A becsültnél olcsóbb lett a Bős-Lipót közötti komp

2012. augusztus 10. (MTI)

A becsült 405 ezer euróval szemben 376 ezer euróba (mintegy 105 millió forintba) került a bősi vízi erőmű és a lipóti termálfürdő között közlekedő komp. Az eredmény a legutóbbi Közbeszerzési Értesítőben jelent meg.

A tendert - két ajánlattevő közül - a bajai székhelyű Hajóker Kft. nyerte.

A komp egytestű, függőleges oldalfalú, szimmetrikus végkiképzésű, zárt fedélzetű önjáró hajó, amely gépkocsik, valamint kerékpárosok és gyalogosok szállítására alkalmas.

A beszerzés az uniós Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program része.

Dunaremete, illetve Bős között közlekedett már komp 1991-ig, a bősi felvízcsatorna megépítéséig és a folyam eltereléséig.

Jóváhagyta a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést a szlovák parlament

2012. augusztus 10. (MTI)

Jóváhagyta a pozsonyi törvényhozás pénteken a nyugdíjbiztosításról szóló törvény módosítását, ez szeptembertől ideiglenesen lehetővé teszi a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést és csökkenti az oda juttatott járulékok arányát.

A jogszabályt hosszú vitát követően, több módosítással fogadták el.

A szeptembertől hatályos módosítás ideiglenesen - öt hónapig - ismételten lehetővé teszi a kilépést a szlovák nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakból. A magánnyugdíjpénztárakba kerülő járulékok aránya, a bruttó bér eddigi 9 százalékáról 4 százalékára csökken. A különbözet a nyugdíjbiztosítási rendszer első pillérét alkotó Szociális Biztosítóba folyik majd be. Az intézkedés részben ideiglenes jellegű, ebben a formában 2016 végéig marad érvényben. 2017-től ugyanis folyamatosan ismét emelkedni kezd a magánnyugdíjpénztárakba áramló járulékok aránya, olyan formában, hogy az évente 0,25 százalékponttal emelkedik, egészen 2024-ig, amikor eléri végleges, 6 százalékos szintjét.

Az ellenzék által hevesen támadott módosításokat a szlovák kormány többek között azzal indokolta, hogy az államnak évente több mint egymilliárd euróval kell szubvencionálnia az állami nyugdíjbiztosítót, mivel annak bevételkiesést okoz, hogy a járulékok egy része a második pillérbe folyik be. Robert Fico szlovák kormányfő ezzel kapcsolatban korábban annak a nézetének adott hangot, hogy a magánnyugdíjpénztárak „elértéktelenítik az állami kasszából átutalt lakossági pénzeket”.

Robert Fico előző kormánya 2006 és 2010 között ideiglenes intézkedésként két alkalommal is lehetővé tette a magánnyugdíjpénztárakból való kilépést. Ez alatt több, mint 172 ezren éltek a kilépés lehetőségével. Szlovákiában a magánnyugdíjpénztáraknak jelenleg közel másfél millió tagja van.

Érvénytelenítették a szlovák hatóságok a magyar állampolgárságát felvállaló Fehér István személyi okmányait

2012. augusztus 10. (MTI)

Pénteki hatállyal érvénytelennek minősítették a szlovák hatóságok Fehér Istvánnak, a magyar állampolgárságát nyíltan felvállaló egyik felvidéki magyarnak a személyi okmányait - közölte az MTI pozsonyi irodájával az érintett pénteken.

Fehér Istvántól pénteken már harmadik alkalommal próbálta bevonni a személyi okmányait a szlovák rendőrség. Miután ennek teljesítését ezúttal is megtagadta, a rendőrségen közölték vele: személyi igazolványát augusztus 10-i hatállyal érvénytelenítették, törölték a schengeni nyilvántartásból, és így az érvénytelen okmányt a jövőben bármikor lefoglalhatják tőle.

A révkomáromi tanárt először még tavasszal a munkahelyén, az iskolában keresték fel a rendőrök, azt követelve, adja le az okmányait, mivel a hatályos szlovák törvények értelmében már nem számít szlovák állampolgárnak. Miután ezt megtagadta, júliusban - több más sorstársával együtt - ugyanezzel az indokkal idézték be a rendőrségre. Az idézésre levéllel válaszolt, amelyben a szlovák alkotmány azon részére hivatkozva tagadta meg okmányai beszolgáltatását, amely kimondja: szlovák állampolgárságától senkit nem lehet akarata ellenére megfosztani. Fehér Istvánt ezt követően, péntekre ismét beidézték a rendőrségre.

„Ezúttal elmentem a rendőrségre, de a személyigazolványomat inkább el sem vittem magammal, az útlevelemet - amely már lejárt - viszont leadtam, mert nem akartam kétszeres bírságot fizetni” - ismertette a történteket az MTI-nek Fehér István. Elmondta: a rendőrségen a szlovák állampolgársági törvény betűjére hivatkozva kérték tőle az okmányai leadását, ő viszont ezúttal is a szlovák alkotmányra és a vonatkozó nemzetközi jogi normákra hivatkozva tagadta meg ennek teljesítését. Hozzátette: személyi igazolványa beszolgáltatásának megtagadása miatt 33 eurós bírságot róttak ki rá, majd közölték vele, immár érvénytelen igazolványát bárhol és bármikor elkobozhatják tőle.

