Törvényt módosítana a vasúti kétnyelvűség érdekében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

2012. június 24. (MTI)

A vasúti megállók nevének kétnyelvű feltüntetését lehetővé tevő törvénymódosító javaslatot készített a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely a kisebbségügyi kormánybiztos közreműködésével szeretné átültetni a jogszabályban foglaltakat.

A jogszabály-módosítással azt a szlovák jogrendben jelenleg fennálló egyenetlenséget szeretné kiküszöbölni a több mint 70 szlovákiai magyar civilszervezetet összefogó kerekasztal. Ez az egyenetlenség egyrészt - a kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján - lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezése feltüntethető a kisebbség nyelvén, másrészt - a vasúti törvény értelmében - nem ad lehetőséget a vasútállomások nem szlovák nyelvű megnevezésére.

Az új törvényi háttér kidolgozását - többek között - civil szervezetek kétnyelvű feliratok kihelyezését célzó lépései ösztönözték. Korábban a révkomáromi Fontos vagy! civilszervezet, illetve a dunaszerdahelyi Pázmáneum polgári társulás kérte ilyen feliratok kihelyezését, ám azt a szlovák államvasutak (ZSR) a vasúti törvény hatályos előírásaira, valamint hatásköri hiányosságokra hivatkozva elutasította. A múlt hétvégén a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom felújította az ekeli (Okolicná na Ostrove) vasútállomás várakozóját, és kétnyelvű táblát helyezett el az épületen. Azt alig két nappal később eltávolíttatta a szlovák vasúttársaság.

Martina Pavliková, a szlovák államvasutak szóvivője ezt követően az MTI kérdésére azt válaszolta: a táblát azért távolíttatták el, mivel a kétnyelvű táblák kihelyezésénél nem teljesültek a szükséges törvényi feltételek. Hozzátette: az erre vonatkozó engedély kiadása a vasút részéről egyelőre - a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény előírásainak eltérései miatt - nem is lehetséges.

Az eset kapcsán A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos találkozót kezdeményezett a vasút képviselőivel, ez kedden esedékes. A találkozóról az Új Szó szlovákiai magyar napilap szombaton azt írta: a kormánybiztos azt szeretné elérni, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, a vasút tolerálja a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű feliratokat.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet még a hét első felében szeretné eljuttatni a kormánybiztoshoz az általa kidolgozott törvénymódosítást. „Szeretnénk, hogy A. Nagy László még a vasút vezetőivel való találkozója előtt megismerkedhessen a javaslattal” - mondta el az MTI-nek Tokár Géza, az ernyőszervezet szóvivője. Hozzátette: optimista várakozással tekintenek a találkozóra, annál is inkább, mert az ekeli eset kapcsán a gyakorlatban több kérdés is felmerül a vasút eljárásának jogosságával kapcsolatban. A jog ugyanis, értelmezéstől függően, lehetőséget ad kétnyelvű táblák elhelyezésére, a vasút pedig nem veszi figyelembe az érintett rendelkezéseket - tette hozzá.

A szlovák kisebbségi kormánybiztos a magyar feliratokról tárgyalna

2012. június 23. (MTI)

Találkozót kezdeményez A. Nagy László szlovák kisebbségi kormánybiztos a szlovák vasúttársaság (ZSR) vezetőjével. A kormánybiztos azt szeretné elérni, hogy bár a jogszabályok nem teszik lehetővé, a vasút tolerálja a civil aktivisták által kihelyezett kétnyelvű feliratokat - írta az Új Szó szlovákiai magyar napilap szombaton.

 „Levélben kerestem meg a vasúttársaság igazgatóját, jó lenne ugyanis, ha a szükséges törvénymódosítások elfogadásáig toleránsan, a kisebbségi nyelvhasználati törvény szellemében járnának el a kihelyezett feliratokkal” – nyilatkozta A. Nagy a napilapnak. Robert Fico miniszterelnök június közepén nevezte ki A. Nagy Lászlót, a Most-Híd szlovák-magyar párt tagját kisebbségügyi kormánybiztosnak.

A probléma onnan ered, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény hivatkozó előírásai eltérnek. Bár a kisebbségi nyelvhasználati törvény kimondja, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései is feltüntethetők a kisebbség nyelvén, az állomás- vagy megállóépületeken az állomás és a megálló nevét írják ki, ez viszont nem feltétlenül azonos a település nevével. Az Alsó-Csallóközben lévő ekeli vasútállomást a múlt hét végén újították fel a Kétnyelvű Dél-Szlovákia civil mozgalom aktivistái. A felújítás során nemcsak a romos épületet és a környékét tették rendbe, de kétnyelvű feliratokat is elhelyeztek. Kedden a ZSR alkalmazottai ezeket a feliratokat eltávolították.

Az ekeli megállónál azonban ismét megjelent egy magyar nyelvű tábla, „Ekelt érdekli!!!” felirattal. A felirat nagy valószínűséggel helyi lakosok reakciója a polgármester, Fekete Iveta nyilatkozatára, aki azt mondta, nincs tudomása arról, hogy a falu lakóit érdekelné a vasútállomáson elhelyezett magyar tábla.

Legördült a hárommilliomodik gépkocsi a pozsonyi VW gyártósoráról

2012. június 22. (MTI)

Legördült a hárommilliomodik gépkocsi pénteken a Volkswagen Pozsony - dévényújfalui üzemének gyártósoráról, egy Volkswagen up! kisautó.

Albrecht Reimold, a VW Slovakia igazgatótanácsának elnöke ebből az alkalomból pénteken Pozsonyban emlékeztetett arra, hogy a pozsonyi gyár fennállásának több, mint 20 éve alatt öt gépkocsimárka 12 modelljét gyártotta, 148 ország megrendelői számára.

