június 8. (MTI)

Hitelkezességi alap létrehozását tervezi a szlovák földművelésügyi minisztérium a hazai gazdák földvásárlásának elősegítésére.

Az elképzelés szerint a hitelkezességi alapon keresztül állami garanciát vállalnának a szlovák gazdák - földvásárlás céljából - igényelt hiteleire. Az alap létrehozásával a minisztérium a kereskedelmi bankok ilyen irányú hitelkihelyezését szeretné ösztönözni, azt, hogy földvásárlás céljára a bankok hosszúlejáratú 10, 15 és 20 éves futamidejű hiteleket adjanak. A hitelkezességi alapról a földművelésügyi minisztérium már tárgyalásokat is kezdett a pénzügyi tárcával.

Lubomír Jahnátek tárcavezető azzal indokolja a kezdeményezést, hogy Szlovákiában a kisebb területeken gazdálkodó farmerek és a szövetkezetek jelentős része permanens pénzhiánnyal küzd. Ezért akkor sem tudnak újabb - az agrárvállalkozások fejlesztéséhez nélkülözhetetlen - földterületeket vásárolni, ha van eladó. „Ha a szövetkezetnek nincs pénze akkor jön egy dán megveszi és még 5 százalékkal többet is kínál” - nyilatkozta a tárca tervével kapcsolatban Lubomír Jahnátek földművelésügyi miniszter a SITA szlovák hírügynökségnek.

Az állami hitelgarancia kihasználása a gazdák számára korlátozásokkal is jár majd. A hitel visszafizetésének teljes futamideje alatt, illetve a kölcsön teljes törlesztéséig ugyanis a megvásárolt földterületen kizárólag - a megegyezés részét képező - agrártevékenységet lehet majd folytatni. Amennyiben a gazda a hitel törlesztése idején csődbe megy, úgy kölcsöne fennmaradó részét a hitelkezességi alap állná.

A minisztérium terveit a szakmai szervezetek is üdvözlik.

„Egy ilyen lépéssel régi kérésünknek tesz eleget a minisztérium, de - az esetleges visszaélések elkerülése végett - még szükség lesz pontosításokra és néhány részlet beiktatására” - nyilatkozta a tervezet kapcsán az MTI-nek Pém Bálint, a Fiatal Mezőgazdászok Szövetségének elnöke. Úgy véli, a hitelfelvételt úgy kellene könnyíteni, hogy a hitelből az általuk már megművelt területeket tudják megvenni a gazdák és ne fordulhasson elő, hogy az egyébként is tőkeerős nagyvállalkozók kezdjenek nagybani felvásárlásba.

Szlovákiában a jelenleg érvényes - a földvásárlásra vonatkozó - szabályozás, Szlovákiában bejegyzett, ám külföldi tulajdonú vállalatok számára is lehetővé teszi a földvásárlást.

„Szlovákia ebből a szempontból Eldorádó a tőkeerős külföldi vállalkozók számára” - hangsúlyozta a szakmai szervezet elnöke. Hozzátette: bár pontos kimutatással nem rendelkeznek, tudomásuk szerint az elmúlt évek során - e szabályozás következtében - hatalmas földterületek kerültek a külföldiek kezébe.

Elkezdte a szlovák állampolgársági törvény módosításának kidolgozását belügyi tárca

2012. június 7. (MTI)

Megkezdte az állampolgársági törvényt módosító javaslat kidolgozását a szlovák belügyminisztérium - adta hírül csütörtökön a pozsonyi belügyi tárca.

Szlovákiában már korábban bejelentették, hogy Robert Fico kormánya változtatni kíván a törvényen, amelynek alapján - közel két éve - elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik országét felveszi.

A SITA szlovák hírügynökség csütörtökön arról adott hírt: a tárca közlése szerint a módosítást követően a törvény ismételten lehetővé teszi, hogy szlovák állampolgárok felvegyék egy másik ország állampolgárságát, miközben megtartják a szlovák állampolgárságukat is.

A törvény lehetővé tenné egy másik ország állampolgárságának a felvételét olyan személyek számára, akik már éltek külföldön. Ugyanakkor azok a személyek, akik az adott országhoz való „kötődések” nélkül - tehát például a hatályos magyar törvény alapján szereznek állampolgárságot - továbbra is elveszíthetnék szlovák állampolgárságukat. Natália Hattalová, a szlovák belügyi tárca sajtóosztályának munkatársa szerint a módosítás további részletei még kidolgozás alatt állnak.

