Vándorkiállítás a magyar nyelv elmúlt századbeli szlovákiai használatáról

2012. július 13. (MTI)

Nyelvében él a „národnostná menšina” (Nyelvében él a nemzeti kisebbség) címmel a kétnyelvűség történetét illusztráló vándorkiállítást nyitottak meg Krasznahorkaváralján, a Gombaszögi Nyári Táborban.

A 40-50 tablóból álló tárlat azt mutatja be, hogy mi jellemezte a nyilvános nyelvhasználatot az utóbbi száz évben Csehszlovákiában és Szlovákiában. Az egyes közterületi feliratok bemutatásán kívül összegzi azokat a rendelkezéseket, amelyek 1918-tól kezdődően szabályozták a nyelvhasználatot. „2010-ben a Fórum Kisebbségkutató Intézet felkérésére a szlovákiai magyar egyetemistákat összefogó Diákhálózat aktivistái 540 dél-szlovákiai településen végeztek felmérést a vizuális nyelvhasználatról. A felmérés alatt akadtunk rengeteg kincsre, amelyek remekül illusztrálják az elmúlt 100 év nyelvhasználatát az országban, és amelyeket mindenképp be akartunk mutatni a nagyközönségnek” - mondta Orosz Örs, a kiállítás kurátora. A kiállítás egyik érdekessége egy hetvenéves, kétnyelvű útjelző tábla, amely bizonyítja, hogy a harmincas években Csehszlovákiában jóval általánosabb volt az írott magyar nyelv közterületi használata, mint manapság Szlovákiában. „A tárlat legnagyobb része magángyűjteményekból és különféle intézményektől származik, de folyamatosan érkeznek új felajánlások is, ezekkel felújításuk után tovább bővítjük a gyűjteményt” - tette hozzá Orosz.

Eddig több mint 15 helyszínen mutatták be nagy sikerrel a kiállítást, a tervek szerint a közeljövőben még legalább 20 helyen lesz látható, nemcsak Szlovákia határain belül, de Magyarországon és Csehországban is.

Továbbra is fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem leminősítésének veszélye, pozsonyi egyeztetés

2012. július 13. (MTI)

Változatlanul fennáll a révkomáromi Selye János Egyetem főiskolává történő lefokozásának veszélye - ez derült ki Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter és A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos pénteken Pozsonyban tartott egyeztetéséből.

A Híd-Most szlovák-magyar vegyespárt reagálásában közölte, hogy újabb egyeztetést tartana a miniszterrel, míg a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja aláírásgyűjtést fontolgat az egyetem státusának megőrzése érdekében.

Az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet - két másik szlovák oktatási intézménnyel együtt - az akkreditációs bizottság jelentése alapján jelölte leminősítésre a szlovák szaktárca. A leminősítést egy jelenleg tárcaközi egyeztetésen lévő törvényjavaslattal valósítanák meg. Caplovic és A. Nagy erről a javaslatról folytatott pénteki egyeztetése nem hozott előrelépést.

„Megértem a minisztérium és az akkreditációs bizottság érveit, ennek ellenére igyekeztem befolyásolni az ügyben zajló döntési folyamatot” - jelentette ki A. Nagy László az egyeztetést követő közös sajtótájékoztatón. „A kisebbség egy része méltányolja majd a (leminősítést indokoló) tárgyilagos érveket, más részük viszont azt a status quo megsértésének fogja tekinteni” - hangsúlyozta A. Nagy. Rámutatott: a vonatkozó törvény előírásai „kérlelhetetlenek”, ám a folyamat leállításának vagy módosításának lehetősége a kormány és a parlament kezében van. Hozzátette: az ügyben „jóindulatú hozzáállást és nagylelkűséget” vár a kormánytól és a törvényhozástól.

Caplovic a tervezett leminősítés kapcsán azt hangoztatta: ő kénytelen az adott törvények értelmében cselekedni, hiszen, mint mondta, „ezeknek az oktatási intézményeknek egy év állt a rendelkezésükre arra, hogy felébredjenek és változtassanak az akkreditációs bizottság által jelzett problémákon”. Hozzátette: az érintett intézményeknek 2014-ben - az akkreditációs folyamat során - ismét lehetőségük nyílik majd arra, hogy visszakerüljenek az egyetemek közé.

