Elmaradt a krasznahorkaváraljai illegális cigánytelep „eltakarítása”

2012. szeptember 29. (MTI)

A terület lezárásával a rendőrség megakadályozta Krasznahorkaváralján a helyi illegális cigánytelepnek egy szélsőséges szlovák politikus, Marián Kotleba által szombatra meghirdetett „eltakarítását”. Incidens nem történt.

A krasznahorkai vár tövében lévő, néhányszáz lakosú cigánytelep nyilvános felszámolását az ingatlan résztulajdonosává vált Marián Kotleba, a szlovák sajtóban is szélsőségesnek nevezett Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) elnöke jelentette be néhány héttel ezelőtt, tulajdonjogának érvényesítésére hivatkozva.

A „takarítási akció” végül elmaradt, mivel a rendőrség lezárta a telepre vezető utakat és nem engedte a helyszínre Kotlebának a faluba érkezett mintegy kétszáz támogatóját. A rohamrendőrök csak az ingatlan társtulajdonosait, Marián Kotlebát és Szaniszló Lászlót, illetve egy velük érkezett földmérőt engedték be azt követően, hogy jelezték: nem „takarítani” mennek, csupán telküket készülnek felmérni.

Az eredetileg szombat délre meghirdetett megmozdulást eleve késleltette, hogy annak négy főszervezőjét, köztük Kotlebát kihallgatás céljából a rendőrség még reggel előállította. A település önkormányzati hivatala mellett délután egy órára Kotleba közel kétszáz támogatója gyűlt össze. A településen azonban a több autóbusznyi rohamrendőrrel, lovas rendőrökkel és egy vízágyúval kivonult rendőrség már lezárta a falu több utcáját, valamint a cigánytelepre vezető mindkét utat.

A „takarítók” végül a szervezők nélkül is elindultak a telep irányába, de a rohamrendőrök négyszeres sorfala előtt megálltak, majd „Törvénysértő rendőrállam!”, „Kinek a jogait véditek, kinek az adójából éltek?” és hasonló jelszavakat skandálva méltatlankodott. A rendőrség felszólítására és az előállított szervezők szabadon bocsájtásának hírére végül is a tömeg visszafordult és a település központjában várták meg Kotleba érkezését.

A Mi Szlovákiánk Néppárt elnöke rögtönzött sajtótájékoztatóján azt hangoztatta, hogy az államhatalom folyamatosan jogsértéseket követ el vele és a telek tulajdonosaival szemben, amikor nem hagyja, hogy érvényesítsék tulajdonosi jogaikat. Hangsúlyozta: a rendőrség fellépése a tulajdonhoz való alkotmányos jogainak érvényesítését akadályozza meg, amivel jogalapot teremt arra, hogy „a jövőben bárkinek a telkére idegenek költözzenek”. Bejelentette, hogy ideiglenesen eltekintenek a „takarítástól”, ezúttal csak a telek pontos területét mérik ki.

Marián Kotlebát és két társát a rendőrség által biztosított helyszínen a telep több száz roma lakója várta, ám a terület kimérését egyikük sem akadályozta, így a tulajdonosok dolguk végeztével egy óra után eltávoztak.

Berényi József: Európa szégyenfoltja, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok egy részét

2012. szeptember 29. (MTI)

Európa szégyenfoltjának nevezte Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke egy szombati konferencián, hogy nem törölték még el a Benes-dekrétumok szlovákiai magyarokat és németeket kollektív bűnösséggel sújtó részét.

A Hogyan tovább felvidéki magyarság? című szombati budapesti tanácskozáson Berényi József arról beszélt: jó, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottságában vetődött fel nemrégiben a „súlyosan amorális, diszkriminatív jogszabályok eltávolításáról” szóló kérdés, mert szerinte szlovák-magyar kétoldalú tárgyalásokkal ezt nem lehet megoldani.

A Hunnia Baráti Kör rendezvényén Berényi József örvendetesnek mondta azt is, hogy a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a benesi dekrétumok vonatkozó részeiről az Európai Parlament petíciós szakbizottsága, „mert ez emberjogi kérdés”. Rámutatott: az EU-ban „a szavak szintjén ugyan kimondják, hogy egy egész népet nem lehet kollektíven bűnösnek tekinteni”, Szlovákiában ennek ellenére érvényben vannak az erről szóló jogszabályok.

Szerinte „jelentős előrelépés történt, de nagyon messze van még az út vége”. Hozzátette: Szlovákiában azt vizsgálják, hogy milyen mértékben befolyásolja az ország integritását, ha eltörlik a szlovákiai magyarokat és németeket sújtó dekrétumokat. Berényi József úgy látja, a szlovák kormányzat „nagy erőket sorakoztat majd fel” a dekrétumok érvényben tartására.

Bugár Béla, a felvidéki Most-Híd párt elnöke közölte: nem a szlovák állam jogfolytonosságát kérdőjelezik meg akkor, amikor a Benes-dekrétumok egyes pontjainak eltörlését követelik. Elmondta, a szlovák kormányzat nem akarja, hogy az összes dekrétumot eltöröljék, de ezt a magyarok sem akarják.

Meglátása szerint van készség a jelenlegi szlovák kormány részéről a kérdés megtárgyalására, ezért „most kellene tárgyalni” velük. Megjegyezte, a mostani szlovák kormány másként, toleránsabban gondolkodik a kettős állampolgárság kérdéséről is, mint elődje.