Egy hasonló módosítási indítvánnyal a jelenlegi kormánypárt - a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) - már Iveta Radicová kormányzásának idején (2010-2012) is előállt, ám akkor javaslatukat elutasították. Bár a szlovák parlamentben lévő aktuális erőviszonyok mellett a Smer egyedül is képes egy ilyen módosítás hatályosítására, több ellenzéki párt is jelezte: elképzelhetőnek tartja, hogy támogatná a módosítást.

Igor Matovic, a szlovák törvényhozás második legerősebb ellenzéki pártjának, az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának vezetője az előző parlamenti ciklusban támogatta Ficóék hasonló indítványát.

A legerősebb ellenzéki párt, a keresztény-konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) egyelőre nem véleményezte a javaslatot.

Ludovít Kaník, a Radicová-kormány legerősebb pártja - a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) - parlamenti klubjának vezetője annak a véleményének adott hangot: el tudja képzelni, hogy támogassa azt a módosítást, amely nem szankcionálná azokat, akik „standard” módon szerezték meg más ország állampolgárságát.

Richard Sulík, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjának elnöke azt mondta: csak a módosítás végleges formája alapján mond véleményt.

A Most-Híd szlovák-magyar párt elfogadhatatlannak tart bármilyen olyan törvényt, amely lehetővé teszi, hogy szlovák állampolgárokat akaratuk ellenére fosszanak meg állampolgárságuktól.

A Magyar Koalíció Pártja a múltban már több alkalommal is keményen bírálta, jogfosztónak és alkotmányellenesnek nevezve a szlovák állampolgársági törvényt. A mostani javaslatban pedig csak annak újabb bizonyítékának látják, hogy Robert Ficóék „bizonytalansági tényezőként” tekintenek a szlovákiai magyarokra.

Újabb szakaszába lépett a krasznahorkai vár felújítása

2012. június 7. (MTI)

Elkészült a krasznahorkai vár leégett tetőszerkezetének felújítási tervdokumentációja, és ezzel újabb szakaszába lépett a műemlék felújítása.

A műemlékvédelmi hivatal döntése értelmében az alsó- és középső vár épületeinek új tetőszerkezetét eredeti formájában rekonstruálják, az elpusztult födém hű másolatait - bécsi típusú égetett cserépből - helyezik fel - mondta el Rastislav Púdelka, a várat kezelő Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) vezérigazgatója csütörtökön az MTI-nek.

A felújítás kivitelezőjéről - közbeszerzési eljárás keretén belül - egy szakmai bizottság dönt majd.

Púdelka közölte, hogy a vár villamos energiaellátását biztosító hálózat felújítása is folyamatban van, jelenleg a kiesést áramfejlesztőkkel pótolják. A jövő héten megelőző intézkedés keretében megkezdik a várhegy megtisztítását az elszenesedett, megégett fáktól. Még nem fejeződött be a kárfelmérés a vármúzeum műtárgyait illetően, illetve folyik annak megállapítása is, hogy a sérült műkincsek milyen mértékű felújítást igényelnek.

A vezérigazgató elmondta, sikeresen folytatódik a nyilvános gyűjtés, eddig valamivel több mint 96 ezer euró érkezett a közadakozásra fenntartott számlára.

A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A műemlék teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. Bár a műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni, a kárt 8 millió euróra becsülik. Ebből 7 millió euró az épületben és egymillió az ingóságokban keletkezett kár.

Negyedével csökkentheti a szlovák cégek beruházásait a kormány adóemelése

2012. június 7. (MTI)

A szlovák kormány által jelzett, a jövő évtől esedékes adóemelések a szlovák vállalatok beruházásait negyedével, alkalmazottaik számát pedig 5 százalékkal csökkenthetik - közölte Szlovákia Vállalkozói Szövetsége (PAS) csütörtökön a tagjai körében végzett felmérésére hivatkozva.

A 125 Szlovákiában működő vállalat részvételével végzett felmérés szerint a kormány által jelzett adó- és járulékemelés átlagosan mintegy 8 százalékkal növeli a vállalatok költségeit. A változások miatt a vállalatok kétharmada számít arra, hogy emelkedni fognak a költségei. Ennek következtében a vállalatok alkalmazotti állományuk átlagosan 4,9 százalékának a leépítésével, valamint tervezett beruházásaik 25,4 százalékos visszafogásával számolnak.

