Zlatko Papuček válogatásában

A szlovák államfő másodszorra sem írta alá a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011. június 30. (MTI)

Másodszorra sem írta alá a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök, de ez már nem akadályozza a jogszabály hatályba lépését.

Az eredetileg május végén elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amelyet Ivan Gasparovic államfő megvétózott és egészében elutasításra javasolt, kedden szavazta meg újra a szlovák törvényhozás, de aláírását Gasparovic ezúttal is elutasította.A szlovák államfő döntéséről Marek Trubac szóvivő adott tájékoztatást csütörtökön, azzal indokolva a döntést, hogy a parlament változások nélkül fogadta el a jogszabályt, figyelmen kívül hagyva az elnök kifogásait.

A hatályos szabályok szerint azonban a törvény most már az államfő aláírása nélkül is életbe lép.

A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait.

Kifogásait Gasparovic egy tízoldalas jegyzékben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, s a többség ismét igent mondott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Módosító javaslatok megtételére most nem volt lehetőség.

A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenhet a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A gyakorlatban azonban mindez csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során is eléri a 15 százalékot.

Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el.

Dzurinda szerint megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban

2011. június 30. (MTI)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az elmúlt egy év alatt megnyugodott a légkör a szlovák-magyar viszonyban, a felek megtalálták a módját a kényes témák megvitatásának, és fokozatosan teret nyitnak a pozitív együttműködés számára.

"Szeretném elmondani, hogy megtaláltuk a módját annak, miképp beszéljünk a vitatott témákról, javítottuk a kommunikációt és teret teremtünk az együttműködés számára, amely kedvező hatással van az állampolgárok mindennapi életére" - jelentette ki Dzurinda a két ország viszonyáról csütörtökön Pozsonyban, azon a sajtóértekezleten, amelyen külügyminisztersége első évét értékelte. Hozzátette: a vitatott kérdések esetében Pozsony konkrét lépéseket kezdeményezett úgy a kétoldalú viszonyban, mint a nemzetközi intézmények talaján is.

Dzurinda leszögezte: Szlovákia egyaránt elutasítja a populizmus és a nacionalizmus minden megnyilvánulási formáját, mert következményeik veszélyesek.

"Stratégiánk világos: kapcsolatainkat szakmai alapokra kell helyezni, de ugyanúgy szükség van az önbizalomra és természetesen a türelemre is" - fejtette ki a szlovák diplomácia vezetője. Hangsúlyozta: Európa már megértette Szlovákiát.

"Mindenki, aki elolvassa a Velencei Bizottság jelentését (az új magyar alaptörvényről) megállapíthatja, hogy Európa már teljesen megértett minket olyan kérdésekben, mint az egyéni és a kollektív jogok, a kollektív (kisebbségi) önkormányzatok elfogadhatósága, illetve el nem fogadhatósága" - pontosított Dzurinda.

"A Velencei Bizottság jelentéséből nyilvánvaló - vélekedett a miniszter -, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárokért is Szlovákia viseli a felelősséget, s erről nem is kíván lemondani."

"A lényeg a légkör megnyugvása, az együttműködés légkörének a megteremtése" - összegezte a szlovák-magyar viszonyban szerinte egy év alatt beállt változást Dzurinda. Megjegyezte, hogy Szlovákia nem csak képletesen, de a gyakorlatban is támogatja a szlovák-magyar hídépítést.

"Támogatjuk a hídépítést, és nem csak képletesen, de az Ipoly felett is. Előkészületben van a Duna-híd felújítása és más projektek is vannak, például a Kassa-Miskolc autópályás közúti összeköttetés megteremtése" - mondta a szlovák diplomácia vezetője.Kérdésre válaszolva a miniszter azt mondta, hogy Szlovákia továbbra is várja Budapest válaszát a kettős állampolgárság rendezésére szolgáló szerződésjavaslatára. Megjegyezte: Martonyi János magyar külügyminiszter szombati rajkai találkozójukon arról tájékoztatta, hogy a magyar válasz rövidesen elkészül. A miniszter azt mondta: a válasz tartalmát még nem ismeri, de Szlovákia kész minden eshetőségre reagálni.

Dzurinda a sajtóértekezleten pozitívan beszélt Magyarország EU-elnökségéről. Úgy vélte: Magyarország nagyon jól összekapcsolta prioritásait az európai és a közép-európai kérdésekkel. Külön méltatta a Budapest által keresztül vitt Duna-stratégiát, romastratégiát, illetve Horvátország EU-csatlakozásának elősegítését.

Pozsony tudomásul vette a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság ajánlásait

2011. június 29. (MTI)

A szlovák kormány szerdán tudomásul vette a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság azon ajánlását, hogy a magyar kisebbségi iskolák tanulóinak és diákjainak több alternatív tankönyv és más tananyag is a rendelkezésükre álljon.

A vegyes bizottság még februárban ülésezett, de az ülésen elfogadottakkal csak szerdán foglalkozott a kormány. Az ülésről szóló jelentést a kabinet tudomásul vette - közölte a SITA, kereskedelmi hírügynökség.

"A szlovák fél szintén erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy fordítások helyett olyan tankönyvekből lehessen tanulni, melyet szlovákiai magyar szakértők írtak" - áll a vegyes bizottság tizedik ülésének jegyzőkönyvében.

A magyar fél ugyancsak szeretné, ha Szlovákiában megfontolnák egy önálló módszertani és pedagógusi oktató központ létrehozását, ahol a magyar tanárokat oktatnák, valamint azt, hogy a magyar iskolákban a pedagógiai dokumentációt is két nyelven vezethessék.

A vegyes bizottság a magyar kormány felé is tett három ajánlást - írja a SITA. Ezek szerint Magyarországnak mérlegelnie kell a területi és országos kisebbségi önkormányzatokra vonatkozó választási előírások megváltoztatását úgy, hogy az elektori választás helyett ezeken a szinteken is közvetlen választások legyenek. A szlovák fél véleménye szerint ez egyebek közt erősítené a szavazási folyamat demokratikus és igazságos voltát.

A vegyes bizottság azt ajánlotta továbbá, hogy az Országos Szlovák Önkormányzat rendelkezzen a helyi kétnyelvű oktatást folytató nemzetiségi művelődési intézményekre vonatkozóan alapító joggal, az illetékes szakminisztériummal megkötött közoktatásról szóló megállapodás alapján.

A szlovák parlament újra megszavazta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011. június 28. (MTI)

A szlovák parlament kedden változások nélkül újra jóváhagyta a május végén elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt, amelyet azonban Ivan Gasparovic államfő megvétózott és egészében elutasításra javasolt.

A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve hogy állítólag korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait.

A 150 tagú törvényhozásban a keddi szavazáskor a jogszabályt 77 képviselő támogatta, ami elegendő volt az államfő vétójának felülírásához.

Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el. Ennek alapján a parlament most csak a törvény egészéről szavazhatott, s a többség ismét igent mondott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Módosító javaslatok megtételére most nem volt lehetőség.

A vitában az ellenzék ismét élesen bírálta a jogszabályt, "magyarosításnak", a szlovák állam érdekeivel ellentétesnek minősítette, s Orbán Viktor állítólagos "revizionista politikájának" érvényesüléséről beszélt.

A módosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot.

Hasonlóan az államnyelvtörvényhez a kisebbségi nyelvhasználati törvény megsértéséért is pénzbüntetés jár, mégpedig 50 eurótól 2500 euróig. A Szlovákia területén hagyományosan használt kisebbségi nyelveknek a törvény a bolgár, a cseh, a horvát, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a ruszin és az ukrán nyelvet ismeri el.

A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok, engedmények árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.

A Híd az elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényt a kisebbségi jogok bővítésé terén elért előrelépésnek minősítette, míg a Magyar Koalíció Pártja (MKP) szerint az eredmény "alig érzékelhető".

Tizenkét év után ismét magyar-szlovák védelmi miniszteri találkozó

2011. június 28. (MTI)

A hadisírok gondozásáról kötendő megállapodáshoz kérte szlovák kollégája segítségét Hende Csaba honvédelmi miniszter kedden Budapesten, Lubomír Galko erre ígéretet tett; tizenkét év után először tartottak hivatalos kétoldalú védelmi miniszteri találkozót.

A plenáris tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Hende Csaba elmondta: a szlovák-magyar katonai kapcsolatok kiegyensúlyozottak és problémamentesek.

A tárgyaláson a két miniszter áttekintette az aktuális biztonságpolitikai kérdéseket, a kétoldalú katonai kapcsolatokat és a magyar EU-elnökségi tapasztalatokat, továbbá meghatározták az együttműködés lehetséges új területeit is.

A szlovák fél kifejezett érdeklődést mutatott például az önkéntes tartalékos rendszer iránt - mondta Hende Csaba.

 Lubomír Galko ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az önkéntes tartalékos rendszerről hasznos és fontos információkat kapott tárgyalópartnerétől, hamarosan Szlovákiának is lépnie kell ebben az ügyben.

Hende Csaba szólt arról is, hogy a megbeszéléseken áttekintették a soros magyar EU-elnökség egyik fő védelempolitikai célját, a védelmi képességek regionális csoportosítását és megosztását.

