Zlatko Papuček válogatásában

A szlovák belügyminisztérium az MKP elnökének állampolgársága felől érdeklődik

2011. június 14. (MTI)

A szlovák belügyminisztérium közigazgatási osztálya a Szlovák Nemzeti Párt beadványát követően levélben fordult Berényi József MKP-elnökhöz, hogy nyilatkozzon: pártja április 14-i közgyűlésének idején Szlovákia állampolgára volt-e, mert egy más ország állampolgárságának felvételével automatikusan elveszíti a szlovákot - adta hírül kedden a honlapján a Szabad Újság felvidéki közéleti hetilap és hírportál.

Ha pedig a szlovák állampolgárságát elveszítette, a politikai pártokról szóló törvény értelmében a Magyar Koalíció Pártjénak (MKP) elnöke sem lehet. Pártelnöki funkcióba ugyanis csak szlovák állampolgárságú egyént választhatnak. A lap tudósítása szerint Berényi lakonikus, szintén levélben elküldött válasza egyelőre mindössze ennyi: "A levél tartalmát tudomásul vettem."

A politikus a Szabad Újságnak kifejtette: - Úgy látszik, nagyon zavarom a kormánykoalíció köreit, ha az SNS-es Ján Slota kezdeményezésére Daniel Lipšic belügyminiszter a koalíció többi politikusának csendes jóváhagyásával ilyen jellegű hadjáratot indít ellenem. Iveta Radičová és társai már elfelejtették választási ígéretüket, mely szerint senki sem veszítheti el az állampolgárságát a kormányzásuk idején.

"Fontolgatom, hogy hasonló beadvánnyal én is a belügyminisztériumhoz fordulok, amelyben kérem, vizsgálják meg, Ján Slota nem rendelkezik-e horvát állampolgársággal is, hiszen a médiában megjelent információk szerint abban az országban jelentős vagyonnal rendelkezik. S ki tudja, a nagy vagyonhoz nem kapott-e időközben állampolgárságot is" - nyilatkozta a lapnak az MKP elnöke.

Berényi a belügyminisztérium levelét még május elején megkapta, a válaszát viszont csak e héten postázta. Mint mondta, a népszámlálás előtti időszakban és a kisebbségi nyelvhasználati törvényről szóló vita idején nem akart zavart kelteni.

Figyelni fogja a magyarországi médiát az SNS

2011. június 13. (MTI)

Az ellenzéki Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a jövőben rendszeresen figyelni fogja a magyarországi sajtót, és az erről készült összefoglalókat minden hétfőn közzéteszi a honlapján.

"Szeretnénk másoknak is a tudomására hozni, hogy a Dunán túli helyzet komoly. Bízom abban, hogy a velünk rokonszenvezők minden hétfőn a médiafigyelő elolvasása után meggyőződnek arról, hogy az SNS olyan szubjektum, amely sohasem árulja el őket" - jelentette ki Andrej Danko, az SNS alelnöke hétfői pozsonyi sajtóértekezletén.

Danko megjegyezte: a magyarországi média figyelése hétfőn megkezdődött.

A politikus ismételten bírálta Magyarországot, s azt állította, hogy a mai magyar politika veszélyt jelent Szlovákiára nézve, mert célja felülbírálni és megváltoztatni a trianoni határokat. Hasonló módon bírálta a szlovákiai magyar politikai pártokat - Magyar Koalíció Pártja, Híd - is, és felszólította a szlovák pártokat, hogy határolódjanak el tőlük, ne működjenek együtt velük. Danko szerint ma az SNS az egyetlen olyan politikai párt Szlovákiában, amely következetesen védi az ország és a nemzet érdekeit, s nem alkuszik meg.

Az alelnök a 2010-es júniusi parlamenti választások óta eltelt évet értékelve úgy vélte: az SNS a mérleg nyelve a szlovákiai politikai színpadon, "ami azt jelenti, hogy valószínűleg jó irányba haladunk".

Vladimír Meciar, a parlamenten kívüli Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke egy hétfői lapinterjúban azt mondta: a 2006-os parlamenti választások után eredetileg az volt a terv, hogy a választások győztese a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) és a HZDS mellett a kormánykoalíció harmadik tagja nem az SNS, hanem az MKP lesz. Fico azonban később megváltoztatta döntését.

"Ki kell mondani az igazat, hogy az MKP-nak kellett volna a harmadik partnernek lennie" - mondta a politikus a Hospodárské Noviny című pozsonyi gazdasági lapban megjelent beszélgetésben. Részleteket azonban nem mondott. Megjegyezte: minderről többször is beszélt Ficóval, de négyszemközt, így semmi közelebbit nem mondhat erről.

Kérdésre válaszolva beismerte, hogy voltak bizonyos egyeztetések egy Smer-HZDS-MKP koalíció létrehozásáról.

"Erre azonban nem került sor. Trencsénteplicről (Meciar lakhelye) úgy indultam, hogy az MKP-val írjuk alá a megállapodást. Amikor Pozsonyba érkeztem, kiderült, hogy az SNS-sel" - mondta a volt kormányfő. Leszögezte: a végső döntést a koalícióról Robert Fico volt miniszterelnök hozta meg.

Pálinkás József: példát kell venni nyelvi és felekezeti türelemről

2011. június 12. (MTI)

Példát kell venni nyelvi és felekezeti türelemről - mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke pünkösdvasárnap Budapesten a Deák téri evangélikus egyházközség ünnepi közgyűlésen, amelyen a templom felszentelésének 200. évfordulójáról emlékeztek meg.

Az ünnepi közgyűlés végén leleplezték a templom falán lévő három emléktáblát. Az egyik arról emlékezik meg, hogy a Deák téri evangélikus templom 200 éves, és a múltban három nyelven - magyarul, németül, szlovákul - hirdették az igét. A második tábla Jan Kollár "nyelvteremtő" lelkészre, a harmadik pedig Székács József püspökre és Győri Vilmos lelkészre, íróra emlékezik.

Az MTA elnöke a közgyűlésen szólt arról, hogy 1842-ben a Deák téri evangélikus gyülekezetnek ötszáz német, kétszáz szlovák és száz magyar tagja volt, az itt szolgálatot teljesítő Székács József pedig a nyelvi türelem gyakorlásának és az anyanyelv használatának egyik példaadó szorgalmazója volt.

Pálinkás József utalt arra: Székács József 1830-ban Vörösmarty Mihály újságjában publikált, majd Lipcsében doktorátust szerzett Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művének lefordításával; 1836-ban, 27 évesen az MTA levelező tagja lett.

Székács József 1837-től a Deák téri gyülekezet lelkészeként tevékenykedett, az 1838-as árvíz után pedig árvaház és gimnázium létrehozásában is közreműködött - hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, Győri Vilmos író, lelkész tanulmánya is a felekezeti türelem szép példája, mert evangélikus iskolái után a piaristáknál érettségizett. Cervantes Don Quijote című munkájának lefordításával vált 1872-ben, 34 évesen az MTA tagjává.

"Életük és munkásságuk büszkesége az evangélikus gyülekezetnek, a magyar nemzetnek és az MTA-nak" - fogalmazott, majd annak az óhajának adott hangot, hogy "nemzetünknek, az MTA-nak sok hozzájuk hasonló fiatal, a nemzetért és a közösségért tenni tudó, híven szolgáló, becsülettel helytálló tagja legyen".

