Zlatko Papuček válogatásában

Szabad Újság: Bugár szerint büntethető, aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát

2011. július 16. (MTI)

Bugár Béla, a Híd elnöke a jobbközép szlovák kormány első évét értékelve pártja sikerének tartja, hogy sikerült megváltoztatni az államnyelvtörvényt, keresztülvinni a kisebbségi nyelvhasználati törvényt, s úgy véli, ma Szlovákiában büntetni lehet azt, aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát.

"Megváltoztattuk az államnyelvről szóló törvényt olyannyira, hogy nem kell az embereknek félni, bátran használhatják az anyanyelvüket. A kisebbségi nyelvhasználati törvény az előzőhöz képest két óriási előrelépéssel jár: növeli a jogokat, és ma már a jogok biztosítása kikényszeríthető. Nem engedheti meg a munkaadó vagy a hivatalnok azt, hogy nem engedélyezi az anyanyelv használatát. Ez benne van a törvényben, ahogy a szankciók is" - jelentette ki Bugár a Szabad Újság című szlovákiai magyar társadalompolitikai hetilapnak adott interjúban.

Arra a felvetésre, hogy egyesek szerint a kisebbségi nyelvtörvény nem tartalmaz garanciákat az alkalmazására, Bugár kifejtette: "Mi az, hogy nincs garancia? Ha gátolják az anyanyelv használatát a hivatalok, büntetést kaphatnak. Ilyen soha nem volt azelőtt! Ezt mi a hét magyar képviselővel – mert azt a kritikát kaptuk a Magyar Koalíció Pártjától (MKP), hogy meggyengült a magyar érdekképviselet – keresztülpréseltük a parlamentben. Büntetni lehet azt, aki nem engedi a kisebbségi nyelvek használatát. Aki az ellenkezőjét állítja, az hazudik!"

Az állampolgársági törvény elhúzódó módosításával kapcsolatban Bugár azt mondta: "Ha a koalíció szempontjából

nézzük, akkor ez kudarc, de ehhez hozzájárult a magyar fél is. Amikor úgy nézett ki, hogy sikerül megszavazni azt a törvényt, amelyet a kormány beterjesztett, akkor a magyar kormány felől különféle átüzengetések kezdődtek. Ennek hatására páran átszavaztak az ellenzékhez. A törvény 74 szavazatott kapott a 79-ből, amely megoldotta volna a problémánkat, ezt viszont a magyarországi átüzengetéseknek is köszönhetjük."

Leszögezte, hogy a Híd előnyben részesítette a kisebbségi nyelvtörvényt az állampolgársági törvénnyel kapcsolatban.

"Mi kezdettől fogva azt tartottuk, hogy nekünk sokkal fontosabb egy olyan törvény, amelyet használnak a kisebbségben élő nemzeti közösségek tagjai. A kisebbségi nyelvhasználati törvény sokkal fontosabb, és nagyobb prioritást kapott nálunk, mint a kettős állampolgárságról szóló törvény, mivel ez érzelmi döntés" - mutatott rá a Híd elnöke.

Arra válaszolva, mennyire sikerült pártjának a "híd" szerepét eljátszani Pozsony és Budapest között, a politikus elmondta, hogy erről nem érdemes beszélni:

"A Fidesz döntött, hozott egy buta döntést. Ez alapján nem lehet eljátszani a 'híd' szerepét, mert nem a kormánypárti Híddal, hanem a parlamenten kívüli MKP-val próbál eredményt elérni, aminek az eredménye egyenlő a nullával. Amibe belenyúltak, az mind katasztrófa lett: a kettős állampolgársággal vagy a határon túli különféle támogatásokkal kapcsolatosan."

Bugár úgy véli: "Ebbe mi (a Híd) nem tudunk beleavatkozni, tudomásul vesszük, de viseljük a következményeket."

Új Szó: Változó magyar médiastábok Szlovákiában

2011. július 16. (MTI)

A magyar közmédiában zajló átalakítások, úgy tűnik, Szlovákiát sem kerülik el. A magyarországi csatornák továbbra is közvetítenek majd a szlovákiai eseményekről, kicserélődhetnek viszont a stábok és a tudósítók - írja szombaton az Új Szó című szlovákiai magyar napilap a Hírcsinálók, jóváhagyással című első oldalas írásában.

"Még idén lezajlik az átalakulás, amely megváltoztatja a Szlovákiából a magyar közmédiáknak készülő rádiós és televíziós híranyagok gyártásának kereteit. Hivatalos információk egyelőre nincsenek, a változás viszont biztosnak tűnik" - olvasható a Veres István által jegyzett összeállításban.

A lap értesülései szerint "néhány hete Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke többek között az MTI vezetőivel egyeztetett".

"Felvázolták elképzeléseiket, én pedig tájékoztatást adtam az itteni helyzetről" – árulta el az Új Szó kérdésére Berényi. Egyben tagadta, hogy beleszólása lenne az átalakításokba.

Az MKP legutóbbi sajtótájékoztatójáról viszont már egy soproni MTV-stáb készített anyagot a Duna TV-nek, holott a csatornának pozsonyi stábja is van. Rudas Dóra, a Duna TV pozsonyi tudósítója nem tudta megmondani, miért adták másnak a feladatot.

"Információink szerint nagyobb, közös televíziós és rádiós stábok gyártják majd a tudósításokat a magyar közmédiának, pl. a Dunának, az M1-nek vagy a Kossuth Rádiónak" - írja Veres.

Úgy tudja: "Több lehetséges jelölt neve is felmerült vezető munkatársként, például Haják Szabó Máriáé, a Kossuth jelenlegi pozsonyi tudósítójáé, vagy Horváth Gabrielláé, a hírek.sk internetes tévécsatorna szerkesztőjéé. Utóbbi szerint csak olyanok jöhetnek szóba, akiket már +kipróbáltak+, vagyis dolgoztak magyarországi médiumoknak. Mint mondta, csak nem hivatalos információi vannak, felkérést még nem kapott."

"A szövetséges, határon túli magyar pártok, így az akkori MKP véleményét egyébként már az első Orbán-kormány idején, 1998 és 2002 között is figyelembe vette a magyarországi vezetés. Egyes, magyarországi médiumoknak dolgozó személyek ellen a szlovákiai magyar politikusok is kifogást emelhettek" - zárja írását a lap.

Slota ismét durván támadta a magyarokat

2011. július 15. (MTI)

Újabb durva támadást intézett Magyarország és a magyar politikusok ellen Ján Slota, az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke.

"A magyar alkotmány Slota szerint világosan magán viseli annak a horthysta fasiszta alkotmánynak a jegyeit, amely sok mindenben hasonlított azokra a törvényekre, amelyeket Hitler alkalmazott a Harmadik Birodalomban" - írja a SITA pozsonyi kereskedelmi hírügynökség pénteken.

"Az Európai Unió brüsszeli központja azonban mindezért maga is tehet, mert bár a magyar alkotmányt és Orbán kezdeményezéseit bírálja, de csak olyan finoman, hogy Orbán biztosan úgy érzi, szeretettel cirógatják az arcát" - jelentette ki a magyar- és romaellenességéről elhíresült politikus a SITA-nak.

"Orbán csak akkor hagy fel azzal, hogy Közép-Európa diktátorának szerepét játssza, amikor az európai intézmények észhez térnek, keményebb lépésekre szánják el magukat és világosan megnevezik a Magyarországgal kapcsolatos problémákat, amelyek veszélyt jelentenek a nemzetek békés együttélésére Közép-Európában" - vélekedett Slota.

