Zlatko Papuček válogatásában

Külföldi sajtó Magyarországról - A református egyházi fúzió elleni tiltakozásról és a médiáról

2011. augusztus 12. (MTI)

A magyar és a szlovák református egyház tervezett fúziója elleni szlovákiai tiltakozásról írt pénteken a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung, míg a baloldali Berliner Zeitung a médiaviszonyokkal foglalkozott.

A német konzervatív napilap bécsi keltezésű tudósításában Reinhard Olt emlékeztetett arra, hogy a szlovák református egyház zsinata májusban hozott az egyesülésre vonatkozó határozatot, ami ellen Szlovákiában tiltakozás kezdődött. Ezáltal - mint a tudósító írta - csapást szenvedett a magyar református egyháznak az a törekvése, hogy egyesítse a Kárpát-medencében élő magyar híveket. Utalt arra, hogy a szlovák református egyháznak 80 ezer magyar tagja van.

A Nem csak hitkérdés című írásban Olt úgy vélekedett, hogy a szlovákok az "elmagyarosodástól" való félelmükben utasítják el a református egyházak fúzióját. Ezáltal a szlovák-magyar nemzetiségi konfliktus immár az egyházi életben is lecsapódik - vélte.A tudósító beszámolt arról, hogy 300 szlovák hívő most nyílt levélben sürgette a szlovákiai református egyház zsinatának újbóli összehívását.

A baloldali német lapban Frank Herold azt hangoztatta, hogy Magyarországon a média "uniformizálása" zajlik. A tudósító szerint az "atlatszo.hu" című portál elindítása óta annak főszerkesztőjét, Bodoky Tamást már többször felkereste a rendőrség, amely arra akarja őt kényszeríteni, hogy tárja fel forrásait. A médiatörvény alapján - írta a lap - a portált beperelhetik, az újságírót és tízfős csapatát azzal fenyegetik, hogy - ha informátorait továbbra is titokban tartja - rágalmazások terjesztésével gyanúsíthatják meg. Bodoky azonban ellenállt, és a rendőröket zsarolással vádolta meg - tette hozzá.

A cikkíró hangoztatta: Belénessy Csaba, az MTI vezetője a közelmúltban "félreérthetetlenül" meghatározta a közszolgálati médiában dolgozó újságírók "magatartási kódexét". Ennek kapcsán idézte az MTI vezérigazgatóját, aki szerint "egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz és tisztességes az ellenzékhez”.

http://www.faz.net/s/homepage.html

http://www.berlinonline.de/berliner-zeitung/

Az EMNT szerint elfogadhatatlan a szlovák állampolgársági törvény

2011. augusztus 11. (MTI)

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint elfogadhatatlan a hatályos szlovák állampolgársági törvény, amely "mélységesen alkotmány- és demokrácia-ellenes, kirekesztő és diszkriminatív" - olvasható a romániai magyar szervezet csütörtöki nyilatkozatában.

 Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke - aki egyben az EMNT elnöke - által aláírt dokumentumban a romániai magyar szervezet "határozottan állást foglal" a szlovák állampolgársági törvény ellen, és kifejti: az Európai Unió keretében elfogadhatatlan, hogy szülőhazájuk állampolgárságának elvesztésével sújtsák, zaklassák azokat, akik a szlováktól eltérő állampolgárságot szereznek.

Az EMNT elnöke őszinte nagyrabecsülését fejezi ki a Magyar Koalíció Pártja elnökének, Berényi Józsefnek, aki "példát mutatott népének erkölcsi és politikai bátorságból" az állampolgárság igénylésével.

"Meggyőződésünk, hogy a kettős állampolgárság szabad vállalása egyetemes európai gyakorlat, amelyért semmilyen hatósági szankció nem alkalmazható" - olvasható a nyilatkozatban.

Mintegy 7 ezer tonna magyar dinnyét vásárolt a Tesco

2011. augusztus 10. (MTI)

A Tesco-Global Áruházak Zrt. nemcsak a magyarországi üzletei számára vásárol magyar dinnyét, hanem a közép-európai piacaira is jelentős mennyiségben szállít a magyar görögdinnyéből - közölte a társaság szerdán az MTI-vel, hozzátéve: ezen a héten pedig elindult a magyar gyümölcs promóciója a vállalat lengyelországi áruházaiban.

A cseh, szlovák és lengyel Tesco áruházak vásárlói számára eddig 2.700 tonna dinnyét vásárolt az áruházlánc. Ezen a héten speciális promóció indul a vállalat lengyelországi üzleteiben, így további 500 tonna kerül a magyar gyümölcsből a polcokra.

