Duplájára emelkedik Szlovákia kvótája a Nemzetközi Valutaalapban

2012. július 6. (MTI)

Jóváhagyta a szlovák kormány pénteki ülésén Pozsonyban a Nemzetközi Valutaalapban (IMF) lévő szlovák kvóta több mint kétszeresére emelését.

Szlovákia tagsági kvótája a jelenlegi 427,5 millió SDR-ról (Special Drawing Rights - Különleges Lehívási Jogok) 1,001 milliárdra (1,223 milliárd euró) nő.

A pénteki döntés az IMF 2009-es - a globális pénzügyi válság ellenintézkedéseként jóváhagyott - határozatával függ össze. Ennek értelmében az IMF-tagországok az eredeti 238,4 milliárd SDR-ről 476,8 milliárdra emelik összkvótájukat.

A kvótaemelés Szlovákia valutaalapon belüli pozíciójának enyhe erősödését is magával hozza, az ország szavazóereje 0,2 százalékról 0,23 százalékra emelkedik. A kvótaemelést a szlovák nemzeti bank finanszírozza.

Robert Fico kabinetje pénteken jóváhagyta a gépjármű regisztrációs illeték megemelését is. A döntés alapján októbertől a 80 kilowattnál nagyobb teljesítményű gépkocsik és motorkerékpárok első regisztrációjakor az eddigi 33 euró helyett - a teljesítmény emelkedésének függvényében - 167 és 2997 euró közötti illetéket kell fizetni.

A regisztrációs díj emelése a 80 kilowattnál kisebb teljesítményű személyautókon kívül a 3,5 tonnánál alacsonyabb összsúlyú, legfeljebb három személy szállítására alkalmas haszongépjárműveket sem érinti.

Szlovákia: átadták a kettős állampolgárságért indított aláírásgyűjtés íveit

2012. július 6. (MTI)

Átadták a szlovák belügyminisztériumban pénteken a kettős állampolgárság lehetőségének helyreállításáért indított aláírásgyűjtés íveit a kezdeményezést elindító petíciós bizottság tagjai.

Az aláírásgyűjtést még tavaly szeptemberben kezdték meg szlovákiai magyar aktivisták a kettős állampolgárság intézményének helyreállításáért rendezett révkomáromi nagygyűlésen.

Az áprilisban lezárult akció során a petíciós bizottság közlése szerint 18 301 aláírást sikerült összegyűjteni. A civil aktivisták az ívekhez - a békés együttélés jelképes üzeneteként - ajándékot is mellékeltek a szlovák belügyminiszter számára: egy csomag magyar és egy csomag szlovák kolbászt.

„A csallóközi és a békéscsabai kolbász egyértelmű utalás arra, hogy ami a magyarországi szlovákoknak szabad, az nekünk miért nem” - jelentette ki az ívek átadását követően Gubík László, a petíciós bizottság egyik tagja, arra utalva, hogy 2010-ig a magyarországi szlovákok második állampolgárságként felvehették a szlovákot. Gubík azon szlovákiai magyarok közé tartozik, akiket azt követően fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, hogy nyilvánosan felvállalták a magyar megszerzését.

A petíció három követelést tartalmaz. Első pontja szerint a szlovák törvényhozásnak hatályon kívül kell helyeznie a szlovák állampolgárságról szóló törvény azon cikkeit, amelyek alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A petíció aláírói ezenfelül azt is szeretnék elérni, hogy azok, akiket a 2010-ben módosított szlovák állampolgársági törvény értelmében megfosztottak szlovák állampolgárságuktól, visszakaphassák azt, valamint részesüljenek erkölcsi és - pénzbírság kiszabása esetén - anyagi kárpótlásban is a szlovák állam részéről. A harmadik követelés azt célozza, hogy a szlovák állami szervek a törvény módosításáig se zaklassák azokat, akik nyilvánosan felvállalták egy másik ország állampolgárságának megszerzését.

Mivel a szlovák állampolgársági törvényt Pozsony éppen Robert Fico szlovák miniszterelnök előző kormánya idején módosította, kérdéses, hogy milyen válaszra talál a kezdeményezés. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke, a petíciós bizottság tagja úgy vélte: „Mindenkinek megvan a lehetősége és a joga a fejlődésre, így ennek a kormánynak is”. Hozzátette: a jelek szerint a szlovák kormány jelenlegi hangvétele, a magyarokkal szemben „bizonyos szempontból más”, és jó lenne, ha ezt tettek is kísérnék. „Jó lenne, ha végre nem ellenségként tekintenének a szlovákiai magyarokra és Magyarországra” - fogalmazott.

A szlovák alkotmánybíróság szerdán utasította el annak az előzetes intézkedésnek a jóváhagyását, amelynek alapján felfüggesztették volna a szlovák állampolgársági törvény állampolgárság elvesztésére vonatkozó rendelkezéseinek hatályát arra az időre, amíg a plénum döntést nem hoz arról, hogy a jogszabály összeegyeztethető-e a szlovák alkotmánnyal. A jogszabály hatályon kívül helyezését még tavaly szeptemberben indítványozta parlamenti képviselők egy csoportja az alkotmánybíróságon.

A szerdai döntés Berényi József szerint „jelzésértékű lehet” a beadvány elbírálásában. Megjegyezte: ennek ellenére bízik abban, hogy a végleges döntés pozitív lesz. „Ha komolyan veszik a bírók az alkotmány paragrafusait, el kell hogy töröljék ezt a törvényt” - szögezte le.

Lou Reed és a The Asteroids Galaxy Tour koncertjével startolt a Pohoda fesztivál

2012. július 6. (MTI)

A legendás amerikai énekes-gitáros, Lou Reed és a dán The Asteroids Galaxy Tour koncertjével megkezdődött csütörtök este Szlovákia egyik legrangosabb fesztiválja, a trencséni Pohoda (Kényelem).

A városi repülőtéren rendezett fesztivál első napján a hőséget a szervezők vízágyúkkal, locsolóautókkal és a koncertek alatt is folyamatosan osztogatott ivóvízzel próbálták elviselhetőbbé tenni. A forróságon így is csak az este folyamán érkező rövid zápor enyhített.

A fesztiválra a szervezők összesen harmincezer embert várnak a hét végéig. A tavalyi évekkel ellentétben az első estén nem volt telt ház.