A Selye János Egyetem vezetése június végén kétéves türelmi időt kért a szaktárcától. Kérésüket Tóth János, az egyetem rektora azzal indokolta, hogy míg az akkreditáció során az intézmények tudományossági szintjét rendszerint hatéves időszak alapján állapítják meg, a Selye János Egyetem az értékelés idején még csak alig több mint négyéves múltra tekintett vissza.

Ozsvald Erzsébet, a Híd-Most párt oktatásügyi szakértője a pénteki megbeszélés eredményével kapcsolatban az MTI-nek elmondta: a párt új időpontot egyeztet az oktatási miniszterrel. Reményei szerint ezen a találkozón sikerül megegyezni abban, hogy az egyetem vezetése által kért kétéves türelmi időszakot megkapja az intézmény. Hozzátette: ezt követően már csak az egyetem vezetésén múlik, hogy megteremti-e az akkreditációs bizottság által megkövetelt feltételeket.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) közleményében csalódottságának adott hangot a szlovák oktatási miniszter és a kisebbségügyi kormánybiztos eredménytelen pénteki találkozója miatt. Az MKP hangsúlyozta, hogy az oktatási miniszter semmibe veszi a szlovákiai magyar nemzeti közösség óhaját az egyetem jelenlegi státusának megőrzésére. „Az MKP egyértelműen azon a véleményen van, hogy a komáromi egyetemnek meg kell őriznie egyetemi mivoltát, s ennek érdekében a párt aláírásgyűjtés kezdeményezését veszi fontolóra” - tette hozzá a párt.

Lomnici Zoltán petíciós eljárást kezdeményez a szlovák állampolgársági törvény miatt

2012. július 13. (MTI)

Hamarosan petíciós eljárást kezdeményez Szlovákia ellen az Európai Bizottságnál Lomnici Zoltán a szlovák állampolgársági törvény miatt - közölte az MTI pozsonyi irodájával az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke pénteken.

A petíciós eljárás alapján - amennyiben Brüsszel annak jogi érvelését jóváhagyja - kötelezettségszegési eljárás indulhatna Szlovákia ellen.

„A jó szándékú nyilatkozatoknak és a különféle jókívánságoknak az ideje lejárt az anyaország részéről. Most már valamit tenni kell” - hangsúlyozta az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke.

Elmondta: azt követően hozta meg ezt a döntést, hogy a napokban elutasító választ kapott arra a Robert Ficóhoz Tőkés László romániai EP-képviselővel közösen írt levelére, amelyben a szlovák kormányfő közbenjárását kérték annak érdekében, hogy „a saját hazájukban hontalanná vált felvidékiek” az állampolgárságuk mellett valamennyi jogosultságukat visszakapják. A kérést korábban Ivan Gasparovic szlovák államfőnek is elküldték, ám tőle is elutasító választ kaptak.

Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a magyar állampolgárságukat nyíltan felvállaló, és emiatt szlovák állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarok helyzetéről és gondjairól a Jászói Nyári Egyetemen tartott előadásán is beszélt. Lomnici az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a beszélgetésen több, szlovák állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar is részt vett, ők is támogatták ezt a szlovák állampolgársági törvény elleni fellépést. „Az állampolgárságától megfosztott százéves Tamás Ilonka néni is azt mondta nekem: nem magáért, hanem egy igazságtalan törvény ellen harcol” - mutatott rá a jogvédő szervezet vezetője.