Duray Miklós felvidéki író nagy eredménynek tartotta, hogy sikerült megtárgyalni a Benes-dekrétumoknak a magyar és német közösségeket sújtó vonatkozásait az Európai Parlament petíciós szakbizottságában. Véleménye szerint a továbblépés akkor lehetséges, „ha mi is egységesen megfogalmazzuk az akaratunkat, (...) és nem egymás alatt vágjuk a fát”.

Megállapította: a dekrétum vonatkozó részeinek eltörlése politikai kérdés, ezért „politikai helyzetet kell teremteni” az arról való tárgyalásra.

Bagó Zoltán fideszes európai parlamenti képviselő - azzal összefüggésben, hogy az Európai Parlament petíciós szakbizottsága a szlovák kormánytól írásban kért szakvéleményt a Benes-dekrétumok magyarokra és németekre vonatkozó részéről - közölte: a szakbizottság két hét múlva dönt arról, hogy felállít-e tényfeltáró bizottságot a kérdés tisztázására.

Juhász Imre európai jogi szakjogász, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke, a petíció egyik benyújtója elmondta: nem az összes Benes-dekrétumot támadták, csak azt a „tarthatatlan” 13-at, amely kifejezetten a német és a magyar kisebbséget vádolja kollektív bűnösséggel. Hangsúlyozta: egyetlen követelésük az, hogy az EU vizsgálja meg, az uniós jogrendszerrel összeegyeztethetők-e a Benes-dekrétumok.

Emlékezetett arra: 2007-ben a szlovák nemzeti tanács határozata megerősítette a Benes-dekrétumokat, ami emberjogi kérdéseket is felvet.

Haraszti Attila, a nemzetpolitikai államtitkárság kapcsolattartási főosztályának helyettes vezetője megnyitó beszédében elmondta: a kollektív bűnösség elve szemben áll minden emberi jogi normával. Úgy fogalmazott: „célunk, hogy a magyar közösségek minél többször dönthessenek az őket érintő kérdésekben”. Megjegyezte, Magyarország soha nem fog elfogadni olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogokkal és a magyar közösségek érdekeivel.

Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártja felvidéki európai uniós parlamenti képviselője arról beszélt: ahhoz, hogy ez az ügy az Európai Parlament plenáris ülésére kerüljön, „nagy összefogásra van szükség”. Hozzátette: az EU-ban „a kisebbségvédelem gyerekcipőben jár”, pedig az unió 499 milliós lakosságából 40 millió történelmi kisebbségi státuszban él.

Fehér Csaba felvidéki történész rámutatott: a magyar társadalom sincs mindig tisztában a Benes-dekrétumok lényegével, ezért a felvidéki magyar civil szervezetek a magyar közösségeket előadásokkal, kiállításokkal tájékoztatják erről. Mindent megtesznek ugyanakkor annak érdekében is, hogy vagyoni kárpótlásban is részesüljenek a dekrétumok miatt kárvallott magyarok - mondta.

Hain-Seidl Anita, a Hunnia Baráti Kör egyik alapítója annak a véleményének adott hangot, hogy a nürnbergi faji törvények képezték a benesi dekrétumok alapját, és „ha az előbbit nem lehet elfelejteni, akkor az utóbbit sem”, ezért is kell a Benes-dekrétumok vonatkozó részét eltörölni.

Feszty Zsolt, a Te Ügyed Kör Polgári Társulás elnöke úgy fogalmazott: a magyaroknak elsősorban a szlováksággal kell megegyezniük a Benes-dekrétumok ügyében.

Beolvad az anyavállalatba a Slovnaft petrolkémiai részlege

2012. szeptember 28. (MTI)

A Mol csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft petrolkémiai részlege, a Slovnaft Petrochemicals (SPC) anyavállalatba olvasztását tervezi 2013. január elsejével - közölte a vállalat az MTI-hez pénteken eljutatott közleményében.

A beolvasztásról a két vállalat illetékes szervei már megegyeztek, ám még az SPC közgyűlésének is jóvá kell hagynia. A lépést a költségeinek csökkentésével, valamint a hatékonyság növelésének szükségességével indokolta az olajvállalat, továbbá azzal, hogy így jobb lehetőség nyílik a műanyaggyártás szegmensében a fejlesztések finanszírozására is.

A Slovnaft 2006-ban önállósította a műanyagok gyártásának szegmensét az SPC leányvállalat létrehozásával. Az akkori lépést a vállalat közlése szerint a petrolkémiai érdekeltségek Molon belüli konszolidációja tette szükségessé. A 2008-as évet követően azonban jelentősen romlottak a feltételek az ágazaton belül. Jelenleg a szegmensen belüli viszonyokat a közel- és távol-keleti gyártók részéről tapasztalható fokozódó nyomás jellemzi.

„A két társaság egybeolvasztása lehetővé teszi, hogy jobb finanszírozási feltételeket biztosítsunk petrolkémiai projektjeinknek. Ezek a befektetések döntő fontosságú előfeltételei annak, hogy - a világgazdaság élénkülését követően - a vállalat javítsa eredményeit a műanyagok gyártása és eladása területén” - közölte a megegyezés kapcsán Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója.

A Slovnaft 2015-ig 320 millió eurót kíván beruházni a petrolkémiai szegmensbe, ennek részeként épül majd meg a vállalat új - 204 millió eurós befektetést igénylő - polietilén-gyártó üzemegysége is. Erre vonatkozó terveit júliusban ismertette a vállalat azt követően, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) képviselőivel aláírták a gyáregység megépítését részben fedező 150 millió dolláros, 8,5 éves futamidejű hitel alapját adó szerződést. Az új üzemegység építésének kezdete a jövő év elején esedékes, a gyártás a vállalat tervei szerint 2015-ben indulna be.