A nyitó napon a szervezők a decemberben elhunyt Václav Havel volt csehszlovák, majd cseh köztársasági elnöknek és írónak állítottak emléket. Havel közeli barátja volt Lou Reednek és a cseh The Plastic People of the Universe zenekar tagjainak, akik szintén felléptek csütörtök este. Levetítették a néhai cseh elnök életéről szóló dokumentumfilmet.

A fesztivál pénteki programjában is neves előadók szerepelnek, fellép mások között Yann Tiersen, a Kasabian és az Orbital. A szombati nap előadói közül pedig a legjelentősebbek Emiliana Torrini, Gemma Hayes, a The Horrors és a Public Enemy.

Szlovákia legnevesebb nyári fesztiválját 16. alkalommal rendezik meg. Jelentőségét mutatja, hogy a kontinens fesztiváljait versenyeztető European Festival Awards ranglistáján a közepes méretű fesztiválok kategóriájában bekerült az öt legjobb közé. Ezen a versenyen lett Európa legjobb nagyfesztiválja a Sziget.

Egyhetes nyári szabadegyetem a krasznahorkai vár alatt

2012. július 5. (MTI)

Népszerű magyarországi és szlovákiai zenekarok koncertjeivel, valamint gazdag előadássorozattal várják a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői a szlovákiai magyar diákságot Krasznahorkaváralján július 10. és 15. között.

„A tábor a legnagyobb szlovákiai magyar ifjúsági rendezvény, idén 600-700 fiatalt várunk Krasznahorkaváraljára - mutatta be Orosz Örs, a tábor főszervezője a rendezvényt az MTI-nek.

A fesztivált a Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon tanuló szlovákiai magyar egyetemistákat tömörítő szervezet, a Diákhálózat immár tizenegyedik éve rendezi meg; sikerét mutatja, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a látogatók száma. Orosz Örs szerint a tábor a különböző országokban tanuló, élő felvidéki fiatalok egyfajta találkozópontja. „Mintegy ötezer szlovákiai magyar egyetemista van, célunk elsősorban az, hogy minél többet szólítsuk meg közülük” - mondta a főszervező. A felvidéki egyetemisták legnépszerűbb fesztiváljára ellátogat Németh Zsolt külügyi államtitkár. A táborba idén is neves szlovákiai és külföldi vendégeket hívtak meg a szervezők, az előadások a magyar közösség számára fontos témákat ölelnek fel, közöttük van a nyelvhasználat, a nyelvi jogok, a kisebbségpolitika, valamint a közösség jövője. Németh Zsolt Rendszerváltás a nemzetpolitikában címmel ad elő; a táborba látogat Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja és Bugár Béla, a szlovák-magyar párt, a Most-Híd elnöke, illetve a szlovák kisebbségi kormánybiztos, A. Nagy László. Az irodalmi sátorban többek közt Ablonczy Balázs és Kubiszyn Viktor mutatja be műveit. A táborba több filmrendező is ellátogat, az érdeklődők megnézhetik Galán Angéla Szlovákmagyarok, illetve Molnár Csaba alkotását, a Ludovít Stúr utolsó napjai címűt is. Az előadásokon kívül csapatjátékokkal, amatőr színjátszókörrel, kézműves foglalkozásokkal és színvonalas koncertekkel várják a fiatalokat. Esténként fellép a Budapest Bár, az Intim Torna Illegál, a Jóvilágvan, a Kistehén, a Nemjuci és a PASO is.

Nem függesztette fel a szlovák állampolgársági törvény rendelkezéseit az alkotmánybíróság

2012. július 4. (MTI)

Elutasította a szlovák alkotmánybíróság szerdán annak az előzetes intézkedésnek a jóváhagyását, amelynek alapján felfüggesztették volna a szlovák állampolgársági törvény bizonyos rendelkezéseinek hatályosságát arra az időre, amíg a plénum döntést hoz arról, hogy a jogszabály összeegyeztethető e a szlovák alkotmánnyal.

Az alkotmánybíróság elé került beadvány a szlovák állampolgársági törvény azon rendelkezéseinek a felülvizsgálatát indítványozza, amelyek alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az a személy, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. A szlovák állampolgárságról szóló törvényt - ebben az értelemben - 2010 májusában - Robert Fico előző kormánya idején - módosította a pozsonyi törvényhozás. A törvény módosítását Pozsony válaszul fogadta el arra, hogy a magyar parlament úgy módosította a magyar állampolgársági törvényt, hogy annak alapján a határon túli magyarok egyszerűsített eljárással szerezhetik meg a magyar állampolgárságot.

2011 szeptemberében a szlovák parlament 30 képviselője - köztük a Most-Híd szlovák-magyar párt képviselői - a szlovák állampolgársági törvény ezen módosításainak hatályon kívül helyezését kérve fordult beadvánnyal a Kassán székelő alkotmánybírósághoz. Az alkotmánybíróság szerdán ezt a beadványt utalta további eljárásba, egyidejűleg azonban elutasította az indítvány azon részét, amely előzetes intézkedésként, az eljárás idejére felfüggesztette volna a törvény érintett részeit.

Az indítványozók érvei a beadványban arra mutatnak rá, hogy a szlovák állampolgársági törvény rendelkezései nem egyeztethetők össze a szlovák alkotmánnyal, amely kimondja: szlovák állampolgárságától akarata ellenére senki sem fosztható meg. A jogszabály alapján annak hatályosítása óta több - magyar állampolgárságát nyilvánosan felvállaló - szlovákiai magyart fosztottak meg szlovák állampolgárságától. A törvényt a magyar kormány mellett szlovákiai magyar politikai és civil szervezetek egész sora és több egyházi, illetve közéleti személyiség is bírálta.

Újabb magyar-szlovák egyeztetést tartottak Bős-Nagymaros ügyében

2012. július 4. (MTI)

Újabb magyar-szlovák egyeztetést tartottak Bős-Nagymaros ügyében a két ország kormánymeghatalmazottjának részvételével szerdán Budapesten, ahol a felek a szigetközi táj és természet környezeti állapotának javítását tartották a következő tárgyalások legfontosabb feladatának.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: Szabó Marcel miniszteri biztos és a szlovák Peter Hatiar, a dunai vízlépcsőrendszerről szóló 1977-es magyar-csehszlovák államközi szerződés szerinti kormánymeghatalmazottak azért folytattak egyeztetést, hogy új lendületet adjanak a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-i ítéletének végrehajtásáról szóló tárgyalásoknak.

