Zlatko Papuček válogatásában

Nem foglalkozik az SNS magyarellenes óriásplakátjaival a reklámtanács

2011. július 31. (MTI)

Nem fog foglalkozni a szlovákiai reklámtanács a Híd párt beadványával, amely kifogásolja a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) az utak mentén országszerte elhelyezett magyarellenes óriásplakátjait.

A különböző témájú és szövegű óriásplakátok legfőbb jelszava: "A magyar terjeszkedés ellen."

A tanács szerint ez politikai hirdetésnek minősíthető, s a reklámkódex a politikai hirdetésekre nem vonatkozik.

"A kódex első részében foglaltak alapján jártunk el, amely egyebek mellett arról szól, hogy a kódex nem vonatkozik a politikai reklámokra" – nyilatkozta Eva Rajcáková, a reklámtanács ügyvezető igazgatója a SITA hírügynökségnek vasárnap. Hozzátette: ennek alapján a tanácsnak el kellett utasítania a beadványt.

Rajcáková elismerte, hogy a kódexben ugyan van egy paragrafus, amely tiltja az olyan reklámokat, amelyek „sértik egyes emberek faji-, nemzeti-, politikai- vagy vallási hovatartozását és nézetét". Szerinte azonban az SNS plakátjai "a magyar terjeszkedés ellen" megfogalmazású szöveggel lényegében politikai hirdetések, amelyek nem tartoznak a tanács hatáskörébe.

Bugár Béla, a Híd elnöke nem ért egyet ezzel az érveléssel, de a maga részéről elismerte, hogy véleményüket nehéz lesz érvényesíteni. A Híd a közelmúltban tett feljelentést az SNS óriásplakátjai ellen, mert úgy véli, hogy azok nemzeti türelmetlenségre buzdítanak és sértik az ország magyar lakosságát.

A politikus elmondta, hogy szlovák főügyész hivatala már foglakozik az üggyel. A vizsgálatot a pozsonyi kerületi főügyészség fogja elvégezni. "A feljelentést átadtuk a vizsgálóbírónak, aki dönt arról, hogy indul-e büntetőeljárás az ügyben" - közölte René Vanek, a pozsonyi ügyészség szóvivője.

A Ján Slota vezette SNS a kritikákra reagálva már korábban közölte, hogy nincs szándékában leállítani a kampányt és a vitatott óriásplakátokat eltüntetni az utak mentéről. Jana Benková a párt szóvivője azt állítja: szó sincs magyarellenességről, állítólagos céljuk "a szlovák nemzeti büszkeség és a szlovák nyelv helyzetének megerősítése" Szlovákiában.

Jobbik: álljon ki a kormány Gubík László és sorstársai mellett!

2011. július 30. (MTI)

A Jobbik felszólítja a kormányt, hogy a felvidéki magyar közösség érdekeit tekintve elsődlegesnek, minden rendelkezésére álló eszközzel gyakoroljon nyomást Szlovákiára "a magyarellenes állampolgársági törvény módosításának kikényszerítésére", szükség esetén pedig a leghatározottabban álljon ki Gubík László és sorstárai mellett - közölte az ellenzéki párt szombaton az MTI-vel.

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetének elnöke közleményében felidézi, hogy Gubík László felvidéki magyar fiatal - aki a Magyar Koalíció Pártja lévai szervezetének elnöke, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnöke - pénteken közleményben hozta nyilvánosságra, hogy a közelmúltban letette az állampolgársági esküt, és ezáltal magyar állampolgár lett. Tette mindezt annak dacára, hogy a jelenleg hatályos szlovák állampolgársági törvény ezt szlovák állampolgárságának elvesztésével bünteti.

A Jobbik szerint "Gubík László önkéntes áldozatot hozva saját jövőjét kockáztatja, Magyarországnak ezért kötelessége, hogy felelősséget vállaljon érte".

A Jobbik Magyarországért Mozgalom erkölcsi és politikai támogatásán túl felajánlotta, hogy szakemberei által minden jogi segítséget megad, ha Gubík Lászlót kiállásáért bármilyen hátrányos jogkövetkezmény érné.

 Elhatározásának indokait Gubík László levélben hozta nyilvánosságra, amely pénteken jelent meg a Szabad Újság szlovákiai társadalompolitikai hetilap honlapján.

Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke pénteken azt mondta az MTI-nek: nagyra értékeli, hogy a Magyar Koalíció Pártja ifjúsági szervezetének vezetője a diszkriminatív szlovák szabályozás ellenére nyíltan vállalja magyarságát.

Szlovákiában a hatályos törvények szerint elveszti eredeti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, aki egy másik országhoz kapcsolódó tartós életvitel, illetve más szoros kötődés nélkül felveszi annak állampolgárságát.

A magyar gimnázium elköltöztetése ellen tüntettek Zselízen

2011. július 29. (MTI)

A helyi magyar gimnázium elköltöztetése ellen tüntettek pénteken este a dél-szlovákiai Zselízen.

A Comenius Gimnázium épületénél 150-170 ember gyűlt össze, hogy tiltakozzon a magyar iskola átköltöztetése ellen a tavaly felújított szlovák gimnázium épületébe. A csendesen tiltakozó szülők, diákok és pedagógusok között ott volt a város polgármestere, valamint a megyei, járási és városi magyar képviselők is.

Az iskola épületét Reményik Sándor Templom és iskola című versének néhány sora díszítette. Récsei Róbert a petíciós bizottság elnöke, valamint Csonka Ákos a petíciós bizottság tagja rövid beszédében az iskola önállóságának megtartását méltatta.

Récsei elmondta: bár a helyzet nem rózsás, reméli, hogy a tiltakozás és a sajtónyilvánosság segíteni fogja ügyüket, amelyről a héten a kormányalelnöki hivatal és az oktatási tárca munkatársai is tájékozódtak a helyszínen.

Bár a 7500 lakosú felvidéki város lakóinak több mint a fele aláírta a Comenius Gimnázium átköltöztetését ellenző petíciót, s a város is javasolta, hogy támogatni fogja az intézményt, Nyitra megye közgyűlése nem járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gimnázium eddigi épületében maradhasson.

A megye az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy mindkét gimnáziumban évről évre csökken a diákok létszáma, s ezért egyre ráfizetésesebb a két épület fenntartása.

A májusban született döntés ellen aláírásgyűjtés indult, s a petíciót csaknem 4500-an írták alá. A petíció szervezői arra is figyelmeztettek, hogy az összevonás a magyarság szempontjából nemkívánatos folyamatot indíthat el, gyengítheti a magyar oktatást a régióban.

A tervek szerint a magyar Comenius Gimnázium jogalanyisága az új helyen is megmaradna.

