Felső határt szabna a készpénzfizetésnek a szlovák pénzügyi tárca

2012. augusztus 20. (MTI)

A szlovák pénzügyminisztérium 5 ezer euróban szabná meg a készpénzfizetések felső határát az adócsalások csökkentése és az adózás kikerülését célzó, úgynevezett „kreatív számvitel” ellensúlyozása érdekében - derül ki a minisztérium tárcaközi egyeztetésbe utalt törvénymódosító javaslatából.

A módosítás annak az adóelkerülések elleni akciótervnek a része, amelyet a 2012 és 2016 közötti időszakra hagyott jóvá a Fico-kabinet.

A javaslat hatálybalépése esetén Szlovákiában a magánszemélyek és a cégek is kizárólag banki átutalással fizethetnének 5 ezer eurót meghaladó összeget.

„A készpénzfizetések lehetőségének szűkítése hozzájárulhat a fiktív számlakiállítások számának csökkentéséhez és a kreatív számvitel gyakorlatának visszaszorításához” - olvasható a törvényjavaslat indoklásában.

A korlátozás a nemzetközi kifizetéseket is érintené, valamint a szlovákiai központtal vagy fiókvállalattal rendelkező külföldi cégekre is vonatkozna. Kivételben egyedül a posta pénzügyi szolgáltatásai, valamint a pénzváltók részesülnének.

Az új szabályozás várhatóan már ősszel a törvényhozás elé kerül és a jövő évtől léphet hatályba.

Állami kitüntetéseket adtak át a nemzeti ünnepen Pozsonyban

2012. augusztus 20. (MTI)

A nemzet és a közösség érdekében végzett tevékenységet elismerve állami kitüntetéseket adott át augusztus 20. alkalmából Balogh Csaba, Magyarország pozsonyi nagykövete hétfőn öt szlovákiai magyar közéleti személyiségnek.

Ardamica Ferenc írónak munkássága elismeréseként, Kvarda Józsefnek, a nagyszombati megyei önkormányzat alelnökének pedig a szlovákiai magyar önkormányzatiság kialakítása érdekében végzett munkájáért a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét adományozták. B. Kovács István muzeológus a nemzeti kultúra megtartásáért és ápolásáért, Pék Zoltán újságíró pedig a tárgyilagos tájékoztatásért a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben, Banyák István nyugalmazott prímás a roma zene műveléséért és a fiatal roma tehetségek gondozásáért a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.

„Öt olyan embernek adhattuk át ezeket a kitüntetéseket, akik ugyan az élet különböző területein dolgoznak, ám az ő és a hozzájuk hasonlók tevékenysége nélkül nemigen hallhatnánk magyar szót a Kárpát-medencében” - mondta az MTI-nek a nagykövet.

Hétfőn és a hétvégén több tucat rendezvénnyel és ünnepségsorozattal emlékeztek az államalapító Szent Istvánra a Felvidéken.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a párkányi Művelődési Házban rendezett ünnepséget. Berényi József az MKP elnöke a megemlékezésen arról beszélt, hogy Szent István biztosította a magyarság megmaradását a Kárpát-medencében, és most - a népszámlálás adatainak tükrében - hasonló feladat vár a szlovákiai magyar közélet képviselőire is. Az MKP politikusa szerint ma hasonló bölcsességre, bátorságra és körültekintésre van szükség, mint ezer évvel ezelőtt. „Bátrabban és merészebben kell hozzáállni a felvetődő kérdésekhez, nem elég a nyelvhasználat ügyével foglalkozni, intézménybővítésre van szükség a megmaradáshoz” - szögezte le Berényi József.

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a Somorján tartott Szent István Napok keretében a Szent István-szobor megkoszorúzásán vett részt még szombaton. Az államalapító királyra emlékezve Bugár Béla kiemelte: Szent István olyan modern államot hozott létre, melynek alapjai még ma is állnak. „Ezért is fontos, hogy erről a határon túl is megemlékezzenek azok a magyarok, akik még magyarnak érzik magukat” - fogalmazott a Most-Híd politikusa.

A vártnál kisebb mértékben csökken a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatás

2012. augusztus 20. (MTI)

A vártnál kisebb mértékben, öt százalékkal csökken a kisebbségi kultúrára szánt szlovák kormánytámogatás keretösszege a pénzügyi tárca jövő évi költségvetés-tervezetében - közölte az MTI pozsonyi irodájával A. Nagy László kisebbségügyi kormánybiztos a kormányhivatal vezetőjével folytatott tárgyalásra hivatkozva hétfőn.

A felvidéki magyar civil és politikai érdekképviseletek körében a múlt héten nagy felháborodást váltott ki a szlovák pénzügyi tárca által nyilvánosságra hozott költségvetés-tervezet, amely a kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatások komoly csökkentésével számolt. A tervezet szerint az idén 4 és fél millió eurót kitevő támogatás jövőre egymillió euróra csökkent volna.

 „Sikerült visszajutnunk ahhoz a 4 és negyed millió eurós összeghez, amelyet eredetileg a kormányhivatal erre a célra májusban előirányzott” - mondta A. Nagy László.

Hozzátette: az Igor Federiccsel folytatott egyeztetés során kiderült, hogy a költségvetés-tervezet a tavalyi - 490 ezer eurós - szinten hagyja az Ifjú Szívek táncegyüttes - külön költségvetési tételként szereplő - támogatását.

A. Nagy László szerint az előzetes költségvetés-tervezetben az egymillióra csökkentett összeg félreértésből és a pénzügyi tárca szakembereinek „hozzá nem értése miatt” jelenhetett meg. „A minisztérium illetékesei számára valószínűleg nem voltak világosak a kisebbségügyi kormánybiztos hivatalának jogkörei” - jegyezte meg.

A kisebbségügyi kormánybiztos hivatala felügyeli az említett támogatások elosztását. A. Nagy László szerint a kisebbségi kultúrára előirányzott jövő évi kormánytámogatás összegének 5 százalékos csökkentése viszonylag jó eredménynek számít, mivel a szlovák kormány a megszorító intézkedések keretében átlagosan 10 százalékkal fogja vissza az egyes tárcák kiadásait.

A kisebbségi kultúrára szánt kormánytámogatás eddig 2006-ban volt a legmagasabb, átszámítva meghaladta az ötmillió eurót.

Csökkent a fakitermelés Szlovákiában

2012. augusztus 20. (MTI)

Majdnem 4 százalékkal csökkent a fakitermelés Szlovákiában 2011-ben az előző évihez képest, derült ki a szlovák Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium jelentéséből.

Szlovákiában 2011-ben 9,467 millió köbméter fát termeltek ki, ez 3,97 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. A fakitermelés nagyobb részét (52,72 százalék) az előre nem tervezett fakivágások adták.

