Zlatko Papuček válogatásában

Megalakult a szlovákiai magyar Fiatal Írók Köre (FÍK)

2011. augusztus 31. (MTI)

Megalakult a szlovákiai magyar Fiatal Írók Köre (FÍK), amely a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) mellett fog működni - közölték az MTI pozsonyi irodájával az alapítók szerdán.

A FÍK alakuló közgyűlését augusztus 26-án Balázsfán tartották. A szervezet feladata a kezdő szerzők irodalmi képzésének, publikációs terének és bemutatkozási lehetőségének biztosítása.

A FÍK jelenleg több mint harminc tagot számlál, de várják a további harmincöt éven aluli, kötettel nem rendelkező, ám az irodalom iránt fogékony pályakezdőket.

Az alakuló közgyűlésen elfogadták a szervezet alapszabályát és megválasztották a vezetőséget is. Az elnöki posztot Rajkovics Péter tölti be, az elnökség tagjai Angyal Sándor, Czucz Enikő, Hajtman Kornél, Takács Zsuzsa és Vörös Gergely lettek.

Az elkövetkező időszakra a fiatal szlovákiai magyar tollforgatók célul tűzték ki maguk elé, hogy összefogják a kötettel nem rendelkező szárnypróbálgató alkotókat. Ennek kapcsán a közeljövőben több rendezvényen mutatkoznak be az érdeklődőknek, valamint egy közös antológia kiadása is a távlati célok között szerepel.

A FÍK Hodossy Gyula, a SZMÍT elnökének kezdeményezésére jött létre, aki a közgyűlésen is biztosította a fiatalokat a társaság további támogatásáról.

Lipsic: a bevándorlók vendégek Szlovákiában, s eszerint kell viselkedniük

2011. augusztus 31. (MTI)

Daniel Lipsic szlovák belügyminiszter szerint Szlovákiának nem érdeke, hogy olyan idegeneket csábítson az országba, amelyek más országokban elkülönülnek vagy biztonsági kockázatot jelentenek a társadalom számára.

"A törvényes bevándorlókat üdvözöljük, de sem szokásainkat, sem értékeinket, sem hagyományainkat értük nem fogjuk megváltoztatni. Elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák őket. A tiszteletben tartás azt jelenti, hogy nem fognak kialakítani alternatív közösségeket, amelyekben párhuzamos szabályok lennének érvényben... Mi vendégeknek tekintjük őket, s elvárjuk, hogy aszerint viselkedjenek" - jelentette ki Lipsic szerdán Pozsonyban azt követően, hogy a kormány jóváhagyta a Szlovák Köztársaság migrációs politikája 2020-ig elnevezésű dokumentumot.

"A multikulturalizmus projektje csődöt mondott... A bevándorlás feltétele a teljes integráció, valamint Szlovákia kultúrájának és hagyományainak elfogadása" - húzta alá Lipsic. Megjegyezte: ha a bevándorlók nem lennének hajlandóak tiszteletben tartani a befogadó ország szokásait, akkor máshová kell menniük.

A belügyminiszter kifejtette: a szlovák állam a jövőben azon lesz, hogy elsősorban olyan magas képzettséggel rendelkező idegenek érkezzenek az országba, akik betölthetnék azokat a munkahelyeket, amelyekben szakemberhiány van. Az ilyen munkakörök meghatározása a munkaügyi, népjóléti és családügyi minisztérium feladata lesz. A bevándorlóktól elvárják, hogy jól elsajátítsák a szlovák nyelvet.

A most jóváhagyott koncepció azzal számol, hogy a belügyminisztérium keretében létrejön egy migrációs és honosítási hivatal, amely a témával összefüggő kérdéseket fogja kezelni. Ezeket jelenleg részben az idegenrendészet, részben a belügyminisztérium - például állampolgársági ügyek - látja el.

Az anyag egyik része azzal is foglalkozik, hogyan lehetne visszacsábítani az országba azokat a volt szlovák állampolgárokat, akik a múltban elhagyták az országot és külföldön élnek.

Új Szó: a pozsonyi belügyminisztérium szerint Gubík már nem szlovák állampolgár

2011. augusztus 30. (MTI)

A pozsonyi belügyminisztérium szerint Gubík László, a kedvezményes magyar honosítását nyilvánosan vállaló lévai helyi MKP-vezető elvesztette szlovák állampolgárságát - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden.

Az újság szerint nem biztos, hogy erről Gubík hivatalos végzést kap, így fellebbezni is nehéz lesz. Gubík László a belügyi tárca szerint döntésének hivatali bejelentése ellenére is pénzbírságot kaphat.

Korábban Gubíkot a nyitrai körzeti hivatal felkérte, hogy töltse ki a szlovák állampolgárság elvesztésének bejelentése című nyomtatványt, és küldje vissza szlovák iratait. Gubík a nyomtatványt kitöltetlenül küldte vissza, szlovák irataitól nem vált meg, válaszában azt írta a hivatalnak: szlovák állampolgárságáról nem akar lemondani, s így az alkotmány értelmében azt el sem vesztheti. "Ha kitöltöttem volna a nyomtatvány, ezt úgy értelmezhették volna, hogy önként válok meg állampolgárságomtól, ami nem igaz" – mondta lapnak a fiatal politikus.

A minisztérium szerint mindegy, Gubík mit válaszolt, már nem szlovák állampolgár. Arra a kérdésre, hogy erről a tényről kap-e hivatalos értesítést, a tárca szóvivője nem tudott egyértelmű választ adni. Grendel Gábor szóvivő később azt írta a lapnak: "a belügyminisztérium megvárja Gubík László hivatalos válaszát, majd levélben értesíti a további lépésekről". Hivatalos értesítés nélkül viszont Gubík aligha tudna fellebbezni – pedig az első, honosítását nyilvánosan vállaló szlovákiai magyarnak ez feltett szándéka. "Ha megkapom írásban is a határozatot, mindenképpen indul a jogi procedúra" – erősítette meg az Új Szónak Gubík.

Mivel Gubík hivatalosan bejelentette magyar honosítását, a törvény szerint nem kaphatna pénzbírságot. A belügy viszont másként látja a helyzetet. "Bárki, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát, köteles ezt a tényt hivatalosan bejelenteni, ennek értelmében ki kell töltenie a minisztérium által kiadott nyomtatványt is. Amennyiben ennek nem tesz eleget, több mint 3000 eurós pénzbírságot kockáztat" – mondta a lapnak a belügyi szóvivő.

Szlovákia tavaly - a határon túli magyarok könnyített honosításáról hozott budapesti döntésre válaszul - úgy módosította állampolgársági törvényét, hogy elveszíti eredeti állampolgárságát az, aki felveszi egy más ország állampolgárságát. A téma azóta éles belpolitikai viták tárgya Szlovákiában.

A szélsőségesség veszélyére is figyelmeztetett Chmel a szlovák nemzeti felkelés évfordulóján

2011. augusztus 29. (MTI)

Rudolf Chmel, a szlovák kormány emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettese szerint a 67 évvel ezelőtt, 1944. augusztus 29-én kitört fasisztaellenes szlovák nemzeti felkelésnek több üzenete is van a mához.

"A szlovák nemzeti felkelés mai értékelésekor nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni az erősödő jobboldali, illetve baloldali radikalizmust, amely nem csak az intoleráns nacionalista szóhasználatban és a látszólag hatékony keménykezű megoldásokban nyilvánul meg, s amely elsősorban a lakosság azon csoportjai ellen irányul, amelyeket nem szláv eredetűnek és köztársaságunkhoz illojálisnak tartanak" - jelentette ki Chmel, aki a kormány nevében mondott beszédet a felkelés évfordulójának központi ünnepségén hétfőn Besztercebányán.

Szerinte a felkelés egyik üzenete az is, hogy javítani kell az emberi jogok érvényesítésén Szlovákiában, különösen az államnak.

"Kulcsfontosságú, hogy elutasítsuk és elnyomjuk azt a hagyományt, amelyet néhány nacionalista politikus szavazatok szerzésére használ. A mellszobrok, az emléktáblák és a szlovák fasisztáknak szentelt emlékünnepségek ugyanis nem csak a szlovák társadalom rejtőzködő jobboldali radikális áramlatainak, azok erősödésének a következményei. Ezek elsősorban reakciók arra, hogy a politikusok mellőzik az emberi jogok és a tolerancia iránti tiszteletet. A politikai középtől balra és jobbra álló néhány nacionalista politikus álláspontja figyelmen kívül hagyja a mai Szlovákia egyik kulcsproblémáját: a toleráns demokrácia és az állam többnemzetiségű jellegének megtartását" - hangsúlyozta Chmel.

Leszögezte: a fejlett demokráciákban lehetetlen törvényesíteni olyan ideológiákat, gyakorlatot, jelképeket és magyarázatokat, amelyek nyíltan vagy rejtve rasszista, etnikai, osztályalapú vagy felekezeti intoleranciát és gyűlöletet közvetítenek. "Ezek megtűrése halálos veszélyt jelent a demokrácia számára egy olyan jelentős kisebbséggel rendelkező államban, mint a Szlovák Köztársaság" - húzta alá a kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes.

Rámutatott: elfogadhatatlan, hogy a politikusok egy részének nincs elvi problémája a második világháború idején létezett Szlovák Köztársaság képviselőinek, illetve azok tevékenységének pozitív méltatásával, míg a korabeli demokratikus személyiségeket említésre méltónak sem tartja.

"Az ilyen politika hamis nemzeti érzéseket népszerűsít, amelyek a legintoleránsabb nacionalizmusnak és sovinizmusnak képezik az alapját" - hangsúlyozta a kormányfő-helyettes.

A szlovák nemzeti felkelés 1944. augusztus 29-én tört ki. Célja az volt, hogy megdöntse a náci Németországot mindenben kiszolgáló Josef Tiso pap-államfő vezette klerikofasiszta rendszert, s megkönnyítse, elősegítse a szovjet hadsereg előrenyomulását Szlovákia területére. A felkelők fő erejét a hadsereg átállt egységei, mintegy 60 ezer katona, valamint a hegyekben rejtőzködő több ezer partizán alkotta. Bár a felkelőket a szovjetek erőteljesen támogatták, a Szlovákiába bevonuló németek a felkelést két hónap alatt elfojtották. A hegyekben azonban egészen a háború végéig folytatódott a gerillaharc. Bár az önálló Szlovákia a második világháború egész ideje alatt Hitlert kiszolgáló bábállam volt, a szlovák nemzeti felkelésnek köszönhetően a győztesek oldalára került.