A szlovák belügy Berényi József állampolgárságát firtatta

2011. július 29. (MTI)

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke igennel válaszolt a belügyminisztérium azon kérdésére, hogy vajon a Szlovák Köztársaság állampolgára-e, vagy sem.

A politikus a tárca kérdésére válaszolva felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák alkotmány szerint "senki sem fosztható meg a Szlovák Köztársaság állampolgárságától akarata ellenére".

"Ezért a 2011. július 12-i keltezésű levelükben feltett kérdést tárgytalannak tartom" - zárta levelét Berényi József.

Az ügy előzménye, hogy Berényi József még január 3-án kérvényezte a magyar állampolgárságot, majd emiatt az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) feljelentette. Berényi nem hozta nyilvánosságra, hogy megkapta-e a magyar állampolgárságot.

Az SNS beadványában úgy véli, hogy Berényi már megkapta a magyar állampolgárságot, tehát a hatályos szabályok szerint elveszítette szlovák állampolgárságát, így nem állhat szlovákiai politikai párt élén.

A szlovák parlament tavaly májusban - még a Fico-kormányzat idején - úgy módosította az állampolgársági törvényt, hogy az a személy, aki más ország állampolgárává válik, elveszti a szlovák állampolgárságot. A belügyminisztérium a SNS beadványa nyomán érdeklődött Berényi állampolgársága iránt - már másodízben.

A jogszabályt az államfő is aláírta, s a módosított törvény tavaly július 17-én érvénybe lépett.

A tavalyi júniusi választások eredménye alapján felállt új szlovák kormány ígértet tett arra, hogy hatályon kívül helyezi a törvénynek a szlovák állampolgárokat sújtó részeit, ám ezt az ígéretét egyelőre nem teljesítette.

Berényi korábbi nyilatkozata szerint egyébként ezen ígéretre alapozva nyújtotta be honosítási kérelmét.

Nyílt levélben indokolta meg a magyar állampolgárság felvételét egy felvidéki magyar

2011. július 29. (MTI)

Felvette a magyar állampolgárságot, majd döntésének következményeit vállalva mindezt nyilvánosságra is hozta egy szlovákiai magyar állampolgár.

Szlovákiában a hatályos törvények szerint elveszti eredeti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, aki egy másik országhoz kapcsolódó tartós életvitel, illetve más szoros kötődés nélkül felveszi annak állampolgárságát.

Gubík László elhatározásának indokait levélben hozta nyilvánosságra, amely pénteken délután jelent meg a Szabad Újság szlovákiai társadalompolitikai hetilap honlapján.

"2011. július 19-én Soltvadkerten magyar állampolgársági esküt tettem, és kézhez vettem honosítási okiratomat. Ezáltal közjogi értelemben is a magyar nemzet tagjává váltam. Tisztában vagyok vele, hogy cselekedetemmel felvidéki magyarként a Szlovák Köztársaság hatályos jogszabályai alapján törvényt sértettem. Szeretném a legszélesebb nyilvánosság előtt megindokolni döntésemet" - olvasható a levélben.

Gubík rámutat: a szlovák alkotmány alaprendelkezéseiben leszögezi, hogy akaratán kívül senki nem fosztható meg állampolgárságától, így véleménye szerint a szlovák állampolgársági törvény legutóbbi módosítása alkotmányellenes.

"Joghallgatóként és törvénytisztelő állampolgárként nem kívánok rejtőzködni a hatóságok elől, ugyanis semmi olyat nem tettem, amivel sérteném Szlovákia érdekeit, épp ellenkezőleg, továbbra is szülőföldemen szeretnék élni és boldogulni, ezért nem kívánok megválni szlovák állampolgárságomtól" - írja levelében.

A továbbiakban kifejti: egyetért azzal, hogy "a magyar nemzet ne csupán nyelvében és kultúrájában, de közjogi szempontból is eggyé váljon.

"A Magyar Koalíció Pártja lévai helyi szervezetének elnökeként, valamint a Via Nova Ifjúsági Csoport országos alelnökeként felelősséggel tartozom mind a helyi magyar közösségért, mind a felvidéki magyar ifjúságért, ezért döntésemet nyilvánosan és büszkén vállalom. Nem kívánhatom, hogy kövessék példámat, vallom azonban, hogy a magyar nemzettel való azonosulás és egyesülés eme módja a követendő irány a felvidéki magyar közösség és a Kárpát-medence magyar közösségeinek a jövője szempontjából" - áll a levélben.

Szerzője megjegyzi: "Felmenőim magyar állampolgárok voltak, akiket e köteléktől akaratuk ellenére fosztottak meg. Azzal, hogy magam is magyar állampolgár lettem, csak azt kaptam meg, ami a történelem szerencsésebb alakulása esetén jogosan és teljesen természetesen megilletett volna."

"Azok iránti tiszteletemet, akik a vészterhes időkben is vállalták magyarságukat, akiket kényszermunkára hurcoltak, akiket minden vagyonuktól megfosztottak, akik a reszlovakizáció helyett a kitelepítéseket választották, csak úgy tudom méltó módon kifejezni, hogy a 21. században ezt a teljesen természetesnek számító, az ő sorsukhoz és vállalásukhoz mérten rendkívül csekély gesztust megteszem" - zárul Gubík László nyílt levele.

Már több mint százan veszítették el szlovák állampolgárságukat

2011. július 29. (MTI)

Egy év alatt 105-re emelkedett azoknak a száma, akik a volt Fico-kormány állampolgársági törvénye miatt elvesztették szlovák állampolgárságukat - írja az Új Szó című pozsonyi napilap pénteken.

A hatályos jogszabály szerint elveszíti eredeti állampolgárságát az a szlovák állampolgár, aki felveszi egy másik ország állampolgárságát. Robert Fico kormánya a határon túli magyarok könnyített honosítását lehetővé tevő magyar lépésre válaszul módosította a szlovák törvényt.

Az Új Szó értesülése szerint a 105 személyből csak kilencen vették fel a magyar állampolgárságot. A legtöbben, 42-en cseh állampolgárok lettek, tizennyolcan németek, tizenhatan pedig osztrákok. Kilencen brit, öten amerikai, hárman holland állampolgárságot vettek fel, egy-egy személy pedig olasz, kanadai és ukrán állampolgárságot kapott.

"A belügyminisztérium a magyar állampolgárság felvétele miatt eddig kilenc embert törölt a szlovák állampolgárok jegyzékéből, négy férfit és öt nőt. Ők vagy bejelentették, hogy felvették a magyar állampolgárságot, vagy megbizonyosodtak erről a hatóságok" - olvasható a lapban.