Szlovákia és Magyarország képviselői elkötelezettek a Nemzetközi Bíróság ítéletének végrehajtása iránt, és még ebben az évben, az ítélet megszületésének tizenötödik évében előrehaladást szeretnének elérni - tudatta a szaktárca.

A magyar és szlovák fél a kormánydelegációk soron következő, kora őszi pozsonyi találkozójáig szakértői munkacsoportok segítségével folytatják a munkát.

Szabó Marcel, a határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős miniszteri biztos még április közepén tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a magyar kormány megújítja a tárgyalásokat a dunai vízlépcső jelenleg életben lévő szerződésének felülvizsgálatára és egy új szerződés megalkotására.

A vízlépcsőért felelős miniszteri biztos emlékeztetett rá, hogy 1992-ben az akkor még létező Csehszlovákia elterelte a Duna vízének 83 százalékát egyoldalúan csehszlovák területre és lényegében ez a helyzet azóta is fennáll, mert az 1997-ben született Hágai Nemzetközi bírósági ítélet rendelkezéseit a mai napig nem sikerült átültetni a valóságba.

Szabó Marcel leszögezte, a magyar kormány nem tekinti elfelejtettnek Bős-Nagymaros ügyét és továbbra is törekszik egy konstruktív, de a természet és Magyarország érdekeit figyelembe vevő megoldás kidolgozására. Szerinte „elegendő idő telt el az események óta, hogy mindkét ország kellő higgadtsággal tudjon tekinteni a történtekre és szerződéses úton, korrekt megoldással pontot tegyenek az ügy végére”.

A szlovák külügyi tárca erre reagálva úgy fogalmazott, készek tárgyalni Magyarországgal a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében, és reményüket fejezték ki, hogy a közeljövőben sikerül megegyezésre jutniuk a magyar féllel a csaknem 15 éve hozott döntés végrehajtásáról.

Magyarország és Csehszlovákia 1977. szeptember 16-án kötött államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megvalósításáról és üzemeltetéséről, valamint az építkezés során történő kölcsönös segítségnyújtásról. A megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkedtek volna el.

A vízlépcső ellen hosszú éveken át tiltakoztak környezetvédők és civilek, majd 1988 áprilisában Duna-parti tiltakozó felvonulással, fél ével később az Országház előtt követelték az építkezés leállítását. A radikális tiltakozások hatására Németh Miklós miniszterelnök 1989. május 13-án elrendelte a nagymarosi munkálatok felfüggesztését, majd parlamenti határozat nyomán 1989. október 31-én beszüntették az építkezést.

Az Antall-kormány 1992. május 25-i hatállyal felbontotta az 1977-es államközi szerződést és kezdeményezte, hogy a két fél kezdjen tárgyalásokat a károk helyreállításáról.

Csehszlovákia (majd annak 1993. január 1-jével történt kettéválása után a jogutód Szlovákia) nem ismerte el az államközi szerződés magyar részről történt egyoldalú felmondását.

1991. január 17-én Csehszlovákia az ún. C-változat keretében megkezdte a mű csehszlovák területen fekvő részének befejezését. 1992. október 25-én végrehajtotta a meder áttöltését, ettől kezdve a Duna és így a hajózás a dunacsúni duzzasztómű, valamint az üzemvízcsatorna szapi visszatorkollása közötti mesterséges mederben, kizárólag a jelenlegi Szlovákia területén folyik.

A magyar kormány keresetlevelet nyújtott be az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához, mondván hogy a szlovák lépés egyúttal helyrehozhatatlan károkat is okoz a Szigetköz ökológiai világában, míg Szlovákia ugyancsak az ENSZ-bírósághoz fordult az „őt ért sérelmek” orvoslására.

A hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hirdette ki ítéletét, miszerint mind a folyó elterelése, mind a vízlépcső-szerződés felmondása jogtalan cselekmény volt, ezért mindkét félnek kártérítést kellene fizetnie a másiknak: Magyarországnak a szerződés felmondása miatt, Pozsonynak pedig az elterelésből következő veszteségekért.

Szorosabb együttműködésben állapodott meg a szlovák parlamenti ellenzék három pártja

2012. július 4. (MTI)

Konkrét eredményeket ígérő, az eddiginél szorosabb együttműködésről kötött megállapodást szerdán Pozsonyban a parlamenti ellenzék három pártja.

A szorosabb együttműködésben - amely elsősorban európai ügyekre terjed ki, de belpolitikai kérdésekben is megnyilvánul - csaknem kétórás egyeztetést követően állapodott meg a Ján Fígel vezette konzervatív Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), Bugár Béla szlovák-magyar pártja, a Most-Híd és a Pavol Freso vezette konzervatív Szlovák Kereszténydemokrata Unió-Demokrata Párt (SDKÚ-DS).

„A három párt együttműködésének szorosabbra fűzését az indokolja, hogy ellensúlyozni tudjuk a jelenlegi kormánypárt azon intézkedéseit, amelyekkel nem értünk egyet” - nyilatkozott az MTI-nek a találkozót követően Solymos László, a Most-Híd parlamenti frakciójának elnöke. Hozzátette: a három párt eddigi együttműködésének tapasztalatai, valamint az ideológiai közelség indokolta a kezdeményezést. Megjegyezte: az SDKÚ-DS és a KDH jelenleg is az Európai Néppárt tagjai, a Most-Híd pedig már a közeljövőben kérvényezni fogja felvételét az Európai Néppártba. „Ősszel, a kongresszus után szeretnénk beadni a jelentkezést” - pontosította terveiket a szlovák-magyar párt politikusa.

A három párt megegyezése Solymos szerint nem zárja ki az együttműködést a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) pártjával és az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom képviselőivel. Hozzátette: remélik, hogy az európai ügyekben való közös fellépés mellett a mostani megállapodás hozzájárulhat új egyezségek létrehozásához a regionális politikában is.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) az MTI-nek eljutatott állásfoglalásában rámutat: üdvözli a KDH, SDKÚ-DS és a Most-Híd alkotta népi platform megalakulását. Berényi József, az MKP elnöke természetesnek tartja pártja részvételét a népi platformban, mivel az ugyancsak az Európai Néppárt (EPP) tagja, és több mint egy évtizede ugyanazt az értékrendet képviseli, mint az EPP szlovákiai tagjai. Hozzáfűzte: reméli, a Most-Híd nem akadályozza meg a platform kibővítését a magyar párt irányába. „Ha mégis, akkor 110 ezer választópolgár véleményét zárja ki a népi összefogásból” - hangsúlyozta Berényi.