A háború alatti szlovák állam megítélése a társadalomban ma sem egyértelmű. Míg a demokratikus szlovák erők fasiszta államnak tekintik, s nem vállalják a közösséget vele, addig a mai nacionalista oldal általában az első önálló szlovák államról beszél, s nem egyszer dicsőíti. Ez a jelenség a szlovák katolikus egyházban is megfigyelhető.

Berényi: a magyar politika jobban befolyásolja a szlovákot, mint fordítva

2011. augusztus 29. (MTI)

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke szerint a szlovák politika hatása a magyar politikára gyakran túl van értékelve.

"A magyar politika sokkal inkább befolyásolja a szlovák politikát, mint fordítva" - jelentette ki Berényi abban az interjúban, amelyet a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség közölt hétfőn. A politikus szerint nem állja meg a helyét az az állítás sem, hogy a szlovák-magyar konfrontáció segítene Orbán Viktornak a magyar gazdasági problémák elkendőzésében. "A magyar média ezzel nem foglalkozik olyan intenzíven, mint ahogy azt Szlovákiában gondoljuk" - tette hozzá Berényi.

Bugár Béla, a szlovákiai kormánykoalíciós Híd párt elnöke vasárnap úgy vélte: Pozsony és Budapest kapcsolatainak legnagyobb problémája az, hogy a felek teljesen eltérően látják a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését. Szerinte látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és néhány esetben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne – jelentette ki Bugár szintén a TASR-nak nyilatkozva.

Berényi azt állítja: az elmúlt időszakban Románia és a Balkán sokkal érdekesebb témák voltak a magyar közélet és a politikusok számára. Budapest az Európai Unió soros elnökeként ugyanis megpróbálta előmozdítani ezen államok uniós és schengeni csatlakozását. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kettős állampolgárságon, s az ehhez kapcsolódó választójogon kívül nem nyitott meg Szlovákia irányába más konfliktusos témát. "Annak ellenére, hogy valóban súlyos gazdasági témák hevernek az asztalán és megfelelne az érdekeinek, ha némelyikükről nem esne annyi szó" - húzta alá a MKP elnöke.

A politikus úgy látja: Szlovákia oldaláról hihetetlen indulatok és érthetetlen félelem kísérik a Magyarországhoz fűződő kapcsolatokat.

"Számomra hihetetlen, ahogyan Szlovákiában Nagy-Magyarország létrejöttének lehetőségével érvelnek" - jelentette ki. Hozzátette, hogy ezt a témát a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) emelte napirendre, s vezette be a köztudatba, annak ellenére, hogy az teljes képtelenség.

Dél-Szlovákia hozzácsatolását ehhez az államalakulathoz ugyanis csak katonai erővel lehetne megvalósítani, ami teljesen kizárt. "Ennek ellenére a szlovákiai politikai vitákban Nagy-Magyarország lehetséges létrejöttével érvelnek, emiatt pedig a normális párbeszéd szinte a minimumra korlátozódik, mivel a kiindulópont teljesen hibás" - mutatott rá az MKP elnöke.

A szlovák-magyar viszonyt Berényi nem tartja jónak. "Az elmúlt egyéves időszak megmutatta, hogy ez a kormánykoalíció nagyon gyenge, s ebben a dologban engedi, hogy az ellenzék uralja a terepet. Nincs elég erejük és bátorságuk ahhoz, hogy kiálljanak, s azt mondják: elég volt, fejezzük be a különböző előítéletek és megalapozatlan fikciók terjesztését" - mutatott rá a politikus. Megjegyezte: a kormánykoalícióban is rejtett nacionalisták ülnek, akik belső meggyőződésük alapján nyitják meg ezt a témát. "S ez még rosszabb" - szögezte le.

A pártvezető szerint a szlovákiai magyarok nem akarnak mást, mint önazonosságuk megőrzését, miközben egyenlő jogokkal és lehetőségekkel rendelkező állampolgárok akarnak lenni. Magyarországgal szemben óriási a bizalmatlanság, s ebből egyenesen következik a magyar kisebbséghez való hozzáállás. A magyar kisebbség eltűnésével tehát megoldódna a Magyarországgal kapcsolatos probléma, hiszen már nem lennének okok a viszályra" - mutatott rá Berényi.

Meggyőződése, hogy Szlovákiában nem egy nemzeti elven alapuló államot kellene építeni, hanem olyat, amely a tolerancián alapszik. "Ennek ellenére azt állítom, hogy nemzetállam építése zajlik. A Fico-érában kemény és nyílt módon zajlott, most csendes és lassú módon, valamiféle kormánykoalíción belüli konszenzus útján. Sajnálom, hogy a kormány magyar tagjai asszisztálnak ehhez" - szögezte le az MKP elnöke.

Arra válaszolva, hogyan értékeli a szlovák diplomácia lépéseit, Berényi kifejtette: mint volt külügyi államtitkárnak, el kell ismernie, hogy a szlovák diplomácia sikeresen érvényesíti a kormány álláspontját külföldön.

"Úgy látom, hogy minden szomszédos ország, beleértve Magyarországot is, egyenrangú partnere" - vélekedett Berényi. Megjegyezte: ezt annak ellenére is el kell ismernie, hogy Mikulás Dzurinda külügyminiszter manapság - például a kettős állampolgárság ügyében - inkább a magyar érdekek ellen lép fel. Hozzátette: manapság az EU-ban többet lehet elérni csendes diplomáciával mint asztalveregetéssel.

Új Szó: roma helységnévtáblákat is ki kell helyezni Szlovákiában

2011. augusztus 29. (MTI)

A szlovák kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a romák által is lakott településeken 2012 júniusáig a helységek roma elnevezését is ki kell függeszteni - írta az Új Szó című pozsonyi napilap hét végi számában.

Sok esetben a településeknek nincs cigány neve vagy nem tudnak róla a szlovák hivatalos szerveknél. Ezért munkacsoport dolgozik a roma elnevezések felkutatásán - nyilatkozta az Új Szónak Juhász László, a szlovák kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy a csoport munkájában részt vesznek a kormány kisebbségi bizottságának roma tagjai is.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében akkor lehet egy település kisebbségi, például roma elnevezését is feltüntetni a falu vagy város közúti bejáratainál, ha a 2001-es népszámláláson lakosságának legalább 20 százaléka romának vallotta magát.A kormányhivatal számításai szerint Szlovákiában 51 olyan település van, ahol kifüggeszthetőek a roma helynevek, főként az Ólubló (Stara L'ubovna), Késmárk (Kezmarok), Poprád, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Rozsnyó (Roznava), Varannó (Vranov nad Topl'ou) és Eperjes (Presov) környéki falvakban.

Civilek tiltakozása a szlovák államfő Esterházyt sértő kijelentése ellen

2011. augusztus 29. (MTI)

Bocsánatkérésre szólítja fel Ivan Gasparovic szlovák államfőt a felvidéki Pázmaneum Polgári Társulás, amely szerint Gasparovic megsértette Esterházy János emlékét, amikor egy lapinterjúban Hitler és a fasizmus hívének minősítette az egykori vezető szlovákiai magyar politikust.

A dunaszerdahelyi székhelyű civil szervezet az ügyben petíciót fogalmazott meg, amely a hét végén került fel weboldalára (www.pazmaneum.com). Tiltakozásukhoz az internet petícióknak helyet adó oldalán lehet csatlakozni.

„A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt” - utalnak a petíció szerzői Esterházy egyik ismert kijelentésére.

A honlapja szerint a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában tevékenykedő Pázmaneum Társulás emlékeztet: Esterházy János nyíltan szembeszállt a náci diktatúrával, és életét kockáztatva mentette a világháborúban a magyar, cseh, szlovák, lengyel, zsidó embereket. Emiatt a Gestapo körözte és le is tartóztatta. Ismeretes, hogy a szlovák fasiszta bábállam parlamentjében, Tiso alatt egyedül a nyitraújlaki születésű magyar politikus szavazott nemmel a zsidók deportálására. A világháború végeztével mégis igazságtalanul elítélték és bebörtönözték.

„Mi a szlovák népet mindenkor testvérünknek tekintettük és fogjuk tekinteni a jövőben is. Az ezeréves sorsközösség az Úristen műve volt, és ezt a sorsközösséget emberi erő szét nem bonthatja” – mondta és vallotta Esterházy János, akit a szlovák köztársasági elnök lefasisztázott és Hitler hívének nevezett. Az elnök úr történelmi ismeretei valószínűleg hiányosak, ezért megfontolandó lenne, hogy nyilatkozatai előtt tanulmányozza át az adott történelmi időszak fejezeteit és csak utána szólaljon meg” - áll a petícióban.

„Esterházy János emlékének megsértése a felvidéki magyarság megsértése is, illetve azoké a szlovákoké, cseheké, lengyeleké, zsidóké, akiket Esterházy János a világháború szörnyű évei alatt segített, s akik örökre hálásak maradtak iránta. Felszólítjuk a szlovák államfőt, akinek minden Szlovákiában élő nemzet államfőjeként kellene viselkednie, hogy kérjen bocsánatot a barna és vörös diktatúra által üldözött, hívő keresztény Esterházy Jánost gyalázó szavaiért, s elégtételül a durva sértésért támogassa a felvidéki magyarok mártírjának mielőbbi szlovákiai rehabilitációját!” - zárul a petíció.

„Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen” - jelentette ki Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.

Bugár Béla: a szlovák-magyar kapcsolatok legnagyobb problémája a kisebbségi kérdés

2011. augusztus 28. (MTI)

Bugár Béla, a szlovákiai kormánykoalíciós Híd párt elnöke úgy véli: Pozsony és Budapest kapcsolatainak legnagyobb problémája az, hogy a felek teljesen eltérően látják a nemzeti kisebbségek jogainak kérdését.

„A Magyar Köztársaságnak teljesen más elképzelései vannak a kisebbségi jogokról, mint a Szlovák Köztársaságnak. A feszültség néha ebből is adódik. Látni kell azt is, hogy Magyarországnak nagy gazdasági problémái vannak, és néhány esetben talán gyakrabban használja az ilyen témákat, mint szükséges lenne” – jelentette ki Bugár a TASR közszolgálati szlovák hírügynökség által vasárnap nyilvánosságra hozott interjúban.

A politikus szerint a kapcsolatokban vannak olyan, a nyilvánosság számára nagyon érzékenyen kérdések, amelyek mesterségesen lettek kialakítva. Bugár ilyennek tartja a határon túli magyarok választójogát. Emlékeztetett egy közelmúltban készült felmérésre, amely azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak Magyarország polgárai a határon túli magyarok választójogához. „A politikai pártok többsége elutasítja ezt. A Fidesz választóinak 60 százaléka elutasítja a választójog megadásának lehetőségét azoknak, akik nem élnek Magyarországon. Ez teljesen normális” – szögezte le a Híd elnöke.