Karl Schiefermair, az Ausztriai Evangélikus Egyház főtanácsosa arra emlékeztetett: 1811-ben nemcsak a templom felszentelésének örömét élhették át a hívek a Deák téren, hanem egy államcsődöt is. Az 1848-49-es szabadságharc az evangélikus egyházból is sok áldozatot szedett, majd a XIX-XX. század fordulóján a kivándorlási hullám számszerűleg is nagy veszteséget okozott - sorolta az egyházközséget érintő megpróbáltatásokat.

Mint mondta, a két világháború építészeti és lelki szempontból egyaránt "romokat hagyott maga után az egyházban", s "az egyházi élet, a teológiai gondolkodás újrarendeződése még 1989 után is tart".

Meglátása szerint a mostani háromnyelvű ünnepi alkalom "az együttműködés és egymás megértésének szép példája", hogy "az evangélium azon a nyelven hirdettessék, amelyen meg is értik".

Milan Krivda, a Szlovákiai Evangélikus Egyház püspöke azt mondta: Jan Kollár evangélikus lelkész, költő bekapcsolódott a szlovák kulturális életbe, de tevékenysége "nemzetiségeken átívelő" volt. Jan Kollár 1819 és 1849 között szolgált a Deák téren evangélikus lelkészként, ekkor meghívták a bécsi egyetem szláv tanszékére professzornak - tette hozzá.

A szlovák püspök rámutatott: Jan Kollár lelkészi hivatala alatt a Deák téri templom fontos központtá vált a pest-budai nemzetiségek számára, és ő konfirmálta Petőfi Sándort is. Fontosnak tartotta az evangelizációkat, az Istenhez és egymáshoz való kötődést, a szlovák iskolásoknak pedig olvasókönyvet írt - jegyezte meg.

Az ünnepi eseményen részt vett Peter Weiss, Szlovákia magyarországi nagykövete, az emléktábla-avatáson megjelent Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője is.

Pünkösdvasárnap este tartják a Deák téri evangélikus templomban a Bach-hét zárórendezvényét, felcsendül a 200 évvel ezelőtt a templom felszentelésére komponált kantáta részlete is.

A Deák téri Evangélikus Országos Múzeumban Első kövek - élő kövek címmel kiállítás nyílt a 200 éves jubileum alkalmából; a tárlat október 31-ig, a reformáció ünnepéig lesz látogatható.

Gáncs Péter: pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe

2011. június 12. (MTI)

Pünkösd a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe - mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi igehirdetésében Budapesten a Deák téri evangélikus templomban.

A nagy érdeklődéssel kísért ünnepi alkalmon, amelyen egyúttal a Deák téri evangélikus templom 200 éves fennállásáról is megemlékeztek, a püspök azt mondta: pünkösd nem emlékünnep, hanem "Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára". Megfogalmazása szerint ez az ünnep "a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) szembesít bűneinkkel", és adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.

A püspök hangsúlyozta: pünkösd ünnepe nem múlt idő, mert "Isten nem volt, és nem lesz majd, hanem ő a "vagyok", a jelen idő, az első és az utolsó".

Gáncs Péter prédikációjában feltette a kérdést: "A politikában nem attól szenved-e ez az ország, hogy nem értik egymást a pártok, nem érti a kormány az ellenzéket, és az ellenzék sem érti a kormányt?"

Arról is beszélt, hogy "mi is zavarba jövünk, ha egyszerre csak megértjük egymást, mert megszoktuk, hogy elbeszélünk egymás mellett, egymás feje felett". Véleménye szerint igaz ez az élet sok területére, a szülők nem értik meg gyermekeiket, és "nem biztos, hogy van közös nyelvük a tanároknak és diákoknak". A párválasztásban és a házasságban is kiderülhet: nem értjük egymás nyelvét, "nincs közös szókincs, hogy megoldjuk a problémákat", és ez sokszor váláshoz vezet - mutatott rá.

A püspök kiemelte: nem érti a világ az egyház nyelvét és sokszor az egyház sem érti a világ nyelvét, "így marad a kölcsönös előítélet, indulat, kirekesztés". Ezért "elemi erővel kell feltörjön a fohász: tanítson meg a Szentlélek minket egymás megértésére és befogadására" - hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, "a lélek szele feléleszti a már-már csak pislákoló hitet, reményt és szeretetet", és a Szentírás tanúsága szerint "a tanítványok másokat is felforrósító szeretettel kezdtek el tanúskodni Jézusról", amikor Isten kiárasztotta rájuk Szentlelkét; erre emlékezik pünkösdkor a kereszténység.

Gáncs Péter hangsúlyozta: a feltámadó Jézus "jó pásztorként keresi az elkallódottakat, az elveszetteket, az eltérítetteket, a félrevezetetteket, az elkóboroltakat". A hozzá való hazatalálást egyetlen feltételhez köti csupán: "kérjük gyermeki bizalommal, és fogadjuk be az erő, a szeretet és a józanság lelkét", mert "kérés híján elmarad a pünkösdi ajándék".

Szólt arról is az igehirdetés során, hogy "szabadok vagyunk a kérésre, de az elutasításra is; ennek kockázatát Ádám és Éva óta ismeri az emberiség". A világmindenség azonban megérthető, Isten pedig "dialógusra kész velünk, és megtanít bennünket szabadító akaratára" - tette hozzá.

A liturgián közreműködött Smidéliusz Gábor, a Deák téri templom lelkésze. A szertartáson igét olvasott fel anyanyelvén Milan Krivda, a Szlovákiai Evangélikus Egyház püspöke és Karl Schiefermair az Ausztriai Evangélikus Egyház főtanácsosa. A szertartáson részt vett Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

A szlovák államfő szerint reagálni kell a magyar politikusok nyilatkozataira

2011. június 11. (MTI)

Ivan Gasparovic szlovák államfő úgy véli, hogy a pozsonyi politikusoknak reagálniuk kellene a magyar politikusok nyilatkozataira - jelentette a közszolgálati TASR hírügynökség.

A TASR szerint Gasparovic újságírók előtt nyilatkozott, de a jelentésből nem derül ki, hogy ezt mikor és hol tette.

Gasparovic azt mondta, hogy külpolitikai téren Szlovákiának nem szabadna a homokba dugnia fejét, s úgy tenni, hogy nem lát, nem hall semmit. Az elnök ugyanakkor jelezte: nem venné szívesen az agresszív reakciókat, amelyek kárt okozhatnának a kétoldalú kapcsolatokban.

A szlovák köztársasági elnök Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének hétfői lapinterjújára reagált.

Kövér László a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Kijelentette, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

Gasparovic ismételten azt mondta, hogy az ilyen szavakra reagálni kell. "Meglehet, hogy néha határozottabban. Tanúsága ennek Románia politikája, amely az utóbbi időben mintha felébredt volna aléltságából, mert rájött, hogy nem minden van úgy, ahogy gondolták, hogyan viselkedhet országukban a nemzeti kisebbség" - jelentette ki Gasparovic.

A szlovák elnök szerint intenzívebbé kellene tenni a szlovák-magyar vegyes bizottságok találkozásait, keresni kell a megértést, tárgyalni kell. "Bár megértem, hogy a tárgyalásokhoz két félre van szükség" - jegyezte meg. Gasparovic elvárná, hogy Kövér nyilatkozataival kapcsolatban a szlovákiai magyar pártok is véleményt mondjanak.

"Nem szabad agresszívnek lenni, de figyelmetlennek sem. Gyakran mondják, hogy félünk, senki sem fél. De nem lehetünk abban a pozícióban, hogy valamit nem akarunk hallani, mert az az erő, amely azután felébredhet, már olyan lesz, hogy lehetetlen lesz megakadályozni azokat a problémákat, amelyek ebből keletkeznek" - fejtette ki Gasparovic.