A népi platform megalakulásával kapcsolatban az SAS és az OLaNO annak a véleményének adott hangot: hogy kezdeményezéseikhez a jövőben eseti alapon próbálnak majd támogatást szerezni a népi platformot alkotó pártoknál.

Sem az MKP, sem a Most-Híd nem tervezi magyarországi „fiókpártok” bejegyeztetését

2012. július 4. (MTI)

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több politikusának múlt heti - egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozásával kapcsolatos - felvetéséről vegyes véleményeiknek adtak hangot a szlovákiai magyar politikusok, ám abban megegyeztek: sem az MKP, sem a Most-Híd nem tervezi magyarországi „fiókpártok” bejegyeztetését.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint a szlovákiai magyarok nem is tudnának magyarországi párt alapításában részt venni, a Most-Híd szlovák-magyar párt pedig - bár nem zárja ki, de - nem is számol egy ilyen ötlet megvalósításával.

Egy olyan határon túli párt létrehozásának ötlete, amelyre a magyarországi parlamenti választásokon a magyar állampolgárságot szerzett határon túli magyarok is szavazhatnának, először az RMDSZ kis parlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) marosvásárhelyi ülésén vetődött fel a hétvégén.

A felvetéssel kapcsolatban Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke az MTI-nek azt mondta: az RMDSZ kezdeményezéséhez az MKP érdemben nem tud állást foglalni, hiszen a szlovákiai magyarok továbbra sem lehetnek magyar állampolgárok anélkül, hogy ne veszítenék el szlovák állampolgárságukat, és ennek megfelelően nem is tudnak semmiféle pártalapításban részt venni.

„Ezzel a témával érdemben majd csak akkor foglalkozhatunk, ha sikerült megvalósítani, hogy büntetlenül megszerezzük a magyar állampolgárságot” - fogalmazott Berényi. Hozzátette: jogi értelemben igen, politikai értelemben viszont nem „standard lépésnek” tartja egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását. „Az RMDSZ, a Fidesz, a KDNP és az MKP is az Európai Néppárt tagja, ezért a közös fellépés ezekben az ügyekben logikus lenne” - indokolta álláspontját Berényi József.

Solymos László, a Most-Híd szlovák-magyar párt parlamenti frakciójának vezetője az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: úgy vélik, még nagyon korai lenne egy ilyen lehetőségről beszélni, pártjuk egyelőre nem foglalkozott „mélyebben a problémával”. Hozzátette: annál is inkább, hiszen az egyelőre csak az elképzelés szintjén merült fel. Hangsúlyozta: a Most-Híd „nem szokványos ötletnek” értékeli a kezdeményezést, de véleménye szerint az „annak a politikának a következménye, amelyet a Fidesz folytat az utóbbi két évben”.

Solymos László arra a kérdésre, vajon kizártnak tartja-e, hogy a Most-Híd a jövőben egy Magyarországon bejegyzendő határon túli párt létrehozását kezdeményezze, azt válaszolta: nem tart kizártnak egy ilyen lehetőséget sem, ugyanakkor hozzátette: pártjuk alapvetően ott kíván politizálni, „ahol a választói vannak, és ez Szlovákia”.

Új Szó: nem jutott a dél-szlovákiai magyar falvaknak a Fico-kormány rendkívüli támogatásából

2012. július 4. (MTI)

Semmit sem kaptak a rimaszombati járásnak a magyar nyelvhatártól délre eső települései abból a támogatásból, amelyet három dél-szlovákiai járás számára hagyott jóvá a szlovák kormány júniusi kihelyezett ülésén - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán.

A Fico-kabinet poltári ülésén a tartalékalapjából szabadított fel hárommillió eurót, három - részben magyarok lakta - dél-szlovákiai járás infrastrukturális és egyéb célú fejlesztésének a támogatására.

A hárommilliós csomagból egymillió euró jutott - a munkanélküliség szempontjából országosan az egyik legrosszabb helyzetben lévő - rimaszombati járásra. A kormány támogatását három város - Rimaszombat, Nyústya és Tiszolc - mellett tizenhét további, a járás északi részén fekvő település között osztják el. Ám „a nyelvhatártól délre eső településekre egyetlen cent sem kerül” - írja a szlovákiai magyar napilap, amely szerint a támogatásból általában azokra a településekre jutott, amelyek élén a kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) által jelölt vagy a párttal rokonszenvező polgármesterek állnak.

A rimaszombati járás déli településein élők nehezményezik az eljárást. Úgy vélik, hogy a rendkívüli kormánytámogatást sokkal arányosabban is el lehetett volna osztani, és égetőbb problémák megoldására is lehetett volna adni. Érvelésük szerint a pénz elosztása azért is méltánytalan, mivel a kedvezményezettek sorából éppen azok a falvak és kistérségek maradtak ki, amelyekben a legmagasabb a munkanélküliség és a legrosszabb a szociális helyzet.

Külügyminisztérium: Magyarország változatlanul a párbeszédet szorgalmazza Szlovákiával

2012. július 3. (MTI)

A Külügyminisztérium a magyar-szlovák kapcsolatokban felmerülő kérdéséket változatlanul párbeszéddel és nem a sajtón keresztüli üzengetéssel kívánja tisztázni - közölte a tárca sajtófőosztályának vezetője kedd este az MTI-vel.

Kaleta Gábor azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy a szlovák külügyminisztérium a honlapján megjelentetett közleményben tudatta: a szlovák külügyi tárca sajnálkozását fejezte ki Balogh Csabának, Magyarország pozsonyi nagykövetének amiatt, hogy a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi üléséről a magyar fél nem tájékoztatta előzetesen a szlovák szaktárcát és a pozsonyi parlamentet.

A magyar nagykövetet Frantisek Ruzicka, a szlovák külügyi tárca európai kapcsolatokért felelős főosztályvezetője fogadta kedden Pozsonyban. A szlovák külügyminisztérium közlése szerint a találkozó fő témáját a szlovák és a magyar fél kölcsönös látogatásainak protokollkérdései alkották.