Leszögezte: "Az SNS határozottan kitart azon álláspontja mellett, hogy Magyarország új alkotmányának területen kívüli hatása van, és megteremti a feltételeket Közép-Európa háború utáni elrendezésének megkérdőjelezésére." Slota szerint az alkotmányban Magyarország úgy jelenik meg, mint az összes magyar - beleértve az ország határain túl élőket is - legfőbb védelmezője.

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a magyar EU-elnökség befejezése után azonnal keményebb hangnemet kezdett használni, s Brüsszel címére megjegyezte, nem irányíthatja Magyarországot.

"Bátor állítás ez egy olyan országtól, amely tagja az EU-nak, tehát tiszteletben kellene tartania Brüsszelt. Bár ez szomorú, de egyben szimpatikus számomra, ahogy a Magyar Köztársaság kormányfője Brüsszelre reagált - azért is, mert felfedte igazi arcát, az agresszorét, és már nem viselkedik feleslegesen finoman, ahogy azt tenni igyekezett a közvélemény és az újságírók előtt az elmúlt fél évben" - fejtette ki az ellenzéki politikus.

Slota ugyanakkor felszólította Mikulás Dzurinda szlovák külügyminisztert, hogy "legyen végre férfi, s ne rongy, amellyel a magyarok a budapesti parlament padlóját törlik fel".

"Megalázó, ahogy diplomáciánk reagál a szlovák kormány és az egész szlovák nemzet szembeköpéseire" - mondta Slota azzal kapcsolatban, hogy Budapest elutasította a kettős állampolgárság problémájának rendezését célzó szlovák javaslatot. Megjegyezte: Budapest álláspontja várható volt.

"A szlovák nemzet Slota szerint sosem fogja elfogadni a magyar parlamentnek és Orbán neofasiszta kormányának sértő gesztusait, amelyek mindent megtesznek céljuk, a trianoni szerződés... megszüntetése érdekében. Az első célpont a Szlovák Köztársaság, amely a leggyengébb láncszem" - idézi a hírügynökség Slota szavai,.

"Ezt a Szlovák Köztársaság minden képviselőjének világosan látnia kellene, nem szabadna lebecsülni ezt a komoly problémát, és foglalkozni kellene Szlovákia védelmi képességei erősítésének elhanyagolásával, amit hazaárulásnak tartok" - vélte az SNS elnöke.

Azt mondta: Budapest úgy játszik a mai szlovák politikusokkal, mint macska az egérrel. "Ha valaki azt hiszi, hogy az egér meggyőzheti a kandúrt, hogy ne egye meg, téved. Mikor ennek az ázsiai hordák leszármazottjának a gyomrában fogunk feloldódni, már késő lesz" - jelentette ki Slota a SITA-nak adott interjúban.

Sem a Híd, sem az MKP nem kerülne be a szlovák parlamentbe - felmérés

2011. július 14. (MTI)

Sem a Híd, sem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem jutott volna be a pozsonyi parlamentbe, amennyiben júniusban parlamenti választást tartottak volna Szlovákiában.

A Median közvélemény-kutató intézet júniusi országos felmérése szerint, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Pozsonyban, a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) annyi szavazatot kapott volna, hogy egyedül is kormányt tudott volna alakítani.

A Smerre a válaszadók 45,2 százaléka szavazott volna. A második helyen a legerősebb mai kormánypárt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU) áll 14 százalékkal, míg a harmadikon a szintén koalíciós Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 10,6 százalékos támogatottsággal.

Rajtuk kívül még a koalíciós Szabadság és Szolidaritás (SaS), valamint az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jutott volna parlamenti mandátumokhoz. Az SaS támogatottsága 9,3 százalékos, míg az SNS-re a megkérdezettek 6,3 százaléka adta volna szavazatát.

A Bugár Béla vezette Híd magyar-szlovák koalíciós párt támogatottsága 4,9 százalékos volt, s ezzel nem érte el a parlamentbe való bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A tavalyi júniusi választások óta ez az első eset, amikor a Median felmérésében a Híd a parlamenti küszöb alatt maradt.

A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártját (MKP) a felmérés során a megkérdezettek 2,9 százaléka támogatta.

MKP: a kormányváltás ellenére sem szűnt meg Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése

2011. július 14. (MTI)

A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy látja, hogy a tavalyi kormányváltás ellenére sem szűnt meg a jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákia hátrányos megkülönböztetése.

"A kormány tevékenységének első évében nem jelentek meg a kedvező fordulat jelei" - áll abban a nyilatkozatban, amelyet csütörtökön juttatott el a parlamenten kívüli párt az MTI pozsonyi irodájához.

Az MKP megállapítja: "Elsősorban a munkahelyteremtés területén nem érzékelhető semmilyen pozitív változás....A legmagasabb munkanélküliségi aránnyal bíró 7 járás közül 6 Kelet-Szlovákia déli részében, illetve Dél-Szlovákiában található."

"A közlekedési infrastruktúra tekintetében egyetlen pozitív jelenség tanúi lehetünk: elkezdték a Kassa és Migléc (országhatár) közötti R4-es észak-déli irányú gyorsforgalmi út építését" - mutat rá a közlemény, amelyet Farkas Iván, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke jegyez.

"A megszűnésre ítélt 4 körzeti hivatal közül 3 Dél-Szlovákiában található. A polgármesterek kongatják a vészharangot: az EU-forrásokból Szlovákiában nagyon keveset merítenek..., s abból a kevésből Dél-Szlovákiának semmi sem jut. Továbbra is fennáll az a súlyos diszkrimináció, amely a településeknek visszajuttatott részadó kiszámításánál a település tengerszint feletti magasságának együtthatójából adódik: évente a 267 méternél alacsonyabban fekvő (értsd: dél-szlovákiai) településektől megalapozatlanul, igazságtalanul elvonnak 33 millió eurót a magasabban fekvő települések javára" - olvasható a dokumentumban.

Az MKP azt állítja, hogy a kormány már elfogadott, illetve tervezett takarékossági intézkedései szintén főleg Dél-Szlovákiát sújtják.

"A Magyar Koalíció Pártja szerint erőteljesen szétnyílik az olló: míg Pozsony és a Vág-mente továbbra is fejlődik, addig a hátrányos helyzetű, leszakadó régiók, köztük Kelet- és Dél-Szlovákia továbbra is szegényedik. A gazdag régiók tovább gazdagodnak, a szegények tovább szegényednek. A kormány képtelen kezelni a helyzetet. Teljes szemléletváltásra van szükség, a prioritások alapos átrendezését kell véghezvinni, ugyanis az ország több mint 5 millió lakosa nem költözhet méltó megélhetés végett a fővárosba" - zárul a nyilatkozat.

Az EBESZ főbiztosát tájékoztatta Répás a szlovák kisebbségi nyelvtörvénnyel kapcsolatos aggodalmakról

2011. július 13. (MTI)

A szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítását követő magyar aggodalmakról és fenntartásokról tájékoztatta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár Knut Vollebaekot, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségügyi főbiztosát szerdán Hágában.

Mint ezt követően az MTI-nek elmondta: azért tartották ezt fontosnak, mert már az államnyelvről szóló törvény év eleji módosítása után mind Vollebaek, mind az Európa Tanács mellett működő független szakértői testület, a Velencei Bizottság kifejezte fenntartásait a változtatásokkal kapcsolatban, és ismertette azokat az elvárásokat is, amelyeket Szlovákiának teljesítenie kellene ahhoz, hogy a kisebbségi nyelveket érintő törvényi szabályozása megfeleljen a nemzetközi dokumentumokban is rögzítetteknek.