Jó a kihasználtsága a Pozsonyt Rajkával összekötő autóbuszjáratnak

2012. szeptember 28. (MTI)

Már két éve működik és egyre jobb kihasználtsággal üzemel a Pozsonyt Rajkával összekötő, a pozsonyi városi tömegközlekedési járatok egyikeként működő autóbuszjárat - közölte az MTI-vel Agáta Staneková, a Pozsonyi Közlekedési Vállalat (DPB) szóvivője pénteken.

A 801-es járat üzemeltetését egy a határon átívelő együttműködés fejlesztését irányzó projekt keretén belül, európai uniós támogatással 2010. október elsején kezdte meg a Pozsonyi Közlekedési Vállalat. A járat létjogosultságát a régión belüli napi rendszerességű forgalom növekedése adta, aminek egyik oka az volt, hogy az elmúlt évek során mind több szlovák állampolgár vásárolt ingatlant a határ magyar oldalán.

A járat kihasználtsága eleinte vegyes volt, mára azonban a két település közötti forgalom nehezen nélkülözhető részévé vált. „A járat kihasználtságáról ugyan pontos kimutatással nem rendelkezünk, de határozottan jó visszajelzéseink vannak mind az utazóközönség, mind pedig az autóbuszvezetők részéről” - mondta Agáta Staneková, a DPB szóvivője. Hozzátette: egyelőre sem a megállók számát tekintve, sem pedig a járatsűrűség szempontjából nem terveznek változtatásokat a 801-es járaton.

A járat adta lehetőségeket eleinte inkább a Rajkán és más határ közeli magyar településen ingatlant vásárolt szlovák állampolgárok használták ki, később azonban nőtt a Pozsonyba utazó magyarok aránya is, az utazóközönség összetétele jelenleg kiegyenlített.

A „nemzetközi járat” megközelítőleg óránként közlekedik, reggel fél öttől éjjel tizenegy óráig. A teljes árú, egyirányú menetjegy 420 forint vagy 1 euró 50 cent.

Jóváhagyta az új komáromi híd építését a szlovák kormány

2012. szeptember 28. (MTI)

Jóváhagyta a Komáromot Révkomárommal majdan összekötő közúti híd építéséről szóló szlovák-magyar megállapodásra vonatkozó javaslatot a szlovák kormány pénteki rendkívüli ülésén Pozsonyban.

Az ülésről kiadott tájékoztató szerint a jóváhagyott kormánydokumentum nem tartalmaz arra vonatkozó megállapítást, hogy a hídnak mikorra kell elkészülnie. Az időpont hiányát a dokumentumban azzal indokolják, hogy még mindkét félnek időre lesz szüksége arra, hogy a kivitelezéshez újabb európai uniós forrásokat tudjon biztosítani. A szlovák útkezelő vállalat (SSC) korábbi közlése szerint az építkezés 2015-ben indulhat meg.

A jóváhagyott javaslat alapján a híd építésére vonatkozó közbeszerzési eljárást a magyar fél írja majd ki. A beruházás költségeit Magyarország és Szlovákia egyenlő mértékben állja, az építmény a két ország közös osztatlan vagyonát képezi majd. A beruházás mindkét fél számára 37,5 millió euró terhet ró, a kiadásokat a tervek szerint 85 százalékban EU-s forrásokból finanszíroznák. Szlovák részről az építési költségek túlnyomó részét, mintegy 32,4 millió eurót a több, mint 600 méteres híd építési költségei tesznek ki és további 5 millió euróra rúg a hídra felvezető infrastruktúra megépítésének költsége is.

Az infrastrukturális beruházásra vonatkozó közlekedési szaktanulmány szerint a leendő híd megépítésére - gazdasági és környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve - Révkomárom nyugati része lenne a legmegfelelőbb. A tervek szerint az új híd áteresztő kapacitása napi több mint 10 ezer gépkocsi lenne, és megépülését követően jelentősen tehermentesíthetné az Erzsébet hidat, amely jelenleg teherforgalmat is bonyolít. Az új híd elkészültét követően a még a tizenkilencedik században épült Erzsébet hídról kizárnák a teherforgalmat.

Szűkül a készpénzfizetés lehetősége Szlovákiában a jövő évtől

2012. szeptember 28. (MTI)

Magánszemélyek esetében 15 ezer euróra, vállalkozók számára pedig 5 ezer euróra korlátozta a készpénzfizetések felső határát szerdai rendkívüli ülésén a szlovák kormány.

A korlátozást tartalmazó jogszabály a tervek szerint 2013 január elsejétől lép hatályba. A módosítás annak az adóelkerülések elleni akciótervnek a része, amelyet még májusban hagyott jóvá Robert Fico kabinetje a 2012 és 2016 közötti időszakra.

A készpénzfizetések felső határát a módosítást kidolgozó pénzügyi tárca szerint az adócsalások számának csökkentése és az adózás kikerülését célzó, úgynevezett „kreatív számvitel” ellensúlyozása tette szükségessé.

„A készpénzfizetések lehetőségének szűkítése hozzájárulhat a fiktív számlakiállítások számának csökkentéséhez és a kreatív számvitel gyakorlatának visszaszorításához” - olvasható a törvény indoklásában. A tervezet eredetileg mind a magán mind pedig a jogi személyek esetében 5 ezer euróban szabta volna meg a készpénz tranzakciók felső határát, ám a határt végül a magánszemélyekre vonatkozóan 15 ezer eurónál húzták meg.