Eddig az áruházlánc mintegy 7.000 tonna magyar dinnyét vásárolt eddig idén - és ez a mennyiség várhatóan még növekedni fog, amíg tart a gyümölcs szezonja - ezzel segítve az ágazat értékesítési gondjainak megoldását.

Az áruházlánc és a Magyar Dinnyeszövetség közös promóciója a múlt héten ért véget, több mázsányi hazai dinnyét osztottak szét kóstolóként a vásárlók között. A Magyar Dinnyeszövetséggel kialakított együttműködés keretében a Tesco 20 magyarországi nagyáruházában népszerűsítették a magyar görög dinnyét.

A Tesco továbbra is nyitott a magyar agrárgazdaság értékesítési kihívásainak megoldását célzó együttműködésre - közölte a társaság.

Visegrádi négyek: egyre borúlátóbb a lakosság

2011. augusztus 8. (MTI)

A lengyelek és a csehek jóval elégedettebbek saját anyagi helyzetükkel és az országuk gazdaságával, mint a szlovákok vagy a magyarok, a lakosság várakozásai tekintetében viszont alig van különbség a visegrádi négyek lakosainak véleménye között - derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködése keretében készült legfrissebb TÁRKI-kutatásból.

A kutatás eredményéről az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint összességében lehangoló a kép, hiszen százból csak tíz magyar elégedett a mostani anyagi helyzetével és csupán kettő elégedett az ország gazdasági állapotával.

A TÁRKI kutatása szerint a visegrádi négyek közül a lengyelek és a csehek a legelégedettebbek jelenlegi anyagi helyzetükkel, közülük ugyanis tízből hárman-négyen (38 százalékuk, illetve 35 százalékuk) értékelik jónak háztartásuk anyagi viszonyait. Az országokat tekintve északról délre haladva azonban egyre kevésbé érzik jól magukat a régióban élők, hiszen a lengyelekhez és a csehekhez képest a szlovákok körében csak feleannyian, azaz tízből alig ketten (17 százalék), a magyarok körében pedig csak harmad-negyed annyian, összességében tízből egy magyar (10 százalék) tartja jónak saját anyagi helyzetét.

A felmérés alapján az anyagi helyzethez fűződő egyéves kilátások terén viszont alig van különbség a négy ország mutatószámai között, és összességében pesszimizmus jellemzi a régiót - olvasható a közleményben.

A kutatás szerint a derűlátás csak a lengyelek 17 százalékára és a magyarok 15 százalékára jellemző, de ettől nem sokkal maradnak el a szlovákok és a csehek sem (13 százalékos, illetve 10 százalékos aránnyal).

A régió felnőtt népességének jelentős többsége tehát változatlanságot vagy a helyzet romlását várja. A mostani helyzet megítélése és a jövőbeli várakozások között Magyarországon és Szlovákiában sokkal kisebb a különbség, mint a másik két országban, ez azt is jelenti, hogy a magyarok és a szlovákok már most olyan rosszul érzik magukat, mint amennyire a csehek és lengyelek - saját várakozásaik szerint - "rosszul fogják magukat érezni" egy év múlva.

Ami az országuk jelenlegi gazdasági helyzetének megítélését illeti, csak a lengyelek emelkednek ki a régióból: míg a lengyelek 20 százaléka tartja jónak az ország gazdasági állapotát napjainkban, addig a cseheknek csak 10 százaléka vélekedik így, a szlovákok és a magyarok között pedig alig találni elégedett embereket (4 százalék és 2 százalék az arány). Ugyanakkor éppen a szlovákok és a magyarok a leginkább derűlátóak a következő egy év fejleményei tekintetében összevetve a jelenlegi helyzet megítélésével: a magyarok körében tízszer annyian, a szlovákok között pedig háromszor annyian várják az országuk gazdasági állapotának jóra fordulását, mint ahányan most jónak tartják a gazdasági helyzetet.

A kép azonban csalóka, hiszen összességében csak a magyarok 20 százaléka, a szlovákoknak pedig 12 százaléka véli úgy, hogy az országuk helyzete javulni fog egy év alatt, a nagytöbbség azonban nem optimista, sőt jelentős részük kifejezetten pesszimista - olvasható a közleményben.