A pozsonyi Pravda szerint az EU-nak és Szlovákiának is reagálnia kellene Kövér szavaira

2011. június 11. (MTI)

A Pravda című pozsonyi független napilap szombati kommentárja szerint az Európai Uniónak (EU) és Szlovákiának is reagálnia kellene Kövér László hétfői lapinterjújában elhangzott kijelentéseire.

"Szomszédainkat általában nem választhatjuk meg, de a mai Európában még a katonai erővel való fenyegetőzésről szóló elmélkedés is elfogadhatatlan. Különösen érvényes ez a szomszédokra, akik szövetségesek az EU-ban és a NATO-ban. Kövér Magyarország második legmagasabb alkotmányos képviselője, s egyike a kormányzó Fidesz vezetőinek. Kijelentései nemcsak az európai integráció alapvető elveitől vannak messze, de az ENSZ és a helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia elveitől is. Ezért is kellene rá reagálniuk az EU vezető képviselőinek és a Szlovák Köztársaság alkotmányos tényezőinek is. (Mikulás) Dzurinda módszere részkérdésekben ugyan eredményekhez vezet, de a magyar külpolitika radikalizálódását nem tudja megakadályozni" - állítja Juraj Marusiak politológus az újságban.

A szerző úgy véli: Kövér kijelentéseit a Fidesznek sem szabadna figyelmen kívül hagynia, ha nem akarja, hogy azokat a magyar állam hivatalos álláspontjaként kezeljék. Az ilyen politikus azonban leginkább saját országa lakosai számára veszélyes, mert a világ megkérdezheti, hogy Magyarország magára nézve kötelezőnek tartja-e a NATO- és az EU-beli szövetségesi kötelezettségeit Szlovákiával szemben, illetve a nemzetközi jog elveit.

Marusiak kommentárjában jogosnak tartja a magyar nemzet kulturális egységét, de annak a véleményének ad hangot, hogy a mai Budapest már másra törekszik.

"A kettős állampolgárság, az olyan intézmények, mint a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma és az alkotmány megfogalmazása, amely lehetővé teszi a külföldi magyarok választójogát, viszont előfeltételeket teremtenek a magyarok etnikai alapú egyesüléséhez, illetve a magyar állam szuverenitásának területen (határon) kívüli kiszélesítéséhez" - mutat rá a szerző.

Marusiak visszautasítja Kövér kijelentését, hogy Szlovákia a bős-nagymarosi vízlépcső megépítésével módosította az államhatárokat, míg a katonai erő alkalmazása lehetőségének emlegetését elfogadhatatlannak minősíti. Szerinte az ilyen retorika csak a "politikai szélsőségesekre" jellemző, s nem egy európai állam felelős vezetőjére.

"Szavak vagy fenyegetés" cím alatt közölt jegyzetében Oliver Bakos szlovák filozófus is reagál a Pravdában Kövér László interjújára.

"Kövér László szavait a Szlovákia elleni katonai fellépés szükségességéről a bősi vízmű építésével kapcsolatban nagyon érdekesnek tartom. Mindenki azt gondolhatná, hogy szokatlan gondolatról van szó, de hasonló véleményt hangoztatott egy német kancellár a müncheni szerződés (1938) után. Bár a nagyhatalmak teljesítették teljesíthetetlen követeléseit, támadta munkatársait, hogy ezekkel a felesleges tárgyalásokkal megfosztották őt a korabeli Csehszlovákia elleni háborútól, amelyet annyira kívánt" - írja a szlovák filozófus.

Úgy véli: senki sincs ma nehezebb helyzetben, mint a magyar értelmiségiek. Ők szintén tudnának úgy beszélni a békéről, mint Sully, Bentham, Rousseau, Kant, Herder vagy mások. "Ha azonban meg akarják védeni kormányuk újkori kezdeményezéseit, elszörnyedve állapítják meg, hogy úgy beszélnek, mint egészen más gondolkodók: mint Hitler, Henlein, Himmler" - állítja Oliver Bakos.

Szlovák, francia és román EP-képviselők az EB-hoz fordultak a magyar alkotmány ügyében

2011. június 10. (MTI)

Egy baloldali szlovák EP-képviselő szerint az Európai Parlament (EP) szlovák, francia és román képviselőinek egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot (EB), foglaljon állást a magyar alkotmánnyal kapcsolatban, hogy az összhangban van-e az európai joggal.

"A szlovák kormánynak kellene lépnie, de az nem tesz semmit. Mi az európai és a nemzetközi intézményeknél most az ő szerepét töltjük be. Miután a Szlovák Köztársaság kormánya, a külügyminisztérium és a kormányfő nem léptek, írásos kérdést intéztünk az Európai Bizottsághoz, hogy foglaljon állást a magyar alkotmány néhány pontjával kapcsolatban" - jelentette ki Boris Zala, az ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) EP-képviselője pénteken Pozsonyban sajtóértekezleten.

Zala közölte: az Európai Parlament a héten már tárgyalt a magyar alkotmányról, s a vitát folytatni fogja egészen egy határozat elfogadásáig. "Jelenleg a Velencei Bizottság állásfoglalására várunk" - jegyezte meg az EP-képviselő.

Szerinte az EP képviselői három területen bírálták a magyar alkotmányt. Az első, hogy nem volt demokratikus úton elfogadva, a másik, hogy vita van az alapvető emberi jogokról, és az állam hatalmi ágai közti jogkör megosztása nem demokratikus, míg a harmadik a határon túli magyar kisebbségekkel való visszaélés, például a kollektív jogok bevezetése. "Számunkra ez a leglényegesebb probléma" - mondta a szlovák baloldali politikus, aki korábban a pozsonyi parlament külügyi bizottságának elnöke volt.

Zala meglepőnek nevezte, hogy az EP vitájában a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) képviselői nem léptek fel, s nem védték a szlovák nemzetpolitikai érdekeket.

Marek Madaric, a Smer alelnöke kijelentette: az, hogy az EP az új magyar alkotmánnyal foglalkozott, a probléma komolyságát jelzi.

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint a Smer sajtóértekezlete ismételten azt bizonyította, hogy ennek a pártnak szüksége van az uszító politikára, és kárt okoz Szlovákiának.

"Miért viselkedik a Smer úgy, mintha Budapest tartománya lennénk? Hát valóban táncoljunk úgy, ahogy Budapest fütyül? A külpolitikát lehet sajtóprovokációkkal, de szakmailag is művelni. Én a felelős munka mellett döntöttem, a Smer ezt akadályozza, s megpróbálja kihasználni a Duna másik oldaláról érkező provokációkat, amivel szerintem kárt okoz Szlovákia érdekeinek" - reagált Dzurinda a Smer sajtóértekezletére egy másik rendezvényen.

A politikus úgy vélte: a Smernek nagy szüksége van a másik oldalról jövő uszító politikára, s meglehet, hogy a másik oldalon is jól jön valakinek a Smer uszító politikája.

"Mi ezt nem fogadjuk el. Nem jobb a szomszédoknak, ha beszélni tudnak egymással?" - tette fel a kérdést a szlovák diplomácia vezetője.

Sme: Kövér szavai a magyar kormányoldal gondolkodásmódjáról árulkodnak

2011. június 9. (MTI)

A Sme című liberális pozsonyi napilap szerint Kövér László házelnök szavai, amelyek egy hétfői cseh és szlovák lapinterjúban hangzottak el a magyarságról, nagyon sokat elárulnak azoknak az embereknek a gondolkodásmódjáról és politikai taktikájáról, akik ma Magyarországon hatalmon vannak.