Robert Fico miniszterelnök két hete, a kormány és a szociális partnerei részvételével zajlott „fejlesztési és szolidaritási tanács” ülését követően több, a költségvetés konszolidációját célzó megszorító intézkedés bevezetését erősítette meg a jövő évtől. Ezek egyike, hogy 2013-tól az eddigi 19-ről 23 százalékosra emelkedik a társasági nyereségadó, illetve az, hogy a kivetési alap emelése miatt a vállalkozók járulékterhei is nőni fognak.

A vállalatok több mint fele a társasági nyereségadó emelését tartja a kormány által jelzett intézkedések legkomolyabb negatív hozadékának. A felmérésben résztvevő cégek 49 százaléka a járulékkiadások emelkedése, 39 százaléka pedig - a bankadó emelkedése miatt feltételezett - hiteldrágulás miatt aggódik leginkább. Az osztalékadó és a magánszemélyek progresszív jövedelemadójának bevezetését a megkérdezettek 38 százaléka tartja kiemelten aggasztónak.

A szlovákok alig 3 százaléka érzi gazdagnak magát

2012. június 7. (MTI)

A szlovák lakosság 2,7 százaléka értékelte gazdagnak magát aktuális anyagi helyzetét tekintve egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérés szerint.

A 2Muse közvélemény-kutató ügynökség által a Prima banka megbízásából végzett felmérés adataiból kitűnik, hogy az abban résztvevők több mint fele 100 ezer euró körüli összeg birtoklása esetén érezné gazdagnak magát, közel egynegyedüknek ehhez az érzéshez jóval több, legalább egymillió euróra lenne szüksége. Ugyanakkor a megkérdezettek csaknem 5 százalékának jóval alacsonyabb elvárásai voltak, ők azt állították: már ezer euró birtoklása esetén is gazdagnak éreznék magukat.

A gazdagság egyéni határaként - a felmérés alapján - rendszerint a férfiak és a 25 évnél fiatalabbak jelölték meg a legmagasabb összegeket.

A közvélemény-kutatás során a felmérés készítői azt a kérdést is feltették a résztvevőknek, hogy milyen összeget szeretnének magukénak tudni tartalékként, vagyis váratlan kiadások fedezésére. A válaszadók mintegy fele erre a célra 3000 euró körüli összeget jelölt meg elégségesnek, mintegy egynegyedük 1000 euróval is elégedett lett volna és az egy százalékot sem érte el azoknak az aránya akik azt válaszolták: nincs szükségük tartalékra.

Azt, hogy rendelkezzenek a váratlan kiadások fedezésére félretett összeggel, legnagyobb mértékben a férfiak, a 36 évesnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel és a magasabb bevétellel rendelkezők tartották fontosnak.

Hárommillió eurót juttat tartalékalapjából a déli járásoknak a Fico-kabinet

2012. június 6. (MTI)

Hárommillió eurót szabadított fel tartalékalapjából a szlovák kormány Közép-Szlovákia három - részint magyarok lakta - járása infrastrukturális és egyéb célú fejlesztésének a támogatására - adta hírül a SITA szlovák hírügynökség szerdán.

A támogatásokból három déli járás: a rimaszombati, a rőcei és a poltári részesülhet majd.

Robert Fico kormányfő a kabinet ülését követő sajtóértekezleten úgy nyilatkozott: a támogatás az érintett járások legégetőbb problémáinak a kezelését célozza, és a pénzt elsősorban a helyi infrastruktúra javítására szánják.

Robert Fico a régió számára fontos infrastrukturális fejlesztések kapcsán a Zólyomból Kassára vezető R2-es gyorsforgalmi útról is beszélt. Ezzel összefüggésben elmondta: a kabinet ülésén feladatul adta a közlekedési tárca vezetőjének, hogy egy éven belül indítsa el a gyorsforgalmi út két első tervezett szakaszának építését.

A kormány tervezete mintegy húsz kilométernyi gyorsforgalmi út, pontosabban a Zólyom-Pstrusa, illetve a Pstrusa-Kriván szakaszok megépítésével számol, ezek feltételezett összköltsége mintegy 400 millió euró lesz.