A felmérés alapján a lengyelek és a csehek körében kiegyenlített a helyzet: lényegében ugyanakkora arányban várják a gazdasági helyzet javulását (18 százalék és 10 százalék), mint amennyien a jelenlegi gazdasági helyzetet jónak ítélik - olvasható a TÁRKI-kutatásról szóló közleményben.

Nemzetpolitikai államtitkárság: a magyar állam minden esetben kiáll a határon túli magyarok mellett

2011. augusztus 5. (MTI)

A magyar állam minden esetben kiáll a határon túli magyarok mellett az őket ért bármilyen jogsérelem esetén - szögezte le a nemzetpolitikai államtitkárság az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében Gubík László, a felvidéki Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnökének magyar állampolgársági nyilatkozata kapcsán.

Gubík László múlt pénteken hozta nyilvánosságra, hogy július 19-én ünnepélyesen állampolgársági esküt tett, és ezzel a szlovák mellett magyar állampolgár is lett.

 "A magyar állam, ahogy eddig is, továbbra sem ad ki semmilyen információt azokkal a személyekkel kapcsolatban, akik az egyszerűsített honosítási eljárás keretén belül kérvényezték, vagy már megszerezték a magyar állampolgárságot" - közölte a nemzetpolitikai államtitkárság, hozzátéve, a magyar állam minden esetben kiáll a határon túli magyarok mellett az őket ért bármilyen jogsérelem esetén.

Gubík László mellett korábban kiállt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, a Jobbik és az LMP is.

Szlovákiában a hatályos törvények szerint elveszti eredeti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, aki egy másik országhoz kapcsolódó tartós életvitel, illetve más szoros kötődés nélkül felveszi annak állampolgárságát.

Gubík László elhatározásának indokait levélben hozta nyilvánosságra, amely múlt pénteken délután jelent meg a Szabad Újság szlovákiai társadalompolitikai hetilap honlapján. "2011. július 19-én Soltvadkerten magyar állampolgársági esküt tettem, és kézhez vettem honosítási okiratomat. Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává váltam. Tisztában vagyok vele, hogy cselekedetemmel felvidéki magyarként a Szlovák Köztársaság hatályos jogszabályai alapján törvényt sértettem. Szeretném a legszélesebb nyilvánosság előtt megindokolni döntésemet" - olvasható a levélben.

Gubík rámutatott: a szlovák alkotmány alaprendelkezéseiben leszögezi, hogy akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így véleménye szerint a szlovák állampolgársági törvény legutóbbi módosítása alkotmányellenes.

"Joghallgatóként és törvénytisztelő állampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságok elől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdekeit, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföldemen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampolgárságomtól" - írta levelében.

Osztalékokból 440 millió eurót szedhet be a szlovák államkassza

2011. augusztus 4. (MTI)

Mintegy 439,1 millió eurós bevételre tesz szert az idén az osztalékokból a szlovák államkassza, ami 141 millióval több a korábban vártnál - közölte a szlovák nemzeti vagyonalap pénteken.

Az osztalékok konkrét nagyságáról az egyes részvényesi közgyűlések döntenek, s a pontos adatok csak azok lezajlása után lesznek ismeretesek" - áll az alap közleményében.

Az alap becslése szerint a jövő évben ez az összeg 396,5 millió euró lesz. "Egyelőre becsült adatokról van szó. Amennyiben a kormány és a parlament magánosításokról hoz döntést, úgy azok befolyással lesznek az osztalékok nagyságára is" - mutat rá a közlemény.

Az osztalékokból befolyó összeg felhasználásáról a nemzeti vagyonalap javaslata alpján a kormány és a parlament dönt.

A szlovák nemzeti vagyonalap ugyanakkor közölte, hogy idei összbevételei várhatóan 695,19 millió eurót tesznek ki. Az alap idei tervezett kiadásai 635,855 millió euróra rúgnak.

Egy korábbi kormánydöntés szerint a szlovák nemzeti vagyonalap 2014-ben működését befejezi, miután addigra várhatóan befejeződik a privatizáció.

Huszonöt évet kapott Basternák László gyilkosa

2011. augusztus 4. (MTI)

Huszonöt éves szabadságvesztésre ítélte a bazini Különleges Büntetőbíróság K. Istvánt, aki tavaly júliusban meggyilkolta Basternák László szlovákiai magyar politikust, Ógyalla főellenőrét és volt polgármesterét - közölték csütörtökön Pozsonyban.

A bírósági döntés még nem jogerős, mert az elítélt fellebbezett.