A tavalyi évben kitermelt famennyiség valamivel több mint felét, közel 4,9 millió köbmétert az állami tulajdonú erdészeti gazdaságokban termelték ki.

A szaktárca éves jelentése egyebek mellett arra is rámutat, hogy a kitermelés szempontjából jelentős erdőkben található közlekedési útvonalakat hosszát 2011-ben alig fél százalékkal sikerült növelni.

Még nem bírságolt a kulturális tárca az államnyelvtörvény megsértése miatt

2012. augusztus 19. (MTI)

A szlovák államnyelvről szóló törvény 2009-es elfogadása óta, annak be nem tartása miatt még senkit sem bírságolt meg a szlovák kulturális minisztérium - közölte Jozef Bednár, a tárca szóvivője vasárnap.

A vonatkozó jogszabálynak a bírságolást lehetővé tevő módosítását az első Fico-kabinet idején, még 2009-ben hagyta jóvá a pozsonyi törvényhozás. A módosítás alapján bírságolhatóvá vált a „nem megfelelő szintű” szlovák nyelvhasználat a hivatali érintkezésben. 2010-ben a jogszabály ismét változott, a módosítás 5000 euróról 2500 euróra csökkentette a kiszabható bírság felső határát, valamint megszabta azt is, hogy bírságot csak állami és önkormányzati szervek kaphatnak.

A szlovák szaktárca közlése szerint 2010-től ez év július végéig a minisztérium 69 - a törvény megsértésére rámutató - beadványt kapott. A panaszok túlnyomó többsége olyan esetekre hívta fel a figyelmet, amikor nyilvános helyeken bizonyos információkat nem tettek közzé szlovákul, valamint olyanokra is, amikor a közigazgatás információs rendszereiben nem jelenítették meg az államnyelven az ott közölt információkat.

A törvény értelmében a szaktárca még az esetleges bírság kiszabása előtt köteles felszólítani az érintetteket a hiányosságok pótlására. Erre három esetben került sor az említett időszakban.

A minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint az egyik ilyen figyelmeztetéssel a kálazi CSEMADOK-alapszervezet esetében éltek. Őket azért marasztalták el, mert egy kulturális rendezvénnyel kapcsolatos tájékoztatást csak magyarul tettek közzé. A jogszabály alapján figyelmeztetésben részesült a Pöstyéni Körzeti Hivatal is, itt a szlovák nyelv szabályai ellen vétettek. A harmadik figyelmeztetést a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kapta egynyelvű választási plakátjai miatt.

A többi esetben Jozef Bednár szerint írásos figyelmeztetésre sem volt szükség, mivel a hiányosságokat már a felülvizsgálati szakaszban orvosolták.

Bírságolási lehetőséget a tavaly júliusban módosult kisebbségi nyelvhasználati törvény is tartalmaz. Ennek alapján 50 és 2500 euró közötti bírságot lehet kiszabni többek között azokra a hivatalokra, amelyek nem teszik lehetővé a kisebbségi nyelv hivatali használatát azokon a településeken, ahol ezt a nyelvhasználati küszöb (a lakosság arányszáma) megengedi. A kisebbségi nyelvhasználati törvény alapján kiszabható bírságokra ez év júliusáig türelmi idő vonatkozott. Az azóta eltelt több mint másfél hónap alatt ennek a törvénynek az alapján sem szabtak ki büntetést.

Bugár Béla, a kisebbségi nyelvhasználati törvény tavalyi módosítását előterjesztő Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke a türelmi idő lejárta és az esetleges büntetések kiszabása kapcsán az MTI-nek azt mondta: ha sor kerül ilyen esetre, a törvény be nem tartása miatt a kisebbségügyi kormánybiztos hivatala először csak figyelmezteti az érintett települések önkormányzatát.

Indul a közös cseh-szlovák-magyar árampiac szeptember 11-én

2012. augusztus 19. (MTI)

Indul az összekapcsolt cseh, szlovák és magyar másnapi árampiac szeptember 11-én, miután az elmúlt hetekben lezajlott próbaüzem mindhárom országban sikerrel zárult - olvasható a hazai áramtőzsde, a HUPX weboldalán.

A közlemény ismerteti, hogy a Cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolási projekt Irányító Testülete megállapította, hogy minden érintett rendszer készen áll a piac-összekapcsolás elindítására.

A szeptember 11-i kereskedési nappal, azaz szeptember 12-i szállítási nappal megkezdődik a három ország másnapi villamosenergia-piacainak összekapcsolása. Ez a piacintegráció jelentős lépés az európai belső villamosenergia-piac kialakítása felé.

A testület augusztus 16-i telekonferenciáján a munkacsoportok jelentései alapján üdvözölte a projekt előrehaladását. A tesztidőszak kedvező eredményeinek köszönhetően a résztvevők a piac-összekapcsolás „éles” indulásának napjaként egyhangúlag szeptember 11-ét jelölték meg, vagyis az első szállítási nap szeptember 12-e lesz. Ez azt jelenti, hogy azon kereskedők számára, amelyek a három ország valamelyik szervezett villamosenergia-piacán regisztráltak, lehetővé válik, hogy a másnapi vételi és eladási ajánlataik párosítása a rendelkezésre álló határkeresztező átviteli kapacitás mértékéig egy közös kereskedési rendszerben történjen meg. Az új eljárás szeptember 11-én lép életbe, az ajánlattételekre vonatkozó kapuzárási határidő délelőtt 11 óra - közölte a HUPX.

Az összekapcsolás (market coupling) lényege, hogy az eddig önálló, egy-egy országhoz köthető árampiacok együtt egy nagyobbat alkotnak, ezzel lehetővé válik a nagyobb piacon belüli keresleti és kínálati aránytalanságok kiegyenlítődése. Ennek révén javul az ügyfelek kiszolgálásának minősége, illetve az áramenergia-termelő és -szállító kapacitások kihasználása. Mivel az összekapcsolt villamosenergia-rendszerek gazdaságosabban működnek, mint külön-külön, az összekapcsolt piacon átlagosan csökkenhetnek az árak.

Korábbi lapinformációk szerint a létrejövő cseh-szlovák-magyar villamosenergia-piac a lehető leghamarabb össze szeretne kapcsolódni a CWE/NWE - közép-nyugat-európai, és északnyugat-európai - régió hasonló, más egységes rendszerben működő árampiacaihoz. A végső cél pedig az európai belső villamosenergia-piac létrehozása lenne 2014 végére.

Reklámtáblákon szorgalmazza a kétnyelvűséget egy felvidéki civil szervezet

2012. augusztus 17. (MTI)

Több tucat, a közúti irányjelző táblák kétnyelvűségét szorgalmazó óriásplakát jelenik meg szeptemberig Szlovákia déli régióiban a Pro Civis polgári társulás szervezésében, néhány reklámtáblát már ki is helyeztek a Csallóközben - tájékoztatta az MTI pozsonyi irodáját Őry Péter a civil szervezet elnöke pénteken.