A magyar tárcavezető megköszönte kollégájának a tavaly októberi kolontári vörösiszap-katasztófa idején nyújtott szlovák segítséget.

Arra kérte Lubomír Galkót, személyesen járjon közbe a szlovák belügyminiszternél azért, hogy meg lehessen kötni a már 10 éve húzódó megállapodást a hadisírok gondozásáról. A szlovák miniszter erre ígéretet tett.

Lubomír Galko örömét fejezte ki, hogy 12 év elteltével hivatalos kétoldalú magyar-szlovák védelmi miniszteri találkozót tartottak. Meggyőződése - mondta -, hogy a mostani találkozó intenzívebbé teszi az együttműködést a magyar és a szlovák hadsereg között. Megjegyezte, hogy már most is jó az együttműködés például a katonai missziókban, Afganisztánban és a Balkánon.

A szlovák védelmi miniszter hétfőn Kolontáron járt, megtekintette a vörösiszap-katasztrófa helyszínét. A magyar katasztrófavédelem tevékenységét méltatva rendkívülinek nevezte, hogy az országban külön katasztrófavédelmi szervezet működik, és elmondta, hogy szorgalmazza majd Szlovákiában is a katasztrófavédelmi hivatal felállítását.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. Egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki, az áradás három települést - Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely - öntött el. A szerencsétlenség következtében tízen meghaltak és több mint százhúszan megsérültek.

Magyar nyelvhasználatot követelő feliratok Révkomáromban és Dunaszerdahelyen

2011. június 27. (MTI)

A magyar nyelv használatát követelő matricák jelentek meg hétfőre virradóra azoknak a révkomáromi és dunaszerdahelyi boltoknak a kirakatain és az irodák ajtaján, melyek cég- és reklámtábláján kizárólag szlovák feliratok olvashatók - közölte a Bumm című szlovákiai magyar hírportál.

Elsőként - tíz nappal ezelőtt - Somorján jelentek meg hasonló matricák.

"Folytatódik a gerillakampány: újabb magyarlakta városokban tűntek fel magyar feliratokat követelő matricák. Hol a magyar felirat?" - áll a cédulákon, melyek Révkomárom és Dunaszerdahely utcáin jelentek meg hétfőre virradóra. A kétnyelvű matricákat olyan üzletek kirakataira, útjelző táblákra, cég- és reklámtáblákra ragasztották ki ismeretlenek, melyeken csak szlovák feliratok voltak láthatóak. "Hol a magyar felirat? Tiszteld a város nyelvi többségét!" - áll a matricákon magyarul, majd alatta szlovákul a következő mondat: 'Feliratokat magyarul is! (Nápisy aj po madarsky!)" - írta a Bumm.

Azt továbbra sem tudni, hogy ki áll a gerillakampány mögött. A hírportál szerint elképzelhető, hogy mind a három városban ugyanazon csoport akciójáról van szó. Az utóbbi időben más eszközökkel, de több civil szervezet és a sajtó is felhívta a figyelmet a magyar feliratok hiányára.

Az Egy Jobb Komáromért Polgári Kezdeményezés a közelmúltban sikeresen tiltakozott a révkomáromi kórház üdvözlőtáblájának "elszlovákosodása" ellen. Az egynyelvű táblát rövid időn belül kétnyelvűre cserélték ki.

Somorján a képviselő-testület a matricakampány után egy határozatot fogadott el, mely a várostól támogatásban részesülő szervezeteknek előírja a kétnyelvűséget, míg a városban tevékenykedő vállalkozásokhoz felhívást intéz, miszerint a szlovák mellett a magyar nyelvet is használják kommunikációjuk során - közölte a Bummal Bárdos Gábor polgármester.

A Szlovákiában jelenleg érvényben lévő jogszabályok lehetővé teszik ugyan, hogy a vállalkozók és más jogi személyek a cégtáblákon és hasonló feliratokon az államnyelv mellett a kisebbségek nyelvét is használhatják, de ezzel a lehetőséggel még a magyarok sem élnek következetesen.

Magyar-szlovák-osztrák miniszteri kerékpártúra a Duna-stratégia támogatására

2011. június 25. (MTI)

Martonyi János külügyminiszter szerint a Duna-stratégia legfontosabb üzenete a régió népeinek az együvé tartozása.

"Ez a stratégia számunkra itt, a Duna-medencében, Közép-Európában mindig egy egészen különleges jelentést hordozott" - jelentette ki Martonyi szombat délután Rajkán, az osztrák-szlovák-magyar külügyminiszteri kerékpártúra befejezése utáni sajtóértekezleten.

A miniszter felsorolta a Duna-stratégia egyes elemeit, majd leszögezte: "Ezek mind fontos dolgok, de van egy még fontosabb elem: benne van a közép-európai összetartozás üzenete, és ezt tartjuk mi a legfontosabbnak."

Az ausztriai Bergből a szlovákiai Pozsonyon át a magyarországi Rajkáig tartó mintegy 30 kilométeres kerékpártúrán Michael Spindelegger osztrák, valamint Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter vett részt. Martonyi más sürgős elfoglaltsága - a kínai miniszterelnök budapesti tárgyalásain való részvétel - miatt nem kerékpározott, s partnereit Rajkán az Aranykárász kempingben fogadta.

A miniszteri kerékpártúrára abból az alkalomból került sor, hogy az Európai Tanács pénteken elfogadta a Duna Régió Stratégiáját, amely a folyam melletti országokat érinti. A Duna-stratégia kiemelt része volt a magyar európai uniós elnökség programjának.

A Duna-térség nyolc uniós tagállamot (Németország, Ausztria, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária és Románia) és az EU-n kívüli hat országot (Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Ukrajna és Moldova) foglal magába, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése.

A miniszterek rövid beszédeikben a Duna-stratégia emberi dimenzióinak fontosságára is rámutattak. "A Duna-stratégia lényege az összetartozás" - válaszolta az MTI tudósítójának kérdésére Martonyi.

Spindelegger az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: "Jelképes, figyelemre méltó emberi érték, hogy ma az államhatárokat szabadon, kerékpárral is át lehet lépni. Ezt meg kell becsülnünk."

Dzurinda szintén az MTI-nek azt mondta: "Szlovákia azzal számol, hogy a Duna-stratégia megvalósítása a jövőben erősíteni fogja a térség népeinek gazdasági és kulturális együttműködését is."

A szlovák és az osztrák külügyminiszter a sajtóértekezleten röviden méltatta a most záruló magyar EU-elnökséget is, és egybehangzóan sikeresnek minősítette azt.

A Külügyminisztérium nem érti Dzurinda kijelentéseit

2011. június 24. (MTI)

A budapesti Külügyminisztérium érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartja Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter kijelentéseit, miszerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel - olvasható a tárca közleményében, amelyet pénteken küldött az MTI-nek.

A Külügyminisztérium megelégedéssel fogadta, miszerint az Európa Tanács Velencei Bizottsága üdvözli, hogy a magyar alaptörvény a demokrácián, a jogállamiságon és az alapvető jogok védelmén alapuló alkotmányos rendet hoz létre. A szaktárca különösen üdvözöli, hogy az alaptörvény D cikkében foglaltak elemzése során a Velencei Bizottság hangsúlyozza: a magyar hatóságok megerősítették, e rendelkezésnek nem tulajdonítanak területen kívüli (extraterritoriális) hatályt. Ezt az értelmezést - miként már többször is tették - ismételten megerősítik - írta a szaktárca.

Ezért különösen érthetetlennek és megmagyarázhatatlannak tartják Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter kijelentéseit, amelyek szerint a Velencei Bizottság Magyarországot politikájának módosítására hívja fel. "Politikánk módosítására nem látunk okot, az továbbra is a jószomszédi kapcsolatok erősítését szolgálja" - áll a közleményben.

Összekötik a magyar és a szlovák úthálózatot Keleten

2011. június 24. (MTI)

Magyar-szlovák államközi megállapodást írtak alá a szlovákiai R4-es és a magyarországi M30-as gyorsforgalmi utak összekötéséről pénteken a kelet-szlovákiai Kenyhecen a két ország képviselői, Völner Pál magyar szakállamtitkár és Ján Figel szlovák szakminiszter.

"Megegyeztünk az úthálózat összekötésének helyében, de nem az időpontjában. A szlovák fél nevében mindenkit biztosíthatok arról, hogy az R4-es gyorsforgalmi út 2013-ra elkészül, úgy hogy használható legyen, hiszen abban az évben lesz Kassa Európa kulturális fővárosa" - jelentett ki Figel a dokumentum aláírásakor. Hozzátette: Szlovákia és Magyarország keleti régióinak egyaránt szükségük van a gazdasági fejlesztésre, de ehhez jó utak kellenek.

"Igyekszünk összehangolni beruházási terveinket a szlovák féllel. Szeretnénk például új hidat építeni Komárom és Révkomárom között. Kiemelt terveink közé tartozik az Ipoly-hidak építése is" - mondta Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára. Leszögezte: Magyarország és Szlovákia együttműködése a közlekedés terén nagyon jó és magas színvonalú.

