Imrich Fuhl válogatásában

Nagy bajban a szlovák koalíció?

2010. december 25. - (ujszo.com)

Nagy bajban van az SDKÚ, az SaS, a KDH és a Híd - véli Ivan Gašparovič köztársasági elnök. Az államfő szerint ennek oka a koalíción belüli feszültség. „Nagyon ideges politikai légkör alakult ki Szlovákiában, amely oda vezet, hogy az állampolgár azt gondolhatja, nem lehet pozitív az, amit ez a négy párt művel” - mondta Gašparovič. Az államfő úgy véli, „ha el akarunk érni valamit, ami segítséget jelent az állampolgároknak, és megerősíti Szlovákiát, akkor bizonyos kompromisszumos megoldásokat kell keresni, olyan kérdésekben is, amelyek politikai feszültséget keltenek egyes pártok háza táján”. Az elnököt örömmel tölti el, hogy a júniusi parlamenti választásokon a lakosság 58,83 százaléka részt vett. Éppen ezért szeretné, ha a lakosság akaratát figyelembe vennék. Ivan Gašparovič pozitívan értékelte Iveta Radičová kormányával való eddigi együttműködését.

Bugár a hazafiságról és a nacionalizmusról

Igencsak nagy a különbség a szlovákiai magyar

és a magyarországi szlovák kisebbség között

2010. december 23. - (Népszava / sita)

Bugár Béla, a Híd (Most) nevű szlovákiai kormánypárt elnöke úgy véli, hogy igencsak nagy a különbség a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség között. A szlovákiai magyarok sokkal jobban védelmezik nemzetiségüket, mint a Magyarországon élő szlovákok - véli Bugár. „Egy magyarországi szlovák sokkal inkább vallja magát magyarnak, bár az anyanyelve szlovák. Az ok az, hogy jóval kevesebben vannak. Nálunk Szlovákiában azonban az a magyar is magyarnak is vallja magát, aki a Szlovák Köztársaság állampolgára” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek a Híd elnöke. Bugár a továbbiakban hozzáfűzte, hogy a Robert Fico vezette kormány idejében, vagyis a 2006-2010-es időszakban komoly nyomás nehezedett a szlovákiai magyarságra, s ez természetesen ellenreakciót váltott ki. „Ez azt okozta, hogy a szlovákiai magyarok is szükségét érezték, hogy erősebben hallassák hangjukat,” szögezte le a Híd-elnök. Aláhúzta, hogy óriási a különbség a nacionalista és a hazafi között. „Míg a hazafi azt mondja, mindent a hazáért, a nacionalista azt, hogy természetesen mindent a hazáért, de mások kárára. Ez a különbség. A nacionalista mástól vesz el” - ecsetelte a pártelnök. A vezető politikus úgy látja, pártjának vannak még tartalékai a kisebbségekhez való viszonyban. „A Híd párton még mindig ott a bélyeg, hogy sokkal inkább magyar, mint polgári párt. De elkezdett működni a dolog, az emberek kezdik tudatosítani, hogy nem az a fontos, melyik oldalhoz tartozik valaki, hanem az, hogy milyen ember,” fejtette ki Bugár Béla. Szlovákia környezetvédelmi minisztere, Nagy József feljelentette az ügyészségen az amerikai Interblue Group társaság képviselőit. A zöldtárca vezetője azért folyamodott ehhez a lépéshez, mert a vállalat nem fizette ki a Szlovákiával szembeni 15 millió eurós tartozását. A pozsonyi környezetvédelmi minisztérium visszautasítja az amerikai társaság magyarázatát, miszerint azért nem fizetett, mert a szlovák kabinet nem dolgozta ki az ehhez szükséges tervezeteket. A légszennyezési kvóták eladását 2008-ban a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) környezetvédelmi minisztere, Ján Chrbet hagyta jóvá. Abban az időben a piaci ár feléért adta el a kvótákat az amerikai Interblue Group cégnek. Ezzel az „üzlettel” mintegy 66 millió euró kárt okozott az államnak. Egy évvel ezelőtt az amerikai cég megszűnt, állítólagos jogutódját azonban Szlovákia soha nem ismerte el.

A Híd az összes kisebbséget képviseli?

2010. december 24. - (ujszo.com)

A Híd az egyedüli párt, amely minden kisebbség érdekeit képviseli - mondta Bugár Béla pártelnök a TA3 hírtelevízió csütörtök esti műsorában. „Mi vagyunk az egyedüliek, akiket minden kisebbség problémája foglalkoztat” - felelte arra a kérdésre, hogy ki képviseli a magyarok érdekeit Szlovákiában. A pártvezető szerint azoknak a pártoknak van jövőjük, amelyek a megbékélést hirdetik. Bugár úgy véli, Szlovákia és Magyarország kapcsolatai az új szlovák kormány hivatalba lépését követően javultak, szóbeli síkon mindenképp. „Az, hogy a magyar parlamentben ott a Jobbik, nem kell, hogy befolyásolja a magyar és a szlovák kormány kapcsolatait. A Fidesznek kell döntenie, hogy akarja befolyásolni a két ország kapcsolatait” - mondta.

Schmitt: Magyarországnak kötelessége odafigyelni a kisebbségekre

2010. december 17. - (mti)

A köztársasági elnök szerint Magyarországnak kötelessége odafigyelni a kisebbségekre, hiszen a magyarok sorsa összefonódott a térség más nemzetiségeivel. Schmitt Pál a Kisebbségekért Díjak átadásán szombaton a Sándor-palotában azt mondta: egy ország erejét az adja, hogy a benne élő kisebb közösségek mennyire tartanak össze, tisztában vannak-e értékeikkel, segítik-e egymást. „Számunkra érték a többnyelvűség, a hagyományok színessége, a megélt örökség” - jelentette ki az államfő, hozzátéve, hogy az elégedett kisebbség lojális az államhoz, amelynek polgára. Schmitt Pál beszéde után Szászfalvi László államtitkárral közösen Kisebbségekért Díjat adott át Lázók Anikó jogásznak, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány irodavezetőjének; Michelisz József költőnek, német nemzetiségi pedagógusnak; az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskolának; Riba Etelkának, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnökének és Ruva Pál Sándor roma költőnek.

Díjátadás, ünnepségek a Kisebbségek Napján

2010. december 20. - (nek.gov.hu)

Magyarország köztársasági elnöke, Schmitt Pál jelenlétében 2010. december 18-án Budapesten adták át az idei évi Kisebbségekért Díjakat. A rangos állami kitüntetésben dr. Lázók Anikó, a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány irodaigazgatója, Michelisz József költő, német nemzetiségi pedagógus, Riba Etelka pedagógus, újságíró, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke, Ruva Pál Sándor roma költő, író, újságíró és az Országos Lengyel Nyelvoktató Iskola részesült. A 2010. évi Kisebbségekért Díjakat Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára adta át. Az ünnepséget a magyarországi nemzetiségi színházak gálaműsora követte a Millenáris parkban. A Kisebbségek Napján dr. Latorcai Csaba, a KIM nemzetiségekért és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára is köszöntötte a kisebbségek képviselőit.

A Kisebbségekért Díj Hazai Kisebbségekért Tagozata átadásakor a Sándor palotában Schmitt Pál beszédében kiemelte: egy ország erejét az adja, hogy a benne élő kisebb közösségek mennyire tartanak össze, tisztában vannak-e értékeikkel, segítik-e egymást. A köztársasági elnök szerint Magyarországnak kötelessége odafigyelni a kisebbségekre, hiszen a magyarok sorsa összefonódott a térség más nemzetiségeivel. Schmitt Pál hangsúlyozta, Magyarország számára érték a többnyelvűség, a hagyományok színessége, a megélt örökség. A köztársasági elnöknek a Kisebbségekért Díj átadásán elhangzott beszéde itt érhető el:

http://keh.hu/index.php?submenu=beszedek&id=550&details=1&cat=22

A Kisebbségekért Díj a hazai kisebbségek érdekében a közéletben, az oktatásban, a kultúrában, az egyházi életben, a tudományban, a tömegtájékoztatásban, a gazdasági önszerveződés területén példaértékű tevékenységet végző személyek, szervezetek és kisebbségi önkormányzatok elismerésére szolgál. A nemzetiségi közösségek képviselői és szervezetei a 2010. évi Kisebbségekért Díjra 70 személy, illetve szervezet kitüntetésére tettek javaslatot. A beérkezett ajánlások alapján, a kisebbségpolitikában érintett szaktárcák képviselőiből alakult bizottság javaslatára is figyelemmel, a díjazottak személyéről Magyarország miniszterelnöke döntött. A díjazottak méltatása itt érhető el:

http://www.nek.gov.hu/data/files/192840025.doc

A díj átadásán, a Sándor palotában készült képek itt tekinthetők meg:

http://keh.hu/index.php?submenu=galeria&gid=173

A Kisebbségekért Díj átadást követően a Millenáris parkban nemzetiségi színházi gálaműsorra került sor. A program megnyitóján, a Kisebbségek Napja alkalmából Szászfalvi László köszöntötte a kitüntetetteket, a kisebbségek képviselőit:

http://www.nek.gov.hu/data/files/192840039.rtf

A nemzetiségekért felelős államtitkár utalt arra, hogy kisebbségnek lenni bárhol a világon nehezebb, mint a többséghez tartozni. Nehezebb, mert egyidejűleg kell lépést tartani a szűkebben vett népük társadalmi, nyelvi, kulturális folyamataival, követni a többségi nemzet folyamatait, sőt létérdek az anyaországokkal való harmonikus kapcsolattartás is. Ez többletmunkát, többlet-odafigyelést igényel, ami bizony erőfeszítéssel, nem egyszer a közegellenállás leküzdésével, a nem várt buktatók leküzdésével is jár. A több nyelvben, kultúrában, mentalitásban való jártasságuk ugyanakkor olyan tudástöbbletet jelent, amellyel a csak egynyelvű, egykultúrájú emberek és csoportok nem rendelkeznek.

Szászfalvi László utalt arra is, kikristályosodtak a kisebbségi joganyag felülvizsgálatának és a következő évek támogatási rendszerének az alapelvei és módozatai. A visszaélések csökkentését megcélozva, a valóságos identitásmegőrző tevékenységet és a kisebbséghez való tényleges tartozást kell szem előtt tartanunk, legyen szó akár a kisebbségi önkormányzati választásokról, akár a támogatás szisztémájának az átalakításáról.

A nemzetiségi színházak gálaműsora keretében első alkalommal adták át a színházi háttérszakmák művelői részére a Magyar Teátrumi Társaság által alapított Nemzetiségi Színházi Szakai Díjat. A rangos elismerésben Lamár János, a Pécsi Horvát Színház hangmérnöke részesült. A több évtizedes szakmai munkát jutalmazó díjat a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke adta át. Vasvári Csaba, a Székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója kiemelte, az elismerés annak is szól, hogy a magyarországi nemzetiségi anyanyelvű színjátszás szerves része hazánk színházi életének.

A színházi gálaműsort követően dr. Latorcai Csaba mondott pohárköszöntőt:

http://www.nek.gov.hu/data/files/192840050.rtf

A nemzetiségekért felelős helyettes államtitkár köszönetét fejezte ki a gálaműsor előkészítésében és lebonyolításában részt vevő művészeknek. Utalt arra, hogy a kisebbségi színházak bemutatója bizonyíték volt arra, hogy a sajátosságok megőrzése és az integrálódás a hazai társadalmi, művészeti életben nem egymást kizáró fogalmak, hanem jól kiegészíthetik egymást.

Riba Etelka pedagógus, újságíró, az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke

Riba Etelka immár három és fél évtizede legendás szorgalommal és töretlen kitartással dolgozik a magyarországi szlovák kultúra ápolásán, átörökítésén. Megbízhatóságával és precizitásával az anyanyelvű oktatás, a közművelődés és a közélet számos területén járult hozzá a hazai szlovák közösség törekvéseinek megvalósulásához. Riba Etelka a Békés megyei Kétsopronyban nevelkedett ötgyermekes szlovák családban. A békéscsabai szlovák nemzetiségi gimnázium elvégzése után a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsésztudományi Karán középiskolai tanári diplomát szerzett. Közel egy évtizeden át szerkesztette a hazai szlovákság hetilapjának gyermekrovatát, író-olvasó találkozókat szervezett, a gyerekeknek rendhagyó ismeretterjesztő órákat tartott, a fiatalok részére olvasótáborokat vezetett, tankönyveket fordított, szlovák nyelvű irodalmi és néprajzi kötetek szerkesztett. 1998 óta az Országos Szlovák Önkormányzat alelnöke. Gazdag tapasztalatai és személyes kapcsolatai révén munkája nélkülözhetetlen a helyi szlovák önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel való együttműködés terén. Felkészültsége, munkabírása, őszinte embersége alapján országszerte tisztelet és bizalom övezi a szlovák közösségek körében. Riba Etelka a magyarországi szlovák kulturális értékek megőrzése és a nemzetiségi önazonosság megerősítése érdekében végzett több évtizedes kimagasló munkája, közéleti szerepvállalása elismeréseként részesült a 2010. évi Kisebbségekért Díjban.

Újra lehet pályázni magyar-szlovák határon átnyúló fejlesztésekre

2010. december 21. - (nfu.hu)

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség mint a program Irányító Hatósága, együttműködésben a Szlovák Köztársaság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumával, 2010. december 1-jével megjelentette a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 harmadik pályázati felhívását.

A pályázati felhívással a program öt beavatkozási területe nyílik meg a pályázók előtt:

• Üzleti együttműködések elősegítése

• Vízgazdálkodás

• Vízgazdálkodási tanulmányok, tervek és képzések a természeti környezet védelmének ösztönzésére

• Szélessávú internet kiépítése

• és a Közösségi csatlakozási programok, média; az információáramlás elősegítése

A támogatható tevékenységek pontos köre a Pályázati Útmutató 1.3-as fejezetében található meg. A projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság társfinanszírozásával valósulnak meg. E pályázati felhívás keretében összesen 10 365 801 euró ERFA közösségi forrás áll rendelkezésre a pályázati anyagban található tématerületek szerinti bontásban. Pályázat benyújtására és támogatásra jogosultak jellemzően az állami/önkormányzati és non-profit szervezetek. A pályázatokat magyar-szlovák partnerségben kell elkészíteni. A pályázatokat egyfordulós nyílt, egyszerűsített eljárásrend keretében kell benyújtani angol nyelven.

Benyújtási határidő: 2011. február 28. A pályázatok elektronikus elkészítésére és a beadásra szolgáló IMIR 2007-2013 Front Office pályázati modul 2011. január 3-tól lesz elérhető a program honlapján.

Átadták a Hollóháza és Szkáros közötti utat

2010. december 20. - (OrientPess)

Ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak a Hollóháza és a szlovákiai Szkáros közötti út magyarországi szakaszát. A magyarországi szakaszon eddig nehézkesen lehetett közlekedni, mert csak földút vezetett a határig. Most már a magyar oldalról is bitumenezett úton lehet haladni, egészen Szkárosig. Az ünnepi alkalomból a résztvevők autókonvoja Hollóházától indulva Szkároson át egészen Zsadányig ereszkedett le a szerpentinen, majd visszahajtott a határra, ahol Csiger Lajos, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés alelnöke, valamint Koleszár Sándor, Hollóháza polgármestere köszöntötte a megjelenteket. A megnyitón elhangzott, a Nemzeti Infrastruktúra fejlesztő Zrt. az Európai Unió támogatásával 1,74 millió euróból építette meg a 984 méteres útszakaszt, amelynek köszönhetően lehetővé válik a fenntartható fejlődés elvének érvényesülése a két ország határ menti régióiban. Csiger Lajos beszédében kiemelte: „bár Magyarország és Szlovákia Európai Uniós csatlakozásával a két ország között húzódó határ az Európai Unió belső határává vált, „eltűnése” nem egyik napról a másikra történt. A csatlakozás következményeként azonban a térség számos potenciálja válik kihasználhatóvá, s megvalósulhat a személyek és áruk szabad mozgása. Leomlanak a két ország gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködésének falai, és ez a falomlás lehetővé teszi a határtérség kapacitásainak és infrastruktúrájának közös, hatékonyabb használatát, így növelve ezen együttműködések által e térség versenyképességét. A versenyképesség növelésének alapfeltétele az infrastruktúra fejlesztése.” A mostani Hollóháza-Skáros összekötő út építését a Kassa Megyei Önkormányzat kezdeményezte és a benyújtott pályázat magabiztosan nyert a Magyarország-Szlovákia Program első pályázati fordulójában, még a tavalyi év tavaszán. Hozzá kell tenni, hogy az Európai Uniós programok keretén belül több határ-menti összekötő út építésére, korszerűsítésére vonatkozó pályázat nyert támogatást, így a Kéked - Abaújnádasd, a Zemplénagárd - Nagytárkány, a Perin - Buzita - Szemere összekötő út, a Karos - Bodrogszerdahely út felújítása, de említhetnénk a Mikóháza - Szentmihályfalva között épített kerékpárutat is. A megyei közgyűlés alelnöke köszöntőjében így fogalmazott: „a Kassa megyei kollégákkal való kiváló együttműködés garancia arra, hogy az elkövetkezendő években egyre több Európai Uniós forráshoz jut térségünk, ami közelebb hozza és egy közös európai platformra emeli a két nemzet polgárait, s az infrastruktúra megteremtése után beindulhat az a regionális gazdasági fejlődés, amelyet ezek a programok, és azok az utak segítenek elő, amelyen a mai naptól Hollóháza és Skáros között is járhatunk.”