A Pozsonyt Dunaszerdahellyel összekötő főúton már több helyen megjelent „A helyes út” feliratú óriásplakátokon az adott környéket ábrázoló kép mellett egy kétnyelvű útjelző tábla is látható.

A kétnyelvűség gyakorlati alkalmazását szorgalmazó hasonló kezdeményezéssel korábban már más civil csoportosulás is előállt, ám a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom által kihelyezett kétnyelvű útjelző táblákat a Szlovák Közútkezelő Vállalat eltávolítatta. Őry Péter szerint a kétnyelvű táblák kihelyezésének ötlete egyidős a Pro Civis polgári társulás azon célkitűzésével, hogy Szlovákiában a magyar nyelvet regionális nyelvé nyilvánítassák.

„Azzal, hogy fizetett reklámtáblákon helyeztük el a többnyelvű feliratokat, legális keretet találtunk arra, hogy felhívjuk a figyelmet a kétnyelvűség gyakorlati megjelenésének fontosságára és arra, hogy ezen a téren milyen a gyakorlat a nyugat-európai országokban” - mutatott rá a civil szervezet vezetője. A Pro Civis elnöke rámutatott: abszurd az a helyzet, hogy míg Nyugat Európán kívül a Balkánon és az Erdélyben is alkalmazzák a többnyelvű megjelölést, Szlovákiában az illetékesek nem hajlandóak azt a gyakorlatba átültetni, holott a kétnyelvű táblák kihelyezését lehetővé teszi a törvény.

Őry hozzáfűzte: a reklámtáblák bérlésének ára miatt lehetőségeik jelentősen behatároltak, így azokból várhatóan nem mindenhová jut ahová szeretnék. Ugyanakkor remélik, hogy legalább részben sikerül megtenniük azt, amit az állam nem tud vagy nem akar megoldani.

Életszínvonal tekintetében Szlovákia 20 év alatt sem érte be Csehországot

2012. augusztus 17. (MTI)

Szlovákia számára két évtized sem volt elegendő arra, hogy lakosságának átlagos életszínvonala utolérje Csehországét - közölte Eva Sadovská, a Postová banka elemzője a pénzintézet aktuális analízisére hivatkozva pénteken az MTI-vel.

A Postová banka elemzője statisztikai adatokra hivatkozva megállapítja: bár Szlovákiában az életszínvonal folyamatos közeledést mutat az EU-s átlaghoz, a két ország különválása óta a szlovák és a cseh életszínvonal közötti különbségek nem tűntek el. Eva Sadovská rámutatott: míg a szlovák átlagpolgár - az egy főre jutó GDP vonzatában megállapított - vásárlóereje 2011-ben csak az EU-s átlag 73 százalékát tette ki, addig az átlag cseh polgár esetében ez az arány elérte a 80 százalékot.

A két ország közötti különbségek megmutatkoznak az átlagbér tekintetében is. Míg Csehországban a tavalyi évben 994 eurót tett ki az átlagbér, addig Szlovákiában ennek közel 80 százaléka, 786 euró volt. Szlovákiában jelentősen hosszabb ideig tartott az a folyamat is, amelynek során a reálbérek elérték az 1989-es szintet. Míg Csehországban az átlagbér alapján számított vásárlóerő 1996-ban érte el a rendszerváltás előtti értéket, addig ez Szlovákiában csak 2007-ben következett be.

Az életszínvonal alakulását befolyásoló faktorok között az elemzés kitér arra is, hogy milyenek a két ország lakosságának átlagos lakhatási körülményei. Ennek kapcsán rámutat: Szlovákiában a lakosság 40,1 százaléka él zsúfolt körülmények között, Csehországban pedig ez az arány csak 22,5 százalék.

Az elemzésből az is kiderül, hogy míg a szlovákiai átlagpolgár 1793 órát dolgozik átlagban évente, cseh szomszédja mindössze 1774 órát.

Bugár Béla: 2021-től több településen használhatnák a kisebbségek nyelvét a hivatalokban

2012. augusztus 17. (MTI)

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke szerint 2021-től Szlovákiában 183-mal bővülhet azoknak a településeknek a száma, ahol a nyelvhasználati törvény tavalyi módosításának következtében lehetővé válhat az ott élő kisebbségek nyelvének hivatali használata.

Bugár erről a 2011-es népszámlálás településekre lebontott eredményeivel összefüggésben beszélt pénteki, Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján.

A nyelvhasználati törvény értelmében Szlovákiában jelenleg 512 településen van lehetőség a magyar, 68 településen a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban az ukrán, egy településen pedig a német nyelv hivatali használatára. A vonatkozó jogszabály jelenleg azokon a településeken teszi lehetővé egy adott kisebbség nyelvének használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény 2011-es módosítása azt a változást hozta, hogy a kisebbségi nyelv használata azokon a településeken is lehetővé válik, ahol két egymást követő népszámláláson a kisebbség aránya meghaladja a 15 százalékot.

A 2011-es népszámlálás eredményei arra mutattak rá, hogy 2021-ben - ha az érintett településeken az akkor esedékes népszámlálás eredményei szerint is megtartják 15 százalék feletti arányukat a kisebbségek - bővül majd azoknak a településeknek a száma, ahol hivatali nyelvként lehet használni az ott élő kisebbség nyelvét. A Most-Híd elnöke szerint a változás 2021-től hét településen érintheti a magyar, 88 településen a ruszin, 85 településen a roma, két településen a német, egy településen pedig az ott élő ukrán kisebbséget.

A jogszabály értelmében a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult települések listájáról az a település kerülhet ki, ahol három, egymást követő népszámlálás mutatja ki az adott kisebbség 15 százaléknál alacsonyabb részarányát. „Azok a települések, amelyeken a 2011-es népszámláláson 15 százalék alá esett a helyi kisebbség aránya - 21 esetben olyan településről van szó, ahol a magyar lakosság aránya csökkent 15 százalék alá -, még legalább 20 évig megtarthatják nyelvhasználati jogaikat” - mondta Bugár Béla. Hozzátette: ez idő alatt sokat változhat a politikai helyzet, és emelkedhet a magyarok részaránya is.

Bugár az MTI azon kérdésére, miszerint vannak-e olyan jelek, amelyek ilyen jellegű változásokra mutatnának, a nyelvhasználati küszöb esetleges további csökkentésére utalva azt válaszolta: „Nem abból kell kiindulni, ami most van ... az elkövetkező időszakban is lehet majd olyan helyzetet teremteni, ahol újabb jogokat lehet majd elérni.”

Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Bugár Béla kijelentései kapcsán az MTI-nek azt mondta: Bugár ezúttal is jól ismert kommunikációs játékát folytatja, és a nyelvhasználati törvény kapcsán tett megállapításaival csak azt a sikertelenséget akarja leplezni, hogy jelöltjüket, a kisebbségügyi kormánybiztost kihagyták a kisebbségi kultúrára szánt támogatások összegéről szóló egyeztetésből. Hangsúlyozta: a nyelvhasználati törvény módosításában leginkább azt kritizálták, hogy az a hivatalvezetők kezébe adja a nyelvhasználat lehetőségeinek kialakítását. „Éppen azokon a településeken, ahol 20 százalék körüli a magyarság részaránya, a polgármester nyilvánvalóan nem magyar, és ez kérdésessé teszi azt is, milyen lehetőségeket alakít ki” - jegyezte meg.

„Bugár Bélának a népszámlálás adatai kapcsán inkább arra kellene keresnie a választ, hogy ismert közéleti személyiségként mit tett az ellen, hogy az elmúlt tíz évben 36 településen csökkent 20 százalék alá a magyarság részaránya” - jelentette ki Berényi. Az MKP elnöke úgy véli: a jelenlegi trendek egyáltalán nem a magyarság részarányának - Bugár Béla által jelzett - esetleges jövőbeni emelkedésére utalnak. „Ezeknek a folyamatoknak a megváltozására akkor látok esélyt, ha összefogás jönne létre a kisebbségi önkormányzat létrehozására. Addig azonban, amíg ettől a témától - a szlovák politikusok véleménye miatt - fontos közéleti személyiségek félnek, addig nem lehet megfordítani ezt a trendet” - mondta az MKP elnöke.

Töredékére csökkenhet a kisebbségi kultúrákra szánt kormánytámogatás Szlovákiában

2012. augusztus 17. (MTI)

Az idei 4 és fél millió helyett 1 millió euróra csökkenhet a szlovák kormány kisebbségi kultúrákra szánt pályázati támogatásainak keretösszege a pénzügyi tárca jövő évre vonatkozó költségvetés-tervezete szerint.

A költségvetésben tükröződő megszorításokat a jövő évi deficit 3 százalék alá szorításával indokolja a szaktárca.

A támogatások lefaragását a felvidéki magyar civil szervezeteket összefogó Szlovákiai Magyarok Kerekasztala elfogadhatatlannak tartja, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) az EBESZ kisebbségügyi főbiztosához fordulna, a Most-Híd szlovák-magyar párt a kormánnyal tárgyalna, a kisebbségügyi kormánybiztos pedig kilátásba helyezte: amennyiben nem sikerül változtatni az összegen, lemond posztjáról.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a támogatások összegének várható csökkenésével kapcsolatban az MTI-nek elmondta: elfogadhatatlannak tartják a tervezet vonatkozó részét, annál is inkább, mert az ernyőszervezet a kormányhivatallal a tavaly folytatott egyeztetés során abban állapodott meg, hogy a kisebbségi kultúrák támogatására szánt összeg mindig a költségvetés egy bizonyos százaléka lesz.

A Magyar Koalíció Pártja szerint a tervezetben szereplő keretösszeg komoly visszalépést jelent a szlovákiai magyar közösség kulturális fejlődése szempontjából. A csökkenés alapjaiban rengetné meg a szlovákiai magyar kultúra ápolásával foglalkozó szervezetek működését, több, komoly tradícióval rendelkező, a magyarság megmaradása szempontjából égetően szükséges rendezvény és kulturális szervezet léte válhat bizonytalanná, ami számunkra elfogadhatatlan - közölte a tervezett lefaragások kapcsán az MTI-vel Berényi József, az MKP elnöke.

Hozzátette: a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettesi poszt megszüntetése és a Selye János Egyetem leminősítési terve után most újabb pontban sérül a Robert Fico által korábban többször garantált kisebbségi status quo. Rámutatott: a költségvetési törvény elfogadásának folyamata során pártja mindent megtesz annak érdekében, hogy az előirányzott összeget megemeljék. Ezzel kapcsolatban azt tervezik, hogy az EBESZ októberben Szlovákiába látogató kisebbségügyi főbiztosát is megkérik: járjon közben a kormánypártnál az összeg megváltoztatása érdekében.

A Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt a támogatások csökkentése kapcsán jelezte: a témában tárgyalásokat kezdeményez a kormány illetékeseivel. „A Smer (a Robert Fico vezette kormánypárt) sem gondolhatja komolyan, hogy status quóról beszél, s közben három és fél milliót elvesz a kisebbségi kultúráktól” - nyilatkozta a lefaragások kapcsán az MTI-nek Bugár Béla. „Ne abból vegyenek el, ami már így is kevés” - jegyezte meg.

A. Nagy László, a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa - akinek hivatala az említett támogatások elosztását felügyeli - meglepőnek tartja az összeg csökkentését, mivel elmondása szerint két hónappal ezelőtt a kormányhivatal vezetőjétől azt az ígéretet kapták, hogy a támogatások összege jövőre is az idei szinten marad. A. Nagy ezzel kapcsolatban azt mondta: magyarázatot kér az illetékesektől, és amennyiben nem sikerül változást elérni, búcsút mond a kormánybiztosi hivatalnak. „Politikai és anyagi háttér nélkül nincs értelme” - fogalmazott.

A kisebbségi kultúrára szánt idei támogatások elbírálását közel két hete zárták le. Az idén egyébként az előző évinél félmillió euróval magasabb volt a kisebbségi kultúra pályázati támogatására rendelkezésre álló keretösszeg, mint egy évvel korábban. 2012-ben ez 4 és fél millió eurót tett ki. Az összeg 2006-ban volt a legmagasabb, akkor átszámítva meghaladta az 5 millió eurót.

Késik az alsósztregovai Madách-kastély átadása

2012. augusztus 16. (MTI)

Csúszik az eredetileg szeptember végére tervezett átadása az alsósztregovai Madách-kastélynak. A rekonstrukciós munkálatokkal valószínűleg csak december közepén készülnek el, a látogatók előtt a kastély az új állandó tárlatával a tervek szerint 2013 októberében nyílik meg.