A jogszabály értelmében januártól magánszemélyek és a vállalkozók is csak banki átutalással fizethetnek ki a megszabott felső határt meghaladó összeget. A korlátozás a nemzetközi kifizetéseket is érinti, valamint a szlovákiai központtal vagy fiókvállalattal rendelkező külföldi cégekre is vonatkozik. A korlátozást bevezető jogszabály kivételeket is meghatároz, ezek azokra az ügyletekre vonatkoznak, ahol az egyik fél az állam vagy más közigazgatási szerv, illetve kivételt képeznek még a posta pénzügyi szolgáltatásai, valamint a pénzváltók is.

A törvény be nem tartása esetén kiszabható pénzbüntetés felső határa magánszemélyek esetében 10 ezer, jogi személyek esetében pedig 150 ezer euró.

Emelkedtek a szlovák háztartások élelmiszerkiadásai

2012. szeptember 28. (MTI)

A szlovák háztartások élelmiszerkiadásai 5 százalékkal emelkedtek 2012 első félévében a tavalyihoz képest - közölte a Postová banka pénteken az MTI-vel.

Az elemzés a szlovák statisztikai hivatal aktuális kimutatásaira támaszkodik.

A tájékoztatás szerint az átlagos szlovákiai háztartás 2012 első félévében 197 eurót költött havonta élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, ami 5 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Szlovákiában egy átlagos háztartás bevételeinek mintegy negyedét fordítja élelmiszer-vásárlásra, ez az arány több mint kétszeresen meghaladja a legfejlettebb európai országok háztartásainak ilyen kiadásait.

A statisztikai hivatal adataiból mindemellett az is kiderül, hogy az élelmiszerkiadások növekedése nem csupán az infláció következménye, abban - enyhe mértékben - a fogyasztás növekedése is szerepet játszott. Az említett időszakban ugyanis átlagosan 3,8 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai, miközben az ezek vásárlására kiadott összeg 5 százalékkal nőt. Az élelmiszerárak emelkedésének százalékos aránya a visegrádi négyek országai közül az idei év első hat hónapja során Szlovákiában volt a legalacsonyabb.

A Postová banka elemzése az idei gyenge termésátlagok és a főbb termények világpiaci árainak alakulását figyelembe véve az év végéig az első hat hónapnál jelentősebb áremelkedést jelez előre Szlovákiában. Becsléseik szerint az év hátralévő részében a szlovák élelmiszerárak 6-8 százalékos emelkedésére lehet számítani, ami az átlagbérek szintjének várható alakulása mellett azt jelzi, hogy arányaiban is tovább emelkedhet az a havi összeg, amelyet egy átlagos háztartás élelmiszerre költ Szlovákiában.

Az aktuális statisztikák azt mutatják, hogy a szlovák háztartások élelmiszerkiadásaik legnagyobb hányadát hús- és hústermékek vásárlására - az élelmiszer kiadások 24 százaléka - költik. Kenyérre és péksüteményre 18 százalékát, tejtermékek és tojás vásárlására pedig 17 százalékát fordítják.

Orbán Viktor Pilisszentkereszten találkozik szlovák partnerével jövő kedden

2012. szeptember 28. (MTI)

Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök jövő kedden Pilisszentkereszten találkozik, ahol együtt adják át a Pilisi Szlovákok Központját. A kormányfők ez alkalomból kétoldalú megbeszélést is folytatnak, és a tervek szerint közös nyilatkozatot is aláírnak - erősítette meg Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az ezzel kapcsolatos sajtóinformációkat pénteken az MTI-nek.

Az oslovma.hu független magyarországi szlovák portál számolt be saját értesüléseire hivatkozva arról, hogy a két miniszterelnök október 2-án Pilisszentkereszten ünnepélyes keretek között együtt adja át a Pilisi Szlovákok Központját, majd hivatalos kétoldalú tárgyalást folytatnak, és közös nyilatkozatot is aláírnak.

A magyar és a szlovák kormányfő április 26-án, Varsóban találkozott Robert Fico hivatalba lépése után először. A félórás megbeszélésen magyar részről Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Szijjártó Péter, a miniszterelnök akkori szóvivője, Gottfried Péter külpolitikai tanácsadó és Kiss Róbert varsói magyar nagykövet vett

részt.

A két miniszterelnök legutóbb Pozsonyban, július 20-án nem hivatalos találkozón váltott szót egymással, amikor együtt nézték meg a Slovan Bratislava-Videoton FC Európa Liga-selejtező mérkőzést. A SITA szlovák hírügynökség akkori beszámolója szerint főleg a futballról beszélgettek. „Sok mindenről beszélgettünk, de főleg a futballról” - mondta Orbán Viktor a mérkőzés után, Robert Fico pedig a hírügynökségnek úgy fogalmazott: „A találkozó igazolta, hogy a szlovák-magyar kapcsolatok minősége lehetne teljesen más, mint amilyen eddig volt. A jövőre kell koncentrálni, nem a múltra. Mindkét országnak hasznára válik, ha a Szlovákiát és Magyarországot érintő közös tervekről beszélünk” - mondta akkor a szlovák miniszterelnök.

Nehezményezi az egybiztosítós modell bevezetését a szlovák egészségbiztosítói szakma

2012. szeptember 27. (MTI)

A szlovák Egészségbiztosítók Szövetsége (ZZP) szerint politikai döntéssel próbálja orvosolni a szlovák egészségügy problémáit a szaktárca intézkedéstervezete, amely az egy egészségbiztosítós modell bevezetését célozza, és amelyet szerdai ülésén jóváhagyott a kormány.