"Jellemző rá a virtuális valóságban való élet, ahol minden fekete-fehér" - állítja a Kövér szlovákjai című kommentár szerzője, Peter Morvay. Megjegyzi: Kövért Magyarországon Orbán Viktor lelke sötétebb, őszintébb arcának tartják, aki mindig kimondja azt, amit Orbán híveinek többsége gondol, de nem mondhat ki.

"Néhány dolog abból, amit Kövér a Hospodárské Novinynek mondott, igaz is lehetne, ha nem abszolút és megkérdőjelezhetetlen igazságként hangzott volna el" - véli Morvay.

Szerinte igaz, hogy sok szlovák politikusban lakozik egy kis Slota, de az általánosítás elfogadhatatlan. Ugyancsak igaz, hogy a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzet részét képezik, de a kisebbségek helyzete sokkal bonyolultabb.

Morvay kifejti: a kormányzó magyar nacionalisták véleményét jól tükrözte a május végi Kárpát-medencei gazdasági fórum. Felvidéket ott olyan gazdasági szakember képviselte, mint Duray Miklós. Hasonlóan "reprezentatív" volt a többi szomszéd ország képviselete is. Orbán gazdasági minisztere kijelentette ugyan, hogy a Kárpát-medencének az európai gazdaság motorjának kellene lennie, de azt nem mondta meg, hogyan lehet ezt megcsinálni a szlovákok vagy a románok nélkül, akikkel a Fidesz nem számol.

A szerző szerint Kövér megnyilatkozásai azért is fontosak, mert ő Orbán legrégibb politikai barátja, s komoly szerepe van a Fidesz kommunikációjában.

"Hogy ez miben rejlik, azt a határváltoztatás lehetőségéről vagy a katonai erő alkalmazásáról - amelytől a magyarok szerényen visszatartották magukat - szóló megjegyzések mutatják. Mindkettő kívül áll a valóságon, s ezt Kövér is tudja. Szavainak célja a hazai radikális Fidesz-választók kielégítése volt, s főleg a szlovák nacionalisták provokálása olyan reakcióra, amilyet gyorsan meg is tettek. A világot ezzel azonnal sikerült az összeegyeztethetetlen ellentétek határai közé szorítani, amire a Fidesznek szüksége van. Különösen amikor otthon növekszik híveinek csalódottsága a takarékossági intézkedések következtében, amelyeket végül a legnemzetibb kormány sem tudott elkerülni" - zárul a lap kommentárja.

A Pravda című független pozsonyi lap kommentárja szerint a Kövér-interjúban található "butaságokat" több szempontból is lehet értékelni, de tény, hogy ezekre a szavakra "a szlovák oldalnak reagálnia kellene". Úgy véli: meg kellene szólalniuk mindazoknak a szlovák politikusoknak és állampolgároknak, akiket Kövér könnyedén egy kalap alá vett a nacionalista Ján Slotával.

Peter Javurek, a kommentár szerzője szerint azonban régi trükkről van szó, amelyet gyakran alkalmaznak a bírálatoknak kitett politikusok: egy kalap alá veszik ellenfeleiket, hogy könnyebben kezelhessék őket. A mostani eset tulajdonképpen az, hogy "aki a Fideszt bírálja, az szlovák nacionalista".

Mikulás Dzurindának tudomásul kellene vennie, hogy ha újra a kitűnő szlovák-magyar kapcsolatokról akar beszélni, azzal nevetségessé teszi magát - mutat rá Javurek.

Többféleképpen lehet értelmezni azt a Kövér-kijelentést is, hogy Bős-Nagymaros esetében Magyarország akár katonai erőt is alkalmazhatott volna. "Mindezekkel összefüggésben érvényes, hogy a szlovák külpolitikát is többféle szemszögből nézhetjük. Néhányan - híven a régi trükkhöz - egyenesen azt állítják, hogy az 'Budapestet szolgálja'. Mi megelégszünk azzal a véleménnyel, hogy gyenge és nem professzionális" - zárja kommentárját a Pravda.

Kövér László a szlovák reagálásokról: fenntartom minden mondatomat

2011. június 8. (MTI)

Fenntartom minden mondatomat - jelentette ki az MTI-nek szerdán Kövér László, válaszul a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújára érkezett szlovák reagálásokra."Nem kívánom különösebben kommentálni a kommentárokat, csak annyit, hogy minden mondatomat fenntartom" - jelentette ki Kövér László, aki szerdán Horvátországban tárgyalt a zágrábi törvényhozás elnökével és magyar kisebbségi vezetőkkel. A hétfői interjúra érkezett reakciók kapcsán úgy fogalmazott: "azt tudom bátorítólag mondani a szlovák kollégáknak - Tamási Áron szavait idézve -, hogy az igazságot is meg lehet szokni".

Kövér László a lapinterjúban arról beszélt, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. A lapban közöltek szerint megjegyezte, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint Kövér Lászlónak az interjúban megfogalmazott állításai meggondolatlanok, nem helyénvalóak, de Szlovákia számára nem jelentenek veszélyt, Kövér Magyarország belső gazdasági-társadalmi, illetve külpolitikai problémáról igyekszik elterelni a figyelmet.

Dzurinda szerdán megfelelő reakciónak nevezte azt a nyilatkozatot, amelyet Richard Sulík, a szlovák parlament elnöke tett a nap folyamán újságírók előtt. A házelnök azt mondta: a katonai beavatkozással való fenyegetőzés vagy egy ilyen beavatkozás emlegetése, nem tartozik a jó szomszédok szótárába és elfogadhatatlan.

Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) ellenzéki párt szerint nem kell tapasztalt diplomatának lenni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a vezető magyar politikusoktól érkező jelzéseket. "Budapestről olyan csípős pofont kaptunk, mint amilyen csípős a paprika. Itt az ideje reagálni" - jelentette ki Olga Algayerová, a Smer árnyékkormányának külügyminisztere.

A Robert Fico vezette párt képviselői keményen bírálták Iveta Radicová kormányát, hogy nem reagált Kövér László interjújára. "Szlovákia nagyon gyors választ kapott meghátráló, sőt szervilis külpolitikájára" - jelentette ki Marek Madaric, a Smer alelnöke.

Madaric úgy vélte: Kövér nyilatkozata "csak megerősítette a magyar politika revizionista szellemét és a szuverén Szlovák Köztársaság iránti tisztelet hiányát" - szögezte le a politikus.

Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint Kövér nyilatkozata a szlovák nemzet számára megalázó, s beavatkozás Szlovákia belügyeibe.

A szélsőségesen nacionalista párt elnöke cselekvésre szólítja fel a szlovák kormányt, követeli a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és a szlovák-magyar alapszerződés felmondását, amelyet a magyar fél "folyamatosan durván és arrogánsan megsért".

Indulatos vita az EP-ben az új magyar alkotmányról

2011. június 8. (MTI)

Az eredetileg tervezettnél jóval hosszabbra nyúlt, kétórás, időnként indulatos vitát folytatott szerdán Strasbourgban az Európai Parlament az új magyar alkotmányról.

Az elnöklő Roberta Angelilli bejelentése szerint a témában a júliusi plenáris ülésen szavaznak.

Viviane Reding igazságügyi EU-biztos közölte: az Európai Bizottság nem alkot politikai véleményt arról, hogy a tagországok milyen alkotmányt fogadnak el. Az uniós végrehajtó testület értékelheti ugyan azt, hogy az alkotmány összhangban áll-e az EU jogi előírásaival - például a diszkriminációmentesség követelményével -, de ez csak akkor mutatkozhat meg, ha megszületnek az alkotmányos rendelkezéseket végrehajtó jogszabályok, kialakul az igazgatási, illetve bírói gyakorlat - tette hozzá.