A hatályos törvények szerint az ilyen gyilkosságért a vádlott akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatott volna.

"K. István pénzért gyilkolt, tehát tettének anyagi indokai voltak. Értelmes ember, s van remény, hogy megjavul" - indokolta a döntést a bíróság.

Basternák Lászlót, aki Ógyalla város főellenőre, Nyitra megyei képviselője és a Magyar Koalíció Pártjának révkomáromi járási elnöke volt, 2010. július 9-én este lőfegyverrel ölték meg a háza előtt.

A vádlott végig tagadta, hogy ő lett volna a gyilkos, de a bíróság bizonyítva látta az esetet. Nyilvánosan máig nem közölték, mi volt a gyilkosság indítóoka. Többségi vélemény, hogy Basternákot főellenőri tevékenysége miatt ölhették meg. Hogy konkrétan miért, azt nem tudni.

Az MKP felszólította a kormányfőt a kisebbségi kulturális támogatások felülvizsgálatára

2011. augusztus 3. (MTI)

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerdán felszólította a szlovák kormányfőt, indítson vizsgálatot a kisebbségi kultúrák idei támogatásának kivizsgálására.

A parlamenten kívüli párt úgy látja, hogy a támogatások odaítélésében a kliens-rendszer és nem a szakmai szempontok érvényesültek.

"Tekintettel arra, hogy a kormányprogram egyik fontos feladata és célkitűzése a korrupció és kliens-rendszer elleni harc, az MKP felszólítja a kormány elnökét, indítson vizsgálatot a kisebbségi kultúrák támogatásának ez évi odaítélésével kapcsolatban" - áll az MTI pozsonyi irodájába is eljuttatott MKP-nyilatkozatban.

A párt, valamint a magyar civil szervezeteket tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala már korábban is bírálták és több kifogást emeltek az állami támogatási pénzek elosztása ellen.

Az MKP most annak kapcsán fordult a miniszterelnökhöz, hogy "újabb, a törvényesség határát súroló, de mindenképpen etikátlan esetet talált a pályázatok elbírálásának elemzésénél".

A Somorjáért Polgári Társulásról van szó, amely 10 ezer eurót kért a "Keressük azt, ami összeköt" nevű rendezvényre.

"Annak ellenére, hogy a pályázatokat bíráló bizottság nem javasolta a rendezvény támogatását, a kormányhivataltól mégis 9 ezer euró támogatást kapott. Értesüléseink szerint a Somorjáért Polgári Társulás bejegyzési címe azonos a Szlovák Köztársaság Közlekedési Minisztériuma somorjai illetőségű államtitkárának lakcímével. Megítélésünk szerint az összeférhetetlenség alapos gyanúja áll fenn, az viszont bizonyos, hogy etikátlan az ilyen jellegű pályázatok pozitív elbírálása. Egyértelműen, az egy adott politikai párthoz tartozó személyek - adott esetben tisztségviselők - előnyben részesítéséről van szó, amit egyszerűen kliens-rendszernek neveznek" - olvasható az MKP nyilatkozatában.

Újabb matricák a magyar nyelvhasználat érdekében Szlovákiában

2011. augusztus 1. (MTI)

A magyar nyelv használatát szorgalmazó újabb matricák jelentek meg hétfőre virradóra több dél-szlovákiai városban.

A Facebook közösségi portálon található információk szerint a kezdeményezés mögött most a Kétnyelvű Dél-Szlovákia - Dvojjazycné Juzné-Slovensko nevű csoport áll. Tagjai egyebek közt Párkányban, Zselízen, Rimaszombatban és Tornalján ragasztottak ki matricákat olyan közfeliratokra, helységnévtáblákra, ahol szerintük hiányzik a magyar felirat.

"Hol marad a magyar felirat? Az egynyelvűség tiszteletlenség! Ez egy többnyelvű ország!" - áll a matricákon. "Olyan felvidéki aktivisták vagyunk, akik nehezményezik, hogy a magyar nyelv mindinkább háttérbe szorul Dél-Szlovákiában, pedig anyanyelvünk vizuális és verbális használatára törvény adta jogunk van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a dél-szlovákiai vállalkozók egy része nem tiszteli meg magyar ajkú ügyfeleit azzal, hogy anyanyelvükön is megszólítja őket - ezen az európaiatlan és diszkriminatív gondolkodásmódon szeretnénk változtatni" - olvasható a Kétnyelvű Dél-Szlovákia csoport Facebook-oldalán.