Hozzátette: a csaknem 180 hektáron elterülő pozsonyi gyárban jelenleg Volkswagen Touareg, Audi Q7, Volkswagen up!, Skoda Citigo és Seat Mii modellek készülnek. Az első két modellt kizárólag itt gyártják.

A VW - amely jelenleg a legtöbb gépkocsit gyártó autógyár Szlovákiában - 1992 februárjában kezdte meg az autógyártást dévényújfalui üzemében. Az első évben 2100 gépkocsi hagyta el a gyártósorokat. Az azóta eltelt több, mint két évtized alatt folyamatosan nőtt a termelés, az idén a tervek szerint eléri a 400 ezer darabot.

A pozsonyi gyár jelenleg 8400 embert foglalkoztat. A Volkswagen Slovakia tavalyi forgalma 5,19 milliárd euró volt. Az itt gyártott gépkocsik 99,8 százaléka kivitelre készül, legnagyobb piacuk Németország, 2011-ben itt értesítették az itt készült autók 41,9 százalékát. A vállalat kivitele az ország exportjának 9,1 százalékát teszi ki - mondta el az MTI-nek Vladimír Machalík, a Volkswagen Slovakia szóvivője.

A VW konszern 2011-ig 2,1 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában. A vállalat 2016-ig újabb másfél milliárd eurót kitevő beruházások megvalósításával számol az országban.

Álláspontjaikat egyeztették az EU-csúcs előtt a visegrádi négyek kormányfői Prágában

2012. június 22. (MTI)

Az euróövezet problémáinak hosszú távú megoldására van szükség, mégpedig úgy, hogy a megoldási módozatok ne sértsék az egységes európai piacot és a versenyképességet - vélekedett a négy visegrádi ország miniszterelnöke, aki közös levelet intézett az Európai Unió (EU) vezetőihez.

Orbán Viktor magyar, Donald Tusk lengyel és Robert Fico szlovák kormányfő Petr Necas cseh miniszterelnök meghívására pénteken Prágában tárgyalt, hogy egyeztessék álláspontjukat az Európai Unió jövő heti miniszterelnöki csúcstalálkozója előtt.

A kormányfők a tanácskozást követő sajtótájékoztatón hangsúlyozták, hogy az európai pénzügyek rendbetétele érdekében mélyreható változásokra van szükség. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági és monetáris unió jövőjéről szóló vitába minden uniós tagállamnak be kellene kapcsolódnia.

„Nem élhetünk abban a hitben, hogy az euróövezetet külön lehet választani az Európai Uniótól. Az euróövezetnek nem kellene egyedül tárgyalnia témáiról, hanem párbeszédet kellene folytatnia a többiekkel is, mert az összekapcsolódás mélyebb” - fejtette ki Fico, Szlovákia kormányfője, akinek hazája a V4-ek közül egyedüliként már bevezette a közös fizetőeszközt, az eurót.

A négy visegrádi ország miniszterelnöke a közös levelet Herman Van Rompuynek, az EU elnökének, José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, valamint Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének címezte. „A levél legfontosabb közös prioritásainkat foglalja össze” - mondta újságíróknak Necas.

„Azok a változások, amelyek országainkban zajlanak, azok nem egyszerűen reformok. Sokkal többről van szó. Sokkal mélyebb és erősebb dolgokról, mint a reformok. Ezek valójában megújulási politikák, és ha mindannyian elvégezzük a munkánkat, s Magyarország igyekszik ezt megtenni, akkor egy egész megújult Közép-Európát fogunk látni majd néhány év múlva közös munkánk eredményeképpen” - jelentette ki Orbán Viktor.

A miniszterelnökök egyetértettek abban, hogy a gazdasági növekedést támogató politikára van szükség, és hogy elfogadhatatlan számukra a kohéziós politika megvalósítására szánt pénzalapok csökkentése.

„Egyetlen olyan európai uniós eszköz van, amely bizonyítottan növekedést eredményezett, ez a kohéziós alapok” - mutatott rá a magyar kormányfő. „A mi álláspontunk az, hogyha tényleg növekedést akar Európa, akkor nem szabad hozzányúlni a kohéziós alapokhoz. Az nem egy fikció, vágyálom, terv, ez az egyetlen bizonyítottan növekedést eredményező eszköz” - húzta alá Orbán. Megemlítette, hogy a kohéziós alapok felhasználása következtében sok-sok munkahely jött létre. „Ez egy olyan tény, amire a közös levél kellő súllyal hívja fel a figyelmet” - szögezte le a miniszterelnök.

„A kohéziós politika nem lehet áldozata a többéves költségvetésben esetleg eszközölt megszorításoknak” - olvasható a visegrádi miniszterelnökök levelében.

A prágai visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozó a V4-es cseh elnökség záró rendezvénye volt. A kormányfők a sajtóértekezleten „pozitívnak” és „nagyon pragmatikusnak” minősítették a cseh elnökséget.

A kormányfők egybehangzóan azt állították, hogy a V4-ek súlya az Európai Unióban növekszik, s a közös fellépés továbbra is mind a négy állam érdeke, bár természetes, hogy mindenkinek megvannak a maga nemzeti érdekei is. Orbán Viktor szerint a közös érdek egyebek között abból adódik, hogy a régió „a német és az orosz világ” között terül el, ami sok mindent meghatároz.

Csehország után egy évig Lengyelország lesz a visegrádi csoport elnöke.

A pozsonyi parlament jóváhagyta Szlovákia csatlakozását az eurós mentőövhöz

2012. június 22. (MTI)

Ratifikálta a pozsonyi parlament pénteken Szlovákia csatlakozását az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM).