Az újság úgy tudja: míg sokan valószínűleg titkolják kettős állampolgárságukat, mások nyíltan deklarálják: nem hiányzik nekik a szlovák. Utóbbiak közé tartozik a dunaszerdahelyi Cséfalvay Pál is, aki levélben tájékoztatta a belügyminisztériumot, hogy júniustól már magyar állampolgár. "Elegem van Önökből, isten veled, szlovák állam" – áll Cséfalvay levélében. A tárca nem kívánta kommentálni a levelet. "Konkrét személyekkel kapcsolatban nem nyilatkozunk" – közölte Natália Hattalová, a sajtóosztály munkatársa.

Az állampolgársági törvény módosítását a szlovák kormánykoalíció őszre ígérte, több kormánypárti politikus viszont máig kételkedik abban, hogy sikerül enyhíteni a törvényt.

Megugrott a külföldi befektetők érdeklődése Szlovákia iránt

2011. július 28. (MTI)

Megugrott a külföldi befektetők érdeklődése Szlovákia iránt az idei első félévben.

"Eddig tíz projektre sikerült szerződést kötnünk, amelyek összértéke 259,9 millió euró. A beruházások több mint 1.500 munkahelyet teremtenek" - közölte Richard Dírer, a SARIO állami beruházási ügynökség szóvivője a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági lap pénteki kiadásában.

A tavalyi első hat hónappal összehasonlítva nyolcszoros a növekedés, az új munkahelyeknél pedig háromszoros. 2010 első felében a szlovákiai külföldi beruházások értéke 35,22 millió euró volt, s 500 új munkahely létesült.

"Már hagyományosan a beruházások többsége az autóiparba irányult" - tette hozzá Dírer. A másik preferált terület az elektronika.

"A külföldi beruházások értéke és volumene Szlovákiában kedvezően alakul, s ez a tendencia várható a jövőben is" - vélekedett Stanislav Polonsky, a PwC társaság gazdasági elemzője.

A SARIO kimutatása szerint a legnagyobb beruházást az autóipari alkatrészek gyártásával foglalkozó amerikai Honeywell cég tervezi. A Honeywell Eperjes mellett 38 millió eurós költséggel épít gyárat, amelyben 500 ember kap munkát. Fontos a tajvani AU Optronics elektronikai cég beruházása is, amely Trencsén mellett építi fel új gyárát. "Ez a cég hosszabb távon a beszállító cégekkel együtt akár háromezer embernek is munkát biztosíthat" - jegyezte meg Dírer.

Míg a nagyobb beruházók érdeklődése Szlovákia iránt növekszik, a kisbefektetők érdeklődése stagnál. Az újság szerint ennek az az oka, hogy a kisbefektetők elbizonytalankodtak, mert számukra a vállalkozói feltételek nem a legkedvezőbbek, s ráadásul gyakran változnak.

Késik az első Ipoly-híd átadása

2011. július 28. (MTI)

A Pösténypuszta és Pető közötti első Ipoly-híd átadását június végére tervezték, de egy műszaki hiba miatt az átadás csak szeptember végére várható - erről Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. kommunikációs vezetője tájékoztatta az MTI-t csütörtökön.

Loppert Dániel az MTI kérdésére elmondta: a pösténypusztai Ipoly-híd építésénél 20 centiméteres geometriai eltérést vétett a híd pályalemezében a kivitelező Porr Építési Kft., ez pedig elfogadhatatlan a magyar műszaki előírások alapján.

A NIF véleménye szerint a munkát az eltérés korrigálásáig nem lehet folytatni - tette hozzá.

Mint közölte: a NIF a beruházás mérnökével egyeztetve még májusban tett javaslatot a hiba kijavításának technológiai megoldására, ám azóta a vállalkozó nem végzett érdemben munkát a híd pályatestén.

A kommunikációs vezető hozzátette: a műszaki hiányosságok, illetve a határidő be nem tartása miatt minden, szerződésben rögzített jogos követelést behajtanak majd a vállalkozóval szemben.

A Pösténypuszta-Pető közötti hidat a jelenlegi ütemezés szerint szeptember 30-án adják át a forgalomnak.

Ezzel párhuzamosan épül a második, Ráróspusztát Ráróssal összekötő Ipoly-híd építése is. Utóbbi a NIF tájékoztatása szerint az ütemezés szerint halad, a létesítményt várhatóan szeptemberben helyezik forgalomba.

A két Ipoly-híd megépítésére 7 millió eurót nyert uniós forrásból a pályázó szlovák-magyar konzorcium. Ez a pénz a beruházási költség 85 százalékát fedezi, a fennmaradó részt Magyarország és Szlovákia közösen finanszírozza.

Ismét lehet tanítani a szlovákiai magyar szerzők történelemkönyveiből

2011. július 26. (MTI)

Megfelelnek a szlovák állami kerettanterv követelményeinek a magyar gimnáziumok számára készült történelemtankönyvek, ezért ismét felkerülhetnek a tankönyvrendelési listára - közölte a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportál.

"Egyelőre csak szóban kaptuk meg a jó hírt, a hivatalos értesítésre még várnunk kell" - mondta Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője kedden a hírportálnak.

Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt oktatási minisztere 2009-ben töröltette a hivatalos tankönyvlistáról a szlovákiai magyar történészek tollából származó tankönyveket.

"Több hónapos tárgyalás után sikerült elérnünk, hogy a minisztérium felülvizsgálja a tárca korábbi vezetésének döntését, és ismét taníthassanak a Kovács László, Simon Attila és Simon Beáta által elkészített, úttörő jellegű tankönyvekből, amelyek tartalmazzák mind a szlovák, mind a magyar történelem fontos mozzanatait" – mutatott rá a főosztályvezető.

A kormányhivatal közlése szerint az illetékesek kedden ismét tárgyalóasztalhoz ültek az oktatási tárca és az Állami Pedagógiai Intézet munkatársaival, hogy a földrajzi nevek tankönyvbeli használatának gyakorlatáról egyeztessenek.

"Azt szerettük volna, hogy a szaktárca adjon ki részletes utasítást a tankönyvkiadók számára, hogy miként kell értelmezni a törvény szűkszavúan rendelkező előírásait. Kiderült azonban, hogy az oktatásügyi törvény nem teszi lehetővé az ilyen, kötelező érvényű módszertani útmutató kiadását" – jelentette ki Juhász, aki szerint ezt a kérdést a tanügyi törvény készülő módosításának kidolgozásakor rendezik.

A minisztérium illetékesei és a kormányhivatal kisebbségi főosztályának munkatársai a megbeszélés során egyetértettek abban, hogy a hatályos jogszabály értelmében elegendő a tankönyvbeli első előforduláskor zárójelben feltüntetni az adott földrajzi név szlovák változatát, ahogy az a 2002 és 2006 között jóváhagyott tankönyvek esetében bevált gyakorlat volt.