Az Emberi Méltóság Tanácsa által felajánlott jogi segítségnyújtásnak köszönhetően az elmúlt hónapokban több jogfosztott felvidéki magyar fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Lomnici elmondta: a strasbourgi eljárás várhatóan egy-két évig is eltarthat, ezért is fontos, hogy a petíciós eljárást megindítsák. Leszögezte: az állampolgárságuktól megfosztottak hétköznapjait a teljes bizonytalanság uralja, hiszen a jelenlegi szlovákiai jogállapot mellett már akkor jogsértést vagy bűncselekményt követnek el, ha egy igazoltatás vagy akár egy postai küldemény átvételekor a személyi igazolványukat mutatják fel, amelyet már le kellett volna adniuk.

Az Európai Parlament petíciós bizottsága szeptemberben megvitatja a Benes-dekrétumok kérdését

2012. július 13. (MTI)

Az Európai Parlament (EP) petíciós bizottsága úgy döntött, hogy szeptember 20-ai ülésén megvitatja a Benes-dekrétumok elleni beadványt.

„Érdemi, szakmai és nyilvános vita várható szeptemberben” - nyilatkozott Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő a csütörtöki döntés kapcsán. Bagó szerint „itt az ideje, hogy végre értelmes és tárgyilagos vita keretében ismertessük álláspontunkat, kifejtsük véleményünket, és a petíciós bizottságon keresztül felhívjuk az Európai Unió figyelmét egy olyan jogszabálycsomagra, mely ellentétes az EU alapelveivel és alapértékeivel”.

A képviselő ez év elején karolta fel a Benes-dekrétumok felülvizsgálatát szorgalmazó civilek törekvéseit. Az EP petíciós bizottsága befogadta a civilek és Bagó által közösen benyújtott javaslatot, most pedig úgy döntött, hogy szeptember 20-ai ülésén napirendjére veszi, megtárgyalja azt.

Bagó Zoltán vélekedése szerint több évtizeddel a jogsérelmek után végre érdemi felülvizsgálat kezdődhet a magyarok és németek százezreinek jogait eltipró Benes-dekrétumok ügyében.

Az Edvard Benes csehszlovák köztársasági elnök által a második világháború után hozott dekrétumok egyfelől visszaállították az ország szuverenitását, semmisnek nyilvánították a háború alatt bekövetkezett változásokat, és hivatkozási alapot teremtettek a csehszlovák állam jogfolytonosságához. Másfelől - és a súlyos sérelmek ebből fakadtak - kimondták a csehszlovákiai németek és magyarok kollektív bűnösségét és ezzel indokolt jogfosztását, aminek alapján tömeges vagyonelkobzást, kitelepítéseket hajtottak végre, embertelen büntetéseket szabtak ki.

Csehszlovákia két jogutód állama - a Cseh Köztársaság és Szlovákia - egyaránt elutasítja a Benes-dekrétumok érvénytelenségének kimondását.

Felmérés: nem változott a demokrácia helyzete Szlovákiában

2012. július 12. (MTI)

Nem változott a demokrácia helyzete Szlovákiában 2012 második negyedévében az előző negyedévhez képest a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) csütörtökön nyilvánosságra hozott, „Barométer” című jelentése szerint.

A civil szervezet által megadott értékelési skála szerint Szlovákiában a demokrácia helyzete 2012 második negyedévében az előző negyedév szintjén, vagyis a 2,8-as értéken maradt (az értékelés szerint az 1-es osztályzat a legjobb és az 5-ös a leggyengébb). Ez az érték az első negyedévhez képest stagnálást, a 2011 második félévében kimutatott 2,6-os értékhez képest viszont visszaesést jelent.

Az IVO Barométer négy szegmensben vizsgálja a demokrácia elveinek betartását. A jelentés a demokratikus intézmények és a jogállamiság, valamint a törvényalkotási folyamat helyzetét, az emberi és kisebbségi jogok betartását, továbbá a sajtó függetlenségét értékeli.

A jelentés szerint az elmúlt három hónap során nem volt tapasztalható jelentős változás a demokratikus intézmények és a jogállamiság, a törvényalkotási folyamat helyzetében. Ez a három szegmens a Barométerben ismét a közepesnél valamivel jobb (2,5) osztályzatot kapott.

