Támogatja az egybiztosítós modell bevezetését a Szlovák Orvosi Kamara

2012. augusztus 7. (MTI)

Támogatja az egybiztosítós egészségbiztosítási rendszer bevezetését a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) - közölte a szervezet kedden Pozsonyban sajtótájékoztatóján.

Az SLK arra reagálva hozta nyilvánosságra állásfoglalását, hogy a szlovák kormány a múlt hónapban bejelentette az egy egészségbiztosítós modell bevezetését célzó intézkedés tervezetének kidolgozását.

Marián Kollár, a kamara elnöke szerint Szlovákiában a jelenlegi egészségbiztosítási rendszer nem hatékony, átláthatatlan, nem teljesíti a lakosság jogos elvárásait. Éppen ezért a fennálló helyzetet halaszthatatlanul orvosolni kell, annál is inkább, mert az sem a betegek, sem pedig az egészségügyben dolgozók szempontjából nem igazságos.

A Szlovák Orvosi Kamara a kormány által vázolt egy egészségbiztosítós modell bevezetését szükségesnek tartja, ugyanakkor úgy véli, hogy a biztosítóra vonatkozó szabályokat még az új modell beindítását megelőzően ki kell dolgozni. Véleménye szerint az új rendszerben működő biztosító formailag egy közszolgálati feladatokat ellátó részvénytársaság lehetne.

A szlovák kormány jóváhagyása alapján őszre készül el az egy egészségbiztosítós modell megvalósítási terve. Ennek alapján Szlovákiában 2014-től megszűnik az 1993-ban bevezetett több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer és azt az egy - állami kézben lévő - egészségbiztosító váltja majd fel. Ficóék azzal indokolták a változtatást, hogy a több-biztosítós modell bevezetése óta folyamatosan csökkent az egészségügybe áramló források kihasználásának hatékonysága.

Szlovákiában jelenleg az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmadát két magánkézben lévő biztosító, a Dovera (1,4 millió ügyfél), illetve az Union (370 ezer ügyfél) tartja kézben.

Ivan Miklos lehetne az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank új alelnöke

2012. augusztus 7. (MTI)

Ivan Miklos, az előző szlovák kormány pénzügyminisztere válthatná fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) alelnöki székében a cseh elnökválasztáson indulni kívánó Ján Fischert - adta hírül az intézmény egyik meg nem nevezett hivatalnokára hivatkozva a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilap kedden.

Az EBRD alelnöki széke, Fischer távozása után, várhatóan ősszel üresedik meg, a tisztség betöltésére pályázók között csak ezt követően indulhat meg a hivatalos válogatás.

Ivan Miklos, aki jelenleg a második legkisebb parlamenti párt, a konzervatív Kereszténydemokrata Unió - Demokrata Párt (SDKÚ-DS) képviselőjeként ül a pozsonyi törvényhozásban, lapértesülésekre úgy reagált, hogy egyelőre nem kapott ilyen ajánlatot, s majd megfontolja, ha kap.

 „Jelen pillanatban még nem kezdődött meg a poszt betöltésével kapcsolatos folyamat” - hangsúlyozta az értesüléseket kommentálva Anthony Williams az EBRD sajtórészlegének munkatársa.

A szlovák kormány pénzügyminiszteri tisztét több alkalommal - legutóbb Iveta Radicová kabinetjében - betöltő Ivan Miklos független elemzők szerint - a poszt megszerzésért folytatott erős lengyel és orosz lobbi ellenére - komoly esélyekkel szállhat versenybe az EBRD alelnöki székéért. Annál is inkább, hiszen Miklosnak korábban már felajánlották az EBRD elnöki tisztét is. A szlovák politikus, a közvetlenül a legutóbbi parlamenti választások előtt kapott ajánlatot, ám akkor nem fogadta el.

Mivel az alelnök személyéről szóló döntés az intézmény vezetőjének kezében van, Ivan Miklos jelölésébe a volt pénzügyminiszter múltbéli politikáját több alkalommal is élesen támadó jelenlegi szlovák kormányzatnak sem lesz beleszólása. Az alelnöki poszt betöltésében azonban még szerepet játszhat az a Fico kabinet által egyre hangosabban hangoztatott kritika, amely szerint Miklos szerepet játszott abban, hogy az úgynevezett Gorilla botrány kapcsán elhíresült majd a Nemzeti Vagyonalap éléről leváltott Anna Bubeníková tagja lett az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap által összeállított görög privatizációs alapnak, amely a görög állami vagyon magánosításában fejt ki tanácsadó szerepet.

Rendezettnek tartja az oroszvári kastély tulajdonviszonyait a szlovák kormányhivatal

2012. augusztus 7. (MTI)

Rendezettnek tartja az oroszvári kastély tulajdonviszonyait a szlovák kormányhivatal, amely „a bíróság jogerős döntése alapján az említett ingatlan tulajdonosa” - mondta az MTI pozsonyi irodájának Beatrice Hudáková kormányszóvivő kedden.

A kormányszóvivő válaszában arra reagált, hogy a Magyar Bencés Kongregáció hétfőn jelezte: az Európai Unió fórumaihoz fordul az ingatlanra vonatkozó örökösödési jogának érvényesítése miatt.

„A közel 13 és fél hektáros telek, illetve az azon található kastély, cselédház és víztorony tulajdonosa - mint azt már a bíróság jogerős döntése is igazolta - a szlovák kormányhivatal. Az említett ingatlanok a vonatkozó tulajdoni lapon is szerepelnek, ami annyit jelent, hogy azok az állam tulajdonában, a kormányhivatal kezelésében állnak” - közölte később az oroszvári kastély ügye kapcsán a kormányhivatal sajtóosztálya.