"A gyakorlat sajnos mostanáig az volt, hogy a Ján Mikolaj minisztersége idején jóváhagyott tankönyvekben az összes földrajzi név után fel kellett tüntetni a szlovák megfelelőt. Erre azonban jelenleg a törvény sem kötelezi a kiadókat" – jegyezte meg a főosztályvezető.

Simon Zsolt szerint Dél-Szlovákiában nem reális a területi autonómia

2011. július 26. (MTI)

Simon Zsolt, a szlovák kormánykoalícióban részt vevő Híd párt alelnöke, földművelésügyi miniszter szerint Dél-Szlovákiában nem fenyeget területi autonómia, ezért ezt a témát úgymond felesleges megnyitni.

Ugyanakkor a politikus a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek kedden azt mondta: Magyarországnak, a mindennemű autonómia feszegetésével nem lenne szabad elfednie problémáit.

Simon nyilatkozatával Németh Zsolt, magyar külügyi államtitkár múlt heti tusnádfürdői beszédére reagált. Németh Zsolt Tusnádfürdőn azt mondta: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómiaformákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembe vételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani. Az államtitkár megjegyezte, hogy Szlovákiában az autonómia témája körül valósággal "hisztériát" csaptak.

Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Tusnádfürdőn azt mondta, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli nemzetállamot akarnak építeni, ezért az MKP-nak nincs szlovák partnere.

Berényi megnyilatkozásaival kapcsolatban Simon Zsolt leszögezte: "Ezeket egy olyan politikus nyilatkozatainak tartom, aki pályán kívül van, a Szlovák Köztársaságon belüli fő döntési folyamatokban nem tud részt venni. Ezt azonban az MKP magának köszönheti, mert olyan retorikát választott, amely az embereket elválasztotta egymástól, s nem összekötötte".

Simon úgy véli: bár az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) magyarok nélküli Szlovákiát szeretne, a mai kormánypártok nem. Szlovákia ma azon van, hogy emelkedjen a szlovákiai magyarok életszínvonala.

"Keresztülvittük a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, és hozzájárultunk ahhoz, hogy megváltozzon a légkör a Szlovák Köztársaság magyar nemzetiségű állampolgáraihoz fűződő viszonyban" - mondta a Híd alelnöke. Hozzátette: a Híd minden módon segíteni igyekszik a szlovákiai magyarokat, beleértve az új munkahelyek teremtését Dél-Szlovákiában.

Zselízen a szlovák gimnázium épületébe költözik a magyar gimnázium is

2011. július 26. (MTI)

Költöznie kell a zselízi magyar gimnáziumnak. Bár a 7500 lakosú felvidéki város lakóinak több mint a fele aláírta a Comenius Gimnázium átköltöztetése elleni petíciót, s a város is javasolta, hogy támogatni fogja az intézményt, Nyitra megye közgyűlése nem járult hozzá ahhoz, hogy a magyar gimnázium eddigi épületében maradhasson, s át kell költöznie a szlovák gimnázium épületébe.

A megye az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy mindkét gimnáziumban évről évre csökken a diákok létszáma, s ezért egyre ráfizetésesebb a két épület fenntartása.

A májusban született döntés ellen aláírásgyűjtés indult, s a petíciót csaknem 4500-an írták alá. A petíció szervezői arra is figyelmeztettek, hogy az összevonás a magyarság szempontjából nemkívánatos folyamatot indíthat el, gyengítheti a magyar oktatást a régióban.

A Bumm.sk hírportál értesülései szerint a megyei önkormányzat hétfői ülésén Botka Ferenc, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) megyei frakciójának vezetője a közgyűlés elé terjesztette a petíciót, s javasolta, hogy a testület helyezze hatályon kívül korábbi döntését a magyar gimnázium átköltöztetéséről. Egyúttal Zselíz város kérvényének támogatását kérték, melyet Bakonyi Pál polgármester vázolt fel. Eszerint a város hajlandó bérbe venni mind a magyar, mind a szlovák gimnázium üresen álló helyiségeit, épületrészeit, s a bérleti díj pluszbevételhez juttatná az iskolákat.

A szlovák képviselők többsége azonban elutasította az MKP-s javaslatot, ellenben megszavazta a Comenius Gimnázium alapokiratának módosítását, amely szerint a jövőben a szlovák gimnázium épületében székel majd. Álláspontjukat pénzügyi okokkal indokolták. Katarína Miskovicová azt mondta, hogy a megyének tavaly a terven felül 147 ezer euróval kellet támogatnia a magyar gimnázium működését. Bakonyi Pál polgármester "hatalmi arroganciának" minősítette a döntést, amely semmibe veszi az emberi jogokat.

Az MKP képviselői tiltakozásul elhagyták az üléstermet - közölte a Bummal Botka Ferenc. Hozzátette: sajnálatosnak tartja, hogy a szlovák képviselők nem támogatták az elképzelést. Szerinte megoldódtak volna az anyagi gondok, ha a város bérleti díjat fizetett volna.

Korábban a megyei önkormányzat figyelmen kívül hagyta Zselíz városának azon kérvényét is, miszerint a magyar alapiskolát és a gimnáziumot összevont intézményként szeretné fenntartóként működtetni.

A magyar Comenius Gimnázium jogalanyisága az új helyen is megmarad.

Chmel visszautasította Berényi bírálatát

2011. július 26. (MTI)

Bizonyos magyarországi szervezetekkel és hírportálokkal fenntartott kapcsolatokkal magyarázta Rudolf Chmel szlovák kormányfőhelyettes, hogy néhány szlovákiai magyar szervezet miért nem kapott pénzt az idei állami kulturális támogatások szétosztásakor.

A kisebbségi és emberi jogokat felügyelő politikus Berényi Józsefnek, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökének bírálatára válaszolt.

Chmel szerint a jelenlegi kormány nagyra tartja a szlovákiai magyar közösség intellektuális erejét, vállalkozói kreativitását és állampolgári elkötelezettségét.

"Ugyanakkor nem hunyhat szemet afölött, hogy a Jobbik is parlamenti párt lett Magyarországon, s értékrendjük az államhatárokon is átszüremlik. Azt sem hagyhatja figyelmen kívül, hogy működnek szlovákiai magyar honlapok, amelyekről egy kattintással elérhető a kuruc.info, a barikád.hu, a Hatvannégy Vármegye és egyéb szélsőséges magyar honlapok" – írja közleményében Chmel.