Fehér Istvánéhoz hasonló idézéseket kapott a rendőrségtől a magyar állampolgárságát nyilvánosan felvállaló többi felvidéki magyar is. Információink szerint ők is megtagadták személyi okmányaik beszolgáltatását. „Magam is kaptam egy idézést a héten, de úgy döntöttem, át sem veszem” - tájékoztatta az MTI-t Boldoghy Olivér, az ügy egy másik érintettje.

„A szlovák hatóságok folyamatos zaklatása és ez a legutóbbi lépése is arról tanúskodik, hogy a szlovák államot hihetetlen mértékben zavarja ezeknek az embereknek a harca a jogaikért” - véleményezte a történteket Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, aki már korábban felvállalta az érintettek jogi képviseletét azokkal a beadványokkal összefüggésben, amelyekkel a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordultak.

A szlovák belügyminisztérium júliusi közlése szerint a 2010 júliusában hatályba lépett szlovák állampolgársági törvény alapján, annak első két éve során 296-an vesztették el szlovák állampolgárságukat, közülük 25-en a magyar állampolgárság felvétele okán. Bár ezzel kapcsolatos hivatalos adatok nem kerültek nyilvánosságra, az egyszerűsített honosítási eljárás alapján magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok számát néhány száz és egy-két ezer közöttire becsülik. A szlovák állampolgársági törvény alapján 3000 euróra büntethető az a személy, aki nem közli a hatóságokkal, hogy megszerezte más ország állampolgárságát is, amennyiben közli, megvonják tőle a szlovák állampolgárságát.

Az első Fico-kabinet idején (2006-2010) elfogadott jogszabály módosítása az ősszel kerülhet a pozsonyi törvényhozás elé. Bár ez a - ismét kormánypárti műhelyből származó - módosítástervezet enyhítéseket tartalmaz, azok a gyakorlatban nem változtatnának a magyar állampolgárságot szerzett felvidéki magyarok helyzetén. A módosítás ugyanis azzal számol, hogy szlovák állampolgárságát csak az a személy tarthatná meg, aki úgy szerzett külföldi állampolgárságot, hogy közben egy meghatározott ideje az adott országban él. Azok, akik úgy kapnának külföldi állampolgárságot, hogy nem fűzi őket „szoros kapcsolat” az adott országhoz, továbbra is elveszítenék szlovák állampolgárságukat.

Gyors ütemben nő a külföldre települő szlovák vállalatok száma

2012. augusztus 9. (MTI)

Gyors ütemben emelkedett a cégközpontjukat külföldön bejegyeztető szlovák vállalatok száma 2012 első félévében - derül ki a cseh tőkeinformációs ügynökség (CEKIA) legfrissebb kimutatásából.

Az elsősorban cseh és szlovák vállalatokra vonatkozó kimutatások és értékelések összeállításával foglalkozó ügynökség aktuális adatai szerint az idén az első félévben 7,1 százalékkal 3.208-ra nőtt azon szlovák vállalatok száma, amelyeket valamely adóparadicsomnak tartott országban jegyeztetett be tulajdonosuk. Az adóparadicsomokban székelő cégek számának első féléves növekedése azért is jelentős, mert az újonnan kitelepedett vállalatok száma az első félévben csak közel 15 százalékkal volt kevesebb, mint tavaly az egész év során (250 cég).

Szlovákiában jelenleg közel 191 ezer vállalat működik, az adóparadicsomoknak tartott országokban bejegyzett vállalatok ennek 1,62 százalékát teszik ki. Az adóparadicsomokban bejegyzett szlovák vállalatok közül a legtöbb (684) az USA-ban, Cipruson (672) illetve Luxemburgban (360) székel. 2012 első hat hónapja során a legtöbb szlovák offshore céget Cipruson (72 új vállalat) és a Seychelle-szigeteken (72 új vállalat) jegyezték be. A Seychelle-szigeteken nőtt a legnagyobb mértékben a bejegyzett szlovák cégek száma, a tavaly év végihez képest 111 százalékkal.

„Úgy tűnik, a jelenlegi gazdasági és politikai helyzet erősen ösztönző hatást gyakorol a szlovák vállalkozókra, hogy cégeiket adóparadicsomokba költöztessék” - értékelte a kimutatás adatait Petra Stepánová, a CEKIA elemzője.

Az adóparadicsomok mellett folyamatosan nő azoknak a Szlovákiában működő vállalatoknak a száma is, amelyeket Magyarországon jegyeznek be. A Hospodárské Noviny szlovák gazdasági lap közlése szerint jelenleg 9.895 Szlovákiában működő cég székhelye van Magyarországon, számuk az idei év első hat hónapjában 680-nal nőtt, ami megközelítőleg 7 százalékos bővülés.

A lap a jelenség lehetséges okait keresve arra mutat rá, hogy bár Magyarországon az adó- és járulékterhek a legmagasabbnak számítanak a régióban, a visegrádi négyek közül azonban itt a legjobbak a kis- és középvállalatok számára kínált adókörülmények.

