Egy héttel a határidő lejárta előtt több mint 100 ezren jelezték a lakóhelyük szerinti jegyzőnél, hogy részt kívánnak venni a települési kisebbségi önkormányzati képviselők októberi választásán; négy éve csaknem kétszer ennyien jelentkeztek. A kisebbségi jegyzékbe az kérheti a felvételét, aki a 13 kisebbségi közösség egyikéhez tartozónak vallja magát, és szavazni kíván a jelöltekre, vagy maga is jelöltként kíván indulni. Ehhez az szükséges, hogy július 15-ig egy formanyomtatványon kérje az adott kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét a helyi jegyzőtől. A jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya az, ha a választópolgár nem a választási iroda által május 31-ig megküldött, hanem az internetről letöltött, fénymásolt vagy egyéb módon sokszorosított kérelemnyomtatványt tölti ki és juttatja el a helyi választási iroda vezetőjéhez. A kisebbségi szervezetek azonban nem gyűjthetik az említett kérelemnyomtatványokat, és erre nem is hívhatják fel a választópolgárokat. A kérelem és a kisebbségi választói jegyzék ugyanis személyes és különleges adatokat tartalmaz. A jegyzékbe csak a választási iroda, a választási bizottság és a bíróság tekinthet be, feladatai végrehajtásakor. (A jegyzékeket a szavazás eredményének jogerőre emelkedése után meg kell semmisíteni.) A kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok számáról a helyi választási iroda vezetője (a jegyző) - a kisebbségi választás kitűzéséig - minden hét első munkanapján információt szolgáltat az Országos Választási Iroda (OVI) részére. A jegyzőktől kapott legutóbbi adatok szerint eddig 103.620-an kérték a jegyzőnél felvételüket a kisebbségi választói jegyzékbe. A felvettek 60 százaléka (62 598 választó) kérelmében a cigány kisebbségi közösséghez tartozónak vallotta magát, 22 százaléka (22 613-an) németnek, 5 570 választó szlováknak, 4 893 horvátnak, 1 507 románnak, 1 254 szerbnek, 1 003 ruszinnak, 1 030 lengyelnek, 835 görögnek, 749 bolgárnak, 620 örménynek, 511 szlovénnek és 437 pedig ukránnak. A legtöbben, 1 355-en eddig Győrben jelentkeztek a jegyzékbe, közülük 881-en a cigány, 277-en a német, 98-an a lengyel, 75-en az örmény választói jegyzékbe vetették fel magukat. Pécsen 960-an jelentkeztek (közülük 389-en a német, 287-en a cigány és 104-en a horvát jegyzékbe). Miskolcon 667-en (ebből 475-en a cigány, 69-en a szlovák választói jegyzékbe). A főváros XVIII. kerületében 667 jelentkező kérte felvételét (272 a német, 65 a görög, 60 a bolgár, 45 a szerb jegyzékbe). Négy évvel ezelőtt mintegy 200 ezer választó kérte kisebbségi választói jegyzékbe való felvételét: 106 ezren szerepeltek a cigány, csaknem 46 ezren a német, 15 ezren a szlovák, 11 ezren a horvát, 4 ezren a román, 3-3 ezren a lengyel és a ruszin, több mint 2-2 ezren a görög, az örmény, a szerb és a bolgár, ezren-ezren az ukrán és a szlovén választói jegyzékben. 2006-ban Pécsen olyan sokan (2 550) jelentkeztek a kisebbségi választói jegyzékbe, hogy három szavazókört is ki kellett jelölni. További öt olyan település volt - Békéscsaba (1 426), Győr (1 970), Miskolc (1 403), Nagykanizsa (1 204) és Budapest XVIII. kerülete (1 455) - ahol két szavazókör volt a kisebbségi választáson. Akkor 2 933 településen készült kisebbségi választói jegyzék, és az ország 1 435 településén végül összesen 2 049 helyi kisebbségi önkormányzati választást tartottak.

Latorcai Csaba a nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár

2010. június 17. - (nemzetpolitika.gov.hu)

A Magyar Köztársaság miniszterelnöke Orbán Viktor 2010. június 7-ei hatállyal kinevezte dr. Latorcai Csabát, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi ügyekért felelős helyettes államtitkárát. A megbízatásról a helyettes államtitkárok kinevezésről szóló 41/2010 (VI.7.) ME határozat rendelkezik. Latorcai Csaba helyettes államtitkár a nemzetiségi ügyek mellett a civil társadalmi kapcsolatokért is felelős a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban Szászfalvi László által vezetett Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságon.

Szászfalvi László konzultációja a nemzetiségi vezetőkkel

2010. június 23. - (nemzetpolitika.gov.hu)

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára, Szászfalvi László az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel találkozott 2010. június 22-én Budapesten. A konzultáción a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintő kormányzati politika aktuális kérdései kerültek megvitatásra. A tanácskozáson részt vett dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségi ügyekért és a civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára és Németh Erika, a KIM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztályának (NEKF) vezetője is. Szászfalvi László államtitkár úr tájékoztatott arról, hogy a nemzetiségi vezetőkkel történt korábbi egyeztetésnek megfelelően, a Parlament 2010. június 21-ei ülésén elfogadta a kisebbségi önkormányzati választási törvény módosítását. Ennek alapján ez év őszén a települési kisebbségi önkormányzatokba 4 képviselő választható, a területi - megyei és fővárosi - kisebbségi önkormányzatok tagjainak száma 7-7 fő lehet, míg az országos önkormányzatok képviselői száma a helyben megalakuló kisebbségi önkormányzatok száma szerint alakulhat 2011 januárjában. A nemzetiségekért felelős államtitkár és a kisebbségi vezetők közötti konzultáción megállapodás született arról, hogy az aktuális médiaszabályozási törvényalkotási munka egyeztetési folyamatába bekapcsolódik a NEKF által működtetett Kisebbségi Média Munkacsoport is. A szakmai konzultációk célja a kisebbségek anyanyelvű közmédiája működését is szabályozó új törvényi rendelkezések előkészítésének széles körű egyeztetése.

A szlovák-magyar megbékélésért imádkoznak Szentkúton

Mária oltalmába ajánlják a szlovák és magyar nemzetet

2010. június 26. - (mti)

A szlovák-magyar megbékélésért imádkoznak a Mátraverebély-szentkúti kegyhelyen szombaton, a térség egyházmegyéinek katolikus püspökei mindkét nemzetet Mária oltalmába ajánlják. Az imanapon tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére, miszerint pontosabb-e úgy fogalmazni, hogy a felső szintű megbékélésért imádkoznak, hiszen a hétköznapi emberek között nincsenek konfliktusok, Frantisek Tondra szepesi püspök azt válaszolta: a Jóisten oda irányítja az imádságot, ahova szükséges. Mint a szlovákiai püspök kifejtette: a két ország katolikus egyházi vezetői 2006 nyarán írták alá a megbékélési nyilatkozatot, azzal a megjegyzéssel, hogy ezt a politikusoknak kellett volna megtenniük. A sajtóban nem volt nagy visszhangja, de a szlovák és magyar katolikusok nagy megnyugvással fogadták a levélváltást - tette hozzá. Elmondta, azt tapasztalja, hogy a katolikus hívőknek nincsenek egymással problémáik, és hozzáfűzte: a legjobb nem emlegetni a múltat. Ellentétek nem államok, hanem politikai pártok között voltak, pártokat pedig nem lehet az állammal azonosítani - fogalmazott Frantisek Tondra, aki reményének adott hangot, hogy a két országban történt kormányváltás után „jobb következik most”. Rudolf Balaz besztercebányai püspök is hasonló tapasztalatokról számolt be, mint mondta: amikor politikusok ilyen-olyan konfliktusról beszélnek, úgy érzi, mintha nem is ugyanabban az országban élnének. Amikor szlovák és magyar püspökök együtt vesznek részt búcsúkon több ezer ember előtt, az jó példája az együttműködésnek, és annak, hogy a problémákat meg lehet oldani - mondta. A püspök példaként említette, hogy miután megváltoztatták az egyházmegyei határokat, és ezzel olyan plébániák kerültek az egyházmegyébe, ahol magyar hívők is vannak, három napra rá helynököt nevezett ki, akit azzal bízott meg, hogy a magyar ajkú hívek problémáit képviselje a püspökségen belül, de ha igény van rá, papot is küldenek Magyarországra. Beer Miklós váci püspök ismertette: az egyházmegyében összeírták, hol vannak szlovák hívek, és ősszel közös találkozót tartanak, amelyen Rudolf Balaz is részt vesz. A Mátraverebély-szentkúti kegyhelyen a szombati, harmadik szlovák-magyar imanapon minden szertartás két nyelven hangzik el.

István Anna a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségén

(luno.hu)

2010. június 25-én Peter Weiss, a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete Budapesten a Szlovák Köztársaság Nagykövetségén fogadta István Annát, a békéscsabai Szlovák Kultúra Háza igazgatóját, a Csabai Szlovákok Szervezete ügyvezető elnökét és Štefan Daňot a Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzulját. A találkozó célja a szolidaritás és erkölcsi támogatás kifejezése volt a szélsőséges magyarországi szervezetek képviselői részéről István Anna és a Csabai Szlovákok Szervezete ellen irányuló megalapozatlan és hallatlan médiatámadásokkal kapcsolatban. István Annát és a Csabai Szlovákok Szervezetét értelmetlen módon azzal vádolták meg, hogy 2010. június 4-én meg akarták hiúsítani, illetve meg akarták zavarni a magyarok békés megemlékezését a trianoni kastély előtt. Minden alapot nélkülöztek Patrubány Miklósnak a médiában megjelent állításai, amelyek István Anna elleni rágalomhadjáratot, személye elleni támadásokat váltottak ki, s amelyek alkalmasak jó hírnevének megsértése. A Szlovák Köztársaság budapesti nagykövete sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ez idáig a csabai szlovákokon kívül egyetlen illetékes magyarországi szerv sem nyilvánult meg és nem utasította vissza a magyarországi szlovák közélet egyik legismertebb személyisége és az egész szlovák kisebbség elleni durva támadásokat.

Az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke

A trianoni affér margójára

(luno.hu)

Az Országos Szlovák Önkormányzat nevében a leghatározottabban el kell utasítanom azt a minősíthetetlen módszert és stílust, amellyel a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós a békéscsabai szlovákok Franciaországot megjárt csoportját az MVSZ trianoni megemlékezésének megzavarásával vádolja. Személy szerint is támadva a „szlovák nacionalista” István Annát, a Csabai Szlovákok Szervezetének ügyvezető elnökét.

A hazai szlovákság egyik legnépesebb civil szervezete elnökségi határozatában szögezte le, hogy delegációja egy európai uniós pályázaton nyertes nemzetközi projekt keretében utazott Franciaországba. A Nagy Trianon palotánál nem koszorúzott és nem ünnepelt, konfliktusba sem a francia hatóságokkal, sem a versailles-i látogatókkal nem keveredett.

Ha szükségessé válik, a megfelelő vizsgálat bizonyára tisztázza majd a vitás részleteket. Az Országos Szlovák Önkormányzat nevében azonban hangsúlyozom, hogy István Anna személyében szlovákságunk egyik legfelkészültebb közművelődési szakemberét, közéleti személyiségét tiszteljük, aki elévülhetetlen érdemeket szerzett kultúránk megőrzésében és a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásában. Ezért vehette át 1995-ben az elsők között - a CSEMADOK és a Duna Televízió társaságában - a magyar kormány legmagasabb nemzetiségi kitüntetését, a Kisebbségekért Díjat. Azóta számtalan elismerésben részesült határainkon innen és túl. Legutóbb az Országos Szlovák Önkormányzat közgyűlése döntött úgy, hogy idén a Magyarországi Szlovákok Napján, július első szombatján István Anna is átveheti a Nemzetiségünkért Díjat.

A másik oldalon Patrubány Miklós többek között határozottan állítja, hogy a csabai szlovákok a Nagy Trianon kastély elé vonultak, ott koszorút helyeztek el, amellyel a trianoni szerződést dicsőítették. A projekt zsolnai társszervezője, Ľubomír Kraľovanský arról értesített bennünket, hogy a trianoni koszorúzáson egyetlen csabai szlovák sem vett részt. Ott rajta kívül csak a Francia-Szlovák Baráti Társaság és a Svédországi Szlovákok Egyesületének két-két tagja volt jelen. Az ő koszorújuk szalagját tulajdonították el, ez került a Magyarok Világszövetsége elnökének birtokába, s ennek kellett volna bizonyítania a Parlament falai között is a csabai szlovákok elvetemültségét.

Úgy tűnik, a képviselői megfontoltság megóvta ettől a szégyentől az ország házát, ahol néhány nappal korábban, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján, a Nemzeti Összetartozás Napján törvényben mondatott ki: Az Országgyűlés tagjai, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számára fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, az új törvénnyel is a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló, békés jövőjéhez kívánnak hozzájárulni.

Az Országgyűlés június 4-i ünnepi ülésén, ahogyan az azt követő ünnepi szentmisén és közös imádságon a Szent István-bazilikában, önkormányzatunk és a hazai szlovákság képviseletében meghívott vendégként magam is részt vettem. A világ legtermészetesebb módján, hiszen ez az ország a hazánk, s elemi érdekünk az emberi, jószomszédi kapcsolatok ápolása úgy szűkebb környezetünkben, ahogyan nemzeteink között. Meggyőződésem, hogy ugyanígy éreznek és élnek immár három évszázada a békéscsabai szlovákok is.

Fuzik János

az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke

Zaklatás miatt tett feljelentést a békéscsabai szlovákok vezetője

2010. június 22. - (mti)

Zaklatás miatt feljelentést tett a békéscsabai szlovákok szervezetének elnöke, mert egy korábbi, Versailles-ba tett kirándulásuk óta folyamatosan fenyegetések érik - közölte a szervezet elnöke Békéscsabán kedden az MTI-vel. István Anna elmondta: a békéscsabai szlovákok szervezete egy korábban egyeztetett uniós program résztvevőiként látogattak Párizsba, és ennek keretében nézték meg a francia főváros melletti kastélyegyüttest is. Időközben értesültek arról, hogy a Magyarok Világszövetsége június negyedikén délelőttre tiltakozó demonstrációt hívott össze a trianoni békeszerződés évfordulója alkalmából. A békéscsabai szervezet ezért aznap délutánra szervezte át a látogatást, hogy még véletlenül se kerüljön sor „félreértésre”. Ettől függetlenül István Annát azóta is folyamatosan zaklatják telefonon és az interneten, jóllehet kijelentette, hogy a csehek, a szlovákok, valamint a franciák által összeállított programhoz semmi köze nem volt a békéscsabai szlovákoknak. István Anna leszögezte: a kirándulást már jóval korábban egyeztették cseh, szlovák, valamint francia kollégáikkal, így a békéscsabaiaknak nem volt befolyásuk a részletes program szervezésére. A Békés Megyei Online-on (www.beol.hu) időközben megszólalt Stefan Dano, a Szlovák Köztársaság békéscsabai főkonzulja is. Mint mondta, az itt élő szlovák kisebbség provokációjának tartja a Magyarok Világszövetségének és a helyi Jobbiknak az akcióját. Szerinte a két szervezet megnyilatkozása provokáció, és felveti a rágalmazás vétségét is. A főkonzul vélekedése szerint a Magyarok Világszövetségének versailles-i, trianoni megemlékezése nem kapott akkora visszhangot a médiában, mint szerették volna, s ezért hozzák vissza ezt a témát a helyi szlovákok elleni tiltakozás formájában. A Magyarok Világszövetsége azonban provokációnak tartotta a békéscsabaiak látogatását, s a békéscsabai Jobbik elnöke, Szabóné Kocziha Tünde is így vélekedett a Békés Megyei Online-nak adott korábbi nyilatkozatában. Mint akkor fogalmazott, szerinte a „a csabai tótok buszt szerveztek az ellentüntetésre”.

Kállai Ernő a nógrádi szlovákság helyzetéről tájékozódott Vanyarcon

2010. június 4. - (mti)

A nógrádi szlovákság helyzetéről és gondjairól tájékozódott Kállai Ernő kisebbségi ombudsman pénteken Vanyarcon. A településen tartott fórum résztvevői a nehézségek között említették a kistelepülési iskolák megszűnését, a civil szervezetek csekély támogatását és azt, hogy a szlovák nyelvű televíziós műsor akkor kerül adásba, amikor kevesen tudják nézni. A rendezvényen nógrádi kisebbségi vezetők, önkormányzati tisztségviselők, civil szervezeti képviselők és intézményvezetők mellett a szomszédos Heves megye két szlovák önkormányzatának a képviselői is jelen voltak. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa bevezetőjében elmondta: hivatali ideje alatt valamennyi megyét szeretné felkeresni, hogy személyesen is tájékozódjon a kisebbségben élők gondjairól. Pillanatnyilag hivatali idejének és országjárásának is a felénél tart. Munkája során nemcsak a polgármesteri hivatalokat és az intézményeket keresi fel, hanem a lehetőségekhez mérten az utca emberével is elbeszélget. Pleva Mihályné, a Nógrád Megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke közölte, hogy a megye 24 településén élnek szlovákok, 21-ben működik kisebbségi önkormányzat. Tájékoztatása szerint a megyei önkormányzattal korrekt az együttműködés, de a személyi feltételek biztosításán és a könyvelés elvégzésén túlmenően segítséget nem kapnak, évente 884 ezer forintból kell gazdálkodniuk. Tiszteletdíjat és költségtérítést senki sem kap. Az eredmények között említette, hogy pályázaton 450 ezer forintot nyertek pedagógusok továbbképzésre. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a fiatalok gyors asszimilációja miatt a nyelv megőrzése lenne a legfontosabb feladat. A gondok között említették, hogy a Domovina című, szlovák nyelvű televíziós műsor akkor kerül adásba, amikor a többség nem tudja nézni. Emellett Nógrád ritkán szerepel az adásban, hiszen a békési szlovákság nagyobb lélekszámú. Mint elmondták, nagy gond az is, hogy a kisebb települések iskolatársulások létrehozására kényszerülnek, a helyi oktatás megszűnésével pedig többnyire ellehetetlenül a kisebbségi nyelv tanítása. A civil szervezetek központi támogatása nem elegendő, illetve a közszolgálati médiában is csak ritkán kapnak helyet a Magyarországon élő kisebbségek - hangsúlyozták a fórumon. Válaszában Kállai Ernő kifejtette: a gondok többsége nem ismeretlen előtte. Fontos feladatának nevezte a nemzetiségi oktatás teljes áttekintését, az óvodától az egyetemig. Ez a munka már megkezdődött, az ombudsman közlése szerint a tanulmány legalább 500 oldalas lesz, s abba beépíti a Vanyarcon hallottakat is. Kállai Ernő programja pénteken a szintén szlovákok lakta Sámsonházán folytatódott.

LMP: Főleg a szlovák kisebbségi képviselőket

csökkentené a törvénymódosítás

2010. június 2. - (hvg.hu)

Az Országgyűlés kedden a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájával fejezte be munkáját. Az LMP figyelmeztetett, hogy a leginkább a szlovák kisebbséget érintené a változtatás, ezért az átgondolandó. Az önkormányzati képviselő-testületek létszámcsökkentése után a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérsékelné a kereszténydemokrata Hargitai János és Szászfalvi László indítványa. Ennek értelmében már októberben a jelenleginél kisebb létszámú kisebbségi önkormányzatok jönnének létre. A törvénymódosítás keddi általános vitájában tartott expozéjában Hargitai János elmondta: Magyarországon több mint kétezer településen működik kisebbségi önkormányzat, így a kisebbségi képviselők száma meghaladja a tízezret. Indítványuk alapján a településeken ötről háromra, a megyékben és a fővárosban kilencről ötre csökkenne a kisebbségi önkormányzati képviselők száma. Az országos kisebbségi önkormányzatok létszáma változatlanul 15 és 53 közötti lehetne, de összességében csökkeni fog - fűzte hozzá. Hargitai János arra is kitért, hogy a javaslat benyújtása előtt egyeztettek az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, és a törvényjavaslat célját Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is támogatja. Az LMP-s Karácsony Gergely felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormánytöbbséghez tartozó képviselők ebben a javaslatban a minőségi problémák helyett a mennyiségi gondokat próbálják orvosolni. A politikus számításai szerint a képviselői helyek számának csökkentése a legnagyobb arányban a szlovák önkormányzati képviselőket érintené, ezért Karácsony Gergely arra kérte képviselőtársait, hogy gondolják át a javaslat szükségességét. Hozzátette: hosszú távon egy az „etnobizniszt” jobban kizáró rendszer kialakítására lenne szükség.