Katarína Kafková, az Egészségbiztosítók Szövetségének elnöke csütörtökön sajtótájékoztatón a tárcaközi egyeztetésre küldött javaslatról elmondta: nem tartalmaz valós érveket, amelyek a több- biztosítós rendszer megszüntetésének szükségességét támasztanák alá. Rámutatott: félő, hogy az egy egészségbiztosítós modell bevezetése végül a magán egészségbiztosítók állami kisajátításához vezet majd. Kafková a TNS piac- és közvélemény-kutató ügynökség felmérésére hivatkozva rámutatott: a szlovákiai lakosság 81 százaléka támogatja, hogy maga választhasson az egészségbiztosítók közül.

Robert Fico kabinetje még júliusban döntött az egy egészségbiztosítós modell bevezetését célzó intézkedéstervezet kidolgozásáról. Az egészségügyi tárca ennek alapján dolgozta ki az egybiztosítós rendszer bevezetéséhez szükséges lépések menetrendjét, amelyet szerdán hagyott jóvá a szlovák kormány. Ennek alapján 2014-től Szlovákiában megszűnik az 1993-ban bevezetett több-biztosítós egészségbiztosítási rendszer, és felváltja az egy - állami kézben lévő - egészségbiztosítós modell.

A modellváltás megvalósításának lehetőségeiről még egyeztetni kíván a menetrendet kidolgozó egészségügyi tárca vezetője, Zuzana Zvolenská, ám a szlovák kormány álláspontja szerint a változtatást akkor is végrehajtják, ha nem sikerül megállapodásra jutni az egészségbiztosítókkal. Megállapodás esetén az egybiztosítós rendszer 2014 januárjától működhetne, amennyiben azonban nem sikerül egyezségre jutni, az állam kisajátításra kerít sort, ebben az esetben 2014 júliusától működne az egybiztosítós modell. Az első esetben a magánkézben lévő biztosítók részvényeinek felvásárlására kerülhetne sor megegyezés alapján, a másodikban a magánbiztosítók egyes tulajdonrészeinek - elsődlegesen az ügyféli törzsállomány - állami kisajátítására.

Az egybiztosítós modell bevezetését kezdettől azzal indokolta a szlovák kormány, hogy a több-biztosítós modell bevezetése óta folyamatosan csökkent az egészségügybe áramló anyagi források kihasználásának hatékonysága. Ennek kapcsán arra mutattak rá, hogy 2006 óta a magánkézben lévő egészségbiztosítók közel 560 millió eurós hasznot szereztek, miközben további csaknem 350 millió eurót működési költségként könyveltek el. Ezzel összefüggésben az Egészségbiztosítók Szövetsége most azt hangoztatta: a magán egészségbiztosítók haszna a tavalyi évben csak a rendszerbe áramló források 1,4 százalékát tette ki.

Szlovákiában a legutóbbi adatok szerint az állami tulajdonú Általános Egészségbiztosító (VZP) rendelkezik a legtöbb ügyféllel. A piac fennmaradó közel egyharmadát két magánkézben lévő biztosító a Dovera (1,4 millió ügyfél) illetve az Union (370 ezer ügyfél) tartja kézben.

Életfogytiglant is kaphatna Szlovákiában Csatáry László

2012. szeptember 27. (MTI)

Tizenkettőtől huszonöt évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztést is kiróhat az illetékes szlovák bíróság a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekményére vonatkozó törvény szerint, amelynek alapján szerdán büntetőeljárást indított a kassai járási rendőrkapitányság Csatáry László ügyében.

Milan Filicko, a kassai járási ügyészség szóvivője az MTI-nek az ügy kapcsán azt mondta: egy neve elhallgatását kérő kassai férfi még augusztus elején kelt feljelentése alapján indult az eljárás. Hozzátette: a beadvány írója arra hivatkozik, hogy a történések idején - 1945 januárjában az akkor 17 éves édesapját az államhatalom képviselői ok nélkül letartóztattak, majd a kassai rendőrkapitányság Moyzes utcai épületében fogva tartották. Az érintettet később kényszermunkára egy pontosabban nem meghatározott németországi helyszínre deportálták, ahonnét csak ugyanazon év augusztusában tért vissza Kassára.

A járási ügyészség szóvivője szerint a büntetőeljárás megindításáról szóló rendőrségi határozatot várhatóan csütörtökön kézbesítik az ügyészségnek, amely néhány napon belül döntést hoz arról, hogy azt helyben hagyja-e, vagy határozatot hoz annak megalapozatlanságáról. Amennyiben a rendőrségi határozatot hatályosítják, akkor az ügyben vádemelési javaslatot dolgozhat ki a rendőrség, ennek alapján hozhatna majd döntést az ügyészség arról, hogy kéri-e Csatáry László kiadatását vagy az eljárás Magyarországon való lefolytatását.

Milan Filicko arról is tájékoztatott, hogy a kassai járási ügyészség a már említett eljárással egyidejűleg az illetékes magyar ügyészség kérésére jogsegélyt nyújt egy másik, Csatáry Lászlóval szemben folytatott eljárás kapcsán, amelynek állítólagos történéseire a szlovák hatóságok által vizsgált esetnél korábban, 1944-ben került volna sor.

Jana Mesárová a kassai kerületi rendőrkapitányság szóvivője a szerdán indított büntetőeljárással kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: az augusztusban kézbesített beadványt időközben kiegészítették a feljelentő vallomásával, valamint több kordokumentummal, köztük a kassai Népbíróság 1948-ban Csatáry László ellen hozott ítéletével is. Ebből kitűnik, hogy Csatáry Lászlót 1948. június 8-án egy egynapos perben „fasiszta megszálló és kollaboráció” bűntettében találta bűnösnek és ítélte halálra a kassai népbíróság.