Leöntötték Cirill és Metód szobrát Révkomáromban

2010. december 19. - (mti)

:Sárga festékkel töltött zacskót vágtak vasárnapra virradóra Cirill és Metód szobrához Révkomáromban. Megrongálták a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet egyik emléktábláját is. Sárga festékkel töltött zacskót vágtak Cirill és Metód szobrához vasárnapra virradóra a szlovákiai Révkomáromban. Az Új Szó című szlovákiai magyar napilap úgy tudja, hogy „mindössze egy körülbelül 30 centiméteres folt van a szobor talapzatán és a bal oldali alak, Szent Cirill lábán”. „Valaki egy sárga festékkel megtöltött zacskót vágott a szoborhoz. Nem tudjuk ki volt. Feljelentést készülök tenni a rendőrségen” - közölte Jozef Cernek, a Matica Slovenská szlovák kulturális szervezet helyi szervezetének elnöke. Cirill és Metód szobrát júliusban helyezték át a szlovák kulturális szervezet székháza elől a Kossuth téri körforgalom közepére. A leleplezésen részt vett Robert Fico akkori szlovák miniszterelnök is. A Cirill és Metód-szobrot a szlovák kormány a város engedélye nélkül helyezte el a köztéren. A város vezetése azért ellenezte a szobor köztéren való elhelyezését, mert szerinte nincs semmiféle bizonyíték arra nézve, hogy a hittérítők bármikor is jártak volna a városban vagy környékén. Jozef Cernek elmondta, hogy a Matica Slovenská székházán elhelyezett emléktáblát is megrongálták, itt a kár 1500 euró.

Bayer Zsolt Szlovákiából számlázott Esztergomba

2010. december 21. - (hvg.hu)

Újságírói tevékenységéért szlovák cégén keresztül számlázott Esztergomban Bayer Zsolt - tudta meg a hvg.hu. A hvg.hu birtokába jutott dokumentumok szerint Bayer Zsolt az Esztergomi Hirdető Kft.-nek dolgozott több hónapon keresztül, s tette mindezt 300 ezer forintos megbízási díjért. A szerződésből nem derül ki, hogy ez havi, vagy a szerződésben jelzett 2009. február 2. és július 31. közötti időszakra szóló összeg. A megbízási szerződésben az is szerepel, hogy „a feladat ellátása során a vállalkozó a főszerkesztő (felelős szerkesztő) utasításai szerint jár el. A szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítást kifogásolhatja, és azt teljesíteni csak akkor köteles, ha az utasítást a kifogás ellenére az utasítás adója írásban is fenntartja”. Az újságíró egy Szlovákiában bejegyzett cégen, a Tribe S.R.O.-n (vagyis kft.-n) keresztül számlázott. A szerződés érdekessége, hogy 2009 februárjától él a megbízás, de - vélhetően figyelmetlenségből - az maradt benne, hogy 2008 februárjában kezdi a munkát a vállalkozó. A céggel szerződésben álló Esztergomi Hirdető Kft. a Strigonium Holding tagcége. Előbbi intézi - honlapjuk tanúsága szerint - az Esztergomi TV hirdetéseit és a városban kihelyezett óriásplakátok reklámhelyeinek értékesítését, az önkormányzati híreket közlő Hídlap kiadását. (A szeretgom.hu összegyűjtötte, hogy a város Meggyes Tamás regnálása alatt mennyit költött a helyi médiára. Az egykori polgármester premizálási szokásai miatt pedig éppen most indul nyomozás.) Bayer Zsoltot többször is kerestük az üggyel kapcsolatban, sikertelenül. Bayer még 2009 októberében is írt cikket a Hídlapba, akkor jelent meg a Dózsafalva című anyaga, amit a Magyar Hírlap is átvett és ami miatt számos sajtópert vesztett mindkét orgánum. Bayer ellen rágalmazás miatt több személy feljelentése nyomán is büntetőeljárás folyik az Esztergomi és a Veszprémi Városi Bíróságon. Ezen kívül polgári perben, nem jogerősen, első fokon a cikkben említett egyik magánszemély számára 3 millió forint nem vagyoni kártérítést is megítélt már a bíróság. Szintén 2009-ben derült ki: az ismert jobboldali publicista cége Szlovákiában van bejegyezve, autójának is szlovák rendszáma van. „Elviselhetetlenek az itthoni adók és úgy általában az itthoni körülmények” - indokolta írásában akkor Bayer Zsolt, hogy a cége után fizetett adóival miért a szomszédos szlovák államot gazdagítja, s miért nem a magyart. Akkor arról is értesítette a közt, hogy hazahozza cégét és lecseréli rendszámát. A nyilvános szlovák cégjegyzékben még megtalálható a cég, de azt nem tudjuk, hogy ez a jelenlegi állapotot tükrözi-e.

Kettős állampolgárság - Az SZKC is tájékoztat

2010. december 23. - (Veres István - Új Szó)

Bár hivatalos döntés még nem született, a szlovákiai magyarok a Szövetség a Közös Célokért irodáiban is kaphatnak tájékoztatást a magyar állampolgárság felvételéről. Ezt Pogány Erzsébet, az SZKC igazgatója mondta lapunknak. „A politikai egyeztetés még nem zárult le a magyar és a szlovák kormány között ebben az ügyben, ezért hivatalos tájékoztatást nem indítottunk” - magyarázta Pogány Erzsébet. Hozzátette, az SZKC irodáiban ennek ellenére már sokan érdeklődtek. „Kollégáimnak azt ajánlottam, tanulmányozzák az allampolgarsag.hu honlapot, hogy eligazítást tudjanak adni” - mondta az igazgató. Az SZKC irodái korábban a magyar igazolványok igénylésénél fejtettek ki hasonló tevékenységet. Erdélyben a magyar kormány támogatásával úgynevezett Demokrácia Központok alakultak a honosítással kapcsolatos tájékoztatás céljából. Hálózatukat a Tőkés László vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács építi ki. „Romániában a státuszirodák egyenlőek voltak az RMDSZ irodáival, ezért indokolt az új struktúra” - véli Pogány Erzsébet. Erdélyben húsz városban hoztak létre ilyen irodát. A magyar állampolgárság megszerzésében nyújtott segítség csupán egy kiegészítő feladat a Demokrácia Központok számára. Ezenkívül figyelemmel kísérnék a megszerzett nyelvi jogok érvényesítését, és ha kell, nyomást gyakorolnak az illetékesekre annak érdekében, hogy élni lehessen a törvény által biztosított lehetőségekkel. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár lapunk kérdésére elmondta, Erdélyben külön kérésre kezdtek hozzá a központok létrehozásához. „A magyar kormány minden olyan országban segítséget nyújt ebben, ahol ezt az ottani magyar közösség igényli” - fejtette ki Németh. Keddi pozsonyi látogatásán többek között erről a kérdésről is tárgyalt az MKP képviselőivel. Berényi József pártelnök szerint ezt a feladatot nem egy politikai pártnak, hanem egy független nonprofit szervezetnek kellene ellátnia. „Az SZKC az egyik megoldási lehetőség, döntés még nem született” - tájékoztatta lapunkat Berényi. A szlovákiai magyarság főleg a határvidéken él, míg Romániában túlnyomó többségük több száz kilométernyire a magyar határtól, az ország belsejében. A szlovákiai magyarokkal ellentétben így ők nehezebben tájékozódhatnak a magyar állampolgárságról a lakhelyükhöz legközelebb eső magyarországi önkormányzatnál.

Négy év után találkozott a szlovák-magyar euro-atlanti vegyes bizottság

2010. december 21. - (Felvidék Ma)

Pozsonyban a külügyminisztérium égisze alatt találkozott a szlovák-magyar euro-atlanti integrációval és külpolitikai kérdésekkel foglalkozó vegyes bizottsága. Milan Ježovica és Németh Zsolt államtitkárok a kölcsönös kapcsolatok javulásáról beszéltek, Németh a jobbközép pártok vezette kormányzatok kapcsolatainak „aranykorát” reméli. Most technikai kérdéseket vitattak meg: kik lesznek a bizottság tagjai és milyen időközönként fognak találkozni. Ježovica szerint már nem az euro-atlanti integráció, hanem az együttműködés kérdései lesznek terítéken, az energiabiztonság, a V4-ek prioritásai, a közép-európai együttműködés. Mindkét államtitkár beszélt a kisebbségekről is. Németh Zsolt abban bízik, hogy „a kisebbségek már nem megosztani, hanem összekötni” fogják a két országot. Németh három problematikus kérdést lát e téren a magyar-szlovák viszonyban: a szlovák nyelvtörvényt, a kisebbségi nyelvhasználati törvényt és mindkét állam állampolgársági törvényét. Németh európai megoldást remél minden kérdésben. A szlovák államnyelvtörvény módosítása Németh Zsolt szerint előrelépést jelent, ám nem az a döntő, hogyan fogadta a magyar kormány, hanem hogy hogyan fogadta a magyar kisebbség, és hogy megfelel-e az európai normáknak. Németh szerint a magyar kormány további lépéseket vár, mert a novellában nem tükröződnek a Velencei Bizottság javaslatai, s ezeket legalább a kisebbségi nyelvhasználati törvénynek tartalmaznia kellene, mondta az államtitkár a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Milan Ježovica elismerte, hogy a törvény „a kormánypártok konszenzusának eredménye”, és úgy készítették elő, hogy elégedettek legyenek vele a ruszinok, a csehek és a többi kisebbség. A szlovák kormány szerinte eurokonform megoldásokat választott, mind a nemzetközi egyezmények, mind a szlovák alkotmány szempontjainak tökéletesen megfelel az államnyelvtörvény. „Szlovákia a partnereitől is ezt a színvonalat várja el” - fogalmazott Ježovica. Az államtitkárok áttekintették a két ország jövő évi közös akcióinak, rendezvényeinek, találkozóinak sorát. Szlovákiában V4-es csúcs lesz, készülnek a visegrádi csoport megalakulásának 20. évfordulójára, Budapesten EU-Keleti Partnerség konferencia lesz az EU-csúcsot megelőzően. A visegrádi csoport akár tobzódhat is a jeles napokban, 20. évfordulója mellet ünnepelheti a 10-éves Visegrádi Alapot, az 1335-ös visegrádi (királyi) találkozó 675. évfordulóját. Meg persze a kormányfői csúcs is legalább ennyire fontos lesz 2011 első félévében Pozsonyban. Ez a vegyes bizottság farsang idején újra tárgyalóasztalhoz ül, jelentették be a külügyi államtitkárok.

Megjelent Malina Hedvig könyve

2010. december 25. - (hírtv)

Nem bocsát meg Robert Fico volt szlovák miniszterelnöknek a 4 évvel ezelőtt Nyitrán megvert Malina Hedvig. A magyar lány szerint a pozsonyi vezetés különféle trükköket vetett be ellene az ügyben folyó nyomozás során. „Én ebben a történetben egyetlen szereplőnek se tudnék megbocsátani, mégpedig egy okból, hogy nem tudnák visszaadni azt a 4 és fél évet, amit ilyen körülmények között le kellett hogy éljünk. Sem a támadóimnak, sem a miniszterelnöknek sem semmilyen ügyésznek, rendőrnek, sajnos nem tudnék megbocsátani” - nyilatkozta Malina Hedvig. Könyvének magyarországi bemutatóján a lány azt is elmondta: bántalmazásából magyarellenes lejárató kampány lett.

Jeszenszky: A Malina Hedvigről szóló könyv

segíthet a szlovák-magyar közeledésben

2010. december 20. - (mti)

A Malina Hedvigről szóló könyv segíthet a szlovák-magyar közeledésben - mondta Jeszenszky Géza volt külügyminiszter hétfőn Budapesten, a megtámadott és brutálisan bántalmazott szlovákiai magyar lány történetét ismertető könyv bemutatóján. Minden jóhiszemű ember, aki Vrabec Mária könyvét elolvassa, azt fogja látni, hogy „van itt egy ártatlan lány, akit nem csupán megtámadtak, hanem aki ellen egy állam, egy miniszterelnök, a belügyminiszterétől támogatva fellépett, jogilag is védhetetlen helyzetben, ugyanis egy ügyről nem nyilatkozhat egy politikus, amíg az nincs lezárva, az a bíróság dolga, hogy ítéletet hozzon” - fogalmazott a LOAR Kiadó rendezvényén. Mint utalt rá, „ez tűrhetetlen dolog volt”, ezért is tanulságos ezt a könyvet olvasni. Malina Hedvig mellé sok szlovák ember is állt - hívta fel a figyelmet. A Hedvig című könyvben négy hős jelenik meg, Malina Hedvig mellett a szlovák ügyvéd, aki nagyon hamar átlátta az ügy jelentőségét, a szlovák pszichiáter, aki ugyancsak meggyőződött róla, hogy a lány igazat mond, és ezután szintén mellé állt, és nem utolsó sorban hős az újságíró, aki ezt a történetet megírta, mert ezzel hozzájárult ahhoz, hogy ezt az ügyet ne felejtsék el - mutatott rá. Malina Hedvig meghurcoltatása egy állam által támogatott koncepciós per volt, olyan, „amilyenekre a sztálinista időkben került sor. Nem gondoltuk volna, hogy a rendszerváltozás után ilyesmi még bekövetkezhet” - jegyezte meg. Malina Hedvig a könyvbemutatón kifejezésre juttatta: az akkori szlovák miniszterelnöktől és a belügyminisztertől elvárná, hogy bocsánatot kérjen tőle, erre azonban „reális esély jelenleg nincs”. Rudolf Chmel, a mai szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese december elején megkövette Malina Hedviget. Szólt arról, hogy véleménye szerint „belátható időn belül ennek a történetnek nem lesz vége”, mert nincs megfelelő politikai akarat, hogy az ellene zajló bűnvádi eljárást leállítsák, illetve kiderítsék, hogy valójában mi történt az őt ért atrocitás során. Vrabec Mária, a könyv szerzője elmondta: a könyvben igyekezett bemutatni, hogy a háttérben hatalmi játszmák álltak, amelyek mögött később anyagi érdekek is lehettek. Ennek az ügynek sok elágazása van, de nem a véletlen műve, ami történt - állapította meg. Az is valószínűsíthető, hogy a titkosszolgálathoz közel álló emberek lehettek az ügy hátterében - vélekedett a szerző. Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje a könyvbemutatón közölte: miután meghallgatta Malina Hedviget, kollégáival megállapították, hogy nem hazudott. Először sértettként képviselték, aztán pedig vádlottként is védték - tette hozzá. Jozef Hasto pszichiáter elmondta: „gyanúsnak tűnt az ügy, ahogy a politikusok beszéltek róla”. Megerősödött benne is, hogy Malina Hedvig igazat mond, mert „lelki sérülésével nem lehet azt megmagyarázni, hogy hagyta volna magát valamilyen csalásba belerángatni”. Beszélt arról, hogy Malina Hedvig poszttraumatikus stresszben szenvedett, az általa elmondottak pedig egybevágtak az orvosi leletekkel, amiket a nyitrai kórházból kaptak. A kezeléssel elérték, hogy ezt a traumát feldolgozta, és később „nagyon jó anya lett belőle”.

Németh Zsolt Bugárral és Berényivel is találkozott Pozsonyban

2010. december 21. - (mti)

Németh Zsolt szerint Magyarország elvárja szomszédaitól, hogy az ott élő magyarság problémáit az európai normák szellemében oldják meg. „Ez azt jelenti, hogy az adott esetben olyan megoldásokat szorgalmazunk, amelyek maximálisan figyelembe veszik az európai intézmények ajánlásait, illetve olyan megoldásokat, amelyek figyelembe veszik az alapvető európai normákat” - jelentette ki a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kedden Pozsonyban, miután találkozott szlovák partnerével, Milan Ježovica külügyi államtitkárral. Németh és Ježovica mint az európai és az euro-atlanti integrációs, valamint más nemzetközi kérdésekkel foglalkozó magyar-szlovák vegyes bizottság társelnökei tárgyaltak Pozsonyban. A magyar külügyi államtitkár pozitív gesztusnak minősítette, hogy Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese megkövette Malina Hedviget, a négy éve Nyitrán megvert magyar diáklányt. A szlovák államnyelvtörvény módosítását „előrelépésnek nevezte”, de mint megjegyezte, „további lépéseket várunk, mert a Velencei Bizottság ajánlásai még nem tükröződnek benne”. Milan Ježovica az MTI tudósítójának érdeklődésére - mi az oka annak, hogy Szlovákia, bár a nyelvtörvény ügyében maga kérte a Velencei Bizottság véleményét, most az ajánlásokat mégsem fogadja el - kitérő választ adott. „Szlovákia betartja nemzetközi kötelezettségvállalásait, s ezt elvárja partnereitől is” - jelentette ki a szlovák külügyi államtitkár. Németh Zsolt pozsonyi látogatása során találkozott az MKP és a Híd elnökeivel, Berényi Józseffel és Bugár Bélával is. „Nagyon fontosnak éreztem, hogy találkozzam úgy Berényi Józseffel, mint Bugár Bélával. Ők (Bugárék) különösen fontosnak tartják, hogy kormánypártként a magyar érdekeket is hangsúlyosan képviseljék” - nyilatkozott magyar újságíróknak Németh Zsolt. „Azt gondolom, az a feladatunk, hogy kialakítsuk azt a speciális együttműködést, ami egy ilyen vegyes párttal is kialakítandó. Egyelőre a Kárpát-medencében ez egy újszerű és egyedülálló helyzet, de azt gondolom, hogy a felvidéki magyarság érdekében mindenfajta együttműködést meg kell ragadnunk” - szögezte le az államtitkár. Az európai és euro-atlanti vegyes bizottság négy év után most találkozott először, ami mindkét fél szerint jelzi a szlovák-magyar kapcsolatokban történt „klímaváltozást”. Ennek egyik bizonyítéka az is, hogy Schmitt Pál magyar köztársasági elnök január 20-án Szlovákiába látogat. „Az európai és az euro-atlanti integráció terén nemcsak a múlt köt össze bennünket, hanem a jövő is” - hangsúlyozta Jezovica. A találkozón kiemelt téma volt a jövő félévi magyar EU-elnökség, illetve a szlovák visegrádi elnökség is. Németh Zsolt kifejezte meggyőződését, hogy a két elnökség erősítheti a közép-európai együttműködést és a régió szerepét a nemzetközi politikában. A vegyes bizottság következő ülésére februárban Párkányban kerül sor.