A hivatal korábbi közleménye szerint "a megítélésnél mérlegelni kellett, hogy a pályázó ne működjön együtt olyan hazai és külföldi szervezetekkel, pártokkal és mozgalmakkal, amelyek pszichológiai revizionizmusukkal és irredentizmusukkal megkérdőjelezik Szlovákia integritását és konfliktusokat idéznek elő az együttélésben".

Berényi erre reagálva jelentette ki: az MKP-nak nincs tudomása arról, hogy bármelyik kisebbségi szervezet ilyen tevékenységet folytatna, és még állami támogatást is kérne. Szerinte a hivatal nagy politikai hibát követ el, ha nem megfelelően bánik egy ilyen információval, mert "bizalmatlan légkört" kelt a többségi nemzet és a kisebbségek között. Ugyanakkor felszólította Chmelt, hogy "amennyiben hivatalának tudomása van olyan civil szervezetekről, kiadókról, vagy sajtótermékekről, amelyek Szlovákia területén fejtenek ki bármilyen tevékenységet és jelennek meg, s amelyek kétségbe vonják Szlovákia integritását vagy alkotmányos rendjét, tegye meg törvényből fakadó kötelességét, és jelentse azt az illetékes szerveknek, illetve kezdeményezze azok azonnali betiltását."

"A kisebbségi kulturális támogatásokra nincs jogigény, ezért mind a bíráló bizottságok ajánlásaiban, mind az én módosításaimban hatványozottan érvényesült a méltányosság elve, és rengeteg szlovákiai magyar szervezet jutott állami támogatáshoz, miközben 99 százalékukat az alábbiak nem érintik" – válaszolt Chmel Berényinek.

"A méltányosság és a személyiség tiszteletének elve alapján továbbra sem vagyok hajlandó konkrét szlovákiai magyar személyeket vagy szervezetek megjelölni, kérdése viszont arra kényszerít, hogy elismerjem, információk hiányában néhány olyan szervezetnek is jóváhagytam támogatást, amelynek nem kellett volna. Utólag nem szándékozom megvonni tőlük, hiszen pályázatuk megfelelt a követelményeknek. Meggyőződésem azonban, hogy kormányomnak nem kötelező finanszíroznia olyan személy vagy szervezet kulturális tevékenységét, aki együttműködik a programszerűen revizionista és irredenta, köztársaságunk integritását kétségbe vonó Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal" – mutatott rá a miniszterelnök-helyettes.

„Nem tisztem minősíteni, hogy az MKP-nak miért nincs tudomása ilyen kapcsolatokról és történésekről, azonban biztosíthatom Berényi József elnök urat, hogy kívánalmának megfelelően a jövőben ezeket az információkat megfelelő módon fogom kezelni. Hazánkban sajtó- és véleményszabadság van, bárki bármiről szabadon kifejtheti véleményét. Berényi József megtapasztalhatta a ficói hungarofóbia reakcióit. A szlovák demokratikus jobboldal békeszerető és toleráns, a szabad véleménynyilvánítás védelmezője, de annak a meggyőződésének következetesen hangot ad, hogy a fent jelölt értékrend érvényesüléséhez az államnak nem kötelessége pénzt rendelnie“ – zárta közleményét Rudolf Chmel.

A Magyarországgal folyó tárgyalások megszakítását követelik a szlovák tokajiak

2011. július 26. (MTI)

A kelet-szlovákiai Tokaj-borvidék hét községének képviselői felszólították a pozsonyi kormányt, hogy azonnal zárja le a Magyarországgal folyó tárgyalásokat és véglegesen jelölje ki a régió határait.

Az ezt követelő petíciót, amelyet az érintettek hétfőn elküldtek Iveta Radicová miniszterelnöknek, illetve a koalíciós pártok vezetőinek, eddig mintegy 1200-an írták alá - közölte a keddi szlovák sajtó.

"A múltban természetes volt, hogy a magyar féllel folytatott tárgyalásokon a tokaji bortermelők és földtulajdonosok képviselői is részt vettek. A tavalyi kormányváltás óta Simon Zsolt földművelésügyi miniszter rólunk, de nélkülünk tárgyal" - jelentette ki Pavel Eftimov, a Tokaj-szövetség elnöke.

Simon Zsolt a bírálatra nem válaszolt. Szóvivője útján megüzente, hogy a Magyarországgal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások lezárása előtt bármiféle információ nyilvánosságra hozatala káros lehetne. A szóvivő szerint a szlovákiai tokaji termelők és földtulajdonosok követelései rövidlátóak és Szlovákia számára kedvezőtlenek.

"A tárgyalások folyamatban vannak és folytatódni fognak, mert erre az egész régió fejlődése érdekében szükség van" - mondta Szabó Mónika, szóvivő újságíróknak.

Magyarországon a Tokaj-borvidék kiterjedése mintegy 12 ezer hektár. Szlovák oldalon jelenleg összesen 980 hektár. A Sme című pozsonyi liberális lap értesülése szerint Simon Zsolt hajlandónak mutatkozik, hogy meghátráljon a magyar követelések előtt és 565,2 hektárra csökkentse a szlovákiai Tokaj-borvidék területét.

"Felhívásunk nem irányul senki ellen, nem akarunk újabb konfliktust gerjeszteni. Csak azt szeretnénk elérni, hogy a szlovákiai jogi helyzet ugyanolyan legyen mint Magyarországon, ahol Tokaj-borvidék határai nem változnak" - hangoztatta Magda Haburdová, a tokaji kis bortermelők szövetségének elnöke.

Az MKP üdvözli, hogy Szlovákia csak garanciát vállal a görög segély ügyében

2011. július 25. (MTI)

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) felelősségteljesnek tartja a szlovák pénzügyminiszter nyilatkozatát, miszerint az Európai Stabilitási Mechanizmusban a garanciavállaláson túl Szlovákia semmiképpen sem folyósít pénzt a görögöknek.

"Brüsszelben az euroövezet pénzügyminiszterei eldöntötték: bevonják a magántőkét, a hitelező bankokat a Görögországnak szánt második segélycsomagba. Irányított, részleges csődeljárás alá kerül Görögország. Létrehozták az Európai Valutaalapot. Néhány nappal korábban a görög törvényhozás elfogadta 28 milliárd euró összegben a szigorú takarékossági csomagot. Eközben komoly szigorításról döntöttek Brüsszelben: 2013-ig minden euroövezeti tagországban az államháztartás hiányát a nemzeti össztermék 3 százaléka alá kell leszorítani" - áll Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke hétfői közleményében.

A Magyar Koalíció Pártja üdvözli a brüsszeli megállapodásokat - a döntések következtében a pénzpiacok egy időre megnyugodhatnak. Jelentősnek, felelősségteljesnek tartja a szlovák pénzügyminiszter kijelentését: az Európai Stabilitási Mechanizmusban a garanciavállaláson túl Szlovákia semmiképpen sem folyósít pénzt a görögöknek.