Jana Mesárová szerint a háborús bűntettben elkövetett bűnrészesség bűncselekményének elkövetőjére Szlovákiában 12 évtől 25 évig terjedő vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés is kiróható.

Csatáry László, a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ (SWC) szerint 1944 tavaszán az akkor Magyarországhoz tartozó Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott több mint 15 ezer zsidó Auschwitzba deportálásában. Csatáry Lászlót Efraim Zuroff, az SWC jeruzsálemi irodájának vezetője jelentette fel 1944-es, majd később 1941-es deportálások miatt. A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás.

A 97 éves Csatáry László kezdettől fogva tagadja bűnösségét.

A szlovák kormányfő az autógyártó cégek elvándorlásától tart

2012. szeptember 26. (MTI)

Néhány éven belül elvándorolhatnak az autógyártó cégek Szlovákiából, ami komoly problémákat okozhat az euróövezeti tagállamnak - mondta a szlovák miniszterelnök egy szerdai német lapinterjúban.

Robert Fico a Süddeutsche Zeitungban megjelent interjúban kifejtette: Szlovákia az évi 1 millió kocsi gyártására alkalmas kapacitásával a lakosságszámhoz viszonyítva a legnagyobb autógyártó ország a világon. Az ország „annyira függővé vált az autóipartól, hogy rögtön komoly problémák keletkeznek, ha nem megy jól az ágazatnak” az üzlet - mondta Robert Fico.

Hozzátette: Szlovákiának az az előnye, hogy nemcsak a bérek alacsonyak, hanem a személyi jövedelemadó is. „Ez néhány évre még megmenthet bennünket, de aztán Vietnam vagy Kína valószínűleg vonzóbb lesz a nagy cégek számára. Félek, hogy eljön az idő, amikor az autógyártás már nem tart el minket” - mondta a szlovák miniszterelnök.

Az euróövezeti válsággal kapcsolatban kifejtette: a szolidaritásnak kiemelt jelentősége van, ezt azonban néha nehéz elmagyarázni egy olyan tagállamban, ahol Spanyolországgal vagy Görögországgal ellentétben az emberek alig 400 eurót keresnek, és 280 euró nyugdíjat kapnak.

Hangsúlyozta: Szlovákia a szolidaritásért elvárja a megállapodások betartását. Pozsony nem járul hozzá a görög válságkezelő program felpuhításához - vagyis a program meghosszabbításához vagy a támogatás növeléséhez -, Ciprus támogatásához pedig csak akkor adja a beleegyezését, ha a szigetország közzéteszi azoknak a „postaládacégeknek” - egy postacímen kívül mással nem rendelkező, adóelkerülési célból Cipruson bejegyzett vállalkozások - listáját, „amelyek pénzt vonnak ki Szlovákiából”. Ugyanez vonatkozik Spanyolországra is - mondta Robert Fico, megjegyezve, hogy „nem sok maradt a szlovákok türelméből”.

A tavalyinál több pénzből kevesebb állami támogatást kapott a felvidéki magyar sajtó

2012. szeptember 26. (MTI)

Bár a tavalyinál több pénz jutott idén a kisebbségi kultúra állami támogatására Szlovákiában, a pénzek elosztása mégsem hozott elégedettséget, nem egy civil szervezet és több felvidéki magyar sajtóorgánum is jelezte: nem tartja átláthatónak a pénzekről hozott döntéseket, és megkérdőjelezik a csökkentések okait is.

Elsőként a fogyatékkal élő szlovákiai magyarok tájékoztató kiadványa, a Carissimi folyóirat jelezte: nem kapott a szlovák kormányhivatal pályázatán támogatást a 2012-es évre, így félő, hogy hiánypótló munkáját nem folytathatja. Az általuk indokolatlannak tartott döntések miatt panaszkodók köre később tovább bővült. A héten a felvidék legnagyobb magyar hetilapja, a Szabad Újság és a délnyugat-szlovákiai régió hetilapja, a Csallóköz is jelezte: komoly gondokat okozhat számukra, hogy az állami támogatás összegét esetükben a korábbi évek töredékére csökkentették.

Varga Péter, a Szabad Újságot és a Csallóközt kiadó Mediaimpress kft ügyvezetője a támogatások összegének csökkentésével kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: indokolatlannak, ellehetetlenítő hatásúnak és politikailag motiváltnak tartja azt. Hozzátette: a támogatások az elmúlt években történt odaítélését szem előtt tartva végigkövethető, hogy a számukra megítélt összegek folyamatosan csökkentek.

„Két évvel ezelőtt, amikor az erősen szlovák nemzeti érzelmű Marek Madaric (Smer) felügyelte a támogatások elosztását, 25 ezer euró támogatást kapott a Szabad újság, egy évvel később Rudolf Chmel idején már kevesebb mint a felét, és az idén, amikor a lap jelentősen bővült, a Most-Híd által jelölt A. Nagy László idején már csak 4 ezer eurót” - részletezte Varga Péter. Elmondta: a csökkentés hátterében azt látja, hogy a hetilap nem az előző kormányban szerepet vállaló és a pályázatok elbírálását felügyelő kisebbségi kormánybiztost jelölő Most-Híd párt „szájíze szerint” íródik. „A.Nagy László már a Szabad Újságnak adott interjújában is bevallotta, hogy ellenérzéssel viseltetett a lappal szemben, és azt is elmondta, hogy személyesen csökkentette a nekünk járó támogatást” - utalt az ügyvezető a Szabad újság szerdai számában a kormánybiztossal megjelent interjúra.