A Szlovák Nemzeti Múzeum - Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és Nógrád Megye Önkormányzata Közös örökségünk: Madách elnevezésű pályázata együtt nyerte el a támogatást a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében. A pályázatban összesen mintegy kétmillió eurót kapott a két fél, ebből az összegből a csesztvei Madách-kúriát részlegesen, az alsósztregovai Madách-kastélyt pedig teljesen felújították, illetve felújítják. A projekt 2010-ben indult, de különféle adminisztrációs munkák miatt az alsósztregovai kastély felújítása csak tavaly szeptemberben kezdődőtt meg, így késni fog az átadás is. „A szűk egy év alatt sor került a tetőszerkezet és a nyílászárók teljes cseréjére, bevezettük a fűtést, új villany-, víz- és gázvezetékekek kerültek a kastélyba, szigeteltük a falakat, valamint a padlót is teljesen kicseréltük. A sok munka miatt azonban már nem férünk bele a szeptember végi határidőbe, így most halasztást kérünk, hogy év végéig meghosszabbíthassuk a projekt időtartamát” - tájékoztatta Jarábik Gabriella, a Szlovák Nemzeti Múzeum – Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatója az MTI-t. A tervek szerint a kastély bal szárnyában Madách dolgozószobáját és a hálószobákat próbálják az eredetihez hűen rekonstruálni. „Sajnos az eredeti bútorokat elárverezték, illetve megsemmisültek, de korabeli tanulmányok és rajzok alapján próbáltunk az eredeti berendezéssel megegyező bútorokat keresni” - tette hozzá az igazgató. Az épület jobb szárnyában Az ember tragédiája elevenedne meg 15 színben, a kiállítást többnyelvű (angol, magyar, szlovák) panelek mutatják majd be. Az igazgató elmondta, hogy sikerült az alagsort is teljesen felújítani, itt foglalkoztatóhelyiségeket, előadótermet, konferenciaközpontot szeretnének létrehozni. Egyeztetnek az alsósztregovai termálfürdővel is az egyes lehetséges közös programokról. A látogatók üdülését irodalmi estekkel, pódiumjátékokkal szeretnék színesíteni. Bár a kastély látogatottsága a rossz állapotok ellenére is magas volt, Jarábik Gabriella hozzátette, örülnek, hogy jóval szebb körülmények közt fogadhatják a turistákat, iskolai csoportokat. A pályázati pénzek „az utolsó előtti pillanatban” érkeztek, hiszen a kastélyban 1964 óta nem volt semmiféle komolyabb felújítás. „Külön öröm, hogy két hete a magyar Külügyminisztérium emlékhelyek felújítására kiírt pályázatán a múzeum 7 millió forintot nyert Madách Imre alsósztregovai sírhelyének a felújítására is, amely az utóbbi időben ugyancsak romos állapotban volt már. Ezt a kastéllyal együtt szintén decemberben szeretnénk átadni” - vázolta az igazgató. A felújítás ideje alatt a kastély kiállítási tárgyai január végéig a pozsonyi Magyar Kultúra Múzeumában, illetve az alsósztregovai evangélikus parókiáján látogathatók ideiglenesen.

Gyenge terméshozammal zárják a szezont a felvidéki gazdák

2012. augusztus 16. (MTI)

Az elmúlt évtized egyik leggyengébb terméshozamát produkálta gabonafélékben az idei aratás Szlovákiában, a kiesés az egyébként legtermékenyebb déli régióban volt a legnagyobb, helyenként 40 százalékkal csökkent a hozam a tavalyihoz képest - közölte Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara (AKS) elnöke csütörtökön az MTI-vel.

A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) statisztikái szerint országos átlagban eddig közel 30 százalékos csökkenést tapasztaltak a gabonafélék és a repce terméshozamaiban a tavalyihoz képest. Az országos átlaghozam a gabonaféléknél hektáronként 3,2 a repcénél pedig 2 tonna körül alakult.

A legjobb terméshozamot az idén az ország északi, hegyvidéki térségében lévő liptói régióban mutatták ki, ellenben a legtermékenyebb déli régiókban hatalmas károkról számolnak be a gazdák.

Az agrárkamara elnöke szerint a nagy szárazság és a tavaszi fagyok okozta terméskiesés a Csallóköztől az Ungvidékig egyaránt érintette az egész déli régiót. „A helyzet több mint elszomorító, a gazdák most már csak a napraforgó- és kukoricatermésben bizakodhatnak, ezeknél a terményeknél egyelőre jobb kilátások mutatkoznak” - mutatott rá Patasi Ilona.

Emellett a gabonafélék alacsony terméshozamának negatív kihatásai leginkább az egyébként is nehéz helyzetben lévő, állattartással foglalkozó gazdákat érintik majd. „A gyenge gabonatermés miatt már most tudható, hogy takarmánygabona nem, csak az egyharmadával drágább étkezési gabona kerül majd a piacra, ami az állattartók számára megfizethetetlen” - mondta Patasi Ilona.

Hozzátette: az elmúlt évtizedben gyakorlatilag folyamatosan csökkent Szlovákiában az állattartással foglalkozók száma és az állatállomány is, volt olyan időszak amikor három év alatt egyharmadával csökkent a sertésállomány. Úgy véli, amennyiben a jelenlegi helyzetben nem kapnak állami segítséget a tenyésztők, annak végzetes következményei lehetnek az ágazatra.

„A hírek hallatán már most megjelentek az első érdeklődők Olaszországból, akik felvásárolnák a fiatal szarvasmarhákat. Ha a gazdák nem kapnak segítséget, biztosan sokan teljesen leépítik az állományt” - mutatott rá Patasi Ilona.

Beszámolt arról, hogy az előállt helyzet kapcsán már levélben fordultak segítségért a kormányhoz, ahonnét azt az ígéretet kapták, hogy ügyükkel a jövő hét folyamán foglalkozik majd a kabinet. Megjegyezte: bár bíznak a segítségben, ha kapnak is támogatást annak csak tűzoltás jellege lesz, mivel az ágazat problémái már régóta átfogó rendezést igényelnének.

Eltűnhetnek az óriásplakátok az utak mellől Szlovákiában

2012. augusztus 16. (MTI)

Már szeptemberi ülésén jóváhagyhatja a pozsonyi törvényhozás azt a kormánypárti törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében Szlovákiában két éven belül eltűnhetnek a közutak mellett elhelyezett reklámtáblák.

A törvénymódosító javaslatot annak előterjesztője, Renáta Zmajkovicová házalelnök mutatta be a pozsonyi parlamentben tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A módosítás célja Zmajkovicová szerint a közúti közlekedés biztonságának javítása, valamint az is, hogy eltávolítsa a „vizuális szmogot” a közutak mellől. A közúti közlekedésről szóló törvényt módosító javaslat a reklámtáblák jövőbeni elhelyezésén kívül a már meglévő - sok esetben illegálisan kihelyezett - óriásplakátok eltávolításáról is rendelkezik.

Az új szabályozás megtiltaná a reklámtáblák kihelyezését a települések kültelki részén áthaladó közutaknál, és úgynevezett védelmi zónát hozna létre az utak mellett, amelynek 250 méteres körzetében tilossá válna a reklámfelületek elhelyezése. A már meglévő reklámtáblákat a kihelyezésükre vonatkozó engedély lejárta után, de legkésőbb az új szabályozás hatályba lépését követő két éven belül azok tulajdonosainak kellene eltávolítaniuk.

Mivel a javaslat egyelőre az ellenzék részéről sem ütközött ellenvetésbe, valamint tekintetbe véve, hogy a 150 fős szlovák parlamentben 83 mandátumos többséggel rendelkező Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) köreiből származó javaslatról van szó, szeptemberben annak jóváhagyására lehet számítani.