Répás Zsuzsanna hangoztatta annak fontosságát, hogy a főbiztos továbbra is kísérje figyelemmel a témába vágó szlovák törvényalkotást. Reményét fejezte ki, hogy sikerül további könnyítéseket elérni a törvényeken.

Mint mondta, a főbiztossal most ismertetett változat csak a törvényről készült első elemzés. Később a részletesebb, nemzetközi jogelemzésekkel alátámasztott értékelést is eljuttatják majd Vollebaekhoz.

Az MTI kérdésére Répás elmondta: jónak tartaná, ha a szlovák kormányzat is ismertetné álláspontját Vollebaekkal. Emlékeztetett arra, hogy az államnyelvtörvény módosításáról Pozsony maga kérte a Velencei Bizottság állásfoglalását. Ez utóbbi komoly kritikát tartalmazott: a testület számos kifogást sorolt fel a jogszabállyal kapcsolatban, és már akkor utalt arra, hogy meg kell teremteni az összhangot a két nyelvi törvény között.

A hivatalos szlovák közlönyben hamarosan megjelenő jogszabállyal kapcsolatos magyar fenntartások közül a helyettes államtitkár kiemelte, hogy a szabályozás a módosítás után is "fenntartja a félelem légkörét a kisebbségi nyelvet használók körében, és elbizonytalanítja ezeket az embereket". Emellett nem tesz eleget az EBESZ és a Velencei Bizottság ajánlásaiban is szereplő követelménynek, miszerint megfelelő egyensúlyt kell létrehozni az államnyelvről és a kisebbségi nyelvről szóló törvény között, azaz szűnjön meg az a szituáció, amely "gyakorlatilag ... másodrendű szerepbe szorítja vissza a kisebbségi nyelveket".

A kereszthivatkozások miatt nem tekinthető teljesítettnek az az ajánlás sem, hogy a törvényt áttekinthető, világos és jogbiztonságot nyújtó formában fogadják el - fejtette ki Répás.

Hangoztatta: a módosítás több ponton is visszalépést jelent az eddigiekhez képest. Az úgynevezett nyelvhasználati küszöböt például 20 százalékról 15 százalékra szállítja le, azonban ennek az életbe lépését két egymás utáni népszámláláshoz köti, ami "a messzi távolba tolja ki a jog érvényesülését". A nemzetközi szervezetek egyébként már a jogoknak a százalékhoz kötését is kritizálni szokták - tette hozzá.

Kifogásolta a helyettes államtitkár azt is, hogy a törvény a kisebbségi jogokat lényegében csak lehetőségként tünteti fel, ráadásul olyan feltételekhez köti, amelyek a valóságtól elrugaszkodottak. Ezt példázza a rendőrök egymás közti nyelvhasználata, amelynek feltétele, hogy valamennyi jelenlévő hozzájáruljon.

Ez sokszor abszurd, akár megalázó helyzetbe hozhatja a kisebbségi nyelvet használni szándékozókat, akik pedig esetenként kiszolgáltatottak is lehetnek - vélte. További aggály, hogy kórházakban és egyéb szociális ellátó intézmények esetében a törvény nem rögzíti a kisebbségi nyelvhasználatot.

A kisebbségi médiával kapcsolatban Répás beszámolója szerint Magyarországnak szintén komoly fenntartásai vannak, hiszen azt a törvény csak folyamatos feliratozással engedi. Ezzel az élő adás lehetetlenné válik, ráadásul a feliratozás anyagi terheihez a szabályozás nem ad könnyítést.

Répás Zsuzsanna megemlítette azt is, hogy az EBESZ-illetékes mellett találkozott a Hollandiában élő magyarok képviselőivel is. Náluk a helyi közösség aktuális problémáiról és terveiről tájékozódott.

Pozsony: Magyarországnak továbbra is más a véleménye a kettős állampolgárságot szabályozó megállapodásról

2011. július 12. (MTI)

A szlovák külügyminisztérium szerint Budapestnek továbbra is más a véleménye a szlovák-magyar állampolgárságot szabályozni hivatott kétoldalú megállapodás tervezetéről, mint Pozsonynak, ezért újabb tárgyalásokat tart szükségesnek.

A tárca sajtóosztályának keddi közlése szerint ez derült ki abból a levélből, amelyet Németh Zsolt magyar külügyi államtitkártól kapott Pozsony hétfőn.

"Szlovákia kezdeményezni fogja ezeket a tárgyalásokat" - közölte a szlovák külügyminisztérium sajtóosztálya.

A magyar fél ugyanakkor szóbeli jegyzéket is átadott Pozsonynak, amely a nemzeti kisebbségek kölcsönös támogatását lehetővé tevő kormányközi megállapodás teljesítését érinti, mégpedig oktatási és kulturális téren.

A Mikulás Dzurinda által vezetett szlovák külügyminisztérium ezzel kapcsolatban továbbra is meg van győződve arról, hogy a kisebbségeknek nyújtott pénzügyi támogatást az oktatás és a kultúra terén "kizárólag ezzel a megállapodással összhangban, ezen megállapodás alapján szabad megvalósítani". A pozsonyi külügyminisztérium tárgyalni akar erről Magyarországgal.

A kettős állampolgárságot szabályozó szlovák megállapodás-tervezetet Maros Zilinka szlovák belügyi államtitkár adta át február 15-én Budapesten. A megállapodás megkötésében Iveta Radicová szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyezett meg januárban Pozsonyban.

Martonyi János magyar külügyminiszter a Mikulás Dzurindával lefolytatott májusi pozsonyi tárgyalások után bejelentette, hogy Budapest nem tartja jó kiindulási alapnak a szlovák tervezetet, de kész tovább tárgyalni a témáról. Martonyi úgy vélekedett, hogy a tárgyalások nem lesznek könnyűek.

Távozó pozsonyi nagykövet: nem Budapest váltotta ki a magyar-szlovák konfliktusokat

2011. július 12. (MTI)

Heizer Antal, a posztjáról távozó pozsonyi magyar nagykövet szerint az utóbbi években keletkezett magyar-szlovák konfliktusok kiindulópontjai nem Magyarországon voltak, a pilisszentkereszti szlovák ház ügyét leszámítva.

"Az összes többi konfliktus Szlovákiában keletkezett, az állam és állampolgárai viszonyrendszeréből fakadt" - jelentette ki Heizer Antal a Bumm.sk szlovákiai magyar hírportálnak adott, az internetre kedden felkerült nyilatkozatában.

 A diplomata szerint az utóbbi öt évben válságközeli helyzetek is kialakultak bizonyos szituációk kapcsán. "Ennek okát a Szlovák Nemzeti Párt Fico-kormányban való részvételében látom. Ez a szélsőséges nacionalista erő folyamatos nyomás alatt tartotta a felvidéki magyarságot, így a két kormány vezetőinek nagyon szűk tere adódott arra, hogy pozitív irányba haladjanak a kölcsönös kapcsolatok" - fejtette ki, hozzátéve, hogy a két kormányváltás után nyugodtabb párbeszéd indult meg.

A nagykövet szerint komoly gondot okoz az is, hogy míg Szlovákiában állandóan napirenden van a magyar kérdés, addig Magyarországon a szlovák kérdés nincs a legfontosabbak között. "Magyarországon ez a probléma nincs a politikai elit első húsz legfontosabb kérdése között, Szlovákiában viszont folyamatosan. Ezt az ellentmondást nehéz feloldani" - vélekedett Heizer.