A vitában magyar néppárti képviselők amellett érveltek, hogy az új magyar alaptörvény mindenben megfelel az európai értékeknek és jogi alapelveknek. Más néppártiak, illetve egyes konzervatív EP-képviselők szerint indokolatlan Magyarországot célba venni, hiszen Európában eltérő alkotmányos megoldások léteznek. Másfelől - mondták - az alkotmányozás minden állam elidegeníthetetlen joga.

Szocialista, liberális, zöldpárti, illetve radikális baloldali képviselők azonban kételyeket, esetenként éles bírálatokat fogalmaztak meg a magyar alkotmány demokratikus voltát illetően, és azt hangoztatták, hogy az Európai Parlamentben igenis indokolt megvitatni, ha veszélyeztetve látják az emberi jogi alapértékeket. Néhány szlovák, illetve román EP-képviselő emellett "területen kívüli hatályt" tulajdonított az új magyar alaptörvénynek, elítélve azt, hogy Magyarország állampolgári jogokat biztosít a határon túl élő magyaroknak.

Szájer József, az EP néppárti frakciójának alelnöke kettős mérce alkalmazásával vádolta a vita kezdeményezőit: hiszen más országok alkotmányait nem vitték plenáris vitára, és a 2006-os magyarországi hatósági jogtiprásról sem kívántak beszélni.

A német néppárti Elmar Brok azt mondta: ő maga ugyan nem így írta volna meg az alkotmányt, de szerinte ettől még az EP-nek nincs semmi köze a dologhoz, hacsak ki nem mutatják, hogy európai jogba ütközik az alkotmány szövege. Ennek hiányában "cirkusznak" minősítette az egész parlamenti vitát.

Juan Fernando López Aguilar spanyol szocialista EP-képviselőnek az a benyomása, hogy Magyarországon egy kétharmados többség olyan alkotmányos reformot indított el, amely korlátozza a pluralizmust. A magyar szocialista Göncz Kinga arra hívta fel a figyelmet: az uniós intézmények felelőssége arra ügyelni, hogy az európai elvek a csatlakozás után is érvényesüljenek a tagállamokban.

Renate Weber romániai liberális EP-képviselő úgy vélekedett, hogy az új magyar alaptörvény lebontja a demokratikus ellenőrzés eszközeit.

A brit konzervatív Timothy Kirkhope szerint meg kell várni, hogy az Európai Bizottság adjon iránymutatást, nem szabad intoleráns módon viszonyulni az új magyar alaptörvényhez. A szintén a konzervatívok csoportjába tartozó Bokros Lajos viszont arról beszélt, hogy az új alkotmány felszámolja a jogállami demokráciát.

A hollandiai, zöldpárti Judith Sargentini Konrád Györgyre hivatkozva állította: Magyarországon a kétharmados többséget autokrácia kiépítésére használják. Az osztrák zöldpárti Ulrike Lunacek és több más képviselő szóvá tette, hogy a magyar alaptörvény a szexuális orientáció alapján nem tiltja a diszkriminációt.

Rui Tavares, a radikális baloldal portugál EP-képviselője úgy vélekedett, hogy a magyar alkotmány gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét.

A szlovák Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája nevű képviselőcsoport tagja azt állította, hogy a magyar alkotmány "primitív támadás a békés egymás mellett élés ellen", és nemzetközi jogot sért. A szlovák szocialista Boris Zala szerint a magyar alaptörvény kétségbe vonja a határokat. A román szocialista Victor Bostinaru is elfogadhatatlannak nevezte a "területen kívüliség" elvét.

Az ír néppárti Seán Kelly viszont arra hívta fel a figyelmet: az ír-brit viszonynak csak javára vált, hogy Írország útlevelet ad az Észak-Írországban, illetve Nagy-Britanniában élő íreknek. Az EP-képviselő azt is méltatta, hogy a magyar alaptörvény megtiltja az ország eladósítását. Egy ilyen szabály nagyon jól jött volna Írországnak - jegyezte meg.

A vita egyik leágazásaként - a magzati élet védelmének alkotmányos kitétele kapcsán - kérdést intéztek Viviane Redinghez az Európai Unió Progress Programjából finanszírozott magyarországi abortuszellenes kampány ügyében is. Reding kijelentette, hogy a kampány nincs összhangban a Progress Program szabályaival. Mint közölte, az EU felszólította Magyarországot, hogy állítsa le a kampányt, és vonják be az összes elkészített posztert. Az EU-biztos hangsúlyozta, hogy Brüsszel fellép, ha jogellenes magatartást tapasztal. Kilátásába helyezte, hogy visszakövetelik az EU Progress Programjából megítélt támogatási összeget.

A vitáról közzétett nyilatkozatában a magyar néppárti képviselőcsoport megállapította: a vita mögött "a 2/3-os országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, mely csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon".

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor a vitáról kiadott közleményében azt hangsúlyozta: "az új alaptörvény legsúlyosabb következménye, hogy megkérdőjelezi a politikai váltógazdaságot, a plurális demokrácia működését. (...) Szinte lehetetlenné teszi a normális kormányváltást, mert béklyóba veri a jövőbeni parlamenti választásokat követően felálló, bármilyen színezetű kormány tevékenységét".

Fővárosi Közgyűlés - Huszonkétmillió forintot kapnak a kisebbségi önkormányzatok

2011. június 8. (MTI)

Huszonkétmillió forint pályázati forrást kapnak a főváros kisebbségi önkormányzatai; a tizenegy önkormányzatnak így külön-külön két-két millió forint jut.

A támogatás odaítéléséről a Fővárosi Közgyűlés szerdai, rendkívüli ülésén döntött, a Csomós Miklós főpolgármester-helyettes (Fidesz-KDNP) által jegyzett javaslatot a képviselők egyhangúlag támogatták.

A bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb és szlovák önkormányzat egyebek mellett kisebbségi közügyekkel összefüggő feladatokra, gyermekprogramokra, közművelődési, illetve oktatási intézmények támogatására, újságok fenntartására, ösztöndíjakra fordíthatja a pénzt, és el kell számolniuk vele.

Bihary Gábor (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi önkormányzatok a korábbi években több fővárosi forrást kaptak; a most megítélt pályázati pénzzel csak ezt próbálják meg kompenzálni.

Dzurinda: Kövér szavai meggondolatlanok voltak

2011. június 8. (MTI)

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének egy hétfőn megjelent lapinterjúban megfogalmazott állításai meggondolatlanok, nem helyénvalóak voltak, de Szlovákia számára nem jelentenek veszélyt, figyelemelterelésről van szó.

"Okosnak és nagyon felelősnek kell lenni. Meg kell érteni, hogy az adott pillanatban miről van szó" - mondta Dzurinda a szerdai kormányülés szünetében újságíróknak Pozsonyban.

"Szlovákia számára (az állítások) a legkisebb veszélyt sem jelentik" - szögezte le Dzurinda. Szerinte Kövér megpróbálta elterelni a figyelmet Magyarország belső gazdasági-társadalmi, illetve külpolitikai problémáiról. A külügyminiszter hozzátette: ebben nem kíván segíteni Budapestnek.

Dzurinda megjegyezte: kérdéses, hogy nem segít-e Budapestnek a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt, amely kedden éles pozsonyi kormányreagálást, tiltakozó jegyzéket követelt.