A. Nagy László a szlovák kormány kisebbségügyi kormánybiztosa a téma kapcsán az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: az igényelt támogatások összegeit több esetben azért kellett csökkenteni, mert nem állt rendelkezésükre elegendő anyagi eszköz. „A költségvetésben 4,5 millió euró volt elkülönítve a kisebbségi kultúrára, és a kérvények összege meghaladta a 13 millió eurót” - szögezte le A. Nagy László, aki szerint a támogatási pénzek összegével elégedetlenek csak a pályázók töredékét adják, ő személy szerint csak kevés esetben módosított az összegeken, így az esetek 98 százalékában azok az összegek kerülnek kifizetésre október végéig, amelyeket a szakmai bizottságok jóváhagytak. „Az összegek odaítélésénél szakmai szempontok és a társadalmi igény játszott szerepet” - tette hozzá.

ENSZ Közgyűlés - Kétoldalú találkozók - Áder János a szlovák és a cseh államfővel tárgyalt

2012. szeptember 25. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák és Václav Klaus cseh elnökkel tárgyalt kedden New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés ülésszaka alkalmából Áder János köztársasági elnök - tájékoztatta kedden az MTI-t Szőke László, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) külügyi igazgatóságának igazgatója.

Áder János és Ivan Gasparovic szlovák elnök között ez volt az első személyes kapcsolatfelvétel. A két államfő egyetértett abban, hogy a két népet és országot sokkal több köti össze, mint amennyi elválasztja, és hogy „közös múltunk üzeneteinek, örökségének többsége pozitív”.

Szőke László elmondta, hogy a két elnök kitért a kulturális hidak építésére, a valódi hidak fontosságára a gazdasági együttműködésben és a politikai hídépítés szükségességére, különös tekintettel arra, hogy a gazdasági nehézségek közepette a politikának fokozott felelőssége van a szélsőségek térnyerésének megelőzésében.

Áder János megerősítette Ivan Gasparovic magyarországi meghívását, a szlovák elnök ezt köszönettel fogadta.

Államfői minőségben Václav Klaussal is ez volt az első kapcsolatfelvétel, a két elnök házelnökként már találkozott. A felek megegyeztek abban, hogy időpontegyeztetés kezdődik Klaus elnök esedékes magyarországi látogatása ügyében.

A két államfő szót váltott az európai integráció folyamatairól, és az „arab tavasz” jelentőségéről. Különös tekintettel arra, hogy Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában elmondott beszédében hangsúlyozottan foglalkozott ezzel a kérdéssel - mondta a KEH külügyi igazgatója.

A felvidéki példa erdélyi követését szorgalmazza az EMNP

2012. szeptember 25. (MTI)

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Erdélyben is követendő példának tekinti, hogy a felvidéki magyar szervezetek elfogadták a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát.

Az EMNP az MTI-hez kedden eljuttatott állásfoglalásában üdvözölte, hogy a fontosabb felvidéki magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd képviselői aláírták a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát. „Felvidéki nemzettársaink fontos és szükséges lépést tettek egy hatékonyabb közösségi érdekérvényesítés felé, bölcsességről, megfontoltságról és hosszú távú stratégiai gondolkodásról tettek tanúbizonyságot” - áll az EMNP elnöksége nevében Toró T. Tibor elnök által aláírt állásfoglalásban.

Az EMNP emlékeztetett arra, hogy megalakulása óta következetesen szorgalmazta egy, az erdélyi magyarság legfontosabb céljait rendszerbe foglaló alapdokumentum, a nemzeti minimum kidolgozását és elfogadását. A párt szerint a felvidékiek példája is felhívja a figyelmet arra, hogy csak akkor lehet eredményes a nemzeti közösség képviselete, ha az alapvető célokban, feladatokban egyetértés van a közösség képviselői között, a közösen megfogalmazott célokból pedig egyik párt egyetlen képviselője sem enged „semmilyen körülmények között, semmiféle rövid távú politikai vagy gazdasági előnyért”.

„Mi továbbra is azon dolgozunk, hogy ezt az erdélyi magyar nemzeti minimumot közös akarattal létrehozzuk. Ezen törekvésünkben számítunk közösségünk minden elkötelezett tagjára, és igényeljük az erdélyi magyar pártok és mozgalmak aktív partnerségét is, mert a nemzeti minimum akkor lehet a hatékony nemzetépítő eszköz, ha az széles körű politikai konszenzussal születik” - áll az EMNP kedden keltezett állásfoglalásában.

Semjén: a kormány üdvözli a felvidéki magyar megállapodást

2012. szeptember 25. (MTI)

A magyar kormány üdvözli, hogy a Magyar Közösség Pártja, a Most-Híd párt, és a felvidéki magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala közösen elfogadta „A szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételei” című dokumentumot.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár kedden az MTI-hez eljuttatott közös közleményében úgy fogalmazott: üdvözlik a megállapodás tényét, hiszen az azt bizonyítja, hogy alapvető, nemzeti fontosságú kérdésekben képesek közös álláspont kialakítására a magyarság ügyét felvállaló érdekképviseleti szervezetek. A kormány üdvözli a megállapodás tartalmát is, mert - mint írták - ez a dokumentum valóban tartalmazza azokat a legfontosabb értékeket, feltételeket és eszközöket, amelyek a felvidéki magyarság megmaradása és megerősödése szempontjából alapvetőek.

„Bízunk abban, hogy a dokumentum szlovák részről kedvező fogadtatásra talál, az aláíró érdekképviseleti szervezetek a jövőben következetesen fellépnek a benne foglaltak eléréséért. A magyar kormány kifejezi együttműködési készségét az elfogadott célkitűzések megvalósítása érdekében” - zárul a kommüniké.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd képviselői hétfőn Pozsonyban aláírták a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát, amely egy alapelvrendszert, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti. Az alapdokumentum összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire.