Slota még karácsonykor is a háborút emlegeti

2010. december 23. - (felvidék.ma)

Noha Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke óriásplakátjain „isteni karácsonyt” kíván, ezt a békességet a jelek szerint a szlovák-magyar viszonyra nem vonatkoztatja. Szerinte a magyar-szlovák konfliktus akár háborúba is torkollhat. „Közéletünk alakulására egyre jelentősebb a szlovákiai magyar nemzetiség és Magyarország hatása. Lehet, hogy majd ha elveszik tőlünk Dél-Szlovákiát, és onnan menekülni fognak a szlovákok, akkor talán megértik azt is, hogy hol van észak” - mondta Slota, a TA3 hírtelevízió tegnapi stúdióvendégeként. Slota reális veszélynek tartja, hogy Szlovákia elveszíti az ország déli részét, az ide vezető útként akár a szlovákiai magyarok által kezdeményezett népszavazását is lehetségesnek tartja. Slota „természetesen” nem állt meg a szlovák-magyar határon. Orbán Viktort, Magyarország miniszterelnökét Adolf Hitlerrel párhuzamosan emlegette. „Hitler arról beszélt a csehszlovák kormánynak, hogy segíteni akarja a szudéta-németeket. Utána elfoglalta Csehországot” - figyelmeztetett Slota, megemlítve, hogy a magyar kormányfő is az MKP-val folytatott tárgyalásán a magyarokat Szlovákiában is államalkotó elemnek nevezte.

Magyarul énekelni a szlovák himnuszt

2010. december 17. - (Új Szó)

Kassa| Kassapoint címmel izgalmas kiállítás nyílik ma 19 órakor a Make up Gallery (Kaszárnya Kultúrpark) falai között. „Jöjjenek, énekeljék el magyarul a szlovák himnuszt” - a tárlat kurátora, Moyzes Tamara képzőművész e szavakkal invitálja a látogatókat a megnyitóra. „A világ valamennyi - vallási, etnikai vagy szexuális - kisebbségéhez tartozónak érzem magam. Ha tehát ezt az elvet a szlovák-magyar kérdésre alkalmazzuk, akkor a válaszom így hangzik: Magyarországon szlovák, Szlovákiában pedig magyar kisebbségnek érzem magam” - vallja a képzőművész. A Kassapoint című kiállítás egyfajta művészi válasz, reakció a feszült szlovák-magyar viszonyra, mely a kettős állampolgárságról szóló magyar törvény és a szlovák hazafiassági törvény nyomán alakult ki. „A nemzeti identitás témáját szerettük volna tematizálni mai globális világunk kereteiben, s egyúttal reflektálni is Kassa város etnikai és történelmi sajátosságaira” - hangsúlyozta a kiállítás kapcsán Moyzes Tamara. A Kassapoint kötetlen folytatása a Czechpoint elnevezésű nemzetközi kiállításnak, amely társadalmi, politikai történésekre reagált a művészet eszközeivel, s amelyet 2006-ban és 2007-ben Prágában, Poznanban, Budapesten, Dunaújvárosban és Zsolnán láthatott a közönség. A ma nyíló tárlat kurátorai (Moyzes Tamara és Zuzana Štefková) a Czechpointban résztvevő művészeknek tették föl a kérdést: legalább egynegyed részben magyarok-e? Meglepetésükre a megkérdezett művészeknek csaknem a fele igennek válaszolt… Arra, milyen művészi eszközökkel dolgozták fel a kiállítás témáját, a közönség már ma este választ kaphat. A tárlat 2011. január 23-ig tekinthető meg.

A regionális együttműködés még nem jelent megoldást

2010. december 18. - (Mr1 / Felvidék Ma)

Orbán Viktor szlovákiai látogatását véleményezte Öllös László, szlovákiai politikai elemző, és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének történésze az mr1-Kossuth rádió szerdai Ütköző c. műsorában. Áttörést nem hozott, enyhülést viszont igen - többek között így látják Orbán Viktor magyar miniszterelnök szlovákiai látogatását a magyarországi elemzők. A szlovák média szerint továbbra sincs közeledés a vitás kérdésekben, de pozitív az, hogy ezt a miniszterelnökök sem tagadják. A kormányok saját nemzeti taktikája mellett azonban a regionális érdekeket is számításba kell venni. A kiegyensúlyozott szomszédi kapcsolatok meg tudják sokszorozni egy ország külpolitikai hatékonyságát. Nyilvánvaló, hogy a szlovák-magyar kérdés befolyásolja a visegrádi négyek politikáját is. A dél-szlovákiai régió infrastrukturális fejletlensége miatt továbbra is nagy a térség munkanélkülisége. Lényegi vitákra van szükség, hogy minél előbb megszülethessen a megoldás, de naivitás lehet azt hinni, hogy az életszínvonal emelkedése visszaszorítaná a nacionalizmust a válságrégióban. A politika eszközei ugyanis végesek, az előítéletek megszüntetésére nem kínálhatnak megoldást. Az elmúlt húsz év tehát megmutatta, hogy a két szomszédos ország együttműködésének egyes szférái nem jelentenek változásokat a másikban. A magyar-szlovák viszony normalizálódása Szarka László szerint azért lenne fontos, mert a jó szomszédi viszony megsokszorozza az egyes államok külpolitikai hatékonyságát. Öllös szerint a magyar kérdés, pontosabban a magyarellenesség a szlovák politikai elitben mélyen meggyökereződött, hosszú ideje nincs kampány magyarellenesség nélkül. Az együtt élő magyarok és szlovákok közt naponta ugyan nincsenek olyan konfliktusok, mint az távolról vélhetnék, de a gyanakvás bennük van, a magyarellenes pártok, melyek ezekben a régiókban is indulnak a választásokon, mindig lényegesen több szavazatot kapnak a szlovákoktól, mint a magyarok. Az államközi rossz viszony ezt tudja előidézni. Öllös szerint a kisrégiós együttműködések nem tudják helyettesíteni a nagypolitikai szembenállást. Helyi megoldások születhetnek, de ezek a nagypolitika, az állami szintű gazdaságpolitika, a megfelelő törvényi háttér nélkül nem változtatnak a fennálló helyzeten. Nem lát nagy reményt arra, hogy az új kormány Dél-Szlovákia javára változtathatna bel- és gazdaságpolitikáján. Ígéretek voltak, de a költségvetésben nem képződik le semmi. Szarka László szerint Északkelet-Magyarország és Dél-Szlovákia egyformán leszakadt régió, de Szarkának fontos, hogy a Radičová kormányban ott van a Most-Híd, amely 180 ezer magyar szavazatot is kapott, tehát van remény rá, hogy ezt is méltányolni fogják. Szarka külön és kiemelten tanácsolta a magyar kormánynak, hogy legyen jóban a Most-Híddal, támogassa, mert akkor békés, nyugodt időszak következhet a szlovákiai magyarok életében. Öllös László viszont nem lát erre esélyt. Szerinte a rendszerváltást követően az FMK kormányzati szerepe, illetve az MKP két Dzurinda-kormányban való részvétele a magyar-szlovák viszony alapkérdéseit nem oldotta meg, nem foglalkozott velük, csak hallgatott róluk, hogy látszólagos nyugalom legyen. Szlovákiában a szlovák politika ma is veszélyforrásnak tartja a szlovákiai magyar kisebbséget és Magyarországot is, tehát amint történik valami Magyarországon, azonnal elutasító álláspontra helyezkedik, s amint a magyar kisebbség szeretne elérni valamit, akkor is fellángol a nacionalizmus. Szarka szerint az államközi vegyes bizottságokon keresztül kellene megoldást keresni. Öllös szerint ez kevés, széleskörű, nyílt és nyilvános társadalmi vitára kell bocsátani a magyar-szlovák viszony eddig kibeszéletlen kérdéseit, mert az egész nemzetet kell megszabadítani az előítéletektől. Egy egészséges kölcsönös viszony e nélkül nem alakítható ki, véli Öllös. Szarka László az „ördög ügyvédjének” is felcsapott. Azt állította: a Most-Híd sikeresen csak akkor léphet fel a kisebbségi nyelvtörvény ügyében, ha mögé áll az Orbán-kormány is. Szarka arra hivatkozott, Magyarországnak be kell látnia, hogy a Kárpát-medencében hosszú távon lesznek ilyen pártok, s tudomásul kell venni, hogy velük is együtt kell működnie. Elvégre, mondta Szarka, a legtöbb helyi önkormányzatban is szlovákok és magyarok működnek együtt. Öllös László viszont arra helyezi a hangsúlyt, hogy a magyar-magyar viszonynak megvannak az alkotmányos és egyezményes keretei.

Orbán Viktor szlovákiai látogatásával foglalkozik a pozsonyi Sme

2010. december 8. - (mti)

„Kiabálás nélkül, megoldások nélkül” címmel közöl jegyzetet Orbán Viktor jövő heti látogatásával kapcsolatban a Sme című pozsonyi liberális napilap szerdán. Az újság szerint Orbán Viktornak kétségtelenül jobb a fellépése, mint Robert Ficonak, jobb szónok és jobban ügyel arra, milyen képet alkot róla a közvélemény, mint a volt szlovák kormányfő. Ennek alapján valószínű, hogy a pozsonyi tárgyalásai utáni sajtóértekezlet nem lesz olyan, amilyen a tavaly szeptemberi szécsényi Bajnai-Fico miniszterelnöki találkozó utáni sajtóértekezlet volt. Az akkori szlovák miniszterelnök mint egy haragos piaci kofa kiabált magyar partnerére, aki csak a jó együttműködésről és a jó szomszédságról szóló frázisokkal volt képes válaszolni. „Egyelőre azonban nincs sok ok arra számítani, hogy ami a tartalmat illeti, olyan jelentős különbség lenne a tavalyi Szécsény és a jövő heti Pozsony között. Csak szerepcsere történik: Orbán Fico szerepébe, Iveta Radičová pedig Bajnai Gordon szerepébe kerül” - jegyzi meg a szerző. Peter Morvay szerint erre vall Radičová interjúja is a szombati Új Szóban, amelyben a szlovák kormányfő jelezte: csak arról akar Orbánnal tárgyalni, amiben meg tudnak egyezni, a többit a vegyes bizottságokra hagyja. „Az egyik probléma azonban az, hogy a válság megoldásával kapcsolatosan Orbán és a nyugati államok elképzelései között, hatalmas, mondhatni civilizációs eltérés van” - véli a szerző. Azt állítja: Szlovákiának természetesen együtt kell működnie szomszédjával mindenben, amiben csak lehetséges. Vigyáznia kellene azonban arra, hogy a világ közvéleményének szemében „ne kerüljön ugyanabba a zsákba”, mint amelyben a magyar kormány van, amelynek módszereit a Financial Timesben közölt nyílt levélben az angol, a holland és a svéd költségvetési tanács vezetői is bírálják. „A másik probléma az, hogy a vegyes bizottságok önmagukban semmit sem oldanak meg, s Radičovának ezért arról is tárgyalnia kell Orbánnal egyszer, amiben nem értenek egyet, például a külföldi magyarok magyarországi választójoga. Nyilvánvaló, hogy Orbánnak ebben a dologban nincs miért meghátrálnia, s Radičová nem is sejti, mit tegyen ezzel” - zárja írását a Sme.

Orbán kerüli a Hídat

2010. december 12. - (nepszava.hu)

A kedden Pozsonyba látogató Orbán Viktor csak a szlovák parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával tervez találkozót. A kedden Pozsonyba látogató Orbán Viktor csak a szlovák parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjával tervez találkozót, a Híd-Most párt képviselőivel nem. A kormányfő sajtóstábjától kapott ilyen jellegű értesülést alátámasztotta a Vasárnapi Híreknek nyilatkozó Bugár Béla, a Híd elnöke. Bugár a szlovák nyelvtörvény változtatásait elfogadható kompromisszumnak nevezte, hozzátéve „nem teljesen elégedettek, lehetett volna jobb is”, de mint mondta, „hazudik, aki most is a félelem légköréről beszél”.

Sme: A piac meg fogja büntetni Orbánt

2010. december 7. - (mti)

Orbánnal a rabszolgaságba címmel közölt kommentárt a magyar kormány gazdasági intézkedéseiről a Sme című szlovák liberális napilap kedden. Az újság szerint Orbán olyan helyzetben fogott hozzá Magyarország átalakításához „a történelmi Magyarország képére”, amikor a közadósság GDP-hez viszonyított aránya meghaladja a 80 százalékot, s a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió hiteleiből megtámogatott gazdaság függ attól, hogy hajlandóak-e a beruházók pénzt kölcsönözni a kormánynak. A Moody's ügynökség döntése Magyarország leminősítéséről „csapás Orbán gazdasági programjára”. Magyarország hiteltörlesztő képessége romlott, és várhatóan tovább fog romlani. A külső körülmények sem kedveznek Orbánnak, Magyarország nem tagja az euróövezetnek, s nem számolhat mentőövvel - fejti ki a lap. „A határokon belüli és határokon kívüli súlyos gazdasági problémák következtében a magyar kormány számára egyre drágább lesz a kölcsönök törlesztése” - írja a szerző. Ivan Stulajter úgy látja: Orbán stratégiája, hogy a reformok helyett, amelyek csökkentenék népszerűségét, inkább tönkreteszi a nyugdíjrendszer második pillérét, elkobozza a magánemberek megtakarításait, diszkriminatív módon megadózatja a bankokat és a gazdaság kiválasztott ágazatait, amelyekben többnyire külföldi tőke működik. „Ennek a populista politikának logikus következménye az az igyekezet, hogy megnyirbálja a nyilvános kritika forrásait, az alkotmánybíróságtól kezdve egészen a médiáig. A piac azonban meg fogja büntetni Orbánt. A magyarok számára egyre drágábbak lesznek a hitelek” - jegyzi meg a szerző. „Nehéz megmondani, hogy Orbán 'rabszolgaságba vezető útja' milyen körülmények között és milyen áron szűnik meg. Szlovákia állampolgárainak azonban a magyarok tapasztalatait be kellene építeniük politikai állásfoglalásaikba” - zárja írását Stulajter.

„Állami lopás” - Az Új Szó a nyugdíjrendszer átalakításáról

2010. december 20. - (mti)

„Állami lopás” címmel közöl kommentárt a magyarországi nyugdíjrendszer átalakításáról az Új Szó című szlovákiai magyar napilap hétfőn. Az Új Szó szerint „rövid két hónap alatt sikerült megtennie az Orbán-kormánynak azt, amit Robert Ficonak és társaságának négy év alatt sem. Az októberi első bejelentés után éppen egy hete az Országgyűlés elfogadta azt a törvényt, amely gyakorlatilag felszámolja a magyar nyugdíjrendszer második pillérét. Ficonak talán álmában se jutott eszébe az a zseniális ötlet, amivel Orbán Viktor visszatereli a magán-nyugdíjpénztári tagokat az állami rendszerbe: a jövőbeni munkájuk után nem adja meg nyugdíjuk állami részét, ha maradnak a második pillérben.” „A nyugdíjjárulékot ugyan fizetniük kell az állami rendszerbe, de ebből nyugdíjra nem számíthatnak, vagyis szimplán ellopja nyugdíjukat” - írja a szerző. Lajos P. János megjegyzi: ehhez képest Viera Tomanová volt szlovák munkaügyi és népjóléti miniszter csak egy jóságos nagymamaként viselkedett és cselekedett, amikor a második pillér megnyitásakor visszatérésre ösztönözte az embereket. Igaz, a Fideszhez hasonlóan folyton a nyugdíjpénztárakban lévő pénz elvesztésével riogatta az embereket, majd ennek ürügyén gyorsan el is intézte, hogy a nyugdíjpénztárak ne lehessenek kimagaslóan nyereségesek - gyakorlatilag megakadályozta, hogy a magasabb hozamot biztosító részvényekbe fektessenek. Ennél többet azonban nem tett. Félt az emberek reakcióitól. Inkább megpróbálta elbizonytalanítani őket, például a nyugdíjpénztárak vezetőinek szilveszteri buliján készült képekkel akarta befeketíteni a pénztárakat. Tudjuk, nem sikerült - írta. „Feltehetően tudta ezt Orbán Viktor is, vagy ha nem, akkor figyelmeztették rá, és olvashatta a magyarországi felméréseket, melyek szerint - az állami lejárató kampány ellenére - az embereknek alig egyharmada akar visszatérni az állami rendszerbe. Ezért döntött úgy, hogy nem ad nekik választást. Az állami nyugdíj megvonása mellett erre utal az is, hogy nem annak kell nyilatkoznia, aki menni akar, hanem aki maradni” - jegyzi meg a lap. „A kormány és nyugdíjügyben a szócsövévé kinevezett úgynevezett kormánybiztos, Selmeczi Gabriella az állami nyugdíjrendszer biztonságosságát hangsúlyozza. Azt állítja, hogy az állami pillér hozamai magasabbak, mint a magánpillér hozamai. Azt, hogy hazudik, feltehetően Selmeczi is tudja, hiszen az állami rendszerben nincs megtakarítás, vagyis tőkefelhalmozás, ezért hozamok sincsenek” - mutat rá a szerző. „A másik állításán, hogy az állami rendszer a biztonságosabb, feltehetően azt érti, hogy az emberek 20, esetleg 50 év múlva is olyan nyugdíjat kapnak majd, amilyet ma a kormány megígér. Eltekintve attól, hogy esetleg már 8, sőt lehet, hogy 4 év múlva sem az Orbán-kormány lesz hatalmon, vagyis nem ígérgethet előre 20-50 évre, ezért már ma látszik, hogy ígérete betarthatatlan” - teszi hozzá Lajos P. János. „A jelenlegi nyugdíjasok járadékát a mai aktív korúak adják össze, ez a felosztó-kirovó rendszer lényege. Jelenleg egy nyugdíjasra négy aktív korú felnőtt jut nálunk (Szlovákiában),15 év múlva már csak kettő, vagyis egy nyugdíjas nyugdíját négy ember helyett kettő fogja fizetni. A magyar arány még ennél is sokkal rosszabb. Ha tehát tartani akarják a mai nyugdíjfizetés arányt, akkor vagy harmadolják az állami nyugdíjak értékét, vagy több mint a duplájára emelik a járulékok arányát. Talán ezt nevezi reformnak az Orbán kormány, hacsak nem a nyugdíjak szimpla ellopását” - zárja írását az Új Szó.