"Ilyen dolgokat nem kellene csinálnunk. Érdekeinket védeni és érvényesíteni kell. Valakinek nem felel meg a nyugalom. Csak a gyenge alkatok hagyják magukat provokálni meggondolatlan lépések megtételére" - fejtette ki a politikus.

Dzurinda megfelelő reakciónak nevezte azt a nyilatkozatot, amelyet Richard Sulík, a szlovák parlament elnöke tett a nap folyamán újságírók előtt.

A házelnök azt mondta: a katonai beavatkozással való fenyegetőzés vagy egy ilyen beavatkozás emlegetése, nem tartozik a jó szomszédok szótárába és elfogadhatatlan.

"Ez a nyilatkozat otromba. Katonai beavatkozással való fenyegetőzés vagy egy ilyen beavatkozás emlegetése a szomszédsági kapcsolatokban olyasmi, ami semmi esetre sem tartozik a jó szomszédok szótárába" - fejtette ki Sulík Pozsonyban szlovák újságírók előtt.

"Elutasítjuk az ilyen, 19. századba való kijelentéseket" - szögezte le. Sulík úgy vélte: figyelemelterelésről van szó, mert Magyarország "nagymagyar" politikája következtében elszigetelődik.

Kövér László a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak. Kijelentette, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

A szlovák házelnök szerint Kövér interjúja hazug állításokat tartalmaz, amelyek kárt okoznak Szlovákiának és tiszteletlenek állampolgáraival szemben.

"Szlovákia nem a trianoni szerződés következtében jött létre. Csehszlovákia és Magyarország abban (szerződésben) leírt határát a szövetségesek legfelsőbb tanácsa 1919. június 12-én kelt határozatában rögzítette. Ha Kövér felül akarja vizsgálni az első és a második világháború eredményeit, a győztes hatalmakhoz fordulhat" - mondta Sulík. A bős-nagymarosi vízlépcső kapcsán emlegetett határváltoztatást Sulík "tiszta hazugságnak" minősítette. "A határt semmilyen módon nem változtatták meg és nem kérdőjelezték meg" - jelentette ki.

Dzurinda kérdésre válaszolva - tervez-e tiltakozó diplomáciai jegyzéket küldeni Budapestek - leszögezte: ilyen témákról a külügyminisztérium nem a médiában fog spekulálni.

"A döntésekről tájékoztatást adunk. Pillanatnyilag úgy látom, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa (parlamentje) elnökének reakciója megfelelő" - fogalmazott Dzurinda.

Élesen bírálja Kövér László hétfői lapinterjúját a szlovák ellenzék

2011. június 7. (MTI)

Élesen bírálta Kövér Lászlót a két szlovák ellenzéki párt, mert az Országgyűlés elnöke a Hospodárské Noviny című prágai és pozsonyi lapban hétfőn megjelent interjújában azt állította, hogy a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, s a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez tartoznak.

Ugyancsak visszautasították Kövér azon állítását, hogy a bős-nagymarosi vízmű egyoldalú felépítése által Pozsony megváltoztatta a magyar-szlovák határt, s ezt a helyzetet Magyarország a nemzetközi jog segítségével próbálta orvosolni, holott akár katonai erőt is alkalmazhatott volna.

Az Irány-Szociáldemokrácia (Smer) párt szerint nem kell tapasztalt diplomatának lenni ahhoz, hogy az ember értékelni tudja a vezető magyar politikusoktól érkező jelzéseket. "Budapestről olyan csípős pofont kaptunk, mint a csípős paprika. Itt az ideje reagálni" - jelentette ki Olga Algayerová, a Smer árnyékkormányának külügyminisztere.

A Robert Fico vezette párt képviselői keményen bírálták Iveta Radicová kormányát, hogy nem reagált Kövér László interjújára. "Szlovákia nagyon gyors választ kapott meghátráló, sőt szervilis külpolitikájára" - jelentette ki Marek Madaric, a Smer alelnöke.

Algayerová szerint nagyon kell figyelni a kettős állampolgárság ügyében. E tekintetben "figyelmeztető jelzésnek" mondta, hogy Budapest lemondta a magyar-szlovák parlamenti külügyi bizottsági találkozót, egy nappal annak megtartása előtt.

Madaric úgy vélte: Kövér nyilatkozata, hogy Szlovákia megváltoztatta az államhatárt, illetve utalása a katonai erő esetleges alkalmazására, botrányos és elfogadhatatlan. "Ezzel csak megerősítette a magyar politika revizionista szellemét és a szuverén Szlovák Köztársaság iránti tisztelet hiányát" - szögezte le a politikus.

A szlovák külügyminisztérium a Smer bírálatát visszautasította. Szerinte a Smer csak olyan politikára képes, amely feszültséget kelt, s azt a Szlovák Köztársaság állampolgárai elutasítják. "A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériuma továbbra is felelős külpolitikát fog folytatni az erős és öntudatos Szlovákia nevében" - olvasható a tárca állásfoglalásában.

Ján Slota a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke szerint Kövér nyilatkozata a szlovák nemzet számára megalázó, s beavatkozás Szlovákia belügyeibe.

"Otromba állításokról van szó, amelyek megalázzák a szlovák nemzetet. Magukénak tekintik a szlovák földet. Ráadásul a Fidesz képviselője világos céllal mondta el ezeket a gondolatokat. S ha legújabban ez az úr, a magyar Országgyűlés elnöke állítólag a katonai erő alkalmazását sem zárja ki Szlovákia ellen, akkor valóban nincs miről beszélni, és minden normális kormánynak azonnal cselekednie kellene" - áll Slota nyilatkozatában.

A szélsőségesen nacionalista párt elnöke cselekvésre szólítja fel a szlovák kormányt, követeli a budapesti szlovák nagykövet visszahívását és a szlovák-magyar alapszerződés felmondását, amelyet a magyar fél "folyamatosan durván és arrogánsan megsért".Kövér az interjúban arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, kifejtette: "sajnos", minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit.

"Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részeiről, amelyek ezzel a területtel kötik össze" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

"A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható, megtartható, főleg az egyesülő Európában" - mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. "Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is" - szögezte le a politikus.

Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét.

Elhalasztják a magyar-szlovák külügyi bizottsági találkozót

2011. június 7. (MTI)

Későbbi időpontra halasztják a szerdára tervezett magyar-szlovák külügyi bizottsági találkozót a magyar fél kérésére - közölte Balla Mihály (Fidesz), az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke kedden az MTI-vel.

Balla Mihály azzal indokolja a halasztást, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa a szlovák külügyi bizottság tervezete alapján május 27-én nyilatkozatot fogadott el a magyar alaptörvénnyel kapcsolatban. A külügyi bizottság elnöke közleményében azt írja: "a nyilatkozat ténye és a benne foglalt állítások súlya hosszabb elemzést kíván. Ezúton is meg kívánjuk erősíteni azon szándékunkat, hogy a magyar fél nyitott a problémamegoldó párbeszédre".

A szlovák parlament nyilatkozatában egyebek mellett az szerepel, hogy elutasítják az új magyar alkotmány államhatárokon átnyúló rendelkezéseit.

A nyilatkozat megerősíti, hogy Szlovákia csak az egyéni jogokat ismeri el. Ez a megállapítás reagálás a magyar alaptörvény azon cikkére, amelyben az áll, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért, és támogatja törekvésüket a kollektív jogok megszerzésére.

A 150 tagú testületben a szavazáskor jelen lévő képviselők közül a nyilatkozatot csak 75 koalíciós képviselő támogatta. Az ellenzék egységesen ellene szavazott, mert a dokumentumot túlságosan mérsékeltnek, nem elég kritikusnak tartotta.