Azt állítják, nem etnikai konfliktust akarnak szítani. "Nem az értelmetlen etnikai konfliktusok kiélezésére törekedünk, hanem arra, hogy közösségünk tudatosítsa nyelvhasználati jogait és lehetőségeit, a nemzetek pedig kölcsönösen tartsák tiszteletben ezeket a jogokat" - olvasható a nyilatkozatban.

Hangsúlyozzák: kezdeményezésük politikamentes, s azért küzdenek matricákkal, mert "kicsi, közérthető, egyszerű elhelyezni, könnyen leszedhető és nem okoz károsodást". A csoport ugyanakkor összefogásra szólította fel a magyarokat.

"Nyelvünk megmaradásának kulcsa a Te kezedben van! Már azzal is sokat segítesz, ha legközelebb az üzletben szóvá teszed a magyar feliratok hiányát. Hatásos lehet a pozitív diszkrimináció is, vagyis ott költsd a pénzed, ahol megtisztelik anyanyelved. A pénztárcád a leghatalmasabb eszköz a kezedben! Végezetül, ha elég elszántságot érzel magadban, Te is terjesztheted a matricákat" - áll az oldalon.

Korábban Somorján, Dunaszerdahelyen, Komáromban, Szencen és Galántán jelentek meg olyan matricák, amelyek kétnyelvűséget követeltek, illetve a magyar feliratok hiányára hívták fel a figyelmet. A matricákat olyan üzletek kirakataira, cég- és reklámtáblákra ragasztották ki, amelyeken csak szlovák feliratok voltak láthatóak.

Bugár: forduljanak bírósághoz az állampolgárságukat elvesztők

2011. augusztus 1. (MTI)

Bugár Béla, a kormánykoalíciós Híd párt elnöke azt javasolja, hogy a szlovák állampolgárságukat elvesztők bírósági úton próbálják meg visszaszerezni azt.

A politikus a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportálnak hétfőn elmondta: pártja jogi segítséget is nyújt mindazoknak, akik ilyen lépést fontolgatnak. A szlovák alkotmány ugyanis leszögezi, akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani állampolgárságától.A Híd elnöke úgy látja, a kormánykoalícióban nincs meg az akarat a Fico-féle ellentörvény megfelelő módosítására, amelynek alapján elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki egy másikat szerez. Ezért a Híd arra készül, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a Fico-féle állampolgársági ellentörvényt - olvasható a hírportálon.

Bugár emlékeztetett: előbb a szlovákiai bíróságokon kell jogorvoslatot keresni, s ha ezek a lehetőségek kimerültek, a strasbourgi emberjogi bíróság elé kell vinni az ügyet.

A pártelnök közölte: a jelenleg érvényes egyezség szerint a kormánykoalíció ősszel próbálná meg úgy módosítani a Fico-féle ellentörvényt, hogy ne veszíthesse el szlovák állampolgárságát az, aki egy másik állampolgárságot szerez. Ma azonban még a fél évvel ezelőttinél is kevesebb esélyt lát arra, hogy meglegyen az ehhez szükséges parlamenti többség.

"Nincs meg a politikai akarat" - jelentette ki Bugár. Hozzátette: míg korábban a kormánypárti politikusok közül főként Igor Matovic (Egyszerű Emberek/SaS), valamint Radoslav Procházka (KDH) utasították el az ellentörvény teljes eltörlését, most még inkább nőtt az ellenzők tábora a koalícióban. Szerinte ennek egyik oka, hogy Magyarországról egyre gyakrabban hallani azt, hogy az állampolgárság mellé szavazati jogot is kapnak a határon túli magyarok.

A pártelnök hangsúlyozta, a Híd nem szavaz meg olyan módosítást, mint amilyennel Matovic, vagy az ellenzéki Smer állt elő tavasszal, s amelynek értelmében szlovák állampolgárok csak akkor vehetnék fel egy másik ország állampolgárságát, ha huzamosabb ideje a befogadó országban éltek.

Bugár Béla bejelentette, az ősz folyamán az Alkotmánybíróságon kívánják megtámadni az állampolgársági ellentörvényt. A beadványhoz 30 parlamenti képviselő aláírása szükséges, a Híd frakciójának viszont csak 14 képviselője van. Bugár úgy látja, a kormánypártok közül a leginkább a Szabadság és Szolidaritás (SaS) honatyáit lehetne meggyőzni arról, hogy támogassák a beadványt, s a közeljövőben megkeresik a pártot az ügyben - írja a Bumm.