Ugyanakkor úgy véli, nem volt szerencsés az a szlovák javaslat, amelynek célja a kettős állampolgárság kérdésének a megoldása lenne. „Ez olyan, mint amikor azt mondom, hogy soha nem veszek fel kék inget, Ön pedig épp egy kék inget küld nekem” – magyarázta Bugár.

A kettős állampolgárság kérdésének a magyar-szlovák szerződés alapján való rendezéséről januárban Pozsonyban állapodott meg a két ország miniszterelnöke, Orbán Viktor és Iveta Radicová. A szlovák fél februárban adta át saját javaslatait Budapestnek, de az a dokumentumot tárgyalási alapnak sem tartja elfogadhatónak.

Bugár megjegyezte: ha a magyar fél lehetőséget kap valaminek az elutasítására, akkor azt megteszik. „Talán megfelel nekik, hogy a kettős állampolgárság ügyében nincs problémájuk egyik szomszédos országgal sem, csupán Szlovákiával” – mondta. Hozzátette azonban, hogy ez egy nemzetközi ügy, így a megoldás szerinte a tárgyalás.

A fennálló problémák ellenére Bugár úgy látja, hogy ma a szlovák-magyar kapcsolatok jobbak, mint a múltban voltak. Jónak tartja, hogy Budapest néhány nem éppen szerencsés lépésére a szlovák kormány nem reagált hisztérikusan.

„Ha ki kell mondanunk, hogy valami nem tetszik nekünk, akkor tudunk olyan utat választani, amely megfelel a diplomáciai szokásoknak” – fejtette ki a Híd elnöke. A Robert Fico vezette volt balközép kormány lépését a kettős állampolgárság ügyében hisztérikusnak minősítette. „Gyorsan lépni akartak, hogy megmutassák Magyarországnak. De mit mutattak meg nekik? Semmit, csupán saját polgárainkat fosztjuk meg állampolgárságuktól” – vélekedett Bugár.

Hozzátette: pártja jelenleg nem dolgozik egy olyan saját tervezeten, amely megoldhatná a kettős állampolgárság kérdését. „Mi ezt megpróbáltuk. Teljesen felesleges valami újat kitalálni, hiszen egyébként sincs túl sok lehetőség” – húzta alá. Szerinte az lenne a legjobb, ha az állampolgársági törvényt megszüntetnék.

A kormánykoalíciós partnerei viszonyulásáról a kisebbségi kérdéshez elmondta: nem könnyű a helyzet. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) sem más, mint a múltban, s nem változott meg egyik napról a másikra. „Ami azonban a kommunikációt és a nyitottságot illeti, sokkal jobb a helyzet, mint a múltban. Ez azt jelenti, hogy tudunk olyan témákról is beszélni, amelyeket a múltban tabuként kezeltek” - mutatott rá Bugár. Leszögezte: a kormánykoalíciónak kompromisszumos megoldást kell találni, mert aztán semmi nem megy át a parlamentben.

Ami a Híd magyar-szlovák párt és a Fidesz viszonyát illeti, Bugár kifejtette, hogy nincs köztük kommunikáció. „Az együttműködést elutasították, ezért jelenleg ez tárgytalan” - állapította meg. Ezzel összefüggésben megemlítette Romániát, ahol szerinte a Fidesz lassan már nem kommunikál a kormánypárttal (Romániai Magyar Demokrata Szövetség), ám azokat a romániai magyarokat, akik nincsenek a parlamentben, támogatja.

 „Pénzügyileg is és másképp is. Jobban tetszik nekik az a párt, amely akaratuk szerint cselekszik. Átéltem ezt, amikor a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke voltam, és el kellett utasítanom olyan dolgokat, amelyek nem voltak eurokonformok, illetve amelyekkel nem értettünk egyet” - szögezte le a Híd elnöke.

Magyar gyermekkönyv-illusztrátorok a pozsonyi biennálén

2011. augusztus 27. (MTI)

Magyar gyermekkönyv-illusztrátorok is részt vesznek Pozsonyban az illusztrátorok biennáléján. A szerdán kezdődő, csaknem kéthónapos programsorozat kísérő rendezvényeként a Pozsonyi Magyar Kulturális Intézet 30 művész 30 új alkotását bemutató tárlatot rendez.

A 23. alkalommal megrendezett BIB (Biennale of Illustrations Bratislava) a gyermekkönyvekre, illetve a képeskönyvekre koncentrál és 11 magyar rajzoló vesz részt rajta, emellett hosszú évek óta ott vannak a versenyben a Magyar Illusztrátorok Társaságának művészei is - mondta el az MTI-nek Tóth Éva, a pozsonyi magyar intézet munkatársa.

Rényi Krisztina illusztrátor, a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) magyar szekciójának tagja hozzátette, hogy a biennálén résztvevő alkotók eredeti munkájukat mutatják be, nem nyomatot vagy a kész könyvet. Így tesznek a magyar résztvevők is, köztük Békés Rozi, Keresztes Dóra, Szántói Krisztián és két Kossuth-díjas művész, Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz.

A pozsonyi biennálén nemzetközi zsűri dönt arról, ki kapja meg szeptember 2-án a nagydíjat, de kiosztanak öt Aranyalmát és több oklevelet is - jegyezte meg Rényi Krisztina.

Az október 26-ig tartó rendezvénysorozathoz kiállítások is kapcsolódnak: a két tavalyi Andersen-díjas gyermekkönyv-illusztrátor, a német Jutta Bauer és a brit David Almon munkáiból, valamint hagyományosan egy fontos szlovák művész és illusztrátor, Karol Ondreicka alkotásaiból nyitnak tárlatot Pozsonyban.

A biennále szervezői a magyarokat is felkérték, hogy kísérő programként rendezzenek kiállítást a rendezvény ideje alatt - mondta Sárkány Győző, a Magyar Illusztrátorok Társaságának elnöke az MTI-nek.

 Tájékoztatása szerint a magyar intézet kedden nyíló és egy hónapon át látható kiállításán szereplő 30 művész fele gyermekkönyv-illusztrátor, mint például Rényi Krisztina, Rófusz Kinga és Szegedi Katalin, a másik fele pedig felnőtt könyvek rajzolója, mint Szurcsik József, Vásárhelyi Antal vagy az elnök maga is.

A WikiLeaks a Malina Hedvig-ügyről: a lányt megverték

2011. augusztus 26. (MTI)

Az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségének 2006 októberében Washingtonba küldött diplomáciai távirata szerint is megverték Malina Hedviget. Az üzenetet az amerikai diplomáciai jelentéseket kiszivárogtató WikiLeaks portál hozta nyilvánosságra szerdán - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap pénteken.

Az újság szerint a nagykövetség munkatársa a szlovák belügyminisztériumra hivatkozva 2006. október 10-én tájékoztatott az esetről: „A lány kisebb verést kapott, de igyekezett eltúlozni a sérüléseit, mert attól tartott, a valóság nem lesz elegendő ahhoz, hogy a rendőrség foglalkozzon vele” - áll a táviratban.

A távirat elküldésének időpontjában ugyan már lezárták a Malina Hedvig elleni támadás ügyében folytatott vizsgálatot, de a döntés még nem volt jogerős. Az őt ellátó orvosokat sem hallgatta ki senki a sérülések komolyságát illetően – erre csak 2007-ben, a főügyészségen került sor.

„Ha a távirat hiteles és szerzője valóban a belügyminisztériumban szerezte az információit, ez azt jelenti, hogy a szlovák belügyminisztériumban tudatában voltak annak, hogy a támadás megtörtént” – kommentálta a hírt Roman Kvasnica, Malina Hedvig ügyvédje.

„Azt, hogy védencemet megverték, maga a volt országos rendőrfőkapitány is elismerte egy 2007. július 23-án megjelent interjúban, és meggyőződésem, hogy ez sosem volt kérdéses számára. Csak arra nem adott magyarázatot máig sem senki, miért nem vizsgálták ki, hogyan is történt a támadás” - tette hozzá Kvasnica.

Malina Hedviget, aki immmáron kétgyermekes családanya, 2006. augusztus 25-én verték meg Nyitrán, állítása szerint azért, mert magyarul beszélt az utcán. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök szerint a Malina Hedvig-ügy kísérlet volt kormánya lejáratására és hangulatkeltésre. Robert Kalinák volt belügyminiszter azt állította: az eset nem történt meg, illetve másképpen történt, mint ahogy azt a lány állította. Azóta Malina Hedvig ellen folyik eljárás hamis tanúzás címén.

Martonyi: „soha nem mondunk le a nemzetegyesítés gondolatáról”

2011. augusztus 25. (MTI)

Martonyi János szerint „nem mondhatunk le és soha nem is fogunk lemondani a határon kívüli magyarsággal való egységről, a nemzetegyesítés gondolatáról”. A külügyminiszter ezt akkor jelentette ki, amikor csütörtökön átadta a Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést Halzl Józsefnek, Granasztói Györgynek és Schöpflin Györgynek.

A külügyminiszter arról beszélt, hogy a kitüntetettek életműve azt az egységet is jelképezi, hogy „soha nem láttunk ellentétet a nemzetpolitikánk, a közép-európai, szomszédpolitikánk és európai politikánk között”. Mint mondta, ezek a politikák soha nem állíthatók egymással szembe, és a kitüntettek tevékenysége ezt példázza.

Megjegyezte, hogy Magyarországot a szomszédos országokkal sorsközösség fűzi egybe, és az, hogy Magyarország nem mond le a nemzetegyesítés gondolatáról, az „egy pillanatig nem állítható szembe” az ország európai integrációs politikájával.

Martonyi János méltatásában azt mondta, kivételes személyiségek kivételes életművéről van szó, amely sajátos egységet valósít meg a szakmai munka, a tudomány, az oktatás, a közéleti és politikai tevékenység között. Kijelentette, a Magyar Köztársaság külkapcsolatainak alakításában ilyen - a szellemi és gyakorlati tevékenységet is magukban foglaló - teljesítményekre, személyiségekre és életművekre van szükség.

A Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért elismerést 2004-ben alapították, minden évben a Lánchíd 1842. évi alapkő-letételi ünnepségének évfordulóján adják át. Olyan emberek kapják, akik hosszú időn keresztül részt vettek Magyarország külpolitikai érdekeinek érvényesítésében.