Értelmetlennek és hibásnak tartja a javaslatot az MSZP

A szocialista Nemény András felszólalásában értelmetlennek, hibásnak és rossz üzenetet hordozónak nevezte a kisebbségi önkormányzati képviselők számát mérséklő javaslatot, amelynek visszavonását kérte frakciója nevében. A politikus etikai természetű kifogásként értelmezte a valódi egyeztetések elmaradását, továbbá nem értett egyet azzal, hogy így költségcsökkentést lehetne elérni, hiszen az összesen 1,5 milliárd forintos költségtérítésre továbbra is jogosultak maradnak a kisebbségi önkormányzatok képviselői. Nemény András politikai, stratégiai problémaként értelmezte, hogy amennyiben Magyarország rosszul bánik saját kisebbségeivel, akkor rontja a határokon túl, kisebbségben élő magyarok helyzetét.

A kormánypárti Gulyás Gergely felszólalásában egyetértett azzal az indítvánnyal, hogy a kisebbségi önkormányzatokra is ki kell terjeszteni az általános önkormányzatokra vonatkozó létszámcsökkentést. Szerinte az így létrejövő testületek működőképesek, törvényi feladataik ellátására alkalmasak maradnak. A KDNP-s Szászfalvi László (az egyik előterjesztő) szintén frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőket, továbbá megjegyezte, hogy a javaslat benyújtását hosszú évek tárgyalásai előzték meg.

A jobbikos Szávay István frakciója támogatásáról biztosította a javaslat benyújtóit, ugyanakkor furcsának nevezte az arról szóló egyeztetés menetét. A képviselő szerint a javaslat „állatorvos lova” annak az „eszeveszett kapkodásnak”, amit a kormánytöbbség az elmúlt időben törvénykezés címén folytat. Hozzátette: jelen esetben a törvényjavaslat benyújtása után ültek le egyeztetni az országos kisebbségi önkormányzatok vezetőivel, így az a „komikus” helyzet állt elő, hogy a benyújtott törvényjavaslatot egy frakciótársukkal kellett kijavíttatniuk.

Az elnöklő Jakab István ezt követően lezárta az általános vitát, majd berekesztette az ülésnapot. A Ház következő héten folytatja munkáját.

Jogszabály

2010. évi LXII. törvény - a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentése érdekében szükséges törvények módosításáról

A jogszabály kivonata: a törvény módosítja a kisebbségi önkormányzati képviselők választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2005. évi CXIV. törvényt, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvényt, csökkentve a kisebbségi testületek tagjainak számát.

A települési kisebbségi önkormányzati képviselők száma 4 fő. A választást akkor lehet megtartani, ha legalább 4 jelölt van. A kisebbségi választópolgár legfeljebb 4 jelöltre szavazhat. Eredménytelen a választás, ha 4-nél kevesebb jelölt kap érvényes szavazatot. Képviselő az a 4 jelölt lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta. Területi kisebbségi önkormányzati esetében a megválasztható képviselők száma 7 fő. A választást akkor lehet megtartani, ha a jelölő szervezetek által állított listákon legalább 7 jelölt van. Ha a képviselők száma 4 fő alá csökken, illetőleg ha a képviselő-testületet feloszlatják, vagy az kimondja feloszlását, időközi választást kell tartani. Az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlési tagjainak száma

15 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma nem több mint 15,

21 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 16 és 50 között van,

25 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 51 és 100 között van,

29 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 101 és 200 között van,

37 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma 201 és 500 között van,

53 fő, ha a megalakult települési kisebbségi önkormányzatok száma több mint 500.

A kisebbségi, önkormányzat képviselő-testületének megbízatása megszűnik - egyebek mellett -, ha a képviselők száma nem emelkedik a megválasztható képviselők számának fele fölé.

A települési kisebbségi önkormányzat bizottságának elnökét és tagjai közül 1 főt a települési kisebbségi önkormányzati képviselők közül kell választani. A települési kisebbségi önkormányzat elnöke és elnökhelyettese nem lehet a bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma legfeljebb 3 fő. Az országos önkormányzat a közgyűlés által elfogadott költségvetését minden év március 15-ig, beszámolóját minden év május 15-ig, a szervezeti és működési szabályzatát annak elfogadását, módosítás esetén a módosítását követő 45 napon belül közzéteszi a Magyar Közlönyben, és ha ilyen van, akkor az országos önkormányzat internetes honlapján.

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány Kuratóriumának elnökét és a Közalapítvány képviseletében eljáró személyt az alapító jelöli ki a Kuratórium tagjai közül. A Közalapítvány felügyelő bizottságának tagjai az Országgyűlés hazai nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága által kijelölt egy kormánypárti és egy ellenzéki frakciót képviselő személy, az alapító által kijelölt két személy. A felügyelő bizottság elnökét az alapító jelöli ki a felügyelő bizottság tagjai közül.

A területi és az országos kisebbségi önkormányzati képviselők általános választását az Országos Választási Bizottság a települési kisebbségi önkormányzati képviselők választását követő év januárjára, valamennyi kisebbség tekintetében azonos napra tűzi ki.

Hatálybalépés: a törvény 2010. június 30-án lép hatályba; rendelkezéseit első alkalommal a 2010. évi általános kisebbségi önkormányzati választások során kell alkalmazni.

Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 109. szám (2010. június 29.)

2010. évi XLIX. törvény - a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvény módosításáról

A jogszabály kivonata: a népszámlálás során az adatszolgáltatás a természetes személyek, következő adatainak összeírására terjed ki: nem, születési időpont, lakóhely, családi állapot, családi állás, termékenység, iskolába járás, iskolai végzettség, személyek és háztartások megélhetési forrása, foglalkozás, munkáltató és munkahely, közlekedés, utazás, egészségi állapot, fogyatékosság, állampolgárság, vallás, nemzetiség, anyanyelv, nyelvismeret, a lakáshasználat jogcíme, üdülőtulajdon. Az adatszolgáltatás az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a vallásra, az anyanyelvre és a nemzetiségre vonatkozóan önkéntes.

Hatálybalépés: a törvény 2010. június 19-én lép hatályba;

Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 101. szám (2010. június 11.)

4/2010. (VI. 17.) OVB állásfoglalás - a kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem-nyomtatvány kitöltéséről szóló 17/2006. (VI. 21.) OVB állásfoglalás módosításáról

A jogszabály kivonata: a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételnek nem lehet akadálya, ha a választópolgár az internetről letöltött, fénymásolt, vagy egyéb módon sokszorosított kérelem-nyomtatványt tölt ki, és juttat el a helyi választási irodához. Egy adott nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozás különleges adatnak minősül. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint, törvényi felhatalmazás hiányában kisebbségi szervezetek, illetve kisebbségi önkormányzatok nem jogosultak ezen különleges adat kezelésére, ezért kisebbségi választói jegyzékbe vétel iránti kérelem-nyomtatványt nem gyűjthetnek, valamint a nyomtatvány hozzájuk történő megküldésére felhívást nem intézhetnek.

Magyar Közlönyben való megjelenés: MK 104. szám (2010. június 17.)

Közlemény

Az Országos Szlovák Önkormányzat 2009. évi pénzügyi beszámolója

Hivatalos Értesítőben való megjelenés: HÉ 47. szám (2010. június 11.)

Sorsára hagyták a pozsonyi magyar intézetet

2010. július 8. - (Új Szó)

A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének pozsonyi igazgatói posztjára május elején írt ki pályázatot a budapesti Balassi Bálint Intézet. A beérkezett pályázatok kiértékelésének határideje június 30-a volt, a bizottság június 28-án ült össze, a pályázatot szabályosnak, de érvénytelennek nyilvánította, mivel a határon túli magyar kulturális intézetek felügyeletét közben átvette a Kancelláriaminisztérium, a Balassi intézet pedig nem tartotta magát kompetensnek az igazgató kijelölésére. A Navracsics Tibor vezetése alatt álló Kancelláriaminisztérium még nem hozta nyilvánosságra, hol tart az új igazgató kinevezésének ügye. Az egy hete leköszönt igazgató, Krasztev Péter már februárban jelezte a Balassi intézetnek, hogy a működés zavartalansága érdekében meg kellene fontolni megbízatása meghosszabbítását, amíg az új igazgató megérkezik. „Az illetékes minisztériumból erre eddig semmilyen választ nem küldtek. Az intézet jelenleg működésképtelen, mivel ez év januárjától igazgatóhelyettes sincs, azaz nincs, aki aláírja a szerződéseket, számlákat. Aláírási joga egyedül az intézet gazdasági munkatársának van, ez azonban nem elég, mivel a bankok és a hivatalos szervek csak két illetékes személy által aláírt dokumentumokat fogadnak el. A költségvetésben szereplő júniusi rendezvények magyarországi közreműködőinek tiszteletdíját nem tudja kifizetni a pozsonyi magyar intézet, banki átutalást nem hajthat végre, a nyári, illetve őszi rendezvények támogatása is veszélyben forog, mivel nincs, aki a program megvalósulását visszaigazolja“ - nyilatkozta lapunknak Krasztev Péter.

A magyarigazolványok harmadával éltek vissza Kárpátalján

2010. július 8. - (mti)

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) terheli a politikai felelősség, amiért Kárpátalján jogosulatlanok is kaptak magyarigazolványokat - jelentette ki Németh Zsolt külügyi államtitkár csütörtökön. „Ezeket az igazolványokat az UMDSZ által fenntartott irodahálózat osztotta szét. Egyértelmű a politikai felelősség kérdése” - mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTI-nek a Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent hírről, amely szerint a magyar kormány felfüggesztette a magyarigazolványok kiadását Kárpátalján, mert több tízezer igazolvány jogosulatlanok kezébe került. Németh Zsolt június 30-án Ungváron folytatott megbeszélést Olekszandr Ledidával, Kárpátalja megye kormányzójával és Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, valamint más közéleti személyiségekkel. Ekkor „megdöbbenve tapasztalta”, hogy 165 ezer körüli magyarigazolványt adtak már ki Kárpátalján. Ez a szám mintegy 50 ezerrel több, mint az igazolvány kiváltására jogosult, 14 évnél idősebb kárpátaljai magyarok száma, akik nagyjából 100-120 ezren lehetnek, és az okmány révén például könnyített módon juthatnak hozzá az európai uniós országok vízumaihoz. „Kárpátalján a magyarigazolványok közel egyharmada jogosulatlan kezekben van” - jelentette ki Németh Zsolt, ezért kezdeményezte Semjén Zsoltnál, a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesnél, hogy függesszék fel a magyarigazolványok ukrajnai kiadását, a kormány pedig azonnal indítson vizsgálatot az ügyben. A külügyi államtitkár elmondta még, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség öt kárpátaljai irodáján keresztül „feltételezhetően olyan politikai és gazdasági körök jutottak magyarigazolványokhoz, amelyek visszaéltek az okmányokkal”. Az 1989-ben megalapított KMKSZ mellett az 1991-ben létrehozott UMDSZ a kárpátaljai magyarság másik pártja. Az UMDSZ elnöke Gajdos István, aki egyben Beregszász polgármestere is.

Egyedül nem megy

2010. július 7. - (Rónay Tamás - Népszava)

A jelenlegi szlovák társadalom abban hasonlít a magyarhoz, hogy a rendszerváltás, illetve az önállóság 1993-as elnyerése óta meglehetősen gyanakvóvá vált a politikusokkal szemben. Vladimír Mečiar öt éves országlása több szempontból a kommunista diktatúrákat idézte. Az őt követő, nyolc évig hatalmon lévő Dzurinda-kormány európai politikát folytatott, de sok szlovák úgy érezte: kizsigerelte őket a politikai vezetés. A későbbi fellendülést elősegítő, súlyos, megszorító intézkedések komoly áldozatokat követeltek az emberektől. Ez a modernizálás épp Robert Fico országlása alatt érte el a várt hatást. Szlovákia gazdasága szárnyalt, Pozsony bevezethette az eurót. Csakhogy a miniszterelnök eközben állami szintre emelte a nacionalizmust, nem egyszer semmibe vette az emberi jogokat. S - ami honfitársainak különösen szemet szúrt - tombolt a korrupció. Ez is az oka annak, hogy Iveta Radičová négy párti koalíciójának megalakulását követően nem tapasztalható az a hurrá-optimizmus, mint amikor Mečiart váltották le. Sokan azt mondogatják: először bizonyítson a kormány. Másrészt ne feledjük: Fico és eszméi továbbra is népszerűek. Nem láthatunk a jövőbe, így nem tudhatjuk, miként alakul a következő négy év. De az első lépések máris azt mutatják: Radičová igenis jó viszonyra törekszik Magyarországgal, hiszen júliusban Budapestre látogat. Felesleges az a vita is, magyar párt-e a Híd. Bugár Béla korábban az MKP elnökeként is mindent megtett a magyarokért, s most egy új tömörülés élén is bizonyíthatja, hogy a személyével kapcsolatos vádaskodások teljesen alaptalanok. A szlovákiai magyarok számára persze az lenne a legjobb, ha egységes magyar párt védené az érdekeiket. Ez azonban nem csak Bugárékon múlik. Nagy kérdés, milyen úton indul el az MKP hétvégi tisztújító kongresszusán. Remélhetőleg, a küldöttek a választók fejével gondolkodnak majd...

Radičová a HVG-nek: „A Fico-féle törvényt megszüntetjük”

2010. július 7. - (Heti Világgazdaság)

Szlovákia területén érvénytelenítené a kettős állampolgárságról szóló magyar törvényt, de a leköszönő Fico-kormány által bevezetett retorziókat is visszavonatná Iveta Radičová, Szlovákia leendő kormányfője, aki a nemzetközi visszatetszést keltő szlovák nyelvtörvényből is több „értelmetlen” passzust kivenne - derül ki a HVG interjújából, ami a hetilap csütörtöki számában olvasható.

HVG: Ön lesz Szlovákia első női miniszterelnöke, kormányában az eddigi hírek szerint még egy nő kap helyet. Nem tart attól, hogy a legerősebb kormánypárt elnöke, az exkormányfő Mikulás Dzurinda és egykori pénzügyminisztere, Ivan Mikloš árnyékában lesz kénytelen dolgozni?

I. R.: A kormányprogram alapján úgy gondolom, hogy képes voltam érvényt szerezni elképzeléseimnek.

HVG: Pártja a Dzurinda-kormány idején már megtapasztalhatta a többpárti koalíció működtetésének nehézségeit. Milyennek látja a mostani együttműködés jövőjét?

I. R.: A koalíciós pártok elnökeit hosszú ideje ismerem. Ennek előnye és egyben hátránya, hogy tisztában vagyunk egymás politikai stílusával, tárgyalási szokásaival, prioritásaival. Szerintem nagyon jól haladunk. A választások óta 18 nap telt el, és már meghatároztuk a kormányprogram, illetve a koalíciós szerződés tartalmát, a kormány szerkezetét, küszöbön áll a megegyezés a parlamenti tisztségekről. Pedig a hivatalos tárgyalásokat csak az után kezdtük meg, hogy Robert Fico visszaadta kormányalakítási megbízását. Csupán azt kifogásolhatom, hogy néha egyesek többet árulnak el a sajtónak, mint amiben megegyeztünk.

HVG: A magyar és a leendő szlovák kormánypártok egyaránt az Európai Néppárt tagjai, ami talán segíthet a két ország közti politikai feszültség enyhítésében. Mire számít?

I. R.: A kezdet nem volt a legszerencsésebb. A kettős állampolgárságról szóló törvény magyarországi elfogadására gondolok, amelynek során alapvető eljárási hibákat ejtettek. A két ország között van államközi szerződés, és vannak vegyesbizottságok. Egy ilyen nagy horderejű törvényt e testületek elé kellett volna terjeszteni, és megtárgyalni az érintettekkel. Sajnos ez nem történt meg, ezért ez a törvény számunkra elfogadhatatlan. A kettős állampolgárság intézménye nálunk is létezik, mint sok helyütt, önmagában ez ellen nincs kifogásunk.

HVG: Mi lesz a folytatás?

I. R.: Ez mindkét féltől függ. Vajon kész lenne a magyar parlament módosítani a kettős állampolgársági törvényt a nemzetközi szerződések szellemében? E nélkül ugyanis nem marad számunkra más megoldás, mint hogy Szlovákia területén érvénytelennek nyilvánítjuk a törvényt, ami azonban valószínűleg nehezíti a kölcsönös megértést.

HVG: Mi történik a Fico-kormány által a parlamenten keresztülvert ellentörvénnyel, amely megfosztja szlovák állampolgárságától azt, aki felveszi a magyart?

I. R.: Ezzel nem értettünk egyet: elutasítjuk, hogy a polgárokat büntessék. Ehelyett azt javasoltuk, hogy a nemzetközi szerződéseket sértő magyar törvényt nyilvánítsuk érvénytelennek Szlovákia területén. A Fico-féle törvényt megszüntetjük.

HVG: Milyen terveik vannak a szintén az előző kormány idején született nyelvtörvénnyel?

I. R.: Ez is változni fog, kikerülnek belőle az értelmetlen - a tankönyvekkel, a névhasználattal, a műemlékekkel kapcsolatos - intézkedések.

A UPC Direct előfizetők fele már az új műholdat látja

2010. július 7. - (Varga Dóra - Népszabadság)

A magyar, szlovák és cseh UPC Direct előfizetőknek több mint a fele már az új műholdról kapja a televíziós szolgáltatását. A május elején megkezdett átállási program eredményeként ezek az előfizetők, akiknek az antennáját már átforgatták az új pozícióba, az eddigieknél gazdagabb és változatosabb csatornakínálatot érhetnek el, változatlan áron. Ezekben az országokban a nagyobb csatornaválaszték mellett az előfizetők a UPC Direct HD DVR vevőkészülékkel egy sor nagyfelbontású HD tévécsatornát is láthatnak majd. megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted. A nagyszabású antennaátállítási program része a UPC DTH megújulásának. Az antennák átforgatásának oka az új műholdak használata, ami több új szolgáltatás bevezetését is lehetővé teszi a vállalat számára. A UPC Direct új hazai tartalmakkal valamint a NatGeo Wild, a History Channel, a Fishing&Hunting, illetve a Nickelodeon csatornák szinkronizált változataival erősítette Direct Medium elnevezésű alapkínálatát. A Direct+ nevű bővített csomag pedig az AXN Crime és az AXN Sci-Fi nemzeti nyelvű változataival egészül ki. Mindhárom országban elérhetővé váltak a Fimbox Extra és a Filmbox Family nevű prémium mozicsatornák is. Mindezen túlmenően a UPC Direct immár szélesebb körben keresett hazai és nemzetközi HD tartalmakat is bevezetett a kínálatba. A hazai nagyfelbontású műsorkínálatban szerepel az m1 HD, a Duna HD, míg a külföldiek közül elérhető a History HD, a National Geographic HD, a Rush HD és az ESPN America HD. Az HBO előfizetőinek pedig az HBO HD változata is a rendelkezésére áll. “Ez a kínálatbővítés tovább erősíti a szolgáltatásunkat és újabb minőségi lehetőségeket biztosít az előfizetők számára” - mondta el Jim Helfgott, a UPC DTH marketing és értékesítési vezetője. “A szolgáltatás jövőjébe invesztálunk és ezek a változások az első eredményei annak a törekvésünknek, hogy a legjobbat nyújtsuk előfizetőinknek” - tette hozzá. Az antennaátállítási program a társaség közleménye szerint várhatóan két hónap múlva zárul le. Ekkor a tervek szerint további csatornákkal bővül majd a kínálat.