Az értékelés kapcsán Grigorij Meszezsnyikov, az IVO elnöke azt mondta: az új kormányzat hatékony módon fejti ki tevékenységét, és az egyes intézmények is a kellő működőképesség és a stabilitás jegyeit mutatják. A törvényalkotás folyamatának értékelése kapcsán hozzátette: a törvényhozás teljesítménye az elmúlt három hónap során „nem volt túl magas.” Az Európai Stabilitási Mechanizmushoz (ESM) történő szlovák csatlakozásról szóló törvény gyorsított eljárásban való jóváhagyása is kritikát érdemel - mondta.

A jogállamiság helyzeténél rosszabb, közepes (3,0) értékelést kapott a szlovákiai sajtó függetlensége, valamint az emberi és a kisebbségi jogok betartásának helyzete is. Igaz, ennek a szegmensnek az értékei a jelentés szerint nem mutattak változást az utóbbi negyedévben. A jelentés a kisebbségek jogainak betartása kapcsán megállapítja: a vizsgált időszakban a negatív trendek voltak túlsúlyban. Ebben a szegmensben a civil szervezet pozitívumként értékeli a kisebbségügyi kormánybiztos posztjának létrehozását, ugyanakkor rámutat: az emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes posztjának megszüntetése negatív fejlemény volt.

Leváltották a pozsonyi rendőrakadémia korrupcióval gyanúsított rektorát

2012. július 12. (MTI)

A pozsonyi rendőrakadémia szenátusa csütörtökön leváltotta posztjáról az oktatási intézmény rektorát, akit hivatali visszaéléssel és korrupcióval gyanúsít a rendőrség.

A rektort a „Mahoney” fedőnevű akció során még június végén vette őrizetbe a rendőrség. Szlovákia történetében korábban nem volt példa arra, hogy egy felsőoktatási intézmény rektorát lefogják.

A vizsgálati szervek szerint a rektor - az akadémia két másik alkalmazottjával együtt - manipulálta a felvételi vizsgákat, amiért több esetben kenőpénzt fogadott el.

A szlovák belügyi tárca, tekintettel a jelenleg is folyó vizsgálatra, nem közöl részleteket a nyomozás eredményeiről, de a rendőrség az őrizetbe vételt követően közölte: a rektor és társai az idei évben 29 jelentkezőt vettek fel jogosulatlanul az akadémiára, két esetben pedig összesen ötezer eurónyi kenőpénz elfogadását is bizonyítani tudják a rendőrök.

A rektor először bevallotta az ellene felhozott vádakat, majd arra hivatkozva, hogy hosszú betegség után tett vallomást, visszavonta a beismerést. A rendőrök közben azt is vizsgálják, hogy vajon a korábbi években is sor került-e az akadémián ilyen visszaélésekre.

A rektor szabadlábon védekezhet. A szenátusnak a rektort leváltó döntését még Robert Kalinák belügyminiszternek és Ivan Gasparovic államfőnek is jóvá kell hagynia.

Gombaszögi Tábor - A szlovákiai magyarság helyzete volt a fő téma

2012. július 11. (MTI)

A szlovákiai magyarság legégetőbb gondjai, jelene és jövője volt a fő téma a szlovákiai magyar egyetemisták legnagyobb nyári rendezvényének számító - idén ismét Krasznahorkaváralján rendezett - Gombaszögi Nyári Tábor szerdai nyitónapján.

A vasárnapig tartó, szabadegyetem jellegű táborban előadást tartott Németh Zsolt külügyi államtitkár is. Németh Zsolt - az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság keddi pozsonyi ülésére utalva - arról számolt be, hogy látványos változás állt be az elmúlt időszakban az új szlovák kormánnyal folytatott tárgyalások hangnemében. Ezzel kapcsolatban annak a reményének adott hangot: hogy a jövőben is sikerül ezt a hangnemet megőrizni.