Halzl József - a Külügyminisztérium ismertetője szerint - sokat tett a Kárpát-medencében élő magyarság összetartozásának erősítéséért; 1990 óta elnöke a Rákóczi Szövetségnek, amelynek az a célja, hogy segítse a határon túli magyar kisebbségek kulturális és érdekképviseleti tevékenységét. A szövetség támogatásával sok ifjúsági találkozót rendeztek a magyar és a többi, Kárpát-medencében élő nemzet fiataljainak részvételével. Halzl József a kilencvenes években a Magyar Villamos Művek vezérigazgatójaként kezdeményezte a Centrel, azaz Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország Villamos Társaságainak Szövetségét.

Granasztói György történész csaknem félévszázados tudományos munkásságával és közéleti szerepvállalásával sokat tett a magyar-francia kapcsolatok elmélyítéséért. Tevékenységének elismeréseként több magas francia állami kitüntetésben részesült, a Francia Becsületrend lovagi fokozatát is megkapta. A rendszerváltozást követően NATO- és EU-nagykövet volt Brüsszelben, majd a Magyar Külügyi Intézet elődjét, a Teleki László Intézetet vezette. Az egyetemi oktatás mellett jelenleg a Magyar Szemle és a Hungarian Review folyóiratok kiadója.

Schöpflin György fideszes európai parlamenti képviselő egyetemi professzorként több évtizeden át folytatott kutatást az európai nemzeti kisebbségekről, munkásságával előmozdította a kisebbségi kérdés jelentőségének elismerését. Európai parlamenti képviselőként segítette a felkészülést magyar EU-elnökségre, és jelentős mértékben hozzájárult a magyar elnökség politikai és szakmai sikeréhez. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották 2004-ben, majd 2009-ben újraválasztották, tagja az EP alkotmányügyi bizottságának, valamint a nyugat-balkáni ügyek delegációjának.

Az utóbbi években több közéleti személyiség kapta meg az elismerést, a kitüntetettek között volt Jeszenszky Géza, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, volt külügyminiszter, Fasang Árpád, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának volt főtitkára, Szenczy Sándor, a Magyar Baptista Szeretetszolgálat vezetője, továbbá Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének igazgatója, Valki László nemzetközi jogász, az ELTE egyetemi tanára és Charles Gati politológus, az amerikai Johns Hopkins Egyetem professzora.

Pozsonyi Piknik harmadszor: nyárbúcsúztató Lipótvárosban

2011. augusztus 25. (MTI)

Újra Pozsonyi Piknik Újlipótvárosban; Balkon-koncert Pozsonyi úti erkélyeken és borárverés is várja az érdeklődőket szombaton a Pozsonyi úton. A harmadik alkalommal sorra kerülő esemény díszvendége az idén Pozsony városa.

Az egész napos rendezvényre mindenkit várnak, aki Újlipótvárosban él, dolgozik, tanul vagy egyszerűen csak ez a kedvenc városrésze - írták a szervezők a programokat ajánlva.

A szombati rendezvényen, amelyre a tavalyi tapasztalatok alapján több mint tízezer embert várnak, fellép többek között Bíró Eszter, Hernádi Judit és Heilig Gábor, valamint Gálvölgyi János és Kern András is.

A Piknik nagyszínpadán a Vígszínház társulata részleteket ad elő a Padlás című musicalből, a gyermekszínpadon délután a Pa-Dö-Dő szórakoztatja a nézőket.

A Pozsonyi Piknik vendége idén Pozsony városa. Találkozhatnak a nézők többek között az ifjú dzsesszdobos Hodek Dáviddal és együttesével, valamint Miriam Rodriguez Brüllová gitárművésszel. Az Odeonban szlovák filmeket láthat a közönség és a Szlovák Intézet is jelen lesz az eseményen.

A Piknikre kilátogatók végigkóstolhatják a környékbeli éttermek, bisztrók és kocsmák kínálatát, ugyanakkor falatozhatnak a szomszéd sült csirkéjéből vagy pozsonyi kiflijéből is. Utóbbi a Pikniken - immár hagyományosan - verseny kategória is, a nap végén kihirdetik a környék legjobb kiflisütőjét. A zsűri elnöke idén Frank Júlia lesz.

Sakkmester-dalnokként Portisch Lajos is fellép, szimultán sakkozik a jelentkezőkkel és baritonként énekel is a közönség előtt - tájékoztatta Rédei Éva szervező, a Láng Téka Könyvesbolt vezetője csütörtökön az MTI-t.

Beszélt a Balkoncert című produkcióról is, amely tavaly is nagy sikert aratott, az idén pedig több erkélyen több szereplővel mutatnak be operarészleteket, a nap folyamán három alkalommal.

A délutáni borárverést Király Júlia vezeti. Az idén is licitálhat a közönség, amely a befolyt összegből a Kézenfogva Alapítványt támogathatja. Ebben az évben nagy értékű borok kerülnek kalapács alá.

Este a Budapest Klezmer Band jelentkezik Tel-Avivból, és eljátssza a Pozsonyi Piknik rendezvényére még 2009-ben írt Lipócia-dalt. Tombola-húzást is rendeznek, amelynek fődíja egy Zsolnay-berakásos dohányzóasztal; egész nap Zsolnay-festés is lesz a Pozsonyi úton.

Újlipótváros „falunapjának” már hagyománya van: először 2009-ben rendeztek kulturális seregszemlét és utcabált a Pozsonyi út Jászai Mari tér és Szent István park közötti szakaszán.

A Piknik néhány helybeli polgár és kereskedő kezdeményezése volt, amelyhez mára szinte valamennyi környékbeli bolt- és étterem tulajdonos és számtalan helyi lakos csatlakozott. A szervezők tavaly létrehozták a Pozsonyi Piknik Egyesületet, amely két nyári piknik között Piknik Esteket szervez.

A Pozsonyi Piknik délelőtt 10 órától este 10-ig tart az Újlipótvárosban, a részletes program a www.pozsonyipiknik.hu oldalon vagy az esemény Facebook-oldalán tekinthető meg.

Picasso-ősz lesz Pozsonyban

2011. augusztus 25. (MTI)

Picasso-ősz lesz az idén Pozsonyban. A Mirbach-palotában székelő városi galériában szeptember 8-án nyílik a Picasso: La suite vollard (Szerelem és halál) című tárlat.

Az Új Szó című lap közlése szerint ez az első olyan nagyszabású nemzetközi kiállítás Pozsonyban, amelyet a kubizmus nagymesterének alkotásaiból rendeznek. A világ egyik legnagyobb kortárs művészeti múzeumának, a madridi Reina Sofía Múzeumnak köszönhetően a Pozsonyi Városi Galéria látogatói november 13-áig száz grafikát tekinthetnek meg Pablo Picasso Suite vollard-korszakából, vagyis az 1930 és 1937 közötti időszakból.

A grafikai kollekciót kiegészíti egy nagy értékű, a mester legismertebb művéhez, a Guernicához készült tanulmány is. A Suite vollard-korszakban készült százdarabos kollekció fő témája a mezítelen női test. A női akt, vagyis a mester szerinti tökéletes szépség megörökítésével Picasso az érzékiség és a múló idő közti összefüggést is felveti.

Az MKP támogatja a kettős állampolgárságot Szlovákiában

2011. augusztus 24. (MTI)

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szlovákiai kettős állampolgárság ügyében támogat minden olyan megoldást, amely lehetővé teszi más országok állampolgárságának felvételét anélkül, hogy bárki elveszítené a szlovákot - áll az MKP szerdai nyilatkozatában.

A magyar párt ezzel a keddi kormánykoalíciós megállapodásra reagált. Ján Figelnek, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnökének tájékoztatása szerint Pozsony újra lehetővé tenné a kettős állampolgárság felvételét a nemzetközi elvek alapján, amennyiben az illető személy életvitelszerű kapcsolattal rendelkezik az adott ország területén.

Ugyanakkor az MKP felszólította a kormánykoalíciót, hogy csak „akkor terjessze a parlament elé javaslatát, ha megvan a kormánytöbbség a kettős állampolgárság feltételek nélküli megadásához. Ha ez nem teljesül, vissza kell térni az alkotmánybírósági beadvány gondolatához, megszerezve az ehhez szükséges 30 képviselői aláírást. Álláspontunk szerint ellenkező esetben megtörténhet, hogy a szlovák ellenzék a kormánykoalíciós javaslaton keresztül jogtechnikai megoldást talál a szlovák állampolgárság elvételére, ami a jelenlegi helyzetben nem végrehajtható”.

Berényi József pártelnök az MTI tudósítóját arról is tájékoztatta, hogy az MKP és ifjúsági szervezete néhány civil szervezettel együttműködve szeptember elsején Révkomáromban szimpátiatüntetést tart a kettős állampolgárság mellett. A nagygyűlésre azokat várják, „akik részvételükkel is támogatni kívánják a felvidéki civilek által augusztus 12-én útjára indított aláírási kezdeményezést, s jelenlétükkel akarják előmozdítani az alkotmányellenes állampolgársági törvény eltörlését”.

Samu István, a petíciós bizottság elnöke, a Via Nova ICs (az MKP ifjúsági szervezete) komáromi járási elnöke szerdán a Bumm.sk hírportálnak elmondta: mivel régiónként gyűjtik az aláírásokat, egyelőre nehéz pontos számot mondani arról, hányan csatlakoztak a petícióhoz. Becslése szerint már több mint kétezren lehetnek.

„Csak jelzésképpen, a gútai vásárban 15 perc leforgása alatt 80 aláírást sikerült gyűjteni. Az emberek meglepően tájékozottak voltak a témával kapcsolatosan” - mondta Samu. Hozzátette: a vásárral egy időben zajló nemzetközi sportrendezvénynek köszönhetően például szlovák kézilabdások is aláírták a petíciót. 1948-ban Magyarországról, Békéscsaba környékéről Gútára áttelepült szlovákok is támogatták követelésüket. Ennek oka, hogy Magyarországon örökölhető vagyonuk maradt, mégpedig termőföld, viszont ez csak akkor kerülhet a tulajdonukba, ha magyar állampolgárságot szereznek.

Arra a kérdésre, folytatják-e a petíciós akciót azok után is, hogy a kormánykoalíció kedden megegyezett a Fico-féle állampolgársági törvény módosításáról, Samu István azt felelte: természetesen nem hagyják abba, mivel azt szeretnék, ha minden szlovák állampolgár számára lehetővé válna egy másik állampolgárság felvétele.