A pozsonyi Új Szó a trianoni évfordulós megemlékezésekről

2011. június 7. (MTI)

Egy emléknap margójára címmel közöl kommentárt a trianoni évfordulóval, illetve a nemzeti összetartozás napjával kapcsolatos hétvégi rendezvényekről az Új Szó című szlovákiai magyar napilap kedden.

"Szomorú évforduló, kellemetlen emlék. Ám kilencvenegy év elég lehetett volna ahhoz, hogy begyógyítsa a sebeket. Igazságtalan döntés született ott és akkor, ám voltak előzményei, sajnos nem ok nélkül büntették meg Magyarországot és a magyarokat" - írja Nagy András, a szerző.

Emlékeztet: A két világháború között a magyarországi politikai kurzus kötelező része volt a revizionizmus, hol bújtatott, hol kevésbé, hol teljesen nyílt formában. "A hétvégi emlékezésfolyam miatt pedig az az érzésem, hogy az értelmes múltértékelés, megértés és emlékezés helyett újra csak a fent leírt három kategória létezik" - írja a szerző.

Szerinte a szélsőjobbról, amely a trianoni döntés felülvizsgálatáról népszavazást akar kiírni, felesleges túl sokat írni, az ő világképük messze van a racionálistól.

"A problémám inkább a jelenlegi kormánypárt s vezetőinek világképével van. Vajon mennyire lehet hiteles ma az a Fidesz, amelynek vezetői 21 évvel ezelőtt inkább kivonultak a parlamentből, amikor Trianonra emlékezett az Országgyűlés? Persze az ember bölcsebb lehet idővel, de hogy ennyire megváltozzon a szemlélete? Vagy az egész téma Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a kettős állampolgárságról és mindenről, ami körülötte van, nem szól semmi másról, csak a szavazatmaximalizálásról?" - fejti ki Nagy András.

Leszögezi: "Az a baj, hogy vannak emberek, akik elhiszik, hogy a nemzeti összetartozás napja nem csak egy emléknap. Hogy a múlt nincs lezárva. Bár explicit módon a beszédekben nem jelenik meg, a sorok között mindenki érzi, ha megvolna még a paripánk, a kardunk, bizony meg sem állnánk Pozsonyig, Kassáig, Munkácsig és még sorolhatnám. De hát itt ez az unió, meg minden. Ugye értjük egymást, kacsint ki a szónok, és bólogat a tömeg. Az ilyen és hasonló rendezvényektől hemzsegett Magyarország és a Kárpát-medence a hétvégén, s bizonyára sokan úgy tértek nyugovóra szombat este, hogy másnap, ha az új vezér megfújná a kürtöt, végre nem csak díszmagyarnak kellene használni a Bocskait".

"Itt tartunk a 21. század elején. Valószínűleg sohasem lesz homogén a társadalom, sohasem fog mindenki racionálisan gondolkodni a történelmi eseményekről, mert az érzelmek befolyásolják az embert. Mire is jó a 'mindenki ellenünk van, minket bántanak a legjobban' érzés erősítése? Politikai marketingnek tökéletes. Valódi problémák leplezésére szintén, megoldására aligha" - záródik az Új Szó kommentárja.

Kövér: a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem

2011. június 6. (MTI)

Kövér László szerint a magyar nemzet nem mondhat le egyetlen részéről sem, és a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben a magyar nemzethez, Magyarországhoz tartoznak.

Az Országgyűlés elnöke erről egy lapinterjúban beszélt, amely a prágai, illetve a pozsonyi Hospodárské Noviny című gazdasági napilapokban jelent meg hétfőn.

Arra válaszolva, vajon meg tudja-e érteni, hogy az új magyar kormány határon túli magyarokat érintő politikája problémát okozhat a szlovák politikusoknak, még ha nem is nacionalisták, mint Ján Slota, Kövér kifejtette: "sajnos", minden szlovák politikusban van egy kis Slota, mégpedig azért, mert félnek Slotától, így figyelembe veszik nézeteit.

"Nagyobb önbizalomra lenne szükségük a szlovák kollégáknak. Értjük, hogy nem mondhatnak le azokról a területekről, amelyeket a trianoni szerződésnek köszönhetően kaptak, s amelyeken Szlovákia létrejött. De a magyar nemzet sem mondhat le egyetlen részéről sem, a szlovákiai magyarok szellemi és kulturális értelemben hozzánk tartoznak. És szintén nem mondhat le (a magyar nemzet) történelmének és kultúrájának azon részéről, amelyek ezzel a területtel kötik össze" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke.

"A nemzet egysége a határokra való tekintet nélkül is kialakítható és megtartható, főleg az egyesülő Európában" - mondta Kövér. Hozzátette: ő otthon érzi magát Komáromban és, átmenve a hídon, Révkomáromban is. Otthon érzi magát Kolozsvár főterén is. "Szellemi, kulturális vagy történelmi értelemben ez az én hazám is" - szögezte le a politikus.

Az interjúban Kövér emlékeztetett: Magyarország a magyar-szlovák alapszerződés óta már sokszor, ismételten elismerte a mai államhatárok érvényességét. Szerinte - ami a nemzeti kérdést illeti - a Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt, illetve a Robert Fico vezette Irány-Szociáldemokrácia sokkal radikálisabbak, mint a Vona Gábor irányította Jobbik. Ilyen szempontból Szlovákiában a nacionalizmus erős kártya, míg Magyarországon ez nem olyan horderejű téma.

Trianon – A békediktátum ellen tartottak felvonulást Budapesten

2011. június 4. (MTI)

A trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulója alkalmából rendezett tiltakozó felvonulást a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szombaton Budapesten mintegy másfél ezer ember részvételével.

A rendezvény nemzetirock-zenekarok koncertjével kezdődött délelőtt, majd - jelentős rendőri biztosítással - felvonulás indult az 56-osok teréről, a Regnum Marianum keresztjétől.

A nemzetiszínű és árpádsávos, illetve jobbikos zászlókat lengető tömeg először a szerb, majd a román és a szlovák nagykövetség épülete elé vonult, hogy így fejezzék ki tiltakozásukat "az elcsatolt országrészeken uralkodó magyarellenesség" ellen. A menetben több transzparensre angolul és magyarul az volt írva: "Igazságot Magyarországnak”. A vonulás alatt és a külképviseletek előtt hosszasan skandálták, hogy „vesszen Trianon”, illetve többször is felhangzott, hogy „mocskos zsidók”.

Zagyva György Gyula, a HVIM tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője még a felvonulás előtt, a Városligetben arról beszélt, hogy 91 év után még mindig egymástól elszakítva élnek a magyarok, családok, rokonok.

Toroczkai László, a HVIM elnöke pedig azt mondta: június 4. nem lehet a nemzeti összetartozás napja, Trianon kérdését pedig nem lehet pusztán a kettős állampolgárság kérdésével elrendezni, és „nem lehet lemondanunk egyetlen talpalatnyi magyar földről sem”. A liberalizmust gyógyíthatatlan betegségnek nevezve arról is beszélt, hogy - mivel Kövér László házelnök „nemzetbiztonsági okokra hivatkozva” kitiltotta őt a Parlamentből -, a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjaként kezdeményezi, hogy az Országgyűlés elnökét a fenntartó önkormányzat tiltsa ki Ópusztaszerről. A házelnök ugyanis szerinte „nem méltó arra”, hogy a Nemzeti Történeti Emlékparkban emlékezzen a trianoni békediktátumra, és a nemzeti összetartás „hamis üzenetét” hirdesse.