Ennek bizonyítéka az is, hogy június 24-től kezdve Sátoraljaújhelyen a gépkocsiforgalom előtt is megnyílik a szlovák-magyar határ, amelyet Magyarország és Szlovákia schengeni övezethez történt 2007-es csatlakozása óta csak gyalogosok, kerékpárosok használhattak szabadon - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Szakértők szerint Szlovákiának fontos az R4-es gyorsforgalmi út, mert összeköti Kelet-Szlovákiát Magyarországgal és Romániával is. Kassa és a magyar határ mellett fekvő Miglécnémeti (Milhost) közötti R4-es út feladata az lesz, hogy biztonságosan átvezesse Kassától a magyar határig a kamionforgalmat, gyors összeköttetést teremtsen Kassa és Miskolc, lényegében Kelet-Szlovákia és Magyarország között. A magyar oldalon a Tornyosnémeti-Miskolc M30-as útszakasz kapcsolódik hozzá.

Figel azt mondta, hogy Magyarország az M30-as befejezését két évvel a szlovák R4-es befejezése után tervezi átadni. Az R4-es építésére pályázaton a Skanska társaság szerzett jogot, amely már meg is kezdte a munkát. A szlovákiai szakasz mintegy 14 kilométer hosszú, a tervezett költségek meghaladják a 78 millió eurót. Ezt az összeget részben az európai alapokból teremtik elő.

Az R4-es gyorsforgalmi út része a TEN-T transzeurópai úthálózatnak és a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő Via Carpatia transzeurópai közlekedési korridornak is.

Az SNS megvizsgáltatná, hogy Szlovákiából ki kapott magyar állampolgárságot

2011. június 24. (MTI)

A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) felszólította a pozsonyi főügyészséget, vizsgálja meg, mely szlovák állampolgárok kaptak magyar állampolgárságot a kettős állampolgárságot lehetővé tevő magyar törvény alapján.

"A beadványt a pénteki nap folyamán az SNS képviselői személyesen adták át a főügyészségen" - erősítette meg pénteken Jana Benková, a párt szóvivője az MTI tudósítójának kérdésére.

Az ellenzéki párt szerint fennáll a tömeges törvénysértés gyanúja, ezért szükség van az ügy kivizsgálására. Az SNS azt gyanítja, hogy eddig már több száz szlovákiai lakos kért és kapott magyar állampolgárságot, akik ezzel a hatályos szlovákiai szabályozás szerint elveszítették szlovák állampolgárságukat. A párt véleménye szerint ezért a főügyészségnek fel kellene szólítania a kormányt, hogy tegyen lépéseket ez ügyben, s próbálja meg kideríteni, kik kaptak már magyar állampolgárságot.

Benková felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák állampolgárság számos jogot ad, egyebek között választójogot, illetve bizonyos közéleti és állami tisztségekbe való megválaszthatóság, kinevezés jogát. "Ezért nagyon fontos tudni, hogy kik azok a személyek, akik a magyar állampolgárság megszerzése következtében elveszítették szlovák állampolgárságukat, de ezt titkolják" - magyarázta a szóvivő.

Andrej Danko, az SNS alelnöke már korábban azt nyilatkozta: az ügyészségnek azt is meg kellene vizsgálnia, hogy az eltitkolt kettős állampolgárságú személyek kapcsán nem szivárognak-e ki titkos információk.

Szlovákiában eddig mindössze Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke volt az, aki január elején nyilvánosan közölte, hogy magyar állampolgárságért folyamodott. Kérvénye sorsáról Berényi azonban nem kíván tájékoztatást adni.

A szlovák belügyminisztérium közigazgatási osztálya májusban levélben fordult Berényihez, hogy nyilatkozzon: pártja április 14-i közgyűlésének idején Szlovákia állampolgára volt-e, mert egy más ország állampolgárságának felvételével automatikusan elveszíti a szlovákot.

Ha pedig a szlovák állampolgárságát elveszítette, a politikai pártokról szóló törvény értelmében a Magyar Koalíció Pártjának elnöke sem lehet. Pártelnöki funkcióba ugyanis csak szlovák állampolgárságú egyént választhatnak. Berényi lakonikus, szintén levélben elküldött válasza: "A levél tartalmát tudomásul vettem."

A szlovák oktatásügy csak lefordított történelemtankönyveket akar a magyar iskolákban

2011. június 23. (MTI)

A szlovák oktatásügyi minisztérium azt szeretné, ha a magyar tanulók továbbra is a szlovák iskolák számára készített történelemtankönyvek magyar fordításait használnák - írja az Új Szó című pozsonyi magyar napilap pénteken.

Az újság emlékeztet: a magyar tanítási nyelvű iskolák számára készült történelemkönyvek terjesztését még Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) oktatásügyi minisztere állította le a Fico-kormány idején, s a helyzet a kormányváltás óta eltelt egy év alatt sem változott. Az új tantervek alapján kiírt pályázat nyertes műveit a pedagógiai kiadó ugyanis automatikusan lefordíttatja.

"Amikor szóba hoztam a Kovács–Simon féle tankönyveket, azt a határozott választ kaptam, hogy azok a tantervek, amelyek alapján ezek készültek, már nem érvényesek" – mondta a lapnak Urbán Zsolt, a kiadó munkatársa.

A Kovács–Simon féle tankönyvek újbóli terjesztésére Jaroslav Ivanco oktatásügyi államtitkár áprilisban szóbeli ígéretet tett Ozvald Erzsébetnek, a Híd párt oktatáspolitikusának. Előrelépés viszont nem történt. A témáról az elmúlt hónapokban a kormányhivatal kisebbségi oktatásért felelős osztálya is egyeztetett a minisztériummal, szintén eredménytelenül.

A kormányhivatal a jövő hétre találkozót kezdeményezett az oktatásügyi miniszterrel, tájékoztatta a lapot Juhász László kisebbségi főosztályvezető. Rudolf Chmel kisebbségi kormányalelnök és Eugen Jurzyca oktatásügyi tárcavezető többek között arról is tárgyal majd, milyen történelemkönyveket kapjanak a magyar alap- és középiskolák.

"A minisztérium érveire azt tudom mondani: lehetséges, hogy azok a szlovák történelemtankönyvek, amelyeket most lefordítani készülnek magyar nyelvre, kompatibilisek az érvényes központi tantervekkel, de egyáltalán nem kompatibilisek a szlovákiai magyar diákok, szülők, iskolák igényeivel" - mondta a téma kapcsán Simon Attila, a révkomáromi Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője, a Kovács-Simon féle magyar történelemtankönyvek egyik szerzője.

Rámutatott: "A magyar iskolák nemcsak nyelvükben különböznek a szlovák iskoláktól, hanem céljaikban, tartalmi összetevőikben is. Ezért külön tanterveket, külön tankönyveket igényelünk." Hozzátette: "Elutasítjuk azt, hogy a magyar diákok a szlovák célközönségnek készített és a mi nemzeti történelmünket számunkra elfogadhatatlan módon beállító, történelmi múltunkat elhallgató tankönyvekből tanuljanak."

Simon Attila szerint hiba, hogy "Szlovákiában úgy készítenek központi tanterveket történelemből, hogy azokban a magyar iskolák specifikumait nem veszik figyelembe, s a mai napig ragaszkodnak ahhoz, hogy történelemből csak egyetlen érvényes igazságot lehet oktatni, bármilyen nyelvű iskoláról van is szó".

Pozsony és Budapest együttműködne a Duna-stratégia keretében

2011. június 23. (MTI)

A pozsonyi és a budapesti főpolgármester hasznosnak tartaná, ha a Duna-stratégia keretében Bécs, Pozsony és Budapest egyeztetné lépéseit.

Milan Ftácnik és Tarlós István csütörtökön Pozsonyban találkozott. Ftácnik a találkozó után újságíróknak elmondta: a három főváros megbízottat nevez ki, akik külön foglalkoznak majd a témával.

"Nagyon fontosnak tartom, hogy Budapest és Pozsony együttműködése a Duna-stratégia keretében is javuljon. Fővárosainknak csak haszna származhat abból, ha megismerik a partnerfőváros stratégiáját és elképzeléseit" - jelentette ki Ftácnik.

Hasonlóan fogalmazott a budapesti főpolgármester is. "Mindkét fővárosban munkacsoportok alakulnak, amelyek a stratégia megvalósításával fognak foglalkozni" - mondta Tarlós.

A Duna-stratégia tíz országot érint, s hivatalosan pénteken hirdetik meg Brüsszelben.

Ftácnik szerint Pozsony és Budapest önkormányzatainak problémái sok mindenben azonosak, "s hasznos, ha képesek vagyunk közös megoldásokat keresni, amelyre esetleg az európai alapokból pénzt is kérhetünk".

Ftácnik és Tarlós megállapodott abban, hogy a két főváros együtt fog működni az iskolaügy, a kultúra és a sport területén is. Kiemelten akarják kezelni az iskolák közötti kapcsolatok fejlesztését.

A két polgármester támogatja, hogy Budapesten pozsonyi, míg Pozsonyban budapesti hetet rendezzenek. Tarlós István fontosnak minősítette a turisztika fejlesztését is. Külön kiemelte az ifjúsági szervezetek közti kapcsolatok javítását.