A szomszédos Csehországban februárban fogadtak el hasonló korlátozást.

Várjátékokkal csábítják újra a turistákat Krasznahorkára

2012. augusztus 16. (MTI)

Hetedik alkalommal rendezik meg a krasznahorkai vár tövében a hagyományőrző várjátékokat szombaton. A szervezők a márciusi tűzvész után is mindenképp szeretnék folytatni rendezvényt, és idén is a középkori hagyományok megelevenítését tűzték ki célul.

A programban szerepel több vívócsoport bemutatója, lovasíjász-bemutató és a Sub Rosa régizenei együttes fellépése. A látogatók történelmi fegyverbemutatón vehetnek részt, illetve a táncházban a középkori tánc rejtelmeivel ismerkedhetnek meg. Lehetőségük lesz bepillantani a reneszánsz konyha műhelytitkaiba, valamint megkóstolni az Eger környéki borokat. Az estét Delhusa Gjon, majd a helyi Alldevils együttes koncertje zárja.

Bollo Péter, Krasznahorkaváralja polgármestere reméli, hogy a játékok legalább egy kis időre újra visszacsalogatják a turistákat a településre. „Tavaly 3500 ember látogatott el hozzánk, nagyon jó lenne, ha idén is ennyien jönnének. A tűzvész nemcsak a várban tett hatalmas károkat, de a község önkormányzata is nagyon érzi a turizmus megcsappanását. A várhoz tartozó parkolót be kellett zárnunk, mivel nem volt forgalma. Csak a parkolási díjak megszűnése miatt 30 ezer eurótól esett el a falu.”

A várba belépni tilos és életveszélyes, így a polgármester elmondása szerint azok, akik kíváncsiak a volt Andrássy-fészekre, mindössze a faluból szemlélhetik meg azt.

A nemzeti örökség részét képező 13. századi várban március 10-én két tizenéves dohányzó gyerek figyelmetlensége okozott tüzet. A tűz következtében a vár teljes tetőszerkezete leégett, megsérült a várfal egy része és számos műkincs is elpusztult. Bár a műtárgyak 90 százalékát sikerült megmenteni, a kár így is 8 millió euróra tehető.

A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásával számol a jövő évi szlovák költségvetés-tervezet

2012. augusztus 15. (MTI)

A gazdasági fejlődés ütemének gyorsulásával és 3,317 milliárd eurós deficittel számol a szlovák pénzügyi tárca által szerdán nyilvánosságra hozott előzetes jövő évi költségvetési tervezet.

A szlovák pénzügyminisztérium előzetes tervezete 2013-ban 13,6 milliárd euró bevételt és 16,917 milliárd euró kiadást irányoz elő.

Annak keretszámok megállapításakor a pénzügyi tárca abból a feltételezésből indult ki, hogy a szlovák gazdaság fejlődése az idénre előre jelzett 2,5 százaléknál valamivel gyorsabb lesz, és így 2013-ban eléri a 2,6 százalékot.

A tervezet jelenlegi formája több - részben már jóváhagyott, részben pedig a pozsonyi törvényhozás döntésére váró - konszolidációs intézkedéssel is számol, köztük olyanokkal, mint a banki különadó bevezetése, illetve a nyugdíjbiztosítási rendszer második pillérét képező magánnyugdíjpénztárakba kerülő járulékok csökkentése. Ugyanakkor a tárca közlése szerint a közkiadások ezen tervezetébe még nem építették be az egyes tárcák által prioritásként kezelt kiadási fejezetek költségeit.

A közkiadások aktuális keretszámai mellett a jövő évi szlovák költségvetés hiánya elérné a 3,7 százalékot, majd 2014-ben 3,2 százalékra, egy évvel később pedig 2,7 százalékra csökkenne.

A szaktárca ugyanakkor - a szlovák kormány elsődleges célkitűzései alapján - az elkövetkezendő három évre ennél alacsonyabbra akarja csökkenteni a deficitet. Terveik szerint a hiány - az ország az EU-val szemben vállalt kötelezettségei értelmében - 2013-ban a GDP 2,9 százalékára, 2014-ben 2,4 százalékra, 2015-ben pedig 1,9 százalékra csökkenne.

A tervezet szerint az említett célkitűzések teljesítéséhez a kabinetnek újabb pótlólagos konszolidációs intézkedéseket kell hoznia. A pótlólagos konszolidációs csomag értéke a szaktárca véleménye szerint 2013-ban közel 630, 2014-ben csaknem 650, 2015-ben pedig 665 millió eurót tesz majd ki.

Uniós nyilvántartásba került a pozsonyi kifli

2012. augusztus 15. (MTI)

Bejegyezte a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába a pozsonyi kiflit az Európai Bizottság - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) szerdán az MTI-t.

A közlemény szerint a bejegyzés Magyarország számára azt jelenti, hogy a hatályba lépés napjától, augusztus 30-tól a magyar cukrászok és pékek is használhatják pozsonyi kifli termékeiken az EU-s szimbólumot és a „hagyományos különleges termék” megjelölést akkor, ha az elfogadott termékleírásnak megfelelően készítik el a süteményt.

Az uniós oltalmat a Szlovákiai Pék és Cukrász Vállalkozói Szövetség kezdeményezte. Az eljárásban Magyarország a Magyar Pékszövetség és a Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete bevonásával folyamatosan egyeztette a pozsonyi kifli receptjét és az előállítás módját a szlovák féllel.

A tárca tájékoztatása szerint az uniós nyilvántartásba olyan termékek kerülhetnek be, amelyek összetételükben vagy előállítási módjukban hagyományosnak számítanak, és nem köthetők egyetlen földrajzi területhez. Ezek a termékek – ellentétben a földrajzi árujelző oltalmat élvező termékekkel – az Európai Unió bármely tagállamában előállíthatók, de csak a Bizottság által elfogadott termékleírásban meghatározott hagyományos alapanyagokból, illetve eljárással.

Ahhoz, hogy egy termék megkapja a hagyományos különleges termék besorolást, olyan egyedi tulajdonsággal kell rendelkeznie, amely egyértelműen megkülönbözteti más hasonló élelmiszerektől. A terméknek emellett hagyományosnak is kell lennie, vagyis bizonyítottan legalább egy nemzedék, azaz 25 év óta jelen kell lennie a tagállamok piacán és tradicionális alapanyagból, vagy hagyományos összetételben, feldolgozással kell készülnie - közölte a VM.

Elemzők: a gépkocsigyártásnak köszönheti növekedését a szlovák gazdaság

2012. augusztus 14. (MTI)

A szlovák gazdaság a külföldi keresletnek és ezen belül az autógyártás szegmensének köszönheti második negyedéves növekedését, állapították meg szlovák banki elemzők az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott adatai nyomán.