Az eurós mentőövhöz való csatlakozást a csütörtöki egész napos parázs, olykor személyeskedő vitát követően a 150 fős parlament 144 jelenlévő képviselője 118 igen szavazattal 20 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett hagyta jóvá. Az elfogadás mellett voksolt a kormánypárti képviselőkön kívül az ellenzék többsége is.

Közvetlenül a pénteki szavazás előtt több ellenzéki képviselő - köztük Ján Fígel, a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke, valamint a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) frakciójának több tagja - a voksolás elhalasztását indítványozta, ám ezt a 78 mandátummal rendelkező kormánypárt, a Robert Fico miniszterelnök vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) leszavazta. Az ellenzék utolsó pillanatig tartó tiltakozó felszólalásai ellenére a szavazás eredményei azt mutatták, hogy az eurós mentőöv ellen végül két független honatyán kívül csak a liberálisok és az OLaNO mozgalom néhány képviselője szavazott.

Ján Fígel KDH-elnök - aki maga is a halasztás mellett szállt síkra - azt hangsúlyozta, hogy a döntés nem érzelmekről, hanem felelősségről szól. Ludovít Kaník, a konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt alelnöke „kockázatos döntésnek” nevezte az eurós mentőöv jóváhagyását. „Egy olyan vonatra szállunk most fel, amelyről nem lehet leszállni” - figyelmeztetett.

Az eurós mentőöv jóváhagyását a kezdetektől fogva egyedül a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) ellenezte. A párt frakciójának tagjai a ratifikációt megelőző parlamenti vitán - a „gyilkos javaslat” elleni tiltakozásul - tetőtől talpig feketébe öltözve jelentek meg. Richard Sulík a párt vezetője csütörtöki felszólalása során azt hangsúlyozta, naivitás lenne azt hinni, hogy az ESM a jövőben Szlovákia számára is segítséget nyújthatna, mivel „addigra azt már kimerítik azok az emberek, akik gyorsabbak és ügyesebbek a közpénzek megszerzésében”. Sulík felszólalása az EU vezetőinek számlájára tett személyes megjegyzéseknek sem volt híján. José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét „volt maoistának” nevezte, Martin Schulz európai parlamenti elnökről pedig kijelentette, „még az érettségi vizsgáját sem volt képes letenni”.

Az ESM ratifikálásáról szóló döntést még Ivan Gasparovic államfőnek is jóvá kell hagynia. Szlovákia az Európai Stabilitási Mechanizmusban közel 660 millió euró befizetéssel, valamint csaknem 5,8 milliárd euró értékű kötelezvénnyel vállal részt.

Kerékpárút uniós támogatással, magyar-szlovák együttműködésben

2012. június 21. (MTI)

Uniós támogatással 17 kilométeres kerékpárút épülhet a szlovákiai Révkomárom és Gúta (Kolárovo)között.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elfogadta a Pons Danubii EGTC pályázatát, így megépülhet a kerékpárút. A komáromi Monostori Erőd körül 2 kilométeres szakaszt építenek ki, amely az Eurovelo 6 kerékpárútra kapcsolódik - tájékoztatta Komárom polgármestere csütörtökön az MTI-t.

Molnár Attila (Fidesz) elmondta: a szlovákiai oldalon a tervezett kerékpárút a néhány éve megvalósított Vág-Duna parti szakasz bővítése lenne, a Vág-Duna jobb partján haladna, összekötve Révkomáromot és Gútát.

A szlovákiai projekt összköltsége 2,1 millió euró, ebből 10 százalék az állami hozzájárulás, 5 százalék a városok önrésze - 105 ezer euró -, a fejlesztés 85 százaléka uniós forrásból valósul meg.

A magyarországi bővítés a Monostori Erőd környékét érinti 2,2 kilométeres szakaszon, amely rákapcsolódik az Eurovelo 6 kerékpárútra a Duna magyarországi oldalán. A komáromi kerékpárútszakasz összköltsége 360 ezer euró, ebben az esetben is 5 százalékos a város önrésze, illetve 10 százalék az állami hozzájárulás. Az útszakasz része annak a kiemelt kormányzati projektként épülő kerékpárútnak, amely az ausztriai határtól húzódik Budapestig a Duna mellett, és a Balatonig vezet.

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés programjában elfogadott projekt várhatóan 2013 végén, illetve 2014 első felében valósul meg.

A Pons Danubii EGTC Társulás tagjai: Magyarországról Komárom, Tata és Kisbér, Szlovákiából pedig Révkomárom, Gúta és Ógyalla. A társuláshoz októberében csatlakozott Oroszlány.

A szlovák bankoknak vannak a legkevésbé lojális ügyfelei

2012. június 21. (MTI)

A Szlovákiában működő bankoknak vannak a legkevésbé lojális ügyfelei Közép-Európában - adta hírül a Deloitte felmérésének eredményeire hivatkozva a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség csütörtökön.

A felmérésből kiderült, hogy a V4 országok és Románia csoportjából Szlovákiában a legmagasabb, 52 százalékos azoknak a banki ügyfeleknek az aránya, akik a múltban már legalább egy alkalommal bankot váltottak. Magyarországon ez az arány 28 százalék, Romániában pedig 42 százalék. A „nem lojálisnak” értékelt banki ügyfelek aránya Csehországban (17 százalék) illetve Lengyelországban (12 százalék) a legalacsonyabb.

Igor Mravec a Deloitte pénzügyi intézményekre szakosodott szakértője a felmérés eredményeit ismertetve elmondta: elégedetlenek a szlovák fogyasztók a magasnak tartott banki illetékekkel, és elégtelennek tartják a szolgáltatásokat is. Rámutatott: a szlovákiai banki ügyfelek jelentős részének „nem jelent problémát” , hogy bankot váltson.