Élesen kritizálta a szlovák lap Orbánék munkásságát

2010. december 23. - (mti)

A Pravda című független szlovák napilap „Orbán az unión kívül” cím alatt közöl csütörtökön kommentárt a magyarországi médiaszabályozásról. A lap véleménye lesújtó. „A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte” - írja a szerző. Miroslav Caplovic szerint az Európai Unió történetében még soha nem történt meg, hogy egy ország megkérdőjelezett volna egy másik országot, hogy megérdemli a féléves uniós elnökség átvételét. „Orbán Viktor január 1-én azzal veszi át az (EU) elnökséget, hogy néhány állam már arra vár, mikor telik le a hathónapos uniós elnöksége” - jegyzi meg Caplovic. Emlékeztet: amikor 2002-ben az EU bírálta a magyar kormányt, Orbán ezt azzal intézte el, hogy „van élet az unión kívül is”. 2004-től Magyarország az unió tagja, s Orbán elintézte, hogy Magyarország a peremen legyen - fejti ki a szerző. Úgy véli: a Budapestnek címzett „kemény” üzenetekért, amelyek a médiatörvénnyel kapcsolatban hangzottak el, a fehérorosz diktátornak sem kellene szégyellnie magát. Orbán olyan nagyot hibázott, hogy „a hallgatás farizeusság lett volna”. Caplovic kifejti: szinte biztos, hogy Orbánt bizalmas úton is figyelmeztették, milyen reakciókat fog kiváltani törvénye, de nem kizárt, hogy Orbán nem látja a valóságot. Szerinte Orbán hasonlóan gondolkodik, mint egykoron Vladimír Meciar, volt szlovák kormányfő, aki az utolsó pillanatig meg volt győződve arról, hogy nem kell komolyan venni az amerikai figyelmeztetéseket, miszerint politikája miatt Szlovákiát nem veszik fel a NATO-ba. „Orbán naiv volt, ha az EU kulcsfontosságú játékosainak nagyvonalúságával számolt” - állítja Caplovic. Úgy véli, hogy az Orbán kormány előző gazdasági lépései elsősorban a német, francia, brit és az osztrák cégeket sújtották, s ez most visszaüt. „Magyarország, mint lebecsült ország veszi át az (EU) elnökséget. Orbán minden remek ötlete ellenállásba ütközhet. A magyar miniszterelnök ehhez maga szolgáltatott ürügyet az Európai Unió politikusainak” - zárja kommentárját a Pravda.

Szlovák Rádió - Szlovák Televízió: Nőhet a magyar adások ideje

2010. december 12. - (Veres István - Új Szó)

A közmédiák összevonásának folyamata továbbra is homályban tartja a rádió és a tévé magyar adásának jövőjét. A Pátria új frekvenciát kapott, a tévénél a sugárzási idő megnövekedése egyelőre sok kérdőjelet vet fel. Daniel Krajcer kulturális miniszter már ősszel jelezte, hogy a magyar nyelvű rádió- és televízióadások szerkesztőségeit a jövőben közös szerkezeti egységként képzeli el. Bár a Szlovák Rádió és a Szlovák Televízió összevonása január elsejétől hivatalosan végbemegy, a sugárzást érintő tartalmi változásokról a következő vezetőség dönt majd, amelyet a februárban megválasztandó új igazgató állít össze. Ami eddig biztos, hogy az összműsoridőből 15 százalékot a nemzeti kisebbségek nyelvén kell sugározni, mivel az ország lakosságának megközelítőleg ilyen arányát képviselik a nemzeti kisebbségek. Közülük a magyar a legnépesebb, így a nemzetiségi nyelven sugárzott, 15%-nyi műsorok kétharmada a magyar nézőknek szól majd. Ez az egyes és a kettes csatorna napi negyvennyolc órájából több mint öt órát tenne ki, ennek javát magyar nyelvű műsorok alkotnák. Hogy a hirtelen megnőtt sugárzási időt miként lehet megtölteni, arról a tévénél egyelőre nincs döntés. „Szükség lesz a szerkesztőség kiépítésére”- nyilatkozta lapunk kérdésére Debnár Klára, a Szlovák Televízió magyar adásának főszerkesztője. Both Enikő, a Pátria rádió igazgatója logikus döntésként értékeli a közmédiumok összevonását. Szerinte egyértelműen látszik, hogy a szlovák tévé magyar adása számára ez az adásidő növekedését fogja eredményezni, a Pátria rádiónál pedig legrosszabb esetben sem változik a jelenlegi műsoridő, tehát a napi 12 óra műsorsugárzás. „A jövőben kiderül, hogy a Pátria rádió hogyan tudja majd az összevonásból adódó új lehetőségeket kihasználni” - állítja a magyar nyelvű adás igazgatója. A Pátria rádiót a jelek szerint 2011. január végétől Csallóközben és Pozsonyban is hallgatni lehet majd ultrarövidhullámon (URH), vagyis FM-en, a jelenleginél garantáltan jobb minőségben.

Új URH-frekvenciát kapott a szlovákiai magyar nyelvű Pátria rádió

2010. december 12. - (mti)

Várhatóan január végétől már a korszerű URH-hullámhosszon lehet fogni a szlovák közszolgálati Pátria rádió magyar nyelvű adását Pozsonyban és Csallóközben. A magyar nyelvű adás a napokban hivatalosan is megkapta az URH-frekvenciát - közölte Both Enikő, a Patria igazgatója a rádiónak adott interjújában. „A Pátria rádió hosszú távú céljai között szerepelt, hogy találjon egy olyan URH-frekvenciát, amely Pozsonyban és Pozsony környékén, illetve a Csallóközben, Mátyusföldön jó minőségű vételi körülményeket fog biztosítani” - jelentette ki az igazgató. Megjegyezte, hogy az új frekvencia megszerzése kétéves munka eredménye. „.Ez nem volt egy egyszerű folyamat. Sem a szabad frekvenciának a felkeresése, sem maga az a folyamat, hogy a nemzetközi szervezetek és az illetékes szlovák intézmények úgy döntsenek, hogy ezt a frekvenciát a Pátria rádió kapja” - fejtette ki Both Enikő. Az igazgató szerint a Pátria rádió várhatóan január végén kezdi sugározni műsorát az új hullámhosszon. Addigra majd pontosan közlik, hogy melyik lesz az a régió, amit az új frekvencia lefed, tehát hol lesz hallható. Both Enikő biztos abban, hogy ez a terület biztosan lefedi a mostani középhullámú sugárzás területét, de a vételi lehetőségek, a hangminőség korszerűbb és jobb lesz. A Pátria rádió 2009 februárjában állt át az URH-ra, de Pozsonyban és Csallóközben nem volt frekvencia, így a rádió hónapokig nem volt hallható, mígnem beindult egy középhullámú adó. A minőség azonban csapnivaló volt. Ennek kellene most megváltoznia. Both Enikő nyilatkozott a közszolgálati szlovák televízió és rádió összevonásáról is, amelyet néhány napja hagyott jóvá a szlovák parlament. „Európában több olyan működő modell van, ahol a közszolgálati média egy intézményként készíti a műsorokat, tehát ez egy működő struktúra, amelynek megvan a logikája” - nyilatkozta az igazgató. Szerinte a 21. században már egyre kevésbé fontos a médiafogyasztók számára, hogy a számítógép-, vagy a televízió képernyője az, ahol az információval, a tartalommal találkozik. Ebbe a fejlődési folyamatba illik be a televízió és a rádió összevonása is. Elmondta: a nemzetiségi médium számára mindez azt jelenti, hogy 100 órányi műsoridőből mintegy 13 órának nemzetiségi műsornak kellene lennie. Egyértelműen látszik, hogy a szlovák televízió magyar adása számára az összevonás adásidő növekedést fog eredményezni, a Pátria rádiónál pedig legrosszabb esetben sem változik a jelenlegi műsoridő, tehát a napi 12 óra műsorsugárzás. Daniel Krajcer szlovák kulturális miniszter már korábban jelezte: a magyar nyelvű rádió- és televízióadások szerkesztőségeit a jövőben közös egységként képzeli el.

SNS: Diszkriminálják a dél-szlovákiai szlovákokat

2010. december 12. - (Sándor Renáta - Új Szó)

Ondrej Dostál (Híd-OKS) szerint az államnak nem kellene beavatkoznia a magán- és civil szervezetek, intézmények, vállalatok nyelvhasználatába, az államnak nem kellene megszabnia, hogy ezek milyen nyelven teszik közzé az információkat. Dostál az államnyelvről szóló törvény módosításának kapcsán a Szlovák Televízió vitaműsorában leszögezte: az állami intézmények esetében a szlovák nyelvű feliratok kötelező használata elfogadható, de a nem állami intézmények esetében a szlovák nyelvet nem kellene kötelezővé tenni. „Nem azzal védjük a szlovák nyelvet, ha megbüntetjük azokat, akik esetleg valamit rosszul írnak“ - mondta Dostál, vitapartnerének, Rafael Rafajnak (SNS) a szavaira, miszerint a törvény a szlovák nyelv védelmét szolgálja. Az SNS frakcióvezetője szerint a Dél-Szlovákiában élő nyolcszázezer szlovák disztkriminálva és elnyomva érzi magát, mert nem jut államnyelven információkhoz, bizonyíték erre szerinte az a levél, amit a műsorban felolvasott. Dostál kijelentette, ezt a levelet néhány személy írta, nem pedig nyolcszázezer szlovák, tehát Rafaj ne beszéljen ennyi szlovák nevében. Rafael Rafaj szerint a nyelvtörvény a módosított formában teljesen felesleges, mert „a törvényből kimaradt minden kötelesség, minden köteles személy.“

Kövér: Horvátország lehet példa

a határon túli magyarok parlamenti képviseletének megalkotására

2010. december 8. - (mti)

Magyarország meg szeretné oldani a határain kívül élő magyar állampolgárok parlamenti képviseletét, s ebben számít Horvátország tapasztalataira - mondta Kövér László szerdán, miután fogadta a horvát parlament elnökét, Luka Bebicet. Kövér László a vendégével közösen tartott sajtótájékoztatón kijelentette, „Magyarország szomszédai sorában Horvátországgal kiemelkedően jók a kapcsolatok”, semmilyen téren nincs probléma. Mint fogalmazott, a két ország történelmi okokból fakadóan is stratégiai partnernek tekinti egymást. Kövér kifejtette, mind a horvátországi magyar, mint a magyarországi horvát kisebbség helyzete rendezettnek mondható, nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy mindkét ország jóhiszeműen kezeli ezen közösségek problémáit. A házelnök arról beszélt, hogy a 2011 első félévi magyar EU-elnökség egyik prioritása az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. Elmondta, Horvátország az EU-csatlakozási folyamat finisébe ért, és Budapest mindent megtesz azért, ha a horvát EU-csatlakozási tárgyalások a következő félévben lezáruljanak. Kövér László elmondta, tájékoztatta vendégét arról, hogy az alkotmányos rendszer átalakítása keretében Magyarország is megoldja a kisebbségi közösségek parlamenti képviseletének kérdését. Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott, reményei szerint a magyar-horvát kapcsolatok minden téren, beleértve a kisebbségi kérdés kezelését is, modellként fognak szolgálni „abban a nagyon bonyolult térségben, amelyet Kelet-Közép-Európának hívunk”. A horvát országgyűlés, a szábor elnöke kifejtette: Horvátország rendezte a határain kívül, a diaszpórában élő horvátok képviseletét a száborban, a világszerte szórványban élő horvátságnak három parlamenti delegáltja van. „A horvát parlamentben a nemzeti kisebbségek képviseletét úgy oldottuk meg, hogy megalkottunk egy alkotmányerejű jogszabályt; a kisebbségekhez tartozó állampolgároknak két szavazati joguk van, szavazhatnak pártokra is, és szavazhatnak kisebbségi képviselőkként is” - fejtette ki. Luka Bebic úgy fogalmazott, a népek együttélése lehetőség és kötelezettség. „A nemzeti kisebbségek számunkra nem akadályozó tényezőt, hanem lehetőséget jelentenek, hogy még inkább kiterjesszük együttműködésünket a szomszédos államokkal” - mondta. A horvát szábor elnöke nagyra értékelte a horvát-magyar kapcsolatokat, mint fogalmazott, Magyarország Horvátország elismeréséig és azután is, „kétséget kizáróan mindig Horvátország mellett állt”. Emlékeztetett arra, hogy a magyar parlament ratifikálta elsőként Horvátország NATO-csatlakozását. Azt mondta, Kövér László szavai biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy a magyarországi kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos alkotmányos kérdés hamarosan megoldódik.

Kedden eldől Radičová sorsa?

2010. december 5. - (ujszo.com)

Ján Figel, a KDH elnöke bizalmi szavazással kötné össze a főügyészválasztást. Elmondta, a koalíció válságának gyökerei az SDKÚ-ba vezetnek, néhány képviselőjük ugyanis a főügyészválasztás első körében Dobroslav Trnkát javasolta a posztra. Iveta Radičová miniszterelnök nem kívánta megnevezni azokat a képviselőket, akikre a csütörtöki főügyészválasztási kudarc kapcsán gyanakszik. A kormánykoalíció minimum négy képviselője ugyanis Dobroslav Trnkára voksolt. Felmerült, hogy a következő körben nyilvánosan kellene szavazni a leendő főügyészről. „Ezt én személy szerint nem tartom jó ötletnek” - mondta Radičová a Markíza televízió Testre szabva című műsorában. A javaslattal nem ért egyet az SaS frakciója sem, tolmácsolta a párt véleményét Jozef Kollár képviselő, a ki a szlovák közszolgálati televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában a Smer egyik alelnökével Peter Kazimírrel vitázott. A Smer állítólag nem a politikai profitszerzés miatt bírálja a főügyészválasztás módját. „Mi csak megfigyelők vagyunk, viszont a törvényellenes viselkedést nem tolerálhatjuk”- magyarázta Kazimír, pártja szerint ugyanis a kormánykoalíció jogellenesen jár el, amikor elvitatja képviselőitől a titkos szavazás jogát. A miniszterelnök továbbra is kitart kijelentése mellett, vagyis lemond, ha a Trnkát választják meg. „Nagyon nehéz úgy kormányozni, hogy egyes koalíciós képviselők bármelyik törvénynél kényük-kedvük szerint szavaznak” - magyarázta Radičová. Hozzátette, a keddi főügyészválasztással és saját sorsával kapcsolatban elsősorban bizonytalanságot érez.

Távozhat a Híd a kormánykoalícióból

2010. december 10. - (mti)

A kormánykoalícióból való kilépéssel fenyegetőzik Bugár Béla, ha partnerei nem hagyják abba pártja, a Híd elleni támadásokat. „Ha mindez tovább folytatódik, nem lesz miért a koalícióban maradnunk” - jelentette ki Bugár, a Híd elnöke a Sme pénteki kiadásának nyilatkozva. Bugár Zoltán Horváthnak, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) parlamenti képviselőjének a nyilatkozatára reagált, miszerint a Híd idézte elő a jelenlegi koalíciós válságot, mert a főügyészválasztásnál néhány képviselője az ellenzéki jelöltre szavazott. Horváth pártja megbízottjaként egyike volt azoknak, akik a szavazatokat ellenőrizték. Bugár szerint a vád alaptalan. Úgy véli: nem kizárt, hogy a koalícióban éppen azok keresik a leghangosabban a vétkeseket, akik maguk szavaztak az ellenzéki főügyészjelöltre. Az egyre inkább elmérgesedő viták miatt a koalíció kedden obstrukcióval megakadályozta az új főügyész megválasztását, s az ügy megoldását tavaszra halasztotta. A korábbi szavazási körben ugyanis a koalíció néhány képviselője Dobroslav Trnka ellenzéki jelöltet támogatta Jozef Čentéš koalíciós jelölt ellenében. Ezt az bizonyítja, hogy Trnka több szavazatot kapott, mint ahány képviselője van az ellenzéknek. A négy koalíciós párt - a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), a Szabadság és Szolidaritás (SaS), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és a Híd - egymást vádolja a sikertelenség miatt. Vezetőik hétfőn abban állapodtak meg, hogy a közeljövőben megváltoztatják a törvényeket, hogy az eddigi titkos szavazások többsége a jövőben nyílt legyen. Az új főügyész megválasztására csak ezt követően kerítenek sort, várhatóan csak a tavaszi hónapokban. Trnka szerdán bejelentette: a koalíció eljárását alkotmányellenesnek tartja, s állásfoglalást kér az alkotmánybíróságtól. A rendőrség is vizsgálatot kezdeményezett az ügyben, mivel néhány politikus úgy nyilatkozott, hogy a „félreszavazó” koalíciós honatyákat, akik kilétét homály fedi, feltehetően lefizették vagy megzsarolták. Helyi megfigyelők szerint nem kizárt, hogy ez kísérlet volt a kormány megbuktatására. Iveta Radičová, miniszterelnök ugyanis korábban kijelentette: ha Trnkát újraválasztják, távozik hivatalából. A főügyészválasztás kapcsán több régebbi vitás ügy is újra felmerült, a politikusok egymást vádolják hazugsággal. Robert Fico ellenzéki pártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) Daniel Lipšic belügyminiszter lemondását is követeli. A Sme egyik jegyzetében úgy látja: ha folytatódik a koalíciós vita, az akár a kormány bukását is eredményezheti.