Trianonról is meg kell majd emlékezni az iskolákban

2010. július 6. - (Varga Dóra - Népszabadság)

Várhatóan még a héten benyújtja a Fidesz a határon túli magyar osztálykirándulási programról szóló országgyűlési határozati javaslatot - mondta Pokorni Zoltán, a javaslat egyik jegyzője. A tervek szerint iskolai emléknap lenne június 4-e a trianoni békeszerződés aláírásának napja. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke elmondta: az első két-három évben pályázati úton valósulhatnának meg a határon túli magyar területekre szervezett osztálykirándulások, majd a tapasztalatok alapján 2013 decemberétől vagy 2014 januárjától már normatív módon támogatnák ezeket a programokat. Arról, hogy ez a keretösszeg mekkora lehet azt mondta, mivel először pályázati keretben gondolkodnak, az igények feltámasztása is nagyon fontos. Én annak örülnék, ha minél több iskola, szülő, gyermek látná ennek jelentőségét - mondta. Pokorni Zoltán szerint elsősorban az általános iskolák felső tagozatain és a középiskolák határon túlra szervezett programjaihoz nyújtanának segítséget. Fontosnak nevezte, hogy a szórványterületeken, ahol iskolák már nem nagyon vannak, de magyar közösségek még léteznek, közösségi munkával segítsék a diákok az ottaniak mindennapjait. A fideszes politikus példamutatónak tartotta a minisztersége idején létrehozott Apáczai Közalapítvány Határtalanul osztálykirándulási programját, illetve a Rákóczi Szövetség hasonló programját. A javaslat kapcsán felidézte, hogy a parlament néhány hete fogadta el a nemzeti összetartozás mellett tanúságtételről szóló jogszabályt. Ez egy nagyon fontos deklaráció kilencven évvel a trianoni szerződés aláírása után. A múlt feldolgozása, alaposabb megismerése azonban csak az egyik oldala az éremnek, legalább ennyire fontos a jelen megismerése és megértése - fogalmazott. Pokorni Zoltán azt mondta, személy szerint 2004. december 5-e a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után határozta el, hogy ha módjukban áll befolyásolni az ország oktatáspolitikáját, akkor közpénzből segíteni fogják az ilyen kirándulások megvalósulását. A határozati javaslat másik pontjaként iskolai emléknappá nyilvánítanák június 4-ét a trianoni békeszerződés aláírásának napját. (Az aradi vértanúk, a holokauszt és a kommunista diktatúrák áldozatainak iskolai emléknapja mellett ez lenne a negyedik ilyen emléknap.) Az indítványban szerepel még a Magyarok Házának a létrehozása, amely segítséget nyújthatna az osztálykirándulások, az iskolai emléknapok megszervezéséhez, előkészítéséhez. A várhatóan 2012-re felálló, Terror Házához hasonló intézmény a kárpát-medencei magyarság történetével, jelenével, sokféleségével, politikájával is foglalkozna. Ez a nem a trianoni dráma történelmi feldolgozásának múzeuma lenne, hanem napjaink tájékozódását szolgáló pedagógiai-közművelődési intézmény - mondta a korábbi oktatási miniszter. A javaslatot Pokorni Zoltán mellett Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke és Révész Máriusz képviselő jegyzi majd.

Fel kell adni Nagy-Magyarország eszméjét

2010. július 3. - (sita / Új Szó)

Budapestnek fel kell adnia Nagy-Magyarország eszméjét - mondta ma Pavol Hrušovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti képviselője ma a közszolgálati Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában. Vitapartnereivel, a távozó kormány kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesével, Dušan Čaplovičcsal és Bugár Bélával, a Híd elnökével megegyeztek abban, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok javítása érdekében mindkét félnek engedményt kell tennie. Hrušovský emlékeztetett: a magyar-szlovák kapcsolatoknak nemcsak rosszemlékű fejezetei voltak, és a parlamenti választásokon a szavazópolgárok megálljt parancsoltak a szélsőséges eszméknek és a radikalizmusnak. Bugár szerint a magyar-szlovák kapcsolatoknak két síkja van, az egyik a Szlovákián belüli, a másik az államközi. A politikus szerint mindkét államban meg kell változtatni azokat a törvényeket, melyek hozzájárultak a kapcsolatok megromlásához. Szlovákia esetében ilyen például a nyelvtörvény. „Mindkét kormányzatnak tudatosítania kell, hogy lesznek olyan egyének, akik megnyilatkozásaikkal rontani fogják a helyzetet, de a kormányzat hozzáállása a lényeges, nem pedig ezeké az egyéneké” - mondta a Híd elnöke a tévéműsorban. Čaplovič elutasította azt az állítást, hogy a kormány összetétele vezetett volna a magyar-szlovák kapcsolatok romlásához. Véleménye szerint a szlovákiai magyarokat szociális és gazdasági problémák nyomasztják, nem pedig a nyelvtörvény, vagy a kettős állampolgárság.

Ma ünneplik a magyarországi szlovákok napját

2010. július 3. - (Független Hírügynökség)

A Nógrád megyei Lucfalván tartják idén a magyarországi szlovákok napját. Az ünnepnappal a szláv írásbeliség megteremtőire, Szent Cirillre és Metódra emlékeznek. A hazai szlovákság a július 5-i, szlovákiai állami ünnepéhez kötődően minden évben július első szombatján tartja a megemlékezést. Egyedné Baránek Ruženka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke a Független Hírügynökségnek elmondta: Ez az esemény lehetőséget nyújt a kulturális értékeik bemutatására, kitüntetések átadására, és az ország 11 megyéjében élő szlovákok találkozására. Az idei helyszínen, Lucfalva községben a 700 lakos többsége szlovák nemzetiségű, ők a mai napig őrzik a XVIII. században odatelepült elődeik nyelvét és hagyományait. A magyarországi szlovákok napján ökumenikus istentiszteletet tartanak az evangélikus templomban, majd ünnepi menet indul a templomtól a szabadtéri színpadig, ahol „Elvégeztük, bevégeztük az aratást” címmel gálaprogram keretében mutatkoznak be a Szlovák Művelődési Központ regionális intézményei. A régiók népművészeti és gasztronómiai bemutatót is tartanak, a gyerekek számára pedig kézműves foglalkozásokat szerveznek.

Fico Révkomáromban felavatta Cirill és Metód szobrát

2010. július 4. - (mti)

A szláv hittérítők szobrát, amely eddig a Matica slovenská szlovák kulturális szervezet helyi székházának a bejárata feletti balkonon volt elhelyezve, a Kossuth téri körfogalom közepén állították fel a városi önkormányzat beleegyezése nélkül. Ficot beszédekor a közönség jelentős része kifütyülte. Sokan fújoztak, szirénával, zenével zavarták az avatást. A néhány tucatnyi tüntető élén Bósza János, Dél-Szlovákia autonómiájáért küzdő polgárjogi aktivista állt. Többen magyar zászlókat lengettek. Plakátokon - magyarul és szlovákul - a következő felirat volt olvasható: Üdvözöljük a városunkba érkezett szlovák turistákat. Miközben a szlovák kereskedelmi tv-adók képriportban számoltak be az avatásról, a kormányfő kifütyüléséről, a közszolgálati televízió nem közölt képeket esti fő híradójában az eseményről. A buszokon ideérkezett szlovákok - többnyire idősek - viszont tapsoltak. Értesülések szerint incidensre, rendőri beavatkozásra nem került sor. A miniszterelnök azt mondta, hogy a szlovákok és a magyarok együtt éltek a történelmi Magyarországon, s a szlovákok ezért elfogadták, hogy Szent István szobrot kapott a városban. Szerinte a Cirill és Metód-szobornak is helye van Révkomáromban, mert ők már 150 évvel István előtt elhozták a kereszténységet ebbe a régióba. „Szomorú aktus volt” - kommentálta az eseményt Bastrnák Tibor, Révkomárom polgármestere. „Ez nagyon rossz jelzés Szlovákia lakóinak irányában” - szögezte le Bastrnák. Már korábban közölte: sem a szobor elhelyezésére, sem a leleplezésre, tehát nyilvános rendezvény megtartására senki sem kért engedélyt a várostól, illetve nem jelentette azt be, így a vasárnapi avatás törvénysértésnek minősül. Megismételte, hogy az önkormányzat újra tiltakozni fog. A kormányhivatal a bírálatot elutasította. A hivatalos Pozsony szerint a gyülekezési törvény egyik paragrafusa kimondja: amennyiben a nyilvános rendezvényen a kormány képviselője is részt vesz, nincs szükség annak bejelentésére. A révkomáromi önkormányzat alapvetően azért utasítja el a szláv hittérítők szobrának köztéren való elhelyezését, mert semmiféle bizonyíték nincs arra nézve, hogy Cirill és Metód jártak volna valaha ezen a vidéken, és valami közük lenne a régi magyar városhoz. A szoborról évek óta folyt a vita, mert a révkomáromi önkormányzat nem engedélyezte olyan köztéren való felállítását, amelyet a Matica választott ki. A körforgalom közepén lévő terület azonban állami tulajdonában van. A Matica slovenská révkomáromi helyi szervezete is nyíltan ellenezte a szobor áthelyezését, s tiltakozott az ellen, hogy a szobor elhelyezése politikai üggyé vált. A majdnem négy méter magas bronzszobor hasonló magasságú gránitalapzaton van elhelyezve. Cirill és Metód szobrát, amely az országos Matica slovenská tulajdona, Ladislav Berák szobrász készítette 1999-ben.

Vörös festékkel fújták le Slotáék komáromi Trianon-oszlopát

2010. július 4. - (bumm.sk)

Szombat este ismeretlenek vörös festékkel fújták le a Szlovák Nemzeti Párt által a választások előtt emelt Trianon-oszlopot, mely a szlovák-magyar határ közvetlen közelében áll Komáromban. Értesüléseink szerint a rongálás valamikor szombaton koraeste történhetett. A rendőrök este hét órakor vonultak ki a helyszínre, jelenleg is folyik a nyomozás. Az emlékmű és környéke be van kamerázva, az egyelőre nem ismeretes, hogy készültek-e felvételek az SNS emlékoszlopának megrongálásáról. Az oszlopot június negyedikén leplezték le Komáromban, felirata szerint a „hálás szlovákok“ így mondanak köszönetet a trianoni békeszerződésért a nagyhatalmaknak. Az emlékoszlopot egyszer már komolyabban is megrongálták, pont a választások napjának hajnalán. Az emlékmű előtt jelenleg is üvegszilánkok vannak, valószínűleg az oszlop ellenzői üvegekkel dobálták meg.

Milyen lesz a magyar-szlovák viszony?

2010. július 4. - (felvidék.ma)

Bugár Béla (Most-Híd), Dušan Čaplovič (Smer-SD) kormányalelnök és Pavol Hrušovský (KDH) volt a szlovák köztelevízió déli vitaműsorának vendége, s az adásban a legnagyobb teret a kormányalelnöki poszt, illetve a magyar-szlovák viszony kapta. Bugár Béla a műsorban kifejtette: kompromisszumos megoldás született a pártja számára fontos emberjogi és kisebbségügyi kormányalelnök hatásköreiről. Mindenki engedett valamiből, ő azonban elégedett, mert ha új hivatal nem létesül is, a kormányalelnök pénzügyi jogköröket és együttdöntési hatásköröket kap a kisebbségeket érintő kulturális és oktatási szférában, illetve törvényalkotói kezdeményezéssel is élhet. Meglepetésül ezt a változást Dušan Čaplovič leköszönő kisebbségi és emberjogi kormányalelnök is támogatja. Kifejtette: eddig a tisztség betöltője hozhatott ugyan tartalmi döntéseket, ám azok kivitelezésében mindig a kormányhivatal vezetőjének volt alárendelve. Jó lesz tehát, ha a kormányalelnök autonóm lesz, mondta, hozzátéve: neki csak azért nem okozott gondot a fennálló helyzet, mert ő és a kormányhivatal vezetője azonos pártból valók. Egy széles koalíciós kormányban viszont sokkal jobb a jogilag tiszta helyzet. Bugár szeretné kizárni, hogy megtörténjen pl., hogy valamelyik kisebbségi intézmény a kormányalelnökhöz fordul segítségért, ő meg is ítéli a juttatást, viszont a hivatalvezető a folyósítást megakadályozza. Pavol Hrušovský a kormányalelnök kompetenciáit illetően elmondta, hogy az eddig regionális politikába tartozó tevékenységekből is csoportosítanak át jogköröket az emberjogi és kisebbségi kormányalelnökhöz, s valóban úgy tervezik, hogy amit ő eldönt, azt más nem bírálhatja felül. Teljesen világossá a kormányalelnök új hatáskörei az erre vonatkozó illetékességi törvény módosítását követően válnak. A mostani vitából konkrétan nem derült ki, lesz-e újraközpontosítás a kisebbségi kulturális intézmények esetében (ezeknek most a területileg illetékes megyék a fenntartói), és az sem, hogy a regionális oktatásügyben milyen jellegű változások várhatók. Bugár Béla egyelőre azt emelte ki, hogy a kormányalelnöknek lesznek döntési jogkörei és megkapja a végrehajtásukhoz szükséges pénzt is. A magyar-szlovák viszonyt illetően Bugár azt emelte ki, hogy kedvező légkört kell teremteni a javításához itthon és külföldön is. Fontosnak tartja az államközi kapcsolatokban, hogy mindkét ország engedjen eddig merev álláspontjából. Befelé Szlovákia megteheti, hogy a kisebbségekkel szemben restriktív törvényeken enyhítsen, Budapest irányába pedig hangnemet válthat. E kérdésben Dušan Čaplovič elutasította, hogy a Fico-kormány felelős lenne a viszony megromlásáért, szerinte Magyarországnak kell felülvizsgálnia magatartását és visszakoznia, mert ők eddig is megtettek mindent, amiben pl. Fico és Bajnai kormányfők megállapodtak. Emlékeztetett, hogy kormánya 1,5 millió koronával támogatta pl. a közös történelemi olvasókönyv elkészítését, ami rövidesen akár meg is jelenhet. Meglepő volt viszont Pavol Hrušovský reagálása, aki az elmúlt évek kereszténydemokrata gyakorlatával - hogy a Fico-kormány minden magyarellenes lépését támogatták - szemben most visszatért arra a platformra, amit a Szlovák Köztársaság fennállása 10. évfordulóján még mint a parlament elnöke képviselt. Kijelentette: tisztázni kell a történelmi traumákat, de a közös történelem jó dolgait is fel kell vállalni. Szerinte a választásokon mindkét ország népe az extrémizmus ellen szavazott, ezért a békés hangnemre, az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, a Visegrádi 4-ek szervezetében pedig a stratégiai együttműködést kell elmélyíteni. A beszélgetés során Bugár Béla a Most-Híd magyarországi kapcsolataira vonatkozó kérdésre adott válaszában megismételte: semmiképpen nem áll szándékukban, hogy a magyar kisebbségek ügyével foglalkozó miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak bármilyen formában is megpróbálják azt bizonyítani, hogy ők magyar párt. A Most-Híd Szlovákiában akar bizonyítani, mondta, a szlovák kormánykoalíció része lesz, s mint ilyen fog kapcsolatokat kialakítani. Bugár számára pártja programjának a teljesítése fontos, s ennek a pártnak van a szlovákiai kisebbségek helyzetének rendezésére vonatkozó programja is, mondta.

Folyamatosan ismétlem, nem revízióról beszélünk

- mondta Martonyi János magyar külügyminiszter

2010. július 1. - (mti / faz)

A magyar nemzetpolitikával kapcsolatban a leghatározottabban elutasított minden fajta revíziós kísérlettel vagy szeparatizmussal kapcsolatos vádat a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap csütörtöki számában megjelent interjújában Martonyi János. A magyar külügyminiszter a német konzervatív napilap kérdésére válaszolva hangsúlyozta: „Minden nap ismételni fogom, hogy amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem egy állam területéről, nem határokról és területekről, nem revízióról, hanem olyan emberek közösségéről beszélünk, akik meg akarják őrizni nyelvi, kulturális és nemzeti azonosságukat.” Az interjút készítő Reinhard Olt, az újság Magyarországgal rendszeresen foglalkozó tudósítója utalt arra, hogy a határon túl élő magyarok sorsával való törődés az ország számára „össznemzeti” ügynek számít. Ezzel összefüggésben a külügyminiszter kitért arra: figyelembe kell venni azt, hogy a nemzet ebben a tekintetben kulturális értelemben értendő. Martonyi emlékeztetett: a „kulturális nemzet” fogalmát Szerbia, Horvátország és Magyarország államfője közös nyilatkozatban alkalmazta a közelmúltban az európai kulturális fővárosban, Pécset tartott találkozójuk során. A trianoni emléknapra, azaz a nemzeti megemlékezés napjára vonatkozó magyar parlamenti határozattal kapcsolatban a külügyminiszter kijelentette: tény, hogy Trianon Magyarország számára tragédia, mások számára győzelem volt. Hozzátette ugyanakkor, hogy pontosan kell olvasni a határozat szövegét. „Abban ugyanis az áll: mi magyarok örülünk annak, hogy minden tragédia és nehézség ellenére meg tudtuk őrizni nemzeti és kulturális azonosságunkat” - emlékeztetett a miniszter, hangsúlyozva, hogy a szövegben „semmifajta utalás nincs területekre vagy revízióra.” Magyarország jövőbeni szomszédságpolitikájáról szólva Martonyi János kiemelte a Duna menti térségben való együttműködést. Ez az együttműködés - mint fogalmazott - talán a legjobb Közép-Európa-politikának számít, és ahhoz hozzátartozik a térség kulturális és nyelvi sokszínűségének, az ott élő népek identitásának megőrzése. „Magyarországnak különösen egy országgal vannak súlyos nézeteltérései” - fogalmazott mindezzel összefüggésben a miniszter. „Miközben a szóban forgó országban a határokat, a területet és a szuverenitást helyezik a figyelem középpontjába, a mi megközelítésünk más” - jelentette ki a külügyminiszter, emlékeztetve: „Már régóta hivatalosan kinyilvánítottuk, hogy az európai határok sérthetetlenek. Mi egyáltalán nem határmódosításról, nem revízióról, hanem emberekről és jogaikról beszélünk, úgy az egyéni, mint a kollektív jogokról”. Martonyi utalt rá: az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban Magyarország hét szomszédja közül egyedül Szlovákia emelt kifogást. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Ukrajna kivételével valamennyi szomszédos ország rendelkezik hasonló törvénnyel. A szlovákiai választások utáni helyzettel, illetve a készülő pozsonyi jobbközép kormánnyal kapcsolatban Martonyi János annak a reményének adott hangot, hogy a tervezett kormány ténylegesen feláll. Emlékeztetett arra, hogy „külügyminiszterként és nem pártpolitikusként” már beszélt Bugár Bélával, az alakuló új szlovák kormányban a magyar kisebbséget képviselő Híd párt vezetőjével, és segítséget ajánlott fel számára. „Ha Szlovákiában megalakul a négypárti kormány, azonnal tárgyalni fogunk valamennyi vitás kérdésről” - szögezte le a külügyminiszter, s hangsúlyozta: „Minden lehetséges lépést megteszünk annak érdekében, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatokat új alapokra helyezzük.” A tudósítónak arra a kérdésére válaszolva, hogy külügyminiszterként követelne-e valamit a Bugár Béla vezette párttól az általa meghirdetett híd szerep betöltése érdekében, Martonyi János kijelentette: nem kíván beavatkozni a párt ügyeibe, tiszteletben tartja és támogatja döntéseiket. Bugár Bélának vannak elképzelései a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének javítására, és erről neki kell tárgyalnia - fogalmazott a miniszter, hozzátéve: ha bármit is elér, az hasznos lesz a magyar kisebbség számára, és elősegíti a jobb kétoldalú kapcsolatokat. A magyar-román kapcsolatokról szólva a külügyminiszter úgy értékelte, hogy Bukaresttel a viszony „rendkívüli mértékben” javult. Ennek oka az is, hogy a magyar kisebbség képviselői tagjai a kormánynak. „De nem csak ezért” - szögezte le a külügyminiszter, aki hozzáfűzte: „A románok nem félnek többé Trianontól, a XX. századi határmódosításoktól. Mi a XXI. században élünk. És a Bukarestben kormányzók pontosan tudják, hogy Magyarországnak semmifajta revízió nem áll szándékában.” Az interjúban Martonyi János úgy értékelte, hogy Magyarország az elmúlt időszakban sokat veszített hitelességéből. Ha az ország belpolitikai téren, valamint a gazdaság területén gyenge, az természetesen kihatással van külső megítélésére is - jelentette ki, hangsúlyozva: „Külpolitikai prioritásaink közé tartozik, hogy hozzájáruljunk az Európai Unió erősítéséhez és az együttműködés elmélyítéséhez.” Martonyi emlékeztetett arra, hogy 2011 első felében Magyarország tölti be az Európai Unió elnöki tisztségét. „Ez egy különleges kihívás és lehetőség annak bizonyítására, hogy a magyar kormány ismét rendelkezik hitelességgel és tekintéllyel” - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.