Az érintett ingatlan - amelynek elkobzásáról 1948-ban az akkori Szlovák Nemzeti Tanács (SNR) határozata alapján döntött a konfiskációban illetékes bizottság - visszaszolgáltatását az egyházakat ért igazságtalanságok jóvátételét célzó szlovák jogszabály alapján indítványozta a szlovák hatóságoknál a Magyar Bencés Kongregáció. Az ezzel kapcsolatos eljárást 2002 márciusában indította meg a pozsonyi, ötös számú járásbíróság. Miután a bíróság 2005-ben elutasította a keresetet, az ügy 2006-ban a pozsonyi kerületi bíróságra, majd egy újabb elutasító határozatot követően 2008-ban az Alkotmánybíróságra került. Az ügyben a szlovák Alkotmánybíróság is elutasító határozatot hozott, ez 2011. június 11-én vált jogerőssé. Ez utóbbi döntés képezi a szlovák kormányhivatal az üggyel kapcsolatos álláspontjának alapját.

A szlovák Alkotmánybíróság döntését követően a határozat kapcsán a Magyar Bencés Kongregáció a szlovák Legfelsőbb Bírósághoz fordult jogorvoslatért. „Az üggyel jelenleg a Legfelsőbb Bíróság foglalkozik, döntésük várhatóan szeptemberben vagy októberben születik meg” - mondta az MTI-nek Beatrice Hudáková. Hozzátette: az oroszvári kastély ügyében jelenleg még egy peres eljárás van folyamatban. Ez utóbbi tárgya egy másfél hektáros terület, amelyet viszont a szlovák kormányhivatal szeretne megszerezni a bencésektől. A perben első fokon a pozsonyi, ötös számú járásbíróság ez év május 10-én a szlovák fél tulajdonjogát mondta ki. Az ügyet jelenleg a kerületi bíróság vizsgálja.

Az oroszvári kastély - amelyet reprezentációs célokra szeretne használni a szlovák kormányzat - felújításáról a múlt héten hozott döntést Robert Fico kabinetje. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatilag évtizedek óta romló állagú építmények felújítására honnét szerez majd pénzt a szlovák kormány. Erre október 15-ig úgy kell megoldást találnia a pénzügyi tárcának, hogy a 33 millió euróra becsült rekonstrukció ne az állami költségvetést terhelje. A lehetőségek sorában felmerült az egyébként nem használt államfői rezidencia értékesítésének illetve a magánszféra bevonásának ötlete mellett az is, hogy a költségek egy részét az Európai Gazdasági Térség pénzügyi mechanizmusából fedezzék. Ám ez utóbbi igénybevételének elodázhatatlan feltétele a tulajdonviszonyok teljes rendezése.

Amennyiben az ügyben - az utolsó szlovákiai jogi fórum - a szlovák Legfelsőbb Bíróság is döntést hoz októberig, akkor a finanszírozásnak ez a módja is bekerülhet a pénzügyi tárca által vázolandó elképzelések közé. Másrészt a Legfelsőbb Bíróság döntése adhat jogalapot arra is, hogy az ügyben - miután az országon belüli összes jogorvoslati lehetőség kimerült - nemzetközi fórumhoz lehessen fordulni.

Az EU-hoz fordul a Magyar Bencés Kongregáció az oroszvári kastély ügyében

2012. augusztus 6. (MTI)

Az Európai Unió fórumaihoz fordul a Magyar Bencés Kongregáció, hogy érvényesítse örökösödési jogát a szlovákiai oroszvári (Rusovce) kastélyra - közölte Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát hétfőn az MTI-vel.

Mint írta, Stefánia belga királyi hercegnő és Lónyay Elemér herceg szabályos végrendelettel a Magyar Bencés Kongregáció jogelődjére, a Pannonhalmi Szent Benedek Rend Pannonhalmi Főapátságára hagyta oroszvári kastélyát, valamint a hozzá tartozó gazdaságot és ingatlanokat. A kastély és ingatlanjainak jogi úton történő visszaszerzése Szlovákiában azonban „immár tizenöt éve húzódik, és mint törvényes örökösök, jogigényünket nem tudjuk érvényesíteni” - fogalmazott.

A pannonhalmi főapát emlékeztetett arra: kérték, hogy Szlovákiában szüntessék meg a jogtalanságot, és állítsák vissza a törvényes örököst jogaiba. Mindeddig ez nem vezetett eredményre, ezért fordultak az EU fórumaihoz.

A Magyar Bencés Kongregáció arra kéri a szlovák kormányt, „mérlegelje döntését, tisztázza nemzetközi szinten is az oroszvári kastély tulajdonjogát, tárgyaljon és egyezzen meg a jog szerinti örökössel”.

Várszegi Asztrik utalt arra, hogy az örökség Ausztriához tartozó részét a bencések évtizedek óta háborítatlanul birtokolják és használják. Amennyiben a Magyar Bencés Kongregáció nem tudja az oroszvári kastéllyal kapcsolatos jogigényét érvényesíteni, úgy - a végrendelet érelmében - annak és a hozzá tartozó ingatlanoknak a római bencés Szent Anzelm Apátság és Kollégium az örököse - mutatott rá.

Többször jelezték a legfelsőbb szlovák állami vezetésnek szándékukat a peren kívüli egyezségre, felajánlották, hogy a tulajdonjogi rendezés után az ingatlant a Szlovák Köztársaság reprezentációs célokra, kulturális és egyházi rendezvényekre használhatja - jegyezte meg.

Várszegi Asztrik úgy látja, az EU-nak sem lehet közömbös, hogy Szlovákia közelgő uniós elnöksége színteréül olyan kastély szerepel, amelynek tulajdonjogát az európai értékrenddel ellenkezően rendezték.