A felmérésből az is kiderült, hogy továbbra is meglehetősen jelentős számú Szlovákiában azoknak a csoportja akik nem rendelkeznek bankszámlával, a felnőtt összlakossághoz viszonyítva arányuk 34 százalék.

Négyszázezer alkoholista van Szlovákiában

2012. június 21. (MTI)

Az 5,5 milliós népességű Szlovákiában minden évben közel hatezer új alkoholfüggőt diagnosztizálnak az orvosok, az országban jelenleg 400 ezerre becsülik az alkoholisták számát - közölte a Drogfüggőségek Kezelésének Központja (CpLDZ) Pozsonyban csütörtökön.

Szlovákia minden 15 évnél idősebb állampolgárára évente több mint 13 liter tiszta alkoholt elfogyasztása jut. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákia minden felnőtt lakosa 530 korsó sört vagy 160 palack bort, esetleg 45 üveg égetett szeszt fogyaszt el évente” - mondta Lubomír Okruhlica, a központ igazgatója.

Hozzátette: az elfogyasztott alkohol mennyiségének több mint felét a rendszeres fogyasztók, s főként a „kemény piások”, vagyis azok isszák meg, akiknek az éves fogyasztása jócskán túllépi az évi 20 liter tiszta szeszt. „Ezeknek a személyeknek a száma Szlovákiában meghaladja a 400 ezret” - szögezte le.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Szlovákia a felnőttek egy főre eső alkoholfogyasztása terén világszinten a 19., Európában pedig a 18. helyen van. Okruhlica elmondta, a kontinensen Közép-Kelet-Európában fogyasztják a legtöbb alkoholt. „Szlovákia az alkoholizmus epicentrumában helyezkedik el” - fogalmazott.

Szlovákiában az alkoholfogyasztás az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett. Jelenleg már megközelíti a nyolcvanas évek kezdetének rekordszintjét, amikor is az egy főre jutó éves alkoholfogyasztás mértéke meghaladta a 14 liter tiszta szeszt. Saját bevallása szerint a szlovák lakosság 77 százaléka fogyaszt rendszeresen vagy időnként szeszes italt. Szlovákiában minden ötödik férfi a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében hal meg.

Szlovák és magyar katolikus rádiók együttműködése uniós támogatással

2012. június 21. (MTI)

A barátság hullámhosszán elnevezéssel a következő 15 hónapban programokat cserél, illetve közös kiadványokat jelentet meg az egri központú Szent István Rádió, illetve a besztercebányai Radio Lumen, az Európai Regionális Fejlesztési Alap közel 200 ezer eurós támogatásával - ezt közös sajtótájékoztatón jelentette be Szarvas István a magyar, és Juraj Spuchlák a szlovák rádió vezetője.

A program célja a két nemzet közeledésének elősegítése; ennek érdekében mindkét adón hetente 50-50 perc műsoridőt szentelnek annak, hogy bemutassák a határon túli együttműködést és egymás egyházi életét, a fordítást és a koordinálást végző kassai Szent Gellért Ház közreműködésével - közölte Szarvas István.

Az együttműködés keretében négy közösségtalálkozót is szerveznek Besztercebányán, Egerszalókon, Kassán és Miskolcon, illetve a két egyház életét bemutató kötetet adnak ki 7500 példányban - tette hozzá.

Szarvas István emlékeztetett XVI. Benedek pápa szavaira, miszerint a globalizáció ugyan szomszédokká tesz bennünket, de testvérekké csak akkor válhatunk, ha összeköt bennünket a szeretet.

Éppen ennek a két nemzet közötti szeretetnek a kialakulását szolgálja a határon átnyúló együttműködés - mondta az igazgató.

Juraj Spuchlák hangsúlyozta, hogy a kezdeményezést üdvözölte a Szlovák Püspöki Konferencia is és a konferencia honlapján napvilágot is látott már a projekt ismertetése.

Ternyák Csaba egri érsek felidézte, hogy az Európai Unió alapítói a kereszténység talaján álltak, amikor testvériségen alapuló Európát képzeltek el.

Ugyan különböző nyelven beszélünk, de mivel mindannyian Jézus Krisztus testvérei vagyunk, egymásnak is testvérei vagyunk - hangsúlyozta a főpap. Különösen a Kárpát-medencében, ahol közös a múltunk és a jövőnk, a kezdeményezés pedig segít abban, hogy elmélyítsük keresztény hitünket és abból merítsünk forrást egymás megbecsüléséhez - mondta az érsek.

A Radio Lumen Szlovákia területének 80 százalékán fogható és 30 rádió összevetésében, a hallgatottság tekintetében a 8. helyen áll.

A Szent István Rádió adása Észak-magyarországon, 1,5 - 1,8 millió embert ér el. Egymás műsorait hangos fordításban hallgathatják majd a hallgatók.

Az is elhangzott, hogy a budapesti Magyar Katolikus rádióval együtt Magyarország területének 30 százalékán fogható az egyház által közvetített rádióadás.

Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a szlovák üzletekben

2012. június 21. (MTI)

Rekordalacsony szintre, a tavalyi 50 százalékról 46 százalékra csökkent a hazai élelmiszerek aránya a szlovák üzletekben - közölte a Szlovák Élelmiszeripari Kamara egy felmérésre hivatkozva Pozsonyban csütörtökön.

A jelentés szerint a hazai élelmiszerek aránya a visegrádi négyek és a többi környező ország közül is Szlovákiában a legalacsonyabb. A helyben készült élelmiszerek aránya a V4-országok közül a lengyel üzletekben a legmagasabb, 87 százalék. Ez az arány az Eurostat adatai szerint Magyarországon 78, Csehországban 76 százalék.