Fico: Magyarországot az elszigetelődés veszélye fenyegeti

2011. június 22. (MTI)

Robert Fico, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) elnöke szerint Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az európai uniós elnökség bejezése után nemzetközileg elszigetelődik. A volt szlovák miniszterelnök szerdai pozsonyi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a mai magyar kormány ezt meg is érdemli.

"Magyarország az (EU) elnökség befejezése után nagyon bonyolult nemzetközi helyzetbe kerülhet, és lehetséges, hogy néhány kormány nyomást fog gyakorolni a magyar kormány elszigetelésére. Csak azt kapják, amit megérdemelnek, mert mindig ezt akarták" - mondta újságíróknak Fico a Smer árnyékkormányának tanácskozása után.

A Velencei Bizottságnak az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos állásfoglalásáról Fico azt mondta: csak megerősítette a Smernek azt a véleményét, hogy az új magyar alkotmányban az ország területén kívül is hatályos elemek vannak, illetve, hogy kollektív kisebbségi jogokról beszél.

A szlovák lakosság 40-45 százalékának támogatását élvező ellenzéki párt elnöke ismételten bírálta az Iveta Radicová vezette kormányt. Szerinte passzívan szemléli a magyar kormány politikáját, s nem reagál határozottan a budapesti lépésekre. Fico úgy vélekedett: ez annak következménye, hogy Iveta Radicová miniszterelnök és Mikulás Dzurinda külügyminiszter személyesen nagyon jóban van Orbán Viktor magyar kormányfővel.

Mikulás Dzurinda szerda délelőtti sajtótájékoztatóján a Velencei Bizottság dokumentumával kapcsolatban azt mondta: az állásfoglalás bizonyítéka annak is, hogy a szlovák diplomácia sikeresen teszi a dolgát, s eredményeket ér el, ellentétben a szlovák ellenzékkel, amely többnyire csak hangoskodik és hisztériát kelt.

Új alaptörvény - Prőhle: üdvözlendő, hogy a Velencei Bizottság szerint Magyarország jól működő parlamentáris demokrácia marad

2011. június 22. (MTI)

Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint üdvözlendő, hogy a Velencei Bizottság álláspontja szerint Magyarország továbbra is jól működő parlamentáris demokrácia marad, és nem sérül a jogállamiság az új alaptörvény hatálybalépésével.

A helyettes államtitkár szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette: a bizottság véleménye egyértelmű azt illetően, hogy az alaptörvénynek nincs "extraterritoriális jellege", és jogos, hogy a kormány felelősséget szeretne vállalni a határon túli magyarokért.

A Velencei Bizottság az új magyar alaptörvényről készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor megállapította, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.

Prőhle Gergely kérdésre válaszolva elmondta: Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter véleménye "sajátos és egyedi interpretációja" a bizottság álláspontjának. Egyértelmű, hogy a külhonban élő kisebbségekért elsősorban az az ország felelős, amelyben élnek, de egyik nemzetközi dokumentum sem vitatja, hogy az anyaország is vállalhat értük felelősséget - közölte.

A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a testület állásfoglalását. Pozsony szerint a bizottság teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.

Az államtitkár kifejtette: folyamatos a konzultáció Szlovákiával a kisebbségeket illetően, és a két ország vezetése ígéretet tett, hogy nem a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak.

Gulyás Gergely (Fidesz) országgyűlési képviselő hozzátette: üdvözlik, hogy Mikulás Dzurinda ilyen fontosnak tartja a testület állásfoglalását, de a bizottság minden véleményét, így a szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatos dokumentumot is érdemes lenne figyelembe vennie.

Prőhle Gergely szerint nem kétséges, hogy kritikai megállapítások is vannak az állásfoglalásban, de ezek végén mindig az szerepel, hogy a gyakorlati megvalósulás a döntő.

Úgy vélte, a bizottság álláspontja fontos állomása az alaptörvénnyel kapcsolatos nemzetközi visszhangnak. A magyar diplomácia több szempontból figyelembe veszi, tiszteletben tartja az állásfoglalást, és készen áll a konzultációra, ahogyan eddig is - mondta.

Gulyás Gergely kiemelte: alapjában véve kedvező a bizottság állásfoglalása, de vannak a dokumentumban olyan állítások, amelyeket nem tudnak elfogadni. A képviselő úgy vélte, egy ilyen részletes dokumentumnál természetes is, hogy egyes megállapításokkal nem értenek egyet.

Ugyanakkor hangsúlyozta, a bizottság állásfoglalása egyértelmű: Magyarország hatalommegosztáson alapuló demokratikus jogállam lesz az alaptörvény életbelépése után is.

A vitatott részletekkel kapcsolatban megjegyezte: korábban 28 területen volt szükség kétharmados törvényre, az új alaptörvény azonban csak 26 ilyen területet határoz meg.

Az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásáról közölte: a bizottságnak figyelembe kellene vennie, hogy az európai országokban többféle gyakorlat létezik e tekintetben. Az Alkotmánybíróság erősödik az új alaptörvénnyel - vélekedett.

Felidézte, a bizottság szerint nem volt megfelelő az együttműködés a kormány és az ellenzék között az alkotmányozásban, amivel egyetértenek, de úgy látják - mondta a fideszes képviselő -, hogy ezért az ellenzéket terheli a felelősség.

A képviselő megjegyezte: a bizottság üdvözölte, hogy márciusi ajánlásait figyelembe vette Magyarország az alaptörvény kidolgozásánál.

A felvidéki reformátusok is csatlakoztak a Magyar Református Egyházhoz

2011. június 22. (MTI)

A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) is csatlakozott az egész Kárpát-medencét magában foglaló egységes Magyar Református Egyházhoz a Generális Konvent temesvári plenáris ülésén - közölte a Magyarországi Református Egyház (MRE) hírszolgálata szerdán, a konvent zárónapján az MTI-vel.

Mint írták, a felvidéki egyház vezetői, Fazekas László püspök és Fekete Vince főgondnok, miután a konvent plenáris ülése egyhangúlag jóváhagyta csatlakozásukat, aláírták a ratifikációs csatolmányt. Ezzel tovább bővült a 2009. május 22-én létrejött Kárpát-medencei magyar református egység.

Az SZRKE májusban tartott zsinati ülésén döntött "a fenntartással való csatlakozásról" a Magyar Református Egyházhoz.

"2009-ben nem lezártunk, hanem elindítani szerettünk volna egy folyamatot, hogy később is legyen mód csatlakozási szándék kinyilvánítására" - mondta Bölcskei Gusztáv, az MRE zsinatának lelkészi elnöke. Fazekas László, az SZRKE püspöke pedig ismertette a csatlakozásról állást foglaló zsinati határozatot - közölték.

"Két év vívódás után úgy tűnt, találtunk olyan megoldást, amely elősegíti a békességes csatlakozást a Magyar Református Egyházhoz, ezt a zsinaton ratifikációs csatolmányként előterjesztettük, és a Generális Konvent elnökségével és jogi bizottságával is egyeztettük. Ez viszont ellenérzést váltott ki szlovák testvéreinktől, ezért a másik érzésem az aggodalom, mert nem tudjuk, hogy az aláírás után mi következik" - fogalmazott Fazekas László.

A májusi, a szlovákiai Hanván tartott zsinatot követő negatív médiakampány kapcsán kijelentette: érvényes zsinati döntéssel felhatalmazást kaptak arra, hogy a Magyar Református Egyház alkotmányát a ratifikációs csatolmány formájában aláírják, amely "biztosítja a szlovák egyháztagok függetlenségét, de megmaradó testvéri egységét a magyar egyházmegyékkel az SZRKE kebelében".

"Számunkra pedig ez azt biztosítja, hogy magyar református testvéreinkkel egy közösségben is élhetünk" - tette hozzá Fazekas László.

Dzurinda: a Velencei Bizottság állásfoglalása figyelmeztetés Magyarországnak

2011. június 22. (MTI)

"A Velencei Bizottság jelentése Magyarország számára komoly mementó, hogy módosítsa politikáját. Több téren, beleértve a szomszédaihoz fűződő viszonyt is" - jelentette ki a szlovák diplomácia vezetője szerdai pozsonyi sajtóértekezletén.

Dzurinda szerint Magyarországnak "nagyon meg kell fontolnia, hogy fognak kinézni azok a törvények, amelyeket az alkotmány alapján kellene elfogadni. Milyen legyen az új választási rendszer, a Magyar Köztársaság polgárainak passzív és aktív választójoga. És rendkívül fontos, milyen lesz a gyakorlati alkalmazás."

A miniszter megjegyezte: a Velencei Bizottság állásfoglalása nagyon kellemetlen Magyarország számára, s nem szabadna, hogy hidegen hagyja politikai vezetőit.

Ugyanakkor az állásfoglalás bizonyítéka annak is - vélekedett Dzurinda -, hogy a szlovák diplomácia sikeresen teszi a dolgát, s eredményeket ér el, ellentétben a szlovák ellenzékkel, amely többnyire csak hangoskodik és hisztériát kelt.

Dzurinda azt állította, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalása több ponton szinte lemásolja a szlovák diplomácia álláspontját.

"Jó, ha a politikai spektrum egységes az államérdekek védelmében. Fontos azonban az is, milyen módon szeretnénk elérni az eredményt" - jelentette ki Dzurinda.