Nemzetközi kérdésekben szinte teljesen azonos Budapest és Pozsony álláspontja - mondta a nagykövet, rámutatva, hogy "ami problémás lehet, az a két ország eltérő kisebbségpolitikai megközelítése".

"Magyarország a kisebbségek kollektív jogai mögött áll, míg Szlovákia az individuális jogokat szorgalmazza. Ezt a konfliktust feloldani nagyon nehéz, mindkét megközelítésre vannak európai példák" - mutatott rá Heizer Antal, akinek az utódja, Balogh Csaba augusztus végén áll hivatalba.

Pénzügyi gondjai vannak a szlovák TASR hírügynökségnek

2011. július 10. (MTI)

Összesen 206 792,40 eurós veszteséggel zárta a január-áprilisi időszakot a közszolgálati szlovák TASR hírügynökség.

Ez derült ki abból a jelentésből, amelyet a hírügynökség igazgatói tanácsa fogadott el június 30-i és július 1-jei ülésén Pozsonyban. Az ülésről a TASR weboldala adott a hét végén tájékoztatást.

A TASR működését értékelve megállapították, hogy ez a veszteség "a (állami) támogatás csökkentésének, de elsősorban a saját bevételek rendkívül kedvezőtlen alakulásának következménye. Az állami ügyfelek számának csökkentése következtében beállt bevétel kiesés nagyon negatívan befolyásolta a gazdasági eredményt".

A tavalyi év végén meghozott takarékossági intézkedések ellenére, amikor egyebek között mintegy 40-el csökkent a hírügynökség munkatársainak száma, a TASR újabb takarékossági intézkedésekre kényszerült, amelyek célja mérsékelni a kedvezőtlen gazdasági fejlődést.

"Megszüntettük a brüsszeli tudósítói posztot, csökkentettük a külföldi hírügynökségek szolgáltatásaiért fizetett összegeket és más területeken is átértékeltük, illetve megszüntettük kiadásainkat" - sorolta a takarékossági intézkedéseket Jaroslav Rezník, vezérigazgató.

A TASR statútuma 2009 január elsején változott meg. A korábban a kulturális tárca által támogatott költségvetési intézmény közszolgálati intézménnyé változott. Termékeinek egy részét ingyenesen tette hozzáférhetővé, más részét továbbra is árulja.

A hírek eladásából szerzett bevételen kívül a TASR az állammal kötött szerződés alapján a költségvetésből is pénzt kap, mégpedig a közszolgálati funkciók ellátásának fejében. 2010-ben a szerződés alapján az államtól a TASR először 2 343 067 eurót, majd később további 457 254 eurót kapott. Az idei évre tervezett állami támogatás azonban nem egészen egymillió euró, ami komoly problémákat okoz a hírügynökségnek.

Gasparovic nem számít gyors szlovák-magyar egyezségre a kisebbségek kérdésében

2011. július 7. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák államfő szerint nem valószínű, hogy Szlovákia és Magyarország rövid időn belül egyetértésre jut a szlovákiai magyar kisebbség jogállásának kérdésében.

"Bánt, hogy ezt kell mondanom, de ezeket a problémákat nem zárjuk le egyik napról a másikra déli szomszédunkkal" - jelentette ki Gasparovic csütörtökön Pozsonyban, amikor fogadta a szlovák nagykövetségek vezetőit.

Ugyanakkor megállapította: örül, hogy Szlovákia védelmezi az állampolgári szabadságjogokat. "Milyen kollektív jogokról lehet szó, ha az állampolgár szabad?" - tette fel a kérdést az államfő.

Gasparovic attól tart, hogy az európai uniós elnökség lezárása után Magyarország Orbán Viktor kormányfővel az élén olyan programokat fog megvalósítani, amelyek Szlovákia számára elfogadhatatlanok.

"Ez kemény ideológia, amely ma megengedhetetlen" - jelentette ki Gasparovic Orbán azon nyilatkozataival kapcsolatban, amelyeket a magyar kormányfő az után tett, hogy ismét a Fidesz elnökévé választották.

"Elfogadom a mai (szlovák) kormány álláspontját, hogy ne öntsünk olajat a tűzre, de nem tehetjük meg, hogy ne figyeljünk az egyes nyilatkozatokra és cselekedetekre" - szögezte le az elnök. Mindezzel kapcsolatban külön köszönetet mondott Peter Weissnek, Szlovákia budapesti nagykövetének munkájáért.

Gasparovic azt mondta: nem egészen ért egyet Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszterrel, aki azt hangoztatja, hogy a külpolitikának a belpolitikából kell kiindulnia.

"A kétoldalú kapcsolatoknak és a külpolitikának az államérdekből kell kiindulnia, nem pedig az egyes pártok érdekeiből" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

"Magyarországhoz fűződő viszonyunk nem százméteres gátfutás, hanem maratoni gátfutás" - fejtette ki véleményét csütörtökön Dzurinda külügyminiszter. Leszögezte: meggyőződése, hogy Szlovákia megbirkózik ezzel a feladattal, hiszen támaszkodhat a nemzetközi szervezetek álláspontjára is. Konkrétan a Velencei Bizottság és az Európai Parlamentnek az új magyar alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalását említette.

Dzurinda hangsúlyozta: a külügyminisztérium a diplomatákkal együtt képes megvédeni Szlovákia államérdekeit.

A magyar-szlovák viszony csütörtökön a szlovák parlamentben is szóba került.

Ján Figel, a szlovák kormányfő első helyettese szerint Orbán Viktor kormánya az új magyar alkotmánnyal csak azt érte el, hogy Európa megerősítette a kisebbségek kollektív jogainak, illetve a jogrend határokon átnyúló hatályának az elutasítását.

Figel a parlamentben Iveta Radicová miniszterelnök nevében arra a képviselői kérdésre válaszolt, hogy mit szól a kormányfő Orbán azon kijelentéséhez, miszerint "egyetlen kormánynak sincs joga támadni a magyar alkotmányt". Tomás Galbavy képviselő azt is tudni szerette volna, hogy mit tervez a szlovák kormány ez ügyben.

A kormányfő első helyettese kifejtette: az Európai Parlament állásfoglalása az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban lényegében a szlovák álláspontot, kifogásokat tükrözi, "amelyeket tolmácsoltunk Magyarországnak, szövetségeseinknek és partnereinknek". Figel állította: a Velencei Bizottság és az Európai Parlament állásfoglalásai erősítik Szlovákia pozícióit. Leszögezte, hogy Pozsony figyelemmel fogja kísérni az új magyar alkotmánnyal összefüggő sarkalatos törvények elfogadását és gyakorlati alkalmazásukat.

"Már ma világos, hogy az alkalmazási folyamatot az európai intézmények is figyelemmel fogják kísérni" - hangsúlyozta Figel.

Szlovákiában nyilvánosságra hozták a kisebbségi kulturális támogatásokat

2011. július 7. (MTI)

Szlovákiában csütörtökön nyilvánosságra hozták az idei kisebbségi kulturális támogatások listáját.

A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) úgy véli, hogy az illetékes kormányzati szervek igazságtalanul osztották el a pénzt; a tárca viszont azt állítja: a pénzelosztás szakmai kritériumok szerint történt.