A párt örvendetes, de merész célkitűzésnek tartja az euroövezet tagországainak vállalását az államháztartás hiányának korlátozására 2013-ig. "Ha betartjuk, komoly kiadáscsökkentést vagy adóemelést vonhat maga után Szlovákiában is" - mutat rá Farkas.

"Figyelemmel kísérjük majd a kormánypártok kijelentéseit, érvelését és döntéseit a Görögországnak és esetlegesen más bajba került euroövezeti országnak szánt segéllyel kapcsolatban. Figyelemmel kísérjük, mennyire lesznek a kormány döntései összhangban Szlovákia és az itt élő emberek érdekeivel" - zárul az MKP alelnökének nyilatkozata.

Slota ellenzi, hogy Budapest törődjön a magyar háborús sírokkal Szlovákiában

2011. július 24. (MTI)

Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke nem támogatja azt az elképzelést, hogy Magyarország gondozza a második világháború idején Szlovákia területén elhunyt magyar katonák sírjait.

A szlovák ellenzéki politikus vasárnapi nyilatkozatában a pozsonyi Új Szó című napilapban megjelent írásra reagált, amely szerint Magyarország szerződést szeretne kötni Szlovákiával a hadisírok gondozásáról.

"A magyar kormánynak, de a törvényhozásnak is elsősorban a csőd felé haladó magyar gazdasággal kellene foglalkoznia" - nyilatkozta Slota a közszolgálati TASR hírügynökségnek.

A sajtó által szélsőséges nacionalistának minősített politikus úgy vélte: a magyar politikai vezetés a szlovák ügyekbe való beavatkozás helyett inkább a magyarországi nemzeti kisebbségek támogatásával foglalkozhatna.

"Hozzáállásuk a nemzeti kisebbségekhez a népirtáshoz hasonlítható, amely a kisebbségek kulturális megfélemlítéséből és az anyanyelvű kommunikáció lehetőségének megfosztásából totális elnyomásba csapott át. Ennek eredménye, hogy Magyarországon kihaltak a nemzetiségek, ma már csak az utolsó szórványokat találjuk" - fejtette ki Slota.

Töll László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatalának vezetője július elején azt mondta az MTI-nek, hogy több ezer, világháborúkban elhunyt magyar katona földi maradványai találhatók Szlovákia területén, ezért is lenne fontos minél előbb megkötni a szomszédos országgal a hadisírok gondozásáról szóló szerződést.

Az igazgató szerint az erről szóló tárgyalásoknak lendületet adhat, hogy Lubomír Galko szlovák védelmi miniszter nemrégiben Magyarországra látogatott, és találkozott Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. A hivatalos találkozón a szlovák védelmi miniszter ígéretet tett magyar kollégájának, hogy felveti a szerződés kérdését a belügyminiszternek, ez a téma ugyanis Szlovákiában a belügyminisztériumhoz tartozik.

Az igazgató elmondta: a két ország védelmi miniszterei 12 év után most találkoztak először, és a hadisírok gondozásának kérdése is egy évtizede húzódik. Szlovákia ugyanis visszamenőleg azt tekinti állampolgárának, akinek lakóhelye volt az ország mai területén. Így minden magyar katonát, aki a mai Szlovákia területén, beleértve az ország megalakulása előtti időket is, élt és meghalt, szlovák hősi halottnak tekinthetnek. A szlovák tárgyaló fél nem ismerte el a Magyarországgal közös katonai történelmet sem - fűzte hozzá.

Töll László szólt arról is, hogy Magyarországnak Oroszországgal, Moldovával, Németországgal, Olaszországgal, valamint a szomszédos országok közül Ukrajnával, Szlovéniával és Romániával van hadisírok gondozásáról szóló megállapodása. Ausztriában ezt a kérdést nem állami szinten kezelik, ezért ott az osztrák Fekete Kereszt egyesülettel működik együtt a HM.

A többi szomszéd közül Horvátország már felvette a kapcsolatot a minisztériummal, Szerbiával előrehaladottak a tárgyalások, Szlovákiával viszont egyelőre nem sikerült megállapodni az egyezmény lényeges részleteiről - tette hozzá az alezredes.

Tusványos - az autonómiához különböző utak vezetnek a különböző országokban

2011. július 22. (MTI)

A Kárpát-medencei magyarság körében ma már nem kérdés, hogy szükség van-e a közösségi autonómiára, legfeljebb arról folyik még a vita, hogy e cél eléréséhez melyik út bizonyul járhatónak, s hogy a különböző országokban milyen feltételek vannak az autonómiaformák megvalósítására - ez a fő gondolat kerekedett ki a tusványosi program péntek délelőtti fő panelbeszélgetésének előadásaiból.

 Az autonómia változó feltételei – nemzetpolitikai kerekasztal címet viselő program keretében Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a többségi társadalom szándékára helyezte a hangsúlyt.

"Az autonómia vonatkozásában csak úgy tudunk előrehaladni, ha a többségi politikában döntéshozatali erővel bíró partnert tudunk szerezni. Úgy tudunk előrelépni, ha a többséggel meg tudjuk értetni, hogy ez nem destabilizálja az országot" – mondta.

Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke arról beszélt, hogy a szlovák politikai erők magyarok nélküli szlovák nemzetállamot igyekeznek építeni, ezért a vajdasági magyar érdekérvényesítési lehetőségekkel szemben Szlovákiában nincs lehetőség a partnerség kialakítására. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idei szlovákiai népszámlálás ősszel ismertté váló adatai a szlovákiai magyarok számának csökkenését mutatják majd, és az adatok a következő népszámlálásig befolyásolják a közösség lehetőségeit is.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke az Ukrajnában 2012-ben esedékes népszámlálásról szólva fontosnak nevezte, hogy minél többen vállalják magyar nemzetiségüket, hiszen csak így őrizhető meg a kárpátaljai magyarok közössége. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke a kisebbségek megalkuvások nélküli érdekképviseletét hangsúlyozta.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette: Erdélyben az autonómia megteremtése elsősorban eszköz arra, hogy az ottani emberek szabadon, biztonságban élhessenek szülőföldjükön, megtartva identitásukat. Szerinte a Kárpát-medencében az önrendelkezést a XXI. században apró munkával, fokozatos építkezéssel lehet elérni. A magyarság számára fontos döntésekhez partnereket kell találni - mondta.

"Szükségünk van Budapest támogatására" - mondta, megállapítva, hogy Brüsszelben az autonómia témájának napirendre kerülése a magyar jelenlétnek köszönhető. Hozzáfűzte azonban: a magyarság nem ámíthatja magát azzal, hogy Brüsszel majd megoldja a helyzetét.

 Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke kifejtette: az autonómiához vezető út kérdésében erős alapra épülő nemzeti konszenzust kell teremteni, egyfajta "stabilitási egyezményt" kellene kötni az erdélyi politikai szervezetek között, meghatározva a "nemzeti minimumot".

Toró ugyanakkor kételyének adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy meg lehet-e tisztítani ezt a kérdést a pártpolitikai szempontoktól. Úgy vélte: a parlamentben és a kormányban helyet foglaló RMDSZ részéről nem született egyetlen olyan törvénytervezet sem, amely bírta volna az összes romániai magyar szervezet, csoportosulás teljes egyetértését.

Az EMNT ügyvezető elnöke szerint tehát először a romániai magyarságon belül kell elérni az egyetértést ebben a kérdésben, anélkül ugyanis sem Budapesten, sem Bukarestben nem tudnak megoldást találni. Toró úgy látja, hogy a Bukarestben zajló "kamarillapolitika" nem vezethet eredményre a magyarság önrendelkezését érintő stratégiai kérdésekben.

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a Kárpát-medencében ma már nem vitakérdés az, hogy szükség van-e autonómiára, s hogy milyen autonómiaformákat kell megvalósítani az adott területeken élő magyarság sajátos helyzetének figyelembe vételével. Szerinte a vita középpontjában ma az áll: hogyan lehet az elgondolt célokat megvalósítani.

Az államtitkár szerint az autonómia ügye nem pusztán jogi kérdés, az felöleli a magyar kisebbség életének minden vonatkozását. Az autonómia a magyarsághoz való viszony alapkérdése - fogalmazott Németh Zsolt, utalva arra, hogy a szomszédos országokban a többségi nemzetek számára "nem vált tömegigénnyé" ez a magyarok számára evidenciává vált ügy. Szlovákiában például az autonómia valósággal "hiszterizált" témává vált - tette hozzá.

Bírálja a kulturális támogatások elosztását a szlovákiai magyarok kerekasztala

2011. július 20. (MTI)

Bírálta az állami kulturális támogatások elosztását a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, amely a felvidéki magyar civil szervezeteket tömöríti.

"A támogatások kiírása, a döntési mechanizmus kialakítása, illetve a döntések megszületése a korábbi gyakorlathoz képest több hónapot késett. Ez rendkívül nehéz helyzetbe hozta a nemzeti kisebbségi, köztük a szlovákiai magyar szervezeteket és intézményeket" - áll az állásfoglalásban, amelyet a kerekasztal koordinációs bizottsága adott ki, s a Bumm hírportálon olvasható.

A kerekasztal furcsállja, hogy a függetlennek titulált bizottságok május végén már meghozták döntésüket, de több mint egy hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy a hivatal közzétegye az eredményeket.

"Máig nem világos, hogy a bizottságok döntései és a közzététel között miért telt el ilyen hosszú idő, illetve hogy a kormányhivatal apparátusa, a kormányalelnök tanácsadói és a kormányalelnök mennyiben módosította a bizottságok döntéseit. A bizottságok döntéseinek jegyzőkönyvét a kormányhivatalnak közzé kellett volna tennie, ugyanígy a kormányhivatal módosításait is" - mutat rá a szervezet, amely problémásnak látja azt is, hogy nem került nyilvánosságra, milyen elvek alapján hoztak döntést a bizottságok.

A kerekasztal kifogásolhatónak tartja, hogy a kormányhivatal alkalmazottai köztisztviselőként is helyet kaptak a bizottságokban.

"Összegezve, komoly problémákat látunk a kisebbségi támogatások elosztásának rendszerében, amelyeket nagyon gyorsan orvosolni kell. Ha ez nem történik meg, folyamatosan élni fog a gyanú, hogy egyéni és más érdekek mentén történik továbbra is a kisebbségi támogatások elosztása. A kisebbségi kultúrák támogatására szánt anyagi eszközök közpénzből valósulnak meg, az adófizetők pénzéből, következésképpen nem szolgálhatnak egyéni, csoport-, hivatali vagy pártérdekeket" - áll az állásfoglalásban.

A kerekasztal arra kéri a kormányhivatalt, hogy hozza nyilvánosságra a bíráló bizottság döntéseit, az esetleges módosításokat, valamint gyorsítsa fel a szerződéskötési eljárást, hogy az egyes szervezetek még a nyár folyamán hozzájuthassanak a megítélt támogatásokhoz.

Elkészült a Márai Sándor Emlékkörút

2011. július 20. (MTI)

Elkészült a Márai Sándor Emlékkörút, amelyen az érdeklődők az íróhoz és családjához köthető helyszíneket járhatják végig Kassán és Budapesten. A körutat az Európa Kulturális Fővárosa Kassa 2013 nonprofit szervezet és a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum közösen szervezte meg és készítette elő.

A pozsonyi Új Szó című napilap szerint az emlékkörutat pénteken, július 22-én avatják fel Kassán. Ennek lényege, hogy a hazaiak és az idelátogató turisták végigjárhassák és megtekinthessék a Máraihoz köthető helyszíneket, egyebek mellett kassai szülőházát, a Thália Színház Márai stúdióját, az egykori Megay cukrászdát - ahol az író megismerkedett későbbi feleségével -, a 2004-ben leleplezett Márai szobrot, a Márai Emlékházat, továbbá a Grosschmid család kedvenc kirándulóhelyét, a Bankót.

A négy nyelven (magyar, szlovák, angol, német) kiadott térképek elkalauzolnak budapesti helyszínekre is, így például a Márai által kedvelt Centrál Kávéházba, a Margitszigetre, vagy a Rudas gyógyfürdőbe.

Az emlékkörutat bárki végigjárhatja egyénileg vagy csoportosan, akár idegenvezetővel is. A térképekből Kassának 10 ezer darab jutott, míg Budapesten 5000 darab lesz elhelyezve a Petőfi Irodalmi Múzeumban – tájékoztatott a lapot Martina Viktorínová, a kassai szervezet szóvivője.

A projekt megvalósításához szükséges 126 558 eurót az uniós Európai Régiófejlesztési Alap (ERDF) biztosította.

Elindult a cseh-szlovák-magyar árampiac összekapcsolásának projektje

2011. július 19. (MTI)

Megkezdődött a cseh, a szlovák és a magyar villamosenergia piac 2012 második negyedévére tervezett összekapcsolásának munkája - közölte a Mavir kedden az MTI-vel.