A szlovák külügyminiszter megemlítette Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő blogbejegyzését is, miszerint Budapest számára a Velencei Bizottság állásfoglalása elfogadhatatlan.

"Személyesen (Szájer) vett részt a Velencei Bizottság tárgyalásain és védelmezte az alkotmányt, ezért talán komolyan veszi" az állásfoglalást - jegyezte meg ezzel kapcsolatban Dzurinda.

A szlovák külügyminisztérium már korábban nyilatkozatban üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását, s abban saját álláspontja helyességének igazolását látja.

Szlovákiai magyar politológus a Velencei Bizottság magyar alkotmánnyal kapcsolatos állásfoglalásáról

2011. június 22. (MTI)

Az Új Szó című pozsonyi magyar napilap szerdán a Velencei Bizottság új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontjáról közöl szlovákiai magyar politológusi véleményt.

Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko ügynökség vezető elemzője röviden ismerteti a Velencei Bizottság állásfoglalását, majd megjegyezi: "Számos egyéb problémafelvetés mellett a Velencei Bizottság a szlovákiai magyarság számára kulcsfontosságú kérdésben, a kisebbségek kollektív jogaival kapcsolatban is elutasítóan nyilatkozott, jelezve: értelmezésük szerint ilyet egy állam csak saját kisebbségeinek adhat, más országokban élőknek nem. Ez az álláspont a szlovák kormány értelmezéséhez közelít."

A szerző felidézi Szájer József, az új alkotmány megfogalmazásában kulcsszerepet vállaló fideszes EP-képviselő blogbejegyzését is, amelyből kiderül, hogy Budapest nem fogadja el a bizottság állásfoglalását alkotmányügyben.

"Ez utóbbi fejlemény különösen abból a szempontból sajnálatos, hogy a szlovákiai magyar kisebbség képviseleti szervei éppen a Velencei Bizottság egy korábbi ajánlására hivatkozva kérik-követelik a (szlovákiai) nyelvtörvény további módosítását. A testület októberi, vonatkozó határozatának megjelenésekor maga Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is úgy nyilatkozott, hogy a Velencei Bizottság 'egyfajta európai alkotmánybíróságnak tekinthető', és reményét fejezte ki, hogy az állásfoglalás egy születő, a kisebbségi nyelvhasználatról szóló európai törvény alapját képezheti" - mutat rá Ravasz Ábel.

Azt állítja: "Ha Magyarország a Velencei Bizottságot kritizálja, cserben hagyja a szlovákiai magyar kisebbséget - hiszen az tarthatatlan álláspont, hogy a testület egyszer 'viszonylag kevés ismerettel rendelkezik', másszor pedig egyfajta 'európai alkotmánybíróság'. A szakértő ugyanis akkor is szakértő, ha történetesen nem ért egyet velem."

Ravasz szerint "a magyar álláspont inkonzisztenciája a bizottsággal kapcsolatban érthető, és az sem meglepő, hogy a kormány védi saját alkotmányát".

"Azonban az Orbán-kormány támadásaival belpolitikai célok érdekében diszkreditálja a határon túli magyar érdekvédelem egyik legfontosabb fórumát. Budapest megteheti, hogy rendszeresen dehonesztáló nyilatkozatokat tesz az európai jogtanácsadó fórumokkal kapcsolatban - a kisebbségi magyarok azonban ezzel eszközöket és érveket vesztenek saját követeléseik megvalósításához, és egyre távolabb kerül tőlük helyzetük európai rendezésének lehetősége" - zárja eszmefuttatását Ravasz Ábel.

Az autópályák és a gázvezetékek összekötését sürgette a szlovák és a lengyel államfő

2011. június 20. (MTI)

Szlovákia és Lengyelország autópályával történő mielőbbi összekötését, illetve a gázvezetékrendszerek összekapcsolását sürgette keddi pozsonyi tárgyalásain a két ország államfője, Ivan Gasparovic és Bronislaw Komorowski.

A lengyel köztársasági elnök, aki kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Pozsonyban, a témáról délután Iveta Radicová szlovák kormányfővel is tárgyalt.

"Az államfők szerepét abban látom, hogy nyomást gyakorlunk a két kormányra, mielőbb véglegesítsék a két ország közútjai összekötésének terveit, s folytatódjon az autópálya építése Zsolnától a lengyel határig" - jelentette ki Komorowski a találkozó utáni sajtótájékoztatón. Szlovákiában az utóbbi időben pénzhiány miatt gondok vannak a már beindult projekt befejezésével.

"Hasonló igyekezetre van szükség Szlovákia és Lengyelország gázvezetékrendszereinek összekötése esetében is" - szögezte le a lengyel államfő. Gasparovic megjegyezte: a szállító cégek az előzetes megállapodást már januárban aláírták.

A gazdasági kapcsolatok alakulásával mindkét fél elégedett. A tavalyi 5,5 milliárd eurós kölcsönös forgalom rekordmértékű - hangzott el a sajtótájékoztatón.

Komorowski megdicsérte Szlovákiát a most lezárult, szerinte nagyon sikeres visegrádi elnökségért, s kifejezte reményét, hogy a két ország jó együttműködése a lengyel európai uniós elnökség alatt is folytatódni fog.

Gasparovic szeretné, ha Varsó uniós elnöksége idején kiemelt figyelmet fordítana az energiapolitikára és az EU 2014-2020 közötti költségvetésére.

Pozsony üdvözli a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar alaptörvényről

2011. június 20. (MTI)

A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a Velencei Bizottság állásfoglalását az új magyar alkotmánnyal kapcsolatban. Ilyen értelemben nyilatkozott Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter is az Európai Unió külügyminisztereinek luxemburgi tanácskozása után.

A tárca sajtóosztálya szerint ez az állásfoglalás teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.

A pozsonyi közlemény szerint a Velencei Bizottság hangsúlyozta az emberi jogok individuális jellegét, mivel a nemzeti kisebbségek védelmét rögzítő keretegyezmény nem beszél semmiféle kollektív kisebbségi jogokról.

 A szlovák külügyminisztérium a Velencei Bizottság álláspontját "fontosnak és lényegesnek tartja az új magyar alkotmány értelmezésekor és alkalmazásakor, illetve a további jogszabályok összefüggésében".

"Az állásfoglalásban (a Velencei Bizottságéban) megfogalmazott elveknek és szabályoknak a tiszteletben tartása nemcsak a jószomszédi kapcsolatok számára fontos, hanem az egyesült Európa országaiban élő állampolgárok együttélésének a légköre szempontjából is" - hívta fel a figyelmet a szlovák diplomácia.

Pozsony ugyancsak üdvözölte a Velencei Bizottság azon megállapítását, amely felhívja a figyelmet a jószomszédi kapcsolatok elveinek tiszteletben tartására és annak szükségességére, hogy kerülni kell azokat a területen kívüli elemeket, amelyek kiválthatnák a szomszédos államok nyugtalanságát és etnikai feszültségekhez vezethetnének.

"Ez összhangban van a Nemzeti Tanács 2011. május 27-ei, Magyarország alaptörvényével kapcsolatban elfogadott nyilatkozatával, amelyben a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa visszautasította más országok törvényeinek bármiféle területen kívüli hatásait" - állítja a szlovák minisztérium a pozsonyi parlament állásfoglalására utalva.

"Egyértelműen szeretném üdvözölni ezt az álláspontot. Tartalmilag pontosnak és helyesnek, a nemzetközi jog hatályos normáin alapulónak tartom, amelyeket a Velencei Bizottság a Magyar Köztársaság alkotmányára alkalmazott" - mondta Dzurinda a közszolgálati TASR hírügynökségnek a luxemburgi ülés után.

"Örülök, hogy a Velencei Bizottság figyelembe vette a mi véleményünket is a magyar alkotmány vitatott részeiről, elsősorban a d. cikkelyről" - tette hozza a szlovák diplomácia vezetője. Megjegyezte: ez összhangban van a szlovák parlament nyilatkozatával.

"A Velencei Bizottság állásfoglalását a Magyar Köztársasághoz intézett felhívásként értelmezem, hogy tartózkodjon az olyan gyakorlati alkalmazástól, amely esetleg túllépne Magyarország területén. Végül szeretném elmondani, hogy a Velencei Bizottság álláspontja megerősítése annak, hogy a nemzetközi szabályok láthatóan világosak" - szögezte le a szlovák diplomácia irányítója.

Dzurinda állásfoglalásában kifejtette, hogy a téma szempontjából három fontos pillér létezik. Az első, hogy a kisebbségekhez tartozó személyekért az az állam visel felelősséget, amelyben a kisebbségek élnek. A második az, hogy az elfogadott norma az individuális jogok védelme, tekintet nélkül a nemzetiségre, s nem a kollektív jogoké. A harmadik pillért pedig az a tény jelenti, hogy a területen kívüli hatály minden formában elfogadhatatlan.

Új alaptörvény - A Velencei Bizottság üdvözölte az európai értékek érvényesítését, de számos kifogást fogalmazott meg

2011. június 20. (MTI)

A Velencei Bizottság (VB) - az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében - üdvözölte a törekvést, hogy a magyar alkotmányos rendet összhangba hozzák a közös európai demokratikus értékekkel és előírásokkal, valamint azt, hogy az új alkotmány megőrzi a parlamentáris köztársasági berendezkedést. Ugyanakkor sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.