Megemlítette, hogy az oroszvári kastély, amely a Szlovák Nemzeti Kulturális Örökség listáján szerepel, egyre rosszabb állapotba került. Közlése szerint a szlovák kormány múlt csütörtökön határozatot fogadott el az oroszvári kastély felújításáról.

Enyhítene a könnyű drogokért járó büntetéseken a szlovák kormány

2012. augusztus 6. (MTI)

Az úgynevezett könnyű drogok birtoklásáért járó büntetések enyhítését fontolgatja a szlovák kormány.

„A szlovák igazságügyi minisztérium a büntető törvénykönyv tervezett módosításainak kidolgozása során a könnyű drogok birtoklásáért kiszabható büntetések megfelelő mértékével is foglalkozik” - erősítette meg az MTI-nek Pavol Kubík, a szlovák igazságügyi tárca sajtószóvivője hétfőn. Hozzátette: a tervezett változtatásokat az indokolja, hogy a hatályos vonatkozó szlovákiai jogszabályok sok fiatalt juttatnak börtönbe feleslegesen.

Kubík elmondta: bár terveznek módosításokat a BTK-ban, de ez - tekintettel a könnyű drogok bizonyítottan káros hatásaira - nem jelentheti azt, hogy az ezekkel kapcsolatos büntetések teljes eltörlését vették volna fontolóra. A büntetések enyhítése a tárca szerint csak a fogyasztókat érintené, és a változás számukra sem jelentene teljes büntetlenséget. „Esetükben a szabadságvesztést felváltó alternatív büntetések kerülhetnek szóba” - mutatott rá Kubík.

Robert Fico szlovák kormányfő tavasszal már több alkalommal jelezte: enyhítene a marihuána-használattal kapcsolatos büntetések mértékén. A témáról - a vonatkozó „szakterminológia” meglehetős ismeretéről bizonyságot adva - személyes blogján is ebben az értelemben írt. A pozsonyi sajtó egy része emögött a fiatal választók megszólításának lehetőségét látja, mások pedig a szlovákiai börtönök túltelítettségét sejtették a háttérben.

A hatályos szlovák BTK a lefoglalt kábítószer-mennyiség alapján határozza meg a kábítószer-birtoklásért kiróható büntetést. Ennek alapján 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a személy, akinél „legfeljebb 3 egyszeri adagot” találnak, 5 évig terjedő szabadságvesztéssel pedig az, akinél több mint három, de kevesebb mint tíz „egyszeri adagot” foglalnak le.

A kamaszok alkohol- és kábítószer-fogyasztását vizsgáló európai szervezetnek (ESPAD) az európai középiskolások körében végzett 2011-es felmérése szerint Szlovákiában a megkérdezett fiatalok 28 százaléka ismerte be, hogy élete során legalább egyszer kipróbált már valamilyen illegális drogot.

Megduplázódott a pozsonyi vár látogatottsága

2012. augusztus 6. (MTI)

Kétszer annyi látogatót fogadott július végéig az idei nyári szezonban a pozsonyi vár, mint egy évvel korábban - közölte az MTI-vel Sturmankin Artúr, a Szlovák Nemzeti Múzeum (SNM) szóvivője hétfőn.

A pozsonyi vár kiállítótermeiben az állandó történeti kiállítás mellett több időszaki tárlatot is fenntart a Szlovák Nemzeti Múzeum. A kiállítások közül jelenleg az egyik legnépszerűbb a tűzkárt szenvedett krasznahorkai vár - május óta itt kiállított - múzeumi tárlata, valamint Anton Schmidt barokk festő Szűz Mária mennybemenetele című oltárképe, amely szintén időlegesen kapott helyet a várban.

A krasznahorkai várat bemutató tárlat összeállítói Krasznahorkának a márciusi tűzeset utáni hangulatát próbálták bemutatni. Ezt az igyekezetet tükrözi, hogy a tárlaton a gótikus vár és a reneszánsz melléképület épségben maradt kiállítási tárgyai mellett a részben a tűz martalékává vált műtárgyak is megtekinthetőek. Az SNM szóvivője szerint valószínűleg éppen a krasznahorkai tárlat, valamint a vár épületének tavaly befejeződött felújítása állhat a látogatók számának emelkedése hátterében.

„Míg tavaly július végéig mintegy nyolcezer fizető látogatót fogadtak a várban látható tárlatokon, az idei nyári szezonban már mostanáig több mint 16 ezer jegyet adtunk el” - hangsúlyozta Sturmankin Artúr. Hozzátette: bár a múzeum pontos kimutatással nem rendelkezik arról, honnét érkeznek a látogatók, a hosszú távú tapasztalat azt mutatja, hogy a hazai turistákon kívül a Magyarországról, illetve Csehországból érkező vendégekből van a legtöbb.

Az idei első félévben az SNM pozsonyi múzeumainak több mint 110 ezer látogatója volt.

Először nyitják meg a garamkövesdi pincéket a nagyközönség előtt

2012. augusztus 5. (MTI)

Először rendezik meg Garamkövesden (Kamenica nad Hronom) a Garammenti Nyitott Pincék elnevezésű fesztivált. Az augusztus 11-i rendezvény szervezői a terület éledező borászatára és a garammenti borok kiváló minőségére szeretnék ráirányítani a közönség figyelmét.

Környi Csaba borász, a rendezvény egyik szervezője az MTI-nek elmondta, hogy a Garammenti borvidék, ahova Garamkövesd és Muzsla szőlőhegyei is tartoznak, híres borvidék, már a 16. századtól kezdve termeltek itt vörösbort. A legelterjedtebb fajták a kadarka és a juhfark voltak. Az esztergomi hercegprímásnak is volt itt szőlészete, és az itt termelt borok Budapesten is ismertek voltak a 19. században. Sajnos a szocializmus alatt a virágzó borvidék teljesen tönkrement, 5-10 éve próbáljuk újjáéleszteni az itteni borkészítő hagyományokat - jegyezte meg. Hozzátette, hogy a pincefesztivál is a helyi borok népszerűsítésének része.