Budapestnek is engednie kell

2010. július 4. - (mti)

Bugár Béla szerint Szlovákiának és Magyarországnak is bizonyos engedményeket kell tennie, ha azt akarják, hogy javuljanak a szlovák-magyar kapcsolatok. „Meg kell változtatni a közhangulatot. Amikor a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélünk, világosan látni kell, hogy ezeknek legalább két szintjük van. Egyik a szlovák-magyar kapcsolat Szlovákián belül, a másik pedig a Szlovák Köztársaság és a Magyar Köztársaság viszonya. Ahhoz, hogy kicsit javítsunk a kapcsolatokon úgy a Szlovák Köztársaságnak, mint a Magyar Köztársaságnak is bizonyos engedményeket kell tennie” - fejtette ki a Híd elnöke a szlovák közszolgálati televízió vasárnapi vitaműsorában. Bugár úgy vélte: a feleknek le kell ülniük, fel kell térképezniük a megoldandó feladatokat, s meg kell állapodniuk, hogy ki mit tesz.

Martonyi a kettős állampolgárságról

2010. június 29. - (mti)

Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy az állampolgársági törvény megvalósítása során ne tömegesen, hanem egyéni kérelem alapján adja meg az állampolgárságot a határon túli magyaroknak, tiszteletben tartva a nemzetközi jogi normákat - erről biztosította kedden Bukarestben román kollégáját Martonyi János külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője Teodor Baconschi külügyminiszter meghívására érkezett a román fővárosba hivatalos látogatásra. Megbeszélésük után Baconschi a sajtónak kifejtette: Románia schengeni csatlakozása, akárcsak a magyar soros európai uniós elnökség lendületet adhat a két ország további együttműködésének.

Semjén: MÁÉRT csak ősszel

2010. július 1. - (mti)

Semjén Zsolt levélben fordul a Magyar Állandó Értekezlet eddigi résztvevőihez, a miniszterelnök-helyettes arra kíváncsi: szükségesnek tartanak-e változtatásokat a szervezetnél, és ha igen, milyeneket. A kereszténydemokrata politikus mai budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a válaszokat és a beérkezett javaslatokat még a nyár folyamán értékelik és elemzik, és ezt követően tartják meg a MÁÉRT-et, illetve a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát. Semjén Zsolt ismét megerősítette: elhatározott szándékuk, hogy mindkét szervezetet összehívják, mert működésük nem „vagy-vagy, hanem is-is”. Arról, hogy a július első hetire beígért MÁÉRT elmarad, már a köztársasági elnökválasztás idején suttogtak a magyar Országgyűlésben. A kormányzó magyar pártszövetség nagyobbik pártjának, a Fidesznek az elnöksége állítólag tisztázni szeretné a környező országokban élő magyarok tényleges politikai erőviszonyait, s ennek megfelelően akarja kialakítani magyar-magyar viszonyait és nemzetpolitikáját. Magyarország kész és nyitott az új szlovák kormánnyal a párbeszédre - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva. A kereszténydemokrata politikus kiemelte: személy szerint biztos benne, hogy a kettős állampolgárság elfogadása után hozott, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő szlovák szabályozást visszavonják majd.

Készen állunk a párbeszédre az új szlovák kormánnyal

A kereszténydemokrata politikus kiemelte: személy szerint biztos benne, hogy a kettős állampolgárság elfogadása után hozott, a magyar kisebbséget hátrányosan érintő, a szlovák állampolgárság megfosztásával fenyegető szabályozást visszavonják majd. Szerinte a szlovák Alkotmánybíróság is megsemmisítené, s európai bíróságok előtt sem állná meg a helyét a jogszabály. Hozzátette: abban előrelépés látszik, hogy a nyelvtörvény ügyében legalább nem fognak bírságolni a hírek szerint. Ugyanakkor ennél többet kellene elérni, önmagában a nyelvtörvény elfogadhatatlan - értékeli. Semjén Zsolt ismét hangsúlyozta: üdvözlik a szlovákiai választások eredményét. Nagyon fontosnak tartom, hogy Szlovákiában jobbközép kormány alakulhatott, ami leváltotta a korábbi „szocialista-fasisztoid koalíciót” - fogalmazott a magyar miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: ez megnyitja a lehetőséget az érdemi párbeszédre Szlovákiával. Semjén Zsolt egyben reményének adott hangot, hogy az új szlovák kormánnyal előrelépést lehet elérni. Ezzel a jobbközép kormánnyal sokkal inkább érdemi párbeszédet lehet majd folytatni, mint bukott elődjével - fogalmazott. Az új kormánykoalíciót a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd alkotja. Az új szlovák kormányról tárgyaló négy jobbközép párt nagy valószínűséggel július 6-án írja alá a koalíciós szerződést. Iveta Radičová kijelölt kormányfő kedden este úgy nyilatkozott, hogy július 8-ig, a szlovák parlament alakuló üléséig felállhat az új szlovák kormány. A kormány személyi összetételéről a négy párt már megállapodott.

Gombócnyelés

2010. július 2. - (Susla Béla - Népszava)

Nincs ország a világon, amely a választások előtti ígérethalmazokat egytől egyig be tudja tartani. Szlovákiában a nemrégi parlamenti választásokon nagy váltás következett be: a baloldali-populista-nacionalista kabinetet a jobbközép négyes, mégpedig a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), valamint a Híd (Most) váltotta fel, mert a korábbi miniszterelnök pártjával, a Smerrel senki nem volt hajlandó koalícióra lépni. És már most, a koalíciós tézisek fontolgatásánál fény derült arra, hogy Szlovákia újfent gyarapítja azon országok kormányainak a számát, amelyek sok-sok korábbi ígéretet megrekesztenek az előzetes óhajok szintjén. Ez tulajdonképpen várható is volt, hiszen a négyes koalíció azért mégsem kettős csoportosulás, s egyszerűbb az összehangolás a kettes, mint a négyes esetében. Meg azért a téma boncolgatásánál tisztában kell lenni azzal is, hogy a felálló szlovákiai jobboldali négyes több kérdést is különbözően lát. Amiben nincs semmi rossz, hiszen Iveta Radičová - akit az elnök megbízott a kormányalakítással, - higgadt, intelligens politikus, de több politológus szerint kicsit puhány, engedékeny. Kiszivárgott hírek szerint ez ideig higgadtan kezelte a dolgokat, mert partnerei is úgy viszonyultak az eltérőnek bizonyuló kérdésekhez, hogy itt bizony mégiscsak engedni kell valamennyit, mert ha nem így történik, a Fico-féle stílusig fajulhat a kommunikáció a kormányalakítás legelején. Fokozódna a Fico-Slota-Mečiar öröm a kezdeti jobboldali kötekedések kapcsán. Ezt a boldogságot tehát eddig nem adták meg Bugárék a magyargyűlölő Slotának, a populista Ficonak, a választások óta bujkáló Mečiarnak... Az alakuló jobboldali koalíció által elfogadott főbb tézisek tehát nem ugyanazok, mint az egyes pártok programpontjai. Igaz, a politikában úgy működik a könyörtelen mechanizmus, hogy ha lehet, azért minél kevesebbet kelljen engedni a saját elképzelésekből. A téziskomplexumba nagyon sok minden bekerült. A kabinetprogramban mindenképpen benne lesz a korrupció elleni fokozott harc, a hatékonyabb közigazgatásra való odafigyelés, a közpénzek ésszerű hasznosítása, az eladósodás megfékezése, a rádió- és televízió üzemben tartási díjának eltörlése, a tanári bérek emelése, továbbá az is, hogy a közszférában dolgozók nem lesznek jogosultak egyidejűleg a nyugdíjra és a munkabérre. A kormány azt is garantálja, hogy nem emeli az adókat, megtartja a jelenleg érvényben lévő egykulcsos rendszert. Nem lesz viszont a programpontok között az olyannyira szorgalmazott marihuána-dekriminalizáció, a regisztrált partnerkapcsolat, valamint a Híd által beterjesztett törvény a kisebbségek jogállásáról. Magyarán: ennek az alkunak is vannak vesztesei. Fogalmazhatok akár úgy is, hogy a négyes jobboldali gombócnyelők. Szóval így formálódnak a dolgok a pozsonyi koalíciós pártszékházakban. Bizakodik az ország polgárainak jelentős hányada. Már magában megnyugtató tény, hogy nem a Fico-Slota-Mečiar-gombócokat kell nyelniük. Mert bizony azoktól gyakran hányingerünk volt...

Jóban leszünk a románokkal?

2010. június 29. - (mti)

Romániának és Magyarországnak közös érdeke, hogy minél szorosabbra fűzze kapcsolatait, és ennek a konjunktúrának a romániai magyarság csak haszonélvezője lehet - írta keddi számában az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap. A Bukarestben megjelenő újság annak kapcsán írt külön kommentárt a román-magyar kapcsolatokról, hogy kedden Bukarestbe látogat Martonyi János külügyminiszter. A lap szerint a politikai elemzésben kevésbé gyakorlott szemnek is feltűnő már, hogy az elmúlt két-három hétben egymásnak adták a kilincset a bukaresti kormányhivatalokban az Orbán-kabinet tagjai, mint például Németh Zsolt külügyi államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és most Martonyi János külügyminiszter. A lap kommentátora szerint egyrészt a magyar kormánynak törlesztenivalója van a határon túli magyar közösségekkel szemben nyolcévnyi magába forduló budapesti kormányzás után, másrészt Magyarországnak nincs sok alternatívája Bukarestre, ha szomszédaival akar „barátkozni”. Pozsonnyal ugyanis a viszony fagyosabb, mint valaha, és a számottevőbb magyar kisebbségekkel rendelkező EU-tagországok listája ezzel ki is merült. Az Új Magyar Szó úgy véli: vannak más, kevésbé nyilvánvaló okok és célok, amiért Bukarest ugyanúgy érdekelt a kapcsolatok szorosra fűzésében, mint Budapest. A lap szerint ugyanis „míg a magyar kormánynak azt kell bizonyítania a nyugati kancelláriák felé, hogy a szlovák szomszédokkal kialakult konfliktus nem rajta múlt, hanem csakis és kizárólag Ficoékon (mert lám: a románok nem prüszkölnek még a kettős állampolgárságtól sem), a bukaresti diplomácia a Traian Basescu román államfő mandátuma alatt Románia fokozatosan kialakult nemzetközi elszigeteltségét próbálja elkendőzni” - olvasható az Új Magyar Szóban.

Németh Zsolt: Demokratikus fordulat Szlovákiában

2010. július 3. - (hvg.hu)

Úgy tűnik, demokratikus fordulat megy végbe Szlovákiában - jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szombaton a vajdasági Kishegyesen. „2006-tól Szlovákiában volt egy beteg, sérült, hungarofób politika, amely sok bosszúságot, szenvedést és nehézséget okozott a szlovák-magyar viszonyban és az egész magyar nemzetpolitika számára” - mondta a fideszes politikus a IX. Vajdasági Szabadegyetemen tartott előadásában. Ez a politika megbukott, demokratikus fordulat megy végbe Szlovákiában. Remélhetőleg hamarosan el lehet mondani, hogy Magyarországnak végre mind a hét szomszédjával olyan a politikai kapcsolata, amelyre lehet építeni - mondta az államtitkár. Németh Zsolt ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az érdekérvényesítést illetően a határon túli magyar közösségek jövőjét igazán a magyar etnikai pártok jelentik. „Nem hiszem, hogy föl szabadna olvadni, engedve a liberális irányultságú többségi pártok csábításának” - mondta előadása után a szlovákiai magyar pártokra vonatkozó kérdésre válaszolva. Mindenütt Európában, ahol erős kisebbségi közösségek vannak, erős etnikai pártokon keresztül sikerül eredményt elérni, és nem a beolvadással, a többségi pártok nemzetiségi szekcióinak a létrehozásával - szögezte le. Szerinte a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) legutóbbi választási kudarca sem jelenti azt, hogy az etnikai pártoknak ne lenne létjogosultságuk. Az MKP éveken át hősiesen küzdött a magyar érdekekért Szlovákiában, s ezért elismerés illeti Csáky Pált, Duray Miklóst és a többi politikust. Az államtitkár Kishegyesen kifejtette: azért szerepelt az új kormány első intézkedései, céljai között a kettős állampolgárságról szóló törvény módosítása és a nemzeti összetartozás napjáról szóló jogszabály elfogadása, mert hitelt szeretett volna adni a nemzeti fordulatnak. Hiteles nemzetpolitikát szeretnénk, és a hitelességet az adja meg, ha az indulás hiteles - mondta a politikus, hozzátéve: „voltak olyan felvetések, hogy miért kell így kapkodni”. Elkötelezettek vagyunk a határon túli magyarok iránt és szeretnénk, ha ez érzékelhető, látható lenne - szögezte le Németh Zsolt. Az államtitkár Kishegyesen beszélt arról is, hogy Magyarország tekintélyt vívhat ki az Európai Unióban, ha színvonalasan látja el az elnökség feladatait 2011 első felében. Kifejtette: a magyarság szempontjából is jelentős ügyekre kell majd figyelmet fordítani. Ilyennek nevezte a határokon átnyúló együttműködést, a Duna-stratégiát, a víz, mint szűkös erőforrás ügyét, valamint az EU-bővítést.

FAZ: Megtorlás volt a szlovák állampolgársági törvény

2010. június 29. - (mti)

Az új magyar állampolgársági törvényről közölt elemzést keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap tudósítója túlzásnak tartja azt a „megtorló” fellépést, amit Szlovákia tanúsított a törvénymódosítással szemben. A német konzervatív napilap tudósítója, Reinhard Olt a cikk bevezetőjében kiemelte, hogy a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező új magyar kormány néhány hét alatt „nagy horderejű” döntéseket hozott, és azok többségét már a törvényhozás is elfogadta. Ezek közé tartoztak a kettős állampolgársággal, illetve a Trianonra emlékező nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos döntések, amelyek különösen a szomszédos Szlovákiában diplomáciai tiltakozásokhoz és ellenintézkedésekhez vezettek. A tudósító szerint a hamarosan hivatalba lépő új szlovák kormány számára sem lesz könnyű az évek óta feszült kétoldalú viszony kezelése. Ennek kapcsán Olt emlékeztetett: az Orbán-kormány még a szlovákiai lakosság 10 százalékát kitevő magyar népcsoport részéről is azt a szemrehányást kapta, hogy jobb lett volna, ha a kettős állampolgárságra vonatkozó határozat meghozatalával megvárja a szlovákiai választásokat. Mindehhez az újságíró hozzátette: az állampolgárság nem biztosítja sem a választói jogot, sem pedig azt, hogy az érintettek magyarországi szociális szolgáltatásokra tartsanak igényt. Miközben Magyarország az állandó lakhely-kritériumot törölte az állampolgárság megszerzéséhez szükséges feltételek közül, a szlovákiai parlament egy olyan megtorló lépésről határozott, amelynek értelmében elvesztik szlovákiai állampolgárságukat azok a személyek, akik önkéntesen más állampolgárságot szereznek. A lap cikkírója emlékeztetett arra, hogy egyetlen más ország - beleértve Romániát és Szerbiát - sem kelt ki olyan hevesen a magyar törvény ellen, mint Szlovákia.

Radičová: kedden aláírják a koalíciós szerződést

2010. július 3. - (Új Szó)

Megállapodtak a koalíciós szerződés aláírásáról a leendő kormánypártok - jelentette be szombaton Iveta Radičová kijelölt miniszterelnök a felek közti újabb tárgyalást követően. Hangsúlyozta, minden vitatott kérdést lezártak. Ez a többi közt azt is jelenti, hogy a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes megkapja a kisebbségeknek szánt támogatások elosztásával kapcsolatos hatásköröket. E kormányzati poszt a Híd pártot illeti meg. A Bugár Béla vezette párt ragaszkodott ahhoz, hogy az eddigi gyakorlattal ellentétben ne egyes minisztériumok, hanem a kormány kisebbségekért felelős alelnöke dönthessen a kisebbségi intézményeknek és szervezeteknek járó támogatásokról. Megállapodtak a felek a másik vitás kérdésben is. Az uniós támogatások koordinálásával kapcsolatos teendőket a KDH felügyelte közlekedési tárca végzi majd, míg e téren a kormányhivatalé lesz az ellenőrzés és értékelés feladatköre. A négy párt korábban a parlamenti posztok elosztásában és a koalíció programtéziseiben is egyezséget ért el. A szerződést kedden írják alá a pozsonyi Prímás-palota Tükörtermében. A június 12-én megválasztott parlament jövő csütörtökön tartja alakuló ülését.