A szlovák szaktárca közleménye szerint a nemzeti összetartozás bizottságának június 27-i révkomáromi kihelyezett ülése nem felel meg annak a jószomszédi együttműködésnek, „amely mindkét félnek érdeke”. Frantisek Ruzicka a találkozón annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a félreértések elkerüléséért a jövőben a magyar fél a diplomácia és a protokoll szabályaival összhangban jár majd el az ilyen látogatások előkészítésénél. „Annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokban mindkét fél a konkrét eredményekre tudjon összpontosítani a két ország miniszterelnökeinek nemrégiben zajlott tárgyalásai szellemében” - tette hozzá a szaktárca.

A Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI megkeresésére megerősítette, hogy a pozsonyi találkozón a kétoldalú látogatásokkal kapcsolatos protokollfeladatokat tekintette át a pozsonyi magyar nagykövet és a szlovák külügyi tárca európai kapcsolatokért felelős főosztályvezetője. Elmondta azt is, a megbeszélésen szó volt a nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi kihelyezett üléséről, és a szlovák fél sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy arról nem kapott előzetes tájékoztatást.

Kaleta Gábor hangsúlyozta: a magyar diplomácia továbbra is arra törekszik, hogy a miniszterelnöki és a miniszteri találkozókon elhangzottaknak megfelelően kedvezően alakuljanak a magyar-szlovák kapcsolatok, és a felmerülő kérdésekre párbeszéd útján találjanak megoldást.

Szlovák külügy: nem felelt meg a jószomszédi együttműködés filozófiájának a révkomáromi bizottsági ülés

2012. július 3. (MTI)

Sajnálkozását fejezte ki Balogh Csabának, Magyarország pozsonyi nagykövetének a szlovák külügyi tárca kedden amiatt, hogy a magyar parlament nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi ülésére a szlovák szaktárca és a pozsonyi parlament előzetes tájékoztatása nélkül került sor - közölte a honlapján megjelentetett sajtóközleményében a szlovák külügyminisztérium kedden.

Balogh Csaba nagykövetet kedden Pozsonyban Frantisek Ruzicka, a szlovák külügyi tárca európai kapcsolatokért felelős főigazgatója fogadta. A szlovák külügy közlése szerint a találkozó fő témáját a szlovák és a magyar fél által megvalósított kölcsönös látogatások protokollkérdései alkották.

A szlovák szaktárca közleménye szerint a nemzeti összetartozás bizottságának múlt heti révkomáromi kihelyezett ülése nem felel meg annak a jószomszédi együttműködésnek, „amely mindkét félnek érdeke.”

Frantisek Ruzicka a találkozón annak a meggyőződésének adott hangot, hogy: a félreértések elkerülése érdekében a jövőben a magyar fél a diplomácia és a protokoll szabályaival összhangban jár majd el az ilyen látogatások előkészítése során. „Annak érdekében, hogy a kétoldalú kapcsolatokban mindkét fél a konkrét eredményekre tudjon összpontosítani a két ország miniszterelnökeinek nemrégiben zajlott tárgyalásai szellemében” - fogalmazott a szlovák szaktárca.

Földközeli kisbolygót fedeztek fel magyar és szlovák csillagászok

2012. július 3. (MTI)

Ötszáz méter átmérőjű földközeli kisbolygót fedeztek fel magyar és szlovák csillagászok.

Az aszteroidát a Piszkéstetőn készült felvételek rögzítették, ám a közel merészkedő égitestet ezúttal egy szlovákiai amatőr csillagász vette észre a képeken - olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület honlapján (http://www.cse.hu).

 Földközeli kisbolygó minden olyan égitest, amely 1,3 CsE-nél jobban megközelíti a Napot. (A csillagászati egység a Nap és a Föld átlagos távolsága, 1 CsE = 149 597 870 kilométer). „Ez még nem jelenti azt, hogy keresztezhetik is a Föld pályáját, de ezekre a kisbolygókra hosszabb távon érdemes odafigyelni, mert pályájuk változhat úgy, hogy valóban veszélyessé válnak” - hangsúlyozzák a szakemberek.

Lassan másfél évtizede folyik kisbolygó-kereső munka az MTA Csillagászati és Földtudományi Központ Piszkéstetői Csillagvizsgálójában. A 60 centiméteres Schmidt-teleszkópra szerelt régi kamerával csak az Andromeda-köd központi része fért rá egy-egy felvételre. A két évvel ezelőtt a Lendület Fiatal Kutatói Program támogatásával beszerzett 16 megapixeles digitális kamera a korábbinál tízszer nagyobb égterület rögzítését teszi lehetővé, segítségével ma már a galaxis fő tömegét egyetlen képen tudják rögzíteni.

Az MCSE hírportálja szerint „a hatékonyság növekedését jól jelzi, hogy a régi kamerával 12 év alatt egyetlen földközeli kisbolygót sikerült felfedezni, az új berendezéssel szűk két év alatt négy különleges égitest is horogra akadt”.

 A Sárneczky Krisztián által június 14-én készített felvételek a Hercules-csillagkép délkeleti részét mutatták, amely közel esik a Tejút sávjához, így a képeken rengeteg csillag mutatkozott. A képeket két nappal később a piszkéstetői csoporthoz csatlakozott érsekújvári amatőr csillagász, Kürti István nézte át és azonosította a kisbolygót.

Mivel a kisbolygó felfedezése után felkerült az új földközeli égitestek követését koordináló nemzetközi honlapra, a következő órákban orosz, olasz, spanyol és cseh csillagászok is megerősítették létezését.

„Az elmúlt két hétben összegyűlt közel kétszáz megfigyelés alapján bebizonyosodott, hogy egy korábban sosem észlelt, körülbelül 500 méter átmérőjű égitestet sikerült felfedezni, amely ugyan nem keresztezi a földpályát, de 1,214 csillagászati egységre megközelíti a Napot és 0,202 csillagászati egységre bolygónkat. A 2012 LG11 ideiglenes jelöléssel ellátott kisbolygó Nap körüli keringési ideje 2,86 év, pályahajlása még a földközeli égitestek között is nagynak számító 37 fok. Május 30-án járt legközelebb bolygónkhoz, ekkor 0,225 CsE választotta el tőlünk. Fényessége elérte a 17,5 magnitúdót, ám pontosan a Tejút csillagokkal zsúfolt sávja előtt látszott, ahol a keresőprogramok nem kutatnak, mivel a szoftvereket teljesen összezavarja a sok csillag. A rejtőzködő kisbolygó június közepére került csillagokban szegényebb területre, ahol végül a magyar és szlovák csillagászoknak közös erővel sikerült megtalálniuk” - olvasható az MCSE honlapján.