A Híd elérte az állampolgárok büntethetetlenségét,

de nem elégedett a nyelvtörvénnyel

2010. december 11. - (mti)

Nem teljesen elégedett a szlovák államnyelvtörvény csütörtökön elfogadott módosításával a Híd magyar-szlovák polgári párt. „Bár a Híd célja a nyelvtörvény, illetve a szankciók eltörlése volt, tudomásul kellett vennünk azt, hogy erre jelenleg nincs lehetőségünk. A jelenlegi szlovák kormányt négy párt alkotja, így egyértelmű, hogy az esetek többségében a kompromisszumos megoldások érvényesülnek” - mutatott rá Bugár Béla, a Híd elnöke abban az állásfoglalásban, amelyet Czuczor Nóra, a párt szóvivője pénteken juttatott el az MTI-hez. A közlemény szerint a Híd bekerülve a törvényhozásba és ezzel együtt a kormányba is, „elsősorban azt akarta elérni, hogy az állampolgárok ne lehessenek büntethetők anyanyelvük használatáért”. A párt úgy véli, hogy az „új törvénymódosítás elérte ezt, hiszen a módosítás szerint büntetést csak az állami és önkormányzati szervek kaphatnak - azok is csak olyan esetben, ha az állampolgár biztonságát, egészségét, vagyonát veszélyeztető információt nem közölnek államnyelven -, magánszemélyek nem. Ezáltal megszüntette a félelmet, melyet a nyelvtörvény Fico-féle változata keltett”. A Híd a szlovák nyelvtörvény elfogadott módosító javaslatával nem elégedett teljes mértékben, de úgy látja, hogy a törvénymódosítás enyhíti az előző kormány által elfogadott jogszabályt. „Elfogadhatatlan, hogy az előző módosítás tovább éljen. Ez egy kompromisszumos, de vállalható megoldás, melyet reményeink szerint a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítása fog ellensúlyozni” - szögezte le a Híd elnöke. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) már csütörtökön este csalódottságának adott hangot a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása kapcsán. „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni. A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt” - olvasható az MKP közleményében, amelyet Dunajsky Éva, a párt szóvivője juttatott el az MTI-hez. A módosított államnyelvtörvényben az eddigi 5000 euróról 2500 euróra csökkentették a jogszabály megsértéséért kiszabható pénzbüntetés felső határát.

Csalódott az MKP

Csalódottságának adott hangot a szlovákiai államnyelvtörvény csütörtökön elfogadott módosítása kapcsán a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP). „Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy továbbra is pénzügyi bírságokkal fenyegetik a magyar polgármestereket, önkormányzati képviselőket és állami alkalmazottakat, ha a nyilvánosságnak szánt információikat elmulasztják államnyelven is közreadni. A kereskedelmi jellegű hirdetések, reklámok esetében a magánszféra továbbra is súlyos pénzbüntetésekkel sújtható. Alapjában véve az államnyelvtörvény elfogadott változata a kisebbségi nyelvhasználati törvényhez képest fölérendelt jogszabály maradt” - olvasható az MKP közleményében.

Commedia dell'arte, avagy: Államnyelvtörvény újratöltve

2010. december 12. - (N. Gyurkovits Róza felvidék.ma)

Marek Maďarič 2009-es államnyelvtörvénye amellett, hogy primitíven magyarellenes volt, mást is hozott a szlovákiai magyaroknak. Egységes kiállást ellene. A felvidéki magyar politika és civil társadalom összezárt, s egészen a mostani, december 9-ei Krajcer-féle módosított változat jóváhagyásáig egységes maradt. A kikozmetikázott szlovák államnyelvtörvény január elsején hatályba lépő változatát azonban most már magyarok is védik a magyarok ellen. A legnagyobb horderejű módosítás az államnyelvtörvényben éppen ez. Szlovákiában a magyar kisebbségnek soha akkora nemzetközi támogatást nem sikerült maga mögé állítania, mint a Fico-kormány nacionalista túlkapásainak idején, pedig politikai képviselete ellenzékben volt, sőt pártja is oszladozóban. Ettől függetlenül szerzett jogainak védelme terén a legjobb formáját hozta, s maga mellett tudhatta a civil hátteret, annak szakmailag megalapozott képviseletében a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalát. A magyar nyelvhasználat korlátozása elleni küzdelemben ugyanazt mondta a civil szféra - felkészült politikai elemzővel és jogászaival - és a hivatásos politikusok. Volt egy tömegdemonstráció is: 12 000 emberrel. Az eredmény? Végül - ha vonakodva is - mellénk állt az EBESZ. Knut Vollebaeck kisebbségügyi főbiztos a végén már a diplomácia virágnyelvéből is engedett, csaknem teljesen nyíltan beszélt, oktatta a szlovák kormány politikusait. Nem sok eredménnyel ugyan, illetve: dehogynem. Amikor elkészült Maďarič és a Fico-kormány háttérmagyarázata az államnyelvtörvényhez ­- mely szokás szerint figyelmen kívül hagyta a magyar kisebbség észrevételeit -, a látszategyeztetést a legitim magyar politikai és civil képviselet is elutasította. Bugár Béla viszont, aki akkorra már kilépett az MKP-ból, szakadár társával leült Maďaričcsal egyeztetni, s rá jellemző büszkeséggel hirdette: engedményeket ért el. EBESZ-vélemény ide vagy oda, már januárban megbontotta ezzel a magyar egységet. Mire másodszor is januárt írunk Bugár pártalapítása óta, nem csupán arra lesz büszke, hogy engedményt ért el, hanem hogy a kozmetikai változtatásokkal hatályba lépő, de a Maďarič-féle nemzeti elnyomó filozófiát továbbvivő államnyelvtörvényt már meg is szavazta. Pedig ekkor már nem csupán az EBESZ támogatását tudhatta maga mögött a szlovákiai magyar (és nem magyar) kisebbség, hanem az Európa Tanács Velencei Bizottságának - szlovák kormányzati kérésre készített - hivatalos állásfoglalását is, mely lényegi változtatásokat javasolt az államnyelvtörvényben, hogy az ne szűkítse aránytalanul és túlzott mértékben a kisebbségi nyelvek nyilvános és hivatali használatának kereteit. Jellemző helyszínen született meg a Radičová-Krajcer-Bugár paktum az államnyelvtörvény módosításáról. Színházban. Olyan is: színjáték. A változás koalíciójának egyszeri, megismételhetetlen commedia dell'arte-ja. Le van tudva. Méghozzá úgy, hogy a kisebbségpolitikában hatalmas változást ígérő Bugárnak (és Most-Hídnak) fontosabb volt ennek a paktumnak a megkötése, mint saját, „törvényelőkészítői jogkörökkel bíró” kisebbségi kormányalelnökének jogrendbe illesztése és munkára fogása. (Rudolf Chmel csak messziről nézte és magánemberként kommentálta Daniel Krajcer kulturális miniszter „alkotását”, pedig a koalíciós alapelvek szerint együttdöntési jogkör járt volna neki ebben a kérdésben is…) A Bugár Béla elnökölte szlovákiai magyar politikának a maga idejében nagy problémája volt a kormányzati helyzet. Hatalmon belülről mindig könnyen születtek olyan kompromisszumok, amelyek gátolták a kisebbségi jogok kiteljesedését vagy gyarapodását, mindig a hősies „kisebbik rosszra” hivatkozva. Most, hogy ráadásul nem is a szlovákiai magyar politika képviseletében van hatalmon Bugár pártja, hanem magyar tagokkal is a szlovák-magyar megbékélés képviseletében, talán már a kisebbik rosszra sem kell hivatkozni, hiszen nem tudhatjuk, saját pártján belül meddig engedi terjeszkedni a többségi villanypásztor a kisebbségeket. Csak sajnálni lehet, hogy ennek a nagy megbékélési-összeborulási commedia dell'arte-nak áldozatául esnek sokan azok közül is, akik - másfél-két éve maguk is rengeteget dolgoztak azért, hogy a kisebbségi jogok valós érvényesítésének igényét felvállalja az EBESZ, az Európa Tanács vagy a Velencei Bizottság, no meg a velünk élő többi kisebbség is - hivatalt vállaltak a beígért „törvényelőkészítői jogkörökkel bíró” kisebbségi kormányalelnök lassan formálódó hivatalában. Sajnálni, mert a nehezen megszerzett nemzetközi támogatás villámgyorsan veszíthető el, ha vele szemben magyarok lépnek fel. Olyan magyarok, mint Bugár Béla és parlamenti képviselőtársai - főleg az MKP-ból szakadtak -, akik december 9-én mind az igen gombot nyomták meg, amikor a Fico-kormány államnyelvtörvényét kellett szellemében, túlzott terpeszkedésével és büntetéseivel együtt hatályában megerősíteni. Ha ilyen négy év következik a kisebbségpolitikában, tíz-húsz évet csúszhatunk vissza megint jogegyenlőség tekintetében, s ezért a magyar közösséget nem kárpótolja, hogy néhány százan nagyobb adagot meríthetnek majd maguknak a húsosfazékból négy esztendeig.

Fico: a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt a kormány lejáratására

2010. december 18. - (mti)

Robert Fico szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Ne játsszunk bújócskát. Nyilvánvaló kísérlet történt egy olyan hangulat kialakítására, hogy Szlovákiában támadják azokat az embereket, akik anyanyelvükön beszélnek” - jelentette ki a volt szlovák miniszterelnök abban az interjúban, amelyet a Sme napilap közölt szombaton. „Ne játsszunk bújócskát. Nyilvánvaló kísérlet történt egy olyan hangulat kialakítására, hogy Szlovákiában támadják azokat az embereket, akik anyanyelvükön beszélnek” - jelentette ki a volt szlovák miniszterelnök abban az interjúban, amelyet a Sme című pozsonyi liberális napilap közölt szombaton. Malina Hedviget négy éve, 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Fico szerint viszont az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. A volt kormányfő nem érzi úgy, hogy a rendőrség hibázott volna az ügyben, s bírálja a sajtót. „A média nagyon ügyesen olyan képet alakított ki, mintha még mindig azt vizsgálnánk, megtörtént-e az eset. Erről már rég jogerős határozat született - nem történt meg. Most csak arról van szó, indul-e eljárás” Malina Hedvig ellen - jelentette ki Fico. A politikus elmondta: nem tartja hibának, hogy még a hivatalos vizsgálatok befejezése előtt ő és Robert Kalinák akkori belügyminiszter nyilvánosan hazugsággal vádolta Hedviget. Fico és Kalinák akkor azt állította: bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy Malina Hedvig hazudik, kitalálta a történetet. Helyi megfigyelők szerint a politikusok ezzel befolyásolták az ügy további menetét. Fico az interjúban azt állította: most már biztos abban, hogy akkor helyesen járt el, mert az ügyet a kormány ellen akarták felhasználni. Arra a kérdésre, ki állhatott a kormánya lejáratására irányuló állítólagos kísérlet mögött, Fico nem adott választ. „Nem beszélek semmiféle konkrét személyről, hanem az esettel való visszaélésről. Talán történt valami, de nem úgy, ahogy azt Malina asszony leírta” - szögezte le a volt kormányfő. Robert Ficotól eltérően Rudolf Chmel, a mai szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese december elején megkövette Malina Hedviget. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott országos felmérés szerint a szlovákiai lakosság fele elégedetlen Malina Hedvig ügyének kivizsgálásával. Az ügy kivizsgálásával a megkérdezettek 21 százaléka elégedett, 29 százalékuk pedig azt állította, hogy nem érdekli az ügy.

Elégtétel Malina Hedvignek

2010. december 9. - (mti)

Megkövette Malina Hedviget, a magyar beszédéért négy éve Nyitrán megvert szlovákiai magyar diáklányt Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese. „Úgy vélem, hogy ebben az esetben megsérült az igazságos bírósági eljáráshoz való joga, mert a politikusok idő előtt beavatkoztak az ügy kivizsgálásába, sőt befolyásolták azt, s ezzel megsértették emberi méltóságát” - mutatott rá a miniszterelnök-helyettes abban a nyilatkozatában, amelyet az emberi jogok napja (december 10.) alkalmával tett közzé szerdán Pozsonyban. „Az a tény, hogy több mint négy éven keresztül szó szerint kínozni engedtük, éppen az emberi jogok napján nagy felkiáltójelnek számít, s ezekért a sérelmekért szeretnék Záková-Malina Hedvigtől elnézést kérni” - jelentette ki Chmel. Malina Hedviget négy éve, 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, az azóta családot alapított nő - férje neve után Záková - szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Két támadóját nem találták meg, és a rendőrség hamis tanúzás miatt indított eljárást Hedvig ellen. Az eset megtörténte után nem sokkal, amikor a hatósági vizsgálat még le sem zárult, Robert Fico akkori szlovák kormányfő és Robert Kalinák akkori belügyminiszter nyilvánosan azt állította: bizonyítékaik vannak arra nézve, hogy Malina Hedvig hazudik, kitalálta a történetet, amivel befolyásolták az ügy további menetét. Nyilatkozatában Chmel, a Híd magyar-szlovák polgári párt politikusa szükségesnek vélte a magyar kisebbség iránti előítéletek és sztereotípiák lebontását is. Leszögezte: „Szlovákiának nincs oka arra, hogy az emberi jogok terén Európa skanzenévé váljon, s nincs oka meghátrálni a nacionalisták, idegengyűlölők, rasszisták, neofasiszták és szélsőségesek elől.” Chmel szerint Szlovákia „modern és toleráns állam, amely meg akarja védeni, és meg fogja védeni az emberi jogokat”. Pozsonyban szerdán mutatták be a Malina Hedvig ügyét feldolgozó könyvet, amelyet Vrabec Mária, az Új Szó című pozsonyi magyar napilap munkatársa írt. A Hedvig című könyv magyar és szlovák nyelvű változata egyaránt 3000 példányban került a szlovákiai könyvesboltokba. „A könyv jó esélyt nyújt arra, hogy a szlovák közvélemény megtudja az igazat” - jelentette ki a könyvbemutatón Malina Hedvig. Egy közelmúltban nyilvánosságra hozott novemberi országos felmérés szerint a szlovákiai lakosság fele elégedetlen Malina Hedvig ügyének kivizsgálásával. Az ügy kivizsgálásával a megkérdezettek 21 százaléka elégedett, 29 százalékuk pedig azt állította, nem érdekli őket az ügy.

Malina Hedvig kálváriája

Egyszer a gyermekeinek is megmutatja a róla megjelent könyvet

2010. december 10. - (Szilvássy József - Népszabadság)

Pozsonyban bemutatták a négy és fél éve Nyitrán bántalmazott csallóközi egyetemista meghurcoltatását felidéző könyvet. Roman Kvasnica lép be az újságírókkal zsúfolt pozsonyi étterembe. Itt mutatják be a négy és fél évvel ezelőtt bántalmazott csallóközi egyetemistáról, Malina Hedvigről készült, magyarul és szlovákul egy időben megjelent riport- és dokumentumkötetet. A szerző Vrabec Mária publicista. Felderül a neves ügyvéd arca: - Morális győzelemmel ér fel, hogy ekkora az érdeklődés a kiadvány iránt, amely végre napvilágot látott. Nem is olyan régen több politikus és néhány szlovák médium hazugnak és hazaárulónak bélyegezte meg a leányt, aki sokáig az utcán is gyűlölködő tekintetekkel, otromba megjegyzésekkel szembesült, főleg Nyitrán -mondja. Helyet foglal a sértett mellett, aki időközben férjhez ment, és immár kétgyermekes édesanya. A balján ott ül Jozef Hasto, az egyik legnevesebb szlovák pszichiáter. A meghurcolt fiatal nő hosszú hónapok múltán az ő segítségével nyerte vissza lelki békéjét. A kötetben hármuk vallomása alapján döbbenetes történet tárul elénk a törvénytelen eszközöket is bevető rendőrségi kihallgatásokról, a tendenciózus nyomozásról, amely alapján alig három héttel a történtek után Robert Fico akkori kormányfő és Robert Kalinák belügyminiszter diadalittasan jelenti be, hogy Malina Hedvig hazudott, kitalálta az egészet. Aztán egy vágsellyei férfi (akiről később kiderült, hogy titkosszolgálati kapcsolatai voltak) feljelenti az egyetemista leányt hamis tanúzásért, és nacionalista indulatok gerjesztéséért. Az illető nem sokkal később öngyilkos lett, de a gyanúsítást azóta sem vonták vissza. - Három éve kérem Dobroslav Trnka legfőbb ügyészt, mondja el végre, mikor hazudott Hedvig. Mindhiába. Jogi érvek, bizonyítékok ebben az ügyben nem számítanak - tör fel a keserűség a védőügyvédből. Hozzá hasonlóan Jozef Hasto is magabiztosan válaszol az újságírói kérdésekre: - Több mint négy éve mindketten hosszasan beszélgettünk Hedviggel, szinte már vallattuk őt, és csak akkor álltunk ki mellette, amikor meggyőződtünk arról, hogy nem hazudik. Roman Kvasnica folytatja: -Nem bízom az ügy gyors lezárásában, mert Szlovákiában az igazságszolgáltatást is elérték a politikai és a gazdasági érdekösszefonódások, amelyeket az új legfőbb ügyész aligha lesz képes felgöngyölíteni - állítja. A borongós hangulatot Rudolf Chmel közleménye oldja, amelyben a kisebbségi ügyekért felelős kormányalelnök bocsánatot kért Malina-Zák Hedvigtől, mert sérült az igazságos eljáráshoz való joga, a politikusok beavatkoztak a vizsgálatba, sőt befolyásolták is azt, és emiatt emberi méltóságában sértették meg őt. Elérzékenyül a fiatalasszony. Alig beszél ezen a délutánon. Leggyakrabban a terem végében helyet foglaló hároméves kislányára és a kora nyáron született kisfiára tekintget, akiket a férje babusgat. Amikor arról kérdezik őt, vajon megmutatja-e egyszer a könyvet a gyermekeinek, sokáig gondolkodik: - Talán majd akkor, ha felnőnek. S talán addigra az is kiderül, hogy miért kellett ekkora kálváriát bejárnom - sóhajtja.