Fico szerint átverték választóikat a jobbközép pártok

2010. június 28. - (Bumm.sk)

Átverte választóit az SDKÚ-SaS-KDH-Híd négyesfogat, állította Robert Fico kormányfő a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában. Kijelentette: a jobbközép koalíció több választási ígérete nem került be az alakuló, új kabinet programjába. „Így még nem verték át a választókat. A választások előtt önök minden vízben halásztak. Mindent kifogtak, a marihuánától az azonos neműek partnerségén és a száz százalékos anyasági támogatáson át a lelkiismereti szabadság védelméig. A választások után önök azt mondták a választóiknak, felejtsék el ezeket az ígéreteket, s ezek a dolgok fel sem bukkantak a programtézisekben“ - mondta Fico. Iveta Radičová, az SDKÚ kormányfőjelöltje szerint nem verték át a választókat. „Az anyasági támogatás emelése része a programtéziseknek, de nem mi adjuk át az országot több mint egymilliárdos deficittel, az önök minisztere, Počiatek állítja, hogy takarékoskodni kell“ - húzta alá Radičová. Kijelentette, hogy társszerzője a téziseknek, így pontosan tudja, miről szólnak. Radičová kijelentette, az új koalíciónak nagyon fontos, hogy teljesítse a választási alaptéziseket, s ez történik épp azáltal, hogy ezeket a programtézisekbe foglalják. „Az igazságszolgáltatás reformjáról és a korrupció felszámolásáról van szó, s remélem ebben támogatni fog minket“ - mondta Ficonak. „Természetesen csak az ön lelkiismeretén és a polgárok iránti felelősségén múlik, hogy áll hozzá ehhez“ - tette hozzá. Hangsúlyozta, az új kormány rossz állapotban veszi át az országot, magas a munkanélküliség és a korrupció. „Törvényeket kell elfogadnunk. Az elemzők átlagon felülinek értékelik korrupcióellenes téziseinket“ - jelentette ki. Megígérte, hogy minden szerződést, melyet a nemrégiben megtartott választások után kötöttek vagy írtak alá, az új kormány megszünteti. Fico szerint a születendő koalíció azzal is átveri a választókat, hogy olyan alkotmányos változtatásokkal büszkélkedik, melyekhez nincs meg az alkotmányos többsége. Ilyen például a mentelmi jog szűkítése. „Tudom, hogy a mentelmi jog megváltoztatásához 90 szavazatra van szükség, s én majd önökhöz fordulok támogatásért“ - biztosította Ficot Radičová. A kormányfő azonban nem hisz Radičovának. „Felszólítja az ellenzéket, hogy viselkedjen felelősségteljesen, holott önök kétszer is átverték a választókat. Ha most együttműködésre kéri az ellenzéket, kérdem én, miért zsaroltak minket a Lisszaboni Szerződés aláírásánál? Most pedig, mikor megígértek mindenfélét a választóknak, hogy mit fognak változtatni az alkotmánytörvényekben, most támogatást kérnek tőlünk“ - méltatlankodott Fico. Szerinte a születendő koalíció hibát követett el, mikor nem tárgyalt a Smerrel a kormányalakításról, és nem tárgyaltak az EU stabilizációs mechanizmusáról sem. „Az tiszteletlenség volt“ - jelentette ki. A politikusok beszéltek Igor Matovič SaS-képviselő ügyéről is, akit állítólag meg akartak vesztegetni, hogy három társával az Egyszerű Emberek társulásból szabotálják az alakuló kormányt. „Élesen elhatárolódok azoktól a játékoktól, melyeket a Smer ellen indítanak. Elutasítom, két napig bírálnak minket, aztán kiderül, hogy csak tréfáról volt szó. Ezek vagy sajtójátékok, vagy bűnözőknek falaznak. Ha ezt tényleg megtette valaki, ez ellen ki kell állni“ - mondta Fico. Radičová felhívta a leköszönő kormányfő figyelmét, hogy Matovič már vallomást tett a Korrupcióellenes Hivatalnál, és feljelentést is tesz. „Én cselekszem. Richard Sulík, az SaS elnöke ezen felül azt mondta, ez nem a Smer részéről történt. Legyen korrekt, senki nem vádolta a Smert, ne vezessen félre“ - szólította fel a Smer elnökét. Fico megismételte, a Smer választási eredményei alapján a házelnöki posztot követeli pártjának. A parlament elnöke azonban valószínűleg az SaS-ből kerül ki. „Az ellenzék a parlamentben biztosan olyan helyeket kap, mint amilyeneket mi is kaptunk“ - válaszolta Radičová.

Kisebbségi kormányfő-helyettesi posztot kapott a Híd-Most

2010. június 28. - (mti)

Megegyezett a kormányzati tárcák és a parlamenti tisztségek elosztásáról az alakuló szlovák koalíció. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) a kormányfői bársonyszéken kívül négy tárcát kap, szintén négy tárcát kap a Szabadság és Szolidaritás (SaS), s a párt adja a parlament elnökét is, a két kisebbik koalíciós tagnak - a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) és a Hídnak - három-három minisztere lesz. Az SDKU kezében lesz a pénzügy, az oktatásügy, a külügy és az igazságügy, az SaS fogja vezetni a védelmi, a munkaügyi, a kulturális és a gazdasági tárcát. A KDH adja a belügyminisztert, az egészségügyi minisztert és a közlekedési minisztert. A Híd a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot fogja vezetni, s az övé lesz az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettesi tárca is. A jövőbeni szlovák miniszterelnök azt mondta, hogy konkrét személyekről, akik az egyes tárcákat vezetni fogják, még nem folyt egyeztetés, s nincs végleges lista. Helyi megfigyelők szerint Richard Sulík, az SaS vezetője lesz az új házelnök. A parlamentnek négy alelnöke lesz: három koalíciós - SDKU, KDH, Híd -, míg egyet a legerősebb ellenzéki párt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) tölthet be. A 19 bizottsági elnöki tisztség közül a koalíció tíz helyet tölt be, kilencet pedig átenged az ellenzéknek. A sajtó értesülései szerint a Híd az elnökét, Bugár Bélát fogja jelölni a parlament alelnöki bársonyszékébe. Bugár korábban már betöltötte ezt a tisztséget. Radičová beismerte, hogy a koalíciós egyezség következtében néhány tárcánál megváltoznak az eddigi jogkörök. „Úgy, ahogy megváltoztattuk a véleményünket az emberi jogi és kisebbségügyi kormányfő-helyettes jogkörei tekintetében, módosítjuk a közlekedési tárca jogköreit is” - jegyezte meg. „A kollégáknak megmondtam: ha a kormányfő-helyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem kérünk belőle” - jegyezte meg a Híd elnöke egy szombati lapinterjúban. Szerinte a jövőben a jogköröket kiszélesítik. „A kulturális tárcától meg kellene kapnia a regionális és a nemzetiségi kultúra osztályát, míg az oktatásügyi tárcától a nemzetiségi oktatásügy osztályát. Egy törvényalkotási osztálya is lesz” - sorolta az új jogköröket Bugár. Radičová leszögezte, hogy a tárcák többségénél csak egy államtitkár lesz. Kivételt képez a pénzügy, ahol két államtitkár fog dolgozni, akiket - akárcsak a minisztert - az SDKU jelöl. A közlekedési tárcánál szintén két államtitkár lesz. A miniszteren kívül az egyik államtitkárt szintén a KDH fogja jelölni, míg a másikat a Híd. A többi tárcánál a miniszter és az államtitkár is azonos pártból lesznek.

Hajrában a tárcaalku

Rudolf Chmel, a Híd „díszszlovákja” felelhet a nemzeti kisebbségekért

2010. június 29. - (Bumm.sk)

Ma estére lehet új kormánya Szlovákiának, a Most-Híd három helyet kap, köztük a felvidéki szempontból különösen fontos földművelésügyi miniszterit. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó miniszterelnök-helyettest is a Híd adja, s a posztot várhatóan a szlovák Rudolf Chmel töltheti be. A két magyar párt véleménye megoszlik a kormányzati alkukról: a Híd szerint ez a realitás, a parlamentből kiszorult MKP viszont kevesli az elért eredményeket. „Díszhelyen a díszmagyar párt díszszlovákja” - értékelte a kormányalakítás magyar vonatkozású hírét egy pozsonyi vendéglős. A parlament közelsége miatt magát „politikailag bennfentesnek” tartó úriember leplezetlen pikírtsége ellenére találóan tapintott rá a Radičová-kormánnyal kapcsolatos magyar félelmekre. A csütörtök éjszaka hétfőre halasztott - a rossz nyelvek szerint az olaszok elleni vb-diadal kimerítette a tárgyaló feleket - kormányalakítási tárgyalásokról annyi már biztos, hogy a Most-Híd három embert delegálhat a kormányba. Legfelülre, ha úgy tetszik, a díszhelyre várhatóan Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete, Rudolf Chmel kerül. A szlovák nemzetiségű politikus kormányfőhelyettesként felel majd a kisebbségi, így elsősorban magyar ügyekért. Alkalmas-e erre a Híd „díszszlovákja”? Bugár Béla pártelnök meggyőződése szerint Chmel már többször is bizonyította, hogy elkötelezett a kisebbségek jogai iránt. Pozsonyi forrásaink szerint ezúttal nem is a miniszterelnök-helyettes nemzetisége az igazán érdekes, hanem az, hogy milyen jogokkal jár ez a díszhely. Eddig ugyanis ez a funkció sokkal inkább formális volt, szélesebb jogkörök nélkül. Bugár szerint azonban ez most változik. „A kollégáknak megmondtam: ha a kormányfő-helyettesi posztot jogkörök nélkül akarják nekünk adni, akkor nem kérünk belőle.” A Sme című lapnak nyilatkozva a Híd elnöke konkrétumokat is elárult: „A kulturális tárcától meg kellene kapnia a regionális és a nemzetiségi kultúra osztályát, míg az oktatásügyi tárcától a nemzetiségi oktatásügy osztályát. Egy törvényalkotási osztálya is lesz.” Kérdés: mindez, illetve a másik két Híd-tárca - a földművelésügyi Simon Zsolté, a környezetvédelmi Solymos Lászlóé lehet - ellensúlyozza-e, hogy nem lesz átfogó kisebbségi törvény? Bugárék úgy gondolják, hogy pillanatnyilag ez a realitás, és napi politikai alkukkal többet lehet elérni, mint egy adott esetben végrehajthatatlan törvénnyel. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) már jóval szkeptikusabb, szerinte az eddig elért eredmények nem túl biztatóak, s csak a jövő dönti el, hogy a kormányzati pozíciókat milyen tartalommal lehet megtölteni. Igaz, a parlamentből kiesett magyar pártot jelenleg sokkal inkább a saját jövője foglalkoztatja. A párt eddigi vezetése lemondott, az új irány megszabására - külön vagy szoros együttműködésben a Híddal - többen is esélyesek, így a szervezet ideiglenes elnökségének élén álló Farkas Iván is. A politikus hivatalosan még nem vállalta a jelöltséget. Annál többen versenyeznek ellenben a szlovák parlament házelnöki posztjáért és a gazdasági tárca vezetésért. Ez utóbbi miniszteri poszt kulcsfontosságú a koalíciós tárgyalásokat illetően is. Csütörtökön ugyanis ebben nem tudott egyezségre jutni a négy jobbközép párt. Eredetileg a Szabadság és Szolidaritás (SaS) kapta volna a tárcát, Juraj Miskov lett volna a gazdasági miniszter. A kereszténydemokraták azonban szintén maguknak követelik a posztot. Ha az SaS lemond a neki szánt parlamenti elnökségről - Richard Sulík a jelölt -, alighanem megoldódik a konfliktus. Az alkudozás végére így akár már ma pont kerülhet, Iveta Radičová bejelentheti az új kormányt, amelyben párttársa, a korábbi miniszterelnök Mikulás Dzurinda irányíthatja a külpolitikát. A Most-Híd hét magyar nemzetiségű képviselőjén kívül még egy honfitársunk bejutott a szlovák parlamentbe. Somogyi Szilárd a Szabadság és Szolidaritás színeiben szerepel, a Patria Rádiónak adott nyilatkozata szerint „feladatának tartja, hogy társai figyelmét is felhívja a magyarokat érintő specifikus problémákra. Ha nem is lehet a régiókat Pozsony szintjére hozni, törekedni kell arra, hogy ne csak a főváros és környéke legyen vonzó a vállalatoknak. Ez a legjobb módszer a munkanélküliség visszaszorítására - jelentette ki a politikus. - A mi pártunknak is le kellett mondania két emblematikus célkitűzéséről. Nem volt könnyű döntés a részünkről, sokan azért adták ránk a szavazatukat, mert a tabukat le kellett dönteni” - vélekedett Somogyi arról, hogy az alakuló kormány célkitűzései közé nem került be a marihuánafogyasztás liberalizációja és az azonos neműek élettársi kapcsolatának törvényesítése sem. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy a párt népszerűsége a jövőben nő, mert a gazdasági témák és az esetleges siker a választók nagy részét megfogja.

Bugár szerint a Hídnak Szlovákiában kell bizonyítania

2010. június 28. - (mti)

Hiába üzenget a magyar kormány a Hídnak, hogy bizonyítsa, magyar párt, nekik csak Szlovákiában kell bizonyítaniuk a választóiknak, méghozzá azt, hogy betartják ígéreteiket, amelyeket a választások előtt tettek - jelentette ki Bugár Béla, a pozsonyi parlamentben. A pártelnök szerint nem a Híd van rossz kapcsolatban a magyar kormánypárttal, hanem utóbbi kötelezte el magát korábban a Magyar Koalíció Pártja mellett, és ez a helyzet azóta sem változott. „Nem nekünk kell lépni” - fogalmazott Bugár Béla, hozzátéve: nyitottan állnak minden tárgyalás elé, de csak partneri viszonyt tudnak elképzelni. Amennyiben meghívják, a Híd részt vesz a Magyar Állandó Értekezleten vagy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán. Utóbbi szervezettel kapcsolatban a politikus megjegyezte: „van ott egy határozat, ami miatt Szlovákia kritizálja a magyar parlamentet”, ezzel kapcsolatban tanácsos lenne még tárgyalni. Bugár Béla szerint nincs könnyű helyzetben a Híd, ugyanis az új kormánykoalíció pártjai közül csak nekik van „releváns kisebbségi programjuk”. Ráadásul míg minden más kérdésben viszonylag könnyen megegyeznek, a kisebbségek ügyében nehezebb minden félnek megfelelő megoldást találni. Igaz, nem lesz kisebbségi törvény, de kiszélesítik a kisebbségvédelmi kormányfő-helyettesi poszt jogköreit, így például kezdeményezhet törvényeket is - mondta a Híd elnöke. Jelentős előrelépésként értékelte Bugár Béla, hogy koalíciós partnereikkel megegyeztek, a törvényekből eltávolítanak minden kisebbségeket sújtó intézkedést, így a kettős állampolgárságról szóló jogszabály negatív rendelkezéseit is. A Hidat tavaly nyáron hozta létre öt, az MKP-ból kilépő parlamenti képviselő, mert nem értett egyet addigi pártja vezetésének politizálásával.

Pozsonyi kérdés: Megéri szélesre váltani?

2010. június 28. - (Bányai Gyula - vg.hu)

Nagy figyelmet, mondhatni feltűnést keltett a formálódó pozsonyi jobbközép kormánykoalíció kijelölt miniszterelnökének az a hét végi nyilatkozata, amelyet a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában tett. A pozsonyi Új Szó szerint ugyanis Iveta Radičová olyan értelemben nyilatkozott, hogy munkahelyek vesznének el a jelenlegi átrakodó állomásokon, ha széles nyomtávú vasútvonal épülne Szlovákiában, s különben is a jelenlegi vasúti személyszállítás és teherforgalom megmentése a cél, a széles nyomtávú vonal építése pedig nem élvez prioritást. A leköszönő miniszterelnök, Robert Fico jelentette ki tavaly február elején, hogy Szlovákiának érdeke, hogy területén széles nyomtávú vasút épüljön, ezért szeretne belépni a tervezett orosz-ukrán-osztrák közös vállalkozásba. Fico ez ügyben Pozsonyban tárgyalt Vlagyimir Jakunyinnal, az orosz vasutak elnökével. Jakunyin akkoriban kijelentette, Oroszországnak és az orosz vasutaknak érdeke egy ilyen vasútvonal megvalósítása. A terv akkor lesz jó és megvalósítható, ha az hasznot hoz minden résztvevőnek - fejtegette. Az elképzelések szerint a szlovákiai nyomvonal Kassától egészen a szlovák-osztrák államhatárig vezetne, 432 kilométer hosszú lenne. A projekt hatástanulmányát a német Roland Berger tanácsadó cégnek kell elkészítenie, amellyel az érintett országok képviselői Pozsonyban írták alá a szerződést. A tanulmánynak legkésőbb október elejére kellene elkészülnie. A több mint 4 milliárd eurós összegből 3,694 milliárd euró jutna az új szakaszra. A nagyberuházást az orosz az ukrán, a szlovák és az osztrák vasúttársaságok közösen finanszíroznák. Tavalyi becslések szerint 2015-től a keletről nyugati irányba tartó, Kassa és Pozsony közötti áruforgalom volumene elérné a 13 millió tonnát, 2025-ben pedig a 23,7 millió tonnát, ellenirányban pedig évente 3,5 millió, illetve 5,5 millió tonnát szállítanának. Pozsony és Bécs közötti szakaszon a teherforgalom 2015-ben mindkét irányban összesen közel 15 millió tonnát, 2025-ben pedig legalább 20 millió tonnát tenne ki. Az orosz vasutak leányvállalata, a Transcontainer még 2008 novemberében szerződést irt alá a Cargo Slovakia vasúti teherfuvarozóval a kisdobrai terminál 15 évre történő bérbeadásáról. A terminál - sajtóinformáció szerint - fontos állomása lesz az Adriai-tenger partján található kikötők és az Oroszország közötti vasúti teherforgalomnak. A pozsonyi Új Szó még idén április elején arról cikkezett, hogy a szlovákiai ellenzéki pártok képviselői arra figyelmeztettek, a jelenlegi szlovák vasúti infrastruktúra sincs kellőképpen kihasználva. Mikulás Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke szerint teljesen értelmetlen a széles nyomtávú vasútnak egész Szlovákián keresztül való megépítése.”A szlovák vasúttársaságnak sincs mit szállítania, s mi még beengedjük az orosz vagonokat is. Mekkora támogatást kell majd nyújtani ahhoz, hogy a Cargo megéljen?” - tette fel a kérdést Dzurinda. Mindenesetre érdekes lesz majd megtudni, hogy az új szlovák kormány megalakulása után végül is mi lesz a Szlovákián keresztül építeni szándékolt széles nyomtávú vasút sorsa?

A politikusok gyűlölik egymást - Súlyos tévhitek a magyar-szlovák viszonyban

2010. június 27. - (nepszava.hu)

A határon túli szervezetek nem akarnak Budapest vazallusai lenni, és ezt a hazai politikusoknak is el kell fogadni - vélik a szakértők, akik szerint Bugár Béla pártja is ezt az elvet követi majd. Dérer Miklós szerint a Trianon-szindróma szinte már csak a magyarokat érdekli, a határon túliak már az ottani életükre koncentrálnának. Törzsök Erika is hasonlóan vélekedett: szerinte a hazai politikusok tévedésben élnek. A határon túli szervezetek nem akarnak Budapest vazallusai lenni - jelentette ki Törzsök Erika az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnöke. Szerinte a hazai politikusok óriási tévedésben vannak, amikor azt hiszik, innen kellene megvédeni a külhoni magyarokat. „Könnyű gyors látogatásokon erős mondatokat nyilatkozni, majd hazajönni és a Parlament vörös szőnyegén dicsekedni, hogy én jól megmondtam” - fogalmazott. Törzsök Erika hangsúlyozta, hogy ottani magyarokat az egzisztenciális kérdések foglalkoztatják inkább, és csak nyugodtan szeretnének élni. A választások eredménye is ezt mutatja - tette hozzá. Az elnök szerint a HÍD-MOST kísérlet és egyben lehetőség is arra, hogy a két nép túl tudjon lépni az egymásnak okozott sebeken. A kormányváltás miatt várhatóan csökken majd a feszültség a két ország között. „A sajátos médiahatás miatt a magyarok úgy tekintenek a szlovákokra, mintha ott sokkal jelentősebb lenne a szélsőjobboldaliak aránya. Ezzel szemben az igazság, hogy mindkét nép nyugalomra vágyik, és nem ostoba törvényekkel akar foglalkozni” - fejtette ki Törzsök Erika, aki szerint a magyar külpolitika is jelentős hibákat vétett. „Nem Malina Hedvignek és a dunaszerdahelyi meccsnek kellene a középpontban lennie, hanem a két ország közös törekvéseinek”. „A magyar pártoknak végre tudomásul kell venniük, hogy a határon túliaknak két fővárosuk van, és nem Budapest a fontosabb” - mondta az elnök hozzátéve, hogy nekik kell ott élniük, nem a hazai politikusoknak. „Ők viszont nem veszik észre, hogy már nem a két világháború között vagyunk, és megváltoztak a körülmények”. Törzsök Erika úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nem vette figyelembe, hogy Szlovákiában választások zajlanak, és így hozott egy olyan törvényt, amire úgy tekint, mintha történelmi jóvátétel lett volna. Ezzel viszont csak azt érték el, hogy az MKP-t kiejtették a parlamentből, Slotát pedig bejuttatták. Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány elnöke szerint az is lesújtó, hogy egész generációk nőnek fel rossz történelemismeretekkel. „Meg kell kérdezni a 64 Vármegyés illetve Nagy-Magyarországos pólóban lévőktől, hogy milyenek voltak az etnikai viszonyok a század eleji népszámlálások szerint. Nem tudnak rá válaszolni, mert a szemellenzősség és a fájdalom nem engedi. Ebben a történelemoktatás is felelős - tette hozzá.