Felmérés: egyetért a szélsőjobboldali eszmék egy részével a szlovákok háromnegyede

2012. július 3. (MTI)

A szlovák lakosság nagy része elutasítja ugyan a szélsőjobboldali szervezeteket, ám az általuk képviselt eszmék egy részével háromnegyedük mégis egyetért - derült ki a Nyitott Társadalomért Alapítvány (NOS) és az Etnikumokat Kutató Központ (CVEK) kedden Pozsonyban nyilvánosságra hozott jelentéséből.

A jelentés részét képező közvélemény-kutatás adatai rámutatnak: Szlovákiában a lakosság 8,3 százaléka hajlamos arra, hogy egyetértsen a felmérésben közölt szélsőjobbos eszmék mindegyikével, ugyanakkor ezeket az ideákat a megkérdezettek 16,1 százaléka utasította el egyértelműen. A felmérés szerint a lakosság 75,5 százaléka pedig egyetértett a szélsőjobbos eszmék egy részével.

A jelentés készítői szerint a szlovák társadalom a szélsőjobbos eszmék támogatására való hajlandósága a kisebbségek iránti állandósult és mélyen gyökerező negatív hozzáállásban jelenik meg. „Néhány kisebbséggel szemben a közvélemény még a kifejezetten diszkriminatív - emberi jogaikat csökkentő - intézkedések megvalósítását is elfogadhatónak tartja” - olvasható a dokumentumban.

A tanulmány megállapítja, hogy a szlovák társadalom nagyobb része továbbra is meglehetősen etnocentrikus, a felmérésben részt vevők 68 százaléka ugyanis azon a véleményen volt, hogy Szlovákia a „szlovákok országa”. Rámutat: ez a fajta etnocentrikus hozzáállás jó táptalajt nyújt a szélsőjobboldali eszmék támogatottságának növekedéséhez. Hozzáteszi: a kulturális sokszínűség társadalmon belüli megítélése ugyan pozitív, ám csupán adott feltételek mellett, abban az esetben, ha a másik kultúra képviselői alkalmazkodnak a többség szokásaihoz, és nem állnak elő saját kulturális identitásuk megerősítését célzó igényekkel.

A jelentés részét képező felmérés néhány, a többségi társadalomnak a nemzeti kisebbségek képviselőivel szembeni fenntartására is rávilágít. A „Zavarná-e, hogy nemzeti kisebbséghez tartozó személy politikai funkciót töltsön be?” kérdésre a közvélemény-kutatásban résztvevők 44 százaléka adott „igen” és „inkább igen” választ. A megkérdezettek több, mint egynegyede azt is zavarónak tartaná, ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó személy kerülne a családjába.

A társadalomnak a Szlovákiában élő magyarsághoz való hozzáállását feltérképező részből többek közt az is kiderült, hogy a megkérdezettek több mint egyharmada szerint a szlovákiai magyaroknak nem kellene a nyilvánosság előtt magyarul beszélniük. A válaszadók több mint háromnegyede pedig elutasította azt a felvetést, hogy a szlovákiai magyarok „az őket közvetlenül érintő ügyekről” maguk rendelkezzenek.

Az ismeretlen etnikumúak közt is kevés a magyar Szlovákiában

2012. július 3. (MTI)

A nemzetiségüket be nem vallók közt is vélhetően alacsony a magyarok száma Szlovákiában. A járási adatok alapján a délnyugati régiókban, ahol a legtöbb magyar él, országos átlag alatti az ismeretlen etnikumúak aránya.

A tavalyi népszámlálási kérdőíven összesen 382 ezer fő jelölte be nemzetiségét ismeretlennek. A legtöbb ismeretlen etnikumú a romák által lakott régiókból került ki, míg a magyar többségű járásokban viszonylag alacsony - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap. A népszámlálási adatok kapcsán felmerült, hogy a nemzetiségüket be nem vallók jelentős része magyar lehet. A Statisztikai Hivatal a múlt héten nyilvánosságra hozott járási adatai alapján azonban ez a feltételezés tévesnek bizonyult. Ha az ismeretlen nemzetiségűek csoportján belül ugyanolyan az egyes nemzetiségek eloszlása, mint országos arányuk, akkor az „ismeretlen” magyarokkal együtt összesen 491 ezer magyar élne Szlovákiában. Gyurgyík László demográfus szerint a valós szám ennél jóval kisebb: 465–470 ezer körül lehet, de pontosabbat a községsoros adatok nyilvánosságra hozatala után lehet csak mondani. „Alapjában véve nagyon magas az ismeretlen adatok aránya, nemcsak a nemzetiség tekintetében, de a felekezeti hovatartozás és más adatok terén is” - mondta el Gyurgyík az MTI-nek. Ez köszönhető annak, hogy Szlovákiában a magyarországi viszonyoktól eltérően mindenki maga töltötte ki a népszámlálási ívet, a kérdezőbiztos gyakorlatilag csak a kézbesítő szerepét töltötte be. A 2011-es népszámlálás adatai szerint 10 év alatt 9,7 százalékról 8,5 százalékra csökkent a Szlovákiában élő magyarok aránya az összlakossághoz képest. Míg a 2001-es népszámlálás adatai szerint Szlovákiában 520 528-an vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ez a szám 2011-re 458 467-re csökkent, ami tíz év alatt közel 62 ezres lélekszámcsökkenést jelent.

Robert Fico: Szlovákia csak reformokért cserébe támogat euróövezeti társállamokat

2012. július 3. (MTI)

Szlovákia csak akkor hajlandó további pénzügyi támogatást nyújtani euróövezeti társállamoknak, ha azok következetesen végrehajtják a reformokat - mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök kedden Berlinben a német kancellárral folytatott megbeszélését követően.