A VB, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.

A szakvéleményben (angolul: http://www.venice.coe.int/docs/2011/CDL-AD(2011)016-e.pdf) megjegyzik, hogy nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. Azt remélik viszont, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása "átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz".

A testület aggódik, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.

"A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.

A VB szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.

"A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését a Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal" - írja a VB.

A VB szerint a magyar hatóságoknak meg kellene világítaniuk az alkotmány preambulumával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Tisztázandónak tartják, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, és "potenciálisan problematikusnak" minősíti például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezését, ami a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.

A VB szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent - állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.

 Thomas Markert, a VB titkára hétfőn Strasbourgban az állásfoglalását ismertetve azt mondta: érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy teljesen új szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.

Markert elmondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A VB azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy 50 hivatkozást az alaptörvényben, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. Fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.

"Tehát ebben az esetben a demokratikus döntéshozatal egy lényeges szűkítéséről lehet beszélni" - hangsúlyozta Thomas Markert, aki beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról is, amelyek a VB szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említésekor az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.

A VB titkára a magyar kormány reagálása kapcsán - szintén egy kérdésre válaszolva - kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta, "a magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak". Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.

A szlovák külügyminisztérium hétfőn üdvözölte a VB állásfoglalását. Pozsony szerint a VB teljes mértékben megerősítette Szlovákiának az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos álláspontját, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozók védelméért elsősorban az az ország felelős, amelyben a kisebbség él.

Pozsony üdvözölte a VB azon megállapítását, amely felhívja a figyelmet a jószomszédi kapcsolatok elveinek tiszteletben tartására és annak szükségességére, hogy kerülni kell azokat a területen kívüli elemeket, amelyek kiválthatnák a szomszédos államok nyugtalanságát és etnikai feszültségekhez vezethetnének.

Szlovák és magyar kórus dalol a kassai Összefogás Hangversenyén

2011. június 20. (MTI)

Kortárs és XX. századi zeneműveket dolgoz fel egyedi stílusban a szlovákiai Collegium Technikum és a nyíregyházi Pro Musica Leánykar az Összefogás Hangversenye című koncerten kedden Kassán.

A különleges koncerten együtt szerepel a kassai Műszaki Egyetem vegyeskara és a világhírű, Európa-díjas nyíregyházi leánykar. A hallgatókat arra szeretnék rádöbbenteni, hogy a kortárs zene is lehet szép, vonzó, kellemes és érdekes - mondta Szilágyi Szilárd, a Cantemus Kórus sajtóreferense hétfőn az MTI-nek.

A Tatiana Kanisáková által vezényelt egyetemi kar repertoárban helyet kap több szlovákiai zeneszerző, többek között Juraj Hatrík és Ján Cikker műve, illetve Rossini és Csajkovszkij egy-egy szerzeménye. Szabó Dénes tanítványai Gyöngyösi Levente, Kodály Zoltán, Kocsár Miklós, Orbán György és Franz Biebl műveit mutatják be a zenekedvelő közönségnek.

Az Összefogás Hangversenyét harmadik éve rendezik meg, célja a közép- és kelet-európai országok és nemzetek, hangsúlyozottan a Szlovákia és Magyarország közötti zenei és kulturális párbeszéd támogatása. Az első, 2008-ban megtartott rendezvényen Magyarország, Szlovákia, Ukrajna és Románia kétszáz énekese és zenésze előadásában csendült fel egy koncert keretén belül a szlovák és magyar XX. századi zene két fő műve, Eugen Suchon Kárpáti Zsoltára és Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa Dobóruszkán, a szlovák-magyar-ukrán hármas határ mellett fekvő településen.

Egy évvel később a korábbi egyházi központ Lelesz (Leles), 2010-ben pedig a Schumann-bicentenárium alkalmából Pozsony adott helyet a rendezvénynek.

Otthon érzi magát Szlovákiában a szlovákiai magyarok kétharmada - felmérés

2011. június 18. (MTI)

A szlovákiai magyarok több mint kétharmada otthon érzi magát Szlovákiában, hazájának tartja az országot, és állítólag nem akar magyar állampolgárságot - derült ki egy európai uniós projekt részeként készült felmérésből, amelyről a Sme című liberális pozsonyi napilap számolt be szombaton.

A felmérés készítői 801 emberrel beszéltek, akik közül 68 százalék szlovákiai magyarnak, 16 százaléka egyszerűen magyarnak, 13 százalék pedig magyar gyökerekkel rendelkező szlováknak vallotta magát

Ladislav Machácek, a nagyszombati Cirill és Metód Egyetem professzora, a szlovákiai kutatócsoport vezetője szerint a szlovákiai magyarok tudatosítják, hogy „ha jól megy Szlovákiának, nekünk is jól megy".

Azt állította, hogy a szlovákiai magyarok nagy része nem akar Magyarországon élni, és a magyar állampolgárság megszerzését sem tartja fontosnak. "Sőt, 65 százalékuk nem akarja a magyar állampolgárságot" - jelentette ki Machácek.

Úgy vélte: annak, hogy a megkérdezettek többsége hangsúlyozottan szlovákiai magyarnak vallotta magát, meglátása szerint egyik fontos oka az is, hogy többüknek rosszak a tapasztalataik a magyarországi magyarokkal.

"Legkevesebb 10-20 százalékuk utalt arra, hogy a magyarországi magyarok lenézően viselkednek velük szemben" - magyarázza a szociológus.

A felmérésből az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarok akarják, hogy gyerekeik magyarul tanuljanak, de fontosnak tartják a szlovák nyelv elsajátítását is.

Machácek szerint a szlovákiai magyarok a politikában is a mérsékeltebb áramlat mellett tették le voksukat. "Ezek az emberek úgy döntöttek, hogy nem akarják a Magyar Koalíció Pártját (MKP) a parlamentben, mert nem akarnak indulatokat, normálisan akarnak élni" - fejtette ki a szociológus.

A Sme összeállítása szerint az Európai Unió keleti térségeiben lévő országokban élő magyar és orosz kisebbség 70 százaléka otthon az anyanyelvén beszél, míg a szlovák, litván és lengyel kisebbség esetében ez kevesebb, mint 5 százalék. Ennek állítólag a magyarok és az oroszok "birodalmi tudata" az oka.

A felmérés szerint a magyarországi szlovákok sokkal inkább kötődnek a régióhoz, ahol élnek, mint a nemzetiségükhöz.

Temesváron tanácskozik a reformátusok Generális Konventje

2011. június 17. (MTI)

Temesváron tanácskozik kedden és szerdán a reformátusok Generális Konventje, a 2009-ben, Debrecenben létrejött egységes, a határon túli egyházkerületeket is magába foglaló Magyar Református Egyház közös képviseleti testülete - közölte a Magyarországi Református Egyház hírszolgálata pénteken az MTI-vel.

Mint írták, a Generális Konvent házigazdája a Királyhágómelléki Református Egyházkerület lesz, ami azt jelenti, hogy a testület másodszor tanácskozik a határon túl. Az esemény egyik legfontosabb napirendi pontja a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház (SZRKE) csatlakozása és a csatlakozási okmányok ünnepélyes aláírása lesz.

A felvidéki reformátusok a májusi zsinatukon döntöttek a "fenntartással való csatlakozásról". Erre a jogi megoldásra azért volt szükség, mert az SZRKE két egyházmegyéjét szlovák egyháztagok alkotják - hívták fel a figyelmet.

Hozzátették: az ülésen elfogadják a Magyar Református Egyház 2011. évi költségvetését és beszámoló hangzik el a magyar református diaszpóra közösségeinek életéről.

Arról is írtak, hogy a Generális Konvent megemlékezik az Evangélium Szerint Reformált Magyarországi Keresztyén Egyház (a Magyar Református Egyház elődje) 130 évvel ezelőtti megalakulásáról. Ezen az alkalmon előadást tart Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár, a Magyarországi Református Egyház zsinatának tagja.

A Magyar Református Egyház 2009. május 22-én elfogadott alkotmánya szerint a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete a Generális Konvent. Feladata a közös alkotmány és közös törvények előkészítése, a közös ügyek koordinálása, az egység munkálása.

A Generális Konvent tagja minden Kárpát-medencei református egyházmegye és egyházkerület tisztségben lévő elnöksége. A konvent ügyvivő testülete az elnökség, ennek tagjai a hivatalban lévő püspökök és főgondnokok.

A kétnapos tanácskozást hétfőn a Generális Konvent elnökségének ülése vezeti fel.

Sikeres az interneten fizetőssé tett szlovák média

2011. június 17. (MTI)

Sikeresen indultak - több mint 40 ezer eurós bevételt eredményeztek az első hónapban - a szlovákiai média fizetőssé vált weboldalai - közölte Tomás Bella, a rendszert üzemeltető Piano társaság igazgatója pénteken Pozsonyban.

A Piano elnevezésű közös előfizetéses rendszer május 2-án indult, s kilenc szlovákiai sajtóorgánum vesz részt benne: a Sme, a Hospodárské Noviny, a Pravda, a Sport (napilapok), a Tyzden (hetilap), a PC Revue (folyóirat), a Joj (televízió), a MeToo.sk (internetes televízió), a Medialne.sk (internetes hírportál).