Rámutatott, a kormánykoalíció által bejelentett módosítás csak meglévő rokoni kapcsolatok esetén engedélyezné a kettős állampolgárságot. Ez azonban sok szlovákiai magyar esetében kizáró ok lehet; magyarországi rokoni szálak híján ők nem vehetnék fel a magyar állampolgárságot úgy, hogy a szlovák is megmaradhasson. „Csak ugyanazt a jogot szeretnénk, ami a határon túli szlovákok számára ma is adott. Ők ugyanis nyugodtan felvehetik a szlovák állampolgárságot a már meglévő mellé, s ehhez nem kellenek Szlovákiában élő rokonok, sem hosszabb szlovákiai tartózkodás. Sőt, szavazati jogot is kapnak a szlovák állampolgárság mellé” - nyilatkozta Samu a Bummnak.

Közel négyezer szlovákiai orvos fenyegetőzik felmondással

2011. augusztus 24. (MTI)

Közel négyezer szlovákiai orvos írta alá eddig azt a nyilatkozatot, amelyben felmondásukat helyezik kilátásba, ha az egészségügyi minisztérium nem teljesíti szakszervezetük követeléseit, köztük a béremelést.

Marián Kollár, az orvosszakszervezet elnöke szerdán a közszolgálati rádióban elmondta: a nyilatkozatot 51 kórházban 3827-en írták alá, a kórházi orvosok majdnem fele. Az egészségügyi tárca közlése szerint a szlovákiai kórházakban 9553 orvos dolgozik, az egész országban pedig - a Szlovák Orvosi Kamara kimutatása szerint - 22 164 orvos.

A szlovák orvosoknak négy követelésük van, amelyek közül a legfontosabb a béremelés, illetve a kórházak átalakításának a leállítása, azaz, hogy az eddigi állami, megyei vagy városi kórházak ne váljanak részvénytársaságokká. Az orvosok attól tartanak, hogy a kórházak végül magántulajdonba kerülnek. További követelés, hogy az állam növelje az ágazat támogatását. A pozsonyi egészségügyi minisztérium a követeléseket elutasítja, s folytatni kívánja a változtatásokat.

„A kormány nem állítja le a kórházak átalakításának folyamatát” - reagált a követelésre Rado Bato, a kabinet szóvivője.

Peter Ottinger, a szlovákiai kórházszövetség elnöke úgy véli, hogy az egész szlovákiai egészségügynek súlyos gondokat okozna, ha a felek nem tudnának megegyezni és az orvosok valóban elhagynák a kórházakat.

A sajtóban közölt adatok szerint a szlovákiai állami kórházakban az idei első negyedévben 1623 euró volt az átlagbér. Az orvosok azt követelik, hogy 2013 januárjától az orvosok átlagbére az országos átlagbér másfélszerese, illetve háromszorosa legyen. Az országos átlagbér ma 746 euró.

A szlovákiai orvosok akcióját a hasonló tavaszi csehországi akció sikere váltotta ki. A cseh orvosok Köszönjük, távozunk elnevezésű akciója tavaly nyártól idén tavaszig kilenc hónapon át tartott, s végül kompromisszumos megoldással zárult. Az egészségügyi tárca emelte az orvosok fizetését, s megegyezés született néhány reformlépésben is.

Schmitt: elfogadhatatlan Esterházy János háborús bűnösként kezelése

2011. augusztus 24. (MTI)

Schmitt Pál köztársasági elnök elfogadhatatlannak tartja, hogy Szlovákia Esterházy János személyében a mai napig háborús bűnösként tart számon egy igazi demokratát és humanistát.

A magyar államfő ezt szlovák kollégájához írt levelében hangsúlyozza, azzal összefüggésben, hogy Ivan Gasparovic egy interjújában Hitler és a fasizmus hívének nevezte a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjét. Schmitt Pál úgy fogalmaz, sajnálattal és értetlenséggel fogadta a szlovák köztársasági elnök szavait. Emlékeztet: a magyar kormány és a korábbi köztársasági elnökök már többször kezdeményezték Esterházy János rehabilitálását, Prágában tett látogatása során pedig maga is megkoszorúzta Esterházy János nyughelyét, abban a reményben, hogy ez a gesztus is enyhülést hozhat a személye körüli indulatokban. A magyar köztársasági elnök felidézi, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a szlovák parlamentben a zsidók deportálásáról szóló törvény ellen szavazott 1942-ben. Embermentő tevékenységéért először a Gestapo üldözte, majd a szovjet csapatok bevonulása után az NKVD a Gulagra hurcolta; 1947-ben Pozsonyban pedig koholt vádak alapján halálra ítélték - sorolja az államfő. Schmitt Pál szerint Esterházy János egész életében elutasította a fasizmus és a kommunizmus diktatúráját, ennek pedig végső, tragikus bizonyítéka, hogy hosszú szenvedés után a csehszlovák kommunisták börtönében halt mártírhalált 1957-ben. Schmitt Pál a szlovák államfőhöz írt levele végén ugyanakkor azon reményének is hangot ad, hogy közeljövőben esedékes budapesti találkozójukon a két ország közös értékeiről is eszmét cserélhetnek.

Jobbik: Esterházy emlékének meggyalázása nem maradhat válasz nélkül

2011. augusztus 24. (MTI)

A Jobbik felszólítja a magyar diplomáciát, hogy haladéktalanul fejezze ki tiltakozását, és követelje a szlovák államfő hivatalos bocsánatkérését, Ivan Gasparovic Esterházy Jánossal kapcsolatos nyilatkozatát ugyanis szándékos támadásnak tartja, amely a történelmi tények tudatos elferdítéséből származik.

 Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének elnöke az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében arra reagált, hogy Ivan Gasparovic, a Bojovníknak, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának adott interjúban úgy fogalmazott: „szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”.

A Jobbik szerint a szlovák államfő nyilatkozata sértő, provokáló, de egyúttal végtelenül ostoba is volt.

Az ellenzéki párt felháborítónak, ugyanakkor „a szlovák politikai elit nagy többségének tájékozottságára sajnos jellemzőnek” tartja Gasparovic szavait. Elképesztő, hogy 2011-ben egy európai uniós tagállam felelős vezetője a szovjet és a csehszlovák kommunista bíróságok koncepciós eljárásainak rágalmait visszhangozza - írják, hozzátéve: a felvidéki kereszténydemokrata-keresztényszocialista politikus annyira volt „náci”, hogy 1942. május 15-én a szlovák parlament tagjai közül egyedüliként szavazott nemmel a zsidóság kitelepítéséről szóló törvényjavaslatra.

A Jobbik örömmel tapasztalta, hogy ebben az ügyben legalább megszólalt valaki a kormány részéről, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szavai azonban szerintük „igen haloványan csengenek”. (A miniszterelnök-helyettes az MTI-nek reményét fejezte ki, hogy az elnöki nyilatkozat „nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés”.)

„Szögezzük le világosan: Gasparovic nyilatkozata igenis szándékos támadás, amely a történelmi tények tudatos elferdítéséből származik!” - közli a Jobbik, amely felszólítja a magyar diplomáciát, hogy haladéktalanul fejezze ki tiltakozását, és követelje a szlovák államfő hivatalos bocsánatkérését.

Köves Slomó: Esterházy János bátran viselkedett a vészkorszakban

2011. augusztus 23. (MTI)

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) elnöke kétségbevonhatatlan ténynek tartja, hogy Esterházy János több száz zsidó életét megmentve példamutatóan viselkedett a vészkorszakban.

A vezető rabbi kedden, az MTI-nek nyilatkozva Ivan Gasparovic szlovák államfő szavaira reagált, aki Hitler és a fasizmus hívének nevezte a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjét. Köves Slomó szerint a szlovák köztársasági elnök szavainak hátterében szlovák-magyar politikai ügyek húzódhatnak meg.

Az EMIH elnöke emlékeztetett arra is, hogy Esterházy János volt az egyetlen a szlovák parlamentben, aki a II. világháború alatti bátor kiállásával nem szavazta meg a zsidók deportálását. Kiemelte: Esterházy János tevékenységét több neves, nemzetközi zsidó szervezet - így a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet - is elismeri.

Ivan Gasparovic, a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjában úgy fogalmazott: „szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”.

Esterházy Jánost hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják Szlovákiában, s bármiféle rehabilitációját elutasítják.

A Külügyminisztérium elutasítja a szlovák elnök nyilatkozatát

2011. augusztus 23. (MTI)

A magyar Külügyminisztérium kedden elutasította a szlovák köztársasági elnök Esterházy János egykori felvidéki magyar politikussal kapcsolatos megnyilatkozását, megállapítva, hogy annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához.

A Külügyminisztérium sajnálattal és értetlenséggel tapasztalja, hogy Szlovákiában a mártírhalált halt gróf Esterházy János embermentő tevékenységét újra a napi politika tárgyává teszik - tartalmazza az MTI-hez eljuttatott közlemény.

A tárca megállapította, hogy a konzervatív magyar politikus életútját - Esterházy egyedüliként nem szavazta meg a zsidóellenes törvényt a pozsonyi parlamentben - ma már több országban, többek között Izraelben is méltó módon elismerik.

„A szlovák köztársasági elnök megnyilatkozását elutasítjuk, annak szellemisége nem járul hozzá a két ország kapcsolatainak előmozdításához, melynek érdekében kormányaink az utóbbi időszakban fokozott erőfeszítéseket tesznek” - írta a Külügyminisztérium.

A tárca meggyőződése szerint az esetlegesen vitatott történelmi személyiségek, események értékelése a két ország között jól működő történész vegyes bizottság, és nem a politikai szféra feladata.

Ivan Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé, kijelentette: „szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”. Esterházy Jánost - aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el - Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, rehabilitációját elutasítják.

A szlovák elnök szóvivője szerint ők háborús bűnösként tartják nyilván Esterházy Jánost

2011. augusztus 23. (MTI)

Nem változtatja meg Esterházy Jánosról alkotott nézeteit a szlovák köztársasági elnök, aki szerint azt a nyilatkozatát sem értették féle, amelyben helytelennek nevezte, hogy szlovák városokban szobrokat állítsanak olyan „megosztó” személyiségeknek, mint Esterházy János vagy Ferdinánd Durcánsky.

Az MTI Hírcentrum megkeresésére Marek Trubac, a szlovák köztársasági szóvivője kedden elmondta, Ivan Gasparovic újságírói kérdésre válaszolva utasította vissza, hogy a nevezetteknek emlékművük legyen.

Mint a szóvivő hangsúlyozta, a szlovák köztársasági elnök azért sem változtat a nézetein, mert Esterházy János olyan megosztó személyiség, akit Szlovákiában háborús bűnösként tartanak nyilván, amiért támogatta a fasiszta ideológiát.

Marek Trubac arra is kitért, hogy ők nem tagadják, hogy Esterházy János volt az egyetlen a képviselők közül, aki 1942-ben a zsidók kitelepítése ellen szavazott, de ehhez azt is hozzátette: ugyanakkor azzal is mindenki tisztában van Szlovákiában, hogy Esterházy János az elsők között üdvözölte „a fasiszta Horthy-csapatokat”, amelyek elfoglalták Kassát.