Szlovákiában 14,1 százalékosra nőtt a munkanélküliség

2012. június 6. (MTI)

Egymást követően már a második negyedévben emelkedett a munkanélküliség Szlovákiában, a ráta az idén az első negyedévben elérte a 14,1 százalékot - derült ki a szlovák statisztikai hivatal szerdán közzétett adataiból.

Az idén az első három hónapban 2,2 százalékkal 380.300-ra emelkedett a munkanélküliek száma az előző év hasonló időszakához képest. A munkanélküliségi arány ezzel éves összehasonlításban 0,2 százalékponttal nőtt.

A statisztikai hivatal szerint a munkanélküliség növekedéséhez jelentősen hozzájárult az egy évnél hosszabb ideje munka nélkül lévők magas, 63,3 százalékos aránya.

A foglalkoztatottak száma az előző év hasonló időszakához képest 28.600-zal 2,325 millióra emelkedett, a foglalkoztatottság növekedésének üteme ezzel 0,9 százalékponttal, 1,2 százalékra mérséklődött.

Az év első három hónapjában 3,2 százalékkal nőt a bruttó átlagbér összege az előző év hasonló időszakához képest, elérte a 770 eurót. Ismét Pozsony megyében mutatták ki a legmagasabb átlagbért amelynek összege elérte az 1.015 eurót, a legalacsonyabb pedig az eperjesi kerületben volt, 562 euró.

A szlovák gazdaság 3 százalékkal bővült az első negyedévben

2012. június 6. (MTI)

Az idén az első negyedévben 3 százalékkal nőtt a szlovák bruttó hazai termék (GDP) az előző év azonos időszakához képest - közölte a szlovák statisztikai hivatal szerdán.

A növekedés 0,1 százalékkal maradt el a hivatal előzetes prognózisától.

A GDP folyó áron 4,4 százalékkal 16,5 milliárd euróra emelkedett. Az év első három hónapjában a gazdaság az előző negyedévhez képest 0,7 százalékkal bővült.

A jelentés a GDP vártnál visszafogottabb emelkedését elsősorban a külföldi kereslet növekedési ütemének jelentős lelassulásával magyarázza. A termék és szolgáltatás export éves összehasonlításban csak 2,6 százalékkal emelkedett, míg 2011 első negyedében még 16,8 százalékkal. A termékek és szolgáltatások importja 1,3 százalékkal esett vissza az idei év első negyedében.

A gazdasági növekedéshez legnagyobb mértékben (35,9 százalékkal) az ipar járult hozzá, ám jelentős volt az üzlet a szállítás és a vendéglátás szegmens (18,5 százalék) valamint a közigazgatás, művelődés és az egészségügy (12,9 százalék) szerepe is.

Gasparovic: Szlovákia nem mondhat le az atomenergiáról

2012. június 5. (MTI)

Szlovákia a jövőben sem mond le az atomenergia előállításáról - szögezte le Ivan Gasparovic szlovák államfő kedden Pozsonyban a Heinz Fischer osztrák államfővel folytatott munkamegbeszélésen.

Bécs évek óta komoly kritikával illeti Szlovákiát a jászlói (Jaslovské Bohunice) és a mohi (Mochovce) atomerőmű miatt. Ausztria több pert is indított a szlovák atomerőművek leállítása érdekében, s a jászlói erőmű két blokkjának leállítását annak idején a szlovák EU-csatlakozás feltételeként szabta meg.

Fischer és Gasparovic keddi találkozója megerősítette azt a véleményt, hogy a szlovák-osztrák kapcsolatokban továbbra is a szlovákiai atomenergia-termelés az egyetlen, komolyabb vitákat kiváltó kérdés.

Ivan Gasparovic a találkozót követő sajtóértekezleten elmondta: Szlovákia függ az atomenergiától, a jövőben sem mondhat le róla. Rámutatott: az ország áramszükségletének több mint a felét ebből a forrásból nyeri. Megjegyezte: emellett Szlovákia számára is rendkívül fontos a biztonság, ennek érdekében beruházásokat akarnak megvalósítani. A téma kapcsán Heinz Fischer leszögezte: az osztrák fél számára a biztonság az elsődleges.

Koszovó kérdésével kapcsolatban Fischer annak a nézetének adott hangot, hogy Szlovákia álláspontja pragmatikus. „Olyan megoldásokat kell keresnünk Belgrádot és Pristinát illetően, hogy azokba az EU, a többség véleményét is bele tudjuk foglalni” - szögezte le az osztrák államfő.