Hasonló okokat lát a szlovák cégek Magyarországra költözésének hátterében Robert Kicina, a Szlovák Vállalkozói Szövetség (PAS) elnöke is, aki az MTI-nek azt mondta: a szlovák kormány adó- és járulékterheket emelő intézkedéseinek hatására számolni lehet azzal, hogy mind több szlovák cég érdeklődik majd a külföldre költözés iránt. Hozzátette: a viszonylag magas tranzakciós költségek miatt nem számít tömeges elvándorlásra. Úgy véli, a szlovák vállalatok Magyarországra települése az első körben főként a magyar nyelvet beszélő szlovákiai vállalkozók esetében jelenik majd meg, illetve várhatóan a visszaköltözés mellett döntenek a korábban - az ellentétes trendek miatt - idetelepült magyarországi vállalatok is.

Csatáry-ügy - Szlovák szakértők: kevéssé valószínű Csatáry László kiadatása

2012. augusztus 9. (MTI)

Bár Szlovákia több módon is megpróbálhatja elérni Csatáry László kiadatását, ezek mindegyike összetett folyamat, és kevéssé valószínű, hogy a volt kassai csendőrtisztet valóban kiadják - derült ki abból a csütörtökön közölt elemzésből, amelyet a SITA szlovák hírügynökség jogi szakértőkkel készíttetett.

Az analízis megállapítja, hogy Csatáry Szlovákiának való kiadatását két különböző módon is kérheti a szlovák fél. Az egyik módszer az lenne, hogy az illetékes szlovák szervek európai elfogató parancsot adnának ki Csatáry ellen, a másik lehetőség a két ország szaktárcáinak - nemzetközi szerződés alapján történő - megegyezését feltételezi.

Az első forgatókönyv szerint az ügyben illetékes kassai, egyes számú járásbíróságnak - mielőtt kiadja az elfogatóparancsot - először bizonyítania kellene, hogy a Népbíróság által 1948-ban Csatáry ellen hozott halálos ítélet 1990-ben életfogytiglani szabadságvesztésre módosult. Amennyiben a bíróság az elfogatóparancsot annak okán adná ki, hogy Csatáry Szlovákiában töltse le az 1948-as ítéletből adódó büntetését, nem járna sikerrel - állapítja meg az elemzés. Rámutat: a hatályos magyar jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé, hogy egy Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárt kiadjanak, tehát csak arra nyílna lehetőség, hogy az érintett Magyarországon töltse le a büntetését.

„Ez a leggyorsabb és legvalószínűbb változat” - állapítja meg az elemzésben Marek Mihálik jogi szakértő, aki szerint „ez a módszer is rizikós”. Megállapítja: amennyiben a magyar fél ugyanazon tettek miatt indít eljárást Csatáry ellen, mint amelyek alapján a csendőrtisztet 1948-ban elítélték, attól fogva a jog nem kötelezi a magyar hatóságokat arra, hogy érvényt szerezzenek a Népbíróság ítéletének.

Az illetékes szlovák bíróság olyan újonnan felfedezett tettek okán is kiadhatná az elfogatóparancsot, amelyeket az 1948-as ítéletet hozó Népbíróság nem vizsgált. Ebben az esetben azonban csak akkor válna indokolttá a kiadatás, amennyiben ezek kapcsán a magyar hatóságok nem indítottak vizsgálatot az érintett személy ellen, ám ebben az esetben - a specialitás alapelve alapján - kizárólag ezekért a tettekért vonhatná felelőségre a szlovák bíróság Csatáryt.

A kiadatás kérelmezésének másik - a két szaktárca megegyezését feltételező - módja sokkal hosszadalmasabb lenne, és megvalósítása akár évekig tarthatna - állapítja meg Lucia Mokrá, a pozsonyi Komensky egyetem jogi szakértője. Megjegyzi: egyébként sem valószínű, hogy ez a módszer használható lenne, hiszen ellentétben áll egy 1989-ben Magyarország és Szlovákia között kötött kétoldalú szerződéssel, amely a két ország hatóságainak megtiltja, hogy a másik félnek büntetés-végrehajtás céljából kiadják a saját állampolgáraikat.

A kassai gyűjtőtáborban elkövetett háborús bűntettek gyanúja miatt Budapesten július 18-án őrizetbe vett, majd néhány órával később a Budai Központi Kerületi Bíróság által házi őrizetbe helyezett Csatáry László Szlovákiának való kiadatását elsőként a Szlovákiai Zsidó Hitközségek Központi Szövetsége szorgalmazta. Később a kiadatás mellett foglalt állást Tomás Borec, a szlovák igazságügyi tárca vezetője is, aki az ügyben gyors eljárást kért az abban illetékes kassai, egyes számú járásbíróságtól.

Csatáry László a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó Auschwitzba deportálásában. Efraim Zuroff, a szervezet vezetője kétszer is feljelentette Csatáry Lászlót az 1944-es, majd később az 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség a héten alaptalannak minősítette Efraim Zuroffnak azt az állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz, az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.