„Nagyon kellemetlen meglepetés volt, hogy a hazai élelmiszerek fogyasztását támogató kampányok dacára csökkent ezek aránya a szlovákiai üzletekben” - mondta Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara elnöke. Hozzátette: a háttérben a többi között az áll, hogy míg tavaly a szlovák szaktárca alig néhány tízezer eurót költött a hazai élelmiszerek népszerűsítésére, addig például Csehországban közel 200 millió cseh koronát fordítottak ilyen célra.

Poturnay rámutatott: bár egy áprilisban készített felmérésük szerint a szlovákiai vásárlók 82 százaléka tartja fontosnak, hogy hazai élelmiszereket vásároljon, a gyakorlatban a fogyasztói szokások mégis mások. Hozzátette: a számok magukért beszélnek, hiszen míg 2010-ben az ország élelmiszerimportja 3,1 milliárd eurót tett ki, addig ez 2011-ben már 3,6 milliárd volt. E trend hatásai a foglalkoztatottság terén is megmutatkoztak: az élelmiszeriparban dolgozók száma a rendszerváltás óta 54, az ország uniós csatlakozása óta 22, az utóbbi egy évben pedig 3 százalékkal csökkent Szlovákiában.

A hazai élelmiszerek aránya Szlovákiában a kisebb üzletekben a legmagasabb, 67 százalék, a sorban a szupermarketek következnek 54 százalékos aránnyal, a legkevesebb hazai élelmiszert - 47 százalék - pedig a hipermarketek forgalmazzák.

Az egyes élelmiszer szegmenseket tekintve a szlovákiai üzletek polcain a legmagasabb arányban - 69 százalék - az ásványvizek képviselik a hazai termelést, majd a tej következik 60 és a sör 58 százalékos aránnyal. A legalacsonyabb, 36 százalékos az arány az olajok és édességek szegmensében, illetve a tartós élelmiszereknél, ahol csak 20 százalékot ér el.

Csökkent a szlovák kormánypárt támogatottsága

2012. június 21. (MTI)

Négy százalékkal 42,3 százalékra csökkent egy hónap alatt a szlovák kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) támogatottsága a Focus közvélemény-kutató ügynökség június második hetében készült, csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérése szerint.

Fico pártja a márciusi előre hozott parlamenti választásokon a szavazatok 44,1 százalékát szerezte meg. A Focus májusi közvélemény-kutatása alapján a megkérdezettek 46,3 százaléka, a mostani felmérés szerint viszont már csak 42,3 százalékuk választaná a Smert.

Ha most tartanának parlamenti választásokat Szlovákiában, összesen hét párt jutna be a törvényhozásba. Az ellenzéki pártok közül a konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalmat (KDH) támogatja a megkérdezettek legtöbbje (10,8 százalék), ők a parlamenti választásokon 8,82 százalékkal szerepeltek. A harmadik helyen az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalma végzett 8,5 százalékkal; Igor Matovic pártja márciusban a voksok 8,55 százalékát kapta meg.

A parlamentbe került Most-Híd szlovák-magyar párt a választásokon 6,89 százalékot szerzett, most 7,4 százalékot ért el.

A liberális Szabadság és Szolidaritásnak (SAS) 7,1 százalékos támogatottságot mutatott ki a felmérés, ők márciusban 5,88 százalékkal jutottak be a parlamentbe. A Pavol Freso vezette konzervatív Szlovák Kreszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS) - amely egy áprilisi felmérés szerint a parlamenten kívül maradt volna - most 6,5 százalékos támogatottságot ért el (márciusban 6,09 százalék). A parlamentbe jutó pártok sorát a szlovákiai politikai spektrum jobbszélén elhelyezkedő Szlovák Nemzeti Párt (SNS) zárná ötszázalékos támogatással. Ők márciusban 4,55 százalékkal a parlamenten kívül maradtak.

A Focus felmérésében a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) 3,2 százalékos támogatottságot szerzett, márciusban az MKP-ra a választók 4,28 százaléka szavazott.

Egy jelenlegi parlamenti választáson a szavazók 65,8 százaléka venne részt, ez magasabb, mint a márciusi részvétel, amely 59,11 százalékos volt.

Visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozó lesz Prágában

2012. június 21. (MTI)

Visegrádi (V4) miniszterelnöki csúcstalálkozót tartanak pénteken Prágában; a résztvevők egyeztetik álláspontjaikat időszerű kérdésekben az Európai Unió jövő heti csúcstalálkozója előtt.

Petr Necas cseh miniszterelnök meghívására a Moldva-parti metropoliszba várják Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfőt.

A cseh miniszterelnöki hivatal közlése szerint a prágai fórumon napirendre kerülnek az EU-csúcstalálkozó várható témái, elsősorban az euróövezet aktuális problémái, az európai gazdasági versenyképesség elmélyítése, a pénzügyi és fiskális paktum, az energetika, illetve a jövőbeni uniós költségvetés.

A négy visegrádi ország közül eddig egyedül Szlovákia vezette be a közös pénznemet, az eurót. A többi három országban a nemzeti valuta a hivatalos fizetőeszköz.

Az euróövezet figyelme jelenleg Görögországra irányul. Robert Fico egy hete Hradec Královéban az MTI prágai tudósítójának nyilatkozva elmondta: Szlovákiának az az érdeke, hogy Görögország tagja maradjon az euróövezetnek, és teljesítse az unióval kötött megállapodásokat. Ha ezt a görög kormány bármilyen oknál fogva nem teszi meg, Pozsony támogatni fogja Görögország kizárását az euróövezetből. Ennek azonban súlyos gazdasági ára lenne. „Szlovákiában a bruttó hazai termék (GDP) jövőre akár négy százalékkal is csökkenhetne” - jegyezte meg Fico.