A versailles-i Nagy-Trianon kastélyban 1920. június 4-én délután írták alá a győztes hatalmak Magyarország képviselőivel az első világháborút lezáró békeszerződést, amely alapján a magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát.

Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a jövőben a nemzeti összetartozás napja.

Trianon/Összetartozás napja - Szlovákiában közösségi akciók voltak

2011. június 4. (MTI)

Szlovákia magyarok lakta vidékein szombaton közösségi akciók voltak a nemzeti összetartozás napja, illetve a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmával.

A parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) az évforduló előestéjén felkérte a párt polgármestereit, hogy hangosbemondón keresztül tájékoztassák a lakosságot az ünnepnap jelentőségéről, s egyben hívják fel a magyarok figyelmét a nemzeti összetartozás eszményére.

"A gyakorlatban egy sms, e-mail vagy telefonálás formájában köszönthetjük nemzettársainkat, bárhol éljenek is a nagyvilágban. A kezdeményezéshez csaknem száz önkormányzat csatlakozott. A községek ebből az alkalomból kapcsolatba lépnek a Szlovákián kívüli magyar testvértelepülésekkel, az egyes emberek pedig rokonaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel" - állt az MKP felhívásában.

A hozzáférhető értesülések szerint Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Búcson, Somorján, Gútán, Jénén és néhány más településen volt szombaton megemlékezés Trianon évfordulójáról.

Révkomáromban a helyi református kollégium udvarán tavaly felállított Trianon-emlékoszlopnál tartottak megemlékezést, míg Búcson a Trianon-emlékkeresztnél. Dunaszerdahelyen is civil szervezetek rendeztek megemlékezést, míg Somorján a református gyülekezet.

A szlovák média nem foglalkozott a témával, az Új Szó című magyar nyelvű napilap, illetve a magyar nyelvű hírportálok sem szenteltek kiemelt figyelmet az eseménynek. Ez változás a tavalyi évhez viszonyítva, amikor Szlovákia választások előtt állt, s a politikai élet valósággal visszhangzott a Trianon-témától.

Trianon nem volt különösebben téma a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) turócszentmártoni (Martin) konferenciáján sem, ahol a párt megalakulásának 140. évfordulóját ünnepelték. Ján Slota pártelnök beszédében mindamellett újból azzal vádolta Magyarországot, hogy Trianon revíziójára törekszik. Ugyancsak állította, hogy Dél-Szlovákiában elnyomják a szlovákokat és magyarosítás folyik.

Levelet és diplomáciai jegyzéket küldött Pozsony Budapestnek

2011. június 1. (MTI)

Martonyi János külügyminiszternek címzett levelet és diplomáciai jegyzéket adtak át Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetnek szerdán a szlovák fővárosban, amikor fogadták a külügyminisztériumban.

A levélben a szlovák diplomácia ismételten megerősítette, hogy kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárságot érintő egyes kérdésekről, ahogyan arra február 15-én is javaslatot tett - közölte Petra Greksová, a szlovák külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatója.

Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter már május elején Pozsonyban, Martonyi Jánossal való tárgyalásai alkalmával aláhúzta: Szlovákia továbbra is várja a választ arra a kettős állampolgárságot érintő szlovák szerződés-tervezetre, amelyet Maros Zilinka belügyi államtitkár adott át február 15-én magyar partnerének Budapesten.

A magyar álláspont szerint viszont Budapest csak azt követően kíván érdemben foglalkozni a kettős állampolgárságot szabályozó szlovák-magyar szerződéssel, ha Szlovákia már véglegesítette a maga állampolgársági törvényét.

Frantisek Ruzicka, a tárca európai ügyekért felelős főosztályának igazgatója a levélen kívül egy diplomáciai jegyzéket is átadott a nagykövetnek. Ebben a szlovák fél azt kéri Budapesttől, foglaljon állást és adjon magyarázatot azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mily módon folyósítja Magyarország a szlovákiai magyaroknak szánt oktatási és kulturális támogatást. Az erről szóló megállapodást 2003. december 12-én írta alá a két fél.

Dzurinda a májusi külügyminiszteri találkozón problémának minősítette a magyar kormány azon döntését, miszerint a magyarországi oktatási támogatásokat a jövőben Szlovákiában nem a Pázmány Péter Alapítvány, hanem más szlovákiai magyar szervezetek osztják szét. Szlovák vélemény szerint ez ellentétes a 2003-as kormányközi megállapodással.

Pozsony továbbra is kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárság kérdéséről

2011. június 1. (MTI)

A szlovák diplomácia szerdán ismételten megerősítette, hogy kész tárgyalni Budapesttel az állampolgárságot érintő egyes kérdésekről, ahogyan arra február 15-én is javaslatot tett.

A külügyminisztérium sajtóosztálya közölte: Frantisek Ruzicka, a tárca európai ügyekért felelős főosztályának igazgatója erről a nap folyamán tájékoztatta Heizer Antal pozsonyi magyar nagykövetet, akit bekérettek a minisztériumba. Az igazgató ezzel összefüggésben egy, a magyar külügyminiszternek címzett levelet adott át a nagykövetnek.

Ruzicka ugyanakkor egy diplomáciai jegyzéket is átadott a nagykövetnek. Ebben a szlovák fél azt kéri Budapesttől, foglaljon állást azzal kapcsolatban, hogy a jövőben mily módon folyósítja Magyarország a szlovákiai magyaroknak szánt oktatási és kulturális támogatást. Az erről szóló megállapodást 2003. december 12-én írta alá a két fél.

A pozsonyi kormány jóváhagyta a pilisszentkereszti Szlovák Ház támogatását

2011. június 1. (MTI)

A szlovák kormány tartalékaiból 160 ezer eurót különített el a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésére és berendezésére - közölték a kormány szerdai ülése után Pozsonyban.

A szlovák és a magyar miniszterelnök - Iveta Radicová és Orbán Viktor - tavaly decemberben Pozsonyban egyezett meg abban, hogy mindkét kormány megemeli a pilisszentkereszti Szlovák Közösségi Ház építésésének eredeti költségeihez való hozzájárulását. A megállapodás szerint az erre szánt összegnek olyannak kell lennie, hogy a terveket maradéktalanul meg lehessen valósítani. A magyar kormány már korábban döntött a Szlovák Ház támogatásáról. A magyar-szlovák egyezményt a házépítés finanszírozásáról 2010 áprilisában írták alá.

Peter Weiss budapesti szlovák nagykövet az aláírás előtt azt mondta, hogy a szlovák politika "érzékenyen figyelt" a Szlovák Ház körüli fejleményekre, mivel a 2300 lakosú Pilisszentkereszt az egyetlen olyan település Magyarországon, ahol az ott élők több mint fele szlováknak vallja magát. A szlovák nagykövet hangsúlyozta, hogy nem csak helyi, hanem a magyarországi szlovákok számára regionális központ is lesz az új szlovák ház.

A pilisszentkereszti Szlovák Házat a nyári hónapokban kellene átadni rendeltetésének. Az eredeti átadási időpont 2009 júniusa volt.

A ház felépítése azután vált szükségessé, miután a pilisszentkereszti önkormányzat 2008-ban a korábbi Szlovák Házból, amelynek épülete a község tulajdona volt, kiköltöztette a szlovák szervezeteket azzal az indokkal, hogy az épületre az önkormányzatnak szüksége van. Az üggyel akkoriban a szlovák sajtó és a politika sokat foglalkozott, s az feszültséget okozott Magyarország és Szlovákia között is.