A közölt adatok szerint a kormányhivatalhoz összesen 1734 pályázatot nyújtottak be, amelyeken 15 192 644 euróra tartottak igényt. A megítélt támogatások összege ugyanakkor csak 3 994 270 euró, azaz a kért összeg nagyjából 25 százaléka.

Szigeti László, az MKP kulturális alelnöke az MTI pozsonyi irodájába is eljuttatott állásfoglalásában kifogásolta, hogy a hivatal késve hozta meg döntését.

"De nemcsak a tétovázás és késlekedés az, ami nyugtalansággal tölti el az MKP-t, hanem azok a deformációk és kilengések is, amelyek az odaítélt támogatások kapcsán felmerülnek" - jelentette ki Szigeti.

Véleménye szerint a kormányhivatal több régiót megbüntetett, másokat pedig kiemelt - például Ajnácskőt, vagy Nagykeszit, mindkét települést a kormánypárti Hídhoz közeli személyek vezetik.

Szigeti felhívta a figyelmet a Kalligram könyvkiadó 85 százalékban eredményes pályázataira, valamint az Új Szó című napilap (100 ezer euró) és a Szabad Újság hetilap (15 ezer euró) támogatása közötti különbségekre.

"A Magyar Koalíció Pártja igazságtalannak és pártoskodónak tartja a kisebbségi kultúrák támogatására szánt források elosztását. De bízik benne, hogy a támogatások a meghatározott célt szolgálják: nemzeti kisebbségeink kulturális rendezvényeit színesebbé, gazdagabbá és színvonalasabbá teszik. Ugyanakkor felhívja a felelős személyek és testületek figyelmét az ez évi odaítélések kapcsán felmerült deformációk, anomáliák és pártoskodások jövőbeni kiküszöbölésére" - zárult Szigeti nyilatkozata.

"Az egyes pályázatok elbírálásánál nem politikai, hanem szakmai szempontokat vettek figyelembe" - mutatott rá a Bumm.sk hírportál kérdésére válaszolva Juhász László, a kormányhivatal kisebbségi főosztályának vezetője.

A Bumm.sk szerint érdekes az egyes hírportálok támogatása is. "A parameter.sk kapta a legnagyobb összegű támogatást, 22 500 eurót (61 ezer eurót kértek), portálunk, a Bumm.sk pedig tízezer eurót kapott (a pályázat 71 ezer euróra szólt). Egyáltalán nem jutott állami támogatáshoz a 33 ezer euróra pályázó Felvidek.ma hírportált üzemeltető Szövetség a Közös Célokért. Az internetes portáloknál maradva támogatás nélkül maradt a zoboralja.sk (tízezer euróra pályáztak), a korkep.sk (11 ezer euró), valamint a Csallóköz online verziója (10 ezer euró) is" - olvasható a Bumm.sk portálon.

A magyarok 25 százaléka szlovák házastársat választ

2011. július 7. (MTI)

Minden negyedik szlovákiai magyar házasuló szlovák nemzetiségű személyt vesz el, a vegyes házasságok aránya az elmúlt tíz évben nem változott számottevően - derült ki abból az összeállításból, amelyet az Új Szó című pozsonyi magyar napilap közölt csütörtökön.

Tavaly 25 415 házasságot kötöttek - írja Mózes Szabolcs, a szerző a statisztikai hivatal kimutatására hivatkozva. Annak alapján a házasságkötések száma az elmúlt években ingadozott, a tavalyi volt 2002 óta a legalacsonyabb.

Fokozatosan nő a házasodó felek átlagéletkora, 2010-ben a férfiak 31,9, míg a nők 28,8 éves korukban esküdtek örök hűséget. Az első házasoknál ez a szám alacsonyabb: a férfiak 29,9, míg a nők átlagosan 27,3 éves korukban kötöttek először házasságot.

A 25 ezer házasságból 1177 köttetett magyar nemzetiségű férfi és magyar nő között - ez az összes tavalyi esküvő 4,6 százaléka. A magyar férfiak 72,4 százaléka vett el magyar menyasszonyt, míg a magyar nők 66,6 százaléka magyar vőlegénynek mondta ki a boldogító igent.

"A 2010-ben házasodó magyar nemzetiségűek 25 százaléka szlovák nemzetiségű személlyel kötött házasságot. Ez az arány tavalyelőtt és nyolc éve is hasonló volt. Az utóbbi tíz évben tehát nem nőtt számottevően a vegyes házasságok aránya" - áll a lapban.

Különösen Pozsony megyében sok a vegyes házasság. A statisztika itt 67 magyar vőlegényt regisztrált, közülük 44 szlovák nemzetiségű nőt vett el, 23 magyart. A házasságot kötő magyar nők esetében hasonló az arány.

Nagyszombat megyében a "magyar házasságok" aránya 83 százalékos volt, Nyitra megyében 72, Besztercebánya megyében 75, Kassa megyében pedig 65 százalékos.

Tavaly a statisztika szerint csupán három roma-magyar vegyes házasság köttetett. Érdekesség, hogy közülük kettő Eperjes megyében, ahol összesen csupán nyolc magyar házasuló fél volt. A maradék egy roma-magyar házasságot Besztercebánya megyében kötötték. Ezek az adatok ugyanakkor ismételten felvetik a kérdést, vajon mennyire pontosak a roma kisebbség létszámával kapcsolatos statisztikai adatok.

Egyre több az azonos végzettségű házaspár. A diplomás férfiak 73,5 százaléka felsőfokú végzettségű nőt választott házastársnak, míg a diplomás nők 57,3 százaléka választott diplomás partnert. Az első házasságoknál ez az arány meghaladja a 80 százalékot - olvasható az összeállításban.

Mellszobrot kapott egy volt nácibarát politikus Szlovákiában - a kormány elítélte

2011. július 6. (MTI)

Nyilatkozatban ítélte el szerdán a szlovák kormány, hogy Rajecben (Zsolna járás) mellszobrot állítottak Ferdinand Durcanskynak, a II. világháborús fasiszta szlovák állam egyik vezető politikusának.

A korabeli szlovák állam zsidóellenes és nácibarát politikájának ismert képviselőjeként számon tartott Durcanskyt 1947-ben halálra ítélték.

Ján Rybárik polgármester a mellszobor felállítását azzal indokolta, hogy Durcansky Rajecben született, s a történészek szerint életművében több a pozitívum, mint a negatívum.

A vitatott személyiség mellszobrának köztéri felállítása ellen már korábban tiltakozott a Human polgárjogi mozgalom, a szlovákiai zsidó hitközségek szövetsége, az antifasiszták szövetsége, néhány más szervezet és számos helyi lakos is.

A Human mozgalom júniusban feljelentést is tett a rendőrségen, amelynek alapján a hatóságok szélsőséges mozgalmak népszerűsítése miatt vizsgálatot indítottak. A mozgalom ugyanakkor aláírásgyűjtést is kezdeményezett a mellszobor eltávolítása érdekében.A kormány nyilatkozatában elismeri: a hatályos szabályok szerint a köztéri szoborállítás a helyi önkormányzat jogkörébe tartozik, s abba a kormány nem szólhat bele.

A kabinet tagjai ugyanakkor irányadónak tartják a szlovák tudományos akadémia történeti intézetének nyilatkozatát, amelyben egyebek között ez áll: "Ferdinand Durcansky a Német Birodalom híveként lépett fel...magas állami tisztségekben hozzájárult a nem demokratikus rendszer megerősítéséhez, valamint az antiszemita jogi normák előkészítéséhez, elfogadásához és alkalmazásához."