A visegrádi csúcstalálkozónak az idén százéves prágai vigadó (Obecní dum), a csehországi szecesszió egyik legszebb és legismertebb épülete ad otthont.

Az Óváros szélén álló Lőportorony melletti kulturális és társadalmi központ koncert- és kiállítótermeket, báltermeket, kávézókat, borozókat, sörözőket és éttermeket magában foglaló hatalmas épülete a cseh fővárosnak a turisták által egyik legtöbbet fényképezett műemléke.

A miniszterelnöki csúcstalálkozó a V4-ek cseh elnökségének zárórendezvénye lesz. Csehországtól Lengyelország veszi át az elnöki stafétabotot.

Petr Necas a prágai fórumon kiértékeli a cseh elnökség tapasztalatait, míg a lengyelek ismertetik elnökségük legfőbb terveit, programpontjait.

Szlovákiai művész posztumusz életmű-kiállítása Budapesten

2012. június 21. (MTI)

Több mint száz festményt, építészeti tervrajzot és fotót mutatnak be Ivan Vydareny (1887-1982) születésének 125. évfordulója alkalmából életmű-kiállításán péntektől a Szlovák Intézetben.

Gassama-Szabó Bernadett, a kiállítás kurátora az MTI-nek elmondta, hogy a tárlat a művész szlovákiai szülővárosa, a Nyitra közelében lévő Verbó piacteréről és templomáról készült felvételekkel, akvarellek és szénrajzok bemutatásával indul. Három építészeti rajzát is kiállítják, amelyek az 1927-ben a verbói evangélikus templom újjáépítésére készült pályamunkájának részei.

Építészmérnökként az első világháborúban műszaki alakulatnál dolgozott, Karintiában drótkötélpályákat tervezett és épített, az ezekről készített felvételei is láthatók a tárlaton.

Az első világháborúban Vydareny találkozott Mednyánszky László (1852-1919) festőművésszel, akivel három hónapig egy barakkban lakott. A művész emberileg és szakmailag is sokat tanult Mednyánszkytól, aki pedig nagyon értékelte Vydareny munkáiban a mérnöki precizitást - emelte ki a kurátor.

A fronton készített fotóinak témáit később más formában újra feldolgozta szénnel, akvarellel vagy rézkarccal. Háborús képein katonatemetések és síelő katonák láthatók, ahogy a nagy hóban a hegyeken keresztül viszik a hátukon a postai küldeményeket. Budapesten az Erzsébet híd bontását majd az új híd építését is lefotózta. A második világháborúban lebombázott pesti hidakról, az Erzsébet hídról, a Lánchídról, a Margit hídról készített rézkarcot, festményt és szénrajzot is. Vydareny a háború után Angyalföldön élt a Visegrádi utcában, a Lehel téri Szent Margit-templom építését dokumentálta fotón, akvarellen és rajzon.

Kincses Károly fotótörténész elmondta, hogy a művész apja órásmester és fényképész volt, az ő műtermében tanult meg fényképezni és ott kezdte el festői tanulmányait. Pozsonyban járt festőiskolába, aztán Budapesten - mindenféle előzmény nélkül - beiratkozott a Műegyetem építész szakára.

Neves építészirodáknál dolgozott, több középület készült az ő tervei alapján. Fotós pályafutása legfontosabb része az első világháború idejére esik. Bár harci jeleneteket, halottakat és lebombázott, aknával szétlőtt templomokat, valamint házakat is lefényképezett, mégis a fotók jelentős részének olyan hangulatuk van, mintha nem is dúlna háború. A hólepte Dinári-Alpok, a fedezékek és a barakkok családias hangulata köszön vissza képein - magyarázta a fotótörténész.

A művész a második világháború után bekapcsolódott a nemzetközi fotóséletbe, több díjat nyert, az egyik legkiemelkedőbb alakja a piktoralista fotográfiának - tette hozzá. Kincses Károly tollából 2000-ben jelent meg monográfia A fotográfus, építész, festő Vydareny Iván címmel. A kiállítás augusztus 31-ig látogatható a Szlovák Intézetben.

Eltávolították a kétnyelvű helységnévtáblát Ekelen

2012. június 20. (MTI)

Eltávolíttatta a szlovák államvasutak (ZSR) azt a szlovák-magyar nyelvű helységnévtáblát, amelyet a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom vasárnap helyezett el az ekeli vasúti megálló várakozójának falán - közölte a szervezet Facebook-oldalán.

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom az elmúlt hét végén 20 önkéntes segítségével, önerőből újította fel a több évtizede elhanyagolt, romos állapotban lévő épületet, majd a település nevét szlovákul és magyarul is feltüntető helységnévtáblát helyezett el a vasútállomáson. A mozgalom azzal indokolta a kezdeményezést, hogy Ekel és környékének lakossága magyar többségű, ezért úgy vélték, a tájékoztató feliratoknak is tükrözniük kell a nemzetiségi összetételt. A táblát azonban egy munkanap elteltével eltávolították.

A mozgalom szerint érthetetlen a tábla eltávolítása. „Mi azért dolgoztunk, hogy kellemesebbé tegyük az utazók környezetét. Vajon mi vezérelte a tábla eltávolítóit?” - olvasható a közösségi portálon a szervezet aktivistáinak az eltávolítást kommentáló bejegyzése.

Martina Pavliková, a szlovák államvasutak szóvivője az MTI megkeresésére megerősítette: a táblát a vállalat távolíttatta el, mivel a kétnyelvű táblák kihelyezésénél nem teljesültek a szükséges törvényi feltételek. Hozzátette: az erre vonatkozó engedély kiadása a vasút részéről egyelőre - a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a vasúti törvény hivatkozó előírásainak eltérései miatt - nem is lehetséges.