A hagyományok újjáélesztésében komoly szerepet vállal a Szkala Borászok és Szőlészek Polgári Társulása. Környi szerint az utóbbi 20-30 évben a gazdák a vidéken már csak szőlőt termesztettek, és az eladott szőlőből az északabbra fekvő régiókban, például Nyitrán készítettek bort. A társulás munkája nyomán azonban egyre több pince nyílik Garamkövesden, kisebb borászatok kezdenek el működni, amit mindenképp figyelemre méltó teljesítménynek nevezett. „A muzslai pincészetek valamivel hamarabb ébredtek, az ottaniak közül Bott Frigyes borász vagy a Chateau Béla borászat neve már külföldön is elismert. Előttünk még nagyon hosszú út áll, de reménykedünk, hogy 3-4 generáción belül helyre tudjuk állítani a vidék régi hírnevét” - vázolta a társulás terveit a borász. A Garammenti Nyitott Pincék elnevezésű rendezvényen kilenc helyi és nyolc vendégborász mutatja be termékeit a nagyközönségnek. A kóstoláson kívül a közönséget koncertekkel is várják. A Szkala Borászok és Szőlészek Polgári Társulás elsősorban Garammenti borászokat tömörítő egyesület, jelenleg mintegy 40 tagja van. A társulás a borászat népszerűsítésére már hét éve nagysikerű újévi borászati tanfolyamot is rendez, amelyre magyarországi és felvidéki előadókat is meghívnak.

Tulajdonost váltott a révkomáromi hajógyár

2012. augusztus 3. (MTI)

Tulajdonost váltott a héten a régió egykor legnagyobb munkáltatója, a révkomáromi hajógyár - közölte az MTI-vel Jaroslav Papp, a vállalat új tulajdonosa, a Stroje a Mechanizmy (SaM) részvénytársaság igazgatótanácsának elnöke pénteken.

A révkomáromi hajógyár száz százalékos részvénycsomagja eddig az Európai Amerikai Befektetési Bank (European American Investment Bank AG) tulajdonában volt. A hajógyári telep ingatlanának egy része már régebben is az új tulajdonos, a pozsonyi székhelyű SaM tulajdonában állt.

Gyártási portfóliónkat kívántuk kiszélesíteni ezzel a befektetéssel - magyarázta a befektetés célját Jaroslav Papp.

A vállalat sem a vételárat sem további terveit nem hozta nyilvánosságra.

Gyurovszky László, a SaM felügyelőtanácsának elnöke a Hospodárské Noviny szlovák gazdasági napilapnak azt nyilatkozta: mivel a hajógyárnak jelenleg vannak megrendelései, rendelkezik jövőképpel is.

Jávorka Tamás, a hajógyár szakszervezeti vezetője, aki az MTI-nek nyilatkozva megerősítette: bár augusztus elsejével ismét 40 alkalmazottnak kellett távoznia a cégből, az új tulajdonos azt ígérte: fenntartja a gyártást.

A tavasszal még a felszámolás szélén álló hajógyárnak jelenleg két uszályra és két úszódarura van megrendelése, az előbbiekre Hollandiából, az utóbbiakra pedig Oroszországból - tette hozzá.

A komáromi hajógyár több mint 110 éves múltra tekint vissza. A vállalat, 1992-től állami tulajdonú részvénytársaságként működött, majd később több lépésben privatizálták. A hajógyár februárban - megrendelések híján - a bezárás szélére került. A jórészt magyarok lakta régió egykoron legnagyobb munkáltatója két évtizeddel ezelőtt még közel négyezer embernek adott munkát. Mára alkalmazottai száma 80-ra csökkent.

Meghalt a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó

2012. augusztus 3. (MTI)

Meghalt a szlovák állampolgárságától megfosztott Tamás Anikó - erősítette meg pénteken az MTI-nek a halálhírt Fehér Judit, az elhunyt testvére. A 67 éves korában pénteken váratlanul meghalt Tamás Anikó azon felvidéki magyarok egyike volt, akit a hatályos szlovák jog alapján fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól azt követően, hogy nyilvánosan felvállalták a magyar állampolgárság megszerzését.

Tamás Anikó - az édesanyjával, az idén százéves Tamás Ilonka nénivel együtt - még tavaly vette fel a magyar állampolgárságot, és miután ezt nyilvánosan is felvállalta, a szlovák állampolgársági törvény értelmében a pozsonyi hatóságok megfosztották szlovák állampolgárságától.

Tamás Anikó január elsején szívinfarktust kapott, nem sokkal azt követően, hogy - több más magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarhoz hasonlóan - személyes okmányainak leadása céljából beidézték a rendőrségre. Még lábadozott az infarktus után, amikor a kórházban közölték vele, hogy az Általános Egészségbiztosító - állampolgársága elvesztése miatt - nem hajlandó téríteni a kezelés számláját, így azt neki kell megtérítenie. Végül ezt sikerült elkerülni.

Tamás Anikó váratlan halála kapcsán Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke az MTI-nek azt mondta: megkerülhetetlen a szlovák állam felelőssége, mivel a tragédiához Tamás Anikó magyar állampolgárság miatti zaklatása vezetett. „A mostani tragédia nem szabad, hogy elkerülje a magyar és a nemzetközi közvélemény figyelmét, mert ez is szomorú bizonyítéka annak, hogy milyen helyzetbe kerültek a magyar állampolgárságukat nyíltan vállaló felvidéki magyarok” - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.

Több állampolgárságától megfosztott felvidéki magyar - köztük Tamás Anikó - korábban a szlovák állampolgársági törvény kapcsán a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, jogi képviseletüket az Emberi Méltóság Tanácsa vállalta. A beadványokat néhány hónapja iktatták Strasbourgban, de azok elbírálása várhatóan akár másfél-két évig is eltarthat.