Előadásában Németh Zsolt a rendszerváltás óta folytatott magyarországi nemzetpolitikáról is beszámolt. Hangsúlyozta: Magyarország külpolitikájának és a határon túli magyarsággal kapcsolatos politikának egységet kell alkotnia. Rámutatott: Magyarországon a baloldali kormányok mind 1994 és 1998, mind pedig 2002 és 2010 között a határon túli magyarok politikáját igyekeztek alárendelten kezelni.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és Bugár Béla a Most-Híd szlovák-magyar vegyes párt elnökei az eredetileg pártelnöki vitának szánt, végül a fórum résztvevőivel folytatott beszélgetések során a szlovák-magyar viszony, valamint a szlovákiai magyarság és az anyaország közötti kapcsolatok témája mellett a felvidéki magyarság létszámcsökkenésének problémakörére is kitértek.

Az MKP elnöke többek között arról beszélt: a legutóbbi népszámlálás eredményeinek nyilvánosságra hozatala óta a párt prioritásának számít a felvidéki magyarság létszámfogyatkozásának a megállítása. Ennek kapcsán leszögezte: a szlovákiai magyarság identitásának megőrzése szempontjából 20 éve nem volt ilyen nehéz a helyzet, mint most. Leszögezte: mivel ezt a trendet szerinte csak a szlovákiai magyarság jogállapotának javításával lehet megállítani, a 110 ezres fogyatkozás legitimmé teszi az önkormányzatiság kibővítését célzó követeléseket akkor is, ha a szlovák közélet nacionalizmussal bélyegezi meg ennek felvállalóit.

Bugár Béla a Most-Híd szlovák - magyar párt elnöke ezzel szemben kijelentette: a szlovákiai magyarság sok esetben a jelenlegi jogaival sem él, holott: „A kisebbségek számára megteremtett lehetőségek kihasználása a lakosság joga és kötelessége” - fogalmazott.

A kettős állampolgársággal kapcsolatban Bugár azt mondta: „butaságnak” tartja, ha egy ország csak azért válik meg állampolgáraitól, mert azok felvették más ország állampolgárságát. Egy másik kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy pártja bármikor hajlandó „tisztességes és egyenrangú” kapcsolatot kialakítani a magyar kormánnyal. Kijelentette: „Mióta megalakítottuk a Most-Híd pártot, nincs kapcsolatunk Orbán Viktorral, ők találták ki azt is, hogy leárulózzanak”. Bugár szerint „a magyar félnek kell lépnie ahhoz, hogy a viszonyban változás álljon be”.

A két pártelnökkel folytatott beszélgetést követően Öllös László politológus a szlovákiai magyar politika sikereiről és kudarcairól tartott előadást. „A kudarcok listája nyomósabb” - hangsúlyozta.

A szervezők szerint az első nap a tábornak mintegy 700 látogatója volt.

Tíz százalékkal növelte termelését a zsolnai KIA az első félévben

2012. július 10. (MTI)

Tíz százalékkal növelte a KIA autógyár a vágtapolcai (Teplicka nad Váhom) üzemében legyártott gépkocsik számát 2012 első félévében az előző év hasonló időszakához képest - közölte a vállalat vezetése kedden.

A KIA vágtapolcai üzemének gyártósorairól 2012 első félévében 149 ezer személygépkocsi gördült le.

A Kia Motors Slovakia jelezte: az első félévi rekordmennyiséggel reményeik szerint elérik azt a célt, hogy az év végéig 285 ezer gépkocsit gyártsanak le.

A dél-koreai márka az év első hat hónapjában növelte az itt készülő gépkocsi motorok számát is. Az első félévében 237 ezer motort gyártott le a szlovákiai KIA, 22 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az üzem a tavaly év végén 450 ezer darabra bővítette motorgyártó kapacitását. Ezt az idén teljes egészében szeretnék kihasználni.

A KIA Motors Slovakia a Kia Motors Corporation első európai üzeme, Szlovákia második legnagyobb gyártókapacitással rendelkező autógyára. A vágtapolcai gyár 2006 decemberében kezdte meg a gyártást, azóta 1,13 millió gépkocsi készült itt. A vállalat jelenleg 3900 alkalmazottat foglalkoztat.