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia aktivistái bő egy évvel ezelőtt kezdték akcióikat magyar feliratokat követelő matricakampánnyal, amelyet a kétnyelvűség hiányára rámutató több megmozdulás követett. A mozgalom fő célja a nyelvi sokféleség tiszteletben tartásának elérése, illetve a figyelem felhívása, hogy kevés helyen élnek a kisebbségi nyelvhasználati törvény adta lehetőségekkel.

Végleg leállította több állami vállalat privatizációját a Fico-kabinet

2012. június 20. (MTI)

Több állami vállalat - még a Radicová-kormány idején megkezdett - privatizációjának végleges leállításáról döntött szerdai ülésén a szlovák kormány.

Az előző kormányzat által beindított magánosítási folyamat, részint hat távfűtő vállalatot, a pozsonyi, nagyszombati, zsolnai, túrócszentmártoni, zólyomi és kassai műveket érintette volna. A Radicová-kabinet privatizációs terveiben a többi között szerepelt még a Slovak Telekom, a pozsonyi értéktőzsde, valamint több autóbuszközlekedési vállalat állami tulajdonú részvénycsomagjainak teljes vagy részleges eladása is.

A privatizációs folyamatot - átmenetileg - tavaly ősszel, a Radicová-kormány bukását követően állította le az Állami Vagyonalap.

A most hozott döntést a javaslatot beterjesztő szlovák gazdasági tárca „a kormányprogramban lefektetett célok” megvalósításával indokolta.

Módosítja Radicováék liberalizált munka törvénykönyvét a Fico kabinet

2012. június 19. (MTI)

Az Iveta Radicová kormánya idején liberalizált munka törvénykönyvét készül módosítani Robert Fico kabinetje. A tervezet több, a munkavállalók érdekeit szolgáló változtatást is eszközöl.

A munka, szociális és családügyi tárca által a munkaadók érdekképviseleti szerveinek illetve a szakszervezeteknek véleményezésre eljutatott tervezet leglényegesebb változtatásai a próbaidőt, a végkielégítést, valamint a határozott időre szóló munkaszerződéseket érintik.

A Radicová-kormány idején liberalizált, tavaly hatályba lépett munka törvénykönyve többek közt megszüntette az alkalmazottaknak elbocsátás esetén járó végkielégítések kötelező kifizetését, és a munkavállaló ilyen irányú „védelmét” csupán a felmondási időre szűkítette. A szlovák szaktárca most - a munkaviszonyban töltött évek függvényében - a felmondási idővel párhuzamosan ismét kötelezővé tenné a végkielégítés kifizetését.

A javaslat alapján megszűnne az a lehetőség is, hogy a munkaszerződésekben a három hónapos próbaidőt meghosszabbítsák. A módosítás korlátozná a határozott időre szóló munkaszerződések újbóli megkötésének lehetőségeit is. Ennek alapján két év alatt legfeljebb két határozott időre szóló szerződést köthetne alkalmazottjával a munkaadó. Ez a korlátozás leginkább a munkaerő-közvetítő ügynökségeket érinti majd, amelyek egyelőre korlátlanul köthettek ilyen munkaszerződéseket.

A munka törvénykönyvének módosítása a túlórák számának felső határát az eddigi évi 150-ről 100-ra csökkenti, és erősít a szakszervezetek pozícióján is. Egyben megszünteti azt a korlátozást, amely alapján a szakszervezet csak akkor képviselhette egy adott vállalat munkavállalóit, amennyiben legalább 30 százalékuk a szakszervezet tagja volt.

A pozsonyi parlament elé vonulnak az eurós mentőöv ellenzői

2012. június 18. (MTI)

Tiltakozó felvonulást tart az eurós mentőövnek a szlovák parlament általi jóváhagyása ellen az Elégedetlen polgárok nevet viselő civil szervezet a pozsonyi törvényhozás épülete előtt kedden.

„A tiltakozással elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a szlovák kormány azon igyekezete ellen, amellyel az eurós mentőöv parlament általi jóváhagyását szorgalmazza” - nyilatkozta Priska Olivová, a tüntetés szervezője a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek hétfőn. Hozzátette: az eurós mentőöv csak még jobban eladósítja Szlovákiát és „még mélyebben belerántja a pénzügyi válságba.”

A tüntetés a civil szervezet szerint kedd délután három órától kezdődik a pozsonyi parlament előtt. Az eurós mentőöv ellenzői este hat órakor átvonulnak az elnöki palota elé, itt este nyolc óráig tart majd a tüntetés.

Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ratifikálása a törvényhozás kedden délután kezdődő harmadik ülésszakának a napirendi pontjai között szerepel. Annak „mihamarabbi” jóváhagyására a múlt héten Robert Fico kormányfő és Pavol Paska házelnök is ígéretet tett az akkor Pozsonyban tartózkodó Herman van Rompuynak, az Európai Tanács elnöknek.

Bár az ESM ratifikálására az egyedül kormányzó baloldali Irány-Szociáldemokráciának (Smer-SD) nem lenne szüksége ellenzéki támogatásra, a múlt héten - a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) kivételével - az összes ellenzéki párt is a dokumentum ratifikálása mellett foglalt állást azon a találkozón, amelyet Robert Fico tartott az ellenzék vezetőivel.

Krasznahorkai vár - jóval jelentősebb a kár

2012. június 18. (MTI)

A krasznahorkai vár felújításának költségeit jelenleg 15 millió euróra becsülik, ez csaknem kétszerese a tűzvészt követően becsült kárnak - közölte hétfőn Marek Madaric szlovák kulturális miniszter nem végleges adatokra hivatkozva.