A sajtóorgánumok internetes honlapjainak olvasottsága a részleges fizetőssé válás után nem csökkent, mint ahogy azt a média várta - jegyezte meg Bella. Szerinte várható, hogy a nyári hónapokban új lapok csatlakoznak a rendszerhez.

"A bevétel jóval magasabb, mint amire számítottunk. Úgy látjuk, hogy célunkat - egy év alatt megszerezni az internetes újságolvasók egy százalékát - nem lesz nehéz elérni" - fejtette ki az igazgató.

A kilenc webportálon összesen 34 szolgáltatás vált fizetőssé. A Piano rendszer először két hétig próbaüzemben működött. A rendes üzem május 2-án indult, s egy hétig bárki, aki bejelentkezett a rendszerbe, ingyen használhatta. Május 9-től kezdve fizetőssé vált, a tartalmak egy része csak havi 2,90 euróért, illetve évi 29 euróért hozzáférhető. A heti előfizetői díj 0,9 euró.

Az előfizetők jelszót kapnak, amellyel hozzáférhetnek a tartalmakhoz, akár több számítógépen egyszerre. Az előfizetési díjak összegét a portálok között a tényleges látogatottság szerint fogják elosztani.

Az egyetlen szlovákiai magyar napilap, az Új Szó közölte, hogy nem kapcsolódott be a projektbe, tartalmát az interneten továbbra is ingyenesen teszi hozzáférhetővé. A projekt szervezői a bulvárlapokat is megszólították, de azok állítólag az ajánlatot elutasították.

Az egyes portálok eltérő részeket tettek fizetőssé. A Pravda.sk, amely a Pravda című független napilap hírportálja, a vélemények, illetve a vitarovatot tette fizetőssé. A Sme.sk, a Sme című liberális napilap portálján a tartalom mintegy 3 százaléka fizetős, valamint néhány többletszolgáltatás, egyebek között a lapkommentárok. A Hospodárské Noviny gazdasági napilap nagyobb mértékben tette fizetőssé tartalmát, míg a

Mediálne.sk portál minden része csak fizetség ellenében hozzáférhető.

V4 - Pozsonyban találkoztak a visegrádi országok csúcspolitikusai

2011. június 16. (MTI)

Visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozót tartottak csütörtök délután Pozsonyban.

A fórumon Iveta Radicová szlovák miniszterelnök meghívására részt vett Orbán Viktor magyar és Donald Tusk lengyel miniszterelnök. Petr Necas cseh kormányfő az egész napos csehországi közlekedési sztrájk miatt kimentette magát. Csehországot a találkozón Karel Schwarzenberg külügyminiszter képviselte.

Pozsonyi kormányforrások szerint a megbeszélésen értékelték a szlovák V4-es elnökség programjának teljesítését, megvitatták a visegrádi együttműködés időszerű kérdéseit.

Napirendi pont volt a visegrádi országok együttműködése az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben szóba került a most záruló magyar EU-elnökség, illetve az azt követő lengyel elnökség, valamint az EU keleti partnerségi programja.

Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a most lezárult szlovák elnökség idején intenzívebbé vált a regionális csoportosulás együttműködése. Iveta Radicová úgy vélte: mindez több konkrét kezdeményezésben és tervben nyilvánult meg, s "hatással volt mind a visegrádi csoport, mind az Európai Unió tevékenységére". Kiemelte, hogy "az EU-csúcstalálkozók előtt rendszeressé vált a V4-ek egyeztetése, ami hatékonyabb közös fellépést tett lehetővé". Példaként említette, hogy a V4-ek sikeresen érvényesítették álláspontjukat az adóharmonizáció és a nyugdíjreform kérdésében. Kiemelte az energetikai projekteket, az észak-déli földgázvezeték tervét, valamint a védelmi tárcák megállapodását egy közös harccsoport létrehozásáról.

A szlovák, a lengyel és a cseh vezetők a találkozó utáni sajtótájékoztatón méltatták Magyarország most záruló EU-elnökségét. Orbán Viktor kormányfő köszönetet mondott azért, hogy a visegrádiak segítették a magyar EU-elnökséget.

Orbán külön köszönetet mondott Radicovának azért, hogy a magyar-szlovák viszonyban olykor felmerülő, illetve meglévő problémák, valamint a Magyarországot - például a médiatörvény kapcsán - ért támadások ellenére mindig kiállt Magyarország mellett, s a helyzetet sohasem használta ki Magyarország bírálatára, támadására. "Mindent megteszek annak érdekében, hogy viszonozzuk ezeket a gesztusokat" - szögezte le Orbán.

"Gratuláltunk Orbánnak a sikeres magyar EU-elnökségért. Lengyelország folytatni fogja ezt a munkát" - jelentette ki Donald Tusk lengyel miniszterelnök.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban leszögezte: "a tények számítanak a politikában is", azok önmagukért beszélnek, s ezek alapján kell értékelni a magyar uniós elnökség eredményeit. Megjegyezte: partnerei általában elismeréssel szólnak Magyarország teljesítményéről.

A pozsonyi csúcstalálkozón Szlovákiától Csehország vette át egy évre a V4-ek elnöki tisztségét.

A visegrádi csoportot 1991. február 15-én a magyarországi Visegrádon alakította meg Antall József magyar miniszterelnök, valamint Václav Havel csehszlovák és Lech Walesa lengyel államfő. Csehszlovákia kettéválásával a visegrádi hármasból négyes lett.

Iveta Radicová a nap folyamán Orbán Viktorral külön találkozva nagyon határozottan visszautasította Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének egy cseh lapinterjúban nemrégiben elhangzott szavait.

Radicová Kövér kijelentéseit Szlovákia inzultálásának minősítette. "Kérem, hogy ez a viselkedés soha többé ne ismétlődjön meg, mert ez komoly akadálya a jószomszédi kapcsolatoknak" - jelentette ki Radicová a csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten. Felszólította Orbánt, hogy ezt az álláspontot tolmácsolja Magyarországon.

Orbán Viktor "súlyosnak" nevezte Radicová szavait, és biztosította arról, hogy kormánya mindent megtesz a magyar-szlovák barátság megőrzése érdekében.

Kövér László a Hospodárské Noviny című lapban két hete megjelent interjújában leszögezte, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Kijelentette, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú megépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

"Személyesen síkraszállok a Szlovák Köztársaság és Magyarország együttműködése érdekében" - jelentette ki a magyar kormányfő. Egyben kifejezte "Magyarország tiszteletét és nagyrabecsülését minden jóindulatú szlovák ember iránt".

Az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos kérdésre Orbán azt válaszolta, hogy a magyar alkotmány semmiféle veszélyt nem jelent Szlovákia számára.

Radicová a szlovák-magyar kettős állampolgársággal foglalkozó, tervezett kétoldalú szerződést firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a szerződés szövegén szakértői csoportok dolgoznak.

Orbán Viktor csütörtökön megbeszélést folytatott Berényi Józseffel, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja elnökével. Egyebek között értékelték a szlovák nyelvtörvény körül kialakult helyzetet és a kettős állampolgárság kérdését.

A magyar miniszterelnök a pozsonyi csúcstalálkozó után tárgyalt Vladimir Filat moldovai miniszterelnökkel, aki arra kérte, hogy a soros EU-elnökség után is maradjon Moldova európai integrációjának elkötelezett támogatója. Orbán Viktor erre ígéretet tett.

A szlovák miniszterelnök visszautasította Kövér László szavait

2011. június 16. (MTI)

Iveta Radicová szlovák miniszterelnök csütörtökön Pozsonyban Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozva nagyon határozottan visszautasította Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének egy cseh lapinterjúban nemrégiben elhangzott szavait. Radicová Kövér kijelentéseit Szlovákia inzultálásának minősítette.

"Kérem, hogy ez a viselkedés soha többé ne ismétlődjön meg, mert ez komoly akadálya a jószomszédi kapcsolatoknak" - jelentette ki Radicová a visegrádi miniszterelnöki csúcstalálkozó utáni sajtóértekezleten. Felszólította Orbánt, hogy ezt az álláspontot tolmácsolja Magyarországon.

Orbán Viktor "súlyosnak" nevezte Radicová szavait, és biztosította arról, hogy kormánya mindent megtesz a magyar-szlovák barátság megőrzése érdekében.

 Kövér László a Hospodárské Noviny című lapban két hete megjelent interjújában leszögezte, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Kijelentette, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú megépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

"Személyesen síkra szállok a Szlovák Köztársaság és Magyarország együttműködése érdekében" - jelentette ki a magyar kormányfő. Egyben kifejezte "Magyarország tiszteletét és nagyrabecsülését minden jóindulatú szlovák ember iránt".

Az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatos kérdésre Orbán azt válaszolta, hogy a magyar alkotmány semmiféle veszélyt nem jelent Szlovákia számára, s kifejezte meggyőződését, hogy még évtizedekig meg lehet lenni békében vele.

Radicová a szlovák-magyar kettős állampolgársággal foglalkozó, tervezett kétoldalú szerződést firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a szerződés szövegén szakértői csoportok dolgoznak.