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Tamás Anikó halála kapcsán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: mély gyászukban együtt éreznek a családdal. Rámutatott: meggyőződésük, hogy Ilonka néni lányának idő előtti halála összefüggésben van a családot ért azon meghurcoltatással, amelyet a magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló minden felvidéki magyarnak el kell szenvednie.

Fehér Judit, a szertartás helyszínének és időpontjának elhallgatását kérve azt mondta az MTI-nek: a temetésre szűk családi körben kerül sor. Ennek kapcsán hozzátette: a család mély gyászára való tekintettel a sajtó távolmaradását és ezzel kapcsolatos megértését kérik.

Romlott a vállalkozói környezet Szlovákiában a vállalkozói szövetség szerint

2012. augusztus 2. (MTI)

Tovább romlott a vállalkozói környezet indexe (IPP) Szlovákiában az év második negyedévében - közölte aktuális felmérésére hivatkozva Szlovákia Vállalkozói Szövetsége (PAS) csütörtökön.

A PAS által közzétett adatok szerint Szlovákiában a második negyedévben az év első három hónapjához képest 3,46 százalékkal 84 pontra gyengült a vállalkozói környezet indexe, a mutató több mint tízéves története során még soha nem volt ilyen alacsony.A 2001-ben létrejött PAS az egyik legnagyobb - munkáltatókat és vállalatokat tömörítő - szlovákiai szervezet, amelynek legfőbb célkitűzése a vállalkozásokat érintő szabályrendszer minőségének javítása. A szervezet rendszeresen publikál elemzéseket a vállalkozói környezetről, negyedévenként méri fel vállalkozói környezet alakulását a tagjai körében.

Az aktuális felmérés szerint az elmúlt negyedévben a vállalkozók helyzetét leginkább a járulékterheket növelő jogszabály-módosítások rontották Szlovákiában. A PAS ezzel összefüggésben azt is nehezményezi, hogy továbbra sincs előrelépés a járulékrendszer egyszerűsítése terén.

A kimutatás szerint hasonló mértékben befolyásolta az IPP visszaesését az is, hogy a kormány a közkiadások konszolidációját elsősorban az adóterhek növelésével próbálja megoldani. Ez a vállalkozók szerint nemcsak hogy nem segíti a vállalkozások fejlődését, de egyenes ellentétben van a kis és közép vállalkozóknak a kormányprogramban megígért segítségnyújtással is.

A vállalkozói környezet romlásának harmadik legjelentősebb faktoraként az állam gazdálkodásának gyenge hatékonyságát jelölte meg a szervezet. A vállalkozók nehezményezték, hogy a kormányzat a közpénzek felhasználásának hatékonyabbá tétele helyett - a gazdasági szférát érintő túlzott - megszorító intézkedések eszközével él.

Csatáry-ügy - Új eljárást indíthat Csatáry László ellen a kassai ügyészség

2012. augusztus 2. (MTI)

Új feljelentés érkezett a kassai járási ügyészséghez Csatáry László ellen, az illetékes ügyésznek 30 napon belül kell döntést hoznia, hogy eljárást indít-e a beadvány alapján - közölte az MTI pozsonyi irodájával Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője csütörtökön.

A Csatáry ellen szerdán benyújtott új beadványban a feljelentő emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja az egykori állítólagos kassai rendőrparancsnokot. A feljelentést egy kassai férfi tette, nevét az ügyészség nem hozta nyilvánosságra.

A beadvány indoklásában a feljelentő arra hivatkozik, hogy a Csatáry elleni 1948-as ítéletében a kassai népbíróság kizárólag a ma 97 éves vádlott 1944 júniusa és novembere között elkövetett tetteivel foglalkozott, és nem tett említést kassai polgárok 1945 januárjában végrehajtott deportálásáról.

„A beadványban a feljelentő büntetőeljárás megkezdését indítványozza Csatáry Lászlóval szemben, azzal a céllal, hogy az 1945-ben elkövetett tetteiért is vonják őt felelősségre „ - tájékoztatta az MTI-t Milan Filicko. Hozzátette: a beadványt már megkapta az annak kivizsgálásával megbízott ügyész. Arról, hogy a feljelentés alapján eljárást indítanak-e, 30 napon belül születik döntés.

A feljelentést tévő férfi - neve elhallgatását kérve - a Sme című pozsonyi liberális napilapnak nyilatkozva elmondta: az 1948-as ítélet nyilvánvalóvá teszi, hogy a bíróság akkor nem vizsgálta a volt rendőrtiszt felelősségét azoknak a történéseknek a kapcsán, amelyek „az (1944. október 15-i) nyilas hatalomátvételtől kezdve Kassa (1945. január 19-i) szovjet felszabadításáig zajlottak”. A Sme a korabeli népbíróságokon elhangzott tanúvallomásokra hivatkozva azt írta, hogy 1944 novembere és 1945 januárja között Kassán több mint 500 embert gyilkoltak meg a nyilas hatalom képviselői. A lapnak nyilatkozó feljelentő szerint Csatáryt „mint a nyilaskeresztes párt rendkívül aktív tagját” ezekért a tettekért is felelősségre kellene vonni.

Közben csütörtökön a kassai járási bíróság megerősítette: már megkapták az igazságügyi tárcától azt - a szaktárca által a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) kikért - perdokumentációt amely a Csatáry ellen 1948-ban hozott népbírósági ítéletet is tartalmazza. Az iratok és Csatáry ügye kapcsán Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn úgy nyilatkozott: szeretné elérni Csatáry kiadatását Szlovákiának. Az ehhez szükséges nemzetközi elfogatóparancs kiadásáról az illetékes kassai járási bíróság dönthet a népbíróság 1948-as halálos ítélete alapján. Ezzel összefüggésben a szlovák tárcavezető azt mondta: minden segítséget megadnak a bíróságnak, de döntésébe nem szólhatnak bele.