A szlovák szaktárca vezetője a krasznahorkai várnál tartott sajtótájékoztatót hétfőn, száz nappal azután, hogy tűzvész pusztított a szlovák nemzeti örökség részét képező 13. századi várban. A márciusi becslések 8 millió euróra tették a keletkezett kárt, ebből 7 millió euróra az épületben és egymillióra az ingóságokban keletkezett kárt.

Hamarosan befejeződik a károk felmérésének végső szakasza, ezt követően derül majd ki az is, hogy mekkora lesz az az összeg, amelyet a biztosító a helyreállítás költségeiből téríteni fog - hangoztatta a miniszter.

Madaric elmondta: a tetőszerkezet felújításának második szakasza július második felében kezdődhet meg, és a tervek szerint az év végéig sikerül majd befejezni a munkálatokat. Azzal számolnak, hogy az alsó és a középső várat a jövő szezonra már megnyithatnák a látogatók előtt.

A tárca vezetője a felújítással kapcsolatban türelemre intett, rámutatva arra, hogy nemcsak a tetőt, de a várfalak bizonyos részeit is fel kell újítani, ez pedig meglehetősen időigényes, mivel a munkálatok az eredeti metódusokkal, eredeti alapanyagok felhasználásával zajlanak. „Nem csak azt akarjuk, hogy minél hamarabb kész legyen a vár, hanem azt is, hogy erre az eredeti állapotok visszaállítását garantáló módon kerüljön sor” - hangoztatta. Hozzátette: felmerült olyan elképzelés is, hogy a „helyzetet kihasználva” a vár érintett részeit nem a tűzvész előtt ismert, hanem még régebbi formájára állítsák vissza.

Több más - a vár felújítására - indított gyűjtés mellett a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) által meghirdetetett közadakozás is tovább zajlik. Rastislav Pudelka a SNM vezérigazgatója szerint erre a számlára eddig 104 ezer euró gyűlt össze.

A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A tűz következtében a vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. A műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni.

Roma törvényhozó: Szlovákia le van maradva a roma probléma kezelésében

2012. június 18. (MTI)

Peter Pollák, a pozsonyi törvényhozás egyetlen roma képviselője szerint Szlovákia hosszú távra le van maradva a roma probléma kezelésében.

A roma képviselő - aki az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának listáján jutott a pozsonyi törvényhozásba - azt nyilatkozta: éppen ez a helyzet nem egyszer nem kompetens emberek részéről radikális megoldásokat vagy éppen populista lépéseket hoz magával.

Pollák ilyen populista lépésnek tartja a romaügyi kormánybiztos hivatalának a kelet szlovákiai Iglóra (Spísská nová Ves) való áthelyezését is. Ez utóbbiról még áprilisban döntött Robert Fico kabinetje, azzal indokolva a lépést, hogy a Szepességben lévő települések önkormányzatainak jelentős tapasztalataik vannak roma problémával.

A képviselő úgy véli, a roma probléma nem standard megoldásokat kíván, és ennek alapján már a közeljövőben egy törvényjavaslatot terjeszt be a pozsonyi parlamentben. A javaslat szerint az állam jóvátételt fizetne azoknak a földtulajdonosoknak, akiknek az ingatlanára roma telepek épültek. Pollák ezt azzal indokolja, hogy szerinte az ilyen - illegális - telepek lerombolása nem megoldás. Rámutatott: az utóbbi időben több ilyen telep felszámolására is sor került, és romákat elkülönítő falak is épültek Szereden és Plavecky Stvrtokban - tette hozzá.

Szeptemberig véglegesíthetik a „kisebbségi minimumot”

2012. június 18. (MTI)

Szeptemberig véglegesíthetik a „kisebbségi minimumot”, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit összegző alapelvrendszert, amelyről hétfőn Pozsonyban tárgyalt a Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Most-Híd szlovák-magyar párt és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ernyőszervezet.

A több mint 70 szlovákiai magyar civilszervezetet összefogó Szlovákiai Magyarok Kerekasztala indítványára létrejött mostani találkozón, egy hosszabb egyeztetés-sorozat újabb állomásán a „kisebbségi minimum” tartalmáról, lehetséges kiegészítéseiről és elfogadásának folyamatáról egyeztetett a három fél.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője az egyeztetést követő sajtóértekezleten elmondta: konstruktív párbeszédet folytattak, és több megegyezés is született a szlovákiai magyarság megmaradását célzó elképzeléseket rögzítő dokumentummal kapcsolatban.

A dokumentumot mind Berényi József, az MKP elnöke, mind pedig Bugár Béla, a Most-Híd elnöke jó kiindulási alapnak nevezte. Bejelentették: sikerült megegyezniük arról, hogy a dokumentum részleteiről a nyár folyamán további szakmai egyeztetéseket tartanak. Ennek alapján kellene megszületnie a „kisebbségi minimum” végleges szövegének, ezt hagyhatják jóvá szeptemberben.

„Mindennap tizenhéttel csökken a szlovákiai magyarok száma... a helyzet nagyon komoly, a népszámlálási eredmények alapján ezt tudjuk, tehát a közös fellépésre mindenképpen szükség van. Most azt keressük, hogy a három fél miben tud megegyezni” - jelentette ki Berényi József a tárgyalást követően. Hozzátette: a dokumentumot az MKP részéről szeptemberben szeretnék jóváhagyni.

Bugár Béla, a Most-Híd elnöke szerint a mostani tárgyalás elérte célját. Hangsúlyozta: olyan hosszú távú elképzeléseket kell lefektetni, amelyek elősegítik a szlovákiai magyarság fejlődését. Hozzátette: pártja ebben partnerséget kínál.