Szlovákia azon öt EU-tagállam közé tartozik, amelyek nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Szigorítana az élelmiszer behozatali ellenőrzéseken a szlovák agrártárca

2012. június 5. (MTI)

Szigorítani készül az import élelmiszerek ellenőrzését és súlyosbítani a silány minőségű élelmiszerek behozataláért járó büntetéseket a szlovák földművelésügyi minisztérium - adta hírül Lubomír Jahnátek miniszterre hivatkozva a SITA szlovák hírügynökség kedden.

Az agrártárca vezetője szerint az importból származó élelmiszerek ellenőrzésének több szakaszán is szigorítanának. A szállítási szakaszban a minisztérium - a belügyi tárcával együttműködve - olyan ellenőrzőcsoportokat hozna létre, amelyek rendszeresen ellenőriznék az élelmiszerszállító kamionokat.

„Hasonló rendszert akarunk bevezetni, mint amilyen a környező országokban működik” - indokolta a várhatóan már a közeljövőben bevezetendő intézkedést Lubomír Jahnátek. Hozzátette: az ellenőrzési folyamat szigorításaival egyidejűleg a tárca súlyosbítani fog azoknak a büntetésén is, akik megpróbálják kikerülni az import élelmiszerek központi elosztóit.

Lubomír Jahnátek szerint az ellenőrzések során elsősorban azokra az üzletláncokra fognak összpontosítani, amelyekben az eddigi tapasztalatok alapján gyakran találtak a silány minőségű élelmiszereket. Ezeket a minisztérium már előzetesen feltérképezte - közölte a miniszter.

Az import élelmiszerek szigorúbb ellenőrzésének szükségessége a lengyelországi só botrány nyomán került előtérbe Szlovákiában. Akkor a szlovák sajtó hetekig emlegette azokat a lengyel cégeket, amelyekről kiderült, hogy ipari felhasználásra szánt sót használtak fel élelmiszergyártáshoz.

Nemzeti összetartozás napja - A szlovák állampolgársági törvény hatályon kívül helyezését sürgetik

2012. június 4. (MTI)

A szlovák állampolgársági törvény hatályon kívül helyezésére szólította fel a szlovák hatóságokat az Emberi Méltóság Tanácsa jogvédő szervezet a nemzeti összetartozás napjának alkalmából - derült ki a szervezetnek az MTI pozsonyi irodájához hétfőn eljutatott közleményéből.

„Az Emberi Méltóság Tanácsa mint jogvédő szervezet ismételten felszólítja a szlovák hatóságokat, hogy a jogellenes cselekedeteket szüntessék meg, és a hátrányos megkülönböztetésre okot adó törvényt helyezzék hatályon kívül” - áll a közleményben, amelyben a szervezet egyúttal háláját fejezi ki azoknak a felvidéki magyaroknak, akik „egzisztenciájukat is kockáztatva” vállalták a magyarsághoz való tartozásukat.

Az Emberi Méltóság Tanácsának - Lomnici Zoltán, a szervezet elnöke, valamint Berényi József MKP-elnök által is szignált - közleménye rámutat: a szlovák állam saját alkotmányát, az emberjogi egyezményt és uniós jogszabályokat figyelmen kívül hagyva indított harcot a magyar állampolgárságot nyilvánosan felvállaló polgárai ellen. Ennek kapcsán megállapítja: nem csupán a magyarságnak, hanem az európai közvéleménynek is feladata, hogy a saját szülőföldjükön hontalanná tett felvidéki magyarok érdekében lépéseket tegyen.

Az Emberi Méltóság Tanácsa korábban már hét szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar jogi képviseletét vállalta a strasbourgi emberi jogi bírósághoz címzett beadványukkal kapcsolatban.

Nyílt levél a Külföldi Szlovákok Világszövetsége elnökéhez

2012. június 6. (Jobbik.hu)

A Külföldi Szlovákok Világszövetsége hétfőn nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy a Jobbik szegedi tagjai – a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul – szlovák nyelvű utcanévtáblákat ragasztottak át.