Szlovákia nem kér a páneurópai kötvénykibocsátásból

2010. december 10. - (profitline.hu)

A szlovák pénzügyminiszter elutasította a páneurópai kötvénykibocsátással kapcsolatos elképzeléseket, szerinte ez ugyanis a költségvetési unió felé tett lépés lenne, ami elfogadhatatlan. Ivan Miklos a SME című napilap pénteki számában kijelentette: „Egyértelmű nem a válaszom a páneurópai kötvénykibocsátás tervére. El kell vetni a költségvetési unió gondolatát, ami nem jó Szlovákiának, és senki másnak.” Az elképzelést a hét elején felvető Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri csoportjának (Eurogroup) elnöke, és Giulio Tremonti olasz pénzügyminiszter szerint az Európai Uniónak saját kötvényeket kellene kibocsátania a pénzügyi nehézségekkel küszködő euróövezeti országok megsegítésére és az euróval szembeni befektetői bizalom helyreállítására. A Financial Times (FT) hétfői számának vezércikkében a két európai politikus annak a véleményének adott hangot, hogy a páneurópai kötvények („E-bond”) stabilizálhatnák az európai államkötvény piacot az EFSF európai pénzügyi stabilitási eszköz rendelkezésére álló 750 milliárd euró felhasználását követően 2013-tól. Véleményük szerint egy európai államadósság kezelő ügynökség (European Debt Agency) akár az EU gazdasági teljesítményének 40 százalékáig is bocsáthatna ki kötvényeket.

Szlovákiában a vártnál nagyobb ütemben nőtt az ipari termelés

2010. december 8. - (profitline.hu)

Szlovákiában 13,4 százalékkal nőtt az októberi ipari termelés éves szinten az ország statisztikai hivatalának szerdán közölt adata szerint; a szakértők ennél némileg kisebb, 13,0 százalékos bővülést vártak. Októberben már a tizenkettedik egymást követő hónapban bővült a szlovák ipari termelés, amelynek a növekedése kisebb, 13,2 százalékos volt szeptemberben. (A statisztikai hivatal szeptemberre vonatkozó, korábban közölt előzetes adata még nagyobb, 13,5 százalékos növekedésről szólt, ezt korrigálták szerdán 13,2 százalékra.) Az ipari termelésen belül a feldolgozóipar növekedése 13,5 százalékra gyorsult a szeptemberi 12,2 százalékról éves szinten. A feldolgozóiparon belül az autóipari termelés növekedése 29,2 százalékra csökkent a szeptemberi 36,2 százalékról. Októberben az ipari termelés havi szintű növekedése 1,1 százalék volt Szlovákiában.

Külföldre megy a Sziget feszt

2010. december 10. - (mti)

A következő években Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, s esetleg Bulgáriában is megjelenhet zenei fesztiválokkal a Sziget Kft. - mondta Gerendai Károly ügyvezető a Világgazdaság pénteki számában. Horvátországban augusztus végén kívánja megrendezni az Adria Sound, illetve Istria Sound munkanéven is emlegetett zenei fesztivált mintegy kétmillió eurós költségvetésből. Magyarországon tematikus, például gasztronómiai rendezvényekkel szélesíti a portfólióját a Sziget. A vállalkozás idei várható bevétele 4,5 milliárd forint, kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti várható nyeresége (EBITDA) 500 millió forint lesz, figyelmen kívül hagyva a StarGarden Fesztivál bevezető évi adatait.

Körbejáró kiállítások

2010. december 11. - (mti)

Jövő év elejétől „körbejárnak” azok a kiállítások, amelyek megrendezéséhez magyar és szlovák múzeumok uniós támogatást nyertek el a két ország partnersége jegyében. Az esztergomi vízügyi múzeum, a visegrádi közgyűjtemény, a győri Xántus János Múzeum és a szlovákiai Érsekújvár múzeuma közel 94 ezer euró támogatást kapott a közös projekt megvalósítására - mondta Székely Zoltán, a Xántus János Múzeum művészettörténésze. A projektvezető érsekújvári múzeum fegyvertörténeti kiállítást, az esztergomi a Dunáról szóló bemutatót állított össze. A visegrádi múzeum a török kort megidéző tárlatot rendezett, a győri közgyűjtemény pedig régészeti emlékek felhasználásával a római időket elevenítette fel, s adott áttekintést arról, hogy a Duna miként választotta el, illetve kötötte össze a római birodalom és a barbár világ életét - tette hozzá a szakember. Mint Székely Zoltán megjegyezte, a kiállítások rendezése során is együttműködtek a projektben érdekelt múzeumok, szakmai konzultációkat folytattak, s anyagokat, tárgyi emlékeket kölcsönöztek egymástól. Saját kiállítását már valamennyi múzeum bemutatta, jövőre pedig rotációs rendszerben körbeviszik a tárlatokat mindegyik helyszínre - mutatott rá a művészettörténész, hozzáfűzve, hogy Győrben elsőként az esztergomi vízügyi múzeum anyagát láthatják majd az érdeklődők.

Salgótarján - „Mieink a mieink között!”

2010. december 6. - (nport.hu)

A huszonkét nógrádi és a három hevesi, szlovákok lakta településen élőkön kívül sokan voltak kíváncsiak a József Attila Művelődési és Konferencia-központ színháztermében rendezett VII. Regionális Szlovák Nemzetiségi Nap programjára szombaton. Dr. Egyedné Baránek Ruzsenka, a Magyarországi Szlovákok Szövetségének elnöke, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési intézet munkatársa által irányított hangulatos rendezvényen köszöntötte a jelenlévőket Pleva Mihályné, a Nógrád Megyei Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke is, aki elmondta: az iskolai oktatásnak, a népdalok, táncok, valamint a néphagyományok ápolásának kiemelt szerepe van a nemzeti identitás megőrzésében. Elismerést aratott szlovák nyelven kezdett és befejezett köszöntőjével dr. Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke, aki hangsúlyozta, hogy fontos feladatának tartja a megye vezetése a szlovák nemzetiség támogatását, hiszen kultúrájukkal nagy értéket képviselnek a néphagyományokban gazdag megyében s támogatni kell őket az anyanyelv őrzésében. Meleg szavakkal köszöntötte a nemzetiségi nap résztvevőit Ladislav Topolsky, a Besztercebányai Önkormányzati Kerület alelnöke is, aki örömét fejezte ki a régiónkban élő szlovák anyanyelvű és szlovák gyökerekkel rendelkező lakosságnak azért, hogy gondot fordítanak a hagyományápolásra. A „Hugyecz Andrásné díjat” az idén ketten kapták: Vravuska Józsefné és Boda Károlyné részesültek elismerésben. A kulturális részben a mihálygergei Tücsök zenekar hangulatteremtő fellépése után, a nemzetiségi nap fénypontja a zólyomi Jánosik Táncegyüttes „Mienk a mieink között” névre keresztelt műsora volt. A zólyomiak Imrich Lalik igazgató humoros éneklésével indított köszöntője után mintegy másfél órás, fergeteges programmal kápráztatták el a lelkes közönséget. A hivatásos csoport Szlovákián kívüli területekről gyűjtött táncokat is bemutatott, csárdással is meglepték a közönséget. A szebbnél szebb népviseletbe öltözött népes tánccsoport, de a kísérő zenekar és énekeseik is osztatlan sikert arattak. A rendezvény „batyus” vendéglátással, baráti beszélgetéssel zárult, ahol a vendéglátók nevében dr. Egyed Ferdinánd, a Salgótarjáni Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke mondott pohárköszöntőt.

Tvrtko magyar hősei meghódították Szlovákiát

2010. december 11. - (atv.hu)

Egyetemi előadásaira nem lehet beférni, közönségtalálkozóin zsúfolt teltház várja, országos tévék állnak sorba nála interjúért, Rozlucka s peklom (Búcsú a pokoltól) című könyve a karácsonyi piac szenzációja. Nem Magyarországon, Szlovákiában. A világ utolsó hadifoglyának hazahozataláról szóló filmjét a fél világon bemutatták, de több történetét is felkapták a tévék és újságok, Ausztráliától Afrikáig. „Az egészben nem én vagyok a fontos, hanem az, hogy a román ember románul, a szlovák szlovákul, vagyis a saját anyanyelvén olvashat magyar hősökről. Hiszem, hogy ezzel sikerül egy kicsit közelebb hozni az embereket”, mondta Tvrtko. Akit szinte hihetetlen az a rajongással fogadtak északi szomszédunknál. „ Ő a példaképem, a diplomamunkámat is belőle írtam. Nagyon szimpatikus, ahogy a hétköznapi hőseiről beszél, ahogy bemutatja őket”, mesélte Simona Mikusova, aki Tvrtko miatt választotta az riporteri hivatást, ma pedig már a TA3 munkatársa. „Jó reklámozni a magyar hősöket és boldog vagyok, hogy a szlovákok is ennyire kíváncsiak rájuk. De van még egy célom: 2013-ban egy mély magyar gyökerekkel bíró felvidéki város, Kassa lesz Európa Kulturális Fővárosa. Lehetőségeim szerint szeretném átadni azokat a tapasztalatokat, amelyeket az idén Pécsen szereztünk, és akkor mi is sikeresebbek lehetünk”, avatta be végezetül a TV2 stábját terveibe Vujity Tvrtko.

Megkezdte működését a tudositok.hu videóportál

2010. december 11. - (mti)

Vidéki, határon túli tudósítók és televíziós műhelyek által készített riportok, kisfilmek érhetők el a tudositok.hu videómegosztó portálon - mondta Bolyáki Attila, a hivatalosan pénteken elindult honlap alapítója Budapesten sajtótájékoztatón. A vidéki és Kárpát-medencei televíziós szerkesztőségek ingyen szolgáltatnak anyagokat a portálnak, amelyről a filmek ingyenesen vehetők át. Az internetes oldal a magyar tudósítók határok nélküli közösségi videómegosztó portáljaként határozza meg magát; alapításában részt vettek erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai forgatócsoportok képviselői is. Az eseményen Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár beszédében kiemelte: az oldal a helyi értékek kölcsönös megismerését segíti. Mint fogalmazott: ahogy a nagy folyamok kicsi patakokban, de nagy területről gyűjtik össze a vizet, úgy a „nagy magyar narratívához” is döntő módon járul hozzá a lokális beszámolók közzététele, megismertetésük a nagyközönséggel. Bartók Csaba felvidéki televíziós újságíró a sajtótájékoztatón azt mondta: nagy szükség volt az oldal elindulására, mivel az MTV és a Duna Televízió által kiépített határon túli tudósítói hálózat működése az utóbbi években ellehetetlenült. A szakember, aki a Szlovákiai Magyar Televíziósok Szövetségének elnöke is, ismertette: a szlovák köztelevízióban megjelenő kisebbségi műsorok adásideje jelentősen elmarad a magyarság lélekszáma alapján a közösséget megillető műsorpercektől. Hozzátette: a szlovák nyelven feliratozott magyar nyelvű műsor csak azután kerülhet adásba, hogy a médiahatóság megnézte és engedélyezte. Gazsó L. Ferenc, a Kossuth Rádió főszerkesztője, aki a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ) elnökeként vett részt az eseményen, reményét fejezte ki, hogy a kezdeményezés új tartalommal gazdagítja a felhasználók életét. A sajtótájékoztatón felolvasták Schmitt Pál köztársasági elnök támogató nyilatkozatát is. A levélben a méltató szavak mellett az áll: a digitális világ nagy előnye, hogy a technika segítségével az emberek közelebb kerülhetnek egymáshoz fizikai közellét nélkül is. Auer János, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának tagja azt mondta: a készülő médiatörvény „expressis verbis” beszél arról, hogy a közszolgálati hírszolgáltatás feladata és kötelessége többek között a nemzeti összetartozás, az önazonosság elősegítése.

A szlovák nemzeti identitás szerves része lett a magyarellenesség

- állítja Skultéty Csaba.

2010. december 11. - (mandiner.hu)

„Általánosságban mondható: a szlovák nemzeti identitás szerves része lett a magyarellenesség« - állítja Skultéty Csaba. (S fanyarul írja a Vörös Hadsereg foksani lágerére visszaemlékezve, hogy a »tábor belső őrszemélyzetét szlovák foglyok, Tiso hadseregének katonái alkották, az élen tisztjeikkel”, akik ugyanúgy az oroszok ellen harcoltak mint a magyarok.) Idéz egy küldöttet az 1980-as évekből, a híres müncheni Vier Jahreszeiten szállóban rendezett szlovák világtalálkozóról. Itt volt a ’38-as, Csehszlovákia sorsáról döntő konferencia. A küldött, aki miután közlik vele, hogy a Csallóköz a 19. században magyarosodott el, mosolyogva mondja: »Nem természetes, hogy mi ezt ma újra vissza akarjuk szlovákosítani?« S idéz egy pozsonyi notabilitást, aki - amikor Deáki ősi bencés templomában meghallja, hogy az ott megtalált legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd 1200 körül keletkezett - megkérdezi: »Ugye, akkor azt szlovákból fordították?« Vagy Sokol érseket, aki így üzent a kassai egyházmegye magyar híveinek, amikor magyar püspüköt kértek tőle: »Illetékes helyről azt hallom, hogy ezt a kérdést a kölcsönösség jegyében kell rendezni.« (Azaz: legyen Magyarországon is szlovák püspök, igaz, hívek nélkül.) Skultéty végkövetkeztetése az, hogy Szlovákia »Európa közepén egy kis állam az Európa-ellenesség jegyében. Az áldozat pedig a neki kiszolgáltatott magyar nemzetrész«. Nem szidja a szlovákokat, csupán szkeptikus. Nehezteléssel figyeli magyarellenességüket, és hogy olyan bizalommal fordulnak Benes szelleméhez, mint atyja bosszút szomjazó kísértetéhez Hamlet.”

A szlovákok és mi

2010. december 11. - (Tamáska Péter - magyarhirlap.hu)

A késmárki német gimnázium egykori növendéke az orosz hadifogság és a csehszlovák-magyar lakosságcsere viszontagságai után Prágán át Párizsba disszidált, s miután a Sorbonne-on nemzetközi jogi diplomát szerzett, évtizedekig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. Pontosan tudja, hogy a nagypolitika zavaros eszmék kavargása, s olyan társasjáték, amelyet a nagyhatalmak képviselői játszanak, csak néha engedve át széküket egy-egy kis nemzet stréber politikusának. Skultéty Csaba, az egykori növendék 1920-ban született Nagykaposon, a mai Szlovákia keleti peremén. Írásom címéül legutóbbi könyvének címét választottam én is. Skultéty a szlovák-magyar viszonyt „egy kelet-nyugati publicista szemével” próbálja áttekinteni. Olyan emberként, aki a magyar sérelmeket európai összefüggésekbe helyezi. Könyvének negatív hőse Edvard Benes lett, a polgári Csehszlovákia külügyminisztere, majd államelnöke. „Kisfiúként papi pályát ígérő ministráns volt, majd a közép-európai térség egyik olyan átalakítójává válik, akinek kísértete most is fölöttünk lebeg.” A versailles-i békerendszert korrigáló müncheni és bécsi nagyhatalmi döntéseket (1938) követően az elnök Angliába emigrált, s ragyogó érzékkel használta ki, hogy „a bukott Csehszlovákia külképviseleti, de főleg titkosszolgálati hálózata sértetlen maradt. (…) De hasznosak voltak - mint a párizsi békekonferencia (1947) előtt és alatt - a szabadkőműves szálak is”. Ahogy nagy elődje, a humanista Masaryk elnök az első világháború alatt nyíltan a háború elhúzódásában reménykedett - hiszen az idő a csehek által megszűnésre ítélt Monarchia ellen dolgozott -, Benes „…csendes ujjongással üdvözölte Lengyelország német lerohanását”: a második világháború nélkül aligha tudta volna faji alapon helyreállítani Csehszlovákiát. A bosszú, vagyis a németek kiűzése sikerült, s a lakosságcsere-egyezménynek köszönhetően a szlovákok gyökeret vertek az ország 1938-ban etnikai alapon Magyarországnak ítélt területein. Skultéty oda vezeti az olvasót, hogy a Benes által lenézett szlovákság „önálló államisághoz jutva, őrá hivatkozva védi tíz körömmel az ingyen zsákmányt, amelyet valójában neki köszönhet”. 1968-ról szólva kiemeli, hogy a felvidéki magyarok, azaz a Csemadok „programja a két évtizedes elnyomás megszüntetése és a magyar lakosság teljes egyenjogúságának elismertetése volt. Intézményes politikai képviseletet sürgetett a magyar kisebbség számára, a legégetőbb közoktatási és nyelvhasználati sérelmek sürgős orvoslását, valamint magyar egyetemi fakultások és állandó színház felállításával Kassa visszahelyezését a kelet-szlovákiai magyarság kulturális életébe. (…) Csehszlovákia szovjet lerohanása után a Csemadokban is úgynevezett tisztogatást hajtottak végre”. Szomorú olvasni ezeket a sorokat, hiszen korunk parlamentarizmusa magyar vagy félmagyar pártokkal és egyes magyar politikusok pozsonyi kormányba való bevételével csak az intézményes politikai képviseletet jelentik: a Csemadok további, több mint negyven éve elhangzott követelései - egy szerény kis színháztól eltekintve - ma is eretnekségszámba mennek abban az országban, ahol a történészek a dunántúli magyar oligarchából, Csák Mátéból szlovák királyt csinálnak. „Általánosságban mondható: a szlovák nemzeti identitás szerves része lett a magyarellenesség” - állítja szerző. (S fanyarul írja a Vörös Hadsereg foksani lágerére visszaemlékezve, hogy a „tábor belső őrszemélyzetét szlovák foglyok, Tiso hadseregének katonái alkották, az élen tisztjeikkel”, akik ugyanúgy az oroszok ellen harcoltak mint a magyarok.) Idéz egy küldöttet az 1980-as évekből, a híres müncheni Vier Jahreszeiten szállóban rendezett szlovák világtalálkozóról. Itt volt a ’38-as, Csehszlovákia sorsáról döntő konferencia. A küldött, aki miután közlik vele, hogy a Csallóköz a 19. században magyarosodott el, mosolyogva mondja: „Nem természetes, hogy mi ezt ma újra vissza akarjuk szlovákosítani?” S idéz egy pozsonyi notabilitást, aki - amikor Deáki ősi bencés templomában meghallja, hogy az ott megtalált legősibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti beszéd 1200 körül keletkezett - megkérdezi: „Ugye, akkor azt szlovákból fordították?” Vagy Sokol érseket, aki így üzent a kassai egyházmegye magyar híveinek, amikor magyar püspüköt kértek tőle: „Illetékes helyről azt hallom, hogy ezt a kérdést a kölcsönösség jegyében kell rendezni.” (Azaz: legyen Magyarországon is szlovák püspök, igaz, hívek nélkül.) Skultéty végkövetkeztetése az, hogy Szlovákia „Európa közepén egy kis állam az Európa-ellenesség jegyében. Az áldozat pedig a neki kiszolgáltatott magyar nemzetrész”. Nem szidja a szlovákokat, csupán szkeptikus. Nehezteléssel figyeli magyarellenességüket, és hogy olyan bizalommal fordulnak Benes szelleméhez, mint atyja bosszút szomjazó kísértetéhez Hamlet.