Növelte nyereségét az OTP szlovákiai leánybankja

2012. augusztus 1. (MTI)

Csaknem egyharmadával növelte nyereségét 2012 első fél évében az előző év hasonló időszakához képest az OTP szlovákiai leányvállalata, az OTP Banka Slovensko - adta hírül a bank közlésére hivatkozva szerdán a SITA szlovák hírügynökség.

A OTP szlovákiai leánybankja 2012 első félévében 1,15 millió euró tiszta nyereséget könyvelt el, ami 28 százalékos többletet jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

„A bank teljesítményének növekvő tendenciájához a hitelportfólió minőségének javulása is hozzájárult” - jegyezte meg az eredmények kapcsán Rastislav Matejsko, a bank igazgatótanácsának tagja.

A javulás részben a kamatbevételek 3 százalékos növekedésének volt köszönhető, amely az adott időszakban elérte a 20,5 millió eurót, valamint az eredményhez hozzájárult az intézmény banki jutalékokból származó bevételeinek 8 százalékos emelkedése is, ami 4,97 millió eurót tett ki.

Az intézmény mérlegfőösszege június végén elérte az 1,315 milliárd eurót, ez évközi összehasonlításban 6 százalékos növekedést jelent. A növekedés a betétek 10 százalékos emelkedésének volt köszönhető.

Megválasztották a szlovák közszolgálati média új vezetőjét

2012. augusztus 1. (MTI)

Titkos szavazással Václav Mikát, a legnagyobb nézettségű szlovákiai televízió, a kereskedelmi Markíza volt vezérigazgatóját választotta meg az összevont szlovák közszolgálati média, a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) élére a pozsonyi parlament szerdán.

A közszolgálati média új vezetőjéről tartott szavazáson a 150 fős parlament 95 képviselője vett részt. A 11 jelölt közül a legtöbb képviselő - összesen 74-en - Václav Mikára szavazott.

A szavazáson csak a kormánypárt, a baloldali Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) és a legtöbb mandátummal rendelkező ellenzéki frakció, az Igor Matovic vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalmának képviselői vettek részt. A többi ellenzéki párt az RTVS előző vezérigazgatója, Miloslava Zemková „törvénytelen körülmények közepette zajló” leváltására hivatkozva bojkottálta a voksolást.

Az új vezérigazgató - aki csütörtöktől foglalja el hivatalát - az általa felvázolt tervek szerint elsősorban a közszolgálati televízióban tervez változtatásokat. A köztévé nézettségének növelését és programstruktúrája stabilitásának megteremtését célzó elképzelése szerint a szlovák televízió egyes csatornája lenne „a mértékadó európai közszolgálati televízió”, a kettes csatorna pedig rétegműsoraival az igényesebb nézőket célozná meg. Mika nagy hangsúlyt fektet a cseh közszolgálati televízióval való együttműködés elmélyítésére, és nem zárta ki a szlovák televízió tavaly leállított sportcsatornája újraindításának lehetőségét sem.

Az RTVS előző vezérigazgatóját, Miloslava Zemkovát alig több mint egy hónapja váltotta le a pozsonyi törvényhozás. Elmozdítását a törvényhozás médiabizottsága indítványozta, arra hivatkozva, hogy törvényt sértett, mivel egy több mint százezer euró értékű szerződésről nem tájékoztatta a közmédiát ellenőrző tanácsot. A döntést Zemková indokolatlannak és jogtalannak értékelte, és leváltása miatt az alkotmánybírósághoz fordult.

Zemková tavaly februárban, a szlovák közszolgálati rádió és a közszolgálati televízió összevonását követően lett az RTVS vezérigazgatója. Az összevonást az Iveta Radicová kormánya idején elfogadott, 2011. január elsején életbe lépett törvény írta elő. A közmédia élén töltött több mint egy év során Zemkovát sok kritika érte. Bírálói leginkább a közmédia színvonalának csökkenését vetették a szemére, és azt is megkérdőjelezték, hogy az intézmény elégséges mértékben lát-e el közszolgálati feladatokat.

A Selye János Egyetem az akkreditációs folyamat elhalasztását fogja kérni, ha nem kap türelmi időt

2012. augusztus 1. (MTI)

A szlovák oktatási tárca által leminősítésre jelölt révkomáromi Selye János Egyetem (SJE) kérni fogja, hogy fennállása 14. évéig hagyják ki az akkreditációs folyamatból, ha nem kapja meg az akkreditációs feltételek teljesítésére kért türelmi időt - írta szerdán a Szabad Újság című független szlovákiai magyar napilap.

Az egyetlen szlovákiai magyar egyetem főiskolává minősítését az akkreditációs bizottság jelentése alapján kezdeményezte a Dusan Caplovic vezette szlovák oktatásügyi minisztérium. A leminősítési tervek ellen több szlovákiai magyar civil és politikai szervezet is szót emelt, maga az intézmény pedig türelmi időt kért a szaktárcától, arra hivatkozva, hogy az akkreditációs feltételek teljesítésére nem állt rendelkezésére kellő idő.

Tóth János, az egyetem rektora a Szabad Újságnak adott interjúban azzal érvelt, hogy az akkreditációs folyamat az SJE számára igazságtalan körülmények mellett zajlott le, mivel annak során a 2004 és 2008 közötti egész időszakot vették figyelembe, holott az intézmény csak 2004 őszén kezdte meg első akadémiai évét, természetesen akkor még csak alapképzéssel. Rámutatott, hogy az értékelés tárgyát képező hat egyetemi kritériumból három a doktori képzés minőségéről és működéséről szólt, holott Komáromban ekkor még csak alapszintű képzés folyt.