Ivan Gasparovic, a Bojovníknak, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának adott interjúban úgy fogalmazott: „szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”. Esterházy Jánost - aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el - Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, rehabilitációját elutasítják.

Semjén: megdöbbentő Gasparovic elnök nyilatkozata

2011. augusztus 23. (MTI)

Megdöbbenésének adott hangot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Ivan Gasparovic szlovák államfő Esterházy János felvidéki magyar politikusról szóló nyilatkozata miatt.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kedden az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy Esterházy János volt az egyetlen, aki a pozsonyi parlamentben a zsidó törvények ellen szavazott. Felidézte azt is, hogy Esterházy János „hősiesen gyakorolta az erényeket”, és mindvégig elkötelezett volt a katolikus egyház tanítása iránt, ezért nem véletlen, hogy boldoggá avatása folyamatban van.

Esterházy János emlékének támadása ezért nem csak a magyar nemzet, hanem a katolikus egyház és az egyetemes emberi jogok megsértését is jelenti - fogalmazott Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes reményéli, hogy az elnöki nyilatkozat „nem szándékos támadás, nem is a történelmi ismeretek hiányából fakad, hanem csak újságírói tévedés”.

Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé kijelentette: „Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”. Esterházy Jánost - aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el - Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, rehabilitációját elutasítják.

LMP: Gasparovic a magyar nemzetet sértette meg

2011. augusztus 23. (MTI)

Az LMP szerint a szlovák államfő a magyar nemzetet sértette meg, amikor Esterházy Jánost a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetőjét Hitler és a fasizmus hívének bélyegezte.

Dorosz Dávid, az LMP parlamenti képviselője az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében vérlázítónak, provokatívnak nevezte és visszautasította Ivan Gasparovic kijelentését, amellyel a szlovák államfő nemcsak a felvidéki magyarokat, hanem az egész magyarságot megsértette.

Az ellenzéki politikus szerint Gasparovic állítása tényszerűen cáfolható: Esterházy volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942 májusában a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott.

Dorosz Dávid közleményében történelmi ismereteinek frissítését javasolta a szlovák köztársasági elnöknek, a „tanulási folyamathoz” pedig Esterházy-idézeteket ajánlott a figyelmébe, köztük azt: „A mi jelünk a kereszt, nem pedig a horogkereszt.”

Ivan Gasparovic, a Bojovníknak, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának adott interjúban úgy fogalmazott: „szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen”. Esterházy Jánost - aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el - Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, rehabilitációját elutasítják.

Esterházy János a szlovák államfő szerint Hitler és a fasizmus híve volt

2011. augusztus 23. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint Esterházy János, a felvidéki magyarság két világháború közötti vezetője, aki az ötvenes években egy morvaországi börtönben hunyt el, Hitler és a fasizmus híve volt, ezért helytelen, hogy Kassán mellszobrot állítottak neki.

A szlovák államfő állítását a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd magyar-szlovák párt is élesen bírálta, alaptalannak minősítette és visszautasította.

„Szobrot állítani Kassán Esterházynak, aki Hitler és a fasizmus híve volt, helytelen” - jelentette ki Gasparovic abban az interjúban, amelyet a Bojovníkban, a szlovákiai antifasiszták kéthetente megjelenő lapjának idei 18. számában tettek közzé.

Az elnöktől azt kérdezték, mi a véleménye arról, hogy Esterházynak Kassán, Ferdinand Durcansky egykori nácibarát szlovák politikusnak pedig Rajecben mellszobrot állítottak. Gasparovic megjegyezte: az, amit Esterházyról mondott, Durcanskyra is érvényes.

A szoborállítás minden településen a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, s a kérdésnek emberi, politikai és művészeti vonzata van - fejtette ki az elnök. Azt mondta, nem híve annak, hogy a múltban állított szobrokat lerombolják, mert azok a település arculatához tartoznak. Nem tartja azonban helyesnek, hogy új szobrokat állítsanak vitatott történelmi személyeknek.

Esterházy kassai mellszobrával kapcsolatban elmondta: magánterületen áll, s ott bárki azt tehet, amit a törvény megenged.

„A büntető törvénykönyvben azonban benne van, hogy tilos a fasizmus népszerűsítése. Meg kell vizsgálni, milyen mértékben lehet beavatkozni magánbirtokon, illetve azt, hogy milyen mértékben lehet erről a magánbirtokról kedvezőtlen hatást gyakorolni a környezetre egy szoborral vagy más propagandaeszközzel. Ha a szobrot valaki a kertjében saját maga számára állítja fel, nehéz bebizonyítani, hogy a fasizmus népszerűsítéséről van szó. Kassán is magánterületről van szó, amely azonban nyilvánosan látogatható. Ez probléma” - szögezte le Gasparovic a Bojovníkban.

Esterházy Jánost, a felvidéki magyarság egykori vezetőjét, aki a II. világháború idején a pozsonyi parlamentben nem szavazta meg a zsidóellenes törvényeket, Szlovákiában hivatalosan ma is háborús bűnösnek tartják, s bármiféle rehabilitációját elutasítják.

Durcanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült. 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították, és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős.

„A Magyar Koalíció Pártja fölháborítónak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság elnöke, Ivan Gasparovic kijelentésével ismételten hozzájárult a történelem meghamisításhoz. Esterházy Jánost csak az azonosíthatja a fasizmussal, aki nem ismeri az ő életútját, illetve tudatos történelemhamisítást végez. A csehszlovákiai magyarság mártírja nyomon követhetően több esetben is elhatárolódott a fasizmustól. Emberszeretete mélyen keresztény vallásából eredt” - áll az MKP Berényi József pártelnök által jegyzett, az MTI pozsonyi tudósítójának megküldött nyilatkozatában.

„Esterházy befeketítése csak megerősíthet minden jószándékú embert abban, hogy Szlovákiában még mindig meghatározó politikai nézet a szlovákiai magyarok másodrangú állampolgárrá minősítése. Esterházy lefasisztázása összefügg azzal is, hogy a hivatalos politika nem hajlandó törölni a jogrendből a kollektív bűnösség elvét. Mindez elfogadhatatlan, mint ahogy az is, hogy a köztársasági elnök, Ivan Gasparovic nem a szlovák-magyar megértést szorgalmazza, hanem megnyilatkozásaival megszemélyesíti a megosztás politikáját” - zárul a nyilatkozat.

„Mint ahogyan az éremnek is két oldala van, Esterházy János megítélésében is eltér egymástól a szlovák és a magyar közvélemény. A köztársasági elnök nyilatkozata azonban, amelyben Hitler hívének titulálja Esterházyt, messze átlépte a józan ész határait. Az elnök úr valószínűleg nem ismeri eléggé Esterházy munkásságát...” - tolmácsolta a Híd álláspontját az MTI-nek Bugár Béla, a párt elnöke.

Megegyezett az állampolgársági törvény módosításában a szlovák kormánykoalíció

2011. augusztus 23. (MTI)

Szlovákia a jövőben lehetővé teszi, hogy állampolgárai több állampolgársággal rendelkezzenek, de csak a szokásos nemzetközi elvek alapján.

Ebben egyeztek meg a négypárti szlovák kormánykoalíció vezetői a keddi koalíciós tanácson - közölte újságírókkal Ján Figel, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke az ülés után.

Figel szerint ilyen elfogadott nemzetközi elvnek számít például a hosszabb tartózkodás az adott országban, illetve az ottani rokoni kapcsolatok. Az elképzelés további részletei egyelőre nem ismeretesek.

A Robert Fico volt miniszterelnök vezette korábbi kormánykoalíció által tavaly módosított szlovák állampolgársági törvényt a mostani koalíció egy képviselői indítvány révén kívánja újra megváltoztatni.

Ficóék tavalyi módosítása alapján, amely reagálás volt a határon túli magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő magyarországi parlamenti döntésre, automatikusan elveszíti eredeti állampolgárságát minden olyan szlovák állampolgár, aki felvette egy másik ország állampolgárságát.

„Bár nézeteink néhány dologban eltérőek, a jelenlegi helyzetet problémának tekintjük” - tolmácsolta a koalíció álláspontját Figel.

A tavalyi választások után hatalomra került jobbközép kormánykoalíció ígéretéhez híven már több alkalommal próbálkozott a sokat vitatott ún. ellentörvény módosításával, de sikertelenül, mert ebben a témában a koalíció soraiban sem volt egység. A Bugár Béla vezette Híd párt nemrégiben jelezte, hogy az ügyet az alkotmánybíróság elé kívánja vinni.

Bugár becslése szerint eddig mintegy száz szlovák állampolgár kért magyar állampolgárságot. Egyikük, Gubík László, nemrégiben nyilvánosságra hozta, hogy már meg is kapta a magyar állampolgárságot.

„Egyikük sem fejezte ki azon óhaját, hogy szeretné elveszíteni a Szlovák Köztársaság állampolgárságát” - hangsúlyozta újságírók előtt Bugár. Emlékeztetett: a szlovák alkotmány garantálja, hogy egyetlen személynek sem lehet elvenni az állampolgárságát.

Újabb matricák a magyar nyelv védelmében Szlovákiában

2011. augusztus 23. (MTI)

Újabb, a magyar nyelv használatát szorgalmazó matricák jelentek meg a hét elején a dél-szlovákiai Somorján; a hét végén Érsekújváron kiragasztották az első szlovák „ellenmatricákat” is.

„A legújabb matricák kimondottan Somorja részére készültek. Minőségi matricákról van szó, magyar színekkel körvonalazott szívben szerény, de sokatmondó felirat: Somorja a mi városunk” - olvasható a felvidek.ma című szlovákiai magyar hírportálon.

Oriskó Norbert, az írás szerzője valószínűnek tartja, hogy a három hónapja kezdődött „matrica-hadjárat” újabb fordulójáról van szó. Úgy véli: miután a matricák minősége, grafikai megoldása, gyártásuk helye különbözik egymástól, feltételezhető, hogy különböző csoportosulások állnak a kezdeményezés mögött.

Az „ellenmatricák” kiragasztását a Szlovák Megújhodási Mozgalom (SHO) hirdette meg honlapján. Az „Állítsuk meg őket, testvérek!” elnevezést viselő kampány kezdetén az SHO mintegy 5000 szlovák kettőskeresztes matricát küldött szét aktivistáinak, hogy azokat ragasszák ki a dél-szlovákiai magyar feliratokra. A mozgalom ugyanakkor jelezte, hogy már több ezer Na Slovensku po slovensky! (Szlovákiában szlovákul!) feliratú matricát is rendelt, amelyeket aktivistái rendelkezésére bocsát. „Ha elfogynak a Szlovákiában szlovákul! feliratú matricák, polgári társulásunk kész további több ezer matricát rendelni, hogy közösen mutassuk meg: Szlovákiát nem adjuk!” - olvasható az SHO honlapján.