Robinson & Crusoe Tokajban - Határtalan művészet

2010. december 12. - (napvilag.net)

Immáron tíz esztendeje működik zökkenőmentesen a Miskolci Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház (Štátne Divadlo Košice), a határon innenső és túli közönség legnagyobb örömére. Ezúttal a Robinson & Crusoe című darab indul turnéra Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és Kassa megyében, Szlovákiában. A Robinson & Crusoe című darab, melyet Nino D’Introna és Giacomo Ravicchio jegyez, a Miskolci Nemzeti Színház és a Kassai Állami Színház közös munkájának eredménye; az előadás rendezője Štefan Korenci. A darab most két megyében is turnéra indul, egyrészt a magyarországi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakók nézhetik meg tíz alkalommal, tíz különböző helyszínen, másrészt a szlovákiai Kassa megyében élők élvezhetik az előadást, szintén tíz alkalommal. A Robinson & Crusoe kétnyelvű előadás, amely által a két színház arra törekszik, hogy a magyar-szlovák határmenti térség társadalmi integrációját és az emberek közötti megértést elősegítsék. A turné következő állomása Tokaj lesz, a Paulay Ede Színházban tekinthetik meg az érdeklődők a Robinson & Crusoe-t 2010. december 14-én, két időpontban, 14.00 és 18.00 órakor.

MMI - Nemzetiségi Gála 2010

2010. december 12. - (mmi)

A Magyar Művelődési Intézet hagyományteremtő céllal hozta létre 2005-ben - az ENSZ 1992. évi nyilatkozatán alapuló - Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét a Nemzetiségi Gálát. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus elismeréssel kíván adózni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kulturális, művészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek. Intézetünk 2005-ben a Magyarországon élő nemzetiségi közművelődési szakemberek, közösségek munkáját elismerő díjat alapított kulturális tevékenységük elismeréséért „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) elnevezéssel. A díjjal emlékplakett és díszoklevél jár. A díjat az Intézet főigazgatója adományozza. Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzeti vagy etnikai kisebbséghez /bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán/ tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik/ amelyek kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek tolerancián alapuló együttéléséhez. Az idei esztendő kitüntetettjei köszöntésére, az emlékplakettek átadására is e rendezvény keretén belül kerül sor. Intézetünk a Nemzetiségi Gála ez évi rendezvényét 2010. december 12-én, vasárnap 17 órakor tartja. A rendezvény fővédnöke: Navracsics Tibor Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter Helyszín: Intézetünk székháza a Budai Vigadó épülete, Hagyományok Háza színházterme (Bp., I. ker. Corvin tér 8.). Szándékunk szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek képviselőinek, országos kulturális szervezeteknek, hazai és külföldi sajtónak, jelentős kulturális intézmények munkatársainak valamint a Magyarországra akkreditált diplomáciai testületek tagjai számára a nemzetiségi közösségek kulturális teljesítményeiből válogatva ismételten színvonalas gálaprogramot szervezünk. A Kisebbségek Napjához kötődő rendezvényen mind a 13 hazai nemzeti és etnikai kisebbség részt vesz. Nemzetiségenként egy-egy saját kulturális körén belül kiváló eredményt elért fellépő csoport műfaji megkötöttség nélkül mutatja be nemzetisége kultúráját és sajátos művészetét. A rendezvény karakterében a magyarországi nemzeti vagy etnikai kisebbségek nyelvi sokszínűségét is reprezentálja. További szándéka a nemzetiségek kultúrájának, amatőr művészeti tevékenységeinek, teljesítményeinek, az együtt élő népek kultúrájának minél szélesebb körben való terjesztése, megszerettetése valamint a hagyományápolására való ösztönzés.

A Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2010 évi díjazottjai:

Hadzsikosztova Gabriella, színművész, bolgár nemzeti kisebbség

A budapesti Színművészeti Főiskola operett- és musicalszínész szakán szerzett diplomát. Pályakezdőként a budapesti Rock Színház, majd a szekszárdi Német Színház tagja volt. 1996-ban hozta létre „Malko Teatro” néven saját színházi formációját, azzal a kettős céllal, hogy a bolgár kultúrát népszerűsítse Magyarországon, valamint segítse a magyarországi bolgárokat kultúrájuk megőrzésében és gazdagításában. Nemcsak művészeti vezetője a társulatnak, de az elmúlt 14 év alatt 45 főszerepet is eljátszott, valamint harminc, saját adaptációja alapján készült darabot rendezett. Előadásaiban rengeteg mozgásszínházi, képzőművészeti, zenei és technikai elemet használ fel, de mindig alárendelve azokat az irodalom és a színház, a bolgár folklór és autentikus zene iránti elfogult szeretetnek A művészeti munkájában eddig több mint hetven bolgár és magyar alkotóval dolgozott együtt. Napjainkban az általa vezetett színház saját arculatot alakított ki, és egyre inkább elismert mindkét országban. Hadzsikosztova Gabriella a magyarországi bolgár kultúra meghatározó egyénisége. Rendkívül fontosnak tartja, hogy az általa vezetett színházi műhelyfoglalkozások és irodalmi klubok keretén belül a fiatalokat a bolgár színház, irodalom, folklór és a kultúra iránti szeretetre nevelje.

Rácz Aladár Közösségi Ház, cigány etnikai kisebbség

Amikor a rendszerváltás szele már fújdogált, akkor alakult meg a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, 1989. március 29-én. Az Egyesület határozott elképzelése az volt, hogy Pécs belvárosában legyen a cigányságnak egy olyan centruma, ahol a kultúrájuk, s annak bemutatása méltó helyet kaphat, miközben elláthatja közművelődési feladatait is. 1989. augusztus 15-én nyitotta meg Pécs történelmi belvárosában, (Pécs, József u. 4. sz. alatt) a Rácz Aladárról elnevezett Közösségi Házát. A szervezet azért Rácz Aladárt választotta a Közösségi Ház névadójának, mert ő nem csak egy cimbalmos volt, hanem a cimbalom muzsika komolyzenei megteremtője és zenepedagógus is. Az első, Kossuth-díjjal elismert cigány művész, aki méltán úttörője a cigány kultúra újszerű, magas szintű értelmezésének, mely szintet a Ház tevékenysége során azóta is mércéjének tekinti. A Közösségi Ház épületének megvásárlását a város mellett a Baranya Megyei Tanács, a Művelődési Minisztérium és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány támogatta. A Közösségi Házat rossz műszaki állapota miatt 1996-98 között az Együttműködő Holland Alapítványok és más hazai szervezetek támogatásával újjáépítették. 1998. október 09-én került sor az új épület ünnepélyes átadására. A Rácz Aladár Közösségi Ház így a Dél-Dunántúli régió cigányságának európai színvonalú szellemi, kulturális és módszertani bázisává válhatott.

Csabar zenekar, horvát nemzeti kisebbség

A majd’ negyedszázados fennállását ünneplő bajai horvát népzenekar 2000 decembere óta egyesületként működik. Céljuk a horvát (főként a bunyevác) népzenei kultúra megőrzése, a hagyományok és népszokások felkutatása, összegyűjtése és népszerűsítése. A zenekart nemcsak Baján és környékén, de az ország valamennyi horvátok lakta településén jól ismerik. Rendszeresen fellépnek támogatójuk, Baja Város Önkormányzatának felkérésére a helyi rendezvényeken, nemzetiségi fesztiválokon, különböző horvát kulturális eseményeken. Saját gyűjtésű és feldolgozású népzenei válogatásukat hanghordozón jelentették meg. A Csabar zenekar nemcsak önálló fellépést vállal, de rendszeres kísérő zenekara a Baja környékén működő tánccsoportoknak is. Egyesületként nagy hangsúlyt helyeznek a képzésére és a fiatalok figyelmének felkeltésére a népzene iránt, ezért létrehozták az egyesület ifjúsági tagozatát, ahol az általános iskolás korosztály szervezett foglalkozások keretében, játékos formában ismerkedhet a népi hagyományokkal, tánccal, zenével. E mellett táncházakat, nyári tánctáborokat is rendszeresen tartanak. Tevékenységükért 1996-ban a Bács-Kiskun Megye Nemzetiségeiért Díj, 2005-ben pedig a Baja Város Nemzetiségeiért Díj elismerésben részesültek.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lengyel Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége

A Szövetség elsődleges feladata a magyarországi lengyelség emlékhelyének, Derenk emlékfalunak a gondozása. A faluba a XVIII. század elején az Esterházyak telepítettek be javarészt szepességi górál jobbágyokat. A Szövetség volt az egyik kezdeményezője, hogy a falu a magyarországi lengyelség emlékhelyévé válhatott. Többek között közreműködött a temető és az iskola felújításában, a kápolna építésében. Feladata továbbá az építmények folyamatos állagmegóvása, a kiállítási anyagok gondozása. Kutatja a faluból elszármazottakat és állandó kapcsolatot tart velük. Anyagi támogatásának köszönhetően több falumonográfia is megjelent az elmúlt években. Kezdeményezte egy lengyel tájház létrehozását a kitelepítettek egyik új lakhelyén, Istvánmajorban. Társszervezője a minden év nyarán megrendezésre kerülő „Derenki Búcsú”-nak, mely a hazai lengyelség egyik legnagyobb ünnepe. Rendszeresen támogatja a „Polska Drenka” Hagyományőrző Együttest, segíti őket a népdalok gyűjtésben és a repertoár bővítésében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Lengyel Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége kiemelt feladatának tekinti a hagyományok átörökítését a fiatal nemzedék számára.

Kreisz Ferenc nyugdíjas zenepedagógus, német nemzeti kisebbség

1942. október 29-én született Taksonyban. Az általános iskolában kezdett zenélni, később zenei gimnáziumba járt Budapesten. Trombita-szolfézs szakon szerzett tanári diplomát és karvezetést is tanult. Tanított Kecskeméten, Szigethalmon, később igazgató-helyettes, majd iskolaigazgató lett. Pályája elején a szegedi színház zenekarának szólamvezető trombitása volt. Szülőfalujában előbb férfi-, majd asszony-, később vegyes kórust alapított, melyek jelenleg arany minősítéssel rendelkeznek. Saját együttesén kívül a Taksonyi Hagyományőrző Fúvószenekarban is játszik trombitán. Megalakulása óta a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa - Ének Szekciójának elnöke és jelenleg a Tanács alelnöke. Irányítása alatt dolgozták ki a kórusok minősítési feltételrendszerét. Feladata a magyarországi német kórusok működésének segítése, kórusvezetők továbbképzésének, valamint az ifjúsági és felnőtt énekkarok országos találkozóinak, fesztiváljainak szervezése. Hosszú pályafutása során maga is számos alkalommal vett részt külföldi továbbképzésen, fesztiválon. Érdemeit több kitüntetéssel ismerték el. Legutóbb 2007-ben a Landesrat a Stefan Kerner-díjat adományozta számára.

Eva Iova Şimon, román nemzeti kisebbség

Az egyik legrégebben kiadott magyarországi nemzetiségi újság, az alapításának 60. évét a napjainkban ünneplő Foaia Românească című lap főszerkesztője, Eva Iova az 1990-es évek politikai változásait követően lett a magyarországi román kisebbségi közélet aktív szereplője. Bár Gyula városában látta meg a napvilágot, szülőfalujának a román néphagyományairól híres Méhkerék települést tekinti. Eva Iova a Szegedi Tanárképző Főiskola Román Tanszékének közéleti műhelyében formálódva, román és magyar szakos tanári diplomája megszerzését követően a Magyar Televízió és a Magyar Rádió román nyelvű adásainak lett a munkatársa. A román nyelvű hetilap szerkesztőségi munkájának irányítására éppen tíz éve kapott megbízást. A hazai román közösség közéletben betöltött társadalmi megbízatásai közül kiemeljük a Magyarországi Románok Kulturális Szövetsége Elnökségében vállalt feladatait. Békés város Román Önkormányzatának elnökeként hozzájárult a több évszázados helyi ortodox román egyház kulturális hagyományainak továbbviteléhez. Eva Iova Simon asszony, a magyarországi román kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében kifejtett eredményes tevékenységéért, a „Foaia Românească” hetilap szerkesztőségi munkájának megújítása terén elért eredményeiért, a hazai román közösség anyanyelvű internetes megjelenésének elindításában betöltött szerepéért, a magas színvonalú újságírói munkája elismeréseként részesül a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjban.

Molnár Andrásné, nyugdíjas pedagógus, szlovák nemzeti kisebbség

Pilisszentkereszten született, 1932. május 2-án. Tanulmányai befejezése után tanítónőként kezdett dolgozni Tótkomlóson. Később szülőfalujában, Pilisszentkereszten tanított szlovák nyelvet a helyi általános iskolában, több mint negyven évig. Több évtizeden át vezette az iskola énekkarát, akikkel szép sikereket értek el. Hosszú munkássága alatt generációkkal sikerült megszerettetni az éneklés szépségét, a szlovák népdalokat. Egyik alapítója a pilisszentkereszti pávakörnek, amelyben 44 éve énekel pilisi szlovák népdalokat. Ő a motorja a három pilisi település - Piliscsév, Pilisszántó és Pilisszentkereszt - lelkes, népdalokat kedvelő, szlovák hagyományokat ápoló énekeseiből alakult Pilis kórusnak is, melynek a próbáit és fellépéseit szervezi. A Magyarországi Szlovákok Szövetsége helyi szervezetének vezetője. 1995-2006 között tagja volt az Országos Szlovák Önkormányzatnak. Ezen időszakban ő képviselte a magyarországi szlovákokat a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumában. Gizike néni kitartó lelkesedéssel és fáradhatatlanul dolgozik napjainkban is. Munkáját az Országos Szlovák Önkormányzat „Nemzetiségünkért” díjjal ismerte el 2002-ben. Molnár Andrásné, a szlovák nemzetiségi területen végzett kiemelkedő tevékenységéért, az identitástudat megőrzéséért és erősítéséért, a szlovák oktatásban és kultúrában betöltött meghatározó szerepéért részesül a „Pro Cultura Minoritatum Hungariae” díjban.

„Vidám Barátok” szlovén amatőr színjátszó csoport, szlovén nemzeti kisebbség

A csoport hat alapító taggal alakult 2000-ben azzal a céllal, hogy felélessze a szlovén nyelvű falusi színjátszás hagyományait. Azóta jelentős szerepe van a nyelvi hagyományok megőrzésében is. A színház neve hűen tükrözi a repertoárt és a társulat hangulatát. Barbér Irén, a tájegység közismert írónője volt kezdetben a csoport házi szerzője. Műveiben a Rába-vidéken élő szlovén ember furfangját, találékonyságát, esendőségét mutatja be. Halála után Kovács László lett a szerzője és rendezője a színpadra kerülő műveknek. 2009-től a csoport felkészülését szlovéniai rendező is segíti. Működésük anyagi hátterét kezdetben a helyi Faluszépítő és Hagyományőrző Egyesület, 2002 óta a Magyarországi Szlovének Szövetsége biztosítja. A társulat tagjai többségében nők - így a férfiszerepeket is ők alakítják. Évente egy új bemutatót és 15-20 előadást tartanak, nemcsak a saját, de valamennyi szlovén településen, illetve az anyaországban is. Minden évben részt vesznek az ARCUSFEST Nemzetiségi Színházi Találkozón, ahol 2007-ben a”Választás című előadás színreviteléért a Kreativitás és Innováció Európai Éve alkalmából a kreatív önkifejezési formák felnőtt korban való fenntartásáért és fejlesztéséért” különdíjban részesítette a szakmai zsűri. Részt vesznek továbbá a muraszombati szakmai minősítő versenyeken is, ahol 2008-ban Koszár Mátyásné a legjobb férfi szereplő kategóriában kapott díjat. Az idén 10 éves évfordulóját ünneplő társulat művészeti vezetője Kovács László.

A műsorban fellépnek:

Hadzsikosztova Gabriella bolgár színművésznő, Budapest

„Romano Glaszo” cigány népzenei együttes, Budapest

„Fanari” görög zenekar, Budapest

„Csabar” horvát zenekar, Baja

„Chopin” lengyel vegyeskar, Békéscsaba

Pécsváradi Német Ifjúsági Fúvószenekar

„Duo Fresco” örmény zongorakettős, Budapest

Eleki Román Hagyományőrző Néptánc Együttes

Kárpátia Ruszin Néptáncegyüttes, Budapest

Magyarországi Szerb Színház, Budapest

Lipa Szlovák Folklór Együttes, Budapest

Vidám Barátok Szlovén Amatőr Színjátszó Csoport, Apátistvánfalva

Medenci Román énekművész és a Vesznivka ukrán népzenei együttes, Budapest

Kísérő rendezvények:

- „Nemzetiségeink Képekben 2010” - Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus fotókiállítása

- Könyvbemutatók, könyvárusítás

Ismét összemérik tudásukat a magyarországi nagykövetségek

2010. december 10. - (mti)

Az elmúlt évi sikeren felbuzdulva vasárnap ismét összemérik tudásukat a magyarországi diplomaták egy asztalitenisz-versenyen A múlt évi sikeren felbuzdulva vasárnap 10 órától második alkalommal rendezik meg a magyarországi nagykövetségek asztalitenisz-versenyét: az eseménynek ismét a BVSC-Zugló Szőnyi úti csarnoka ad otthont. A szervezők tájékoztatása szerint a viadalon tizenegy ország Budapestre akkreditált diplomatái vesznek részt: köztük Peter Weiss szlovák és Aly El-Hefny egyiptomi nagykövet. Érdekesség, hogy a sportágban szinte egyeduralkodó Kína öt diplomatáját nevezte a versenyre.