Az Angela Merkel kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő elmondta: hazájában igen nehéz megmagyarázni, hogy miért kell támogatást nyújtani olyan országoknak, ahol jóval nagyobbak a fizetések. Szlovákiában az emberek „türelme elfogyott”, ugyanakkor a kormány továbbra is „kiszámítható partnerként” kíván részt venni az integrációs folyamatban - hangsúlyozta Robert Fico.

Kifejtette: Szlovákia folytatja az államháztartási konszolidációt, és „ugyanezt a felelősségteljes magatartást” várja el az Európai Unió más tagállamaitól. Pozsony kiáll a szabályok „szigorú betartása mellett” - mondta Fico.

Angela Merkel hozzátette: szlovák kollegájával egyetértettek abban, hogy „több Európára van szükség, különösen az euróövezetben”. Szlovákia az integráció elmélyítését illetően „nagyon nyitott”, éppen úgy, mint Németország - emelte ki Merkel.

A kancellár üdvözölte, hogy Szlovákia ratifikálta az euróövezeti állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról (ESM) kötött szerződést. Robert Fico hozzáfűzte: a pozsonyi törvényhozásban „elsöprő többséggel” szavazták meg a kormány előterjesztését.

A szlovák miniszterelnök kifejtette: a német gazdaság „létfontosságú” a szlovák gazdaság fejlődésében. A külföldi beruházások nélkül nem növekedne a szlovák gazdaság a várt mértékben, ezért az államháztartási konszolidáció során tekintetbe veszik a külföldi befektetők szempontjait.

Hozzátette: a kormány 2013-ra 2,6 százalékos növekedést vár, ugyanakkor Görögország esetleges csődje Szlovákiát is recesszióba taszítaná, a hazai össztermék (GDP) akár 4 százalékkal is csökkenhetne ebben az esetben.

Szlovákia 2009-ben csatlakozott az euróövezethez.

A 150 tagú pozsonyi parlament június 28-án döntött az ESM-ről szóló szerződés ratifikációjáról. Összesen 143 képviselő voksolt, a kormány javaslatát 113 igen szavazattal fogadták el. A 700 milliárd eurót megmozgatni képes ESM 80 milliárd eurós saját tőkéjéhez Szlovákia 659,2 millió euróval járul hozzá.

Új polietilén üzemet épít a pozsonyi Slovnaft

2012. július 3. (MTI)

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott 150 millió dolláros hitelből új polietilén gyártó üzemegységet épít a Mol csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft - közölte a vállalat kedden az MTI-vel.

A közlemény szerint az EBRD által folyósított, 8 és fél éves futamidejű hitelről hétfőn írták alá a szerződést Pozsonyban. A hitel teljes összegét egy új polietilén gyártó üzemegység építésével, illetve az etilén gyártó egység rekonstrukciójával kapcsolatos kiadások finanszírozására költi a vállalat.

Az új üzemegység építését a jövő év elején kezdik, a gyártás a vállalat tervei szerint 2015-ben indulhat be.

„Az új egység elkészültét követően a polietilén gyártás éves kapacitása 40 ezer tonnával lesz több és eléri az évi 220 ezer tonnát” - közölte Anton Molnár, a vállalat szóvivője a közlemény szerint.

Hozzátette: a beruházás lehetővé teszi a vállalat petrolkémiai portfóliójának diverzifikálását és hozzájárul a káros anyag kibocsátás csökkentéséhez valamint az energiafelhasználás hatékonyságának javításához is.

Anyanyelv-használati útmutatókat kapnak a révkomáromi hivatalok

2012. július 3. (MTI)

Anyanyelvhasználati útmutatókat juttatnak el a héten a révkomáromi hivatalokba az Anyanyelvünkért polgári társulás aktivistái - tájékoztatta az MTI pozsonyi irodáját Cúth Csaba, a civil szervezet vezetője kedden.A Nyelvi jogok Szlovákiában című anyanyelvhasználati útmutató aktualizált kiadványát még márciusban jelentette meg a Fórum Kisebbségkutató Intézet. Ezt a polgári társulás aktivistái azért éppen most juttatják el a hivatalokba, mivel a kisebbségi nyelvhasználati törvény néhány - tavaly elfogadott és az új kiadványban már feltüntetett - módosításának érvényesítésére júliustól van módjuk a polgároknak.

A kiadvány bár a hivatalnokoknak is segítséget nyújthat, elsősorban a lakosság tájékoztatására szolgál és az illetékes hivatalokban is hozzáférhető lesz. „Nem akarunk állami feladatokat ellátni, ami a hivatalnokok tájékoztatását illeti, az elsősorban az állam feladata, a kezdeményezés a polgárokat szolgálja” - szögezte le Cúth Csaba.

A nyelvhasználati szabályok aktuális jogállapotát tükröző kiadvány ahhoz nyújt támpontot a szlovákiai magyaroknak, hogy könnyebben áttekinthessék a gyakorlatban: hol, mikor és milyen körülmények között használhatják anyanyelvüket a hivatalokban. A júliustól érvényesíthető módosítások sorában a kiadvány többek között arra hívja fel a figyelmet, hogy az illetékes hivatalok pénzbírság terhe alatt kötelesek kétnyelvűen kiadni a születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonatokat, engedélyeket, rendelkezéseket, valamint a közigazgatási szerv saját hatáskörében kiadott űrlapokat is.

Az 52 oldalas kiadvány elektronikus formában is hozzáférhető a www.jogsegely.sk honlapon.

A révkomáromi tanácskozásról és az ónodi vásárról is szó esett az EP-plenárison

2012. július 2. (MTI)

Az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának múlt szerdai révkomáromi ülését kifogásolta két szlovák képviselő az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén hétfőn, az úgynevezett egyperces felszólalások között; az ónodi vásár megmentéséről is szó esett.

Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport alelnöke úgy fogalmazott, hogy a magyar parlament bizottsága a szlovák hatóságok megkérdezése nélkül, „provokatív” találkozót tartott Szlovákia területén. Úgy vélte, „a nemzetközi kapcsolatoknak nem megfelelő eljárás”, hogy a bizottság „titokban” ment át Révkomáromba „arról beszélni, hogy a szlovák kormányzatnak mit kellene tennie a Szlovákiában élő magyarok érdekében”.