A Szlovák Megújhodási Mozgalom aránylag ismeretlen a nagyközönség előtt. A múltban aláírásokat gyűjtött a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) betiltása érdekében. A Facebook közösségi portálon jelenleg mintegy 4600 híve van. Tokár Géza, szlovákiai magyar politikai elemző a mozgalmat a szlovák radikális jobboldalhoz sorolja.

A magyar nyelv használatát szorgalmazó matrica-mozgalom eddig legalább egy tucat, jórészt magyarok lakta felvidéki városban adott életjelt magáról. Somorján kívül matricák jelentek meg egyebek között Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Szencen, Galántán, Párkányban, Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján is.

A Facebook közösségi portálon található információk szerint a kezdeményezés - vagy legalábbis egy része - mögött a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazycné Juzné-Slovensko nevű csoport áll.

„Olyan felvidéki aktivisták vagyunk, akik nehezményezik, hogy a magyar nyelv mindinkább háttérbe szorul Dél-Szlovákiában, pedig anyanyelvünk vizuális és verbális használatára törvény adta jogunk van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a dél-szlovákiai vállalkozók egy része nem tiszteli meg magyar ajkú ügyfeleit azzal, hogy anyanyelvükön is megszólítja őket - ezen az európaiatlan és diszkriminatív gondolkodásmódon szeretnénk változtatni” - olvasható a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport Facebook-oldalán.

Azt állítják, hogy nem etnikai konfliktust akarnak szítani. „Nem az értelmetlen etnikai konfliktusok kiélezésére törekedünk, hanem arra, hogy közösségünk tudatosítsa nyelvhasználati jogait és lehetőségeit, a nemzetek pedig kölcsönösen tartsák tiszteletben ezeket a jogokat” - olvasható a nyilatkozatban.

Hangsúlyozzák: kezdeményezésük politikamentes, s azért küzdenek matricákkal, mert „kicsi, közérthető, egyszerű elhelyezni, könnyen leszedhető, nem okoz károsodást”. A csoport összefogásra szólította fel a magyarokat.

Radicová: Szlovákia utolsóként kíván csatlakozni a második eurós mentőcsomaghoz

2011. augusztus 22. (MTI)

Szlovákia az euróövezet utolsó országaként fogja csak jóváhagyni a második mentőcsomagot Görögország megsegítésére - jelentette be Iveta Radicová, szlovák miniszterelnök hétfőn a koalíciós pártok vezetőinek tanácskozása után Pozsonyban.

Az így nyert időt a négypárti szlovák kormánykoalíció további tárgyalásokra kívánja felhasználni. Az egyik koalíciós párt, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) ugyanis ellenzi a megállapodást és Görögország újabb megsegítését. Az SaS szavazatai nélkül a koalíciónak a parlamentben pedig nincs meg a megfelelő többsége a segélycsomag módosításainak keresztülvitelére.

„Konkrét dátumról ebben a pillanatban felelőtlenség lenne beszélni” - válaszolta Radicová arra a kérdésre, mikorra várható a szlovák parlament szavazása a második mentőcsomagról.

Radicová leszögezte: Pozsony úgy látja, hogy Szlovákia szempontjából még nincsenek kialakítva azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék, hogy támogassa Görögország új megsegítését és a mentőcsomag módosításait. Emlékeztetett: az Európai Unió júliusi csúcstalálkozóján is felhívta partnerei figyelmét arra, hogy a szlovák kormánykoalíció ebben a témában nem egységes, s ezért a döntéshez időre van szüksége.

Richard Sulík és pártja az SaS azt állítják, hogy a második mentőcsomag összegének emelése felesleges pénzkidobás, Görögországot hagyni kellene csődbe jutni, majd kizárni az euróövezetből.

Ivan Miklos pénzügyminiszter, illetve a további három koalíciós párt - bár a megoldást nem tartják ideálisnak, s úgy vélik, nehéz a további fejleményeket megjósolni - álláspontja szerint viszont nagyon súlyos következményei lehetnének annak, ha Szlovákia most nem lenne szolidáris a többi euróövezeti állam lépésével és döntésével. Ugyanakkor Görögország csődje rendkívül negatív hatással, s politikai következményekkel járna az egész euróövezetre, beleértve Szlovákiát is - állítja Miklos.

Sulík a koalíciós tanácskozás után azt mondta: elégedett az eredménnyel. Szerinte Pozsonynak nem kell elsietnie semmit, előbb ki kell várni, miben egyezik meg az euróövezet többi tagja, s elég csak azután lépni.

Új Szó: továbbra is csak szlovák lehet a településrészek névtáblája

2011. augusztus 22. (MTI)

Továbbra is csak szlovákul írható ki a szlovákiai településrészek neve.

Annak ellenére, hogy sok dél-szlovákiai magyarlakta településen sok lakónegyednek nincs hagyományos szlovák neve, a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a települések neveinek kiírását szabályozó táblatörvényhez készülő kormányrendelet nem rendelkezik a településrészek tábláiról - írja az Új Szó című pozsonyi napilap hétfői számában.

A kisebbségi nyelvhasználati törvény eredeti javaslatában szerepelt a településrészek nevének kiírása, a tárcaközi egyeztetésre elküldött dokumentumból azonban kimaradt ez a rész - nyilatkozta a lapnak Juhász László, a szlovák kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője, hozzátéve, hogy belügyminisztériumi rendelet szabályozza a városrészek névtábláit.

Az Új Szó cikkéből kiderül, hogy magyar nyelvű településrész-tábla kihelyezése egyelőre csak magánterületen lehetséges. A lap példaként említi a Komáromi járásban található, Dunaradványhoz (Radvan nad Dunajom) tartozó Zsitvatőt (Zitava), ahol a település első lakóházának kerítésén helyezték el a magyar elnevezést.

Megújított faluközpontot avattak Mátraalmáson

2011. augusztus 21. (MTI)

Felavatták a megújított faluközpontot vasárnap a Nógrád megyei Szuha község mátraalmási településrészén. A főteret és a patak parti szabadtéri színpadot 8,5 millió forintból alakították ki, a százszázalékos támogatást a Mátraalmásért Egyesület nyerte el.

Peták István, az egyesület elnöke az avatáson az összefogást emelte ki mint olyan erőt, amellyel a fejlesztés végére érhettek. Ugyanis, mint mondta, volt olyan nyertes, aki lemondott a pályázati pénzről, amikor szembesült a bürokrácia útvesztőivel.

A mátraalmási falurésznek 120 állandó lakosa van, az üdülőtulajdonosokkal együtt a létszám eléri a 250-et.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a helyiek és az üdülőtulajdonosok közösen dolgoztak a fejlesztésen. Újra kibontották az egykori patakmedret, hatszáz dísznövényt, cserjét, bokrot telepítettek, új köztéri bútorokat, padokat, asztalokat helyeztek ki, és a sétálóutak mellett megépítették a szabadtéri színpadot a nézőtérrel.

Most jön a neheze: mindezt ápolni, gondozni kell, ehhez pedig további kitartásra és összefogásra van szükség - mondta Peták István. Hozzátette: a szlovák kisebbségi önkormányzat tud majd segíteni abban, hogy a színpad is élettel teljen meg.

Az ünnepségen Becsó Zsolt (Fidesz), a Nógrád megyei önkormányzat elnöke, a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: a mátraalmásiak bebizonyították, hogy egy közösség cselekedeteinek súlyát nem a lakóhely méretei határozzák meg.

Kitért arra is, hogy a hajdani Szuha-Hutát mindössze négy család alkotta, és úgy éltek együtt különböző nemzetiségűek, mintha egyenesen Szent István rendelte volna így. Ha valaki azt keresné, hogy ki fogalmazta meg először az európai népek közösségének gondolatát, nyugodtan megjelölheti Szent Istvánt - mondta.

Becsó Zsolt arról is szólt, hogy amikor a hétköznapok gondjaival birkózunk, amikor fájó csalódások érnek bennünket, merítsünk erőt a tudatból, hogy a magyarság több mint ezer éven át szembenézett minden nehézséggel, legyőzött minden elébe kerülő akadályt. „Miért éppen a XXI. század eleje fogna ki rajtunk?” - tette hozzá.

Augusztus 20. - Navracsics Tibor: meghatározó döntés volt a nyugati kereszténység választása

2011. augusztus 20. (MTI)

István király mindmáig meghatározó döntése a nyugati kereszténység választása volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombat este Veszprémben, több száz érdeklődő előtt.

István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem „az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett” - mondta a Szent István-napi ünnepség szónoka, hozzátéve: ennek természetes, logikus következménye volt az államalapítás.

A fideszes politikus rámutatott: első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.

Szavai szerint történelmünk során többször megismétlődött ez a „döntési helyzet”: a tatárjáráskor IV. Béla királyunknak is mondhatták, hogy most már keletről jön az erő, de a török hódoltság alatt is sokan mondták, hogy az oszmán birodalommal kell kiegyezni; hanyatlik a nyugat, keleté a jövő. Mégis - mutatott rá - minden jelentős magyar király kétség nélkül, mindig a nyugati keresztény világ mellett döntött.

„Magyarország helyét mindig a Nyugat-Európához való kötődés jelölte ki” - fogalmazott Navracsics Tibor, hangsúlyozva, „ez Szent István öröksége”.

A politikus szavai szerint „mindent” ő hagyott ránk. Ha most politikáról, közéletről, hagyományainkról, vallásunkról, családunkról beszélünk, „akkor Szent István-i kategóriákban gondolkodunk”. Hozzátette: „mi politikusok, bármilyen éles vitákat is folytatunk, de azok a fogalmak, amelyekről beszélünk, Szent István fogalmai”.

Minden, amit kaptunk, minden, amire vigyáznunk kell, Szent Istvántól származik - jelentette ki a miniszterelnök-helyettes, aki szerint az évszázadok során a magyar nemzet minden egyes tagjának „valamilyen módon gazdálkodnia kellett Szent István örökségével”.

A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik” - mondta. Rámutatott: az Árpád-házi királyok voltak az elsők, akik a Kárpát-medence területén „politikai integrációt” tudtak megvalósítani tartósan és békésen.