„Az egyetemen a második és harmadik szintű képzéseket is számon kérték, amelyek objektív okok miatt még nem is működhettek. Az állam nem adta meg intézményünknek a lehetőséget, hogy megerősödjön” - hangsúlyozta a rektor.

A szaktárca ennek ellenére nem mutat hajlandóságot a türelmi idő megadására, így a javaslatot még a nyár folyamán jóváhagyhatja a pozsonyi törvényhozás. Dusan Caplovic arra hivatkozik, hogy neki törvényi kötelessége az akkreditációs bizottság ajánlását előterjeszteni. Tóth János szerint viszont ez az érvelés nem helytálló, hiszen a törvény nem határozza meg az előterjesztés idejét, és azzal 2009-től - az ajánlás elkészülte óta - mostanáig nem is foglalkoztak.

A rektor szerint tovább keresik a megoldást az egyetem státusának megmentésére. Azt sem tartja kizártnak, hogy aláírásgyűjtő akcióba fognak. Hozzátette: amennyiben nem kapják meg a szaktárcától kért türelmi időt, követelni fogják, hogy az intézményt vonják ki az akkreditációs folyamatból, amíg el nem éri fennállásának 14. évét.

Pótlólagos konszolidációs csomagot jelentett be a szlovák kormány

2012. július 30. (MTI)

Félmilliárd eurós pótlólagos konszolidációs csomagot jelentett be erre az évre a szlovák kormányfő a kabinet Pozsonyban tartott rendkívüli ülését követően hétfőn, a költségvetés tervezett adóbevételeinek visszaesésére reagálva.

A kormány rendkívüli ülését azt követően hívta össze Robert Fico, hogy Peter Kazimír, a pénzügyi tárca vezetője nyilvánosságra hozta a szaktárca előrejelzését, miszerint a csökkenő adóbevételek miatt veszélybe kerülhet a költségvetés 4,6 százalékosra tervezett GDP-arányos deficitje.

A szlovák kormányfő szerint az adóbevételek csökkenése 340 millió eurós bevételkiesést okozott, és további 90 millió eurós „költségvetési lyukat” eredményezett az is, hogy a költségvetés tervezésénél nem vették figyelembe azt a kiadást, amelybe az ország stratégiai nyersolaj-tartalékainak feltöltése kerül.

Robert Fico a kabinet ülésén született megszorító intézkedéseket ismertetve elmondta: azonnali lépésként döntést hoztak az egyes tárcák kiadásai - összesen 120 millió eurót kitevő részének - befagyasztásáról, valamint azoknak a közbeszerzési eljárásoknak a leállításáról, amelyek nem érintik az állami intézmények mindennapi működését.

A pótlólagos konszolidációs intézkedések sorában a kormány jóváhagyta a szociális biztosítóról szóló - már a parlamentben lévő - jogszabály-módosítás gyorsított eljárásba vételének javaslatát is. Ennek alapján október helyett már szeptembertől csökken a - nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét képező - magán- nyugdíjpénztárakba kerülő járulékok aránya. Ettől az egy intézkedéstől 40 millió euró többletbevételt remél a kormány.

A szlovák szaktárca adatai szerint a költségvetés adóbevételei 2012 és 2015 között várhatóan a bruttó nemzeti termék (GDP) 0,3 százalékával lesznek alacsonyabbak a vártnál. Egy ilyen mértékű bevételkiesés - pótlólagos intézkedések híján - a GDP 5,3 százalékára növelné az államháztartás 4,6 százalékra tervezett hiányát az idén, és veszélybe sodorhatná azt az EU-val szembeni vállalást is, amely szerint Szlovákia 2013-ban 3 százalékra csökkenti a deficitet.

Csatáry-ügy - KIM: a Fővárosi Törvényszék dönthet a Szlovákiának való kiadatásról

2012. július 30. (MTI)

A Fővárosi Törvényszék dönthet Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiának történő kiadatásáról, de ebben az ügyben még nem érkezett európai elfogatóparancs, és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) nincs tudomása arról, hogy kibocsátottak ilyen dokumentumot - közölte a KIM hétfőn az MTI-vel.

Azzal kapcsolatban, hogy Csatáry László kiadatását szeretné elérni a szlovák igazságügy-miniszter, rávilágítottak arra is, hogy a KIM-et vezető miniszternek nincs döntési jogköre ebben az ügyben.

A közlemény utalt arra: Magyarország és Szlovákia között az európai elfogatóparancsról szóló európai uniós kerethatározat van, ez esetben is ezt alkalmazhatják, az európai elfogatóparancs végrehajtásáról pedig kizárólag bíróság dönt.

Ebben az esetben a szlovák bíróság által kibocsátott európai elfogatóparancsot a KIM mint központi továbbításra kijelölt hatóság fogadja, és érdemi vizsgálat nélkül továbbítja a Fővárosi Törvényszéknek - tették hozzá.

Megjegyezték: a Fővárosi Törvényszék dönt az európai elfogatóparancs végrehajthatóságáról, határozata ellen a Fővárosi Ítélőtáblához lehet fellebbezni, amely az ügyben jogerősen dönt.

Az európai elfogatóparancs végrehajtását - Csatáry László átadását - a Fővárosi Törvényszék megtagadhatja, ha ugyanazon ténybeli alapon Magyarországon is büntetőeljárás van folyamatban az átadni kért ember ellen - mutatott rá a KIM közleménye.

Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a szlovákiai Nemzeti Emlékezet Intézetétől megszerzett - dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben.

Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le. Véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.

A szlovák igazságügy-miniszter szerint az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása, elsődlegesen attól függ, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele.

A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg - több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés - azt a 11 oldalas ítéletet is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból.