Támogatta honfitársa álláspontját a szocialista Monika Flasiková Benová, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy „a magyar parlament azt tette, amit tett Szlovákia szuverén területén”. A szlovák kormány mindent megtesz, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat ápolja a szomszédos országokkal, és ezt reméli a magyar kormánytól is - fogalmazott.

 A magyar képviselők közül az egyperces felszólalások idején Szegedi Csanád (Jobbik) kért szót. Arra hívta fel a figyelmet, hogy veszély fenyegeti egy kis magyar település, Ónod hatszáz éve működő vásárát, mert állítólag előírásai nem felelnek meg bizonyos európai uniós jogszabályoknak. „Hatszáz év alatt ez a vásár átélte a török dúlást, a Habsburg-elnyomást és még a kommunizmus terror-évtizedeit is, de úgy néz ki, hogy az Európai Uniót már nem fogja túlélni” - mondta, kérve képviselőtársait, hogy „ne hagyjanak elveszni egy ilyen közösségi intézményt a globalizmus oltárán”. „Európa gazdagabb, jobb lesz az ónodi vásártól” - szögezte le.

A Volkswagen új karosszériaüzemet épít Pozsonyban

2012. július 2. (MTI)

Lerakták a Volkswagen pozsony-dévényújfalui gyárában az új karosszériaüzem alapkövét hétfőn, a gyártóüzemben a tervek szerint 2014 második félévében kezdődhet meg a termelés - közölte Vladimír Machalík, a Volkswagen Slovakia sajtószóvivője az MTI-vel.

A 110 ezer négyzetméter alapterületű karosszériagyár üzembe állítása 600 millió euróba kerül, a beruházás összegének egynegyedét az építés emészti fel. Az új gyártórészlegben a köznyelveben utcai terepjáróként emlegetett sport haszongépjárművek (SUV) karosszériáit készítik majd.

„Ez a Volkswagen Slovakia legnagyobb befektetési projektje, a jövőt és a pozsonyi üzem versenyképességét érintő beruházás” - jelentette ki az alapkőletételt követően Albrecht Reimold, a VW Slovakia igazgatótanácsának elnöke. Rámutatott: az új üzem 550 új munkahelyet teremt, és új műszaki megoldásokat is hoz a pozsonyi gyárba.

Hozzátette: a pozsonyi VW a következő öt év során 1,5 milliárd eurót ruház be Szlovákiában.

A VW 2011-ig 2,1 milliárd eurót fektetett be Szlovákiában. Pozsonyi gyára jelenleg a legtöbb gépkocsit gyártó egység Szlovákiában. A gyártás kezdete - 1992 februárja - óta több mint 3 millió gépkocsi készült el itt. A vállalat tavalyi forgalma 5,19 milliárd euró volt, jelenleg 8400 embert foglalkoztat.

A pápa leváltotta a nagyszombati érseket

2012. július 2. (MTI)

Leváltotta Róbert Bezák nagyszombati érseket hétfőn XVI. Benedek pápa - jelentette a TASR szlovák hírügynökség, melynek kérésére a szlovák püspöki kar a hírt megerősítette.

A pápai döntést az év eleji apostoli vizitáció eredményével indokolták. Bezák érsek utódjának kinevezéséig a főegyházmegye vezetését Orosch János segédpüspök, apostoli adminisztrátor látja majd el. Oroscht még 2009-ben Bezák nevezte ki a magyar hívek általános helynökévé.

Jozef Kovacík szlovák püspökkari szóvivő szerint a testület a döntést „a hit és a fiúi engedelmesség szellemében” fogadta. Róbert Bezák érsek a várható döntést már az általa vasárnap tartott misén közölte híveivel. Elmondta: előbb levélben szólította fel őt lemondásra Mario Giordano apostoli nuncius, majd miután ennek nem volt hajlandó eleget tenni, egy másik levélben értesítették, hogy le fogják váltani. Hozzátette: nincs tudomása az őt érintő lépés okáról, ugyanakkor a neki címzett levélben felszólították, hogy leváltásával kapcsolatban ne nyilatkozzon a sajtónak.

A nagyszombati érsek hivatalából való elmozdításának hírére szlovákiai hívők egy csoportja Mario Giordano apostoli nunciusnak és a püspöki kar vezetőjének, Stanislav Zvolenskynak címzett nyílt levélben kért magyarázatot a leváltásra.

Róbert Bezák három évvel ezelőtt Ján Sokolt váltotta a nagyszombati főegyházmegye élén.

Fico: egyetlen állami egészségbiztosítóra lenne szükség

2012. július 2. (MTI)

A szlovák egészségbiztosítási rendszer egyetlen közszolgálati biztosítóra épülő modelljét tartja a legjobbnak Robert Fico szlovák kormányfő, aki a magánbiztosítók állami kézbe vételét is lehetségesnek tartja.

A szlovák miniszterelnök erről hétfői sajtóértekezletén beszélt Pozsonyban. Robert Fico megengedhetetlennek nevezte, hogy a magánkézben lévő biztosítók „milliókat szelnek le a közforrásokból” miközben az egészségügyben takarékoskodni kell. Közölte: kormánya tárgyalni akar a magán-egészségbiztosítókkal azok esetleges megvásárlásáról.

A célkitűzést a kormányfő a „közforrásokkal” való takarékosság szükségességével indokolta. Mint rámutatott: tavaly csupán az egyik magán-egészségbiztosító 40 millió euróhoz jutott, amely csaknem egészében fedezte volna az orvosok és a nővérek idén esedékes béremelésének költségeit.

Szlovákiában jelenleg az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmadát két magánkézben lévő biztosító, a Dovera (1,4 millió ügyfél) és az Union (370 ezer ügyfél) uralja. A nagyobbik magánbiztosító a kormányfő felvetésére jelezte, hogy nem utasítja el a tárgyalást, az Union egyelőre még nem nyilatkozott. Becslések szerint a két biztosító megvásárlása egymilliárd euróba kerülne.

Robert Fico előző kormánya 2007-ben jogszabályt fogadott el, amely megtiltotta az egészségbiztosítók profittermelését. Az EU által is bírált törvény miatt Szlovákiával szemben több per is indult, és annak jogszerűségét egy ellenzéki beadvány alapján az alkotmánybíróság is vizsgálni kezdte. Az alkotmánybíróság végül tavaly alkotmányba ütközőnek mondta ki a jogszabályt, és hatályon kívül helyezte.