Nem a két társadalom, hanem a politikusok gyűlölik egymást

A Trianon-szindróma már csak Magyarországon érdekli az embereket - jelentette ki Dérer Miklós külpolitikai szakértő, aki szerint a határon túliaknak korántsem annyira fontos ez a téma, mint azt itthon hiszik. „Szinte már csak itthon vannak olyan felheccelt, szimbólumvilágban élő körök, akik akár addig is elmennek, hogy revíziót követelnek”. A határon túliak inkább arra törekednek, hogy Szlovákiában tudjanak magyarként politizálni - fogalmazott hozzátéve, hogy a mostani választások eredményei is ezt támasztják alá. Fico ugyan több szavazatot kapott, mint korábban, szélsőséges szövetségei viszont nagyon meggyengültek. „Az embereknek elegük lett a feszültségkeltésből”. Dérer Miklós szerint a szlovák hatalom gyakran csak a magyar állam felé tanúsított ellenséges magatartást, mert így akarták elérni, hogy komolyan vegyék az új országot. Hangsúlyozta azonban, hogy Szlovákiának csak az államisága fiatal, de a nemzettudatuk már igen régi, így korántsem annyira fontos számukra ez a kérdés, mint amennyire ez itthonról tűnik. Magyarországnak azonban az ilyen helyzetekben jóval empatikusabban kellene viselkednie. A HÍD-MOST-nál már nem a Budapesthez való igazodás a fontos, hanem a gazdasági és szociális kérdések, ezeken belül pedig kiemelt helyet foglal el a kisebbségi kérdés - fejtette ki a külpolitikai szakértő, aki szerint Bugár Béláék nem folytatnak majd egész pályás letámadást. „Valószínűbb, hogy az RMDSZ-hez hasonló apró lépések taktikáját alkalmazzák majd, így az sem várható, hogy a vitatott törvények teljes eltörlését követelik”. A magyar kártya már nem működött a kampányban sem, amit az eredményen túl az is mutat, hogy a legfontosabb napirenden lévő témák Szlovákiában is a korrupciós ügyek, valamint a gazdasági válság. Dérer Miklós úgy vélekedett, hogy az új szlovák kabinet ugyan nehéz helyzetben veszi át a kormányrudat, azonban nincs annak semmi jele, hogy a válság elmúltával újra növekedésnek induljon a gazdaság. A szlovákok a fogyasztás szempontjából érzékeny iparágakra építettek, ennek ellenére valószínűleg jól jönnek ki a válságból

Mit ígért Orbán a felvidéki árvízkárosultaknak?

Senki nem tud az 50 millió forintról

2010. június 26. - (mti)

Nem tudnak a magyar állam által a felvidéki árvízkárosultaknak ígért 50 millió forint sorsáról a pozsonyi magyar nagykövetségen és a budapesti kormányhivatalban - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szombaton. Az újság emlékeztet arra, hogy Heizer Antal nagykövet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) egyik kampányrendezvényén bejelentette: a magyar állam 50 millió forinttal segíti a szlovákiai rászorulókat. Az összeget az MKP oszthatja szét, de az azóta sem érkezett meg. Csáky Pál a június 12-i választások előtt két nappal a következőképpen nyilatkozott az Új Szónak. „Holnap találkozom Orbán Viktor miniszterelnök úrral, a pénz fizikailag valószínűleg csak pénteken jön át a számlánkra. Az érintettekhez a héten már nem tudjuk eljuttatni, de a jövő hét elején igen. Utána nyilvánosságra hozzuk, hogy ki mennyit kap ebből, önkormányzatok, vagy fizikai személyek.” Az újság pénteken a Magyar Köztársaság pozsonyi nagykövetségén is érdeklődött. Ágh András sajtóügyekért felelős tanácsos tájékoztatása szerint az 50 millió forint folyósítása nem a nagykövetségen keresztül zajlik. Budapesten a Kormányzati Kommunikációs Államtitkárság munkatársai sem tudnak az MKP rendezvényén megígért segélyről. „Az üggyel kapcsolatban nincs hivatalos információnk, mi az Új Szó cikkéből értesültünk erről” - írta válaszában az államtitkárság egyik munkatársa, majd ismét csak a pozsonyi nagykövetséghez és a Külügyminisztériumhoz irányította a lapot. A Külügyminisztérium sajtóosztálya szerint az ügy nem az ő hatáskörükbe tartozik. Az MKP-ban várják a pénzt. „Ez egy szóbeli ígéret volt, papíron nincs lefektetve. Megsürgetjük az átutalást” - mondta nyilatkozatában Berényi József, az MKP ideiglenes elnökségének tagja. Magyarországon jóval nagyobb károkat okozott az árvíz, mint Szlovákiában. Pénteken Szepsi önkormányzata ötezer eurós segítséget szavazott meg testvérvárosának, Edelénynek, ahol szörnyű pusztítást végzett a víz.

Új Szó: „Magyarok a kormányban? Végre!“

2010. június 25. - (hvg.hu / mti / Új Szó)

Szlovákiában véget kell vetni a „jó szlovák, rossz magyar” megosztásnak és a leendő új kormány koalíciós pártjainak egyenrangú félként kell tekinteniük a Bugár Béla vezette Hídra - írja a pozsonyi Új Szó kommentárjában Štefan Hríb. Iveta Radičová kormányfőjelölt szerint az új szlovák kormánynak 15 tagja lesz. A csütörtökön bejelentett koalíciós megállapodás szerint a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) öt, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) négy, míg a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd egyaránt három-három miniszteri tárcát kap. Arról még nincs végleges megállapodás, hogy melyik párt melyik tárcát kapja meg. „Feltérképeztük az alternatívákat, s a kialakult helyzetet most megvitatja az egyes pártok vezetése. A négy párt elnöke hétfőn délután találkozik újra, s folytatja a vitát” - jelentette ki az SDKU kormányfőjelöltje. Ivan Gašparovič államfő július 8-ra hívta össze az új parlament alakuló ülését. A 150 tagú törvényhozásban a négypárti koalíciónak 79 képviselője van. „Szerencsére vesztett a szlovák nacionalisták elképzelése, mely szerint a magyarok nem valók a Szlovák Köztársaság kormányába” - írja a szerző Magyarok a kormányban? Végre! című pénteki cikkében. A Robert Fico vezette Smer és Ján Slota pártja, az SNS nem csak olyan pártok, amelyek „szépen hazudnak, hogy csúnyán lophassanak” - fogalmaz Štefan Hríb. „Olyan pártok is, amelyek primitív módon osztják föl az embereket - jó és rossz szlovákokra, egyúttal jó szlovákokra és rossz magyarokra.” Ez veszélyes megosztás, ezért is az egyik legjobb híre a parlamenti választásnak, hogy sok szlovák fejében veszített a fasizmus, és Bugár Béla pártja az új kormány tagja lesz - olvasható az Új Szó írásában. Mit tehet az új koalíció azért, hogy véget vessen a jó szlovák, rossz magyar megosztásnak? Štefan Hríb szerint elsősorban ki kell irtania azt a saját fejéből. „A koalíciós partnereknek, az SDKÚ-nak, az SaS-nek és a KDH-nak nem szabad úgy viszonyulnia a Hídhoz, mint szükséges rosszhoz, amelynek dobnak némi koncot, hogy képviselőinek hála többségben legyenek.” „És mit tehet a Híd az új koalícióban azért, hogy megszűnjön a jó szlovák, rossz magyar megosztás? Ugyanazt, amit három partnere - a Hídnak ki kell vernie a fejéből, hogy elsősorban a magyarok érdekeit képviseli, ezért főleg a kisebbségi igényeket fogja szorgalmazni” - véli a szerző. Štefan Hríb szerint a Hídnak egyre hangosabban kell szorgalmaznia az egész országot érintő megoldásokat. „Mert ha Bugár pártja a jobb adórendszer, a tisztességesebb bíróság, a racionálisabb járulékrendszer és szociális juttatások kérdését nem fogja kisebbségi pártként kezelni, akkor a zsolnai szlovák számára is természetesen választható párt lesz. Az is fontos lesz, mennyire lesznek aktívak a Híd szlovák tagjai” - írja. „Harmadszor működhetnek együtt a szlovákok és a magyarok a kormányban. 1990-ben az FMK, 1998-2006-ban Bugár MKP-ja után itt a Híd. Többet tudunk egymásról, de a fejekben, mind a szlovák, mind a magyar fejekben még nem sokat változtattunk. Próbáljuk meg végre, tisztességesen, nem számításból, mint a múltban” - fejezi be írását a szerző.

SME: Az új kormány fél bármit is tenni a magyarokért

2010. június 24. - (sme / bumm)

Az alakuló kormány kisebbségeket érintő programtézisei csupán annyit jeleznek, hogy az új kabinet elődjével ellentétben nem akarja molesztálni a szlovákiai magyarokat, de attól már fél, hogy bármit is tegyen értük - írja a Sme csütörtöki kommentárjában. Az alakuló kormány nyilvánosságra hozott programtéziseiben nem kapott külön fejezetet a kisebbségeket és a szlovák-magyar viszont érintő téma. Ezzekkel a kérdésekkel csak más fejezeteken belül foglalkoznak elszórtan, és a lehető legáltalánosabban fogalmaznak, a legkevésbé konkrét elképzeléseknek számítanak, gyakran a Fico-kormány hasonló, semmitmondó kijelentéseire hasonlítanak - írja a szerző, Peter Morvay. A programtézisek legnagyobb hiányossága azonban az, hogy bármiféle pontosítás nélkül ígérik, helyreállítják a Fico-kormány előtti helyzetet a kisebbségi kérdésekben. „Eltávolítjuk az értelmetlen restrikciókat és korlátozásokat a nemzetiségi kisebbségeket érintő törvényekből“ - áll a tézisekben. Az egyetlen kivételt talán a kisebbségek finanszírozását szabályozó törvény elfogadására tett ígéret jelenti, de erről ma nehéz megmondani, pontosan mit takarhat - mutat rá a Sme. „A Fico-Slota tandem nacionalista menete előtti állapot visszaállítása csak a legszükségesebb minimum. A programtézisek semmilyen más területen nem ilyen visszafogottak, hogy ne hoznának semmi újat és ne kínálnának konkrét előrelépést, és ne mutatnának szándékot a meglévő alapvető problémákra“ - írja Morvay. Ez szerinte kissé furcsa és szomorú is egyben, és nemcsak azért, mert egy olyan párt is a kormánykoalíció része lesz, amely választási programját főleg erre építette. „Ez megmutatja az új koalíció korlátait, amely ugyan elődjével ellentétben nem akarja feleslegesen molesztálni az itteni magyarokat, de egyúttal fél bármit is tenni értük“ - zárul a Sme jegyzete.

Radičová szerint hétfőn megegyeznek

2010. június 25. - (sita / para)

Iveta Radičová, az SDKÚ-DS alelnöke azt szeretné, ha az alakuló jobbközép koalíció mielőbb megállapodna a kormányposztok szétosztásában. Az SDKÚ-DS Elnöksége pénteken összegzi a koalíciós megbeszélések eredményeit és eldönti, milyen legyen a párt további eljárása a tárgyalásokon. Radičová szerint továbbra is érvényes az a mondat, hogy amíg nem állapodnak meg mindenben, nincs megállapodás semmiben. Hangsúlyozta, hogy az egyes pártoknak a felelősségét az egyes ágazatokért alternatívában is kidolgozták. „Mi a legelőnyösebbet vesszük fontolóra“, jelentette ki. Szerinte megállapodás kérdése, hogy ki milyen posztra kerül. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Csehországban a legerősebb kormánypárt, az ODS foglalta el mindkét legmagasabb tisztséget, tehát a kormányfő és a parlament elnöke is az ODS-ből van. Nálunk a második legerősebb párt, az SaS pályázik a parlamentben az elnöki posztra. Radičová elmondta, hogy az államfőtől kapott kormányalakítási megbízólevélben nem szerepel időpont, bár Ivan Gašparovič, amikor átadta, azt mondta, Radičovát július 8-ig bízza meg. A kormányfő-jelölt szerint azonban ez a parlament alakuló ülésének napja és ezen a napon mond le a jelenlegi kormány. Csütörtökön éjjel a koalíció nem tudott megállapodni a posztok elosztásában. A tárgyalások állítólag a KDH miatt torpantak meg, amely a gazdasági és nem a közlekedési minisztériumot szeretné magáénak tudni. A gazdasági tárcára azonban az SaS tart igényt és nem hajlandó lemondani róla. Azoktól a pártoktól, amelyek sikeresek voltak a választásokon, Mikuláš Dzurinda SDKÚ-DS elnök szerint elvárható bizonyos nagyvonalúság. Újságírók előtt nyilatkozott így Dzurinda, miután pártjának elnöksége összegezte a születőben levő jobbközép koalíció eddigi megbeszéléseinek eredményeit. Mint ismeretes, az éjszakába nyúló megbeszéléseken a négy párt nem tudott megegyezni a kormányposztok elosztásáról. „Idealisztikus lett volna többet várni a tegnapi megbeszélésektől“, jelentette ki Dzurinda, de máris hozzáfűzte, hogy a pártok nincsenek messze a megállapodástól. A pártelnök kijelentette, hogy nem szeretnének fölöslegesen elveszteni egyetlen napot sem. „Szeretnénk mielőbb lezárni a tárgyalásokat“, szögezte le Dzurinda. A posztok elosztásáról szóló előzetes megállapodásokról azonban semmit sem árult el, mivel amíg nem állapodtak meg minden kérdésben, felnyitható minden téma. Dzurinda hangsúlyozta a párton belüli egységet, de nem tagadta,, hogy az elnökség tagjai nem mindenben értettek egyet. Ez azonban nem jelent elégedetlenséget.

Bugár: Utolsó esélyt adok az SDKÚ-nak és a KDH-nak

2010. június 26. - (sme / bumm)

Bugár Béla szerint pártjának kompromisszumokat kellett kötnie, de bízik abban, hogy az SDKÚ és a KDH ezúttal rendesen viselkedik majd. A Híd elnökével a Sme napilap készített interjút a koalíciós tárgyalások közepette. „A konszenzus kereséséről szóltak a tárgyalások. Nem csak egy tárcánál, hiszen ha valaki akar valamit, kínálnia is kell valamit cserébe” - vélekedett Bugár a koalíciós tárgyalásokról. A politikus szerint kérdéses, hogy az SaS képes-e uralkodni „étvágyán”, hiszen a második legerősebb pártnak számít a koalícióban. Megerősítette, hogy nincsenek házelnöki ambíciói - Sulíkkal ellentétben. „Sulík úr sokat fog tanulni, minden tanácsért hálás lesz. Ez rendben is van, a második Dzurinda-kormány idején Rusko urat és Martináková asszonyt tanítottuk be” - jelentette ki Bugár. A Híd elnöke szerint a Híd az egyedüli a koalíciós pártok közül, amelynek erős kisebbségi programja van, nem szerezne szóbeli egyezségeket kötni az etnikumok jogállásáról, s írásbeli javaslattal érkeznek majd a végleges kormányprogramok kidolgozására. „Nincs pénz. A Magyar Köztársaságnak is hozzá kellett volna járulnia az alaphoz, és nem tudom, van-e rá pénzük” - indokolta Bugár, miért esett kútba a kölcsönös szlovák-magyar megértési alap megszervezése. A politikus szerint a kisebbségekről szóló törvényjavaslat a politikai akarat hiánya miatt nem került be a koalíciós célkitűzések közé. Bugár szerint pártjának nem érdeke az együttműködés, ha a kormányban a Hidat elnyomja a másik szlovák párt - ezért is volt sokáig kétséges, igényt tartanak-e a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettesi posztra. A funkcióval együtt valószínűleg a kulturális és az iskolaügyi tárca egyes hatásköreit is megöröklik. „(Az SDKÚ és a KDH) újabb, és vélhetően utolsó esélyt kapott. Ha most nem mutatjuk meg, hogy a kisebbségi kérdésekben másként is lehet viselkedni, akkor soha. Egyszer lehet csalódást okozni, másodszor már nem. Bízom a partnereimben, abban, hogy minden, amiben megegyeztünk, meg is lesz valósítva - nem csak a kisebbségi kérdésekben” - jelentette ki Bugár. A politikus szerint pártja érdeklődött a kulturális és iskolaügyi minisztérium iránt, de kompromisszumokat kellett kötnie.

Hihetetlen! Andy Warhol szlovák volt?

2010. június 26. - (Ötvenentúl.hu / MTI)

Különleges biztonsági intézkedések mellett készít elő Andy Warhol műveiből kiállítást a szlovákiai Kassán egy galéria, amely az Egyesült Államokból kap kölcsön alkotásokat a tárlatra. Lena Lesková, a Kelet-szlovákiai Galéria igazgatója szerint a kiállítás megvalósításának költségei elérik a 100 ezer eurót (28,4 millió forintot). A tárlat a pop-art művészet ikonjának negyven alkotását vonultatja fel, ebből 24 a pittsburgh-i Andy Warhol Múzeumból érkezik. A műveket első alkalommal mutatják be Szlovákiában, ahonnan Warhol szülei származtak. − A művész valamennyi, az édesanyjához kapcsolódó rajzát elhozzuk Szlovákiába. Ezek jellemzően fekete-fehér alkotások − tájékoztatott Lesková. Az augusztus 6-án, a művész születésnapja alkalmából nyíló kiállítás az Andy Warhol and Julia címet kapta. Az elnevezés arra utal, hogy az anyjával való kapcsolatán keresztül akarják bemutatni az egykori extravagáns művészt. A kiállításra a pozsonyi Nemzeti Galériából, valamint a kelet-szlovákiai Medzilaborce városában működő Andy Warhol Modern Művészeti Múzeumból is érkeznek alkotások Kassára. A művész szülei Medzilaborce közelében éltek, a településen 1991-ben nyílt meg a múzeum, amely a maga nemében az első volt; a pittsburgh-i intézményt, amely Warhol mintegy négyezer alkotását őrzi, csak három évvel később hozták létre. A kassai szervezők változatos kísérő programokkal várják a látogatókat, többek közt homokstrand is készül a galériában, ahol az érdeklődők beleolvashatnak Warhol könyveibe és megnézhetik filmjeit is.

A válaszadást kötelező médiatörvény hét halálos bűne

A Népszabadságnak nyilatkozik Matúš Kostolný, a pozsonyi Sme főszerkesztője

2010. június 27. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Rossznak és a lapok függetlenségét veszélyeztető törekvésnek tartja a kötelező válaszközlésről rendelkező, két éve elfogadott szlovák sajtótörvényt a pozsonyi Sme főszerkesztője. A legnagyobb példányszámú szlovák véleményformáló napilap neves publicistája szerint majd ősszel, a sajtóperekkel kapcsolatos jogerős bírósági ítéletek alapján dől el, mi a valódi célja ennek a jogszabálynak, amelynek eltörlését ígéri az alakulófélben levő szlovákiai jobbközép kormánykoalíció.

- Éppen két éve, 2008. július 1-jétől hatályos Szlovákiában a módosított sajtótörvény, amely a szerkesztőségek számára kötelezővé tette a válaszközlést. Miért léptette életbe ezt a jogszabályt a Robert Fico vezette kabinet és a most távozó kormánypárti többség?