A nyilatkozat szerint a szlovák kormány elítél minden olyan kísérletet, amelynek célja rehabilitálni az egykori totalitárius rendszerek jelképeit és elitjeit, amelyek felelősek a bűnökért és az emberi jogok durva megsértéséért.

Ferdinand Durcanskynak nagy szerepe volt az első Csehszlovák Köztársaság 1939-es felbomlásában. A politikus 1938 és 1940 között több miniszteri tisztséget is betöltött Szlovákiában. Miután külügyminiszterként megpróbált részben önálló szlovák utat keresni, menesztették tisztségéből. 1945-ben Nyugatra menekült. 1947-ben Szlovákiában távollétében háborús bűnösnek nyilvánították és halálra ítélték. Az ítélet ma is jogerős.

Dzurinda: az EP állásfoglalása alkotmányügyben újabb figyelmeztetés Magyarországnak

2011. július 6. (MTI)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az Európai Parlamentnek (EP) az új magyar alkotmányra vonatkozó állásfoglalása már a második figyelmeztetés, amit e témában Magyarország kapott.

"A Velencei Bizottság álláspontja után az Európai Parlamentnek a magyar alkotmányra vonatkozó állásfoglalása déli szomszédunk számára már a második fontos figyelmeztetés, hogy módosítsa politikáját" - jelentette ki Dzurinda szerdai pozsonyi sajtóértekezletén.

Az Európai Parlament kedden Strasbourgban fogadta el azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.

Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Dzurinda úgy látja, hogy az EP állásfoglalása "visszatükrözi nyilatkozatunk tartalmát", azon dokumentumét, amelyet korábban a szlovák parlament fogadott el.

"Már a Velencei Bizottság jelentésével kapcsolatban azt mondtam: ezt a jelentést egyfajta impulzusként értékelem, hogy Magyarország mégiscsak döntsön politikája módosításáról" - nyilatkozta a szlovák diplomácia vezetője. Leszögezte: a Velencei Bizottság elfogadott nemzetközi intézmény, amely magas szakmai színvonalon működik, s politikailag semleges.

A Velencei Bizottság az Európa Tanács konzultációs testülete.

"Örülök, hogy ez a jelentés, amelyet Szlovákiában nagy megértéssel fogadtunk, erőteljesen tükröződik az Európai Parlament képviselőinek állásfoglalásában is" - fejtette ki Dzurinda.

Szlovákia déli járásaiban nagyobb a népességfogyás az átlagosnál

2011. július 6. (MTI)

A jórészt magyarok lakta Dél-Szlovákiában erőteljesen fogy a lakosság: ha a déli járások demográfiai mutatói Szlovákia egész területére vonatkoztatva érvényesek lennének, kihalófélben lévő országról beszélhetnénk - írta az Új Szó című szlovákiai magyar napilap szerdán.

A statisztikai hivatal friss adatai alapján országos viszonylatban tavaly ezer főre számítva 1,3 fővel nőtt a lakosság, ám Délnyugat-Szlovákiában mindenütt fogyott. A Nagykürtösi, Lévai, Érsekújvári, Révkomáromi és Galántai járásban a népességfogyás 1,5 és 4,7 ezrelék között mozog. A fogyatkozó lélekszámú járások közé tartozik a Losonci, a Nagyrőcei és a Rozsnyói is; ezekben a csökkenés tavaly 0,4-1,4 ezreléket tett ki, míg a Rimaszombatiban, a Kassa-vidékiben, a Tőketerebesiben és a Nagymihályiban ezer lakosra kivetítve 1,1-4 fős gyarapodás volt tapasztalható - mutat rá Lőrincz Adrián, az összeállítás szerzője.

Szlovákiában a legmagasabb a népszaporulat (4,1-10,8 ezrelék) az ország északi részében, Árvában, a Szepességben és Sáros térségében.

Gyurgyík László szociológus szerint az ország déli területein tapasztalható népességfogyatkozás száz évre visszamenőleg kimutatható.

"Hont vármegye területén már a monarchia idején is jóval alacsonyabb volt a termékenység, mint más térségekben" – állítja a szociológus. Hozzátette: "A lakosság lélekszámának alakulását mindmáig jelentős mértékben befolyásolják a kulturális hagyományok, a felekezeti kötődés, vagy például az egykézés."

Szlovákia déli területeinek demográfiai jövőképét jelentős mértékben meghatározza a termékeny korú, 15-49 év közötti nők aránya; Gyurgyík László szerint Dél-Szlovákia lakosságának elöregedettsége magasabb az országos átlagnál, így ez további lélekszámcsökkenést vetít előre. Fontos szerep jut a gazdasági tényezőknek is, melyek

az elvándorlást, illetve a gyerekvállalási kedvet befolyásolják.

HM: több ezer, a világháborúkban elhunyt magyar katona nyugszik Szlovákiában

2011. július 6. (MTI)

Több ezer, a világháborúkban elhunyt magyar katona földi maradványai találhatók Szlovákia területén, ezért is lenne fontos minél előbb megkötni a szomszédos országgal a hadisírok gondozásáról szóló szerződést - mondta Töll László alezredes, a Honvédelmi Minisztérium (HM) Társadalmi Kapcsolatok és Hadisírgondozó Hivatal vezetője szerdán az MTI-nek.

Az igazgató szerint az erről szóló tárgyalásoknak lendületet adhat, hogy Lubomír Galko szlovák védelmi miniszter nemrégiben Magyarországra látogatott, és találkozott Hende Csaba honvédelmi miniszterrel. A hivatalos találkozón a szlovák védelmi miniszter ígéretet tett magyar kollégájának, hogy felveti a szerződés kérdését a belügyminiszternek, mert ez a téma Szlovákiában a belügyminisztériumhoz tartozik.

Az igazgató elmondta: a két ország védelmi miniszterei 12 év után most találkoztak először, és a hadisírgondozás kérdése is egy évtizede húzódik. Szlovákia ugyanis visszamenőleg azt tekinti állampolgárának, akinek lakóhelye volt az ország mai területén.

Így minden magyar katonát, aki a mai Szlovákia területén, beleértve az ország megalakulása előtti időket is, élt és meghalt, szlovák hősi halottnak tekinthetnek. A szlovák tárgyaló fél nem ismerte el a Magyarországgal közös katonai történelmet sem - fűzte hozzá.

Töll László szólt arról is, hogy Magyarországnak Oroszországgal, Moldovával, Németországgal, Olaszországgal, valamint a szomszédos országok közül Ukrajnával, Szlovéniával és Romániával van hadisírgondozásról szóló megállapodása; Ausztriában ezt a kérdést nem állami szinten kezelik, ezért ott az osztrák Fekete Kereszt egyesülettel működik együtt a HM.

A többi szomszédunk közül Horvátország már felvette a kapcsolatot a minisztériummal, Szerbiával előrehaladottak a tárgyalások, Szlovákiával viszont egyelőre nem sikerült megállapodni az egyezmény fenti lényeges részletéről - tette hozzá az alezredes.

Szlovák képviselő: nem az EP-nek kell döntenie a tagállamok alkotmányáról

2011. július 5. (MTI)

Minden országnak joga van polgárainak tetsző alkotmányt elfogadni - állítja Anna Záborská szlovák kereszténydemokrata képviselő, aki kedden Strasbourgban nem szavazta meg az Európai Parlament (EP) állásfoglalását az új magyar alaptörvényről.