Németh Zsolt: Új lendületet kap a magyar-szlovák vegyes bizottságok munkája

2012. július 10. (MTI)

Kétoldalú fejlesztési projektekről, Szlovákia közelgő EU-elnökségéről, valamint a kettős állampolgárság kérdésköréről tárgyaltak az európai ügyekért és az euroatlanti integrációért felelős magyar-szlovák vegyes bizottság tagjai kedden Pozsonyban.

A magyar küldöttséget vezető Németh Zsolt külügyi államtitkár a találkozót követő sajtóértekezleten „nagyon jó hangulatúnak” nevezte a vegyes bizottság ülését. Elmondta: megegyeztek, a kétoldalú vegyes bizottságok működése a jövőben új lendületet kap.Németh Zsolt rámutatott: nem véletlen, hogy a vegyes bizottság ülése volt az első ilyen találkozó a Robert Fico vezette szlovák kabinet megalakulása óta, mivel ez koordinálja majd a többi vegyes bizottság hatáskörébe tartozó feladatokat. Hozzátette: a bizottság egyik első feladataként összefoglalják „a kényes kérdéseket” is, és ennek alapján ütemezik a teendőket.

Németh Zsolt és Peter Javorcík, a szlovák külügyi tárca államtitkára ennek kapcsán bejelentette: kijelölték azokat a vegyes bizottsági tagokat, akik a jövőben a kettős állampolgársággal kapcsolatos egyeztetésért lesznek felelősek. Ezzel a feladattal magyar részről Pákozdi Csabát a nemzetközi jogi osztály vezetőjét, szlovák részről pedig Barbara Illkovát a szlovák tárca jogi osztályának vezérigazgatóját bízták meg. Javorcík ennek kapcsán rámutatott: a kérdéskört rendező államközi szerződés javaslatának kidolgozási folyamata már hamarosan beindul.

A szlovák-magyar vegyes bizottság tervei között a határ menti infrastruktúra fejlesztésének intenzívebbé tétele is szerepel. Németh Zsolt ezzel összefüggésben az MTI kérdésére válaszolva leszögezte: prioritásként fogják kezelni a Komáromot a szlovákiai Révkomárommal összekötő új híd tervének realizálását.

Németh Zsolt kitért a révkomáromi Selye János egyetemnek a szlovák oktatásügyi minisztérium által tervezett leminősítésére is. Elmondta: reményei szerint talán sikerül elkerülni, hogy az egyetlen szlovákiai magyar egyetemet főiskolává minősítsék le.

A találkozón szó esett még Szlovákia közelgő EU-elnökségéről. Peter Javorcík ezzel összefüggésben kiemelte: Pozsony nagyon kedvezően fogadta, hogy Budapest felajánlotta, megosztja a saját EU-elnöksége kapcsán szerzett tapasztalatait.

Aláírta a szlovák államfő az európai mentőalapról szóló törvényt

2012. július 9. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák államfő aláírta az Európai Stabilitási Mechanizmusról (ESM) szóló jogszabályt, amellyel Szlovákia csatlakozott az európai mentőalapot ratifikáló országokhoz - közölte honlapján az államfő sajtóosztálya hétfőn.

A pozsonyi parlament már június végén ratifikálta az egyezményt, a csatlakozásról szóló jogszabály hatályba lépéshez azonban még az államfő aláírására is szükség volt.

Az eurós mentőövhöz való csatlakozást a szlovák törvényhozás, többnapos parázs vitát követően az ellenzék részleges támogatásával hagyta jóvá. Szlovákia az összesen 700 milliárd eurót kitevő Európai Stabilitási Mechanizmusban közel 660 millió euró készpénzbetéttel valamint csaknem 5,8 milliárd euró értékű garanciavállalással vállal részt.

Az ESM-be való első - csaknem 132 millió eurós - készpénzbefizetést Szlovákia a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül teljesíti. Egy következő - ugyanilyen nagyságú - részletet befizetésére még az idén októberben sor kerül, a fennmaradó csaknem négyszáz millió eurót pedig három részletben, 2013 és 2014 folyamán fizeti be az ESM közös kasszájába az ország.