- Egyértelműen a nyomtatott sajtó megzabolázására, a szólásszabadság korlátozására törekedtek. Ugyanis Szlovákiában a rendszerváltás követő években csődbe mentek a kormányhoz vagy valamilyen párthoz közelálló médiumok. Az országos napilapok - miként a hetilapok és regionális újságok is - politikai értelemben függetlenek. Úgy is mondhatnám, hogy szinte kivétel nélkül ellenzékiek, méghozzá minden hivatalban levő pozsonyi kabinettel szemben. A rövidesen távozó kormánypártok főleg a szlovák köztévét igyekeztek a szolgálatukba állítani, miközben minél nagyob teret próbáltak szerezni a nyomtatott médiumokban is. Ezért hajszolták keresztül a parlamentben a kötelező válaszközlésről rendelkező jogszabályt, holott indokolt esetben - főleg akkor, ha lényeges tényekben tévedtünk - a helyreigazítások addig is törvényes lehetőséget teremtettek a korrekciókra.

- Miként fogadták a szerkesztőségek a pozsonyi kormánypártok lépését?

- Aggodalommal. A legjelentősebb szlovákiai napilapok egy alkalommal gyászkeretes, üres címoldalakkal jelentek meg, mindössze azzal az egységes mondattal, hogy a hazai sajtószabadságot temetjük. Nem sokkal később ugyancsak fehér címoldalakon felsoroltuk a módosított sajtótörvény hét halálos bűnét.

- Melyek voltak ezek?

- Arra hívtuk fel olvasóink figyelmét, hogy ezentúl a lapot nem az illetékes és független szerkesztők, hanem a politikusok és más személyek szerkesztik majd, mert a módosított jogszabály széles körű, meglehetősen homályosan körülírt alkalmakat teremt számukra a megjelent cikkek kapcsán a válaszadásra. Ráadásul olyan esetekben is, amikor a közölt információ igaz, de az érintett személy úgy véli, hogy a jó hírnevéhez vagy a magánéletéhez való jogát sértették meg. Válaszadási joguk nemcsak a polgároknak, hanem állami és más intézményeknek, jogi személyeknek is van, ami különböző visszaélésekre adhat alkalmat. A napilapok három napon, a hetilapok pedig a legközelebbi számukban kötelesek közölni ezeket a válaszokat, méghozzá saját kommentár nélkül. Ha elutasítják a megjelentetést, akkor csaknem ötezer euro pénzbírsággal sújthatják az illetékes kiadót, amivel a lapok létét is veszélyeztetik. Aggodalmaiknak nemcsak az akkori ellenzéki képviselők adtak hangot, hanem az EBESZ szakértői is. Ennek ellenére csekély módosítással jóváhagyták tervezetet.

- Marek Madaric szlovák kulturális miniszter két éve azzal érvelt, hogy hasonló törvény számos uniós országban hatályos, amely azért fontos, mert a gyakorlatban még széleskörűbbé teszi a szólásszabadságot. Hatástalanítja a szerkesztőségek és a szerkesztők elfogultságát, manipulációs lehetőségeit. Mi a véleménye erről az álláspontról?

- Franciaországban lehetővé teszik a válasz közlésének követelését az elemző-értékelő cikk kapcsán is, ha az valamilyen módon személyiségi jogokat sért. Hasonló jogszabály hatályos Olaszországban és Belgiumban is. Németország néhány tartományában is lehet kérni a válasz megjelentetését, de csak akkor, ha a kifogásolt cikk tárgyi tévedéseket tartalmaz. A szlovákiai jogszabály jórészt a francia mintát követi, de három lényeges különbséggel. Az egyik az, amit már említettem: a mi törvényünk rendelkezései eléggé homályosak, ezért különböző értelmezésre adnak lehetőséget. Németország és Franciaország jelentős demokratikus hagyományokkal és politiai kultúrával rendelkezik, mindez Szlovákiáról aligha mondható el. A harmadik, s talán a legfontosabb érvem pedig az, hogy mindkét nyugati országban a bíróságok valóban függetlenek, ezért pártatlanul ítélkeznek a sajtóperekben is. Nálunk viszont főleg az elmúlt négy esztendőben az igazságszolgáltatás egyre inkább politikai befolyás alá került. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az utóbbi időben a legtöbb sajtóperben a politikusok, vagy az állami szervek számára kedvező, még a strasbourgi emberjogi bizottság határozataival is ellentétes döntések születtek. Ezt a helyzetet néhány szlovák politikus arra használta fel, hogy saját bevételeit gyarapítsa. Példaként Stefan Harabín volt igazságügyminisztert, a pozsonyi Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnökét említem, aki több megnyert sajtópernek köszönhetően nagy összegeket vágott zsebre.

- Éppen erre a megdöbbentő gyakorlatra utaló cikk váltott ki nagy visszhangot Szlovákiában. Mi a véleménye erről?

- A Plus 7 dní szlovák hetilap főszerkesztője a szlovákiai igazságszolgáltatás vitatható ítéleteit elemző kommentárjában példaként említette, hogy a múlt század ötvenes éveiben, a hírhedt jáchymovi uránbányában rothadó politikai foglyok a rendszerváltás után fejenként mindössze 2655 eurónyi kárpótlást kaptak, Pavol Polka zsolnai bírónak viszont már több, legalábbis vitatható sajtóperek révén eddig már 43 ezer euró ütötte a markát, ami akár a korrupció gyanúját is felkeltheti - állította a kollégám. Emiatt az első- és másodfokú bíróság egyaránt úgy ítélkezett, hogy a szerző megsértette a bíró személyiségi jogait, s ezért nyilvános bocsánatkérésre és 8300 euró bírság megfizetésére kötelezték a kiadót, amely azonban a kassai székhelyű Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. A taláros testület végül megsemmisítette a másodfokú ítéletet. Megállapította, hogy a még elfogadható nyilvános bírálat határai a politikusok és más közszereplők, így a bírák esetében is a legtágabbak, az egyszerű polgárokkal kapcsolatban pedig a legszűkebbek. Nagyon fontosnak tartom, hogy legalább ezen a szinten a sajtószabadságot és a szerkesztőségek függetlenségét erősítő verdikt született.

- Két évvel ezelőtt Robert Fico kijelentette, hogy ő soha nem fogja igénybe venni a kötelező válaszközlés lehetőségét, mert kormányfőként sajtótájékoztatókon, helyreigazítási kérelem révén és más módon is reagálhat egy-egy cikkre. Tavaly mégis megszegte az adott szavát. Éppen a Sme hasábjain. Vajon mi késztette erre?

- A kormányfő gyakran változtatja a véleményét és feledkezik meg korábbi igéreteiről. Ami pedig ezt az ügyet illeti, Robert Fico tavaly novemberben, a csehszlovákiai bársonyos forradalom huszadik évfordulója alkalmából egy tudományosnak meghirdetett - kormánypárti - konferencián azt fejtegette, hogy végre fel kell hagyni a fekete-fehér szemlélettel, mert a szocialista társadalomnak voltak jó oldalai is. Amit saját példájával igyekezett bizonyítani. Azt állította, hogy hogy a hetvenes évek elején egyetemistaként ugyan kérvényeznie kellett az illetékes szervektől, hogy Máltára utazhasson nyaralni, viszont a jelentős összegű ösztöndíjának köszönhetően ezt a kiruccanást is megengedhette magamnak. Mire az egyik munkatársam kommentárjában úgy vélekedett, hogy a kormányfő alighanem párttagként és kádertartalékként kiváltságos helyzetben lehetett, mert ilyen luxust mezei egyetemista egyszerűen nem engedhetett meg magának, ráadásul nyugati utazásról a legtöbb szlovák fiatal legfeljebb csak álmodhatott a letűnt rezsimben. Erre a miniszterelnök azt válaszolta, hogy lapunk megsértette a jó hírnévhez való jogát, mert ő egyetemista korában még nem volt tagja a kommunista pártnak, nem is volt kádertartalék, ezért semmilyen kiváltságai sem lehettek. Törvénytisztelő polgárokként közöltük a válaszát, de az írás alatt megjegyeztük, hogy Robert Fico megszegte az adott szavát.

- Nemrég viszont a kormányfő pert nyert, méghozzá meglehetősen vitatható körülmények között. Mit szólt ehhez az ítélethez?

- Az eset tanulságos, habár nem a módosított sajtótörvény alapján, hanem a személyiségi jogok védelmében indult a per. Az egyik napilap munkatársai azt állították egyik írásukban, hogy Robert Fico a kormányhivatalból távozóban piszkos ganajoknak nevezte őket. Tanúval nem tudták igazolni állításukat, a kormányőrség emberei viszont azt vallották, hogy a kormányfő ilyet nem mondott. A másodfokú bíróság végül nyilvános bocsánatkérésre kötelezte a lapot, továbbá 33 ezer euró pénzbírságra ítélte a kiadót. Véleményem szerint a testület nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a miniszterelnök több esetben nyilvánosan hiénáknak, idiótáknak, prostiknak, kígyóknak nevezte az újságírókat, ami legalábbis jelzésértékű.

- A Sme szerkesztőségével szemben két év alatt mennyien éltek a kötelező válaszadás jogával?

- Ezen a héten, csütörtökig nyolc ilyen kérelem érkezett, amelyeknek a száma az elmúlt két esztendőben jócskán meghaladta a kétszázat. Több mint kilencven százalékukat visszautasítottuk.

- Annak ellenére, hogy a törvény kötelezővé teszi a válasz közlését?

- Igen, mert a jogszabály ugyan nem egyértelműen, de azért mégis csak körvonalazza, hogy milyen esetekben kötelező a kérés teljesítése. Az érintett személynek pontosan meg kell határoznia, hogy a cikk melyik állítását, tényközlését kifogásolja és miért. Többször előfordult, hogy valamelyik minisztériumot vagy állami hivatalt bíráltuk, s olyan személy akart válaszolni, akinek a neve nem is szerepelt az írásunkban. Valójában tehát nem is lehetett megállapítani, hogy tulajdonképpen kit bírál vagy sért a cikk. Példaként említem Vladimír Mečiart is, aki azonnal az egyik kommentár állításával akart vitába szállni, holott a jogszabály szerint nézetekkel és véleményt tükröző írásokra ilyen formában nem lehet válaszolni. Néhány esetben helyreigazítással ismertük el tévedésünket. Azok közül, akiknek nem közöltük a válaszát, többen bírósághoz fordultak jogorvoslatért. Ha jól emlékszem, akkor harmincnégyen.

- Két év múltán mi a véleménye a sajtótörvény törvénymódosítása kapcsán kialakult gyakorlatról?

- Ugyan szó sincs cenzúráról, de a törvény mégis felesleges és rossz, mert főleg a politikusok és az állami hivatalok nyomásgyakorlásának és a sajtószabadság megnyirbálásának egyik eszköze. Veszélyezteti a sajtó függetlenségét. Idén őssszel az előbb említett harmincnégy esetben már valószínűleg jogerős ítéletek születnek. Miként más szerkesztőségek esetében is. Ezek minősítik majd a jogszabályt, amelyről ekkor derül ki, hogy valóban a tények árnyalását, ilyen értelemben tehát a demokrácia kiteljesedését szolgálja-e, vagy pedig a sajtószabadság és a szerkesztőségek függetlenségének lebunkózását tartja alig rejtett céljának.

- Az alakulófélben levő szlovák jobbközép koalíció képviselői már közölték, hogy belátható időn belül eltörlik a kötelező válaszközlésről rendelkező törvényt. Valóra válják az ígéretüket?

- Feltételezhető, hogy igen, csak azt nem tudom, milyen mértékben. Ezért most még csak legfeljebb azt mondhatom el, hogy mi nemcsak Robert Ficoval és más jelenlegi tisztségviselőkkel, hanem még Mikulás Dzurindával is pereskedünk. Más lapok is, mert évekkel ezelőtt kormányfőként olykor ő sem tudta elviselni a róla megjelent bíráló cikkeket. Ami ismét csak azt igazolja, hogy a politikai kultúra és a demokrácia még eléggé képlékeny országunkban.

Ki kell függeszteni a középületekben a nemzeti együttműködés nyilatkozatát

2010. július 3. - (Index.hu)

Legalább ötvenszer hetven centis színes nyomatként kell kirakni holnaptól a parlamenti deklarációt minden államigazgatási épület méltó helyére. Aligha fordulhat elő a nemzeti együttműködés politikai nyilatkozatával, ami a Švejkben Ferenc József őcsászári fensége fényképével, hogy leszarják a legyek. Illetve ha leszarják, Palivec kocsmárosnak, illetve dehogyis neki, hanem a szerv vezetőinek gondoskodniuk kell a letisztításáról, ahogy az 1140/2010. (VII. 2.) Korm. határozat melléklete fogalmaz: „A tábla megfelelő állapotáról és szükség szerinti cseréjéről intézkedni kell.” Ez a mai kormányrendelet írja elő, hogy minden kormányzati épületben ki kell rakni bekeretezve, legalább 50-szer 70 cm-es méretben az Országgyűlés által június 14-én elfogadott nyilatkozatot, amely ezekkel a szavakkal kezdődik: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Egész pontosan: „A központi államigazgatási szervek és területi, helyi szervei, valamint a Kormány általános hatáskörű területi együttműködési államigazgatási szerve, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezetei és a katonai igazgatás területi szervei (a továbbiakban együtt: szerv) által feladatuk ellátása során használt középületekben ... a szerv vezetője által meghatározott méltó és a középület sajátosságainak megfelelő jól látható helyen ki kell helyezni a Nyilatkozatot.” A határozat a többi hatalmi ág képviselőinek nem előírja a nyilatkozat kifüggesztését, hanem kéri tőlük, hogy az általuk használt épületekben is tegyék meg ezt. Ez vonatkozik a köztársasági elnöki hivatalra, az Országgyűlésre, az Alkotmánybíróságra, a bíróságokra, az ügyészségekre, az ombudsmani hivatalokra, az ÁSZ-ra, az MNB-re, a helyi és kisebbségi önkormányzatokra. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapjáról le is tölthető színesben a megfelelő szövegű és külalakú - a nemzeti lobogó előtt ábrázolt, címerrel lezárt, Schmitt Pál országgyűlési elnök valamint Hegedűs Lorántné és Tarnai Richárd jegyzők által aláírt - nyilatkozat. Az LMP így reagált a kormányhatározatra: viccnek is durva lenne. Szerintük az a 20. századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi. A független intézmények felkérése pedig tulajdonképpen hűségnyilatkozat követelése.

Vissza a Rákosi-korszakba?

2010. július 3. - (Népszava)

A Nemzeti Együttműködésről szóló, az Országgyűlés által elfogadott politikai nyilatkozat kötelező közzétételét rendelte el a kormány a tegnap megjelent Magyar Közlöny szerint. A tegnapi kormányhatározat szerint a központi államigazgatási szervek illetve a Magyar Honvédség szervezetei által használt középületekben „méltó és (...) jól látható” helyen a politikai nyilatkozatot ki kell helyezni. A kormány a határozat szerint „tiszteletben tartva az államhatalmi ágak elválasztásának alkotmányos elvét” nem utasítja, hanem felkéri a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, a Magyar Nemzeti Bank elnökét és a helyi önkormányzatok vezetőit, hogy gondoskodjanak ők is a nyilatkozat kihelyezéséről. Az ajánlás szerint a „színes formátumban, méltó minőségben nyomtatott, nyomdai kivitelezésű nyilatkozatot 50×70 cm méretű, álló téglalap alakú keretbe kell foglalni.”

Megrongálták a Nagy Magyarország szerkesztőségét

2010. július 5. - (Tortenelemportal.hu)

Ismeretlen tettes rongálta meg a Nagy Magyarország történelmi magazin szerkesztőségének és könyvesboltjának helyt adó, Budapest belvárosában található épület falát. A lap feljelentést tett rongálás miatt. „Basszátok meg, mocskos nácik!” - üzeni valaki egy áthúzott horogkereszt kíséretében a Nagy Magyarország történelmi magazin Vármegye utcai szerkesztőségének a falán. Mint azt a lap egyik helyszínen lévő munkatársától megtudtuk, a felirat hétfő délben vagy délután kerülhetett a sárga épületre - ő ugyanis fél négykor vette azt észre. A rongálók az üvegre is próbáltak írni valamit, az azonban nem sikerült nekik. A Mandiner kérdésére, hogy vajon miért pont a XX. század elejének történelmével foglalkozó lap szerkesztőségét tisztelték meg az állítólagos antifasiszták, a lap munkatársa azt mondta, valószínűleg a Balfékek kezében Magyarország 1918-1919 címmel futó, Károlyi Mihály mítoszáról szóló lapszám címlapja lehet a ludas, amiért már több helyről is támadták őket. A lap ismeretlen tettes ellen feljelentést tett rongálás miatt.

Jobbik: A nemzeti együttműködésnek nem a falakon a helye

2010. július 3. - (Hírszerző.hu)

A kormányt elragadta a forradalmi hevület, amikor kötelezővé tette a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat kifüggesztését a közintézmények falára - áll a Jobbik szóvivőjének szombati közleményében. Mirkóczki Ádám szerint a rendelkezés a dinamikusan épülő narancsköztársaság egyik szimbóluma lesz. A frissen kiadott kormányrendelet, amely szerint a közintézmények falára kötelező kitenni az elfogadott Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot, azt a rossz emlékezetű forradalmi munkás-paraszti korszakot idézi, amikor Lenin, Sztálin, Rákosi és Kádár arcképei mellett hirdettek hasonló dokumentumokat - áll a Jobbik közleményében. Az ellenzéki párt szóvivője szerint a nemzeti együttműködésnek nem a falakon, hanem a mindennapi tettekben kellene megnyilvánulnia. A Jobbik bízik abban, hogy ezt a kormányhatározatot nem követi „a narancslobogó ünnepélyes felvonása országszerte a nemzeti trikolór mellé”. A huszadik századi magyar történelem legrosszabb korszakait idézi a Lehet Más a Politika (LMP) szerint az a pénteken megjelent kormányhatározat, amely arra szólítja fel az állami intézményeket, hogy tegyék ki a falaikra a Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot. Ráadásul a határozatban a nem központi kormányzati szervek vezetőitől is ugyanezt kérik, ami az LMP szerint azt jelenti, hogy hűségnyilatkozatot követelnek a független állami intézményektől is. „Ez nem az együttműködés, hanem a félelemkeltés rendszere” - áll az LMP pénteki közleményében.

Az MSZP szerint a Fidesz-KDNP újabb határt lépett át

2010. július 3. - (Heti Világgazdaság)

A szocialisták szerint a Fidesz-KDNP egy újabb határt lépett át azzal, hogy kormányrendelettel kötelezik az ország közintézményeit egy olyan, kizárólag a Fidesz-KDNP képviselői által támogatott parlamenti politikai nyilatkozat kifüggesztésére, amely szerintük a nemzeti együttműködést szolgálja, de valójában csak a kormánypártok szemléletét tükrözi. Az MSZP országgyűlési frakciójának szombati közleményében az áll, hogy Magyarországon Horthy Miklós és Rákosi Mátyás, Romániában pedig Nicolae Ceausescu élt hasonló módszerekkel. A „különbség csak az, hogy ők az arcképüket is kötelezően kifüggeszttették a közintézményekben” - írták a szocialisták, hozzátéve: bíznak benne, hogy nem ez lesz a következő lépés. „És remélhetőleg az sem várható, hogy a nyilatkozat alá kiírják a köztisztviselőket megrendszabályozó törvény megfelelő passzusát: akinek ez nem tetszik, annak indok nélkül fel lehet mondani” - tartalmazza a közlemény. Hozzátették: Orbán Viktor „szózatát” ráadásul a kormánytól független intézményekben, a bíróságokon, a nemzeti bankban és az önkormányzatokban is kötelezően közszemlére akarják tenni. „Ez a kormányrendelet nem más, mint Orbán Viktor lemondólevele a nyugati civilizációról”, a demokrácia helyett a hivatalos álláspontot kötelezővé tevő, az ellenvéleményt megtorló totális rendszer kiépítésének szimbolikus lépése. Illeszkedik is a sorba: a médiatörvény, az ország független vezetőinek sorozatban történő leváltása, az alkotmány átírása - írták a szocialisták. Az MSZP a közleményben felszólítja a kormányt, hogy vonja vissza „az elnyomás időszakaira emlékeztető” rendeletet, és „annak az alkotmánynak a szellemében cselekedjen, amelyre felesküdött”. „Maradjon Magyarország szabad, független, sokszínű ország az egyszínű Fidesz-diktatúra helyett!” - tették hozzá. A pénteken megjelent kormányrendeletet élesen kritizálta korábban az LMP és a Jobbik is. A „Legyen béke, szabadság és egyetértés” mottóval kezdődő politikai nyilatkozatot június 14-én fogadta el az Országgyűlés 260 igen, 66 nem szavazattal, 46 tartózkodás mellett. A Fidesz és a KDNP igennel szavazott, nemmel voksolt 50 szocialista és 15 LMP-s politikus. A Jobbik - a nemmel szavazó Novák Előd kivételével - testületileg tartózkodott. A dokumentummal az Országgyűlés azt nyilvánította ki, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek.