Az EU központi statisztikai hivatala az Eurostat közlése szerint 2012 második negyedévében a legtöbb uniós tagállamban visszaesett a gazdaság, eközben Szlovákia gazdasága 0,7 százalékkal nőtt az említett időszakban, éves összehasonlításban - az előző év júliusához képest - pedig 2,7 százalékkal nőtt az ország GDP-je.

Eva Sadovská, a Postová banka elemzője a kedden közzétett adatokkal kapcsolatban úgy vélekedik: bár 2009 óta a mostani negyedévben volt tapasztalható a leglassúbb ütemű fejlődés, mégis kellemes meglepetésnek számít, mivel a GDP-növekedés gyorsabbnak bizonyult a vártnál.

Az elemző szerint a gazdasági növekedés elsősorban a külföldi keresletnek, ezen belül az autógyárak teljesítmény-növekedésének volt köszönhető. „Ennek az az oka, hogy a tavalyi évtől Franciaország és Németország mellett már Kína is komoly kiviteli partnernek számít a szlovák autógyárak számára” - állapítja meg Sadovská. Megjegyzi: a szlovák háztartások fogyasztása viszonylag gyenge volt, ezt a kiskereskedelem második negyedéves forgalomcsökkenése is alátámasztja.

Boris Fojtík, a Tatra banka analitikusa a német gazdaság második negyedéves teljesítményére (+0,3 százalék) tekintettel nem tartja meglepőnek a szlovák gazdaság bővülését, megjegyzi: ez azonos volt az első negyedéves eredménnyel. Hozzátette: éves összehasonlításban 3 százalékról 2,7 százalékra esett vissza a növekedés üteme. Ennél is rosszabbul alakult a foglalkoztatottság mértéke, amely szezonálisan és naptárhatással kiigazítva csak stagnált, éves szinten mindössze 0,3 százalékkal emelkedett.

 Boris Fojtík szerint bár az előttünk álló időszakban továbbra is aktuális marad a gazdaság stagnálásának veszélye, de az autógyártás szegmensének húzóereje miatt várhatóan az év hátralévő részében is a régió legdinamikusabban fejlődő gazdasága marad a szlovák.

Nőtt a regisztrált partnerség elfogadottsága Szlovákiában

2012. augusztus 14. (MTI)

Nőtt a regisztrált partnerség intézménye iránti tolerancia az elmúlt négy évben a szlovák társadalomban - közölték a Focus közvélemény-kutató ügynökség felmérésére hivatkozva a Másság polgári társulás képviselői kedden Pozsonyban tartott sajtótájékoztatójukon.

A Focus felmérésében részt vevők az „Egyetért-e azzal, hogy Szlovákiában bevezessék az azonos neműek által köthető regisztrált partnerség intézményét, amely a házasságkötéshez hasonló jogokat biztosítana az érintetteknek, az örökbefogadás lehetőségének kivételével” kérdésre adhattak választ.

A közvélemény-kutatás eredményeiből kitűnt, hogy a megkérdezettek 47 százaléka az „egyetértek” vagy az „inkább egyetértek” választ adta, míg elutasító álláspontot 38 százaléknyian képviseltek, a felmérés résztvevőinek 15 százaléka pedig nem tudott válaszolni.

A témában végzett aktuális és korábbi felmérések eredményeit összehasonlítva kiderült, hogy Szlovákiában nőtt azoknak az aránya, akik egyetértenek a regisztrált partnerség intézményének bevezetésével (2008-ban ezt a megkérdezettek 42 százaléka támogatta), másrészt pedig csökkent az ellenzők aránya (2008-ban 45 százalék volt).

Ivan Dianisko, a Másság polgári társulás munkatársa szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy bár az elmúlt néhány évben „pozitív trendet követ” a regisztrált partnerség megítélése Szlovákiában, a kérdés továbbra is megosztja a társadalmat. Véleménye szerint azonban a jövőre nézve jó jelként értékelhető, hogy a fiatalok körében nőtt az intézmény elfogadottsága.

Július Kolenic, a Másság polgári társulás egy másik tagja úgy véli, hogy a közvélemény-kutatás rámutatott: a szlovák társadalom jelentős része elfogadhatónak tartja, hogy az egynemű pároknak több, a házastársakéhoz hasonló jogot megadjanak, ugyanakkor néhány kérdésben - főként az örökbefogadás terén - magas az elutasítás. Úgy véli, a felmérés eredményei azt bizonyítják: a szlovák társadalmon belül teljesültek a regisztrált partnerségről szóló törvény elfogadásához szükséges feltételek.

A regisztrált partnerség jogi hátterének megteremtésével kapcsolatban a Fico-kabinet - nem sokkal megalakulása után - annak a nézetének adott hangot, miszerint az „összeegyeztethető az elképzeléseikkel, ugyanakkor nem tartozik a prioritásként kezelt témák közé”.

Elutasította a nyitrai járásbíróság Malina Hedvig intézeti kivizsgálását

2012. augusztus 14. (MTI)

Elutasította a nyitrai járásbíróság első fokon a Malina Hedvig ellen zajló eljárás ügyészének azt a kérvényét, hogy indítványozza a fiatalasszony szellemi állapotának intézeti kivizsgálását - közölte az MTI pozsonyi irodájával Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje kedden.

A döntés még nem jogerős, mivel az ellen panasszal élt a kérvényt beadó ügyész. Az intézeti kezelés elutasításáról vagy elrendeléséről a nyitrai kerületi bíróság hoz határozatot, várhatóan néhány héten belül.

A Nyitrán közel hat éve megvert egykori diáklány - ma kétgyermekes fiatalasszony - intézeti kivizsgálását azt követően kérte az ügyész, hogy a nyitrai járásbíróság által júniusban elrendelt elmeorvosi kivizsgáláson megjelent ugyan, de nem állt szóba a pszichiáterrel. A vizsgálatnak az azt indítványozó főügyészség szerint arra kellett volna fényt derítenie, hogy milyen elmeállapotban volt Malina Hedvig az őt ért támadás, majd az azt követő kihallgatások idején.

Roman Kvasnica szerint egyelőre lehetetlen megjósolni, milyen döntést hoz az intézeti kivizsgálás indítványa kapcsán a nyitrai kerületi bíróság, de reméli, hogy a józan belátás dönt majd és nem teszik ki újabb megpróbáltatásoknak védencét és két kisgyermekét. Amennyiben a feljebbviteli bíróság mégis elrendelné az intézeti kivizsgálást, Kvasnica követni kívánja védencét a kivizsgálás helyszínéül szolgáló intézetbe is.