A németek beszóltak - Külügyminiszteri telefonozás a médiatörvényről

2010. december 23. - (mti)

A német külügyminiszter telefonon tárgyalt magyar kollégájával a médiatörvény esetleges megváltoztatásáról - közölte a német külügyminisztérium. Guido Westerwelle és Martonyi János a tárca szóvivője szerint „barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszélt”. A beszélgetésről a magyar külügyminisztérium is tájékoztatta az MTI-t. Eszerint Martonyi közölte, hogy „Magyarország teljes mértékben elkötelezett a jogállamiság és az európai értékrend képviselete mellett”. A német külügyminisztérium államminisztere szerint a médiatörvény „nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre” - derül ki a berlini külügyi tárca sajtóközleményéből. Werner Hoyer Berlinben kijelentette: „ha csak a legcsekélyebb gyanúja is fölmerül annak, hogy az Európai Unió egy tagországában a média szabadságát a tartalmi ellenőrzés valamilyen formájának vetik alá, az komoly aggodalomra ad okot. Az EU jövendő soros elnökeként Magyarország különös felelősséget visel azért, hogy a világban képviselje Európa értékeit és érdekeit.” Magyarországon fenn kell tartani a sajtószabadságot - emelte ki a héten elfogadott magyar médiatörvénnyel kapcsolatban csütörtökön Brüsszelben kiadott közleményében Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője. Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista frakciójának elnöke a Deutschlandradio Kulturnak adott interjúban úgy vélte: Magyarország arra készül, hogy lerombolja az Európai Unió alapvető értékeit. Felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezzen szerződésszegési eljárást. Azt is hozzátette, hogy sajnálatos módon más uniós államok is Magyarországéhoz hasonló úton járnak a kényelmetlen médiumok fölötti ellenőrzés terén. A Die Welt arról számolt be, hogy az Európai Parlament liberális frakciójának német képviselői felszólították pártjuk, a Szabad Demokrata Párt (FDP) elnökét, egyben német külügyminisztert: tegyen lépéseket Magyarország elleni szankciók elrendelése érdekében. A berlini Wissenschaft und Politik alapítvány Kelet-Európa-szakértője a liberális Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva úgy vélte, hogy éber figyelemmel kell kísérni a magyarországi fejleményeket, ám „korai volna még riadót fújni”. Az Európai Hírügynökségek Szövetsége (EANA) a magyar kormányhoz és parlamenthez írt levelében aggodalmát fejezte a médiatörvény miatt. „A magyar miniszterelnök a legrosszabb karácsonyi ajándékot kapta. Megérdemelten. Előbb a luxemburgi külügyek irányítója hasonlította őt Alexandr Lukasenkához, az utolsó európai diktátorhoz, majd néhány órával később a német kancellár üzente meg neki, hogy ne hozzon szégyent Európára. A diplomácia nyelvéből lefordítva politikai csirkefogónak nevezte” - írja a Pravda című független szlovák napilap. Miroslav Caplovic szerint az Európai Unió történetében még soha nem történt meg, hogy egy ország megkérdőjelezett volna egy másik országot, hogy megérdemli a féléves uniós elnökség átvételét. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung bírálóan jegyzi meg: még mielőtt egyetlen egyszer is alkalmazták volna az új jogszabályt, a nyugati figyelmeztetők egyetértenek abban, hogy az felszámolja a sajtószabadságot. Holott egyikük sem ismeri a magyar sajtótermékeket, beleértve az internetet, és azok antiszemitizmustól pornográfiáig terjedő rettenetes skáláját. „Orbán kormányfőnek elment volna az esze, ha a komoly rádióadókon és újságokon akarna hatalmával példát statuálni ahelyett, hogy ott avatkozna be, ahová remélhetőleg még soha nem esett Asselborn (luxemburgi külügyminiszter) és Merkel asszony pillantása” - hangsúlyozta Georg Paul Hefty. Emlékeztet arra, hogy az alkotmánybíróság döntései alapján Magyarországon nagyobb becsben áll a véleménynyilvánítás szabadsága, mint általában Nyugaton. Sok habókos és ügyeskedő ezt szándékosan és gátlástalanul félreértette. Éveken át panaszkodtak magyar értelmiségiek arra, micsoda förmedvények láthatnak napvilágot Magyarországon. Most pedig elvetendő volna az ezek elleni törvényi fellépés? A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: Európa egy központi fekvésű állama arra készül, hogy ledöntse a demokrácia tartóoszlopait, miközben az EU-ban ez hosszú ideje senkit sem zavar. A kétharmados parlamenti többséggel bíró Fidesz „következetesen azon munkálkodik, hogy e párt és Orbán Viktor miniszterelnök egyeduralma tartós berendezkedéssé váljon.” - írta a müncheni újság. Lehet-e, kell-e Európának rezzenéstelenül szemlélnie a magyarországi fejleményeket? - tette föl a kérdést a Der Tagesspiegel kommentátora. A folyamat szerinte olyan súlyos, hogy az Európai Parlament fellépését kívánja. A testületnek el kell érnie, hogy Orbán Viktor állást foglaljon a kérdésben. Ha Európa értékközösséget jelent, amint azt mindenki újra meg újra hangsúlyozza, akkor Orbánnak magyarázatot kell adnia arra, hogyan egyeztethető össze az új médiatörvény a véleménynyilvánítás szabadságával - írta a Der Tagesspiegel. A magyar parlament által e héten elfogadott törvény alapján minden újság, folyóirat, műsorszóró és honlap állami cenzúrának lesz kitéve - írta a londoni The Times. A lap szerint a médiára kirótt korlátozások nyomán az ország most már aggasztóan közel került egy olyan egypárti államrendszerhez, amelyben a bírálatot nem csupán helytelenítik, de büntetik is. Denis MacShane, az előző, munkáspárti brit kormány volt EU-ügyi államtitkára azt mondta a The Timesnak, hogy „most reflektorfénybe kerül Magyarország, és politikai uralkodó osztályának nagyon nem európai hozzáállása a média, valamint az igazságszolgáltatás szabadságához és függetlenségéhez”. A The Times internetes kiadásának egy másik írása azonban úgy fogalmaz, hogy a médiatörvényre adott egyes nyugati reakciók eltúlzottak.

Führerstaat lett Magyarország a német lapok szerint

2010. december 22. - (index / mti)

Az európai lapok elemzői szerint a két évtizeddel ezelőtt kivívott szabadság került veszélybe Magyarországon. A legóvatosabban a Frankfurter Allgemeine Zeitung fogalmaz, amely szerint az új médiatörvény kötéltánc a médiaszabályozás és a cenzúra között. Több német napilap kommentárban foglalkozott szerdán az Országgyűlés által elfogadott új médiatörvénnyel. A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: „Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene.” Stürmer szerint az NMHH „átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak. Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, és ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak. Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre” - írta a Die Welt. Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit - állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. „Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat” - írta a Frankfurter Rundschau. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény „mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között”. Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, „az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal”. A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező „A nap Pinocchiója” rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint „Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is”. A cikkíró megállapítja: „Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon. Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára” - írta a német üzleti körök vezető lapja. „Az európai elnökség félévének előestéjén igen a szájkosár törvényre. Az újságok Magyarországon a kormány alá vetve. Tiltakozás Budapesten, zavarban az EU” - címmel számolt be a Corriere della Sera. A leragasztott szájjal tüntető fiatalok fényképe alatt a konzervatív napilap teljes oldalas cikkének első mondata leszögezte: „(a médiatörvény)névjegyként, Magyarország európai uniós elnökségének kezdete előtt, teljességgel szokatlan és bizonyosan kínos”. A Corriere ismertette a törvény tartalmát, bemutatta Orbán Viktor politikai pályafutását és kitért Magyarország gazdasági helyzetére. Végül megjegyezte: „.úgy tűnik, Brüsszel számára Magyarország esetében fontosabb, hogy a gazdasági programot hozzáértéssel intéző elnökség legyen, semmint hogy vitába szálljon a sajtószabadságról”. Szájkosár törvény Magyarországon, a jobboldal cenzúrázza a sajtót - szólt a La Repubblica címe. Az újság berlini tudósítójának cikke hangsúlyozta, „a kormány válaszolt a kritikákra azt állítva, hogy a törvény szükséges az ósdi sajtószabályozás reformjára.”. Alapító főszerkesztője, Adam Michnik levelét közli és kommentárban foglalkozik a magyar médiatörvénnyel szerdán a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális lengyel napilap, amely magyarul fejezi ki szolidaritását „Szolidaritásunkat fejezzük ki a magyar médiával, amelyet Orbán miniszterelnök el akar hallgattatni” - áll magyar nyelven a lap címlapján. Michnik „Magyar barátainkhoz” című levelében Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője egyik mondását idézi: „Rendszerünk alapja a közvélemény, legfontosabb feladatunk ennek a jognak a megőrzése. Ha rajtam múlna a döntés, hogy jobb-e egy kormány informatív sajtó nélkül, mint sajtó kormány nélkül, nem haboznék a második mellett szavazni”. Orbán Viktor a szabadságért küzdő demokratikus ellenzék aktivistája volt. Ma kormányfőként elnyomja ezt a szabadságot egy olyan törvénnyel, amely szájkosarat tesz a független sajtóra. Orbán Magyarországa Lukasenka Fehéroroszországának az útjára lép. A szájkosár-törvények mindig és mindenütt a jogállamot sértik, a demokráciát rombolják, jogfosztottá teszik a társadalmat - írja. Michnik emlékeztet, hogy az úgynevezett „negyedik Lengyel Köztársaság” kormánya kitartóan fellépett a független média ellen, rombolta a jogállamot és megfélemlítette a társadalmat. Két év után ez a politika piros lapot kapott a lengyelektől. „Azt kívánjuk magyar barátainknak, hogy jelenlegi kormányukra ugyanilyen sors várjon” - írta.

Az ország harmadik leghosszabb barlangját tárták fel a Pilisben

2010. december 16. - (fn / mti)

Tizenegy kilométeres hosszával és 203 méteres mélységével az ország harmadik leghosszabb barlangját sikerült feltárni a napokban a Pilisben található Csévi szirtek alatt. Kovács Richárd, a feltárás egyik vezetője elmondta, hogy a képződményt Ariadne-barlangrendszernek nevezte el föld alatti labirintust bejáró Adriane Barlangkutató Egyesület és a Szent Özséb Barlangkutató Csoport. A két szervezet tagjai 1991 óta kutatja a Kesztölc melletti Klastrompuszta feletti Csévi szirtek barlangjait. Többévnyi munkával bizonyították, hogy a két legnagyobb, a Leány- és a Legény-barlang járatai összetartoznak, közben pedig a két barlang hosszát a kezdeti 1300 méterről öt kilométerre terjesztették ki. Az Ariadne-barlangrendszer feltárásában a Vacska-barlang felfedezése jelentett áttörést, itt másfél év alatt több mint 6 kilométer járatot fedeztek fel. A Pilis ismert barlangjai között ebben láthatók a legszebb cseppkövek, és itt vannak a Dunántúl legnagyobb barlangtermei. Másfél évnyi kutatás és bontás után a napokban sikerült megtalálni a kapcsolatot a Leány- és Legény-, illetve a Vacska-barlangrendszer között, ezzel Magyarország harmadik leghosszabb és harmadik legmélyebb barlangrendszerét tárták fel.

Elképesztő méretű barlangrendszer rejtőzik a Pilis mélyén + Képek

2010. december 16. - (Bittner Levente - mno.hu)

http://www.mno.hu/portal/754194

Vasárnap óta a Pilisben található Magyarország harmadik legnagyobb barlangrendszere. A 11 700 méter hosszú és 203 méter mély üregrendszer összekötése majd húszéves kutatás eredménye. A feltárt járatokban ráadásul a Dunántúl legnagyobb barlangtermei, valamint egyedülálló szépségű cseppkövek rejtőznek. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó Csévi-szirtek alatt elhelyezkedő, a Leány-Legény-Ariadné- és a Vacska-Rejtekút-barlangrendszerek összekötésével létrejött óriásbarlang nemcsak hosszúsága, hanem mélysége okán is a harmadik helyen áll Magyarországon. A leghosszabb, hazánk legismertebb és legrégebben kutatott barlangrendszere, az aggtelek-jósvafői Baradla-Domica a maga 25,5 kilométeres hosszával, második a budai Pál-völgyi-Mátyás-hegyi barlangrendszer (20,1 kilométer). A december 12-én, az Ariadné Karszt- és Barlangkutató Egyesület, valamint a Szent Özséb Csoport lelkes tagjai által összekötött járatrendszer ráadásul harmadikként tudta átlépni hazánkban a tíz kilométeres álomhatárt. A Pilisszentlélek közelében található területen körülbelül száz évvel ezelőtt kezdődött a hévizes kialakulású barlangok kutatása. Felfedezésük egy régészeti feltárásnak köszönhető, melynek során kiderült az is, hogy közülük többet már az őskorban is használtak az emberek. Aztán sokáig senki sem foglalkozott az üregekkel, az 1930-as és a ’70-es években volt ugyan egy-egy hullám, de a rendszerváltásig nem nagyon haladt a feltárás. Aztán 1991-ben megalakult az Ariadné egyesület, ezzel pedig megváltozott a helyzet - mesél az MNO-nak a kezdetekről Kovács Richárd, a feltárást végző barlangászok egyike. Munkájuk nagyságát jól jelzi, hogy színre lépésükkor 17 barlangot ismertek a szirtek mélyében, ma pedig már negyvenhat kisebb-nagyobbat. Az ismert járatok 1990-es - mintegy másfél kilométeres - hossza folyamatosan növekedni kezdett. 1997-ben sikerült összekötniük a Leány- és a Legény-barlangot, létrehozva egy öt kilométeres járatrendszert. Hatalmas lépés volt a Vacska-barlang 2008-as felfedezése, ekkor már a Szent Özséb Csoporttal közösen. Itt találhatók a Dunántúl legnagyobb barlangtermei, mint ahogy cseppkőgazdagsága is kiemelkedő. Ráadásul járathosszúsága meghaladja a hat kilométert - ecseteli a felfedezés jelentőségét Kovács Richárd. A barlangászok hétvégéken, szabadidejükben végezték a kutatást, ennek ellenére évente száznál is több napot töltöttek a föld mélyén. Kovács Richárd elmondása szerint mindezt úgy érték el, hogy a két egyesület 23 fős taglétszámából átlagban hat fő tud részt venni a feltárásban, nagyon ritkán érnek rá egyszerre tíznél többen. Sejtették, hogy a feltárt járatok között kapcsolat lehet, a térképekből pedig kiderült, hogy a Vacska-barlang nagyon közel van a Legény-Leány-Ariadné-barlangrendszerhez. A következő időszak így főleg az átjáró keresésével telt, míg több hiábavaló próbálkozás után idén nyáron végre siker koronázta a kutatást. A Vacskával összekötött Rejtekút-barlangból induló egyik járat végpontja nyolc méterre megközelítette a Legény-barlangot. „A levegő mozgása jelezte a kapcsolatot, az öklömnyi résen még át is lehetett kiabálni” - emlékszik vissza Kovács. Az egyszerre mindkét oldalról megkezdett bontást azonban rendkívül megnehezítette, hogy csak négykézláb férhettek hozzá az üregek végéhez, így kellett kiásniuk a járatot eltömítő agyagot és köveket. Mindig csak egy ember bonthatott, a többiek pedig csatárláncban adogatták hátra a törmeléket a távolabbi termekbe. „Hét méter ásás után azonban még továbbra is 7,5 méterre voltunk egymástól. Hihetetlen volt, hogy az egyik oldalt a járat elkezdett kanyarogni, míg a másik oldalon nem is teljesen jó irányba ment. Mindemellett komoly depózási nehézségek, valamint a hóolvadás miatt víz és sár nehezítette a bontást. Lehangoló volt úgy bontani, hogy egy egész napos műszak után a légvonalbeli távolság nem hogy csökkent, de volt, hogy nőtt is. Volt olyan is, hogy arra mentünk le, hogy két köbméternyi víz áll a bontásban, aztán mikor két napra rá beszereltünk 60 méter slagot és a szivattyúval bementünk, a víz eltűnt” - érzékeltetik a nehézségeket a kutatás honlapján. Gyalogsági ásó, csákány, kőműveskalapács és a kezük volt segítségükre a munkában. Kovács Richárd hozzáteszi, voltak olyan napok, amikor csak néhány centimétert tudtak haladni. December 12-én azonban teljesen váratlanul melléjük szegődött a szerencse. Az öklömnyi légrés hirtelen kiszélesedett, így hat métert szabadon megtehettek - már csak egy méternyi törmelék maradt a két járat között. Ezzel az akadállyal pedig a rendkívül fellelkesedett barlangászok estére végeztek. „A majd fél év alatt összesen 15 méternyi járatot tártunk fel, ki tudja, meddig tartott volna még, ha nincs ez a hatméteres szakasz” - fogalmaz a barlangkutató. Az így létrejött 11,7 kilométeres barlangrendszernek az Ariadné nevet javasolták, egyrészt az egyesület neve után, másrészt a járatok labirintusszerű jellege miatt. Persze a barlangászok a hatalmas siker után sem pihennek, a kutatási jog birtokosaiként folytatják a többi ismeretlen járat feltárását. Véleményük szerint a barlangrendszer tovább bővíthető, ugyanis feltételezik, hogy több olyan nagyobb járat is van, amely összeköthető lenne. Azonban hiába a nagy felfedezések, a csodás természeti képződmények, a Csévi-szirtek alatt egyetlen barlangnak sincs turisták számára kiépített része. „Az egyesület tagjaival azonban bejárható, igaz, a barlangrendszer legnagyobb része rendkívül szűk, így csak kúszva-mászva lehet közlekedni” - figyelmeztet Kovács Richárd. Az üregek bejáratai le vannak zárva, egyrészt a balesetveszély, másrészt az esetleges károkozások elkerülése miatt.

.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.
.....................................................................................................................................