"Minden országnak joga van azt az alkotmányt elfogadni, amelyet az állampolgárai a legjobbnak tartanak. Egy tagállam törvényei, illetve az Európai Unió jogrendje közti összeférhetetlenségről az Európai Bíróságnak, s nem a parlamentnek kell döntenie" - magyarázta döntését a szavazás után a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek.

"Az állásfoglalás úgyszintén felszólította Magyarországot, hogy tartsa tiszteletben a szomszédos országok területi integritását, de azt az új magyar alkotmány semmi módon nem vonja kétségbe" - fejtette ki Záborská.

Úgy vélte: Magyarország és Szlovákia kapcsolatainak javítása érdekében fontos, hogy a felek között fokozatosan megújuljon a bizalom.

"Arra számítok, hogy a magyar kormány kihasználja ezt az alkalmat azon végrehajtó rendelkezések elkészítéskor, amelyekre az új alkotmány hivatkozik. A jó szomszédsági kapcsolatok ugyanis a szlovákok és a magyarok közös érdeke" - húzta alá a szlovák EP-képviselő.

 Az Európai Parlament kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.

Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

Nem kér bocsánatot Kassa főpolgármestere

2011. július 4. (MTI)

Nem hajlandó bocsánatot kérni Kassa főpolgármestere azért, mert egy, a városi hivatal által áprilisban kiadott alkalmi kiadványban vulgáris jelzővel illették a magyarokat - írja a Szabad Újság című szlovákiai magyar társadalompolitikai hetilap legújabb számában.

Az áprilisi kiadvány miatt a közelmúltban tíz kassai magyar szervezet vezetője nyílt levélben szólította fel a város főpolgármesterét, Richard Rasit, hogy kérjen bocsánatot a város magyar nemzetiségű polgáraitól. A nyílt levelet egyebek között a Kassai Magyarok Fóruma, a Csemadok, az MKP, a Márai Sándor nevét viselő polgári egyesület írta alá.

A bocsánatkérés azonban a mai napig várat magára.

A Szabad Újság szerint a sajtótermék (a Hokejovy zurnál című jégkorong szaklap rendkívüli kiadása), amelyet a 2011-es jégkorong világbajnokság és a Kassai Napok alkalmából adtak ki, kilencvenezer háztartásba jutott el.

"A magyarok körében kialakult felháborodásra az adott okot, hogy a lap tizedik oldalán Jirka Holecek (volt jégkorongozó) tollából egy visszaemlékezés olvasható arról, hogy a csehek egykoron +kurva magyaroknak+ titulálták a kassai jégkorongcsapatot" - írja a Szabad Újság.

"Nem titok, hogy a kassai jégkorongozókat a szövetségi (csehszlovák) állam idején a cseh stadionokban magyaroknak csúfolták, bár paradox módon a kassai mezt többnyire csehek hordták, akik éppen katonaéveiket töltötték. +Emlékezetes a kladnói mérkőzés, ahol az egyik szurkoló kurva magyarnak nevezett+" - áll a Hokejovy zurnál rendkívüli kiadásában.

Filipkó József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kassai szervezetének elnöke, önkormányzati képviselő véleménye szerint ilyen sértő kifejezéseknek sehol sem lenne szabad megjelenniük, főleg nem egy Kassa városa által megjelentetett kiadványban. Az ügy legújabb fejleménye, hogy Filipkó a város június 21-i önkormányzati ülésén interpellációban szólította fel Rasit, kérjen bocsánatot a kassai magyar közösségtől.

A főpolgármester válaszában kijelentette: nem kér bocsánatot mások kijelentéséért, majd többek között hozzáfűzte, hogy hasonló megnyilvánulások jellemzik a magyar kormányt is.

Átadták a szlovák Nemzetiségünkért-díjakat

2011. július 2. (MTI)

A magyarországi szlovákok napja ünnepségsorozat alkalmából Nagybánhegyesen adta át szombaton az Országos Szlovák Önkormányzat (OSZÖ) a Nemzetiségünkért-díjakat.

Az ökumenikus áhítatot követően az elismerést idén hárman vehették át Fuzik Jánostól, az OSZÖ elnökétől a dél-alföldi településen.

A Tótkomlóson született Molnár Pálné főiskolai tanulmányai befejezése után szlovák nyelvet tanított Csanádalbertiben és Pitvaroson. Ekkor már bekapcsolódott a közéletbe, aktív szervezője volt a szlovák kulturális rendezvényeknek, amatőr színházban játszott, tagja volt a pitvarosi énekkarnak, és sok éven át vezette a Szlovákok Klubját. Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozott. Neki köszönhető a Komlósi Szlovákok Szervezete, mely mindmáig munkálkodik a nemzetiségi területen. Több kiadványban is közreműködő volt.

A második kitüntetett a Rozmaring Asszonykórus lett. A rudabányácskai asszonykórus 1996-ban alakult azzal a céllal, hogy gyűjtse, életben tartsa, megőrizze és továbbadja a zempléni régió régi dalait és hagyományait.

Harmadikként Zsilák Mária egyetemi tanár, kutató, a nemzetiségi iskolaügy szakértője érdemelte ki az elismerést. A nagybánhegyesi születésű pedagógus, szlovák irodalom szakos középiskolai tanári és cseh filológia szakos diplomát szerzett. Ezt követően az ELTE szlovák tanszékének külső munkatársa, később tanársegédje lett. Számtalan nyelvészeti előadást tart, tudományos érdeklődése elsősorban a magyarországi szlovákok nyelvére irányul. Ebből a szempontból kutatja nemzetisége néprajzi értékeit. Sok könyv szerkesztője, harmadik kötete a Magyarországi szlovákok népi gyógyítása 2009-ben jelent meg. Jelenleg az ELTE szláv nyelvészet doktorandusz iskolájának vezetője, a Magyarországi Szlovákok Kutatóintézetének megalapítása óta külső munkatársa.

Az eseményen köszöntőjében Latorcai Csaba, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, a kormány az elmúlt egy évben kiemelt figyelmet fordított a nemzetiségek ügyére. A legfontosabb cél, hogy megfelelő érzékenységgel közelítsenek a nemzetiségek kulturális igényeihez, kulturális autonómiájához. A jövő feladatainak megoldásában cél, hogy partnerek legyenek a kisebbségi közösségek országos képviseletei, az országos kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek - hangsúlyozta. Hozzátéve: a közelmúltban a közigazgatási és igazságügyi miniszter a 13 nemzetiség országos önkormányzatával kötött stratégiai megállapodást.

Az elmúlt egy év munkáját felidézve elmondta: több jogot is biztosít a nemzetiségeknek az áprilisban elfogadott alaptörvény. A közös munka azonban ezzel nem fejeződött be, a sarkalatos törvények szabályozzák majd a nemzetiségek részvételét az ország irányításában. Emellett szintén a közeljövőre vár a civil szervezetekről szóló törvény elfogadása, a köz- és felsőoktatás átalakítása. Ezek hatással lesznek a nemzetiségek életére, köztük a szlovákokéra is, így mint fogalmazott, kéri, hogy a nemzetiségek észrevételeikkel segítsék a kormány munkáját. Fontosnak nevezte emellett, hogy az őszi népszámláláson minél többen kérdezőbiztosként is részt vegyenek.

Új Szó: alaptalan a szlovákok félelme Dél-Szlovákia elcsatolásáról

2011. július 1. (MTI)

Mindent vissza? cím alatt közöl kommentárt az Új Szó című szlovákiai magyar napilap pénteken azt fejtegetve, hogy alaptalan a szlovákok attól való félelme, hogy Budapest Dél-Szlovákia elcsatolásán fáradozik.