„Védencemnek joga van arra, hogy az ügyvédje jelen legyen ezeken a kivizsgálásokon és az illetékes hatóságoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy egy fiatal anyát ne szakíthassanak el a kisgyermekeitől” - nyilatkozta az MTI-nek Roman Kvasnica. Leszögezte: védence eddig sem utasította el a bíróság által elrendelt kivizsgálást, de az ügyében gyanúsítottként nem hajlandó vallomást tenni, akkor sem „ha a kérdéseket pszichiáter teszi fel.” „Az ami jelenleg Malina Hedviggel szemben folyik, nem más, mint az ügyészség vezetésének köréből kikerülő szűk csoport tagjainak játéka” - tette hozzá Kvasnica.

Malina Hedvig ügye 2006. augusztus 25-én kezdődött, amikor az akkor 23 éves diáklányt Nyitrán két bőrfejű megverte, vallomása szerint azért, mert magyarul beszélt. Robert Fico akkori kormányfő és belügyminisztere, Robert Kalinák belügyminiszter azonban nyilvánosan megvádolták őt azzal, hogy az eset nem történt meg, vagy nem úgy, ahogy azt elmondta, s ezért 2007 májusában hamis tanúzás vádjával a hatóságok eljárást indítottak ellene.

Miután a rendőrség lezárta Malina Hedvig megveretésének ügyét - azt állítva, hogy az eset meg sem történt - a sértett 2007 novemberében panasszal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A strasbourgi bíróság döntése alapján 2011 őszén Iveta Radicová kabinetje a peren kívüli megbékélést választotta, és jóvá is hagyta az erről szóló megállapodást, amit Malina Hedvig is elfogadott.

Ennek a megegyezésnek az alapján 2012 februárjában a szlovák kormány közleményben fejezte ki sajnálkozását Malina Hedvig ügyében. Iveta Radicová kabinetje elismerte: az ügyben bizonyos körülmények kétségeket vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy érvényesültek-e a panaszosnak az általános emberi jogi charta által biztosított jogai.

A Malina Hedvig panasza alapján indult eljárás ezzel lezárult. Ugyanakkor a szlovák főügyészségen még folyik a 2007 májusában hamis tanúzás ügyében indított eljárás, amelyben Malina Hedvig továbbra is gyanúsítottként szerepel. Ez utóbbi része volt a júniusban megvalósított - sikertelen - pszichiátriai vizsgálat és ez ügyben indítványozta az ügyész az intézeti kivizsgálást is.

Berényi: Összefogásra van szükség a Selye János Egyetem érdekében

2012. augusztus 13. (MTI)

A szlovák kormány által leminősítésre jelölt egyetlen felvidéki magyar egyetem további sorsáról és megmentésének lehetőségeiről egyeztetett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tóth Jánossal, az intézmény rektorával és Berényi Józseffel, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnökével hétfőn Budapesten.

Berényi József az MTI pozsonyi irodájának a hétfői találkozóval kapcsolatban azt mondta: áttekintették a Selye János Egyetem körül kialakult helyzetet, és megvitatták a szlovák oktatási minisztérium által javasolt leminősítés elkerülésének lehetőségeit. „Megegyeztünk abban, hogy széles körű összefogásra és körültekintően egyeztetett lépésekre lesz szükség ahhoz, hogy a Selye János Egyetem meg tudja őrizni egyetemi rangját” - fejtette ki az MKP politikusa. Hozzátette: bár a találkozón több konkrét lépésről is döntés született, a tárgyaló felek abban egyeztek meg, hogy azok részleteiről, „tekintettel a folyamatban lévő ügyre”, egyelőre nem tájékoztatnak.

A 2004-től működő révkomáromi Selye János egyetem főiskolává való leminősítését Dusan Caplovic szlovák oktatásügyi miniszter indítványozta júniusban az akkreditációs bizottság ajánlására hivatkozva. A javaslat időközben már átesett a tárcaközi egyeztetés folyamatán, annak jóváhagyásáról várhatóan néhány héten belül dönthet a pozsonyi törvényhozás.

Az egyetem leminősítési tervei ellen korábban már több szlovákiai magyar civil és politikai szervezet is felszólalt. Az intézmény vezetése ezzel egyidejűleg türelmi időt kért a szaktárcától, arra hivatkozva, hogy az akkreditációs feltételek teljesítésére nem állt rendelkezésére kellő idő. A türelmi idő megadására a szlovák szaktárca vezetője, Dusan Caplovic ez idáig nem mutatott hajlandóságot.

A leminősítést célzó javaslatról júliusban a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa, A. Nagy László is tárgyalt Dusan Caploviccsal, ám találkozójuk nem hozott eredményt. Caplovic az intézmény kérésére úgy reagált: neki törvény által előírt kötelessége előterjeszteni a leminősítési javaslatot.

Az ügy kapcsán az MKP petíciós akciót helyezett kilátásba, Tóth János, az oktatási intézmény vezetője pedig a Szabad Újság felvidéki magyar hetilapnak adott interjújában azt mondta: ha nem kapják meg az akkreditációs feltételek teljesítésére kért türelmi időt, kérni fogják, hogy az intézményt annak 14 éves koráig hagyják ki az akkreditációs folyamatból.

Egyre többen tartanak fegyvert Szlovákiában

2012. augusztus 13. (MTI)

Folyamatosan emelkedik a fegyvertartási engedéllyel rendelkezők és a legálisan tartott lőfegyverek száma Szlovákiában, ez utóbbiból minden huszadik lakosra jut egy.

A szlovák rendőrség legfrissebb statisztikáiból kiderül, hogy Szlovákiában csak az elmúlt négy év során közel 22 ezren szereztek fegyvertartási engedélyt. A tavalyi év végén már több mint 163 ezren rendelkeztek ilyen engedéllyel, ami rekordnak számít.

2004-től több mint 20 százalékkal emelkedett a fegyvertartási engedéllyel rendelkező személyek száma Szlovákiában. Csak az elmúlt évben háromezer új engedélyt adott ki a rendőrség, ezek egyötöde a lőfegyver utcán való viselésre is feljogosít.

A legálisan tartott fegyverek száma ennél is gyorsabb ütemben növekedett. Míg nyolc évvel ezelőtt közel 212 ezer legális lőfegyvert tartott nyilván a rendőrség, 2011 végén számuk már meghaladta a 275 ezret.

Emellett Szlovákiában viszonylag alacsonynak számít a lőfegyverrel elkövetett emberölések száma, a 2011-ben történt 96 gyilkosság közül 14-et követtek el ilyen módszerrel.

Világviszonylatban a fegyvertartási engedély megszerzésére vonatkozó szlovák előírások a szigorúbbak közé tartoznak. Az engedélyért folyamodó személynek a fegyvertartásra vagy viselésre vonatkozó igényének indoklása mellett vizsgáznia kell a lőfegyver használatából, valamint a tartására vonatkozó jogszabályokból is. Az engedély kiadása orvosi szakvéleményhez és pszichológiai vizsgálathoz kötött, ez utóbbira ötéves időközönként kell sort keríteni.