A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége többek között éppen erre a „jogerős ítéletre” hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint ha egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet.

Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15.700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában - július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött.

A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.

Csatáry-ügy - Csatáry László kiadatását szeretné a szlovák igazságügy-miniszter

2012. július 30. (MTI)

Csatáry László volt kassai rendőrparancsnok Szlovákiába való kiadatását szeretné elérni Tomás Borec szlovák igazságügy-miniszter. A tárcavezető - akinek saját elmondása szerint személyesen érdekelt a „háborús bűnös” kiadatásában - erről hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján beszélt.

Tomás Borec Csatáry ügyével kapcsolatban elmondta: a szlovák igazságügyi tárca már el is juttatta a volt csendőrtiszt ellen lefolytatott per - a Nemzeti Emlékezet Intézetétől (ÚPN) megszerzett - dokumentumait a kassai járásbíróságnak, arra kérve a bíróságot, hogy az gyorsan járjon el az ügyben. Hozzátette: azt szeretné, ha a gyűjtőtábor volt parancsnoka elleni eljárást Szlovákiában folytatnák le.

„Tekintettel a közben eltelt időre, tudatosítjuk, hogy az egyik utolsó olyan lehetőség áll előttünk, hogy büntessünk a második világháború idején elkövetett háborús bűntettekért” - hangsúlyozta Borec. Leszögezte: véleménye szerint Csatáry bűntettei elévülhetetlenek, és azok elkövetésére nem szolgálhat mentségül az sem, hogy parancs alapján cselekedett.

A szlovák igazságügy-miniszter szerint több mindentől függ az, hogy végül megvalósul-e Csatáry kiadatása. Elsődlegesen attól, hogy az illetékes szlovák bíróság kérvényezni fogja-e azt, valamint attól is, hogy a magyar bíróság eleget tesz-e a kérésnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: az igazságügyi tárca minden segítséget megad az illetékes szlovák bíróságnak, de annak döntésébe nem szólhat bele.

A Nemzeti Emlékezet Intézete pénteken Pozsonyban mutatta be a Csatáry László ellen 1948-ban a kommunista állambiztonsági szerv (StB) által folytatott vizsgálat jegyzőkönyvezett dokumentumait. Ez a dokumentumköteg - több tanúvallomás mellett a Csatáryra kirótt halálbüntetés - azt a 11 oldalas ítéletét is tartalmazza, amelynek eredetije hiányzik a kassai állami archívumban őrzött perdokumentációból.

A múlt héten a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége (ÚZZNO) többek között éppen erre a „jogerős ítéletre” hivatkozva szorgalmazta, hogy az illetékes szlovák szervek kezdeményezzék Csatáry László kiadatását. Monika Jankovská, a szlovák igazságügyi tárca államtitkára szerint amennyiben egy európai elfogatóparancs alapján kiadnák Szlovákiának Csatáryt, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy az ügyben illetékes bíróság életfogytiglanra változtatná a Népbíróság 1948-ban ellene hozott halálos ítéletet.

Csatáryt - aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában - július 18-án a nyomozó ügyészek háborús bűntettel gyanúsították meg, és őrizetbe vették, néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság házi őrizetbe helyezéséről döntött. A kassai gyűjtőtábor egykori parancsnoka tagadja bűnösségét.

Szlovákiában lezárult a kormány kisebbségi kultúrára szánt támogatásainak elbírálása

2012. július 30. (MTI)

Lezárult a szlovák kormány által a kisebbségi kultúra támogatására szánt pénzekre benyújtott pályázatok elbírálásának folyamata - közölte az MTI pozsonyi irodájával A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa hétfőn.

Az idei évben 1837 pályázat érkezett a szlovák kormányhivatal Nemzeti Kisebbségi Főosztálya által meghirdetett felhívásra, közülük 1193 a magyar kultúra terén kifejtendő tevékenységre igényelt támogatást. A szakmai bizottságok által elbírált pályázatokból 1370 volt sikeres. Azt, hogy ezek közül szám szerint mennyi a magyar kultúrával összefüggő pályázat, egyelőre nem tudni.

„Az elosztásra kerülő pénzek arányát a kormányhivatal nemzetiségi bizottsága szabta meg még tavaly. Az arányok megállapítása során a kisebb nemzetiségek előnyben részesültek” - közölte A. Nagy László. Hozzátette: az idén minden pályázó kevesebb pénzt kap az igényeltnél, mivel az igényelt pénz mintegy háromszorosát tette ki a rendelkezésre álló összegnek.

Az elnyert támogatások kifizetése terén az idei évben a tavalyinál is nagyobb csúszás tapasztalható. A késedelem okaiként A. Nagy László a tavasszal lezajlott kormányváltást, a kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök hivatalának megszüntetését, illetve a helyébe lépő kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának létrehozását jelölte meg. Véleménye szerint a legelső kifizetésekre két héten belül kerülhet sor, és az utalásokat szeptember elejéig sikerülhet lezárni.

Az idén az előző évinél félmillió euróval magasabb volt, 4 és fél millió eurót tett ki a kisebbségi kultúra pályázati támogatására megítélhető összeg. Ez az összeg 2006-ban, Csáky Pál miniszterelnök-helyettessége idején volt a legmagasabb, akkor - átszámítva - meghaladta az 5 millió eurót.

A támogatási pénzek elosztása 2011-ben nagy vihart kavart. Az elbírálás folyamatával kapcsolatban több civil szervezet is nemtetszésének adott hangot. Többnyire azt nehezményezték, hogy a folyamat nem volt kellőképpen átlátható, és a pályázatok elbírálásakor más-más elvek érvényesültek. A kisebbségügyi kormánybiztos véleménye szerint a pénzek elosztása az idén a „lehető legigazságosabb” volt.