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke az ügy kapcsán nyílt levéllel fordult a Külföldi Szlovákok Világszövetsége elnökéhez, amelyet – a Jobbiknak a nyelvi jogok kölcsönös biztosítása iránti elkötelezettsége és az egymás iránti kölcsönös tisztelet fontossága jeleként – szlovák nyelven juttatott el a szervezethez.

Nyílt levél a Külföldi Szlovákok Világszövetsége elnökéhez:

Tisztelt Vladimír Skalský Úr!

A Külföldi Szlovákok Világszövetsége 2012. június 4-én a TASR szlovák hírügynökséghez eljuttatott levelében nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy Szegeden a Jobbik helyi szervezetének tagjai – a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozásul – átragasztották a nemrég kihelyezett szlovák nyelvű utcanévtáblákat. Azt is megemlítették – Szeged városának esetében egyébként valótlanul –, hogy „a kétnyelvű feliratok elhelyezése Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből, különösképpen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájából, továbbá Magyarország belső jogrendjéből következik.”

Engedje meg Elnök Úr, hogy a Világszövetség levelében írtakkal kapcsolatban tisztelettel felhívjam figyelmét néhány, az ügy szempontjából kiemelkedően fontos tényre!

2010-ben a Jobbik Magyarországért Mozgalom volt az egyetlen olyan magyarországi párt, amely programjában foglalkozott a hazánkban élő nemzeti kisebbségek jogainak biztosításával, valamint határozottan kiállt anyagi és szellemi gyarapodásuk előmozdításáért, hogy ezáltal valóban hazájuknak érezhessék Magyarországot. Hadd emlékeztessem Elnök Urat ennek kapcsán Imrich Fuhl, a LuNo.hu szlovák nyelvű hírportál szerkesztőjének, az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlési tagjának akkori nyilatkozatára, amelyet szintén a TASR hírügynökségnek adott: „Ha kizárólag a kisebbségvédelmi programok alapján kellene döntenem, akkor a Jobbikra kellene szavaznom.”

Mivel Elnök Úr láthatóan kiemelt érdeklődést tulajdonít pártunk közéleti megnyilvánulásai iránt, nyilvánvalóan az sem kerülte el figyelmét, hogy a Jobbik számos alkalommal állt ki a nemzetiségi jogok érvényesítése, sőt adott esetben kiszélesítése mellett is. Vonatkozó országgyűlési felszólalásainkban és nyilatkozatainkban is kiemelt figyelmet fordítunk a magyarországi nemzetiségek ügyére, mivel úgy gondoljuk, csak rendezett hazai nemzetiségi viszonyok mellett léphetünk fel hitelesen és hatékonyan a szomszédos országok területén élő magyarság jogainak védelme érdekében.

Kiemelném továbbá azt a tény, hogy a decemberben elfogadott magyarországi nemzetiségi törvénybe éppen a Jobbik határozott fellépésére kerültek be kisebbségi nyelvhasználatot és nyelvi jogokat kiterjesztő passzusok. Ha már az utcanévtáblák ügyében fogalmazódott meg nyílt levelük, hadd említsem példaként azt a Jobbik által benyújtott, és az Országgyűlés által elfogadott módosító javaslatot, amelynek értelmében a közintézmények és közterületek feliratait az adott nemzetiség nyelvén – az Európa-szerte általános, 20%-os reprezentáltsággal szemben – a jövőben Magyarországon már 10%-os etnikai aránynál is fel kell tüntetni.

Szeretném ez úton is világossá tenni Ön és szervezete előtt a Jobbik álláspontját szegedi kollégáink akciójával kapcsolatban. Helyi aktivistáink tettükkel csupán az Önök anyaországában élő magyarságot nap mint nap igazságtalanul sújtó megaláztatások és érthetetlen diszkrimináció ellen kívánták felemelni szavukat. Meglehet, hogy ennek a tiltakozásnak nem a legmegfelelőbb módját választották, akaratlanul is megbántva esetleg ezzel az ügyben érintetteket, céljukkal azonban messzemenőkig egyetértek. Az utóbbi években ugyanis Szlovákia a magyarság számára vészkorszaknak is bátran nevezhető beneši idők szellemében emelte állami szintre azt a soviniszta, magyarellenes, minden európai normával és értékkel szembemenő politikát, amelynek eredményeként ellehetetlenülnek és üldözötté válnak szülőföldjükön az ott élő magyarok. Megfélemlítik az állami alkalmazottakat, hogy még egymás között se merjék anyanyelvüket használni; pénzbírsággal sújtják a magyar nyelvet használó és csak azon kommunikáló médiumokat, civil szervezeteket és kulturális egyesületeket; megfosztják szlovák állampolgárságuktól, egészségügyi biztosításuktól, választójoguktól a magyar nemzetiségüket büszkén vállaló és azt a magyar állampolgárság felvételével is megerősítő nemzettársainkat.