Orbán Viktor és Iveta Radicová a visegrádi négyek pozsonyi miniszterelnöki csúcstalálkozója alkalmával folytatott rövid kétoldalú megbeszélést.

Gasparovic megvétózta a kisebbségi nyelvhasználati törvényt

2011. június 15. (MTI)

Megvétózta a május végén elfogadott szlovákiai kisebbségi nyelvhasználati törvényt Ivan Gasparovic államfő - közölte a szlovák elnöki hivatal a honlapján szerdán.

A köztársasági elnök legfőbb kifogása a jogszabály ellen, hogy az több esetben a kisebbségi nyelveket egyenjogúsítja a szlovák államnyelvvel, illetve korlátozza az államalkotó szlovák nemzet jogait.

A törvénymódosítás most visszakerül a parlamentbe, ahol többségi szavazattal a honatyák felülvizsgálhatják az elnök vétóját. A parlament újabb ülésszaka június 28-án kezdődik, s valószínű, hogy a téma akkor napirendre kerül.

Gasparovic a kifogásait mintegy tízoldalas megjegyzésekben foglalta össze, s azt javasolja a parlamentnek, hogy a törvény egészét utasítsa el.

A törvénymódosítás értelmében az eddigi 20 százalékról a jövőben 15 százalékra csökkenne a kisebbségi nyelvhasználati küszöb Szlovákiában. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az egyes szlovákiai településeken a kisebbségi lakosság arányának elég csak a 15 százalékot elérnie ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésekben használhassák az adott kisebbség nyelvét.

A kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentése a gyakorlatban azonban csak tíz év múlva lép életbe. A parlamentben ugyanis előzőleg megszavazták azt a képviselői módosító indítványt, miszerint egy település csak akkor kerülhet fel a kétnyelvű települések listájára, ha a kisebbségi lakosok aránya a településen két egymást követő népszámlás során éri el a 15 százalékot.

Az államfő e két szabály egyikével sem ért egyet.

Ugyancsak elfogadhatatlannak tartja azt a cikkelyt, amely a közigazgatási alkalmazottak beleegyezésével engedélyezné a kisebbségi nyelvhasználatot az olyan településeken is, ahol a kisebbségi lakosság aránya nem éri el a 15 százalékot.

"Ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel a Szlovák Köztársaság egész területén, ezért ezzel a kitétellel nem tudok egyetérteni, még annak ellenére sem, hogy a kisebbségi nyelvhasználat feltétele a közigazgatási szerv alkalmazottjának beleegyezése" - indokolta álláspontját Gasparovic.

A köztársasági elnöknek meggyőződése, hogy a kisebbségi jogok bővítése - úgy, ahogy azt a koalíció keresztülvitte - korlátozza az államalkotó nemzet jogait, amit az alkotmány nem enged meg.

Hasonlóan elfogadhatatlan számára, hogy a törvény engedélyezné a földrajzi nevek kisebbségi nyelvű változatainak a használatát is. Kifogása ebben az esetben is az, hogy "ez egyenjogúsítja a kisebbség nyelvét az államnyelvvel".

A jogszabályt módosító javaslatot Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar-szlovák párt alelnöke terjesztette a parlament elé. A kisebbségi nyelvhasználat feltételeinek javítása a Híd egyik legfőbb célkitűzése a négypárti kormánykoalícióban, amit komoly kompromisszumok árán, de végül sikerült elérnie. A koalícióban is akadtak olyan képviselők, akik nem voltak hajlandóak támogatni a szlovákiai kisebbségi jogok bővítését, mások pedig különféle feltételeket támasztottak.

Répás: visszalépés a szlovák kisebbségi nyelvtörvény módosítása

2011. június 15. (MTI)

Több területen is visszalépésnek nevezte a szlovák kisebbségi nyelvtörvény közelmúltban elfogadott módosítását Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt szerdán. A helyettes államtitkár szerint nem felel meg a szabályozás egy uniós tagállamtól elvárt, garantált jogvédelemnek.

Répás Zsuzsanna úgy fogalmazott: a kisebbségi nyelvhasználat tekintetében Szlovákia 2004-es uniós csatlakozása óta visszalépés történt. Az elfogadott módosítás nem tesz kísérletet a jogbizonytalanság feloldására, nem konkrét jogokat rögzít, hanem lehetőségeket - értékelte.

A helyettes államtitkár úgy fogalmazott: a szabályozás nem teremt jogbiztonságot a kisebbségek számára, sőt fenntartja a bizonytalanságot és a félelem légkörét.

Répás Zsuzsanna előre lépésként értékelte, hogy kérésre kétnyelven is kiadnak bizonyos okiratokat, dokumentumokat, engedélyeket, és, hogy beemelték a törvénybe a nemzetközi jogi kötelezettségeket, illetve biztosított a szóbeli ügyintézés lehetősége. Kiemelte, hogy magyar nyelvű beadványra magyar nyelvű választ kell adniuk a hatóságoknak, eltűntek az emlékművekre és sírok feliratára vonatkozó korlátozások, a kisebbségi nyelven adott település megnevezése nem csak közúton, hanem buszmegállóban, vasútállomásokon, repülőtereken is lehetségessé válik.

Mindezek azonban fakultatív lehetőségként jelennek meg és nem előírásként a törvényben - hangsúlyozta, s kitért a pénzbírság lehetőségére is, amely szintén megjelenik a szabályozásban. Ezzel elvi okokból nem értenek egyet - szögezte le a helyettes államtitkár, aki szerint a Velencei Bizottság, és az EBESZ ajánlásaival ellentétben nem rendezték az államnyelvtörvény és a kisebbségi nyelvtörvény viszonyát sem.

A helyettes államtitkár értékelése szerint a szabályozásban az államnyelv elsőbbsége jelenik meg a kisebbségi nyelvek használatával szemben. Kifogásolta, hogy a tömegtájékoztatásban továbbra is kötelező a kisebbségi adások államnyelven történő feliratozása, ez többletköltséget jelent, és gyakorlatilag az élő műsorok sugárzását lehetetlenné teszi.

Problémásnak tartotta a nyelvhasználati küszöb kérdését is, amelyet ugyan a jelenlegi 20-ról 15 százalékra mérsékelnek, de az életbe lépést kitolják tíz éves távlatba azzal, hogy két egymást követő népszámlálást vesznek figyelembe.

Bírálta az a passzust, amely a hivatásos dolgozók, egészségügyi dolgozók egymás közötti kommunikációját szabályozza, nem egyértelmű, hogy mikor minősül hivatalos kommunikációnak, nyilvános, vagy magánbeszélgetésnek. Mivel minden jelenlévő beleegyezéséhez köti a nyelvhasználatot, akár az is előfordulhat, hogy egy arra tévedő járókelő is megakadályozhatja, hogy az érintettek magyarul beszéljenek egymással - említett egy példát. Mint mondta, ez irreális, megalázó helyzeteket eredményezhet.

Szili Katalin (független) a testület alelnöke arról beszélt, hogy a módosítás enyhített ugyan a szankciókon, de továbbra is fenntartja a jogbizonytalanságot. Arra volt kíváncsi, hogy a kormány milyen lépéseket tervez ennek megszüntetése, és az európai megoldás érdekében.

Szintén a jövőben kormányzati lépéseket firtatta Szávay István jobbikos képviselő, aki szerint bíztatni kellene a felvidéki magyarokat, éljenek kivívott jogaikkal. Potápi Árpád (Fidesz) a testület elnöke önmagában rossznak nevezte a nyelvhasználati küszöböt, és nonszensznek tartotta, hogy az egészségügyi alkalmazottaknak azt kellene eldönteniük, hogy hivatalosan beszélnek vagy sem. Gondként jelölte meg, hogy a felvidéki magyar polgárok nem élnek törvény adta lehetőségeikkel.

Répás Zsuzsanna válaszában elmondta, hogy átfogó, nemzetközi jogi szempontból is megalapozott elemzést készítettek a jogszabályról, és álláspontjukat eljuttatják az EBESZ-hez és az Európa Tanácshoz is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: összehangolt fellépésre van szükség, aminek az alapja belpolitikai konszenzus.

Azt - a képviselői felvetésekkel összhangban - komoly problémának tartotta, hogy a felvidéki magyarok sokszor nem élnek meglévő jogaikkal sem, ennek okát a törvény szellemiségében látta.

Kalmár Ferenc (KDNP) a magyar reakciókról szólva példaként a szlovák külügyi bizottság látogatásának lemondását említette.

Kőszegi Zoltán (Fidesz) ugyanakkor azt mondta, elvárta volna, hogy erről a lépésről a külügyi bizottság egyeztessen a nemzeti összetartozás bizottságával, s nem biztos, hogy ez volt a leghelyesebb diplomáciai lépés. Ezt az utóbbi álláspontját osztotta Szili Katalin is.

Révész Máriusz (Fidesz) azt javasolta, hogy akár még a nyári szünet előtt szülessen parlamenti állásfoglalás, amely mögé meg kellene próbálni teljes konszenzust állítani.

A 150 tagú szlovák parlamentben a május 25-i szavazáskor 78 képviselő támogatta a kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítását, ami elég volt elfogadásához. A törvénymódosítást, amely júliusban lépne életbe, még Ivan Gasparovic államfőnek is alá kell írnia.