"A kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény e heti parlamenti vitájában a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt képviselői újra a szlovák nemzethalállal fenyegettek, azzal riogatva a szlovák választókat, hogy a kisebbségek nyelvi jogait bővítő jogszabály elfogadásával Szlovákia egy lépéssel újra közelebb került Dél-Szlovákia elszakadásához. Az ilyen heves parlamenti vitákat követően az itt élő magyaroknak a szlovák ismerőseik előtt gyakran kell magyarázkodniuk, hogy Magyarországnak esze ágában sincs elszakítania Szlovákia déli részét" - mutat rá cikkíró Molnár Iván.

Megjegyzi: a magyaroknak nincs könnyű dolguk, hiszen mára a mérsékeltebb szlovák média is nap mint nap azt sulykolja az emberekbe, hogy a jelenlegi magyar politikai vezetés a történelmi Magyar Királyság feltámasztásáról álmodik.

"Megalapozott ez a véleményük? Ha eltekintünk a szubjektív nemzeti érzelmektől, a válasz egyértelmű: nem" - szögezi le az Új Szó.

Felteszi a kérdést: mit nyerne Magyarország egy esetleges határmódosítással?

"Ha ez kizárólag a magyarok által lakott régiókat érintené – amiben nem lenne benne Pozsony, Kassa és a Nyitrai járás sem – nagyjából félmillió magyart és, a terület nagyságától függően mintegy 600-800 ezer, magyarul többnyire nem, vagy csak nagyon rosszul beszélő szlovákot, akik semmilyen formában nem kötődnek Magyarországhoz, és akik mindent elkövetnének, hogy mihamarabb visszakerüljenek az anyaországhoz" - fejti ki a lap.

Az újság szerint "már ez önmagában fenekestül felforgatná az egész magyar politikai rendszert, hiszen a nemzeti érzelmű magyar pártok asszimilációs törekvései miatt a magyar politikai és jogrendszerben ugyanolyan deviáns folyamatok indulnának be, mint amilyeneket a jelenlegi szlovák politika produkál".

"Nem hivatkozhatunk a gazdasági érdekekre sem, hiszen Dél-Szlovákia az ország egyik legkevésbé fejlett régiója, elhanyagolt infrastruktúrával, magas munkanélküliséggel, szétvert élelmiszeriparral. Magyarországnak már ma gondot okoz a mezőgazdasági termékek értékesítése, egy mezőgazdasági jellegű terület megszerzése inkább nyűgöt jelentene számára mint előnyt" - vélekedik a szerző.

"Az igazság az, hogy a magyar államérdek jelenleg azt diktálja, hogy a dél-szlovákiai magyarlakta régiók megmaradjanak Szlovákiának" - állítja a lap.

Hozzáteszi: "A fent említett okokon kívül ugyanis ennek egy hatalmas előnye is van a magyar politika számára. A szlovákiai magyar kisebbségen keresztül befolyásolhatja a szlovák politikai és gazdasági döntéseket."

"A szlovák politikusok már nemegyszer bebizonyították, hogy úgy táncolnak, ahogy a magyar politikusok fütyülnek. Egy esetleges határrevízió csak fordítana a kockán. Az ezzel riogató szlovák politikusok számára tehát csak egy kérdésünk lehet: minek lenne Magyarországnak a problémás Dél-Szlovákia, ha – nagyrészt a szlovák politikusoknak is köszönhetően – már most hatalmat gyakorolhat egész Szlovákia felett?" - záródik az Új Szó kommentárja.

Nem az idén, hanem 2009-ben készült a szlovákiai magyarokat is érintő felmérés

2011. július 1. (MTI)

Nem az idén, hanem még 2009 végén készült az a szlovákiai magyarokat is érintő nemzetközi felmérés, amelynek nemrég közzétett eredményei nagy érdeklődést és vitát váltottak ki a szlovákiai magyarság körében.

A Sme című pozsonyi liberális napilap június 18-i számában közöltek szerint a szlovákiai magyarok több mint kétharmada otthon érzi magát Szlovákiában, hazájának tartja az országot, és állítólag nem akar magyar állampolgárságot.

A Felvidék Ma című hírportál most kiderítette, hogy a szlovákiai magyarok körében a felmérést 2009 novemberében és decemberében végezték el. A hírportál megszerezte a 45 oldalas jelentést is, amelyből kitűnik, hogy a kérdések megfogalmazása nem volt olyan egyértelmű, ahogy az az eredmények alapján tűnik, s az egész anyag másféle értelmezésre is lehetőséget ad.

"De a felmérés kérdése sem úgy volt megfogalmazva, hogy valaki akarja-e a magyar állampolgárságot, hanem, hogy mit tart fontosnak ahhoz, hogy valakit +igazi magyarnak+ tekinthessünk? A válaszadók 38 százaléka gondolta úgy, hogy a magyar állampolgárság ehhez szükséges, ez viszont nem válasz arra a kérdésre, hogy akarja-e a magyar állampolgárságot. A magyarságot pedig sokkal többen (két és félszer annyian) tartják legfontosabb identitásbeli jellemzőnek, mint a szlovák állampolgárságot!" - olvasható a honlapon.

A szerző, Oriskó Norbert szerint "hasonlóan zavaros az a következtetés, hogy a szlovákiai magyarok otthon érzik magukat Szlovákiában, amely országot a hazájuknak tartják. Ezt a következtetést a következő kérdésből adott válaszokból vonták le: +Amennyiben lenne rá lehetősége, és kapna rá anyagi támogatást, elköltözne más országba?+ Erre a kérdésre a megkérdezettek 7,2 százaléka válaszolt egyértelmű igennel, valószínűleg igennel - 15,9 százalék. Azt, hogy nem, a megkérdezettek 68,7 százaléka mondta. A kérdés viszont nem arról szól, hogy a felvidéki magyar mit tart hazájának, hanem, hogy hová kötődik. A szlovákiai magyarok pedig kimondták: nem hagyják el szülőföldjüket!"

Gyurgyík László szociológus a hírportál érdeklődésére elmondta: ő is betekintett a felmérésről készült jelentésbe, a közvélemény-kutatás szerinte korrekt módon zajlott, de teljesen más kérdés, hogy annak eredményeit ki hogyan értelmezi, tálalja.

"Jómagam leginkább az eredeti forrástáblázatokat keresem. Ahol látom a számokat, értelmezések nélkül. A kommentárok ugyanis még ugyanazon felmérés ismertetéseinél is nagyban különbözhetnek. Ez nem új keletű dolog. Emlékezzünk csak a Churchillnek tulajdonított mondásra: +Csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok!+" - nyilatkozta Gyurgyík.

A felmérésre az Európai Bizottság ENRI-East projektjén belül került sor, amely a Kelet-Európában élő etnikai kisebbségek identitástudatát kutatta. A kutatást nyolc országban végezték: Oroszország Kalinyingrádi területén, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban, Litvániában, Lettországban, Magyarországon és Szlovákiában. A nyolc országból 2009-ben mintegy 7000 személyt kérdeztek meg, ebből 801-en voltak a szlovákiai magyarságból.

A szlovákiai közvélemény-kutatást a Focus ügynökség bonyolította le 2009 novemberében és decemberében. A felmérés reprezentatív, a minta kiválasztásánál figyelembe vették a megkérdezettek nemét, műveltségét, és főleg a lakóhely szerinti (regionális) megoszlást. A szlovákiai felmérést Ladislav Machácek, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora vezette.