A dokumentum első sorában leszögezik: a szlovákiai magyarság a magyar nemzet része, ugyanakkor tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A dokumentum a célok között a nemzeti megértés és tolerancia légkörének kialakítását említi. Hangsúlyozza a nyelvi egyenlőség és a regionális önkormányzatiság megteremtésének szükségességét, valamint megemlíti az alkotmányos egyenlőség lefektetésének fontosságát is, utalva arra, hogy a „Mi, a szlovák nemzet...” megfogalmazással kezdődő szlovák alkotmány a polgárokat államalkotókra és másokra osztja. Az alapdokumentumot az MKP nevében Berényi József elnök, Bugár Béla, a Most-Híd párt elnöke, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében Tokár Géza írta alá.

LMP: a kormány tárgyaljon Szlovákiával a kettős állampolgárságról

2012. szeptember 24. (MTI)

Az LMP arra szólítja fel a kormányt valamint a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság magyar társelnökét, hogy a bizottság következő, október 18-ra tervezett visegrádi találkozóján tárgyaljanak a szlovák és magyar kettős állampolgárság megadásának lehetőségeiről, valamint vizsgálják meg a Selye János Egyetem leminősítésének okait.

Dorosz Dávid, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának tagja az MTI-hez hétfőn eljutatott közleményében úgy fogalmaz, hogy a „kormány gyáván lapít” a szlovákiai magyarság kettős állampolgársága körüli problémák, valamint a Selye János Egyetem leminősítése ügyében. Az LMP ugyanakkor a szlovák-magyar kormányközi vegyes bizottság következő találkozójának napirendjére vetetné - a gazdasági és infrastrukturális kérdések mellett - ezeket, a határon túli honfitársaink számára fontos ügyeket is - teszi hozzá.

Emlékeztet arra, hogy a Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság magyar tagozata pénteken szakmai előkészítő ülést tartott, de azon nem került szóba sem a szlovákiai magyarok kettős állampolgárságának sem a Selye János Egyetem leminősítésének problémája.

Aláírták a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát

2012. szeptember 24. (MTI)

Aláírták hétfőn Pozsonyban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd képviselői a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát, amely egy alapelvrendszert, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti.

Az alapdokumentum összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire.

A dokumentum első sorában leszögezik: a szlovákiai magyarság a magyar nemzet része, ugyanakkor tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A dokumentum a célok között a nemzeti megértés és tolerancia légkörének kialakítását említi. Hangsúlyozza a nyelvi egyenlőség és a regionális önkormányzatiság megteremtésének szükségességét, valamint megemlíti az alkotmányos egyenlőség lefektetésének fontosságát is, utalva arra, hogy a „Mi, a szlovák nemzet...” megfogalmazással kezdődő szlovák alkotmány a polgárokat államalkotókra és másokra osztja.

Az alapdokumentumot az MKP nevében Berényi József elnök, Bugár Béla, a Most-Híd párt elnöke, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében Tokár Géza írta alá. Az aláírási ceremóniát követően a dokumentum szignálói arra mutattak rá, hogy a népszámlálás kedvezőtlen eredményeinek nyilvánosságra hozatala után a szlovákiai magyar közösség elvárta, hogy a helyzet kapcsán egy közös platform jöjjön létre, valamint azt is, hogy megszülessen egy - a szlovák közösség irányába is felmutatható - megoldástervezet.

„Elképesztő jelenségnek tartom, hogy egy közösség 110 ezres fogyására az állam semmiképpen sem reagált. Ezzel azt jelzik, hogy Szlovákiában az a titkos terv, hogy a szlovákiai magyarság megszűnjön” - vélekedett Berényi, aki szerint a most aláírt dokumentum kompromisszum eredménye, de jó válasz erre a hozzáállásra, mivel megmutatja, hogy léteznek eszközök a magyarság fogyásának megállítására és visszájára fordítására. A magyar párt elnöke szerint a most aláírt dokumentum tulajdonképpen megoldási lehetőségeket felvonultató „leltár”, amelyben az egyik lényeges újdonság éppen az, hogy említés esik benne a regionális önkormányzatiság megteremtésének fontosságáról is. „Ezt így, ebben a formában eddig még nem mondtuk, örülök, hogy most ezt nagyobb platformra sikerült helyezni” - szögezte le.

Bugár Béla szerint az alapdokumentum olyan célokat tartalmaz, amelyek nem csupán a szlovákiai magyarság megtartásához, de a fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. „Minden egyes olyan részeredmény, ami közelít a célhoz, üdvözlendő” - mutatott rá a szlovák-magyar párt elnöke, aki szerint az abban foglaltak afféle minimumként határozzák meg a célkitűzéseket és a szlovákiai magyar politikai képviselet irányvonalát. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez fölé nem mehetünk, csak megmutatja a korlátokat, ami között mozognunk kellene” - jelentette ki Bugár.

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a dokumentumról azt mondta: az még nem megoldás csak a megoldás kezdete. Hozzátette: bízik benne, hogy az alapdokumentum aláírására tíz év múlva majd úgy lehet visszatekinteni, mint egy sikeres folyamat kezdetére.

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által indítványozott, korábban „kisebbségi minimumként” említett dokumentum több hónapos egyeztetés után véglegesítődött. Annak aláírására azonban csak azt követően kerülhetett sor, hogy szövegét a hétvégén az MKP és a Most-Híd országos kongresszusa is jóváhagyta.