Tisztelt Elnök Úr!

Természetesnek, példaértékűnek, sőt követendőnek tartom azt, ha egy olyan nemzeti érdekvédelmi szervezet, mint az Önöké, fellép a világ bármely pontján élő nemzettestvérei érdekében, ha úgy érzi, hogy őket hátrány vagy jogsérelem érte. Ugyanakkor azt kérem Öntől, ha valóban ennyire fontosnak tartják a kisebbségi és nyelvi jogok érvényesülését Magyarországon, akkor legalább ekkora határozottsággal és elszántsággal emeljék fel szavukat a szlovákiai magyarságot ért számtalan jogsértés ellen is! Befolyásukat felhasználva hassanak a szlovák kormányra annak érdekében, hogy az egyértelműen magyarellenes céllal megszületett nyelv- és állampolgársági törvény diszkriminatív rendelkezéseit hatályon kívül helyezzék, és a magyar nemzeti közösség szabadon, az Ön által is hivatkozott nemzetközi jogok biztosítása mellett, békében élhessen szülőföldjén!

Nemzetének és anyaországa minden polgárának érdekében végzett további munkájához erőt és egészséget kívánok!

Budapest, 2012. június 6.

Tisztelettel üdvözli:

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke

Abszurdnak tartja a Jobbik akcióját a külföldi szlovákok vezetője

2012. június 4. (TASR/Hirek.sk)

A Külföldi Szlovákok Világszövetsége álláspontját ismertető TASR hírügynökség emlékeztet: Tóth Péter, az ultrajobboldali Jobbik helyi szervezetének elnöke a szlovák nyelvtörvény ellen tiltakozott a szegedi akcióval.”Az egész világ szlovákjai szolidárisak a magyarországi szlovákokkal, akik a szlovák-magyar viszonyban bekövetkező reális és fiktív turbulenciák okozta provokációk áldozatai“ – kommentálta a történteket Vladimír Skalský, a Külföldi Szlovákok Világszövetségének elnöke. Szerinte az utcanevek átragasztása is ilyen fölösleges provokáció, az intolerancia megnyilvánulása.

Skalský azt is megemlítette, hogy a kétnyelvű feliratok elhelyezése Magyarország nemzetközi kötelezettségeiből, különösképpen a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájából, továbbá Magyarország belső jogrendjéből következik. „Annál elszomorítóbb, amit a parlamenti Jobbik helyi szervezetének elnöke művelt” - hangoztatja Vladimír Skalský. Abszurdnak tartja, hogy éppen egy Tóth vezetéknevű magyar politikus vetemedett erre a cselekedetre, akinek az ősei Skalský szerint valószínűleg szlovákok voltak.

Az esetet a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ-DS) is elítélte. „Elvárjuk, hogy a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma kérjen ez ügyben magyarázatot a magyar féltől. Egyúttal reméljük, hogy az összeférhetetlenség hasonló megnyilvánulásaira nem kerül sor“ – közölte a párt.

Szegeden a város közgyűlése a Szegedi Szlovák Önkormányzat kérésére döntött úgy, hogy az Osztróvszky és Teleki utcák sarkán álló Szegedi Nemzetiségek Házán lévő két utcanevet szlovákul is feltünteti. „A Jobbik szegedi szervezete nem érti, hogy a Szlovák kisebbségi önkormányzat miért kérvényezi szlovák nyelvű utcanévtáblák kihelyezését, miközben az anyaországuk nemzetközi jogokat sértve próbálja korlátozni az ott élő magyarok nyelvhasználatát, ráadásul 82 magyarok lakta településen nem engedélyezik a magyar nyelvű táblák használatát sem” – idézte a szegedcafe.hu portál Tóth Péter, a Jobbik helyi szervezeti elnökének szavait. Tóth szerint „történelemhamisítás” a reformkor egyik Szegedhez köthető személyiségét, Osztróvszky Józsefet „szlovákként beállítani”.