Mint mondta: a magyarok az évszázadok során sok országgal, sok néppel vívtak háborút, de „soha nem háborúztak a horvátokkal, a csehekkel, a szlovákokkal”, hanem a Kárpát-medence népeivel mindig is - egészen Trianonig - békésen egymás mellett tudtak élni. Ez szintén Szent István örökségének része - jegyezte meg.

Szavai szerint Szent István nem csak a múltat és a jelent tekintve, de a jövőre nézve is kötelez minket. „Kereszténység, európaiság és modern magyar államiság; ezek azok a kötelezettségek, amelyekkel mindannyian tartozunk a saját közösségünknek, saját nemzetünknek” - hangsúlyozta. Szent István öröksége tehát nem egy múltbeli lezárt, muzeális emlék, hanem mindennapjaink ügye.

Navracsics Tibor a beszéde végén megemlékezett a néhai Mádl Ferencről, volt köztársasági elnökről, aki Szent István-i értelemben is gazdagította a magyar nemzetet.

Az ünnepségen a város posztumusz Veszprém tiszteletbeli polgára címet adományozott Mádl Ferencnek. A kitüntetést Mádl Dalma, a néha államfő felesége vette át Porga Gyulától (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármesterétől.

Augusztus 20. - Csáky Pál a nemzet egységére utaló üzenetnek tartja a kitüntetését

2011. augusztus 19. (MTI)

Elsősorban a nemzet egységére utaló üzenetnek tekinti Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) volt elnöke, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - augusztus 20-a alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést adományozta neki.

„Gondolom, ez üzenet akar lenni a világ összes magyarja számára, hogy a nemzet egységes, Magyarország nem feledkezik meg azokról a magyarokról sem, akik a közigazgatási határokon túl élnek. És talán célzott üzenet a felvidéki magyarságnak is, hogy nem szabad elbizonytalanodnunk, belesüppednünk a politikai vagy társadalmi megosztottságba, az összmagyarság és Magyarország kormánya, illetőleg politikai élete számol velünk” - mondta Csáky Pál az MTI-nek.

A politikus, akit kitüntetése indoklása szerint a szlovákiai magyar közösség identitásának megőrzése érdekében végzett munkásságáért kapta az elismerést, azt mondta, a javaslattevők feltehetően egész eddigi munkáját vették figyelembe. Csáky Pál emlékeztetett: 25 éve aktív a szlovákiai magyar közéletben, 20 évig volt parlamenti képviselő és nyolc évig miniszterelnök-helyettes, két szlovák kormányban is. „Azt hiszem, hogy akkor elég sokat tudtunk tenni a szlovákiai magyar közösség ügyeinek képviseletében” - tette hozzá.

Eddig megjelent könyveiről szólva Csáky Pál úgy fogalmazott: „Ezzel is a szlovákiai magyar lelket, és talán az összmagyar lelket próbálom egy picit a nemzeti ügyek iránti elkötelezettség felé terelni.”

Csáky Pál 1956. március 21-én született Ipolyságban.

1980-ban szerzett diplomát a Pardubicei Vegyészeti Főiskolán. 1981 és 1990 között a lévai Levitex cég vezető technológusa.

A rendszerváltozás idején jutott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba, s 1992-2010 között a pozsonyi parlament képviselőjeként dolgozott. 1991-től a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, majd 1992-1998-ban a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom parlamenti frakciójának elnöke volt. 1993 és 1994 között az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja volt.

Az 1998-as és 2002-es választások eredményeként a három szlovákiai magyar pártból alakult Magyar Koalíció Pártja a kormánykoalíció tagja lett. Mikulas Dzurinda első kormányának beiktatása után Csákyt a Szlovák Köztársaság kormányának emberi jogokért, kisebbségekért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettesévé nevezték ki, majd 2002-2006-ban, a második Dzurinda-kabinet idején a kisebbségi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesi posztot töltötte be.

1998-tól az MKP elnökhelyettese, majd 2007 márciusa és 2010 júniusa között elnöke volt. Miután a 2010-es választásokon az MKP-nak nem sikerült bejutnia a parlamentbe, lemondott.

Csáky Pál tagja a Szlovákia Magyar Írók Társaságának, több száz publicisztika és tucatnyi szépirodalmi könyv (Emlékek könyve, Csillagok a falu felett, Úton, Magyarként Szlovákiában, Két világ között, Szabadulás a lángsírból) szerzője.

Augusztus 20. - Átadták az állami kitüntetéseket

2011. augusztus 19. (MTI)

Schmitt Pál köztársasági elnök pénteken átadta a legmagasabb állami kitüntetéseket a Parlamentben. Augusztus 20. alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét Horváth János parlamenti képviselő, az Országgyűlés korelnöke kapta az amerikai magyar emigrációban végzett tevékenysége és a magyar parlamentarizmus legjobb hagyományainak megőrzéséért.

Az államfő ünnepi beszédében úgy fogalmazott: a népből csakis úgy lehet nemzet, ha sokan vannak, akik egyet gondolnak és egyet akarnak, az állami kitüntetések pedig annak bizonyítékai, hogy léteznek ilyen emberek. Mint mondta, a kitüntetetteket legkevésbé sem a díjak elnyerése mozgatja, hanem a saját hivatásukban törekszenek a legtöbbre, így egyéni sikerükkel az „egész közösség kovászává” válnak.

A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést Csáky Pál szlovákiai magyar politikus, a Magyar Koalíció Pártja volt elnöke, volt miniszterelnök-helyettes, Kopátsy Sándor, a közgazdaságtudomány doktora, Papp Lajos Széchenyi-díjas szívsebész, Szervátiusz Tibor Kossuth-díjas szobrászművész és Szilágyi János György Kossuth-díjas művészettörténész kapta.

Az elismerések átadásánál jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.

Aláírásgyűjtés a Drégelypalánk és Ipolyhídvég közötti híd újjáépítéséért

2011. augusztus 19. (MTI)

Aláírásgyűjtés kezdődött a Drégelypalánk és a dél-szlovákiai Ipolyhídvég (Ipel’ské Predmostie) közötti híd újjáépítéséért – írta a Felvidék Ma című szlovákiai hírportál.

Az aláírásgyűjtést a magyarországi Váralja Szövetség kezdeményezte. A helyiek támogatásával szeretnék elérni a magyar és szlovák döntéshozóknál, hogy mielőbb elháruljanak a híd építése elől az akadályok.

A szövetség abban bízik a hírportál szerint, hogy néhány éven belül újra híd kötheti össze az Ipoly két oldalán található településeket. Egyelőre csak az aláírásgyűjtés kezdődött el, de a hídnak mégis van már neve. A váralja Szövetség Szondy Györgyről javasolja elnevezni az újjáépítendő hidat, amely több más Ipoly-hídhoz hasonlóan a második világháborúban semmisült meg.

Az aláírásgyűjtési ívek és tudnivalók elérhetőek és letölthetőek a www.varaljaszovetseg.hu honlapról. A kezdeményezést novemberre szeretnék lezárni, addig az aláírásgyűjtést helyi aláírásgyűjtő biztosok segítségével bonyolítják le – írta a Felvidék Ma.

Kihelyezték a magyar helységnévtáblákat Párkányban

2011. augusztus 19. (MTI)

Kihelyezték a magyar helységnévtáblákat a dél-szlovákiai Párkányban (Stúrovo) – írta az Új Szó című pozsonyi napilap pénteki számában.

A szlovákiai kisebbségi nyelvtörvény 2012 júniusáig ad haladékot a szlovákiai önkormányzatoknak a magyar helységnévtáblák kifüggesztésére, de Párkányban ezt nem várták meg, és a város felügyelete alatt álló útszakaszokon kifüggesztették a magyar nyelvű táblákat - írta a lap.

A szlovákiai nyelvtörvény életbe lépésével hatályát vesztő 1994-es táblatörvény értelmében eddig több tucat magyarlakta település (például Párkány, Diószeg, Ógyalla, Gúta) nem helyezhetett ki magyar helységnévtáblát. Az ok az volt, hogy ezek a települések szlovák nevüket szlovák történelmi személyiségekről kapták. A július elsején hatályba lépett kisebbségi nyelvtörvény szerint ezek a települések is kihelyezhetnek magyar helységnév-táblákat. Így történt ez most Párkány esetében is, amely szlovák nevét L’udovit Stúr XIX. századi szlovák politikusról kapta.

Két vonalon indulhatna el a magyar-szlovák Duna-busz

2011. augusztus 18. (MTI)

Két vízi útvonalon indulhatna el a magyarországi Szigetköz felső része, illetve a szlovákiai Csallóköz és Pozsony összeköttetését javító, de Ausztriával is kapcsolatot teremtő Duna-busz-projekt - hangzott el a rendszer megvalósíthatósági tanulmányának csütörtöki bemutatóján, Rajkán.

Egy kisebb hajó szállíthatná az utasokat Dunakiliti és a szlovákiai Somorja (Samorin) között, míg a nagyobb a Somorja-Pozsony-Hainburg vonalon közlekedhetne - tartalmazza a dokumentum, amelynek összeállítói hangsúlyozzák, az ott élők közlekedése mellett a turisztikai szempontokat is figyelembe véve javasolják e forgatókönyv megvalósítását.

A tanulmány szerint igény van, kínálat viszont nincs erre a feladatra, de egy ilyen szolgáltatás csak akkor lehet versenyképes, ha gyorsabban és nem drágábban szállítja az utasokat, mintha azok közúton közlekednének. Márpedig a Somorja és Pozsony közötti 21 kilométeres út megtétele autóbusszal csúcsidőn kívül körülbelül 35 percet vesz igénybe, a reggeli órákban azonban ez akár másfél órára is ugorhat, míg a jegy ára 1,3-1,5 euró.

Ugyanakkor a korábban ígért csallóközi gyorsforgalmi út építése még el sem kezdődött, tervezett nyomvonala sem ismert, így várhatóan 2018-2020 előtt azon nem lehet majd közlekedni - érvel a buszprojekt megvalósítása mellett a tanulmány.

A dokumentum készítőinek megítélése szerint jelentős pénzügyi kockázatokkal járna, ha csupán magánforrásból akarnák megvalósítani ezt a közlekedési folyosót, ezért azt javasolják, hogy a helyi és megyei önkormányzatok uniós forrásra pályázva teremtsék elő a szükséges - az egyes változatokban 1,15 és 1,55 millió euró közé becsült - forrásigényt, majd adják ki egy magáncégnek a rendszer üzemeltetését.

Mint elhangzott: a rentábilis üzemeltetéshez 1,55 eurós jegyár mellett a gyenge hónapokban 20, a közepesekben 30, az erős - jellemzően nyári - hónapokban pedig 40 százalékos kihasználtságot kellene elérni a Duna-busz rendszerrel.