A Nemzeti Együttműködésről szóló politikai nyilatkozat

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

A XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.

Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításáról döntöttek. A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyűlés képviselôi kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai.

A Nemzeti Együttműködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élô magyarok. Lehetôség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszerében megtestesülô összefogással képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetôséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit.”

Dr. Schmitt Pál s. k., az Országgyűlés elnöke

Hegedűs Lorándné s. k, az Országgyűlés jegyzője

Dr. Tarnai Richárd s. k., az Országgyűlés jegyzője

Elzárással szankcionálnák a fiatalokat

2010. július 3. - (mti)

Közbiztonság javítását célzó törvénycsomagot nyújtott be a kormány pénteken. A javaslat szerint a fiatalkorúakat pénzbírság helyett elzárással szankcionálnák, mivel nincs jövedelmük. Hasonló eljárásra számíthat, aki feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében vesz részt, és tetten érik. A kis értékű lopások, magánlaksértések, a feloszlatott társadalmi szervezetek tevékenységében való részvétel és a terrorfenyegetettség elleni hatékonyabb fellépés egyaránt szerepel abban a közbiztonság javítását célzó törvényjavaslatban, amit péntek délután nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A javaslat indokolása szerint a szabálysértési törvény módosítását szükségessé teszi egyes cselekmények társadalomra veszélyességének növekedése, a kistelepülésen élőket sújtó tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenül maradása. A módosítás többek között 30-ról 50 ezer forintra növeli az önkormányzat által kiszabható pénzbírság összegét, és lehetővé teszi a fiatalkorúak - eddig tiltott - elzárását is szabálysértés miatt. Ez utóbbi indoka többek között az, hogy miután a fiatalkorúak többnyire nem rendelkeznek önálló jövedelemmel, vagyonnal, így esetükben pénzbírság eleve nem jöhet szóba, és ezért az általuk elkövetett szabálysértéseknél alig van szankcionálási lehetőség. A javaslat tágítja a szabálysértéssel kapcsolatos őrizetbe vétel lehetőségét, illetve a tettenérés fogalmát. „A rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén - ha tettenérésre kerül sor - az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja” - áll az előterjesztésben. A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárásokban a területen már ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja a javaslat, ami bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét. Az indoklás szerint „a közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására”. Alternatív büntetésként a javaslat lehetővé teszi elzárás kiszabását a magánlaksértés, a valótlan bejelentés és a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel szabálysértésénél, valamint a tulajdon elleni szabálysértéseknél. Ennek nem csak az lehet a következménye, hogy fokozódik a visszatartó erő ezeknek a szabálysértéseknek az elkövetésénél, ennél lényegesebb, hogy növekedhet a felderítés eredményessége, hiszen az elzárással is sújtható szabálysértések esetén eltérő a szabályozás, például gyorsított eljárás van érvényben, olvasható az indoklásban. A javaslat szerint a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését, valamint a szükséges döntési szintek csökkentését, és így a döntések gyorsítását eredményezi, hogy ezeket a feladatokat az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter irányításával végzik majd.

Foci vb 2010 - Mélyföld - Felvidék 2:1 - Így is le a kalappal...

2010. június 28. - (Iván Aurél - dehir.hu)

Egy csodával kevesebb, kiestek a szlovákok. Éreztem ezt előtte is, de azért így is le a kalappal. Hollandia-Szlovákia 2-1. Történt egyszer, 2009 szeptemberében, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök Szécsényben azt mondta Bajnai Gordon magyar miniszterelnöknek: jó lenne, ha a magyarokkal együtt ünnepelhetné a két nemzeti válogatott vb-kvalifikációját. Csípős megjegyzés volt ez, mert akkor a szlovákok vezették csoportjukat, a magyaroknak pedig éppen Zlatan Ibrahimovics mellén ment el a továbbjutás. Azóta sokat változott a világ. Robert Fico már nem kormányfő, Bajnai Gordon sem. Magyarország nincs kint a vb-n, a szlovákok pedig éppen a sorsdöntő meccset játszanak a hollandokkal. Szokták mondani, kis pénz kis foci és fordítva. Ez a meccs éppen ennek a tételnek a bizonyítása. Hollandiában még a kilincs is aranyból van, Szlovákiában meg nem hiszem, hogy a magyarnál jobb állapotok uralkodnak. Vajon kell-e a pénz a sikerhez? Csodák és kutyavásárok csak egyszer vannak, a szlovákok legyőzték az olaszokat. Vajon csak fellángolás volt, vagy jól tepernek a tótok? Az egyik kollégám azt mondta, hogy Hollandiában úgy néznek ránk, mint egy balkánira. Be nem fogadnak senkit, maximum megtűrnek. Emlékeznek még a de Bour fivérekre. Állandó összetűzésben voltak a helyi liberális sajtóval. A narancssárgák nem cicóztak a szlovákokkal sem. A szlovákokat ez nem érdekelte és írom is, hogy miért. Csak akkor zavar, ha lenéznek, ha te ugyanazzal a mércével akarod nézni a világot, mint ők. Ha a szemükben akarsz nagy lenni. Ha nem arra figyelsz, hanem magadra, a szurkolóidra, az országodra, az emberekre, akkor nem számít, mit gondolnak a narancsok. Önbizalom kérdése az egész és ebből jelesre vizsgáztak a szlovákok. Még akkor is, ha kikaptak és kiestek. Nem várták, hogy mások segítsenek rajtuk. Nekünk sem kellene. Kis zavarral élve, nem Brüsszelből jön a megváltás, hanem itthonról. Ott annyira érdekel bárkit is Szlovákia vagy Magyarország, mint néhány évtizede Moszkvában. Talán az utóbbiak még egy kicsit jobban is érdeklődtek a térség iránt. Visszatérve a pénz és a foci összefüggésére, lehet, hogy a sikerért fizetni kell, de akkor az amerikaiak miért estek ki, és miért nem lett eddig világbajnok Dubai vagy Luxemburg. Talán, mert nemcsak pénzkérdés, hanem az önbecsülésé is. A szlovák csapatnak volt ilyen, a hollandoknak is. A franciáknak - ti. a csapatnak - nem volt. Ezért nézik, velem együtt a tévéből a meccset.

Hollandia-Szlovákia 2-1 (1-0)

Moses Mabhida Stadion, 60 ezer néző. Vezette: Alberto Undiano Mallenco (spanyol).

Gól: Robben 19., Sneijder 84., ill. Vittek 94.

Hollandia: Stekelenburg 7 - Van der Wiel 6, Heitinga 6, Mathijsen 6, V. Bronckhorst 6 - De Jong 5, Van Bommel 6, Kuyt 6, Sneijder 7, Robben 7 - Van Persie 6

Szlovákia: Mucha 7 - Pekarik 6, Durica 5, Skrtel 5, Zábavník 6 - Kucka 5, Weiss 5, Stoch 6, Hamsík 5 - Jendrisek 5, Vittek 6

Hegyi Iván Afrikában: Irigylünk, jaj, Szlovákia!

2010. június 25. - (Hegyi Iván - Népszabadság)

Nézzünk körbe... Nem nagy körbe. Ott, a közelben - mondom innen, Dél-Afrikából, és Magyarországra gondolok. Pretoriából jelenti munkatársunk. Igaz, Matjaz Kek, a szlovénok szövetségi kapitánya Port Elizabeth-ben zokogott a kiesés után. Kis ideig beszélt az angolok elleni mérkőzést (0-1) követő sajtótájékoztatón, majd elcsuklott a hangja, aztán szünetet kellett tartani a szakvezető mindenkit megható, keserves sírása miatt. Még egyszer: annyi történt, hogy a kétmilliós Szlovénia válogatottja négy ponttal - és az amerikai Donovannek a 91. percben az algériai hálóba juttatott labdája nyomán - elbúcsúzott a világbajnokságtól. Könnyesen, pechesen, és általános együttérzéstől, valamint tisztelettől övezve. Az ötmilliós Szlovákia négy ponttal benn maradt. Már az is csoda volt, hogy - a futball történetében először - kivívta a vb-részvétel jogát. A legjobb tizenhat közé kerüléshez pedig le kellett győznie a címvédőt, és megoldotta a feladatot. Igaz, a johannesburgi Ellis Parkban alighanem minden idők leggyengébb olasz válogatottját láttam, de így is bámulom a szlovákokat bátorságukért, három góljukért, amilyen szenzációs, olyannyira megérdemelt sikerükért. Vladimir Weiss előtt is megemelném a kalapom, ha nem tudnám, hogy a szövetségi kapitány „buzeránsoknak” nevezte a csapatát (ma már nyilvánvaló: elhamarkodottan) kritizáló szlovák újságírókat, ráadásul még elnézést sem kért tőlük. Jellemző a szakvezető és a sajtó viszonyára, hogy az itáliaiak elleni diadal előtt a szlovák média azt jelentette: „Weiss már megint felforgatta csapatát.” Részben érthető tehát, ha a tréner dühös, de a stílusa: nem stílus. A miénk sem az. Nálunk a jelenlegi „futballkultúra” körülbelül annyiból áll, hogy néhány ezer ember hőzöng a lelátón, a Guantanamera dallamára énekelve: „Utálunk, szar Szlovákia”. Ez a mai magyar labdarúgás törzsközönsége. Weiss sem ment a szomszédba otrombaságért, viszont világra szóló eredményt produkált. Mifelénk az imént idézett hangnem van, más nincs, mert ami az úgynevezett szakmai munkát illeti... Az negyedszázada egyenlő a nullával; most minden magyar nagyokos mehetne (nem illemtanári: futballügyi) tanácsért Weisshez. A közönség meg azt dalolhatná: „Irigylünk, jaj, Szlovákia.” A labdarúgásban lassan már a szomszédtól is olyan messze vagyunk, mint Magyarország Dél-Afrikától, azaz a selejtezőkön „örök negyedik” válogatott a világbajnokságtól...

„Remélem, ez már siker” - visszavágott a médiának a szlovák Mourinho

2010. június 25. - (origo - mti)

Miután a sajtó nekitámadt, ő pedig válaszában kibaszott buzeránsnak nevezte az újságírókat, Vladimir Weiss, a szlovák labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya az olaszok elleni diadalt követően gúnyosan reagált a gratulációra. Szlovákia nagyvárosaiban éjszaka ünneplés kezdődött, az újságok álomról, senkikből vb-hősökké vált labdarúgókról írnak, míg a szurkolók szerint Weiss nem más, mint Szlovákia Mourinhója. Pokolból a mennybe, került pár nap alatt a szlovák labdarúgó-válogatott. Az Új-Zélanddal játszott döntetlen és a Paraguaytól elszenvedett vereség után a hazai sajtó durván nekitámadt a csapatnak. Válaszul Vladimir Weiss szövetségi kapitány a pretoriai sajtótájékoztatón nem akart kínos kérdésekre válaszolni, s távozóban kibaszott buzeránsként aposztrofálta az újságírókat. Ezek után története talán legjobb teljesítményével 3-2-re nyert a válogatott a világbajnok olaszok ellen, és ezzel bejutott a nyolcaddöntőbe. A sajtó azonnal váltott, a johannesburgi mérkőzés után azonban a válogatott adott csattanós választ, és senki sem nyilatkozott az erre a célra kialakított úgynevezett vegyes zónában. Vladimir Weiss viszont igen, aki a hozzáintézett gratulációt követően elsőként annyit mondott a szlovák újságíróknak: „Remélem, ez már siker!” „Eddig is hittem a csapatban, ezután is fogok. Fantasztikus mérkőzést játszottunk, megmutattuk, mire vagyunk képesek bátor futballal. Ez volt kapitányságom alatt a legjobb mérkőzés, amit játszottunk, nem is emlékszem, mikor kapott utoljára három gólt Olaszország. Elértük azt, amiről a vébé előtt csak álmodni mertünk. Továbbra is a földön kell járnunk, nem szabad elszállnunk” - mondta a kapitány. A szlovákiai nagyvárosokban csütörtökön este ezrek vonultak az utcára, hogy megünnepeljék a nem várt, de remélt sikert. Pozsonyban, Besztercebányán, Kassán és néhány más helyen az emberek a tereken óriáskivetítőkön nézték végig a meccset. Később megteltek a kocsmák, a bárok és a vendéglők. „Olyan volt a forgalom, mint szilveszter lett volna” - mondta a televíziónak az egyik vendéglős, aki sok más társához hasonlóan kora hajnalig tartott nyitva. Az utcákon az éjjel sok volt ugyan a kiabáló, ittas ember, de rendbontásról nem érkezett jelentés. „A sereghajtó, akinek ráadásul az első két mérkőzése sem sikerült fényesen, most kétvállra fektette a többszörös világbajnokot, s megérdemelten hazaküldte” - írja a Pravda című napilap, amely a többi újsághoz hasonlóan az első oldalon kommentálja a Szlovákia-Olaszország (3-2) mérkőzést. Már a címek is sokat mondóak: Afrikában szlovák csoda történt (Sme), Ez a mérkőzés egy álom volt (Novy Cas), Dél-Afrikában folytatódik a szlovák álom (Hospodárské Noviny), Fiúk, köszönjük! (Plus jeden den). „Szlovákia afrikai álmát álmodja, mégpedig a címvédő olaszok számlájára” - írja a Sport című napilap. A Sme vezércikke szerint Szlovákia „feltámadt”, s „a tegnapi senkikből egyszerre hősök lettek”. A futball csodálatos játék. A szlovák futball az olaszok elleni teljesítménnyel az egész világon elismerést szerzett magának. Az ilyen siker néha magasba röpíti a csapatokat, s az ilyen csapatoknak szerencséjük is lenni szokott. Szép lenne, ha ez lenne Szlovákia esete is - írja a lap. A Hospodárske noviny szerint az önálló Szlovákia majdnem két évtizede alatt most nyújtotta legjobb teljesítményét a labdarúgó válogatott. Az újság ugyanakkor úgy véli: be kell ismerni, hogy Szlovákiának hatalmas szerencséje is volt. Sokat köszönhet Új-Zélandnak, amely a szlovákokon kívül képes volt az olaszokkal is döntetlenre játszani, s ezzel tovább éltette a szlovákok reményét a továbbjutásra. Ugyanakkor a Paraguay elleni, immár harmadik döntetlen azt jelentette, hogy az új-zélandiak elbúcsúznak a világbajnokságtól. A lapok egybehangzóan megállapítják: a két nem jól sikerült mérkőzés után a szlovák válogatott olyan kollektív mozgósításra volt képes, amely ellen még a címvédő olaszok sem találtak ellenszert. A fórumokon a szurkolók lelkendeznek, több helyen olvasható, hogy az első két meccset követően még lesajnált kapitányt „szlovák Mourinho” névvel illetik.

Saláta Kornél ismerősei bizakodnak, hogy a hátvéd hamarosan pályára lép

2010. június 25. - (Duna TV Híradó)

Örömmámorban úszik Szlovákia, miután a dél-afrikai világbajnokságon az ország válogatottja 3:2-re megverte a címvédő olaszokat. Szlovákiában kevesen bíztak az eddig gyengélkedő csapatuk sikerében. Álommérkőzés! Gólok, amelyek sokkolták a világot! Szlovák csoda Afrikában! - így értékelik Szlovákiában a csütörtök esti hihetetlen győzelmet az olaszok ellen. Pozsony központjában hatalmas kivetítőkön lélegzetvisszafojtva figyelték a rajongók a világbajnokság talán eddigi legizgalmasabb mérkőzését. A kocsmák és vendéglátóhelyek is tele voltak. Garamkövesd a szlovák válogatott magyar hátvédjének szülőfaluja. A drukkerek sajnálják, hogy Saláta Kornél az olaszok ellen nem lépett pályára, de nagyon büszkék rá. - Kornél nagyon jó csapatban játszik, sikeres és vinni fogja valamire - vélekedik Bagó László. A focistának a közeli Párkányban is népes rajongótábora van, innen indult a karrierje is. - Hogy miért nem játszott, miért játszott? Lehet, hogy most a hollandok ellen fönt lesz a pályán. Megint segít Szlovákiának, mert biztos, hogyha pályán lesz, segít - bizakodott Bohumil Toberny, Kornél egykori edzője. Párkány polgármestere évek óta ismeri Saláta Kornélt, vezette azt az ifjúsági csapatot is, ahol Kornél pályafutása kezdődött. - A leglényegesebb az, hogy a gyerek nem hagyja magát elkapatni, és meg vagyok róla győződve, hogy rövid időn belül valahol külföldön fogja folytatni - jegyezte meg Ján Oravec. Ezt mondja Saláta Kornél öccse, Krisztián is, akit telefonon sikerült elérnünk. - Szerintem valamilyen svájci klub lenne az első lépés, a svájci liga - fűzte hozzá Saláta Krisztián. A világbajnokság meglepetés csapatának tartott szlovák válogatott legközelebb Hollandiával játszik.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
..................................................................................................................................................

		Máj 2024

Po	Ut	St	Št	Pi	So	Ne
29	30	1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17 Slovenský metodický deň materských škôl Komárňansko-ostrihomskej župy	18 XIV. Túra na Pilíš	19 Turíčna omša v Kerestúri
20	21	22	23	24	25 75. výročie založenia školy v Slovenskom Komlóši I. Festival Polovcov v Palote	26
27	28 O békešských osadách v Budapešti	29	30 Súbeh VPN ZSM Poznaj svoje korene – Škola v prírode na Slovensku 2024	31 Regionálne kolá súťaže Slovenské spievanky a veršovačky Slovenské spievanky a veršovačky Hodžov novinový článok 2024	1	2

Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Tel.: (+36 1) 878 1431
Fax: (+36 1) 878 1432

Poštová adresa: 1558 Budapest, Pf. 199

RSS Facebook E-mail

luno.hu

OnLine LuNo Portál | Ľudové noviny
Portál Slovákov v Maďarsku
Az Országos Szlovák Önkormányzat által alapított lap
Ľudové noviny –
týždenník Slovákov v Maďarsku
(ISSN 0456-829X)
Főszerkesztő neve: Fábián Éva

Školy

Samosprávy

Odporúčame

E-mail: Táto e-mailová adresa je chránená pred spamovacími robotmi. Na jej zobrazenie potrebuješ mať nainštalovaný JavaScript.
Adresa/Cím: 1135 Budapest,
Csata utca 17. 1/9
Poštová adresa:
1558 Budapest, Pf. 199
Telefón: (+36 1) 878 1431
Tel./ Fax: (+36 1) 878 1432
Vydavateľ/Kiadó: SlovakUm Nonprofit Közhasznú Kft.

red blue brown green gray pink