A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) csoporthoz tartozó magyar villamosenergia rendszerirányító Mavir közleménye emlékeztet arra, hogy 2011. május 30-án szándéknyilatkozatot írt alá Csehország, Szlovákia és Magyarország átviteli rendszerirányítója (ČEPS, SEPS, MAVIR), áramtőzsdéje (OTE, OKTE, HUPX) és nemzeti energetikai szabályozó hatósága (ERU, URSO, MEH) arról, hogy 2012 második negyedévére összekapcsolják a három ország piacának másnapi szállításra szóló kereskedését. Ennek érdekében projektszervezetet hoztak létre.

A villamosenergia piacok összekapcsolása része az Európai Tanács által előirányzott belső villamosenergia-piac (Internal Electricity Market - IEM) 2014-re tervezett létrehozásának.

A közlemény megjegyzi, hogy a cseh, a szlovák és a magyar résztvevők várják más szomszédos országok csatlakozását.

A magyar projektmenedzser Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta: "...a piacintegráció (...) átláthatóbb villamosenergia-árképzést eredményez a nagykereskedelmi napi piacokon. Egyúttal hozzájárul a biztonságosabb energiaellátáshoz, miközben a fogyasztói keresletet is figyelembe veszi."

Gasparovic szerint Szlovákia és Magyarország között csak a kisebbségi kérdés jelent problémát

2011. július 18. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök szerint Szlovákia és Magyarország között lényegében csak a kisebbségekhez való viszony kérdésében van probléma.

"Mi a probléma a magyar és a szlovák fél között? Ha az Európai Unióban, NATO-ban, V4-ben való gazdasági és külpolitikai vonzatú együttműködésről beszélünk, úgy tűnik, nincsenek nagyobb problémáink. Problémát jelent viszont az egyik és a másik állam nemzeti kisebbségekhez való viszonya" - jelentette ki Gasparovic hétfőn, amikor az Aktualne.sk szlovák hírportál olvasóinak kérdéseire válaszolt.

"Magyarország a külföldön élő kisebbségeihez fűződő viszonyt a kollektív jogok alapján építi, amelyeknek ma a világban, s ezzel az Európai Unióban is, nincs támogatója. Szlovákia az állampolgárnak mint egyénnek a szabadságára építi filozófiáját. Logikus, hogy ha a polgár szabad, s ha rendelkezik a polgárjogok listájába foglalt összes joggal, a kollektíva nem lehet a pozitív megkülönböztetés helyzetében" - magyarázta a szlovák álláspontot az elnök.

Leszögezte: "Az a magyar elképzelés, hogy gondoskodniuk kell egy idegen államban élő kisebbségük tagjairól, téves, és nem helyettesítheti annak az államnak a törődését, amelyben a kisebbség él, mert minden állam maga gondoskodik saját polgárairól, még ha más nemzetiséghez tartoznak is."

Az elnök azt állította, hogy "Szlovákia teljes felelősséggel" gondoskodik nemzeti kisebbségeiről. Rámutatott, hogy a szlovákiai magyaroknak az óvodától az egyetemig anyanyelvű iskoláik, saját újságjaik, könyvkiadóik, színházaik, népi együtteseik vannak. "Meggyőződésem, amikor a nemzeti kisebbségek képviselőivel találkozom, soha nem hallom tőlük azt, hogy jogaik meg lennének kurtítva" - jelentette ki Gasparovic.

Hozzátette: másrészt, ha a kisebbségek nem akarnak olyan helyzetbe kerülni, amelyben nem mindig egyenjogúak, akkor bírniuk kell a szlovák nyelvet. Ez azonban már nem annak az államnak a problémája, amelyben élnek, s "nem probléma nálunk, ahol az alkotmány kimondja, hogy az államnak biztosítania kell azokat a feltételeket, amelyek a kisebbségek tagjainak lehetővé teszik, hogy elsajátítsák az állam nyelvét. Ez a Szlovák Köztársaság alkotmányának 34. cikke. Ebben a cikkben azonban az is benne van, hogy nem alakulhat ki olyan helyzet, amelyben a többségi nemzet tagja számára kedvezőtlen helyzetbe kerülne".

Gasparovic úgy vélte: a kisebbségi kérdés olyan probléma, amelyet gyakran azért vesznek elő politikusok, hogy eltakarják sikertelenségüket. A dolog azért is probléma, mert "gyakran kedvezőtlen hatással van Magyarországhoz fűződő kapcsolatainkra, és úgy gondolom, hogy a lakosság körében is aggodalmat vált ki".

A Híd és az MKP is bejutna a parlamentbe - felmérés

2011. július 18. (MTI)

A legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a Híd és a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is bejutott volna a pozsonyi parlamentbe, amennyiben június elején parlamenti választást tartottak volna Szlovákiában.

A pozsonyi Focus közvélemény-kutató intézet országos felmérése szerint a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) megszerezné a 150 parlamenti mandátum majdnem felét, 74-et. A Smerre szavazott volna a megkérdezettek 46,3 százaléka - derül ki a hétfőn ismertetett adatokból.

A második helyen a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) végzett volna 13,4 százalékos támogatottsággal, ami 21 mandátumot jelent. A bronzérem jutott volna a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) 10 százalékkal és 16 képviselővel.

A Híd magyar-szlovák párt lett volna a negyedik 7,1 százalékkal és 11 mandátummal. Az ötödik hely a Szabadság és Szolidaritás (SaS) párté 6,7 százalékkal és szintén 11 képviselővel.

Az MKP a hatodik helyen futott volna be. A tavaly júniusban a parlamentből kiesett magyar pártra ezúttal a megkérdezettek 5,7 százaléka szavazott volna, ami 9 képviselőt biztosított volna a törvényhozásban.

Hetedikként a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) lépte volna át az ötszázalékos parlamenti küszöböt. Az SNS 5,3 százalékot kapott volna, ami 8 mandátumra lett volna elegendő.

Az eredmény érdekessége, hogy a jelenlegi kormánykoalíció - SDKU, KDH, SaS, Híd - megbukott volna a választásokon, mert együttesen csak 59 mandátumot szereznének.

A Focus 1053 személyt kérdezett meg, s a válaszadók összetétele tükrözte az ország lakosságának nemzetiségi összetételét is.

A válaszadók 15,2 százaléka nem vett volna részt a választásokon, míg 18,2 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megnevezni, hogy melyik pártra szavazna.

Egy másik közvélemény-kutató intézet, a Median múlt héten nyilvánosságra hozott május-júniusi felmérése szerint sem a Híd, sem az MKP nem került volna be a szlovák parlamentbe. Múltbeli tapasztalatok alapján azonban a Median az a közvélemény-kutató intézet, amely a magyar pártok támogatottságának mérésénél a leggyakrabban szokott tévedni. A Robert Fico vezette Smer viszont annyi szavazatot kapott volna, hogy egyedül is kormányt tudott volna alakítani a Median felmérése szerint.